Hadászat | Tanulmányok, esszék » Stressz szerepe a katonai pályaelhagyásban

Stressz szerepe a katonai pályaelhagyásban Kulcsszavak: Stressz, harci stressz, katonai pályaelhagyás, misszió, PTSD, pszichológia, honvédelem, honvédség. Rövidítések: PTSD - poszttraumás stressz zavar. Kimondottam a stressz hatását a pályaelhagyásra kevés hazai tanulmány vizsgálta, azonban a vizsgált tényezők (pl. hosszú munkába járási idő, a kettős – túl sok illetve túl kevés munka, rossz információáramlás) stresszt okozó szerepe könnyen belátható. Több tanulmány is a katonaságot a legstresszesebb foglalkozások közé sorolja, ami a fegyveres testületekben meglévő szerteágazó és sokrétű stresszorok meglétének tulajdonítható. A megoldást a probléma rendszer szintű kezelése (pl vezetői tréningek szervezése, stb.) jelentheti, mivel a stresszhez vezető körülmények között dolgozók közül, aki tud ösztönösen is munkahelyet vált, aki viszont ezt nem teheti meg, előbb-utóbb testi panaszokkal köt ki az orvosnál.

Stressz A stressz önmagában nem káros, mivel része a szervezet túlélő, önfenntartó és védekező mechanizmusának, ráadásul figyelembe kell venni, hogy egyénenként eltérő az emberek stressz tűrő képessége is. Kórosnak akkor tekinthető, ha terjedelme vagy intenzitása túllépi azt a szintet, amivel a szervet önerőből, külső segítség nélkül meg tud küzdeni. Megfelelő technikák alkalmazásával ez a szint kitolható, a kórós hatások csökkenthetőek, illetve megelőzhetőek. Munkahelyi stressz A munkával kapcsolatos legújabb stressz-modellben a stressz akkor kerül megtapasztalásra, mikor a munkakörnyezetből származó követelmények meghaladják a dolgozók azon képességeit, hogy megbirkózzanak velük vagy uralják őket. Így a hangsúly az okokra és a szükséges megelőző intézkedésekre irányul. A 1.-es táblázat foglalja össze a munka pszicho-szociális kockázatait, mely stresszt illetve más mechanizmussal egészségügyi

problémákat okozhat. Tíz kategóriába lehet összefoglalni azon munka jellemzőket, munkakörnyezetnek és szervezeti tényezőknek azon csoportját, melyek veszélyesek lehetnek. Továbbá feltüntetésre kerültek azon körülmények, melyek között ezek stresszt okozónak és egészségre veszélyesnek bizonyultak. 1. táblázat: A munka stresszes jellemzői [1] Kategória Szervezeti kultúra és funkció Szervezetben játszott szerep Karrier, fejlődés Döntés mozgástér/irányítás Emberek közötti kapcsolat a munkahelyen A veszélyt meghatározó körülmények MUNKÁVAL KAPCSOLATOS ÖSSZEFÜGGÉS Rossz kommunikáció, a probléma‐megoldás és személyes fejlődés támogatásának alacsony szintje, a szervezeti célkitűzések meghatározásának hiánya Szerep félreérthetősége, konfliktus a szerepek között, emberekért való felelősség Karrier egy helyben állása és bizonytalansága, kinevezés túl magas vagy túl alacsony szintje, alacsony fizetés,

állás bizonytalansága, a munka alacsony társadalmi értéke Alacsony szintű részvétel a döntéshozatalban, munka feletti ellenőrzés hiánya (az irányítás, főleg a részvétel formájában, szintén összefüggési és szélesebb szervezeti kérdés) Társadalmi vagy fizikai elszigeteltség (misszió), a felettesekkel való rossz viszony, Emberek közötti konfliktus, társadalmi támogatás hiánya Otthon‐munka, érintkezési felület Munkakörnyezet és munkafelszerelés Feladat megtervezése Munkateher/munkahely Munkabeosztás A munka és az otthon egymásnak ellentmondó követelményei, alacsony szintű támogatottság otthon, kettős karrier problémái MUNKA TARTALMA Mind a felszerelés, mind pedig az épület megbízhatóságával, rendelkezésre állásával, alkalmasságával, karbantartásával vagy javításával kapcsolatos problémák Változatosság vagy rövid munkaciklusok hiánya, szakaszos munkavégzés vagy értelmetlen munka, szakértelem

kihasználatlansága, magas szintű bizonytalanság Munka túlterheltség, vagy alulterheltség, irányítás hiánya, magas szintű időkényszer Műszakos beosztás, rugalmatlan beosztás, kiszámíthatatlan munkaórák, hosszú, vagy társadalmi szempontból nem megfelelő munkaórák A munkahelyi stressz többféle módon hat a testre és lélekre. Már egészen apró dolgok is okozhatnak munkahelyi stresszt, de a fő kiváltó ok, a fokozott koncentráció, az időkényszer, a feszített munkatempó, az alá-fölérendeltség során megkövetelt katonás fegyelem, a bizonytalanság, a rossz információáramlás. Továbbá stresszt okozhat egy vezetésre alkalmatlan főnök is, aki nem magyarázza el a feladatokat, a követelményeket, viszont magasak az elvárásai, tekintélyelvű vezetési stílust alkalmaz, irreális dolgokat is számon kér. Meg kell említeni a munkahelyi pszichoterror jelenségét is, mely előfordulása hazánkba a nyugat-európai átlag 2-3 szorosa és

további kockázati tényezőt jelent. A fentiek alapján kiemelt kockázatú csoportnak számítanak a fegyveres testületek A kismértékű stressz normális, mivel olyan hormonok felszabadulást segíti, amik hatására gyorsul a szívverés és a légzést, így növelik a szervezet energia ellátását. A stressz hasznos lehet, ha például egy bonyolult feladatot kell befejezni. Azonban a túl sok, illetve a túl sokáig tartó stressz káros, és egészségügyi problémákhoz, kiégéshez vezethet, illetve kihatással van a magánéletre is. A stressz okozta hosszú távú egészségügyi problémák úgy, mint a szívbetegség, a magas vérnyomás, a hátprobléma és a depresszió munkából történő kieséshez, egészségügyi alkalmatlansághoz, így leszereléshez vezethetnek, mely a nemzetgazdasági hatásai jelentősek. A 2-es táblázat mutatja be a stressz következtében jelentkező leggyakoribb tüneteit. [1] 2. táblázat: A munkahelyi stressz leggyakoribb jelei:

• • • • • • fejfájás, alvászavar, koncentrációs problémák, ingerlékenység, gyomorfájás, munkahelyi elégedetlenség, alacsony morál. Szolgálatteljesítés során jelentkező stressz Katona hivatás stressz szintje Amerikai kutatások a rendőrök után a 9-edik legstresszesebb hivatásnak találták a katonai szolgálatot. A szervezett keretek közt történő munkavégzés ellenére, a katonák is a „stresszes foglalkozásúak” közé tartoznak. Sok időt töltenek távol családjuktól, gyakran kell költözniük (ahová vezénylik őket, oda mennek), sokan életveszélyes körülmények között tevékenykednek, mely különösen igaz a külföldi békefenntartókra vagy a missziós munkát végzőkre. Magyarországon további stresszforrást jelent az átszervezésekből adódó feszültség, az egyre több és szerteágazó munka illetve az információáramlásban meglévő problémák. Valamint problémát jelent a létszámleépítés és a

csökkenő költségvetési támogatás ellenére elvárt minőségi fejlesztések és a szervezettel szembeni fokozódó elvárások. [2] [3] Harci fáradtság, harctéri stressz, poszttraumás stressz zavar 1999. március 12-ikén Magyarország a NATO teljes jogú tagja lett A csatlakozással jelentős lépést tett az ország katonai védelmének garantálása érdekében, azonban a tagságunkkal a missziós – harci szerepvállalás új katonai feladatként jelentkezett. Jelenleg a teljes állomány körülbelül 3%-a teljesít egy időben missziós területen szolgálatot, sokuknak pár éven belül újra külszolgálatra kell menniük. Éppen ezért hazánkban a legújabb pszichológiai kutatások a harci stressznek felmérésére, megelőzésére, kezelésére irányultak. Már az első világháborúban megfigyelték, hogy a harcoló alakulatoknál a katonák előbbutóbb fizikai vagy pszichikai reakciót vagy mindkettőt tapasztal magán és mindenkinek megvan az egyéni

”törési pontja”. Előfordulása egyenes arányban áll a harc intenzitásával, hatásos operatív vezetés hiányával. Védelmet jelet a rendezett egyéni és családi háttér, a megfelelő kiképzés, az alegységek stabilitása (csoportösszetartás) és a magasabb harci szellem. Súlyosság szerint a következő állapotokat különböztetjük meg: [4] • A harci stressz reakció (CSR), melyet harci fáradtság néven is ismert egy olyan stressz kiváltotta rövidtávú harctéri magatartási zavart jelent, mely csökkenti a harci hatékonyságot. A leggyakoribb tünetei a fáradtság, lassú reakció idő, határozatlanság, a külvilággal való kapcsolat elvesztése és a fontossági sorrend felállításának képtelensége. A harci stressz aránya a harci sérültekhez viszonyítva a harc intenzitásának fokozásával az 1:1 arányát is elérheti, kisebb konfliktusokban átlagosan 1:10 az arány. • Poszttraumás stressz zavar (PTDS) egy rendkívül romboló

hatású súlyos szorongásos zavar, ami kialakulhat bármely pszichológiai traumatikus események után úgy, mint az erőszakos, személy elleni támadások, természeti vagy ember által előidézett katasztrófák, balesetek, háború és katonai támadás. Sok PTSD-ben szenvedő ember újra meg újra átéli a traumatizáló eseményt, emlékbetörések, rémálmok és rémisztő gondolatok formájában. A traumára emlékeztető eseményekkel és tárgyakkal való találkozás idézi elő valószínűleg ezeket a rohamokat. Az esemény évfordulójának hatására is megjelenhetnek a tünetek. A PTSD-s személynél gyakori az érzelmi üresség érzése, az alvási zavarok, depresszió, szorongás és ingerlékenység vagy dühkitörések. Az erős bűntudat érzése is igen gyakori. A PTSD-s emberek többsége igyekszik elkerülni mindent, ami a traumát kiváltó eseményre emlékezteti, és annak gondolatát is. A PTSD diagnózisához a tüneteknek legalább egy hónapon

keresztül fenn kell állniuk. A felnőttek nagyjából 4%-a szenved PTSD-ben átlagosan, de háborús övezetben valamennyi időt eltöltött nők és férfiak körülbelül 30%-a. Egymillió háborús veteránnál alakult ki PTSD, miután a vietnámi háborúban részt vettek. PTSD-ről a boszniai háború veteránjai és áldozatai körében is széles körben beszámoltak. Ez az esemény lehet az egyént vagy valaki mást fenyegető halál illetve a mely jelentheti [5] [6] [7] [8] Misszió szerepe Misszió alatt a szakfeladatok ellátása nem okoz feszültséget az állományban. Azonban maga a külszolgálat jelenti az egyik legerősebb stresszforrást a katonai pályán. A legújabb kutatásoknak alapján a következő tényezők okozzák a legjelentősebb lelki megterhelést a misszió alatt: a legfontosabb az anyagi megbecsülés hiánya, mivel más nemzeteknél ugyanazon elvégzett munkáért kevesebb illetményt kapnak, második helyen a szexuális partner hiánya szerepel,

míg harmadik helyen az amúgy erős védő faktort jelentő családdal történő kapcsolttartás nehézségei szerepelnek. Továbbá problémát jelent a hazai döntéshozók részéről tapasztalt megfelelő figyelem hiánya, a rossz anyagi és technikai ellátottság, a támogató családi háttér hiánya, a rossz elhelyezési körülmények, a felesleges üresjáratok és értelmetlen feladatok, a szabadságolások miatti folyamatos létszámkiesésből adódó problémák, a megfelelő személyi felszerelés hiánya, az unalom és a monotónia valamint az aktivitás hiánya. Azonban csupán a katonák kb 10%-a szerel le misszió után, ráadásul a leszereltek többsége csupán a pénz miatt jelentkezett katonának. Kevesebben vannak azok, akik a rossz körülmények, rossz tapasztalatok miatt szerelnek. Náluk a fő indok az volt, hogy egy másik, jobb állás kaptak. A missziót megjárt katonák elenyésző száma szerel le egészségügyi probléma miatt. A fenti

stresszforrások ellenére a katonák több mint 90%-a jelentkezne újabb misszióra. A misszió utáni leszerelésben a döntő tényező volt az anyagi ok, az itthoni motiváció és a megfelelő visszaigazolás hiánya, míg külszolgálatban a parancsnokok igyekeznek naponta értékelni és pozitívan motiválni. Többségük eleve így tervezték, mivel csupán leszerelésük előtt extra pénzhez akartak jutni. Sokan hiányolták a minőségi munkához szükséges feltételeket Döntésükben fontos szerepe volt a családi okoknak, a parancsnokok magatartásának, a megfelelő támogatás hiányának a misszió alatt itthon maradt családtagoknak, a hazajárási problémáknak, a hiányzó csapatszellemnek és az összetartozásnak. [9] [10] Pszicho terror (mobbing) Kevés hazai irodalom foglalkozik ezzel a témával. Magyarországon mindezidáig csak Simon Péter és Kaucsek György végzett széles körű kutatást, mely alapján 8 %-ra teszik a mobbing-áldozatok arányát,

ami az európai átlag két-háromszorosa. Azonban figyelembe kell venni, hogy a fenti értéket a MÁV dolgozóinak 12 százalékok érintettsége erősen felfelé torzítja, ezért a hazai előfordulást 5-6 százalékosra becsüli. Az alá-fölérendeltség szerepe vitatatott, ugyanis fokozhatja, illetve csökkentheti is a pszichoterror előfordulását. Azon intézményeknél, ahol a munkavállalók viszonylag erőteljes, gyakori vagy folyamatos stresszben dolgoztak nem találták magasabb az áldozatok száma, így nyilvánvaló, hogy a mobbingnak nincs köze a munkakörből származó pszichológiai megterheléshez. A probléma feltárását nehéz, mivel a munkahelyi döntőbizottságok általában inkább a felettesnek adnak igazat ahelyett, hogy az áldozatok pártját fognák. A felettesek esetleg nagyon is tisztában vannak azzal, hogy mit követnek el, de ahelyett, hogy visszafognák magukat, játékszernek tekintik az áldozatukat, rettegésben tartják, vagy

elbocsátással fenyegetik őket. Az áldozatok, sőt az elkövetők sokszor nem is veszik észre, hogy mi zajlik ilyenkor, a munkáltatók nem érzik át, milyen veszélyt jelenthet a számukra, az állam pedig nincsen tisztában sem a felelősségével, sem azzal, milyen extra kiadásokat jelent, ha nem fékezi meg a problémát. A mobbing egyenes következménye az átmeneti vagy a tartós munkanélküliség. A többségükben nem kellőképpen tájékozott és a probléma iránt közömbös munkáltatók rendszerint mielőbb megpróbálnak megszabadulni a „problematikus személytől”, vagyis az áldozattól. A munkaviszonyt szabályozó törvények betartatásának, illetve a munkavállalókat védő megfelelő jogi biztosítékok hiányában ezt általában meg is tehetik. Ráadásul kellemetlenségtől sem igen kell tartaniuk, mivel az alkalmazottak ritkán emelnek szót az őket ért igazságtalanságokkal szemben. A folyamat pszichológiai oldalához hozzátartozik, hogy az

áldozatok többnyire képtelenek a helyzetükből származó feszültség kezelésére. [11] 3. ábra A munkahelyi pszichoterror kialakulásában a legfőbb okai: • • • egyéni tényezők (mind az elkövetőre, mind az áldozatra vonatkozhatnak) - szocio-demográfiai változók - személyiségjegyek, jellegzetes viselkedésformák, tulajdonságok és stílus - az egyénnek a munkahelyen elfoglalt helyére vonatkozó sajátosságok szituációs tényezők, - nemek arányának egyenlőtlen eloszlása egy munkahelyen (különösen férfiak által dominált állásokban) - hatalombeli különbségek - munkahelyek bizonytalansága - felügyelő vagy vezetőváltás szervezeti tényezők • - vezetési vagy menedzsmentstílus - átszervezések - szervezeti kultúra és hangulat (csoportdinamika megromlása, munkahelyi kultúra és kommunikáció durvasága, munkatársak közötti féltékenység és bizalmatlanság) - stresszes munkakörnyezet - bonyolult vagy monoton

feladatok, illetve a munkaköri feladatok átfedése vagy nem egyértelmű kiosztása társadalmi tényezők - például az erőszakos bűncselekmények magas rátája a társadalomban - gazdasági változások, gyors társadalmi átalakulás - bevándorlás Idő előtti halálozás A folyamatos változások, átalakulások során jelen van mind a munkahelyi bizonytalanság, az alacsony munkahelyi kontroll, a túlvállalások sora, ugyanakkor az anyagi juttatás, az elismerés és a karriertámogatás nem megfelelő. Továbbá a krónikus stressz az idő előtti halálozás egyik legfontosabb pszichoszociális háttértényezője. A Magyar Honvédségnél az országos átlaghoz képest hamarabb alakulnak ki a stresszel kapcsolatba hozható halálozásért felelős megbetegedések. A nyugdíjkorhatárt elért tiszthelyettesek 70%-a nem éri meg a 70 évet, 25%-a meghal 65 éves korára. [12] Összegzés – a stressz szerepe a pályaelhagyásban Kimondottam a stressz hatását a

pályaelhagyásra kevés hazai tanulmány vizsgálta, azonban a vizsgált tényezők (pl. hosszú munkába járási idő, a kettős – túl sok illetve túl kevés munka, rossz információáramlás) stresszt okozó szerepe könnyen belátható. Stressz megelőzésében sok olyan kevésbé hatékony modell létezik, ami nem átfogó megközelítést alkalmaz, hanem csupán az egyént célozza meg, illetve csupán kiragad egy megoldást a probléma megfelelő diagnosztizálása helyett. A megoldást a szabályozás - kezelés ciklus alkalmazása jelenti, ami a veszélyek azonosításából, a kockázatok megvizsgálásából és kezeléséből áll, fő célja pedig a dolgozók megvédése. Ez az európai-uniós törvénykezésben is leírásra került problémamegoldó megközelítés, hasznos stratégiát jelent a munkahelyen előforduló valamennyi pszichoszociális veszély felméréséhez. Eszerint a stressz ugyanolyan megközelítést igényel, mint a többi fizikai és

egészségkárosító kockázati tényező. Hazánkban 2008 januárja óta nevesítve van a munkavédelmi törvényben a munkahelyi stressz, mint egészségkárosító kockázati tényező. Egyes felmérések szerint az Európai Unióban már 40 millió munkavállaló van kitéve a munkahelyi stressznek, és az ebből fakadó egészségügyi problémák kezelése évi 20 milliárd euró pluszköltséget jelent. Azonban nehéz bizonyítani a munkahelyi stressz tényét és az erre visszavezethető egészségkárosodást, mivel az életben nincsenek laboratóriumi körülmények, az egyént egyszerre sokféle hatás éri a munkahelyen kívül is, és ezek a hatások összeadódnak. A tudomány jelenlegi állása szerint jól megfogható, a még megengedhető mértéket megadó mérőszám nem áll rendelkezésre és e nélkül nem lehet kötelezően betartandó követelményeket megállapítani. Nyugodt munkakörülményeket kialakításában kulcsfontosságú a jó munkaszervezés, a

megfelelő munkarend kialakítása, a foglalkoztatási jogviszony bizonytalanságainak elkerülése és a pihenési rend megszabása. A foglalkozás-egészségügyi orvosnak is fontos szerepe van a munkahelyi stressz kiküszöbölésében, ugyanis a munkába állás előtti előzetes orvosi alkalmassági vizsgálat alkalmával például kiszűrhető az a munkavállaló, aki alacsony stressz tűrő képessége miatt nem célszerű olyan munkakörben alkalmazni, határidős feladatok ellátásával, ami állandó információterheléssel, fokozott felelősséggel jár. Továbbá az időszakos orvosi alkalmassági vizsgálatok alkalmával pedig ki lehet szűrni, ha valakinél a stressz nem kívánatos hatásaként egészségügyi panaszok illetve tünetek jelentkeznek. Ilyenkor az orvosnak fel kell hívnia a munkáltató figyelmét a problémára és javaslatokat kell kidolgoznia a megelőzéssel kapcsolatban. A foglalkozás-egészségügyi orvos az üzembejárások alkalmával is

köteles a munkakörülményeket és azok egészségkárosító hatását nyomon követni, és ha bármely súlyos problémát tapasztal, akkor a hatóságoknál is kezdeményezhet további vizsgálatokat. A stressz csökkentése kötelező munkáltatói feladat. Pár éve felállításra került a csapatpszichológiai szolgálat, mely főleg egyének szintjén próbál meg segíteni. A missziós szolgálat előtti pszichés felkészítés és a misszió alatti pszichés problémák kezelése szintén prioritásként van kezelve. A megoldást azonban a probléma rendszer szintű kezelése (pl. vezetői tréningek szervezése, stb.) jelenti, mivel a stresszhez vezető körülmények között dolgozók közül, aki tud ösztönösen is munkahelyet vált, aki viszont ezt nem teheti meg, előbb-utóbb testi panaszokkal köt ki az orvosnál. Irodalom [1] Európai Munkahelyi Biztonság és Egészségvédelmi Ügynökség: A munkával kapcsolatos stressz témájában végzett kutatás

ügynökségi beszámoló összefoglalása. http://www.ommfgovhu/letoltesphp?d id=1483 [2] Országos Mentőszolgálat honlapja: A tíz legstresszesebb szakma http://www.mentokhu/indexgphp?id=20101019a tiz legstresszesebb szakma toplista&type=1 [3] Kolossa L.: A Magyar Honvédség karrier modellje, ZMNE Hadtudományi Doktori Iskola, Phd dolgozat. 2009 [4] Stefancsik F.: Harci fáradtság, harctéri stressz: nemzetközi tapasztalatok Honvédségi szemle 2011, 65: 46-49. [5] Bolgár J., Szekeres Gy, Csige E: Katonai pszichológia könyv Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Pedagógia és Pszichológia tanszék, 2000 [6] P. Taylor-Whiffen: Shot at Dawn: Cowards, Traitors or Victims? http://www.bbccouk/history/british/britain wwone/shot at dawn 01shtml [7] Doctor’s medical oppinion: War Pardons receives Royal Assent http://www.doctorsmedicalopinioncom/wiki/Combat stress reaction [8] Janssen-Cilag: Poszttraumás stressz zavar, 2010

http://www.pszichiatria24x7hu/bgdisplayjhtml?itemname=anxiety ptsd [9] Pham Vu Kien Cuong - Nagyné Bereczki Szilvia: Békefenntartó katonák pszichikai alkalmasságvizsgálata Magyarországon http://publikacio.uwhu/CuongSzilviHuhtm [10] Kiss Z. L: Magyarok a békefenntartásban, Zrínyi kiadó, Budapest 2011 186-210 [11] Vajda Róza: A munkahelyi pszichoterror (mobbing) és a kapcsolódó szolgáltatások Magyarországon, 2006 http://www.mona-hungaryhu//kepek/upload/2008-07/Mobbing tanulmány2006pdf [12] Dr. Pintér L, Demeterné U N: A katonák korán halnak? Honvédségi szemle 2010, 4: 56-57 Táblázatok 1. táblázat Európai Munkahelyi Biztonság és Egészségvédelmi Ügynökség: A munkával kapcsolatos stressz témájában végzett kutatás ügynökségi beszámoló összefoglalása. http://www.ommfgovhu/letoltesphp?d id=1483 2. táblázat http://stressz-szorongas.hu/stressz/munkahelyi-stressz 3. táblázat Vajda Róza: A munkahelyi pszichoterror (mobbing) és a

kapcsolódó szolgáltatások Magyarországon, 2006 http://www.mona-hungaryhu//kepek/upload/2008-07/Mobbing tanulmány2006pdf