Bűnügyi (nyomozási) ismeretek | Kriminalisztika » Dr. Kovács Gyula - A körzeti orvos

FEJEZETEK EGY MÉG MEG NEM ÍRT KÖNYVBŐL Néhai dr. Horváth István r ezredes (1917–1981) végigharcolta a másodikvilágháborút, majd 1945 szeptember 15-én felszerelt a rendőrség hivatásos állományába Huszonnyolc éves volt ekkor, és – mondhatni – szinte már túl mindenen. „Szinte”, mert ezt követően még huszonhét kemény és dolgos esztendő várt rá a ’Cégnél’. Legutóbbi szolgálati helye – 1958 augusztusától – a Veszprém (Vár)megyei Rendőr-főkapitányság volt, ahol a (vár)megyei rendőrfőkapitány rendőri helyetteseként tevékenykedett, és ahol a ’végsőkig’ – két infarktus után is – kitartott. A szolgálat felső korhatárának elérésével – a Belügyminisztérium állományában végzett eredményes munkájának elismerése mellett – 1972 májusában nyugállományba helyezték. Aztán még kilenc esztendőt élt Hogy ki volt ő? Szerető férj, gondoskodó apa, vagy hivatásának elkötelezett megszállottja?

Szerintem, mindegyik jelző illik rá, de számomra leginkább példakép. Példakép, egyben a ’nagy idők nagy tanúja’, sőt részese (és talán egy picit alakítója is) Töprengek: vajon, dr Horváth ezredes helyében, vagy másképpen fogalmazva, az ő idejében, mi a Baby boomer generáció tagjai, helyt álltunk volna-e? És a többiek? A gyermekeink vagy az unokáink (az Y és a Z generáció)? A kérdés – egyelőre – maradjon nyitott Dr. Horváth ezredes, nyugállományba vonulását követően papírra vetette a rendőri szolgálattal kapcsolatos emlékeit: arcokról (emberekről), helyekről és történetekről írt – de leginkább emberekről vagy a történetek emberi oldaláról. Mert például az, hogy 1950-ben megszüntették a prostitúciót (ez az egyik novella témája), egy dolog, nem mellesleg érdekes és örvendetes esemény. De az, hogy a ’lányoknak’ ezt követően mi lett a sorsa, már senkit nem érdekelt – kivéve őt Habsburg Ottóval

szólva: „aki nem ismeri a múltat, nem ítélheti meg a jövőt. A múlt az a talaj, amelyen állunk A múlt a tanítómesterünk, megmutatja, hogy milyen hibákat nem szabad újra elkövetni, és mit kell tenni”1. * A Fejezetek egy még meg nem írt könyvből címszó alatt, negyven novellából szemezgetünk. A „meg nem írt könyv” pedig hamarosan – reményeim szerint december első dekádjában – napvilágot lát Bízom benne, hogy 1 Forrás: https://www.citatumhu/idezet/121185 (20251109) HORVÁTH – KOVÁCS: A körzeti orvos mindannyiunk – de különösen a szakmabeliek – számára okulásul fog szolgálni. Budapest – Kőbánya, 2025 novembere Dr. Kovács Gyula LL M társszerző/szerkesztő Dr. Horváth István – Dr Kovács Gyula: A körzeti orvos A panaszos módfelett tanácstalan volt. Tépelődött: mondja vagy inkább ne mondja Aztán mégiscsak nekikezdett, akadozva, nehézkesen és

szégyenlősen. * A 23 éves Varga Gizella, ápolónőként dolgozott egy budapesti kórházban. A munkáját szerette, és a munkáltatója is elégedett volt vele. A kórházi osztályon sokáig ápoltak egy körülbelül 32 éves beteget. Az illető, Szabó János – egyébként orvos –, Jugoszláviából menekült Magyarországra, teljesen lerongyolódva, nincstelenül, mindenféle személyi okmányok és iratok nélkül. Az ápolónő és a beteg sokat, és egyre többet beszélgetett egymással Az ’ápolás’ eredménye végül az lett, hogy Szabó János eljegyezte Varga Gizellát. Erre az időszakra esett, hogy az ápolónő falujában, ahol a szülei és a rokonai éltek, megüresedett a körzeti orvosi állás. Az öreg körzeti orvost ugyanis nagy nehezen sikerült rábeszélni arra, hogy nyugdíjba menjen. Az állásra – Várvölgy2 község körzeti orvosi állására – pályázatot hirdettek. A friss jegyespár megbeszélte, hogy a férfi megpályázza az

állást, a lány pedig felmondja budapesti munkahelyét, és Várvölgyre költöznek. Varga Gizella, később a közelben – nagy valószínűséggel Keszthelyen3 – újra elhelyezkedik a szakmájában. 2 Várvölgy: község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban, Keszthelytől országúton mintegy 15 kilométerre. A Balaton-felvidéki borvidék cserszegi körzetének része Forrás: https://varvolgy.hu/ (20251026) 3 Keszthely: város a Nyugat-Dunántúlon, Zala vármegye Keszthelyi járásának központja. A Balaton nyugati szegletében fekszik, a tóparti térség második és Zala vármegye 2 HORVÁTH – KOVÁCS: A körzeti orvos Minden a tervek szerint történt. Szabó János önéletrajzot készített, amelyben – egyebek mellett – leírta szakmai pályafutását, és Jugoszláviából való menekülésének a történetét. Ezt követően a kórház főorvosától kért és kapott egy igazolást, amelyben mintegy alátámasztották az önéletrajzában

írtakat, kiemelve, hogy személyi okmányok és egyéb iratok nélkül került a kórházba, általános testi gyengeség és idegösszeomlás miatt. Az igazolásban külön kitértek Szabó orvosi diplomájára, amely Jugoszláviában maradt. * Szabó Jánost kinevezték Várvölgy község körzeti orvosának. Varga Gizella felmondta a fővárosi állását Mindketten Várvölgyre utaztak, ahol egyelőre a lány szüleinél laktak. Szabó átvette az orvosi munkakört Megjegyzendő, hogy a kórház vezetése és a pályázatot elbíráló hatóság egyaránt elmulasztotta kideríteni, hogy Szabó, Jugoszláviából történő menekülése (lényegében átszökése) után, miért nem jelentkezett a KEOKH4-nál, ahol megfelelő eljárást követően, legalább ideiglenes tartózkodási (lakhatási) engedélyt kapott volna. Nem kérdezték meg Szabót arról sem, hogy milyen orvosszakmai ismeretekkel rendelkezik, egyáltalán: alkalmas-e arra, hogy Magyarországon orvosi feladatokat

lásson el. Az önéletrajzában ugyanis nagyon elnagyolt volt az a rész, amelyben leírta, hogy átszökése előtt hol, mikor és pontosan milyen orvosi munkát végzett. Szabó menyasszonya nem informálódott a vőlegénye családi viszonyairól. Nem tudakolta meg azt sem, hogy – menekülés ide vagy oda – miért csak egy öltözet ruházata és egy váltás fehérneműje van, és miért nincs semmilyen személyes tárgy nála. Varga Gizella egyszerű, falusi szülei egyébként már a kezdetektől fogva furcsán néztek az idegenre Nem így képzelték el lányuk jövendőbelijét és a falujuk új körzeti orvosát sem. * Az események ezután nagyon gyorsan követték egymást. harmadik legnagyobb települése és a régió egyik legfontosabb kulturális, oktatási, illetve gazdasági központja. Forrás: https://keszthelyhu/ (20251026) 4 KEOKH: Belügyminisztérium (BM) Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság. A „mindent látó rendszert”, eredeti

nevén A Magyar Királyi Belügyminisztérium Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóságát, az 1930. évi XXVIII törvénycikk hozta létre Pásztóy Ámon belügyminiszteri titkár Scitovszky Béla belügyminiszter utasítására tanulmányozta a svájci idegenrendészeti rendszert, majd ennek ismeretében készítette el annak magyar változatát. Részletesebben: https://mnlgovhu/mnl/ol/hirek/egy mindent lato rendszer (20250815) 3 HORVÁTH – KOVÁCS: A körzeti orvos Az új körzeti orvos kijelentette, miszerint nem kíván praktizálni, mert minden idejét és energiáját izotópkutatásra szeretné fordítani. Ezen okból felkereste a már nyugdíjas régi körzeti orvost, akivel közölte, nagyon hálás lenne, ha továbbra is rendelne helyette. Az öreg orvos olyannyira megörült a felkérésnek, hogy meg sem kérdezte fiatal kollégáját, miszerint pontosan hol, mikor, milyen módszerrel és eszközökkel, továbbá melyik intézet vagy vállalat

égisze alatt, és nem mellesleg mely területen5 folyik majd a kutatás. Az apósjelölt, aki ugyan semmit sem értett az izotópkutatáshoz, feltette nagyjából ezeket a kérdéseket, de a leendő vejétől kapott választól nem lett okosabb. Leginkább valamiféle halandzsának minősítette azt, amit Szabó mondott6 Az új orvos elkezdett ismerkedi a környezetével. Az első hét valamelyik napján, a családtól kért pénzen beutazott Keszthelyre, ahonnan egy motorkerékpárral érkezett vissza. A kérdésekre elmondta, övé a motorkerékpár, a rávalót Keszthelyen kereste meg: tiltott műtétet7 hajtott végre egy asszonyon, akinek a férjétől ezt kapta honorárium gyanánt. Amikor a családtagok felvetették, hogy az orvosi beavatkozás ára és a motor értéke nincs arányban egymással, akkor rögtön rávágta: nem egy, hanem két tiltott műtétet végzett, mert a szomszédasszonyt is ’megcsinálta’. Szabó a motorkerékpárról semmiféle irattal nem

rendelkezett, és vezetői engedélye sem volt (nyilván, hiszen az egyéb iratai is hiányoztak). Az eset nagyon gyanús volt a menyasszonyának és családjának. A következő héten kiesett Szabó zsebéből egy takarékbetétkönyv. Ezt a betétkönyvet Varga Gizella a kórházban már látta, és emlékezett rá, hogy 1 forint betét volt benne. Most csodálkozva tapasztalta, miszerint az 1 forintot 100.000 forintra8 javították, de olyan primitív módon, hogy nem 5 Az izotópkutatás területei: 1. az ionizáló sugárzások (neutron-, gamma- és elektronsugár- zás) és az anyag kölcsönhatásának vizsgálata, 2. az izotóp- és nukleáris kémia, 3 a sugárhatáskémia, 4 a sugárvédelem és nukleáris biztonság, 5 a reakciókinetika és 6 a heterogén katalízis Forrás: https://wwwikikfkihu/index hushtml (20251026) 6 Az egészségügyi szakterületen az izotópvizsgálat (nukleáris medicinai vizsgálat) egy képalkotó eljárás, amely során kis mennyiségű

radioaktív anyagot (izotópot) juttatnak a szervezetbe, hogy segítsék a belső szervek működésének és szerkezetének vizsgálatát. Forrás: https://www.egeszsegkalauzhu/vizsgalat/izotopvizsgalat-mit-mutat-ki/ywe4j5g (2025.1026) 7 Tiltott műtét: ez esetben kétségtelen, hogy magzatelhajtásról, másképpen engedély nélküli művi abortuszról (abortus arteficialis) van szó. 8 Pontosan nem tudni, hogy a történet mikor játszódik, de mindenféleképpen néhány évvel a második világháború befejezése után, amikor Magyarországon már a forint volt a hivatalos fizetőeszköz (1946. augusztus 1-jétől) Viszonyítási alapként: 1947-ben 1 forint, 366 forintot ért (2025-ös adat). Vagyis a 100000 1947-es forint, 36000000 mai forintnak 4 HORVÁTH – KOVÁCS: A körzeti orvos volt nehéz észrevenni. Ezeken a nagyobb horderejű eseményeken kívül, számos apróbb mozzanat is gyanússá tette Szabót a családtagok előtt. A menyasszonya például orvosi

kérdésekre kapott néha megdöbbentő válaszokat. A szülők leginkább a vőlegény rokonsága felől érdeklődtek, de a válaszok majd’ mindig eltérők, sőt, alkalmasint egymásnak ellentmondók voltak. Egyszer a menyasszony egyik nagyon idős rokona, aki az első világháború idején sokáig Belgrádban9 tartózkodott, beszélgetett Szabóval. Amikor megtudta, hogy a vőlegény ott tanult orvosnak, a témát a városra terelte. Meglepődve tapasztalta, hogy a vőlegény semmit nem tud Belgrádról, még annyit sem, hogy ott folyik a Száva, pontosabban a város a Száva és a Duna összefolyásánál fekszik. Varga Gizella ilyen előzmények után jutott arra az elhatározásra, hogy bejelentést tesz a rendőrségen. * A panaszos meghallgatása után, egyértelműen úgy véltük, hogy valamiféle szélhámossal akadt dolgunk, aki nyilván nem orvos. A motorkerékpár tulajdonjogának az ellenőrzésekor gyorsan kiderült, hogy az lopott, a bűncselekmény elkövetése

miatt a sértett a Keszthelyi Rendőrkapitányságon feljelentést tett, és az ügyben ismeretlen tettes ellen nyomozás folyik. Ennyi információ bőségesen elég volt ahhoz, hogy Szabó Jánost (már amennyiben ez a valódi neve) elfogjuk, előállítsuk, őrizetbe vegyük, majd letartóztassuk. * Szabóval igen sokat foglalkoztunk: egyfelől hivatalból, másfelől mert érdekelt minket a személyisége. A beszélgetések elején már sejtettük, hogy ez az egyelőre ismeretlen ember (szinte biztosak voltunk benne, hogy álnéven él) szélhámos és egyben eszelős. Olyan szertelenül viselkedett, amilyen magatartást normális ember nem produkál. A részletes kihallgatások aztán mindenben alátámasztották az elképzeléseinket Kérdéseinkre minden megfontolás nélkül válaszolt Igazából nem hazudozott, hanem inkább halandzsázott – Hol született? felelet meg – ez akkor temérdek pénz volt. Forrás:

https://artortenethu/magyar-penzertekindex-arak-es-devizak-alapjan-1754-tol/ (2025 10 26) 9 Belgrád: Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa. Az i e 3 században kelták éltek itt, később – Singidunum néven – római kolóniává vált. Belgrád eredeti magyar neve legalább a XIV század eleje óta Fehérvár, illetve Nándorfehérvár Forrás: https://wwwbalkanutazocom/belgrad (20251026) 5 HORVÁTH – KOVÁCS: A körzeti orvos – Szabadkán.10 – Hova járt középiskolába? – Szabadkára. – Mi volt a neve a gimnáziumnak? – Táncsics Mihály Gimnázium. – Melyik utcában volt a gimnázium? – Az Ady Endre utcában. – Önök, hol laktak? – A Petőfi Sándor utcában. – Tud-e szerbül? – Nem tudok. – A gimnáziumban milyen nyelven folyt az oktatás? – Magyar nyelven. – Szabadkán van-e szerb nyelvű gimnázium? – Igen, van. – Merre van az a gimnázium? – A Kossuth Lajos utcában. – Milyen tárgyból érettségizett? – erre a

kérdésre nem tudott felelni. – Hol járt egyetemre? – Belgrádban. – Mennyi ideig tanult? – Nyolc évig. – Megbukott valamelyik tantárgyból? – Nem buktam meg. Nyolc év az egyetemi oktatás – Milyen nyelven oktattak az egyetemen? – Magyar nyelven. – Melyik utcában volt az egyetem? – Az Ady Endre utcában. – Az egyetemi évei alatt, hol lakott? – Belgrádban, az egyetemi kollégiumban. – A kollégiumban milyen nyelven beszéltek? – Magyar nyelven. – Melyik utcában volt a kollégium? – A Kossuth Lajos utcában. Szabó Lajos minden kérdésünkre hasonló választ adott. Számára Szabadkán és Belgrádban csak Ady Endre, Petőfi Sándor, valamint Kossuth 10 Szabadka: város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Ma- gyarország déli határától 10 km távolságban. Az Észak-bácskai körzet adminisztratív központja Forrás: https://husuboticalsgovrs/ (20251026) 6 HORVÁTH – KOVÁCS: A körzeti orvos

Lajos utca létezett, és mindenki, mindenütt magyarul beszélt. Az, hogy nyilvánvalóan képtelenségeket mond, egy cseppet sem zavarta, és úgy tűnt, azt gondolja, miszerint minden szavát készpénznek vesszük. A rendőrorvos11 ugyancsak kikérdezte Szabót, szakmai szempontok szerint. A ’doktor úr’ semmi mást nem tudott, mint körülbelül száz köznapi betegség szakszerű latin megnevezését, és hibátlanul kiállított nagyjából ugyanannyi receptet Megkerestük az elmegyógyintézeteket, de Szabó János néven sehol sem tartották nyilván. Végül egy budapesti intézetben egy orvos, a személyleírás és különösen az orvos-szerep megjátszása miatt emlékezett rá Úgy történt, ahogy gondoltuk: emberünk más néven volt az ápoltjuk, de most már maradjunk továbbra is a felvett névnél. Szabó azután került a fővárosi intézetbe, hogy Budafokon12, az előző ’munkahelyén’, ahol (ál)orvosként dolgozott, lelepleződött, és az illetékesek

úgy vélték, nem beszámítható. A nyomozás során kiderült, magyar állampolgár, és sohasem járt Jugoszláviában. Az általános iskola elvégzése után kereskedőtanoncnak szegődött el, azt követően pedig szinte mindennel foglalkozott. A sorkatonaságnál egészségügyi katonaként (felcserként)13 szolgált, majd leszerelt, és a mentőknél dolgozott gépkocsivezetőként E két utóbbi helyen tett szert egészségügyi szaktudásra, és akkoriban alakult ki ez az orvos-kényszerképzete Szabó, a budafoki orvosi tevékenységekor még nem foglalkozott izotópkutatással. A rendelések során viszont számos újítást vezetett be: például a hasfájós öregasszonyokat nem vetkőztette le, hanem néhány méter távolságból, egy első világháborús katonai távcsővel nézegette őket. Az efféle ’orvosi vizsgálat’, lehet, hogy tetszett néhány páciensnek, de hamar híre ment, és az orvosszakma, valamint az illetékesek igencsak furcsállották. Ilyen

szamárságok miatt bukott le rövid idő alatt A büntetőeljárás folyamán beszámítási és felismerési képességének megállapítása céljából, elmeorvosok szintén megvizsgálták. A szakértői vizsgálat egymásnak 11 A rendőrorvos (mai szakkifejezéssel bűnügyi orvos) olyan orvos, aki a rendőrség munkáját segíti különböző orvosi feladatok ellátásával, mint például a látlelet felvétele, az ittas állapot megállapítása, a munkaképesség vizsgálata és a jogi eljárásokhoz kapcsolódó szakvélemények kiadása. Munkaköre magában foglalhatja a bűnügyi vizsgálatokkal és a rendőri állománnyal kapcsolatos orvosi feladatokat is. Ajánlott irodalom GYETVAI Béla: A magyar rendőrorvoslás I–II. Belügyi Szemle 2013/2 szám, 5–26 oldal és 2013/3 szám 42–62 oldal 12 Budafok 1950. január 1-jétől Budapest XXII kerülete Forrás: https://budafoktetenyhu/ (2025.1026) 13 A felcser szó leggyakoribb mai jelentései: tábori seborvos,

egészségügyi katona (szanitéc), ’orvossegéd’, valamint átvitt értelemben kétes szaktudású, botcsinálta orvos. Forrás: https://idegen-szavak.hu/felcser (2025 10 26) 7 HORVÁTH – KOVÁCS: A körzeti orvos ellentmondó eredményeihez képest is beszámíthatónak nyilvánítottak, ezért büntetőbíróság elé került – hosszú szabadságvesztés büntetésre ítélték. A priuszát elé tárva, Szabó számos bűncselekmény elkövetését beismerte, de továbbra is ragaszkodott néhány fixa-ideájához. Ezért most már biztosra vettük, hogy nem beszámítható. Rendőrorvosunk, aki igen sokat foglalkozott vele, ezt a meggyőződésünket alátámasztotta. Ebből eredően – az eljárási szabályok szerint – az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe (IMEI)14 utaltuk, megfigyelés céljából. Emberünk 6 hónapot töltött az intézetben, majd onnan kikerülve olyan zárójelentést kapott, amin mindannyian ledöbbentünk. Az

igazságügyi elmeorvos-szakértői vélemény értelmében, minden problémától mentes, és teljes mértékben beszámítható. Utóbb kiderült, az IMEI-ben hetente kétszer félórát egy elmeorvosszakértő (egy hölgy) foglalkozott vele, aki leginkább a gyermekkoráról érdeklődött. Szabó akkor már nem beszélt a belgrádi orvosi tanulmányairól, de szabadkai illetőségéhez és az ott töltött általános iskolai, illetve gimnáziumi évekhez görcsösen ragaszkodott. Azt is megtudtuk, hogy az elmeorvost ugyanazokkal a képtelenségekkel traktálta, mint minket. A szakértő ezt a Szabó által elmondott zagyvaságot összefüggően előadott, értelmes megnyilvánulásnak vette, és erre alapozta a szakvéleményt. Az elmeorvos-szakértő hozzáállása az emberi felületességnek és nemtörődömségnek az ékes példája volt. Ez olyannyira elkedvetlenített, hogy feladtam a küzdelmet. A nyomozást befejeztük, az ügyész vádat emelt, és emberünk a

büntetőbíróság elé került. Szabó, mint visszaeső, igen hosszú ideig tartó szabadságvesztés-büntetést kapott. Meglehet, így járt jól, ugyanis a büntetés-végrehajtási intézetekben – az elmegyógyintézetekhez képest – sokkal elviselhetőbb állapotok uralkodtak. Sokáig töprengtem ezen az ügyön. Az járt a fejemben, hogy a bűnüldöző munkában millió akadálya van annak, miszerint az ember az esküjében foglaltak, a lelkiismerete, valamint a legjobb belátása szerint végezze a dolgát. * 14 Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetet (IMEI) 1896-ban alapították. A létesít- mény a Budapesti Fegyház és Börtön területén működik, amely 1894 és 1896 között épült Wagner Gyula tervei alapján. Alapvetően a kényszergyógykezelés végrehajtására hozták létre. Forrás: https://bvgovhu/hu/imei (20251026) 8 HORVÁTH – KOVÁCS: A körzeti orvos Forrás- és irodalomjegyzék Felhasznált irodalom GYETVAI Béla: A

magyar rendőrorvoslás I–II. Belügyi Szemle 2013/2 szám, 5–26. oldal és 2013/3 szám 42–62 oldal Internetes hivatkozások https://artortenet.hu/magyar-penzertekindex-arak-es-devizak-alapjan1754-tol/ (2025 10 26) https://budafokteteny.hu/ (20251026) https://bv.govhu/hu/imei (20251026) https://hu.suboticalsgovrs/ (20251026) https://idegen-szavak.hu/felcser (2025 10 26) https://keszthely.hu/ (20251026) https://mnl.govhu/mnl/ol/hirek/egy mindent lato rendszer (2025.0815) https://varvolgy.hu/ (20251026) https://www.balkanutazocom/belgrad (20251026) https://www.citatumhu/idezet/121185 (20251109) https://www.egeszsegkalauzhu/vizsgalat/izotopvizsgalat-mit-mutatki/ywe4j5g (20251026) https://www.ikikfkihu/index hushtml (20251026) 9