Pszichológia | Felsőoktatás » Pszichológia tételek, 2000

Adatlap

Év, oldalszám:2000, 130 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:339
Feltöltve:2007. június 28
Méret:629 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Pszichológia tételek - 2000 I. tétel A pszichológia kialakulása, meghatározása szakterületei és módszerei A pszichológia története, tárgya és szakterületei I. A pszichológia története 1.) PSZICHÉ + LOBOS lélek + tudomány, tan 2.) Filozófiai gyökerek - komoly gyökerek - Platon - ember = észlény - Arisztotelész: tápláló lélek érző lélek szellemi lélek - Descartes: dualizmus fő kialakítója, a testet és a lelket különálló egységnek tekinti születéskor a kettő egyesül, együtt működik amíg élünk, a halál a test pusztulása, de a lélek megmarad, anyagszerű a lélek - Kant: leválasztotta a filozófiáról a pszichológiát és elemző feladatot adott neki 3.) A tudomány kialakulása Introspekció: önmegfigyelés, önmagunkról történő beszámolás önálló, objektív mérési, kutató módszerek Theodor Fechner (1801-1887) 1860. A pszichológia elemei - érzékeléssel, észleléssel kapcsolatos vizsgálatok Wilhelm Wundt

(1832-1920) a pszichológia megteremtője 1879. Pszichológiai laboratórium Lipcsében - érzékelés, észlelés, mozgás (Besse - csillagász) - reakcióidőmérés eszközei (reakcióidő) 1 ./ 2 II. A pszichológia meghatározása és feladatai 1.) A pszichológia lelki folyamatokkal, állapotokkal, tevékenységekkel, lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány lelki jelenség: az idegrendszer vezetésével, szervezésével végzett testi működések egy része pl. érzékelés, tanulás A pszichológia a viselkedés, az átélés és a belőle származó tapasztalás tudománya. 2.) Feladatai - leírja, ismerteti a lelki jelenségeket, törvényszerűségüket és hatásukat más jelenségekre - vizsgálja az egyéni és csoportos lelki jelenségeket - kutatja a személyiség szerveződését és fejlődését - vizsgálja a viselkedés egyéni indítékait, okait III. Szakterületek A pszichológia önálló határtudomány. Alaptudományok + alkalmazott szakterületek

Alaptudományok: - általános pszichológia: egészséges felnőtt ember lelki jelenségeivel foglalkozik, alapfunkciókkal foglalkozik - személyiségpszichológia: egyéni személyiség szerveződésével és működésével kapcsolatos elméleteket és vizsgálati módszereket foglal magába - fejlődéspszichológia: lelki jelenségek életkorral bekövetkező változá saival foglalkozik (újszülöttkor - öregkor emlékezet) születéstől - halálig gyermekpszichológia: 0-18 év, felnőtté vált emberek pszich. Gerontó pszichológia: idősek pszich. - szociálpszichológia: kisebb-nagyobb közösségek, csoportok működésével foglalkozik, vizsgálja az egyén helyét a cs oportban és a b elül zajló 2 lelki jelenségeket 3 Alkalmazott szakterületek: - munkapszichológia: a munkatevékenység tárgyi, személyi feltétel rendszerével, a munkateljesítmény összetevőivel, és a feladat megoldásában részt vevő emberek lelki jelenségeivel foglalkozik -

reklámpszichológia - katonapszichológia - sportpszichológia - klinikai pszich. - gyógypedagógiai pszich. - pedagógiai pszich. - orvosi pszich. NÉZŐPONTOK ÉS NAGY PSZICHOLÓGIAI ISKOLÁK I. Biológiai irányzat Fechner, Wundt - első képviselők, 10 milliárd idegsejtünk van, a lelki jelenségek alapja az idegrendszer tevékenysége EEG - agy tevékenységét vizsgálja CT - agy tevékenységét vizsgálja GBR - bőr változásain keresztül méri az aktivációs szint változásait II. Behaviorizmus Watson alkotta meg S - R Stimulus - Respons inger - válaszreakció Neobehaviorizmus Skinner: az emberben zajló folyamatokat is tekintetbe veszi. S - R inger - reakció ember: közbülső változó negatív válaszoknál büntet megjutalmazza a helyes, a jó viselkedést 3 III. Gestalt pszichológia alaplélektan Wertheimer, Koffka, Köhler 4 - a 20. sz elején hozták létre - a lelki jelenségek alakulásával, szerveződésével foglalkozik -

élményszerveződés folyamatát vizsgálják IV. Pszichoanalízis - lélekelemzés Freud, Jung Freud: pszichoanalízis atyja személyiség felépítése és működése Ego Id - - Super ego Id: ösztön én: ösztönös cselekvések enni, inni, aludni örömszerzés, kielégülés Ego: én: kompromisszum kiegyensúlyozó feladat Super ego: felettes én lelkiismereti funkció szabályok, normák Ego: kisebb feszültség, megszervezi a viselkedést Tudatalattin belül: - tudatos - tudattalan rendszer elkülönítése Freud felhívja a szexualitásra a figyelmet. Különösen a korai gyermekkori élményeket, vágyakat, fantáziákat Kidolgozott egy új típusú pszichoterápiás eljárást Neurotikus tünetek és panaszok feltárását segíti Neurózis: nyugtalanság, idegesség, bizonytalanság - élményfeldolgozás betegség értékű zavara megnyilvánul az élmények átélésében, viselkedésben és testi tünetekben 4 5 Neurotikus betegségek: - szorongásos -

hisztériás - depresszív - kényszer neurózis V. Új tudományterületek fejlődése 1.) Szociálpszichológia - 20. sz elején keletkezett Lewin, Mead, Moreno Lewin: a kisebb-nagyobb csoportok kialakulása, működése Moreno: szociometriai eljárás kisebb-nagyobb csoportok, közösségek belső struktúráját, rokonszenvi viszonyokat feltárja akár rajzosan is 2.) Fejlődéspszichológia Wallon, Paiget - hogyan lesz az újszülöttből felnőtt ember VI. Femonológia Georg Kelly 1.) Humanisztikus pszichológia - interperszonális (személyközti) szemlélet Carl Rogers - emberközpontú irányzat, ami elsősorban a belső életet, a belső átélt élményt tartja a legfontosabbnak - számít az, hogy két ember között mi zajlik - fejlődési potenciál - minden ember kreatív - saját gondjaikat ők maguk tudják a legjobban megoldani - hitelesség fontossága - szóbeli és nem szóbeli megnyilvánulások kapcsolatban vannak egymással - személyközpontú

pszichoterápiás eljárás VII. Kognitív pszichológia - információ-feldolgozására vonatkozó modellek - értelmi tényezők személyiségre fejtett hatása, az értelmi tényezők hogyan hatnak más pszichikus funkciókra 5 Bruner, Broadbent, Chomsky, Schachter-Singer 6 A PSZICHOLÓGIA MÓDSZEREI - empirikus tudomány, adatszerző módszerekkel dolgozik Cél: általános következtetés levonása, egyéni specifikus összetevők feltárása Mindent lehet tanulmányozni. Új tudományos eredmények elérése a célkitűzés. I. 1.) Megfigyelés lehet: spontán, tervszerű, esetenkénti, rendszeres, -természetes, mesterséges környezetönmegfigyelés - introspekció: - a pszichológia fejlődését szolgálja - retrospekció: - időben régebbi saját magamat elemzem mások megfigyelése - extrospekció: másik ember viselkedése, szokása, alapelvei (pl. öltözködés, mimika, térköz szabályozás) Megfigyelési hibák: - szubjektivitás (előzetes ismeretség

befolyásoló hatású) - elfogultság - előítéletek - perspektívatorzulás - haloeffektus - az első benyomás befolyásolhatja a végeredményt - fáradság - elhamarkodás - hangsúlyok oktalan felnagyítása 2.) Kísérletezés a változók között milyen a kapcsolat, én teremtem meg és variálom a feltételeket mód van az ismétlésre, a kontrollvizsgálatra Veszélyforrások - manipuláció veszélye - nehéz életszerűvé tenni 6 7 II. Vizsgálati módszerek 1.) Beszélgetéses technikák, eljárások - irányított beszélgetések a.) Anamnézis (kórelőzmény) - használhatja pszichológus, pszichiáter, orvos . - a gyerek vagy felnőtt eddigi pszichikus fejlődésének legfontosabb adatait tartalmazza, szól az eddigi nagyobb betegségekről, legfontosabb lelki panaszokról, problémákról b.) Exploráció (feltárás, megismerés) - pszichológus, pszichiáter folytatja - pszichés panaszra, tünetre koncentrál c.) Interjú technika - bárki használhatja -

eseményeket, személyeket ismerhetünk meg, lehet képi, írásos megjelenése - célkitűzés fontossága - interjú előtt felkészülni - meg kell tanulni jól kérdezni (érthető, konkrét tömör és nyitott, ne legyen sértő) d.) Szabad asszociáció módszere (képzett társítás) - egy szóról vagy fogalomról eszembe jut egy másik - analitikus gyógyítási gyakorlat - Freud - fel tudja tárni az elfojtott, az elrejtett szándékokat, vágyakat ez sokszor a neurózis okozója e.) Klinikai beszélgetés - pszichológus, pszichiáter folytatja - első kérdésre adott válasz a meghatározó 2.) Írásos módszerek - egyediek - mások által elkészített eljárási módok a.) Kérdőívek - tájékozódó jellegűek - lehetnek nyitottak és zártak 7 - nyitott kérdés előnye a pontosabb válasz 8 - mindkettő előnye az időtakarékosság - mindkettő nehézsége a személyi kontaktus hiánya, a manipulálhatóság, torzított eredmények b.) Skála használata -

állítások közül kell választani - meg kell ítélnem, hogy az adott fogalom mennyire intenzíven jellemző rám - többfokozatú skálák szép - 1 2 3 4 5 6 7 + okos 1234567 c.) Szociometriai felmérés - nem kizárólagosan írásos formája van - legnépszerűbb a szociometriai kérdőív - csoporton belül a rokonszenvi viszonyok 3.) Tesztek - nemzetközi vagy hazai szabványnak megfelelő feladat sorok - ezt a feladatsort az egyén képességei, ismeretei vagy aktuális pszichés állapotának függvényében oldja meg - lehet szóban (verbális), lehet írásban (nonverbális), lehet rajzban - vannak tiszta és vegyes profilú tesztek tiszta: egyféle megoldási mód vegyes: többféle megoldási mód a.) Intelligencia teszt - lehetnek tiszta és vegyes profilúak Binet teszt - nem jó, fejlesztés összetevőire mutat rá Raven teszt - jó, alapvető logikai készséget mér Son teszt - gyerekeknél nagyon jó, beszédben gátolt gyerekeknél Mawi teszt - felnőtteknél

nagyon jó b.) Speciális képességeket mérő tesztek - figyelmet mérő teszt - D2, Pieron, Bourdon - iskola érettséget mérő vizsgálat 8 - kreativitás tesztek 9 - pálya alkalmassági tesztek - rajzos tesztek - Goodenough féle emberrajz teszt c) Személyiségtesztek - csak pszichológus végezheti - rajzos megoldású - Wartegg teszt - színek tesztje - embereket ábrázoló képek - Szondi teszt - ábrákról elmondani a véleményt - Rorschach teszt projekció elvén működik egy bizonytalan helyzetet mindenki lelki beállítottságának megfelelően old meg Miket használhatunk 1. megfigyelés 2. anamnézis 3. interjú technika 4. egyszerű kérdőívek 5. skálák 6. szociometriai vizsgálat 7. figyelmet mérő teszt 8. rajzos teszt 9 II. tétel Pszichikus funkciók: érzékelés és észlelés legfontosabb típusai A viselkedés biológiai alapjai I. Idegrendszer feladata - összehangolja az alapvető élettani működéseket fő feladata: - információ

felvétel, feldolgozás, tárolás biztosítása - alapvető életfunkciók szabályozása pl.: légzés, izomtevékenység - mozgatórendszer, aktivitás, mozgás, cselekvések összehangolása - hormontermelés szabályozása II. Idegrendszer felépítése sejtek - szövetek - szervek - szervrendszer -SZERVEZET neuron: idegsejt 10 milliárd sejtmag sejttest (szóma) dendrit: rövid nyúlvány rövid nyúlvány szóma: sejttest (dendrit) sejtmag hosszú nyúlvány (axon) axon: hosszú nyúlvány szinaxis találkozó hely Nyugalmi állapot: 90 milivolt feszültségkülönbség a sejt belseje és külseje között. Pozitív és negatív ionok eloszlása nem egyenletes. Erős impulzus esetén megváltozik a sejthártya ionáteresztő képessége: - kifelé kálium - befelé nátrium - impulzus hatására - elektromos jellegű feszültség gyorsan halad az axonon - eléri az axon végét - impulzus - axon vége - biokémiai folyamatot indít meg szinaptikus végbunkócska

(hólyagokból az ingerületet átvivő anyag) - folyamat átkerül az újabb sejtbe szinapszis: ahol találkoznak a sejtek, axonok ingerületet átvivő anyagok: dopamin, p anyag, szeronotin, endorfin Az idegsejt a minden vagy semmi alapján működik. Refrakter periódus - idegsejt ingerelhetetlensége abszolút relatív abszolút: nem tudom ingerelni relatív: sokkal erősebb ingerrel tudom ingerelni Az ingerületvezetés egy irányban történik. Serkentő vagy gátló ingerületeket átvivő anyagok. Az eredeti állapot a nártium - kálium pumpa segítségével áll helyre. 10 2 Központi idegrendszer Két fő része: gerincvelő agy 1. Gerincvelő: - szelvényekből áll 30 - összeköti az agyat a szervekkel, idegi összeköttetés - fontos reflextevékenységek központja 2. Agy: - agytörzs: életfontosságú központokat tartalmaz: légzés, szívműködés, alvás - kisagy: egyensúlyi helyzet, mozgás szabályozás - közti agy: hipotalamusz: táplálkozás

(éhség - jóllakottság) vizelet kiválasztás, hőközpont: test hőmérsékletének szabályozása hormonháztartás szabályozása talamusz: érzékelés, érzékletek kapuja - középagy: aktiváció (közti agy felett) éberség agyfélteke: kívül szürke állomány belül fehér állomány kérges test köti össze a két féltekét - összehangolja a jobb és a bal félteke működését a kérges test A beidegzés keresztezett: testünk jobb oldalát a bal félteke látja el impulzussal. Félteke dominancia: az egyik félteke erőteljesebben, jobban működik. Félteke lateralizáció: mindkét félteke csinálja pl. látás, de vannak olyan funkciók, amelyek elsősorban vagy csak a bal vagy csak a jobb féltekéhez kötődnek. pl. bal féltekéhez köthető az elvont, a fogalmi gondolkodás, a beszéd, írás számolás jobb félteke: vizualitás, térbeli tájékozódás, praktikus cselekvések egy része, élmények elsődleges érzelmi szintű kiértékelése,

kreativitás kezességre való hajlam örökölhető Ambidexter: mindkét kezét jól tudja használni. Asszociációs kéreg (képzett társítás): információ feldolgozása, tárolása: tanulás, emlékezés, gondolkodás Homloklebeny: figyelmi tevékenység, koncentráció, viselkedés szabályozása személyiség változás baleset következtében 11 Falilebeny: tapintással kapcsolatos érzékleti központ, mozgásszabályozás Halántéklebeny: hallásban betöltött szerep 3 Nyakszirtlebeny: látás Környéki idegrendszer Érzékelő és mozgató idegpályákból és idegekből áll. Érzékelő: az impulzust viszi az agyig. Mozgató: mozgató parancsot viszi az agyból a mozgató szervig. Autonóm vagy vegetatív idegrendszer - közvetlenül vagy akaratosan nem tudjuk szabályozni a működését. Relaxáció Két fő hatásrendszer: szimpatikus: aktivitást fokozó, serkentő energiát feléli működtet, mozgat adrenalin paraszimpatikus hatás: pihenést biztosít,

regenerálódást biztosít energiát felhalmoz, nyugodtabbá válik a légzés szívműködés ÉRZÉKELÉS - ÉSZLELÉS I. Érzékelés a legalapvetőbb megismerési funkció, melynek során a külvilág tárgyai és a szervezetben zajló változások inger hatására visszatükröződnek II. Lényegi jegyek 1. Mindig inger hatására történik Inger: minden olyan folyamat változás, melyet a s zervezetünk beazonosítani, fel fogni meghatározni képes (pl. fényhatás, hanghatás, mechanikai hatás) - minden érzékszervnek van saját specifikus ingere 2. Környezetünkről információt nyújt, külső - belső környezet A közérzetem javítását is segíti. 3. Az érzékelés, észlelés szorosan összefonódik a cselekvéssel, a mozgással Bármilyen aktivitásnak, tevékenységnek lehet az alapja. Kapcsolatteremtés fontos része aktív - passzív 4. Többféle magasabbrendű megismerések alapja 12 III. Analizátor felépítése és működése Analizátor: ingerek

felvétele és feldolgozása a feladata Analizátor - elemzés, feldolgozó idegrendszeri egység 4 1. receptor - ingerfelfogó idegvégződés: mindig az érzékszervben található dolgai: felveszi a neki megfelelő ingert átalakítja szállítható idegi impulzussá felerősíti az idegimpulzust 2. afferens pálya - érzékelő idegpálya feladata: továbbítsa az idegimpulzust az érzékszervtől az agyi központig 3. agyi központ: az ingerület hatására kialakul az érzet 4. efferens pálya - mozgató pálya: efferens pályán jön az agyból a végrehajtó szervekhez valamilyen mozgató parancs IV. Alapvető érzékelési módok - látás, hallás, szaglás, ízlelés, bőr érzékletei, fájdalomérzékelés, tapintás, testhelyzetérzékelés - statikus (csak az alaphelyzetet) - dinamikus (elindulás, mozgás) Az érzékelés egyszintű folyamat, analizáló jellegű. Az észlelés összetett, többszintű folyamat, szintetizáló jellegű. Az észlelésben sokféle

információ összegződik. Az észlelést befolyásolja: az egyéni ismeret, tapasztalatszerzés, kulturális hagyományok, szokások, ismeretek, ingerkörnyezet, figura háttér viszonya. A látás ingere a fény. A fény elektromágnese sugárzás Az elektromágneses sugárzást hullámtermészetűnek tartják, hullámhosszal rendelkezik A látható terjedelembe tartozó sugárzást fénynek nevezzük, minden más hullámhosszra vakok vagyunk. Az emberi látórendszer részei: a szem, az agy számos része és az ezeket összekötő pályák A szemnek két része van: 1. képet alakítja ki 2. képet fordítja át elektromos impulzusokká 13 A szaruhártya, pupilla és a lencse alkotja a szem képkialakító rendszerét. Nélkülük csak fényt látnánk, mintákat nem. A szaruhártya a szem elülső átlátszó felszíne: a fény a szaruhártyán jut be, befelé megtörik, megkezdődik a képkialakítás. A lencse teszi teljessé a képnek a retinára, a szemgolyó hátsó

oldalát borító vékony rétegre való fókuszolását. A lencse nem tud elég lapossá válni, hogy a távoli tárgyakat fókuszálja, közeli tárgyaknál jól működik: miópia (rövidlátás). 5 A szem nem tud elég gömbszerűvé válni közeli tárgyak fókuszolásához, hiperópia (távollátás). Amikor egy tárgyat jól akarunk látni, szemünket úgy mozgatjuk, hogy a tárgy képe retinánk közepére, foveának nevezett területre vetüljön Retinában kétféle receptorsejt: pálcikák, csapok - fotoreceptorokat tartalmaznak, olyan vegyületek, amelyek elnyelik a fényt. A fényintenzitásra való érzékenységünket a csapok és a pálcikák határozzák meg A pálcikákon alapuló látás érzékenyebb, mint a csapokon alapuló Szürkületkor viszonylag érzékenyebbek vagyunk a kék fényekre A fényadaptáció: pl sötét moziba a napos utcáról lépünk be. Minden fény egyforma, hullámhosszukat kivéve Hullámhosszt színné változtatja látórendszerünk A

színlátás szubjektív élmény Három dimenzióban írható le: világosság, árnyalat, telítettség. Fények keverése - additív színkeverés, festékek keverése szubraktív színkeverés Az emberek általában hasonlóan párosítanak színeket. Három megfelelően megválasztott fény pl. vörös, zöld, kék keverékével Dikromátok - színtévesztők, monokromátok - színvakok HALLÁS A látás mellett fő eszközünk a környezeti információk begyűjtésében. Kommunikáció fő csatornája, zene hordozója A hang a tárgyak mozgásából vagy rezgéséből származik Amikor valami mozog, a környező levegőmolekulák egymáshoz nyomódnak, majd más molekulákhoz ütköznek és ezeket ismét egymáshoz nyomják. A szinuszhullám alakú hangok egyszerű hangok - frekvenciájukban, intenzitásukban és kezdetük időpontjában különböznek, hangintenzitásukat decibelben adjuk meg A hallórendszer: fülekből, az agy egyes részeiből és számos összekötő

idegpályából áll. A fül két rendszere: 1 erősíti és továbbítja a hangot a receptorokhoz 2. felvesz és idegimpulzussá alakít A továbbítórendszerhez tartozik a külső fül, amely a fülcimpát és a hallójáratot tartalmazza, és a középfül, amelyen a dobhártyát és a 3 hallócsontocskát értjük. A transzdukciós rendszer a 14 belső fül egyik részében, a csigában helyezkedik el. A középfül az átvételt 3 csontocska: kalapács, kengyel, üllő segítségével teljesíti A csiga egy feltekert cső alakú csont, amelyet hártyák osztanak hosszában folyadékkal teli rekeszekre, egyik az alaphártya - tartja a hallóreceptorokat, a receptorokat szőrsejteknek nevezik. Érzékenyebbek vagyunk a közepes frekvenciára, mint a hallható frekvencia tartomány bármely végére eső hangokra. A halláskárosodás 2 alapmintázata: 1. a középfül gyenge vezetőképessége miatt minden frekvencián kb ugyanannyival emelkedik meg a küszöb (vezetési

károsodás) 2. a küszöbnövekedés egyenetlen, nagyobb frekvenciánál fokozottabb - belső fül károsodása (szenzoros - neurális károsodás) SZAGLÁS A szaglószerv kiemelt helyen van a fejen. A szaglásnak közvetlenebb pályája van az agyhoz Az orrüregben magasan elhelyezkedő receptorok szinapszisok nélkül kapcsolódnak az agyhoz. Más fajoknál önfenntartás fontos eszköze: rovarok és néhány magasabb rendű állat feromont bocsát ki (kémiai anyag). A szaglás ingere: illékony molekulákat kibocsátó anyagok A molekulák elhagyják az anyagot és a levegőn keresztül jutnak el az orrjáratba A molekuláknak zsírban oldódónak kell lenniük, mivel a szaglóreceptorokat zsírszerű anyag borítja A szaglórendszer: orrüreg receptorai, agy egyes területei, összekötő pályák. Amikor a receptorok egy illatanyag molekuláival érintkeznek, elektromos impulzus jön létre. ÍZLELÉS Tényező anyag, genetikai örökség. Ingere: a n yálban oldódó anyag.

Ízlelőrendszer: nyelven elhelyezkedő receptorok, egyes agyi területek, összekötő idegpályák. Ízlelőreceptorok: nyelv dudorain és a szájban csoportokban fordulnak elő A nyelv hegyén sós és az édes, oldalain sós, lágy szájpadláson keserű ízek. Minden íz leírható négy alapvető ízminőség: édes, savanyú, sós, keserű BŐRÉRZÉKLET Nyomás, hőmérséklet, fájdalom. Nyomás ingere: bőrre gyakorolt fizikai nyomás. Ajkak, orr és az orcák a legérzékenyebbek a nyomásra. Eltérések összefüggésben állnak a testrészeken lévő receptorok számával Hőérzék ingere: bőr hőmérséklete. A receptorok közvetlenül a bőr alatt elhelyezkedő szabad idegvégződésű neuronok. 15 Hidegreceptorok - hőmérséklet csökkenés Melegreceptorok - hőmérséklet növekedés. Fájdalom ingere: bármely olyan intenzitású inger, amely szöveti károsodást okozhat. A sérülés azonnal követő fázisos fájdalom, sérülés után tónusos fájdalom.

Fázisos: rövid, gyorsan nő és csökken. Tónusos: hosszan tartó, állandó mértékű. Fájdalom kapuelmélete: fájdalom érzése azt követeli meg, a bőrben lévő receptorok aktiválódjanak, egy idegi kapu a gerincvelőben nyitva legyen és továbbengedje a fájdalmat az agy felé. TESTÉRZÉKLETEK Egyenes irányú mozgás receptorai folyadékkal telt kamrákban vesztibuláris tömlőkben helyezkednek el. A forgómozgás receptorai félkörös csatornákban vannak 16 III. tétel Az emlékezés I. Az emlékezés az a ps zichikus funkció, amikor valamilyen tárgy, dolog, jelenség, észleleti élmény reprodukciója történik az eredeti inger hiányában. Jelentőssége: központi szerepe van az ember életében, hiszen az információk tárolását és későbbi felhasználását jelenti. A folyamatos én élmény létrejöttében segít. Egészleges személy létrejötte II. Az emlékezés folyamat és alapfogalmai 1. kódolás 2. tárolás 3. dekódolás 1. Kódolás:

a személy az információt átteszi egy olyan reprezentációba, amit a memóriája be tud fogadni saját jelrendszerünkre bontva, információk, ismeretek rögzítése A kiindulópontja az emléknyom (engram), ami az észleleti élményt követő ideg rendszeri lenyomat. - vizuális kódolás (képiség dominál) - akkusztikus kódolás (hallott elemek dominálnak) - szemantikus kódolás (fogalmi kódolás, a jelentés a lényeges) 2. Tárolás: a rögzített információk megőrzését jelenti, nagy szerepe van az asszociációnak 3. Dekódolás: az információk, ismeretek előhívását jelenti, lehet felismeréssel, felidézéssel (támpontok segítik), felejtéssel (reprodukcióra vonatkozó erőfesztítés eredménytelen) III. Az emlékezés típusai Információ SzT Figyelem STM LTM Személyiség Dekódolás Eddigi ismeret pl. tanulás ismétlés ismételgetés SzT - szenzoros tár STM - rövid idejű emlékezet LTM - hosszú idejű emlékezés Az információk

közül a figyelem segítéségével kiválasztunk néhányat, feldolgozzuk, végbemegy az észlelés, kialakul az engram. 17 1. Szenzoros tár - nagyon rövid idejű (ikonikus) emlékezés 0,5 - 2 másodpercig tart 1. Szt 2. STM 7 + - 2 egység 3. LTM - Nagyon érzékletes, a kódolás is szenzoros elemekkel történik (fények, képek, hangok) - Tárolás itt nincs - Nagy a kapacitása, sok elem elfér benne. - Az előhívás valamilyen mintaelem beazonosítása. Információ továbbhalad a rövid idejű emlékezetbe Ez függ a személyiségtől Amit tud az ember, számít az eddigi ismeret. 2. STM - 15 - 30 másodpercig áll rendelkezésre STM - Kódolás vizuális vagy akusztikus 7+-2 - Szabályozórendszer hangolja össze ezeket. Pl. telefonszámok megjegyzése - akusztikus arcképek megjegyzése - vizuális - Kapacitása korlátozott 7 + - 2 egység fér el benne. - A kapacitást tömbösítéssel lehet növelni. Előhívás: szériális előhívás, fontos az éberségi

szint Használható: - munkamemória - problémák megoldásánál a fontos elemeket kiemeljük és itt tartjuk a hosszú idejű memóriából előkeresem a szükséges információkat - szerepe van a beszéd követésében - olvasás értése A hosszú idejű emlékezet előszobája. Idegrendszeri háttere: asszociációs kapcsolatok lépnek működésbe, alapja az öningerlő neuronkörök működése Átvitel függ a pedagógus módszereitől, a tanulási módszerektől, és az ismételgetéstől. 3. LTM 18 - 1 - 2 perctől életünk végéig is tarthat. - Kódolás elsősorban szemantikus, leginkább a jelentés számít, jelentés mélyebb feldolgozása - Értelmes kapcsolatok kialakítása - Előhívást befolyásolják különböző előhívási hibák. - A régebben tanult anyagok az új felidézését gátolja és fordítva - interferencia: kiküszöbölése: kevésbé hasonló dolgok megtanulása, ugyanolyan témakörben hasonlóságok, különbségek tudatosítása -

Keresési és aktivációs modellek: szorongás, feszültség - előhívási blokk (proaktív - előre - reproaktív) - vissza érvényesül hasonló anyagoknál - Az aktivitási szint befolyásolja az előhívást. - Az előhívást célzott tréningekkel lehet segíteni. - Tárolás lényege az elraktározás, megszilárdítás, (konszolidáció) ezt segíti a rendszerezés. - Függ a tanulástól és a tapasztalatszerzéstől - Nagy egyéni különbségek vannak. - A tárolást segíti a hippokampusz és az amygdala. - Működtetésekor (LTM) szerkezeti változások és biokémiai folyamatok zajlanak. - sok mozgatás, működtetés hatására megvastagszanak - ha nincs gyakorlás lecsökken, de utána már kevesebb gyakorlás kell IV. Emlékezeti tárak 1. Explicit (deklaratív) - epizodikus - személyes élettel kapcsolatos - szemantikus - általános tudást jelent 2. Implicit (nem deklaratív) - készségek - előfeszítés - kondicionálás - nem asszociatív V.

Konstruktív emlékezés - Megpróbáljuk a megjegyzett eseményeket érthetőbbé, értelmessé tenni. - Kiegészítéseket teszünk, következtetünk, összefüggéseket keresünk. 19 - Igénye vesszük a sémákat (dolgok, jelenségek, emberek leegyszerűsített mentális reprezentációja) - segítik az információk feldolgozását. - Sztereotípiák: leegyszerűsített kevés információk birtokában kialakított vélekedések, a negatív formái az előítéletek, általában másoktól vesszük át. - Plusz logikus következtetés VI. Hatékony emlékezés támpontjai - Vétójog (pl. diák - tanulás, mindenki kizárólag annyit tesz, tanul meg, amennyit akar) - A feldolgozási kapacitás véges, az új elemeket csak kis adagokban vigyük be a memóriába. - Kognitív készenlét döntő jelentősségű: ismeretrendszert, aktivitást jelent - Figyelem és a személyiségi motiváltsága. - Értelmes információk feldolgozása mindig sokkal jobb, könnyebb. Célszerű a

megértést segítő tanulási technikákat alkalmazni. Ki kell használni az asszociációs lehetőségeket. A képiség elsődlegességet élvez - Információ szerkezete: segíti az emlékezést a hierarchikus felépítés, az ábrák felhasználása, a rendszerezés - Kódolási és keresési eljárások - Kontextus hatás: külső ingerkörnyezetre utal, bármilyen ismeret felidézése azonos körülmények között könnyebb. - Ismétlés különböző formákban. 20 IV. tétel Képzeleti típusok és kreativitás I. A képzelet az a pszichikus funkció, amikor régi képzetekről, képekről, gondolatokról valami új képet, képzeletet, gondolatot hozunk létre. A képzelet szoros kapcsolatban van több pszichikus funkcióval pl. emlékezés, figyelem, gondolkodás, érzelmek, akarat, mozgás, tevékenység, aktivitás II. Képzeleti típusok 1. - önkéntelen - szándékos 2. - aktív - passzív tudatosság szempontjából aktivitás szerint Aktív képzelet -

reproduktív képzelet: mások által már létrehozott, kialakított gondolatok, képek önmagunk számára történő felépítése, újraalkotása pl. könyv olvasás, értekezlet - produktív (alkotó) képzelet: a meglévő elemekből valamilyen alakjaiban vagy részle teiben új gondolatot, képet, képzeletet alkotunk kreativitás is az alkotóképzelethez köthető Passzív képzelet - ábrándozás, álmodozás: probléma van akkor, ha elszakad a valóságtól és feléli az energiát - álom tevékenység 1. Alvás: a szervezet ritmikus élettani tevékenysége, lényege az idegrendszer és az agy pihenése,regenerációja, de a lelki jelenségek sem szünetelnek, hanem álomtevékenység formájában jelennek meg Alvás szakaszai: ötféle szakasz fordul elő: az alvás négyféle mélységi szintje és egy ötödik szakasz, amelyet gyors szemmozgásos azaz R EM szakasznak hívunk - itt jelennek meg az álmok. Amikor az ember becsukja a szemét és ellazul, az agyi

elektromos hullámok szabályos alakúvá válnak másodpercenkénti 8-10 rezgéssel - alfa-hullámok. Első szakaszban csökken, ill. eltűnik az alfa-hullám, második szakaszban alvási orsók jelennek meg, 12-16 Hz-es, alfá- 21 nál kicsit sűrűbb hullámok, harmadik és negyedik szakaszt (1-2 Hz-es) lassú hullámok jellemzik - delta-hullámok Kb. egyórányi alvás után a felnőtt embernél sajátos változások EEG (agyi elektromos hullámtevékenység grafikus rögzítése) nagyon aktív lesz - gyors szemmozgás - REM-alvás, többi szakasz nem REM-alvás. NONREM: nincs gyors szemmozgás, minimális mennyiségű álomtevékenység, realisztikus napi tevékenység feldolgozása REM-alvásból felébresztettek álmai vizuálisan élénkek, furcsák, logikátlanok Ezek ritmikusan váltják egymást kb. 60 perc A szervezet védi ezt a szakaszt Mindig álmodunk, de csak akkor tudom felidézni, ha az álomszakasz után vagy közben ébredek fel Az éjszaka első felében

több nonrem szakasz. Ez szolgálja az információk feldolgozását Nonrem-alvás: üres agy jellemzi ellazult testben, rem-alvás látszólagos ébrenlét a gyakorlatilag bénult testben. Az éjszaka első felében több nonrem szakasz, ez szolgálja az információk feldolgozását. Alvás funkciói: - idegrendszer pihentetése - információk feldolgozását, tárolását segíti a hosszú idejű emlékezetet az információkat megfosztja az érzelmi töltettől, konszolidálja és segí- ti az információk csoportosítását 2. Álom: az álom olyan módosult tudatállapot, amelyben az emlékképek és a képzeleti képek átmenetileg összekeverednek a valóság elemeivel. Az álom a múlt, az elképzelt jövő és a vágyak összessége. Jellemzői: - külső és belső ingerek egyaránt kiválthatják, befolyásolhatják - összefügg a test egészsége és lelki állapotával - nincs idő tér okság - szimbolikus, átfordítható, megfejthetőek - életkori és nemi

eltérések pl. gyerekek: csonkításos álmok - hajvágás, körömvágás nők álmai színesebbek, erotikus álmok Funkciói: - segíti az információk feldolgozását, megszilárdulást segíti - traumák és feszültségek feldolgozását előmozdítja - napi események feldolgozását segíti - vágyteljesítő kompenzáló szerep 22 - tudatalatti tevékenységek, elfojtott vágyak megjelennek - az álom értelmezés lelki betegségek meghatározásához használható Kreativitás Alkotóképesség, dús fantázia, művészi hajlam, felfedező-képesség, ötletgazdaság. Vizsgálható a személyiség, az alkotási folyam és produkció szempontjából. Lényege: valamilyen új, társadalmilag hasznos produktum létrehozása. A kompetencia: alkalmasságra, képességre utaló, a kompetencia fogalma felöleli a tanult viselkedések egész birodalmát, melyek segítségével a gyerek hatékonyan kezeli környezetét. Az átalakításra, befolyásolásra irányuló akciókat

már újszülöttkortól tapasztalhatjuk. Az alkati idegrendszeri adottságok mellett a nevelő környezet személyi és tárgyi feltételeitől függ, hogy milyen mértékben válik a csecsemő kompetensség fejlődése során. Fontos szerepe van: a szülők nevelési módszereinek, eljárásainak. Biztonságos, kísérletezést bátorító, támogató attitűd esetén a gyermek kipróbálhatja erőit, megfelelően önállósodhat. A túlzott féltés, korlátozás és tiltás viszont nehezítheti a kellő hatékonyság kialakulását. A csecsemő szükségleteit megfelelően kielégítő, kiegyensúlyozottságot biztosító szülői magatartás - a külvilág felé nyitott, érdeklődő, aktív viselkedés alapfeltétele. A tárgyi világban tett egyéni próbálkozások is nélkülözhetetlenek, a szociális kommunikációban megélt élményekkel együttesen alakítják a gyerek magatartását. A kompetencia érzése a hatékony akciók átélésének szubjektív vetülete. A

késztetésben megjelenik a célképzet és a siker fogalma: a pozitív élmény az eltervezett akció következménye Ez a motívum önjutalmazó, hiszen eredmények cselekvés fokozza az önértékelést, kiváltja a környezet elismerését, jó közérzetet okoz, ezzel további hatékony akciókra is serkenthet. Connoly és Bruner: kompetencia - operatív intelligencia - a tudásanyag alkalmazása A kompetens viselkedés 3 fő jellemzője: - képesség a legfontosabb információk kiemelésére - cselekvésterv készítése, a kitűzött célok elérését lehetővé tevő mozgássorozatok elindítása - a tapasztalat későbbi hasznosítása Abraham Maslow: alapvető motívumokat 5 fő csoportba sorolja: ezek a fiziológiai szükségletek, a biztonság iránti igény, a szociális késztetések, az önbecsülés és az önmegvalósítás indítékai. 23 Az embernek az elfogadás és a szeretet mellett szüksége van a társaktól jövő elismerésre is. A külső

megbecsülés megfelelő szintű önértékeléshez, önbizalomhoz vezet. A sikertelenség viszont kisebbrendűségi érzést, érzelmi zavarokat vagy kompenzációt okozhat. Eredményes önmegvalósítás esetén azzá válhat az ember, amivé leginkább szeretni, olyan tevékenységet folytathat amikre alkalmas. Az önérvényesítéshez jó helyzetfelismerés, megfelelő általános értelmi képességek és specifikus jártasságok kellenek Guilford modellje Értelem emlékezés gondolkodás megismerés értékelés produktivitás konvergens gondolkodás divergens gondolkodás Az igazi sikerhez és hatékonysághoz kreativitás is szükséges. Kreativitás: alkotóképesség, a fantázia, a művészi képesség és felfedező hajlam valamilyen eredeti, új produktum létrehozása A kreatív gondolkodás fő jellemzői: - originalitás: eredeti, egyéni ötletek - fluencia: képzeleti bőség, sok ötlet felmerülése - flexibilitás: a gondolkodás rugalmassága,

szempontváltási képesség, különböző kategóriákból történő válaszadás - elaboráció: kidolgozás, kiegészítés, továbbfejlesztés - problémaérzékenység és probléma - meghatározás: a nehézségek felismerésének, azonosításának és megfogalmazásának képessége - értékelés, logikus gondolkodás: kritikus elemzés, a lényeges információk kiválasztásával ésszerű következtetések - koncentrációképesség, ellenállás a korai befejezésnek: egy adott problémára való tartós figyelem, a vele való elmélyült foglalkozás - vizualizáció: a fantázia segítségével az "elme szemével" láthatóvá tehetők a dolgok, mentálisan manipulálhatóak a képek és az ötletek - metaforikus gondolkodás: az a képesség, hogy egy probléma megoldását átvigye egy másik tervbe, az ötletek széles körű felhasználásának lehetősége 24 - analízis - szintézis: részletekre bontva történő elemzés, és az

összefüggésekből a kreatív egész megalkotása - transzformáció: egy ötlet új felhasználói körben történő alkalmazása, vagy valamely ismeretanyag kreatív módon történő átalakítása - a határok átlépése: a fogalmak, dolgok eltérő használati módja - intuíció: az összefüggések meglátása kevés, elégtelen információ birtokában is "intuítiv ugrás sokkal" - a lehetséges kimenetek bejóslása: a különböző megoldási módok várható eredményeire vonatkozó becslés - regresszióra való képesség: a felnőttek konvencióitól eltérő, gyermeki gondolkodásra és játékos átélésre való alkalmasság Borgers és Treffinger kreativitás összetevői kognitív összetevők affektív tényezők problémamegoldás motivációs hatások asszociáció érzelmi szükségletek analógiák, transzformációk személyiségjegyek divergens gondolkodás ábrázolás kreativitás szociális / interperszonális összetevők

pszichomotorikus összetevők interperszonális kapcsolatok tudatosság kommunikáció felfogóképesség szocializáció egyéni növekedés normák testi / agyi funkciók jutalmazás A kreatív ember személyiségjellemzői (Gergencsik Eszter csoportosítása) 1. Kognitív szférában: mentális egészségesség, kíváncsiság, érdeklődés, megismerési vágy, dús fantázia, intellektuális aktivitás és hatékonyság, függetlenség a gondolkodásban és az ítéletek alkotásában 2. Az intellektuális és gyakorlati cselekvésben: kísérletező - kutató hajlam, új utak keresése, a dolgok tökéletesítésére irányuló törekvés, probléma- és feladat orientáltság 25 3. A motivációs szférában: az önmegvalósítás szándéka, önérvényesítési tendencia, az erők kipróbálása, konstruktív változtatási szándék. 4. A környezethez való viszonyban: nyitottság, előítéletmentesség, többszempontúság, a feszültségek és ambivalenciák

tűrése, az irracionális elemek tolerálása, a kuriózumok kedvelése, játékosság és humorérzék. 5. Az interperszonális kapcsolatokban: nonkonformizmus, tárgyilagosság, a magányosság tűrése, a csoport munkájában való részvétel esetén mások véleményétől való függetlenség, esetenként vezetői szerepkör, a korlátozások és kötöttségek, valamint az elnyomás elleni védekezés. 6. Az önmagához való viszonyban: magas énerő, magabiztosság, önbizalom, ugyanakkor fejlett önkritika, önmagával szembeni elégedetlenség, a s zemélyiség szabadsága, kockázatok és veszély vállalása. Gergencsik Eszter: a kreativitás az ember újat teremtő, a meglévő átalakító és javító szándéka és képessége, ami megmutatkozik az alkotásban és az életvitelben. Neurofiziológiai vizsgálatok: a kreatív embereknek az alapvető aktivációs szintje magas, ez az átlagosnál nagyobb érték jellemző a relaxáció közben is. Az alkotás során az

izgalmi szintjük (arousal szint) csökken, ami kedvező a sokféle gondolat, ötlet felmerüléséhez, a szabad asszociációhoz és az álomszerű képzeleti tevékenységhez. A kreativitást olyan gondolkodási és önkifejezési módnak tartják, amely bizonyos mértékig mindenki sajátja. A nevelésben a pedagógusok is jelentős szerepet vállalnak. Olyan ismereteket szerezhessenek a diákok a műveltségük megalapozásakor, amelyeknek a mindennapi életükben is hasznát vehetik. Készségek gyakorlása a tisztességes érvényesüléshez: pl. kommunikációs készség, meggyőző közlés és az önszervezés. Probléma megfogalmaztatása, hipotézisalkotás gyakoroltatása, a megoldásokról hiteles visszajelzések nyújtása, életszerű helyzetek gyakorlati megoldása, a közben keletkezett érzések megbeszélése. Szociális készségek fejlesztése: kommunikációs képesség, döntéskészség, kudarctűrés, együttműködés, irányítás, konfliktuskezelés. Fontos

a saját értékrend kialakítása, az adottságoknak, képességeknek megfelelő szerepvállalás gyakorlása. Lényeges a megküzdés stratégiáinak kimunkálása, a kudarctűrés és az önismereten alapuló önérvényesítési módok formálása 26 A hatékony magatartásformák kisgyermekkortól való gyakori alkalmazása elősegítheti az önállóság, a belső kontrollos attitűd és a pozitív énkép kialakulását. Növelheti a személy önmagába vetett hitét, önbizalmát, pozitív irányba befolyásolhatja az önértékelését A kompetens megnyilvánulások hatására fokozódhat a sikerorientáció is. 27 V. tétel FIGYELEM ÉS FUNKCIÓ A GONDOLKODÁS MEGHATÁROZÁSA, FOLYAMATA ÉS MŰVELETEI I. A figyelem az a pszichikus funkció, ami optimális feltételeket jelent az információ felvételéhez és feldolgozásához A figyelemnek minden értelmi tevékenységben fontos szerepe van. II. A figyelem funkciói - riasztó funkció: az életben maradást, a

testi épség megóvását szolgálja, váratlan helyzethez való alkalmazkodást segíti orientális reakció - tájékozódási reakció: minden veszélyes új helyzetben minden más tevékenységet abbahagyunk és az inger irányába fordulunk - szelektáló funkció - válogató funkció: kiválasztja, hogy milyen ingerrel információval foglalkozunk, csoportosítja az ingereket - appercepciós funkció: megfelelő éberséget, megfelelő aktivitást biztosít feladattípusuktól is függ III. Idegrendszeri háttér Két egymással szorosan összefüggő folyamat - divergáló ingerületvezetés - széttartó ingerületvezetés - impulzus erőssége - érvényre jut, működteti a rendszert - negatív indukció a megfelelő agyi terület működik aktívan, akkor ez legátolja a többi területet A két folyamat szervesen összekapcsolódik. IV. Milyen ingersajátosságok váltják ki az ingert Lehetnek belső és külső tényezők. Az erőteljes belső folyamatok

figyelemreméltóak: - függ az idegrendszer állapotától, az idegrendszer érettségétől. - az idegrendszeri éréshez megfelelő tárgyi feltételek és idő kell. Megfelelő táplálkozás, pihenés 28 friss levegőn való mozgás. nem lehet sürgetni ezt a folyamatot belső érdeklődés fontossága motiváltság szerepe - külső tényezők: erőteljes hatások, veszélyes dolgok, érdekes, megszokottól eltérő hatások, különálló, egyedi dolgok, mozgások figyelése, változások, számunkra fontos, érdekes, hasznos ingerek V. Figyelem jellemzői - iránya merre - hol - hová - szándékosság (spontán - szándékos) - időtartam - terjedelme - megoszthatóság - két felé megosztott figyelem nincsen VI. Figyelem zavarai - túlságosan rövid idejű a figyelem - szelektáló funkció nem jól működik - kombinált figyelemzavar (idő - pontosság) - dekoncentrált - minden mutatója rossz a figyelemnek pl. részekre bontva nagyobb anyagnál egyben kisebb

anyagoknál Az újabban tanult ismereteket sűrűbben kell ismételni. Célszerű a vázlatot ismételni GONDOLKODÁS I. A gondolkodás a legmagasabb szintű megismerési folyamat, olyan aktív értelmi tevékenység, amely a valóság legfontosabb elemeit tartalmazza Folyamata szimbólikus Képeket, fogalmakat használ fel Műveletekkel történik Szoros kapcsolatban van a beszéddel, a cselekvéssel Optimális esetben a viselkedés szervezésével II. Folyamat, idegrendszeri háttér Felhasználja az érzékelés, az emlékezés és a képzelet anyagait, produktumait. Eredendő nyersanyagok: képek, képzetek, fogalmak. Különböző szavaknak különböző a képkialakító értékük. - gondolkodás közben képek jelennek meg az agyunkban és ezek összekapcsolódnak 29 - utána a beszédmozgató izmokhoz elektródákat építettik be - a beszédmozgató izmok aktívak a gondolkodás egy önmagammal folytatott belső beszéd mindkettőnek szerepe van a gondolkodásban az

idegrendszerben a gondolkodás alapját az idegsejtek közti kapcsolat képzi kiemelt szerepe van az asszociációs kéregnek és az agykéregnek III. Gondolkodási műveletek 1. analízis: jelentése elemzés : egészet részekre bontjuk és elemezgetjük 2. szintézis: jelentése: összeilletés, összerakás: részekből egész alkotása 3. összehasonlítás - két vagy több dolog hasonló, eltérő jegyeinek összevetése 4. elvonatkoztatás - absztrahálás: konkrét fogalmak fölérendelt kategóriájának keresése egyedi fogalmakhoz megkeressük a fölérendelt fogalmakat vagy csoportokat pl. szék - bútor 5. Konkretizálás: egy fölérendelt fogalomhoz tartozó alárendelt fogalmakat keressük meg pl. gyümölcs - alma IV. Problémamegoldó gondolkodás Problémáról akkor beszélünk, ha többé kevésbé ismert a cél, de a célhoz vezető módszereket utakat pontosan nem tudjuk meghatározni, végrehajtani. Eddigi ismereteink alkalmazása nem elég. Szakaszai 1.

Probléma meghatározása - probléma érzékenység: vagy nagyon érzékeny, apró gondokból nagy problémákat csinál, nehéz beilleszkedni nagyon érzéketlen közömbösség nem jó - középút keresése - minél több információ birtokában minél pontosabban megfogalmazni a probléma lé nyegét 2. Megoldási javaslatok gyűjtése, megoldási alternatívák, ötletek keresése, kidolgozása 3. Előzetes ellenőrzés: megoldási javaslatok előzetes értelmezése, értékelése - mi lenne, ha ezt választanám - mi lenne a következmény 4. Döntés - megoldási tervet készítünk 5. Megoldások végrehajtása 6. Önellenőrzés 30 7. Konklúziók, tapasztalatok levonása, probléma újrafogalmazása 8. Visszajelzés, értékelés - ebből tanulunk, ne legyen fusztráló, inkább motiváló legyen V. Gondolkodási stratégiák - konvergens stratégia - összetartó - divergens stratégia - széttartó konvergens: összetartót jelent, jól körülírt a feladathelyzet

és keresem a kisszámú vagy az egyetlen megoldást, kritériumok jól meghatározottak matematikai helyzetek intelligencia tesztek élethelyzeti problémák Feladathelyzet O O O O Megoldás * * divergens: széttartó, kevésbé körülírt, meghatározott a feladathelyzet és minél több jó megoldást keresünk élethelyzeti problémáknál sok megoldás lehetséges kreativitás, ötletesség alapját képezi Feladathelyzet Megoldás * O * O * O * O * A problémamegoldó gondolkodásnál lehet konvergens és divergens stratégiát is alkalmazni. 31 VI. tétel A TANULÁS DEFINÍCIÓJA, TÍPUSAI ÉS LEGFONTOSABB TÖRVÉNYSZERŰSÉGEI KLASSZIKUS ÉS OPERÁNS KONDICIONÁLÁS I. A tanulás olyan ismeret, tudás, teljesítményszintbeli gyarapodás, aminek hátterében gyakorlás van Ami a szervezet állapotváltozásával függ össze az nem tekinthető tanulásnak A tanulás a tapasztalatszerzés hatására bekövetkező viselkedés változás - behaviorizmus. II. A tanulás

alapvető típusai 1. szenzoros vagy perceptuális: érzékeléssel, észleléssel kapcsolatos tanulás - újszülött kortól kezdődően 2. motoros tanulás: mozgás a domináns elem 3. szenzomotoros tanulás: érzékeléses és mozgásos elemeket is tartalmaz pl. tánctanulás 4. verbális tanulás (szóbeliséget jelent): elvont gondolkodást, fogalmai gondolkodást igénylő pl. matematika, pszichológia 5. szociális tanulás: szocializáció folyamatát szolgálja, társadalmi formáknak, társadalmi érték és normarendszerének megfelelő viselkedési formák elsajátítása egész életünkön át tartó tanulási folyamat életkorilag jellemző feladatok Alapfolyamatai utánzás - egyszerű mozdulat, megfigyelés modell követés - adott személyiséget magatartásában utánozza azonosulás - identifikáció (pl. kislány édesanyja cipőjét próbálja) interiorizáció - beépítés, belsővé tétel: megtanulja, beépíti a legfontosabb szabályokat a személyiségébe,

kialakítja a s aját értékrendszerét (viselkedési formája) III. A tanulás idegrendszeri háttere Idegrendszeri szinteken kapcsolatképzés alapozza meg. Asszociációs agykéregi rész felel a tanulásért. Sok-sok szinapszis - tanulási folyamat bázisa, közben különböző képzettársítások jönnek létre. 32 érzékletes képzet + érzékletes képzet pl. jácint érzékletes képzet + mozgásképzet pl. leszakítás érzékletes képzet + fogalmi képzet mozgásos képzet + mozgásos képzet mozgásos képzet + fogalmi képzet fogalmi képzet + fogalmi képzet IV. A tanulás alapfolyamatai 1. Feltétlen reflex: örökölt sajátosság (nem kell tanulni) az adott inger mindig, minden körülmények között kiváltja az adott reakciót (pl étkezés - emésztés) valamilyen feltétlen inger mindig kiváltja a választ fény hatására összeszűkül a pupilla 2. Feltételes reflex: tanult, szerzett sajátosság valamely eredetileg semleges ingert rendszeresen együtt

adunk, társítunk egy feltétlen ingerrel, akkor egy idő után az egyébként közömbös inger is kiváltja a feltétlen ingernek megfelelő reakciót 3. Klasszikus kondicionálás: feltételes reflexek kialakítását jelenti Pavlov: kutyákkal dolgozott: éhes jószágok - megszólaltatott egy csengőt - csengőszóra elindul a kutya nyálelválasztása 4. Operáns kondicionálás: műveleti - instrumentálisan valamilyen közbeiktatott eszközjellegű mozgást vagy tevékenységet kell elsajátítani a felétlen inger elérése érdekében pl. pozitív inger - Thorndike - Skinner éhes macska - hal - ajtó - kinyitja (éhes kiscica, ketrecen kívül elhelyezték a halacskákat, próbálkozott megkaparítani, talál egy pedált, zárszerkezet kinyitása, 5 - 6-szor gyakorolnia kellett a kinyitást, utána egyből odament és kinyitotta, plusz mozgást végezni) negatív inger - Watson - Mavrer (elkerülési kondicionálás: patkányokkal dolgozott - negatív inger -

rácsba helyezett áram fény + áramütés, egy pedál lenyomásával ez megszüntethető, amint meglátta a fényt a pedálra nehezedett, így megszüntette az áramütést) Maurer 33 (menekülési kondicionálás: nincs jelzőinger egyre fokozódó áram - pedál) A menekülési kondicionálás átmehet elkerülési kondicionálásba. A klasszikus és passzív operáns kondicionálás összehasonlítása aktív folyamat : alkalmas kisebb-nagyobb nehézségek megoldására Generalizáció: minél hasonlóbb az új inger a feltételes ingerhez, annál inkább kiváltja a feltételes választ pl. c hangot adó hangvilla - érzelmi reakciót galvános bőrreakcióval mérjük személy kicsit magasabb vagy mélyebb hangokra is GBR-t fog produkálni generalizációval ellentétes a diszkrimináció hasonlóságokra különbségekre adott válasz pl. egy kisgyerek, aki egyszer megijedt egy harapós kutyától, először minden kutyától fél generalizáció, majd a gyerek

számára félelmetes ingerek köre leszűkül, azokra a kutyákra, amelyek fenyegető viselkedést tanúsítanak - diszkrimináció Drogtolerancia: injekció látványa a morfiumbevitelhez asszociálódik - emelni kell az adagot a morfium folyamatos használat esetén a k ondicionálás a f ájdalomérzékenység növekedését eredményezi, egyre nagyobb mennyiségű morfium szükséges a fájdalommentesség eléréséhez Kontiguitás, bejósolhatóság: Rescorla szembeállítja kutyák két csoportját - áramütés - A csoport áramütés előtt mindig hang - B csoportban arányos volt vagy elmaradt - A csoport kondicionálódott (hangra úgy viselkedhet mintha áramütés érte volna) Operáns kondicionálás: Thorndike - effektus törvények: véletlenszerű cselekvések közül csak azokat válogatja ki, amelyeket pozitív következmény követ Gyereknevelés: gyerek hisztériás rohamai - figyelmet kapjon - szülőkre hatással volt, megerősítés - leszoktatni : szülők ne

reagáljanak ezekre a rohamokra - megszűnik rövid időn belül Generalizáció, diszkrimináció: gyerek a cs alád kutyáját simogatja - generalizálja a g yereket, szomszéd kutyája harapós diszkriminációs tréning 34 VII. tétel AZ ASSZOCIÁCIÓ, VERBÁLIS TANULÁS, BELÁTÁSOS, LÁTENS ÉS SZOCIÁLIS TANULÁS Az asszociáció: a klasszikus és operáns kondicionálás legegyszerűbb formái az assz. Formái: - habituáció - szenzitizáció Habituáció: az élőlény megtanulja figyelmen kívül hagyni az olyan ingereket, melyeknek nincs következménye. Szenzitizáció:az élőlény megtanulja felerősíteni reakcióját az olyan gyenge ingerekre, melyeket fenyegető, fájdalmas ingerek követnek. Eric Kandel Aplysia - csiga A habituáció vizsgálatakor a kísérlet minden próbájában a kutatók gyengén megérintik a csiga szifonját. Kezdetben a kopoltyú-visszahúzó reflex erős, fokozatosan gyengül A szenzitizáció is hasonlóan működik, de némiképp

bonyolultabb. A kutatók enyhén megérintik a szifont, de ezzel egyidőben erős ingert alkalmaznak az állat farkán A kopoltyúvisszahúzás kifejezettebbé válik A latens tanulás Az emberi tanulás nem egyszerű: a tanulási feltételek állandóan változnak, és a tanulás eredménye nem mindig jelenik meg látható válasz formájában. Az ember olyan tanulásra is képes, amelynél a tanulást csak azáltal észleljük, hogy az illető később csinál valamit. Ez a latens(lappangó, rejtett) tanulás. - a tanulás eredményessége egy későbbi időpontban nyilvánul meg Egyik formája: perceptuális (érzéki) tanulás: ilyenkor tartós változás következik be egy tárgy vagy esemény észlelésében, az e tárggyal, eseménnyel, illetve a velük kapcsolatban lévő dolgok korábbi észlelésének eredményeként. A változás elsődlegesen az adott tárgy vagy jelenség árnyaltabb, pontosabb észlelésében mutatkozik meg. Belátásos tanulás Lényege: eszköz és cél

egységben látása, közöttük lévő kapcsolat feltárása, köztük lévő viszonylat felismerése. Ez a belátás hirtelen jön létre 35 Az operáns és a belátásos tanulás nem különíthető el élesen egymástól. Mindkét folyamatban jelentős szerepet játszanak perceptuális és mozgásos tényezők. Köhler: a k etrecbe zárt csimpánz látóterébe banánt helyezett el, olyan távolságra a rácstól, hogy a majom kinyújtott karral sem tudta elérni. Az éhes állat néhány sikertelen próbálkozás után véletlenül megpillantotta - a ketrecbe már korábban elhelyezett - botot. A bot megpillantása után ismét a t áplálékra nézett, majd újból a b otra, aztán hirtelen érte nyúlt, és a rácson keresztül magához kotorta vele az élelmet. Mintha "belátta volna" hogy a t áplálék és a b ot között cél - eszköz viszonylat van, anélkül, hogy előzetesen (bármikor is) próbálkozott volna a bot használatával. - többé nem

próbálkozott mással Belátásos tanulás és operáns kondicionálás összehasonlítása - aktív megoldás, Különbség: - problémamegoldás - a belátásos tanulásnak a jó megoldása után nincs több megoldása - az operáns tanulásnál a jó megoldást követheti rossz megoldás is. A verbális tanulás A képi és a mozgásos tanulás mellett fontos a verbális tapasztalatok megszerzése, azok megőrzése és későbbi felidézése, felhasználása. A beszédnek a megtanulása végső soron kondicionális folyamatnak tekinthető. A beszédtanulás során bonyolult idegi kapcsolatok épülnek ki a tárgy képe, a tárgyat jelölő szó, valamint a szó kimondásához szükséges beszédszervi mozgások agyi központjai között. Verbális tanuláson nemcsak az anyagnyelv elsajátítását, hanem mindenféle (írott vagy hallott) információ, szöveg feldolgozását értjük. A szóbeli tanulás tanulmányozásakor figyelmünket elsősorban a szavak közötti, ún.

interverbális asszociációs kapcsolatokra összpontosítjuk Az asszociáció (érintkezés) régebbi értelmezésben képzettársítás: a k apcsolatképzés egyik fajtája. Olyan kapcsolatról van szó, mely tárgyak, események képei között keletkezik, ha térben vagy időben többször észleljük együtt azokat, vagy hasonló, illetőleg ellentétes tulajdonságokkal rendelkeznek: s amely kapcsolat következtében az egyik tárgy, esemény képe kiváltja a többi képét Nemcsak tárgyak, jelenségek, személyek képei, de azokat jelelő szavak, nevek is asszociálódhatnak, társulhatnak egymáshoz A szavak közötti asszociáció téri és idői érintkezés alapján alakul ki. A téri érintkezés egyidejűséget jelent. Az ún szimultán (egyidejű) asszociáció jellemzője, hogy tagjai kölcsönösen felidézik egymást, azaz A kiváltja B-t és B is kiváltja A-t. A - B 36 Az időben egymás után észlelt dolgok, jelenségek között ún. szukcesszív kapcsolat

keletkezik Ilyenkor az időben előbb észlelt dologról eszünkbe jut az azt követő, arról pedig az azutáni: A - B - C. Az asszociációs kapcsolat szorosságát, erősségét két fontos tényező határozza meg. 1. az érintkezés gyakorisága 2. idői vonatkozással van összefüggésben A kapcsolat annál erősebb, minél frissebb, minél újabb keletű a tagok közötti érintkezés Asszociációs kapcsolatok nemcsak a közvetlenül érintkező elemek között létesülhetnek, hanem a közvetlenül nem érintkezők között is. Ez a közvetett asszociáció A ----------- B A szociális tanulás A szociális tanulás körébe tartozik minden olyan folyamat, amelyben a tanulás révén bekövetkező viselkedésváltozás más személyekkel történő interakciókból ered. Azt a személyiség egész fejlődését átfogó szociális tanulási folyamatot, amely során az egyén társadalmi jellege kibontakozik, szocializációnak nevezzük. A szocializáció a t ársadalomba

való beilleszkedés folyamat: olyan folyamat, amelyben az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat, és amelynek következtében viselkedése úgy módosul, hogy egyre jobban megfeleljen a környezet által vele szemben támasztott követelményeknek. A szocializáció pszichológiai szempontból a személyiségfejlődés társadalmi vetület. A gyermekkori szocializáció a személyes én kibontakozásával veszi kezdetét. A társas hatások közvetítésének fő tényezője ekkor még a család, elsősorban az anya. Ezért nevezzük a családot elsődleges szocializációs kiscsoportnak A szociális tér (óvoda, iskola) bővülésével a hatást gyakorló személyek száma egyre nő, a szocializáció mindinkább a családon kívüli hatótérbe kerül, s elsősorban a kortárscsoportok jelentősége fokozódik. A szocializáció eszköze a kommunikáció. Az utánzás A

legtöbb emberi viselkedés utánzó jellegű. Különösen szembetűnő ez a gyermekkorban, a kisgyermek utánzással sajátítja el a beszédet, az eszközök használatát, a különböző viselkedésformákat. 37 Az utánzás annyira általános, hogy egyes régebbi viselkedéskutatók egyenesen ösztönnek, veleszületett képességnek tekintették. Ma már tudjuk, hogy az utánzás is a tanulás egyik fajtája A csecsemő hét-nyolc hónapos korában kezd először utánozni, bár ez az utánzás még igen elszórtan jelentkezik. A későbbi utánzó viselkedéssel ellentétben itt a gyermek nem képes új magatartásformákat utánozni, csak olyan mozdulatot, hangot vagy gesztust vesz át a felnőttől, amelyet egyébként is végre tud hajtani. Az utánzott cselekvés forrása - saját maga Ezt a jelenséget nevezzük cirkuláris reakciónak Másik sajátossága ennek a kezdetleges, korai utánzásnak, hogy nem késleltethető A csecsemő képtelen arra, hogy a most

látott gesztust egy órával vagy egy nappal később utánozza. Ennek oka, hogy a gyermek fejében még nincs képmegjelenítés az őt körülvevő világról, tehát nem tud képileg visszaemlékezni s így késleltetve utánozni sem Másfél-két esztendős kortól figyelhetjük meg a gyermeknél a késleltetett utánzást. A korai gyermeki utánzás nem tudatos, nem szándékos törekvéssel jön létre. A szándékos utánzás ugyanis feltételezi a m intaadó és -követő személyének, cselekvéseinek tudatos megkülönböztetését. A gyermek számára mások megértéséhez a beleélés szinte egyedüli eszköze az utánmozgás: akaratlanul is azt csinálja, amit a környezete. Az utánzás tehát a beleélés, az empátia talaján fejlődik ki. Tanulás modellek alapján A gyermek és a felnőtt már nem mindenkit utánoz, csak azt a személyt (személyeket), akit (akiket) modellül választ. Megjelenik a megerősítés (a jutalmazás és a büntetés) szerepe az

utánzásos tanulás folyamatában. A modellválasztás legfőbb indítéka a szeretet A gyerek általában azt választja modellül, akit szeret, s a szeretett személy megjelenítésével jutalmazza önmagát. Van a modellkövetésnek olyan formája is, amikor a gyermek azért utánoz valakit, mert a modell a szeme láttára ér el sikereket, jutalmat kap. Az utánzásnak ezt a formáját empatikus utánzásnak nevezik, hiszen lényege az, hogy előbb érzelmileg azonosulni kell a modellel, átélni a másik ember megjutalmazásából származó örömet, és ez késztet az adott viselkedés utánzására. A modellé válásban fontos tényező az ún. szerepirigység A gyerek kicsi korától felnőtt szeretne lenni, irigyli a felnőttszerepet, és ezért törekszik átvenni a felnőttre jellemző magatartásformákat pl káros szokás: dohányzás, alkoholfogyasztás 38 Modellválasztásban fontos tényező: szociális hatalom. A szociális hatalom végső soron a presztízst

jelenti. A gyerek modellkövetésében rendkívüli jelentősége van a szülő családon belüli tekintélyének, szociális hatalmának. Következő tényező: büntetés elkerülése. Ilyenkor az egyén azért választ modellül egy másik személyt, mert fél, hogy az illető különben bántaná, megbüntetné őt. Az agresszív mintát éppen a félelem miatt veszi át a gyermek Az azonosulás (identifikáció) Az azonosulás (identifikáció) fogalma szorosan kapcsolódik az utánzáshoz, de itt a modellkövetésnek egy magasabb szintjéről van szó. Az azonosulásnál az egyén kiválaszt egy neki megfelelő modellt, s megpróbál olyan lenni, mint a kiválasztott személy Az azonosulás során a gyermek akaratlanul, spontán módon veszi át az érzelmileg jelentős személyek viselkedésmódját, elvárásait, tulajdonságait A legteljesebb azonosulás általában a k orai gyermekkorban figyelhető meg, amikor a kisgyermek teljesen azonosul a szeretett szülővel. Az

identifikáció további kiváltói azok a feszültségek, amelyeket a gyerek akkor él át, amikor a csodált és szeretett szülő tilalmaival vagy büntetésével szembesül. A szülőnek való megfelelés igénye és a tiltott vagy büntetett szándékok közötti feszültség érzése arra készteti a gyereket, hogy feszültségét azonosulással csökkentse: elfogadva, magába építve a szülői tilalmakat, normákat. Ha a gyermek magáévá teszi a szülői követelést, nem sérül a szülő iránti szeretete, ugyanakkor elkerüli a büntetést, és átélheti a szülő örömét, dicséretét. E folyamat révén alakul ki az “én” önszabályozó képessége, az önkontroll. A kisgyermeki azonosulással szemben a későbbi életkorokban már nem teljes az identifikáció - a tudatos, szándékos folyamat során a felnőtt ember megválogatja, hogy milyen véleményeket, értékeket, cselekvéseket vesz át másoktól. Negatív identifikáció: egy személy arra is

szolgálhat mintául, hogy hogyan ne viselkedjünk.pl ellenszenves személy Ilyenkor a m odellel ellentétes viselkedésre, értékekre, véleményekre törekszik a megfigyelő. A belsővé tétel (interiorizáció) A szociális tanulás legmagasabb szintje a belsővé tétel. Az egyén azért fogadja el egy másik személy befolyását, mert az egybevág saját belső értékrendszerével. A viselkedést hasznosnak, célszerűnek tartja, ezért veszi át Az ilyen viselkedés fokozatosan függetlenedik a külső forrástól, beépül a személyiségbe, értékrendszerének részéve válik. 39 A biológiai funkció akarati szabályozása, a késleltetési képesség kialakulása a norma, amelyhez a gyermekeknek alkalmazkodnia kell. A tiltás ugyan a szabály megtanulását eredményezi, de az ilyen módon megismert szabály nem válik belsővé. A szereteten alapuló interiorizáció viszont a szabály belső elfogadását eredményezi, az ún. belső kontroll kialakulásához

vezet 40 VIII. tétel TANULÁSI STRATÉGIÁK, TECHNIKÁK, STÍLUSOK Tanulási stílusok: az érzékszervi modalitás az ember és a környezet közötti viszonyt, és az egyéni reagálási típust értjük amikor tanulok, melyik érzékszerv dominál 1. vizuális stílus: elsősorban a látott ingerek 2. auditív stílus: halott ingerek emelkednek ki, gyerekeknél jellemzőbb inkább 3. audio-vizuális stílus: ez a legjobb ajánlott stílus, pl kazetták látott és hallott elemek egyszerre szerepelnek 4. motoros stílus: mozgások emelkednek ki 5. egyéni stílus: ki hogyan tud tanulni pl csendben, egyedül 6. csoportos tanulás vagy társas tanulás: ismeretek megértésében, feldolgozásában van nagy szerepe 7. Impulzív stílus: rögtön reagálás, rögtön hozzáfog, nem fontolja meg, rögtön megfejti, mielőtt elgondolkozna 8. Reflektív stílus: átgondolt reagálás, először átgondolja, megfontolja, utána fog hozzá Tanulási stratégiák: ismeret elsajátítás

komplex módszer együttese, ami tanulástechnikai elemekből épül fel, egyéni 1. szervezett tanulás: adott ember kialakítja az egyéniségének és tantárgynak megfelelő módszerkombináció, tartalmazza a tanulási stílust, sorrendiséget (mit mi u tán), lényegkiemelést, ismeret feldolgozást (pl. elolvassa 1-2-szer, utána kiemeli a lényeget) 2. mechanikus tanulási stratégia: ismeretek precíz, pontos rögzítése és reprodukciója pl. képletek, definíciók, szabályok, pontos adatok, irodalmi alkotások, idegen nyelv nagyon pozitív akkor, ha értem, amit tanulok, negatív folyamat a magolás (gyorsan elfelej tődik) 3. mélyre hatoló tanulási stratégia: ismeretek értelmezése, megértése és rendszerezése ismeretek feldolgozása hosszabb folyamat, alsó tagozattól serdülő, felnőtt korban alakul ki teljesen 41 Tanulási technikák: az ismeretszerzés konkrét módja, módszere, ismeret elsajátítás konkrét, egyedi, egyszerű elsajátítási

formái 1. hangos olvasás: gyereke többsége, még érettségire való készülésnél, segíti a megértést 2. néma olvasás: felnőttekre jellemző tanulási technika 3. szöveg elmondása: hangos elmondás segíti az ismeretanyag elmélyítését, önerősítő jelleme van 4. szöveg elmondása másnak:hasznos, mert jobban összeszedi magát 5. hangos - néma ismétlés: ismétlés bármilyen más módon 6. magnó használata: tanulás folyamat önellenőrzésre, ismeretek elmélyítése Értést segítő tanulás - beszélgetés a témáról, érdemi eszmecsere, csoportos megbeszélés, ösztönzés, motiválás - háromszori áttekintés: első áttekintés lényege: átböngészni a tartalomjegyzéket, fejezetet segíti a lényegkiemelést, átfogó kép kialakítása, lényeges kiemelés, második áttekintés: lényeg megtanulása, értési, rögzítési szakasz harmadik áttekintés: elméletileg tudom, készen vagyok, még egyszer átolvasni - önellenőrzés,

önmegerősítés, hiányok pótlása - ismeretlen szó meghatározása - parafrazeálás: saját nyelvre történő lefordítás, átfogalmazás saját szavaimmal elmondani (ha ezt el tudom mondani, akkor értem az anyagot) - kulcs fogalmak megkeresése: segíti a lényeg megtanulását - kulcs fogalmak meghatározása - fogalmak közötti kapcsolatok meghatározása: fölérendelt fogalmak - alá, mellé rendelő fogalmak - aláhúzás, egyéni jelrendszer, lényegkiemelés, egyéni rövidítési rendszer kialakítása - jegyzetelés: halott, írott szövegek - tanári ábra, vázlat használata: könyvekből ábrák, saját vázlat készítés, ábra készíts - kérdések megfogalmazása: válasz adás, kérdezési technika: tudatosan készülni jó kérdés: tömör, rövid, konkrét, nem sértő - összefoglaló készítése: lényeg elmondása - anyag elmondása vázlat, összefoglalás alapján ismétlések, vázlatok elmondása 42 IX. tétel AZ INTELLIGENCIÁRA VONATKOZÓ

DEFINÍCIÓK, MÉRÉSI MÓDSZEREK ÉS AZ IQ-ÉRTÉKEK ÉRTELMEZÉSE I. Intelligencia az embernek az az összetett képesség rendszere, ami lehetővé teszi különböző problémák megoldását személyi és tárgyi környezetbe való sikeres beilleszkedést, alkalmazkodást. Wechsler: - az intelligencia az embernek az a globális képességrendszere, ami lehetővé teszi, hogy racionálisan gondolkodjon, ésszerűen viselkedjen és eredményesen bánjon a környezetével. Thorndike: három fő tényezőre bontja - absztrakt intelligencia, verbális intelligencia: elvont fogalmi gondolkodást jelent minden, ami elvont gondolkodást, fogalmakat vagy szóbeliséget igényel - praktikus intelligencia: cselekvéses, mozgásos megoldásokat jelent, minden fajta mozgással kapcsolatos intelligencia, vizuális munka - gépkocsi szerelés - szociális intelligencia: az emberekkel való bánásmódokat jelenti, kapcsolatteremtés, kapcsolatfenntartás, hatékony önmenedzselés társas

vonatkozásai, környezetbe való beilleszkedést, emberi érintkezés szabályainak betartása Spearman: kétfaktoros intelligencia elmélet: összetevői általános érvényű G faktor: örö- költ sajátosság, egy általános, generális összetevő, egy-egy ember esetében különb ő értelmi képességnél ennek azonos a színvonala, alapvető értelmesség S faktor: speciális faktor: tanult sajátosság, egy-egy személynél különböző ér teli képességnél más és más a s zínvonal, tantárgyanként, szakterületenként eltérő gyakorlás hatására alakul ki 43 Guilford: többfaktoros elmélet három lényeges faktor: 1. tartalom 2. működés vagy művelet 3. produkció tartalom: látási, hallási, szimbolikus vagy viselkedési működés vagy művelet: gondolkodás, értékelés, konvergencia, divergencia produkció: jó értelemben vett végtermék osztályok, egységek, viszonylatok, rendszerek, transzformációk, bennfoglalások II. Intelligencia

meghatározása 1. Megfigyelés: - spontán ösztönösen - tudatosan ösztönösen: megjelenés, öltözködés, ápoltság, mozgás, viselkedés: minimális szociális szabályok betartása tudatosan: eredmények, teljesítmények értékelése, beszéd, beszédkészség, artikuláció szókincs, értelmes mondatok, kifejezés módja 2. Intelligencia mérése pszichometrikus intelligencia - intelligencia tesztek segítségével történik: csak pszichológus használhat - tiszta és vegyes profilú tesztek tiszta: egy fajta, típusú megoldása van, csupa szóbeli vagy csak rajzos vegyes: különböző típusú megoldások Nyugat-Európából adaptált teszteket fogadnak el Gyerekeknél: a gyerek alap értelmességét mérő teszt jó Budapesti Binet-teszt 3 - 14 éves korig: feladatokat gyűjtött össze (több százat) IQ meghatározása: a tesztben mért értelmi kort elosztjuk a gyerek életkorával x 100 1905-ben Franciaországban dolgozta ki: 1 évvel korábbi feladattak

kezdek és életkorban megyek visszafelé addig, amíg mindet meg nem tudja oldani, utána életKorban felfelé addig, amíg egyet sem tud megoldani IQ = MÉK x 100 ÉK ÉK : valós életkor MÉK : tesztben mért életkor - mentális kor 44 Raven-teszt:logikai képességet méri, gyerekeknél logikus gondolkodást mér Hawik-teszt: vegyes profilú, jó használatú, több területet foglal magába, reális képet alakít ki SON-teszt: siketeknek és szóbeli kommunikációban gátolt gyermekeknek cselekvéses, játékos feladatok, alapvető értelmességet méri Felnőtteknél: Raven-teszt: közepes nehézségű és nehéz, bonyolult típus Eysenck-tesz: logikus gondolkodást mér Mawi-teszt: nemcsak diagnosztika, igazságügyben is használják vegyestípusú: különböző típusú műveltség, emlékezés egy IQ teszt eredménye nem elegendő IQ övezetek 20 alatt - súlyos értelmi fogyatékos vagy idióták vissza- 20 - 51 - imbecillitás, középsúlyos értelmi

fogyatékos fordít- 52 - 67 - debill, enyhe értelmi fogyatékos 68 - 85 - mentális retardáció vagy szellemi, értelmi lemaradás - visszafordítható 86 - 89 - átlag alatti intelligenciaszint 90 - 109 - átlagos 110 - 119 - átlag feletti 120 - 129 - magas értelmi szint 130 felett - extrém magas, a tehetség jele is lehet hatatlan 45 X. tétel AZ ÉRTELMI AKADÁLYOZTATOTTSÁG Az értelmi akadályoztatottság a központi idegrendszer örökölt vagy szerzett sérüléséből adódik. Lényege, hogy az adott személy értelmi teljesítőképessége már a korai időszaktól számottevően elmarad az adott népesség átlagától Ez a lemaradás nem korrigálható. Jelentősen rontja az élet vezetést és a beilleszkedést Több okozója is lehet - kromoszóma-rendellenességek, terhességi ártalmak (fokozott alkohol) - születésnél előforduló károsodás, nem kap az agy megfelelő mennyiségű oxigént - súlyos baleset esetén - bizonyos

betegségek utóhatása is lehet, pl. agyvérzés, agyérgörcs - értelmi fejlődés tárgyi és személyi feltételei súlyosan hiányosak Örökletes okok: két értelmileg akadályoztatott ember - génsérülés, kromoszóma rendellenesség Szerzett okok: terhességi ártalmak- fokozott alkoholizálás, drogfogyasztás, gyógyszerek, per metszerek terhességi betegségek: rubeola szülés körüli sérülések: oxigén hiány, fejsérülés balesetek következménye betegségek utóhatása értelmi fejlesztés tárgyi vagy személyi lehetőségeinek hiánya pl beszélgetés IQ szintek WHO (Egészségügyi Világszervezet) kategorizálása IQ alatt: - súlyos értelmileg akadályoztatottak, idióták - vegetatív lények - önellátásra nem alkalmasak - értelmileg nem fejleszthetők - különböző intézetekben élnek 20 - 51 IQ szint: - középsúlyos értelmi akadályoztatottak, imbecillitás - önellátásra nem alkalmasak - értelmileg nem fejleszthetők - segítséggel

önálló életre képesek, megvannak - gyerekek: gyógypedagógiai intézetekben, iskolákban tanulhatnak - otthon tartózkodnak, Down-kórosak 46 52 - 67 IQ szint: - enyhe fokú értelmi akadályoztatottság, debillitás - önálló életvezetésre képesek - egyszerűbb szakmák megtanulása, ellátása - értelmileg fejleszthetők - fejlesztés gyógypedagógus vagy olyan pedagógus, akinek vannak gyógypedagógiai ismeretei szegregált: elkülönítve képezik ezeket a gyerekeket - kisegítő iskola előnye: könnyebb szervezés, egyénre szabott, alanyi jogon jár a megfele lő szintű oktatás, gyereknek van siker élménye, kisebb létszám, többidő jut egy-egy gyerekre hátránya: kirekesztettség, megbélyegezettség - negatív, nehezen tanul meg beilleszkedni, nem lát maga előtt pozitív példát, csak ha sonlóan gyengét integrált képzés: a gyereket az ép értelmű gyerekkel együtt képzik, normál iskolában egy osztály az övéké, klasszikus - vegyes

csoportok hátránya: sokféle értelmi színvonal, nehéz a f eladatok meghatározása, többféle szakember, több pénzt igényel, kisebb-nagyobb ku darcok érhetik előnye: pozitív példát lát a gyerek - nagy hajtóerő, nincs kirekesztve megtanul beilleszkedni az ép elméjű társadalomba az ép értelmű gyerekek fejlesztése, segítsék a fogyatékos gyere keket, toleránsak legyenek velük, támogassák őket Debill emberek: - cselekvéshez kötött a világ megismerése - konkrét feladatok - feladatok nehéz megértése - tartósan ragaszkodnak a rossz megoldáshoz - lassan, nehezen tanulnak, amit megtanultak nehezen használják - gondolkodásuk, beszédük, fantáziájuk szegényesebb - magatartási probléma, beilleszkedési nehézség - beszédhiba előfordulhat 68 - 85 IQ szint: mentális retardáltak: értelmi lemaradást jelent felzárkóztatható, pótolható fejlesztés szempontjából az életkor fontos: óvodáskorban, kisiskolás kor 47 ban 86 - 89 IQ

szint: átlag alatti 90 - 109 IQ szint: átlagos övezet, adott népesség 50%-a ide tartozik 110 - 119 IQ szint: átlag fölötti övezet 120 - 129 IQ szint: magas intelligencia szint 130 felett: extrém magas intelligencia szint, tehetség jele is lehet Férfiak az első 3 kategóriában és a 7 - 9 kategóriában is többen vannak. Az X kromoszómának nagy szerepe van az intelligencia alakulásában. 48 XI. tétel MOTIVÁCIÓ, EMÓCIÓ AROUSAL ÉS TELJESÍTMÉNY A motívumok megszabják a viselkedés irányát és energetizálják azt. Típusai: - önfenntartási: éhség, szomjúság - homeosztázis elve alapján működik - egy - szociális állandó belső környezetet tartanak fenn - kíváncsiság motívumok Arra irányul, hogy reprodukálják a személy által feszültségként átélt pszichikus állapotot és a feszültség vagy drive csökkenése örömet okoz. A homeosztázis működéséhez szükséges: szabályozott változó, ezt mérő érzékelő, változó

ideális értéke, összehasonlító és kiigazító mechanizmus. Homeosztázis példája: hőmérséklet szabályozás - változó a vér hőmérséklete, érzékelői a test különböző részeiben, pl. hipotalamuszban, ideális érték és az összehasonlító hipotalamuszban, kiigazítás: fiziológiai válasz - didergés vagy szándékos viselkedés - felöltözködés Szomjúság: két szabályozott változó 1. extracelluláris és 2 intracelluláris folyadék - intrac folyadékvesztést a hipotalamuszban lévő ozmoreceptorok érzékelik, melyek kiszáradása az antidiuretikus hormon (ADH) felszabadításával válaszolnak - serkenti a v íz visszaszívását a véráramba. Az extracelluláris folyadékot a vesékben található vérnyomás-érzékelők észlelik Éhség: legfontosabb szabályozott változók: glukóz, zsírok, aminosavak. Az evést kiváltó érzékelőkön kívül telítődésérzékelők az emésztőrendszerben - jelzés az agynak, szükséges tápanyag

úton van Két agyi terület jelentős az éhség szempontjából: laterális - roncsolása hiányos táplálkozást ventromediális hipotalamusz - roncsolása túlzott evést eredményez Az emberek akkor híznak: genetikailag hajlamosak túl sokat esznek. A gének hatásaikat a zsírsejteken, az anyagcsere sebességén és a stabilizációs ponton keresztül fejtik ki. Erős fogyókúra nem tűnik hatékonynak - új és állandó étkezési szokások és sok testmozgás 49 Anorexia: önszándékú fogyás, főleg nőknél - torz testkép: túl kövérnek tartja magát. Okai: személyiségtényezők (pl. küzdelem az autonómiáért) társadalmi tényezők (nők soványságának túlhangsúlyozása) biológiai problémák (pl hipotalamikus zavar). Bulimia: zabálások ismételten visszatérő epizódjai Okai: személyiségtényező (pl. depresszió), társadalmi nyomás (soványság követelménye) biológiai faktor (pl szertoninhiány) A női nemi hormonok (ösztrogén és

progeszteron) és a férfi nemi hormonok (androgén) felelősek a pubertáskori testi változásokért, viszont csekély szerep a h umán szexualitásban. A szülőkkel és a társakkal való korai szociális tapasztalatoknak jelentős hatásuk van a felnőttkori szexualitásra - befolyásolják a kulturális normák és az attitűdök. A születés előtti hormonoknak jelentős szerepük van a szexuális fejlődésben. Ha a magzat ivarmirigyei elegendő androgént termelnek, akkor az újszülöttnek férfi nemi szervei lesznek, ha az androgén nem elegendő női ivarszervei lesznek. Hormonális egyensúly megbomlása hermafroditizmust eredményez. Nemi identitásra a cí mkézésnek és a nevelés során kiosztott nemi szerepeknek nagyobb hatása van, mint a géneknek, hormonoknak. Az alacsonyabb rendű állatoknál az anyai viselkedés előre beprogramozott és hormonok hatására váltódik ki. Főemlősöknél és embereknél elsősorban a tapasztalat határozza meg az anyai

viselkedést. Az emberekkel és az állatokkal veleszületik a tárgyak felderítésére és manipulációjára irányuló kíváncsiság motívuma. A csökkentett szenzoros ingerlés hiánya megzavarja a normális működéseket. Régebben azt hitték, hogy az összes alapvető motívum a drive-redukció elve alapján működik, mely szerint minden motívum a feszültség csökkentésére irányul - egy elképzelés szerint az emberek az arousal optimális szintjének az elérésére törekednek. teljesítmény fontos: - feladat jellege - alkati sajátosság - napi ritmus aktivációs szint - debilizáló - facilitáló szorongás nem éri el a O-t 50 Teljesítménymotiváció Környezetünk teljesítményeinken keresztül értékel minket. A gyerek megtanulja értékelni magát, kialakítja énképét. Az önértékelés közben saját teljesítményét állandóan viszonyítja környezetéhez, előző teljesítményeihez. Feladat megoldásához várakozással fog hozzá Ezt a

várakozást az önmagunktól elvárható teljesítményszintet - igényszintnek nevezzük. Az előzetes célkitűzésnek a teljesítmény nem mindig felel meg. Az igényszint és a teljesítmény tényleges színvonala között eltérés cél diszkrepancia Pozitív irányú eltérés - sikerélmény, negatív irányú eltérés - kudarcélmény Jucknat: sikeres személyek nehezebb feladatokat választották - munkatempójuk gyorsult teljesítőképesség fokozódott - kísérletvezetővel barátságos hangulat balsikerek: könnyebb feladatok - munkatempó lassult - munkavégzés nyug talanság, kapkodás - kísérletvezetővel a kapcsolat megromlott. Reális alkalmazkodás igénye: igényszintünket tényleges képességeinknek megfelelően tűzzük ki. Elismertetés lényege: a t eljesítmény nem cél, hanem eszköz arra, hogy általa mások megbecsülését kivívjuk. Sikerorientált attitűd: olyan beállítottság, amely a siker nagy valószínűséggel történő elérését

eredményezi - olyan igényszint, amit biztos el tud érni. Kudarckerülő beállítódás: kudarc mindenáron történő elkerülése - olyan igényszint, ahol a kudarc lehetősége teljesen kizárt. Az igényszintet befolyásolja a s zemély az adott feladatok egyedül, mások jelenlétében vagy csoportban végzi. A csoportban, a csoport által elvárt teljesítményszint a csoportnivó Ha egyén teljesítménye a csoportnívó alatt van - ösztönzi Ha egyén teljesítménye a cs oportnívó felett van - csökkenti vagy nem befolyásolja az egyén igénynívóját. Érzelem lelki jelenség. Arnold def: átélt tendencia valami felé, amit az egyén intuitíve jónak (hasznosnak) és valami elől, amit az egyén intuitíve rossznak (károsnak) értékel. Az érzelem cselekvésre késztető, motiváló szerepét hangsúlyozza. Az objektív valóság, a megismerési folyamatok és az emóció viszonya más, sokkal komplikáltabb viszony, mint az Arnold definíciója feltételezi. pl

lelépünk a járdáról - néhány méternyire tőlünk közeledő jármű nagy sebességgel - érzelem, félelem keletkezése, körülmények fontolása, veszély - gondolatmenet végére nincs menekülésre idő 51 Negatív érzelem (amit rossznak tartunk): félelem rémület harag Pozitív érzelem (amit jónak tartunk): öröm szeretet szerelem Frusztráció: olyan állapot, amelyet a s zemélyiség akkor él át, amikor valamely cél elérésére folytatott tevékenysége akadályba ütközik. A kudarc emocionális vetülete - legenyhébb formájában is egyértelműen negatív, egyént károsító állapot, így tulajdonképpen minden negatív érzelem alapja. Az organizmus tevékenysége nem a félelem megszüntetésére irányul, hanem a veszély elkerülésére. A harag a frusztrált állapotnak a következménye és abban a pillanatban keletkezik, amikor a frusztráció emocionális energiája kapcsolatba lép a kudarcot kiváltó okkal. Félelem: veszélyhelyzet

átélése, pl. feleléskor - félelem - menekülés - számolni kell a kudarccal, a frusztráció jelenségével Pozitív izgalom: vidámpark hullámvasútja “mintha veszélyérzet” Az emóció pozitív vagy negatív töltése attól függ, hogy a tevékenység, amelyre késztet sikeres-e (kecsegtet-e sikerrel) vagy sikertelen (kudarc anticipálható) Az érzelmet az az asszociáció határozza meg, amely az izgalmi állapottal interakcióba lépett. Schachter kísérlete: adrenalin k.sz-nek - váróterem - társa bolondozása undorral tölti (tud az adrenalinról) más alkalommal nem tud az adrenalinról - ő is bolondozik. Watson: velünk születik 3 érzelem (félelem, harag, szeretet) - bebizonyították - Sherman nem lehet megkülönböztetni a haragot és félelmet - jó és rossz közérzet jele Reflexek ingere - az organizmus gyenge ingerre közeledő, erős ingerre távolodó tendenciával reagál Az izgalom még nem érzelem - szükség van asszociációra - tanult,

tapasztalati asszociáció. 52 XII. tétel A SZEMÉLYISÉGPSZICHOLÓGIA FOGALMA FEJLŐDÉSÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK (ÖRÖKLÉS, ÉRÉS, TANULÁS) AZ ÖNISMERET ÉS KIALAKÍTÁSÁNAK LEGFONTOSABB KÉRDÉSKÖRE I. A személyiségpszichológia az egyedi személyiség felépítésével és működésével foglalkozó elméleteket és kutatási módszereket tartalmazza. Ez a tudomány az egyéni eltérések feltárására és a teljes integrált személyiség megismerésére törekszik. Teljes integrált személyiség A személyiség fejlődését sok tényező befolyásolja. Biológiai tényezők, egyéni pszichikus sajátosságok, társadalmi tényezők Az egyéni különbségek elemzésével az egyén és a környezet kölcsönhatásával, elemzésével foglalkozik. II. Személyiség fogalma 1. Szó jelentése: Persona: latin kifejezésből származik, álarcot jelentett, átterjedt a szerepre, majd a szereplőre terjedt át Persona - álarc - szerepek - szereplők 2. Mikor és

mire használjuk valamilyen állandóság, folytonosság közlése pl. időbeliség a magatartás, viselkedés belülről motivált viselkedés megértéséhez, jellemzéséhez is használjuk, rövid, tömör jellemzés emberek ről A személyiség öröklött és szerzett tulajdonságok egyszeri, egyedi egysége, ami meghatározza a környezethez való viszonyulást. A személyiségen az egyénnek az egyedi, jellegzetes, gondolkodási, értelmi, érzelmi és viselkedési mintáit értjük, melyek meghatározzák egyéni stílusát és környezethez való viszonyulását. Allport: a személyiség a személyen belüli dinamikus pszichofizikai rendszerek szerveződése, ami meghatározza az egyén gondolkodási érzelmi és viselkedési mintáit. Környezethez való viszonyulása a személyiségnek lehet aktív és passzív. Az alkalmazkodás lehet autonóm (egyedi, önálló vélemény), konformista (engedek a csoport nyomásának, alávetem magam a csoport véleményének) 53

Tehetség I. Eleinte a kiválóságot a lét egyetemes erőire vezették vissza Az ember kiszolgáltatott. Múzsa szerepe - külső segítők aktív szerepe 1869-ben klasszikus kutatások Galton nevéhez fűződtek - örökletesség szerepének vizsgálata - családfák készítése - életút elemzések 1905. Franciaország intelligencia kutatás őshazája felvilágosodás eredménye - mérőműszerek alkotása - Binet intelligenciatesztet alkot - értelmi képességek központi helyre kerülnek I. világháború - haditechnika fejlesztése - természettudományi ágak fejlődése tudósok szerepe - technikai haladás ‘50-es évek - űrkutatások szerepe, versenye - Amerika, Szovjetunió - tehetségkiválasztó - fejlesztő programok - szocialista országokban elitizmus elítélése mindenki egyforma - jogok, lehetőségek Magyarországon - mindenkinek alanyi jogon jár a fejlődés - először a fogyatékosokkal és az elmaradottakkal foglalkoztak - egyre inkább bővül a

választék - átlaggal foglalkozik - a tehetségesekről megfeledkeztek, nem volt idő, pénz - elitizmustól való félelem - nem alakult ki a tehetségeseket ellátó intézményi háttér - a pedagógusok felkészítéséből a tehetségek gyerekkel való foglalkozás - sportban kiugró eredmények elérése - a sportnak motiváló szerep volt - 70-es évektől specializáció elindulása 54 - rendszerváltás után nagy átalakulás - megnőtt a kínálat - beindul a küzdelem a gyerekért - beindul a pedagógusképzésben a tehetséges gyerekkel való bánásmód II. A tehetségfogalom fejlődése dinamikusan változott Először egytényezős feltételezések - intelligencia dominál Terman: 125 vagy feletti IQ = tehetséges ember - kreativitás kerül a középpontba a kreatív emberek a tehetségesek kreativitás fejlesztése - információ megszerzésének módja (Mo. adatorientált iskolarendszer) intelligencia és kreativitás egyaránt kell - örökletesség

szerepének hangsúlyozása a tehetség örökölhető - öröklésnek nincs szerepe, csak a fejlődés számít ezek függnek a tehetség típusától (matek, zene, sport) Többtényezős feltételezések - Marland 1972. jelentés a tehetségességről tehetségesek, azok a s zakemberek által kiválasztott gyerekek, akik átlag fölötti általá nos, vagy speciális képességeik révén kiváló teljesítmények elérésére képesek pl. tehetségterületek - általános intellektuális képességek - specifikus iskolai alkalmasság - kreatív gondolkodás - vezetői képesség - zene - képzőművészet - pszichomotoros tehetségterület - Pszichoanalízis kiemeli, hogy a tehetségeseknél különböző tudatalatti motívumok, játékosság, béklyóitól megfosztott képzelet - Gruber: a tehetség három tulajdonságcsoport interakciója cél - tudás - érzelem 55 - Gardner a tehetség félautonóm (7 db) terület, ehhez mindig kapcsolódik általános intellektuális

faktor - nyelvi tehetség - zenei tehetség - matematikai logikai tehetség - vizualitás tájékozódás tehetség - testi mozgásos tehetségterület - szociális - interperszonális tehetség - intrapszichikus tehetségterület (kompetencia, érett egészséges személyiség) III. A tehetséges emberek jellemző tulajdonságai - alapszabály az egyediség - összetettebb magasabbrendű stratégiák felhasználása - komplexebb feldolgozás - információ feldolgozás gyorsabb - féltekedominancia eltérések - aktivációs szint magasabb (alapaktivációs szint) - az agy több részén aktív működés - nyitottság, érdeklődés egy vagy több terület iránt - önálló gondolkodás, döntés motivációs szféra: - átalakítási vágy, szándék - önmagunkhoz való viszony fontossága - kritikusak és önkritikusak - sikerorientáció - akarás - versenyző típus Veszélyforrások - a tehetséges ember sem mindenben egyformán, harmonikusan fejlett - sokoldalúság és

szétszórtság - türelmetlenség, értelmetlen feladatok elutasítása - speciális tanulási nehézségek, pedagógusok nincsenek erre felkészülve - túlterhelés 56 Renzulli: csak a már bizonyított ember tehetséges 3 tulajdonsági csoport interakciójaként határozta meg - átlag feletti képesség - kreativitás - motiváció A tehetségesek mindhárom tulajdonsággal megfelelő szinten bírnak. Önismeret I. Önismereten azt értjük, hogy az egyénnek áttekintése van személyiségének összetevőiről, viselkedésének indítékairól és a kapcsolatokban betöltött szerepéről. Minden szakterületen, ahol a személyiség a munkaeszköz ott követelmény az önismeret, másrészt a személyiség karbantartása. II. Az önismeretet segítő legfontosabb kérdéskörök 1. Felszíni szint - milyen képességeim vannak, adottságaim vannak? - milyen a képességstruktúrám? - milyen ismeretekkel, tudással rendelkezem különböző területeken - milyen

teljesítményszintem van? - milyen az igényszintem, az elvárásom? - mi érdekel engem - milyen céljaim vannak - milyen az akaraterő, kitartás, szorgalom - frusztrációs toleranciám (kudarctűrés) 2. Mélyebb szint - indítékaim, motivációs rendszerem - milyen élmények, tapasztalatok alakítottak ki - a viselkedésem és a céljaim milyen összhangban vannak egymással 3. Társas szint - megfelel-e a velem szemben megfogalmazott elvárás - hogyan viselkedek a szerepekben - milyen szerepkonfliktusaim vannak és ezeket hogyan tudom megoldani - gyerekszerep - hallgatói szerep - a mások által kialakított kép és a saját magas által alkotott kép hogyan viszonyulnak 57 egymáshoz III. Önismeretszerzési módok - önelemzés introspekció - retrospekció - beszélgetés - szakirodalom tanulmányozása - élmények, élettapasztalatok - pszichológia tanulmányozása - csoport részvétel (speciális önismeretfejlesztő csoportok: autogén tréning, relaxációs

csoport, szociális tréningcsoportok, pszichodráma csoport, esetmegbeszélő csoport tematikus: adott témák mellett szerveződik a csoport vagy a csoport alakít ki témát, szabad interakciós: arról szól, amiről a tagok beszélni szeretnének) - pszichológussal, pszichiáterrel beszélgetés 58 XIII. tétel ÉNVÉDŐ MECHANIZMUSOK, A NEURÓZIS KIALAKULÁSÁNAK FOLYAMATA KÜLÖNBÖZŐ ELMÉLETI KERETEKBEN Az abnormális viselkedés I. Az abnormalitás meghatározása Az abnormális szó az átlagtól(vagyis a normától) való eltérést jelenti. Az abnormalitás egyik definíciója a statisztikai gyakoriságon alapul: “abnormális” a statisztikailag ritka, vagyis az átlagtól eltérő viselkedés. E meghatározás szerint azonban a különösen értelmes vagy rendkívül boldog ember is az abnormális viselkedés meghatározásakor túl kell lépnünk a statisztikai gyakoriság fogalmán. Eltérés a társadalmi normáktól Minden társadalomnak megvan a m aga

szabály- vagy normarendszere arra vonatkozóan, hogy milyen viselkedést tart elfogadhatónak. Az egyik társadalomban teljesen normális viselkedés egy másik társadalomban abnormálisnak bizonyulhat A normalitás és abnormalitás kritériumai tehát társadalomról társadalomra és időről időre változnak. Nem megfelelő alkalmazkodás Sok társadalomkutató az abnormalitás legfontosabb kritériumának azt tekinti, hogy a viselkedés hogyan befolyásolja az egyén vagy a társadalmi csoport közérzetét. E kritérium szerint a viselkedés akkor abnormális, ha maladaptív, tehát alkalmazkodási zavarokhoz vezet, ha kártékony hatású az egyénre vagy a társadalomra. Rossz közérzet Az abnormalitás az egyén szubjektív rossz közérzetén, nem pedig viselkedésén keresztül ragadható meg: szoronganak, depressziósak vagy izgatottak, esetleg álmatlanságban szenvednek, étvágytalanok, vagy mindenük fáj. A legtöbb esetben a négy kritérium – a statisztikai

gyakoriság, a társadalmi elfogadottság, az alkalmazkodást gátló viselkedés és a rossz közérzet – az abnormalitás diagnosztizálására együttesen alkalmazható. Mi normális 1. Hatékony valóságészlelés: a normális emberek többnyire a valóságnak megfelelően értékelik a reakcióikat, képességeiket és mindazt, ami körülöttük a világban végbemegy 59 2. A viselkedés akaratlagos szabályozásának képessége: az egészséges emberek általában bíznak abban, hogy képesek magatartásukat uralni. 3. Önértékelés és elfogadás: a jól alkalmazkodó emberek értékelik saját jó tulajdonságaikat, és úgy érzik, hogy mások is elfogadják őket. Jó viszonyban vannak másokkal, és a társas helyzetekben spontán módon tudnak részt venni. 4. Érzelmi kapcsolataik kialakításának képessége: az egészséges emberek szoros és kielégítő kapcsolatokat tudnak kiépíteni másokkal Érzékenyek mások érzéseire, nem lépnek fel túlzott

igényekkel a másikkal szemben. 5. Alkotóképesség: a jól alkalmazkodó emberek képességeiket alkotótevékenységekben képesek kifejteni Az abnormális viselkedés osztályozása A viselkedészavarok egy részének az idegrendszer betegsége, károsodása az oka. Más részük káros környezeti hatások vagy rossz tanulási tapasztalatok következménye. Minden viselkedéses és érzelmi probléma egyedi, nincs két ember, aki pontosan ugyanúgy viselkednek, és ugyanazokkal az élettapasztalatokkal rendelkezne. De épp elég hasonlóság ismerhető fel ahhoz, hogy az egyedi eseteket kategóriákba sorolhassák Az osztályozási rendszereknek előnyei és hátrányai egyaránt vannak. Ha az orvos tudja, hogy betege tünetei milyen mértékben hasonlítanak más betegek tüneteihez, akkor könnyebben el tudja dönteni, hogy páciensénél milyen gyógykezelést alkalmazzon. A címke használata azt a veszélyt rejti magában, hogy szem elől tévesztjük az egyedi eset egyedi

jellegzetességeit, és azt várjuk, hogy a beteg megfeleljen minősítésnek. A mentális zavarok osztályozására a M entális betegségek diagnosztikai és statisztikai kézikönyvének negyedik kiadását használják. A mentális betegségek csoportosítása 1. Az először csecsemőkorban, gyermekkorban vagy serdülőkorban megjelenő betegségek - idetartozik az értelmi fogyatékosság, az autizmus, a hiperaktivitással párosult figyelemhiány, a szeparációs szorongás, a beszédzavarok, illetve a normális fejlődéstől való egyéb eltérések 60 2. Delírium, demencia, amnézia és egyéb kognitív zavarok - azok a betegségek sorolhatók ide, melyeknek pszichológiai tünetei agysérüléssel vagy az agy biokémiai környezetének valamilyen zavarával közvetlenül összefüggésbe hoz hatók az okok köz ött az öregedés, az idegrendszer valamilyen degeneratív betegsége (pl. szifilisz vagy Alzheimer-kór) vagy valamilyen mérgező anyag (pl

ólommérgezés, alkoholiz mus) szerepelhet 3. A drogfogyasztásból eredő betegségek - idetartozik az alkohol, a barbiturátok, az amfetaminok, a kokain és más viselkedést befolyásoló szerek fokozott, túlzott mértékű fogyasztása. A marihuánafogyasztás és a dohány zás is ebbe a csoportba sorolható, bár ez vitatott 4. Szkizofrénia - a valósággal való kontaktus megszakadásával, jellegzetes gondolkodási és percepciós zavarral, valamint bizarr viselkedéssel jellemzett kórképek csoportja. Bizonyos fázisai ban a téveszmék és a hallucinációk szinte mindig jelentkeznek. 5. Hangulatbetegségek - a normális hangulat zavarai, amelyekben a személy vagy szélsőségesen lehangolt, vagy szélsőségesen feldobott, esetleg depresszív és felhangolt periódusai váltakoznak. 6. Szorongásos betegségek - azok a betegségek tartoznak ide, amelyek fő tünete a szorongás (generalizált szoron gás, pánikbetegség) vagy szorongás jelenik meg, amint a

személy elhagyja a biztonsá gos mozgásterét (fóbiák) vagy megpróbálja elhagyni rituáléit vagy folyton előtörő gon dolatait (rögeszmés-kényszeres betegségek). A poszttraumás stresszbetegség is itt sze repel. 7. Szomatoform betegségek - a tünetek testiek, de organikus alapjuk nem fedezhető fel, s valószínűleg pszichológi- ai tényezők játsszák bennük a főszerepet. Idetartoznak a konverziós betegségek (pl an nak a nőnek az esete, akinek - amiatt neheztelve, hogy tehetetlen idős anyját kell gon doznia megbénul a karja) és a hipochondriák (túlzott törődés, félelem a betegségtől akkor is, amikor ennek semmi alapja nincsen), a pszichofiziológiai betegségek, ame lyeknek szervi alapjuk is van, nem tartoznak ide. 8. Disszociatív betegségek 61 - emocionális problémákból fakadó átmeneti tudat-, memória- vagy identitásváltozás, idesorolható az amnézia (a személy nem tud semmit felidézni a traumát követő ese ményekből és

a disszociatív identitás (más néven többszörös személyiség, amikor két vagy több személyiség létezik egyetlen személyben) 9. Szexuális zavarok - idesorolhatók a nemi identitás problémái (pl. a transzszexualizmus) a nemi sítményzavarok (impotencia, frigiditás, ejaculatio praecox) a nemi eltévelyedések telje(pl. a gyermekekre irányuló nemi vágyak, szadizmus, mazochizmus) 10. Táplálkozási zavarok - az önkéntes önéheztetés (anorexia), valamint a nagy zabálások, amelyeket megtisztu lások (hányások) követnek (bulimia) 11. Alvászavarok - idetartozik a krónikus inszomnia, túlzott álmosság, alvási apnoé, alvajárás és a narkoepszia. 12. Tettetett betegségek - szándékosan létrehozott vagy színlelt testi és pszichológiai tünetek, annyiban lönböznek a szimulációtól, hogy nincs olyan nyilvánvaló céljuk, mint a fizetésképte külen- ség vagy a katonai szolgálat elkerülése, e betegségek legismertebb formáját

Münchhau- sen-szindrómának nevezik, amelyben az egyén hosszú kórházi kezelésben részesül ki- tűnően tettetett tünetei következtében 13. Impulzuskontroll-zavarok - a kleptománia (olyan tárgyak kényszeres ellopása, amelyekre a s zemélynek nincs szüksége, és nem is akarja eladni) a szerencsejátékok kóros mértékű űzése és a piro mánia (gyújtógatás élvezetből vagy a feszültség enyhítése céljából) tartozik ide 14. Személyiségzavarok - tartós, alkalmazkodást gátló (maladaptív) viselkedésminták, amelyek éretlen és alkal matlan megküzdései és problémamegoldási módokat takarnak, két példája az antiszo ciális és a narcisztikus személyiségzavar 15. Egyéb problémák 62 - ide tartoznak azok a problémák, amelyekkel az emberek segítségért folyamodnak, pl. a házassági és szülő-gyermek kapcsolati problémák vagy iskolai és foglalkozási nehézségek A neurózisok fogalma egy olyan betegségcsoportra utal,

amelyet szorongás, boldogtalanságérzés, az alkalmazkodást nem szolgáló (maladaptív) viselkedés jellemez, amely általában nem annyira súlyos, hogy kórházi kezelésre lenne szükség. Az egyén társadalmi funkcióit el tudja látni, ha nem is teljes kapacitással. A pszichózisok fogalma súlyosabb mentális zavarokat takar. Olyan súlyos viselkedésbeli és gondolkodási zavarokat jelent, amelyekben az egyén elveszti kapcsolatát a v alósággal, nem tud a mindennapi követelményekkel megküzdeni, és rendszerint kórházba is kerül. A korábban egységesen a neurózisok kategóriájába sorolt betegségek (amelyekről azt gondolják, hogy a belső konfliktusokkal való megküzdés sajátos módjai) a DSM-IV-ben 3 kül ön kategóriába kerültek: a s zorongásos betegségek, a s zomatoform betegségek és a disszociatív betegségek közé. Pszichotikus viselkedés léphet fel néhány hangulati tünetegyüttes esetén, valamint bizonyos organikus eredetű

betegségekben. Hallucinációk (hamis szenzoros élmények, pl hangok hallása, különös látomások) és/vagy téveszmék (hamis hiedelmek) jelentkezhetnek A mentális betegségek megközelítései Biológiai nézőpont: azt hangsúlyozza, hogy testi zavarok okozzák a rendellenes viselkedést. Pszichoanalitikus nézőpont: megközelítése az általában a gyerekkorból eredő, tudattalan konfliktusok fontosságát hangsúlyozza, valamint az elfojtott impulzusok és érzelmek által keltett szorongás. Behaviorista nézőpont: a tanuláselméletek szemszögéből tekint a mentális betegségekre, és azt feltételezi, hogy a maladaptív viselkedések a stresszel való megküzdés tanult módjai. Kognitív nézőpont: belső folyamatokkal foglalkozik. Az a mód, ahogy magunkról gondolkozunk (az énsémák), ahogy a stresszkeltő helyzeteket értékeljük, és a megküzdésben alkalmazott stratégiáink kölcsönösen összefüggnek A pszichológiai és környezeti tényezők itt

is szerepet játszanak E tényezők integrálásának egyik módja a sérülékenység-stressz modell, amely a s zemélyt a b etegségre fogékonnyá tevő hajlamok és az egyént érő stresszkeltő környezeti feltételek együtthatását hangsúlyozza. A sérülékenység-stressz modell döntő gondolata az, hogy a megbetegedéshez mind a sérülékenységre, mind a stresszre szükség van. 63 Szorongásos betegségek A szorongásos betegségek csoportjában a szorongás vagy fő tünet (generalizált szorongás és pánikbetegség) vagy akkor szorong intenzíven az egyén, amikor valamilyen maladaptív viselkedését próbálja meg legyőzni (fóbiák és rögeszmés-kényszeres betegségek). Generalizált szorongástól szenvedő beteg egész napja nagy feszültségben telik. Bizonytalannak, nyugtalannak érzi magát, vagy folyamatosan aggódik, és a legkisebb stresszre is túlzással reagál. Pihenési képtelenség, alvászavar, fáradtság, fejfájás, szédülés és

gyors szívverés a leggyakoribb testi panaszok Aggódik a lehetséges bajok miatt, alig tud koncentrálni, és nehezen hoz döntéseket. A generalizált szorongástól szenvedő betegek pánikrohamokat, akut és mindent átható aggodalmat vagy félelmet is átélhetnek. A pánikrohamok alatt az egyén azt érzi, hogy valami életveszélyes dolog fog történni Erős szívdobogás, kapkodó légzés, izzadás, izomremegés, gyengeség és hányinger Fóbiák Amikor valaki intenzív félelmet él át olyan ingerekre vagy helyzetekre, amelyeket mások nem tekintenek különösebben veszélyesnek, fóbiáról beszélünk. A beteg általában tudatában van félelme irracionális jellegének, mégis (a kényelmetlenség érzésétől a pánikig terjedő) szorongást érez, ami csak a félelmetes tárgy eltávolításával vagy a helyzet elhagyásával csökkenthető. A kígyó, a magasság, a vihar, az orvos, a betegség, a testi sérülés és a halál a hét félelemfajta A félelmet

azonban mindaddig nem diagnosztizáljuk fóbiaként, amíg nem akadályozza jelentős mértékben az ember mindennapi életét. Egyszerű fóbia Valamilyen tárgytól, állattól vagy helyzettől való félelmet jelent. A kígyótól, magas helyektől, zárt helyektől és a sötétségtől való félelem. Társas fóbiától szenvedő emberek a társas helyzetekben rendkívül bizonytalanok, és túlzott mértékben aggódnak amiatt, hogy zavarba jönnek. Agorafóbia: ismeretlen helyzetektől való félelem. Kerülik a nyitott tereket, a tömeget, az utazást Rögeszmés-kényszeres betegségek: életüket az ismétlődő gondolatok és cselekedetek uralják. A rögeszme nemkívánatos gondolatok vagy képek makacs felbukkanását jelenti. A kényszer halaszthatatlan sürgetés bizonyos cselekedetek vagy rituálék végrehajtására. A rögeszmés 64 gondolatok kényszercselekvésekhez kapcsolódhatnak. Mindannyiunkkal előfordul, hogy nehezen szabadulunk bizonyos gondolatoktól A

rögeszmés-kényszeres beteg életéből azonban az ilyen gondolatok olyan sok időt vesznek el, hogy komolyan veszélyeztetik mindennapi dolgaik intézését. Megértik kényszeres viselkedésük értelmetlenségét, de azonnal szorongás tör rájuk, mihelyt megpróbálnak ellenállni, és a feszültség csökkenését tapasztalják, amint végrehajtják kényszeres cselekedeteiket. pl. mosakodók, ellenőrzök A szorongásos betegségek magyarázatai Pszichoanalitikus megközelítés: a szorongásos betegségek fő meghatározói a belső konfliktusok és a tudattalan motívumok. Freud megkülönböztette: objektív szorongást, amely ésszerű válasz egy veszélyes helyzetre és neurotikus szorongástól, amely nem arányos a tényleges veszéllyel. Úgy vélte a neurotikus szorongás az id elfogadhatatlan impulzusai (elsősorban szexuális és agresszív) és az ego, valamint a szuperego által állított korlátok közötti belső konfliktusokban gyökeredzik. Amikor ezek az

impulzusok közel kerülnek a tudathoz szorongás keletkezik A pszichoanalitikus elmélet szerint gyógyíthatja a fóbiát a tudattalan konfliktus felszínre hozása és annak a félelemnek a beismerést, amely a fóbia tárgyára helyeződött át Behaviorista megközelítés: szorongást egyes külső események, és nem a belső konfliktusok váltják ki. Generalizált szorongás akkor lép fel, amikor a személy azt érzi, hogy nem tud megküzdeni a mindennapi élethelyzetekkel, minden pillanatban félnie kell valamitől Kognitív megközelítés: azt kutatja, hogy a szorongó ember a helyzetről és a potenciális veszélyektől milyen módon gondolkodik. A veszély nagyságát és előfordulási valószínűségét következetesen túlértékelik. Ez a fajta beállítódás a személyt túlságosan éberré teszi, állandóan potenciális veszélyforrás után kutat A rögeszme kognitív elmélete azt feltételezi, hogy alkalmanként mindannyiunkban felbukkannak akaratlan és

ismétlődő gondolatok. A rögeszmés-kényszeres egyének úgy hiszik: 1 tökéletesnek kell lenniük 2. el kell kerüljék a bírálatokat és a helytelenítéseket 3. súlyosan megbűnhődnek hibáikért és tökéletlenségei kért. Biológiai megközelítés: a szorongásos betegségek a családra jellemzőek.A genetikai kutatások arra utalnak, hogy egy általános szorongási hajlam örökölhető 65 Hangulatbetegségek A hangulatbetegségekben a személy túlságosan levert vagy mániás, esetleg depressziós és mániás periódusok egymást váltják. A hangulatbetegségek közé tartozik a depresszió, valamint a bipoláris kórkép, amelyben a személy hangulata a depressziós és mámoros szakaszok között váltakozik a két szélsőség között. A depresszió az életben elszenvedett stresszekre adott teljesen normális reakció. Kiváltó helyzet pl. az iskolai kudarc, a s zeretett társ elvesztése és annak felismerése, hogy betegségünk vagy öregedésünk

csökkenti erőforrásainkat A depresszióra hangulati zavar jellemző Az érzelmi vagy hangulati tüneteken túl kognitív, motivációs és testi tünetek is jelentkezhetnek. A szomorúság és levertség a depresszió legkiugróbb emocionális tünete A személy reménytelennek és boldogtalannak érzi magát, sokat sír, sőt öngyilkossági gondolatokat is forgathat a f ejében Nem elégíti ki semmi, nem tudja élvezni az élet örömeit Ostobaságnak és örömtelennek tűnnek számára az általában élvezetet jelentő tevékenységek. A depressziós személy önértékelése alacsony, értéktelennek érzi magát, és önmagát vádolja kudarcaiért. Reménytelennek tartja a jövőt, és teljesen pesszimista abban a tekintetben, hogy mit tehetne élete megjavításáért. A depresszió tünetei közé tartozik az étvágytalanság, az alvászavar, a fáradtság és az energiahiány. A depresszív személy felnagyítja fájdalmait és sokat aggódik egészsége miatt.

Bipoláris kórkép A depressziók többsége mániás szakaszok nélkül fordul elő, de a hangulatbetegségek 5-10 százalékát hangulatskála mindkét vége jellemzi, ezért ezeket bipoláris betegségnek (mániás depressziónak) nevezik. Az enyhe mániákus epizódokban a személy energikus, felhangolt és tökéletesen bízik magában. Folyamatosan beszél, egyik tevékenységről a másikra vált, kicsi az alvásszükséglet, hatalmas terveket szövöget. Súlyos mániás epizódok alatt a betegek viselkedésére ráillik a “dühöngő őrült” kifejezés Szélsőségesen izgatottak, állandóan csinálnak valamit Rohangálnak, kiabálnak, énekelnek, a falat verik az öklükkel A hangulatbetegségek magyarázatai Pszichoanalitikus megközelítés: a depressziót tárgyvesztésre adott reakcióként értelmezik. A depressziós beteg viselkedése tehát részben a szeretetigény kifejeződése: a tehetetlenségért, valamint a szeretet és a biztonság utáni vágyat

mutatja. A depresszióra hajlamos emberek önértékelése külső forrásból ered: mások elismeréséből és támogatásából A depresszió pszicho- 66 analitikus elmélete tehát a tárgyvesztésre, a külső elismeréstől való túlzott függőségre és a düh internalizációjára épül. Behaviorista megközelítés: a megerősítés hiánya játszik döntő szerepet a depresszió kialakulásában. Kognitív megközelítés: nem arra koncentrál, amit az ember csinál, hanem arra, ahogyan önmagát és a világot szemléli. Siker helyett kudarcot várnak el maguktól, teljesítményeik értékelésében kudarcaikat felnagyítják, sikereiket kicsinyítik A depresszióban előforduló kognitív torzítások 1. Túláltalánosítás: messzemenő következtetések levonása egyetlen esemény alapján 2. Szelektív elvonatkoztatás: rágódás egy lényegtelen részleten az adott szituáció lényegesebb jellemzőinek figyelmen kívül hagyásával. 3. Felnagyítás és

alulbecslés: a k is kudarcok felnagyítása és a f ontos sikerek lekicsinylése a saját teljesítmény értékelésében. 4. Perszonalizáció: felelősségvállalás a világ rossz eseményeiért 5. Önkényes következtetés: olyan következtetések levonása, amelyekre kevés a bizonyíték Biológiai megközelítés: több adat bizonyítja, hogy hangulatunk az ingerületet egyik idegsejtről a másikra átvivő neurotranszmitterek szabályozása alatt áll. A hangulatbetegségekben szerepet játszó két legfontosabb neurotranszmitter a noradrenalin és a szerotonin. A hangulatbetegségek az idegrendszer biokémiai változásaival járnak együtt Sérülékenység, stressz A depresszióra vonatkozó sérülékenységet fokozhatja még néhány tényező: a társas készségek hiánya, a szegénység, a másoktól való erős függőség, hétévesnél fiatalabb saját gyerek, a szoros és intim kapcsolatok hiánya. A férjjel vagy barátokkal való intim, bizalmas viszony

csökkenti a depresszió kockázatát a stresszkeltő élethelyzetekben A betegséget a genetikus, korai fejlődési és környezeti tényezők együttesen hozzák létre. Szkizofrénia Szkizofrénia: címkével ellátott betegségcsoport a s zemélyiség súlyos dezorganizációjával, torz valóságszemlélettel és életvezetési képtelenséggel jellemezhető. A szkizofréniásnak nyilvánított személyek általában kórházi ápolásra szorulnak, néha hónapokig vagy évekig is Olyan a szkizofrénia lassan fejlődik ki, a beteg elkülönülése és furcsa magatartása fokozato- 67 san alakul ki. Máskor hirtelen, heves zavarodottsággal és emocionális nyugtalansággal kezdődik A szkizofrénia jellemzői Gondolkodás és figyelemzavar: a szkizofrénia elsősorban a gondolkodás zavaraival jellemezhető. A gondolkodás folyamata és a gondolatok tartalma is sérül A szavak és a kifejezések önmagában értelmesek, de egymással nincsenek semmilyen érthető viszonyban

Az egymással össze nem függő szavak és kifejezések egybekapcsolása és teljesen egyedi szókapcsolatok jellemzik a szkizofrén írását és beszédét A szkizofrénia egyik központi tünete a figyelem konrollására és összpontosítására való képtelenség érzése A legtöbb szkizofréniában szenvedő beteg a belátás hiányával jellemezhető. Sokszor téveszmék, vagyis olyan hiedelmek hatása alatt állnak, amelyekkel a legtöbb ember nem értene egyet, vagy legalábbis a valóság félreértelmezésének vélné őket. befolyásolási téveszmék - üldöztetéses téveszmék - nagyzási téveszmék Észlelési zavarok: az észlelés legdrámaibb zavarait hallucinációknak nevezzük. A hallucinációk a megfelelő külső ingerek hiányában jelentkező érzékleti élmények - leggyakoribbak a hallási hallucinációk. Érzelmi zavarok: a szkizofrén betegek általában nem képesek normális vagy megfelelő érzelmi reakciókra. Gyakran visszahúzódnak, és nem

reagálnak olyan helyzetekben, amelyek vidámmá vagy szomorúvá tennék őket. Mozgásos tünetek és visszahúzódás a val óságtól: grimaszolnak, furcsa arckifejezéseket vesznek fel. Időnként folyamatosan gesztikulálnak sajátos ujj-, kéz- és karmozdulatok sorozatával Másik végletként néhányan teljesen mozdulatlanok Csökkent működőképesség: sok problémájuk lehet a mindennapi élethez szükséges napi tevékenységek végrehajtásában. A személyes higiéniára és testápolásra nem fordítanak figyelmet Az egyén egyre inkább elszigetelődik és kerüli mások társaságát A szkizofrénia magyarázatai A legújabb adatok azt jelzik, hogy az agy mind szerkezetében, mind működésében rendellenes. Biológiai megközelítés: Családfakutatások arra utalnak, hogy a szkizofrének rokonai között nagyobb a valószínűsége a betegség kialakulásának, mint azokban a családokban, amelyekben nem fordult elő szkizofrén megbetegedés. Amíg a

hangulatbetegségek neurokémiai elméletei a noradrenalin és a szerotonin szerepére összpontosítanak, a szkizofrénia esetén a dopamint 68 vélik bűnősnek. A dopamin-hipotézis azt állítja, hogy a szkizofréniát az agy bizonyos szinapszisaiban előforduló dopamintöbblet okozza SZEMÉLYISÉGZAVAROK A személyiségzavarok a maladaptív viselkedésformák tartós mintázatai. A személyiségvonásokat az észlelés, a környezettel való kapcsolat és az önmagunkról való gondolkodás tartós módjaiként írtuk le. Amikor a személyiségvonások annyira rugalmatlanná válnak, és az alkalmazkodást annyira akadályozzák, hogy számottevően rontják a személy normális életvitelre való képességét, akkor személyiségzavarról beszélünk A személyiségzavarral jellemezhető ember nem zavart, nem szorong, és egyáltalán nincs motiválva viselkedése megváltoztatására. A narcisztikus személyiségzavar olyan személyre vonatkozik, aki túlontúl el van

telve önmaga fontosságával, állandóan mások csodálatát és figyelmét akarja elnyerni, ugyanakkor teljesen érzéketlen mások szükségletei iránt, és gyakran ki is használja őket. A depedens személiység viszont passzívan viszonyul az élethez, képtelen döntéshozatalra és a felelősségvállalásra, leértékeli önmagát, és folyamatosan mások támogatására szorul. Az antiszociális személyiség Az antiszociális személyiségű (pszichopata) emberek kevés felelősségérzettel, fogyatékos erkölcsi érzékkel rendelkeznek, és nem törődnek másokkal. Fő jellemzőjük a lelkiismeret hiánya Az antiszociális személyiség ritkán tekint másra, mint saját szükségleteire Az antiszociális viselkedés több okra vezethető vissza, köztük a bűnöző bandák és egyes szubkultúrák hatására, a figyelem és a státus kivívásának igényére, a valósággal való kapcsolat elvesztésére és az ösztöntörekvések konrolljának hiányára. Az

antiszociális személyiségű ember kevés érzelmet mutat önmagán kívül bárki iránt, nem érez bűntudatot vagy lelkifurdalást, bármilyen szenvedést okozzon is másoknak. Jellemző vonás: hazudozásra való hajlam, a vakmerő kalandok és izgalmak keresése egészen csekély veszélyérzettel kísérve, és a büntetésre való érzéketlenség. Az antiszociális személyiség két diagnosztikus jellemzője: a.) képtelen empátia érzésére és másokkal való törődésre b.) nincs bűntudata (semmilyen lelkiismeret-furdalást nem érez, ha valamit elkövet, függetlenül attól, hogy az mennyire kifogásolható) 69 Az antiszociális személyiség magyarázatai Biológiai tényezők: jelentős mennyiségű bizonyíték támasztja alá, hogy az antiszociális viselkedésnek és különösen a bűnöző viselkedésnek, genetikai háttere van. Az antiszociális hajlamot mutató gyerekek vizsgálata arra utal, hogy jelentős részük, vagy talán a többségük a

figyelemhiány zavarait és indulatai gátlásának képtelenségét is mutatja. Szülői tényezők: a szülői gondozás minősége erősen kapcsolódik ahhoz, hogy kialakul-e az antiszociális viselkedés, különösen akkor, ha a gyermek hajlamos hiperaktivitásra, és magatartási zavarokat mutat. A magatartási zavarok egyik legjobb előrejelzője a szülői felügyelet mértéke További tényező a szülő kívülállása: azok a gyerekek, akiknek szülei nem érdeklődnek a gyerek mindennapi élete iránt (pl. nem tudják, hogy kik a gyerek barátai) hajlamosabbak antiszociális személyiséget kialakítani Neuropszichológiai problémáktól az anya kábítószer-fogyasztása, terhessége alatti hiányos táplálkozása, méhen belüli és születés utáni mérgezések, bántalmazás, születési komplikációk és kis születési súly következtében a gyerekek ingerlékenyebbek, indulatosabbak, félszegebbek, hevesebbek, figyelmetlenebbek, lassabban tanulók, mint

kortársaik. Személyiségtényezők: feltételezik, hogy a többi gyerek agresszíven fog velük szemben viselkedni, és mások cselekedeteit ennek a feltételezésnek megfelelően, nem pedig az adott helyzetben mutatott jelzések alapján értelmezik - milyen módon válaszoljanak egy másik gyerek provokációnak értelmezett viselkedésére, a m agatartási zavarokat mutató gyerekeknek csak nagyon kevés lehetséges válasz jut eszébe, és az általában az agresszió. A Borderline személyiségzavarok A borderline személyiségzavar fő jellemzője a labilitás. A borderline személyiségű egyének hangulata labilis, gyakori és sokszor minden ok nélkül megjelenő depressziós, szorongásos és dührohamokkal. Ezeknek az embereknek az énképe is labilis: a szélsőséges kétkedés saját magukban a hihetetlen önteltséggel váltogatja egymást. A személyközi kapcsolatok is ingatagok: valaki eszményítése hirtelen gyűlöletbe csaphat át, minden ok nélkül Szinte

paranoiásan rettegnek attól, hogy elhagyják őket, mások legártatlanabb cselekedeteit sokszor cserbenhagyásként vagy elutasításként értelmezik Önromboló viselkedés, amely sokszor öncsonkításban vagy öngyilkosságban is végződhet A borderline személyiség magyarázatai 70 Biológiai megközelítés: a borderline személyiségűnek diagnosztizált egyének családjában magas az érzelmi zavarok előfordulási aránya. Pszichanalitikus megközelítések: a borderline személyiségű egyén csak annyira alkalmazkodik a valósághoz, hogy a való világban éppen hogy csak megéljen, de konfliktusai kivédésére csak olyan primitívebb elhárító mechanizmusokat használ, mint a tagadás. Amikor úgy érzi, hogy mások visszautasítják, elfordul saját magától, és önbüntetést vagy öncsonkítást róhat ki magára. Érzelmeinek és személyes kapcsolatainak labilitását a hasítás okozza - érzelmei és kapcsolatai megítélése a “t ökéletesen

jó” és a “t ökéletesen rossz” én, illetve másik közötti ingadozást tükrözi. Kognitív megközelítések: mindent egymást kizáró, ellentétes kategóriákban értelmez. Egy dolog vagy jó, vagy rossz, vagy siker vagy kudarc, vagy megbízható vagy csalárd. A kognitív viselkedésterápiák abban segítik a klienst, hogy valósághűbb és pozitívabb énképet alakítson ki, hogy adaptívabb készségeket sajátítson el problémái megoldásában és érzelmei kontrollásában. 71 XIV. tétel SIGMUND FREUD SZEMÉLYISÉG-ELMÉLETE ÉS PSZICHOTERÁPIÁS MÓDSZERE I. Pszichoanalízis pszicho + analízis 1. Jelentése: lélekelemzés Analízis: - pszichológiai gyógymód: pszichoterápiás eljárás, lelki eredetű tünetek kezelésére irányul - kutatási módszer: lelki megnyilvánulások kutatása, vizsgálata - tudományos elmélet: normális, kóros emberi jelenségek elemzéséről, vizsgálatáról - orvostudományra, pszichológiára, történelem

szemléletre, művészetek re nagy hatással volt 2. Sigmund Freud - osztrák származású, zsidó pszichiáter, nagy pszichológus - pszichoanalízis megteremtője - megváltoztatta lélekről adott felfogást, ő emelte ki a tudatalattit - nagy hangsúlyt fektetett a szexualitásra, a gyermekkori szexuális élményekre - idegrendszer felépítésével, működésével foglalkozott, neurotikus betegségek, pana szok - hipnózis alkalmazása - hipnotikus állapotban a terápia hasznosabb - hipnózist alkoholisták esetében is használni, átmenetileg használta a hipnózist - pszichoanalitikus pszichoterápia megszokottól eltérő módszerek: álomelemzés, szabad asszociáció használata 3. Személyiség strukturális felépítése ID EGO ösztön én én SUPEREGO felettes én Id: születéstől rendelkezésre áll, a többi én ebből fejlődik ki, ösztöntörekvések tárháza * ösztöntörekvés: éhség, szomjúság, fájdalomelkerülés, agresszió * örömelv

alapján működik - kielégítésre tör, hajtóereje, energiabázisa libidó - kéjvá gyat jelent, benne van a szeretet is 72 * a szexuális jellegű motivációnak nagy a szerepe, az ember egy zárt energiarendszer energia megmaradás törvénye, fő bázis a libidó Super ego - felettes én: idők során alakul ki, tanult, szerzett tulajdonság - elsősorban a szülők alakítják jutalmazással, büntetéssel - célja a jó viselkedési normák elsajátítása, lelkiismereti funkciót gyakorolja - saját viselkedésünket mi szabályozzuk - a normatanulás egyik lehetősége a modellálás, a jutalmazás és a szeretet megtartásá nak akarása Ego - én: - externális feladat - internális feladat * externális: a viselkedés megszervezése - kimenő feladatkör * internális: a két szélső énrész között összhang, harmónia megteremtése, kompromis szumra kell jutni - befelé menő feladat * realitás elv alapján működik: kultúránként változó, megzabolázza

az ösztön én törekvéseit * ösztöntörekvésünket megfelelő helyen, megfelelő időben, módon fejezzük ki * tartósan nem tudja az Ego biztosítani a nyugalmat, egyensúlyt, - idegesség, nyugtalan ság elhárító mechanizmusok Az elhárító mechanizmusok az én védelmét szolgálja, csökkenti a feszültségszintet, helyreállítja az egyensúlyt. Specifikus elhárítási módok: tagadás, elfojtás, regresszió, projekció, izoláció, szublimáció, intellektualizáció * életünk során alakul ki * életkorhoz kötött * egészséges és beteg emberek is használhatnak elhárító mechanizmusokat Tagadás: - mintha egy esemény nem történt volna meg - óvodásokra és pszichésen betegekre jellemző pl. gyászreakció Elfojtás: - a tudatos szférából elfelejtődik az esemény pl. évforduló elfelejtése Regresszió: - egész személyiség vagy egy része visszaesik egy már túlhaladott szintre pl. testvérféltékenység 73 Projekció - kivetítés: -

személyiségtesztek, kivetítem amit gondolok, egy másik emberre vetí tem egy másik ember véleményének gondolom üldöztetéses zavarok háttere Izoláció: - elszigetelni valamilyen érzést tudatosan vagy nem tudatosan, háttérbe szorít- juk - probléma nem oldódik meg, a helyzet feszültséget más területen felnagyítom Szublimáció - átszellemítés: - valamilyen kudarc energiáját átviszem egy másik területre, ahol pozitívan hasznosítom Intellektualizáció: - fokozott értelmi megközelítés - érzelmileg nehéz helyzetben tudatosan a túlélést segítő értelmi támpontokat vesszük elő Neurózis kialakulása Ego tartósan nem tudja összeegyeztetni a két szélső ént - idegesség, nyugtalanság, nincs összhang - elhárító mechanizmusokat működtetjük - csak abban segít, hogy ne legyek ideges, de ha nem oldom meg a problémát - jönnek a neurotikus tünetek (reszketés, alvásproblémák, gyomor-, bélműködés zavarai, átmeneti vagy

tartós fejfájás, körömrágás, szorongás). Ha az alapprobléma megoldatlan, akkor ezek a tünetek összekapcsolódhatnak - betegséget is okozhat. Általában fél évig kell fennállnia a tünetkomplexusnak, hogy orvos is diagnosztizálhassa Disztiniás zavarok az orvostudomány szerint, pszichológiában neurotikus zavarok. A neurózis az élmény feldolgozás betegség értékű zavara. Megnyilvánul: - az élmény átélésében - viselkedésben - testi tünetekben is Nagyon erős, olykor behatárolatlan szorongás. Fóbia: nagymértékű szorongás, erőteljes rettegés irreális szinten. Kényszerterület lehet - neurózis vagy - elmebetegség tünete Depressziós, depresszív neurózis - nyomott, rossz hangulat - negatív önértékelés - lassú mozgás, gondolkodás 74 - elhúzódás a közösségtől - nem tud örömmel átélni semmit - öngyilkosság gondolata Konvenziós neurózis: hisztéria - valamilyen pszichés feszültség átváltódik testi tünetté -

elfojtott probléma fog testi tünetet okozni Freud ezzel a neurózissal foglalkozott. Tudatos Tudatalatti bizonyos technikákkal felhozható a tudatosba (szabad asszociáció) Tudattalan Tudatos: mindaz, amiről be tudunk számolni, ami számunkra evidens. A viselkedésünket igen gyakran nem tudatos tényezők befolyásolják. Tudatalatti: nem csak az ösztöntörekvéseket, hanem sok más kognitív tényezőt is magába foglal. Ezek felszínre hozatók, tudatossá tehetők Előfordul, hogy spontán mó don kerül a felszínre. Felhozatók pl hipnózissal, álomelemzéssel, szabad asszo ciáció technikájával, tudatalatti játékok, rajzok elemzésével. Elszólások, viccek jelentősége vagy az elhárító mechanizmusok fontossága. Freud féle gyógyítás lényege, hogy a tudatalattiba elfojtott félelmeket felszínre hozzuk. Nincs benne idő - tér - okság. Nagyon ambivalens érzelmek a jellemzőek. Tudattalan: két részre osztható 1. elfojtott 2. sosem volt tudatos A

személyiség strukturális felosztása nem vonható párhuzamba a tudatos és tudattalan rendszerrel. A két rendszer nem egy az egyben felel meg egymásnak. Pszichoanalítikus pszichoterápia 1. Freud-i rendszerben a neurózis kialakulása: - az ego tartósan nem tudja összeegyeztetni az ösztön én és a felettes én törekvéseit - ennek eredménye idegesség, feszültség, nyugtalanság - ezt megpróbáljuk az elhárító mechanizmusokkal csökkenteni 75 - ha tartósan nem szüntetem meg a probléma okát, akkor neurotikus tünetek keletkez nek pl. alvászavarok, izzadás, kipirulás, kiválasztási problémák, reszketés, remegés körömrágás (teljesítményszorongás) tic - akaratlan mozgásterek - ha nem sikerül a gondot felszámolni, akkor ezek a tünetek az egyénre jellemző mó don összekapcsolódnak, elmélyülnek, akkor min. fél év után neurotikus betegségek, kórképek alakulhatnak ki, ezeket orvos diagnosztizálja (napjainkban disztímiás zava roknak

hívják) Neurózis: az élményfeldolgozás betegségértékű zavara, ami megjelenik az élmények átélésében, a viselkedésben és testi tünetekben. Típusai: szorongásos, kényszer, depresszív konverziós (hisztéria) neurózis elfojtott probléma - energia testi tünetben jelenik meg 2. Milyen panaszoknál használhatjuk fel: Neurotikus tünetek, panaszok, betegségek kezelésénél lehet használni, kisebb viselkedési zavaroknál. Nem használható elmebetegeknél, súlyos kríziseknél, értelmi fogyatékosoknál. Elmebetegeknél: fellazítja az énhatárokat, ronthat a beteg állapotán magatartása, viselkedése rosszabb lesz, szétesik a személyisége Értelmi fogyatékosok: nem érik fel ésszel, nem értik Krízishelyzeteknél: gyorsabb, fokozottabb megoldás kell, fókuszterápia kell 3. Terápia célkitűzése A terápia célja a neurózis vagy probléma okának feltárása, a tudattalan elemek felszínre hozása, tudatosítása, pácienssel történő

megfogalmaztatása. A pácienssel a gyógyulás útját megfogalmaztatjuk. A terapeuta segíti ezt a folyamatot 4. Terápiás módszer terapeuta (pszichológus, pszichiáter) + páciens - asszimetrikus viszony: a terapeuta határozza meg a kereteket (mikor, hol, mennyiért) A terápia rendkívül idő és pénzigényes. (heti két-három ülés, egy ülés kb 1 óra) A páciens fekszik, a terapeuta mögötte ül. Ne legyen közöttük szemkontaktus. A kínos élményekről így könnyebb beszélni. - nyugodtan mondja el azt, ami az eszébe jut - ez elvezet tudatalatti tartalmakhoz 76 - értelmezések és álomelemzések használata - ezekből derüljön ki a betegség oka - a páciens maga döntse el, hogy mi a gyógyulás útja Pszichoszexuális fejlődés A gyermekkori szexuális élményeknek nagy a jelentősége. A szervezetünknek mindig vannak erogén zónái. Elsődleges örömszerzési zóna Életkori feladatoktól függően a libidó megszállja és működteti az erogén

zónát. Lélektani feladatot, helyzetet meg kell oldani. Szakaszai: 1. orális szakasz: 0 - 1 éves korig erogén zóna: száj és környéke A gyermek feladata az életbenmaradás, a testi gyarapodás (“szopó reflex”. Ha az életkorilag esedékes feladatot nem sikerül megoldani, akkor rögeszmések, fixációk lehetnek. pl cigarettázás, nagy zabálás, sok beszéd 2. anális szakasz: 1 - 3 éves korig erogén zóna: végbélnyílás és környéke szobatisztaságra való szoktatás, a gyerek a mi kedvünkért válik szobatisztává. 3. fallikus szakasz: 3 - 6 éves kor fiúknál 4 - 7 éves kor lányoknál erogén zóna: nemi szervek és környéke - nemi identitástudat kialakulása nőkhöz tartozom, férfiakhoz tartozom oidipusz konfliktus elektra konfliktus Anyához való szoros kötődés. Fiúknál is, lányoknál is - analitikus identifikáció más né ven. Fiúknál: - besorolják magukat férfinak, saját nemmel azonosítás - kasztrációs félelem - erős

kötődés az anya felé, szeretné az apját kiszorítani - azonosulás az agreszórral: azonos vagyok veled, mert ha engem bán tasz akkor mintha magadat bántanád - másodlagos azonosulási folya mat - a gyerek elkezdi utánozni az apját - anya el tudja rontani ezt (nem szabad nagyon kötni a gyereket) 77 Lányoknál: elektra konfliktus - saját nemmel való azonosulás - péniszirigység - ki akarja sajátítani az apját - lányok felerősítik az anyával való azonosulást - ha ezt nem sikerül megoldani akkor később szexuális zavarok keletkezhetnek 4. Latencia periódus: 7 - 12 éves korig ösztönnyugvás - nincs erogén zóna jellemzőek az azonos nemű barátságok, a nemi érdeklődés nem jellemző az időszak végén indul el valami 5. Genitális szakasz: 13 éves kortól erogén zóna: nemi szerv és környéke ellenkező neműek partnerkapcsolata, ez az örömteli szexualitás alapja fontos az önálló identitás kialakítása, leválás a szülőktől,

pályaválasztás a serdülőkor krízishelyzeteket teremt 78 XV. tétel C.G Jung elmélete Vonáselméletek Eysenck,Cattel, Rotter, Witkin I.Jellemzői Képviselőik feltételezik azt, hogy vannak olyan személyiségtulajdonságok, melyek viszonylag tartósan jellemzőek. Vannak változó vonásaink is Van néhány olyan, ami tartós és minden embert lehet vele jellemezni. Egyes emberek komplex jellemzéseknél az a j ó, ha minél több az egyedi vonás, de felszínesebb és lényegre törő elemzéshez lehet találni néhány minden felnőtt emberre jellemző vonást. Teljes személyiségfeltárásra nem való II. Jung elmélete Freud tanítványa Vonáselmélete: extrovertált Introvertált Extrovertált:: nyitott, barátkozó típus, könnyen teremt kapcsolatot, szeret a társaság központjában lenni, szívesen vállal vezető, szervező szerepet, nincs ellenére a társaság előtti fellépés. Sok haverja, barátja van, de egy része elégé felszínes Szóbeliség a

jobb neki, írásban kevésbé szeret szerepelni. Facilitáló szorongás. Feszült helyzetben jó teljesítményre ösztönöz Introvertált: nehezen barátkozik, zárkózott, nem szívesen vállal közszereplést, szervezést. Szívesebben nyilatkozik írásban. Kevés barátsága van, de ezek nagyon mélyek. Feszültségteli helyzetekben a debilizáló szorongás jellemző rájuk. Mindkettő tulajdonságnak vannak fokozatai. Jung szerint: Extrovertált 25% Introvertált 25% Ambivertált 50% Ambivertált: a többség a helyzettől függően extrovetált vagy introvertált. A környezettől is függ. 79 Kialakulása: - életünk során - gyerekkortól indul – elsősorban extrovertált - 12 év körül természetes introvertált folyamat - serdülőkor és fiatal felnőtt kor dönti el - alkati sajátosságok szerepe - gyerek számára fontos minták hatása - szerzett élmények, tapasztalatok III. Faktoranalitikus vonáselméletek Személyiség tulajdonság: pl. értelem,

intelligencia, empátia, barátságosság, nyitottság, kétszínűség, félősség, segítőkészség, rosszindulat, jóindulat, kreativitás, modorosság, hiszékenység, hazudozás, embertelen Megfelelő matematikai, statisztikai eljárásokkal egyre kisebb csoportokat alkotnak. Merőleges faktoranalízis A csoportok között nem lehet korreláció, kapcsolat. Ferde faktoranalízis Eysenck Megengedőbb, lazább. A csoportok tagjai között lehet kisebb mértékű együttjárás. A sokféle tulajdonságból egzakt módon választanak. Eysenck vonáselmélete A jung-i elmélet továbbfejlesztése. Merőleges faktoranalitikus eljárás, kevés egymástól független tulajdonságcsoport Meghatározza az elsőrendű faktorokat Olyan tulajdonságok, melyek a szokásokon keresztül befolyásolják a viselkedést Pl állhatatosság, merevség, félénkség, ingerlékenység A másodrendű faktorok adják a típust. I. Stabilitás II– nyerő Introverzió Extroverzió III. IV.

Neurotikusság, kiegyensúlyozatlanság 80 IV. Cattel faktoranalitikus vonáselmélete Ferde faktornalalízis Elsőrendű faktorok vagy gyökérvonások. A viselkedésben fellelhető vonáselméletek pl magabiztos, határozott, konzervatív, csoporthelyzettől függő, fegyelmezetlen, laza, nyugodt Másodrendű faktorok vagy átfogó választendenciák. A magatartást az elsőrendű faktorokon keresztül gyakorolják. pl invia, szorongás Az ember magatartása azért változékony. Szükségállapotok, motivációk + helyzeti összetevők + aktuális testi, lelki állapot Örökletesség szerepe a magatartásban. Pl IQ A környezethez való attitűd tipológiák I.Rotter: külső belső kontroll dimenzió A helyzeteket is meg lehet különböztetni aszerint, hogy a fókusz a környezettől vagy tárgyi feltételektől vagy az embertől függ. Az embereknél is van olyan általános viszonyulás, hogy a vele történt eseményekben a külső tényezőknek vagy saját magának

tulajdonít dominánsabb szerepet. 1. Csoport: külső kontrollos személyiségek - kontroll elsősorban kívül - saját történéseknél az esetek többségében külső tényezőknek tulajdonítanak szerepet pl. más emberek, sors, szerencse, Isten - magatartásukat külső elvárásokhoz igazítják - kevésbé bíznak magukban – kisebbrendűségi érzet, szorongás - megfelelő értékrendszer nélkül magatartási problémák, pszichopatológiai elváltozások pszichopata: olyan személyiségzavar, ahol nincs betegségtudat, nem szeret, nem szorong, nem tanul a tapasztalatokból, felszínes érdekvezérelt 1. Csoport: belső kontrollos személyiségek - életeseményeikben a saját szerepüket tartják az esetek többségében dominánsnak - tudatosak, kevésbé szorongóak - önálló, saját értékrendszerük van, ez irányítja a viselkedésüket Személyiségdimenzió kialakulása - tanult, szerzett tulajdonság - szülői neveléstől függ

elsősorban, de befolyásolja az oktatás és a kortárskapcsolatok - fontos a szülői modell, a felelősségvállalás és az őszinteség 81 - jutalmazó vagy büntető magatartás - életkori sajátosságok jelentősége - összefügg az erkölcsi fejlődéssel - eleinte a gyerekek külső kontrollosak - identifikáció, interiorizáció, segítik a belső személyiség kialakulását - tapasztalat + értelmi fejlődés - 10-11 év körül heteronóm erkölcs – autonóm erkölcs az interiorizáció segítségével a gyerek kialakít egy saját, önálló értékrendszert és a gyereket a saját értékrendszere vezérli a magatartásban, a heteronóm erkölcsnél a külső tényezőkhöz igazítják a viselkedést Witkin elmélete – mezőfüggőség – mezőfüggetlenség 1940-es években végzett kísérletek adták az alapötletét (rúd – merőlegesség – beépített emberek – háttérváltoztatás) A kísérlet során tanúsított magatartás más

helyzetekben is jellemző az adott személyre. 1. Csoport: mezőfüggő személyek - érzékelésüket, észlelésüket befolyásolja a háttérmező és a társak véleménye - érzékelésük globális, differenciálatlan, pontatlan 2. Csoport: mezőfüggetlen személyek - érzékelési élményüket kevésbé befolyásolja a háttérmező és a társ véleménye - komoly teljesítménybeli eltérések - észlelésük differenciált, pontos A külső – belső kontroll és a mezőfüggés – függetlenség közti kapcsolat: Külső kontroll + mezőfüggőség Belső kontroll + mezőfüggetlenség vannak kivételek Előfordulhat, hogy valaki belső kontrollos, de érzékszervi problémák miatt mezőfüggő. Mc. Clelland-Atkinson: teljesítményorientációra vonatkozó elmélete - a feladatokhoz és eredményekhez való viszonyulás adja az alapot 2. Csoport: sikerorientált személyek - érdeklődőek, szívesen vállalnak feladatokat - képességeiknek megfelelő

vagy kihívást jelentő helyzeteket vállalnak - minél jobb eredményre törekszenek - facilitáló szorongás, magas igényszint 3. Csoport: kudarckerülő személyek - nem vállalnak vagy elkerülik af eladathelyzetet. 82 XVI. tétel CARL ROGERS SZEMÉLYISÉG-ELMÉLETE ÉS A KLIENSKÖZPONTÚ PSZICHOTERÁPIA LÉNYEGE HUMANISZTIKUS PSZICHOLÓGIA Humanisztikus: humanizmuson alapuló, az embert középpontba helyező irányzat. Célkitűzés az ember szabad fejlődése, alkotása. 1962-ben hozták létre. Harmadik nagy, jelentős pszichológiai iskola. A humanisztikus pszichológia elméletek közös vonásai - biológiai törekvések, ösztöntörekvések, szükségletek, de az ember racionális lény és felelősen tud dönteni az életéről - az ember jó, van benne egy késztetés a fejlődésre, az ember önmegvalósításra törekszik - az ember kreatív és aktív - magasra teszi a lelki egészségesség mércéjét Az ember eredendően jó - képes a

fejlődésre, változásra analízisnél: a jó egó a fontos behaviorizmus: az adott ember tudjon alkalmazkodni és beilleszkedni humanisztika: az az ember egészséges lelkileg, aki önmegvalósításra törekszik Képviselői kritizálták a pszichoanalízist, azért pl. Freud az elméletét neurotikus betegek alapján készítette el Analízis azt mondta, a humanisztikus pszichológiával az a baj, hogy túlságosan egészséges emberek vizsgálata történik - feministák, homoszexuálisok szimpatizáltak ezzel az irányzattal - az egyéni élményt vizsgálják szimmetrikus kapcsolatban nagy szerepe van az önismeretnek, önkontrollnak - mindig a teljes és egészséges emberre koncentrál ez az elmélet - optimista - törtető, egoista, önző elmélet Fő képviselői Georg Kelly, Carl Rogers, Abraham Maslow, Erik Ericson 83 84 Carl Rogers self-elmélete 1902-1987-ig élet, 1951-1959 között elméleti mag létrejötte - humanisztikus, interperszonális, self-elmélet

Az egyént elsősorban énközpontúan, de társas kapcsolatokban elemzi. Elméleti keretének jellemzői: - az ember eredendően jó és fejlődési potenciállal születik, ez adja az alapbázisát a személyiség fejlődésének - elismeri az örökölt adottságok szerepét, de alapvető késztetés az önmegvalósítás szándéka „Minden élőlény alapvető hajlama a küzdés - hogy megvalósítsa, fenntartsa és erősítse magát” Carl Rogers - elismeri a biológiai szükségletek szerepét, de mindezek alárendeltek az önmegvalósítási vágyhoz képest Az elmélet alapfogalmai Self: énfogalom, énkép Énkép: azoknak az érzéseknek, véleményeknek és attitűdöknek a szervezett mintázata, amit az adott személy magára nézve elfogad, igaznak gondol. attitűd: viszonyulás (értelem - érzelem - cselekvés) Ez vagyok én ilyen vagyok - énkép. Szoros kapcsolatban van az énkép az önismerettel, nem feltétlenül a valóságot tükrözi. Minden tapasztalatot az

énfogalom mentén érzékelünk. Előfordul, hogy nekünk nem tetsző elemeket elhárítunk, de ez szorongáshoz vezet. Az élethez való alkalmazkodást, teljesítést befolyásolja az énkép rugalmassága. A közvetlen sikerélmény szolgálja az énképet. Viszonylagos állandóság az énképbe, és van egy kisebb vagy nagyobb átalakulás. Énideál: azoknak az érzéseknek, véleményeknek, attitűdöknek szervzett mintázata, amilyenné az adott személy válni szeretne (ilyen szeretnék lenni) Közeli - távoli jövőre nézve elmélet pl. hogy képzeled el ezt a napot 10 év múlva Közeli énideál és a távoli, jövőre vonatkozó között ne legyen nagy eltérés, szakadék. Ne legyen túl irreális. Távoli és közeli ne mondjon egymásnak ellent Az énideál és énkép egymással legyenek harmonikusa, ne legyen eltérés. 85 Organizmus: magába foglalja az énképet, az énideált, az összes viselkedéses reakciót, a teljes személyiséget (ez vagyok én)

Kongruencia: hitelesség - akkor hiteles valaki, ha a három elem összhangban van egymással Hiteles, őszinte magatartás. Szóbeli és a nem szóbeli közlések ugyanarról szólnak Inkongruencia: nincs összhang az énkép, az énideál és az organizmus között. A probléma források - az énkép és az énideál között összeütközés, eltérés van - irreálisan magas személyiségi zavarok keletkezhetnek, önértékelési problémák, nárcisztikus személyiségi zavar (túlzott önértékelés) - az egyén szerint az énideál és az énkép egybe esik és ez tökéletes (beképzeltség) - az énkép és organizmus között feszültség, eltérés van nem úgy élek, viselkedem mint amilyen vagyok - feszültség, idegesség, nyugtalanság - neurotikus tünetek jelentkezhetnek Minden embernél alapvető motívum a szeretet iránti vágy. Kliensközpontú terápia Rogers-i elmélet gyógyító eljárása. 1940-es évektől munkálkodott rajta 1960-70-es évekre alakult ki

és terjedt el. Lehet használni: - életvezetési problémák, nehézségek - kapcsolati zavarok - viselkedéses problémák Épértelmű, jól verbalizáló serdülő vagy felnőtt kell hozzá. A terápia alapelvei - a kliens az, aki saját magát a legjobban ismeri, ő tudja a problémát megoldani - terapeuta: erre a programra kiképzett ember terapeuta és a kliens kapcsolatáról szól - kliens: lelki panasszal, problémával küzd - szimmetrikus kapcsolat a terapeuta és kliens között: a kliens határozza meg a fő kereteket - rövidebb idő - kevesebbre kerül „Az egyén viselkedésének megértéséhez a legjobb nézőpont az egyén saját belső referencia (belső megérzés) keretéből nyílik.” 86 - szóbeli terápia, ahol a kliens határozza meg a kereteket, a kliens fogalmazza meg a problémáit ő mondja el milyen gyakorisággal, mennyi ideig szeretne terápiában részt venni. (Analízisnél aszimmetrikus: nem az én határozza meg) - az ember az a mód,

ahogyan a világot megéli - meg kell ismerni, hogy ő hogyan éli meg a világot - az ember racionális felelősségteljes lény - a kliens az, aki megfogalmazza, hogy mi a baja, problémája - van egy fejlődési potenciál, az ember egy kreatív lény, ezek adják az erőforrást, hogy a kliens megtalálja a fejlődési potenciált, a terapeuta segíti ezt a folyamatot - fontos a terapeuta közreműködése és személyes hozzáadása Speciális beszélgetés - kérdésekkel, ötletekkel, szempontokkal a probléma feltárást, megoldást segíti, a kliens oldja meg a problémát - ennek érdekében a terapeuta visszatükrözi az elmondottakat, a terapeuta az itt és most élményére épít - őszinte, elfogadó légkört kell teremtenie a terapeutának, amiben ő maga is hiteles A terapeuta legyen: - nyitott, érdeklődő, feltétel nélküli elfogadás, megértés, tolerancia, előítélet mentesség, empátia, hitelesség - a terapeuta dolga a visszatükrözés, a probléma

megfogalmaztatása és a megoldás megkeresési folyamata Terápia eredménye - a kiinduló problémát a kliens megoldja - nő az önismeret, az önelfogadás - nő a kreativitás, javul a problémamegoldó készség - nagy a transzferálás (probléma átvitel)lehetősége - Freud-i terápiás módszer eredményét nem lehet nyomon követni - magnófelvételeket lehet készíteni - Rogers eljárás 87 XVII. tétel TANULÁSELMÉLETI ÉS SZOCIÁLIS MEGKÖZELÍTÉSEK BEHAVIORIZMUS, NEOBEHAVIORIZMUS, WALTER MISCHEL I. Behavior = viselkedés Viselkedés központú lélektani irányzat. Lelki jelenségek fontossága. John B. Watson 1913. - jó cikk megírása 1920-tól terjedt el - második nagy pszichológiai irányzat, iskola. Bírálják az intorspekciót és Frued pszichoanalízisét. Freud-i elmélet kritikája II. Elméleti keret jellemzői - objektív adatokra van szükség - állatkísérletek, melyek megismerhetőek, fontosak, kontrolálhatók - operáns kondicionálás -

csecsemők vizsgálata, félelmi reakciók - állatlélektan + csecsemővizsgálat - emberre is érvényes - rövid időn belül sikeres irányzat lett - kutatások számának növekedése - a viselkedés kondicionálások eredménye - minden magatartás viselkedés elemezhető, feltárható - klasszikus kondicionálás, operáns kondicionálás, utánzásos tanulás - minden viselkedést kis elemekre lehet bontani - legkisebb elem a feltételes válasz - a viselkedést fel lehet építeni, meg lehet változtatni, befolyásolni - jutalomnak és büntetésnek nagy a szerepe - a tudat privát szféra, inkább a magatartást kell elemezni S - fekete doboz - R pszichológia - lélek nélküli lélektan S: stimulus, inger: minden, ami egy viselkedést megelőz - bemenet R: válasz - a viselkedés teljes spektrumát átfogja - kimenet fekete doboz: ez vagyok én bemenet + kimenet elemzése, fekete doboz figyelmen kívül, klasszikus behaviorizmus 88 Viselkedés

megváltoztatásának módjai: - viselkedés, elemzés - objektív adatok gyűjtése - környezeti tényezők megváltoztatása új irányzat Neobehaviorizmus: az ember is számít Kialakítók: Thorndike, Skinner, Eysenck, Mahoney Lehet használni: - magatartási problémák - viselkedési zavarok - evési problémák (anorexia, bulimia) III. Stresszreakciók, pszichés betegségek kialakulása Stressz: testi vagy pszichés konfortérzetünket valami veszélyezteti. Stresszor: ami veszélyezteti a konfortérzetünket. Reakció függ az alkattól, az élethelyzettől, ki hogyan reagál. A reakciók nagyon egyéniek Vannak stresszre fogékonyabb emberek, de vannak akik jobban tűrik a stresszhelyzetet. Fontos a rossz stresszkezelés és a tanult tehetetlenség Ez közrejátszik a megbetegedésben Tanult tehetetlenség: ha egy helyzetet feladok, akkor előfordul, hogy legközelebb el fogom hárítani és nem fogok sikeresen megküzdeni a problémával, mert rögzül a tehetetlenség.

Adatbázis: - rossz stresszkezelés - tanult tehetetlenség - eredmény a viselkedéses inadaptáció nem tudom kezelni a környezetet, nem tudok beilleszkedni IV. Viselkedésterápiás módszerek Indikációs kör: nagyon nagy, széles, sokféle lelki baj, probléma megoldása lehet - viselkedéses zavarok - életvezetési problémák - kapcsolatteremtési nehézségek - neurotikus tünetek, kórképek egy részénél - néhány súlyos pszichés tünetnél (anorexia nervosa, pszichózis) tünetek, panaszok csökkentése, gyógyszeres terápia mellett Nagyon népszerű, mert sokféle bajnál használható, valamint rövidebb és olcsóbb. 89 Tanuláselméleti alapjai: - klasszikus kondicionálás - operáns kondicionálás - utanzásos tanulás - kognitív kondicionálás Terápia alapmintája: - probléma meghatározása kliens által - célkitűzés - célkitűzésnek megfelelő program - viselkedés elemzése - kívánt viselkedés formák kijelölése - kívánt viselkedés

forma begyakorlása - új viselkedés terhelési tréningje - önkontroll - maladaptált viselkedés kiiktatása - stratégiák kialakítása Egyértelműen a viselkedésre, a viselkedés megváltoztatására irányul. Önmagában a probléma belátása kevés. Tudományos kontroll lehetősége adott legyen 1. Szisztematikus deszenzitizáció (rendszeres érzékenységmegváltoztatás) - ellenkondicionálás vagy kioltás másképpen - lényege a hibás reakció lecsökkentése, pozitív magatartás elérése - lehet használni erőteljesebb szorongásoknál és fóbiás betegségeknél (irreális szorongás bizonyos helyzetben/től) - kezelés során átnevezik a problémát, azután relaxálni kell, közben adagolják a szorongási hierarchia összetevőit - használják gyógyszeres terápia kiegészítéseként - klasszikus kondicionáláson alapul 2. Elárasztásos technika - klasszikus kondicionálás az alapja - lehet használni fóbiás betegségeknél, kényszeres

betegségeknél, de alkalmazhatjuk a m indennapokon is - a beteget a legjobban félő helyzetbe hozom 90 - megfelelően előkészített személy kell - lehet kombinálni az előző módszerrel - jól használható csoportterápiában 3. Pozitív megerősítés és kioltás - kisebb és nagyobb viselkedési problémáknál használják - éjszakai ágybavizelés Menete: - probléma megbeszélés - hétvégén terheléses próba (ivás - stopper - WC - visszatartás) újra + jutalom - napló - szidni nem szabad - jutalom - tünetre koncentrál - az okkal nem foglalkozik - célszerű kombinálni okot feltáró eljárásokkal - ha nem szüntetjük meg az okot másik tünet jelentkezhet - bekakálás 7-8 éves fiúk körében gyakoribb - hátterében depresszió van, már a tünetváltás is nagy eredmény - viselkedéses problémáknál nagyon hasznos pl. agresszió, csúnya beszéd 4. Modellálás - megfigyeléses, utánzásos tanuláson alapul - szeretnénk csökkenteni a szorongást

- hatékony magatartásmódot vagy készségeket akarunk kialakítani - valóságban vagy filmen megnézzük, hogy mások hogyan oldják meg azt a helyzetet, amitől félünk 5. Viselkedés ismételgetése - modellkövetés, utánzásos tanulás, szerepjátszás - lehet használni viselkedéses problémáknál, társas készségek fejlesztésénél, életviteli nehézségek pl. randevú megbeszélése telefonon - problémameghatározás - lehetséges megoldások kiválasztása - kliens által megvalósítható ötlet kiválasztása - szerepjátékkal begyakorolják - életben megvalósítja Asszertív tréning: csoportos terápiás módszer, amely az önérvényesítést segíti A kliens először meghatározza, hogy melyek azok a területek, ahol képtelen az önérvényesítésre - megoldási ötletek - szerepjáték (világos, érthető, másokat nem sértő önérvényesítés) 91 6. Önszabályozás - heti egyszeri terápiás ülés, a feladatokat a kliens otthon zömében

egyedül oldja meg - itt is előnyösebb a csoport - lehet használni a rossz szokások leszoktatására pl. dohányzás, alkohol, fogyókúra - a csoport előtt tett ígéreteknek nagy a motiváció hatásuk - szakaszai: - önmegfigyelés, önfeltárás - ingerfeltételek szabályozása - önjutalmazás, önbüntetés - összeegyeztethetetlen viselkedésminták kidolgozása pl. fogyókúránál - önmegfigyelés mikor mit mennyit eszik - célok megfogalmazása kiindulósúly - célsúly - program megfogalmazása egy hét alatt mennyit kívánnak lefogyni 1 kg két naponta súlyellenőrzés - ingerfeltételek szabályozása - evéssel kapcsolatos ingerek számának csökkentése meghatározott időpontban meghatározott helyen kell enni, plusz tevékenységhez nem szabad összekapcsolni (TV, újság) nem hízlaló élelmiszerek vásárlása, élelmiszert akkor vásároljunk, ha már ettünk, étkezési szokások módosítása, szépen terítve evésre koncentrálva -

önjutalmazás, önbüntetés - összeegyeztethetetlen viselkedésminták begyakorlása evési vágy - torna, tükör, súlytábla 7. Kognitív viselkedésterápia - neobehaviorista eljárás (ésszerűség) - a viselkedés elsősorban a gondolkodástól függ - az adott személy gondolkodásmódjának, helyzetértékelésének megváltoztatása - pozitív gondolkodás begyakorlása - pozitív, jó elemek megkeresése pl. szorongásos, kényszerbetegségek, depresszió, viselkedési problémák - kényszerbetegségnél gondolatstop alkalmazása - megakadályozó önistrukció - depresszív betegeknél pozitív gondolkodásmód - torzult élményfeldolgozás negatív önértékelés 92 „A terápiának az a lényege, hogy a hatékonyság átélésével ajándékozza meg a klienst.” - a hatékonysághoz kizárólag a sikereken át vezet az út Személyiségdimenzió kialakulása - felnőtteknél tevékenységterületenként eltérés - alkati, de elsősorban tanult sajátosság -

szülő sikerorientációja - hogyan segítik a képességeknek megfelelő feladatválasztást - hogyan erősítik a jó teljesítményt, milyen módszerekkel segítenek a kudarcok feloldásában - iskola, pedagógus szerepe - szerzett élettapasztalatok, kortárskapcsolatok, baráti kör WALTER MISCHEL I. A személyiségpszichológia feladata a személyiségi eltérések vizsgálata és milyen a személyiség dinamikus működése Vannak akik az első és olyanok akik a másodikra koncentrálnak Akad olyan elmélet, mely mindkettővel foglalkozik. A vonáselméletek az egyéni eltérések alapjait meghatározó tulajdonságokra vonatkoznak. A pszichoanalízis mindkét szempontra összpontosít. A szociális tanuláselmélet a behaviorizmusból nőtt ki. Klasszikus formája a folyamatra koncentrál II. A szociális tanuláselmélet fő jellemzői - a viselkedés célja a jutalom és megerősítés megszerzése - a viselkedés a következő tényezőktől függ: helyzet összetevői

helyzet értékétől milyen a valószínűsége a jutalomtól múltbeli saját tapasztalatoktól - azonos helyzetekben nagyon konzisztens (kiszámítható) a viselkedés - azonos szerepekben előre jósolható az adott ember viselkedése - váratlan, különböző helyzetekben a megerősítések és büntetések mentén kialakul a helyes viselkedés 93 III. Walter Mischel elméleti keretének lényege - tekintetbe veszi a személyi változókat is a folyamat mellett - a személyi összetevők és a helyzet változása határozza meg a viselkedést - kiemelte a kognitív szociális tanuláselmélet személyi változóit - olyan értelmi összetevők, melyek befolyásolják a magatartásomat 1. Kompetencia - hatékonyság - mire vagyok képes - fizikai adottságok + értelmi képességek + szociális készségek + speciális képességek + helyes önismeret - kódolási stratégia - milyennek látom és értékelem a helyzetet - információszerzés módja - információk

szelektálása, feldolgozása 2. Kódolási folyamat - adatok csoportosítása, értékelése, értelmezése 3. Elvárások - mi fog történni, mi lesz a következmény 4. Szubjektív értékek - megéri-e nekem - mi a várható eredmény értéke - mekkora erőfeszítést teszek 5. Önszabályozó rendszerek és tervek - hogyan értékeljük a céljainkat - hogyan érhetem el ezeket a célokat - viselkedési szabályok, erkölcsi értékek - milyen módszereket engedek meg magamnak - pozitív módszerek: szakmai tudás, tapasztalat, információszerzés, nyújtás, jó szándékú befolyásolás 94 - negatív módszerek: érzelmi zsarolás, megvesztegetés, hazugság, manipuláció (információ torzítása, megmásítása, elhallgatása, döntéshez a kényszerítés negatív eszközeinek használata, adott embernek nincs döntési lehetősége) - adott személyi változó és a helyzet dönti el a személyi magatartást XVIII. tétel A TELJESÍTMÉNY MOTIVÁCIÓRA VONATKOZÓ

ELMÉLETEK MASLOW, McCLELAND - ATKINSON Vannak magasabb rendű késztetések, amelyek ugyanakkor nagyon fontosak, alapvetőek. A különböző - elsődleges és magasabb rendű - késztetések egymásra épülnek, együttesen fejtik ki hatásukat. Maslow elmélete szerint a szükségletnek létezik egy hierarchiája, mely az alapvető biológiai szükséglettől a komplexebb pszichológiai motivációkig terjed. Az egyik szinten levő szükségleteket legalább részben ki kell elégíteni, mielőtt a felette levő szint szükségletei a cselekvés jelentős meghatározóivá válnak. Az egyén, ha szükségletei nincsenek kielégítve, nem figyel az esztétikumra. A művészet nem ér el tetőfokot olyan társadalomban, ahol táplálékért, hajlékért kell küzdeni. A legmagasabb szintű motívum csak azt követően teljesíthető be, hogy minden más szükséglet kielégülést nyert. Maslow az önmegvalósító emberek vizsgálatát tűzték ki célul. Sok kiemelkedő ember

életét tanulmányozta, hogy kialakítsa az önmegvalósító ember képét (Roosevelt, Lincoln stb.), egyetemistákra is kiterjesztette A megfelelő diákok a népesség legegészségesebb 1%-ában található meg Ezek a diákok nem adták jelét alkalmazkodási zavarnak. Számos ember megéli az önmegvalósítás tevékeny pillanatát, amit Maslow csúcsélménynek nevezett A csúcsélmény olyan élmény, melyet boldogság és kielégültség jellemez, a tökély a cél elérésének egy időleges, nem mások ellen irányuló és nem éncentrikus állapota. Csúcsélmény lehet: kreatív tevékenység, természetben való gyönyörködés, szülői élmény, sportolás öröme. 1. Fiziológiai szükségletek 2. Biztonsági szükségletek: veszélytől mentes 3. Szeretet szükséglete: másokhoz tartozni, befogadottnak lenni 4. A megbecsülés szükségletei: teljesíteni, elnyerni mások tiszteletét 95 5. Kognitív szükségletek: tudni, érteni, megismerni 6. Esztétikai

szükségletek: szimmetria, rendszépség 7. Önmegvalósítási szükségletek, önkiteljesítés elérése, a lehetőségek megvalósítása 1. Fiziológiai szükségletek: éhség, szomj - szükségletek, homeosztázis, drive Szükséglet: olyan hiányállapotot jelöl a szervezetben, amely tartósabb fennállása esetén károsodást okoz, vagy az életet veszélyezteti (táplálékhiány, folyadékhiány stb.) Ez az állapot, melynek pszichikus vetülete a szükségérzet (éhség, szomjúság, légszomj stb.), olyan cselekvésre késztet, amely a hiány megszüntetéséhez vezet Homeosztatikus késztetések: nagyon fontos a szervezet belső környezetének állandósága, egyensúlya. Ez a belső állandóságot, egyensúlyt biztosító folyamat az ún homeosztázis Homeosztázison azt értjük, hogy a szervezet belső nedvei kémiai összetételének (vércukorszint, hormonszint, sókoncentráció stb.) viszonylag állandó szinten kell maradniuk, mert az ettől való eltérés

veszélyezteti az életet. Az eltérés megindítja a szervezet védekező, homeosztatikus mechanizmusait, amelyek helyreállítják a normális állapotot Maguk a szükségletek (éhség, szomjúság stb.) is homeosztatikusnak tekinthetők, amennyiben a táplálkozásnak vagy a folyadékfelvételnek közvetlen következményeként a vérben bizonyos anyagok megfelelő koncentrációja jön létre. Drive: jelentése - űzni, hajtani. Ez a viselkedés motorja, ösztönző ereje A drive akkor lép fel a szervezetben, ha valamilyen hiányállapot jelentkezik, s azt belső, automatikus szabályozással már nem lehet kielégíteni. A drive tehát olyan speciális viselkedésre késztet, amely ezt a szükségletet csökkenti: minél inkább nehezített ez a kielégítés, annál erősebb a késztetés, egyre jobban űzi, hajtja az állatot és az embert. A legalapvetőbb drive-ok a következők: az éhség, a szomjúság, a salakanyag-ürítési, a szexuális és utódápolási, az alvási

és a védekezésre irányuló késztetések, valamint az ún. általános aktivitásdrive és a kutató-tájékozódó drive, amit hétköznapiasan kíváncsiságnak nevezhetünk. Az általánosaktivitás-drive elsősorban a mozgás iránti igényben, a mozgásosság fokozódásában nyilvánul meg. A magasabb rendű emlősöknél és az embernél az aktivitás igénye a szellemi működésre is érvényes. 96 A kutató-tájékozódó motívum - magasabb rendű emlősöknél és az embernél - kíváncsiság: új, szokatlan, váratlan helyzetekben lép fel, és arra indít, hogy az élőlény megvizsgálja, kitapasztalja, átkutassa a környezetét, megismerje azt. Ha ezek az alapszükségeletek kielégítetlenek, minden más motívum háttérbe szorul. Amikor ezek az igények is kielégülnek, ismét új és még „magasabb rendű” igények jelentkeznek, és így tovább. 2. Biztonsági igények A fiziológiai késztetések kielégülése után lépnek fel, és az

élőlényen majdnem teljes egészében uralkodhatnak. A gyermek biztonsági iránti igényének jele, hogy rendszeres életvitelt, ritmust kíván. Minden, ami a családi élet megszokott menetét felborítja (veszekedés, válás, haláleset, a szülőktől való elválás, ismeretlen helyre kerülés stb.) a gyermek biztonságát fenyegeti, és rendkívül heves reakciót vált ki A felnőttek biztonságigényének megnyilvánulása pl. az, hogy általában előnyben részesítik a megszokott és ismert dolgokat a szokatlannal és az ismeretlennel szemben. 3. Szociális motívumok Ha mind a fiziológiai, mint a biztonsági igények kielégítettek, akkor felmerül a szeretet, a gyengédség, a valahová tartozás iránti igény. Az ember áhítozik az emberekkel való gyengéd kapcsolatokra, a barátságra, a szerelemre, és nagyon erősen törekszik arra, hogy ezt a célját elérje. 4. Az önbecsülés motívumai Az ember nemcsak szeretetet, de önmaga számára jól megalapozott

értékelést, önérzetet és mások részéről is megnyilvánuló megbecsülést igényel. Az önbecsülés igényének kielégítése önbizalomhoz vezet, ahhoz az érzéshez, hogy hasznosak és szükségesek vagyunk a társadalomban. A motívum kielégítetlensége viszont kisebbrendűségi érzést, gyengeség, elesettség érzését kelti az emberben, amely súlyos érzelmi zavarokat (pl. depresszió) vagy kompenzációt idéz elő. 5. Az önmegvalósítás iránti igény Ha mindezek a felsorolt motívumok ki vannak is elégítve, hamarosan új elégedetlenség, nyugtalanság fejlődik ki az emberben, hacsak nem azzal foglalkozik, amire hajlamai alkalmassá 97 teszik. Az önmegvalósítás igénye tehát arra késztet, hogy az ember olyan tevékenységet folytasson, amihez megvannak a képességei, tudása, vonzódása Azzá váljunk, aminek az elérésére képesek vagyunk A viselkedést nemcsak egy motívum, hanem a motívumok együttese irányítja. Atkinson és

McCleeland Teljesítmény motivációra vonatkozó elmélete. Környezethez való viszonyulás tipológiája A teljesítmény iránti késztetés különböző mértékű. A gyermek megtanulja értékelni saját magát, kialakítja énképét. Az önértékelés közben saját teljesítményét állandóan viszonyítja környezetéhez, saját előzőt teljesítményeihez Egy-egy újabb feladat megoldásához - korábbi teljesítményei alapján - bizonyos várakozással fog hozzá Ezt a várakozást, az önmagunktól való teljesítményszintet, előzetes célkitűzést igényszintnek nevezzük. Kétféle alapvető attitűd: sikerorientált kudarckerülő Sikerorientált: nagy a teljesítményigényük. Szívesen vállal fel versenyhelyzetet Bátran vállal fel különböző feladatokat, ha választhat, akkor képességeinek megfelelőt vagy annál kicsit nehezebbet. Nem szoronganak Kisebb-nagyobb sikereket ér el Kedv, lelkesedés Kudarckerülő: nem szívesen vállal feladatokat.,

a versenyhelyzet nem kedvükre való, elkerülik Ha muszáj választani, akkor alacsony szintű vagy nagyon nehéz feladatot választ Jellemző a debilizáló szorongás(amire képes, azt sem tudja produkálni) Vannak, akik csak bizonyos területen kudarckerülők. Nem veleszületett, hanem tanult sajátosság A szülőnek nagy szerepe van benne (minta, példa, modell). Az attitűd azt választja, akit jobban szeret (kétféle). A szülők milyen szintű feladatokat végeztetnek a gyerekekkel - képességeit fejleszti. Fontos, hogy hogyan minősíti a gyereket, az elismerés szintje számít. Az iskola szerepe, a pedagógus igényszintje is számít. Milyen eszközökkel ösztönzik a teljesítményeket, hogy ismerik el. Rossz eredményre a szülői reagálás minősége - kudarckerülés. Segít, ha a gyerek valamiben eredményeket produkál 98 XIX. tétel A SZEMÉLYPERCEPCIÓ FOLYAMATA ÉS FŐ JELLEMZŐI AZ ATTITŰDÖK ÖSSZETEVŐI ÉS FUNKCIÓI I. Személypercepció

Jelentése: személyészlelés, személy megismerés = személyi percepció Percepció: észlelés, érzékelés A másik ember megismerése, társismeret. Tényezői, összetevői: - helyzet, szituáció - saját belső átélés, személyiségbeli összetevők (mi zajlik a megismerő ben) - viselkedés, megjelenés elemzése, értékelése - milyen helyzetben találkozunk - ismerkedés módja - mit akarunk az adott embertől - a másik ember akar-e tőlem valamit - mások személyiségét a viselkedés alapján ítéljük meg viselkedés: 1. eredmény, teljesítmény 2. szándék személy megismerése függ: mit akarok tőle - szándék függ: - információ szerzés lehetősége - az illető mennyire engedi, hogy megismerjem II. Személyi percepció folyamata 1. Első benyomás - legelső, saját élményem, benyomásom fontossága - első percekben a külső tényezőkből belső személyiségtényezőkre vonatkozó következtetéseket vonunk le pl. kinézet, öltözet,

magatartás, udvariasság, nem, kor, ápoltság, társadalmi osztály, anyagi helyzet, értelmi állapot, lelki egészség - az első 5 percben keletkező benyomások az esetek 80-85%-ban meghatározzák az adott személyhez való viszonyulásunkat - a kialakult véleményhez ragaszkodunk 99 - tudatos és nem tudatos összetevők - pozitív benyomás - pozitívumok keresése - negatív benyomás - negatívumok keresése - megfelelő, nem elegendő információ nélkül csalódás érhet - beleálmodom a tulajdonságokat - hirtelen, gyorsan valakit leírunk - veszélyforrás 2. Gestalt hatás - egészlegességre való törekvés (ezek nem vonalkák, ez háromszög) - becsületesség, értelmesség - rendelkezésre álló tulajdonságokat egésszé formáljuk, centrális vonás - központi elem: eköré formálódik, központi vonás: tanár nem csak szép, sokat is ad - erősen befolyásoló hatás a központi vonásnak - szerepektől függő centrális vonások - mindig szerves

egészet észlelünk, de a tulajdonságoknak különböző helye és szerepe van 3. Sorrendi hatás - információt mikor szerzem az emberről - első hatások, információk és a legutolsó információk kiemelt szerepe - jellegzetes észlelési hibák: felületes, gyors véleményalkotás, burkolt személyiségelmélet alkalmazása 4. Sematikus feldolgozás - sima dolgok, tárgyak, emberek, helyzetek leegyszerűsített, mentális reprezentációja gyorsítja az észlelést, érzékelést pl. szembejön egy férfi vagy nő - tudjuk 5. Sztereotípia - túlzáson alapuló csoportosításról van szó, egy-egy csoportról kialakított, általánosított és leegyszerűsített képzet - egyes embercsoportról külső vagy belső tulajdonságai alapján kialakítunk, képezünk kisebb vagy nagyobb sémát túlzáson alapul: olaszok - hangosak angolok - hűvösek skótok - zsugoriak svájciak - pontosa, precízek - kisebb-nagyobb burkolt személyiség elméleten alapul -

önbeteljesítő: pl. telefonbeszélgetés idegen nővel, akiről tudja hogy szép vagy csúnya - ha elhiszem, úgy viselkedem 100 6. Előítéletek - elegendő információ nélküli értékítélet alapján történő viszonyulás emberekhez, embercsoporthoz - készen, másoktól átvett értékítéletek - az embernek saját tapasztalata nincs - sztereotípiák bizonyos típusai - lehet pozitív és negatív forma pozitív: nagyon jó tanuló - nagyon jó versenyző (aktuális teljesítmény) negatív: vallási, faji, nemzetiségi - cigányokkal, bőrfejűekkel szemben - tapasztalatszerzéssel, tanítással, szemléletformálással kellene hozzáfogni megoldani 7. Személypercepció: fontosabb, szubjektívebb mint a tárgyak észlelése 8. Viselkedés elemzése: más ember megismerésénél attribúció: szándék tulajdonítása, megpróbálom kideríteni a viselkedés okát 1. tudatos 2. nem tudatos - viselkedésnél a motivációs rendszer, szándék fontosabb számunkra,

mint maga a v égeredmény - a vélemény kialakításánál fontos, hogy a helyzetet ki teremti meg 9. Helyzeti összetevő: - saját magatartásnál hajlamosak vagyunk magunkat felmenteni - más embernél: elsősorban neki tudjuk be, nem vesszük figyelembe a helyzetet dinamikus, változékony folyamat, de kevés az információ - támaszkodhatunk az attribúcióra, a szituáció megismerésére, és a személyek közti kapcsolatra 10. Attitűd: tartós viszonyulás tárgyak, dolgok, személyek iránt - beállítódást, viszonyulást jelent - olyan pozitív vagy negatív viszonyulások tárgyak, helyzetek és személyek esetén, amelyek a tapasztalaton alapulnak és meghatározzák, dinamikusan irányítják az egyén magatartását az adott tárggyal, helyzettel és személlyel szemben - viselkedésünket befolyásolja hogyan viszonyulok Az attitűdök - beállítódás, viszonyulás 101 - olyan pozitív vagy negatív viszonyulások, tárgyak, helyzetek és személyek esetén,

amelyek a tapasztalaton alapulnak, és meghatározzák dinamikusan irányítják az egyén magatartását, az adott tárggyal, helyzettel vagy emberrel szemben Összetevői: 1. kognitív összetevő: értelmi összetevő, adott helyzetről kialakított vélemény 2. emocionális vagy érzelmi összetevő: pozitívtól az egészen negatívig, mennyire kedvelünk valamit, vagy milyen érzelmeket táplálunk 3. aktivitásbeli összetevő: hogyan nyilvánul meg az adott személyhez, tárgyhoz - első 2 határozza meg - magatartás, viselkedés - csak úgy lehet megváltoztatni, ha az első két összetevőn tudunk módosítani - stabil, összefüggő rendszert kell képezni az attitűdök - ellentétes attitűd esetén: feszültség - igyekszünk megszüntetni egyensúlyi állapotra való törekvés - emberekkel kapcsolatban is így van - szeretett embereknél pozitívumokat kiemeljük, negatívumokat elmossuk, csökkentjük (fordítva is igaz) - csalódások forrása lehet Komplett

rendszert alkotnak az attitűdök. A rendszeren belüli ellentmondásokat szeretnénk kiküszöbölni. Véleményünk, nézetünk dinamikusan változhat hosszabb - rövidebb időn belül Nagyon negatívból nehéz felkerülni, változtatni. Az attitűdök funkciói, szerepe - sokféle szerepe van - ugyanazt a véleményt különböző emberek különböző okokból tarthatják fel - az egész rendszerben milyen helyet foglal el Funkciói: 1. Instrumentális, hasznossági funkció - milyen előnyöm származhat, he ezt a véleményt képviselem - praktikusság, hasznosság - valamilyen hasznot, előnyt próbál elérni a személy (annak érdekében, hogy) azáltal, hogy egy attidűdöt elsajátít pl. politikai pártok 2. Értékközvetítő vagy értékkifejező funkció - értékrendszerünkről szól, azt fejezi ki: mi az, ami nekem pozitív vagy negatív 102 - központi funkció - attitűdök egymással koznisztensek - viszonylag egységes rendszert alkotnak - megváltozatása

nagyon nehéz 3. Ismereti funkció - segíti a világban való eligazodásunkat - attitűd nem más, mint egy séma, csoportosítási lehetőség 4. Énvédő funkció - szorongástól, feszültségtől kímélnek meg bennünket, kíméljük önmagunkat pl. elhárító mechanizmusok segítségével alakítjuk ki őket elfojtott vonzódás esetén ellenséges érzést vetít ki 5. Szociális igazodási funkció - valamilyen közösség tagjaként jól érezzük magunkat a világban - szociális kötelékek mentén történik Az attitűd kutatása nagyon elterjedt szociálpszichológiai módszer. Ha ismerem az attitűdöt, tudok következtetni a viselkedésre. Előrejelzés sikere függ: - ha az attitűd nagyon erős, nagyon kifejezett - ha az attitűd és a magatartás közötti kapcsolat nagyon erős - ha az adott embernél az egész attitűdrendszer valamennyire ismert - saját, személyes tapasztalaton alapuló attitűd Kognitív disszonancia elmélet - Festinger1957-ben fogalmazta

meg Szeretjük fenntartani magunkban az értelmes ember benyomását, látszatát. Ha előfordul az attitűd és viselkedés összhangjának megrendülése, ennek esetén nyugtalanság jelentkezik - önmegnyugtató magyarázatot találunk ki ban pl. vásárlásnál veszek egy cipőt, majd látok szebbet, jobbat 1500-2000 Ft-tal drágábönmegnyugtatás elindul Az attitűd és a viselkedés kapcsolata Attitűdkutatás célja: adott személy magatartásának megjósolása 1. ha az attitűd nagyon erős, tartós 2. ha az attitűd és a viselkedés kapcsolata erős - annál jobban megjósolható, hogy mit fog csinálni az adott személy, hogy attitűdje mennyire alapszik saját tapasztalaton 103 XX. tétel KOMMUNIKÁCIÓ, A MEGGYŐZŐ KÖZLÉS Meggyőző: - öltözet alkalomhoz illő - udvariassági formák - időbeli keretek tiszteletben tartása - szakmai hozzáértés - témának megfelelő cím - érdekes, motiváló jellegű bevezetés, konkrét tényszerű adatok, újdonság,

információ tartalom - értést segítő, életszerű példák, idegen kifejezést megmagyarázni - követhető, jegyzetelhető előadás - megfelelő szemléltetés, szemléltető módszerek - érthetőbbé tétel - helyes, tiszta érthető beszéd, élvezetes stílus - kongluencia - hitelesség: verbális, nonverbális csatornán ugyanazt közöljem - kapcsolattartás a közönséggel - aktív kapcsolattartás - vita esetén - rövid, tömör, tényszerű, mások tiszteletben tartása A kommunikáció általános elmélet modelljében felvázolt kétszemélyes közlési szituáció. Minden kommunikációban lényeges szerepet játszik a szituáció, a kommunikáló felek közötti viszony - amely jórészt társadalmilag meghatározott - valamint a tágabb értelemben a közlés egész kontextusa. A szituáció, a viszony és a kontextus egymástól jól elkülöníthető, ha egyegy kommunikációs jelentséget az általános elméleti modellből kiindulva elemezünk A társadalmi

kommunikációs rendszer a szociológia koncepcióiban írható le. Az emberi magatartás legnagyobbrészt társadalmi előírásokat követ Ezeket az előírásokat normáknak szoktuk nevezni, egyesek szabálynak nevezik A norma előírások sorozata, amely megszabja, hogy egy adott személyiségnek adott helyzetben és viszonylatban hogyan lehet, szabad, kívánatos vagy kötelező viselkednie. A norma a személyiségben mint kép él. A kép azonos a norma érvényességi körébe tartozó személyiségekben. A norma lényege, hogy betartására a s zemélyiséget meghatározott szankciók elkerülésének vágy motiválja 104 Bizonyos alapvető normák betartásáról külön társadalmi intézmények gondoskodnak, e normák és a szankciók képe a személyiségekben általában világosan tudatos. Ezek a törvények és jogszabályok. Más normák esetében a normasértés interperszonális, általában enyhébb szankciókat vált ki Ilyen normák az illemszabályok, a

hagyomány és a szokás egyes normái. számok norma képe nem tudatos, a szankció finom, nehezen kapcsolható össze a norma megszegésével. Legnagyobb részben idetartoznak a hagyomány- és szokásnormák Fel kell tételezni, hogy a magatartást egy belső kép vezérli. A képek és a képek által vezérelt, normatívnak mondható magatartásmódok a szocializáció során alakulnak ki, ekkor tanulja meg a személyiség azonosítani a normát igénylő szituációkat és viszonylatokat, és ekkor ismeri meg a szankciót is. A normák és a velük kapcsolatos összefüggések képe a társadalom tagjainak szemléletét jelentős mértékben összehangolja, egységesíti. A normáknak csak egy része az, amely közös, kollektív jellegű kognitív képben él a személyiségben, a társadalom minden tagjában. A társadalom általában több kisebb-nagyobb csoportra oszlik, amelyekben a normák különbözőek is lehetnek. Egy személyiség több csoportba tartozhat a normák

tekintetében. A norma mindig objektív létező az egyénen kívül, léte megelőzi az egyén létét, gyakran az egyénben rögzülve létezik. A normák képezik az emberek legáltalánosabb társadalmi kötelékeit, irányítják a magatartást, és egyben biztonságossá teszik. A normák tényleges hatásmódját és szociális funkcióját a n ormaelmélet egy speciális ága, a szerepteória fejezi ki. A normák sajátos csoportokba, fürtökbe rendeződve megszabják az emberi magatartást, meghatározzák milyen helyzetben és milyen viszonylatban kinek hogyan kell viselkednie. A szerepek képessé tesznek a másik viselkedésének átfogó anticipálására is. A szerep általánosságban egy viszonyformában vagy interakcióban az egyik személyre érvényes normák összessége. 105 Mindenféle társadalmi struktúra emberek között létrejövő meghatározott viszonyulási rendszer. A struktúrában az ember megszabott helyet tölt be, ez a társadalmi státusz Egy

ember többféle státusz birtokosa is lehet. A legáltalánosabban elfogadott a következő felosztás: a.) pervaziv szerepek: amelyek az egyén minden más szerepviszonylatába belejátszanak, és befolyást gyakorolnak rájuk. pl az életkor és a nem szerepe b.) családi (rokonsági) szerepek: a család a társadalom alapvető intézménye, a családban betöltött pozíció a személyiség alapvető jellemzője pl szülő, az anya, az apa, a gyermek szerepe c.) organizációs vagy foglalkozási szerepek: e szerepek különböző jellegűek lehetnek, egyesek csaknem pervazívek, pl. a hivatásszerű foglalkozások szerepeit (pap, orvos stb,) mások egészen felszínesek, csaknem szituatív szerepek d.) szituációs vagy „passzazsér” szerepek: azt jelenti, hogy bizonyos társadalmi helyzetekben átmenetileg magára vesz az egyén bizonyos szerepeket, és ezekben addig van, amíg a szituációban tartózkodik pl. vevő, kliens, ügyfél, néző stb - minden helyzethez

meghatározott magatartásnormák tartoznak, amelyeket a környezet elvár, és amelyeknek megfelelően kell viselkedni e.) privátszféra szerepe: kulturális szerep, ugyanis a kulturális hagyomány ad nekik konszenzuális bázist, privátszerepek viszonylatain belül két adott személyiség tényleges viszonyát kapcsolatnak nevezzük, kulturálisan meghatározott magánjellegű szerep él. az ismerős szerepe, a baráté minden szerep tehát valamilyen meghatározott helyzethez kötődik, amit a személyiség elfoglal a társadalmi viszonylatok rendszerében, ezt a helyet nevezhetjük státusznak, lényegében státusz a nem, az életkor, és a családi állapot is Az interpretatív paradigma olyan szemléleti mód, amely szerint a normák nem egyszerűen konszenzuson alapulnak, és automatikusan biztosítják a konformitást, hanem az interakcióban a két fél közös pszichológiai munkával mintegy azonosítja a szituációt, meghatározza a közöttük lévő társadalmi

viszonyt és ennek az értelmezésnek a nyomán viselkedik valamilyen előírt módon. Az interpretatív felfogás újabb képviselői szerint a normatív szemlélet statikus szabályai, a normák, az interpretatív szemléletben mindig dinamikus, hajlékony szabályok vannak. Az újabb felfogás szerint az interperszonális jelző jelentése módosításra szorul, igazában az az 106 interperszonális interakció, amelyben a két szereplőt érzelmi és historikus viszony kapcsolja össze. Egy szerep többféle más szereppel lehet összefüggésben, komplementer relációban - komplementer jellegű - szerepnek értelmet, célszerűséget ad - Ezeket a r elációkat együttesen kell vizsgálni. Ezeket Merton elnevezte role-set-nek, minden szerephez tartozik egy ilyen Role-set teljesen körülírja az egyes interakciók szociális kontextusát. A szerepkép, a normakép, valamint a viselkedés között más változók egész sora fejtheti ki még hatását, ezek közé tartoznak

mind az egyén motivációs és személyiségproblémái, mind pedig a szereppartnerek sajátos elvárásai vagy szerephibái. Nem maga a normaszegés ténye tesz egy személyiséget deviánssá, hanem az, ha e normaszegés társadalmi felismerése nyomán erre kijelölt és meghatározott személyektől valaki a deviáns (bűnöző, elmebeteg, kábítószerélvező, alkoholista stb.) minősítés kapja A szerepekben nemcsak a v iselkedés cselekvéses elemei (a cselekvés köznapi értelemben) vannak előírva, hanem a kommunikáció is. Egyes társadalmakban és egyes szerepekben elő van írva, hogy a kommunikációt ki kezdheti, milyen formai jegyeket kell magán viselnie, mely tartalmak nem kerülhetnek bele, és milyen tartalmi momentumokról kell felvilágosítást adnia. A szerep tehát a kommunikáció legfőbb szituációs meghatározója A szerepviselkedés és a normák megvalósítása szempontjából a következő viszonylatformák, közösséghez való kapcsolatok

jönnek számításba: a.) tagság a kultúrában (idegen kultúra vetületében pl emigránsoknál) b.) tagság szubkultúrában c.) társadalmi réteghelyzet (vertiális pozíció az intézményekben és organizációkban, valamint részvétel sajátok oktatási intézmények közösségeiben) d.) tagság lakóhelyi közösségben (főleg falu-város különbségében) e.) tagság reference groupokban (ún normatív reference groupokban) f.) családi csoport sajátos mikromiliője Etnometodológia: mindennapi viselkedés kutatásából származó másik modell. Ez a modell dinamikus, mert a szociális szituációt, a kommunikációban résztvevők egymáshoz való viszonyát, ill. a kommunikáció jellegét nem veszi adottnak, nem tekinti invariánsnak a normát sem, 107 hanem azt tételezi, hogy a kommunikáció szituációját és viszonylatrendszerét mindig a kommunikáló emberek teremtik, kreálják, és az így kialakított interakciós szerkezetben jelenik meg és

ragadható meg a norma. A kommunikációs felek ellentétes törekvéseket is képviselnek, nem csupán együttműködnek, helyenként a kommunikációs helyzet konfliktusos is lehet. A jelenleg tárgyalt modell a kommunikációs aktus mikromodellje, vagyis az összekerülő, egymással interakcióba lépő emberek közvetlen, rövid távú helyzetkonstrukciós, viszonybeállító megnyilvánulásaira vonatkozik. A közvetlen emberi kommunikáció csatornái Az emberi kommunikáció jellemzője, hogy sok csatorna igénybevételével történik. Felismerték, hogy számos mozgási megnyilvánulás kommunikatív értékkel bír A köznapi kommunikációban, a közvetlen, kétszemélyes modellhelyzetben minden csatorna részt vesz, ritka helyzet az, amikor egyik vagy másik időlegesen kénytelen felfüggeszteni működését Igen ritkán emelkedik ki egy-egy csatorna saját jelanyaga. Az egyes kommunikációs csatornákkal önmagukban - leszámítva talán a beszédet és a nyelvet -

csakis alapkutatásszerűen foglalkoznak Verbális csatorna A verbális csatorna önmagában csaknem teljesen alkalmas arra, hogy mindenféle emberi kommunikációt hordozzon, mindenféle információ továbbításához fel lehessen használni. A legbonyolultabb kóddal rendelkezik. A kódrendszer (nyelv) és maga a verbális kommunikáció, beszéd kulturális termék, az ember egész fejlődéstörténete során alakult ki A nyelvészek álláspontja, hogy a különböző közösségek nyelveinek nyelvtani rendszere hasonló fejlettségű, függetlenül a közösség kulturális és civilizációs fejlődésétől, a nyelvek fogalomkészlete, különösen elvont fogalmakat kifejező szókincse tekintetében viszont a társadalmi szerkezet differenciáltságával és a kultúra fejlettségével arányosan nagy különbségek vannak. A nyelvek fejlődése elsősorban a fogalomkészlet vetületében megy végbe (a szóalakzatok, ragok, képzők, hangzók szüntelen alakulását inkább

a változás és nem annyira a minőségi változást imlikáló fejlődés fogalmával célszerű illetni). Gyakorlatilag minden olyan társadalmi közösség vagy csoport, amely kialakult vagy amelynek valamilyen szociológiai meggondolásból indokolt az elkülönítése, különbözik - ha kis mértékben is - a nyelv és a beszéd sajátosságai tekintetében. 108 A különböző társadalmi rétegek nyelvhasználata más, eltérő egymástól, általában minél magasabb a réteghelyzetük, annál több szót ismernek és használnak az emberek, annál jobban képesek élményeiket és megfigyeléseiket elvont kifejezésekben verbalizálni, és általában annál nagyobb a nyelvi kulturáltságuk- a szülők beszédmódján és a családi interakciók nyelv atmoszféráján át, magasabb iskolázással együtt jár az árnyalt, elvont beszédbeli kifejezés és beszédbeli megértés gyakorlása és fejlesztése is. A beszéd más, mint a nyelv, mivel a beszéd

elkerülhetetlenül a nem verbális kommunikációs csatornák jeleivel együtt hat, a nyelv pedig elvonatkoztatva csak a verbális kommunikáció jelrendszere. A nyelvi jelrendszer ismeretében és használatában mutatkozó különbségek megfigyelhetők különböző közösségekben és különböző szervezetekben is pl. falu - város A tömegkommunikáció általában a városi nyelvet terjeszti el. „Hivatalos nyelv” közigazgatási intézményekben beszélnek, „katonanyelv” vagy a különböző foglalkozások nyelve. Részben mikromiliő, részben egy tágabb kulturális hagyomány nyelve az argó, a jassznyelv. A nyelvhasználat maga is sokszorosan normatív szabályozás alatt áll. Egyrészt megvan a nyelvhasználat sajátos etikettje, ez az egyes társadalmi rétegekhez és csoportokhoz kötött, azoknak a szerepmeghatározásaiban tartozik bele. Jellegzetesen sok a megkívánt és tiltott szava a vallási szervezeteknek. Általában minél inkább betartja a s

zemélyiség a v erbális közléssel kapcsolatos tilalmakat vagy kívánalmakat, annál szorosabb és aktívabban vállalt a viszonya a szociális csoporthoz, amelytől az ilyen elvárások származnak. Sajátos kérdéseket vet fel a n yelvi jelek jelentéstartalmának problémája. A közlő és közlést befogadó a szót nem ugyanabban a jelentéstartalmi változatban használja. Az emberek egymással meghatározott körökben érintkeznek, és az ismételt nyelvi interakciókban megtanulják egymástól, hogy egy-egy fogalmat általában hogyan értenek, melyen jelentéstartalommal kapcsolják össze. Az emberekkel saját lelkivilágukról, élményeikről, pszichés tulajdonságaikról nem lehet értelemteljes beszélgetést folytatni, és különösen nem lehet rájuk e témával kapcsolatban hatni a köznapi kommunikáció kategóriában. Terápiás folyamatban meg kell ismerni a beteg, ill. páciens egyéni jelentésvilágát olyan módon, hogy minél többet és

részletesebben kell beszéltetni a múltbeli élményeiről és jelenlegi 109 emberi kapcsolatairól. Kirajzolódik a terapeuta előtt az a szemantikai szemléletmód, amely páciensét jellemzi. 1. A verbális kommunikációban nagyon sok sematikus, formális elem van, ami építőkockaszerűen kapcsolódik be a különböző stratégiákba és bizonyos helyzeteket rögzít, a figyelmet tereli, védekezést, elhárítást stb. szolgál Ezeknek az ún gambiteknek mintegy metakommunikatív jelentésük van, mert a közvetlen szövegszintnél elvontabb információkat hordoznak 2. A tág kontextuális térben olyan témák is utalásos jelleget hordozhatnak, amelyek látszólag egyszerű közlések, nincs bennük semmilyen utalásos nyelvi támpont. pl párkapcsolatban vagy házasságban mindig funkciója van, ha valaki korábbi partneréről beszél 3. A mindennapi emberi kommunikációs helyzetekben összetett hatások érhetők el bizonyos témák, jelentéstartalmak,

összefüggések és problémák elhallgatása révén. A nem beszélés valamiről nagyon sokoldalú funkciókkal bírhat. A nem verbális csatornák Az ilyen megnyilvánulások kommunikatív funkciója a mindennapi kommunikációban nem tudatos, vagy a tudatosságnak csak a p eremén van. A nem verbális közlési csatornák léte megváltoztatja a pszichológiai emberképet, a biológiai organizmus helyett sokkal inkább a szociális lény tűnik elő, amely az emberi környezettel igen sokrétű kapcsolatban van. Mimikai kommunikáció - érzelmek arckifejezése Darwin 8 érzelmet tételezett fel. Ekman szerint összesen hét érzelemfajta tükröződik az arcon: öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor, érdeklődés A mindennapi életben tehát az emóció felismerése vizuális információk folyamatára támaszkodik. Piktorgrafikus eljárás: az arc mimikai szempontból legfontosabb fő vonalait és pontjait használják fel az érzelem kifejezésére. Ezek: a

szemek pontja, a szemöldök és a száj vonalai Az orr vonalának az érzelemkifejezés, ill. érzelmi kommunikáció szempontjából nincs jelentősége Vannak biológiailag meghatározott érzelemkifejezési mimikák, amelyek kultúrától függetlenek, és az emberiség minden tagjában megfigyelhetők Mimikai sémák: öröm, harag, meglepetés, félelem, undor, szomorúság, érdeklődés. Kultúrától függően más lehet: a.) a különböző érzelmek kiváltódásának ingerrepertoárja és ingerküszöbe 110 b.) a mimikai érzelemkifejeződés tartalma és mértéke c.) a mimikai érzelemkifejeződés szabályozottsága, vagyis mikor, milyen interaktív helyzetben mennyire lehet, szabad, kell kimutatni az érzelmet d.) a mimikai érzelemkifejezés kommunikatív szerepe, hatása, különösen affektuskeltő befolyása a másik emberben Normatív szabályozás alatt áll a mimikai megnyilvánulások egy kis része, amely a kommunikációban mint tudatos, kommunikatív jel

szerepel. Tudatos jelzésértéke van: az összevont szemöldöknek és a szigorú tekintetnek, bírálatot, megítélést, nemtetszést jelent. Jelértékkel bír pl. a száj elhúzása, nemtetszést, elégedetlenséget fejez ki Ekmanés Friesen szerint a nem verbális kommunikáció ötféle lehet: 1. érzelemnyilvánítások 2. illusztratív gesztusok - a paralingvisztikában tárgyalt aláfestő és kiemelő nem verbális megnyilvánulások 3. szabályozók - a kommunikációs folyamatot mintegy szabályozó, annak tartalmától független megnyilvánulások, pl. felszólítás a közlés folytatására, megszakító jelzések 4. emblémák - egyértelmű híreket szállító konvencionális jelek, amelyek főleg akkor kerülnek alkalmazásra, ha a verbális közlést valami nehezíti vagy akadályozza 5. adaptáló jelzések - a személyiség viszonyulását fejezik ki az adott kommunikációs helyzethez Mimika visszafogása: rezzenéstelen arc - poker face Mimika manipulációja:

képzeletbeli kommunikációs helyzetek belső felidézése. Kommunikáció a tekintet révén A tekintet „visszajelentés a visszajelentésről” arról kelt képet, hogy a másik mit észlel, mit vesz észre, és ezáltal könnyíti a kontrollt a helyzet felett. A tekinteten át történő kommunikáció többnyire öntudatlan, azonban van embléma jellegű tekintetkommunikáció is A tekintés normatív szabályozás alatt áll. Különböző társadalmi viszonylatokban megszabott lehet a tekintet iránya és tartalma A tekintet kifejez szimpátiát, szeretetet is. A tekintetnek szabályozó szerepe van. A tekintet rendkívül finom mozgásokra képes, ezt a külső szemizmok, az ún. szemmozgató izmok finom beidegzése teszi lehetővé. 111 A mimikai kommunikáció eleme pl. a pupilla, amely heves emóciók hatására kitágul Tág pupilla - ijedtség vagy meglepetés, izgalom észlelése. Vokális kommunikáció - hangnem, hanghordozás A beszéd egyes formái

sajátosságainak érzelmet kifejező funkciója. Nem önálló kommunikációs csatorna A hang emóciókifejező A szorongást, a feszültséget kimutatja Jelzi a belső ellentmondást. A zavarok legérzékenyebb kifejezője Személypercepciós támpontot ad Mozgásos csatorna - a beszéd a gégeizmok, a nyelvizmok és a száj körüli izmok mozgása révén jön létre. Az egész testrészekre, testre kiterjed. Gesztusok - fej, kezek, karok mozgása - jelentése van : igenlés, tagadás kezek: hívás, utasítás, tiltakozás stb. Zavarjelet is közvetítenek. Szimbólumok: karikagyűrű, körömrágás stb. Érintés: kommunikációs jelentése van. Testtartás pl. csoportos együttlétben az az ember, aki meg akar szólalni szabályszerűen előrehajol posztuláris tükörjelenség Térközszabályozás - a távolság befolyásolja a kommunikációban résztvevő érzékszerveket Kinetika - kifejező mozgások. Minden észlelhető mozgásos megnyilvánulás kommunikációs

szerepét vizsgálja, ezek nem felelnek meg a mindennapi kommunikáció sémáinak. Kulturális szignálok - ruha, haj, ékszerek, jelvények. A kommunikáció keretei, beállítási módja 112 XXI. tétel KÖTŐDÉS ÉS VONZALOM A SZEMÉLYES KAPCSOLATOK FEJLŐDÉSÉRE VONATKOZÓ ELMÉLETEK Emóció = érzelem Def.: az a pszichikus jelenség, amely a külső vagy belső történéseknek a belső számára pozitív vagy negatív jelentést közvetlen élmény formájában jelzi. Egyben a pozitív érzés fenntartására és a negatív érzések áll. megszüntetésére késztet Jellemzői: - veleszületett - kevés fájdalom, testi öröm - tanult érzésreakciók - valósághoz való szubjektív viszonyt tükrözi - viselkedési irányok - különböző időtart. * aktuális * mélyebb tartalom - jellege *aktív * passzív Fajtái: - frusztráció: kínos, kínzó feszültségteremtő élmény, amik akkor élünk meg, ha valaki megakaszt minket céljaink elérésében, a kudarc

érzelmi vetülete - testi fájdalom: a fájdalomküszöb egyénenként eltérő, veszélyes, ha nem érzi, testi épség megóvása - félelem: negatív emóció, a veszély elkerülése késztet vagy mozgósítja a szervezetet * konkrét : pontosan beazonosítható dolgokat tartalmaz * szeparációs: a gyermek az elkülönítéstől fél, az egyedül maradástól 7 hó a gyermek az anyag hiányában sír * szimbólumoktól való: konkrét félelmet átviszi más helyzetbe * szorongás: tartóssá vált félelemérzet, ami a veszélyhelyzet elmúltával is fennmarad, tárgya meghatározatlan, kihat a társas kapcsolatra - facilizáció: a szorongás hatására jobb teljesítményt nyújt - debilizáló: gátolja a teljesítmény 113 - harag: frusztrált érzelmi emóciója kapcsolatba kerül az érzelmi okkal - agresszió: olyan szándék, melynek indítéka nyílt vagy szimbolikus formában fájdalom okozása Oka: - frusztráció - agresszió - látott modul - életmód

Vonzódás mérése 1. Tulajdonságlista kitöltése 2. Két pólusú skála alkalmazása 3. Szemantikus differenciál Meg lehet ítélni a tulajdonság megítélésének a mértékét. Két ellentétes tulajdonság feltüntetése 4. Interjútechnika Több ember esetén meg kell határozni pontosan az alapkérdéseket. 5. Viselkedés elemzése Közvetett, közvetlen - Megfigyeléses technika, spontán és célzott. - Kommunikáció megfigyelése: - mennyiség - intenzitás - minőségi összetevők - Szemkontaktus fontossága - Mosoly szerepe - Prexemika, távolságtartás, ülésrend, testtartás, gesztusok - Fiziológiai vizsgálat szívritmus, szívműködés, pulzusszám, aktivációs szint - Szeretetre méltóság megítélése, kompetencia megítélése - Likker skála Személyközi vonzalom Attitűd viszonyulás: - kognitív vagy értelmi - emocionális vagy érzelmi - aktivitásbeli vagy cselekvés Kialakulása: vonzalom, egy személlyel kapcsolatos attitűd rendez Vonzalom

mérése: - Bogandus: társadalmi távolságot becslő skála 114 1. rokoni viselkedési 2. baráti skála, 3. kiutasítás szándék - szociometriai kérdőív: Moreno, Mérey egyéni képességekre, adottságokra vonatkozik, pontos képet ad egy csoportról - tulajdonságlisták - interjútechnikák - viselkedési összetevők mérése, vizsgálata: térközszabályozás. A nők a kedvelt mellé, a férfiak a kedvelttel szemben ül le Hangszín, légzés, szívritmus, pupillatágulás Vonzalom elméletei 1. Kötődési késztetés - affiliációs motívum - velünk született ösztönös tendencia, evolúciós genetikai törekvés - jutalmazó, ha kapcsolataink lehetnek 2. Tanuláselméleti magyarázat - megerősítés érzelmi elmélete - azokhoz kötődünk, akik valami jót tettek velünk - aki valami jót tett velünk a jutalomhoz hozzátanuljuk - fejlődéslélektan - szeretet-kialakulás anyag - gyerek kapcsolatnál sokan vallják ezt 3. Csere elmélet - tekintetbe

veszi a befektetéseket, költségeket és nyereségeket - minden kapcsolatban az a célunk, hogy fokozzuk a nyereséget és csökkentjük a költségeket pl. házassági szerződés, házassági hirdetés - közvetítés 4. Tranzakcionális analízis (Eric Berne) - mindenkinek 3 fő énállapota van gyerek - felnőtt - szülő - játszmák különböző énállapotok közötti interakciói - domináns a két felnőtt énállapot - tudjuk, merjük, akarjuk önmagunkat - vonzalom alapja az, hogy minél kevesebb játszma, átverés legyen, őszinteség, azonos énállapotok közötti kapcsolat 5. Kognitív egyensúly elmélete - értelmi, érzelmi egyensúly elmélet 115 Kik és hogyan keltenek bennünk vonzalmat, A vonzalomkeltés fő tényezői Történelmi koronként, kultúránként, területenként is eltérőek. A nemek közti különbségek a vonzalom alapját is képezhetik. Ezeket a különbségeket túlhangsúlyozzuk. Közös tendenciák: - evolúciós sajátosság

(fajfenntartás érdekében eltérő felépítés fokozódása) férfiak: védelem, harc, vadászat - jó tájékozottság nők: összetartás, otthoni teendők, kommunikáció - testi vonzerő, szépség vizsgálat szintjén nem jelentős a szerepe a futó kapcsolatoknál fontosabb a külső a szépség már gyerekkortól előny a férfiaknál fokozottabban számít a külső Eltérések: - biológiai különbségek fokozása nőknél: hosszú nyak, szép női száj, lábikra, anyaságra való alkalmasság - szé- les csípő, rugalmas has, soványság - divat követése megjelenésben, hajszínben férfiaknál: izomfelépítés, erő, bátorság, egészségesség kinyilvánítása, szem, szimmetrikus arc, haj, ápoltság - hasonlóság: belső tulajdonságokra vonatkozik értékrendszer, vélemény, gondolkodás, életmód társasági lét, szociális nyitottság értelmesség, szociális normák szexuális aktivitás Komplementer elmélet: különböző emberek vonzzák egymást -

ez az állítás nem igaz, kivéve egymást kielégítő, kiegészítő - mind a két félnek hasznos Minden partnerkapcsolat első 5 évében a hasonlóság dominál. Kompetencia: sikeresség, eredményesség, plusz vonzerő Holdudvar hatás: érdekvezérelt, érdekhatás, siker vonzza az irigyeket is Önbecsülés szerepe: kit merek választani, magamról kialakított kép határozza meg jó kapcsolat fokozza az önbecsülésemet valamilyen baj esetén ragaszkodnak hozzám 116 117 Pozitív személyre jellemző: - becsületesség - őszinteség Viszonzottság hatása Nyereségek, veszteségek hatása a kapcsolatra - pozitív kapcsolatnál csapda a kis csalódás felnagyítása - önfeltárás: közepes szintű legyen általában Személyes kapcsolatok fejlődése Az érzelmek, azok jellege, minősége, intenzitása állandóan változik. Livinger és Snock: 1. lépcső: egyoldalú észrevétel szakasza, vagy csak az egyik ember tud a másikról vagy mindkettő keveset (távoli

rokonok) 2. szakasz: felszínes érintkezés szakasza, tényleges beszélgetések, szerepszerű viselkedés pl. eladó 3. lépcső: kölcsönösség szakasza, igazi kapcsolat, igazi kommunikáció - a kapcsolatok elmélyültek, hasonló érdeklődési kör, ha a szükségletek egymást kiegészítőek, jobb lehet a kapcsolat - közös érzelem, gond Evolúciós pszichológia Hölgyek partnerválasztási stratégiája - szülői ráfordítás nagyobb - olyan partnert keresünk, akitől több erőforrást remélhetünk a gyermeknevelésben - genetikailag mit hoztunk - faj fenntartása, fennmaradása érdekében mit próbáltunk megtenni - gyereknevelésben a nőnek több energiát, időt kell fektetnie - rangsor: - vonzó külső - megbízhatóság (erkölcsi, érzelmi) - társadalmi státusz - hipergánia jelensége (felfelé házasodás) - gazdagság, anyagi javak - függetlenség, korábbi elkötelezettség - komplex szemléletmód - életkor (férfi idősebb) 118 XXII. tétel A

CSOPORT FOGALMA, TÍPUSAI JELLEGZETES INTERAKCIÓK A CSOPORTNORMA KIALAKULÁSA, VÁLTOZÁSA A csoport fogalma Az elvárások, normák részben az adott csoport saját érdekeihez, feltételeihez kötődnek, részben a csoporton keresztül, átalakítva érnek el a személyig. Az ember mindig meghatározott társadalmi csoportok tagja, és e csoportok jelentős meghatározói viselkedésnek. Csoport és egyén nem képzelhető el a másik nélkül. Csoport fogalma: - tágabb értelemben: a csoport egymással társadalmi kapcsolatban álló egyének együttese, az egyéni interakciók összessége - szűkebb értelemben: a csoportot speciális jellemzői alapján lehet meghatározni Csoport: szükséglet - kielégítés (kötődés, szeretet) - emberi kapcsolatok: - formális - informális Formális intézmény: Mérei: emberek közt fennálló meghatározott, tartós viszonylat és a hozzá fűződő szabályok és hagyományok összessége. Spontán módon létrejövő csoport:

szimpátia, közös érdeklődés. A csoport olyan integrált szoc. struktúra, melynek létszáma változó, egyedi esetekben meghatározható Rögzíthető és mennyiségileg meghatározható, hogy milyen a csoporton belüli kapcsolatrendszer, kommunikáció, normaképzés és a közös tulajdonság A csoporttagok között különböző intenzitású csoportkohézis feltételezhető. Csoportkohézió: Mérei, az a csoportdinamikai feszültség, amit a csoport tagjai, mint együvétartozást, mint közösségi élményt élnek meg. Ez mélyíti el a mi-tudatot Csoportos kohéziót befolyásoló tényezők: 1. Külső (kerettényezők): intézményesített csoportban vannak Fontosak a vezetési viszonyok Befolyásolja a kisebb csoportok hierarchiáját, függési módját, működését, kommunikációs hálózatát. Spontán csoportoknál a külső elvárások a műkődésmódot kevésbé befolyásolják. 119 Közelség foka: téri - szociális - kulturális hasonlóság A tagok

minél hasonlóbbak, annál nagyobb a valószínűsége a kohéziónak. 2. Belső (közösségi érzelmi tényezők): meghatározzák a közös célok Ezek alakítják ki a mitudatot Szimbólumokat használnak, lehetnek szertartásos viselkedési formák Csoportfanatizmus: bizonyos emberek érdekeit szolgálhatja, érzelmeket, indulatokat gerjeszthet, a csoport különállását előtérbe helyezheti, hatással lehet a tagok értékdimenziójára. Fontos, hogy milyen a szükséglet-kielégítés Akkor jó a kohézió, ha többféle szükségletet kielégít 3. Szociooperatív rendszer: az egyes személyek képességeinek, hajlamainak hogy felel meg a csoport, milyen a szereposztás. Fontos, melyek a hangsúlyok, a szerepek, milyen az általános viselkedés. Optimális eset: ha a csoport kiválaszthatja a vezetőt. Választás: pályázati. Ki-ki megmutatja, hogy mit tud Nehéz helyzetben: feladatorientált vezető kell. Newcomp: kohézió - athézió Athézió: adattartozás-érzés.

Tagok közti szolidaritás Kohézió: csoporton belüli összetartó erő. A két folyamat erősíti egymást. Minél nagyobb a kohézió, annál nagyobb az athézió Teljesítmény szempontjából: a csoportkohézió a tagok értékrendjétől függően növelheti vagy csökkentheti a teljesítmény A hatás függ a feladat jellegétől Egyszerűbb feladatnál a társak jelenléte fokozza a teljesítményt Bonyolultabb feladatnál nem mindig A csoportot szociális jellege, társadalmi tartalma (cél, amelyre a cs oporttagok tevékenysége irányul) határozza meg. A csoporton belül a tagok együttműködnek, tevékenységük összehangolt - szervezettség jellemzi, csoport belső szerkezetét alá- és fölérendeltségi viszonyok - csoportstruktúra Típusai: 1. elsődleges (primer) csoport 2. másodlagos (szekunder) csoport 1. lyek - kis létszámú csoport, „szemtől szembe” kapcsolatok, közvetlen érintkezés, szeméérzelmeknek nagy szerepük van (rokonszenv -

ellenszenv), közvetlen ismeretségbe kerülnek egymással az egyének pl. család, baráti kör, kisebb munkahelyi csoport - család: első csoport, amelybe beleszületik - személyiség formálódik 120 - minél jobban növekszik a csoport létszáma, annál nagyobb fokú centralizálódás és differenciálódás figyelhető meg a csoportszerkezetben- tagok részvétele között eltérés - újabb személynek kell alkalmazkodnia, átvennie a csoport normáit, hagyományait 2. - nagy létszámú csoport, tagok között szervezeti (organizációs) kapcsolat, nincs face to face, személyes érzelem sincs pl. üzem szemben a brigáddal Belső szerkezet szerint Intézményes - formális csoport: „hivatalosan” rögzített formailag meghatározott szerke zet, hivatalosan rögzített struktúra a tagokra nézve köte lező pl. munkarend Spontán - informális csoport: nem hivatalosan létrehozott, nem szabályozott szerkezetű, tagok között közvetlen kapcsolat, tartós,

spontán pl. osztályon belüli baráti körök Vonatkozási csoport: ugyanaz az ember egy időben több csoport tagja pl. lehet főiskolás - család, iskola Az a csoport, amely normáival, értékeivel meghatározó az egyén számára, megszabja magatartását - önértékelés. Csoportnorma: szabályszerűségek: a csoport elvárja tagjaitól a megfelelő viselkedést, csoporttagok nyomást gyakorolnak egymásra annak érdekében, hogy mindenki alkalmazkodjon a közös szabályokhoz - nem kimondott - közös norma- és értékrendszer - irányítja a tagok viselkedését, véleményét lappangva, minden kis- és nagy csoportban: mi a jó - rossz, mi helyes helytelen Implicit: nem tudatosított Explicit: kifejlett, tudatosított Alakulását befolyásolja: csoportteljesítmény - ha javul a teljesítmény emelik az igényt - ha csökken lejjebb engedik Az emberek nehezen fogadják el az új, keményebb normarendszert. Funkciói: a csoport fennmaradását és eredményesebb

működését szolgálják - működésképesség biztosítása - csoport fennmaradásának biztosítása - társas realitás megfogalmazása - társadalmi környezethez fűződő kapcsolatok meghatározása 121 Sherif: fénypont kísérletek - ha az egyén egy normához igazodott csoporthelyzetben és később ellenőrzik véleményét, változatlanul a norma szerint fog válaszolni - ha a kísérleti személyek külön-külön alkottak vélemény és utóbb kerülnek egy csoportba, fokozatosan megváltoztatják véleményüket - csoportnorma - az állítja őt nem befolyásolják mások ítéletei, norma úgy alakul ki, amelynek egyén nincs egészen tudatában 122 XXIII. tétel STÁTUSZ ÉS SZEREP, JELLEGZETES SZEREPKONFLIKTUSOK KONFORMIZMUS ÉS DEVIANCIA A társadalmi szerkezetben minden egyénnek meghatározott helye (pozíciója) van. A társadalmi viszonyok bonyolultsága miatt egy ember többféle pozíciót is elfoglal Minden társadalmi alakulat, csoport, amelyhez

az ember tartozik, kijelöl valamilyen helyet, s ezzel megad valamilyen „rangot” státust a számára. pl nő vagy férfi, munkás vagy értelmiségi, fiatal vagy öreg Az egyénnek egyszerre többféle státusa is van, s mindegyikkel járnak bizonyos elvárások, amelyeknek meg kell felelnie. A státussal, a s tátust elfoglaló személlyel szemben megnyilvánuló társadalmi elvárásokat, normákat, illetve az ennek megfelelő tipikus magatartást nevezzük szerepnek. A státust elfoglaló egyéntől a környezete elvár bizonyos viselkedést. Az elvárások függetlenek a konkrét személy tulajdonságaitól, külső követelményekben jelennek meg előtt. Azt, hogy valaki hogyan tölti be társadalmi szerepét, aszerint bíráljuk el, mennyire felel meg viselkedése az elvárásoknak. A szerepnek különböző típusai vannak: - adott szerepek: amelyekbe beleszületünk, nem tudunk rajtuk változtatni pl. a nemi szerepek az, hogy valaki nő vagy férfi, s ennek megfelelően a

társadalom „nőies” vagy „férfias” viselkedést vár el tőle pl. életkori szerepek: más viselkedést várunk el a gyerektől, mint a felnőttől vagy az idős embertől - kivívott szerepek: ezeknek a szerepeknek a betöltéséért általában „teszünk” valamit: a diák tanul, hogy szakember lehessen, a beosztott igyekszik, hogy előreléphessen pl. foglalkozási szerepek (munkás, orvos, beosztott, vezető stb.) - spontán, alkalomszerű szerep: egy-egy helyzetből fakad, a helyzet elmúltával megváltozik pl. egy társasutazás során nagyon hamar kialakulnak az erre a helyzetre jellemző szerepviselkedések, lesznek, akik mindig elkóborolnak, mások szüntelenül csüngnek az idegenvezetőn, megint mások flörtölnek, s lesznek olyanok, akik következetesen „jópofák” igyekeznek lenni Mivel az ember többféle társadalmi státust is elfoglal egyszerre (egy nő pl. egy személyben anya, feleség, háziasszony, szakmunkás) így többféle (esetleg

ellentétes) szerepelvárásnak kell 123 megfelelnie. Ezek között a szerepek között gyakran ellentmondás keletkezik - szerepkonfliktus: az egyén vagy össze tudja hangolni különböző szerepeit, vagy döntenie kell, melyik a fontosabb számára. pl. fiatal dolgozó nők szerepkonfliktusa - az anyaszerepnek és a h ivatással járó foglalkozási szerepnek egyszerre megfelelni nagyon nehéz. Nemcsak a különböző szerepek között, de egy szerepen belül is lehetséges feszültség, ellentmondás. pl. fiatal szülőknél: a modern pedagógiai nézeteket valló fiatal szülő nem tartja helyesnek, elveti az állandó korlátozást, a verést. Ugyanakkor környezete gyakran várja el tőle, hogy legyen szigorú, ha kell veréssel fegyelmezzen - belső ellentmondások A szerepkonfliktus feloldása - külső (szerepek közötti) ellentmondás egyik feloldási módja, ha az ellentétes szerepek valamelyikét a személy „leértékeli”: az anyaszerep betöltéséhez a nő

esetleg feladja hivatását társadalmi szervezetek törekednek arra, hogy pl. a feleség lehetőleg ne legyen a férfi beosztottja és fordítva, pl elvárásokban megmutatkozó türelem - belső (szerepen belüli) ellenmondás: csökkenthető, ha a személy a teljesíthetetlen elvárásokat „leértékeli” nem is próbál többé azoknak megfelelni, feloldható: ha kompromisszum jön létre: az ellentétes elvárások mindegyikéből „lefarag” az ember, és valamilyen köztes viselkedést alakít ki. A társadalmi szerep tehát az az elvárás, amelyek a t ársadalom támaszt, amelynek meg kell felelnie a személynek. A szerepet ehhez belsővé kell tenni, a külső követelményekkel azonosulni kell Az embertől függ, milyen jelentőséget tulajdonít az ember, milyen helyet szán ennek az életében Szereptanulás A szereptanulás az a folyamat, amelyben megtanuljuk, hogy velünk hasonló helyzetben lévő személyekhez hasonlóan viselkedjünk, érezzünk, lássuk a v

ilágot. pl a n emi szerepeket az azonos nemű partnertől (fiú az apjától, lány az anyjától) vesszük át Minden pozíció több, ún. ellenpozícióval van összekapcsolva Az ellenpozíciót betöltő személyek az ún szereppartnerek - pl az anya (egyik) szereppartnere a gyerek, a tanítóé a tanuló Nemcsak a saját szerepünknek megfelelő viselkedésformákat sajátítjuk el, de meg kell ismernünk a szereppartnerek viselkedését, érzéseit is. A szereptanulásnál a „tanuló” nem passzív befogadó, hanem aktív, tevékeny közreműködője a folyamatnak. 124 A szereptanulást segítő és gátló tényezők Szerep „tisztázottsága” A státushoz kapcsolódó elvárások tisztázottsága befolyásolja azt, hogy milyen könnyen tanulható meg az adott szerepnek megfelelő viselkedés. Befolyásolja az is, mennyire egyértelműek az elvárások a szereppartnerek részéről - pl. női szerep megtanulása: falusi környezetben a női szerepet még ma is sokan

úgy értelmezik, hogy a lány ne tanuljon, de dolgozzon, menjen férjhez és teljesen szentelje magát a háztartásnak meg a gyereknevelésnek, városban viszont már inkább azonos lehetőségei vannak fiúknak és lányoknak a tanulás, a munkavállalás vagy a családon belüli munkamegosztás tekintetében Az elvárások összeegyeztethetősége - befolyásolja a szereptanulást, hogy akár az egy időben vállalt szerepek, akár az egymás után következő szerepek mennyire egyeztethetők össze. pl pedagóguspályára induló fialatok Tanulás a státus átvétele előtt Az ember egy szerepnek számos elemét megtanulja, még mielőtt a megfelelő státust elfoglalná. Ezeket az elemeket úgy is lehet tanulni, hogy játékból vagy képzeletben viseljük a szerepet pl. kislányok már kicsi koruktól szívesen játszanak felnőtt női szerepet, amikor anyjuk vagy nővérük magas sarkú cipőjében sétálgatnak a lakásban A szerep átható jellege A szerepek különböznek

egymástól abban, hogy hány és hányfajta viselkedésmódot érintenek. Némelyik szerep az egyén teljes viselkedésének csak kis részére terjed ki, vannak viszont mindent átható szerepek. Főleg a foglalkozási szerepek gyakorolnak nagy befolyást az egész személyiségre. Szerepfogalom négy jelentését különböztetjük meg 1. Szerepelvárás: azok az elvárások, amelyeket a kultúra az egyes szerepek számára előír, meghatározott viselkedést várnak el bárkitől, aki a szociális rendszerben az illető pozícióit betölti 2. Szerepfelfogás: ez egy konkrét személy saját szerepéről alkotott képe, amely vagy megfelel az elvárásoknak vagy nem. Az ember általában tudja, mit várnak el tőle mások, de fennmarad a kérdés, mit vár el önmagától. 3. Szerepelfogadás: néha szeretjük szerepeinket, máskor közömbösek vagyunk, megint máskor utálhatjuk a szerepet, szenvedhetünk tőle 125 4. Szerepteljesítmény: az, hogy a szerepvállalásból az

egyén mit valósít meg, az összes előbbi feltételen együttesen múlik. Lelkesen teljesíti feladatát vagy csak ímmel-ámmal, személyisége, képességei alapján alkalmas-e a szerep realizálására Konformizmus és deviancia Deviancia: olyan személyiségzavar, amelynek vezető tünete a viselkedés szintjén társadalmi szokás és normasértés. A deviáns magatartás minden esetben társadalmi értéket támad, veszélyeztet vagy sért Előfordulhat, hogy ez a magatartás csak tünet, de lehet betegség is Konformizmus: latin coformare = alkalmazkodni szóból ered, mindennapi használatban elvtelen, megalkuvó magatartást jelöl A konformizmust úgy értelmezhetjük, mint a csoportnormáknak, elvárásoknak megfelelni igyekvő viselkedést. Konformizmus: a saját vélemény (viselkedés) megváltoztatása a csoportvélemény hatására. Célszerű konformizmus: az egyén látszatra egyetért a csoporttal, úgy tesz, mint aki elfogadja a csoport álláspontját, de

„belül” megtartja saját meggyőződését. Mihelyt megszűnik a csoportnyomás, vagy sikerül kivonnia magát a csoport ellenőrzése alól, személyes véleménye szerint fog viselkedni. Mély konformizmus: a személy a csoportnyomás hatására megváltoztatja eredeti véleményét, s az így átvett elveknek megfelelően fog viselkedni a csoportnyomás megszűnése után is. Beloff különbséget tesz a konformitás két fajtája között Konvencionalizmus:az egyén megnyilvánulásai megegyeznek a hasonló helyzetű más személyek viselkedésével, míg behódolás: ha az egyén enged a közvetlen környezet hatásának Nehéz megítélni, hogy a csoportnormának ellenszegülő magatartás ugyanakkor nem egy másik csoport normáinak elfogadásából fakad-e: pl. egy hippiközösség Ellenkonformizmus: a személy pontosan az ellenkezőjét teszi, mint amit tőle elvárnak. A független viselkedés jellemzője, hogy az egyén tudatában van a normatív elvárásoknak, de

minimális jelentőséget tulajdonít azoknak döntései meghozatalában: a független személyiség képes ellenállni a társadalmi nyomásnak, kevésbé befolyásolható. A társadalmi környezettől való függetlenség másik formája az ún. variabilitás: a viselkedés, a vélemény állandó változtatása, tekintet nélkül az elvárásokra. A variabilitás a teljesen határozatlan személyekre jellemző Befolyásoló tényező: - csoportnagyság 126 - csoport összetétele - vélemények egyöntetűsége - érzelmi kapcsolatrendszer, - család, a családi nevelés módja - motiváció XXIV. tétel A SZOCIOMETRIAI ELJÁRÁS ALKALMAZÁSA, AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA A SZOCIOGRAM FELRAJZOLÁSA Tág körben alkalmazható, tükrözi egy közösség struktúráját, rokonszenvi viszonyokat. Következtetni lehet az információ áramlására, a csoportos döntés kialakulásának folyamatát is látni lehet. A csoporton belüli funkciókat fejlesztő tevékenységhez Fontos, hogy

tudjuk irányítani egy-egy közösség viszonyait. A társas helyzet befolyásolja az ember közérzetét Moreno dolgozta ki azt a módszert, amellyel a kiscsoportok egésze, s benne az egyének helyes, kapcsolatrendszere feltárható. Az egyes személyek beilleszkedését nem személyiségtulajdonságaikkal, hanem társas helyzetükkel határozta meg Ez a módszer a szociometria, a társas kapcsolatoknak a rokonszenvi - ellenszenvi választásokkal történő vizsgálata. A szociometria alaptétele, hogy a f ormális alakzatok hátterében spontán társulások hálózata lappang. Ezt a rejtett hálózatot a rokonszenvi választásokból lehet kideríteni A vizsgált intézmény (osztály, szakkör, sportkör stb) minden tagja olyan kérdésekre felel, hogy élethelyzetekben kiket választana társának A választások megfelelnek az érzelmi kapcsolatoknak A kapott válaszok feldolgozásából kirajzolódik a csoport belső szerkezete. A szociometriai felmérés valódi, létező

szociális egységek vizsgálata valós feltételek között. Ezért a vizsgálatot lehetőleg ott kell elvégezni, ahol a vizsgálandó csoport él (iskolai osztálynál az osztályteremben). Másik fontos feltétele az eljárásnak, hogy jelen legyenek mindazok a személyek, akik között választani lehet. A kérdéseknek valóságos (megtörtént vagy elképzelhető) élethelyzetekre kell vonatkozniuk Moreno három kört jelölt meg, amelyből célszerű kérdést formálni: - együttélés (pl. kikkel laknál szívesen egy sátorban) - együtt dolgozás (pl. kikkel tanulnál együtt) - együttes társas élet (pl. kiket hívnál meg vendégségbe, kikhez mennél látogatóba) 127 A csoport hierarchiája: 1. rokonszenvi kérdések 2. funkcióra vonatkozó kérdések 3. egyéni képességekre vonatkozó kérdések 4. népszerűségre vonatkozó kérdések Szociometriai vizsgálat 1. Menete: mindenkinek jelen kell lennie, kornak és célkitűzésnek megfelelő módszert kell

választani kilencéves kor alatt a felmérés egyéni kérdezéssel történik - beszélgetés nagyobbaknál kérdőívet használnak: a kérdésekre nevekkel kell felelni, bárkinek felírhatják a nevét, aki jelen van - titkosság hangsúlyozása jól kell írni és olvasni, kb. 16-24 kérdés van A kapott válaszok feldolgozása: táblázatban (szociomátrix) grafikusan (szociogram) a.) kölcsönösségi táblázat: csoporttagokat sorszámmal jelöljük A választásokat a választó és a választott sorának, ill. oszlopának találkozásában vonallal (vagy más grafikus jellel) jelöljük A vízszintes irányú összesítésekből megtudjuk, hogy egy személy kikre szavazott és hány választás volt kölcsönös (ez utóbbit jelöljük pl. bekarikázással) A függőleges irányú összesítésből az egy-egy személyre jutó összes szavazatot tudhatjuk meg, s azt is, ezt hány személytől kapta (e két érték hányadosa az ún eloszlási mutató) A táblázat utolsó

összesítő oszlopában a kölcsönös kapcsolatok számát és erejét (egyszeres, kétszeres stb - aszerint, hogy hány kérdésben választották kölcsönösen egymást) jelöljük. Ebből az összesítő oszlopból indulunk ki a grafikus ábrázolásnál. Deklarált: egyoldalú, egyirányú választás. b.) A szociogram a társas kapcsolatok rajzos ábrázolása Minden személyt egy körrel jelölünk, amelybe a táblázat készítésekor használt sorszámát írjuk. A nemeket a szokásos genetikai jellel megkülönböztetjük A köröket összekötő vonalak a kölcsönös választást jelzik Ha két személy több kérdésben is kölcsönösen választotta egymást, a két kör közé annyi párhuzamos vonalat húzunk, ahányszor a felmérés során egymást választották. A vonalak száma a kölcsönös kapcsolatok erősségét mutatja A szociogram megrajzolásánál abból a személyből indulunk ki, akinek a legtöbb kölcsönös kapcsolata van. Őt helyezzük a

„térkép” középpontjába, köré rajzoljuk azokat a személyeket, akikkel kölcsönös kapcsolatban van. Ezután ezeknek a személyeknek a kölcsönös kapcsolatait ábrázoljuk. Mindaddig folytatjuk ezt, amíg a kiinduló személlyel kölcsönös kapcsolatuk révén 128 összefüggő hálózatba valaki kölcsönös kapcsolattal besorolható. Ezzel felvázoltuk az első alcsoportot. Ezután megkeressük a kölcsönösségi táblázaton a még fel nem rajzolt személyek közül azt, akinek a legtöbb kölcsönös kapcsolata van. Felrajzoljuk köré az ő kölcsönös kapcsolatait, majd ezeknek az embereknek a kölcsönös kapcsolatai is Így jön létre a második alcsoport, majd a harmadik, a negyedik, stb. A párokat és magányosokat az alcsoportok körül helyezzük el úgy, hogy azok a lap szélére, de az általuk (egyoldalúan) választott személyek vagy csoportok közelébe kerüljenek. c.) Gyakorisági táblázat : index mutató táblázat A szociometriai vizsgálat

minden adatát tartalmazza, kivéve a rokonszenvi kérdéseken kívüli kölcsönösségeket Az egyik tengelyen a gyerekek, a másikon a kérdések szerepelnek kérdéskörönként. Az összesítő rovatnál van egy számadat, mely az összesített eloszlási mutató. A másik tengelyen van az összesítés, eloszlás Minél kisebb az eloszlási mutató, annál több gyereket választanak. d.) Céltábla-szociogram: kis létszámú csoportok esetén alkalmazható, kifejezi a kapcsolatokat és a csoportban való népszerűséget. A személyeket koncentrikus körben helyezzük el aszerint, hogy hány választás esett rájuk. Minél több szavazatot kapott valaki, annál közelebb került a kör középpontjához, minél kevesebben választották, annál inkább a külső körön helyezkedik el. Itt nemcsak a kölcsönös választásokat jelöljük, hanem a viszonzatlanokat is Az így kapott szociogramon a csoport úgy helyezkedik el, mint egy céltábla. A szociogram a társas

kapcsolatok térképe, amelyről sok minden leolvasható: az alcsoportok, a választások, ill. elutasítások iránya, erőssége, egy-egy csoporttag sajátos helyzete Elemezése: - van-e középpontja, perifériája - milyen típusú a szerkezet (laza stb.) - egyéni helyének értékelése - tennivalók megfogalmazása Szociometriai mutatók: - szerkezeti mutatók - csoportlégkör mutatója - tagolódásdimenziók mutatója A szociogram jellegzetes alakzatai, ill. helyzetei: 1. Két személy kölcsönös választása, úgy , hogy másokat nem választanak : pár O------------------------O 2. Három személy kölcsönös kapcsolata: ha zárt, általában klikkesedére utaló jegy: háromszög 129 3. Négy személy hat kölcsönös kapcsolata: ha a „négyzet” zárt, kifelé nem irányul választás, ez maga a klikk 4. Egy személynek több kölcsönös kapcsolata van, de azok között, akik ő hozzá kötődnek, nincs kapcsolat: a „csillag” középpontjában levő

személy ún. sztárhelyzetben van 5. Nem lezárt párok egymáshoz kapcsolódása: a „lánc” elején és végén levő személyek között nincs közvetlen kapcsolat. O----------------O------------------O 6. Kölcsönös választás nélküli, magányos helyzet Ha a „peremen” lévő személy választ, de őt nem választják, akkor nevezzük elutasítottnak: ha a személy sem választ a csoporttagok közül és őt sem választják, ez a „sündisznó” helyzet. O Általában a jó csoport, a jó közösség nem egyközpontú, de nem is széthulló, klikkesedő képet mutat. A tagok között sok kapcsolat van, a hálózat sűrű, és kevés a peremen lévő magányos, pár- vagy láncalakzathoz tartozó személy. 130