Földrajz | Tanulmányok, esszék » Földrengések

FÖLDRENGÉSEK A kőzetlemezek mozgása következtében a kőzetburokban egyre több feszültség halmozódik föl. A növekvő feszítőerő bizonyos nagyság elérésekor a kérget hirtelen megrepeszti, eltöri. A hirtelen törés, repedés messzire szétterjedő rezgőmozgással jár, amely a kérget megremegteti. Földrengéskor a Föld anyagai rugalmasan rezegnek. A rengés a földrengés fészkétől rengéshullámokban terjed tovább. A rengéshullámnak két fő típusa van: a térhullámok és a felületi hullámok. A térhullámok a földkéregben keletkeznek és a tér minden irányában terjednek. Kipattanási helyük a földrengés fészke alsó központja, a hipocentrum. Ahol a leghamarabb érik el a felszínt, ott a földrengés felszíni központja, az epicentrum van A felületi hullámok az epicentrumban keletkeznek, és az epicentrumból sugarasan a Föld felszínén terjednek. A rezgéshullámok a felszínen a legnagyobb erővel az epicentrum

környékét rázzák meg, az epicentrumból távolodva a rezgés erőssége fokozatosan gyengül. A kiváltódás mélysége szerint ismerünk sekély - és mélyfészkű földrengéseket. Sekélyfészkű rengésnél a hipocentrum 6-12 km-es mélységben van, mélyfészkű rengésnél a hipocentrum a 70 km-es mélységet is meghaladja. A földrengések időtartama általában igen rövid (a másodperc töredéke), de ha a rengéshullámok sűrűn követik egymást, a földrengést folyamatosnak érezzük. A földrengés a kiváltó okok szerint lehet tektonikus, vulkáni és beszakadásos. A rengések 90%-a tektonikus, ezek közül valók a leghevesebb földrengések is. A rengések 7%-át a vulkáni kitörés vagy előkészületei váltják ki. Általában a vulkánok környékére szorítkoznak. A fennmaradó 3% földrengést barlangok, üregek beszakadása, hegyomlások stb. váltják ki A beszakadásos rengések hatása ritkán terjed túl a 30 km-es

távolságon. A földrengések többsége gyönge, csak műszerrel észlelhető. A Földön évente 9-10 000 földrengés van, ezek kb. fele az ember által is érzékelhető. szeizmográf A földrengés erősségének mérése Az intenzitás a földrengésnek egy adott helyen az emberekre, illetve az emberi építményekre gyakorolt hatásának mértéke, míg a magnitúdó értékét a rengés során felszabaduló energia nagysága szabja meg. A Mercalli-skála vagy -intenzitás 12 fokozatú skála, mely a földrengések erősségét tapasztalati úton, a rengés okozta pusztításból vezeti le. Giuseppe Mercalli olasz vulkanológus dolgozta ki. A Richter-skála a földrengés erősségének műszeres megfigyelésen alapuló mérőszámát (a Richter-magnitudót, vagy más szóval a méretet) adja meg. A magnitudó a földrengéskor a fészekben felszabaduló energia logaritmusával arányos. Egy 4,5 méretű földrengés kipattanásakor nagyjából akkora energia

szabadul fel, mint egy kisebb (20 kilotonnás, nagaszaki méretű) atombomba robbanásakor. Az eljárást a kidolgozó Charles Richter 1935ben tette közzé. Az erős rengések jelentős felszíni változásokat is okozhatnak. Pl az 1906. évi kaliforniai földrengéskor 600 km hosszú hasadék, a Szt.-András árok keletkezett A messinai nagy pusztító földrengérkor (1908) a Messinaiszoros partjai két métert süllyedtek Nagy földrengések: 1920 Kína: 200 000 ember, 1923. és 1927 Japán 1935 India 1970 Szicília, Skpoje, Taskent A számítások szerint az utolsó 500 év alatt 13-14 millió ember vesztette életét földrengések miatt. Jelentősebb magyarországi rengések: 455-ben Savariát (Szombathely) pusztította el a földrengés, 1763-ban Komáromot, 1810-ben Mór, 1868: Jászberény, 1908: Kecskemét, 1925: Eger, 1956: Bp. Valamennyi szerkezeti mozgással volt kapcsolatos