Villamosságtan | Felsőoktatás » Dr. Domonkos Sándor - Elektronikai alapsimeretek

Adatlap

Év, oldalszám:2002, 91 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:1160
Feltöltve:2007. március 18
Méret:539 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Gábor Dénes Fõiskola ELÕADÁSVÁZLAT ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK 005 Vezetõtanár: DR. DOMONKOS SÁNDOR SI RENDSZER ALAPEGYSÉGEI Mennyiség Egység neve Egység jele Jelölése képletben út, hosszúság, távolság méter idõ másodperc, szekundum elektromos áram amper hõmérséklet kelvin tömeg kilogramm m s A K kg s, l, r t i, I T m Származtatott mértékegységek sebesség (s/t) gyorsulás (v/t) erõ (m·a) munka, energia (F·s) teljesítmény (W/t) m/s m/s2 newton joule watt m/s m/s2 N N·m (N·m)/s Tantárgy: v a, g F W P Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 1 VILLAMOS EGYSÉGEK (SZÁRMAZTATOTT) Név elektromos töltés (I·t) Coulomb feszültség ( W/C) volt térerõsség ( U/l ) V/m teljesítmény (U·I) watt munka (P·t) joule ellenállás (U/I) ohm kapacitás (Q/U) farad induktivitás henry mágneses indukció (F/(I·l)) tesla fluxus (B·A) weber Mértékegység Jel

A·s Joule/Coulomb V/m V·A V·A·s V/A As/V Vs/A N/(A·m) ; T T·m2; V·s q, Q u, U E P W R F H B Φ Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 2 Két, egymáshoz képest el nem mozduló töltés között erõhatás észlelhetõ, mely a Coulomb törvénnyel adható meg: πε )·(QAQB /l 2) F = (1 / 4π F QA, QB l ε = ε0εr ε0 =10-9/36π π Két töltés eredõ erõtere εr Tantárgy: - erõhatás (N - Newton) töltések (Coulomb) a töltések távolsága (m) dielektromos állandó vákuum dielektromos állandója (Coulomb2/m2N) - anyagonként változó, relatív dielektromos állandó Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 3 Valamely meglévõ elektromos erõtérbe egy Q elektromos töltést juttatva, a töltést erõhatás éri, mely az erõtérre jellemzõ elektromos térerõsség következménye. A

térerõsség vektormennyiség, iránya az erõvonalak irányába mutat Az erõhatás ugyancsak vektormennyiség, melynek iránya megegyezik a térerõsség vektoráéval, nagysága pedig arányos a Q töltéssel: F = Q·E Amennyiben az elõbbi Q töltés az erõhatás következtében az ábra szerint, az erõtér A és B pontjai között elmozdul, akkor a térben munkavégzés történik, melynek nagysága: A WAB = ∫ F·dl = Q·E·dl = Q·UAB B Töltés elmozdulása erõtérben Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 4 A végzett munka a töltéssel arányos. Az arányossági tényezõ: A UAB = ∫ E·dl B az A-B pontok közötti elektromos feszültség, mely független mind a töltés nagyságától, mind az A-B pontok közötti elmozdulás útvonalától. A feszültséget Volt-ban mérjük. [U]= [W]/[Q] = Joule/Coulomb =Volt Ezt követõen már megadható a térerõsség egysége is

átrendezéssel és dimenziók szerinti értelmezéssel: [E]= [U]/[l ]=Volt/méter=V/m Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 5 Az elektromos tér jellemzésével kapcsolatosan értelmezhetõ a tér egy vonatkoztatási alappontjaként kijelölt hely és ehhez viszonyítottan a tér bármely pontja között mérhetõ feszültség, melyet elektromos potenciálnak nevezünk. A potenciál bevezetésével a két pont között mérhetõ feszültséget kifejezhetjük az egyes pontokhoz rendelhetõ potenciálok különbségével UAB = ϕA - ϕB Potenciál és feszültség Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 6 Ily módon elektromos töltések tárolására alkalmas eszközökhöz ún. kondenzátorhoz jutunk, melynek tárolóképességét a kapacitással jellemezhetjük: C=Q/U C - a kapacitás (F - Farad) Q -

tárolt töltés (coulomb) U - rákapcsolt feszültség (V) A kapacitás egysége a Farad: [C]=[Q]/[U]=Coulomb/Volt=F Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 7 Síkkondenzátor Szimbólikus jelölés ⇒ C=εε A l C A l ε - kapacitás (F) felület (m2) lemezek távolsága (m) dieletromos állandó (C/Vm) Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 8 KONDENZÁTOROK PÁRHUZAMOS ÖSSZEKAPCSOLÁSA: Az eredõk meghatározásánál az eredõ töltésbõl, illetve az eredõ feszültségbõl célszerû kiindulni. Az ábránál Ue = U figyelembevételével: Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 9 KONDENZÁTOROK SOROS ÖSSZEKAPCSOLÁSA: Az ábránál figyelembe véve, hogy minden kapacitáson ugyanakkora töltés van, azaz

Qe=Q n n Ue= Q/Ces =∑Q/Ci = Q∑1/Ci i=1 i=1 ebbõl: n Ue/Q=1/Ces=∑1/Ci=(1/C1)+(1/C2)+(1/C3)+.+(1/Cn) i=1 A soros eredõ reciproka egyenlõ az egyes összetevõk reciprokának összegével. n 1/Ces=∑1/Ci i=1 Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 10 ELEKTROSZTATIKUS ENERGIA felírható valamely Qi töltés energiája a tér egy ϕi potenciálú helyén, ha a feszültséget a helyre jellemzõ potenciállal helyettesíthetjük: ϕi Wi = Qi·ϕ "n" számú töltést magában foglaló elektromos tér elektrosztatikus energiája ezután a következõképpen alakul: n ϕi W = 1/2∑Qi·ϕ i=1 A kondenzátorok energia tárolására jól felhasználhatók. A tárolt energia a fenti összefüggés figyelembevételével: Wc = 1/2(Q·U)=1/2(C·U2)=1/2·(Q2/C) Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám:

11 ELEKTROMOS ÁRAM, ELLENÁLLÁS, VEZETÕKÉPESSÉG Ha egy közegben elõidézzük az elemi töltések mozgását, akkor elektromos áram (I) alakul ki. Az elektromos áram a töltések (többnyire valamilyen szempontból rendezett) áramlása, melyet az áramerõsséggel, az adott helyen idõegység alatt áthaladó töltések számával jellemezhetjük. I = Q/t I - elektromos áram (A - Amper) Q - áthaladó töltések száma (Coulomb) t - idõ (s - másodperc) Az áramerõsség egysége az Amper. 1 Amper erõsségû áram folyik, ha 1 másodperc alatt 1 Coulomb töltés halad át. [l]= [Q]/[C] = Coulomb/s = A Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 12 Az Ohm törvénynek nevezett U=fR(I) összefüggésben szereplõ R arányossági tényezõ a vezetékszakasz ellenállása. Ω - Ohm) R - ellenállás (Ω U - feszültég (V) I - áram (A) Az ellenállás egysége: [R] = [U]/[I] = V/A =

Ω Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 13 Gyakran célszerûbb az ellenállás reciprokával, a vezetõképességgel számolni: G = 1/R = I/U A vezetõképesség egysége a Siemens: [G] = 1/[R] = [A]/[V] = S Az ellenállások különbözõ típusait az alkalmazott elektronikában elterjedten alkalmazzák, ezekre a késõbbiek során még visszatérünk. Egy vezetõ tulajdonságú anyag ellenállása annak geometriai méreteitõl és anyagi összetételétõl függ: ρ (l/A) R=ρ Ω) R - kérdéses ellenállás (Ω ρ - az anyagi összetételtõl függõ fajlagos ellenállás (Ω Ω m) l - a vezetõ hossza (m) A - a vezetõ keresztmetszete (m2), melyrõl itt feltételezzük, hogy az l hosszon állandó. Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 14 Az Res soros eredõ ellenállások összege. Tantárgy:

Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 15 Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 16 ENERGIA ÉS TELJESÍTMÉNY STACIONÁRIS ÁRAMLÁS ESETÉN Korábban levezetett összefüggéseink alapján felírhatjuk: W = Q·U I = Q/t Ezekbõl a töltések áramoltatását végzõ munka: W = U·I·t A teljesítmény, mint idõegység alatt végzett munka összefüggései az Ohmtörvényt is felhasználva: P = W/t = U·I = I2·R = U2/R A teljesítmény egysége: Watt [P] = [W]/t = Joule/s = Watt Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 17 A generátor elvi felépítését az ábrán tanulmányozhatjuk. A töltések szétosztását jelképezõ energiaforrást a G jelû elem jelképezi, mely az U0 belsõ feszültséget vagy üresjárási

feszültséget szolgáltatja. Mivel minden generátor belsejében jelentkezik energiaveszteség, ezt az Rb belsõ ellenállással fejezzük ki. A generátorokból kivett I áramtól függõen (mely az Rb-n is átfolyik) alakul a generátor kimeneti kapcsain jelentkezõ tényleges feszültég, az Uk kapocsfeszültség. Amennyiben I = 0 l0, akkor az Rb ellenálláson nincs Ohm-törvény értelmében vett feszültség és (l0·Rb=0), ilyenkor a generátor üresjáratban van és Uk = Uo. Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 18 A kimenetekre egy RT terhelõ ellenállást, vagy egy RT eredõ ellenállással helyettesített ellenállás-együttest kapcsolva elektromos áramkör jön létre. A generátorból kivett áram nagysága, valamint a kapocsfeszültség is a terhelõ ellenállás hatásától függ: Uk = U0 - (I·Rb) Bizonyos esetekben a generátorokat kihangsúlyozandó célzattal

áramgenerátoroknak ill. feszültség-generátoroknak nevezik Az áramgenerátorokról feltételezik, hogy nagy belsõ ellenállásúak, és állandó áramot, a feszültséggenerátorokról, hogy kis belsõ ellenállásúak és állandó feszültséget szolgáltatnak. A generátorok szükség szerint összekapcsolhatók a.) soros összekapcsolás esetén az eredõ feszültséget az összetevõk belsõ feszültségeinek elõjelhelyes összege, az eredõ belsõ ellenállást az összetevõk belsõ ellenállásainak összege adja meg: n U0e =∑ ±U0 i=1 n Rbe =∑ Rbi i=1 Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 19 CSOMÓPONTI TÖRVÉNY (KIRCHHOFF ELSÕ TÖRVÉNYE) Stacionárius áramlás esetén valamely csomópontban töltések nem halmozódhatnak fel, ezért a befolyó és elfolyó áramok egyenlõ, illetve ha a befolyókat mínusz elõjellel, az elfolyókat plusz elõjellel látjuk el a

teljes áramösszeg nulla lesz. Általánosítva n-re Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 20 HUROKTORVENY (KIRCHHOFF MÁSODIK TORVENYE) Egy tetszõlegesen kiragadott áramhurokban a generátorok belsõ feszültségeinek összege egyenlõ az ellenállásokon fellépõ feszültségek összegével. A nullára redukált változatnál a generátorfeszültségnek a pozitívtól a negatív kapocs felé mutató irányt tulajdonítunk, míg az ellenállásokon fellépõ feszültségnek a bejelölt áramiránnyal megegyezõ irányt. Általánosítva m-re, p-re, r-re Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 21 A gerjesztõ-áram és az általa elõidézett mágneses erõtér kapcsolata homogén közegben: a mágneses tér erõsségét jellemzõ mágneses indukció (B) egy zárt görbe mentén vett körintegrálja

egyenlõ a görbe által körbefogott áramok összegével. Azok a görbén belüli áramok, melyek a körüljárás irányával jobbcsavar értelemben összehangolt irányba mutatnak pozitív-, az ellenkezõ nyilazásúak negatív elõjellel szerepelnek. Gerjesztés, indukció Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 22 ∫ B·dl = µ∑Ι = θ l B l I µ θ - mágneses indukció vektora (T) zárt görbe paramétere (erõvonal-hossz) (m) áram (A) abszolút permeabilitás gerjesztés (A) A mágneses indukció egysége a: Tesla 1T = 1 Vs/m2 Az abszolút permeabilitás két komponensbõl áll: µ = µ0 ·µ µr µ0 = 4π π10-7(Vs/Am) µr = anyagonként változó relatív permeabilitás Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 23 Ha bevezetjük a mágneses térerõsséget: µ H = B/µ akkor

behelyettesítve, az inhomogén közegre is érvényes gerjesztési törvényt kapjuk: ∫ H·dl = ∑I =θθ H - mágneses térerõsség (A/m) A mágneses térerõsség egysége: [H] = [I]/[l ] = A/m Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 24 1. példa: Egyenes, végtelen vezetéknél a gerjesztési törvény az alábbi egyszerû alakot veszi fel: H·l = I Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 25 2. példa: Az ábrán látható N menetszámú tekercsbe rendezett vezetõ (szolenoid) esetében a gerjesztési törvény: H·l = N·I Tekercseknél az egyes menetek eredõjeként alakul ki a térerõsség és s tekercs kifelé, észak-dél pólussal rendelkezõ "mágnesrúd"-hoz hasonlóan viselkedik. Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI

RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 26 FLUXUS, ONINDUKCIO, KOLCSONOS INDUKCIO Valamely felületen áthaladó mágneses indukció-vonalak számát mágneses fluxusnak nevezzük: φ= ∫ BdA A φ B A - fluxus (Weber = Wb) - mágneses indukció vektora (Vs/m2) - felület (m2) A fluxus egysége a: Weber 1Wb=1Vs Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 27 Amennyiben több áramhurok vesz részt a mágneses jelenségek alakításában, akkor a keletkezõ rész-fluxusok egymással kapcsolódnak. Például egy N-menetû egyenes tekercs (szolenoid) esetén az eredõ tekercs-fluxus a kapcsolódó rész-fluxusok összegeként alakul: n Ψ= ∑φ = N·φφ i=1 Több áramhurok esetén az i-edik áramkör li árama által keltett mágneses tér áthatol a k-adik áramkör felületén, és ott φki nagyságú fluxust eredményez, mely arányos az li árammal: φki = Lki·li Az Lki (néha M-mel is

jelöljük) arányossági tényezõ, melyre felírható: Lik = Lki az i-edik és k-adik hurok kölcsönös indukciós együtthatója. Ha i=k, akkor önindukciós együtthatóról beszélünk. Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 28 Kölcsönös indukció Példa: Az elõzõ ábra kapcsán már szerepelt szolenoid tekercs önindukciós együtthatójának meghatározása a következõ lépésben történhet: Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 29 Mivel többmenetes a tekercs, a tekercs-fluxussal kell számolni. Felírható: egyrészt: Ψ = L·I másrészt: Ψ = N·B·A µH, H=N·(I/l ) végül A másodikként felírt Ψ-be egymás után behelyettesítve B=µ kapjuk a következõket: Ψ=µ µ·A·(N2/l)I Ezt az elsõként felírt Ψ-vel összehasonlítva I egyszerûsítése után adódik a szolenoid

önindukciós tényezõje: µA(N2/l ) L=µ Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 30 Példa: Az elõzõ ábrabeli két tekercsnél már négy esettel kell számolni: Ψ1 = L1I1 Ψ1 = L1I1 Ψ1 = L1I1 Ψ1 = L1I1 A fluxus kapcsolódások fõként a tekercsek egymáshoz viszonyított elrendezési geometriájától függenek, melyek leggyakoribb típus-eseteit az irodalomban táblázatosan feldolgozták. Például a két-tekercses esetnél írható: Ψ12=k1Ψ1, Ψ21=k2Ψ2 itt k1, k2 a √L1L2, ahol k=√ √k1·k2 , továbbá geometriától függõ csatolási faktorok és L12 = k√ fennáll, hogy k2<1. Például közös vasmagra és egymásra csévélve a tekercseket k közel elérheti az 1-et A kölcsönös indukciós együttható értéke a tekercselési irányok egymáshoz viszonyított jellegének is függvénye Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA

INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 31 A ferromágneses anyagoknál a µr nem állandó érték, hanem függ a hõmérsékletétõl és az anyag elõzetes mágnesezettségtõl. Az ábrán látható mágnesezési görbe a µr-tõl befolyásolt B = f(H) függvényt ábrázolja. Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 32 A mágnesezés fel- és le irányú lehet a θ = ±n·l gerjesztés elõjelének függvényében. Az elõjel mind a tekercsek jobbos vagy balos iránya, mind a tekercsben folyó áram iránya révén változtatható. Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 33 A mágneses indukció a másik vezetõ helyén: a korábbi formulák felhasználásával: πa) B = µH = µ(I/l ) = µ(I/2π Ez a vezetõre merõleges és a vezetõ mentén állandó. Erre az egyszerû elrendezésre

alkalmazva kapjuk a h hosszúságú szakaszra ható erõt: πa)I2 F = I·h·B = µ(h/2π Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 34 Erõviszonyok homogén mágneses térbe helyezett vezetõknél Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 35 KVÁZISTACIONÁRIUS ELEKTROMÁGNESES TÉR, INDUKÁLT FESZÜLTSÉG Az eddig tanulmányozott mágnesezéssel kapcsolatos jelenségeknél az idõt állandónak tekintettük. Ha a mágneses térben egy vezetõ tartózkodik, akkor a mágneses tér fluxusának valamilyen okból bekövetkezõ idõbeli változása a vezetõ sarkain feszültséget eredményez (indukál), melynek értéke Faraday-indukció törvénye értelmében: ui = -( ∂Ψ / ∂t ) ui - az indukált feszültség -( ∂Ψ / ∂t ) - a fluxus idõbeli megváltozása, melyhez rendelt konvenciós térirány

ellentétes a feszültség irányával A fluxus idõbeli megváltozása kétféle módon is elõidézhetõ: a.) Kívülrõl jövõ hatásra változó mágneses térrel; b.) Mágneses térben adott sebességgel mozgatott vezetõ révén Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 36 VÁLTOZÓ MÁGNESES TÉR HATÁSA Ennél a változatnál kívülrõl valamely idõfüggvény szerint változtatjuk a mágneses teret és vele a fluxust. Változó fluxus és az indukált feszültség Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 37 ui =-L(di/dt) Ha két vezetõ szerepel (és L12=L21= =M): -ui1= -L(di1/dt)+M(di2/dt) -ui2= M(di1/dt)+L2(di2/dt) A külsõ hatásra változó mágneses térrel elõidézett fluxusváltozás elvét használják fel, például a gyakorlatban alkalmazott transzformátoroknál, melyekre egy változat

látható az ábrán. Vasmagos transzformátor Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 38 ui v B dl - indukált feszültség (V) vezetõ darab mozgási-sebesség vektora (m/s) mágneses indukció vektora (Vs/m2) vezetõ hossz egységvektora (m) Egy klasszikus kísérleti berendezést mutat az ábra, melynél a papírlapra merõleges indukció-vonalak állandó irányúak. A két vízszintes vonal egy-egy csúszó érintkezõ sínt jelképez, melyen a v sebességgel mozgó vezetõanyagon R rúd csúszik. Az ui indukált feszültség a sínek között lemérhetõ Az elrendezés geometriája és az állandó irányú B vonalak miatt az összefüggés nagyon leegyszerûsödhet, és az indukált feszültség: ui= v·B·l Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 39 Mozgó vezetõ által indukált feszültség

Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 40 Generátor Általános esetben mind az a.), mind a b.) típusú indukálási eset is elõfordulhat: mozgatjuk a vezetõt, de a mágneses teret is változtatjuk. Ilyenkor az eredõ indukált feszültség: Ψ/dt) ui = -(dΨ Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 41 Az idõben változó, pillanatnyi értékeket kis betûkkel jelöljük a továbbiakban, a nagy betûk állandó értékekre utalnak. Az áramkör egyes elemein fellépõ áramfeszültség függvények a következõképpen írhatók fel: - Ellenállás: Az Ohm-törvény alapján: uR = R·i - Induktivitás: Az önindukciós feszültség alapján: uL = L(di/dt) Kölcsönös indukciós feszültség: uM = M(di/dt) Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI

RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 42 - Kapacitás: Valójában a kondenzátoron keresztül nem folyhat áram, mivel az elektródok egymással el vannak szigetelve a dielektrikum révén. Az elektródákon azonban a töltések felhalmozhatók és a felhalmozódás, ill kiürülés során töltésáramlás keletkezik, mely kívülrõl úgy "tûnik", mintha a kondenzátoron az áram valóban átfolyna. Továbbmenõleg valamely vizsgált esetben a kondenzátoron feltételezhetünk egy korábbi kiindulótöltést (Q0) is, melynek hatását a kondenzátor sarkain mért feszültség felírásánál figyelembe kell vennünk, mintegy második komponenst. A kondenzátor feszültsége: t1 uc = (Q0/C)+(1/C)∫i·dt t0 Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 43 A Kirchhoff-törvények új alakjai: - Csomóponti törvény egy csomópontra ∑i=0 - Hurok törvény egy hurokra ∑u=0 Az áramköri

számításoknál ezután a következõ algoritmus szerint járunk el: - az áramköri rajzba berajzoljuk az áram és a feszültség irányokat; - felírunk a csomópontok számánál eggyel kevesebb csomóponti törvényt; - felírunk annyi független huroktörvényt, hogy a kapott egyenletek száma az ágak (a megengedett ismeretlenek) számával legyen egyenlõ. Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 44 ENERGIAVISZONYOK IDÕFÜGGÕ ÁRAMJELLEMZÕKNÉL A teljesítmény általánosságban: p = u·i Az egyes áramköri elemekre felírva a teljesítményeket: generátor: pG = ub·i ellenállás: pR = uR·i = R·i2 induktivitás: pL = uL·i = L·(di/dt)i kondenzátor: pC = uC·i = (q/c)·(dq/dt) Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 45 Az egyes áramköri elemeknél a felvett illetve leadott

energiák: t2 generátor WG = ∫ub·idt t1 t1 ellenállás WR = R·∫i2·dt t0 induktivitás WL = (1/2)Li2(t2)-(1/2)Li2(t1) kondenzátor WC = (q2(t2 )/2c)-(q2(t2 )/2c) =(1/2)Cu2(t2) - (1/2)Cu2(t1) Mint látható, az ellenállás mindig fogyaszt energiát, míg a többiek felvehetnek és leadhatnak az idõ függvényében. A felvett (fogyasztott) energia pozitív, míg a leadott negatív elõjelû lesz. Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 46 A frekvencia egysége a Hertz (Hz): [f] = 1/[T]=1/s=s-1=1 Hz - Fázis: A periodikuskezdet idõponthoz viszonyítva 1. példa: A felsoroltak egy négyszögjel kapcsán az ábra példáján tanulmányozhatók Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 47 A szerteágazó leírási, felhasználási kívánalmaknak megfelelõen, a periodikus jelekkel (áramok,

feszültségek stb.) kapcsolatosan különféle mennyiségi jellemzõket célszerû bevezetni, melyek felhasználási jellegzetességeit az elektromos áram példáinál szemléltethetjük: - Csúcsérték: A felvett legnagyobb érték (amplitúdó) Im, Î - Effektív érték: Négyzetes középérték egy periódusra számítva √(1/T)∫ i (t)dt T leff = 2 0 Ez például elektromos áram esetén azzal az egyenárammal egyenértékû, mely a T idõ alatt valamely R ellenálláson ugyanannyi hõt fejleszt, mint az adott áram. - Aritmetikai középérték: Ugyancsak egy periódusra T lK = (1/T)∫ i(t)dt 0 Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 48 - Abszolút középérték: A mennyiség abszolút értékének egy periódusára számított középérték: T la = (1/T)∫ i(t)dt 0 2. példa: Az ábrán egy kétutasan egyenirányított szinuszos áram idõbeli lefolyását

rajzoltuk fel. A jel periodikus, de nem váltakozó, mert Ik ≠ 0 Az la abszolút közép itt fontos szerepet kap, mivel a mûszerek többsége ezt az értéket méri. Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 49 ϖ t + Ψ) u(t) = Um·sin(ϖ ϖ = 2π πf = 2π π/T A szögsebességet itt körfrekvenciaként értelmezzük, mely, mint már láttuk, a frekvenciával és a periódus-idõvel is felírható. Egysége radiánban mért szögelfordulással kifejezve: Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 50 Idõfüggvény és forgóvektor Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 51 A komplex idõfüggvényes leírásmód gyakorlati szemléltetésére vizsgáljuk meg az ábrán látható hálózatot, melynél a befolyó áram

például egy szinuszos idõfüggvénnyel jellemezhetõ: ω t + Ψ) i(t) = Imsin(ω Hálózat és impedancia Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 52 A levezetett integro-differenciálegyenlet itt is felírható a huroktörvény alapján az ábra jelöléseivel: u(t) = uR(t) + uL(t) + uC(t) = Ri(t) + L (di(t)/dt) + (1/C)∫i(t)dt A kapacitás kezdeti töltését zérusnak vettük (Q0 = 0). ωt idõfüggvényt, a A felírt egyenletünkbe behelyettesítve az i(t)=Imsinω deriválás és integrálás elvégzése után a feszültség U(t) idõfüggvényére következõ adódik: ω t + Ψ) + ω LImcos(ω ω t + Ψ) - (1/ω ω C)Imcos(ω ω t + Ψ) u(t) = Rlmsin(ω Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 53 Tehát az elõzõ képletbõl a váltakozó áramú ellenállások - Az áramhoz képest URM/IM = R

REZISZTENCIA - Azonos fázisú XL = ULM/IM = ωL INDUKTÍV REAKTANCIA - A feszültség 90°-kal siet ωC KAPACITÍV REAKTANCIA XC= UCM/IM =1/ω Tantárgy: - A feszültség 90°-kal késik Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 54 A szinuszos idõfüggvények vektoros ábrázolása alapján az impedancia: Z= √R2 +(ω ω L - 1/ω ω C )2 azaz Z= √R2 + (XL - XC)2 Az eredõ kapocsfeszültség effektív értéke Ueff = Ieff ·Z Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 55 Az R, L, C áramköri elemek komplex feszültségeinek maximális értékei Im= ImejΨΨ bevezetésével: URm= Rlm ωLIm ULm=jω ω C)·Im UCm=(1/jω Um = URm + ULm + UCm Innen végül felírhatók a komplex effektív értékek, a maximális érték √2−vel való osztása után: UR= R·l = ZRI ω L·I = ZLI UL= jω ω C)·I = ZCI UCm=

(1/jω Um = UR + UL + UC Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 56 Visszatérve az ábra hálózatára, ennek idõfüggvényes jellemzésére felrajzoltuk a következõ ábrát, melyen az i(t) áram, az uR(t), uL(t) és az eredõ u(t) feszültségek összehasonlíthatók. Leolvasható például, hogy az uR(t) feszültség azonos fázisú az i(t) árammal, az uL(t) 90°-kal "késik" az áramhoz képest Az eredõ kapocsfeszültség a három összetevõ eredõje. Összetevõk és eredõ idõfüggvényes ábrázolása Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 57 Összetevõk és eredõ vektorok ábrázolása Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 58 Impedanciák eredõje: n Zs =∑Zk sorbakapcsolt: k=1 n

1/Zp=∑1/Zk párhuzamos: k=1 Kirchhoff-törvények: csomóponti: ∑I = 0 hurok: ∑U=0 Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 59 Teljesítmény- és energiaviszonyok szinuszos jelek esetén Pillanatnyi teljesítmény: p(t) = u(t) · i(t) ω t -ϕ ϕ) a behelyettesítés után: Ha u(t) = Um cos, i(t) = Imcos(ω ω t · cos(ω ω t -ϕ ϕ) p(t) = Um·Imcosω ω t + sin2ω ω t · sinϕ ϕ) Um·Im/2 ( 1 + cos2ω I. II. Hatásos teljesítmény: A pillanatnyi teljesítmény egy peridusra vett átlaga: T ϕ = U·I·cosϕ ϕ P = 1/T∫ p(t)dt = (Um·Im/2) cosϕ 0 ω operandusú függvények teljes peridusára vett átlaga zérus, ezért Mivel a 2ω kiesnek. - U = Um/√2, I = Im/√2 ϕ - cosϕ : effektív értékek : teljesítménytényezõ Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 60 A meddõ

teljesítmény egysége a Watt, de néhány gyakorlati esetben VAr (Voltamper reaktív) jelölést is szoktak használni. Látszólagos teljesítmény: S = U·I =√ P2 + Q2 ϕ, Q = U·I·sinϕ ϕ ahol P = U·I·cosϕ A látszólagos teljesítményt VA (Voltamper) egységben szokták megadni. Elektromos munka: A munka mindig kiszámítható a teljesítmény és idõ szorzataként. A bemutatott teljesítményfajták jellegzetességei alapján megállapítható, hogy csak a hatásos teljesítmény végez munkát, így felírható: W = P·t (Ws) P t = hatásos teljesítmény (W) = eltelt idõ (s) Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 61 Az egyes generátor tekercsek kapcsán mért feszültséget fázis-feszültségnek (Uf) nevezzük. Háromfázisú rendszer Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 62 Uf

Csillag és delta kapcsolás Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 63 Ha a kérdéses általános periodikus függvény f(t) (mely Iehet áram, feszültség stb. dimenziójú), akkor Fourier-tétele értelmében felírható a szuperpozíciós végtelen sor: ∞ ω t + Bksinkω ω t) f(t) = A0 + ∑ (Akcoskω k=1 ahol az együtthatók T alapperiódus-idõ esetén: T A0 = 1/T ∫ f(t)dt 0 T ω t dt Ak = 2/T∫ f(t)coskω 0 T Bk = 2/T ∫ f(t)sinkωω t dt 0 k = 1, 2, . értékeket vehet fel Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 64 u(t) = t Mivel a jelsorozat nem szimmetrikus a t tengelyre, kell lennie egyenáramú összetevõnek, mely a fûrészfog sort feljebb tolja. Ezt az A0 együtthatókból számíthatjuk π): (T = 2π Fûrészfog jel és Fourier közelítése Tantárgy: Kódszám: 005

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 65 Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 66 i(t)= I0e -t/RC = (U0/R)e-t/RC = (U0/R)e-t/ττ ( 0 ≤ t ≤ T) τ = RC az áramkör jellemzõ idõállandója: τ idõ alatt az áram "e" -ed részére csökken. Az ellenálláson esõ feszültség: UR(t) = R·i(t) = U0·e-t/ττ A kondenzátorra jutó feszültség: t Uc(t) = 1/C ∫ i(t)·dt = U0[ - e ]t = U0 (1 - e ) -t/ττ 0 -t/ττ 0 Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 67 Példa: Szemléltetõ példaként vizsgáljuk meg az ábrán felrajzolt R-C hálózat viselkedését, ha a t=0 pillanatban U0 ugrásfüggvényt kapcsolunk a bemeneti pontokra. R-C hálózat idõbeli viselkedése Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI

ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 68 Összefoglaló példaként vizsgáljuk meg az egyszer már felrajzolt áramkörünk viselkedését olyan feltételek között, hogy most a bemenetre bekapcsoláskor u(t) = U0ε(t) feszültséget kapcsolunk. Soros R-L-C kapcsolás Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 69 ρ = R/2L, ω 02 = 1/LC A nevezõ gyökei ρ± S1,2 = -ρ √ ρ2 + ω 2 Itt több eset lehetséges: a.) ha: p > ω 0 , akkor λ1, s2=-λ λ2 és λ1, λ2 pozitív, valós számok, ekkor az áram s1=-λ λ1+λ λ2) + (e-λλ2t/-λ λ2+λ λ1) ] = (U0/2L√ρ2 −ω2)[[e-λλ1t - e-λλ2t ] i(t) = U0/L [ (e-λλ1t/-λ Ez annyit jelent, hogy az áram az idõben exponenciálisan a "0"-hoz tart. Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 70

b.) ha: p < ω 0 , akkor ρ ± jω ω ; ω =√ ω 02 - ρ2 S1,2 = -ρ ekkor az áram: ω) + (e-(-δδ-jωω)t/-2jω ω)] = (U0/ω ωL)·e-ρρt · sinω ωt i(t) = U0/L[(e(δδ+jωω)t/2jω Ez annyit jelent, hogy az áram az idõben csökkenõ amplitudóval rezeg. Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 71 az idõtartományban pedig: i(t) = (U0/L)t·e-ρρt Ez a berezgés határesete, itt R = R0 = 2 √L/C Ha R > R0, akkor a folyamat aperiodikus, ellenkezõ esetben berezgés lép fel. Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 72 1. példa: Vizsgáljuk meg a CR tag viselkedését különbözõ frekvenciákon, szinuszos jeleket feltételezve CR tag, mint valóságos felüláteresztõ Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE

Oldalszám: 73 Felüláteresztõ szûrõ Aluláteresztõ szûrõ Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 74 2. példa: Hasonlóképpen vizsgáljuk meg egy RC tag viselkedését különbözõ frekvenciákon, szinuszos jeleket feltételezve. Az ábrán felrajzolt RC tag annyiban tér el az elõzõ példa CR tagjától, hogy a kimenõ feszültség itt a kondenzátor sarkain mérhetõ. RC tag, mint valóságos aluláteresztõ Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 75 u2(t) = τ (du1(t)/dt) = τ ·u1(t) ami azt jelenti, hogy a CR négypólus kimenetén a bemenõ feszültség deriváltja jelenik meg adott kötöttségek teljesítése esetén. A CR kapcsolást ezért gyakran nevezik differenciáló kapcsolásnak. Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI

RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 76 RC tag, mint integráló négypólus Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 77 l R= ∫ (ρ(l )/A(l )) dl 0 Szemléltetésül az ábrán egy integrált áramköri részletet rajzoltunk fel a geometriai méretek feltüntetésével. Az alap-hordozón lévõ két sraffozott vezetõ darab eltérõ (p1, p2) fajlagos ellenállású. A sraffozott részek eredõ ellenállásának kiszámításánál az eltérõ ρ-k miatt külön-külön kell õket vizsgálnunk. Mint látható, a bal oldali résznél az A1= a·v keresztmetszet és a ρ1 fajlagos ellenállás állandók, így a klasszikus formula használható. A jobb oldali résznél ρ2 ugyan állandó az x2 hosszon, viszont az I függvényében A2 = A2(l) = a(v+l) lineáris függvény szerint változik. Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK

INTÉZETE Oldalszám: 78 Ellenállás változó ρ és A paraméterekkel Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 79 Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 80 Az ellenállás a P = I2·R (Watt) teljesítményt nem tudja disszipálni. Emiatt az ellenállások specifikálásánál megadják azt a legnagyobb teljesítményt, amire az ellenállás igénybevehetõ. A terhelési osztályokat az ábra táblázatában soroltuk fel. Watt: 0,05 Ellenállások névleges terhelhetõségi osztályai 0,1 0,25 0,5 1 2 3 6 10 20 Az anyagok fajlagos ellenállása változik a hõmérséklet függvényében. Az ellenállás-változást jó közelítéssel leíró összefüggések szerint: αR(ϑ ϑ-ϑ ϑ0)] = ρ0(1 + αR∆ϑ) ρϑ = ρ0[1+α αR(ϑ ϑ-ϑ ϑ0)] = R0(1 + αR∆ϑ) Rϑ = R0[1+α Tantárgy: Kódszám:

005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 81 Nagyfrekvenciás rendszerekben az ellenállások (felépítésük révén) kapacitív és induktív tulajdonságokat is mutatnak, így viselkedésük egy impedancia modellel helyettesíthetõ. A helyettesíthetõ modellt az ábrán rajzoltuk fel Ohmos ellenállás helyettesítõ képe és frekvenciafüggése Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 82 Feszültségfüggõ ellenállás Ennél az ellenállás-típusnál az ellenállás csatlakozási pontjain mérhetõ "vezérlõ"-feszültség külsõ megváltoztatásának hatására maga az ellenállás is megváltozik. Mivel a pillanatnyi érték a feszültség függvénye, ezért az ilyen ellenállásokat VDR (Voltage Dependent Resistor) ellenállásoknak is nevezik. Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR

DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 83 A VDR ellenállás áramfeszültség karakterisztikája nem lineáris, és a következõ összefüggéssel jellemzhetõ: U = C·Iβ C β - a VDR-re jellemzõ állandó β ≈ 0,15.04) - meredekségi kitevõ (β kifejezhetõ az ellenálláskarakterisztika: R = U/I = C·Iβ−1 További specifikációs adatként megadjuk a maximális Pwatt’ valamint a megengedett maximális hõmérsékleti értékeket. Az elterjedtebb VDR ellenállások szilícium-karbid alapanyagúak. Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 84 Minél nagyobb kapacitású kondenzátort kívánunk elõállítani, annál közelebb kell vinni egymáshoz a nagy felületûvé kialakított fegyverzeteket, és ezek közé olyan megfelelõ anyagot kell helyezni, amelynek dielektromos állandója a lehetõ legnagyobb értékû. A szigetelõanyagokra jellemzõ

dielektromos állandót másként permittivitásnak nevezzük. Ez két összetevõbõl épül fel az összefüggés szerint: ε0 εr ε = ε0·εεr - vákuum dielektromos állandója ε0 = 1/4π π·9·109≈ 8,855·10-12 As/Vm - relatív dielektromos állandó, mely szigetelõanyagonként változik és értékét táblázatok tartalmazzák. Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 85 Kondenzátor helyettesítõ kapcsolásai A teljesítmény hányados egy ún. Q jósági tényezõ, melynek reciprokát az ún D = tgδδ -át szokták a kondenzátor veszteségi tényezõjeként megadni. A veszteségi tényezõ mindkét helyettesítõ képre felírható, értéke frekvenciafüggõ: párhuzamos esetre: ωRpCp) D = tgδδ = 1/Q = Pv/Pm = (0.5U2(1/Rp))/(05U2ω Cp) = 1/(ω Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 86

Egy szolenoid tekercs induktivitása L = µA(N2/l ) egyenesen arányos a permeabilitással és a mágneses erõvonalak által átjárt keresztmetszettel, négyzetesen függ a menetszámtól és fordítottan arányos az erõvonal-hosszal. Amennyiben a permeabilitás nem ferromágneses anyagra utal, az induktivitás, ill. tekercs lineáris áramköri elemnek tekinthetõ Ferromágneses anyagra utal az induktivitás, ill. tekercs lineáris áramköri elemnek tekinthetõ. Ferromágneses anyag esetén ez a linearitás nem áll fenn Tekercsek mûködési veszteségei A tekercsek mûködése során energiaveszteségek lépnek fel, melyeket két összetevõre bonthatunk. A VT tekercsveszteség: VT = VR+VV Az VR rézveszteség a tekercshuzal (általában rézbõl van) ohmos ellenállásán disszipálódó teljesítményt jelenti: VR = I2·ROHM Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 87 Miután egy

másodperc alatt a frekvenciától függõen f-szer járjuk körül a hurkot, a veszteségi teljesítmény arányos lesz a frekvenciával is: VH = k·AH·f Körüljárt hiszterézisterület kiszámítása Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 88 Példa: Klasszikus digitális ferrit-elemet mutat példaként az ábra. Az áramkör egy ún. "destruktív" tárolóelem, melynél, ha "1 "-et akarunk a gyûrûbe beírni, akkor a BE tekercsen keresztül egy I áramimpulzust küldünk, minek hatására a vasmag +Br("1") állapotba kerül és az impulzus után ott is marad. Kiolvasáskor az LP tekercsre egy, a késõbbivel ellentétes hatású gerjesztést adunk (például az LP fordított tekercselésû a BE-hez viszonyítva), amely a vasmagot -BR("0") állapotba vezérli. A +BR -BR → átmenetnél nagy az indukcióváltozás, ezért számottevõ indukált

feszültségimpulzus jelenik meg a KI jelû (szekunder) tekercsen, jelezve, hogy a vasmag "1"-ben volt. Ha eredetileg -BR-t ("0") írtunk volna be a BE tekercs révén, akkor az LP hatására lebonyolódó -BR → -Br átmenet, indukcióváltozás híján nem indukált volna feszültséget a KI tekercsen, jelezve ezzel, hogy a vasmag "0"-ban volt. Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 89 Kemény ferrit, mint 1 bit-es tárolóelem Tantárgy: Kódszám: 005 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK GÁBOR DÉNES FÕISKOLA INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE Oldalszám: 90