Szociológia | Szociális munka » Dr. Hullám István - Kommunikáció és konfliktuskezelés egy idősotthonban

Boldog Gizella Alapítvány XVIII. Szakmai nap Kommunikáció és konfliktuskezelés egy idősotthonban Dr. Hullám István PhD főiskolai tanár, főorvos Pszichiáter és neurológus szakorvos Mottó: „Úgy bánjatok az emberekkel, ahogy akarjátok, hogy veletek is bánjanak.” (Lk 6.31) Bevezetés helyett Piroska néni egyedül él. Többféle gyógyszert kellene szednie, de gyakran nem vagy rendszertelenül szedi őket. Beszéd során nem találja a megfelelő szavakat, ami miatt feszült, indulatos. Tekintete merev, arcán nem látszanak érzelmi reakciók.  Jolika néni stroke utáni gyógykezelést követően került haza. Otthon, a korábban ápolt, idős hölgy nem tud megfelelő ruhát választani, a kezébe adott ruhákkal nem tud mit kezdeni. A kérdésekre adott válaszai nincsenek öszszefüggésben azokkal Környezetére nem figyel, nem reagál.  Pista bácsi állandóan a borjúkat, tyúkokat, disznókat és a kutyát akarja ellátni. Utasításokat

ad, terelgeti őket, enni hívja. Megnyilvánulásai csak erre szorítkoznak  Erzsike néni súlyosan demens, gyakran agresszív, minden közeledést elutasít, harap, csíp.  Kommunikációs deficithez vezető kórképek    A vérkeringés zavaraihoz kapcsolódó átmeneti, illetve tartós funkciócsökkenés - kiesés:  Akut, szubakut és krónikus agyi keringészavarok talaján kialakuló érzékszervi és motoros deficitek  Vascularis demenciák – (kognitív teljesítménycsökkenés, memória zavarok) Térfoglaló folyamatok okozta funkciókiesések, károsodások:  Idegrendszeri daganatos betegségek  Más daganatok agyi metasztázisai Gyulladásos idegrendszeri betegségek  Encephalitis-ek  Meningitis-ek  Koponyatraumák okozta funkciózavarok  Pszichiátriai betegségek A kommunikációs deficitek fontosabb okai  Az érzékszervek, mint kommunikációs csatornák funkciózavara - károsodása:  A

látás enyhébb és súlyosabb zavarai  A hallás különböző fokú zavarai)  A beszédképzés zavarai (motoros zavarok)  A beszédértés zavarai (szenzoros zavarok)  A kommunikációs jelfeldolgozást, kiértékelést végző kognitív struktúrák zavarai  Az emléktárolást és emlékfelidézést működtető idegrendszeri struktúrák működési zavarai  Az érzelmek felismeréséért, értelmezéséért, kifejezéséért felelős rendszerek működési zavarai A demenciával élők kommunikációs deficitjének szakaszos változásai I. Korai szakasz:  Erős koncentrációt igényel a beszélgetés követése, gondolataik elkalandoznak  Nehezebben fogalmaznak, szótalálási nehézségeik vannak Középső szakasz:  Gyengül az olvasott szöveg értése, hosszabb beszélgetés követésére nem képesek  Nem fejeznek be mondatokat, szavak maradnak ki  Az arckifejezéseket nem tudják jól értelmezni Utolsó

szakasz:  Szóértési nehézség, szóismétlés  megnevezési nehézség  csak gesztusokkal, testbeszéddel kommunikál Kommunikáció érzék és mozgászavarban szenvedő gondozottal I. Csökkent hallás:  Beszéljünk lassan, tisztán, tagoltan, egyszerű mondatokban, lényeg- re törően  Ellenőrizzük a hallókészülék működőképességét, beszéljünk a jobbik fül irányába  Álljunk szembe vele, hogy tudjon szájról olvasni  Mindenképpen csökkentsük a háttérzajt Csökkent látás:  Mondjuk a nevünket a szobába lépéskor  Tájoljuk a gondozottat a hang irányába Kommunikáció érzék és mozgászavarban szenvedő gondozottal II. Beszédképtelenség (Aphasia):  Célszerű igennel vagy  Kellő nemmel megválaszolható kérdéseket feltenni időt kell hagyni a megértésre és a reakcióra  Használjunk vizuális jelzéseket (tárgyak, személyek, szituációk, fogalmak, szimbólumok képei)

Motoros beszédzavar (Dysarthria):  Hallgassuk  Bátorítsuk  Indokolt meg figyelmesen, türelmesen, ne szakítsuk félbe a társalgást esetben kérjük logopédus segítségét A kommunikáció általános irányelvei  Legyen mindig személyközpontú és kliens orientált megközelítésű.  Az emberi méltóság tiszteletben tartásának prioritása.  A kétoldalúság, illetve a feed-back lehetőségének biztosítása.  Célorientáltság és differenciáltság (gondozottak, hozzátartozók, kollégák) A hozzátartozókkal való kommunikáció formai elvei  Legyen mindig személyre szabott.  A tisztelet megadása, tapintat, degradáló kifejezések kerülése.  Alkalmazkodás a partner iskolázottságához, érzelmi állapotához.  Az információk átadása ne imponáljon szívességnek  A család értékrendjének értékítéletmentes tiszteletben tartása  A bent élő családtag néven említése, testi -

lelki állapotáról szóló közlésekben a degradáló kifejezések kerülése A hozzátartozókkal való kommunikáció tartalmi elemei  Az intézmény szolgáltatásainak köre  Az intézménybe való felvétel feltételei és kizáró okai  A szolgáltatások igénybevételének feltételei  A szolgáltatások megszűnésének körülményei, feltételei  Az intézmény részletes bemutatása  Az alkalmazott ápolási, terápiás, pedagógiai módszerek, kezelések, specialitások ismertetése  Tájékoztatás az ellátási, ápolási feltételek, körülmények mindennemű változásáról  Az információáramlás csatornái, eszközei A személyközpontú gondozás Rogers-i elvei  Empátiás megértés  Feltétel nélküli elfogadás  Kongruencia (önazonosság, hitelesség)  A gondozott emberi méltóságának megőrzése  A megmaradt képességekre épít  Törekvés a család szerepének,

jelenlétének megőrzése  Reális elvárások támasztása  A fokozódó kommunikációs nehézségek áthidalása testbeszéddel, metakommunikációval, érzelmi támogatással Módszerek, technikák a demenciával élőkkel való kommunikáció során I.  Kerüljük a konfrontációt  Legyünk ítéletmentesek  Legyünk következetesek  Dicsérjük  Az a sikeres megnyilvánulásaikat információkat kis adagban adjuk  Lassan és egyértelműen beszéljünk  Hívjuk fel a figyelmét, hogy beszélni szeretnénk vele  Mindig szólítsuk a nevén  Iktassuk ki a zavaró tényezőket (pl.: hangos TV, rádió) Módszerek, technikák a demenciával élőkkel való kommunikáció során II.  Beszéljünk tisztán, érthetően, lényegre törően  Legyünk türelmesek a gondozott válaszát illetően  Adjunk visszajelzéseket,  Használjunk papírt, megerősítést (bólintás, mosoly) ceruzát (tollat), ha

jobban tudja leírni a gondolatait  Ha a szóbeli kommunikáció súlyos zavar áll fenn, és a leírás sem működik, akkor próbálkozzunk képek mutatásával (tárgyak, személyek, szituációk, fogalmak, szimbólumok képei)  Ha más nem működik, az érzelmek metakommunikációs jeleinek használata segíthet (ölelés, szeretetteljes simogatás)  Álljunk szembe vele, tartsunk szemkontaktust, figyeljük a testbeszédét A gondozott demens személyekkel való sikeres kommunikáció ismérvei  A gondozott kellően együttműködő  Kevésbé bolyong  Ritkán zavart  Ritkábban agitatív  A kényszeres tevékenységeiben (pakolás, szerelés, vizezés, stb.) terelhető  Viselkedése jelentős fokban konvenciókat tartó  A gondozott biztonságban érzi magát, mert érzelmi támogatást, folyamatos megerősítést, szeretetet kap Az időskori konfliktusok sajátosságai, lehetséges okai Konfliktus-típusok: 

Közvetlen társas környezet  Tágabb társas környezet  Alkalmi Konfliktust generáló tényezők  Csökkenő alkalmazkodási képesség  A személyiségjellemzők rigidebbé válása, a személyes rutin előtérbe kerülése, a biztonságot képviselő tárgyakhoz ragaszkodás  A szituációk kontextusának hibás értelmezése  A memóriadeficit „szenzitív feldolgozása”  Fokozódó szenzitivitás mellett az érzelmi, indulati kontroll gyengülése Az időskori konfliktusok kezelésének lehetséges módjai, eszközei  A konfliktusban álló felek empátiás megközelítése  A „mediátor” nem „bölcs Kádi” aki igazságot oszt, hanem segítő, aki a vitás felekkel együtt értelmezi a konfliktus keletkezésének okait.  A konfliktus feloldása a vitás felek „közös feladata”, együtt kell keresni a megoldást, azaz ki mit tehetne a békés megoldás érdekében (kompromisszum keresés). Pszichopatológiai

hátterű konfliktusok  A tájékozódási és memória zavarok nem ritkán provokálnak paranoid attitűdöt > nehezen kezelhető konfliktusforrás  Az érzékszervi és kognitív működések jelentős fokú beszűkülése értelmezési zavarokat > következményesen erős érzelmi, indulati reakciókat, szélsőséges esetben kontrollvesztést indukálhatnak Összefoglalás  A személyközpontú gondozás Rogers-i elveinek minél szélesebb körben való érvényesítése.  A gondozottak egymásközti, a személyzet - gondozott, személyzet – családtagok, valamint a gondozott – a családtagok – személyzet között felmerülő konfliktusok feloldásában, kezelésében a mediációban és más konfliktuskezelési módszerekben használatos módszerek széleskörű alkalmazása preferálandó. „Hallgasd a te atyádat, aki nemzett téged, és meg ne utáld a te anyádat, amikor megvénhedik” /Példabeszédek 23.22/ Köszönöm megtisztelő

figyelmüket