Történelem | Középiskola » A demokrácia győzelme Magyarországon 1988-90 között

A demokrácia győzelme Magyarországon 1988-90 között Kádár-korszak utolsó éveit a súlyos gazdasági, társadalmi és politikai válság jellemezte; 1988 elejétől a magyar társadalom döntő többsége a változásokat követelte; 1985-ben Monoron találkoztak az ellenzéki csoportosulások; 1987 június: Lázár Györgyöt Grósz Károly váltotta a miniszterelnöki székben; 1987. szeptember 27: Lakitelken megalakítják a Magyar Demokrata Forumot; 1988 januártól nyílt vitanapokat tart az MDF - szabad választásokat követeltek; év elején megalakul: Fiatal Demokraták Szövetsége, Szabad Kezdeményezések Hálózata (SZDSZ elődje), Történelmi Igazságtételi Bizottság, független szervezetté alakul az MDF; május: miniszterelnök: Németh Miklós; tovább folytatódott a pártosodás: Kisgazdapárt, MSZDP, formálisan is párttá vált az MDF és az SZDSZ; 1989 január: Pozsgai Imre, aki 1956-ot népfelkelésnek nevezte; ezzel a hatalom legitimitása is

megkérdőjelezhető; március 22.: meggátolták, hogy az MSZMP minden párttal külön tárgyaljon; május 8.: Kádárt minden tisztségétől megfosztották - vele bukott Grósz Károly is; Kerekasztal felállítása; június 13.: megindultak a Nemzeti Kerekasztal tárgyalások - fő téma: békés átmenetről szóló megállapodás és a szabad választások előkészítése; június 16.: Nagy Imre újratemetése; július 6.: rehabilitálás - ezen a napon hal meg Kádár János; október 23. kikiáltották a köztársaságot; - ideiglenes elnök Szűrös Mátyás lett; október: MSZMP megtartotta az utolsó kongresszusát - feloszlatta önmagát: MSZP az utód; Rendszerváltás: pártok több irányzatot képviseltek: MDF, KDNP: nemzeti-kereszténydemokrata vonal; SZDSZ: liberális demokrácia; MSZP: szocialista elvek; FIDESZ: pragmatista liberális elképzelések; FKgP: hagyományos, konzervatív, parasztpolitika; rajtuk kívül még 50 párt indult a választásokon; 1990.

március 25: első szabad választások április 8.: második forduló: eredmény: MDF (42,55 - 164), FKgP (11,4% - 44), KDNP (5,4% - 21), SZDSZ (23,8% - 92), MSZP (8,5% - 33), Fidesz (5,7% - 22), egyéb + független (2,5% - 10); koalíció: MDF + KDNP + FKgP; május 23.: miniszterelnök: Antall József, köztársasági elnök: Göncz Árpád; program: "nemzeti megújhodás" szeptember 30.: önkormányzati választások; Magyar Köztársaság politikai rendszere: az Alkotmány alkotmány alapvető módosítása: 1989 október - köztársasági forma; többpártrendszer, parlamentáris demokrácia, köztársasági elnöki intézmény; bevezették az alkotmánybíráskodást, létrehozták az állami számvevőszéket, állampolgári, nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa; Országgyűlés: Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve; tagjait négyévi időtartamra választják meg; jogkörei: megalkotja az alkotmányt,

törvényeket hoz, megválasztja a köztársasági elnököt, miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az Állami Számvevőszék elnökét, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt, jóváhagyja a költségvetést, dönt a kormány programjáról, országos népszavazást rendelhet el, dönt a hadiállapot és a békekötések kérdésében; a képviselők bizottságokat alakíthatnak; Köztársasági Elnök: Magyarország államfője személye fejezi ki a nemzeti egységet, legfőbb feladata az államszervezet demokratikus működésének ellenőrzése; országgyűlés választja meg öt évre, legfeljebb egyszer választható újra; funkciói: ő a fegyveres erők főparancsnoka, képviseli a magyar államot, nemzetközi szerződéseket köt, javaslatot tesz a miniszterelnök személyére, összehívja az Országgyűlés alakuló ülését, összehívhat rendkívüli ülést is, új választásokkal egybekötve feloszlathatja az Országgyűlést;

Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvényt egyet nem értés esetén visszaküldheti megfontolás végett a parlamentnek, vagy véleményezés céljából az Alkotmánybíróságnak; kitűzi az országgyűlési és helyi választásokat, kinevezi és felmenti az államtitkárokat és a köztársasági megbízottakat; Kormány: miniszterekből és a miniszterelnökből áll; működéséért a parlamentnek felelős, s köteles munkájáról rendszeresen beszámolni; miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés választja; jogköre: védi az alkotmányos rendet és az állampolgárok jogait, törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé, biztosítja a törvények végrehajtását, a köztársasági megbízottak útján látja el a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, rendeleteket bocsát ki; Legfelsőbb Bíróság: igazságszolgáltatás legmagasabb fokú intézmény feladat: alkotmányos rend biztosítása,

az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek védelme és a bűncselekmények elkövetőinek büntetése; legfőbb ügyész és ügyészségek gondoskodnak az állampolgárok jogainak védelméről, feladatuk az alkotmányos rendet és a biztonságot sértő cselekmények üldözése - nyomozást végezhet, a bírói eljárásban képviseli a vádat, és felügyeli a büntetés-végrehajtás tevékenységét; Alkotmánybíróság: jogszabályok alkotmányosságának ellenőrzése, előzetes és utólagos vizsgálata; Alkotmányban biztosított jogok megsértése címén benyújtott panaszok elbírálása, 15 tagját az országgyűlés 9 évre választja; Állami Számvevőszék: Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve államháztartás gazdálkodásának felügyeletet, az állami vagyon kezelésének ellenőrzése; Köztársasági Megbízott: köztársasági elnök nevezi ki; feladat: önkormányzatok működésének ellenőrzése