Tartalmi kivonat
KOMMUNIKÁCIÓ ÉS HANGTAN KOMMUNIKÁCIÓ MI A KOMMUNIKÁCIÓ? Latin eredetű szó: communicatio (fn) • közzététel, teljesítés, megadás, gondolat közlése a hallgatóval Tájékoztatás, információcsere, közlés valamilyen eszköz, jelrendszer segítségével. A kommunikáció létrejöhet más élőlények (állatok, növények), illetve emberek és gépek, sőt csak gépek között is (számítógépes rendszerek). A KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATA JACOBSON FÉLE NYELVI MODELL 1960. A KOMMUNIKÁCIÓS FOLYAMAT TÉNYEZŐI Feladó: különböző jelek (nyelvi és nem nyelvi jelek) segítségével üzenetet küld a címzettnek. Címzett: a feladótól kapott üzenetet felfogja, értelmezi, ha módja van rá, válaszol (ebben az esetben, szerepet cserélnek, ő lesz a feladó). A kommunikációban részt vehet két vagy több ember is. A KOMMUNIKÁCIÓS FOLYAMAT TÉNYEZŐI Kód: az üzenetet kifejező összefüggő jelek. 1. Nyelvi
kód: írott vagy beszélt formában fordulnak elő 2. Nem nyelvi kód: tekintet, testtartás, gesztus, mimika, érintés A kommunikáció csak akkor lesz sikeres, ha a résztvevők közös nyelvet beszélnek. A KOMMUNIKÁCIÓS FOLYAMAT TÉNYEZŐI Csatorna: a megfogalmazott üzenet ezen jut el a feladótól a címzettig. 1. Hallható: telefonbeszélgetés 2. Látható: levél 3. Érezhető: tapintás Egyszerre lehet többféle is: beszélgetés. A KOMMUNIKÁCIÓS FOLYAMAT TÉNYEZŐI Közös valóság: az a valóságdarab, amit mind a két félnek ismernie kell ahhoz, hogy kommunikálni tudjanak és megértsék egymást. Közös előismeret: a kommunikációs partnereknek megfelelő ismeretük, tudásuk legyen arról, amiről beszélgetnek. Közös előzmények: ha olyan dolgokról beszélnek, amit együtt éltek át, az megkönnyíti a felek közti kommunikációt. A KOMMUNIKÁCIÓS FOLYAMAT TÉNYEZŐI Beszédhelyzet: a szöveg, közlemény (írott vagy
beszélt) mindig egy adott beszédhelyzetben hangzik el. Ebbe beletartozik a: 1. Kapcsolat: a partnerek között lévő kontaktus, viselkedés 2. A helyzet külső-belső körülménye 3. A nyelvi és nem nyelvi jelek Zaj: azok a tényezők, amelyek zavarják a komm. foly-t, torzítják az üzenetet, gátolják annak eljutását a befogadóhoz. A KOMMUNIKÁCIÓ CÉLJA Tájékoztató szerep Kifejező szerep Felhívó szerep Kapcsolatteremtő szerep Kapcsolatfenntartó szerep Kapcsolatzáró szerep Esztétikai szerep Értelmező (metanyelvi) funkció A KOMMUNIKÁCIÓ TÍPUSAI A KOMMUNIKÁCIÓ Közvetlen Közvetett Kétirányú két barát beszélget telefonbeszélgetés egy asztalnál Egyirányú előadás az iskolában televízióadás A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ Széles befogadórétegnek szóló, egyirányú és közvetett kommunikációs forma, mely nyelvi és nem nyelvi eszközök segítségével közvetít
információkat. A tömegkommunikációs eszközök funkciói: Tájékoztatás Felhívás Érzelemkifejezés TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ Mi a célja a videónak? Milyen, a meggyőzésre szolgáló eszközöket használnak a készítők? WOW Hungary https://www.youtubecom/watch?v=j7q0Y JZMrg HANGTAN A BESZÉDHANGOK KÉPZÉSE Beszélőszervek: Tüdő Nyelvcsap Légcső Orrüreg Gégefő Szájüreg Hangszalagok Garatüreg A LEVEGŐ ÚTJA A nyelvcsap irányításával indul el > szájüreg > orrüreg > távozik az ajkakon és az orron át. A szájüregben lévő beszélőszervek: Nyelv Szájpadlás Fogak Ajkak Orrhangok: m, n, ny A GÉGEFŐ METSZETE HANGSZALAGÁLLÁSOK A HANGSZALAGOKNAK 5 ALAPÁLLÁSÁT KÜLÖNBÖZTETJÜK MEG A HANGKÉPZÉS SZEMPONTJÁBÓL: HANGSZALAGÁLLÁSOK Zárállás: A két hangszalag szorosan egymáshoz simul. A tüdőből kiáramló levegő megrezegteti őket, s a
gégefőben tiszta zenei hang, zöngehang keletkezik. Ez a zönge az alapja a magánhangzóknak és a zöngés mássalhangzóknak. Résállás: A két hangszalag kicsit eltávolodik egymástól, kb. 10°-os szöget zárnak be. Ebben az állásban csupán egyetlen hangot képezünk, a h-t HANGSZALAGÁLLÁSOK Nyitott állás: A hangszalagok eltávolodnak egymástól, közöttük kb. 30°-os szög lesz. A levegő ekkor nem érinti a hangszalagokat, hanem továbbhalad a szájüregbe Így keletkeznek a zöngétlen mássalhangzók. Suttógóállás: a hangszalagok egymáshoz tapadnak, de a hangszalagok végén lévő két porc, a kannaporcok rést alkotnak. Amikor suttogunk, akkor hangszalagjaink ezt az állást veszik fel. A suttogva ejtett hangok mind zöngétlenek Légzőállás: Belégzéskor a hangszalagok 45°-os szöget zárnak be. A MAGÁNHANGZÓK (MGH) KÉPZÉSÉNEK JELLEMZŐI Nyelvünkben 14 magánhangzó van. Képzésük: a levegő megrezegteti a
zárállásban lévő hangszalagokat, a levegő más akadályba nem ütközve távozik. Képzésükben nagy szerepe van a nyelvnek és ajkak mozgásának. A MGH-K KÉPZÉSÉNEK JELLEMZŐI A NYELV MOZGÁSA LEHET: Vízszintes: Függőleges: oMagas (palatális) oFelső oMély (veláris) oKözépső oAlsó oLegalsó A MGH-K KÉPZÉSÉNEK JELLEMZŐI Az ajkak működése szerint: ajakkerekítéses (labiális) ajakréses (illabiális) Megkülönböztetünk rövid és hosszú mgh-kat. SOROLD FEL A MGH-KAT! HELYETTESÍTSD BE ŐKET AZ ‚X’-EK HELYÉRE! Mély magánhangzók Felső nyelvállású Középső nyelvállású Alsó nyelvállású Legalsó nyelvállású Ajakkerekítés es x,x Ajakréses x,x x Magas magánhangzók Ajakkerekítés es x,x Ajakréses x,x x x,x x x A MAGÁNHANGZÓK KÉPZÉSÉNEK JELLEMZŐI UBORKAFÁN ÜLŐ IRIGY NÉMET. MAGÁNHANGZÓTÖRVÉNYEK Nyelvünk ősi sajátosságát, hogy a szavakban a mgh-k szabályosan
rendeződnek, hangrendnek nevezzük. 1. Magas hangrendű szavak: kilenc, este, fehér 2. Mély hangrendű szavak: anya, álom, falu 3. Vegyes hangrendű szavak: fiú, leány, béka, ifjú o o Vegyes hangrend kialakulása: finnugor mgh- rendszerben létezett mély ‚i’ és mély ‚e’ hang > ezek eltűntek a nyelvből és megfelelő magas hangokkal helyettesítették őket. A mély hangrendű szavakból így keletkeztek a vegyesek A vegyes hangrendű szavakban a mély és magas hangok közül csak az i-í; e-é hangok fordulnak elő. MAGÁNHANGZÓTÖRVÉNYEK Az összetett szavak toldalékolását az utótag határozza meg: képtárban, vaskéssel. Illeszkedés törvénye: - kétalakú toldalékok hangrendben illeszkednek: -nak/-nek; -ban/-ben Pl.: házban, kertben, barátnak, embernek - háromalakú toldalékok ajakműködés szerint illeszkednek: -hoz/-hez/-höz Pl.: házhoz, kerthez, fűhöz Hiátustörvény: - ha a szavakban két mgh kerül egymás mellé, gyakran
ejtéskönnyítő ‚j’ hangot toldunk be: Pl.: fiú [fijú]; dió [dijó] A MÁSSALHANGZÓK (MSH) KÉPZÉSÉNEK JELLEMZŐI A msh-k a hangszalagok állásától függően lehetnek: Zöngések Zöngétlenek Amikor msh-t képezünk a levegő a szájüreg részén akadályba ütközik (kivétel: ‚h’hang). Akadály: ajkak, fogak, szájpadlás, nyelv. A MSH-K KÉPZÉSÉNEK JELLEMZŐI A msh-k képzésének módja szerint elkülönítjük a: Zár-, orr-, rés-, zár-rés, és pergő hangoka. A MÁSSALHANGZÓK KÉPZÉSÉNEK JELLEMZŐI A MÁSSALHANGZÓHANGZÓTÖRVÉNYEK Zöngésség szerinti részleges hasonulás A képzés helye szerinti részleges hasonulás Írásban jelöletlen teljes hasonulás Írásban jelölt teljes hasonulás Összeolvadás Mássalhangzó-rövidülés Mássalhangzó-kiesés A msh.törvények a beszédfolyamat egészében hatnak, az egymás mellett álló szavakra is érvényesek: én meg [ém meg], péntek
délben [pénteg délben] RÉSZLEGES HASONULÁS 1. Zöngésség szerinti részleges hasonulás: Ha két msh közül az egyiknek a képzése részben közeledik a másik képzéséhez. Zöngésedés Pl.: vasgolyó (vazsgolyó), juhászbojtár (juházbojtár), szavakban (szavagban) Zöngétlenedés Pl.: dobtam (doptam), hívtam (híftam), hoztam (hosztam) RÉSZLEGES HASONULÁS 2. Képzés helye szerinti részleges hasonulás Az ‚n’ hang változik meg, az utána következő két ajakkal képzett msh hatására ‚m’ lesz belőle. Pl.: színpad (szímpad), ellenben (ellemben), én meg (ém meg) TELJES HASONULÁS Az egymás mellé kerülő msh-k közül az egyik teljesen magához hasonlóvá formálja a másikat. 1. Hangtani kötöttségű (Írásban nem jelöljük) A szó belsejében z+s, sz+s msh-k kerülnek egymás mellé. Pl.: község (kösség), egészség (egésség) 2. Grammatikai kötöttségű (Van hogy írásban jelöljük van hogy nem)
Ha a msh-k szóelemek találkozásánál kerülnek egymás mellé. Írásban jelölt: kenyérrel, ezzel, mossa, eddze Írásban nem jelölt: anyja, nagyja, hagyja, vallja ÖSSZEOLVADÁS Ha két szomszédos msh ellentétét úgy oldjuk fel, hogy helyettük egy harmadik hosszú hangot ejtünk. Pl. botja (bottya), vádja (vággya) látja (láttya), adja ( aggya) tudsz (tucc), látsz (lácc) tanítson (taníccson) láss, fuss (EZEK ÍRÁSBAN JELÖLTEK!!! [ t+ j > lát+ j, fut +j ] ) RÖVIDÜLÉS Ha egy hosszú és egy rövid msh kerül egymás mellé, és ilyenkor a hosszút röviden ejtjük. Pl.: hallgat (halgat), jobbra (jobra) MILYEN TÖRVÉNYSZERŰSÉG FIGYELHETŐ MEG A KÖVETKEZŐ SZAVAKNÁL? ÍRD A TÁBLÁZAT MEGFELELŐ SORÁBA! dobta, nézd meg, tanítja, mindnyájan, képpel, hagyja, költség, szállj, rázza, azonban, mosdó, színpad, otthon , többre Mássalhangzótörvény Zöngésség szerinti részleges hasonulás A képzés
helye szerinti részleges hasonulás Írásban jelöletlen teljes hasonulás Írásban jelölt teljes hasonulás Összeolvadás Mássalhangzó-rövidülés Mássalhangzó-kiesés példa1 példa2 MEGOLDÁS