Média Ismeretek | Tanulmányok, esszék » Média- és fényképezési alapismeretek

http://www.doksihu Média- bevezetés és fényképezési alapismeretek I. ALAPFOGALMAK - Kommunikáció: Információ közvetítése egyik helyről a másikra - Telekommunikáció: Elektromos jelek nagyobb távolságra való eljuttatása. - Mozi: Filmvetítést végző, szórakoztató intézmény pl. MULTIPLEX - Televízió: Napjaink egyik meghatározó elektronikus tömegtájékoztatási eszköze, régebben távolbalátó készüléknek hívták - Fotó=fénykép: Fény segítségével és fényképezőgéppel készített állókép. - Mozgókép=film: Különféle technikai eljárásokkal a mozgás illúzióját keltő alkotás, melynek lényege a látvánnyal történő elbeszélés. Felfogható állóképek sorozatának is Tipikus mozgókép a mozifilm, TV film stb. - Médium: Információt közvetítő alkalmatosság, közeg, TV, Újság, Internet, CD stb. (spiritiszta szeánszon a közvetítő személy) - Média: Információs, tömegtájékoztatási eszközök összessége

és ezek egész világra kiterjedő hálózata. (Központi, középső ország, fontos ókori tartomány Belső-Ázsiában) - A média részei: Mozi, Televízió, Rádió, Print-média=újság, Online-média=Internet Ma népszerű munka: újságíró, operatőr, fotóriporter, filmszínész, reklámszakember stb. Mind médiamunkások. II. FOTÓZÁS /FÉNYKÉPEZÉS FOGALMA: Fénnyel történő állókép, azaz fénykép készítésének folyamata. 1. FOTÓZÁS TÖRTÉNETE Alhazen (965-1038) arab természettudós a X. század közepén a sötétkamráról (camera obscura) leírást készít, annak működését a fény egyenes vonalú terjedésével magyarázza. A camera obscura nyílásával szemben lévő belső falára vetül a valóság kicsinyített, fordított képe. Louis Jacques Mande Daguerre (1789-1851) találta fel a hagyományos fényképezési eljárást, az ilyen eljárással készített kép a daguerrotypia. 1839-ben a Francia Tudományos Akadémia ülésén Daguerre

találmányát nyilvánosságra hozták, s mindenki számára hozzáférhetővé tették. A hagyományos ún filmes fényképezést napjainkra a digitális fényképezés váltotta fel. 2. FOTÓZÁS HAGYOMÁNYOS FOLYAMATA A képek kémiai úton történő rögzítésének a lényege, hogy a fényérzékeny anyagban a fény fotokémiai változásokat eredményez. A gyakorlatban ezüstsókat használnak fényérzékeny anyagként, melyet zselatinba ágyazva visznek rá az átlátszó hordozóanyagra. A fényképezőgép zárszerkezetének nyitásakor (exponálásakor) a nyílás előtt lévő tárgyak képe rávetítődik a fényérzékeny anyagra, fotófilmre és ott rejtett (látens) kép jön létre, melyet láthatóvá az előhívás folyamatával tehetünk. http://www.doksihu 3. FÉNYKÉPEZŐGÉP A fényképezőgép olyan eszköz mely fény segítségével képet készít. A leggyakoribb 4 fajta fényképezőgép: automata-, tükörreflexes- polaroid-,

digitális-fényképezőgép. Ma már a digitális fényképezőgépek terjedtek el a legjobban (KOMPAKT, BRIDGE és TÜKÖRREFLEXES DIGITÁLIS GÉPEK). A fényképezőgép elődje az ún „camera obscura” már a középkortól ismert Az első, jól használható széles körben elterjedt fotográfiai eljárást, Daguerre francia tudós 1839-ben dolgozta ki. A fényképezőgép részei: Objektív /lencserendszer: fényrekesz-blende, élesség és távolságállító rendszer. (A jobb gépeknél az objektív cserélhető, vagy az optika gyújtótávolsága változtatható, ez az ún. zoom objektív) A normálobjektív (50mm fókusztávolságú) az emberi szem látószögének felel meg. Vannak ennél nagyobb és kisebb látószögű obejktívek is. A szűkebb látószög egyben közel hozza a tárgyakat, ez a teleobjektív (fókusztávolsága nagyobb 50 mm-nél), a széleslátószög kissé távolabb viszi a tárgyakat, így több fér a képbe (50 mm-nél kisebb fókusztávolság).

A fókusztávolságot mindig ráírják az objektívre, a lencse melletti peremre. Ha pl ilyet látunk, hogy 38-120 mm, akkor gumioptikával (zoom) van dolgunk. Ilyen objektívvel 38 mm-es széleslátószögtől 120mm-es teleobjektívig változtatható a látószög. A zoom viszont sok lencséből áll, ezért több fény kell a vele való fényképezéskor. Géptest: zárszerkezet, filmrekesz vagy digitális képalkotó eszköz, képkereső rendszer, fénymérő és egyéb kisegítő berendezések, kijelzők. 4. Digitális fényképezés A digitális fényképezőgép lényege, hogy a fény az objektíven keresztül nem fényérzéken filmre, hanem ún fényérzékelő szenzorra= CCD-re kerül. A CCD egy fényérzékeny felület melyhez kapcsolódó technika érzékelik a fény erősségét, színezetét, azokat elektromos jelekké alakítja, ebből pedig a számítógép számára értelmezhető képet hoznak létre, ill. tárolnak el a memóriában Ma már tömegesen elterjedt a

digitális fényképezés, mely nyersanyagot nem igényel, nagy mennyiségű képet készíthetünk olcsón, a képeket azonnal megnézhetjük és a legjobbakat rögtön kiválogathatjuk. A digitális formában tárolt képet valamilyen képszerkesztő programmal akár otthon a számítógépünkön is manipulálhatjuk (pl. Photoshop) Publikálhatjuk (nyomtatás, web-re való felhelyezés, e-mailben küldés), vagy digitális fotólaborban előhívathatjuk, egyszerűen kivetíthetjük, vagy csak eltárolhatjuk a számítógépünkön, esetleg kiírhatjuk valamilyen adathordozóra (CD DVD). Digitális kép előállítása: a képi információ bevitelére legalkalmasabb eszközök a digitális fényképezőgép, szkenner, digitális videó kamera, mobiltelefon. A digitális fényképezőgépek fontos paramétere a pixel=képpont szám. A digitális fényképezőgépek CCD érzékelőinek minősítésére használják ezt a mérőszámot (1 Megapixel=Kb. 1 millió képpont, az 1

Megapixeles kép mérete hozzávetőleg 1280x960 pixel, ami fotónyomtatón kinyomtatva 10×15-ös képnek felel meg . A digitális fényképezőgépeken gyakran kihajtható LCD KIJELZŐ=folyadékkristályos kijelző található, ami a fényképezőgép beállításait és a fényképeket mutatja. Keresőként is használható A digitális fényképezőgépek által használt leggyakoribb képformátum a JPEG - (Joint Photographic Experts Group) A JPEG tömörítési eljárás veszteséges, de lényegesen hatékonyabb, mint bármilyen más, hagyományos algoritmus. Ezért nagyon közkedvelt pl az Interneten is http://www.doksihu 5. Filmek és más adathordozók A hagyományos fényképezési eljárásban film nyersanyagra dolgoztak. Régebben a boltokban általában színes filmet (negatívot) lehetett vásárolni. A fekete-fehér és ma már a színes filmek is kimentek a divatból, előhivatásuk boltban drága és hosszadalmas. Iskolai fotólaborban lehet vele kísérletezni, nem

bonyolult eljárás. A kor vezető filmtípusa a 35 mm széles kisfilm (Leica) volt, mindkét oldalán perforált (normál mozifilm), amelyre 24x36 mm méretű kép készíthető. A nyersanyag hosszától függően általában 24 vagy 36 felvétel készíthető egy tekercs filmre. A film fényérzékeny anyaggal van bevonva és rajta általában negatív kép keletkezi. A film fontos jellemzője a fényérzékenység. Fényérzékenység mértékegysége az ASA(=ISO) Megkülönböztettünk 50-100200-400-1600 ASA-s filmeket A digitális fényképezőgépben a filmet ún memória kártya esetenként DVD helyettesíti. A memória kártya ára a kártya méretétől 525 MB, 1 GB, 8 GB stb függ 6. A vaku A vaku a gépbe építet vagy a gépre szerelhető lámpa, erős villanófényt ad, amely javítja a kép minőségét. Sokfajta vaku létezik, általában van rajtuk automatika (Az exponálási időt mindig a vaku állásba kell kapcsolni, ha ilyen nincs, akkor 1/60-ra.) A modernebb

digitális fényképezőgépek többségében beépített vaku található. A gép automata állásban a vakut is automatikusan a fényviszonyok figyelembe vételével használja. Sokszor van a vakus képeken a kellemetlen nyúlszem=vörös szem effektus. Ezt legjobban ún elővillantós vakuval lehet kiküszöbölni 7. Néhány komponálási szabály Akár hagyományos, akár digitális fényképezőgépet használunk, nem árt néhány szabályt betartanunk. A főtémát általában a kép valamelyik harmadolópontjába jó elhelyezni, mert ezek a legszembetűnőbb pontok ha ránézünk egy képre. A mozgásnak, irányt kijelölő témáknak hagyjunk helyet (pl jobbra haladó biciklis embert ne a jobboldalra helyezzük, vagy felfelé mutató embert ne a kép tetejére). Lehetőleg ne legyen szöveg a képen, nagyon elvonja a figyelmet a témáról! Nagyon fontos a függőlegesség betartása. Ha egymás felé dőlnek a vonalak (pl nagy épület fényképezésekor), akkor azonos

mértékben dőljenek a kép közepe felé. Az emberek feje, szemük mindig a kép felső részén legyen (szemvonal a kép felső harmadolóvonala fölött maradjon). Ellenfény helyzet: Ha fényforrással szemben kell fényképeznünk, akkor legalább két blendeértéket nyissunk ahhoz képest, amit a fénymérő javasol, hogy több fény jöjjön be. Ha fényes ablakon jön az erős kinti fény a tárgy mögül: vakuzzunk szembe. Ez egy kicsit körülményes, de a legjobb megoldás ilyen helyzetben. Egyébként a legjobb, ha ellenfényben nem fotózunk Mélységélesség: megadhatjuk, hogy a beállított távolság előtt és mögött mennyire legyen éles vagy életlen a kép. Általában minél kisebb rekeszértéket és minél hosszabb exponálási időt választunk, annál nagyobb mélységélességet tudunk elérni. Nagyobb lesz a mélységélesség akkor is, ha nagyobb látószögű az objektív. http://www.doksihu III. A mozgókép, film 1. Mozgókép fogalma

MOZGÓKÉP=FILM Különféle technikai eljárásokkal a mozgás illúzióját keltő alkotás, melynek lényege a látvány és a látvánnyal történő elbeszélés. Felfogható állóképek sorozataként is A média világának fontos eleme a mozgókép. 2. A mozgókép jellemzői A mozgókép – a film – sajátos nyelvezettel rendelkezik. Másodpercenként 24 állókép vetítése már a folyamatos mozgás illúzióját kelti. Az így keletkező látvány rengeteg információt tartalmaz, hatást gyakorol a nézőre és élményt jelenthet a néző számára. A mozgókép nézéséhez nem kell magas iskolai végzetség, pontos megértéséhez azonban nem árt, ha a néző fejleszti filmolvasási képességét. A leggyakoribb mozgóképcsoportok a mozifilmek, videófilmek, TV műsorok és számítógépes animációk. Egyre többen örökítik meg életük eseményeit mozgóképen különféle technikai eljárásokkal: ez a házi videózás (home videó). A mozgókép életünk

szinte nélkülözhetetlen, megszokott része, az információ és a szórakozás fontos forrása. A mozgókép készítése: a filmezés, a videózás ma már külön művészeti ág és szakma (operatőr, hangmérnök, filmrendező). Mai kultúránkra igen nagy hatást gyakorol a mozgókép (film) Fontos még hogy a mozgókép gép (filmfelvevő, filmvetítő, videókamera TV, számítógép stb.) segítségével készül, ma már bárki számra elérhető, tömeges a megjelenése, azaz a tömegkultúra része. A mozgóképek nézéséhez nincs szükség szakértelemre (pl. írni olvasni sem kell tudni), normális megértésük és készítésük már igényel alapvető ismereteket. 3. A mozgókép igen rövid története A mozgókép (az első nyilvános filmvetítés) 1895-ben született meg. A Lumiere fivérek vetítettek rövid filmeket egy párizsi kávéházban. Gyakorlatilag megszületet a MOZI MOZI=Filmvetítést végző szórakoztató intézmény, cég = FILMSZÍNHÁZ. 1896

és 1908 között a filmgyártás a feltalálók kezéből hamar átkerült az üzletemberek kezébe és a filmgyártás centruma egyben Európából Amerikába. Tevődött át (Megalakul az első monopólium a Motion Picture Patents Company és a magyar származású Alfred Zukor döntő befolyásra tett szert a filmiparban) A ma is ismert legtöbb filmtípus tehát igen gyorsan kialakult és hamarosan megjelentek az első mozik és a mai ismert legnagyobb filmgyártó cégek is. Felvirágzott a filmipar fellegvára Hoollywood (USA). (Napjainkban kezd kialakulni egy második tömegfilmcentrum Indiában, Bollywood. A hőskor tipikus filmjei a „némafilmek” (a film fekete-fehér volt és nem volt hangja, legfeljebb egy zongorista játszott élőben aláfestő zenét) legismertebb típusuk a burleszk, magyarul tréfa- vagy móka-film. A korszak legnagyobb színész rendezője Charlie Chaplin (1889- 1977) volt (Aranyláz, A Diktátor). Az 1920-as évekre megszületik a hangosfilm és

a színes film mely fontos korszakváltás a film történetében. Az első egész estés színes mozifilm Walt Disney: Hófehérkéje volt (1937) Az 1920-as évek másik fontos találmány volt a televízió, A filmhangzás minősége rengeteget fejlődött a húszas évek óta. (Legjobb a térhatású dolby surround hangzás) Az 1920-as évek másik fontos találmány volt a televízió készülék, mely lehetővé tette a világ eseményeinek egyidejű közvetítését és a mozgókép igazán tömeges elterjedését. TELEVÍZIÓ=modern elektronikus tömegkommunikációs eszköz, valamint intézmény – a MÉDIA szerves része. Napjainkra kialakult egy, az egész Földet, az egész kultúrát behálózó médiarendszer, melynek legújabb eleme a számítógép és a számítógépek sokközpontú (multipoláris) hálózata: az InternetVilágháló. Az Interneten megjelenő médiát (kép, hang, film, írás) ONLINE-Médiának is hívják Magyarországon a hangosfilmgyártás

(mozifilm) a magas költségek miatt csak 1931-ben a Hunnia Filmgyárban indult meg. Első sikeres hangos játékfilmünk a Hyppolit, a lakáj (1931) Kabos Gyulával a főszerepben. Az MTV (Magyar Televízió) hivatalosan 1957 május 1-én kezdte meg adását a május 1-jei felvonulás közvetítésével. Nyilvánvaló, hogy lemaradásunk mind a mozi mind a TV terén http://www.doksihu jelentős volt, a fejlett országokhoz képest. Amivel igazából a világot megelőztük, azaz volt, hogy szinte elsőként készítettünk természetfilmeket, valamint oktatófilmeket (Homoki Nagy István: "Gyöngyvirágtól lombhullásig" /1953/). A magyar film az anyagi nehézségek ellenére számos értékes alkotással büszkélkedhet, filmtörténeti jelentőségűek a magyar „Oscar-díjas” filmek. Rofusz Ferenc: „A Légy” c. rövid rajzfilm az animációs film kategóriában 1981-ben Oscar díjat kapott Szabó István: Mephisto c. nagyjátékfilmje 1981-ben szintén elnyerte

az „Oscar-díjat, a nem angol nyelvű filmek kategóriájában. A rendszerváltást követően hazánkban is megjelentek a Multiplex mozik, valamint elterjedt a házi videózás-„dévédézés” és a kezdetben két TV csatorna helyett, vagy egy tucat magyar nyelvű országos TV csatorna (MTV 1, MTV2, TV2, RTL KLUB, DUNA TV, SPORT TV, SPEKTRUM TV, HBO, HÍR-TV stb.) lett Ma már sok helyi, ún regionális TV is működik országszerte (pl HALAS TV). Nyilvánvaló, hogy egyre több időt töltünk film-TV nézéssel Európában pl a magyar nők töltik a legtöbb időt (naponta több mint 4 órát) a TV előtt A televíziózás és a mozi is újabb korszakváltás előtt áll. A következő években a hagyományos rosszabb minőségű ún. analóg televízió sugárzás helyett minden TV társaság átáll digitális sugárzásra, ez jobb minőséget eredményez, de csak korszerű ún. HDTV-kkel (digitális TV készülékekkel) lehet ezt a fajta adást venni. A HD jelzésű TV-k

jobb képminőséget adnak A mozik sem hagyományos eljárással készült filmeket vetítenek majd, hanem áttérnek a digitális technikára. Elsőként az ún. multiplex mozik, ahol egyszerre több teremben több filmet is vetítenek Hazánkban ilyenek főleg a Plázákban vannak. A mozik egy része tönkremegy (főleg vidéken) nem utolsó sorban az Interneten terjedő illegális filmletöltések miatt. Digitális sugárzás esetében sokkal több TV csatornát lehet majd fogni sokkal jobb minőségben és az eddigi egyoldalú kommunikáció helyett a televíziózás is interaktívvá válik. Hazánkban az első (bemutató) digitális műsorsugárzás 1992-ben volt. 2008-tól Magyarországon a nagy műsorszolgáltatók folyamatosan állnak át digitális műsorgyártásra és sugárzásra. A Pekingi Olimpiát már az MTV1 is nagyfelbontású digitális formában sugározta TV adást ma már akár a vonaton ülve vagy a strandon, mobiltelefonon is nézhetünk, ilyen szempontból a

média világának egyre fontosabb eszközévé a MOBILTELEFON=hordozható telefonkészülék, melyek közül az újabbak már televízózásra, internetezésre is használhatóak 4. Fontosabb évszámok: 1839. Daguere: fényképezés feltalálása (francia) 1872. Muybridge: első filmfelvétel (angol) 1876. Bell: telefon feltalálás (angol) 1877. Edison: fonográf-hangrögzítés feltalálása (USA) 1883. Nipkow: mechanikus „televízió” 1893. Puskás Tivadar: telefonhírmondó (Budapest) 1891. Edison: Nikelodeon-képnéző szekrény feltalálása 1895. Lumiere fivérek: első filmvetítés MOZI feltalálása (Párizs) 1900. Melies: első filmstúdió (Párizs) 1901. Marconi rádió feltalálása (Olaszo) 1919. Első rádióadás (USA) 1923. Első rádióadás Magyarországon (Budapest) 1929. Mihályi Dénes mechanikus TV (Berlin) 1931. Tihanyi Kálmán és Zworykin, TV képcső 1931. Magyar mozifilmgyárás beindulása-Hunnia filmgyár 1936. Első TV-adás (Berlin) 1937.

Színesfilm (Walt Disney: Hófehérke (Hoollywood) 1957. Elő TV adás Magyarországon (Budapest) 1977. Színes televízió Goldmark Péter USA 1991. Tim Berners-Lee, a World Wide Web (Internet) feltalálása http://www.doksihu 5. A film típusai Napjainkban már számtalan filmtípus, más szóval filmműfaj létezik A teljesség igénye nélkül a fontosabbak: • burleszk: a némafilmes korszak humoros filmtípusa • filmvígjáték: a humort, derűt megjelenítő filmtípus • western: amerikai műfaj, főszereplője a fegyveres magányos hős a vadnyugati cowboy, európai változatai az eastern és a spagettiwestern. • krimi: bűncselekményt feldolgozó, váratlan jelenetekre és titokra alapozó műfaj, főszereplői a rendőrök és a bűnözők • akció és kalandfilm: akció és kaland elválaszthatatlanok, a cselekmény többnyire valami bűnügy körül bonyolódik, a hősök, ha kell kíméletlenek, kegyetlenek, a látvány pedig szinte fokozhatatlanul sokkoló

• thriller: súlyos bűncselekményeket (gyilkosság) feldolgozó „véres” filmműfaj, akciófilm, melyben az agresszió és a lendület dominál • horrorfilm: a látvány a félelem felkeltése és az elborzasztás dominál a műfajban, tipikus horrorfilmek a vámpír-filmek • sci-fi film: tudományos fantasztikus filmek melyek, előszeretettel foglakoznak földön kívüli lényekkel, gyakran használnak különleges trükköket • filmdráma: gyakran színdarabokat, regényeket feldolgozó komoly, mély gondolatokat tartalmazó, nehéz szórakozást ígérő filmműfaj • mesefilm: főként gyerekeknek szóló, gyakran animációs technikával készült, mesés történeteket feldolgozó film • animációs film: rajztechnikával, vagy más technikával készített olyan film, ahol a mozgás illúziójának megteremtéséhez szükséges minden egyes képi fázist külön-külön készítenek el, azaz animálnak - családi film: széles közönségréteget (egész

család) számára szórakozást nyújtó filmek - ifjúsági film: főként a tizenéves korcsoportot megcélzó általában egyszerű, kalandos és korhatár nélkül megtekinthető filmek • természetfilm: az élő és élettelen természetet bemutató rendhagyó filmműfaj • dokumentumfilm: a valóság eseményeit hűen feldolgozó, bemutató film • híradó: különféle (pl. politikai) eseményekről beszámoló rövidebb felszínesebb, színes televíziós műfaj, mely a tájékoztatás egyik alapvető műfaja, gyorsan reagál - vallási témájú filmek és műsorok • szappanopera: főként Dél-Amerikában készülő, elég bugyuta, az érzelmekre ható (giccses=túldíszített, túl érzelmes túl buta) filmsorozatok • show műsor+szórakoztató műsor+vetélkedő: TV-s, műfajok melyek könnyű szórakozást ígérve, tömegeket kötnek a TV elé • videoklipp: sajátos lendületes dinamikus rövid műfaj, melynek lényeges eleme a zene, a ritmus • reklámfilm:

termékek eladását segítő rövidfilmek, melyek alapvetően becsapják a nézőt és vásárlásra ösztönöznek. (Lásd később!) STB 6. A reklámokról Napjaink társadalma óriási méretekben fejleszti a gazdasági életet, amely már az egész Földet behálózza. Ennek az óriási gazdasági fejlődésnek egyetlen célja van biztosítani emberek milliói számára az egyre nagyobb fogyasztást, különféle termékek vagy szolgáltatások megvásárlását. Többet kell dolgoznunk így többe tudunk költeni is. Korunk társadalmát igazából két dolog érdekli az egyik: a pénz megkeresése a munka, a másik a pénz elköltése a fogyasztás. Ezért beszélhetünk a 20 és 21. században fogyasztói társadalomról A REKLÁM: a médiában megjelenő vásárlásra, fogyasztásra ösztönző eszköz. Azért késztik, hogy az emberekben megnöveljék a szükségletek szintjét, fogyasztásra csábítsák őket. A vezető http://www.doksihu reklámhordozó továbbra is a

40 %-os részarányú nyomtatott sajtó, részesedése csökken a televíziós hálózatok részesedése 30% ez folyamatosan nő, legdinamikusabban az internetes reklám arány nő, ma már eléri az 20%-ot, igazából világméretű Internet kb. 20 éve létezik A közterületi reklám pl. plakát 10% részaránya csökken A TV reklám főbb jellemzői: audiovizuális. A TV reklám egyesíti magában a vizuális és akusztikai hatást, egyszerre két érzékszervre hat, s ezért azonos idő alatt több információt nyújt, mint a többi reklámeszköz, mindez mozgással, dinamizmussal párosul. A reklámfilmeket a rövidség, tömörség a harsány színek, a dinamikus hangzás jellemzi. Előszeretettel szerepeltetnek reklámfilmekben gyerekeket, sztárokat. A reklámfilmek (csak úgy mint a rádióban és a sajtóban vagy a világhálón megjelenő reklám) több fajta módon is becsapják a fogyasztókat. A reklámok hazudnak! A reklámok hatása alól elég nehezen tudunk

szabadulni 7. A sztárság Napjaink kitalált és megtervezett „hősei” a sztárok, akiket a legtöbb ember irigyel, és akikhez a legtöbb ember hasonlítani szeretne. Sztár lehet egy híres filmszínész, sportoló, politikus, médiaszemélyiség. Ilyen fogalmak kapcsolódnak hozzájuk, mint a siker, a szépség, az erő, a gazdagság, a boldogság, a bátorság stb. Gyakorlatilag a sztár egy (gyakran szánalomra méltó) árucikk, akit el lehet adni, vagy akivel valamit el lehet adni, tehát pénzt lehet vele keresni. Természetesen a sztár is sok pénzt keres, de ezért munkája és magánélete is, folyamatosan a nyilvánosság előtt zajlik. A sztár az egyik legjobb reklámhordozó