Elektronika | Felsőoktatás » Dr. Berke József - Hang- és videotechnika, előadásvázlat

Alapadatok

Év, oldalszám:2010, 48 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:29

Feltöltve:2019. április 25.

Méret:1 MB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Gábor Dénes Főiskola ELŐADÁSVÁZLAT HANG- ÉS VIDEOTECHNIKA Vezetőtanár: Dr. Berke József Szerzők: Fenyvesi Péter – Oláh György - Dr. Berke József 2009/2010 Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola FŐ TÉMAKÖRÖK: A MOZGÓKÉP FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETE A VIDEOFELVÉTEL KÉSZÍTÉS ALAPJAI AZ ÖTLETTŐL A PREMIERIG AZ ELKÉSZÜLT ALKOTÁS A HAGYOMÁNYOS RAJZFILMGYÁRTÁS Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola A MOZGÓKÉP FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETE A mozgókép rögzítés kezdetei A mozgás az élet legfőbb kifejeződési formája. (A fejlődés a mozgás mozgása.) Az örök körforgás Alkotásainkat, megfigyeléseinket rögzíteni tudjuk. A kicsiről fényképet, a tájról festményt, a kertbe szobrot készítünk, ezek a valóság elvont leképzései, valóságosan, objektívan létrehozott

másolatai a valóságnak. Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola Leonardo Utolsó vacsorája: pillanatkép. Az altamirai barlangrajzok . Szinte minden gyerek elkészíti a maga kis praxinoszkópját a füzete sarkára fázisról fázisra, hogy azután átpörgetve azt, mozgóképpé álljon össze sematikus rajzocskája. Ha áttekintjük a vetített kép történetét, vissza kell nyúlnunk a középkorba, amikor az alakoskodó játékok, vásári- és bábjátékok között megtaláljuk az árnyjátékot, a laterna magicát, később a sztroboszkópot, a praxinoszkópot; Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola A középkori laterna magica – bűvös lámpa – az üvegre festett apró képet vetítette ki nagyításban az optika törvényei szerint. A sztroboszkóp felvillanó fényei a mozgást bontják fel fázisaira pl. a

diszkóban A praxinoszkópba helyezett fázisrajzok belülről megvilágítva, és kellő sebességgel forgatva folyamatos mozgás érzetét keltik bennünk. Ez a kellő sebesség pedig 24-25 fázis/másodperc. Azaz filmnél 24 képkocka/mp, tévénél 25x2 félkocka/mp. A szemünk – fizikai törvények következtében – ezt a sebességet látja a valóságnak megfelelő mozgásnak. Informatikai Rendszerek Intézete Tantárgy : Kép és hangtechnika Kódszám: 332 6. oldal Gábor Dénes Főiskola Daguerre fényképezési labor-eljárást dolgozott ki. Edison a celluloid szalagot végig lyukasztgatta (perforálta), hogy abba fogakat illeszthessen és így egyenletes pergéssel egyenletesen tudja kivetíteni az állóképek sorozatát, amit a szemünk folyamatos mozgásnak lát. Már 1888-ban kikísérletezte az eljárást, ő hozta létre a kinetoszkópot, a filmnézőkét. Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP :

Gábor Dénes Főiskola A vetítés kezdetei A Lumiėre-fivérek rendezték az első nyilvános vetítést, ami már fizető közönség előtt zajlott, 1895. december 28-án, Párizsban Magyarországon 1896. májusában megtörtént az első vetítés, ám a filmkészítés csak később indult be a világhoz képest. Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola Képzeljük magunk elé a vetítést, hogyan nézhetett ki! A Lumiėre-fivérek által bemutatott filmek: - A vonat érkezése - Az ács - A kisbaba reggelije - A munkaidő vége - A megöntözött öntöző Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola Az élet dokumentálásától a filmalkotásig Georges Méliės-t (1861-1938, francia, elsőként teremtette meg a folyamatos cselekményű filmet) Méliės gyorsan rájött a filmtrükk lehetőségeire, pl. bűvész lévén,

hogy lehet eltűntetni egy nőt a lepedő alól és áthelyezni egy hengerbe? Két irányzat még ma is él, miszerint spontán vagy megrendezett jelenetet veszünk fel. A dokumentum vagy a dokumentumszerű ábrázolás a valóság erejét aknázza ki, a megrendezett jelenetben erőteljesebben érvényesül az alkotói fantázia és szubjektivitás. Kialakul a rendezés technikája és egyéniségei. Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola A gyártókon belül elkülönült az operatőr, aki csak a gépével foglalkozott az író, aki kitalálta az elmés történeteket, majd a rendező vált ki, kezdetben a színészekből, hogy eligazítsa az összképet Híres komikusok és komikus párok tűntek fel. A folytatásos ponyvafüzetek, képregények animációs filmeken elevenedtek meg: ez a kockázás trükkje. Megszületett a megasztár: Greta Garbo (1905-1995) Karenina Anna, Krisztina királynő,

Ninocska, Walewska grófnő stb. Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola Minden együtt volt, a film már mindent tudott, épphogy meg nem szólalt. Igaz is: miért nem beszéltek a filmek? Áthidaló megoldás volt a táblás felirat, amikor – gyakran szecessziós virágkeretbe írt – szöveget lefényképezték és belevágták a jelenetbe, majd pergett a jelenet tovább. Ezt a feliratot ki is lehetett cserélni az adott ország nyelvére fordítva. Már Edison kísérletezett a film és a fonográf összeházasításával. Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola A mai értelemben vett hangosfilm 1929-re született meg. Ha már hang - legyen zenés! A Jazzénekes c. film volt az első, ami még vegyes technikával készült, csak a zenés betétek voltak hangosak. Rossz minőségű volt. A New York fényei c. film már

bevált a hang szempontjából! Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola SZINKRON dialóg zene zörej nemzetközi hang narráció vagy FELIRATOZÁS ? klisé labor kopírozás Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola A dialóg-szinkront műfordításként kell kezelnünk. Szinkronizáláskor lefordítják az eredeti nyelvről a szöveget, szájra írják, a megfelelő színészekkel eljátszatják az eredeti színészi játék szellemében, majd hozzákeverik a nemzetközi hangot, ugyancsak a film szellemében. Ha minden a helyén van, nem vesszük észre, hogy szinkronváltozatot látunk, és akkor jó a szinkron. Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola A filmzene a film mondanivalóját segítő, aláfestő, érzelmileg megerősítő,

cselekményét követő, hatását fokozó, önálló zenemű. Nem filmzene az a zene, ami effekt-ként szolgál, csak éppen hangszerrel állították elő. Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola A színesfilm 1934-ben jelent meg, de az ötvenes években terjedt el. Vannak, akik fekete-fehérben álmodnak, vannak akik színesben. Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola A videotechnika fejlődése “A televízió története akkor kezdődött, amikor néhány ezer évvel ezelőtt az ember tudatosan kezdte figyelni az optikai, mágneses és villamos jelenségeket.” (Nozdroviczky László) 1954. január 13-tól megindult kísérleti adások csak néhány helyen voltak foghatók (TV-készülék hiányában). A sok kezdeti nehézség után 1958. elejére lezárult a kísérleti időszak és stabilizálódott a televíziós

műsorszórás gyakorlata. Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola A világban három színes TV rendszer terjedt el, az NTSC, a PAL és a SECAM. NTSC (National Television Standard Comittee) (Nemzeti Televízió Szabvány Bizottság) Képváltási frekvencia: 29,97 kép(kocka)/sec. A kép 525 sorból áll. PAL (Phase Alternation Line) (fázist váltó sor) Képváltási frekvencia: 25 kép(kocka)/sec. A kép 625 sorból áll. SECAM (SEquentiat Couleur Arec Memoire) (egymás után következő szín és emlékezés) Képváltási frekvencia: 25 kép(kocka)/sec. Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola A VIDEOFELVÉTEL KÉSZÍTÉSÉNEK ALAPJAI A kamera lehetőségei A mai modern videokamerák ún. kamkoderek (kamera és magnó egyben) az optikai képet elektromos jellé alakítják (analóg rendszerek) vagy temérdek szám

formájában kódolják (digitális rendszerek). Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola A videokamera optikája egy színbontó tükörre vagy prizmarendszerre vetíti a képet, amely azt három egyszínű alkotóra, R (vörös), G (zöld), B (kék) összetevőkre bontja. Az így kapott képet a kamerában lévő CCD (Charge Coupled Device) alakítja elektromos jellé. Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola A CCD • A CCD esetén az egyes érzékelők töltése a kiolvasás folyamán "végigcsorog" az érzékelő egyik szélére, ahol az erősítés és mérés történik. • A kiolvasás tehát soronként vagy oszloponként történik. • Az egyazon kiolvasási sorba tarozó érzékelők mindegyikének töltését ugyanaz az áramkör erősíti és méri. Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy:

Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola A CMOS • A CMOS szenzorokban minden egyes érzékelő saját erősítővel rendelkezik. Emiatt a szenzor területének jelentős részét - akár csak a CCD esetén - ezek a kiolvasó áramkörök foglalják el. • Az elfoglalt terület a CMOS szenzoroknál jóval nagyobb, mint a CCD-k esetében. • Emiatt a mikrolencsés módszer kerül alkalmazásra. Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola A kamera optikáján keresztül, a rögzítendő kép színének beállítása is elektronikus úton történik. A színhűség érdekében, az adott szituációban „ meg kell mutatni ” a kamerának a fehér és fekete színeket. Ehhez viszonyítva hozza létre a többi színt. Külső térben - napfényes környezetben, Belső térben - különböző világítás esetén. Így érhető el a legjobb színhűség. Alap és Műszaki Tudományi

Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola A plánoknak három fő típusát különböztetjük meg: A premier plán vagy közelkép (nagyközel, kisközel) arcrészlet, arc, de legfeljebb vállképet mutat. Second plán vagy félközel (kistávok, féltávol), amely mellképet vagy kétharmados alakot mutat. A totál plán vagy távol (nagytávol) bármilyen távolságból mindig a teljes alak látható. Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola A kamera elhelyezésével különböző képkompozíciós hatást érhetünk el: alacsony elhelyezés, (szemmagasság alatt) magas elhelyezés, (szemmagasság felett) általános elhelyezés, (szemmagasságban) Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola Ha kamera rögzített helyen áll, vario (zoom), ráközelíthetünk egy részletre vagy attól

el is távolodhatunk. schwenk a kamera vízszintes vagy függőleges tengely irányú (jobbra, balra, le, fel) mozgása Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola Ha a kamera elmozdul álló helyéből fahrt (autósfahrt) A kamera lábon, sínen, kocsin történő mozgatása. kran (dolly) Koncerteken elég gyakran látható egy nagy gémeskútra vagy darura hasonlító szerkezet, mellyel süllyedni és emelkedni is lehet. Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola snitt A kamera forog vagyis a felvételt elindítottuk és a jelenetből egy beállítást veszünk fel. (a felvétel indításától a leállásig). Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola A világítási alaphelyzet: 3. gégen (ellenfény) 2. derítés 1. főfény Alap és Műszaki

Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola A hang A film és video produkciók esetében nem feledkezhetünk meg azok hangjáról. Egy jól sikerült hangi alkotás segítheti a képet de el is ronthatná. Végül is van egy képi és hangi világ, amit szinkronba kell hoznunk. Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola A trükk és előkészítése Vannak film és videó trükkök, amelyeket már a felvétel folyamán el kell készítenünk vagy csak egy részét, másokat pedig utólag. Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola AZ ÖTLETTŐL A PREMIERIG A forgatókönyv Szinopszis Filmnovella Technikai forgatókönyv Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola A forgatócsoport tagjai filmíró (a

sztorizó) dramaturg rendező, rendező asszisztens producer gyártásvezető , felvételvezetők operatőr, kameraman, segédoperatőr képmérnök látványtervező vágó , vágóasszisztens hangmérnök, mikrofonosok kábelesek zeneszerző fővilágosító világosítók színész, statiszta ruhás kellékes fahrtos dollys Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola Forgatás pénz, helyszín és technikai feltétel Utómunka Vágás (szerkesztés, montírozás, editálás) A képet vághatjuk hanggal (vezérhang), vagy anélkül. Vágóasztalon dőlnek el a felhasználható trükkök is zene zörej Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola Videó vágásnál a stúdiókban különböző technikák állnak rendelkezésünkre: hagyományos analóg(lineáris) vágás ANALÓG VÁGÓRENDSZER Az elkészült kész videofilmet

maszternek hívjuk, a többi példány ennek a másolata. Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola Analóg vágórendszer Élő felvétel KAMERA DOCK ANALÓG LEJÁTSZÓ VIDEO Forgatott anyag (muster) Élő felvétel KAMERA EDITÁLÓ (képkeverő mixer; vezérlő egység) DOCK ANALÓG LEJÁTSZÓ VIDEO PC ANALÓG BEMENŐJEL ANALÓG FELVEVŐ VIDEO Forgatott anyag (muster) videokártya ANALÓG VÉGTERMÉK (master) Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola A technika és a számítógép fejlődésével ma már a számítógépen is vághatunk, ezt hívjuk non-lineáris szerkesztésnek, vágásnak. Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola Egy a sok közül. ADOBE PREMIERE 5.1 Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és

videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola Monitorablak: a felvett snitt lejátszására Monitorablak: a vágott anyag lejátszására Videosávok: ahol vágunk Hangsávok: a videóhoz tartozó hangokkal vagy zene, zörej stb. Itt jelennek meg azok a snittek, amit fel akarunk használni, vagyis a felvett anyag Trükkök: két snitt közötti átmenetre Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola Az utómunkák roppant izgalmas szakasza a keverés. Végezetül feliratozzuk a képet. Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola AZ ELKÉSZÜLT ALKOTÁS A film fajtái: játék, dokumentum, riport, reklám, referencia, propaganda, oktató, eseményrögzítő stb. A játékfilmnek számos műfaja van, ezek elnevezését alapvetően az irodalomból kölcsönzi. Ismerünk tragédiát, drámát, komédiát. Emlékezzünk a három

irodalmi műnemre, miszerint a líra a szubjektív, az epika az objektív, és a dráma, a kettő együtt: párbeszédes műfaj. Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola A dráma felépítése: bevezetés – melyben jelentkezik az ellentmondás bonyodalom – vagy kifejlet, az ellentmondás sokoldalú bemutatása késleltetés – nyugalmi állapot, előkészítés tetőpont – vagy katarzis, a nagy összecsapás, nekifeszülés megoldás – ami a probléma ilyen-olyan megoldása Gondoljuk át: Ha az egyik hiányzik: rossz a film. Ha felcserélődnek az elemek: művészfilm. Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola A filmműfajok tematikai, formai, stilisztikai stb. jegyek alapján egymással rokonítható filmek csoportjai. Álljon itt egy felsorolás – a teljesség igénye nélkül – a játékfilm gyakori műfajairól,

ki-ki gondolja át, melyik áll hozzá közel: abszurd, adaptáció, akció, börleszk, családregény, családi vígjáték, detektív, dráma, életkép, életrajzi, fantasy, groteszk, horror, ifjúsági, kaland, kosztümös, krimi, lélektani dráma, lírai groteszk, melodráma, musical, opera, operett, sci-fi, thriller, történelmi, vígjáték, western, zenés stb. Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola Videofilm a készítő oldaláról Videofilm befogadó oldaláról Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola A HAGYOMÁNYOS RAJZFILMGYÁRTÁS KÉPES FORGATÓKÖNYV SZÖVEGFELVÉTEL (KIKOCKÁZÁS) KULCS ÉS FÁZISRAJZ MOZGÁSPRÓBA KIHUZÁS,KIFESTÉS FELVÉTEL (TRÜKKASZTAL) LABOR,MUSZTER VÁGÁS UTÓSZINKRON, ZENE, ZÖREJ, EFFEKT VÁGÁS KEVERÉS HANGÁTÍRÁS,NEGATÍV VÁGÁS LABOR 0 (null) KÓPIA, STANDARD Alap és

Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola Walt Disney: Hófehérke és a hét törpe http://www.disneyhu/DisneyChannel/ Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola Jankovics Marcell: Magyar népmesék http://www.youtubecom Dargay Attila: Szaffi Alap és Műszaki Tudományi Intézet Tantárgy: Hang- és videotechnika Kódszám: WP : Gábor Dénes Főiskola The End ENDE Kraj KOHEЦ Fin Vége