Történelem | Középiskola » Fogalmak a magyarországi kommunista diktatúra idejéből

Fogalmak a magyarországi kommunista diktatúra idejéből Állami Egyházügyi Hivatal: Az egyházak állami politikai felügyeletének biztosítására létrehozott szerv. 1951-ben állítják fel, itt döntöttek egyházi állások betöltéséről, személycserékről, a hivatal gyakorolta az egyházi sajtó és könyvkiadás cenzúrázását. [Valuch.272] ÁVO, ÁVH: A Rákosi-rendszer politikai rendőrsége, mely az MDP kezében az elnyomás fő eszköze volt. 1948 szeptemberében hozták létre, saját karhatalmi alakulatokkal rendelkezett 1948-52 Péter Gábor vezette, aki Rákosinak ill. Farkas Mihálynak volt alárendelve Törvények fölött álló hatalommá vált, közreműködött koncepciós perek előkészítésében, tömeges letartóztatásokban, internálásokban, kínzásokban, kivégzésekben. 1956-ban szüntették be. Beszolgáltatási rendszer: A háború alatt bevezetett rendszer, melyet 1945 után „továbbfejlesztett” a R ákosi-politika. Lényege, hogy a

parasztság a piaci árnál jóval alacsonyabb ellenértékért, vagy ellenszolgáltatás nélkül adja át terményének bizonyos részét az államnak. A beszolgáltatandó termékek mennyisége és köre folyton nőtt 1953-ban könnyített formáját vezették be, 1956-ban a második Nagy Imre kormány végleg eltörölte. B-listázás: Az elbocsátásra kijelölt köztisztviselők névjegyzéke. A politikailag megbízhatatlannak ítélt közigazgatási tisztviselőket így távolították el állásukból. 1946-ban 60 000 főt bocsátottak el ez alapján. Bolsevik típusú párt: Nem párt a szó politológiai értelmében, nem választások révén, politikai alternatívaként; hanem erőszakos eszközökkel törekszik a hatalom megszerzésére. Nem egy politikai alternatíva, hanem az egyetlen valódi igazság megtestesítője. [Alktört] Collegium Hungaricum: Bécsben működött, 1948-ban bezárták, 1963-ban nyitotta meg újból kapuit. [Kósa, 500] CSEMADOK: Csehszlovákiai

Magyar Dolgozók Kultúregyesülete, 1949-ben alakult. [V 89.] Dehistorizálás: A depolitizálás legfontosabb eszköze. 1956 után a múlt megítélése vált az egyik leglényegesebb ideológiai kérdéssé. Annak érdekében, hogy a társadalomnak ne legyen politikai tudata, a múltképet kellett megszüntetni. Ennek első lépése 56 emlékének kiiktatása volt. (Akinek tudatában 56 nem létezik, az utána következő időszakról politikai tudata nem lehet.) [V 262] Depolitizálás: 1956 ut án felértékelődött a magánélet háborítatlansága. A hatalomnak jobb volt, hogy nem a politikával foglalkoznak az emberek, hanem a viszonylagos anyagi jólét megteremtésével. Ennek érdekében bizonyos engedményeket kellett tenni, mint háztáji gazdálkodás, második gazdaság engedélyezése. [V 262] DISZ: Dolgozó Ifjúság Szövetsége, 1950-ben alakult. Célja a 14 éven felüli ifjúság kommunista erkölcsi-politikai nevelése. Elsősorban főiskolások és egyetemisták

körében alakultak szervezetei. [R 367] Dunapentele: Később Sztálinváros, 1961-től Dunaújváros, itt működött a Sztálin Vas-és Acélművek. [R 348 V 58] „Egy mondat a z sarnokságról”: Illyés Gyula verse, 1950-ben íródott, először 1956-ban jelent meg. [Romsics, 367] FIN: Forradalmi Ifjúsági Napok, célja március 15.-e nemzeti tartalmakat hordozó megünneplésének megakadályozása azzal, hogy e rendezvénysorozat keretében összekapcsolták március 15., március 21 (Tanácsközt kikiáltása) és április 4 (Magyarország „felszabadulásának”) megünneplését. [V86] Fusizás: A dolgozók a gyári munkát igyekeztek minél hamarabb elvégezni, majd a fennmaradó munkaidőt saját céljaikra kihasználni, a gyárban rendelkezésre álló munkaeszközök, nyersanyagok, energiaforrások igénybevételével. Az üzemből hazavitt alkatrészek jelensége is ide tartozik. A kettős foglalkozási viszonyhoz kapcsolódik (magánkisipar és állami ipar

szimbiózisa). [V 181] Gebines: Állami boltok és vendéglátó-ipari egységei egy részének bérbeadását engedélyezték 1957-ben a magántevékenység ösztönzése érdekében, a bérlőket nevezik gebinesnek. Szabadkasszás=egyszerűsített elszámolási rendszerben dolgoztak, miáltal némi ügyeskedéssel addig elképzelhetetlen jövedelmekre tettek szert. [R408] Gépállomás: 1948-50-ben hozták létre a gépállomások országos hálózatát, melynek célja a mezőgazdaság szűkös gépparkjának racionális felhasználása volt. Ezek kapták az új gépek többségét, és a kulákoktól megszerzett eszközállományt is. [R353] Gyermektelenségi adó: A gyermektelen házaspárokra vetették ki a R atkó-korszakban. [V 35] Három T politika: Aczéli kultúrpolitika, TŰR-TILT-TÁMOGAT. A párt dönti el, hogy az alkotókat és műveiket melyik kategóriába sorolja. A támogatott kategóriába a „pártos” és „szocialista realista”, a tűrt kategóriába a nem

marxista, de a marxizmussal nyaltan nem polemizáló, a tiltottba pedig az antimarxista és rendszerellenes alkotások tartoztak. [R497] Háztáji gazdaság: Minden tsz-tag jogosult volt (az alapszabályban megállapított munkaegység teljesítése esetén) közel 1 kat. hold saját művelésű földre Ez vagy a belépő tag kezén meghagyott terület volt, és magában foglalta a h áz körüli kertet, és az ennek műveléséhez szükséges gazdasági eszközöket. Olyan föld is lehetett, amit a tsz mért ki a tagnak. Általában az önellátást biztosította, de fokozatosan árutermelő kisüzemmé alakulhatott át. Egyre fontosabb szerepe lesz a ’60-as évektől Engedélyezése is a szovjet kolhozmodelltől való eltérést bizonyítja. [V 203, R 427] Intragenerációs mobilitás: Generáción belüli mobilitás, saját életpályán belül hirtelen változás következik be. Magyarországon nem saját akaratukból változtattak tömegesen az emberek foglalkozást, társadalmi

csoportot, hanem politikai indíttatásból, mert a politikai változások lehetetlenné tették korábbi megszokott életvitelük, munkájuk folytatását. [V 100] Káderhatásköri lista: Állami, gazdasági, kulturális, igazságszolgáltatási és egyéb területen a legalacsonyabb döntési szintekig azon pozíciók jegyzéke, melynek betöltése a párt előzetes engedélyéhez van kötve. [V 129] KISZ: Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, 1957-ben alakult, a 14 éven felüli fiatalok új, kommunista tömegszervezete. (A DISZ megszűnt és nem szerveződött újjá, helyébe lépett a KISZ.) [R 411] Kollektivizálás: A mezőgazdaság szövetkezetesítése, az egyéni parasztgazdaságok felszámolása, és helyettük termelőszövetkezetek létrehozása. Magyarországon 1948-ban indult az első kollektivizálási hullám, (három volt: 1.-1948-53 2-1955-56 3-1959-61), a folyamat 1961-re fejeződött be. [V 191] Kulák: A módosabb parasztgazdák megnevezése, 1948-tól

osztályellenségnek számítottak. A hivatalos meghatározás szerint azok a gazdák, akik 25 hol d feletti birtokkal rendelkeznek, vagy birtokuk jövedelme meghaladja a 350 aranykoronát. (A birtokok közti minőségi különbségeket is figyelembe vették, így zöldség- vagy gyümölcstermelő birtok esetében 5-8 holddal is kuláknak számított a birtokos.) Kulák volt az, akinek cséplőgépe, kocsmája volt, vagy mezőgazdasági alkalmazottja volt, azaz „kizsákmányoló” volt. [V 192] Kuláklista: A kulákokról készített kimutatás, a kuláklistán szereplők száma az ötvenes évek elején 60-70 000 fő volt. Leninváros: Szocialista város, Tiszaszederkény helyén létesítették, ma Tiszaújváros. [V 58] Maszek: A szocialista korszakban a magánszektorban dolgozó önállók és alkalmazottaik megnevezése. [V171] MDP: Magyar Dolgozók Pártja. 1948 június 12-én jött létre a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesüléséből. (Valójában

az SzDP beolvasztását jelentette a kommunista pártba.) MHK: „Munkára Harcra Kész” mozgalom, nagy szerepet játszott a v idéki tömegsport elterjesztésében. A polgári társadalom militarizálásának eszköze volt [R374] MUK: Márciusban Újra Kezdjük. A forradalompárti kisebbség felhívása 1957 e lején a felkelés megismétlésére. [R 409] Nómenklatúra: Valamilyen szinten vezető, vagy bizalmi állást betöltő személyek. A nómenklatúrához tartozás alapja a káderhatásköri lista. [Alktöri] Országos Tervhivatal: A központilag irányított tervgazdálkodás legfontosabb intézménye, 1947-ben hozták létre. Ez dolgozta ki az első hároméves terv általános irányelveit [R 313] Pártállam: Olyan politikai rendszer, melyben a politikai életet egyetlen párt uralja. Az állami életet formálisan az állami szervek vezetik, (működik a parlament, annak –elvileg- felelős kormány), tényleges hatalommal azonban a párt ill. annak vezetője

rendelkezik Az MDP és vezetősége ellenőrizte és meghatározta a parlament, a kormány és a helyi közigazgatás működését. Kettős struktúra jellemzi, ezen belül az állami szervekre hárul a mindennapi ügyekkel való foglalkozás, a pártszervekre ennek ellenőrzése, és az irányvonal meghatározása. [R 338] Petőfi-kör: A reformpárti fiatalok fóruma, 1955-ben alakult vitaklub. Hivatalosan a DISZ égisze alatt kezdte működését, hangadóinak jelentős része volt NÉKOSZ-osok közül került ki. A reformmozgalom nyilvános fórumává vált, eszmeileg 1956 előkészítője lett. Tavaszi és nyári vitaülésein egyre többen vettek részt. A felszólalók heves bírálattal illették az elmúlt néhány év politikáját, s követelték, hogy a felelősök vonják le a konzekvenciákat. 1956 júniusában az MDP leállította működését, szept.-től újra működött A forradalom után az MSZMP betiltotta, vezető személyiségei a megtorlás áldozataivá

váltak. [R 381, 384] Pócspetri: Pócspetri lakossága tüntetett az egyházellenes intézkedések ellen 1948. június 3án Ennek során saját fegyvere által véletlenül meghalt egy rendőr Ezt kihasználta a kormány, a gyilkossággal vádolt közjegyzőt statáriális úton kivégezték, a falu plébánosát életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. [R 326] Politikai Főiskola: 1957-ben jöttek létre a fővárosban és a megyeszékhelyeken a marxistaleninista esti egyetem intézményei, feladatuk a káderek továbbképzése és utánpótlásának biztosítása volt. 1968-ban emelték egyetemi rangra az MSZMP központi pártiskoláját Politikai Főiskola néven. Foxi-maxi egyetemnek is nevezték, mert nem adott mély vezetőipolitikai ismereteket [Kósa, 500, Valuch] „Rákosi címer”: A változások külsődleges megnyilvánulásaként új címere lett az országnak, mely a nemzeti színeket a hazai és nemzetközi munkásmozgalom szimbólumaival kombinálta. A

címerről az alkotmány X fejezete rendelkezik: kétoldalt búzakoszorúval egybefogott, kerek világoskék mezőben kalapács és búzakalász; a mező felső részén a mezőre sugarakat bocsátó ötágú vörös csillag, alján redőzött piros-fehér-zöld színű szalag. [R296] Recsk: A recski kőbánya volt a leghírhedtebb internálótábor. A szovjet gulág mintájára hozták létre, ahol a foglyokat embertelen körülmények közt dolgoztatták. Szabad Nép: A kommunista párt, majd az MDP napilapja. SZEB: Szövetséges Ellenőrző Bizottság. Tagjai a győztes nagyhatalmak képviselőiből került ki. Eredetileg az a feladata, hogy szabályozza és ellenőrizze a fegyverszüneti feltételek végrehajtását. Magyarországon az elnöke Vorosilov marsall Sztahanovizmus: Sztahanov donyeci bányászról elnevezett munkaverseny-mozgalom, célja a tervek túlszárnyalása, a termelés óriási mértékű növelése. A mozgalom keretében a munkások ellenszolgáltatás nélküli

túlmunkát vállaltak, állandóan emelték a maguk szabta normát. A legeredményesebb sztahanovisták (akik keze alá gyakran 2-3 ember dolgozott a kiugróan magas eredmények elérése érdekében) különféle elismerésekben részesültek. (Könyv, színházjegy, üdülési beutaló, tanulmányút Szovjetunióba, vagy találkozás Rákosi elvtárssal.) [R. 350] „Talpalatnyi föld”: Bán Péter rendezésében készült film 1948-ban Szabó Pál regényéből. A parasztságon belüli konfliktusokat állította a középpontba, a szegényparasztok erkölcsi tisztaságát hangsúlyozta. [R332] Tagosítás: Arra hivatkozva, hogy a megalakuló szövetkezetek szétszórt kisparcelláit egységesíteni kell a g azdaságos nagyüzemi termelés érdekében, a magánparasztokat ingatlancserére kötelezték. Ezt arra használták fel, hogy a t sz-ek jussanak jobb minőségű földekhez, a magánparasztok pedig a rosszabb, a határ távolabbi pontjain lévő földeket kapják. Így a

parasztok megtörésének egyik hatékony eszközévé vált [R 351] Totalitarianizmus: Korlátlan diktatúra, olyan államhatalmi rendszer, mely arra törekszik, hogy az élet minden területét irányítsa és ellenőrizze. Legfontosabb ismertetőjegyei az egypártrendszer, a hierarchikusan felépített tömegpártnak alárendelt államélet, az emberi élet minden szféráját szabályozni kívánó hivatalos ideológia, és a t ársadalmat rettegésben tartó terrorrendszer. [R 337] „Valahol Európában”: Balázs Béla forgatókönyvéből, Radványi Géza rendezésében készült film 1947-ben. Az 1945 és 1948 között készült filmek közül ez és a fent említett Talpalatnyi föld bizonyult remekműnek. [R332]