Nyelvtanulás | Magyar » Szókincsünk bővülése

Alapadatok

Év, oldalszám:2004, 3 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:194

Feltöltve:2007. augusztus 07.

Méret:90 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Szókincsünk bővülése A nyelv fejlődése leginkább a szókincs változásában figyelhető meg. Történelmünk fordulatai közvetlenül tükröződnek a szókincsben. Kisebb mértékben folyik egyes szavak kiveszése, elavulása, de a bővülés sokkal jelentősebb. A szókincs bővülésének okai: a társadalom, a politikai viszonyok, a gazdaság fejlődése, az emberi gondolkodásmód változása, a tudományok, a művészetek fejlődése. A szókészlet bővülésének módjai 1.) Belső keletkezés: mai szavaink legnagyobb része belső keletkezésű, nyelvrokonainktól való elválásunk után keletkezett ősi vagy idegen tövekből összetétellel, vagy szóteremtéssel. Ezen módok mindegyike részt vesz az új szavak keletkezésében, de arányuk koronként változik. Ősmagyar, középkor: leggyakoribb a szóképzés Az összetételek száma fokozatosan emelkedik, de döntővé csak a 19. század végére válik a) Szóteremtés: nem meglévő elemekből, hanem tejesen

új hangsorból lesznek új szavak (indulatszavak, hangutánzó, hangulatfestő szavak). Az így keletkezett szavak írásban csak később és ritkábban jelennek meg, szerepük gazdag érzelemtartalmuk miatt a szépirodalomban nagy. De szolgálhatnak igen sok szó tövéül is (for-: forog, fordít, fordul, forr, forgalom, forgatag, förgeteg, fürge, ferde, fetreng). b) Szóösszetétel: ősi eszköz, már finnugor korban is. nő + fi = nép, orr + száj = orca, öt + tíz = ötven Kialakulásuk: összeforrtak a mondatban a szintagmatikus kapcsolat (hófödte, fagyálló, semmitmondó) meglévő elemek összekapcsolásával. Lehet természetes (szinte észrevétlen folyamat) és mesterséges (tudatos, egy emberhez vagy csoporthoz kötődő). Némely időszakokban megnő a mesterséges szóalkotások száma (pl: nyelvújítás, vagy napjainkban a felgyorsult tudományos stb fejlődés következtében) c) Szóképzés: a legrégibb időktől a mái napig fontos módszer. Már a rokon

népekkel való együttélés idején is voltak képzett szavaink (lélek, lehel, alom, alszik). A honfoglalás korában már kb. 50 képzőnk volt (-t, -d, -l, -s, -g) A nyelv önálló életének idején ezek bővültek, változtak, ún képzőbokrok alakultak ki Képzők: lehetnek azonos alakúak, többjelentésűek, rokon- és ellentétes értelműek. (-s: vizes – valamivel való ellátottság, majd fazekas mester, nádas tó, tízes szám, tehát foglalkozásnév-, gyűjtőnév- és számnévképző) Több képző önálló szóból alakult ki, elvesztette önállóságát, módosult. A képzett szó és az alapszó kapcsolata: – egyes esetekben a képző csak a szó mondatbeli felhasználhatóságát biztosítja (igenemképzők, igenévképzők), – módosíthatja az alapszó jelentését (kicsinyítő és gyakorító képzők), – a képzett szavak gyakran szintagmatikus szerkezeteket sűrítenek magukba (gyakran, elaprózva tartósan csinál valamit: ige + gyakorító

képző. dob–dobál) A képzett szavak a sokféle képző révén teljesen új tartalommal is rendelkezhetnek (dob, dobál, dobálgat, dobálódzik) A képzők élete: a képzőkre jellemző egy adott korban aktivitásuk, termékenységük, vagyis az, hogy egy adott szófaj minden egyedéhez korlátozás nélkül kapcsolódhatnak-e. Ma ilyenek az igenévképzők vagy az -ás, -és, -hat, -het. Vannak olyan képzők, amik ugyan még jól felismerhetők, de új szavak képzésére már nem használhatók (álldogál) Elavult képző az, amit már nyelvérzékünk nem ismer föl képzőnek (lélek, titok, tipor) Egyéb szóalkotási módok: d) Ragszilárdulás: a határozószók keletkezésének gyakori módja. Tő és rag kapcsolata elmosódik (rögt-ön, tú-l, i-tt) e) Szórövidülés: régen elsősorban beceneveknél (Petrus – Pet, Pető, Peti; mozi, troli, presszó) f) Elvonás: a nyelvérzék egy-egy szó végét képzőként értelmezi, majd ennek elhagyásával új szót

alkot. Főleg idegen nyelvből átvett szavak esetében (kapál, perel, parancsol – szláv eredetű szavak, magyarban -l végződés, majd: kapa, per, parancs; képviselő, képvisel) g) Mozaikszók: szóösszetétellel rokon. – betűszók: első betűkből (ELTE, MTA) – szóösszevonások: OFOTÉRT (optikai, fotó értékesítés), MÉLYÉPTERV Általában tulajdonnév, néha szakmai keletkezésű, ami átmehet közhasználatba (tévé, közért). A mái napon nagyon fontos szókészlet-gazdagítási mód. (MÁV, OTP, meó, vb, gyes) 2.) Idegen eredetű szavak Két csoportra oszthatjuk: jövevényszavak, idegen szavak. a) Jövevényszavak: Ma már nem érezzük idegennek őket, mert a történelem folyamán hozzáidomultak a magyar nyelv hangzásához. (szliva(szláv) – sziliva –szilva) Ma már alaktanilag is nyelvük részei, alapjai képzett vagy összetett szók alkotásának. A jövevényszavak forrásai népünk vándorlásainak helyszínei. A honfoglalás előtt a

törökökkel igen szoros kapcsolatban álltunk, ezért ekkori eredetű jövevényszavaink között sok a török A jövevényszavak eredetének megállapítása: körültekintő kutatómunkát igényel Bizonytalan eredetű: vannak elképzelések az eredetre, de a bizonyítékok nem elegendőek Ismeretlen: a rendelkező információk feltevésekhez sem elegendőek Vannak olyan szavak, amik sok nyelven keresztül vándoroltak hozzánk. Ezeknek az eredetéül a nekünk közvetlenül átadó nyelvet tekintjük. Pl: paprika – India, perzsa, török, újgörög, szerb-horvát. A nyugat-európai nyelvekben ezt magyar jövevényszónak tekintik b) Idegen szavak: Az idegen szavak abban kü lönböznek a jövevényszóktól, hogy nem illeszkednek be teljesen a magyar nyelv szókészletébe. Idegen voltukat elárulja: - idegenszerű hangalak (szóeleji mássalhangzó torlódás) - nyelvtani elemezhetetlenség ( nem tudjuk megállapítani, hogy hol végződik benne a szótő és hol kezdődik a

képző) - rokontalanok (szótövükből nem alkothatunk új szavakat /pl. sofőr/) Az idegen szavak jelentékeny hányada a közelmúltban került a magyar nyelvbe. Néhányuk azonban már meghonosodott, szinte jövevényszónak tekinthető (pl. film, rádió, TV) Ennek oka, hogy kifejezésükre nincs magyar szó a szókészletünkben. Egyes esetekben a magyar szó és a jövevényszó olyan szinonimák, melyek használatuk körének tekintetében különbözőek (pl. mást jelent a cipőket foltozó suszter, mint az új cipőket készítő cipész) Az idegen szó használata akkor felesleges, ha jelentésében és stílusában azonos magyar szó kínálkozik helyette. Pl kontaktus - kapcsolat, iteráció - együttműködés stb Az idegen szavak közé soroljuk még az ún nemzetközi szavakat is, amelyek majdnem minden más nyelvben is megtalálható szórövidítések: pl UFO, USA, AIDS, szavak: oxigén, kemping, taxi, expressz, hotel, atom, miniszter stb. c) Tükörszavak: egy

idegen szó elő- és utótagját lefordítjuk. Hangalak magyar, két szó közötti viszony idegen jellegű (Tiergarten – állatkert, aufschneiden – fölvág)