Történelem | Tanulmányok, esszék » Kulturális élet Magyarországon az önkényuralom idején

1 Kulturális élet Magyarországon az önkényuralom idején Miután Görgey augusztus 13-án Világosnál letette a fegyvert a cári csapatok előtt, Magyarország osztrák katonai megszállás alá került. A cári hadvezetés tárgyalásos rendezést és amnesztiát sürgetett, de a hatalom a bosszúszomjas Haynau kezében volt, aki a megtorlás keretében október 6-án Aradon kivégeztetett 13 honvé d tábornokot, míg Batthyány Lajost Pesten lövette agyon. A katonai diktatúra nem tartott sokáig, az elemi erejű belföldi és külföldi tiltakozások hatására. A diktatúrát felváltó polgári kormányzás Magyarországnak a Monarchiába való beolvasztását tűzte ki céljául, ennek módjául pedig Schwarzenberg képviselte centralizált egyeduralmat választotta, amit a német nyelvű nagypolgárság és a katonatiszti- hivatalnoki réteg támogatott. Az – mondván, hogy Magyarország a forradalommal elvesztette jogait alkotmányos intézményrendszeréhez – az

országot öt, főispánok által vezetett részre osztotta, valamint Erdélyt és Horvátországot leválasztották Magyarországról. Bevezették ismét a cen zúrát és a német nyelvet tették meg hivatalos államnyelvnek, egységes polgári és büntetőtörvény lépett életbe. Az új iskolarendszer pozitívuma az általános iskolakötelezettség, és a nyolcosztályos gimnázium bevezetése, de egyúttal ez lett a németesítés egyik fő eszköze. Ez a rendszer Alexander von Bach birodalmi belügyminiszter nevéhez fűződik, légyegében neoabszolutizmusnak nevezhetnénk, és hivatalnok, -csendőr- és titkosrendőr hadak szolgálták. A feudalizmus visszaállítására azonban a neoabszolutizmus sem gondolhatott, megnyílt a magyar polgárosodás előtt is az út, de egyenlőre ez elég ellentmondásos fejlődés volt. A fejlődés jeleként megindult a közlekedésfejlesztés, a belső vámok eltörlésével pedig szabad út nyílott a magyar agrárexport előtt. A

felvillanó lehetőségekkel elsősorban az udvarhű arisztokrácia tudott élni, akik lassan visszanyerték elvesztett gazdasági és politikai súlyukat. A gazdaság helyzete is felemásan alakult, megindult az iparfejlesztés, elsősorban a vasérc és szénbányászat, valamint az ehhez kapcsolódó iparágak (kohászat, mezőgazdasági gépgyártás) fejlődése volt dinamikus, viszont a túlméretezett apparátus fenntartásához az adóterhek folyamatos növelésére volt szükség, aminek következtében az ipari üzemek egy része csődbe ment. A mezőgazdaság változása sem volt egyértelmű, az elvett úrbéli földekért a kárpótlást állami kötvényekben és nem pénzben adták, ami tőkehiányt okozott, ezzel akadályozva a beruházásokat. Az önkényuralom alatt sem szűnt meg a magyar politikai élet, többféle irányzat alakult ki és létezett egy más mellett:  ókonzervatívok, akik az 1847-es alkotmányt kívánták visszaállítani a

jobbágyfelszabadítás nélkül, minimális önkormányzással, hívei főleg a nemességből voltak.  Mérsékeltek, akik Deák Ferenc és az 1848-as alkotmány mögött sorakoztak fel, főleg köznemesek soraiban akadtak támogatóik.  Az emigráció politikusai külföldi száműzetésben keresték a lehetőséget és támogatókat az ország felszabadítására, vezetőjük Kossuth Lajos volt, aki Angliában és az USAban is terjesztette a szabadságharc eszményét, de inkább csak szimpátiát kapott valódi támogatás helyett. Az 1950-es évek végére a Bach rendszer válságának jelei figyelhetők meg, amiben szerepe van a Deák képviselte passzív ellenállásnak és a fölerősödő emigrációnak is. 1859-ben Kossuth, Teleki és Klapka megalakítja a M agyar Nemzeti Igazgatóságot, amely emigrációs kormányként működött. 1859-ben az olasz egység kivívásáért harcok kezdődtek, amelyet az emigráció megpróbált egy Habsburg-ellenes szövetség

létrehozására felhasználni, de ez nem sikerülhetett, miután a nagyhatalmak a Habsburg Birodalom fenntartásában voltak érdekelve, 2 Olaszország viszont ki tudta vívni függetlenségét. A katonai és politikai kudarcok szükségessé tették a birodalmon belüli feszültségek csökkentését, ezért az uralkodó elfogadta az ókonzervatívok kezdeményezését és 1860-ban visszaállította Magyarországon az 1848 előtti intézményrendszert, majd 1861-ben megalkotta az országgyűlés fölé helyezett birodalmi gyűlés szervezetét. Ezek az intézkedések nem jelentettek gyökeres változást, csak a fennálló rendszer kozmetikázására, túlzásainak eltűntetése történt meg. Az 1861-es országgyűlésen a többségben lévő ellenzék mindkét pártja (Felirati és Határozati párt) ragaszkodott az 1848-as alkotmányhoz, ezért az uralkodó feloszlatta azt. Schmerling az ellenzék megrendszabályozása érdekében rövid időre ismét visszatért az

önkényes kormányzáshoz. A német egységért harcoló Poroszországgal meggyűlt a baja Ausztriának (1861), helyzete súlyosbodott. Ekkor jelent meg Deák húsvéti cikke, amely azt ajánlotta, hogy a magyarok hajlandók lennének törvényeiket a birodalom biztonságával és egységével összhangba hozni. A császár egyenlőre mérlegelte Deák ajánlatát, addig is elbocsátotta Schmerlinget és 1865-ben összehívta ismét az országgyűlést. A kiegyezés elfogadását végül Ausztria königratzi veresége (1866) gyorsította meg, az uralkodó kihirdette a kiegyezést tartalmazó 1867/XII sz. törvénycikket A kiegyezés gyakorlatban azt jelentette, hogy Magyarország és Ausztria egyenlő és önálló, közös államrendjük dualizmus, és közös ügyeiket megállapodás alapján szervezik rendszerbe. Helyreállt a magyar parlamenti rend, meghatározták, melyek a közösen intézett ügyek, közös pénz, jegybankot és hadsereget hoztak létre. Az Önkényuralom

idejére jellemző kulturális jellegzetességek: Minden eszközzel meg akarták semmisíteni a magyar kultúrát és nyelvet. A hivatalos nyelv újra a német lett. Tanári oklevelet magyar anyanyelvű pedagógus nem kaphatott Az üzletek feliratait átfestették németre. Ezzel természetesen az ellenkezőjét érték el Újult erővel indult virágzásnak a magyar kulturális élet, irodalom, képzőművészetek, zene. Jókai Mór, Arany János, Tompa Mihály. A nagyszámú emigráció világszerte terjesztette a magyar ügy igazát és ezzel együtt a m agyar kultúrát. Szerepet játszott ebben a világot járó Liszt Ferenc is A Világos utáni évekről képet ad Jókai Mór regénye: Az új földesúr (1863). Az 1850-1867 közötti évek önkényuralmának ideje alatt nem akadt magyar család, melynek tagja közül valaki nem ült volna politikai okokból börtönben. Ennek az időszaknak kevés maradandó létesítménye közül a vasútépítés és gőzhajózás fejlesztése

az, ami igazán jelentős. 1851-ben már 51 gőzhajó jár a Dunán. 1864-ben 134 Megnyílik Budapest-Bécs, Újszőny-Győr-BruckBécs Budapest-Debrecen-Miskolc-Kassa, Budapest-Nagykanizsa (1861), BudapestSalgótarján, Sopron-Kanizsa vasútvonal 1863-ban az iparban már 480, a mezőgazdaságban 194 gőzgép dolgozott. A műszaki tudományok általában lendületesen fejlődtek Ennek sok között egyik oka, hogy a börtönből 1855 után kikerülő volt honvédtisztek és azok fiai tömegesen lépnek műszaki pályára, mint aminek semmi köze a politikához. (A határokon túl is így történik: New York város híres Central Parkját emigrált magyar honvédtisztek tervezik; Kossuth Lajos fia, Ferenc, jónevű hídépítő mérnök lesz; Türr István nevezetes csatornákat épít és tervez szerte a világban.) Műszaki téren a legnagyobb eredmény, hogy Jedlik Ányos bencés szerzetes-tanár 1861-ben feltalálta a világ első dinamóját. Világraszóló jelentőségű e

korszakban Semmelweis Ignác orvos munkássága. A Budán, 1818-ban született nőgyógyász, a pesti egyetem tanára felfedezte a gyermekágyi láz okát és gyógymódját, amiről 1858-ban tette közzé tanulmányát. Különösen érdekes jelenség ezekben az önkényuralmi években a magyar nyelv terjedése és a nem magyar anyanyelvű lakosság elmagyarosodása. Azért fontos ez, mert cáfolja azokat a ma is élő nézeteket, mintha a magyar nyelv egy erőszakos magyarosítás folyamán terjedt volna el vagy maradt volna fönn. Ha valaha szó sem lehetett erőszakos magyarosításról, hanem éppen ellenkezőleg: erőszakos németesítés volt folyamatban – akkor az az 1850-1867 közötti másfél évtized. Egy nyelv életében parányi idő És mégis: már az ide 3 1850 után betelepített osztrák, cseh, morva hivatalnoki kar megtanult magyarul, gyermekeik pedig öntudatos magyarnak vallották magukat. De a ’48-ban velük küzdő bánsági németek is ekkor kezdenek

magyarosodni. Ennek a j elenségnek csak egyik magyarázata a politikai rokonszenv. Ugyanígy magyarosodik el a Galíciából áttelepült magyarországi zsidóság Már 48-ban a magyar ügyet támogatták, emiatt kollektív pénzbüntetésre ítélték őket. Pesten felépült Európa legszebb, legnagyobb zsinagógája. Zsidó magyarok a nemzeti szellem, nyelv, irodalom, művészetek lelkes és értékes terjesztőivé váltak. Ekkor indult Eötvös József támogatásával távol-keleti kutatóútjára Belső-Ázsia felfedezője, az ázsiai nyelvek tudósa: Vámbéry Ármin. Ugyanakkor a magyar nyelv a történelmi határokon túl nem terjedt; Ausztria németül beszélő lakossága még a szomszéd magyar lakosságú falu nyelvének legszükségesebb szavait sem tanulta meg. Mégis: a m agyar és az osztrák lakosság ezekben az önkényuralmi években is rokonszenvezett egymással. Az osztrák területeken átvonuló magyar rabokat kivételes szeretettel fogadták,

megvendégelték. Éles a k ülönbség tehát a H absburgönkényuralom és az osztrák lakosság magatartása között