Fizika | Energetika » A biomassza

Alapadatok

Év, oldalszám:2017, 16 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:14
Feltöltve:2021. március 05
Méret:1 MB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Forrás: https://doksi.net A biomassza Forrás: https://doksi.net A biomassza rövid története: • A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian az ipari forradalom és ezáltal váltottak a nagyobb energiasűrűségű energiahordozóra, kőszénre. Vagy pedig a technológia fejlődése vonta magával a váltást. • A fa és egyéb biomassza hasznosítása fokozatosan háttérbe szorult és egyre több kőszenet, később pedig kőolajat kezdtek bányászni az energiaellátáshoz. A biomasszák nem kerültek előtérbe egészen az évszázad második felében bekövetkezett olajár robbanásig, amikor a hordónkénti kőolaj ár 4-5 év alatt a hatszorosára emelkedett. Forrás: https://doksi.net Működése: • A hőbontás a biomasszák megfelelően kialakított reaktorban, hő hatására, oxigénszegény vagy oxigénmentes közegben

szabályozott körülmények között bekövetkező kémiai lebontása. • A pirolízis egy olyan termokémiai folyamatokra alapozott technológia, amelynél az alapanyaggal hőt közlünk, a hő hatására az alkotó vegyületek töredeznek, és kisebb molekulájú vegyületek jönnek létre. A folyamatban: • • • • A hőhatás létrejöttének sebességétől Mértékétől A levegővel való kapcsolatától Függően a keletkező pirotermékek (folyadék, gáz, szilárd) különböző arányai alakulnak ki. Forrás: https://doksi.net Előnyei: • • • • • • • csökken a kén-dioxid kibocsátás, kisebb importfüggőség és javuló ellátás biztonság, folyamatos energiatermelés és energiatárolás, szén-dioxid semleges, segíti az ásványkincsek megőrzését, nagyobb termőföld hasznosítás, vidékfejlesztés, megújuló. Forrás: https://doksi.net Hátrányai: • • • • • tárolási igény, drága szállítás, munkaigényes

technológiák, egyelőre kevés támogatás, ismerethiány (sok területe jelenleg is kutatás tárgya) Forrás: https://doksi.net Jelentősége: • A biomasszák jelentősége, hogy fosszilis energiahordozók válthatók ki velük, így megvalósítható a fenntartható energiafelhasználás fenntartható fejlődés. Mivel ezek a biomasszák a megfelelő kezelés esetén megújuló energiaforrások, vagyis rövid életciklusban általában 1 éven belül újból megtermelődnek, használatuk esetén elvileg bányászott energiahordozók takaríthatók meg (kőszén, földgáz, kőolaj). Így a megtakarított fosszilis energiahordozók nem fokozzák a levegő szennyezettségét és a CO2 tartalmának növekedését üvegház-hatás, globális felmelegedés. A biomasszából nem csupán energia, de cseppfolyosítva üzemanyag is nyerhető. Forrás: https://doksi.net Hasznosítása: • A biomassza-tüzelés szilárd (ágyhamu, kamrahamu, pernye, finom szállópor) és

gáznemű • Emisszióit, és azokat a műszaki megoldásokat (hamukezelő, füstgáztisztító, mechanikus és elektromos porleválasztók) amelyek a biomassza-tüzelés károsanyag-kibocsátásának csökkentését vagy megszüntetését szolgálják. • A hőbontás a biomasszák megfelelően kialakított reaktorban, hő hatására, oxigénszegény vagy oxigénmentes közegben szabályozott körülmények között bekövetkező kémiai lebontása. Forrás: https://doksi.net Biomassza elkészítésének folyamata: Forrás: https://doksi.net Statisztika: • A ma rendelkezésre álló energiaforrásokat két csoportra oszthatjuk: az egyik a fosszilis (nem megújuló) energiahordozók, a másik a nem fosszilisak (megújuló energiahordozók). • Nem megújulóak pl. az urán, a földgáz, a kőolaj, a kőszén és a barnaszén Megújuló energiaforrások: a szél, a nap, a geotermikus energia, vízenergia, árapály energia, biomassza, biogázok energiája • A megújuló

energiaforrások olyan energiaforrások, melyek egy jellemző időciklus alatt újratermelődnek, illetve a kimerülés veszélye nélkül felhasználhatók Forrás: https://doksi.net • • • • • • • Megújuló energiaforrások megoszlása Magyarországon: 77,8 %-a tűzifa és egyéb biomassza 9,6 %-a geotermiális energia 8,1 %-a növényi és egyéb szilárd hulladék 3,0 %-a víz és szélenergia 1,5 %-a biogáz és szemétégetés 0,2 %-a napenergia Forrás: https://doksi.net tűzifa-és egyéb biomassza 77,80% geotermális energia 9,60% 8,10% 0,20% 3,00% 1,50% növényi és egyéb szilárd hulladék víz és szélenergia biogáz és szemétégetés Forrás: https://doksi.net • Összehasonlításképpen Németországban az alternatív energiaforrások megoszlása • • • • • • • 50,5 % száraz tüzelőanyag 17,5 % szélenergia 14,7 % vízenergia 7,7 % bioüzemanyag 6,3 % biogáz 1,8 % napenergia 1,1 % geoterminális energia Forrás:

https://doksi.net 50,5 14,7 7,7 1,1 1,8 6,3 száraz tüzelőanyag szélenergia bioüzemanyag biogáz napenergia geotermális energia Forrás: https://doksi.net Biomassza faaprítékkal fűt a Tatabányai Erőmű Forrás: https://doksi.net Hivatkozások: • http://energia.ma/megujulo/biomassza/a-biomassza-alapok/ • http://www.nyfhu/others/html/kornyezettud/megujulo/Biomassza/Bioma ssza.html • http://www.agraroldalhu/boietanol-biometanol-biodimetileterhtml • http://www.tankonyvtarhu/hu/tartalom/tamop412A/20100017 11 biomassza/ch03s03html Forrás: https://doksi.net Készítette: • Erdős Dóra • Vadász Gabriella • P.Nagy Larissza • Simon Gergő • Projkó Angéla