Földrajz | Tanulmányok, esszék » Tusz Ilona - Zsáka helynevei

Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Tanszék Zsáka helynevei Szakdolgozat Témavezető: Készítette: Dr. Hoffmann István Nándor Tusz Ilona egyetemi tanár magyar–történelem osztatlan tanárszak Debrecen 2023 Tartalomjegyzék 1. A dolgozat módszertanáról 2 2. Szótár 6 2.1 A külterület helynevei 6 2.2 A belterület helynevei 35 3. A névrendszer nyelvi elemzése 45 3.1 A névsűrűség, objektumsűrűség vizsgálata 45 3.2 A szinonimitás vizsgálata 46 3.3 A helynévfajták vizsgálata 47 3.4 A földrajzi köznevek vizsgálata 49 3.5 A helynévszerkezet vizsgálata 49 3.6 Összegzés 50 4. Felhasznált irodalom 51 5. Helynévtérképek 54 1 1. A dolgozat módszertanáról Az első mozzanat a dolgozat létrehozásában a téma, jelen esetben a település kiválasztása volt. Zsáka a lakóhelyem, Bakonszeg szomszédjában található, rokoni kapcsolatok révén kötődöm hozzá, továbbá úgy gondoltam, jól

ismerem ezt a települést (hamar kiderült persze, hogy ez csak a belterületre igaz, arra is csak korlátozottan). A téma kiválasztását követte 2021 tavaszi szünetében az első források feldolgozása, amelyek térképek voltak, az első, második, a harmadik, valamint az 1941-es katonai felmérés térképei, továbbá az 1885-ös kataszteri térkép. A helynévgyűjtés során a térképes források azért kiemelt jelentőségűek, mert nemcsak a helynévi adatot tartalmazzák, hanem a hely, az objektum lokalizációját is. Az Arcanum adatbázisában található, fent említett térképek online verziójának további előnye, hogy összevethetők a mai földrajzi viszonyokkal, így könnyen megállapítható a hely fajtájának esetleges megváltozása, és a mai helye is azonosítható. A térképes források feldolgozását történettudományi szándékkal megírt történeti források követték. Feldolgoztam a helynévkutatás alapvetőnek számító munkáit: CSÁNKI

DEZSŐ Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, VÁLYI ANDRÁS Magyarországnak leírása, GYÖRFFY GYÖRGY Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, valamint JAKÓ ZSIGMOND Bihar megye a török pusztítás előtt című művét. Ezek néhány, főként a régiségben megtalálható település nevét tartalmazták, mely települések mára elpusztultak, de a határrészek megőrizték a nevüket (pl. Oros, Aka) PESTY FRIGYES helynévtárának az anyagát is feldolgoztam, az előzőekhez hasonlóan excel táblázatban rögzítettem. PESTY szinkrón helynévgyűjtést tervezett az egész Kárpátmedencére vonatkozóan, amely feladat (könnyen belátható) nem egyszemélyes munka, így azt a megoldást alkalmazta, hogy az egyes települések jegyzőit bízza meg ezzel a feladattal. A jegyzőknek 7 kérdésre kellett választ adniuk, mely kérdések kitértek a település történelmére, nevének eredetére, lakosságára és végül helyneveire. Zsáka

akkori jegyzője, Fejer János komolyan vette a feladatát, nemcsak felsorolta a határban megtalálható helyneveket, hanem a legtöbb esetben leírást is adott a helyfajtákra, a hely tulajdonságaira, a hely nevének eredetére vonatkozóan. A Csekehida-dűlő például a következőképpen szerepel a forrásban: „Cseke hídja dülő, eres és hátas tér, nevét egy régenten rajta levő hidtól, – melyet alkalmasínt valamely Cseke nevü ember készíttethetett, – vette. – Rhédey János uré.” Az 1986-os egyetemi hallgatói gyűjtés 16 füzete, bár nem minden esetben volt ilyen részletes, természetesen az eltelt idő miatt számos új nevet tartalmazott, több korábbi is megjelent benne, de ezek a füzetek nagyrészt adatsorokat tartalmaztak, sok esetben sem a helyre vonatkozó leírás, sem az egyes nevek etimológiája nem kapott bennük helyet. A feldolgozott munkák közül kiemelkedik egy, az általam végzett munkával azonos céllal született mű, SZABÓ

PÉTER CSABA szakdolgozata, aki a nagyszámú feldolgozott történeti forrás mellett 2001-ben élőnyelvi gyűjtést is végzett a településen 6 adatközlővel. Ez a munka nagyfokú szakmai pontossággal készült, kiterjedt a felhasznált források köre, a szótárban szereplő szócikkek megszerkesztése precíz. Az egyetlen kritikai észrevétel a megkérdezett adatközlőkre vonatkozhat, mivel mindannyian férfiak, nyugdíjas földművesek, ám ez a választás is teljesen indokolható, SZABÓ PÉTER CSABA kizárólag 2 névmesterekkel készített interjúkat. Ez volt tehát az a munka, amely a legrészletesebb, legpontosabb forrásként szolgált. Ugyanakkor ez felveti azt a kérdést, hogy ha már született 2001–ben egy ilyen részletes, pontos szakdolgozat, amely Zsáka helyneveit dolgozza fel, szükség van-e még egyre? Erre a kérdésre válaszolhatunk igennel, nemcsak azért, mert az azóta eltelt idő is befolyásolhatta a névanyagot, hanem azért is, mert a

2022-ben elindult Magyar Nemzeti Helynévtár Program új módszertant dolgozott ki az egyes települések névanyagának feldolgozásához. Ennek alapján én további forrásokat is bevontam a vizsgálatba, az adatközlők számát, összetételét is bővítettem, a munkám során a Magyar Nemzeti Helynévtár Program módszertanát alkalmaztam. A települést fókuszba állító monográfiákat is górcső alá vettem. Ezek a település történetét, bizonyos jellegzetességeit emelik ki, tehát nem azzal a céllal készültek, hogy a névanyagot bemutassák, mégis tartalmaznak olyan részeket, melyekben sok helynévi adat szerepel. Így például JORDÁN SÁNDOR Zsáka falukönyve című munkájának legelső része, a Hívogató „falunézőbe” tulajdonképpen nem más, mint a belterület legfontosabb helyeinek bemutatása. DUDÁS JÓZSEF Zsáka öröksége című munkájában elsősorban a település múltjának, történetének a bemutatását tűzte ki célul, így

ebben főleg történeti, külterületi adatot találunk. DUDÁS rengeteg forrást használt fel könyve elkészítéséhez, ám ezek származási helyére nem minden esetben hivatkozik, így előfordul olyan eset is, hogy adott oldalon szerepel egy helynévi adat, melynek sem a forrását nem tudjuk meg, sem az évet, amelyből származik. Ezek a munkák tehát nem tudományos igénnyel készültek, így a legtöbb esetben nem tartalmaznak pontos hivatkozásokat, de nemcsak helynévanyaguk „hasznosítható”, hanem a bennük szereplő képek is, melyek illusztrálják a települést, vagy egy adott helyet bizonyos időben. Ami a történeti forrásokat illeti, felhasználtam még a HUSZÁR MÁTYÁS, GASZNER LŐRINC és LIPSZKY JÁNOS által készített térképeket, továbbá RÁCZ ANITA A régi Bihar vármegye településneveinek történeti-etimológiai szótára című munkáját. A település Polgármesteri Hivatalának dolgozói nagyon segítőkészek voltak, a

rendelkezésemre bocsátottak számos további térképet is a településre vonatkozóan. A történeti adatok feldolgozásán túl élőnyelvi gyűjtést is végeztem, 2021-ben 14, majd 2022-ben 13 adatközlővel (az adatközlők között volt olyan is, akit mind a két évben megkérdeztem). Az első évben leginkább egy adatsort állítottam össze a megkérdezett adatközlők segítségével. Először a rokonok, ismerősök körében készítettem interjúkat a jegyzetelés módszerével, majd ezeket feldolgoztam, és a történeti adatokat tartalmazó excel táblázatba rendeztem. A következő évben, miután elsajátítottam a Magyar Nemzeti Helynévtár Program tananyagát, ismét visszatértem Zsákára interjúkat készíteni, immár diktafonnal és térképpel, ekkor már nemcsak az egyes helyek nevére, illetve lokalizációjára voltam kíváncsi, hanem a névadás motivációjára is. Így tehát a 2022-es élőnyelvi gyűjtés módszertanában, eredményében is

meghaladta az előzőt, sokkal részletesebb lett. Mivel rokonokkal, ismerősökkel, valamint általuk ajánlott emberekkel készítettem el az interjúkat, mindenki szívesen fogadott. Olyan is volt, aki nem teljesen értette meg, hogy mit is szeretnék csinálni, de szívesen segített nekem ebben. Azt tapasztaltam, hogy az emberek, főleg az idősebbek szívesen beszélnek a múltkor, saját életükről. Az interjúk során persze nemcsak helynévi adatok kerültek elő, hanem egy-egy személyes történet is ezekhez kapcsolódóan, így számomra is egyre személyesebbé, közelebbivé vált ez az anyag. Így ezúton is szeretném megköszönni adatközlőimnek a közös munkát, a rengeteg segítséget. 3 Adatközlők voltak: Angyal Imre (szül. 1957) Balogh Anett (szül. 1997) Bíró Miklósné Duró Ibolya (szül. 1951) Bózsó Ferenc (szül. 1948) Bózsó Ferencné (szül. 1951) Brumár Alexandra (szül. 1992) Brumár József (szül. 1967) Brumár Józsefné (szül. 1964)

Brumár László (szül. 1955) Brumárné Papp Anna (szül. 1963) Csordás József (szül. 1963) Csordásné Szántó Vilma (szül. 1959) Duró József (szül. 1951) Duró Zsanett (szül. 1998) Erdei Imréné (szül. 1943) Hásás György (szül. 1948) Hásás Györgyné (szül. 1948) Pántya Nikolett (szül. 1998) Szabó Lajos (szül. 1982) Szabó Lajosné (szül. 1960) Tar Ferencné (szül. 1937) Zálog Imréné (szül. 1961) Az adatgyűjtést és az adatok adatbázisban történő rögzítését a szótár elkészítése követte. Itt egy objektum megnevezései kerültek egy szócikkbe. A szócikkek felépítése minden esetben a következőképpen alakul: a címszót az adatok követik a jelenkorból időben visszafelé haladva (a 2022-es adatoknál azért nem szerepel megadott forrás, mert azok az általam gyűjtött élőnyelvi adatok, a 2021-ben és a 2022-ben gyűjtött adatok is 2022-es évszámmal szerepelnek), ezt követően egyes szócikkekben szerepel élőnyelvi

információ a helyről vagy a névről, majd a hely fajtájának, lokalizációjának a leírása, végül a nevek eredetmagyarázata olvasható. A szócikkek megírását követően az egyes helyek térképi lokalizációját is elvégeztem. Ehhez a Google szatellit bázistérképét vettem alapul, a helynévi adatokat a QGIS programmal rögzítettem. A történeti adatok dőlt, az élőnyelviek álló betűtípussal 4 szerepelnek (a belterület esetében a számok szerepelnek dőlten történeti adatok esetében). A külterület négy térképen jelenik meg, ezt egyrészt a település szabálytalan alakja, másrészt a névsűrűség indokolta. Utóbbinak köszönhető az is, hogy a belterület esetében a hibrid megoldást választottam: az utcanevek szöveges formában, a kisebb helyek, épületek pedig sorszámmal ellátva jelennek meg. A fent említetteken túl helynévrendszertani elemzést is készítettem, melyben Zsáka jelenkori külterületi helynévanyagát

hasonlítom össze Nagykörű, Tapolcafő és Tard települések névanyagával. 5 2.Szótár 2. 1 A külterület helynevei Zsáka 2022: Zsáka, Zsákán, 2019: Zsáka (Dudás 20), 2001: Zsáka (SzPCs. 1), 1996: Zsáka (Jordán 71), 1986: Zsáka (Módy 166), 1986: Zsáka (Gyf.), 1941: Zsáka (MKF), 1978: Zsáka (Kiss 813), 1930: Zsáka (MNy. 26 88), 1909: Zsáka (Dudás 70, Vadon), 1908: Zsáka (MNy. IV 353, Bunyitay III 341), 1906: Zsáka (Dudás 84), 1885: Zsáka (Kat.), 1884: Zsaka (Dudás 48, Komáromy), 1880: Zsáka (HKFT.), 1873: Zsáka (Dudás 63, Matrikula), 1864: Ziaka, Ziáka, Sáka, Száka (P. 557), 1860: Zsáka (MKFT.), 1829: Zsáka (Dudás 79), 1809: Sáka (Dudás 81), 1807: Zsáka (Dudás 68, Matrikula), 1806: Zsáka (Lipszky), 1803: Zsáka (Dudás 67, Matrikula), 1796–99: Zsáka (SzPCs. 2, Vályi 679), 1794: Zsáka (Dudás 81), 1786: Saka (SzPCs. 2, MOTHN), 1785–86: Zsáka (SzPCs 2, MOTHN), 1783: Zsáka (EKFT.), 1780–81: Zsáka (SzPCs. 2, MOTHN), 1773: Sáka

(SzPCs. 2, MOTHN), 1770: Sáka (Dudás 81), 1770: Zsáka (Dudás 100, Zsáka urbáriuma 1770), 1769: Sáka (Dudás 81), 1763: Sáka (Dudás 81), 1760: Zsáka (Dudás 59, Matrikula), 1757: Zsáka (Dudás 59, Matrikula), 1735: Sáka (Dudás 81), 1670: Sáka (Dudás 81), 1664: Sacca (Dudás 26, Kőnig), 1636: Saka (Dudás 58), 1625: Isák háza (Dudás 42), 1612: Zsáka (Dudás 58), 1612: Sáka (Dudás 81), 1600: Sacca (Jordán 114, Dilich, Wilhelm: Zsáka vára), 1552: Izsáka (Dudás 23, Bunyitay 341343), 1536: Isaaka (Rácz A. 322–323, Károlyi 3: 199–200), 1497: Zaka (Rácz A. 322–323, Cs 1: 628, ZsO. II/2: 5501, ComBih 370), 1480: Isaka (Rácz A. 322–323, Cs 1: 692, ZsO II/2: 2796, J. 390, Bunyitay 3: 496, ComBih 370), 1472: Isaka (Rácz A. 322–323, Cs 1: 692, ZsO II/2: 2796, J. 390, Bunyitay 3: 496, ComBih 370), 1452: Isaka (Rácz A. 322–323, Cs 1: 692, ZsO. II/2: 2796, J 390, Bunyitay 3: 496, ComBih. 370), 1449: Zaka (Cs 1: 628, ZsO II/2: 5501, ComBih. 370), 1438: Zaka

(Cs 1: 628, ZsO. II/2: 5501, ComBih 370), 1415: Zaka (Cs. 1: 628, ZsO II/2: 5501, ComBih 370), 1407: Zaka (Cs. 1: 628, ZsO II/2: 5501, ComBih. 370), 1403: Isaka (Rácz A 322–323, Cs. 1: 692, ZsO II/2: 2796, J 390, Bunyitay 3: 496, ComBih. 370), 1338: Isaka (Rácz A 322– 323, Cs. 1: 692, ZsO II/2: 2796, J 390, Bunyitay 3: 496, ComBih. 370), 1334: Isaka (SzPCs: 2, Módy 160), 1332–7/Pp. Reg: Isaca (Rácz A. 322–323, Gy 1: 692), 1332–7/Pp Reg.: Ysakyl (Rácz A 322–323, Gy 1: 692), 1332–7/Pp. Reg: Isaka (Rácz A 322–323, Cs 1: 692, ZsO. II/2: 2796, J 390, Bunyitay 3: 496, ComBih. 370), 1322: Isowlaka (Cs 1: 628, Bunyitay II. 426), 1322: Isowlaka (J 390), 1322/338: Ysowlaka (Rácz A. 322–323, Gy 1: 692, Cs. 1: 628, J 390), 1214: Yzsowlaka (Dudás 20, Váradi Regestrum), é.n: Ysowlaka (Dudás 21, Módy 156), Ysakil (Dudás 21, Módy 158), Isaca (Dudás 21, Módy 158), Sacar (Dudás 27, Kőnig), Saka (Dudás 39), Izsólaka (Dudás 150, Módy 166–178). „Az Izsólaka

név a m. R Ysou ~ Hysou (12211, ÁSz 291) személynév és a lak ’szálláshely, udvarhely, lakóhely, település’ (TESz., EWUng lak) jelentésű földrajzi köznév –a birtokos személyjeles alakjának összekapcsolásával jött létre (FNESz., Zsáka) A név azonban (az 1330as években – kieg tőlem) összerántódáson ment keresztül: Izsólaka > Izsáka (vö. KISS L 1995: 27). Ez utóbbi Izsáka formából a szókezdő ielhagyásával alakult a Zsáka (feltehetően a 16 század végén – kieg. tőlem) (vö TÓTH V 2007: 320).” (Rácz A 322–323) Aka 2022: Aka ~ Zaka, 2001: Aka (SzPCs. 2), 1996: Aka-dűlő (Jordán 64), 1822: Aka (HM.), 1806: Aka (Lipszky), 1796/99: Aka (SzPCs. 16, Vályi 679), 1552: Aka (Dudás 23, Bunyitai 341–343), 1433: Aka (Cs. 1: 618, Dipl Békés 57.), *1326: Aka (Gy. 1: 592, Dl 50818), 1322/338: Aka (Gy. 1: 592), 1304: Aka (Rácz A. 19, Gy 1: 592, J 203, Cs 1: 601, VP 358, Aoklt. 1: 290/583, 306/623, ComBih 17), 1291–4: Aka (Rácz A.

19, Gy 1: 592, J 203, Cs. 1: 601, VP 358, Aoklt 1: 290/583, 306/623, ComBih. 17), 1284: Aka (Cs 1: 601, Bunyitay III.), 1284: Akay (Cs 1: 601, Bunyitay III), 1284/304/435/Más: Aka (Rácz A. 19, Gy 1: 6 szántóföldekből, azoknál magasabban fekvő füves terület. 592, J. 203, Cs 1: 601, VP 358, AOklt 1: 290/583, 306/623, ComBih. 17), 1283/311: Aka (Rácz A. 19, Gy 1: 592, J 203, Cs 1: 601, VP 358, AOklt. 1: 290/583, 306/623, ComBih 17) A határ északi részén fekvő középkori település volt, mely elpusztult, de egy nagy területű határrész megőrizte nevét. Korábbi részeit a Belső- és a Külső-Akát már nem ismerik. Az Aka településnév személynévi eredetű, vö. +1293>1391: Aka (ÁSz, 51) A Zaka forma a határozott névelő z hangjának a névhez kapcsolódásával alakult ki. Állam-zug lásd Álom-zug Álom-zug 2022: Álomzug ~ Államzug ~ Zálomzug ~ Álomzug ~ Új Élet, 2019: Álomzug, Új Élet (Dudás 128, 146), 2001: Államzug, Álomzug

(SzPCs. 16), 1996: Álomzug, Újélet Tsz. (Jordán 64, 49), 1986: Állam zug, Álomzug, Államzug, Álom zug (Gyf), 1979: Álom zug (SzPCs. 16, T1979), 1961–64: Álomzug (T1), 1941: Álomzug (MKF.), 1920 k: Álom zug (SzPCs 16, T.1920 k), 1885: Álom zug (Kat), 1822: Álom Zug (HM.) Vekerdtől északkeletre, az Álom-zug-értől északra lévő szántó- és legelőterület. A név olyan félszigetszerű helyet jelöl, ahol a pásztor nyugodt lehetett a jószág felől, akár álomra is hajthatta fejét (FNESz.) Az Állam-zug névváltozat az eredeti névforma szemantikai átértelmezésével jött létre. Az Új Élet téesz név arra utal, hogy egykor az Új Élet Termelőszövetkezet tulajdonában volt. Aka-domb lásd Aka-vár Aka-dűlő lásd Aka Akai gátőrház lásd Akai őrház Akai őrház 2022: Horgosi gátőrház, 2001: Akaji őrház, Akaji gátőrház, Horgosi gátőrház, Horgosi gátőrház (SzPCs. 16, 30), 1973: Horgosi gátőrház (SzPCs. 30, Hnt), 1967: Horgosi

gátőrház (SzPCs. 30, Hnt), 1941: Akai őrh. (MKF), 1920 k: Akai őrh (SzPCs 30, T.1920 k) A határ északi részén, a Berettyó partján lévő gátőrház volt az Aka-zugban, innen ered a megnevezése, a Horgosi-gátőrház névváltozatnak nem a Horgas helynévhez, hanem az itt szolgáló gátőr nevéhez van köze. Ma már nincs meg az épület. Álom-zug-ér 2001: Álomzugi-csatorna (SzPCs. 17), 1979: Álomzugi csatorna (SzPCs 18, T.1979), 1885: Álomzug ér (Kat) Vekerd településtől északkeletre található az Álom-zug területén. Az Ölyvös-érbe beletorkolló meder. Aka-kút 2022: Aka-kút ~ Zaka-kút. A határ északi részén, az Aka-legelő területén található egykori kút, melynél állatokat itattak. Ma már nincs meg, de nevére még most is emlékeznek. A Zaka-kút változat a névelő z elemének átvonódásával keletkezett. Álom-zugi-csatorna lásd Álom-zug-ér Álom-zug-puszta lásd Álom-zug-tanya Álom-zug-tanya 2022: Álomzug tanya, 2001:

Álomzugi-tanya, Álomzugpuszta, Álomzugtanya, Álomzug (SzPCs. 17), 1979: Álomzugi tny. [tanya] (SzPCs 17, T1979), 1973: Álomzugtanya (SzPCs. 17, Hnt), 1967: Álomzugtanya (SzPCs. 17, Hnt), 1956: Álomzugtanya (SzPCs. 17, Hnt), 1952: Álomzugtanya (SzPCs. 17, Hnt), 1951: Álomzugtanya (SzPCs. 17, Hnt), 1944: Álomzugtanya (SzPCs. 17, Hnt), 1898: Álomzug (SzPCs. 17, Hnt), 1895: Álomzug puszta (SzPCs. 17, Hnt), 1892: Álomzug puszta (SzPCs. 17, Hnt) Az Álom-zugon lévő tanyák megnevezése, melyek között vitéztanyák is voltak. Ma is van néhány tanya ezen a területen. Aka-legelő 2022: Aka-legelő ~ Zaka-legelő, 1986: Zaka zugi legelő, Zaka-zugi legel¬ (Gyf.) A határ északi részén, az Aka területén lévő legelőterület megnevezése. A Zaka-legelő változat a névelő z elemének átvonódásával keletkezett. Aka-vár 2022: Aka-vár, 1986: Aka-vára (Gyf.), 1940: Akavár (J. 390), 1885: Akadomb (Kat), 1875: Akavár (SzPCs 16, O. 618), 1864: Aka vár (P. 558),

1806: Földvár (Lipszky) Földfelszíni kiemelkedés a határ északi részén, a Dózsában, a Berettyó mellett. A hagyomány szerint egykor árok vette körül, a dombon volt a vár. Gyakran találnak itt épületdarabokat, fegyvereket. A hely ma is kiemelkedik a Általeső 2001: Átales¬ (SzPCs. 18), 1986: Átales¬, Átalesőü (Gyf.), 1956: Átaleső 7 (SzPCs. 18, Hnt), 1952: Átaleső (SzPCs 18, Hnt.), 1951: Átaleső (SzPCs 18, Hnt), 1895: Átaleső (SzPCs. 18, Zsúkt) Kisebb legelőrész a falutól északra, a Bakonszegre vezető út jobb oldalán. Az általeső jelentése: valamin túl fekvő terület (FKnT.), ma már nem használják a településen ezt a földrajzi köznevet. A helységnévtárak az egykor itt fekvő tanyákat is ezen a néven említették. (HKFT.) Az Ásvány területén található gémeskút. Általeső-kút 2001: Átales¬-kút (SzPCs. 18), 1986: Átales¬-kút, Átalesőu kút (Gyf.), 1885: Átaleső kút (Kat.) Az Általeső területén

található kút volt, már betemették. Ásvány-zug 1885: Ásvány zug (Kat.) A név a belterülettől északkeletre, a Kígyós-ér kanyarulatában található szántóföld megnevezése volt. Arany-ér lásd Kengyel-ér Bak Jani tanyája lásd Bak-féle tanya Ásás 1822: Asás (HM.) A falutól északnyugatra lévő hely az Ásás-ér mellett, ma már nem ismerik a megnevezést. Bak-féle tanya 2022: Bak Jani tanyája ~ Bakféle tanya ~ Sárosi-féle tanya, 2001: Sárositanya (SzPCs. 45), 1979: Sárosi tny [tanya] (SzPCs. 45, T1979) A településtől északnyugatra lévő tanya a Zsellérföldön, korábban a Sárosi család is birtokolta. Ásvány-kútja lásd Ásvány-kút Ásvány-lapos 2001: Ásván-lapos (SzPCs. 17), 1846/66: Ásványlapos (SzPCs. 17, Úbsz) A belterülettől északkeletre, az Ásvány területén lévő zsombékos vízállás volt. Ma már nem ismerik a megnevezést. Ásás-ér 1885: Ásás ér (Kat.) A falutól északra, a Bakonszegi úttól

nyugatra, azzal csaknem párhuzamosan folyó ér volt, mely elválasztotta a Sárrétet és a Külső-Akát. Kiszáradt, a helyén szántóföld található. Bakonszegi út 2022: Bakonszegi út, 2001: Bakonszegi út (SzPCs. 18) A Kossuth utca folytatása, Zsákáról észak felé Bakonszeg településre vezet. Ásás-gát 1941: Ásásgát (MKF.), 1920 k: Ásás gát (SzPCs. 17, T1920 k), 1885: Ásás gát (Kat.) A falutól északra, az Ásás-éren lévő gát volt, ma már nincs meg, helyén szántóföld található. Bálint 2022: Bálint, 2019: Bálint (Dudás 128), 2001: Bálint (SzPCs. 18), 2001: Bálint-düll¬ (SzPCs. 18), 1996: Bálint (Jordán 56), 1986: Bálint (Gyf.), 1979: Bálint-dűlő (SzPCs 18, T.1979), 1961–64: Bálint (T1), 1822: Bálint sz (HM.) A belterülettől északnyugatra, a Zsellérföld mellett található kisebb szántóföld. Nevének eredete vitatott, SZABÓ PÉTER CSABA szerint a Bálint-sziget tovább élése, JORDÁN szerint újabb

tulajdonosáról kapta nevét. Ásvány 2022: Ásván ~ Ásvány, 2001: Ásvány (SzPCs. 17), 1996: Ásvány-dűlő (Jordán 64), 1986: Ásvány, Ásván (Gyf.), 1956: Ásvány (SzPCs. 17, Hnt), 1952: Ásvány (SzPCs 17, Hnt.), 1951: Ásvány (SzPCs 17, Hnt), 1885: Ásvány (Kat.), 1864: Ásvány (P 558), 1846/66: Ásvány (SzPCs. 17, Úbsz) A belterülettől északkeletre, a Kígyós-ér nyugati oldalán található, a Körtvélyes által körülhatárolt legelőterület, illetve szántóföld. A helységnévtárakban az itt található tanyák megnevezéseként szerepel. Az ásvány a régiségben mesterséges árkot, tavat, kutat jelentett, ahonnan a földet elhordták (FNESz., FKnT.) Bálint-dűlő lásd Bálint Bálint-sziget lásd Bálint Balogh erdeje 2022: Balog erdeje ~ Balog erdője, 2001: Balog èrdeje, Balogh-erdő, Balog f¬ggye (SzPCs. 18), 1986: Balog erdeje, Balogerdeje, Balog f¬ggye, Balog föüggye, Balogföldje (Gyf.), 1979: Balogh-erdő (SzPCs 18, T.1979) A

belterülettől nyugatra, a Sárréten lévő, újabb telepítésű, néhány hektáros kis erdő, az egykori Poklos-gáttól délre. Nevét tulajdonosáról kapta. Ásvány-dűlő lásd Ásvány Ásvány-kút 2001: Ásván kúttya (SzPCs. 17), 1986: Ásván kúttya (Gyf.), 1941: Ásvány-kút (MKF.), 1920 k: Ásvány kút (SzPCs 17, T1920 k.), 1885: Ásvány kút (Kat), 1880: Asvány kút Balogh földje lásd Balogh erdeje 8 Balogh-erdő lásd Balogh erdeje északnyugatra, a Rokkant-dűlő területén lévő kisebb szántóföld. A név előtagja egykori tulajdonosára, utótagja mélyebb fekvésére utal. A Verecki-lapos névváltozat félrehallás eredménye lehet. Ma nem élnek ilyen vezetéknevűek a településen. Békás 1. lásd Békás-gát Békás 2. 1782: Békás (GL2), 1779: Békás (GL1). A belterülettől nyugatra, Vekerd és a Sárrét között lévő kisebb vízfolyás volt a Sóstótól keletre, mely mára kiszáradt. Nevét az itt nagy számban előforduló

békáról kapta. Berettyó 2022: Berettyó, 2019: Berettyó (Dudás 216, Jankó), 2001: Berettyê (SzPCs. 19), 1996: Berettyó (Jordán 105), 1986: Berettyó (Gyf.), 1982: Beretyo (SzPCs 19, T), 1961–1964: Berettyó-folyó (T1), 1941: Berettyó (MKF.), 1885: Berettyó folyó, Berettyó csatorna (Kat.), 1880: Berettyó Fl (HKFT), 1864: Berettyó (P. 559), 1860: Berettyó Ableitungs Canal (MKFT.), 1802: Berettyó (GL3), 1783: Berettio bach (EKFT.), 1779: Beretyo (GL1), 1322/338: Berukyo (Gy. 1: 608), 1310: Burukyo (SzPCs 19, HA.1 75), 1308/313/425, 1329: Berekyo, fl. (SzPCs 19), 1308/313/425, 1322/338, 1323, 1327: Berukyo, f. (SzPCs 19), 1300, 1310: Berukyou (SzPCs 19), 1291/293: Berkyou (SzPCs. 19), 127[8]: Berekiou (SzPCs. 19), 1278: Berukkio (SzPCs 19), 1271: Berukyou, aqua (SzPCs. 19), 1255/300 k: Berykiou (SzPCs. 19, Gy 1: 643), [1235–70]/326 > [1729–41]: Berekis (Rácz A. 51, DHA. 303, Gy 1: 668), 1322: Berukyo (Dudás 23, AOklt. VI 276), 1229/550: Beruciou (Rácz A. 51,

HA 1:75, KMHsz 1:53), 1219/550: Berucio (Rácz A. 51, Gy 1: 668, VRH. 33:45), 1219/550: Berucyo (Rácz A 51, Gy. 1: 668, VRH 33:45), 1213/550: Beruchyou (Rácz A. 51, Gy 1:668, VRH 33:45), 1213/550: Beruchyon (Rácz A. 51, Gy 1:668, VRH. 33:45), [1162–72]/XVIII/326 > [1729–41]: Berekis (Rácz A. 51, DHA 303, Gy 1: 668). A határ északi, északnyugati részén végigvonuló folyó, mely a Sebes-Körös jobb oldali mellékfolyója, a Partiumban ered, Szeghalom alatt torkollik a Sebes-Körösbe. A folyószabályozások előtt több ága volt. Neve a berek ’liget’ és a jó ’folyó’ földrajzi köznév összetételéből származik (FNESZ). A hiedelem szerint, aki Szent György napján megfürdik benne, az nem lesz rühes (JORDÁN). Békás köze 1822: Békás közi (HM.) A belterülettől nyugatra lévő kisebb vízfolyás, a Békás melletti terület megnevezése volt, ma már nem használják. Békás-gát 2022: Békás-gát ~ Bíkás-gát ~ Hatház, 2019: Békásgát

(Dudás 170), 2001: Bíkázsgát (SzPCs. 6), 1996: Békásgát (Jordán 52), 1986: Békásgát, Bíkás gát, Bíkázs-gát (Gyf.), 1979: Békás (SzPCs 18, T1979), 1802: Békás gát (GL3). A belterület nyugati részének, illetve a mellette található határrésznek a megnevezése. Nevét onnan kapta, hogy volt itt egy lapos, ahol sok béka volt. Mára azonban kiszáradt, és folyamatosan töltik fel. A Hatház elnevezés pedig onnan ered, hogy egy időben csak hat ház állt a falunak ezen a részén. Békás-gát-fő 2022: Bíkás-gát-fű. A helyi hagyomány szerint a Békásgátfőben el van rejtve egy csónak arany, de hogy ez a hely hol van pontosan, azt senki nem tudja. Belső-Aka 1822: Belső Aka (HM.) A határ északi részén, az Aka nevű határrész Berettyóhoz közelebb eső része volt. Ma szántóföld, a nevet nem használják. Belső-Ásvány 2001: Bés¬-Ásvány (SzPCs. 19), 1986: Bēs¬-Ásvány, Besőü Ásvány (Gyf.) A településtől északkeletre

fekszik, az Ásvány belterülethez közelebb eső része. Ma már az Ásvány részeit nem nevezik meg külön. Benke árka 1322: Benkearuka (Gy. 1: 692), 1322: Benkearuka (Dudás 23, AOklt. VI 276) Zsáka határában említett mélyedés, melynek helye ismeretlen, nevét a terület tulajdonosáról kaphatta. Berettyó csatorna lásd Berettyó Bereczki-lapos(a) 2001: Berecki lapossa, Berecki-lapos (SzPCs. 19), 1996: Bereckilaposa (Jordán 56), 1986: Berecki-lapossa, Bereczki lapossa, Bereczki-lapos, Bereszki laposa, Verecki lapos (Gyf.) A belterülettől Berettyó folyó lásd Berettyó Berettyón innen 2022: Berettyón innen. A határ nyugati részén, a Berettyótól a falu felé eső szántó-és legelőterületek megnevezése. 9 Berettyó-oldal 1979: Вerettyó-oldal (SzPCs. 19, T.1979) A határ nyugati részén, a Berettyó mellett található kis szántóterület, a Poklostól északra. eredetileg csak a Bicó-ér által körülhatárolt részt jelölte (Bicó-kert),

eredetéről a helybelieknek nincs tudomásuk. Bicó kriptája lásd Kriptáj Berettyó-part 2022: Berettyó-part, 1996: Berettyó-part (Jordán 59). A Berettyó folyó töltésének a megnevezése. Bicó(i)-dűlő lásd Bicó Bicó-ér 1885: Biczó ér (Kat.) A belterülettől délre, a Bicó-kertet körülvevő kisebb vízfolyás volt. Mára kiszáradt, helyén szántóföld található. Berettyóújfalusi út lásd Furtai út Bethlen-birtok 2001: Betlen bírtok (SzPCs. 20), 1996: Bethlen-dűlő (Jordán 64), 1986: Bethlen bírtok (Gyf.) Nagy kiterjedésű határrész összefoglaló elnevezése, melyhez a településtől nyugatra eső alábbi határrészek tartoztak: Cserepes, Kígyós, Kis-Oros és Oros. A nagybirtokos Bethlen családé volt. Bicó-Fülöpéri-csatorna 2022: Biczó-Fülöpéricsatorna (Google Maps), 2001: Biczó-Fülöpéricsatorna, Fülöpéri-csatòrna (SzPCs. 20, 28), 1997: Biczó-Fülöpéri-csatorna (T3), 1979: Biczó-Fülöpéri-csatorna (SzPCs. 28,

T1979) A határ északi részéről induló vízfolyás, mely a településtől délre az Ölyvös érbe torkollik. Nevét a Bicó-, illetve a Fülöp-ér-ről kapta, melyek egymásba torkolltak Zsákától délre, Vekerdtől északkeletre. Bicó 2022: Bícó ~ Bícê, Bicóban, 2019: Bicó, Biczó (Dudás 142, 143), 2001: Bícê, Bicódűlő, Bicódűlő (SzPCs. 20), 1996: Bicó, Biczó (Jordán 63, 64), 1986: Bícó, Bícóṷ (Gyf.), 1979: Biczó dűlő (SzPCs. 20, T1979), 1973: Biczódűlő (SzPCs. 20, Hnt), 1967: Biczódűlő (SzPCs. 20, Hnt), 1961–64: Biczó, Biczó dűlő, Csekehid (T1), 1938: Csekehíd (SzPCs. 22, T.1938), 1885: Biczó, Csekehid (Kat), 1875: Cseke híd (SzPCs. 22, O 619), 1864: Biczói dűlő, Cseke hídja dűlő (P. 559), 1822: Biczó (HM.), 1806: Csekehida (Lipszky), 1796/99: Csekehídja (SzPCs. 22, Vályi), 1598: Chiekehida (Rácz A. 74, D 124), 1552: Chekehída (SzPCs. 22, DÖ), 1536: Chekehyda (Rácz A. 74, Cs 1: 605, J226, Károlyi 3:200), 1520:

Chekelhida (Rácz A. 74, Cs 1: 605), 1520: Chekehyda (Rácz A. 74, Cs 1: 605, J226, Károlyi 3:200), 1438: Chekelhida (Rácz A. 74, Cs. 1: 605), 1438: Chekehyda (Rácz A 74, Cs 1: 605, J.226, Károlyi 3:200), 1433: Chekelhida (Rácz A. 74, Cs 1: 605), 1433: Chekehyda (Rácz A. 74, Cs 1: 605, J226, Károlyi 3:200), 1322/338: Chukeyhyda (Rácz A. 74, Gy 1: 608, J. 226), 1322: Chukeyhyda (Dudás 23, AOklt VI. 276), é n: possessio Chukeyhyda (Dudás 21, Módy 156). Zsáka belterületétől délre, Vekerdtől északkeletre fekvő nagy kiterjedésű szántó- és legelőterület. A középkorban ezen a területen feküdt Csekehida település, mely elpusztult, de a neve tovább élt a határ megnevezésében. A név előtagja személynévi eredetű (vö. 1138/1329: Ceke, ÁSz 183) A megnevezést az adatok szerint a 19. század elejétől váltotta fel később a Bicó név, mely Bicó-kert 1938: Biczói kertek (SzPCs. 20, T.1938), 1860: Biczókert (MKFT) A belterülettől délre, a Bicó

déli részén, az Ölyvös-értől északra lévő kis szántóterület, melyet egykor a Bicó-ér vett körbe. Ma már nem ismerik a nevet. Bicó-puszta lásd Bicó-tanya Bicósi híd 2001: Bícêsi-híd (SzPCs. 20) A belterülettől délre, a Bicóban az Ölyvös-éren álló híd, mely a Bicót és a Mustót köti össze. Bicó-tanya 2001: Bicótanya (SzPCs. 20), 1956: Bicópuszta (SzPCs. 20, Hnt), 1952: Bicópuszta (SzPCs. 20, Hnt), 1951: Bicópuszta (SzPCs 20, Hnt.), 1944: Bicópuszta (SzPCs 20, Hnt), 1941: Bicópuszta (MKF.), 1937: Bicópuszta (SzPCs. 20, Hnt), 1933: Bicópuszta (SzPCs 20, Hnt.), 1926: Bicópuszta (SzPCs 20, Hnt), 1920 k: Bictó tanya (SzPCs. 20, T1920 k), 1918: Biczópuszta (SzPCs. 20, Hnt), 1913: Biczópuszta (SzPCs. 20, Hnt), 1910: Biczópuszta (SzPCs. 20, Hnt), 1907: Biczó p [puszta] (SzPCs. 20, Hnt), 1900: Biczó puszta (SzPCs. 20, Hnt), 1898: Biczó puszta (SzPCs 20, Hnt.), 1895: Biczó puszta (SzPCs 20, Hnt), 1892: Biczó puszta (SzPCs. 20, Hnt), 1888:

Biczó puszta (SzPCs. 20, Hnt), 1880: Biczó tanya (HKFT.) A Bicóban lévő tanyák megnevezése. Régen sok tanya volt a területen, ezeket lebontották. 10 Birkalegelő 2001: Bírka-legel¬ (SzPCs. 21), 1986: Birka legelő, Bírka-legel¬, Ju-legel¬, Ju-legelőü, Koslegel¬, Kos-legelőü (Gyf.) A belterülettől délre, az Álomzug északi részén lévő, gyenge minőségű legelő, mely nevét a jellemzően itt legeltetett állatról kapta. mondták, bár a csürhe inkább a Disznó-dűlőbe járt. Buj-zug 1885: Bujzug (Kat.) A határ délnyugati részén, a Bujzug-ér melletti határrész, mely ma szántóterület, illetve erdő, a nevet ma már nem ismerik. Bodon-szeg 1480: Bodonzeg insula (J. 227), 1322: Buduszeg, ins. (SzPCs 21, HA1), 1322: Buduszeg (AOklt. VI 276) Zsáka határában említett sziget, a név valamilyen kellemetlen szagú, talán mocsárral körül zárt területet jelölt. Ma már nem ismerik. Buj-zug-ér 1885: Bujzug ér (Kat.) A határ

délnyugati részén található ér volt, mely mára kiszáradt, helyén szántóföld, erdő, valamint füves terület található, ennek kanyarulatában volt a Buj-zug. A Buj személynévből keletkezhetett, de eredete bizonytalan. Bogárzó lásd Bogárzó-főcsatorna Cigány-dűlő 2022: Cigány-dűlő, 2001: Cigándüll¬ (SzPCs. 21), 1986: Cigán-düllőü, Cigánydűlő (Gyf.) A településtől nyugatra, a Dankó utca mellett lévő földek megnevezése. Bogárzó-főcsatorna 2022: Bogárzó, 2001: Bogárzó, Bogárzó-főcsatorna, DarvasBogárzó-csatorna (SzPCs. 21, 24), 1996: Bogárzó csatorna (Jordán 65), 1986: Bogárzófőcsatorna, Bogárzó-főücsatorna (Gyf.), 1979: Darvas-Bogárzó-csatorna (SzPCs. 21, T.1979), 1964: Bogárzó (T1) A határ nyugati szélén lévő száraz meder, ez választja el a zsákai és a darvasi határt. A darvasi határban van Bogárzó nevű határrész, amely a ’homokos vagy vizenyős hely, ahova a bogaraktól kínzott jószágot

szokták terelni’ (FNESz.) jelentésű földrajzi köznévből alakult. Csátó 2022: Csátóu, Csátóba, 2019: Csá-tó, Nagy-dűlő (Dudás 128, 143), 2001: Csátê, Nagydűlő (SzPCs. 21, 39), 1996: Csá-tó, Nagydűlő (Jordán 55, 64), 1986: Csátê, Csátóu, Csátóṷ, Nagy dűlőu, Nagydűlő (Gyf.), 1979: Csátó-legelő, Nagy dűlő (SzPCs. 22, 39, T.1979), 1961–64: Nagydűlő (T1), 1938: Csátó (SzPCs. 21, T1938), 1885: Csátó (Kat), 1864: Csátói dűlő (P. 558), 1846/66: Nagydűlő (SzPCs. 39, Úbsz), 1806: Csátó (Lipszky) A határ északi részén, a Bakonszegi úttól keletre található, ma legelőnek használt nagy kiterjedésű terület. Régebben Csátói-dűlő, Csátói-legelő és Nagy-dűlő néven is említették. A helybeliek szerint neve a csá ’balra’ ökörhajtó szóból és a tó földrajzi köznévből jött létre. Boltos-tanya 2022: Bótos-tanya ~ Bêtostanya ~ Lovász Öcsi-féle tanya, 2001: Bòtostanya (SzPCs. 21), 1996: Bótos

tanya (Jordán 64), 1986: Boltos-tanya, Bótos tanya, Bóutos tanya (Gyf.) A belterülettől délre, a Temető utca végén, az Álomzug területén lévő tanya, nevét tulajdonosairól kapta. Borjúkút 2001: Bornyu-kút (SzPCs. 21), 1986: Bornyu-kut, Bornyu-kút (Gyf.) A Borjúnyomáson lévő gémeskút volt, ma már nincs meg. Csátó-ér 2001: Csátê-ér (SzPCs. 21), 1986: Csátê-ér, Csátóṷ-ér, Csátóu-ér (Gyf.), 1885: Csátó ér (Kat.), 1860: Csátó Ér (MKFT), 1846/66: Csátó ér (SzPCs. 21, Úbsz) A határ északi, északkeleti részén a Csátót és a Gál-lápot kettészelő meder. A környékbeli vizeket gyűjtötte össze, vitte a Berettyó felé, ha kiszáradt, kaszálónak használták. A környező területet is így hívták, a nevet ma már nem ismerik. Borjú-nyomás 2022: Borjúnyomás ~ Bornyúnyomás ~ Sőre-járás ~ Sőüre ~ Tehénlegelő, 2001: Bornyu-legel¬, S¬rejárás, Csűrhe-járás (SzPCs. 21, 24, 46), 1986: Borjú-legelő,

Bornyulegelő, Bornyu-legelőü, Sőre járás, Sőre-járás, Sőüre-járás, Csűrhejárás, Marha legelő, Marha-legelőü (Gyf.) A Cserepessel szemben lévő, korábban legelő-, ma szántóterület, ide hajtották ki a borjakat, marhákat. A sőre jelentése: ’hízó marha’(FNESz.) Csürhe-járás-nak is Csátó-gát 1885: Csátó gát (Kat.) A Csátó északi részén, a berettyószentmártoni határhoz közel fekvő, északnyugat-délkelet irányú gát a Szúnyogos-ér mellett. Ma már nem látható, a helyén füves, erdős terület van. 11 Csátó-hát 2001: Csátê-hát (SzPCs. 22), 1996: Csátó-hát (Jordán 64), 1885: Csátó hát (Kat.), 1844/1846: Csátó hát (SzPCs 22, Úbsz.) Északról a Szolnok-tó, más oldalról a Gál-láp által körülhatárolt, azoknál magasabban fekvő, kisebb kiterjedésű szántóterület, a Csátó déli része. 1907: Cserepes p. [puszta] (SzPCs 23, Hnt), 1900: Cserepes (SzPCs. 23, Hnt), 1898: Cserepes (SzPCs. 23, Hnt),

1895: Cserepes (SzPCs. 23, Hnt), 1892: Cserepes (SzPCs 23, Hnt.), 1860: Cserepes Puszta (MKFT) A belterülettől nyugatra fekvő, nagy kiterjedésű határrész, főként legelő, ide tartozik a Cserepes tanya és a Sóstó-hát is. A korábbi helységnévtárak gyakran ezen a néven tüntették fel a területen lévő külterületi lakott helyeket is. A kevés csapadéktól töredezett a föld, a helyiek szerint vagy innen kaphatta cserepes nevét, vagy az itt található tanyáról. Csátói-dűlő lásd Csátó Csátó-kút 2022: Csátó-kút, 2001: Csátê-kút (SzPCs. 22), 1986: Csátóṷ kuttya (Gyf) A határ északi részén található legelőterületen, a Csátóban lévő gémeskút volt, ma már nincs meg. Cserepesi-erdő lásd Sóstó-hát Csátó-legelő lásd Csátó Cserepes-major lásd Cserepes tanya Csátó-puszta 1956: Csátópuszta (SzPCs. 22, Hnt.), 1952: Csátópuszta (SzPCs 22, Hnt), 1951: Csátópuszta (SzPCs. 22, Hnt) A határ északi részén, a

Csátó területén lévő tanyák megnevezése. Ma is található tanya a Csátóban Cserepes-puszta lásd Cserepes Cseke-ér 1941: Cseke-ér (MKF.), 1885: Cseke ér (Kat.) A Rákóczi utcától nyugatra található kanyargós formájú ér volt, mely mára kiszáradt, beszántották, a nevet nem ismerik. Személynévi eredetű lehet, ma nem él ilyen nevű család a faluban. Cserepes-tanya 2022: Cserepes ~ Cserepestanya ~ Cserepes-major ~ Cserepes tanya (Google Maps), 2001: Cserepes (SzPCs. 23), 2001: Cserepes-majòr (SzPCs. 23), 2001: Cserepes-tanya (SzPCs. 23), 1986: Cserepestanya, Cserepes-major, Nagymajor, Nagymajor (Gyf), 1962: Cserepes tny[tanya] (SzPCs. 23, Bv), 1956: Rédeyoros (SzPCs 23, Hnt), 1952: Rédeyoros (SzPCs. 23, Hnt), 1951: Rédeyoros (SzPCs. 23, Hnt), 1944: Rédeyoros (SzPCs. 23, Hnt), 1941: Rédeyoros (MKF), 1937: Rédeyoros (SzPCs. 23, Hnt), 1933: Rédeyoros (SzPCs. 23, Hnt), 1920 k: Rhédey mjr. [major] (SzPCs 23, T1920 k), 1920 k: Rédeymajor (SzPCs. 23,

Hnt), 1918: Rédeyoros (SzPCs. 23, Hnt), 1913: Rédeyoros (SzPCs. 23, Hnt), 1885: Cserepes tanya (Kat), 1910: Rédeyoros (SzPCs. 44, Hnt), 1880: Cserepes tanya (HKFT.), 1860: Cserepes Tanya (MKFT.) Ma is meglévő tanya a Negyvenhetes mellett, a belterülettől délnyugatra. Korábban ez volt a Bethlen-birtok központja, később a téesz tulajdonában állt. A Rhédey- előtagok a községet birtokló Rhédeycsalád nevéből származtathatók. Csekehida lásd Bicó Cserépgyár lásd Téglazug Csekehida-dűlő lásd Bicó Csík-domb 1822: Csík Domb (HM.) A Sóstótól északra lévő kiemelkedés volt a Csíkverem közelében. Ma már nem ismerik a megnevezést. Csátó-zug 2022: Csátó-zug, 2019: Csátózug (Dudás 128), 2001: Csátê-zug (SzPCs. 22), 1996: Csátózug (Jordán 55), 1885: Csátó zug (Kat.), 1846/66: Csátó zug (SzPCs 22, Úbsz) A Szolnok-tó és a Kígyós-ér által körülhatárolt, többnyire száraz, kis részben szántóföldként használt terület.

A Csátónak egy félreeső, a határ északkeleti részén található kiszögellése (vö. FKnT zug) Cseke malma 2022: Cseke malma. A belterülettől délre, a Boltos-tanya melletti vízimalom volt a Cseke-éren, már nincs meg. Elnevezése bizonyára a közeli Cseke nevekkel van összefüggésben. Cserepes 2022: Cserepes, Cserepesen, 2019: Cserepes (Dudás 128), 2001: Cserepes (SzPCs. 23), 2001: Cserepespuszta (SzPCs. 23), 1967: Cserepes (SzPCs. 23, Hnt), 1961–64: Cserepes (T1), 1955: Cserepes (Dudás 137, ZSKHGY), Csikólegelő 2001: Csikê-legel¬ (SzPCs. 23), 1986: Csikê-legel¬, Csikóu legelő, Csikóu12 legelőü (Gyf.) A belterülettől nyugatra, a Nagy-legelő északkeleti részének a megnevezése. Itt legeltették a csikókat Csó-zug-ér 1885: Csózug ér (Kat.) Vekerd településtől északra, a Vájucska-értől nyugatra található száraz meder volt. Csík-verem 2001: Csík-verem (SzPCs. 23), 1996: Csíkverem (Jordán 55). Mély fekvésű terület a

Nagy-legelőtől nyugatra, ahová a csíkok nagy számban húzódhattak. A csík a Sárrét mocsarainak jellegzetes halféléje, erről kapta nevét. Csökmői út 1885: Csökmői út (Kat.) Vekerd településről délnyugati irányba, Csökmő településre vezető út volt. Ma már nincs meg az út. Csőszház 1885: Csőszház (Kat.) A Negyvenhetes és Vekerd között, a Puliszkaszigettől délnyugatra lévő, a csősz pihenésére szolgáló épület volt egykor, mára teljesen elpusztult, szántóföldnek használják ezt a területet. Csík-zug 1822: Csík Zug (HM.) A Csíkdombtól északra található határrész volt a Csíkverem közelében Ma már nem ismerik Csipszila 2022: Csípszila ~ Csipszila, Csipszilán, 2001: Csípszila (SzPCs. 23), 1996: Csípszila (Jordán 64), 1986: Csípszila, Csipszila (Gyf.), 1961–64: Csipszila (T1) A határ északi részén található szántó- és legelőterület. Korábban megkülönböztették a Kis-és Nagy-Csipszila nevű

részeket, ma már ezek nem használatosak. A helybelieknek nincs tudomásuk a név eredetéről. Csurgó-dűlő 1864: Csurgó dűlő (P. 559) A belterülettől nyugatra, a Kengyel-ér melletti terület megnevezése. Neve onnan ered, hogy a Kengyel-érből árkot húztak erre a területre, abban csurgott a víz (P. 559) Ma legelő található a helyén, a nevet nem ismerik. Csürhe-járás lásd Borjú-nyomás Dajka-tanya 2022: Dajka tanyája, 2001: Dajka tanyája, Dàjka-tanya (SzPCs. 24), 1986: Dajka tanya, Dajka tanyája, Dajka-Tanya, Dajkatanya (Gyf.) Dajka József tanyája volt a Csipszilán, már nincs meg. Csipszilai tanyák 2022: Csípszilaji tanya, 2019: Csipszila-i tanyák (Dudás 146), 1996: Csípszilai tanyák (Jordán 67), 1956: Csipszilai tanyák (SzPCs. 24, Hnt), 1952: Csipszilai tanyák (SzPCs. 24, Hnt), 1951: Csipszilai tanyák (SzPCs. 24, Hnt), 1944: Csipszilai tanyák (SzPCs. 24, Hnt), 1937: Csipszilai tanyák (SzPCs. 24, Hnt), 1933: Csipszilai tanyák (SzPCs.

24, Hnt) A határ északi részén, a Csipszilán lévő tanyák megnevezése. Ma is található tanya a Csipszila területén. Darvas-Bogárzó-csatorna főcsatorna lásd Bogárzó- Darvasi út 2022: Darvasi út, 2001: Dàrvasi út (SzPCs. 24), 1885: Darvasi út (Kat) A Negyvenhetes Zsáka és Darvas közötti szakaszának megnevezése. Csontos-tanya 2001: Csontos-tanya (SzPCs. 24), 1986: Csontos tanya (Gyf.) A belterülettől délre, az Álom-zug területén lévő vitéztanya volt. A név előtagja családnévi eredetű. Dávid-tanya 2022: Dávid tanya, 2001: Dávittanya (SzPCs. 24), 1979: Dávid tny [tanya] (SzPCs. 24, T1979) A Bakonszegi út mellett fekvő tanya volt, nevét tulajdonosáról, Dávid Imréről kapta, már nem tudják pontosan lokalizálni. Csordás Jóska tanyája lásd Csordás-tanya Csordás-tanya 2022: Csordás Jóska tanyája ~ Csordás tanyája ~ Csordás-tanya. A belterülettől délre, a Temető utca végén, az Álom-zug területén lévő

tanya, nevét tulajdonosáról, Csordás Józsefről kapta. Dinnyés 1. 2001: Dinnyés (SzPCs 24) SZABÓ PÉTER CSABA leírása alapján a belterülettől északra található hely, a Csátó mellékrésze, mely nevét a rajta jellemzően termesztett növényféléről kapta, ám az adatközlői a birtokosról történő elnevezést sem tartották kizártnak. Csó-zug1885: Csózug (Kat.) A Csó-zug-ér kanyarulatában lévő terület. Az előtag eredete ismeretlen. Dinnyés 2. 2001: Dinnyés (SzPCs 24) A belterülettől délre, a határ délkeleti részén lévő 13 terület megnevezése volt, ma szántóföld található itt, nevét az itt jellemzően termesztett növényről kaphatta, átnyúlik a furtai határba is. Dobos környéke 1927: Dobos környéke (SzPCs. 25 – T) A Dobost körülvevő hely megjelölése a térképen, nem használták a nevet. Dinnyés 3. 2022: Dinnyés | A Berettyêbúl szívattyúszták oda a vizet. A belterülettől északnyugatra, a

Bakonszegi út bal oldalán lévő kisebb szántóföld, ahol egy időben dinnyét termesztettek. Domb-erdő 1480: Domberdew (SzPCs. 25, Módy 161), 1480: Domberdew silva (J.227) A Fehér-tó melletti egykori erdő. Neve bizonyára fekvésére utal. Domberdő lásd Fehértói-erdő Dinnyés 4. 1822: Dinyés (HM) A határ északi részén, a Belső-Aka területén lévő szántóföld volt, nevét a jellemzően itt termesztett növényről kaphatta. Dombrádi-tanya 2001: Dombrádi-tanya (SzPCs. 25), 1986: Domrádi tanya (Gyf) A Vitézföldeken lévő egykori tanya, amit 1922ben kapott a Dombrádi család. Dinnyés-domb 1864: Dínnyés domb (P. 558) PESTY-nél az olvasható, hogy a hely az itt termesztett növényről, vagy tulajdonosáról kapta nevét, több információnk nincs róla. Dózsa 2022: Dêzsa ~ Dóuzsa téjesz ~ Dóṷzsatanya ~ Dózsa-tanya, Dózsában, 2019: Dózsa puszta, Dózsa, Dózsa-tanya (Dudás 58, 142, 146), 2001: Dózsa, Dózsapuszta, Dózsa-puszta

(SzPCs. 25, 26), 1996: Dózsa, Dózsa-puszta, Dózsa Tsz., Dózsa tanya (Jordán 18, 49, 63, 67), 1995: Dózsaföld (SzPCs. 25, Hnt), 1986: Dózsa, Dóṷzsa, Dóuzsa-puszta, Dozsapuszta, Dózsapuszta (Gyf.), 1985: Dózsaföld (SzPCs 25, Hnt.), 1979: Dózsa-puszta (SzPCs 25, T.1979), 1973: Dózsaföld (SzPCs 25, Hnt), 1967: Dózsaföld (SzPCs. 25, Hnt), 1961–1964: Dózsa-puszta (T1), 1956: Dózsapuszta (SzPCs. 25, Hnt.), 1952: Dózsaföld (SzPCs 25, Hnt), 1951: Dózsapuszta (SzPCs. 25, Hnt), 1944: Dózsapuszta (SzPCs. 25, Hnt), 1941: Dózsapsz (MKF), 1937: Dózsapuszta (SzPCs 25, Hnt.), 1933: Dózsapuszta (SzPCs 25, Hnt), 1926: Dózsapuszta (SzPCs. 25, Hnt), 1920 k: Dózsa psz. (SzPCs 25, T1920 k), 1918: Dózsapuszta (SzPCs. 25, Hnt), 1913: Dózsapuszta (SzPCs. 25, Hnt), 1910: Dózsapuszta (SzPCs. 25, Hnt), 1907: Dózsa p [puszta] (SzPCs. 25, Hnt), 1900: Dózsa (SzPCs: 25, Hnt.), 1898: Dózsa (SzPCs: 25, Hnt.), 1895: Dózsa, Dózsa puszta (SzPCs 25, Zsúkt., Hnt), 1892: Dózsa (SzPCs

25, Hnt), 1888: Dózsa (SzPCs. 25, Hnt), 1885: Dózsa, Dózsa major (Kat.), 1885: Dózsa puszta (Kat), 1882: Dózsa (SzPCs. 25, Hnt), 1880: Dózsa tanya (HKFT.), 1877: Dózsa (SzPCs 25, Hnt), 1875: dózsai puszta (SzPCs. 16, O 618), 1873: Dózsa (SzPCs. 25), 1860: Dózsa Puszta, Dózsa Tanya (MKFT.), 1822: Dózsa (HM) | Régen erdő is volt ezen a területen, valamint tanyák is voltak. (Gyf) A belterülettől északra található, nagy kiterjedésű, ma főként szántóföldnek használt terület. A Bethlen és a Dinnyés-ér 1885: Dinnyés ér (Kat.) A belterülettől délre, a Dinnyés 2.-ben folyó ér volt, itt ez jelölte a határt Furtával. Dinnyés-gát 1885: Dinnyés gát (Kat.) A határ északi részén, közvetlenül a berettyószentmártoni határ mellett található északnyugat-délkelet irányú gát volt a Szúnyogos-ér mellett. Ma a területén erdő található. Nevét a mellette található szántóföldön termelt jellemző növényről kaphatta, már nem

ismerik. Dinnyés-tanya 2001: Dinnyés-tanya (SzPCs. 25), 1962: Dinnyés tny. [tanya] (SzPCs 25, Bv.) A Dinnyés 2 területén lévő tanya volt, ma már nincs meg. Disznó-dűlő 2001: Disznê-düll¬, Disznêkút környíke (SzPCs: 25), 1986: Disznêdüll¬, Disznóu-düllőü, Disznoudűlő (Gyf.) A település belterületétől északra található szántóterület a belterület és a Káposztás között. Disznó-kút 2001: Disznê-kút, Dürg¬ Jêzsi bácsi kúttya (SzPCs. 25, 26), 1986: Disznóu-kút (Gyf.) A Disznó-dűlő területén lévő gémeskút volt, később a terület birtokosa után hívták Dürgő Józsi bácsi kútjá-nak is. Disznó-kút környéke lásd Disznó-dűlő Dobos 2022: Dobos, Dobosban, 2001: Dobos (SzPCs. 26), 1895: Dobos (SzPCs 25, Zsúkt), 1885: Dobos (Kat.) A Bethlen Gábor út és a Negyvenhetes között lévő szántóterület. 14 Vay család is birtokolta, nevét korábbi tulajdonosáról kaphatta. A történeti Dózsapuszta nevek

bizonyára azonosak a Dózsatanya formákkal A helységnévtárakban szereplő adatok nem egy konkrét tanyára, hanem azok csoportjára vonatkozhattak. Ér 2022: Ér, 1996: Ér (Jordán 11 – 12), 1986: Ér (Gyf.) A Bethlen Gábor úttól délre található egykori vízfolyás, mára kiszáradt. Erdei Mariék tanyája 2022: Erdei Mariék tanyája ~ Erdei Marikáék tanyája. A belterülettől északnyugatra lévő tanya a Zsellérföldön. Dózsa-ér 1941: Dózsa-ér (MKF.), 1920 k: Dózsa ér (SzPCs. 25, T1920 k), 1885: Dózsa ér (Kat.), 1880: Sutos ér (HKFT), 1860: Sutos Ér (MKFT.) A belterülettől északra, a Dózsában található keskeny, időszakos vízfolyás volt, ma többnyire száraz meder. Erdélyi-tanya 2001: Ĕrdéji-tanya (SzPCs. 26), 1996: Erdélyi tanya (Jordán 64), 1986: Erdéji tanya, Erdélyi-tanya (Gyf.) A Vitézföldeken lévő egykori tanya, nevét tulajdonosáról kapta, már nincs meg. Dózsaföld lásd Dózsa Erdő-hely 1860: Erdöhely (MKFT.)

A településtől délre, a Bicó-kerttől északra található egykori határrész, ahol bizonyára erdő volt. Ma füves puszta található ezen a területen Dózsa-puszta lásd Dózsa Dózsa-téesz lásd Dózsa Dögtemető 2022: Dögtemet¬ ~ Dögkút, 2001: Döktemet¬ (SzPCs. 26), 1979: Dögtemető (SzPCs. 26, T1979) Az elhullott állatokat itt földelték el a Gombos északi részén. Erdő-zug 2001: Ĕrd¬-zug, Kis-Mustó (SzPCs. 26, 34), 1996: Erdőzug (Jordán 55), 1979: Erdő zug (SzPCs. 26, T1979), 196–64: Kismustó (T1), 1885: Erdő zug (Kat.) Vekerdtől északkeletre, a furtai határ mellett fekvő, egykor a Makkos-ér által körülhatárolt határrész, melynek egy része ma is erdő. Dugó-féle tanya 2022: Dugó-féle tanya. A Vekerdi úttól nyugatra lévő tanya, nevét tulajdonosa, Nagy Gyula ragadványneve után kapta. Eresztvény 1322/338: Ereztuen (HA. 1: 76, Gy 1: 608), 1322: Ereztven (J. 227), 1322: Ereztuen (J. 227), 1322: Ereztuen sziget (Dudás 23,

AOklt. VI 276) Az egykori Csekehida határában említett erdő és sziget. A név az eresztvény ’fiatal sarjadó erdő’ szóból keletkezett (TESz.), ma már nem ismerik Durgó János-tanya 1860: Durgó János t[anya] (MKFT.) A belterülettől nyugatra, a Cserepesen található tanya volt, mára teljesen elpusztult, helyén szántóföld található. Nevét tulajdonosáról kapta, Duró és Dürgő családnevűek ma is élnek a faluban. Ér-oldal 2022: Éródal. Az Ér melletti terület, ahova az 50-es években tölgy- és nyárfákat ültettek. Dürgő Józsi bácsi kútja lásd Disznó-kút Eger-zug 1822: Eger Zug (HM.) Az Álomzug északi részén lévő hely volt, félkörívben víz vette körül, innen ered a második névrész, nevének első tagja a növényzetére utaló éger fanév. Ezredes lásd Ezredes-tanya Ezredesi-erdő 2022: Ezredesi erd¬. Az Ezredes-tanya melletti kis facsoport volt, nevét a tanya után kapta, már nincs meg, kivágták. Elkerülő

út 2022: Elkerüllő ~ Elkerüll¬ út ~ Új út. A Negyvenhetes Zsáka mellett elhaladó szakaszának megnevezése. Ezredes-tanya 2022: Ezredes ~ Ezredes-tanya ~ Kossút téjesz, Ezredesen, 2019: Ezredes tanya, Kossuth (Dudás 128, 148, 146), 2001: Ezredes-tanya (SzPCs. 26), 1996: Ezredes tanya, Kossuth Tsz. (Jordán 67, 48), 1986: Ezredes-tanya (Gyf.), 1979: Ezredes tny [tanya] (SzPCs. 26, T1979), 1962: Ezredes tny. [tanya] (SzPCs 26, Bv), 1961–64: Ezredes-tanya (T1). A belterülettől északra, a Bakonszegi út bal oldalán található tanya volt, Eperfás-kanyar 2001: Epèrfás-kanyàr (SzPCs. 26), 1986: Eperfás-kanyar (Gyf.) A Negyvenhetes főútnak a Darvas felé eső szakaszán lévő útkanyarulat. Az 1920-as években selyemhernyó-tenyésztés céljából telepítettek az út mellé eperfákat, melyek az ötvenes évekig megvoltak. Nem ismerik a megnevezést. 15 nevét egykori tulajdonosáról, Szilárd Zoltán nyugállományú ezredesről kapta. kivirágzik, s

erősen elüt környezetétől. Olykor a tó egész medre kiszárad és fehér sziksóréteggel vonódik be (FNESz.) A régebbi helységnévtárak az itt lévő tanyákat is ezzel a névvel jelölték. Falu alja 2001: Falu ajja, Faluajjaji f¬dek (SzPCs. 26), 1986: Falu ajja, Faluajjai fődek, Faluajjaji f¬dek, Faluajjaji főudek (Gyf.), 1956: Falualja (SzPCs. 26, Hnt), 1952: Falualja (SzPCs. 26, Hnt), 1951: Falualja (SzPCs. 26, Hnt) Közvetlenül a belterülettől északra található földek megnevezése, a Zsellérföldtől a Körtvélyesig. Egykor tanyák is voltak a területén, a korábbi helységnévtárak adatai erre utalnak. Fehér-tó-ér 1885: Fehértó ér (Kat.), 1860: Fehértó Ér (MKFT.) Kisebb vízfolyás volt a Rákóczi utcától keletre, a Fehér-tóban, a falu határában a Györgyös-érbe torkollt. Mára kiszáradt, területén szántóföld található. Fehértói lásd Fehértói-tanya Fehér-tói-erdő 2022: Fehírtóji erd¬. A belterülettől délre, a

József Attila utcától nyugatra, a Fehér-tóban található kis erdő. Falualjai-földek lásd Falu alja Falusi-föld 2022: Falusi-f¬d, 2001: Falusi főüd (SzPCs. 27), 1986: Falusi főd, Falusi főüd, Falusi-főüd (Gyf.), 1973: Falusiföld (SzPCs 27, Hnt.), 1967: Falusiföld (SzPCs 27, Hnt) | Azokra monták, ami itt vêt közel. A Gál-láp és a Csipszila között fekvő szántóterület volt, ma főként legelő. Nevét onnan kapta, hogy a földek nagy részétől eltérően, nem a nagybirtokosok kezén volt. Egykor kisebb tanyák is voltak a területén. Fehér-tói-tanya 2022: Fehértói-tanya ~ Fehértóji ~ Fehírtó-tanya, 2019: Fehértó-tanya (Dudás 148), 2001: Fehírtòji-tanya (SzPCs. 27), 1996: Fehértó tanya (Jordán 68), 1973: Fehértói tanya (SzPCs. 27, Hnt), 1944: Fehértópuszta (SzPCs. 27, Hnt), 1937: Fehértópuszta (SzPCs. 27, Hnt), 1933: Fehértópuszta (SzPCs. 27, Hnt), 1926: Fehértótanya (SzPCs. 27, Hnt), 1907: Fehértó p. [puszta] (SzPCs 27, Hnt)

A belterülettől délre, a Fehér-tóban, a József Attila utca végén található tanya. Fehér-sziget-rét 1783: Feyér Sziget Rétt (SzPCs. 27, T1783), 1783: Feyér Sziget Rill (EKFT.) A belterülettől délre, egészen Furtáig elnyúló, nagy kiterjedésű határrész volt, ma már nem ismerik a megnevezést. Fehértó-puszta lásd Fehértói-tanya Földvár lásd Aka-vár Fehér-tó 2022: Fehér-tó ~ Fehír-tó ~ Fehírtê, Fehér-tóban, 2019: Fehértó, Fehér-tó (Dudás 143, 128), 2015: Fehértó (T6), 2001: Fehírtò (SzPCs. 27), 1996: Fehértó, Fehér-tó (Jordán 64, 55), 1986: Fehír-taṷ, Fehér tou, Fehírtò, Fejér-tóṷ (Gyf.), 1979: Fehértó (SzPCs. 27, T1979), 1962: Fehértó (SzPCs 27, Bv.), 1961–1964: Fehértó (T1), 1900: Fehértó (SzPCs. 27, Hnt), 1898: Fehértó (SzPCs. 27, Hnt), 1895: Fehértó (SzPCs 27, Hnt.), 1892: Fehértó (SzPCs 27, Hnt), 1888: Fehértó (SzPCs. 27, Hnt), 1885: Fehértó (Kat.), 1846/66: Fejértó (SzPCs 27, Úbsz), 1822:

Fehér Tó (HM.), 1480: piscina Fyertho (SzPCs. 27, Módy 161), 1480: Feyertow piscina (J. 227) A belterülettől délre, a Rákóczi és a József Attila utca között lévő szántó- és legelőterület. A történeti források szerint egykor tó volt a területen. Az Alföldön több helyen előfordul ez az elnevezés szikes tavakra vonatkozóan, és arra utal, hogy száraz időben a víz a széleken leapad, a szik a tó partján fehéren Furtai út 2022: Fúrtaji út, 2001: Fúrtaji út (SzPCs. 28), 1885: B-Ujfalusi út (Kat), 1846/66: Furtai út (SzPCs. 28, Úbsz) A község központjából kiinduló út, melyen Furtán keresztül Berettyóújfaluba lehet menni. A Berettyóújfalusi út elnevezést ma már nem használják. Fülöp 1822: Fülöp (HM.) Vekerd településtől északkeletre található határrész megnevezése volt a Fülöp-ér mellett. Fülöp-ér 1885: Fülöp ér (Kat.), 1822: Fülöp Ere (HM.) Vekerd településtől északra, illetve északkeletre

található ér volt, mára kiszáradt, de a medre még megvan helyenként. Nevének előtagja személynévi eredetű lehet, a környéken ma is élnek Fülöp családnevűek. Füzesgyarmati út 2001: Füzesgyarmatra vezető út (SzPCs. 32), 1885: Füzes-Gyarmati út 16 (Kat.) A község nyugati szélétől Füzesgyarmatra irányába, a Berettyóig menő út, melynek egy szakasza már nincs meg, helyén szántóföld található, a meglévő szakasza földút. 1938: Gálláp (SzPCs. 28, T1938), 1885: Gálláp (Kat.), 1864: Gállápí dűlő (P 558), 1846/66: Gálláp (SzPCs. 28, Úbsz) | Lecsapolták. Most kukoricát termelnek rajta Ha teleszívja magát vízzel, nehéz művelni. (Gyf.) A határ északkeleti részén található nagy kiterjedésű határrész, melyet egykor kettészelt a Csátó-ér. Mocsaras terület volt, ma nagyrészt száraz legelő- és szántóterület. Nevét egykori tulajdonosáról kapta, ma is él ilyen nevű a faluban. Fűzfás 2022: Fűszfás, 2001:

Fűszfás, Fűszfásdüll¬ (SzPCs. 28), 1996: Fűzfás (Jordán 64), 1986: Fűszfás, Fűzfás dűlő (Gyf.), 1979: Fűzfás dűlő (SzPCs. 28, T1979), 1961–64: Fűzfás dűlő (T1), 1885: Fűzfás (Kat.), 1846/66: Fűzfás (SzPCs. 28, Úbsz) A belterülettől északkeletre, a Kígyós-ér által körülvett szántóföld. Nevét a korábban e területen jellemző fafajtáról kapta. Gál-láp(i)-dűlő lásd Gál-láp Gémes 2001: Gémes (SzPCs: 29). A belterülettől északra található szántóföld, melyet körülvesz a Körtvélyes és a Káposztás, nevét az itt jellemző madárról, vagy gémeskútról kaphatta. Kisebb részekre is osztották korábban, lásd Kis-Gémes, NagyGémes. Fűzfás-dűlő lásd Fűzfás Fűzfás-gát 2022: Fűszfás gát, 2001: Fűszfásgát (SzPCs. 28) | Mikor mentünk a Túlaberettyêra, ott vót a Fűszfás. A Fűzfás déli részén található töltés volt, ma már nincs meg, helyén szántóföld található. Gógán-erdő lásd

Gógán-tanya Gábor-Szabó lásd Gábor-Szabó-dűlő(je) Gógán-halom 1885: Gógán halom (Kat.) A Berettyó és a Külső-Aka közötti kiemelkedés volt, ma sík szántóterület. Nevét egykori birtokosáról kaphatta, ma is él Gógán nevű a településen. Gábor-Szabó-dűlő(je) 2022: Gábor-Szabó ~ Gábor-Szabó düllője ~ Gábor-Szabó düll¬. | Hát a Gáborszabó düll¬ azír mer Gáborszabó kinn lakott. A belterülettől nyugatra, a Sárrét és a Csikólegelő közti kisebb szántóföld. Gógán-tanya 2022: Gógán-tanya ~ Góugántanya ~ Góugán-erdő ~ Góugány-erdő, 2001: Gêgán-tanya, Gêgány èrd¬je (SzPCs. 29), 1986: Gógán-tanya, Góugán-tanya (Gyf.) | Hát a Góugány-erdő, úgy tudjuk, mer ott lakott kinn Jani bácsi. Gógán János tanyája volt a Falusi föld területén, Gógán-erdő-nek is hívják. Gál Jóska tanyája 2022: Gál Jóska tanyája ~ Gál Jóska-féle tanya ~ Gálék tanyájuk ~ Rébi tanya ~ Rébi-Veres-tanya. | A

jobb kéz felől, azt meg Rébi tanyának hítták. Mert Rébi-Veresnek hítták aki ott lakott. Most Gál Jóska bátyádé A belterülettől északra, a Bakonszegi úttól keletre található tanya, melynek Gál József a tulajdonosa. Gógány-halom 1885: Gógány halom (Kat.) A belterülettől nyugatra, a Köles-ér mellett található kiemelkedés, földhányás lehetett, ma sík szántóterület, nem ismerik a megnevezést. Gál Jóska-féle tanya lásd Gál Jóska tanyája Gál Lajos tanyája 2022: Gál Lajos tanyája ~ Gál Laliék-féle tanya. A belterülettől északra, a Bakonszegi úttól keletre található tanya, Gál Lajos a tulajdonosa. Gombos 2022: Gombos ~ Gombos-erdő, Gomboson, 2019: Gombos (Dudás 128), 2001: Gombos (SzPCs. 29), 1996: Gombos (Jordán 55), 1986: Gombos (Gyf.), 1961–64: Gombos (T1), 1885: Gomboszug (Kat.) A belterülettől délnyugatra, a Vekerdi úttól keletre található határrész, mely egykor a Fülöp-ér kanyarulatában feküdt, innen

ered a Gomboszug elnevezés. Egyesek szerint része volt a hajdani Csekehida nevű településnek, mivel szántáskor gyakran találnak itt épületmaradványokat. A terület ma nagyrészt Gál Laliék-féle tanya lásd Gál Lajos tanyája Gál lápja lásd Gál-láp Gálék tanyájuk lásd Gál Jóska-féle tanya Gál-láp 2022: Gál-láp, 2019: Gál-lápja (Dudás 148), 2001: Gál lápja (SzPCs. 29), 1996: Gállápja, Gál-lápja (Jordán 64, 68), 1986: Gál lápja (Gyf.), 1961–1964: Gálláp dűlő (T1), 17 erdő, illetve szántóföld. Neve személynévi eredetű lehet, vagy valamely gombos előtagú növénynév (ezeket lásd ÚMTSz.) alapján alakult. Háromtest-halom lásd Testhalom Határ-lapos 1846/66: Határlapos (SzPCs. 29, Úbsz.) Az Ásvány környékén lévő, talán vízállásos hely volt. Gombos-zug lásd Gombos Hatház lásd Békásgát Görbe-lap 1885: Görbe lap (Kat.) A belterülettől délre egy görbe, patkó alakú, alacsonyabb fekvésű füves,

bokros terület a Nagy-sziget, a Kenderföld és a Markó által körülhatárolva. Ma már nem ismerik Hegedűs gátőrház 2022: Hegedűs gátőrház, 2001: Hegedűs gátőrház (SzPCs. 30), 1967: Hegedűs gátőrház (SzPCs. 30, Hnt), 1941: Őrh (MKF.), 1885: Őrház (Kat) A belterülettől nyugatra, a Berettyó és a Kálló-csatorna összefolyásánál állt egykori vízvédelmi épület, mára teljesen elpusztult. Görbe-zug 1822: Görbe Zug (HM.) A belterülettől nyugatra található, vízzel körülvett hely volt a Rhédey-zugtól északra. Neve a térkép alapján egyértelműen alakjára utal, ma már nem ismerik a megnevezést. Holt-Berettyó lásd Ó-Berettyó Holt-Berettyó lásd Ó-Berettyó Gulya-halom 1885: Gulya halom (Kat.) A zsákai határ délkeleti részén, a Mustó területén található kiemelkedés volt a gulya legelőjén. Horgas 2001: Horgas (SzPCs. 30), 1996: Horgas (Jordán 64), 1986: Horgas, Hórgas (Gyf.), 1979: Horgas (SzPCs 30, T1979),

1961–64: Horgas dűlő (T1), 1956: Horgas (SzPCs. 30, Hnt), 1952: Hongas (SzPCs 30, Hnt.), 1951: Hongas (SzPCs 30, Hnt), 1941: Horgas (MKF.) A belterülettől északra eső határrész a Horgas-ér mellett. Korábban zsombékos rét volt, ma is mélyen fekszik ez a terület. A név az egykor rajta lévő tanyákat is jelölte. A Hongas névváltozat elírás lehet Gulyakút 2022: Guja-kút, 2001: Guja-kút (SzPCs. 29), 1941: Gulya-kút (MKF), 1920 k: Gulya kút (SzPCs. 29, T1920 k), 1880: Guja kút (HKFT.) Vekerd településtől keletre, a Nagy-Nyomás területén lévő gémeskút volt, melyet betemettek. Gyarmati híd 2001: Gyarmati híd (SzPCs. 29), 1986: Gyarmati híd, Gyarmati-híd (Gyf.) A belterülettől nyugatra, a Berettyó és a Kállófőcsatorna összefolyásától nem messze lévő híd volt, mely átívelt mindkét folyón, ezen keresztül haladt a Füzesgyarmati út. Ma már nincs meg Horgas-dűlő lásd Horgas Horgas-ér 2001: Hòrgas-ér (SzPCs. 30), 1885:

Horgas ér (Kat.), 1846/66: Horgas ér (SzPCs 30, Úbsz.) A határ északkeleti részén, a Gállápban folyó ér volt, a Kerektótól északnyugatra. Mára teljesen kiszáradt, legelőterület. Nevét horog alakjáról kaphatta Győrfi szőlője 2001: Győrfi sz¬ll¬je (SzPCs. 29), 1986: Győrfi szőllője, Győrfi szőlője (Gyf.) Egy-két holdas a volt a Tekse környékén, szántó is volt benne. Nevét tulajdonosáról, Győrfi Sándorról kapta. Horgas-hát 1996: Horgas-hát (Jordán 55), 1885: Horgas hát (Kat.), 1846/66: Horgas hát (SzPCs. 30, Úbsz) A belterülettől északra, a Horgas-értől délre található legelőterület. Nevét onnan kaphatta, hogy a lapályos Horgasnál magasabban helyezkedett el. Györgyös-ér 1941: Györgyös-ér (MKF.), 1885: Györgyős ér (Kat.), 1880: Györgyös ér (HKFT.), 1860: Györgyös Ér (MKFT) A Rákóczi utcától keletre, a zsáka-furtai határon fekvő vízelvezető csatorna. A határ túloldalán, Furtán Györgyös-nek

hívják a mellette lévő területet. Horgosi-gátőrház lásd Akai őrház Hortobágy lásd Ölyvös-ér Hosszú 2001: Hosszú, Hosszú-düll¬ (SzPCs. 30), 1996: Hosszú (Jordán 55), 1986: Hosszu, Hosszú, Hosszú-düll¬ (Gyf.), 1480: Hozuw (SzPCs. 30, Módy 161), 1480: Hozyw terra arabilis (J. 227) Vekerdtől északra található, Hajcsár út 2001: Hajcsár út, Màrhahajtê út, Naty-sz¬ll¬s-kerti út (SzPCs. 29, 37, 41), 1979: Hajcsár út (SzPCs. 29, T1979) A belterület nyugati részéről a Nagy-legelőre vezető út volt, ma már nincs meg. 18 kisebb részben szántó-, nagyobb részben legelőterület, mely nevét minden bizonnyal az egykor itt folyó Hosszú-érről kapta. Juhlegelő lásd Birkalegelő Kajla 1885: Kajla (Kat.), 1846/66: Kajla (SzPCs. 31, Úbsz) A belterülettől keletre, a Zsidó-temető és a Kígyós-ér között található szántóterület megnevezése volt.A többféle jelentésben (pl. ’görbe, ferde’) használatos kajla

melléknévből (ÚMTSz.) alakulhatott Hosszú-Ásvány 2001: Hosszú-Ásvány, Kűs¬Ásvány (SzPCs. 30, 37), 1986: Hosszu Ásvány, Hosszú-Ásvány, Kűs¬-Ásvány, Kűső Ásvány (Gyf.) A belterülettől északkeletre fekszik, az Ásvány keleti része, a Kerektó-ér választotta el a Belső-Ásványtól. Ma már az Ásvány részeit nem nevezik meg külön. Kálló 2022: Kálló ~ Kállà ~ Kálló csatorna ~ Kálló-főcsatorna (Google Maps), 2019: Kékkálló (Dudás 14), 2015: Kálló-csatorna (T6), 2001: Kálló-főcsatorna, Káló (SzPCs. 31), 1962: Kálló-főcsatorna (SzPCs. 31, Bv), 1961–1964: Kálló-csatorna (T1), 1941: Kállófőcsatorna (MKF.) A Berettyóval a határ mentén egy darabon párhuzamosan futó, majd abba beletorkolló csatorna. Hosszú-dűlő lásd Hosszú Hosszú-ér 1885: Hosszú ér (Kat.), 1822: Hosszú Ér (HM.) A Hosszú területén található széles, száraz meder. Nevét valószínűleg csaknem egyenes alakjáról kapta. Hosszú-hát

2001: Hosszú-hát (SzPCs. 30), 1979: Hosszú-hát (SzPCs. 30, T1979) A Hosszú-ér melletti, magasabb fekvésű terület. Kálló-csatorna lásd Kálló Hosszú-puszta 1926: Hosszúpuszta (SzPCs. 31, Hnt.), 1918: Hosszúpuszta (SzPCs 31, Hnt.), 1913: Hosszúpuszta (SzPCs 31, Hnt), 1910: Hosszúpuszta (SzPCs. 31, Hnt), 1907: Hosszu p. [puszta] (SzPCs 31, Hnt), 1900: Hosszu puszta (SzPCs. 31, Hnt), 1898: Hosszu puszta (SzPCs. 31, Hnt) A Hosszú területén lévő tanyákat jelölte, ma is található itt tanya. Káposztás 2022: Káposztás, Káposztásba, 2019: Káposztás (Dudás 128), 2001: Káposztás (SzPCs. 32), 1996: Káposztás (Jordán 56), 1986: Káposztás (Gyf.), 1938: Káposztás dülő (SzPCs. 31, T1938), 1885: Káposztás (Kat), 1864: Káposztás dülő (P. 558), 1846/66: Káposztás (SzPCs. 31, Úbsz), 1822: Káposztás Sz[iget] (HM.) Szántóföldként használt terület a település belterületétől keletre, melyet egykor a Káposztás-ér vett körül.

Korábban káposztáskertként használhatták. Kálló-főcsatorna lásd Kálló Hüse-zug 1822: Hüse Zug (HM.) Zsáka belterületétől nyugatra, a Kis-Oros területén lévő hely volt, melyet félkörívben víz, vagy mocsaras terület határolt. A név előtagja személynévi eredetű lehet. Káposztás-dűlő lásd Káposztás Káposztás-ér 1885: Káposztás ér (Kat.) A Káposztás mellett folyó egykori ér, mely ma már többnyire száraz meder. A furtai határban a Káposztáskertet veszi körül, innen eredhet a neve. Izsákai család udvarháza lásd Vár Jakab kútja 1322: ad puteum Jacobi (SzPCs. 31, ÓMO. 156), 1322: Puteus Jacobi (J 227) Egykor a határt jelölő kút volt, ma már nem ismerik, nevét bizonyára a terület tulajdonosáról kapta. Káposztás-sziget lásd Káposztás Karácsony dombja 2022: Karácsony dombja, 2001: Karácson-domb, Karácson-düll¬ (SzPCs. 32), 1986: Kárácson-domb, Karácsondomb-düll¬, Karácson-düll¬, Karácsondüllöü

(Gyf), 1979: Karácsony-dombi-dűlő (SzPCs. 32, T1979), 1885: Karácson (Kat), 1864: Karácson domb (P. 558), 1846/66: Karácsony dűlő (SzPCs. 32, Úbsz) A belterülettől északkeltre, a Kígyós-ér keleti oldalán található kisebb szántóföld. Nevét Juhász-dűlő 2022: Juhász-düll¬, 2001: Juhász-düll¬ (SzPCs. 31), 1979: Juhász-dűlő (SzPCs. 31, T1979), 1961–64: Juhász-dűlő (T1). A belterülettől nyugatra, a Kengyelértől északra fekvő szántó- és legelőterület Nevét egyesek szerint tulajdonosáról kapta (annak családnevéről vagy foglalkozásáról), mások szerint az egykor itt lévő birkaszínről (ma nincs épület a területen). 19 egykori tulajdonosáról kaphatta, ma is él ilyen nevű a faluban. Karácsony-domb(i)-dűlő dombja lásd Orosi Kengyel (HM.), 1770: Kengyel (Dudás 101), 1480: Zenthlewrinczthawa aliter Kengyel (SzPCs. 32, Módy 161), 1480: Zenthlewrinczthawa aliter Kengyel piscina (J. 227). | Oszt abba a Kengyel-érbe

Oroson úgy hítta a Rhédey úr, hogy na tik mentek az Aranyérbe kaszálni. Olyan fű vót ott, hogy Aranyérnek hítta Mondta apám, hogy hány kazal szína termett ott. A Negyvenhetes és a Berettyó között, a határ nyugati szélénél, az Oroson található egykori ér, mely mára kiszáradt, szántóföldnek használják. Nevét alakjáról kapta. Karácsony Karácsony-dűlő lásd Karácsony dombja Karám-gyep 2001: Karám-gyep (SzPCs. 32) A Füzesgyarmati út mentén volt, a Kengyelértől északra. Nevét arról a karámról kapta, amely pihenőhelyül szolgált a vásárokba hajtott állatok számára. Kati-zug 2022: Kati-zug, 2019: Katizug (Dudás 128), 1996: Katizug (Jordán 55). Egy legenda szerint volt itt egy domb, melyen egykor földvár volt, aminek a védője egy Kati nevű asszony volt, aki a támadók ellen cselhez folyamodott: szalmabábokat állított ki, az ellenség azt hitte, hogy sokan vannak, és elvonult, a helyét ma már nem ismerik.

Kengyel-ér-hát 1885: Kengyelér hát (Kat.) A Kengyel-ér által határolt, abból kiemelkedő terület, melyet ma szántónak, illetve legelőnek használnak. Kengyel-Oros-puszta lásd Kengyel Kengyel-puszta lásd Kengyel Kék-Kálló lásd Kálló-főcsatorna Kengyel-tanya-major lásd Kengyel Kenderföld 2022: Kenderföld, 2019: Kenderföld, Kenderföldek (Dudás 187, 128), 2015: Kenderföld (T6), 2001: Kendèr-f¬d, Kendèr-f¬dek (SzPCs. 32), 1996: Kenderföld, Kenderföldek (Jordán 32, 56), 1986: Kender főd, Kender-főüd, Kendèr-f¬d, Kenderföld, Kender-főüd (Gyf.), 1927: Kender földek (SzPCs. 32 – T), 1885: Kender földek (Kat) Szántóföldnek használt terület a Rákóczi utca két oldalán. Korábban tagosított kert volt, főként kendert termesztettek rajta, innen ered az elnevezése. Kerek-szil 1322/338: Kerekzyl (HA. 1: 77, Gy 1: 608), 1322: Kerekzyl locus (J. 227), 1322: Kerekzyl (AOklt. VI 276) Az egykori Csekehida település határában említett

hely. A Kerek talán ’erdő’ jelentésben szerepel a névben (TESz.), ma már nem ismerik Kerektó 2001: Kerektò, Kerektò-düll¬ (SzPCs. 33), 1996: Kerek-tó (Jordán 55), 1986: Kerek-tò, Kerektò-düll¬, Kerektó, Kerek-taṷ, Kerektaṷ-düllőü (Gyf.), 1885: Kerektó (Kat), 1846/66: Kerektó (SzPCs. 33, Úbsz) A belterülettől északkeletre, a Gál-láp, a Körtvélyes és az Ásvány között, a Kígyós-ér mellett található száraz terület. Valamikor vízállás lehetett, mely mára kiszáradt, nevét minden bizonnyal alakjáról kapta. Kengyel 2022: Kengyel, 2019: Kengyel (Dudás 128), 2001: Kengyel (SzPCs. 32), 1907: Kengyeloros p. [puszta] (SzPCs 46, Hnt), 1900: Kengyel puszta (SzPCs. 46, Hnt), 1898: Kengyel puszta (SzPCs. 46, Hnt), 1895: Kengyel puszta (SzPCs. 46, Hnt), 1892: Kengyel puszta (SzPCs. 46, Hnt), 1885: Kengyel-tanya major (Kat.), 1864: Kengyel (P 559), 1860: Kengyeli Tanya (MKFT.), 1822: Kengyel (HM.), 1806: Kengyel (Lipszky), 1796–99: Kengyel

(SzPCs. 46, Vályi) A Kengyel-ér által határolt területen fekvő egykori majorság, teljesen elpusztult. Kerektó-dűlő lásd Kerektó Kerektó-ér 2001: Kerektò-ér (SzPCs. 33) A belterülettől északkeletre, a Kerektóból kiinduló ér volt, ez választotta el a HosszúÁsványt a Belső-Ásványtól, ma már nem ismerik. Kerektó-orma 1885: Kerektó orma (Kat.) A települ belterülettől éstől északkeletre, a Kígyós-ér kanyarulatában lévő szántóföld, illetve legelő volt a Kerektótól délre. Kengyel-ér 2022: Kengyel-ér ~ Aranyér, 2001: Kengyelér (SzPCs. 32), 1996: Kengyel-ér (Jordán 55), 1986: Kengyel-ér, Arany-ér (Gyf.), 1885: Kengyel ér (Kat.), 1822: Kengyel Ere, 20 Kígyós 2022: Kígyós, Kígyóson, 2019: Kígyós (Dudás 128), 2001: Kígyês (SzPCs. 33), 1996: Kígyós (Jordán 56), 1986: Kigyós, Kígyóus, Kígyês, Kígyós-puszta (Gyf.), 1979: Kigyós (SzPCs. 33, T1979), 1961–64: Kigyós (T1), 1885: Kigyós (Kat.), 1864: Kigyósi

dülő (P 559), 1783: Kigos Szigeth (EKFT.) Vekerd nyugati és déli oldalát körülvevő száraz, füves terület. Valamikor Rhédey János nagybirtokos tulajdona volt. Nevét a rajta átmenő Kígyósérről kapta Király-domb 1941: Király-domb (MKF.), 1885: Nagy Király-domb (Kat.), 1880: Király domb (HKFT.), 1860: Király Domb (MKFT), 1783: Kiraji Domb (EKFT.) Vekerd településtől délnyugatra, a határ mellett lévő egykori kiemelkedés. A helyiek szerint egykor vár állt rajta. Erre a hagyományra utalhat a ma már nem ismert Királyvár megnevezés. Király-erdő 2022: Király-erdő. Az egykori Király-tanya mellett található kis erdő, nevét erről kapta. Kígyós-ér 1941: Kígyós ér (MKF.), 1920 k: Kigyós ér (SzPCs. 33, T1920 k), 1885: Kigyós ér (Kat.) A belterülettől északkeletre, a Furtával való határt jelölő kisebb vízfolyás, amely a határ délnyugati részén elhalad a darvasi, valamint a komádi határ mentén, majd Darvas település

határában a Dinnyés-érbe torkollik. Nevét tekergő alakjáról kaphatta, de az ott élő kígyók is szolgálhattak a névadás alapjául. Király-tanya 2001: Kiráj-tanya (SzPCs. 34), 1986: Kiráj tanya, Király-tanya (Gyf.) Az Álom-zugon lévő vitéztanyák egyike volt. Királyvár 1875: királyvár (SzPCs. 34, O 619) Nem ismert hely, talán a Király-domb környékén kereshető. Kígyósi-dűlő lásd Kígyós Kis-Csipszila 1938: Kis Csípszila (SzPCs. 34, 39, T.1938), 1885: Kis-és Nagy-Csipszila (Kat.) A Csipszila keleti, a Szúnyogos-ér által körülhatárolt részének a megnevezése volt. Kígyósi-erdő 2022: Kígyósi erdő, 2001: Kígyês èrdő, Kígyêsi èrdő (SzPCs. 33), 1986: Kígyês èrdő, Kígyós-erdő, Kígyóus-erdő (Gyf.), 1979: Kígyósi erdő (SzPCs 33, T.1979) A határ délnyugati részén, a Kígyós területén lévő erdő. Kis-Csipszila-gát 1885: Kis-Csipszila gát (Kat.) A határ északi részén, a Csipszila területén, a

Szúnyogos-éren található északnyugat-délkelet irányú gát volt. Ma már nem látható, a területet szántóföldnek használják. Kígyósi-legelő 2022: Kígyósi-legelő, 2001: Kigyêsi-legel¬, Kigyês-legel¬ (SzPCs. 34), 1986: Kigyês-legel¬, Kígyóus-legelő (Gyf.), 1979: Kígyósi legelő (SzPCs. 34, T1979) A határ délnyugati részén, a Kígyós területén lévő legelő. Kis-Gémes 2001: Kizs-Gémes (SzPCs. 34), 1885: Kis-Gémes (Kat.), 1846/66: Kisgémes (SzPCs. 34, Úbsz) A Gémes kisebbik része, tőle délnyugatra, a Káposztás-ér túloldalán helyezkedik el a Nagy-Gémes. Kis-kert lásd Kis-szőlőskert Kígyós-puszta 1986: Kígyós-puszta (Gyf.), 1944: Kigyóspuszta (SzPCs. 34, Hnt), 1941: Kígyós-psz. (MKF), 1937: Kigyóspuszta (SzPCs. 34, Hnt), 1933: Kigyóspuszta (SzPCs 34, Hnt.), 1926: Kigyóspuszta (SzPCs 34, Hnt.), 1920 k: Kigyós psz (SzPCs 34, T1920 k.), 1918: Kigyóspuszta (SzPCs 34, Hnt), 1910: Kigyóspuszta (SzPCs. 34, Hnt), 1907:

Kigyós p.[puszta] (SzPCs 34, Hnt), 1900: Kigyós puszta (SzPCs. 34, Hnt), 1898: Kigyós puszta (SzPCs. 34, Hnt), 1895: Kigyós puszta (SzPCs. 34, Hnt), 1892: Kigyós puszta (SzPCs 34, Hnt.), 1860: Kígyósi Puszta (MKFT), 1860: Kígyósi Puszta (MKFT.) A Kígyóson lévő tanyák megjelölései, ma már nem található tanya ezen a területen. Kis-Kígyósi-tanya 1880: Kis Kigyosi tn.[tanya] (HKFT) Vekerd településtől délnyugatra lévő tanya volt, mely ma már nincs meg, helyén erdő található. Nevét a NagyKígyósi-tanyához viszonyítva kapta Kis-kút 2001: Kis-kút (SzPCs. 34) A Zsellér-földtől valamivel északra fekvő kút volt. Néhány száz méterre innen volt egy másik kút is, a Nagy-kút, ez kb. másfél méter, míg amaz körülbelül három méter átmérőjű lehetett. Kis-kút-dűlő lásd Rokkant-dűlő 21 korábban kis parcellákra osztottak, a falubeliek veteményeskertnek használták, a Hajcsár út választotta el a Nagy-kerttől. Ma erdő

található a területén. Kis-legelő 1986: Kis-legel¬, Kis-legelő (Gyf.) Ma már nem ismerik, alkalmi megjelölés lehetett. Kis-Mustó lásd Erdő-zug Kis-tó 2001: Kis-tau (SzPCs. 35), 1996: Kistó (Jordán 77), 1986: Kis tó, Kis-taṷ, Kis-tau (Gyf.), 1885: Kis tó (Kat), 1846/66: Kistó (SzPCs, 35, Úbsz.) A belterülettől északkeletre, a Káposztásban, a Kis-Gémestől északra található görbe alakú száraz terület a szántóföldek között, mely valamikor vízállás volt. Kis-Nyomás 2001: Kis-Nyomás (SzPCs. 34), 1986: Kis Nyomás, Kis-Nyomás (Gyf.), 1979: Kis-Nyomás (SzPCs. 34, T1979), 1956: Kisnyomás (SzPCs. 35, Hnt), 1951: Kisnyomás (SzPCs. 35, Hnt), 1944: Kisnyomás (SzPCs 35, Hnt.), 1941: Kisnyomás (MKF), 1937: Kisnyomás (SzPCs. 35, Hnt), 1933: Kisnyomás (SzPCs. 35, Hnt), 1918: Kisnyomás (SzPCs 35, Hnt.), 1913: Kisnyomás (SzPCs 35, Hnt), 1910: Kisnyomás (SzPCs. 35, Hnt) A Vekerdtől keletre található legelőterület kisebbik része, egykor a

Rögös-ér választotta el a Nagy-Nyomástól. Kis-Zsoldos 1822: Kis Zsoldos (HM.) A határ északi részén lévő Zsoldosnak az északi, a Berettyó felé eső része volt. Ma már nem használják a megnevezést. Kocsma-dűlő 2022: Kocsma-dűll¬, 2019: Kocsmadűlő (Dudás 161), 2001: Kocsmadüll¬ (SzPCs. 36), 1996: Kocsma-dűlő (Jordán 64), 1986: Kocsma dűlő, Kocsma-düll¬, Kocsma-düllöü, Kocsma-düllőü (Gyf.), 1961– 64: Kocsma-dűlő (T1). A Kengyel-értől északra található szántó, legelő. A Füzesgyarmati út mellett állt egy kocsma, arról kapta a nevét. Kis-Nyomás-tanya 1926: Kisnyomási tanyák (SzPCs. 35, Hnt), 1920 k: Kisnyomás tn [tanya] (SzPCs. 35, T1920 k), 1880: Kis Nyomás tn. [tanya] (HKFT) A KisNyomáson lévő tanyákra vonatkozó adatok, ma is található tanya ezen a területen. Kis-Oros lásd Túl a Berettyó Kis-Oros-dűlő lásd Túl a Berettyó Komádi út 2022: Komádi út, 1938: Komádi út (SzPCs. 36, T 1938), 1927: Komádi

út (SzPCs 36 – T), 1885: Komádi út (Kat.) A községből Komádi város irányába vezető út, a Rákóczi utca folytatása volt, elhaladt Vekerd település határán. Ma már nem használják, Furtán keresztül járnak Komádiba. Kis-Sárrét 1986: Kissárrét (Gyf.) A településtől nyugatra, a Sárrét Berettyón túl eső részének megnevezése, ma szántóföld. Kis-Sóstó-hát 2001: Kis-sêstê-hát (SzPCs. 35), 1986: Kis-sêstê-hát, Kis-Soustoṷhát (Gyf.), 1979: Kis-Sóstó hát (SzPCs, 35, T 1979.), 1822: Sós Tó Közi (HM) A Sóstóhátnak a Sóstón túl eső része, ma szántóföld Korhány 2001: Kórhány (SzPCs. 36), 1986: Kórhán, Kórhány (Gyf.), 1885: Korhány (Kat), 1846/66: Korhány (SzPCs. 36, Úbsz) A belterülettől északkeletre, a Káposztás és a Román között fekvő kisebb szántóföld. A Nagy-Sárréten ismert korhány ’mocsaras, ingoványos, iszapos terület’ földrajzi köznévből (FKnT.) alakult Kis-Sóstó-kút 1986:

Kis-Sóṷstóṷ-kút (Gyf.) A Kis-Sóstó-hát területén lévő egykori kút, melyet mára betemettek. Kis-szőlős 1956: Kisszőlős (SzPCs. 35, Hnt), 1952: Kisszőlős (SzPCs. 35, Hnt), 1951: Kisszőlős (SzPCs. 35, Hnt) Ilyen nevű helyet ma már nem ismernek. Korhány-domb lásd Korhány-halom Korhány-halom 2001: Kórhány-halom, Kórhány-domb (SzPCs. 36), 1986: Kórhányhalom, Kórhány-halom, Kórhándomb, Kórhány-domb (Gyf.), 1864: Korhán halom (P. 558) A belterülettől északkeletre, a Korhány területén lévő kiemelkedés. Kis-szőlőskert 2001: Kisz-sz¬ll¬s-kert (SzPCs. 35), 1996: Kisszőlőskert (Jordán 56), 1986: Kis kert, Kis-Szőüllőüs-kert, Kisz szőüllőüskert, Kisz-sz¬ll¬s-kert (Gyf.), 1885: Kis kert (Kat.) A belterülettől nyugatra, a Papréttől északra található terület, melyet 22 Kórógyi-gát 1885: Korogyi gát (Kat.) A Csátó északi részén, a berettyószentmártoni határhoz közel fekvő északnyugat-délkelet irányú

gát a Szúnyogos-ér mellett. Nevét a szomszédos terület nevéről, a berettyószentmártoni határban található Kórógy nevű határrészről kapta. Ma már nem látható, helyén füves terület van. nyugalomra. Sokszor betörtek ide, ma már nincs meg. Koslegelő lásd Birkalegelő Kutas 2022: Kútas, 2019: Kutas, Kotus (Dudás 17, Módy 152), 2001: Kútas-csatòrna, Kutasfőcsatorna (SzPCs. 37), 1962: Kutas-csatorna (SzPCs. 37, Bv), 1941: Kutas csat (MKF), 1782: Kutos (GL2), 1779: Kutos (GL1), 1313/334: Kuthus rivus (HA.1: 78), 1214: Kuthus (Dudás 17, Módy 152). Ártánd határában eredő, Szeghalomnál a Berettyóba torkolló csatorna. Zsáka határát délnyugaton érinti. Ez jelöli a határt Darvassal, illetve Furtával. Neve a kút főnév származéka, bővizű forrást jelölhetett (FNESz.) Kurucz-tanya 2022: Kuruc-tanya, 2001: Kuruc-tanya (SzPCs. 37), 1979: Kurucz tny [tanya] (SzPCs. 37, T1979) A Zsellérföldön lévő tanya volt, nevét tulajdonosáról

kapta. Kossuth-téesz lásd Ezredes-tanya Köles-ér 2022: Kölesér, 2019: Köles-ér (Dudás 150), 2001: Kölesér (SzPCs. 36), 1996: Kölesér (Jordán 71), 1986: Köles-ér, Kölesér, Köles-ér, Kölesi (Gyf.), 1979: Köles-ér (SzPCs 36, T.1979), 1956: Kölesér (SzPCs 36, Hnt), 1952: Kölesér (SzPCs. 36, Hnt), 1951: Kölesér (SzPCs. 36, Hnt), 1885: Köles ér (Kat) A belterülettől nyugatra, a Berettyó keleti oldalán, az Ökör-háton található ér volt, amely kiszáradt. Nevét arról kapta, hogy száraz években kölest termeltek benne. A helységnévtárak az itt fekvő tanyákat is ezen a néven tüntették fel. Kutas-csatorna lásd Kutas Kutas-főcsatorna lásd Kutas Kutasi-puszta 2001: Kutasi-puszta (SzPCs. 37), 1875: Kutasi puszta (SzPCs. 40, O 619), 1822: Kútasi (HM.) A határ délkeleti részén, a Kutas mellett lévő, nagyobb kiterjedésű szántó, legelő, mely átnyúlik a komádi határba. Köpe 2022: Köpe, Köpére. A Szarkáserdőtől nyugatra, a

vekerdi határtól délre fekvő legelőterület. Nevének eredete ismeretlen Körtvélyes 2001: Körtvíjjes (SzPCs. 36), 1986: Körtéjes, Körtíjes, Körtvéjes, Körtvíjjes (Gyf.), 1979: Körtvélyes (SzPCs. 36, T1979), 1961– 64: Körtvélyes-dűlő, Körtvényes (T1), 1938: Körtvélyes (SzPCs. 36, T1938), 1885: Körtvélyes (Kat.), 1864: Körélyesidülő (P 558), 1846/66: Körtvélyes (SzPCs. 36, Úbsz) A Negyvenhetes úttól északra, a határ keleti szélén található szántóterület. A helyiek szerint egykor vadkörték lehettek itt, onnan ered a neve. Külső-Aka 1979: Külső Aka (SzPCs. 37, T.1979), 1962: Külső Aka (SzPCs 37, Bv), 1941: Külső Aka (MKF.), 1885: Külső aka (Kat.), 1822: Külső Aka (HM) Nagy kiterjedésű határrész a településtől nyugatra, az Aka déli része. Szántóföldnek, legelőnek használják. A nevet már nem ismerik Külső-Ásvány lásd Hosszú-Ásvány Külső-Oros lásd Túl a Berettyó Körtvélyes-dűlő lásd

Körtvélyes Küszler 2022: Küszler, 2019: Kühszler-dűlő, Küszler (Dudás 87, 128), 2001: Küszlèr, Küszlèr-f¬d (SzPCs. 37, 38), 1996: Kühszler dűlő, Küszler (Jordán 31, 56), 1986: Küszlár, Küszler (Gyf.), 1967: Küszler (SzPCs 38, Hnt.), 1961–64: Küszler (T1), 1956: Küszler (SzPCs. 38, Hnt), 1952: Küszler (SzPCs 38, Hnt.), 1951: Küszler (SzPCs 38, Hnt) A Berettyó mellett található szántó- és legelőterület, mely nevét egykori zsidó bérlőjéről, Kühszler Henrikről kapta. Területén kisebb tanyák is voltak. Közlegelő lásd Zsellérföld Köznyomás lásd Zsellérföld Közös-Nyomás lásd Zsellérföld Kriptáj 2022: Kriptáj, 2001: Bícê kriptája, Kriptáj (SzPCs. 21), 1996: Kriptáj (Jordán 46), 1986: Kriptáj (Gyf.) A Bicóban álló magas kripta volt, melybe az Almási család temetkezett, egyesek szerint a Kastélyt építtető Rhédey Gábort is itt helyezték örök 23 Küszler rámpája 2001: Küszler rámpája, Zsidóu

híggya (SzPCs. 38, 51), 1986: Küszler rámpája, Zsidó híggya, Zsidóṷ-higgya (Gyf.) Valójában nem híd volt, a Berettyó partján lévő gáton egy lankás felhajtó utat képeztek ki mindkét oldalon, hogy a szénásszekerek az ártérbe könnyen bemehessenek. A Küszlerben volt, innen ered a név első része. vezet. Ma már nem járnak ezen az úton Magyarhomorogra, de a gazdák, akiknek erre van földjük, használják. Makkos-ér lásd Makkos-kanális Makkos-kanális 2022: Makkos-kanális, 1885: Makkos ér (Kat.) Vekerd településtől északkeletre, a furtai határt jelző keskeny, száraz meder. Nevét feltehetőleg arról kapta, hogy a partján tölgyfák nőttek. Küszler-dűlő lásd Küszler Lakatos-tanya 2001: Lakatos-tanya (SzPCs. 38), 1986: Lakatos tanya (Gyf.) Az Álomzugon lévő vitéztanyák egyike volt, a név előtagja a birtokló család nevére utal. Marhahajtó út lásd Hajcsár út Marhalegelő lásd Borjú-nyomás Márki-tanya 2022: Márki

tanya. Zsáka és Bakonszeg között lévő tanya, nevét tulajdonosának családnevéről kapta. Lapos 1. 2022: Lapos ~ Nagy lapos ~ Nagylapos ~ Nagy tó, 2001: Lapos, Nagy úccaji lapos (SzPCs. 10, 12) Közvetlenül a település belterülete mellett, északra lévő mélyedés, melyben egykor mélyvízű tó volt, majd vályogvető helyként használták, ma szikes gödör. A Nagy-Lapos név a Békás-gátigödörhöz viszonyított méretére, a Nagy utcai előtag pedig elhelyezkedésére utal. Márkus-féle tanya 2022: Márkus-féle tanya. A Veres-háton lévő tanya. Márkus-féle tanya lásd Vereshát Marton Ignácz-tanya 1860: Márton Ignácz t. [tanya] (MKFT.) A belterülettől nyugatra, a Cserepesen található tanya volt, mára teljesen elpusztult, szántóföld található itt. Lapos 2. lásd Békás-gáti-gödör Lésza-Veres 2022: Lésza-Veres. | A LészaVeres az itt van má a Bícóba | A Bicó területén lévő kisebb határrész megnevezése, nevét egykori

tulajdonosának kettős családnevéről kapta. Máté-zug 1822: Máté Zug (HM.) A falutól nyugatra, a Kis-Oros területén, a Hüse-zugtól északra lévő, vízzel vagy mocsárral körülvett határrész volt, ma már nem ismerik. Nevének előtagja családnévi eredetű lehet. Lovász Öcsi-féle tanya lásd Boltos-tanya Lovász-dűlő 2001: Lovász-düll¬ (SzPCs. 38), 1979: Lovász-dűlő (SzPCs. 38, T1979) A Sárréttől nyugatra eső szántó, nevét tulajdonosa családnevéről kapta. Mezei-tanya 2022: Mezei tanyája ~ Mezeji tanya. A Túl a Berettyó területén lévő tanya volt egykor, ma már nincs meg, nevét tulajdonosáról kapta. (A Mezei családé volt a Malom is.) Lődomb 2022: Lődomb ~ Lőtér. A belterület nyugati oldalán található hely, ahova korábban földet hordtak össze, itt gyakorlatoztatták a leventéket. Mikócza 2022: Mikóca, 1986: Mihócz, Mihóuca, Mikóca, Vadrejtőü (Gyf.) Másfél hektárnyi bozótos, rekettyés föld. A nevet

ismerik, pontos helyét, eredetét viszont nem. Lőtér lásd Lődomb Mocs-tó lásd Mustó Lukáts-zug 1822: Lukáts Zug (HM.) Zsáka településtől nyugatra lévő hely volt, víz ölelte körül, nagyjából a Berettyó mai medrének vonalába esett. Neve minden bizonnyal személyre utal. Mustó 2022: Mustó, Muzstóba, 2019: Mus-tó (Dudás 128), 2001: Mustê (SzPCs. 38), 1996: Mus-tó (Jordán 55), 1986: Muzstóṷ, Mustóṷ, Mustó (Gyf.), 1979: Mustó (SzPCs 38, T.1979), 1961–64: Mustó (T1), 1962: Mustó (SzPCs. 38, Bv), 1885: Mustó (Kat), 1864: Mustói dülő (P. 559), 1806: Mustó (Lipszky), 1796/99: Musto (SzPCs. 38, Vályi), 1770: Mustó (Dudás 101, Módy 158), 1472: Mustha Magyarhomorogi út 1885: M.-Homorogi út (Kat.) A komádi út leágazása a zsákai határ délkeleti részén, mely Magyarhomorog felé 24 (Cs. 617), 1463: Mochto (Cs 617), 1333: Mochto (SzPCs. 38, Gy 1: 648) „legnagyobb részt lapályos eres tér, nevét a rajta keresztül menő nagy

mocsáros tótól nyerte hihetőleg” (P.) Vekerdtől keletre, délkeletre található határrész, mely korábban vizenyős terület volt, ma szántóföld, illetve legelő. Valamikor Rhédey Gábor földesúr birtokában volt. A középkorban Mocs-tó-nak hangozhatott a neve. Nevét – ahogyan azt PESTY is írja – feltehetően egy benne található nagy, mocsáros tóról nyerte. Nagy-Gémes 2001: Nagy-Gémes (SzPCs. 39), 1885: Nagy-Gémes (Kat.), 1846/66: Nagygémes (SzPCs. 39, Úbsz) A Gémes nagyobbik része, tőle északkeletre, a Káposztás-ér túloldalán helyezkedik el a Kis-Gémes. Nagy-kaszáló 2022: Nagy-kaszáló, 2019: Nagykaszáló (Dudás 144), 2001: Natykaszállê (SzPCs. 39), 1996: Nagykaszáló (Jordán 59), 1986: Naty-kaszállê, Natykaszállóu, Nagy kaszáló, Sarnyu (Gyf.) | Lábas jószágot csak kaszálás után engedtek ki. Csak a sarnyúra engedték rá a jószágot. A Kengyelértől nyugatra, a Berettyóig húzódó nagy kiterjedésű legelő,

kaszáló. Mustó-ér 2001: Mustóu-ér (SzPCs. 38), 1986: Mustê-ér, Mustó-ér, Muzstóu-ér, Mustoṷ-ér (Gyf.), 1860: Mustó Ér (MKFT) Vekerd településtől keletre, a furtai határhoz közel található széles medrű ér volt. Kiszáradt, helyén erdő, illetve füves terület található, a falubeliek nem ismerik a nevet. Nagy-kert lásd Nagy-szőlőskert Nagy-Kígyósi tanya 1880: Nagy Kigyosi tn. [tanya] (HKFT). Vekerd településtől délnyugatra lévő tanya volt, ma már nincs meg, egykori helyén legelő található. A Kis-Kígyósitanyánál nagyobb volt, innen kapta nevét, attól délnyugatra feküdt. Mustói-dűlő lásd Mustó Mustó-puszta 1956: Mustópuszta (SzPCs. 39, Hnt.), 1952: Mustópuszta (SzPCs 39, Hnt), 1944: Mustópuszta (SzPCs. 39, Hnt), 1937: Mustópuszta (SzPCs. 39, Hnt), 1933: Mustópuszta (SzPCs. 39, Hnt), 1926: Mustópuszta (SzPCs. 39, Hnt), 1918: Mustópuszta (SzPCs. 39, Hnt), 1913: Mustópuszta (SzPCs. 39, Hnt), 1910: Mustópuszta (SzPCs.

39, Hnt), 1907: Mustó p [puszta] (SzPCs. 39, Hnt) A Mustó területén lévő kisebb tanyák megnevezése. Ma is vannak itt tanyák. Nagy-Király 1875: Nagy Király (SzPCs. 39, O 619), 1864: Nagy Király dűlő (P. 559), 1864: Nagy király dűlő (P. 559), 1783: Kiraji Szigeth (EKFT.) A határ délnyugati szélén található határrész, ebben a dűlőben volt a Király-domb. Ma szántóterület, a nevet nem ismerik. Nagy-Király lásd Királyi-sziget Nagy-Király lásd Király-sziget Nagy-Király-domb lásd Király-domb Nádas-tó 1322/338: Nadastow (HA. 1: 78, Gy 1: 608), 1322: Nadasthow (J. 227), 1322: Nadastow (Dudás 23, AOklt. VI 276) Az egykori Csekehida település határában említett hely, ma már nem ismerik. Nagy-Király-dűlő lásd Királyi-sziget Nagy-kút 2001: Nagy-kút (SzPCs. 39) A Zsellér-földtől valamivel északra fekvő gémeskút volt. Néhány száz méterre innen volt egy másik kút is, a Kis-kút, ez kb. három méter, míg amaz körülbelül

másfél méter átmérőjű lehetett. Nagy Gyuszi tanyája 2022: Nagy Gyuszi tanyája. A vekerdi határ és a Szarkás-erdő közti tanya, nevét tulajdonosáról kapta. Nagy utcai lapos lásd Lapos 1. Nagy-Lapos lásd Lapos 1. Nagy-Csipszila 1938: Nagy Csípszila (SzPCs. 34, 39, T.1938), 1885: Kis-és Nagy-Csipszila (Kat.), 1864: Nagycsípszila (P 559) A Csipszila nyugati, a Bakonszegi út felől eső részének megnevezése lehetett. Nagy-dűlő lásd Csátó Nagy-legelő 2022: Nagy-legelő, 2001: Nagy legel¬ (SzPCs. 40), 1986: Nagy legel¬, Nagylegelő, Nagy-legelő, Nagy-legelőü (Gyf.), 1961–64: Nagylegelő, Nagy-legelő (T1). A belterülettől nyugatra fekvő nagy kiterjedésű legelőterület, kút is volt rajta. Nagy-dűlő lásd Zsoldos Nagy-major lásd Cserepes tanya 25 Berettyóújfalusi út között. Egykor víz vette körül, innen ered az elnevezése. Nagy-Nyomás 2001: Nagy-Nyomás (SzPCs. 40), 1986: Nagy-Nyomás, Nagy Nyomás (Gyf.), 1979:

Nagy-Nyomás (SzPCs, 40, T.1979), 1973: Nagynyomás (SzPCs. 40, Hnt), 1967: Nagynyomás (SzPCs. 40, Hnt), 1961–64: Nagynyomás (T1), 1956: Nagynyomás (SzPCs. 40, Hnt.), 1952: Nagynyomás (SzPCs 40, Hnt), 1951: Nagynyomás (SzPCs. 40, Hnt), 1944: Nagynyomás (SzPCs. 40, Hnt), 1941: Nagynyomás (MKF.), 1937: Nagynyomás (SzPCs. 40, Hnt), 1933: Nagynyomás (SzPCs 40, Hnt.), 1926: Nagynyomás (SzPCs 40, Hnt), 1910: Nagynyomás (SzPCs. 40, Hnt), Nagynyomás (SzPCs. 40, Hnt), 1898: Nagynyomás (SzPCs. 40, Hnt), 1885: Nagy nyomás (Kat.), 1864: Nagy nyomási dülő (P 559). Vekerdtől keletre található legelő, illetve erdő, kisebb részben szántóföld. A Nyomás nagyobbik része. Nagy-szigeti-dűlő lásd Nagy-sziget Nagy-szőlőskert 2001: Naty-sz¬ll¬s-kert (SzPCs. 41), 1996: Nagykert (Jordán 56), 1986: Natykert, Naty szőüllőüskert, Naty-sz¬ll¬skert, Naty-Szőṷllőüs-kert (Gyf.), 1885: Nagykert (Kat.) A belterülettől nyugatra, a Köznyomás területén lévő kert

volt, melyet kis parcellákra osztottak, a falubeliek veteményeskertnek használták. A Hajcsár út választotta el a Kis-kerttől. Ma szántóföld található a területén. Nagy-szőlőskerti út lásd Hajcsár út Nagy-tó lásd Lapos 1. Nagy-Zsoldos 1822: N. Zsoldos (HM) A Zsoldos nevű terület déli, a Berettyótól távolabb eső része. Ma már nem használják a megnevezést. Nagy-Nyomási-dűlő lásd Nagy-Nyomás Nagy-Nyomás-puszta 1920 k: Nagy Nyomás psz. [puszta] (SzPCs 40, T1920 k), 1918: Nagynyomáspuszta (SzPCs. 40, Hnt), 1907: Nagynyomás p. [puszta] (SzPCs 40, Hnt), 1900: 1880: Nagy Nyomás Tn. [Tanya] (HKFT.), 1875: nagynyomási puszta (SzPCs 40, O. 619), 1860: Nagy Nyomás Tanya (MKFT.) A Nagy-Nyomás tanyái, ma is több tanya található a területén. Nagy-Nyomás-tanya puszta lásd Négyesi-tanya 2022: Négyesi-tanya. A belterülettől délre, a Temető utca végén, az Álom-zug területén lévő tanya, nevét tulajdonosáról, Négyesi Tiborról

kapta. Négyszögöles föld 1986: Négyszögöles füöd (Gyf.) Egykori terület a település határában, ma már nem ismerik a nevet, pontos helyét sem tudják. Nagy-Nyomás- Negyvenhetes 2022: Negyvenhetes ~ Negyvenhetes főút, 2019: 47-es főút (Dudás 14), 1996: 47-es, 47-es főút (Jordán 11 – 12, 46). Berettyószentmárton felől ideérkező főútvonal, mely korábban áthaladt a település belterületén, ma már elkerüli azt (lásd Elkerülő út), Darvas irányába megy tovább. Nagy-Oros 2001: Nagy-Oros (SzPCs. 40), 1986: Nagyoros (Gyf.), 1962: Nagyoros (SzPCs. 40, Bv), 1956: Nagyoros (SzPCs 40, Hnt.) Az Orosnak a Berettyótól a belterület felé eső részének a megnevezésére használták. Nagy-Ökör-hát lásd Ökör-hát Nyomás 2001: Nyomás (SzPCs. 41), 1986: Nyomás (Gyf.) Zsáka településtől délre, Vekerdtől keletre lévő nagy kiterjedésű határrész, főleg legelő, melyet a Rögös-ér kettéoszt Kis-és Nagy-Nyomásra.

Nagy-Sóstó-hát lásd Sóstó-hát Nagy-Sóstó-kút 1986: Naty-Sóṷstóṷ-kút (Gyf.) A Sóstó-hát területén lévő kút volt Nagy-sziget 1996: Nagysziget (Jordán 77), 1938: Nagysziget (SzPCs. 41, T1938), 1927: Nagysziget (SzPCs. 41-T), 1895: Nagysziget (SzPCs. 41, Zsúkt), 1885: Nagy sziget (Kat), 1864: Nagyszigeti dülő (P. 560) Közvetlenül a belterület mellett lévő szántó-, illetve legelőterület délkeleten, a Fehértó-ér és a Nyomási-erdő 2022: Nyomási erdő ~ Szarkácsi erdő. Vekerdtől keletre, a Nagy-Nyomásban, a Szarkás-tó mellett lévő erdő. Nyomási-erdő lásd Szarkás Nyomás-puszta 1941: Nyomáspuszta (MKF.), 1920 k: Nyomás puszta (SzPCs. 41, T1920 k), 26 1895: Nyomás puszta (SzPCs. 41, Hnt), 1892: Nyomás puszta (SzPCs. 41, Hnt), 1888: Nyomás puszta (SzPCs. 41, Hnt), 1882: Nyomás puszta (SzPCs. 41, Hnt), 1880: Nyomás puszta (HKFT.), 1877: Nyomás puszta (SzPCs. 41, Hnt), 1873: Nyomás puszta (SzPCs. 41, Hnt) A Nyomás

területén lévő tanyák megjelölése. Nagy-Orost és a Kis-Orost, ma már a Berettyón inneni terület elnevezése Oros, az azon túlié pedig Túl a Berettyó. Oros(i)-puszta lásd Orosi-tanya Orosi-tanya 2022: Orosi-tanya, 2019: Oros puszta, Orospuszta (Dudás 21, 154), 2001: Oros (SzPCs. 42), 1996: Orospuszta (Jordán 74), 1986: Oros, Oros-puszta (Gyf.), 1956: Orosi psz. [puszta] (SzPCs 42, Hnt), 1952: Nagyoros (SzPCs. 40, Hnt), 1952: Orosi psz [puszta] (SzPCs. 40, Hnt), 1951: Nagyoros (SzPCs 40, Hnt.), 1951: Orosi psz [puszta] (SzPCs 42, Hnt.), 1944: Orosi psz [puszta] (SzPCs 42, Hnt.), 1941: Orospuszta (MKF), 1937: Orosi psz. [puszta] (SzPCs 42, Hnt), 1933: Orosi psz. [puszta] (SzPCs 42, Hnt), 1926: Orosi psz. [puszta] (SzPCs 42, Hnt), 1920 k: Orosi puszta (SzPCs. 40, T1920 k), 1918: Orospuszta (SzPCs. 42, Hnt), 1913: Orospuszta (SzPCs. 42, Hnt), 1910: Orospuszta (SzPCs. 42, Hnt), 1907: Oros p [puszta] (SzPCs. 42, Hnt), 1900: Oros puszta (SzPCs. 42, Hnt), 1898: Oros puszta

(SzPCs 42, Hnt.), 1895: Oros puszta (SzPCs 42, Hnt), 1892: Oros puszta (SzPCs. 42, Hnt), 1888: Oros puszta (SzPCs. 42, Hnt), 1885: Oros major (Kat.), 1882: Oros puszta (SzPCs 42, Hnt.), 1880: Orosi tanya (HKFT), 1880: Orosi puszta (HKFT.), 1877: Oros puszta (SzPCs 42, Hnt.), 1873: Oros puszta (SzPCs 42, Hnt), 1860: Orosi puszta (MKFT.), 1860: Oros Tanya (MKFT.), 1860: Oros t [tanya] (MKFT), 1808: Oros (Lipszky), 1796/99: Oros (SzPCs. 42, Vályi), 1782: P. Oross (GL2), 1780/81: Orosi (SzPCs. 42, Tabella Locorum), 1770: Oros Puszta (Dudás 101). Majorság, tanya volt a Berettyótól nyugatra, az Oros területén, mára elpusztult, helyén erdő található. Orod lásd Oros Oros [csárda] 1783: Aras Wh [Wirtshaus] (EKFT.) A településtől nyugatra található csárda volt a Kengyel-értől északra, ma már szántóföld van ezen a területen, a nevet nem ismerik. A név előtagjának eredete ismeretlen Oros 2022: Oros, Oroson, 2019: Oros (Dudás 154), 2001: Oros (SzPCs. 42), 1996:

Oros (Jordán 56), 1986: Oros (Gyf.), 1961–1964: Oros (T1), 1885: Oros (Kat.), 1806: Oros (Lipszky), 1598: Orrod (Rácz A. 217, D 131), 1552: Orrod (SzPCs: 42, DÖ.), 1552: Orrodh (Rácz A. 217, J 309), 1536: Orod (Rácz A 217, Cs. 1: 618, J 309, Bunyitay 3: 496, ComBih 239), 1480: Orod Rácz A. 217, Cs 1: 618, J 309, Bunyitay 3: 496, ComBih. 239), 1472: Orod (Cs. 1: 618, J 309, Bunyitay 3: 496, ComBih. 239), 1452: Orod (Cs 1: 618, J 309, Bunyitay 3: 496, ComBih. 239), 1438: Orod (Cs. 1: 618, J 309, Bunyitay 3: 496, ComBih 239), 1437: Orod (SzPCs. 40, Gy 1: 649), 1434: Orod (Cs. 1: 618, J 309, Bunyitay 3: 496, ComBih. 239), 1421: Oncz (ComBih 239), 1332–7/Pp. Reg: Irugd ~ Vrad ~ Vrend (Rácz A. 217, Gy 1: 648), 1322/338: Orood (Rácz A 217, Gy. 1: 648), 1322: Orod (Rácz A 217, Cs 1: 618, J. 309, Bunyitay 3: 496, ComBih 239), 1322: Orood (Dudás 23, AOklt. VI 276), *1213/550: Vrhud (Rácz A. 217, Gy 1: 648, VRH. 152:672), é n: villa Vrad (Dudás 22), é n.: villa Vreud (Dudás

22), é n: possessio Orood (Dudás 2, Módy 156), é. n: Orod (Dudás 56, Módy 155). | Kaszállóṷ is vóṷt itt, a jóṷszágot a sarnyúra engedték ki. A zsákai határ nyugati, a Berettyótól a falu felé eső része, szántó-, illetve legelőterület. Egykor a mai határrésszel azonos nevű település volt itt, amely a török időkben elpusztult. A Rhédeycsalád tulajdona volt ez a terület, egy nagy majorságot is birtokoltak itt, lásd Orosi tanya. A név ugyanabból a Vrod személynévből származtatható, amelyből Arad neve is (FNESz.) Korábban megkülönböztették a Oros-major lásd Orosi-tanya Ökör-hát 2001: Ökör-hát, Nagy-Ökör-hát (SzPCs. 42, 40), 1996: Ököri-hát (Jordán 55), 1979: Ökör-hát, Nagy-ökör-hát (SzPCs. 42, 40, T.1979), 1961-64: Ökörhát (T1), 1885: Ökörhát (Kat.), 1864: Ökörháti dülő (P 559), 1822: Ököri Hát (HM.) „Egykor Rhédey János úr birtokában álló síkság, mely nevét hihetőleg az itt legeltetett

ökrökről vette” (P.) A belterülettől délnyugatra, a Berettyótól keletre található szántó- és legelőterület, mely körbeveszi az egykori Kengyel-eret. 27 Ökör-háti-dűlő lásd Ökör-hát Paprét-tanya 2022: Paprét tanya, 1880: Paprét tanya (HKFT.) A Paprét területén található egykori tanya, mely már elpusztult, de az adatközlők emlékeznek rá. Ököri-hát lásd Ökör-hát Ölyvös 2022: Ölyvös ~ Öülyvös ~ Ölyvös-ér, 2019: Ölyvös (Dudás 17), 2001: Öjvös, Öjvöscsatorna, Öjvös-ér, Őüvös (SzPCs. 43), 1986: Ölyvös-csatorna, Öjvös, Öjvös-csatorna, Öüvös, Őüvös (Gyf.), 1979: Ölyvös csatorna (SzPCs. 43, T1979), 1941: Ölyvös ér (MKF), 1920 k: Ölyvös-ér (SzPCs. 43, T1920 k), 1382: Evlwes (Dudás 17, Módy), 1329: Wlues (SzPCs. 43, HA.1 79) Kisebb vízfolyás, mely Romániából ered, Zsáka határába az Erdőzugnál lép be, elhalad Vekerd település mellett, majd a Kutas-főcsatornába torkollik. Nevét a

mellette feltehetőleg nagy számban tanyázó ölyvekről kapta. Patikásné tanyája 2001: Patikásné tanyája (SzPCs. 43), 2001: Trajánovics-tanya (SzPCs 48), 1996: Trajánovicsné tanyája (Jordán 118), 1986: Trajanovics tanya, Trajánovics-féletanya, Trajánovics-tanya, Tarjánovics-Tanya (Gyf.) A Dózsában lévő tanya volt, neve onnan ered, hogy egy Trajánovics nevű berettóújfalusi patikus felesége bérelte. Petrucz Jani tanyája 2022: Petrucz Jani tanyája. A Gombostól keletre található tanya. Poklos 2022: Poklos, Poklozsba, 2001: Poklos (SzPCs. 43), 1979: Poklos (SzPCs 43, T.1979) A településtől északnyugatra, a Berettyó közelében található szántóterület. Elnevezését ragacsos, fekete földjéről kaphatta (FNESz.) Ölyvös-csatorna lásd Ölyvös Ölyvös-ér lásd Ölyvös Őrház 1. lásd Sárréti őrház Őrház 2. lásd Hegedűs gátőrház Poklos-ér 1977: Poklos-ér (Jordán 71, SzS.), 1941: Poklos ér (MKF.), 1920 k: Poklos ér (SzPCs.

43, T1920 k), 1885: Poklos ér (Kat) A belterülettől északnyugatra, a Poklos területén található szántóföldek közötti szikes sáv. Őrház 2. lásd Hegedűs-gátőrház Pallagi-kút 1885: Palagi kút (Kat.) A belterülettől északnyugatra, a Külső-Aka területén, egy tanya mellett található kút, az Ásás-értől keletre. Az elnevezés előtagja a parlag földrajzi köznév, ami a rét, kaszáló magasabban fekvő, jó füvet adó részét jelölhette (FKnT.) Poklos-gát 1885: Poklos gát (Kat.) A Poklos területén a Poklos-eret szabályozó gát volt egykor, ma már nincs meg, a helyén szántóföld található. Pántya-sziget 1822: Pántya Sziget (HM.) A falutól nyugatra eső hely volt, a Berettyó mai medre helyén. Északról víz ölelte körbe, a név előtagja személynévre utal, Pántya nevű ma is él a faluban. Ma már nem ismerik a megnevezést. Puliszka-sziget 1885: Puliszka sziget (Kat.) A Veszi-ér által körülhatárolt sziget volt

egykor, ma szántóterület a Negyvenhetes és Vekerd között. A puliszka kukoricalisztből készült kásás étel, talán kukoricát termelhettek ezen a területen, innen eredhet a neve. Pap tagja lásd Paprét Paprét 2022: Paprét ~ Pap tagja, 2001: Paprét (SzPCs. 43), 1885: Pap-rét (Kat) A belterülettől nyugatra található határrész, mely régen rét volt, ma már azonban egy részét felszántották, területén erdő is található. Nevét onnan kapta, hogy a mindenkori pap birtokolta. Rab-dűlő 2001: Rab-düll¬ (SzPCs. 43), 1996: Rab-féle föld (Jordán 56), 1979: Rab-dűlő (SzPCs. 43, T1979) A Berettyó partján lévő szántó, a Lovász-dűlőtől északra, nevét tulajdonosáról, Rab Imréről kapta. Paprét-oldal 1895: Paprét oldal (SzPCs. 43, Zsúkt.) Ma már nem ismert név, a térkép a Paprét környékén ábrázolja. Rébi-tanya lásd Gál Jóska-féle tanya Rab-féle föld lásd Rab-dűlő Rébi-Veres-tanya lásd Gál Jóska-féle tanya 28

Remény 2022: Remíny ~ Remínyi düllőü. A határ északi részén, a Bakonszegi út és a Berettyó között lévő szántóterület megnevezése. A név eredetét nem tudták magyarázni, de szóbeszéd szerint fegyverekkel játszott itt egy szerelmespár és a fiú véletlenül megölte a lányt. Vekerdtől keletre, az egykori Rögös-ér melletti legelőterület. Valamikor zsombékos terület volt, ez egyenetlenné tette a talajt, innen ered a neve. Rögös-ér 1885: Rögös ér (Kat.) A zsákai határ délkeleti részében, a Mustó területén található ér volt, mely mára teljesen kiszáradt, helyén száraz, füves puszta található. A nevet nem ismerik. Remény-erdő lásd Reményi-erdő Reményi-dűlő lásd Remény Rüttyeng 2022: Rüttyeng, 2001: Rüttyeng (SzPCs. 44), 1979: Rüttyeng (SzPCs 44, T.1979), 1961–64: Rütyzug (T1), 1822: Rüttyeng (HM.) Az Ölyvös-értől délre, a vekerdi határ északkeleti szélén található főként szántó-, kisebb

részben legelőterület. Nevének eredete ismeretlen. Reményi-erdő 2022: Reményi erdő ~ Remíny erdő ~ Remínyi erdő, 2001: Remény-èrd¬ (SzPCs. 43) A Remény mellett lévő erdő megnevezése. Korábban sokkal nagyobb volt, de jórészt kivágták. Repülő 2022: Repüllő. A határ nyugati részén, a bakonszegi, a nagyrábéi és a zsákai határ találkozásánál lévő szántóföld megnevezése. A név eredetéről nincs tudomásuk a falubelieknek. Rütty-zug lásd Rüttyeng Sári-dűlő lásd Sárrét Sarnyú lásd Nagy-kaszáló Rhédey-major lásd Cserepes tanya Sárosi-féle tanya lásd Bak-féle tanya Rhédey-Oros lásd Cserepes-tanya Sárosi-tanya lásd Bak-féle tanya Rhédey-zug 1822: Rhédey Zug (HM.) A belterülettől nyugatra található, vízzel körülvett határrész volt, erre utal a zug utótag. A Rhédey családnak a faluban egykor jelentős birtokai voltak. Sárrét 2022: Sárrét ~ Sárrít, 2019: Sárrét (Dudás 128), 2001: Sárrét

(SzPCs. 45), 1996: Sárrét (Jordán 87), 1986: Sárrét, Sárrít (Gyf.), 1979: Sári-dűlő (SzPCs. 45, T1979), 1961– 1964: Sárrét (T1), 1938: Sárrét (SzPCs. 45, T.1938), 1918: Sárrét (SzPCs 45, Hnt), 1913: Sárrét (SzPCs. 45, Hnt), 1898: Sárrét (SzPCs 45, Hnt.), 1895: Sárrét (SzPCs 45, Hnt), 1892: Sárrét (SzPCs. 45, Hnt), 1888: Sárrét puszta (SzPCs. 45, Hnt), 1885: Sárrét (Kat), 1864: Sárréti dűlő (P. 559), 1806: Sár Rét (Lipszky), 1806: Sár Réttye (Lipszky), 1783: Sár Rill (EKFT.) Nagy kiterjedésű hattárrész a településtől nyugatra. Ma szántó- és legelőterület. A folyószabályozások előtt lápos, mocsaras lapály volt, innen ered az elnevezése (FNESz.) A Sári-dűlő alak téves forma lehet Rokkant-dűlő 2022: Rokkantdülő ~ Rokkantdűlő, 2019: Rokkant-dűlő (Dudás 128), 2001: Rokant-düll¬, Kis-kút-düll¬ (SzPCs. 44, 34), 1996: Rokkant dülő (Jordán 56). A Berettyó mellett található szántóföld, a neve onnan ered, hogy

az I. világháborúban megsebesült falubelieknek osztották ki. A Kis-kút dűlő névváltozat alapja egy, a területen lévő kisebb kút. Román 1885: Román (Kat.), 1864: Román (P 558), 1822: Román (HM.), 1846/66: Román dűlő (SzPCs. 44, Úbsz) A belterülettől északkeltre, a Zsellérföld, a Káposztás, a Körtélyes és a Korhány által körülhatárolt kis szántóterület megnevezése volt. Nevét egykori tulajdonosáról kaphatta, ma is él ilyen nevű a faluban. Sárréti őrház 1941: Sárréti őrház (MKF.), 1885: Őrház (Kat.), 1880: Sárréti örház (HKFT.) A belterülettől nyugatra, a határ mentén, közvetlenül a Berettyó mellett található vízvédelmi épület volt egykor a Sárrét területén, mára elpusztult. Román-dűlő lásd Román Sárréti őrház lásd Őrház 1. Rögös 2001: Rögös (SzPCs. 44), 1979: Rögös (SzPCs. 44, T1979) A belterülettől délre, Sárréti-dűlő lásd Sárrét 29 Sárrét-oldal 1822: Sár rét Oldal

(HM.) A Sárrét keleti szélét jelölte, ma már nem ismerik a megnevezést. Sőre lásd Borjú-nyomás Sárrét-puszta lásd Sárrét Stefánia-major 2001: Stefániamajòr (SzPCs. 46), 1944: Stefániamajor (SzPCs. 46, Hnt), 1941: Stefánia-mjr. [major] (MKF), 1937: Stefániamajor (SzPCs. 46, Hnt), 1933: Stefániamajor (SzPCs. 46, Hnt), 1926: Stefániamajor (SzPCs. 46, Hnt), 1920 k: Stefánia mjr. [major] (SzPCs 46, T1920 k) A Kengyel-ér által határolt területen lévő egykori major, nevét a Rhédey család egyik tagjáról, Rhédey Stefániáról kapta. Sőre-járás lásd Borjú-nyomás Sárvári-tanya 1941: Sárvári-tn. [tanya] (MKF.) A Rákóczi utca végén állt tanya volt, ma már nincs meg, helyén szántóföld, füves terület van, nevét tulajdonosáról kapta. Sóstó 2022: Rizstelep ~ Sóṷstóṷ ~ Sóstó, 2001: Sóstó (SzPCs. 45), 1996: Sóstó, Sós-tó (Jordán 65, 55), 1986: Sóṷs-tóṷ, Sóstó (Gyf.), 1982: Sos tó (SzPCs. 45 – T), 1961–64:

Sós-tó (T1), 1941: Sós tó (MKF.), 1920 k: Sós tó (SzPCs 45, T.1920 k), 1885: Sóstó (Kat), 1880: Sós tó (HKFT.), 1864: Sóstó (P), 1864: Sóstó dülő (P 559), 1822: Sós Tó (HM.), 1802: Sós tó (GL3), 1779: Sos tó (GL1), é. n: Sós-tó (Dudás 128) A belterülettől nyugatra-délnyugatra, Vekerdtől északra található legelő. Területén egykor sós vízű tó volt megtalálható, innen ered a neve. A nyugati oldalán fekszik a Kis-Sóstóhát, a keleti oldalán pedig a Sóstó-hát vagy Nagy-Sóstó-hát. Az 1950-es években rizst termesztettek ezen a területen, innen ered a Rizstelep elnevezés. Sutos-ér lásd Dózsa-ér Swarcher-féle tanya lásd Swarcher-tanya Swarcher-tanya 2022: Svarcer tanyája ~ Svarcer tanya ~ Svarcer féle tanya. | Ez a Svarceréké vót valamikor. A József Attila utca végén, a Fehér-tóban található tanya, nevét tulajdonosáról kapta. Szántó József tanyája lásd Szántó-tanya Szántó-tanya 2022: Szántó-tanya ~

Tötyi-féle tanya ~ Szántó József tanyája. A Gombostól keletre található tanya. A Tötyi-féle tanya névváltozat a tulajdonosa becenevéből alakult. Sóstó köze lásd Kis-Sóstó-hát Szarkás 2022: Szarkás, 2001: Szàrkás (SzPCs. 46), 1972: Szárkács (SzPCs. 46 – T), 1941: Vízállás-szarkás (MKF.), 1920 k: Sarkás (SzPCs. 46, T1920 k), 1885: Szarkás tó (Kat), 1880: Vizállás szarkás (HKFT.) Vekerdtől keletre, az egykori Komádi út mellett található, ma már száraz mélyedés. Nevét valószínűleg az itt gyakran megforduló, itt fészkelő madarakról kapta. Sóstó-dűlő lásd Sós-tó Sóstó-erdő 2022: Sóstó-erdő ~ Sóstói-erdő ~ Cserepesi erdő, 2019: Sóstó-hát (Dudás 128), 2001: Sês-tàji-èrd¬, Naty-Sóustà-hát (SzPCs. 46, 41), 1996: Sóstóhát (Jordán 65), 1986: Sêstê-hát, Sóstóhát, Nagy-Soustouhát, Naty-Sóustóu-hát (Gyf.), 1961–64: Sóstóhát (T1), 1885: Sóstóhát (Kat.), 1822: Sós Tó Hát (HM.) A

belterülettől délnyugatra található erdő, melyet nyugatról a Sóstó, keletről a Cserepes-tanya határol. Nagy-Sóstó-hát-nak is említik, elkülönítve a Kis-Sóstó-háttól. Cserepesi-erdő-nek a Cserepes miatt nevezik. Szarkási-erdő lásd Szarkás Szarkás-oldal 2022: Szarkás-ódal. Vekerdtől keletre, a Szarkás-tó környékének megnevezése. Sóstó-erdő lásd Sóstó-hát Szarvas-gát 1885: Szarvas gát (Kat.) A határ északi részén, közvetlenül a berettyószentmártoni határ mellett található délnyugat-északkelet irányú gát a Szúnyogos-ér mellett. Ma már szántóföldnek használják ezt a területet. A nevet nem ismerik Sóstó-lapi-tanya 1880: Sós tó lapi tanya (HKFT.) A belterülettől nyugatra, közvetlenül a Negyvenhetes melletti tanya volt, ma már ezt is a Cserepes-tanyához sorolják. Sóstó-lapi-tanya lásd Cserepes tanya Szentmártoni út 1846/66: Szentmártoni út (SzPCs. 46, Úbsz) Zsáka keleti részéről

Söllér-kút lásd Zsellér-kút 30 induló, Berettyószentmártonba vezető út volt, ma már nincs meg, a Negyvenhetesen járnak Berettyószentmártonba. határát Berettyószentmártonnal. Neve a vizes területen gyakori rovarra utalhatott. Tag 2022: Tag. A belterülettől északra, a Zsidó-temetőtől keletre lévő kisebb szántóterület. Szilágyi hídja 2022: Szilágyi híggya. Egykor sok ér volt a határban, az egyiken átvezető kis híd elnevezése volt. A hagyomány szerint nevét az itt holtan megtalált emberről kapta, pontos helyét nem ismerik. Tarjánovics-tanya lásd Patikásné tanyája Técsi-tanya 2022: Técsi-tanya, 2001: Técsitanya (SzPCs. 47), 1986: Técsi tanya, Técsitanya (Gyf) A Vitézföldeken lévő tanya volt, már nincs meg, nevét tulajdonosa után kapta. Tégla-zug 2001: Tégla-zug (SzPCs. 47), 1996: Téglazug (Jordán 55), 1986: Téglazug (Gyf.), 1888: Cserépgyár (SzPCs. 23, Hnt) A források alapján a Vesziben lévő, érrel

körülvett hely volt. Az itt lévő nyílt téglaégető kemencékben készültek azok a téglák is, amelyből a Kastély is épült. Ma is őriznek még ilyen téglákat, láttató bennük az R.G (Rhédey Gábor) monogram. Szilágyi-tanyák 2001: Szilágyi-tanyák (SzPCs. 46), 1986: Szilágyi-tanyák (Gyf.) Két tanya együttes megnevezése, Szilágyi József és Szilágyi János tulajdonában lévő juhásztanyák voltak a Csipszilán. Szilas 1322: Zylas (HA. 1: 80, Gy 1: 692), 1322: Zylas sziget (AOklt. VI 276) Zsáka határában említett sziget, ma már nem ismerik. Szolnok-tó 2001: Szênaktà-ér (SzPCs. 47), 1996: Szónak-tó (Jordán 55), 1920 k: Szolnoktó (SzPCs. 47, Zskt), 1986: Szênakt-ér, Szóunok tau ér, Szóunok-taṷ (Gyf.), 1941: Szolnoktó (MKF.), 1920 k: Szolnoktó (SzPCs 47, T1920 k.), 1885: Szolnok tó (Kat), 1885: Szolnaktó (Kat.), 1864: Szónak tó (P 558), 1846/66: Szolnoki tó (SzPCs. 47, Úbsz) „Egykor lapály, vízállás volt, sok hal élt

benne” (P.) Amikor száraz volt, szántónak, kaszálónak használták. A zsákai határ északkeleti kiszögellésében található, egy részen ez jelölte a határt Berettyószentmártonnal. Ma már száraz terület, a nevet nem ismerik. A névadás indítékát nem ismerjük. Szolnok-tó-ér lásd Szolnok-tó Szőlőbokor 2001: Sz¬ll¬bokor (SzPCs. 47), 1986: Szőlőbokor, Szőüllőü-bokor (Gyf.), 1885: Szőlőbokor (Kat.), 1864: Szőllő bokor dülő (P 559). A település nyugati határa és Vekerd település között, a Veszi és a Kígyós határán lévő sziget volt egykor, melyet a Veszi-ér vett körül, ma már szántóterület. Nevét az itt folytatott szőlőtermelésről kaphatta. Tehénlegelő lásd Borjú-nyomás Tekse 2022: Tekse, Teksébe, 2001: Tekse (SzPCs. 47), 1979: Tekse (SzPCs 47, T1979), 1885: Tekse (Kat.), 1846/66: Tekse (SzPCs 47, Úbsz.) A Körtvélyestől keletre, a határ szélén lévő szántóterület, mely átnyúlik a furtai határon. A

név eredete ismeretlen Temető-dűlő 2022: Temető düll¬, 1986: Temető düllő, Temetőü düllőü (Gyf.) A Temető utca mellett, a korábbi temető helyén lévő földek megnevezése. Test-halom 1986: Testhalom (Gyf.), 1875: testhalom (SzPCs. 48, O 618), 1783: Haromtest Halom (EKFT.) A belterülettől nyugatra, az Ökör-hát és a Berettyó között található kiemelkedés volt, ma legelőterület. Nevét a hagyomány szerint onnan kapta, hogy az Oros település elpusztulásakor vívott csata alatt elhunytak holttesteit ide temették el (mások szerint a Veszibe). Mivel három dombja volt a halomnak, Három-Test-halom néven is szerepel. Szőlőbokor-dűlő lásd Szőlőbokor Szőlőskert 2022: Szöllőskert, 1986: Sz¬ll¬skert (Gyf.), 1979: Szőlős-kert (SzPCs 47, T.1979) A Fehér-tóban lévő szőlőskert volt, melynek nevére ma is emlékeznek. Tippanucz-féle tanya 2022: Tippanucz-féle tanya. A Vekerdi úttól nyugatra lévő tanya, nevét tulajdonosáról

kapta. Szúnyogos-ér 2022: Szúnyogos-ér, 2001: Szúnyogos-ér (SzPCs. 47), 1941: Szúnyogos ér (MKF.), 1920 k: Szúnyogos ér (SzPCs 47, T.1920 k), 1885: Szúnyogos ér (Kat) Ma már száraz meder, északon ez jelölte a falu Tolvaj-sziget 1885: Tolvaj sziget (Kat.), 1846/66: Tolvaj sziget (SzPCs. 48, Úbsz) A 31 belterülettől északkeletre, a Kígyós-ér és a Körtvélyes között található szikes legelő. Furta határában is található ilyen nevű határrész, Furta krónikáskönyve szerint onnan kapta nevét, hogy az összefogott tolvajokat odavitték, ott agyonlőtték őket. Zsákán nem ismerik a nevet. Új Élet téesz lásd Álom-zug Tota Zoli-féle tanya 2022: Tota Zoli-féle tanya. A belterülettől délre, a Temető utca végén, az Álom-zug területén lévő tanya, nevét tulajdonosának ragadványnevéről kapta. Vadrejtő lásd Mikócza Új út lásd Elkerülő út Ungyura 2022: Ungyura, 1986: Ungyura (Gyf.) Vekerd település közelében

lévő határrész, melynek a pontos helyét nem ismerik, a falubeliek szerint román eredetű név lehet. Vályucska-ér 2001: Vájucska-ér (SzPCs. 48), 1986: Vájicska, Vájucska (Gyf.), 1979: Ványicska (SzPCs. 48, T1979), 1961–64: Vályucska (T1), 1885: Vájucska ér (Kat.), 1885: Vajucska ér (Kat.) Vekerd településtől északra található kisebb vízfolyás volt, mely mára teljesen kiszáradt, helyén füves terület, legelő található. Bizonyára a vályu főnév jelentette a név alapját. Tötyi-féle tanya lásd Szántó-tanya Trajánovics-féle tanyája tanya lásd Patikásné Trajánovics-tanya lásd Patikásné tanyája Truckos-féle tanya lásd Truckos-tanya Vámház 1. 1907: Berettyó hídvámház (SzPCs 19, Hnt.), 1885: Vámház (Kat) Nyugaton, a határ szélén, a Berettyó folyó és a Kállócsatorna összefolyásánál állt egykori épület, mely mára elpusztult. Truckos-tanya 2022: Truckos tanyája ~ Truckos-tanya ~ Truckos-féle tanya. A

vekerdi határ és a Szarkás-erdő közti tanya, nevét tulajdonosáról, Truckos Imréről kapta. Túl a Berettyó 2022: Túlaberettyó ~ Túl a Berettyón ~ Túlaberettyón, 2001: Kis-Oros, Túlaberettyêsi terűllet, Túlaberettyó (SzPCs. 35, 48), 1986: Túl a Berettyón, Kisoros (Gyf.), 1979: Kis-Oros-dűlő (SzPCs. 48, T1979), 1961–64: Külső-Oros (T1), 1962: Kisoros (SzPCs. 48, Bv), 1956: Kisoros (SzPCs 35, Hnt.), 1955: Kisoros (Dudás 137, ZSKHGY), 1952: Kisoros (SzPCs. 35, Hnt), 1951: Kisoros (SzPCs. 35, Hnt) A határ nyugati részén, a folyószabályozáskor a Berettyón túlra került szántó- és legelőterület. A Kis-Oros és a KülsőOros elnevezést ma már nem használják Vár 2022: Vár, 2019: Vár, Vár rom (Dudás 25, 28, 27), 1996: Vár (Jordán 15–17), 1895: Vár (SzPCs. 49, Zsúkt), 1885: Vár rom (Kat) A Dobostól északra, a Markó és a Szilvás között lévő Várdombon álló vár volt. A helyiek szerint a szatmári béke után rombolták le.

Vár-domb 2022: Vár-domb 2019: Várdomb (Dudás 18), 2001: Várdomb, Vár-domb, (SzPCs. 1, 49), 1986: Várdomb, Vár-domb, (Gyf.), 1885: Vár domb (Kat) Egykor kiemelkedés volt, melynek vár állt a tetején (lásd Vár). A Negyvenhetes építésekor azonban elhordták innen a földet, ma már sík szántóterület a Dobostól északra, a Markó és a Szilvás között. Turc Juliska néni tanyája lásd Tusz Juliska néni tanyája Tusz Imre bácsi tanyája lásd Tusz-tanya Vásártér 2001: Vásártér (SzPCs. 49), 1986: Vásártér (Gyf.) A Zsellérföld egy részén kialakított terület volt, ma már nem ismerik. Tusz Juliska néni tanyája 2022: Turc Juliska néjni tanyája ~ Tusz Juliska néni tanyája ~ Túsz Juliska néni tanyája ~ Tusz Juliska tanyája. A Dózsa területén lévő tanyák egyike volt. Vasi-ér lásd Veszi-ér Vasi-puszta lásd Veszi-tanya Tusz-tanya 2022: Tusz Imre bácsi tanyája ~ Tusz-tanya, 2001: Túsz tanya (SzPCs. 48), 1986: Tusz tanya, Túsz

tanya, Tusz-tanya (Gyf.) A Vitézföldeken lévő tanya volt, ma már nincs meg, nevét tulajdonosáról, Tusz Imréről kapta. Váyucska lásd Vájucska-ér Vekerdi út 2022: Vekerdi út, 2001: Vekèrdi út (SzPCs. 49), 1885: Vekerdi út (Kat) A Negyvenhetesből kiágazó, Vekerd településre 32 vezető út. Korábban a belterülettől nem messze is leágazott egy út Vekerd felé, de az már nincs meg. északkeletre, a Veres-háton lévő zsombékos rész volt egykor, mely ma már nincs meg. Veszély lásd Veszi Verebi tanyája 2022: Verebi tanyája, 1986: Verebi tanyája, Veredi tanyája (Gyf.) A település határában lévő tanya volt, nevét tulajdonosáról kapta. Verebi-dűlő 2022: Verebi düll¬. | A Verebi düll¬ azír Verebi, mer ott lakott ez a Verebi a tanyán. Határrész megnevezése volt, mely nevét az ottani tanyán élő emberről kapta. Veszi 2022: Veszi, Veszibe, 2001: Veszi (SzPCs. 49), 1996: Veszi (Jordán 55), 1986: Veszi (Gyf.), 1979:

Veszi-dűlő (SzPCs. 50, T1979), 1961– 1964: Veszi (T1), 1885: Veszi (Kat.), 1875: Veszi (SzPCs. 49, O 618), 1822: Veszély (HM) Vekerd településtől észak-északnyugatra fekvő határrész, melyet északról a Negyvenhetes határol, a Veszi-ér folyt egykor rajta. Területén erdő, legelő található A helybeliek szerint nevét csatavesztésről kapta, egyesek szerint ezen a területen állt egykor Szentkirály település. Valószínűleg a vejsze ’egyfajta halfogó rekeszték’ (NépL.) főnévből származik, amely sokféle alakban volt használatos a régiségben is. A Veszély forma a név jelentésbeli átértékelődését jelzi. Verecki-lapos lásd Bereczki lapos(a) Veres-gyűrű 1885: Veres gyűrű (Kat.) A Bessenyei György utca végén, a Káposztás által körbeölelt füves, fás terület, ma már nem ismerik a nevet. Veres-halmi-ér 2001: Vërëshàlmi-ér (SzPCs. 49), 1962: Vereshalmi ér (SzPCs. 49, Bv), 1941: Vereshalmi ér (MKF.), 1920 k: Vereshalmi ér

(SzPCs. 49, T1920 k), 1880: Veres halmi ér (HKFT.) A belterülettől északkeletre, a Kígyós-ér Veres-hát melletti szakaszának a megnevezése. Veszi-dűlő lásd Veszi Veszi-ér 1941: Veszi ér (MKF.), 1885: Veszi ér (Kat.), 1880: Vasi ér (HKFT) A darvasi és zsákai határt jelzi, széles száraz meder, melyben csak időszakosan van víz. Egykor Vekerdtől északra sokfelé folyt, itt már nincs meg a medre sem, többnyire beszántották. Veres-hát 2022: Vereshát, 2019: Veress-hát (Dudás 128), 2001: Vërëshát (SzPCs. 49), 1996: Veress-hát (Jordán 55), 1986: Vërës-hát, Vëreshát (Gyf.), 1961–64: Vereshát dűlő (T1), 1885: Veres hát (Kat.), 1864: Vereshát (P 558), 1846/66: Vereshát (SzPCs. 49, Úbsz) „Hej Vereshát, Vereshát, / Üresen maradt a zsák.”(P) A belterülettől északkeletre található, a Körtvélyes által körülvett szikes rét, illetve szántó, mely rosszul terem. Nevét a veresnadrágos juhcsenkesz nevű pázsitfűféléről

kaphatta, ami tavasz elején vörösbe borítja a területet. Veres-hát-dűlő-nek nem mondják Veszi-puszta lásd Veszi-tanya Veszi-tanya 1941: Veszi puszta (MKF.), 1920 k: Veszi puszta (SzPCs. 50, T1920 k), 1900: Veszi puszta (SzPCs. 50, Hnt), 1898: Veszi puszta (SzPCs. 50, Hnt), 1888: Viszi puszta (SzPCs. 50, Hnt), 1882: Veszipuszta (SzPCs 50, Hnt.), 1880: Vasi puszta (HKFT), 1877: Veszipuszta (SzPCs. 50, Hnt), 1873: Veszi puszta (SzPCs. 50, Hnt), 1860: Veszi-Puszta (MKFT.), 1860: Veszi Tanya (MKFT) A Vesziben lévő lakott helyre utaló adatok. Ma is állnak tanyák a Vesziben. A Viszi-puszta forma elírás. Veres-hát kútja lásd Veres-háti-kút Veres-hát-dűlő lásd Veres-hát Veres-háti-kút 2001: Vërëshát kúttya, Vërësháti-kút (SzPCs. 49), 1986: Vereshát kúttya, Vërëshát kúttya (Gyf.), 1941: Veresháti kút (MKF.), 1920 k: Veresháti kút (SzPCs 49, T.1920 k), 1885: Veresháti kút (Kat) A belterülettől északkeletre, a Veres-hát területén, egy

tanya mellett található gémeskút. Veszi-zug 1885: Veszi zug (Kat.) Határrész a Veszi területén, melyet ma szántónak, illetve legelőnek használnak. A zug utótag bizonyára arra utal, hogy egykor ér vette körül. Vé-zug 2001: Véj-zug (SzPCs. 50), 1996: Vézug (Jordán 55), 1986: Vé-zug, Véj-zug (Gyf.) A belterülettől északkeltre lévő határrész a Gálláp és a Körtvélyes között. Nevét a helybeliek szerint alakjáról kapta, mivel itt a Csátó- és a Veres-hát-lapos 1846/66: Vereshát lapos (SzPCs. 49, Úbsz) A belterülettől 33 Kígyós-ér V alakot zár be. A Véj- alakú előtagok és a 19. századi Veh- formák (lásd Vézug-domb) azonban más magyarázatot is elképzelhetővé tesznek. Zsellér-föld 2022: Zsellérfőd ~ Zsellér-föld ~ Zsellér-f¬d ~ Köznyomás, 2001: Közlegelő, Zsellér f¬d, Zsellér-föld (SzPCs. 37, 51), 1986: Zsellér f¬d, Zsellérföld, Zsellér-főüd (Gyf.), 1973: Zsellérföld (SzPCs. 51, Hnt), 1967:

Zsellérföld (SzPCs. 51, Hnt), 1962: KözösNyomás (SzPCs 51, Bv), 1961–1964: Köznyomás (T1), 1956: Zsellérföld (SzPCs. 51, Hnt.), 1952: Zsellérföld (SzPCs 51, Hnt), 1951: Zsellérföld (SzPCs. 51, Hnt), 1941: Közös nyomás (MKF.), 1926: Közös-Nyomás (SzPCs. 51), 1920 k: Közös-Nyomás (SzPCs 51, T.1920 k), 1895: Zsellér legelő (SzPCs 51, Zsúkt.), 1885: Köznyomás (Kat), 1880: Közös nyomás (HKFT.), 1860: Közös Nyomás (MKFT.), 1846/74: Közlegelő (SzPCs 51, Úbsz.) Közvetlenül a település mellett, attól északra, illetve nyugatra található legelőterület. A Zsellér-föld elnevezés arra utal, hogy rossz minőségű föld volt, a zselléreknek osztották ki. A Közös-legelő és a Közös-Nyomás névváltozat a falu közös használatú földjére utal. Vé-zug-domb 1986: Vé-zug domb, Vé-zugdomb (Gyf.), 1885: Vehzug domb (Kat) A belterülettől északkeletre, a Vé-zug területén található kisebb kiemelkedés lehetett, ma füves puszta.

Vé-zug-lapos 1885: Vehzug lapos (Kat.), 1846/66: Véhzuglapos (SzPCs. 50, Úbsz) A belterülettől északkeltre, a Vé-zug területén lévő vízállás volt, ma szikes meder. Viszi puszta Veszi-tanya Vitéz-földek 2022: Vitéz-fődek ~ Vitéz-földek, 2001: Vitész-főüdek, Vitész-tanyák (SzPCs. 50), 1996: Vitézföldek (Jordán 64), 1986: Vitészfőüdek, Vitéz-földek, Vitéz-tanyák (Gyf.), 1937: Vitézi telkek (SzPCs. 50, Hnt), 1933: Vitéztelkek (SzPCs. 50, Hnt), é n: Vitézföldek (Dudás 128, ZSKHGY). A belterülettől délre, az Álom-zug területén kiosztott földek, illetve tanyák voltak, melyet az első világháború után kitüntetett vitézek kaptak 1922-ben. Ezeket nem adhatták el, a legidősebb fiú örökölte. Zsellér-kút 2022: Zsellér-kút, 2001: Zsellér-kút (SzPCs. 51), 1920 k: Zsellér kút (SzPCs 51, T.1979), 1885: Zsellér kút (Kat), 1880: Söllér kút (HKFT.) Egy tanya mellett található kút a Zsellérföld területén, innen ered

elnevezése. Zsellér-legelő lásd Zsellér-föld Vitéz-tanyák lásd Vitéz-földek Zsidó hídja lásd Küszler rámpája Vitéz-telkek lásd Vitéz-földek Zsidó temető 2022: Zsidó temető ~ Zsidóu temetőü, 2001: Nagy úccaji rígi temet¬, Nagy úccaji temet¬, Rígi temet¬ (SzPCs. 12, 13), 1996: Zsidótemető (Jordán 32), 1986: Zsidóṷ temetőü (Gyf.), 1885: Uj temető (Kat) A belterülettől északra, közvetlen mellette, a Bakonszegi út jobb oldalán található, ma már szántóföld, régen itt volt a temető, aztán főként zsidók temetkeztek ide, így lett Zsidó temető a neve, ma is látható itt néhány síremlék. A Nagy utcai régi temető változat elhelyezkedésére utal, az Új temető-nek a 19. század végén hívták Zaka lásd Aka Zaka-kút lásd Aka-kút Zaka-legelő lásd Aka-legelő Zaka-zug lásd Aka-zug Zaka-zugi-legelő lásd Aka-legelő Zsáka-Furta-határcsatorna 1997: ZsákaFurta határcsatorna (T3), 1979:

Zsáka-Furtahatárcsatorna (T.1979) Zsákától északra kezdődő csatorna, mely a falun áthaladva a határ déli részének egy szakaszán Zsáka és Furta határát jelöli. Belterületi szakaszát Kanális-nak hívják. Zsoldos 2022: Zsêdos, Zsêdosba, 2001: Zsêdos (SzPCs. 51), 1996: Zsoldos, Zsoldosdűlő (Jordán 64), 1986: Nagy-dűlő, Zsêdos, Zsóudos (Gyf.), 1979: Zsoldos-dűlő (SzPCs 51, T.1979), 1961–64: Nagy-dűlő (T1), 1961–64: Zsoldos dűlő (T1), 1962: Zsoldos (SzPCs. 51, Bv.), 1961–64: Zsoldos dűlő (T1), 1956: Zsoldos (SzPCs. 51, Hnt), 1952: Zsoldos (SzPCs. 51, Hnt), 1951: Zsoldos (SzPCs 51, Zsámboki-tanya 2001: Zsámboki tanya (SzPCs 50), 1996: Zsámboki tanya (Jordán 64), 1986: Zsámboki tanya (Gyf.) Az Álomzugon lévő vitéztanya volt, mely ma már nincs meg. Nevét tulajdonosáról kapta 34 Korábban megkülönböztették a részeit, lásd Kis-Zsoldos, Nagy-Zsoldos. Hnt.), 1941: Zsoldos (MKF), 1920 k: Zsoldos (SzPCs. 51, T1920 k) Kisebb

szántó és legelő Zsákától északra, a Falusi föld nyugati oldalán. A névadás indítékát nem ismerjük Nagy-dűlő-nek a mérete alapján nevezhették. Zsoldos-dűlő lásd Zsoldos 2.2 A belterület helynevei Állatorvosi lakás 2022: Állatorvosi lakás, 2001: Állatorvosi lakás, Vag-Zsidó bêttya, Vak-zsidó boltja (SzPCs. 14, 48), é n: Állatorvosi lakás (T2). A Deák Ferenc út Árpád fejedelem és Kossuth utca közé eső szakaszán, a Nagybolt mellett található ház, ebben lakik az állatorvos, Barta János családja. Korábban egy hosszú épület volt a helyén, mely számos intézménynek adott otthont. Bakóczi-féle ház 2022: Bakóczi-féle ház. A Kanális partján áll, Bakóczi Imre építette, aki köztiszteletnek örvendő kántortanító volt a településen. Balogh Ádám utca 2022: Balog Ádám utca, 2015: Balogh Ádám utca (T6), 2002: Balogh Ádám utca (T4), 2001: Balog Ádám úcca (SzPCs. 5), 1997: Balogh Ádám utca (T3), 1986: Balog

Ádám úcca (Gyf.), 1970: Balogh Ádám utca (T5). A falu északi részén, a Bocskai István utcából nyíló kis utca. Alsó utca lásd Mátyás király utca Általános Iskola 2022: Általános iskola ~ Könyvtár ~ Iskola ~ Új iskola, 2019: Iskola (Dudás 91), 2015: Általános iskola (T6), 2001: Iskola (SzPCs. 8), 1996: Iskola (Jordán 33), 1986: Kölcsey úti iskola (Gyf.) Általános iskola a Kölcsey utcán, 1984-ben adták át, jelenleg itt működik a könyvtár. Bánfi-kocsma lásd Meggyesi-kocsma Báró-kert lásd Kastélykert Békás-gáti-gödör 2022: Békás-gáti-gödör, Lapos, 2001: Bíkázs-gáti gödör, Lapos (SzPCs. 6, 10), 1864: Békástó (P. 559) A belterület nyugati részén található mélyedés, mely egykor tó volt. Sok béka volt itt, innen ered a neve Vályogot is vetettek régen ezen a helyen, mára kiszáradt, elkezdték feltölteni. Arany János utca 2022: Arany János úcca ~ Lejtős utca, 2015: Arany János utca (T6), 2001: Aran János

úcca (SzPCs. 5), 1997: Arany János utca, Aran János úcca (Gyf.), 1970: Arany J, Arany János (T5). A Bocskai István utca folytatása a Bessenyei György utcától keletre, a Táncsics Mihály utcáig. Béke utca 2022: Béke úcca ~ Béke út ~ Béke utca, 2019: Béke utca (Dudás 28), 2015: Béke út (T6), 2002: Béke út (T4), 2001: Béke úcca, Harangozê sikátòr (SzPCs. 6, 8), 1997: Béke út (T3), 1986: Béke úcca (Gyf.), 1970: Béke út (T5), é. n: Béke út (T2) A falu központjától délre, a Rákóczi utcából keleti irányba nyíló kis utca. A Harangozó sikátor nevet azért kapta, mert egykor ebben az utcában volt a református harangozói lakás, ma már nem ismerik ezt a nevet. Árpád fejedelem utca 2022: Árpád fejedelem ~ Árpád úcca ~ Dimitrov ~ Dimitrov ucca ~ Dimitrov utca ~ Kis úcca ~ Kis utca, 2019: Árpád fejedelem utca, Kisutca (Dudás 169, 215, Jankó 1.), 2015: Árpád fejedelem utca (T6), 2002: Dimitrov utca (T4), 2001: Árpád úcca,

Dimitrov úcca, Kis úcca (SzPCs. 5, 7, 9), 1997: Dimitrov utca (T3), 1996: Dimitrov utca, Kisutca (Jordán 51, 79), 1986: Árpád úcca, Dimitrov ucca, Dimitrov úcca, Kis úcca, Kis utca (Gyf.), 1970: Dimitrov utca (T5), 1885: Kis utcza (Kat.), é n: Dimitrov utca (T2) A Kossuth utca mellett lévő, azzal párhuzamosan futó utca, a Kis utca nevet hozzá viszonyítva kapta. A hivatalos neve előbb Dimitrov utca volt, majd az Árpád fejedelem utca nevet kapta. Ma is használják mindegyik névváltozatot. Bercsényi utca 2022: Bercsényi, 2015: Bercsényi utca (T6), 2002: Bercsényi utca (T4), 2001: Bèrcsényi úcca (SzPCs. 5), 1997: Bercsényi utca (T3), 1986: Bercsényi ucca, Bércsényi úcca (Gyf.), 1970: Bercsényi, Bercsényi utca (T5). A Balogh Ádám és a Bessenyei György utca között futó, azokkal párhuzamos utca, mely a Bocskai István utcából nyílik. 35 Bessenyei György utca 2022: Bessenyei ~ Lejtős utca ~ Úri sor ~ Kun Béla ~ Kun Béla utca, 2015:

Bessenyei György utca (T6), 2002: Kun Béla utca (T4), 2001: Kum Béla úcca, Úri negyed, Úri úcca (SzPCs. 9, 14), 1997: Kun Béla utca (T3), 1986: Kun Béla ucca, Kun Béla úcca (Gyf.), 1970: Kun Béla, Kun Béla utca (T5). A Bethlen Gábor úttól észak felé tartó utca, amely a Kastély mellett halad el. Korábban Kun Béla utca volt a hivatalos neve. Úri sor-nak azért hívják, mert régebben a falunak ezen a részén laktak a tehetősebbek, a Lejtős utca nevet sajátos jellege magyarázza. Bocskai István utca 2022: Bocskai István utca ~ Olá sikátor, 2015: Bocskai István utca, Bocskai utca (T6), 2002: Bocskai utca (T4), 2001: Bocskaji úcca, Olá sikátòr (SzPCs. 6, 12), 1997: Bocskai utca (T3), 1986: Bocskaji ucca, Sikátor (Gyf.), 1970: Bocskai utca (T5), é n: Bocskai utca (T2). A Kossuth utcától a Balogh Ádám utcáig húzódó utca. Az Oláh sikátor nevet az ezen a falurészen lakó oláhokról, vagyis románokról kapta, a templomuk is itt van nem

messze. Cigány bolt 2022: Cigány kocsma ~ Cigány bolt, 2001: Cigám bêt, Cigám bêttya, Cigány boltja, Cs. Nagy bêt, Csé Nagy bêt (SzPCs 5, 6), 1986: Cigán bêt, Cigán bêttya (Gyf.) A Deák Ferenc út és a Dankó Pista utca (Cigány sor) sarkán álló épület volt, melyben bolt és kocsma is üzemelt. Egy időben Cs Nagy József vezette, innen erednek a név egyéb változatai. Ma már nincs meg az épület, de a nevet még használják. Bessenyei lásd Bessenyei György utca Bethlen Gábor út 2022: Bethlen Gábor ~ Bethlen Gábor utca ~ Felszabadulás ~ Felszabadúlás úcca ~ Felszabadulás utca ~ Fő ucca ~ Lejtős utca, 2019: Bethlen Gábor utca, Főutca (Dudás 169, 215, Jankó 1.), 2015: Bethlen Gábor út (T6), 2002: Felszabadulás útja (T4), 2001: Betlen Gábor úcca, Felszabadúlás úcca (SzPCs. 5, 7), 1997: Felszabadulás útja (T3), 1986: Bethlen Gábor úcca, Felszabadulás ucca, Felszabadulás úcca, F¬ úcca, Fő úcca, Főṷ ucca, Főṷ úcca

(Gyf.), 1970: Felszabadulás útja (T5), é. n: Felszabadulás útja (T2). A falu főutcájának a központtól keletre eső szakasza. A Lejtős utca megnevezést több utcára vonatkozóan is használják, a Bethlen Gábor út, az Arany János utca és a Bessenyei György utca megnevezésére is alkalmazzák. Korábban Felszabadulás utca volt a hivatalos neve. Cigány boltja lásd Cigány bolt Cigány kocsma lásd Cigány bolt Cigánysor lásd Dankó Pista utca Cili lásd Csóra-kocsma Cs. Nagy-bolt lásd Cigány bolt Csák sikátor lásd Kenéz sikátor Csárai lásd Csóra-kocsma Csecsei-féle major lásd Hegedűs Lajos-féle major Bezerédi utca 2015: Bezerédi utca (T6), 2002: Bezerédi utca (T4), 1997: Bezerédi utca (T3), 1970: Bezerédi utca (T5), é. n: Bezerédy utca (T2). A Bessenyei György utcától keletre, azzal párhuzamosan futó utca volt, a Kanális kanyarulatánál kezdődött, ma már nincs meg, a terület be van szántva, a nevet nem ismerik. Csillag kocsma

lásd Meggyesi-kocsma Csóra-kocsma 2001: Csêra kocsma, Csêraji kocsma (SzPCs. 6), 1996: Cili, Csóra kocsmája (Jordán 79, 99), 1986: Csárai, Csóra kocsmája, Csóráj, Hatcsecsű kocsma, Csêraji kocsma (Gyf.) A Szabadság és a Rákóczi utca sarkán Csóra Imre nevű tulajdonos kocsmája volt, Hatcsecsűnek a tulajdonos három lánya után nevezték, ma már nincs meg az épület. Bicskás sikátor lásd Széchenyi utca Bicskás-Sárvári sikátor lásd Széchenyi utca Bika-domb 2022: Bika-domb. A belterület nyugati szélén található, nevét minden bizonnyal az itt lévő Bikaistállóról kapta. Damjanich utca 2022: Damjanich ~ Damjanich ucca, 2015: Damjanich utca (T6), 2002: Damjanich utca (T4), 2001: Damjanics úcca (SzPCs. 6), 1997: Damjanich utca (T3), 1986: Damjanics úcca (Gyf.), 1970: Damjanich utca (T5). A falu nyugati részén, a Deák Bikaistálló udvar 2022: Bikaistálló udvar. Az Állatorvosi lakás szomszédjában lévő hely, itt tartották a

tenyészbikákat. 36 Ferenc utcából kiinduló, a Dankó Pista utcával párhuzamosan futó kis utca, amelyet néhány évtizede nyitottak. szemben lévő épület, melyet 1975-ben építettek át, egy darabig ez adott helyet a községi könyvtárnak. Korábban itt vendéglő működött, előtte pedig kocsma, mely Dübögő nevét fapadlója után kapta. Dankó Pista utca 2022: Cigány sor ~ Dankó utca ~ Dankóu úcca ~ Dankóu úcca, 2015: Dankó Pista utca (T6), 2002: Dankó Pista utca (T4), 2001: Cigán sòr, Dankó Pista utca, Dankóu Pista úcca, Dankóu úcca, Szúnyog Péter úcca (SzPCs. 6, 7), 1997: Dankó Pista utca (T3). 1996: Dankó utca (Jordán 64), 1986: Cigán sor, Dankóṷ ucca, Szúnyog úcca (Gyf.), 1970: Dankó Pista, Dankó Pista utca (T5). A Kossuth utcával párhuzamosan futó utca a falu szélén, régen ebben az utcában lakott a falu cigány lakossága, Szúnyog utcá-nak azért nevezték, mert ezen a vizenyős részen sok volt a szúnyog.

Felszabadulás lásd Bethlen Gábor út Felszabadulás utca lásd Bethlen Gábor út Fogorvosi rendelő lásd Orvosi rendelő Fő utca lásd Bethlen Gábor út Futballpálya 2022: Futballpálya, 2015: Sportpálya (T6), 2002: Sportpálya (T4), 2001: Fodbalpája, Natypája (SzPCs. 7, 11), 1997: Sportpálya (T3), 1970: Sportpálya (T5). A Kastélykertben található futballpálya, a Nagypálya név a Kis-pályához képesti területét mutatja. Dávid kocsma lásd Pihenő kocsma Fürdő lásd Strand Deák Ferenc út 2022: Deák Ferenc utca ~ Vörös Hadsereg ~ Vöröshadsereg utca, 2019: Deák Ferenc (Dudás 215, Jankó 1.), 2015: Deák Ferenc út (T6), 2002: Vöröshadsereg útja (T4), 2001: Vöröshaccsereg úcca (SzPCs. 15), 1997: Vöröshadsereg útja (T3), 1996: Vörös Hadsereg utca (Jordán 51), 1986: Vörös Haccsereg ucca, Vörös Haccsereg úcca (Gyf.), 1970: Vöröshadsereg, Vöröshadsereg útja (T5), é. n: Vöröshadsereg útja (T2) A falu főutcájának a központtól

nyugatra eső szakasza. Korábban Vöröshadsereg útja volt a hivatalos neve. Fürdőmedence lásd Strand Fürst Sándor utca lásd Wesselényi Miklós utca Füstös Karácsony-féle sikátor 2022: Füstös Karácsony féle sikátor. A Máté János és a Bocskai István utcák együttes megnevezése, vagyis az Arany János utcától a Kossuth utcáig terjedő szakasz. A név előtagja egy egykor itt lakó ember ragadványneve. Gépállomás 2022: Gépállomás ~ Öregek otthona, 2019: Gépállomás (Dudás 120), 1996: Gépállomás (Jordán 62), é. n: Gépállomás (T2). A Bethlen Gábor úton, a Negyvenhetes úton túl, a Furta felé eső részen lévő épületek. Korábban gépállomásként működött (ma is említik ezen a néven), ma időseknek fenntartott bentlakásos intézmény. Demján-erdő 2001: Demján èrdö͜ü, Kis èrd¬ (SzPCs. 7, 9) A Bocskai utca mellett található kis erdő, mely egy egykor itt lakó emberről kapta a nevét. Dimitrov lásd Árpád

fejedelem utca Dimitrov utca lásd Árpád fejedelem utca Goron sikátor lásd Kenéz sikátor Dübögő lásd Faluház Görögkeleti templom 2022: Görögkeleti templom ~ Ortodox templom ~ Román templom, 2019: Görögkeleti templom (Dudás 84), 2001: Görögkeleti templom (SzPCs. 12), 1996: Görögkeleti templom, ortodox templom (Jordán 21, 11–12). A Kossuth utcán található, 1699ben már állt ezen a helyen egy fatemplom, annak helyére épült a jelenlegi 1791-ben. Egy rendelet miatt az utcafronttól beljebb kellett építeni. A falunak ezen a részén laktak egykor Éci pékség lásd Magtár Éci-bolt lásd Magtár Edzőterem lásd Nagy óvoda Faluház 2022: Faluház ~ Pártház ~ Közösségi ház, 2001: Dübög¬, Dübörg¬ (SzPCs. 7), 1996: Dübögő, Pártház (Jordán 11–12, 50), 1986: Dübögő, Dübörg¬ (Gyf.) A Szabadság téren, a Polgármesteri hivatallal 37 az oláhok, ezért áll itt a templom, mely ma már műemlék. Jóṷkaji ucca (Gyf.), 1970:

Jókai Mór, Jókai Mór utca (T5), é. n: Jókai Mór utca (T2) Az Arany János utcával párhuzamosan futó, a Táncsics Mihály utcából kiágazó utca. Grófi lakás lásd Művelődési ház Grófi udvar lásd Urasági épületek József Attila utca 2022: József Attila utca ~ Malom sor, 2015: József Attila utca (T6), 2002: József Attila utca (T4), 2001: Jêzsef Atilla úcca, Malom sòr (SzPCs. 8, 10), 1997: József Attila utca (T3), 1986: Jóṷzsef Atilla ucca, József Attila úcca,, Malomsor (Gyf.), 1970: József A. (T5), é n: József Attila utca (T2) A falu keleti részén lévő utca, a Bethlen Gábor útból nyílik. Malom sor-nak is hívják, mert az utca elején van a Malom. Gyermekotthon 2022: Gyermekotthon, 2022: Micimackó. Az Arany János utcán található Hajnal utca lásd Széchenyi utca Hámán Kató utca lásd Mikszáth Kálmán utca Harangozó-sikátor lásd Béke utca Hatcsecsű kocsma lásd Csóra kocsmája Kanális 2022: Kanális, 2019: Kanális

(Dudás 216, Jankó 1.), 2001: Kanális (SzPCs 8) A Zsáka-Furta határcsatorna falun áthaladó szakaszának elnevezése. Hegedűs Lajos-féle major 2022: Hegedűs Lajos-féle major ~ Csecsei-féle major. A belterülettől nyugatra található tanya a Negyvenhetes jobb oldalán. Tulajdonosa Hegedűs Lajos. Kastély lásd Rhédey-kastély Kastélykert 2022: Kastélykert ~ Kastélypark ~ Kastélyudvar ~ Kastílykert, 2019: Kastélykert (Dudás 19), 2001: Bárê-kèrt, Kastéjkert, Kastélykert (SzPCs. 5, 8), 1996: kastély parkja (Jordán 11–12), 1986: Bárê-kertye, Báróṷ kertje, Báróu-kert, Bárê-kert (Gyf.) A Kastély mögött, a Bocskai István utcáig húzódó terület, mely egykor gyümölcsös volt. Ma itt található a lovaspálya, a focipálya stb. A Kastélykert elnevezés a kastély mögötti elhelyezkedésére, a korábbi Báró-kert elnevezés pedig egykori tulajdonosára utal. Hivatal lásd Polgármesteri hivatal Hívő sikátor lásd Mikszáth Kálmán

utca Idősek napköziotthona lásd Öregek Otthona Ifjúsági szállás 2022: Ifjúsági szállás ~ Kiugrós iskola ~ Kiugróus ~ Vendégház, 2001: Kiugrês iskola (SzPCs. 9) A Bethlen Gábor úton, a Református templommal szemben lévő épület, mely szálláshelyként működik, régen ez volt az ún. Kiugrós iskola, az alakja után, ahová főként alsó tagozatosok jártak. Imaház 2022: Imaház. A Bethlen Gábor úton a templom mellett található épület, a református egyházhoz tartozik. Kastélypark lásd Kastélykert Iskola lásd Általános Iskola Jeney-kanyar lásd Nagy-kanyar Kenéz sikátor 2022: Kenéz sikátor ~ Csák sikátor ~ Goron sikátor, 2001: Csák sikátòr, Kenéz sikátòr, Goron sikátòr (SzPCs. 6, 7, 8) A Kossuth utca baloldali mellékutcája, az Árpád fejedelem utcával köti össze, hivatalosan a Kossuth utcához számítják. A Kenéz sikátor nevet az utca sarkán lakó Kenéz Gáspárról kapta, ma is így ismerik. Korábban Csák

sikátor-nak és Goron sikátor-nak is hívták az akkor itt lakó Csák Károly és Goron László után. Jókai Mór utca 2022: Jókai Mór utca, 2015: Jókai Mór utca (T6), 2002: Jókai Mór utca (T4), 2001: Jêkaji úcca (SzPCs. 8), 1997: Jókai Mór utca (T3), 1986: Jóukaji úcca, Kettős-kanyar 2022: Kettős-kanyar ~ Nagykanyar, 2001: Márkêsi kanyàr (SzPCs. 11), 1996: markósi kanyar, nagy kanyar (Jordán 11– 12). A Bethlen Gábor út két egymást követő Kastélyudvar lásd Kastélykert Jancsika boltja lásd Sárréti Játszótér lásd Park Jégverem 2022: Jégverem, 1996: jégverem (Jordán 11–12). A Rhédey-kastély udvarán, a tőle balra eső épület, a Gazdatiszti lakás végében volt. 38 kanyarulata a Petőfi és a Táncsics Mihály utcánál. Ezt is említik Nagy-kanyar-nak, Markósi-kanyar-nak a falurész után nevezik. összekötő utca, itt található a Kölcsey Ferenc Általános iskola. Kölcsey úti iskola lásd Általános Iskola Kis

kocsma lásd Mini Poharazó Könyvtár 1. lásd Általános iskola Kis óvoda 2022: Kis êvoda, 2001: Kis êvoda (SzPCs. 9) A Máté János utcán, a Kastélykert végében található óvoda. Könyvtár 2. lásd Művelődési ház Közösségi ház lásd Faluház Kis utca lásd Árpád fejedelem utca Kis utcai kút 2022: Kis utcaji kút, 2001: Kis utcaji kút (SzPCs. 9) Az Árpád fejedelem és a Kossuth utca sarkán lévő ártézi kút, a Manyi boltjával szemben. Központ 2022: Központ. A település központi része, a Szabadság tér, a Kossuth utca és a Deák Ferenc utca sarka tartozik ide nagyjából, itt található a Nagybolt, a Polgármesteri hivatal, a Faluház, a Piac stb. Kis-erdő lásd Demján-erdő Központi ABC lásd Nagybolt Kis-pálya 2022: Kis-pálya. Az Általános iskola mellett lévő bitumenezett kézilabdapályának a neve, kisebb, mint a Futballpálya. Községháza lásd Polgármesteri hivatal Kis-sziget 1885: Kis sziget (Kat.), 1864: kis

sziget (P. 558), 1846/66: Kissziget (SzPCs 35, Úbsz.), 1822: Kis Sz [Sziget] (HM) A Kossuth, a Bessenyei, a Bocskai és a Bethlen utcák által körülhatárolt terület neve volt egykor. Kun Béla lásd Bessenyei György utca Községi tanács lásd Polgármesteri hivatal Kultúrház lásd Művelődési ház Kun Béla utca lásd Bessenyei György utca Kurjantó lásd Kurta kocsma Kurta kocsma 2022: Kurta kocsma ~ Kúrta kocsma, 2001: Kúrjantê Kúrta kocsma, Napsugár, Mátyêk kocsmája (SzPCs. 9, 12, 11), 1996: Kurjantó, Kurta kocsma (Jordán 11– 12, 79, 81). A falu keleti részén, a Malom mellett található kocsma. Kurjantó nevet azzal magyarázták, hogy kint volt a faluból, és sokat kurjongattak ott, a Mátyók kocsmája nevet pedig tulajdonosáról kapta. Kiugrós iskola lásd Ifjúsági szállás Konditerem lásd Nagy óvoda Kossuth utca 2022: Kossút utca ~ Kossuth utca ~ Nagy úcca ~ Nagy utca, 2019: Kossuth utca, Nagyutca (Dudás 169, 215, Jankó 1.), 2015:

Kossuth Lajos utca (T6), 2002: Kossúth utca (T4), 2001: Kosút Lajos úcca, Kosút úcca, Nagy úcca (SzPCs. 9, 12), 1996: Kossuth utca, Nagyutca (Jordán 11–12, 45), 1986: Kosut ucca, Kosút ucca, Nagy úcca, Nagy utca (Gyf.), 1970: Kossuth Lajos utca, Kossuth utca (T5), 1885: Nagy utcza (Kat.), é n: Kossuth utca (T2). A település központjától északi irányba vezető utca. A Nagy utca nevet szélességéről kapta. A településen kívül haladó szakaszát Bakonszegi út-nak hívják. Lejtős utca lásd Arany János utca Lejtős utca lásd Bessenyei György utca Lejtős utca lásd Bethlen Gábor út Lelkészlak 2022: Paplak, 2019: Lelkészlak (Dudás 65, Matrikula), 1996: Lelkészlak (Jordán 25), é. n: Paplak (T2) A Bethlen Gábor úton, a Református templom és az Imaház mellett található, itt lakik a mindenkori lelkész. Kölcsey utca 2022: Kölcsey utca, 2015: Kölcsey utca (T6), 2002: Kölcsey utca (T4), 1997: Kölcsey utca (T3), 1986: Kölcseji úcca,

Kölcseji út, Kőṷcsey Ferenc úcca (Gyf.), 1970: Kölcsey utca (T5), é. n: Kölcsey utca (T2) A Bethlen Gábor utat a Bocskai István utcával Lovaspálya 2022: Lovaspálya. Kastélykertben található lovaspálya. A Madarász sikátor 2001: Madarász sikátòr (SzPCs. 10) Az Árpád fejedelem és a Mátyás király utcákat összekötő kis utca, 39 hivatalosan a Kossuth utcához tartozik, nevét Madarász Imre festőművészről kapta, aki egykor itt lakott. Máté János utca 2022: Máté János utca, 2002: Máthé János utca (T4), 2001: Máté János úcca (SzPCs. 11), 1997: Máthé János utca (T3), 1986: Máté János ucca, Máté János úcca (Gyf.), 1970: Máthé János utca (T5), é n: Máthé János utca (T2). A Bocskai István utca folytatása, a Balogh Ádám és a Bessenyei György utca között. Nevét egy zsákai rendőrről kapta, akit 1948-ban Pócspetriben sajnálatos módon meggyilkoltak. Magtár 2022: Éci bolt ~ Éci pékség ~ Magtár ~ Román

Pista boltja ~ Román Pista-féle vegyesbolt, 2019: Magtár (Dudás 66, Matrikula), 2001: Maktár, Nagy maktár (SzPCs. 10, 11), 1986: Magtár, Maktár, Nagymaktár (Gyf.) A falu központjától nyugatra, a Bethlen Gábor út és a Bessenyei György utca sarkán álló épület. 1833-ban építették, eleinte terménytárolóként működött, jelenleg pedig vegyesboltként üzemel. Mátyás király utca 2022: Alsê úcca ~ Mátyás király úcca ~ Mátyás király utca ~ Sallai utca ~ Sallai ~ Sallaji ucca, 2019: Alsó utca (Dudás 215, Jankó 1.), 2015: Mátyás király utca, Sallai utca (T6), 2002: Sallai Imre utca (T4), 2001: Äsê úcca, Mátyás kiráj úcca, Sallaji úcca (SzPCs. 5, 11, 13), 1997: Sallai Imre utca (T3), 1996: Sallai utca (Jordán 51), 1986: Alsó utca, Āsê úcca, Ásóṷ úcca, Mátyás kiráj úcca, Mátyás király utca, Sallaji ucca, Sallaji úcca (Gyf.), 1970: Sallai Imre utca, Sallai utca (T5), 1885: Alsó utcza (Kat.), é n: Sallai utca (T2) A

Kossuth nyugatra lévő utca, amely Alsó utca nevét a Kossuth utcához viszonyított helyzetéről kaphatta. Korábban Sallai utca volt a hivatalos neve. Magyar temető lásd Temető Malmi-kút 2001: Malom sorosi kút, Malmi kút (SzPCs. 10) A falu keleti részén, a Malom mellett lévő ártézi kút volt, betemették. Malom 2022: Malom, 2019: Malom (Dudás 215, Jankó 1.), 2001: Malom, Mezeji màlma, Mezeji malom (SzPCs. 10, 11), 1996: Malom (Jordán 46), 1986: Malom, Mezei malma, Mezei malom (Gyf.), 1770: Malom (Dudás 102), é n: Malom (T2). A falu keleti részén, a Bethlen Gábor úton, a Táncsics Mihály utcával szemben, a József Attila utca sarkán álló épület. Először vízimalom, majd szélmalom, később pedig gőzmalom volt. A Mezei malom nevet tulajdonosa, Mezei István után kapta, aki a Rhédey családtól vásárolta meg a malmot, ő alakította gőzmalommá. Mátyók kocsmája lásd Kurta kocsma Meggyesi-kocsma 2001: Bánfi kocsma, Mëggyesi kocsma,

Csillag kocsma (SzPCs. 5, 6), 1996: Bánfi-féle italbolt (Jordán 81). A belterület nyugati részén, a Deák Ferenc úton lévő kocsma volt, majdnem szemben a Dankó Pista utcával. Nevét tulajdonosairól kapta, ma már nem üzemel, lakóház található itt. Malom sor lásd József Attila utca Malom sorosi-kút lásd Malmi-kút Markó 2022: Markó ~ Markóu, Markón, 2019: Markó (Dudás 18), 2001: Márkê (SzPCs. 11), 1996: Markó (Jordán 11–12), 1986: Markou, Márkóṷ, Márko͜u (Gyf.), 1885: Markó (Kat), 1846/66: Markó (SzPCs. 11, Úbsz), 1822: Márkó (HM.) A falu központjától keletre, a Bethlen Gábor utca melletti rész megnevezése. Ez a falu legrégebben lakott helye, kiemelkedett a mocsárvilágból, ma is magasabban helyezkedik el. Egyesek szerint egy itt lakó családról kapta a nevét, mások szerint ilyen nevű család sosem élt a településen. Mezei malma lásd Malom Mezei-malom lásd Malom Micimackó lásd Gyermekotthon Mikszáth Kálmán utca

2022: Hámán Kató utca ~ Mikszáth, 2015: Mikszáth Kálmán utca (T6), 2002: Hámán Kató utca (T4), 2001: Hámán Katê úcca, Hív¬ sikátòr (SzPCs. 8), 1997: Hámán Kató utca (T3), 1986: Hámán Katóu, Sikátor (Gyf.), 1970: Hámán Kató utca (T5). A falu nyugati részén, az Árpád fejedelem és a Nagy Sándor utcát összekötő utca. A Hívő sikátor nevet arról kapta, hogy egykor ezen az utcán állt a Baptista imaház. Markósi-kanyar lásd Kettős-kanyar Markó-zug lásd Petőfi utca 40 Korábban Hámán Kató utca volt a hivatalon neve. Dankó Pista utcával párhuzamosan futó kis utca. Mini 2022: Kiskocsma ~ Mini. A belterület központjában, a Deák Ferenc út és a Szabadság tér sarkán, a Kossuth utcával szemben álló kis kocsma. Nagy utca lásd Kossuth utca Móricz Zsigmond utca 2022: Zója, 2015: Móricz Zsigmond utca (T6), 2002: Zója utca (T4), 2001: Nyéki sikátòr, Zêja úcca (SzPCs. 12, 15), 1997: Zója utca (T3), 1986: Zóuja

úcca, Sikátor (Gyf.), 1970: Zója utca (T5), é n: Zója utca (T2). A Deák Ferenc utcától északra, a Mátyás király és az Árpád fejedelem utcákat összekötő kis utca. Korábban Zója utca volt a hivatalos neve, a Nyéki sikátor nevet egy egykor itt lakó személy vezetékneve után kapta. Nagy-kanyar 2022: Nagy-kanyar, 2001: Jeneji kanyàr (SzPCs. 8) A Deák Ferenc út kanyarulata, ahogy a falu nyugati részén a Negyvenhetesbe fut. Nevét a sarkon lakó Jeney családról kapta. Nagy utcai régi temető lásd Zsidó temető Nagy utcai zug lásd Széchenyi utca Nagy-kanyar lásd Kettős-kanyar Nagy-kereszteződés 2022: Nagykereszteződés. A Bethlen Gábor út és a Negyvenhetes kereszteződése a település keleti szélén, Furta felől. Művelődési ház 2022: Kultúrház ~ Művelődési ház, 2019: Kultúrház, Művelődési Ház (Dudás 193, 142), 2015: Könyvtár (T6), 2001: Grêfi lakás (SzPCs. 7), 1997: Könyvtár (T3), 1996: könyvtár, Kultúrház,

művelődési ház (Jordán 11–12, 62), 1986: Grófi lakás, Gróufi lakás, Kultúrház (Gyf.), é n: Kultúrház (T2) A település művelődési háza, régebben itt működött a könyvtár. A Rhédeyek korában grófi lakásként funkcionált. Nagykocsma lásd Sárréti Nagypálya lásd Futballpálya Napsugár lásd Kurta kocsma Nazarénus imaház 2001: nazarénus imaház, zsidó hitközség imaháza (SzPCs. 12, 15) A Wesselényi Miklós utcán volt valamikor, ma már nincs meg, a nevet sem ismerik. Nagy ABC lásd Nagybolt Nazarénus sikátor lásd Wesselényi Miklós utca Nagy bolt 2022: Nagy bót, 2019: Nagy ABC (Dudás 180), 2001: Nagy bêt (SzPCs. 11), 1986: Központi ABC, Nagy bout (Gyf.) A Kossuth utca és a Deák Ferenc út sarkán álló épület, melynek Kossuth utcai részén a falu legnagyobb élelmiszerüzlete. Nyéki sikátor lásd Móricz Zsigmond utca Oláh sikátor lásd Bocskai István utca Oláh temető lásd Temető Oláhfalu 2022: Oláfalu, 2019:

Oláh falu (Dudás 58), 1996: Oláh falu (Jordán 21), 1986: Olá falu, Oláhfalu (Gyf.), 1885: Oláh falu (Kat.) A településnek a központtól északra elhelyezkedő része, a Kossuth és a Dankó utca határolja. Régen a településnek ezen a részén laktak a görögkeleti vallásúak. JORDÁN SÁNDOR szerint románok már az 1660-as évektől laktak a faluban, pásztorként érkeztek ide, majd letelepedtek. Nagy magtár lásd Magtár Nagy óvoda 2022: Nagy óvoda ~ Régi óvoda ~ Edzőterem ~ Konditerem ~ Óvoda, 2001: Nagyêvoda (SzPCs. 11) A Kossuth utcán található épület, mely korábban óvodaként működött, ma edzőterem. A Nagy Óvoda névvel a Kastélykertben található óvodától különböztették meg. Nagy Sándor utca 2022: Nagy Sándor úcca, 2002: Nagy Sándor utca (T4), 2001: Naty Sándor úcca (SzPCs. 11), 1997: Nagy Sándor utca (T3), 1986: Nagy Sándor úcca (Gyf.), 1970: Nagy Sándor utca (T5). A falu nyugati részén, a Deák Ferenc utcából

kiinduló, a Ortodox templom lásd Görögkeleti templom Orvosi rendelő 2022: Fogorvosi rendelő ~ Orvosi rendelő, 1996: Orvosi rendelő (Jordán 21). A Bethlen Gábor úton, az Öregek 41 Otthona melletti épületben működik az orvosi és a fogorvosi rendelő. Községháza (SzPCs. 13), 1996: Községháza (Jordán 11–12), 1909: Községház (Vadon). A falu központjában, a Szabadság téren álló intézmény. 1906-ban építették, 1989-ben felújították. Önkormányzat lásd Polgármesteri hivatal Öregek Otthona 1. 2022: Idősek napköziotthona ~ Öregek Napközi Otthona ~ Öregek napközije ~ Öregek otthona, 1996: Öregek Napközi Otthona (Jordán 49). A Bethlen Gábor úton, a Református templom mellett található intézmény, korábban itt működött az állatorvosi rendelő. Posta 2022: Posta, 2019: Posta (Dudás 92), 1996: Posta (Jordán 50). A Bethlen Gábor úton, a Református templommal szemben, az Ifjúsági szállás mellett található

épület, már bezárt, a posta átköltözött a Nagy boltba. Rákóczi utca 2022: Rákóczi utca ~ Rákóczi út ~ Rákóuczi úcca ~ Szilvás ~ Szílvás, Szilvásba, 2019: Rákóczi utca, Szilvás (Dudás 28, 143), 2015: Rákóczi utca (T6), 2002: Rákóczi út, Rákóczi utca (T4), 2001: Rákêci úcca, Szilvás, Szìlvás (SzPCs. 13, 47, 14), 1997: Rákóczi út (T3), 1996: Rákóczi utca, Szilvás (Jordán 11– 12, 64), 1986: Rákóuci úcca, Rákóuci út, Szilvás, Szlvás (SzPCs.47 – T), 1970: Rákóczi út, Rákóczi utca (T5), 1938: Szlvás (SzPCs. 47, T.1938), 1927: Szlvás (SzPCs 47– T), 1895: Szlvás (SzPCs. 47, Zsúkt), 1885: Szilvás (Kat), 1875: Szilvás (SzPCs. 14, O 620) A település központjából kiinduló, dél felé haladó hosszú utca, amely mindkét oldalon szilvafákkal van beültetve, innen ered a Szilvás neve. A településen kívüli folytatása a Komádi út. Öregek Otthona 2. lásd Gépállomás Paplak lásd Lelkészlak Park 2022:

Játszótér ~ Park, 2002: játszótér (T4), 2002: 2001: Park (SzPCs. 13), 1986: Park (Gyf.), é n: Park (T2) A Polgármesteri hivatal mögött, a Kanálisig terjedő füves, fás terület, ahol játszótér is található. Korábban színpad és kuglipálya is volt itt. Pártház lásd Faluház Petőfi utca 2022: Petőfi úcca, 2019: Petőfi utca (Dudás 28), 2015: Petőfi utca (T6), 2002: Petőfi utca (T4), 2001: Màrkê zug, Pet¬fi úcca (SzPCs. 11, 13), 1996: Petőfi utca (Jordán 11– 12), 1986: Markó zug, Márkóṷ zug, Petőfi úcca, Petőfi utca (Gyf.), 1970: Petőfi (T5), é n: Petőfi utca (T2). A település központjától keletre, a Bethlen Gábor útból kiinduló kis utca, amely a Markó településrészen van, innen ered a Markó zug név. Református templom 2022: Református templom ~ Templom, 2019: Református templom, Templom (Dudás 58, 216, Jankó 1.), 2001: református templom (SzPCs. 1), 1996: Református templom (Jordán 24–25), 1970: Ref. templom

(T5). A központtól keletre, a Bethlen Gábor út mellett található templom. Az elsőt 1718-ban építették, melyhez a várból is vittek alapanyagot. Ez katolikus templom volt, melyet aztán átalakítottak és átvettek a reformátusok. 1784-ben aztán új templomot építettek helyben égetett téglából, majd 1862ben felújították. Vadon Miklós írása szerint a templom mellett egykor temető volt, több emberi csont és koponya került elő innen. Piac 2022: Pijac ~ Piactér, 2019: Piactér (Dudás 215, Jankó 1.), 2002: Piac tér (T4), 2001: Pijactér ~ Pijac (SzPCs. 13), 1997: Piactér (T3), 1986: Pijac tér, Pijactér (Gyf.), 1970: Piac tér (T5), 1909: Piatztér (Vadon). A Polgármesteri hivatal mellett, a Rákóczi utcán található piac, nemrég újították fel. Piactér lásd Piac Pihenő kocsma 2022: Pihenő kocsma 2001: Dávit kocsma (SzPCs. 7), 1996: Dávid János kocsmája (Jordán 79). A Mátyás király utca elején álló kis fakocsma. A korábbi neveit

tulajdonosa, Dávid János után kapta. Régi óvoda lásd Nagy óvoda Régi temető 1. 2022: Rígi temet¬, 2001: Rígi temet¬ (SzPCs. 13) A Temető utcán, a mostani temetővel szemben van. Bár benőtték a bokrok ezt a rész, néhány sírhely még ma is látható benne. Polgármesteri hivatal 2022: Hivatal ~ Községháza ~ Önkormányzat ~ Polgármesteri hivatal ~ Tanácsháza, 2019: Községháza, Községháza (Dudás 58, 215, Jankó 1.), 2001: 42 Régi temető 2. lásd Zsidó temető Kossuth utcához tartozik, nevét a sarkon lakó Senye-Duró Imréről kapta. Régi út 2022: Régi út. A Negyvenhetes főút korábbi szakaszának a megnevezése, mely áthaladt a falun, a mai Deák és Bethlen Gábor út. Az új szakasz megnevezése: Elkerülő út Rendőrörs lásd Rendőrség Sportpálya lásd Futballpálya Strand 2022: Fűrdőmedence, 2019: Strand, Uszoda (Dudás 116, 215, Jankó 1.), 2001: Fǜrd¬ (SzPCs. 7), 1996: Strand (Jordán 46), é n.: Strand (T2) A

Parkban volt, valójában csak egy fürdőmedencéből állt, fel lett töltve homokozónak. Rendőrség 2022: Rendőrörs ~ Rendőrség ~ Rendőrsíg, 2002: Rendőrség (T4), 1997: Rendőrség (T3), 1970: Rendőrség (T5), é. n: Rendőrörs (T2). A Kossuth utcán, a Tüzép mellett található. Szabadság tér 2022: Szabadság tér, 2015: Szabadság tér (T6), 2002: Szabadság tér (T4), 2001: Szabaccság tér (SzPCs. 13), 1997: Szabadság tér (T3), 1986: Szabaccság tér (Gyf.), 1970: Szabadság tér (T5), é n: Szabadságtér (T2). A falu központi része, itt található a Polgármesteri hivatal. Réti lásd Sárréti Rhédey-kastély 2022: Kastély ~ Kastíly ~ Rhédey-kastély, 2019: Kastély, Rhédey kastély (Dudás 97, 142), 2001: Kastéj (SzPCs. 8), 1996: Kastély (Jordán 18), 1986: Kastéj, Kastély (Gyf.), 1864: Kastély (P 560) A falu központjától nyugatra, a Bethlen Gábor úton található épület. Gróf Rhédey Gábor építtette 1858-ban, később az

Almási és a Vay családok birtokolták. Iskolaként és könyvtárként is működött, a KISZ klub a pincéjében volt, ma kiállítások találhatók benne. Szabadság utca 2022: Szabadság út ~ Szabadság utca, 2015: Szabadság utca (T6), 2002: Szabadság utca (T4), 2001: Szabaccság úcca (SzPCs. 14), 1997: Szabadság utca (T3), 1986: Szabaccság úcca (Gyf.), 1970: Szabadság utca (T5). A falu központjától délre, a Rákóczi utcából nyugati irányba nyíló kis utca. Román Pista boltja lásd Magtár Széchenyi utca 2022: Bicskás-Sárvári sikátòr ~ Széchenyi zug ~ Zug, 2015: Széchenyi utca (T6), 2001: Nagy úccaji zug, Bicskás sikátòr, Bicskás-Sárvári sikátòr, Szécsényi úcca (SzPCs 12, 6, 14), 1996: Széchenyi utca (Jordán 51), 1986: Szécsényi úcca, Zug úcca (Gyf.), 1970: Széchenyi utca (T5), 1885: Hajnal utcza (Kat.), é. n: Szechenyi utca (T2) A falu északi részén, a Kossuth utcából kiágazó, attól keletre fekvő utca, ez

magyarázhatja a korábbi Hajnal utca megnevezést. A Bicskás sikátor és a Bicskás-Sárvári sikátor nevet az itt lakó Bicskás-Sárvári Józsefről kapta. A zug névrész a keskenységével magyarázható. Román Pista-féle vegyesbolt lásd Magtár Román templom lásd Görögkeleti templom Ruca Pista Dögöljmegje lásd Gépállomás Sakter zug lásd Wesselényi Miklós utca Sallai lásd Mátyás király utca Sallai utca lásd Mátyás király utca Sárréti 2022: Sárréti ~ Jancsika bóuttya ~ Réti, 2019: Nagykocsma (Dudás 215, Jankó 1.), 2001: Sárréti, Sárréti étterem (SzPCs. 13), 1996: Sárréti étterem, Sárréti vendéglő (Jordán: 50, 11–12). A központban, a Kossuth utca és a Szabadság tér sarkán álló épület, mely egykor vendéglátóegység volt, jelenleg boltként üzemel, tulajdonosa, Gitye János. Széchenyi zug lásd Széchenyi utca Szemétlerakó lásd Szeméttelep Szeméttelep 2022: Szeméttelep, 2015: Szemétlerakó (T6). A település

keleti szélén, a Gépállomáson túl, egészen Furta alatt volt, már megszüntették. Sárréti étterem lásd Sárréti Sárréti vendéglő lásd Sárréti Senye sikátor 2001: Senye sikátor (SzPCs. 13) Az Árpád fejedelem és a Kossuth utca közötti útszakasz megnevezése, hivatalosan a Szilvás lásd Rákóczi utca 43 Szoborpark 2022: Szoborpark. A Szabadság téren található fából faragott szoborcsoport a Polgármesteri hivatallal szemben. itt, a ma meglévő épület egy vadásztársaság tulajdonában áll. Szúnyog Péter utca lásd Dankó Pista utca Vasvári Pál utca 2022: Vasvári Pál ~ Vasvári úcca, 2002: Vasvári Pál utca (T4), 2001: Vasvári Pál úcca (SzPCs. 15), 1997: Vasvári Pál utca (T3), 1986: Vasvári Pál ucca, Vasvári Pál úcca (Gyf.), 1970: Vasvári Pál utca (T5) A falu nyugati részén, a Deák Ferenc utcából kiinduló, a Dankó Pista utcával párhuzamosan futó kis utca. Vak zsidó bolja lásd Állatorvosi lakás Szúnyog

utca lásd Dankó Pista utca Tanácsháza lásd Polgármesteri hivatal Táncsics Mihály utca 2022: Táncsics, 2015: Táncsics Mihály utca (T6), 2002: Táncsics Mihály utca, Táncsics utca (T4), 2001: Táncsics Miháj úcca, Táncsics úcca (SzPCs. 14), 1997: Táncsics Mihály utca (T3), 1986: Táncsics ucca, Táncsics úcca (Gyf.), 1970: Táncsics Mihály utca (T5), é. n: Táncsics M utca (T2) A falu keleti részén, a Bethlen Gábor útból kiinduló utca, mely kivezet a határba. Vendégház lásd Ifjúsági szállás Vöröshadsereg út lásd Deák Ferenc út Vörösmarty utca 2022: Vörösmarty utca, 2015: Vörösmarty utca (T6), 2002: Vörösmarty utca (T4), 2001: Sikátor, Vörösmarti úcca (SzPCs. 13, 15), 1997: Vörösmarty utca (T3), 1986: Sikátor, Vörösmarty úcca (Gyf.), 1970: Vörösmarty utca (T5). A falu nyugati részén, a Deák Ferenc utcával párhuzamosan futó, attól északra található utca. Az erre merőlegesen futó, északi irányba tartó utcának

is ez a neve. Temető 2022: Temető, 2015: temető (T6), 2001: Temet¬, Új temet¬ (SzPCs. 14), 1986: Temetőü, Magyár temetőü, Olá temetőü (Gyf.) A Temető utcán, balkéz felől található, régebben megkülönböztették a magyar és az oláh részt, a korábbi temető vele szemben volt. Temető utca 2022: Temető utca. A Negyvenhetestől déli irányba tartó utca, itt található a Temető. Wesselényi Miklós utca 2022: Wesselényi ~ Fürst Sándor, 2015: Wesselényi Miklós u. (T6), 2002: Fürst Sándor utca (T4), 2001: Für Sándor úcca, Fürt Sándor úcca, Nazarénus sikátòr, Zsidê sikátòr (SzPCs. 7, 12, 15), 1997: Fürst Sándor utca (T3), 1996: Sakterzug (Jordán 31), 1986: Fürst Sándor, Sikátor (Gyf.), 1970: Fürst Sándor utca (T5), é. n: Fürszt Sándor utca (T2). Az Árpád fejesdelem, a Mátyás király és a Dankó Pista utcákat összekötő utca, mely kivisz a határba, a Zsellérföldre. Nazarénus sikátor-nak, Zsidó sikátor-nak és

Sakter zug-nak azért nevezték, mert valamikor ezen az utcán volt a Nazarénus imaház. Korábban Fürst Sándor utca volt a hivatalos neve. Templom lásd Református templom Új iskola lásd Általános Iskola Új temető 1. lásd Temető Új temető 2. lásd Zsidó temető Urasági épületek 2022: Urasági épületek, 1996: Grófi udvar (Jordán 26), 1909: Grófi udvar (Dudás 45, Vadon). A Rhédey-kastély udvarába tartozó épületek, pl. a Gazdatiszti lakás. Úri negyed lásd Bessenyei György utca Zója utca lásd Móricz Zsigmond utca Úri sor lásd Bessenyei György utca Zug lásd Széchenyi utca Úri utca lásd Bessenyei György utca Zsidó hitközség imaháza lásd Nazarénus imaház Uszoda lásd Strand Vadászház 2022: Vadászház. A belterület nyugati szélén, a Deák Ferenc úttól délre, a Bika-dombnál található. Korábban istálló állt Zsidó sikátor lásd Wesselényi Miklós utca 44 3. A névrendszer nyelvi elemzése 3.1 A névsűrűség,

objektumsűrűség vizsgálata A helynévgyűjtés, a helynévkutatás a 2022 januárjában útjára indult Magyar Nemzeti Helynévtár Programmal talán soha nem látott lendületet kapott, ugyanakkor lényeges, hogy az összegyűjtött anyagokat elemzés is kísérje. Ez nem csak önmagában fontos, hanem azért is, mert ezáltal lehetőség nyílik a más települések névanyagával történő összevetésre, ami alapján kirajzolódhatnak a magyar helynévrendszer egészének a legfontosabb vonásai is. Jómagam Zsáka településre vonatkozó leíró elemzést végzek HOFFMANN ISTVÁN Helynevek nyelvi elemzése című munkája alapján, majd ezt követően Nagykörű, Tapolcafő és Tard települések névanyagával vetem össze a névanyagot. Az összehasonlítást HOFFMANN ISTVÁN Nagykörű és Tapolcafő. Összehasonlító helynévrendszertani vizsgálat című tanulmánya, valamint JUHÁSZ ANNA Tard helynevei címet viselő szakdolgozata alapján végzem el. A vizsgálat

középpontjában álló Zsáka település az Alföldön, Hajdú-Bihar megyében található, Nagykörű Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Tisza mentén, Tapolcafő Veszprém megyében a Bakony nyugati lábánál, Tard pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Bükk lábánál fekszik. Az összevetett települések közül Zsáka bír a legnagyobb területtel, 79 km2, Nagykörű 54 km2, Tapolcafő 15 km2, Tard pedig 40 km2 területű. Zsáka lakossága a vizsgált időszakban 1500 fő, Nagykörűé 1557 fő, Tapolcafőé 1093 fő, Tardé 1150 fő. Ezekből az adatokból kitűnik, hogy a települések lakosságszáma hasonló: a két szélsőérték között is a másfélszeresénél kisebb különbség mutatkozik. Jelentős viszont a települések területi eltérése: Zsáka területe például több mint ötszöröse Tapolcafőének. A leíró elemzés elvégzésének első lépése az volt, hogy a zsákai névanyagból kiválasztottam a jelenkori adatokat, majd ebből a

külterületre vonatkozókat, mivel az összehasonlítandó települések elemzései is ezeket tartalmazzák. Ennek megfelelően 212 névadat gyűlt össze, ami 145 helyet, objektumot jelöl Ezen adat alapján megvizsgálhatjuk a település név-, illetve objektumsűrűségét, ami azt mutatja meg, hogy egy egységnyi területre hány név, valamint hány névvel megjelölt objektum (hely) esik (HOFFMANN 2015: 378). Zsákán tehát 212 jelenkori külterületi helynév adatolható, területe pedig 79 km2, így a névsűrűsége 2,7 név/km2. Ez az adat Tard esetében 5,5, Nagykörűben 3,9, Tapolcafőn 12,5 név/ km2 Az objektumsűrűség is hasonlóképpen alakul. Zsákán ez 1,9 objektum/km2, Nagykörű esetében 3,9 objektum/km2, Tapolcafőn 12,4 objektum/km2, Tard esetében pedig 4 objektum/km2. Ebből az látható, hogy a legnagyobb területű Zsákán a legkisebb a név- és az objektumsűrűség, ezt követi a valamivel kisebb területű Nagykörű és Tard, a legnagyobb

értéket pedig Tapolcafő esetében tapasztalhatjuk, amelynek a legkisebb a területe. Ez azzal magyarázható egyrészt, hogy Zsáka esetében sokkal nagyobb területen oszlanak el ezek a nevek, másrészt pedig valószínűsíthető, hogy az egyes megnevezések nagyobb kiterjedésű helyeket jelölnek, mint mondjuk Tapolcafőn. Ezt a feltevésemet igazolják HANKUSZ ÉVA vizsgálatai, ő arra a következtetésre jutott, hogy a névsűrűséget elsősorban a település nagysága befolyásolja; a nagyobb határú településeken kisebb a névsűrűség, mint a kisebb falvakban (HANKUSZ 2017: 113). 45 Objektum-és névsűrűségi vizsgálat 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Zsáka Nagykörű Tapolcafő Tard Terület (km2) Névsűrűség (név/km2) Objektumsűrűség (objektum/km2) 1. ábra: Az egyes települések területi, név- és objektumsűrűségi viszonyai 3.2 A szinonimitás vizsgálata Zsákán 212 külterületi névadatunk van, ami 145 helyet, objektumot jelöl. Ez a

nevek szinonimitásával magyarázható, vagyis van olyan hely, melynek több megnevezése is van, például a Zsellérföld-et Köznyomás-nak is hívják, a Paprét-re a Pap tagja megnevezés is használatban van. Zsáka esetében tehát egy-egy megjelölt helyre 1,5, Tapolcafőn 1,4, Tardon 1,3, Nagykörűben 1,1 név jut. Zsákán 45 névnek van szinonim alakja, ez a nevek 21%-át jelenti, ami megközelíti a kiemelkedő, 28%-os tapolcafői arányt, Nagykörűben ez 8%, Tardon pedig mindössze 5,4%. Nevek szinonimitása 1,5 1 0,5 0 Zsáka Tapolcafő Tard Nagykörű 2. ábra: Az egyes települések neveinek szinonimitása 46 3.3 A helynévfajták vizsgálata A nevek állományának kialakulásában a történeti tényezőkön túl a táj adottságai játszanak jelentős szerepet, utóbbi elsősorban a helynévfajták megoszlására van hatással (HOFFMANN 2015: 378–379). Ennek értelmében a következőkben elvégzem a négy vizsgált település helynévfajtáinak

összehasonlítását. Zsáka Tard Nagykörű Tapolcafő vizek, vízparti helyek nevei 24 – 11% 18 – 8% 50 – 21% 32 – 12% domborzati nevek 7 – 3% 64 – 29% 17 – 7% 34 – 13% határrész nevek 90 – 43% 68 – 31% 89 – 37% 145 – 56% Zsáka építmények nevei 91 – 43% 72 – 32% 85 – 35% 50 – 19% összes név 212 – 100% 222 – 100% 241 – 100% 261 – 100% Tard vizek, vízparti helyek nevei vizek, vízparti helyek nevei domborzati nevek határrész nevek építmények nevei domborzati nevek határrész nevek építmények nevei Nagykörű Tapolcafő vizek, vízparti helyek nevei vizek, vízparti helyek nevei domborzati nevek domborzati nevek határrész nevek határrész nevek építmények nevei építmények nevei 3. ábra: A helyfajtákat jelölő földrajzi köznevek állományának megoszlása Zsáka, Tard, Nagykörű és Tapolcafő települések névanyagában A vizek, vízparti nevek aránya Tardon a legkisebb (8%), Nagykörűn

pedig a legmagasabb (21%, duplája a zsákainak és a tapolcafőinek, melyek esetében hasonló az arány), ez főként azzal magyarázható, hogy – ahogyan azt már korábban említettem – Nagykörű a Tisza mentén található település, itt az egyes folyó 47 szakaszok is bírnak megnevezéssel, ellentétben a másik három településsel. Továbbá Nagykörű esetében a vízparti helyek is rendelkeznek névvel, ez Zsákán is megjelenik, lásd pl. Berettyó-part, Ér-oldal Nagykörűben a leggyakoribb fajtajelölő köznév a gát (9), a másik 3 településen a kút és az ér. Tapolcafőn az ér 12-szer, a kút 9-szer, Tardon és Zsákán ennél jóval kevesebbszer jelennek meg; Tardon a kút négyszer, az ér háromszor, itt csak a gödör fordul elő gyakrabban (ötször). Zsákán az ér 6-szor, a kút 5-ször fordul elő, és nincs is ezeknél gyakrabban megjelenő fajtajelölő földrajzi köznév a víznevek esetében (a kanális fordul még elő kétszer, a

gát, a part, a csatorna, a láp, valamint a tó csak egy-egy névben jelenik meg). A domborzati nevek aránya az alföldi településeken, Zsákán (3%), illetve Nagykörűben (7%) a legalacsonyabb (5%), az élen a hegylábaknál fekvő helységek, Tapolcafő (13%, csaknem duplája a nagykörűinek) és Tard állnak (29%) (ez csaknem tízszerese zsákainak). Tard esetében a magas arány azzal magyarázható, hogy ott az egyes kiemelkedések részei is külön elnevezéssel bírnak (JUHÁSZ 2021: 44). Nagykörűben a part (6), a hát (4) és a lapos (4), Tapolcafőn a domb (10), az alj(a) (7) és a hegy (4), Tardon a hegy (7), a dűlő (15), az oldal (11), a tető (11) és a völgy (10) a leggyakoribb fajtajelölő köznevek, Zsákán a domb (4), előfordul továbbá a lapos (2) és a hát (1). A természeti nevek, vagyis a víznevek és a domborzati nevek három település esetében a névanyagnak körülbelül egynegyed részét teszik ki (Tardon 37%, Nagykörűben 28%, Tapolcafőn

pedig 25%), a határnevek jelentősebb arányát a műveltségi nevek adják (Tardon 63%, Nagykörűben 72%, Tapolcafőn 75%). Zsáka esetében ez az arány utóbbi javára tolódott el (természeti nevek: 14% - műveltségi nevek: 86%). A továbbiakban a műveltségi neveket tárgyalom Tard Zsáka 13% 37% 63% 87% műveltségnevek természeti nevek Nagykörű Tapolcafő 28% 25% 75% 72% 4. ábra: A természeti és a műveltségnevek aránya a vizsgált településeken A vizsgált települések zömében a helynevek legnagyobb részét a határnevek teszik ki (kivétel ez alól Zsáka, ahol az építménynevek aránya magasabb). Zsákán az erdő a leggyakoribb földrajzi köznév (14), majd ezt követi a dűlő (9), amely a másik három településen az élen jár (Tapolcafőn 29, Nagykörűben 16, Tardon pedig 15 névben fordul elő). Ezeken a településeken gyakori még a föld (Tapolcafő 14, Nagykörű 13, Tard 7), ezeknél valamivel kisebb arányban, de jelen van

Zsákán is (5), ahol a legelő a hasonlóan gyakori földrajzi köznév (5), előfordul ennél gyakrabban a zug (7), ennél kevesebbszer a nyomás (2), a szőlőskert (2), a tag (2), a rét (1) és a kaszáló (1). 48 Az építménynevek esetében Zsákán a tanyák körében kiemelkedő értéket tapasztalhatunk, a major megnevezésekkel (3) együtt ugyanis 60 névben fordul elő a tanya köznév. Ez még a JUHÁSZ ANNA által magasnak minősített nagykörűi számnak (33) is csaknem a duplája! Így a zsákai anyagban az építménynevek 66%-ában találkozhatunk a tanya megjelöléssel. Ezt követi a sokkal kisebb számú út (8), ami már hasonlítható a tardi statisztikához (7). Ami pedig Tapolcafőt illeti, ott a malom- (15) és a bányanevek (9) száma a legmagasabb. A fenti adatok is azt igazolják tehát, hogy a terület helynevei nagyon pontosan tükrözik annak földrajzi és gazdasági helyzetét. 3.4 A földrajzi köznevek vizsgálata A névadás pillanatában

minden név motivált, többnyire egyértelmű, hogy a helynek milyen tulajdonsága, sajátossága tükröződik a névben. Gyakran a földrajzi köznevek is helyet kapnak a megnevezésben a hely fajtájának a kifejezésére, sőt olykor földrajzi közneveket magában is használunk helyek megjelölésére. Annak elhatárolása, hogy mi az, ami földrajzi köznévnek tartható a beszélők mindennapi nyelvhasználatában, és mi az, ami egyben helynévnek is tekinthető, a kutató feladata, aki leggyakrabban az adott településen megkérdezett adatközlők névhasználatából következtet ennek a nehéz kérdésnek az eldöntésére. A földrajzi köznevek nevekben való előfordulása egyenetlen képet mutat: amint már láthattuk a tanya 60 névben szerepel, míg a part például csak egyben. Zsákán 41 földrajzi köznév van használatban, ezek a következőek: bikaistálló, csatorna, domb, dögtemető, dűlő, ér, erdő, föld, főút, gát, gátőrház, híd, járás,

kanális, kaszáló, kripta, kút, láp, lapos, legelő, lődomb, lőtér, major, malom, nyomás, oldal, part, rét, rizstelep, szőlőskert, tag, tanya, temető, tó, út, vadászház, vár, zug. Ez a szám nagyon hasonlít Tapolcafő településéhez, ahol 40, Nagykörűben ennél több, 61 földrajzi köznevet használnak, Tardon pedig mindössze 25-öt. Az egyes településeken használatban lévő földrajzi köznevek száma és a névsűrűség között nem mutatkozik összefüggés. 3.5 A helynévszerkezet vizsgálata Szerkezetüket tekintve a nevek egy- vagy kétrészesek lehetnek, attól függően, hány olyan elem van bennük, amely információt közöl a denotátumról (HOFFMANN 1993: 40). JUHÁSZ ANNA megemlíti szakdolgozatában, hogy az egyrészes nevek jóval ritkábban fordulnak elő, ezt igazolja ennek a négy településnek a vizsgálata is, Tardon az összes név 13%-a, Nagykörűben 19%-a, Tapolcafőn 21%-a, Zsákán pedig 23%-a egyrészes. A névrészeket

funkcióik alapján négy csoportba sorolhatjuk: fajtajelölő (F), sajátosságjelölő (S), megnevező (M), illetve konvencionális (K) (HOFFMANN – RÁCZ – TÓTH 2018: 173). Mivel utóbbi – amely leginkább a belterületi utcanévadásban jellemző kategória – az előző három település vizsgálata során nem jelent meg, így azt nem tudom viszonyítani: Zsákán 2 ilyen típusú egyrészes név van használatban (Új Élet, Negyvenhetes). A további funkciókat azonban már tudom viszonyítani is, ezek nagyjából egyenletesen oszlanak meg a három korábban vizsgált településen, bár HOFFMANN ISTVÁN kiemeli, hogy Tapolcafőn ritkábbak az F funkciójúak, ez igaz Zsákára is, csak kilenc van belőlük (pl. Ér, Vár, Lapos), ezek mindegyike egyszerű földrajzi köznévből alakult. Nagykörűben az M funkciójúból mutatkozik kevesebb, Zsákán ezt a funkciót 17 név képviseli (pl. Kálló, Berettyó, Csipszila, Bicó). Sajátosságjelölő funkciója 21

névnek van, ezek nagy része képzős forma (12), például Zsoldos, Szarkás, Cserepes, de vannak képző nélküliek is, például Lésza-Veres, Gábor-Szabó, Sőre, Bogárzó. A kétrészes nevek alaptagjai Zsákán 100%-ban fajtajelölő funkcióval bírnak, Nagykörűben ez az arány 90%, Tapolcafőn 82%, Tardon pedig 88%. A leggyakoribb mind a négy település esetében az S+F szerkezet, de találkozhatunk M+F-el (Kálló-csatorna) és K+F-el is (Negyvenhetes főút). Ha a sajátosságjelölő funkciót tovább bontjuk, a leggyakoribbak azok, amelyek kifejezik a hely viszonyát valamilyen külső dologhoz, körülményhez (107), például Horgosi-gátőrház, Cseke malma, ezt követik azok, melyekben a névrész kifejezi a hely valamely más helyhez való viszonyát (44), például Csátó-kút, 49 Bakonszegi út, Kígyósi-legelő, majd azok a nevek következnek, melyekben a névrész kifejezi a hely valamely tulajdonságát (16), például Nagy-lapos, Kengyel-ér,

Ó-Berettyó. Az alaprészben legsűrűbben megjelenő lexéma Zsákán (57) és Nagykörűben (32) is a tanya, Tapolcafőn (29) és Tardon (15) pedig a dűlő. A bővítményrészként szereplő lexémák változatosabbak, így azok nem ismétlődnek ilyen gyakran. Míg Nagykörűben, Tapolcafőn és Tardon is a leggyakoribbnak a kis tekinthető, Zsákán ez elő sem fordul, a szintén gyakori nagy azonban itt is megjelenik 5 névben (Nagylapos, Nagy-tó, Nagy-szőlőskert, Nagy-kaszáló, Nagy-legelő). A nevek funkcionális-szemantikai elemzését követően a továbbiakban a nevek lexikális-morfológiai elemzését végzem el, ez mélyíti a névrendszerre vonatkozó ismereteket. A földrajzi köznevekről már esett szó az előbbiekben, így most erre külön nem térek ki. Mind a négy település anyagában találunk olyan neveket, melyekben más helynevek fordulnak elő. Zsáka esetében ez a nevek 30%-ában jelenik meg (pl. Vekerdi út, Szarkási-erdő, Reményi-dűlő), ez

az arány hasonló Nagykörűéhez, ott a nevek 34%ában vannak helynevek, Tapolcafő településen ezeknél magasabb értéket tapasztalunk: 47%, Tard esetében pedig alacsonyabbat; 20%. Kiemelkedik továbbá a személyt jelölő szavak csoportja Zsákán 89 ilyen jellegű név van (pl. Bak Jani tanyája, Cseke malma, Tusz-tanya), ez a teljes névállomány 39%át teszi ki, tehát még a helyneveknél is magasabb az aránya, ez nem jellemző a másik 3 településre: Nagykörűben a nevek 22%-át, Tardon 13%-át, Tapolcafőn pedig 12%-át teszi ki. Részletesebben megvizsgálva ezt a csoportot, azt látjuk, hogy Zsákán ezen a kategórián belül a legnagyobb aránya a családneveknek van, a személyt jelölő nevek 52%-a ebbe a csoportba tartozik (pl. Boltos-tanya, Dózsatéesz, Karácsony-dombja), ezt követi a többelemű személynév kategóriája, ami 20%-ot tesz ki (pl Bak Jani tanyája, Erdei Mariék tanyája), 4 ragadványnév is megjelenik (pl. Dugó-féle tanya, Tota

Zoli-féle tanya), keresztnév viszont egy sem. A helynevekben szereplő személynevek magas aránya Zsákán azzal van összefüggésben, hogy itt különösen magas a műveltségi nevek száma, s ezek között is fontos szerepe van a birtoklás kifejezésének. A helynevek morfológiai szerkezetét vizsgálva kitérek a toldalékmorfémákra, először az előtagokat, valamint az egyrészes neveket vizsgálom meg. Mind a négy vizsgált településen a leggyakoribb az -i képző megjelenése a nevekben, Zsákán 19 név esetében találkozhatunk vele (pl. Falusi föld, Ezredesierdő, Bakonszegi út), az -s képző 12 névben jelenik meg (pl Makkos-kanális, Szúnyogos-ér) A másik három településen is ezek a leggyakoribb képzők, melyek az első névrészhez, a bővítményhez kapcsolódnak, Tardon a szám is egészen hasonló (23), Tapolcafőn azonban ehhez képest kiugró értéket tapasztalunk (89). Egyéb toldalék Zsákán nem is jelenik meg, ez azonban nem egyedi

jelenség, Nagykörűben és Tardon sincs ilyen név, Tapolcafőn is csak kettő (Sédre dűlő, Tóra dűlő). Zsákán a harmadik személyű birtokos személyjel jelenik meg legtöbbször (26) (pl. Verebi tanyája, Truckos tanyája, Szilágyi hídja), és csak fele ennyi az -s képzős név, névrész (13) (pl. Poklos, Zsoldos, Káposztás). Az egyrészes nevek, valamint a kétrészes nevek alaptagjában Nagykörű, Tapolcafő és Tard településen az -s a leggyakoribb képző, ennél jóval kisebb arányban jelennek meg harmadik személyű birtokos személyjellel ellátott nevek, ebben tehát eltérés tapasztalható a másik 3 vizsgált település és Zsáka között. Az azonban közös, hogy a többesjel csak pár névben jelenik meg mind a négy településen: Zsákán csak egy ilyen adat van (Vitézföldek), Tardon kettő (Kenderföldek, Vitéztelkek), Nagykörűben 4 (pl. Sarkantyúk, Sárgás-gödrök), Tapolcafőn ennek csaknem a duplája, 9 név van többesjellel ellátva

(pl. Nyolcasok, Faluföldek) 3.6 Összegzés Zsáka gazdag névanyagának gyűjtésével, szótárba rendezésével, elemzésével, valamint más településekkel való összehasonlításával nemcsak a magyar nyelvterület mikrotoponímáit feldolgozó munkák számát gyarapítottam, de igyekeztem hozzájárulni a települések rendszertani sajátosságainak megértéséhez is. Érdekes lenne ezt követően Zsáka anyagát összeveti további szomszédos települések névanyagával is. Ezt a feladatot jómagam Vekerd település kapcsán szeretném először elvégezni a jövőben, hiszen e két település viszonya, helyzete egyedülálló, Zsáka határa ugyanis teljesen körbeveszi Vekerdet. 50 4. Felhasznált irodalom AOklt. = KRISTÓ GYULA szerk Anjou-kori oklevéltár 1- Documenta Res Hungaricas tempore regum Andegavensium illustranda. Budapest–Szeged 1990- ÁSz. = FEHÉRTÓI KATALIN: Árpád-kori személynévtár: (1000–1301) Budapest 2004 BUNYITAI = BUNYITAY VINCE,

A nagyváradi püspökség története alapításától jelenkorig III. Nagyvárad, 1884. Bv. = Birtokvázlat 1962 Polgármesteri Hivatal, Zsáka ComBih. = HELLER, GEORG, Comitatus Bihariensis Die historischen Orstnamen von Ungarn Band 20 München, 1986. Cs. = CSÁNKI DEZSŐ, Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I Bp, 1890 D. = DÁVID ZOLTÁN, Az 1598 évi házösszeírás Bp, 2001 DHA. = Diplomata Hungariae Antiquissima I 1000–1131 Edendo operi praefuit GEORGIUS GYÖRFFY Bp., 1992 DILICH, WILHELM: Zsáka vára. Rézkarc 1600 Magyar Történelmi Képcsarnok DÖ. = Bihar megye 1552 évi diktális összeírása In: PESTY 8–48 DUDÁS = DUDÁS JÓZSEF, Zsáka öröksége. Mályi, 2019 EKFT. = Az első katonai felmérés A Magyar Királyság teljes területe 965 nagyfelbontású színes térképszelvényen. 1782–1785 DVD Budapest, Arcanum Adatbázis Kft, 2004 EWUng. = Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen Budapest, 1992 FKnT. = BÁBA BARBARA – NEMES

MAGDOLNA: Magyar földrajzi köznevek tára A Magyar Névarchívum Kiadványai 32. Debrecen 2014 FNESz. = KISS LAJOS, Földrajzi nevek etimológiai szótára I–III Bp 1988 Furta krónikáskönyve = Furta krónikáskönyve. Szerk: dr BARANYI BÉLA, JORDÁN SÁNDOR Furta, 1998. GL1 = Gaszner Lőrinc térképe a Berettyó, Hortobágy és Sárrét vízrajzáról. 1779 In: Bakonszeg története és néprajza. 1990 291 GL2 = Gaszner Lőrinc térképe a Berettyó és a Sebes-Körös mocsarairól. 1782 In: Bakonszeg története és néprajza. 1990 292 GL3 = Gaszner Lőrinc térképe a Körösök és a Berettyó vidékéről. 1802 In: Bakonszeg története és néprajza. 1990 293 Gy. = GYÖRFFY GYÖRGY, Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III Bp, 1987 Gyf. = Az 1986-os hallgatói gyűjtés gyűjtőfüzetei Debrecen, 1986 (kézirat) HA. 1 = Helynévtörténeti adatok a korai ómagyar korból I Közzéteszi: Hoffmann István, Rácz Anita, Tóth Valéria, Debrecen, 1997. HANKUSZ

2017 = HANKUSZ ÉVA: Névsűrűségi vizsgálatok a Csengeri járásban. Magyar nyelvjárások 55: 111–120. 2017 HKFT. = Harmadik katonai felmérés 1869–1887, a Magyar Szent Korona Országai 1:25000 DVD Budapest, Arcanum Adatbázis Kft., 2007 51 HM. = Huszár Mátyás részletes térképe a Körösök és a Berettyó vidékéről 1822 In: Bakonszeg története és néprajza. 1990 294 Hnt. = Magyarország helységnévtárai, KSH Budapest HOFFMANN – RÁCZ – TÓTH = HOFFMANN ISTVÁN – RÁCZ ANITA – TÓTH VALÉRIA: Régi magyar helynévadás. A korai ómagyar kor helynevei mint a magyar nyelvtörténet forrásai Budapest, Gondolat Kiadó. 2018 HOFFMANN 1993: HOFFMANN ISTVÁN: Helynevek nyelvi elemzése. Budapest, Tinta Kiadó 1993 HOFFMANN 2015 = HOFFMANN ISTVÁN: Nagykörű és Tapolcafő. Összehasonlító helynévrendszertani vizsgálat. In: BÁRTH M JÁNOS BODÓ CSANÁD KOCSIS ZSUZSANNA szerk: A nyelv dimenziói Tanulmányok Juhász Dezső tiszteletére. Budapest,

ELTE BTK 367–387 2015 J. = JAKÓ ZSIGMOND: Bihar megye a török pusztítás előtt Település- és népiségtörténeti értekezések 5 Bp. 1940 Jankó 1. = JANKÓ AMBRUS, Apa Zsákán In: DUDÁS JÓZSEF, Zsáka öröksége Mályi, 2019 215–223 Jankó 3. = JANKÓ AMBRUS, Sábesz dekni In: DUDÁS JÓZSEF, Zsáka öröksége Mályi, 2019 226–227 JORDÁN = JORDÁN SÁNDOR, Zsáka falukönyve. Zsáka, 1996 JUHÁSZ 2021 = JUHÁSZ ANNA PÁLMA: Tard helynevei, Szakdolgozat. Kézirat Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézet Könyvtára, Debrecen, 2021. KARÁCSONYI = KARÁCSONYI JÁNOS: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig, Budapest, 1901 Károlyi = A nagy-károlyi gróf Károlyi család oklevéltára I–V. Codex Diplomaticus Károlyi de NagyKároly Sajtó alá rendezi GÉRESI KÁLMÁN Bp, 1882–1897 Kat.= Habsburg Birodalom kataszteri térkép 1885 DVD Budapest, Arcanum Adatbázis Kft, 2010 KMHsz. = Korai magyar helynévszótár 1 Abaúj-Csongrád vármegye Szerk

HOFFMANN ISTVÁN Debrecen, 2005. KOMÁROMY = DR. KOMÁROMY ANDRÁS: Két végrendelet a XVII századból Magyar Történelmi Tár 1884. KŐNIG = KŐNIG FRIGYES: A bihari lápvidék végvára: Zsáka, In: Várak, kastélyok, templomok c. folyóirat 2013. április, Talma Kiadó KSH = Központi Statisztikai Hivatal LIPSZKY = LIPSZKY [JÁNOS] JOHANNES, Repertorium Locorum objectorumque. Buda, 1808 Matrikula = Matrikula, anyakönyv, vegyes tartalmú feljegyzéskönyv 1766-tól. Zsáka Református Egyház Irattára. MKF. = Magyarország Katonai Felmérése 1941 Budapest, Arcanum Adatbázis Kft MKFT. = A második katonai felmérés A Magyar királyság és a Temesi bánság nagyfelbontású, színes térképei. 1819–1869 DVD Budapest, Arcanum Adatbázis Kft, 2005 MÓDY = MÓDY GYÖRGY, Zsáka és környéke a XVIII. századig In: Bihari Múzeum Évkönyve Berettyóújfalu, 1986. 151–171 MoTHN = MAJOR – RADICS – SZASZKÓNÉ, Magyarország történeti helységnévtára. Bihar vármegye

és a Hajdúság (1773–1808). Bp 1990 NépL. = Magyar néprajzi Lexikon Bp Arcanum Adatbázis Kft 1977 52 O. = OSVÁTH PÁL, Bihar vármegye Sárréti Járása leírása Nagyvárad 1875 ÓMO. = JAKUBOVICH EMIL – PAIS DEZSŐ, Ó-magyar olvasókönyv Pécs 1929 P.= Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából 1864 Bihar vármegye I–II Debrecen, A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai, 1996. SzPCs. = Zsáka helynevei, Debrecen, 2001 SzS. = SZŰCS SÁNDOR: Régi magyar vízivilág Bp, 1977 T.1920k = Cím n Zsáka katonai térképe 1920k Jordán Sándor tulajdona T.1938 = Cím n Zsáka község birtokrendezési térképe 1938 Bmt 202 T.1979 = Cím n Zsáka katonai térképe Bp 1979 (Polgármesteri Hivatal) T1 = Zsáka Hajdú-Bihar megyei község átnézeti térképe. 1961–64 Polgármesteri Hivatal, Zsáka T2 = Zsáka község belterülete. Én Polgármesteri Hivatal, Zsáka T3 = Zsáka község belterületi vízrendszere. 1997 Polgármesteri Hivatal,

Zsáka T4 = Zsáka község belterülete. Én Polgármesteri Hivatal, Zsáka T5 = Zsáka község – Belterület. 1970 Polgármesteri Hivatal, Zsáka T6 = Zsáka község átnézeti térképe. Külterület 2015 Polgármesteri Hivatal, Zsáka TESz. = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–IV Bp 1967–1984 Úbsz. = Zsáka község határában az 1846 úrbéri szabályozáskor kiosztott területek térképe Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. Bmt 158 ÚMTSz. = Új Magyar Tájszótár I–III Bp, 1979–92 VADON = VADON MIKLÓS: Adatok a zsákai református egyház történetéhez. Kézirat Zsáka, 1909 VÁLYI = VÁLYI ANDRÁS, Magyarországnak leírása I-III. Buda, 1796–1799 VP. = A váradi püspökség XIII századi tizedjegyzéke Kiadja: JAKUBOVICH EMIL MNy 22 1926: 220– 3, 298–301, 357–63. VRH. = K FÁBIÁN ILONA, A Váradi Regestrum helynevei Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 13 Szeged, 1997. Zsáka urbáriuma 1770. Hungaricana Közgyűjteményi Portál

Levéltár, Urbéri tabellák ZSKHGY = Zsáka Könyvtár Helytörténeti Gyűjtemény ZsO. = Zsigmondkori oklevéltár I–II Összeállította: MÁLYUSZ ELEMÉR Bp, 1951–1958 Zsúkt. = Zsáka úrbéres közlegelő térképe 1895 Bmt 172 53 5. Helynévtérképek 54