Gazdasági Ismeretek | Tanulmányok, esszék » Feigl Nikolett - Veszélyazonosítás és kockázatelemzés

Adatlap

Év, oldalszám:2015, 51 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:18
Feltöltve:2021. január 30
Méret:1 MB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Forrás: https://doksi.net Veszélyazonosítás és kockázatelemzés Forrás: https://doksi.net Elfogadhatósági kritérium Tevékenységből származó kockázat tolerálható Védelmi feladatok ellátása biztosított Forrás: https://doksi.net Az üzem és környezetének leírása Az üzemeltető fő célkitűzései A kockázatok elemzése Belső védelmi terv Biztonsági irányítási rendszer Adatszolgáltatás külső védelmi tervhez és a nyilvánosság tájékoztatásához Forrás: https://doksi.net Kockázat Veszélyes anyag szabadba kerülésének a gyakorisága Szabadba kerül veszélyes anyag hatása Forrás: https://doksi.net Kockázat Halálozás egyéni kockázat Társadalmi kockázat Forrás: https://doksi.net Kockázati mutatók összevetése az engedélyezési kritériumokkal a) Elfogadható veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol a baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata

nem éri el a 10–6 esemény/év értéket. b) Feltételekkel elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata 10–6 esemény/év és 10–5 esemény/év között van. Ekkor a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy hozzon intézkedést a tevékenység kockázatának ésszerűen kivitelezhető mértékű csökkentésére, és olyan, a súlyos balesetek megelőzését és következményei csökkentését szolgáló biztonsági intézkedések feltételeinek biztosítására, amelyek a kockázat szintjét csökkentik. c) Nem elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata meghaladja a 10–5 esemény/év értéket. Ha a kockázat a településrendezési intézkedéssel nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére. Forrás: https://doksi.net A társadalmi kockázat elfogadhatóságának feltétele

Forrás: https://doksi.net 1. lépés: Veszélyes anyagok tulajdonságainak tisztázása VESZÉLYES ANYAGOK Katasztrófavédelem: 219/2011. Korm rendelet 1 melléklet Forrás: https://doksi.net Azonosítás Adatbázis          VAKOND GHOMMEL SERIDA VAX Terjedési modellek Biztonsági adatlapok gyűjteménye 3/2006. (I26) EüM rendelet Internet ISCS biztonsági kártyák http://antsz.hu/okk/okbi/magyaricsc/ indexhtml Milyen a jó adatbázis???   HSE adatbázis http://www.hsegovuk TULAJDONSÁG Forrás: https://doksi.net Tulajdonság Emberi szervezetre, gyakorolt hatás: Egyéb fizikai-kémia tulajdonságok toxicitás, tűzveszélyesség, (Vízzel, egyéb oldószerrel való egyéb fizikai-kémia kölcsönhatás) tulajdonságok. Forrás: https://doksi.net Mérgezés jellemzői  Az LD50-érték azt mutatja meg, hogy az adott anyagból, vegyületből mekkora mennyiség okozza a kísérleti állatok (általában patkány) 50 %-ának

pusztulását 24 órán belül. Az LD50 értéket többnyire mg/kg mértékegységben adják meg, azaz a vizsgált anyag hány mg-ja okozza 1 kg élősúlyú kísérleti állat felének pusztulását.  Az LC rövidítés halálos koncentrációt jelent. Az LC50-érték azt mutatja meg, hogy az adott anyagból, készítményből mekkora koncentráció okozza megadott expozíciós idő alatt a kísérleti állatok (általában patkány) 50 %-ának pusztulását 24 órán belül. Az LC50 értéket többnyire mg/liter/4 óra mértékegységben adják meg, azaz a vizsgált anyag 4 óra alatt hány mg/liter koncentrációja okozza a kísérleti állatok felének pusztulását. Forrás: https://doksi.net Mérgezés jellemzői  ERPG-1 az a koncentráció szint amelynek feltételezhetően közel minden egyén kitehető 1 óráig anélkül, hogy enyhe egészségkárosító hatás kialakulása vagy egy jól meghatározható szag észlelhető lenne.  ERPG-2 az a maximális

koncentráció, amelynek feltételezhetően közel minden egyén kitehető 1 óráig anélkül, hogy olyan irreverzibilis vagy más súlyos egészségkárosító hatás vagy tünet tapasztalható lenne, amely az egyén védekezőképességét gátolja.  ERPG-3 az maximális koncentráció, amelynek feltételezhetően közel minden egyén kitehető 1 óráig anélkül, hogy életet veszélyeztető hatás tapasztalható lenne, vagy kifejlődhetne. Forrás: https://doksi.net Tűzveszélyes anyagok A tűz fizikai jelenség, éghető anyag fény- és hőhatással járó oxidációja. "Ember által időben, térben nem ellenőrzött, emberi élet/egészségre, anyagi javakra veszélyes kémiai folyamat." Az égés feltételei:  éghető anyag,  égést tápláló közeg és  gyulladási hőmérséklet. Forrás: https://doksi.net Tűzveszélyes anyagok Égési sebesség  lassú égés: mm/másodperc sebességű lineáris terjedési sebesség (pl. izzás),

valamint a rothadás, bomlás is egy lassú égési folyamat.  normális égés: cm/másodperc sebességű  gyors égés: dm/másodperc sebességű (pl. tűzveszélyes folyadék égése)  robbanás: 100-12 000 m/másodperc sebességű, melyen belül lehet  explózió: 100-1 000 m/másodperc (pl.: lőpor)  detonáció: >1 000 m/másodperc (pl.: brizáns robbanóanyagok) Forrás: https://doksi.net Tűzveszélyes anyagok Alsó robbanási határ: Az éghető gáznak vagy gőznek azon koncentrációja levegőben, amely alatt a gázközeg nem robbanóképes. Felső robbanási határ: Az éghető gáznak vagy gőznek azon koncentrációja levegőben, amely fölött a gázközeg nem robbanóképes. Forrás: https://doksi.net 2. lépés: Létesítmények, folyamatok kiválasztása Módszer Gyakoriság kicsi (1E-9) Következmény kicsi Holland szűrő módszer Forrás: https://doksi.net Guidelines for quantitative risk assesment („Purple Book”),

Hága, 1999 Forrás: https://doksi.net A kiválasztás folyamata az alábbi lépesekből áll: 1. Az üzemet önálló létesítményekre kell osztani 2. Az összes létesítményre meghatározandó az a saját veszély, amely a jelenlévő anyag mennyiségéből, a technológia jellegéből és az anyag veszélyes tulajdonságaiból ered. Az „A” jelzőszám adja meg a létesítmény(rész) saját veszélyének mértékét. Forrás: https://doksi.net A kiválasztás folyamata az alábbi lépesekből áll: 3. A létesítmény(rész) által jelentett veszélyt az üzem környezetében számos pontra ki kell számítani. A veszély egy adott pontban a jelzőszám, valamint az adott vonatkoztatási pont és a létesítmény(rész) közötti távolság ismeretében adható meg. A veszély mértéke egy adott pontban a kiválasztási számmal (S) írható le. 4. A mennyiségi kockázatelemzésben elemzendő létesítmény(rész)eket a kiválasztási szám relatív nagysága

alapján kell kiválasztani. Forrás: https://doksi.net Az „A” jelzőszám kiszámítása A létesítmény(rész)re jellemző „A” jelzőszám egy dimenzió nélküli szám, amelyet a következőképpen határozunk meg: QxQ1 xQ2 xQ3 A G Q : a létesítmény(rész)ben jelenlévő anyag mennyisége (kg); Qi : az üzemi technológiai körülményekre jellemző tényezők (-); G : határérték (kg). Forrás: https://doksi.net Az üzemi technológiai körülményekre jellemző tényezők (Qi) Q tényező Veszélyes anyag mennyiség Q1 tényező a technológiai létesítmény jellemzésére; Q2 tényező a létesítmény(rész) elhelyezkedésének Q3 tényező üzemi körülmények jellemzésére szolgáló (halmazállapot) jellemzésére; Forrás: https://doksi.net Az üzemi technológiai körülményekre jellemző tényezők (Qi) Az üzemi technológiai körülményekre jellemző tényezők csak mérgező és tűzveszélyes anyagok esetében alkalmazhatók.

Forrás: https://doksi.net A Q1 tényező A Q1tényező a létesítmény(rész) típusától függ technológiai létesítmény Q1= 1 tároló létesítmény Q1= 0,1 Forrás: https://doksi.net A Q2 tényező A Q2 tényező a létesítmény elhelyezésétől és az anyagok környezetbe való kikerülésének megelőzésére szolgáló előírások meglététől függ Forrás: https://doksi.net A Q3 tényező A Q3 tényező az üzemi technológiai körülmények jellemzésére szolgál, és a gáz mennyiségét adja meg a kibocsátást követően. Forrás: https://doksi.net 1. Tárolás esetében üzemi hőmérséklet alatt a tárolási hőmérsékletet kell érteni. 2. A nyomások abszolút nyomások 3. Az X tényező 1-től 10-ig lineárisan növekszik az üzemi hőmérsékleten mért telítési nyomásnak megfelelően. Psat 1 bar és 3 bar közötti értékre növekszik. Egyenlet formájában, ahol a Psat-ot bar-ban adjuk meg X = 4.5 x Psat – 35 Forrás:

https://doksi.net 1. Pi megegyezik az anyag üzemi hőmérsékleten mért parciális gőznyomásával (bar-ban). 2. Amennyiben az anyag folyékony halmazállapotú, megjelenik egy hozzáadott mennyiség (Δ) az extra kigőzölgés jellemzésére, amely a környezetből a folyadék tócsa formáig kialakuló következtében történik. A Δ értéke csak atmoszferikus forrásponttól (Tbp) függ. hő fluxus az Forrás: https://doksi.net Az Q3-as tényező legkisebb értéke 0.1 és legnagyobb értéke 10 lehet Forrás: https://doksi.net A G határérték A G határérték az anyag veszélyes tulajdonságainak mértéke, amely alapjául mind az anyag fizikai, mind mérgező/robbanásveszélyes/tűzveszélyes tulajdonságai szolgálnak Mérgező anyagokra jellemző határérték: A mérgező anyagokra vonatkozó határértéket az LC50 (rat. 1h) halálos koncentráció érték és a 25 °C-on jellemző halmazállapot alapján határozhatjuk meg. Forrás:

https://doksi.net Forrás: https://doksi.net Tűzveszélyes és robbanó anyagokra jellemző határérték Tűzveszélyes anyagok esetében a határérték 10 000 kg. A robbanó anyagokra vonatkozó határérték az anyagnak az a (kg-ban mért) mennyisége, amely 1.000 kg TNT-nek megfelelő energiamennyiség felszabadulását képes okozni (a fajlagos robbanási energiája 4600 kJ/kg). Forrás: https://doksi.net Az S kiválasztási szám kiszámítása Mérgező anyagokra: 2  100  T S   A  L  T Forrás: https://doksi.net Az S kiválasztási szám kiszámítása Tűzveszélyes anyagokra: 3  100  F S   A  L  F Forrás: https://doksi.net Az S kiválasztási szám kiszámítása Robbanó anyagokra: Forrás: https://doksi.net „L” szám Az „L” a létesítmény(rész) és a vonatkoztatási pont közötti távolságot jelenti méterben, melynek legkisebb értéke 100 m. Két szomszédos vonatkoztatási pont közötti

távolság nem haladhatja meg az 50 métert Forrás: https://doksi.net A létesítmény(rész)ek kiválasztása Mennyiségi kockázatelemzés keretében elemezendő egy létesítmény(rész) (tehát nem szűrhető ki), ha a létesítmény(rész)re jellemző kiválasztási szám nagyobb egynél az üzemhatáron (vagy az üzemhatárral szemközti vízparton) lévő valamely vonatkoztatási pontban, és értéke meghaladja az adott vonatkoztatási pontban kiszámított legnagyobb kiválasztási szám 50 %-át. vagy a létesítmény(rész)re jellemző kiválasztási szám nagyobb egynél a már meglévő vagy tervezett lakóövezetnek a létesítmény(rész)hez legközelebb eső vonatkoztatási pontjára. Forrás: https://doksi.net 3. lépés: Veszélyes anyag szabadba kerülési gyakoriságának meghatározása Forrás: https://doksi.net Veszélyelemző módszerek bemutatása  Előzetes veszélyelemzés - PHA  Folyamatok veszélyességük szerinti relatív rangsorolása

(Relative ranking)  Veszélyességi indexek felhasználása („fél mennyiségi” módszerek)  Hibafa-elemzés - FTA  Eseményfa-elemzés - ETA  Hibamód és hatáselemzés – FMEA  Vezetési tévedés és kockázat-fa – MORT;  Ok-következményelemzés – CCA  Cselekvési hibaelemzés - AEA  Veszély és működőképesség vizsgálat - HAZOP Forrás: https://doksi.net A HIBAFA ELEMZÉS A módszer egyik alapvető előnye az, hogy olyan meghibásodási lehetőségek szisztematikus és logikus feltárására és feldolgozására alkalmas, amelyek súlyos baleset kialakulásához vezethetnek. Ez a fajta feldolgozás azt igényli, hogy az elemzést végző teljes mértékben ismerje és értse az üzem vagy a rendszer működését, valamint meghibásodásainak módjait. a berendezések különböző Forrás: https://doksi.net A HIBAFA ELEMZÉS A módszer egy fordítva gondolkodási technika: az elemző a nemkívánatos

esetekből indul ki. Ezeket el kell kerülni, és meg kell határozni az eseményt közvetlenül kiváltó okokat. Sorba vesszük a közvetlen kiváltó okokat, továbbá mindig megállapítjuk az eseményhez vezető elemi okokat. A hibafa olyan ábra, amely szemlélteti ezeket az alapvető okokat, továbbá az okok és a baleset közötti összefüggéseket. Forrás: https://doksi.net A Hibafa elemzés A hibafa elemzés eredménye a berendezés-hibák és az emberi hibák kombinációjának felsorolása, amelyek elegendőek egy súlyos baleset kiváltásához. A meghibásodásoknak ezeket a kombinációit minimális hibaesemény kombinációnak nevezik. Mindegyik minimális hibaesemény kombináció a berendezés- és az emberi hibák olyan legkisebb halmaza, amely elegendő egy súlyos baleset előidézéséhez, ha ezek a minimális hibaesemény kombinációban jelentkeznek. levő meghibásodások együtt, és egyszerre Forrás: https://doksi.net Forrás:

https://doksi.net A HIBAFA-ELEMZÉS LÉPÉSEI A hibafa elemzés négy lépésből áll:  a probléma definiálása,  a hibafa megalkotása,  a hibafa megoldása (a minimális hibaesemény kombinációk meghatározása), valamint  a minimális hibaesemény kombinációk rangsorolása. Forrás: https://doksi.net A csúcsesemény meghatározása A csúcsesemény meghatározása a probléma definíciójának legfontosabb eleme. A csúcsesemény az a súlyos baleset, amelyre a hibafa elemzés irányul. Ezt az eseményt a vizsgált üzemre vagy rendszerre rendkívül precízen kell meghatározni. Az elnagyoltan, vagy rosszul meghatározott csúcsesemények gyakran rossz irányba terelik az elemzést. Például a "tűz az üzemben" csúcsesemény túlzottan általános hibadefiníció a hibafa elemzéshez. A csúcseseményt ez esetben célszerű pontosabban, például a következők szerint kell meghatározni: "tűz az oxidációs reaktorban normál

üzemeltetés mellett". Ez az esemény leírás három szükséges információt jelez: mi, hol és mikor. A MI (a tűz) mondja meg a súlyos baleset típusát, a HOL (a technológiai oxidációs reaktor) jelzi, hogy melyik rendszer vagy technológiai berendezés vett részt a balesetben, és a MIKOR (a normál üzemeltetés mellett) ismerteti a rendszer általános üzemállapotát Forrás: https://doksi.net A hibafa megalkotása  A hibafa megalkotása a csúcseseménnyel kezdődik  Fel kell tárni a szükséges és elégséges okokat  Fel kell tárni az okok közötti logikai kapcsolatokat („ÉS” vagy „VAGY” kapcsolat)  Az összes eseményt alapeseményekig vezetjük vissza Forrás: https://doksi.net ALAPESEMÉNY FREKVENCIÁK  Üzemi adatbázisok. A legértékesebb kiindulási adatok, amennyiben megfelelő módszerrel gyűjtötték, és statisztikailag megfelelően értékelték ki. Célszerű az üzemi tapasztalatok gyűjtését megfelelően

szervezni.  Nemzetközi adatbankok. Több multi foglalkozik berendezések meghibásodási gyakoriságának gyűjtésével. Ezek megbízható kiinduló információt jelenthetnek, de drágák.  Szakirodalom. A szakirodalomban is megjelennek a meghibásodások gyakoriságára vonatkozó információk. Ezek nem adhatnak átfogó képet a súlyos balesetek kockázatokon alapuló értékeléséhez, azonban megfelelő számításokkal a legtöbb baleseti eseménysorhoz megfelelő kiindulási alapot jelentenek. Forrás: https://doksi.net Veszély és működőképesség- vizsgálat (HAZOP) Célja az, hogy feltárja milyen eltérések fordulhatnak elő a tervezési céltól, és eldönti, hogy ezek az eltérések létrehozhatnak-e veszélyes állapotokat. A vizsgálat módszeresen áttekinti a terv valamennyi részletét. Minden egyes résszel kapcsolatban számos kérdést kell megválaszolni, amelyeket vezényszavak köré csoportosítva fogalmazunk meg. Forrás:

https://doksi.net HAZOP A vizsgálat célja a terv által meghatározott működési módtól való eltérés felderítése, továbbá az ezekkel az eltérésekkel összefüggő valamennyi lehetséges veszély azonosítása. Néhány veszély a terv vizsgálata közben is elhárítható, amennyiben ez a módosítás nem jelent járulékos veszélyt. Ez azonban nem mindig lehetséges, különösen akkor, ha például további intézkedésekre van szükség az eredeti veszély elhárításához. A vizsgálat végeredménye a megválaszolandó kérdésekből, és a döntésekből tevődik össze. Forrás: https://doksi.net Forrás: https://doksi.net Eseményfa-elemzés Az eseményfa-elemzés, mint előzetes, egyedi, találgatásos, induktív eljárás, azokat a nemkívánatos eseményeket keresi, amelyek egy meghatározott okból származnak. Segítségével minőségileg és mennyiségileg elemezhetők az adott okból - mint valamilyen rendszerelem meghibásodása vagy hibás

kezelés által előidézett kezdeti eseményektől - szármató további események - mint eseménysorozat - logikai és időbeli lefolyásai. A minőségi elemzés a különböző grafikai jelképekkel megrajzolt eseményfa segítségével, míg a mennyiségi elemzés valószínűségelméleti alkalmazásával történik. módszereknek az eseményfára Forrás: https://doksi.net