Egészségügy | Gyógynövények, gombák » Dr. Csupor-Dr. Szendrei - Gyógynövények az étrend-kiegészítőkben, hol a helyük a terápiában

GYÓGYNÖVÉNYEK A TERÁPIÁBAN Gy6gynövények az étrend-kiegészítőkben: hol a helyük a terápiában? Csupor D. - Szendrei K GYÓGYNÖvÉNYEK AZ ÉTREND-KIEGÉSZÍTŐKBEN: HOL A . , , HELYUK A TERAPIABAN? DR. CSUPOR DEZSŐ Sugedi Tudomdnyegyetem, Famzakognóziai Intéut DR. SZENDREI KÁLMÁN Sugedi Tudbmdnyegyetem, Farmakognóziai lntéut Gyakran hangoztatott, de kevéssé bizonyított közhely, hogy a modern táplálkozással nem fogyasztunk elég ásványi anyagot, vicamint, ezért a2 egészség fenntartásához ezeket tudatosan kell pótolni. Ma már számtalan mulrivitamin- és nyomelemtarralmú gyógyszer és étrend-kiegészírő elérhető ilyen célra, de talán még ennél is több étrend-kiegészítő készítményt növényekből állítanak elő. Valóban szükségünk van ezekre az egészségünk megőrzéséhez? Egyálcalán, hol van az étrend-kiegészítők helye a gyógyírásban? MIT, MIÉRT ÉS MIVEL KELL KIEGÉSZÍTENI? Európában az elegendő

mennyiségű táplálék és változatos étrend általában biztosítja mindazon tápanyagokat, vicaminokat, nyomelemeket, amelyek az egészséges fejlődéshez és élethez szükségesek. A felmérések szerint azonban ez az ideális helyzet egyes esetekben nem valósul meg, amelynek következményei akár súlyosak is lehetnek: még ma is hallani D-vitamin-hiány következtében kialakuló csontfejlődési zavarokról, és napjainkban is születnek sérült csecsemők az anya folsavhiánya következtében. Bár ezek a veszélyek általában nem a2okat fenyegetik, akik fontosnak tartják az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozást, mégis éppen ezek az egészségtudatosan viselkedő emberek jelentik a vitaminkészírmény-gyártók fő vásárlóközönségét. A fogyasztók másik csoportját azok alkotják, akik tudatában vannak egészségtelen életmódjuknak, de azon kényelemből vagy megszokásból nem akarnak vagy nem tudnak változtatni, és ezt ellensúlyozandó

szednek nyomelemeket, vitaminokat. A hiány pótlásának kétségtelenül legkényelmesebb módja a kombinált vitamin- és ásványianyag-készítmények fogyasztása. Ez bizonyos esetekben nagyon is indokolt (betegséget követő lábadozás, diagnosztizált vitaminhiány, betegséggel társuló écvágytalanság), de az esetek zömében mégsem ez, hanem a kiegyensúlyozott étrend jelentheti az igazi megoldást. A fogyasztói szokások, a 20 század második felében kialakult életmód azonban nem kedvez ennek, és a vitaminkészícmények reklámjai is azt az érz.ecet keltik a fogyasztókban, hogy mindannyiunknak szükségünk van étrendünk kiegészítésére ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat és egészségesek maradjunk. Az egészség megőrzését szolgáló készítmények Magyarországon a gyógyszerek mellett a gyógytermékek, melyek az étrend-kiegészírők kategóriájába sorolhatók. A prevenáv céllal fogyasztott készítmények forgalma becslések szerint

Magyarországon éves szinten 15 milliárd forint körül lehet. Az utóbbi években a termékpaletta jelencős ácrendeződésének lehetünk tanúi: a hagyományos vitaminkészítmények forgalma stagnál, és előretörnek a specifikusabb céllal alkalmazott készítmények (pl. diabetesesek vitaminja) Ezek a termékek általában az étrend-kiegészítők közé tartoznak, és sok köztük a növényi eredetű. Az ÉTREND-KIEGÉSZÍTŐK KONCEPCIÓJA ÉS ANNAK KITERJESZTÉSE Az étrend-kiegészítő fogalom azt sugallja, hogy ezek a termékek az étrend hiányainak pótlását, teljessé tételét szolgálják. A növényi kivonatokat tartalmazó készítmények esetén az étrend-kiegészítő fogalom kiterjesztésével és gyakran az ebből fakadó ellentmondásokkal állunk szemben Joggal vethető fel a kérdés, hogy tényleg attól lesz-e teljes az étrendünk, ha tabletta formájában pl. páfrányfenyő-kivonatot fogyasztunk Az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás

ezek szerint elképzelhetetlen gyógynövénykivonatok nélkül? A látszólagos ellentmondás feloldható annak ismeretében, hogy az étrend-kiegészítő termékcsoport jogi kategória, a jogalkotó megfogalmazása szerint a hagyományos étrend kiegészítését szolgáló olyan élelmiszerek tartoznak ide, amelyek koncentrált formában carcalmaznak tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat. Ez a definíció tehát nem zárja ki, hogy a táplálék-kiegészítők olyan alapanyagok- 2008/3 36 MAGYAR CSALÁDORVOSOK LAPJA GYÓGYNÖVÉNYEK A TERÁPIÁBAN Csupor D. - Szendrei K Gyógynövények az étrend-kiegészítőkben: hol a helyük a tmipidban? ból, köztük gyógynövényekből készüljenek, amelyek alapvetően nem részei a szokásos étrendnek. Az ásványi anyagokat és vitaminokat tartalmazó étrend-kiegészítők esetén is felmerülhet a kérdés, hogy honnan tudhatjuk, hogy valóban szüksége van a

szervezetünknek ezekre az anyagokra. Nyilvánvaló vitaminvagy ásványianyag-hiány, megemelkedett szükséglet, lábadozás esetén a válasz egyszerű, de az étrend-kiegészítőket általában nem ilyen állapotokban szokták alkalmazni. És honnan tudhatjuk, hogy éppen az adott kombinációban és dózisban van szükség a nyomelemekre és vitaminokra? Ezt sem tudhatjuk, mert ezeknek az anyagoknak a plazmakoncencrációját csak kivételes esetekben szokták meghatározni. A kombinációs készítményekben az összetevők dózisát nagy felmérések eredményei alapján határozzák meg oly módon, hogy a termékek ne jelenthessenek veszélyt a fogyasztó egészségére. Az azonban nem igazolt - és a törvény betűjének megfelelően nem is verhető fel -, hogy egészséges, változatos táplálkozás mellett szükség lenne a nyomelemek és vitaminok pótlására. Gyógynövényeket tartalmazó termékek esetén különösen élesen vetődik fel a szükségesség és az

alkalmazandó dózis kérdése. KIS MÉRTÉKBEN SEM GYÓGYSZER Az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban leggyakrabban az okoz gondot, hogy a fogyasztók betegségek kezelésére, megelőzésére vásárolják a termékeket. Ezek a készítmények azonban ilyen célra nem használhatók, használati útmutatójukban és reklámozásuk során tilos betegséget megelőző vagy gyógyító hatást tulajdonítani nekik, illetve ilyen tulajdonságukra utalni. A vásárlói tájékoztatónak tartalmaznia kell viszont az összetevők nevét és mennyiségét, az adagolást, valamint a figyelmeztetést, hogy az étrend-kiegészítő nem helyettesíti a kiegyensúlyowtt vegyes étrendet. Mivel a készítmények csomagolása, doboza a hatóságok által könnyen ellenő­ rizhető, az ott elhelyezett ismertetők szinte kivétel nélkül korrekt információkat tartalmaznak. A táplálék-kiegészítőkkel kapcsolatos megalapozatlan elvárásoknak alapvetően két forrása van: a sajtóban

elhangzó vagy az ismerősöktől hallott félrevezető információk, de gyakran a termékek összetétele is félreértésekre ad alapot. A nem szakmai sajtóban gyakran számolnak be egyes ét rend-kiegészítők csodás hatásairól. Ezek az információk „jó esetben" a jóhiszemű újságíró tájékozatlanságából fakadnak, aki nem ismeri a gyógyszerek és az élelmi- szerek közé sorolt táplálék-kiegészítők közötti lényegi különbséget. Rosszabb esetben az étrend-kiegészítőket gyógyhatásúnak beállító cikkek írásakor a zsurnaliszta tollát a készítmény forgalmazója fogja, aki ily módon, a törvényt megkerülve akarja készítményére felhívni a gyógyulni vágyók figyelmét. Azt ugyanis el kell ismerni, hogy pl. egy fokhagymakészítmény jobban eladható, ha azt állítják róla, hogy csökkenti a koleszterinszintet és megakadályozza az érelmeszesedést, mint ha csupán a vérlipidszintre kifejtett kedvező hatását említik.

Bár a két állítás közötti különbség orvosi szemmel talán nem túl nagy, de a közvetlenebb, a fogyasztó számára „könynyebben emészthető" üzenetek marketingszempontból hatásosabbak, és nagyobb elvárásokat támasztanak a szerrel szemben. Annak elkerülésére, hogy a betegek gyógyszerként alkalmazzák az étrend-kiegészítőket, az Európai Unióban forgalmazott táplálék-kiegészítőkkel kapcsolatos állítások megfogalmazásánál a „funkcionális megközelítést" kell alkalmazni. Leegyszerűsítve: a termékeknek csupán előnyös hatást lehet tulajdonítani, gyógyhatást nem. Érdekes helyzetet eredményez, hogy vannak olyan gyógynövények, amelyek jelenleg gyógyszer, gyógytermék és étrend-kiegészítő formájában is forgalomban vannak Magyarországon. Ennek egyik legjobb példája a páfrányfenyő ( Ginkgo biloba), amely több monokomponensű gyógyszer hatóanyagaként szerepel (Bilobil® Forte, Gingiume, Ginkgold",

Tanakan", Tebofortan~). Ezek a készítmények a központi és a perifériás keringés romlásával társuló panaszok enyhítésére alkalmazhatók. A páfrányfenyő leveléből előállí­ tott gyógytermékek (Bilobil, Salus Floragink Ginkgo) ugyanilyen javallarcal használhatók. Az utóbbi időben az étrend-kiegészítők között is megjelentek ginkgo-tartalm{1 szerek (pl. Ginkgo biloba 40 mg étrend-kiegészítő tabletta, Ginkgo biloba kivonat étrend-kiegészítő készítmény) Felmerül a kérdés: étrend-kiegészítő lehet-e egy olyan növény, amely farmakológiai hatással rendelkezik (ez a ginkgo esetén bizonyított), illetve, hogy hogyan magyarázható az, hogy egy adott növény kivonata azonos dózisban rendelkezik is (gyógyszer), meg nem is (étrcnd-kiegészírő) gyógyhatással? Bár ezek a kérdések rámutatnak a jogi szabályozás ellentmondásaira, nem adható rájuk megnyugtató válasz. Nem meglepő, hogy a jogi szabályozás labirintusában

gyakran elrévedő fogyasztók nehezen tesznek különbséget gyógyszerek, gyógytermékek és étrend-kiegészítők között. A betegek (vagy fogyasztók) általában 2008/3 37 MAGYAR CSALÁDORVOSOK LAPJA GYÓGYNÖVÉNYEK A TERÁPIÁBAN Gyógynövények az étrend-kiegészítőkben: hol a helyük a terdpidban? Csupor D. - Szendrei K ------------------------------- -------- ---nem az alapján választanak szert panaszaik enyhítésére, hogy melyik hatóság regisztrációs vagy engedélyszáma található a dobozon, hanem az összetétele figyelik. Ha fokhagymatarcalmú készítményt keresnek, akkor nem az érdekli őket, hogy az gyógytermék vagy táplálék-kiegészítő-e, hanem a döntésnél általában az ismerősök ajánlása, a reklámok hatása vagy a termék ára dominál. Nem várható el, hogy tisztában legyenek azzal, hogy mi az adott gyógynövény terápiás dózisa, és azt sem kell tudniuk, hogy a gyógyhatáshoz szükséges adag az Országos

Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) által engedélyezett készírményekben (gyógyszer, gyógytermék) garantáltan megtalálható, az étrend-kiegészítők viszont gyakran ennek csak töredékét tartalmazzák. közlése, a farmakológiai hatásosságot (mivel ilyen nem is tulajdonítható a termékeknek) nem kell igazolni, és a gyártás feltételei is kevésbé szigorúak, mint gyógyszerek esetén. A készítmények ellenőrzése jórészt megoldatlan, és ilyen ménékű árudömping mellett még megfelelő jogi szabályozás mellett is megoldhatatlannak tűnne. Több ezer készítmény folyamatos minőségi és piacellenőrzése Magyarországon elképzelhetetlen infrastruktúra és apparátus működtetését igényelné. Ha probléma merül(ne) fel egy termékkel kapcsolatban, a teljes jogi felelősség és az abból eredő összes következmény a gyártót terheli; ez egyenes folyománya annak, hogy a hatóságok nem rendelkeznek megfelelő jogkörrel az

étrend-kiegészírők gyártásának és forgalmazásának teljes kontrolljához. Az ÉTREND-KIEGÉSZÍTŐK TÉRHÓDÍTÁSA . ,, ÉS AM1 CSAK ANNAK LÁTSZIK A jogilag az élelmiszerek közé tartozó étrend-kiegészítők mindössze négy éve jelentek meg a magyar piacon. Évről évre egyre több készítmény forgalmazását jeleneik be a gyártók, a piacon lévő termékek száma ma már több mint 3100 (1. ábra) A választék robbanásszerű növekedésének velejárója, hogy a készítmények skálája áttekinthetetlenül széles. A termékek egy része Az OÉTI által regisztrált készítményekkel kapcsolatban ritkán meriünek fel problémák, a nagyszámú, écrend-kiegészícőkénc reklámozott, de mindenféle engedély, bejelentés nélkül forgalmazott szerek esetében viszont annál gyakrabban. Ezen készítmények forgalmazói pusztán üzleti megfontolás alapján, mindenféle 1400 --- - - - - - - - - - ----1159 + - - - - - - - - - - - - - - - -955 1000 +

- - - - - - - - - - 800 +-------575 600 +--------1 1200 400 +---=20=3---- 206 200 0 +-----.---------------2004 200:3 2006 2007 2008 1. ábra - Magyarországon regisztrált étrend-lnegészítők 2004-2008 között klasszikus értelemben vett táplálék-kiegészítő, azaz a hiányos táplálkozás következtében kialakuló vitamin- és nyomelemhiányt hivacott pótolni, jelentős részükben azonban növényi kivonatok (is) találhatók. Az OGYI által engedélyezett gyógyszerekkel és a gyógytermékekkel ellentétben az étrend-kiegészícők forgalomba hozatalához nem szükséges az OGYI vagy más hatóság formális engedélye, a forgalmazónak mindössze bejelentési kötelezettsége van az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézethez (OÉTI). A regisztráció feltétele a termékkel kapcsolatos néhány adat (öszszetétel, forgalmazó és előállító adatai, címke felirata) szakmai-etikai megfontolás, erkölcsi gátlás nélkül

árusítanak olyan készítményeket, amelyek valós fogyasztói igényeket lennének hivatottak kielégíteni. A keresletkínálat törvényszerűségének eredményeként megszületett, szakmailag nem megalapozott készítmények fő veszélye, hogy károsíthatják a fogyasztók egészségét, emellett másodlagos kérdés, hogy gyakran nem váltják be a reklámszlogenekben elhangzó ígéreteket. Az engedély nélkül piacon lévő szerek között nagyon sokat napjainkban „divaros" indikációkkal, fogyasztószerként, mellnövelőkénc, potencianövelőként reklámoznak. A fogyni vágyók által ideálisnak tartott, tehát gyors, tartós, erőfeszítés nélküli fogyást biztosító, mellékhatásmentes szer nem létezik, de ezen a területen mindig lesz piaca az újabb és újabb készítményeknek. A mellnövelés kívül esik a gyógyszeres terápia indikációs területein, és szintén ígéretes piaci lehetőségeket hordoz magában. Az engedély nélküli

„potencianövelök" sikere részben abban rejlik, hogy orvosi vizit és a patikussal történő személyes kontaktus nélkül, anonim módon, az interneten keresztül beszerezhetők. Mindegyik említett szertípus népszerűségét fokozza, hogy általában növényi eredetűek, amely a fogyasztók többségének gondolkodásában az ártalmaclansággal kapcsolódik össze. Ez természetesen nem igaz, gondoljunk csak a több tucat belga nőnél veseelégtelenséget okozó növényi fogyasz- 38 2008/3 MAGYAR CSALÁDORVOSOK LAPJA GYÓGYNÖVÉNYEK A TERÁPIÁBAN Csupor D. - Szendrei K Gyógynövények az étrend-kiegészítőkben: hol a helyük a terápiában? tószerre (amelyről kiderült, hogy tévedésből egy mérgenövé ny került bele), de az is elgondolkodtató, hogy az elmúlt években több ellenőrzés is sildenafil-analóg vegyületeket mutatott ki engedély nélkül forgalmazott ,, 100%-osan növényi" potenciafokoz6kból. Az engedély nélküli szerek

jelentős részét olyan betegségek kezelésére ajánlják, amelyek gyógyítására nem áll rendelkezésre hatásos gyógyszer vagy gyógymód. Jellemzőek a „rákellenes", AIDS-et, cukorbetegséget „gyógyító" készítmények, de az élelmes forgalmazók azt is felismerték, hogy a madárinfluenza-ellenes és az „őssejcfokozó" hatású termékek szegmensében ma még nincsenek konkurens szimetikus vagy természetes eredetű gyógyszerek. Hogyan lehet eligazodni ebben a szinte áttekinthetetlen készítmény-dzsungelben? A csodás gyógyhatással reklámozott és az interneten vagy multilevel marketing rendszerben (ügynökök útján) forgalmazott termékek között gyakoriak az engedély nélküli szerek, ezért ilyen esetekben fokozott óvatosság szükséges. A hazánkban regisztrált étrend-kiegészítők listája megtalálható az OÉTI honlapján, ahol ezen szerek egy részéről részletesebb információ is nyerhető. ző A FIGYELMEN KÍVÜL

HAGYÁS VESZÉLYEI Bár az étrend-kiegészítők nem tartoznak a betegségek kezelésére alkalmas szerek közé, mégsem sz.abad őket teljesen figyelmen kívül hagyni a terápia meghatározásakor. Számolni kell ugyanis a gyógyszer-kölcsönhatások lehetőségével, de még komolyabb veszélyt jelent, ha a beteg az orvos által javasolt terápia helyett választ táplálék-kiegészítőt. Felmérések szerint a betegek jelentős része eltitkolja, hogy milyen vény nélkül beszerezhető készítménnyel „egészíti ki" az előírt gyógyszeres kezelést. Ennek gyakran az az oka, hogy attól tartanak, az orvos helyteleníti szedésüket. Ennek természetesen gykran alaptalan félelem, de a növényi szerekkel kapcsolatos visszaélések következtében kirobbant botrányok miatt kétségkívi.Ü sok egészségügyi szakember előírélerrel viszonyul ezekhez a készítményekhe-t A sztereotip, valódi szakmai megfontolást mellőző elutasÍtás veszélyes lehet: ezzel

nemcsak számos hatásos és biztonságos növényi gy6gyszer, gyógytermék létjogosultságát kérdőjelezzük meg, hanem a beteg titkolózásának is vélt indokot szolgáltatunk. A betegekkel kialalcult bizalmi viszony alapján a háziorvosnak van leginkább lehetősége arra, hogy világossá tegye, melyek az étrend-kiegészítők alkalmazásának korlátai, mi az alapvető különbség a gyógy1tast és az étrend kiegészícéséc szolgáló szerek között. Az egészség fenntartásában mindkét készítménytípus szerepet játszhat, de alkalmazásuk célja alapvetően eltérő. És am i még fontosabb, a kezelőorvos segírhet eligazodni a biztonságos és a potenciálisan veszélyes, engedély nélküli termékek dzsungelében. KÉNYES KÉRDÉSEK Az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos legtöbb probléma a jogi szabályozás gyengeségéből ered, amely lehető­ vé tette, hogy néhány év alatt olyan mennyiségű termék árassza el az országot, amelyre nemcsak a

hatóságoknak nincs teljes rálátása, de az orvosok, gyógyszeré~-zek sem rendelkeznek kellő információval. Az természetes, hogy az orvos csak olyan készítményt javasolhat a betegnek, amelyet ismer. A jelenlegi dzsungelszerű állapotban érth ető, hogy a szakemberek egy része az informáci6hiány miatt kategorikusan elutasítja az étrend-kiegészítők használatát. A beteg érdekét a kellő tájékozoccságon alapuló objektív tájékoztatás és döntés szolgálja. A tanácsadásban, döntésben a legfontosabb szempontok az összetétel és a minőség (ha már étrend-kiegészítő, akkor az legyen Magyarországon is regisztrált szer), és mindig mérlegelni kell a készítmény szükségességét és ártalmatlanságát az adott esetben. Az étrend-kiegészítők zömét a betegek egészségügyi szakember tanácsa és kontrollja nélkül szerzik be; ha a döntéshozatal során a beteg „bizalmába avat" bennünket, azzal csak nyerhetünk a terápiás

biztonság szempontjából. IRODALOM: 1. Mason P: Diernry supplements Pharmaccutical Prcss, London, 2001 2. Bártf1i E: Étrcnd-kkgés-,ítők piaca: cablertafalók (2005 július 10 15:00, http://www.fnhu/uzlet/20050705/ncnd kieges,,i t0k piac:a tablettafalok/) 3. O rrcga M et al: Vitamin status ín diffcrcnt groups of the Spanish population: a meta-analysis of nationa l studics performed be<Ween 1990 and 1999. Pubi Health Nurr 4: 1325-1329, 200 1 4. AI-Tahan J et al: H-vitamin status and incake in Europcan adolescents A rcvicw of the lirerarure. Nurr Hosp 21: 452-465, 2006 5. Walsh T ct al: M aternal folare srarus and ncural rube defens in Ireland: the need for a narional food fonification program. lr Med J 100: 469472, 2007 6. v~nhcrwcghem LJ: Misusc of hcrbal remedics: 1hc case of an outbrcak ofcerminal rena.1 failurc in Ildgium (Chincse hcrbs nephroparhy) J tltcrn. Complement Mcd 4: 9- 13, 1998 7 . Szendrei K, Csupor D: Az Erd ic és a csod:ílacos női mellek világa

Gyógys,,erészct 9: 557-567, 2007 8. Csapi 13, $1end rti K: Mit állítanak a porencianövclök(ről) Gyógyszerészet 2: 95-100, 2008 9. Nyilvánrarcásba vetr érrend-kicgészírők listája (hnp:i/efriralantsz h u/oeri / clbi·,.tletrkieglmkiegh cm1) 10. 37/2004 (IV 26) rSzCsM rendelet az étrend-kiegészítőkről 11. 1924/2006/EK rendcl~t az élelmiszerekkel kapcsolatos, cápanyag-öss1e"~1clrc és egészségre vonatkozó állításokról 2008/3 39 MAGYAR CSALÁDORVOSOK LAPJA