Történelem | Középiskola » A Hunyadiak kora

Hunyadiak kora A korszakot kettősség jellemzi: a széthúzó és összetartó erők egymással vívott harca. A tét a magyar állam egységének felbomlása vagy megmaradása. E küzdelemben alakult ki a század derekára a magyar rendi állam, amely az összetartó erők felülkerekedését mutatja. Zsigmondot veje, Habsburg Albert követte a trónon (1437-39). Albert halála után az egyik főúri párt V. Lászlót Albert utószülött fiát ismerte el királynak, a másik a lengyel Jagelló Ulászlót (1439-44) hívta meg a trónra. Ulászló pártján állt Hunyadi János is Ulászló a déli végek védelmét bízta rá. Hunyadi János kitűnő katona, három-négy nyelven beszélt. Hunyadi apja talán Serba fia Vajk, Havasalföldről betelepült kenéz lehetett. Zsigmond az erdélyi Hunyad várát adományozta neki, innen a név is. Ő magyar nemesnek később magyar főúrnak tartotta magát A törökök mind gyakrabban törtek be a Kárpát-medencébe. Hunyadi az Al-Duna

vaskapui szakaszát védte. Sikerei hatására szörényi bán lett A későbbi királyi birtokadományokból több mint 4 m illió hold ura (28 vár, 57 vá ros, ezernél több falu gazdája). A török visszaverésére fordította összes javait. A szükséges anyagiakat saját jövedelmei mellett az igazgatása alatt álló területek adóiból fedezte. Seregeiben huszita zsoldosok is harcoltak Rajtuk kívül Hunyadi személyes híveire, rokonaira, köznemesi familiárisaira számíthatott, de a nehéz helyzetekben megpróbált a felkelő népekhez fordulni. Első nagy győzelmét 1441-ben aratta. Ezután a király őt tette meg Erdély vajdájának és bírájának is. 1442-ben Gyulafehérvár közelében összegyűlt jobbágyok, polgárok és székely vitézek élén szét tudta verni a törököket. A menekülőket vitézeivel a határig üldözve igen sok foglyot ejtett. Hadvezetését a t ámadásra alapozta Az állásukat, harci rendjüket változtatni tudó zárt alakulatok a

különböző fegyvernemek összehangolt működtetése, az ellenséges harcvonal átkarolása volt az a módszer, amelyet Hunyadi a fejlettebb európai hadművészetből vett át. Zsoldos hadserege váratlanul csapott le az ellenségre 1442-ben alkalmazta először a sereg két szárnyát lezáró huszita szekérvárat. Hunyadi a török elleni nagyobb szabású támadó hadjárat indításához 1443-ban látta elérkezettnek az időt. Célja az volt, hogy kiűzze a törököt egész Európából Igénybe akarta venni más európai államok támogatását, de számított a délkelet-európai népek segítségére is. Az európai uralkodók közül végül senki nem küldött segítséget. A pápai flotta sem készült el, de az egyházi propaganda hatására cseh, lengyel, német és francia önkéntesek jöttek. Hunyadinak sikerült rábírnia Ulászlót, hogy álljon a sereg élére. Hunyadi és Brankovics György szerb fejedelem katonáival együtt kb. 35 ezer fő indult hadba 1443

őszén Belgrád alatt keltek át a Dunán, és Nis felé törtek előre, közvetlen cél Drinápoly elfoglalása lett volna. Egyik győzelem követte a másikat. A balkáni népek is megmozdultak: bolgárok, bosnyákok, albánok és szerbek növelték a létszámot. Hunyadi hadai eljutottak a Balkán-hegységig Időközben a törökök is felvonultak, az idő pedig elviselhetetlen hidegre fordult, az élelmezés pedig akadozott. A hadjárat folyamán mélyen behatoltak a Török-birodalom területére Bár Drinápolyt nem tudták bevenni, a fő török haderővel nem ütköztek meg és kénytelenek voltak megállni, a szultán kedvező békeajánlatot tett. Épp azokat a t erületeket ígérte Ulászlónak amelyeket nem szereztek vissza (Szendrő, Galambóc). Az európai államok és a pápa a háború folytatására ösztönözte a k irályt. A pápa azt ígérte, hogy pápai, velencei és bizánci hajók megakadályozzák a török erők utánpótlását, átszállítását a

tengerszorosokon. Drinápolyban 1444. június közepén megbízottja 10 évre szóló békét fogadott el a szultántól, mégis megkezdődött a török elleni támadás. Ulászló sem a környezete nem merte vállalni a felelősséget a háború elutasításáért, a kedvező alkalom elszalasztásáért. A magyar sereg Várnánál értesült az ázsiai török had átkeléséről. A törökök létszáma így 50 ezer lett, kétszerese a miénknek. Az 1444 november 10-én megvívott ütközet mégis a fiatal, becsvágyó Ulászló meggondolatlanságán bukott el: nekirohant a janicsárok soha le nem győzött falának. A király halála zűrzavart okozott: Hunyadi sem tudta megfordítani a csata sorság, s az a törökök javára dőlt el. Hunyadi is menekülni kényszerült A magyar sereg egyötöde maradt a csatamezőn. Várnában szabadtéri múzeum őrzi az emléküket Ulászlónak nem maradt utóda. Az országot a teljes felbomlás fenyegette A magyar állam megrendült,

összeomlott, részekre szakadozott. Hunyadit a 1445. évi országgyűlésen a hét főkapitány egyikévé választották Bátorította a nemeseket, hogy vessenek véget a báróuralomnak. A nemesek rájöttek, hogy csak együttes erővel győzhetnek. Tömegesen tódultak az országgyűlésekre 1446 júniusában a pesti országgyűlésen, Rákos mezején Hunyadit V. László kiskorúsága idejére kormányzóvá választották. Tisztségét 1453 j anuárjáig töltötte be Kormányzóként az országtanáccsal együtt helyettesítette a királyt. Rendeletekkel kormányzott Elrendelte a birtokok visszaadását. A hivatalban lévő bárókat lemondatta, hogy a rendek döntsenek a tisztségekről. A ligák szövetségeit érvénytelenítette, és gondoskodott a királyi jövedelmek beszedéséről. A rend megszilárdítása közben készült a török elleni nagy támadásra. Négy évvel Várna után ismét szerb területre vonult a török ellen. Murad szultán azonban értesült

lépéseiről s Albániából Bulgáriába vonult. 1448 ok tóber közepén a második rigómezei csatában fölmorzsolta Hunyadi seregét. A bárók mindent megtettek Hunyadi háttérbe szorítására. 1453-ban a trónt V László foglalta el (1453-58). Hunyadi az ország főkapitányává, a királyi jövedelmek kezelőjévé és Beszterce örökös grófja lett. 1453. május végén a török szultán elfoglalta Konstantinápolyt Az országgyűlés hadsereg felállítását szavazta meg, élére Hunyadit tették főparancsnoknak. A pápa keresztes hadjáratot hirdetett. A keresztesek toborzására az országba küldte Kapisztrán János szerzetest 1456 július elején II. Mehmed megkezdte Nándorfehérvár ostromát V László elrendelte a nemesi felkelést, és még májusban Bécsbe menekült. Hunyadi azonnal Nándorfehérvárra sietett, a vár élére Szilágyi Mihályt nevezte ki. A törökkel szemben csak saját seregére támaszkodhatott, de Kapisztrán János szavára

parasztok, kézművesek, diákok, emberek mozdultak meg, így 18 ezer keresztes gyűlt össze. 1456 július 21-én megindult a török támadás A törökök napnyugtakor kezdték a támadást és háromszor meghátráltak. A várvédők hősiessége vezetett a túlerőben lévő ellenség megfutamításához. (Dugovics Titusz, aki magával rántotta a mélybe a török janicsárt, aki ki akarta tűzni a lófarkas zászlót). Hunyadi folytatni akarta a harcot, ha megérkeznek a külföldi keresztesek. A török erőkről érkező hír hallatán III. Callixtus pápa elrendelte vereségre számítva, hogy déltájt minden templomban harangozzanak és könyörögjenek a hívek. De mire az imabulla az országokba elérkezett, már Hunyadi győzött a törökön. Hunyadi számításait keresztülhúzta a halál. A diadal után alig három héttel a pestis vitte el