Biológia | Felsőoktatás » Csigák előadásfóliák

Theodoxus danubialis-Rajzos csiga Phylum: Mollusca Classis:Gastropoda Subclassis:Prosobranchia (Streptoneura) Ordo:Archeogastropoda Familia:Neritidae-Bödöncsigák -Duna és vízrendszeréhez tartozó folyók kavicsos-köves aljzatú részein -moszatbevonattal táplálkozik -petéit tokkal körülzárt csomókba rakja (sokszor egymás házára), csak egy egyed fejlődik ki -oxigénigényes, vízszennyezésre érzékeny -harmadkori reliktum -védett Theodoxus praevostianus-Fekete csiga Phylum: Mollusca Classis:Gastropoda Subclassis:Prosobranchia (Streptoneura) Ordo:Archeogastropoda Familia:Neritidae-Bödöncsigák -a Kárpát-medence néhány hévforrásában él (Kácsfürdő, Püspökfürdő) -a hévforrások forráskifolyóinak kavicsos aljzatán figyelhetjük meg -a Rajzos csigától kisebb, zömökebb, majdnem félgömb alakú -oxigénigényes, érzékeny faj -harmadkori reliktum -védett vízszennyezésre Theodoxus fluviatilis-Folyami bödöncsiga Phylum: Mollusca

Classis:Gastropoda Subclassis:Prosobranchia (Streptoneura) Ordo:Archeogastropoda Familia:Neritidae-Bödöncsigák -nagyobb folyóink kavicsos-köves aljzatú részein található meg néhány helyen -az aljzat táplálkozik -oxigénigényes, érzékeny faj moszatbevonatával vízszennyezésre -harmadkori reliktum -védett Viviparus acerosus-Folyami fiallócsiga Phylum: Mollusca Classis:Gastropoda Subclassis:Prosobranchia (Streptoneura) Ordo:Caenogastropoda Familia:Viviparidae-Fiallócsigák -gazdag növényzetü álló vagy lassan folyó vízekben -az Alföldön szinte mindenhol megtalálható, ahol állandó vízborítás van -elevenszülő -moszattal, szerves törmelékkel, planktonal táplálkoznak -héjuk nyílását fedőjükkel lezárhatják, így hosszabb szárazszágot is túlélhetnek Bithynia tentaculata-Közönséges vízicsiga Phylum: Mollusca Classis:Gastropoda Subclassis:Prosobranchia (Streptoneura) Ordo:Caenigastropoda Familia:Bithyniidae-Vízicsigák

-hínár növényzettel gazdagon átszőtt álló vagy lassan folyó vizekben -alföldi területek csatornáiban, ereiben, tavaiban él, de hévforrásokban is előfordulhat -vízimadarak köztigazdái élősködő férgeinek Sadleriana pannonica-Karsztforráscsiga Phylum: Mollusca Classis:Gastropoda Subclassis:Prosobranchia (Streptoneura) Ordo:Caenigastropoda Familia:Bithyniidae-Vízicsigák -2-4 mm, zöldes vagy sötétbarna, háza gömbölyded, kúpos, utolsó kanyarulata kiöblösödik -a Bükk-hg és a Gömör-Tornai Karszt (Aggteleki-karszt) endemizmusa -karsztforrás kifolyókban általában tömeges -télen-nyáron azonos hőmérsékletű (12-15°C) tiszta vizet igényel -vízszennyezésre rendkívül érzékeny -az élő egyedek zöld színét moszatbevonat okozza -védett Pomatias elegans-Nyugati ajtóscsiga Phylum: Mollusca Classis:Gastropoda Subclassis:Prosobranchia (Streptoneura) Ordo:Caenogastropoda Familia:Pomatiasidae-Ajtóscsigák -szárazföldi faj,

ligeterdőkből ismert -a Dunától populációit keletre karsztbokorerdőkből, nem ismerünk élő -hazánkban éri el elterjedésének északkeleti határát -szubmediterrán jellegű lelőhelyei pl.:Tihanyi-félsziget, Gyékényes- Őrtilos -a következő faj vikariáns párja -védett Pomatias rivulare-Keleti ajtóscsiga Phylum: Mollusca Classis:Gastropoda Subclassis:Prosobranchia (Streptoneura) Ordo:Caenogastropoda Familia:Pomatiasidae-Ajtóscsigák -a Kaukázus déli részéről terjedt a Feketetenger déli és nyugati medencéje mentén észak felé -elterjedésének legnyugatibb és populációja Bátorligeten található -posztglaciális reliktum -védett legészakibb Fagotia acicularis-Fekete folyamcsiga Phylum: Mollusca Classis:Gastropoda Subclassis:Prosobranchia (Streptoneura) Ordo:Caenogastropoda Familia:Melanopsidae -a Duna és vízrendszeréhez tartozó folyók kavicsos-köves aljzatú szakaszain és bizonyos hévforrásokban (pl.:Kácsfürdő) terjedt

el -moszatbevonattal táplálkoznak -oxigénigényes, vízszennyezésre érzékeny faj -harmadkori reliktum -védett Melanopsis parreysii-Bordás tornyoscsiga Phylum: Mollusca Classis:Gastropoda Subclassis:Prosobranchia (Streptoneura) Ordo:Caenogastropoda Familia:Melanopsidae -Püspökfürdő melegvizű forrás tavaiban egykor közönséges volt -ma már csak egyetlen tóban van népes állománya -harmadkori reliktum -itt található a leggazdagabb harmadkori flóra és fauna a Kárpát-medence hévforrásai közül -legközelebbi rokonai Kisázsiában és attól keletre élnek szintén hévforrásokban Lymnaea stagnalis-Nagy mocsárcsiga Phylum: Mollusca Classis:Gastropoda Subclassis:Pulmonata-Tüdőscsigák Ordo:Basommatophora-Ülőszemű tüdőscsigák Familia:Lymnaeidae-Mocsárcsigák -állandó vagy időszakos vízborítású alföldi területeken közönséges -csatornákban, erekben, árvíz levonulása után visszamaradó pocsolyákban figyelhető meg -az egyik

legnagyobb termetű vízicsigánk -az eutrofizálódást jól tűri -különböző környezeti hatásokhoz alkalmazkodik pl.:hullámverés jól -tokba zárt petéit vízinövényekre ragasztj -algákkal, rothadt táplálkozik növényi részekkel Planorbis planorbis-Éles csiga Phylum: Mollusca Classis:Gastropoda Subclassis:Pulmonata-Tüdőscsigák Ordo:Basommatophora-Ülőszemű tüdőscsigák Familia:Planorbidae-Tányércsigák -egyik legközönségesebb vízicsigánk -alföldi területek csatornáiban, ereiben, tavaiban, lassan folyó vizeiben figyelhető meg -az eutrofizációt jól tűri -házának alsó szélén éles taraj fut körbe -korhadó növényi részekkel, algákkal táplálkoznak Planorbarius corneus-Nagy tányércsiga Phylum: Mollusca Classis:Gastropoda Subclassis:Pulmonata-Tüdőscsigák Ordo:Basommatophora-Ülőszemű tüdőscsigák Familia:Planorbidae-Tányércsigák -egyik legközönségesebb vízicsigánk -alföldi területek csatornáiban, ereiben,

tavaiban, lassan folyó vizeiben figyelhető meg -az eutrofizációt jól tűri -testfolyadéka hemoglobint tartalmaz, ezért főleg a kicsiny egyedeik piros színűek -édesvízi bíborcsigának is nevezik Succinea elegans-Karcsú borostyánkőcsiga Phylum: Mollusca Classis:Gastropoda Subclassis:Pulmonata-Tüdőscsigák Ordo:Stylommatophora-Nyelesszemű tüdőscsigák Familia:Succineidae-Borostyánkőcsigák -vízhez kötött életmódú szárazföldi tüdőscsiga, -vízközeli erdei vagy nyílt társulásokban, vízben álló, vagy vízen úszó növényzeten figyelhető meg -énekesmadarak parazitáinak köztigazdái lehetnek Cochlicopa lubrica-Ragyogó csiga Phylum: Mollusca Classis:Gastropoda Subclassis:Pulmonata-Tüdőscsigák Ordo:Stylommatophora-Nyelesszemű tüdőscsigák Familia:Cochlicopidae -országszerte elterjedt -sokszor tömegesen jelentkezik -erdők, mezők talaján figyelhető meg -a száraz élőhelyeket kerüli sztyepprétek, száraz erdők pl.:

-higrofil faj -madarak fogyasztják gyakran tévedésből Granaria frumentum-Sokfogú csiga Phylum: Mollusca Classis:Gastropoda Subclassis:Pulmonata-Tüdőscsigák Ordo:Stylommatophora-Nyelesszemű tüdőscsigák Familia:Chondrinidae -nyílt vegetációkra jellemző, melegkedvelő, déli elterjedésű és rokonságú faj -hazánkban a Kiskunságban és a dél-Tiszántúlon rendelkezik összefüggő areával -észak felé refugiális területekről ismert -középhegységi sziklagyepekben, lejtőssztyeppréteken tömeges lehet -a jégkorszakok legmelegebb klímaszakaszaiban jelent meg a Kárpát-medencében Chondrula tridens-Tonnacsiga Phylum: Mollusca Classis:Gastropoda Subclassis:Pulmonata-Tüdőscsigák Ordo:Stylommatophora-Nyelesszemű tüdőscsigák Familia:Enidae -tipikus sztyepplakó faj -az Alföldön szinte midenhol megtalálható -a középhegységekben területekre jellemző csak a nyílt -melegkedvelő, szárazságtűrő -nevét a héj szájadékában

elhelyezkedő három kiemelkedő lemezről kapta Zebrina detrita-Zebracsiga Phylum: Mollusca Classis:Gastropoda Subclassis:Pulmonata-Tüdőscsigák Ordo:Stylommatophora-Nyelesszemű tüdőscsigák Familia:Enidae -szárazságtűrő, melegkedvelő (xeroterm) -mészkedvelő, erősen kötődik a mészkő alapkőzethez (Bükk, Balatonfelvidék, Tornaikarszt stb.) -középhegységek mészkőszikla gyepeiből ismert, tömegesen is jelen lehetnek -az erős sugárzás miatt eltűnhet róta zebracsík rajzolat -a lándzsásmétely köztigazdája a Pupilla muscorum-Bábcsiga Phylum: Mollusca Classis:Gastropoda Subclassis:Pulmonata-Tüdőscsigák Ordo:Stylommatophora-Nyelesszemű tüdőscsigák Familia:Pupillidae -holarktikus elterjedésű -sokféle élőhelyről ismert, szórványosan van jelen de csak -nedves erdőkben, sztyeppréteken, lápréteken, sziklagyepekben stb. találkozhatunk vele -legnagyobb elterjedése a pleisztocén löszképződés idején volt, innen ered a

löszcsiga elnevezés Oxychilus glaber-Átlátszó csiga Phylum: Mollusca Classis:Gastropoda Subclassis:Pulmonata-Tüdőscsigák Ordo:Stylommatophora-Nyelesszemű tüdőscsigák Familia:Zonitidae -hazánk erdővel borított nedvesebb részein, az Alföld kivételével mindenhol megtalálható -leginkább a szurdokerdőket, sziklaerdőket, patakkísérő égereseket kedveli -az Alföldön Bátorligeten és környékén ligeterdőkben él -ragadozó Limax maximus-Óriás meztelencsiga Phylum: Mollusca Classis:Gastropoda Subclassis:Pulmonata-Tüdőscsigák Ordo:Stylommatophora-Nyelesszemű tüdőscsigák Familia:Limacidae -az egyik legnagyobb méretű csupaszcsigánk 1015 cm, de akár 25 cm-es nagyságot is elérhet -farok részük csúcsba fut, hátukon kiemelkedő tarajt viselnek -pajzsuk hámrétege mészlemezkéket alatt mindíg találunk -nedves környezetet igényelnek -hímnős, párzáskor a két egyed egymást átkulcsolva, ágról lecsüngő nyálkafonalon függ

-általában szürke alapon fekete párducmintás, de lehetnek piszkos fehérek vagy feketék is Bielzia coerulans-Kék kárpáti meztelencsiga Phylum: Mollusca Classis:Gastropoda Subclassis:Pulmonata-Tüdőscsigák Ordo:Stylommatophora-Nyelesszemű tüdőscsigák Familia:Limacidae -a Kárpátokban endemikus faj -hazánkban a Bükk, Mátra Aggtelekikarszt, Tokaj-Eperjesi hg. és a Beregi-sík az előfordulási helyei -hegységekből főleg szurdokerdőkből, montán bükkösökből, az Alföldön gyertyános-tölgyesekből ismert -a hazai populációk halványabb kékek, de a Kárpátokban lehetnek metálzöldek, irizáló rózsaszínek, sárgák, pirosas színűek -védett Cochlodina laminata-Fényes orsócsiga Phylum: Mollusca Classis:Gastropoda Subclassis:Pulmonata-Tüdőscsigák Ordo:Stylommatophora-Nyelesszemű tüdőscsigák Familia:Clausilidae-Orsócsigák -az orsócsigák mindegyike erdőlakó faj -az Alföld erdősültebb részein is megtalálható (észak-kelet

Alföld, Maros folyó völgye) -általában nem olyan tömeges mint az erdei orsócsiga -egyik leggyakoribb orsócsigafaj -héja sima, a tekercseken bordázat nincs Balea biplicata-Erdei orsócsiga Phylum: Mollusca Classis:Gastropoda Subclassis:Pulmonata-Tüdőscsigák Ordo:Stylommatophora-Nyelesszemű tüdőscsigák Familia:Clausilidae-Orsócsigák -a középhegységekben és a Dunántúl területein mindenhol megtalálható erdős -sokszor tömegesen van jelen -az Alföldről eddig nem került elő -héjának tekercsein sűrű bordázat figyelhető meg Bradybaena fruticum-Berki csiga Phylum: Mollusca Classis:Gastropoda Subclassis:Pulmonata-Tüdőscsigák Ordo:Stylommatophora-Nyelesszemű tüdőscsigák Familia:Bradybaenidae -tipikus ligeterdei faj -álló vagy folyóvizeket kísérő ligeterdőkből ismert -hegyvidékeinken megtalálható és az -sokszor válnak áldozatává madarak, Alföldön főleg egyaránt feketerigó Helicella obvia-Kórócsiga Phylum:

Mollusca Classis:Gastropoda Subclassis:Pulmonata-Tüdőscsigák Ordo:Stylommatophora-Nyelesszemű tüdőscsigák Familia:Helicidae -elsősorban az Alföldön terjedt el -melegkedvelő, szárazságtűrő faj -napfényes helyeken tömegesen is előfordulhat magasabb fűszálakon, kórókon -a májmétely köztigazdája Helicodonta obvoluta-Korongcsiga Phylum: Mollusca Classis:Gastropoda Subclassis:Pulmonata-Tüdőscsigák Ordo:Stylommatophora-Nyelesszemű tüdőscsigák Familia:Helicidae -középhegységi erdők lakója -leginkább a gyertyános-tölgyeseket és a bükkösöket kedveli -hazánkban az Északi-középhegységben és a Dunántúl erdős területein terjedt el -az Alföldről nem ismert -nyáron is találkozhatunk diaphragmával ellátott, nyugalomba vonult egyedekkel Hygromia kovacsi-Dobozi pikkelyes csiga Phylum: Mollusca Classis:Gastropoda Subclassis:Pulmonata-Tüdőscsigák Ordo:Stylommatophora-Nyelesszemű tüdőscsigák Familia:Helicidae -Békés-megyében

élő endemikus csigafaj -ártéri erdőkben és telepített növényállományokban is megtalálható -az árnyékosabb helyeket kedveli -az avar alatt helyenként tömeges az előfordulása, de az élő példányai nem túl gyakoriak -fokozottan védett Chilostoma faustinum-Sávos csiga Phylum: Mollusca Classis:Gastropoda Subclassis:Pulmonata-Tüdőscsigák Ordo:Stylommatophora-Nyelesszemű tüdőscsigák Familia:Helicidae -kárpáti endemizmus -hazánkban az Északiközéphegység legmontánabb tagjaiban fordul elő pl.: Bükk, Mátra, Aggteleki-karszt, Tokaj-Eperjes hg. -erdőlakó faj, bükkösökben, sziklaerdőkben, szurdokokban fordul elő -védett Chilostoma banaticum-Bánáti csiga Phylum: Mollusca Classis:Gastropoda Subclassis:Pulmonata-Tüdőscsigák Ordo:Stylommatophora-Nyelesszemű tüdőscsigák Familia:Helicidae -kárpáti endemizmus -a Nyugat-Erdélyi Szigethegységben és Bánátban hegyvidéki patakokat kísérő égeresekben, füzesekben él -a patakok,

folyók mentén az Alföldre is eljutott így megtalálható a Felső-Tisza, Fekete-Körös és a Maros folyók bizonyos részein -az alföldi populációk puhafa ligetekben, füzesekben tenyésznek -harmadkori relitum -védett Isognomostoma isognomostoma-Háromfogú csiga Phylum: Mollusca Classis:Gastropoda Subclassis:Pulmonata-Tüdőscsigák Ordo:Stylommatophora-Nyelesszemű tüdőscsigák Familia:Helicidae -kelet-alpi, kárpáti endemizmus -hazánkban az Északiközéphegység legmontánabb tagjaiban fordul elő (Bükk, Mátra, Aggteleki-karszt, Tokaj-Eperjesi hg.) -erdőlakó faj, főleg bükkösökben, sziklaerdőkben, szurdokerdőkben fordul elő -periostracuma szőrös (hamar lekopik) -védett Cepaea vindobonensis-Pannoncsiga Phylum: Mollusca Classis:Gastropoda Subclassis:Pulmonata-Tüdőscsigák Ordo:Stylommatophora-Nyelesszemű tüdőscsigák Familia:Helicidae -tipikus erdőssztyeppfaj -az egyik leggyakoribb csigafajunk -sokféle biotópból ismert (kivéve a zárt

erdőket) leginkább ligeterdőkben bokrosokban, erdőssztyepp jellegű területeken gyakori -nyílt területeken sárgás színű, nedvesebb liget és láperdőkben melanisztikusabb -a tipikus szürke-fehér alapon barna csíkos alak mindenhol elterjedt -a kultúr erdőssztyeppek, sztyeppek létrehozásával ma már nyugatra is elterjedt Helix pomatia-Éticsiga Phylum: Mollusca Classis:Gastropoda Subclassis:Pulmonata-Tüdőscsigák Ordo:Stylommatophora-Nyelesszemű tüdőscsigák Familia:Helicidae -mezofil igényű faj -Magyarország egyik leggyakoribb, Európa legnagyobb méretű házas csigája -különféle erdőtípusokban, kertekben mindenfelé gyakori bokrosokban, -napfénykerülő -nyár elején petézik a maga által készített gödörbe, a fiatal csigák 3 hónap múlva kelnek ki, teljes kifejlődésükhöz 3 év szükséges -március-július között tilos a gyűjtése -exportálható mennyisége limitált -védett Unio pictorum-Festőkagyló Phylum: Mollusca

Classis:Bivalvia Subclassis:Paleoheterodonta Familia:Unionidae-Folyamkagylók -álló és folyóvizekben egyaránt előfordul, különösen gyakori az Alföld vizeiben és a Balatonban -nevét onnan kapta, hogy régebben a festők a kagylóteknőt használták a festékek kekeveréséhez -teknőjének gyöngyházrétegét gombgyártásban is hasznosították -nyáron szaporodik a Anodonta cygnea-Tavikagyló Phylum: Mollusca Classis:Bivalvia Subclassis:Paleoheterodonta Familia:Anodontidae-Tavikagylók -a legnagyobb hazai kagylófaj -iszapos fenekű állóvizekben él -sík és dombvidéki megtalálható -télen petéznek tavakban egyaránt Dreissena polimorpha-Vándorkagyló Phylum: Mollusca Classis:Bivalvia Subclassis:Heterodonta Familia:Dreissenidae-Vándorkagylók -teknőjének alapszíne sárgásszürke vagy zöldessárga, növekedési vonalai sötétebbek -lábának mirígyei finom fonalat termelnek (bisszusz), melynek segítségével víz alatti szilárd tárgyakra

erősítheti magát -kártétele jelentős lehet pl.:vízművek vezetékeit, vízszűrő berendezéseit tömegesen ellephetik -a Fekete-tenger és a Kaszpi-tó vízrendszeréből víziutakon, hajókra tapadva terjedt szét szinte egész Európában -a Dunában és mellékfolyóiban, valamint a Balatonban is megtalálható