Közlekedéstan | Tanulmányok, esszék » Boda György - A gazdaság és a közlekedés kölcsönhatása

A gazdaság és a közlekedés kölcsönhatása A fejlesztések gazdasági vonzatai, összefüggései Boda György Budapesti Corvinus Egyetem 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 Bruttó hazai termék GDP Távolsági személyszállítás indexe utasszám alapján Távolsági személyszállítás indexe utaskilométer alapján 1960 1964 1968 1972 1976 1980 1984 1988 1992 1996 2000 2004 2008 2012 2016 400 300 200 100 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 0 Bruttó hazai termék GDP Áruszállítás indexe tonnakilométer alapján 500 3 500 000 3 000 000 400 2 500 000 300 2 000 000 200 1 500 000 1 000 000 100 500 000 0 0 1960 1963 1966 1969 1972 1975 1978 1981 1984 1987 1990 1993 1996 1999 2002 2005 2008 2011 2014 500 A Bruttó hazai termék és a személygépkocsik számának együtt mozgása Bruttó hazai termék (1960 = 100) A Bruttó hazai termék

és az áruszállítás együtt mozgása (1960 = 100) Helyi személyszállítás indexe, utasszám alapján Személygépkocsik száma Bruttó hazai termék GDP Személygépkocsik száma A kölcsönhatásra a legjobb példa a GDP és közlekedés volumenindexeinek együttmozgása A Bruttó hazai termék és a személyszállítás együtt mozgása (1960 = 100) A közlekedés egy nagy ágazat. Bent van az első 10-ben. A bruttó termelési érték szerkezete A hozzáadott érték szerkezete Súly a szerkezetben 1 29: Közúti jármű gyártása 2 84: Közigazgatás és védelem; 3 41-43: Építőipar 4 10-12: Élelmiszer, ital és dohány 5 46: Nagykereskedelem 6 26: Számítógép, elektronika 7 01: Mezőgazdaság 8 47: Kiskereskedelem 9 28: Máshová nem sorolt gép 10 49: Szárazföldi, csővez. száll 11,4% 4,8% 4,6% 4,6% 4,5% 4,5% 4,1% 3,4% 3,3% 3,1% A létszám szerkezete Súly a szerkezetben 1 84: Közigazgatás és védelem; 2 68A: Imputált lakásszolgáltatás 3

46: Nagykereskedelem 4 29: Közúti jármű gyártása 5 85: Oktatás 6 47: Kiskereskedelem 7 41-43: Építőipar 8 01: Mezőgazdaság 9 28: Máshová nem sorolt gép 10 49: Szárazföldi, csővez. száll 8,4% 5,1% 5,1% 5,0% 4,7% 4,2% 4,1% 3,9% 3,3% 3,2% A Bruttó állóeszköz állomány szerkezete Súly a szerkezetben 1 84: Közigazgatás és védelem; 2 47: Kiskereskedelem 3 41-43: Építőipar 4 85: Oktatás 5 01: Mezőgazdaság 6 86: Humán-egészségügyi ellátás 7 46: Nagykereskedelem 8 55-56: Szálláshely; vendéglátás 9 49: Szárazföldi, csővez. száll 10 10-12: Élelmiszer, ital és dohány 9,9% 8,1% 6,2% 6,2% 5,9% 4,2% 4,1% 3,6% 3,5% 2,8% Súly a szerkezetben 1 68A: Imputált lakásszolgáltatás 2 84: Közigazgatás és védelem; 3 01: Mezőgazdaság 4 35: Villamosenergia, gáz, gőz 5 52: Raktározás 6 29: Közúti jármű gyártása 7 49: Szárazföldi, csővez. száll 8 85: Oktatás 9 10-12: Élelmiszer, ital és dohány 10 62-63: Inform-tech., információs

szolg A közlekedés valóságos súlya nagyobb, mint amit táblázatokban látunk, mert itt az adatok csak a szárazföldi és csővezetékes szállításra vonatkoznak. A közlekedés ezen kívül magába foglalja még a vízi és a légi szállítást, valamint a raktározást. Jelen tanulmányban a továbbiakban közlekedés alatt csak a szárazföldi és csővezetékes szállítást fogom érteni. 31,6% 17,5% 4,8% 3,2% 3,1% 3,1% 2,6% 2,6% 2,4% 2,0% Nagyon fontos, hogy a hozzáadott érték hányada a termelésében magas! Egységnyi bruttó termelés hozzáadott érték tartalma 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 78% 66% 48% 38% 30% 18% 43% 59% 39% A fejlesztések gazdasági vonzatait leginkább a multiplikátor hatáson keresztül ragadhatjuk meg. Egységnyi végsőkibocsátás növelése a közlekedésben mekkora hatásokat indukál a közlekedésben és a gazdaság más területein? Termelési multiplikátorok A termelési multiplikátorok és az egységnyi

hazai termelő felhasználás kapcsolata 2,00 1,90 1,80 1,70 1,60 1,50 1,40 1,30 1,20 1,10 1,00 Élelmg. Sport Építőip Közl. Info Jármű Eü. Gyógyszer Oktatás 0,00 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50 Az egységnyi termeléshez szükséges hazai termelő felhasználás 0,60 Nagy foglalkoztató és nagy a tőkeigénye! Egységnyi termeléshez szükséges létszám 0,15 0,12 0,09 0,07 0,02 0,07 0,08 0,07 0,01 Termelési multiplikátorok 0,18 0,16 0,14 0,12 0,10 0,08 0,06 0,04 0,02 0,00 A termelési multiplikátorok és az egységnyi végsőfelhasználáshoz szükséges létszám kapcsolata 2,00 Élelmiszerg. 1,80 Sport Építőip. 1,60 1,40 1,20 Közlekdés 1,00 0,000 Eü Info Jármű Gyógyszer 0,050 0,100 Oktatás 0,150 0,200 Egységnyi végsőfelhasználáshoz szükséges létszám - fő/mill. Ft A termelési multiplikátorok és az egységnyi végsőfelhasználáshoz szükséges Bruttó állóeszközök kapcsolata Egységnyi termeléshez szükséges

Bruttó állóeszköz 4,72 3,62 2,93 2,92 2,32 1,75 0,97 1,21 0,83 Termelési multiplikátorok 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 2,00 1,50 Élelmiszerg. Sport Építőip Jármű Gyógyszer Eü. Oktatás Közlek. Info 1,00 0,50 0,00 0,000 1,000 2,000 3,000 4,000 5,000 6,000 Egységnyi végsőfelhasználáshoz szükséges bruttó állóeszköz 7,000 A közlekedési teljesítmény 20 százaléka visszafolyik a költségvetésbe! Egységnyi termelés adó tartalma 0,32 0,27 0,22 0,16 0,11 0,09 -0,01 0,04 0,19 Termelési multiplikátorok 0,35 0,30 0,25 0,20 0,15 0,10 0,05 0,00 -0,05 A termelési multiplikátorok és az egységnyi végsőfelhasználás által generált adók kapcsolata 2,00 1,90 1,80 1,70 1,60 1,50 1,40 1,30 1,20 1,10 1,00 -0,100 Élelmisz. Sport Építőip. Közlekedés Gyógyszer IT Jármű 0,000 0,100 0,200 0,300 EÜ Oktatás 0,400 Egységnyi végsőfelhasználás által generált adóbevétel 0,500

Fejlesztés esetén a közlekedés az építőipart húzza! Egységnyi termeléshez szükséges létszám 0,18 0,16 0,14 0,12 0,10 0,08 0,06 0,04 0,02 0,00 Termelési multiplikátorok A termelési multiplikátorok és az egységnyi hazai termelő felhasználás kapcsolata 2,00 1,90 1,80 1,70 1,60 1,50 1,40 1,30 1,20 1,10 1,00 0,15 0,12 0,09 0,07 0,02 0,07 0,08 0,07 0,01 Élelmg. Sport Építőip Közl. Info Jármű Egységnyi termeléshez szükséges Bruttó állóeszköz Eü. Gyógyszer Oktatás 0,00 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50 Az egységnyi termeléshez szükséges hazai termelő felhasználás 0,60 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 4,72 3,62 2,93 2,92 2,32 1,75 0,97 1,21 0,83 Összefoglalás • A közlekedés egy nagy ágazat. • Ami különösen fontos, nagy foglalkoztató. • Teljesítményének nem jelentéktelen része visszafolyik a költségvetésbe. • Tőkeigényes ágazat, de kevésbé tőkeigényes mit a szoft ágazatok

(oktatás, egészségügy). • Fejlesztés esetén olyan ágazatot húz – az építőipart –, amely szintén húzza a gazdaságot. • Persze vannak olyan nagy ágazatok, – az úgy nevezet szoft szolgáltatások (oktatás, egészségügy) – amelyek még jobban húznák a gazdaságot, de ezeket a rendszerváltás utáni kormányzatok a magas tőkeigényük miatt nem fejlesztik. Ezért a közlekedési mutatókat leginkább a fejlesztési prioritással kezelt feldolgozóipari ágazatok mutatóihoz kell hasonlítani. • Így kimondhatjuk, hogy a közlekedés jelenleg a gazdaság egyik legnagyobb húzó ágazata, a feldolgozó iparnál nagyobb mértékben húzza meg a többi ágazat termelését és ezen keresztül a foglalkoztatást