Hadászat | Tanulmányok, esszék » Papp Ferenc ezredes - A Tiszti Kaszinók története a két világháború között

Adatlap

Év, oldalszám:2014, 224 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:34
Feltöltve:2017. február 25
Méret:4 MB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HADTUDOMÁNYI ÉS HONVÉDTISZTKÉPZŐ KAR Hadtudományi Doktori Iskola Papp Ferenc ezredes A Tiszti Kaszinók története a két világháború között Doktori (PhD) értekezés tervezet Témavezető Dr. Szabó Miklós akadémikus Budapest, 2014. 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető gondolatok.4 oldal I. A kaszinók alapításának, létrehozásuk körülményeinek történeti áttekintése a kezdetektől az első világháborúig I./1 Előzmények8 oldal I./2 A kaszinók létrejötte a hadseregekben15oldal I./3 A Monarchia tiszti kaszinói, a magyarországi tiszti kaszinók kialakulása, működésük rendje.15 oldal II. Magyarország politikai, gazdasági és kultúrpolitikai jellemzői a két világháború között II./1 A két világháború közötti magyar társadalom politikai, gazdasági viszonyai.36 oldal II./2 Kulturális viszonyok a két világháború között39 oldal III. A tiszti társadalom jellemzői a vizsgált korszakban III./1

Társadalmi, politikai, katonai viszonyok a vesztes háború után42 oldal III./2 A tisztikar összetétele, származása, társadalomban elfoglalt helye és anyagi helyzete.48 oldal III./3 A közgondolkodás és katonai tudatformálás49 oldal III./4 A tisztek műveltsége50 oldal IV. A kaszinó működése 1920-tól 1944-ig51 oldal IV./1 Tudományos- és ismeretterjesztő tevékenység, az irodalmi pályázatok54 oldal IV./2 Serlegbeszédek a Tiszti Kaszinóban126 oldal IV./3 A kaszinó mozija133 oldal IV./4 Bálok, estélyek, hangversenyek, koncertek, tánc és szórakozás146 oldal IV./5 A Tiszti Vívó Klub164 oldal 2 3 IV./6 A teniszszakosztály170 oldal IV./7 Az evezés támogatása175 oldal IV./8 A kaszinó (kulturális) szolgáltatásai és jóléti intézményei180 oldal V. Összegzés194 oldal VI. A Helyőrségi Művelődési Otthonok napjainkban208 oldal VII. Hogyan tovább? Javaslatok a jövőre vonatkozóan221 oldal 3 4 Bevezető gondolatok Ahogy a nemzet és

hadserege a kezdetektől a mai napig elválaszthatatlan egységet képezett a Kárpát-medencében, úgy a magyar haderő működésének és tevékenységének is a kezdetektől fogva szerves részét képezte – az adott kornak megfelelő – kultúra és műveltség. Tudjuk, hogy a haditechnikai, hadiipari fejlesztések milyen befolyással vannak a civil szféra modernizációjára és technikai fejlődésére, de viszonylag kevés elemzés szól a társadalom műveltségfelfogásának és művelődési gyakorlatának a hadsereg minőségére gyakorolt hatásáról. A hadseregen belüli művelődés és műveltség fontosságát, a kulturált szórakozás, valamint hasznos kikapcsolódás kiemelt helyét és szerepét senki nem kérdőjelezheti meg, hiszen ezzel annak jövőbeni fejlődését is kétségbe vonnánk. A mai hadikultúra – a hadimesterség önállósodása óta – több évszázados fejlődés eredményeként jött létre, amelynek során a szellemi műveltség is

hatalmas átalakuláson ment keresztül. Köztudott, hogy Mátyás király és hadvezérei nemcsak a haditudományokban, hanem az antik és kortárs politikai, illetve katonai irodalomban is tájékozottak voltak. Jóval később, a katonai műveltség fontosságát hangsúlyozza vitéz Náray Antal „A katonás nevelésről” írt fejtegetésében is: „ A nemzetek történelmi fejlődését szükségességek szabják meg, nagy gondolatok készítik elő, irányítják, diadallá pedig az erkölcsi és fizikai erőfeszítések fölénye érleli. Ezért minden nemzet arra törekszik, hogy békés és háborús küzdelmében ellenfelénél nagyobb szellemi, erkölcsi és fizikai erőt alkalmazhasson. Bizonyításra nem szorul, ez az igyekezete leghatásosabb akkor lesz, ha minden tagjának legmagasabb fokra kiművelt küzdőtulajdonságait állítja sorompóba. Nemzetünk jellegzetes történelmi időszakait követve elmondhatjuk, hogy nagy kedvező időszakok mindenkor a katonás

nevelés komoly iskolájának köszönhetőek.”1 A történelem folyamán a hadsereg vezetői mindig tisztában voltak azzal, hogy a kulturális nevelés milyen nagy jelentőségű és harcértéket befolyásoló tényező lehet. Éppen ezért tudatosan odafigyeltek a közösségi lét illetve a honvédségi művelődési rendszer létrehozására, fejlesztésére és fenntartására. A művelődés alappillérei a katonai tudományos egyesületek és a közös tiszti ebédeken túl a tiszti kaszinók voltak. Ezt támasztja alá az 1889-ben megjelent, „A mi hadseregünk” című összefoglaló mű kaszinóról írott alábbi néhány sora is. (Eredeti helyesírás szerint – P. F) „Míg a tiszti ebédek egy és ugyanazon csapattestnek tisztjeit, és pedig első sorban bajtársi és gazdálkodási czélok előmozdítása végett, a közös tiszti asztal köré gyűjtik; míg a katonai tudományos egyesületek nem csak egy csapattestre vonatkozólag, 1 Náray Antal, vitéz: A

katonás nevelésről. Magyar Katonai Szemle 1938 9 szám 74 o 4 5 hanem az egész helyőrség tisztjei és tisztviselőire kiterjedve, előadások rendezése, a hadijáték mívelése és a könyvtár fentartása által tudományos czélok után törekednek: addig a tiszti kaszinók a társas összejövetelek központjai és a társadalmi élet fejlesztésének szolgálatában állanak. Míg a tiszti «menage» (közös tiszti étkezések – P F) és a katonai tudományos egyesületek csak 1868. után keletkeztek, addig a tiszti kaszinók már a hadsereg régi intézményei közé sorolhatók; sőt a veronai és mainzi osztrák tiszti kaszinók annak idején igen tekintélyes társadalmi jelentőséggel bírtak.Gyakran a tiszti kaszinó helyileg és igazgatás tekintetében az illető helyőrség katonai tudományos egyesületével egyesítve van, mint például Bécsben és Budapesten.”2 Amikor a magyar honvédség gyökereit keressük, elsőként az 1848/49-es honvédségre,

majd az 1868. évi XL Törvénycikk alapján létrehozott Magyar Királyi Honvédségre, valamint a két világháború közötti „Horthy hadsereg”-nek titulált Magyar Királyi Honvédségre asszociálunk. A Monarchia hadseregeinek megszűnte után az említett kultúrát szolgáló társas-közösségi formák és intézmények azonban nem szűntek meg, sőt még nagyobb hatékonysággal folytatták működésüket. Ennek magyarázatára szolgál az alábbi néhány sor. Klebelsberg Kunó az 1925-ös költségvetési vitában az alábbiakat mondta: „Tisztelt Nemzetgyűlés! Szeretném a köztudatba belevinni, a trianoni béke következtében lefegyverzett Magyarországban a kultusztárca voltaképpen honvédelmi tárca is. Honvédelmi tárca olyan értelemben, hogy most elsősorban a szellem, a művelődés fegyvereivel kell védeni hazánkat, és ezekkel az eszközökkel kell mindig újból és újból bizonyítanunk a világ nemzetei előtt, hogy a magyar viszontagságos

életének második ezer esztendejében is életképes, erős és hogy bántani nagy történelmi igazságtalanság.”3 Az I. világháború utáni Honvédségben felerősödtek a művelődési formák és eszközök által nyújtott nevelési lehetőségek. Ennek okait az új társadalmi-nevelési koncepcióban kell keresnünk, ami a revizionizmus illetve a nacionalizmus talajából táplálkozott. „az állandó állományúakat, és a fiatalságot már előre az ellenséges befolyás megelőzésével, az uralkodó osztály ideológiája alapján fel kell világosítani minden lényeges kérdésben, megakadályozva ezáltal az ellenséges propaganda befogadását és hatását.”4 2 Danczer Alfons (szerk.) A mi hadseregünk Az osztrák-magyar monarchia népei fegyverben és zászlók alatt Budapest, 1889. Franklin–Társulat Magyar Irod Intézet és Könyvnyomda 129–130 old 3 4 Száray Miklós–Kaposi József: Történelem IV. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 96 old Soád

Ferenc százados: A tisztikar szelleme. Magyar Katonai Szemle 1938 7 szám 89 o 5 6 A II. világháborút követő évtizedekben – a pártpolitikai meghatározottság ellenére – újabb jelentős eredmények is születtek a kulturális nevelőmunka terén. A szocialista népművelés a hadseregben is éreztette hatását. A kulturális nevelési programok hatására jelentős infrastrukturális fejlesztések történtek, sorra jöttek létre az un. „kultúrfelvilágosító” szobák, az ezredklubok, könyvtárak, filmvetítő helyek és tiszti házak, vagyis a kulturális intézményhálózat. Ebben az időszakban szervezték meg a kulturális szakembergárdát, illetve azok felkészítését és továbbképzését. A világnézeti neveléssel erősen átitatott korszak azonban vitathatatlanul eredményesen járult hozzá az állomány általános műveltségének emeléséhez. „Tiszti állományunk nagy erőfeszítéseket tett műveltsége fejlesztéséért Az

évek során a néphadsereg valamennyi tisztje megszerezte a beosztása ellátásához szükséges felkészültséget. A tisztek több mint 50%-a főiskolai vagy ennél magasabb végzettséggel rendelkezik.”5 Az intézményrendszer direkt irányítással működő időszaka egy jelentős periódusa volt a hadseregi művelődésügynek, mert az intézmények értő kezekbe kerültek, igyekeztek kiszolgálni a hivatásos katonák igényeit, nagy formátumú helyi művészeti programok valósultak meg az amatőr alkotó- és előadóművészet terén. Ezen nagy történelmi korszakok művelődési viszonyait elemezve a mai helyzetünkre vonatkozóan is fontos következtetések vonhatóak le, ugyanis a hadsereg kulturális intézményrendszere – bár a kezdetekhez képest jelentős módosulásokkal, a finanszírozási nehézségek miatt leszűkítve ugyan, de – ma is létezik. A jobbítás és továbbfejlődés érdekében a részletes elemzésekkel még adósok vagyunk. Ezen

adósságunk törlesztéséhez szeretnék hozzájárulni dolgozatommal, amelyben a két világháború közötti Országos Tiszti Kaszinó működését veszem górcső alá. Témaválasztásomhoz részben ez, részben a kulturális szférában eltöltött több mint két évtizedes szervezői és irányítói tapasztalatom adhat kellő alapot, illetve jogosíthat fel a munka egy piciny szeletének elvégzésére. A téma feldolgozásához szükséges anyaggyűjtés folyamán bizonyossá vált, hogy hiánypótló vállalkozásra adtam a fejem, ugyanis a feltárásra váró két és fél évtized szinte teljesen feldolgozatlan, hasonlóan a tiszti kaszinók történetéhez. Az elmúlt évtizedekben senki nem készített doktori disszertációt a témában, illetve publikáció, cikk is csak egy-két esetben készült, de az is csak általánosságban szól a tiszti kaszinókról. Pl Várady Géza vezérezredes 5 A honvédelmi miniszter 32/1976 számú parancsa, Budapest, 1976. július

2 Sipos Gábor: Honvédség – Művelődés – Műveltség című tanulmány 28. old 6 7 visszaemlékezései alapján a tábori élet kaszinóiról,6 illetve „Katonák és táncvígalmak”7 címmel néhány esetet – elsősorban altiszti bálokról adva híradást – dolgoznak fel a Magyar Honvédban. A kaszinók történetével mindössze csak dr Novák Béla, dr Pajkossy Gábor és Bölöny József foglakoztak, akik publikációkat is megjelentettek a témában.8 Bognár János: „Három évtized egy úri kaszinó életéből” című könyvében9 alapos képet rajzol a fővárosi nemzeti kaszinói létről és annak mindennapjairól. Jelenleg egy kaszinókutató, Eöry Gabriella foglakozik a témával, de ő is inkább a civil kaszinókkal, azon belül is elsősorban az Országos Kaszinóval.10 Valamennyien nagyon alapos és pontos képet rajzolnak az adott témákban, de a katonai kaszinókat csak említés szintjén kezelik. Ettől függetlenül hasznomra voltak a

munkám során, főként a kaszinók kialakulása, az egyesületek létrejöttének és tevékenységük vizsgálata során. A tiszti kaszinók történetiségének alapos feltárása és a tevékenységük elemzése azonban eddig még nem történt meg. A lexikonok néhány sorban, és meglehetősen szűkszavúan tesznek említést e témáról, ráadásul, esetenként azt is hibásan. Az Akadémia Kiadó által megjelentetett Budapest Lexikon pl. az Országos Tiszti Kaszinó székházmegnyitási dátumát tévesen közli, ugyanis az abban megjelent 1899. november 08-ai dátum helyesen és bizonyíthatóan november 18-a volt.11 A Magyar Országos Levéltárban, a Széchenyi Könyvtárban, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtárában és Levéltárában, valamint a Budapest Főváros Levéltárában végzett kutatásaim, továbbá a korabeli sajtó és filmarchívum számos adalékkal segítette a munkámat, bár az említett helyeken is csak töredékes anyagokat

találtam. Egyedüli biztos és folyamatos háttéranyagot az Országos Tiszti Kaszinó közlönye, a Kaszinó-Lap biztosított. Nagy kár, hogy ez a havonta megjelenő kiadvány csak 1929 óta létezik. Ennek ellenére a lapban megjelent információk – bár néha ellentmondásosak – maximálisan segítették a feldolgozást. Mielőtt rátérnék a kaszinók két világháború közötti bemutatására, úgy érzem, meg kell vizsgálni a korszak főbb jellemzőit is. 6 Tiszti kaszinó címmel jelent meg Dr. Varga József ezredes cikke a Magyar Honvéd 1994 április 22-ei számában a 41. oldalon 7 Katonák és táncvigalmak címmel a Magyar Honvéd, 1995 február 24-i szám. A szerző neve helyén TT jelzéssel. 8 Novák Béla: Fővárosi kaszinók a 19. században, Budapesti Negyed 46 2004/4; Pajkossy Gábor: Egyesületek a reformkori Magyarországon História 1993/02, Egyesületek Magyarországon és Erdélyben 1848 előtt Korunk 1993/4; Bölöny József: Klubélet a magyar

fővárosban 1827–1944 História 1993/02 9 Bognár János (József): Három évtized egy uri kaszinó életéből. Budapest 1927 Szerző kiadása 10 Eőry Gabriella: Pesti Casino, Nemzeti Casino és a kaszinómozgalom, Árkádia–történelem 8. szám, Eőry Gabriella: Az Országos Kaszinó tisztikara és tagsága. (1883–1943) Korall Társadalomtörténeti folyóirat 2004 szeptember 61-88. old, Eőry Gabriella: Az Országos Kaszinó és a középosztály Zsombékok, Középosztályok és iskoláztatás Magyarországon a 19. század elejétől a 20 század közepéig/Társadalomtörténeti tanulmányok 321351 old 11 Budapest Lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest 1973 1184. old 7 8 I. A kaszinók alapításának, létrehozásuk körülményeinek történeti áttekintése a kezdetektől az első világháborúig A tiszti kaszinók kialakulása előtt a civil társadalomban már jóval korábban létrejöttek azok az intézmények, amelyek a polgárok szabadidejének hasznos

eltöltését szolgálták. Az angol minta európai továbbterjedésével Magyarországra is megérkezett az új divat, a kaszinóba tömörülés vágya. Az 1820-as évek végére valósággá vált Széchenyi újabb álma, amikor megalakult az első budapesti székhelyű kaszinó. A hadseregben csak a kiegyezés előtt hat évvel jött létre az első ilyen intézmény. Az 1861-ben létrehozott, szerény körülmények között működő, Károly-kaszárnyában (volt Invalidusház – P. F) elhelyezett kaszinó közel három évtizeden át szolgálta a katonák kulturális igényeit. Az ezt felváltó váci utcai objektumot a századforduló előtti években építették, és adták át a nagyközönségnek. Az épület közel 45 évig adott helyet az Országos Tiszti Kaszinó Kulturális Egyesületnek. I./1 Előzmények A társasági létnek azt a sajátos képződményét, amit kaszinónak nevezünk, manapság hajlamosak vagyunk különbözőképpen értelmezni. Vannak, akik a szó

hallatán a világvárosok, Monte-Carlo vagy Las Vegas szerencsebarlangjaira, vannak, akik a szórakozóhelyek egy sajátos formájára, esetleg egy francia kártyajátékra, és néhányan – főként az idősebb katonák – a szó hallatán a tiszti kaszinókra, illetve a Váci utcában épült, és a 70-es években csak „Tiszti Háznak” emlegetett épületre, pontosabban az abban folyó társasági életre asszociálnak. A nyelv is hűen tükrözi a koronként eltérő társadalmi felfogást Az értelmező szótárban található és a kaszinó szóból képzett „kaszinózik” igének éppen ezért több jelentése is lehet: 1. kaszinóba jár; 2 (tennivalójának végzése helyett) kihívó, fegyelemsértő módon, fesztelen fölényességgel cseveg, beszélget, társalog, időtöltésből elbeszélget; 3. kaszinó kártyajátékot játszik12 A kaszinózásnak ez a kissé pejoratív hangzása illetve értelmezése – bár már korábban kialakult – főként a

szocializmus időszakában volt jellemző. A XIX század végén kiadott Pallas Nagylexikon vonatkozó címszava az alábbiakat közli: „Kaszinó (olasz: casino a.m (annyi, mint – P F) házacska, házikó) eredetileg ház, átvitt értelemben társaskör, zártkörű és csak bizonyos személyeknek fenntartott társaság és annak gyülekezési helye. A franciák a fürdőhelyeken építeni szokásos mulató és szórakozóhelységeket nevezték kaszinónak. Az ilyen kaszinó-épületek rendszerint egy nagytermet foglalnak magukban zene, színházi előadások, tánc, stb. számára, ezzel kapcsolatosan étkező, kávézó és játszó helyiségeket, majd klubhelyiségeket vagy teraszokat, 12 A magyar nyelv értelmező szótára. Akadémiai Kiadó, Bp 1961 III kötet, 777 oldal 8 9 verandákat stb.; az egészet szerves összefüggésben, de mégis úgy, hogy terem, kávéház és klubhelyiség egymástól különválasztható is legyen. A nagy tengeri fürdőknek vannak

különösen fényes kaszinóik, így pl. Jersey-nek, Trouville-nak, d’Hyeres-nek stb A kaszinóhelyiségek egyik legszebb és legismertebb példája a Garnier által épített Monte-carlói kaszinó. A mi fürdőhelyeink un kur-szalonjai13 (Mehádia, Trencsén-Teplic stb) szintén tulajdonképpen kaszinók, de a francia kaszinó-épületeknél egyoldalúbbak. A budapesti Országos Kaszinó és Nemzeti Kaszinó épülete kizárólagosan klubhelyiség nagy koncertterem nélkül, a francia kaszinókat még leginkább megközelíti a Stefánia-úti Park Klub épülete.”14 Az 1939-ben megjelent Új Idők Lexikon rövidítve megismétli a Pallas Lexikonban közölt leírást, de egyben ki is bővíti azt: „Nálunk azonban inkább az angol klubok mintájára szervezett, előkelő társadalmi egyesüléseket nevezik így; a kaszinó tagjait néha a lakóhely, vagy a foglakozás közössége, máskor az estleges politikai ellentéteket áthidaló, alapvető világnézeti kérdésekben

való megegyezés fűzi egybe. A kaszinó nagy jelentőségét gr Széchenyi István ismerte fel; az ő kezdeményezésére alakult meg a nevezetes Nemzeti Kaszinó 1927-ben”.15 A lexikonok szövegváltozatai egyértelműen és hűen követték a kaszinók szellemiségének finom változásait. A Pallas Nagy Lexikon, ami 1895-ben még csak „zátkörű és csak bizonyos személyeknek fenntartott” intézményként említi a kaszinót, az 1939-re már „előkelő”-vé is válik. Ez már érezhetően ideologikusabb megközelítés, mint a múlt század végi Tapasztalataim alapján állíthatom, hogy kevesen ismerik a kaszinók, főként a tiszti kaszinók kialakulásának, létrejöttének előzményeit és körülményeit. A feledés homályába merült, hogy ezek a társas körök elnevezésüket a monte-cassinói bencés kolostortól kölcsönözték, illetve vették át. A lexikonok leírásaiból tudjuk, hogy a „casino” szó olasz eredetű, és a „casa”, vagyis a

ház, házikó, kicsinyítő képzős változata. Novák Béla16 kutatásaiból megismerhető, hogy egy ilyen monte-cassinói „házikóban” már a középkorban alkalmazták a ma is annyira népszerű, gyógyhatású vízre épülő kezelést, amit a különböző országokból érkező vendégek élvezhettek. A gyógyító terápia közben a vendéglátók a társasági életről is gondoskodtak, ami a vendégeknek annyira megtetszett, hogy néhányan a lakóhelyükre visszatérve maguk is elkezdték egy hasonló intézmény otthoni kialakítását. A 13 Kurszalon: valamely fürdőhelyen mulatság és szórakozás számára épült díszesebb épület, rendesen kávézó-, étkező- és játszó-helyiségekkel kapcsolatban. Ugyanaz, amit a francia a kaszinó elnevezés alatt ért http://www.kislexikonhu/kurszalonhtml (letöltés ideje: 2013 06 06) 14 http://mek.oszkhu/00000/00060/html/055/pc005589html#8 (letöltés ideje: 2013 06 05) 15 Új Idők Lexikona sorozat 15. Singer és

Wolfner Irodalmi Intézet Rt 1939 16 Novák Béla: Fővárosi kaszinók a 19. században Budapesti Negyed 46 2004/4 9 10 monte-cassinói emlékek hatására ezeket a társasági formákat „casinók”-nak nevezték el. Így keletkezett és terjedt el rohamos gyorsasággal ez a név, szinte egész Európában. A SzinérVáralja (Szatmár) Kaszinó megnyitó ünnepségén Széles Endre lelkész, a kaszinó elnöke 1858-ból származó üdvözlő beszédében a kaszinók eredetére vonatkozóan hasonló megállapításokat tesz, amely megjelent a Vasárnapi Ujság 1858. március 28-ai számában17 Mivel ezen intézmények létrehozásához megfelelő pénzügyi alapra volt szükség, így nem meglepő, hogy ez a szokás is elsőként Angliában nyert teret. Kezdetben csupán a rendszeresen ugyanazon a helyen szórakozó baráti társaságok közösen rendezték a számláikat, miközben barátkoztak, olykor üzleteket, megállapodásokat kötöttek. A főként kereskedőkből

álló társaságok a találkozások helyszíneként ekkor még kocsmákat, vendéglőket szemeltek ki, ahol a hely lehetőséget biztosított egymás termékeinek megismerésére, illetve korabeli „termékbemutatók” megtartására is. Hosszú évek múltán ezekből az asztaltársaságokból a XVIII. századra kialakultak az angol klub kezdeményei, amelyekre az egyik legjellemzőbb a társadalmi rétegek szerinti megosztottság volt. Így azokban, az anyagi helyzettől függően – a kocsmáktól az előkelő klubokig – mindenki megtalálhatta saját helyét. Az angol példa gyorsan terjedt, mert London után Párizs, Prága és Grác is hamarosan létrehozta saját „casinóját”. Ehhez hasonló gyülekezőhely Budapesten az 1800-as évek harmadik évtizedéig nem létezett. Pajkossy Gábortól eddig azt tudtuk, hogy az első kaszinó a térségben a szász Brassóban jött létre 1826-ban.18 Eőry Gabriella azonban egy újabb tanulmányában arról számol be, hogy a –

Tóth Árpád által publikált19 – legújabb szakirodalom szerint az uralkodó utasítására már 1787 decemberében kaszinót nyitottak Budán. Sőt, Széchenyi kaszinója előtt, 17 „Mennyiben az illy olvasó s mulató-kör – mondá többi között – e névvel is szokott neveztetni: Casino, ugy vélem, nem leend érdektelen, elmondani ezen nevezetnek eredetét, jelentését; – s ebből aztán egy két következtetést vonni s alkalmazást tenni. E szó: Casino, olasz szó E névvel Nápolyban bizonyos hegy neveztetik, melly hegynek fekvése feltünőleg kies, – s a róla letekintőnek gyönyörü kilátás tárul fel. Ott a lég igen kellemes és élvezetes. S illy bájoló természeti fekvés, nem csoda, ha számos vendéget, vonzott magához eleitől fogva – a természet gyönyörei élvezése végett. Annyivalinkább, mert az ott székelő Benczés szerzet tagjai, fájdalom-enyhitő szereket is osztogattak, az azokat igénybe vevő betegeknek. Igy lőn a

Casino-hegy a mulatni kivánó egészségesek, s a gyógyulni ohajtó betegek gyülhelye az év kedvezőbb szakaiban. – Ezért vitetik már át s ruháztatik a Casino név minden nemesebb czélu s kellemesebb időtöltést nyujtó társas körökre. Mert ezekben is a hasznost kellemessel s a kellemest hasznossal czélozzuk összekötni. És ha a hasonlatot tovább akarjuk füzni: az embernek, mint szellemi lénynek, szintén vannak gyengeségei, hiányai, – hogy ugy fejezzem ki: betegségei. Mert miután az ember, nem csupán anyagi, de, és főleg szellemi lény: nemde félszeg, bocsánat a kifejezésért – kóros az olly egyén, ki csak testi, anyagi élvezetek után fut, – ki nem éhezi és szomjuhozza a szellemi, a nemesebb éldeleteket?” http://epa.oszkhu/00000/00030/00213/datum05795/cim105808/cim205816htm (A letöltés ideje:2009. 06 23.) 18 Pajkossy Gábor: Egyesületek a reformkori Magyarországon. História 1993-02 19 Tóth Árpád: Önszervező polgárok. A pesti

egyesületek társadalomtörténete a reformkorban Budapest, L’Hartmann, 2005. 143 o 10 11 Désen 1824-ben már magyar kaszinó alakult.20 A kapitalista fejlődésben jóval előttünk járó országokban a polgári átalakulás is jelentősen előrehaladottabb állapotban volt. Hazánkban ez még váratott magára. A tehetősebbek szerencsére megengedhették maguknak, hogy utazó turistaként gyakran megfordultak a fejlettebb országokban, és sok-sok hasznos tapasztalattal, életélménnyel tértek haza. Reformkori viszonyaink között ez inspiráló és szellemi mozgósító erőt, illetve értéket jelentett. A kaszinó létrehozásának és elterjesztésének szükségességére illetve annak hiányára – mint annyi minden másra – Széchenyi István gróf hívta fel a figyelmet. Angliában tett 1814-15-ös utazása és tartózkodása eredményeként ő is megbizonyosodott az egyesületek és klubok társadalmi-kulturális jelentőségéről, amelynek köszönhetően

elhatározta, hogy Pesten kísérletet tesz egy hasonló intézmény létrehozására. A lovassport szenvedélyéről is híres gróf az 1825–27-es országgyűlés alatt barátjával, Károlyi Györggyel „magánkaszinót” rendezett be szálláshelyén, a pozsonyi sétatéren lévő Erdődy-ház második emeletén. Az ötlet működött, ugyanis az országgyűlés alatt a kaszinónak köszönhetően a társasági élet érezhetően felélénkült, sőt, még a politikai és nemzeti összetartozás érzését is erősítette. Ez a tapasztalás tovább inspirálta a grófot a pesti intézmény megvalósításának szándékában. Széchenyi a pesti kaszinó szervezését 1926-ban kezdte el 100 forintos önkéntes befizetések gyűjtésével. A lófuttatás idejére (1827. június 10) elérkezettnek látta az időt a befizető tagok összehívására és a kaszinó megalapítására. Az alapítóülés a vártnál kisebb létszámmal ugyan, de sikeres volt. A 175 részvényes tagot

számláló kaszinó 1827 augusztus 20-án megalakult, aminek a „Pesti Casino” nevet adták. A vállalkozás céljaként a következőt fogalmazták meg: „Hazánkban is legyen egy olyan megkülönböztetett díszes összegyülekező hely, melyben főbb és előkelőbb és jobb nevelésűek, eszes, értelmes férfiak, a társasági rendnek mindenik osztályából egymással vagy barátságos beszélgetés végett találkozzanak, vagy többféle politikai újságokat, s hasznos gazdasági, tudományos, művészi hónapos-írásokat olvashassanak, magukat pedig üres óráikban illendően mulathassák.”21A hamarosan kidolgozott szabályzat értelmében a kaszinó irányítását egy 3 fős igazgatóság és egy 24 fős választmány végezte. Az alapszabály egyik legfontosabb része a következő volt: „A casino tagja lehet minden tisztességes, művelt magaviseletű, feddhetetlen jellemű önálló férfi, ha casinói tagul az alább meghatározott módon a szükséges

szavazattöbbséggel felvétetik. Politikai pártszínezet és osztálykülönbség a tagok felvételénél vagy kirekesztésénél mérvadó 20 21 Eőry Gabriella: Pesti Casino, Nemzeti Casino és a kaszinómozgalom. Árkádia–történelem 8 szám Ilk Mihály: A Nemzeti Casino százéves története 1827-1926. Budapest 1927 8–9 o 11 12 nem lehet.”22 Kaszinótaggá válni nem volt könnyű A felvételhez írásos ajánlásra volt szükség, és annak megvalósulásáról a régi tagok szavazással (golyózással – P. F) mondtak véleményt. A cél egy olyan előkelő gyülekezőhely létrehozása volt, ahol a férfiak osztályhovatartozástól függetlenül találkozhattak egymással, eszmét cserélhettek, újságokat, különféle írásokat, könyveket olvashattak, kulturáltan szórakozhattak, és ha szükséges, étkezhettek is. Széchenyi felfogása szerint a kaszinó lényege, hogy az arisztokrácia és a nem nemesi származású értelmiség folytasson itt minél

több hasznos eszmecserét, lehetőség szerint elsősorban magyar nyelven. Meggyőződése volt, hogy az ország fejlődésének és felemelkedésének egyedüli biztosítéka az ésszerű egyesülés. Éppen ezért a kaszinó tagja lehetett bárki, aki ki tudta fizetni az éves tagdíjat, és akinek a felvételével a választmány is egyetértett. A kezdeti nehézségekkel küszködő, ám 1-2 év alatt mégiscsak sikeresen beindult „Pesti Casino” nevét hamarosan (1830) Nemzeti Kaszinóra változtatták, amely a kezdeti 200 főről a századfordulóra elérte a 700-800 fős taglétszámot. Széchenyi 1830-ban megjelent Hitel című művében a létrehozás szükségességéről és sikeréről így vallott: „már kiki átlátja, hogy egy magányos ember semmi, s csak egyesületnek van hosszú élete, s igazi súlya.”23 Bár a kaszinó meghonosodása nem ment gyorsan, a népszerűsége is csak mérsékelten növekedett. Mindezt nehezítette, hogy Metternich gyanúsnak és

veszélyforrásnak tekintette az új intézményt. Ráadásul a zsidók tagságával kapcsolatban vita alakult ki Károlyi György és Széchenyi között, ami kettejük között tartós szembefordulást eredményezett. Ennek ellenére Széchenyi Pesti Kaszinójának mintájára – Széchenyi és társai, főleg Wesselényi Miklós agitációja nyomán – számos kaszinó, társalkodóegylet és olvasótársaság jött létre országszerte, sőt Pesten és Budán is. „1833-ban összesen 33 kaszinó létezett, melynek száma 1848-ra Magyarországon 180-ra, azon belül Erdélyben 30-ra emelkedett.”24 Ezek a szerveződések a függetlenségért és polgárosodásért folyó reformkori küzdelem fontos szervezetei voltak – így, jogosak voltak Metternich aggodalmai! A kaszinók alapítása elsősorban a nagyobb városokra volt jellemző. Pesten 1831-ben megalapították a Merkantil Kaszinót, amely elsősorban a kereskedés céljait szolgálta. 1883-ban két új kaszinó, az

Országos Kaszinó és a Lipótvárosi Kaszinó is létrejött. A kaszinóalapítási kedv neves politikusokat is „megfertőzött”, többek között Kossuth Lajost, aki személyesen dolgozta ki a sátoraljaújhelyi kaszinó alapszabályait. Az 1836-ban Pestre költöző Kossuth kérte felvételét a 22 Nemzeti Casino-könyv. A Nemzeti Casino szabályai és tagjainak névsora 1880 Budapest, 56-57 o Széchenyi István: Hitel. Petrózai Trattner–Károlyi István Könyvnyomtató Intézetében, Pest, 1830 174 o 24 Pajkossy Gábor: Egyesületek a reformkori Magyarországon. História, 1993/2 8 o 23 12 13 Széchenyi alapította kaszinóba is, de végül a gróf kérésére elállt belépési szándékától. 25 A reformkorban nincsen az országnak olyan része, ahová a kaszinók, társalkodóegyletek és olvasótársaságok révén a sajtó legfontosabb hazai termékei – esetenként a külföldi lapok is – el ne jutottak volna. A társadalmi és politikai polarizálódás

kihatott a kaszinójellegű intézmények szerveződésére is. Megkezdődött a kaszinók társadalmi rétegek szerinti differenciálódása, 1842-ben például az előkelő Nemzeti Kaszinó mellett megszervezték a Polgári Kaszinót is. A pesti mintát követve vidéki városokban is sorra alakultak a kaszinók. Volt olyan város, ahol több is. Szintén Eöry kutatásai alapján tudjuk, hogy 1827 és 1848 között 171 kaszinó jött létre az országban. 23 olyan település volt Magyarországon, ahol két kaszinó is alakult, sőt Pozsonyban három.26 A szabadságharc alatt a kaszinók nagy része szüneteltette működését. A bukás után nyilvánvaló, hogy a szigorítások nem kedveztek a kaszinók működésének, ezért a közelmúltig az volt az elismert vélemény, hogy a kiegyezésig egyetlen új kaszinó sem alakult, viszont jó néhány megszűnt, illetve feloszlott. Deák Ágnes kutatásai azonban ezt cáfolják27 A Schmerling-provizórium idejének egyesületi

szabályozásával kapcsolatos kutatómunkájának végkövetkeztetése szerint „az 1861 novemberében kezdődő provizórium ideje alatt az 185758-ban megindult egyesületi aktivitás annak ellenére erősödött, hogy az ellenőrzés szorosabbá vált”.28 Ez az időszak már a mezővárosokat is kaszinóalapításra ösztönzi, és ami számunkra még fontosabb, hogy – mint később látni fogjuk – ekkor jön létre az első katonai kaszinó. 1867 után a kaszinók a fővárosban és vidéken egyaránt megszaporodtak. A megalakításukat egyre szélesebb körben, sokszor szakmák, hivatások, de lakhely szerint is kezdeményezték. Sorra alakultak a kaszinók a tisztviselőknek, postásoknak, vasutasoknak, kereskedőknek, katonáknak, sőt még munkáskaszinók és földműves kaszinók is létesültek. Horribile dictu, még vallási és politikai nézetek alapján is alakulnak kaszinók. A huszadik század elején már azt is megkockáztatták, hogy nők alapítottak ilyen

intézményt. (Az első kezdeményezés a női kaszinó létrehozására báró Atzél Béláé volt, akit a Park Klub létrehozásakor megsértettek, és így akart bosszút állni ellenségein – P. F) „A dualizmus teljes időszakát tekintve hatvanegy településen alakult két kaszinó szintén jellemző 25 Széchenyi attól tartott, hogy az osztrákok által nagy nehezen elfogadott kaszinó Metternich szemében ismét gyanússá válik, mondván, hogy a kaszinó valószínűleg politikai agitáció színhelye lesz. Kossuth ezt a veszélyt belátva, inkább visszalépett, eleget téve Széchenyi kérésének. 26 Eőry Gabriella: Pesti Casino, Nemzeti Casino és a kaszinómozgalom. Árkádia–történelem 8 szám 5 old 27 Deák Ágnes: Az egyesületek és a Schmerling-provizórium kormányzata. In: Acta Universitatis Szegediensis Acta Historica. Szeged, 2009 28 Eőry Gabriella: Pesti Casino, Nemzeti Casino és a kaszinómozgalom Árkádia-történelem 8. szám 6 old 13 14

kettősségnek nevezhetjük, ha az úgynevezett sima kaszinó egyesület mellé egy speciális kaszinó alakult. Általában kereskedelmi, illetve gazdasági kaszinót, vagy gyári illetve bányatiszti kaszinót esetleg katonai kaszinót hoztak létre”.29 Szintén a korszak szüleménye volt Budapesten a kerületenkénti kaszinó intézménye, valamint egy újabb országos hatáskörű intézmény alapítása Országos Kaszinó néven 1883-ban. Az első világháború után a kaszinóalapítási kedv alább hagyott. A fent nevezett Eőry tanulmány szerint 1914 után mindössze negyven kaszinó alakult az országban, és 323 olyan kaszinóról tudunk, amelyek biztosan működtek. A fővárosban a kerületi kaszinók mellett megjelentek a városrészi kaszinók. Pl 1924-ben a Ferencvárosi Kaszinó, 1930-ban a Józsefvárosi Kaszinó stb. Ebben az időszakban azonban jelentős számú katonai kaszinó alakult, hasonlóan a dualizmus első évtizedéhez. „A vidéki városok közül a

legaktívabb kaszinói életet Salgótarjánban (5 kaszinó), Pécsett, Szegeden, (4-4 kaszinó) Baján, Debrecenben, Miskolcon és Nagykőrösön (3-3 kaszinó) élték”.30 Valamennyi kaszinóról elmondható, hogy a működésüket tekintve a Nemzeti Kaszinó működési szabályainak legfontosabb elemeit vették át és alkalmazták. Hasonló volt a nyitvatartási idejük, de még a helyiségeik elnevezései, sokszor berendezési tárgyaik is. A kaszinók és egyletek legtöbbjében a tagok minden tekintetben egyenlőek és egyenjogúak voltak, így megismerkedhettek a demokrácia azon szabályaival is, amelyek a hazai társadalmi életben ekkor még nem érvényesültek. A könyvtárakban található aktuális politikai olvasmányokat gyakran közösen is megvitatták, ezzel jelentős politikai ismeretekre és hasznos gyakorlatra tettek szert. Horváth Mihály (1809-1878), a jeles történetíró, – 1848-as miniszter – így méltatta ezen egyletek politikai, művelődési és

közönségszervező szerepét: „A nem régen még majdnem közönséges idegenség a nyomtatott szótól elenyészett, az olvasási, önművelési vágy terjedt; az európai eszmék s míveltség ismerete lassanként e körökre is elhatott, s foglalásokat tett. E külföldi lapok s könyvekből látni kezdé vidéki nemességünk hogy a nyugoti nemzetek mily roppant haladást tettek a köz és társadalmi élet minden ágazataiban; . mily óriási haladást tett a tudomány, művészet, ipar és kereskedelem mindenütt! Érezni kezdték, hogy csak Magyarország maradt hátra. Ezek megismerése pedig már magában hordá a haladás csíráit.”31 29 Uo. 7 old Uo. 7 old 31 Fülöp Géza: Olvasók, könyvek, könyvtárak. 33 fejezet, 30-31 o Magyar Médiapedagógiai Műhely, Budapest, 1993 http://mek.oszkhu/01600/01647/ (letöltés ideje: 2103 06 05) 30 14 15 A kaszinók igazi fénykorukat a kiegyezéstől az I. világháborúig, majd bizonyos szempontból csökkentett

üzemmódban 1920-tól a II. világháború végéig, pontosabban a nyilas hatalomátvételig élték, majd 1945 után egy kormányutasítással végleg bezárták azokat. A fent említett tények alapján egyértelműen kijelenthetjük, hogy a kaszinók fontos szerepet töltöttek be a hazai társasági életben, rendezett körülményeket biztosítottak a szabadidő kellemes eltöltéséhez vagy a bizalmas tárgyalások lebonyolításához. A kaszinók élére megválasztott tisztségviselők tudásukkal és tekintélyükkel garanciát jelentettek arra, hogy a közösségi létben nagyobb szabálytalanságok ne következhessenek be. Ennek köszönhetően a kaszinók életét a nyugalom és a kulturáltság jellemezte. Mindez jótékonyan hatott az alsóbb társadalmi rétegek kulturális szerveződéseire is. Mivel ők is a kaszinókat tekintették példaképüknek, így az általuk létrehozott társasköröket is a színvonalas tartalmi munka jellemezte. I./2 A kaszinók

létrejötte a hadseregekben A művelődési és társas-közösségi formák kialakulásához nagymértékben hozzájárult a tiszti kaszinók rendszerének kiépítése. A tiszti kaszinók hálózata elsőként Poroszországban alakult ki a XIX. század elején Mivel a porosz tisztek fizetése rendkívül alacsony volt, ezredparancsnokuk levont belőle bizonyos összeget, hogy azért naponta legalább egy tál meleg ételt elfogyaszthassanak közösen, mert sokszor kenyérre is alig jutott volna. Később, „amikor a porosz sereg legyőzte a franciákat és hazavitte az öt milliárd aranyfrankos hadisarcot, az étkezőtermeket kulturáltan berendezték, és ekkortól szőnyegek, illetve könyves szekrények is kerültek azokba. Mivel más hadseregek katonáira is jellemző volt a szerény anyagi helyzet, kezdetben ezt a módszert hasonló céllal átvette pl. a Monarchia hadserege is”.32 I./3 A Monarchia tiszti kaszinói, a magyarországi tiszti kaszinók kialakulása,

működésük rendje A bevezetőben már említést tettem arról, hogy a katonai kaszinókról és azok XIX. századi működéséről: „A mi hadseregünk. Az Osztrák-Magyar Monarchia népei fegyverben és zászlók alatt” című, 1889-ben megjelent könyvben olvashatunk részletesebben. A Danczer Alfonz által szerkesztett mű szerzői részletesen szólnak – a vizsgált területtel összefüggő témákról – a tiszti ebédről, a katonai tudományos egyesületek, valamint a katonai kaszinók működéséről és jelentőségéről. 32 Hajdu Tibor: Tisztikar és középosztály a dualizmus korában. Előadások a Történettudományi Intézetben 15 27. o 15 16 A társas együttélést szabályozandó, és a bajtársiasság megszilárdítása okán a csapattesteknél szolgáló tisztek részére létrehozták és fokozatosan bevezették az un. tiszti közös étkezések rendszerét, a tiszti ebédet. Az új intézmény létrehozásában és elfogadtatásában

elévülhetetlen érdemei voltak Rudolf trónörökös főhercegnek, aki a 36. gyalogezred parancsnokaként, Prágában 1878-tól személyesen elnökölt a tiszti ebédeknél. Ezen pozitív példát követve vált elfogadottá és fontossá a tisztek körében a közös étkezés intézménye. Az ehhez szükséges helyiséget a hadügyi kincstár biztosította, és a hadügyminisztérium pótlékok kiutalásával segítette azok működését. A császári magánpénztárból érkezett támogatásokkal pedig megteremtették annak a lehetőségét, hogy igényes berendezési és felszerelési tárgyakat tudjanak beszerezni. Nem a fényűzés, sokkal inkább a szívélyes légkör, az otthonosság és a fesztelen modor, és nem utolsó sorban a mérsékelt ár volt az, ami idecsábította a tiszteket. Ez volt az a hely, ahol nem számított annyira a rang és a kor különbsége. Ennek ellenére az idősebb tisztek gondot fordítottak arra is, hogy a fiatalabb társaik

megtanulják a társas érintkezés szabályait, a helyes vitakultúrát és nem utolsó sorban az illem, továbbá az etikett szabályait. Vagyis, a nevelés egyik színtere is lett. A szerző ezzel kapcsolatos véleményét így summázza: „Ez által lehetségessé vált, hogy ama látszólag lényegtelen körülmény, hogy a tisztikar, a helyett, (sic!) hogy ebédjét szerteszéjjel apróbb csoportokban költené el, együtt étkezik, a testi egészség, a jó gazdálkodás, a nemes erkölcs és katonai közszellemnek hatásos eszköze lett.”33 A tisztek körében hosszú időn keresztül számos vitát gerjesztett annak eldöntése, hogy szüksége van-e a parancsnoknak tudományos műveltségre, vagy a nélkül is boldogul. Vagyis elegendő-e a kemény jellem, a határozottság és bátor példamutatás az eredményes vezetéshez? A szerencsétlenségekbe torkolló történelmi példák azonban egyértelműen azt támasztották alá, hogy a tehetség önmagában kevés, és

nem elég, ha nincs mögötte tudományos ismeret, megfelelő szakmai és általános műveltség. Ezt a tényt egy idő után még a tudatlanság jogosultságát és hasznosságát hirdető „szellemi tespedés hívei” is kénytelenek voltak elfogadni. Így, 1866 után talán ennek is köszönhetően megindult a szellemi felemelkedés, sőt mint az egyedüli fontos tényező bizonyos esetekben túlzóvá is vált a tanulás fontosságának hirdetése. A szélsőségbe hajló nézetek azonban néhány év alatt elcsitultak, és hamarosan kiegyenlítődtek a hullámzó nézetek. Általánosan elfogadottá vált a „képzett tehetség” fontossága. „A tehetetlenség tanulmány által nem pótolható; a tehetség azonban tudományos behatás által tökéletesíthető, kiművelhető; és a katonai tudomány a tisztre nézve 33 Danczer Alfons (szerk.) A mi hadseregünk Az osztrák-magyar monarchia népei fegyverben és zászlók alatt Budapest, 1889. Franklin–Társulat Magyar

Irod Intézet és Könyvnyomda 120–125 old 16 17 azért szükséges és az által hasznos, mert katonai tehetségeit fokozza.”34 Ezen nézetek elfogadásának egyértelmű bizonyítéka, hogy 1869 és 1875 között számos katonai tudományos egyesület jött létre. Ezen egyesületek áldásos működésének köszönhetően néhány év alatt több tudományos igénnyel megszerkesztett harcászati, előléptetési és oktatói szabályzat született. Ilyen jellegű egyesületek ettől kezdve minden nagyobb helyőrségben, – ahol több csapattest és magasabb parancsnokság volt elhelyezve – léteztek. Mintául a Bécsben működő egyesület szolgált, amelynek tevékenységéről 1871-től az „Organ der militarwissenschaftlichen Vereine” (A katonai tudományos egyesület orgánuma – P. F) közölt publikációkat, a hadseregben tartott előadási anyagokat adott ki, befolyásolta az egyesületi könyvtárak könyvgyarapítási metódusát és a művek

beszerzését. Az Organ magyarországi megfelelőjének fogható fel a Ludovika Akadémia tanárai által szerkesztett „Ludovika Akadémia Közlönye”. Az állam évenként 40 000 forinttal támogatta az egyesületek működését, sőt ahol kellett, helyiséget is biztosított ehhez. A tagok, vagyis a helyőrség valamennyi tisztje és számos tisztviselője arányosan megállapított tagdíjat fizettek, amiért cserébe valamennyi szolgáltatást, a könyvtárat, folyóiratokat ingyenesen vehették igénybe, látogathattak előadásokat. 1887-től – mint az önképzés hathatós eszköze – minden csapattestnél működött egy-egy csapatkönyvtár, amelynek gyarapítását a tisztikar hozzájárulásán kívül a honvédelmi tárca is segítette.35 Amíg a tiszti ebédek csak egy csapattest tisztjeire, a katonai tudományos egyletek pedig több csapattestre és jóval szélesebb látogatói körre terjedtek ki, addig a tiszti kaszinók a társas összejövetelek központjai

voltak, és a társadalmi élet fejlesztését szolgálták. A kaszinóban a tábornokok, fegyvernemi tisztek, hadbírák, katonaorvosok, katonai tisztviselők – függetlenül attól, hogy „tettleges” vagy tartalékos állománybeliek, akár a honvédségből, szolgálaton kívüli viszonyból vagy nyugállományból valók voltak –, együtt, felszabadultan, feszélyeztetéstől mentesen szórakozhattak és érintkezhettek egymással. A kaszinók elsődleges célja az volt, hogy bennük a tisztek és némely estéken a családjaik is a társas összejövetelek, játékok és egyéb szórakozások alkalmával kellemes, barátságos otthonra találhassanak. Ezen cél, valamint a katonai közszellem fejlesztése szükségessé tette, hogy a kaszinónak lehetőleg számos tagja legyen, és hogy a tagok az intézményt minél gyakrabban látogassák. Ez az oka annak, hogy a tiszti kaszinóba nem csak a helyőrség összes tettleges havidíjasa, hanem minden nem tettleges és

honvédtiszt is a XII. és ennél magasabb rangosztályokból rendes tagként felvehető volt. „Míg a tiszti ebédek intézménye és a 34 35 Uo. 127 old Uo. 129 old 17 18 katonai tudományos egyesületek csak 1868. után keletkeztek, addig a tiszti kaszinók már a hadsereg régebbi intézményei közé sorolhatók; sőt a veronai és mainzi osztrák tiszti kaszinók annak idején igen tekintélyes társadalmi jelentőséggel bírtak.”36 Ráadásul a tisztikar körében is nagy népszerűségnek örvendtek a kaszinó által szervezett különféle programok, főként a műsorral egybekötött táncestélyek, kirándulások, amelyek mindig érdekes és színvonalas társadalmi eseményeknek számítottak. Szinte valamennyi nagyobb helyőrségben volt tiszti kaszinó. A kisebb állomásokon többnyire a tiszti ebéd volt egyúttal a társadalmi érintkezés helyszíne is, ugyanis általában az ebédlő mellett egy elválasztott helyiséget olvasó- és játszóteremnek

rendeztek be. Gyakran előfordult az is, hogy a tiszti kaszinó – helyileg és igazgatás tekintetében – egyesült a helyőrség katonai tudományos egyesületével, mint például Bécsben és Budapesten. Bécsben a katonai tudományos és kaszinó egyesület (Militärwissenschaftlicher und Casino-Verein) az Osztrák-magyar Bank gyönyörű palotájában kapott elhelyezést, ahol a helyiségek használatáért évenként 22 000 forint bérleti díjat kellett fizetni. A remekül berendezett, minden igényt kielégítő termeken, helyiségeken túl a kaszinó két könyvtárral is rendelkezett. Az egyik volt az egyesület tudományos könyvtára, amely magában foglalta az egykori veronai osztrák tiszti kaszinó teljes gyűjteményét, amely 1888 őszén 8000 műből és 15 000 kötetből állt. A másik könyvtár a kaszinó szépirodalmi könyvtára volt, amelynek 9500 kötete 4300 művet foglalt magában. A bécsi és budapesti tiszti kaszinókat, –- főleg télen – sokan

látogatták, nemcsak a tagok, hanem a polgári körök előkelőségei is. A novembertől márciusig tartó téli szezonban hetente tartottak katonai tudományos előadásokat. A nagy látogatottságnak örvendő rendezvényeken általában megjelent az uralkodóház valamelyik főhercege is, ugyanis valamennyi cs. és kir főherceg tagja volt a katonai tudományos egyesületnek. Az előadások és a hadijátékok gyakori látogatója volt a hadsereg főfelügyelője, Albrecht főherceg, és a különösen fontosnak ítélt eseményeken a trónörökös, Rudolf főherceg is megjelent.37 Hadijátékot heti két alkalommal vezettek le a kaszinóban, amelyeken általában csak a vezérkari tisztek gyakoroltak, mivel a csapattisztek a hadijátékukat a laktanyáikban bonyolították. Havonta egyszer koncertet, irodalmi estet is szerveztek, amelyekre a fővárosi színpadok és hangversenyek kiváló művészeit hívták közreműködőnek. A főhercegeken kívül olykor maga a császár

is kitüntette jelenlétével a fontosabb estélyeket. A látogatói kör kiválasztásáért, szűréséért, vagyis hogy csak előkelő egyének léphessenek a kaszinóba, a 36 37 Uo. 130 old Uo. 131–132 old 18 19 szórakozási bizottság volt a felelős. A protokolláris jellegű rendezvényeken túl a bajtársiasság jegyében a különböző hatóságok, csapatok, intézetek és karok tisztjei és tisztviselői rendszeresen szerveztek társas estélyeket, amelyeken katonazenekar közreműködött, és amelyeken a családtagok is megjelenhettek.38 Magyarországon feltételezhetően az első tiszti kaszinók az 1850-es évek végén jöhettek létre. Egy 1859-ből származó híradásból39 azt feltételezhetjük, hogy Aradon ekkorra már létrehozták és működött tiszti kaszinó. A Budapest Lexikonban a következő rövid megjegyzés olvasható a tiszti kaszinó címszónál: „1861-ben alakult a rokkantak házában. Tagjai csak hivatásos katonatisztek lehettek.

Célja: a katonai és társadalmi műveltség fejlesztése, a hazafias és közösségi szellem ébren tartása.”40 Ennek alapján – bár semmiféle hivatkozást nem találunk – kijelenthetjük, hogy Budapesten az első tiszti kaszinó létrejötte az 1861-es esztendőre datálható, amely a Károly-kaszárnyában kapott elhelyezést. Ezt a feltételezést mára a kutatásaim is alátámasztják. Egyrészt a Sürgöny című korabeli közlönynek is számító lapban találtam egy nagyon rövid beszámolót a decemberi avatási ünnepségről, másrészt a bécsi levéltárban is sikerült rábukkanni az alapítással, illetve annak kezdeményezésével kapcsolatos eredeti dokumentumokra. 41 Az alapítással kapcsolatos első jelentés a budai Főhadparancsnokságon született 1861. szeptember 16-án. Coronini42 táborszernagy főhadparancsnok, bécsi Hadügyminisztériumnak, Degenfeld-Schonburg táborszernagy, hadügyminiszternek írott levelében – politikai és társadalmi

szükségszerűségekre hivatkozva – Pest-Buda helyőrségben egy tiszti kaszinó létrehozását indítványozza, és ehhez jóváhagyást kér. Részletezi ennek társadalmi és szolgálati hasznosságát, valamint előnyeit, egyúttal beszámol az általa felállított bizottság véleményéről, ami tanúsítja a helyőrség tisztikarának feltétlen támogatását. Utóbbi kötelezi magát arra, hogy a fenntartáshoz szükséges kiadásokhoz havonta hozzájárul. A jelentésben a 38 Uo. 133-134 old Eöry Gabriella kaszinókutató szíves közlése, valamint az Árkádiában publikált Pesti Casino, Nemzeti Casino és a kaszinómozgalom című cikke alapján. Történelem oktatási portál, Cikkek, tanulmányok – 8 szám 40 Budapest Lexikon, Akadémia Kiadó, Budapest 1973 1184. o 41 Sürgöny, első évi folyam, 1861. dec 17 No 289 szám 1 o 42 Coronini János gr., osztrák tábornagy, Magyarország hadi parancsoka, született Görzben 1794 nov 16, megh u. o 1880 jul 26 Mint

hidásztiszt 1814-ben a francia háborúban Olaszországban szolgált és 1824-ben a modenai seregbe lépett át. Onnét visszatérve 1836-ban Ferenc József főhercegnek, mostani uralkodónknak lett második nevelője. Az 1848 olasz háborúban ismét aktív részt vett, midőn a Tirolba átvezető szorosok őrizete volt reá bízva. A béke után hadi s polgári kormányzója lett az újonnan alakított, hazánk földéből kiszakított szerb vajdaságnak és a bánságnak. A nagy keleti háború idején fontos szerepre volt hivatva: ő volt a török határon felállított figyelő hadtestnek a parancsnoka, és annak élén megszállotta a dunai fejedelemségeket, melyekből azonban a párizsi béke után, 1856-ban ki kellett vonulnia. Mint táborszernagy 1859-66 Horvát bán volt, s onnét 1860 végén Pestre jött hadi parancsnoknak. Az ő idejébe esik az 1861 Országgyülés, melynek feloszlatásával ő volt megbízva; a nagy katonai adóvégrehajtás s a provizórium. 1865

Felmentetett s azóta nyugalomba lépve élt birtokán. http://wwwkislexikonhu/coronini-cronberhtml, letöltés: 2010 május 3 1320 39 19 20 főhadparancsnok kitér arra, hogy szerinte a helyszín az Invalidus palota két tiszti lakásának és a felhagyott lisztraktár egyik helyiségének az igénybevételével biztosítható lenne. Az átalakítási költségek kb. 7500, a világítás (gázcsövek, csillárok) biztosítása 1300, a berendezési tárgyak (bútorok, biliárdasztal) beszerzése mintegy 2200 forintot tenne ki. Az utóbbi két tételt a tisztikar havi részletekben törlesztené. Mindezt, s az átalakítás költségeit a következő évi építési költségvetés terhére lehetne biztosítani. 43 A bécsi Hadügyminisztérium négy nap múlva, rekordgyorsasággal válaszol, és a 2096. számú jelentésre utalva egyetért az előterjesztéssel, miszerint a kaszinó létrehozásának vázolt módja és költségvonzatai jelentősen, és leginkább így kímélnék

a kincstárat. Kéri ezért a felterjesztőt, hogy a részletes összköltségvetést dolgoztassa ki a műszaki igazgatósággal és végleges engedélyezésre nyújtsa be.44 Coronini táborszernagy, főhadparancsnok október 26-án gr. Degenfeld-Schonburg táborszernagy, hadügyminiszternek, a C. K 4626 sz leiratra jelenti, hogy a tiszti kaszinó céljára igénybe veendő két tiszti lakás más tiszti szállások méltányos korlátozásával az Invalidus palotában rendelkezésre áll, így e részről a kincstárat nem terhelik költségek. Az összköltségekre kitérve megállapítja, hogy a műszaki igazgatóság által az átalakításra kiszámított 10 864 forint 65 krajcár, továbbá a kaszinóbizottság által a berendezésre közölt 7100 forint költségtervezetek közül utóbbit a műszaki igazgatóság felülvizsgálatát követően 5880 forintra mérsékelték. A végösszeg így a becslések korrekciójával 16 744 forint lenne A jelentéstevő – tekintettel az

őszi évszak előrehaladott állapotára – várja az engedélyt, hogy a meglehetősen jó ütemben előkészített munkálatokat folytathassák.45 A Bécsből várt válasz november 8-án érkezik, amelyben a Hadügyminisztérium jóváhagyja a felterjesztett költségvetést, és meghatározza, hogy erről értesíteni kell a budai Műszaki igazgatóságot. Újabb fontos kérdésként vetődik fel a nélkülözhetetlen vendéglős bérleti díjának – a berendezési kiadásokkal összefüggő – megállapítása, ugyanis ezáltal jelentősen tovább lehet csökkenteni a kincstár terheit. A hadügyminiszter kifejezi azon elvárását is, hogy a kaszinót a katonai hivatalnokok és a katonasággal kapcsolatban álló felek a tisztekkel megegyező feltételek mellett használhassák.46 A főhadparancsnok a november 13-án kelt válaszában biztosította a hadügyminisztert arról, hogy a kaszinó szabályzata értelmében a tisztekhez hasonlóan a katonai hivatalnokok és 43

Kriegsarchiv (K. A) Kriegsministerium (K M) Centralkanzlei (C K) 4089 General Commando (G C) Praes. No 2096 44 Kriegsarchiv (K. A) Kriegsministerium (K M) Centralkanzlei (C K) No 4089 45 K. M C K 4626 (G C Praes No 2384) 46 C. K No 4626 20 21 a katonasággal kapcsolatban álló személyek részvétele is ugyanazon feltételekkel lesz biztosítva. A vendéglőst a gazdaságosság feltételeinek szem előtt tartásával fogják megbízni Utalt arra, hogy a rendkívüli drágaság ellenére a kaszinó hozzásegíti tagjait az előnyösebb életfeltételek biztosításához, továbbá fő céljához, a társasági kapcsolatok építésének elősegítéséhez. Ezért kérte az elöljárót, hogy az a már eddig is bizonyított pártfogását szintén terjessze ki arra, hogy tekintsen el a fogadós bérleti díjától. (Ugyanis a berendezés egy részét bizonyára saját erőből fogja megoldani – P. F )47 Coronini táborszernagy alaposságát igazolja, hogy az első kérvény

megfogalmazása és elindítása előtt kikérte az érintett alakulatok kaszinóalapítással kapcsolatos véleményét is. Ennek eredményeként a levél mellékleteként pártoló nyilatkozatokat is csatolt, amelyet a helyőrség alábbi alakulatai nyújtottak be:48 -Cs. kir tengerészeti állomásparancsnokság; -Cs. kir 12 (br Vernier altbgy) tüzérezred; -Cs. kir 9 (gr Hartmann-Klarstein táborszernagy) gyalogezred; -Cs. kir 15 (Adolph von Nassau herceg) sorgyalogezred 1 tábori zászlóalja; -Cs. kir 77 (Carl Salvator Toscana főhercege) sorgyalogezred; -Cs. kir 41 (br Kellner von Köllenstein altbgy) sorgyalogezred; -Cs. kir 32 (Franz Ferdinand d’Este főherceg) gyalogezred; -Cs. kir 8 (Ferdinand Maximilian főherceg) ulánusezred 2 tűzőrosztaga; -Cs. kir 10 egészségügyi század; -Cs. kir 12 (br Ramming von Riedkirchen táborszernagy) gyalogezred 2 tábori zászlóalja; -Cs. kir 10 (Max Josef d’ Este főherceg) tüzérezred; -Cs. kir magyarországi szekerészeti

parancsnokság Talán ennek a nagyarányú támogatottságnak, vagy a táborszernagy tekintélyének és érdekérvényesítő képességének köszönhetően három hónap alatt létrehozták a helyőrség első tiszti kaszinóját. A „Sürgöny” nevű folyóirat december 17-ei számában a következőket olvashatjuk a kaszinó megnyitásáról: „A tiszti casino, mely Ő Felségének bőkezűségéből a legfényesebben felszereltetett, (a rokkantak házában országút felől) vasárnap (december 15-én – P. F) este nyittatott meg, gróf Coronini táborszernagy ő excelja, (sic!) a magas tábornoki kar és számos törzs- és főtisztek 47 48 G. C Präs ad No 2685, C K 4899 G. C Praes 1861 Präs No 2096 21 22 jelenlétében. A helyiségek egy tágas tánczterem (sic!) (mely még nincs egészen bebútorozva) étterem, billiárdcsarnok, olvasó-terem és több kártyázó szoba.”49 A kaszinó alaprajzáról csupán egy ceruzával készített tervezet lelhető fel,

amiből látható, hogy ez a kaszinó mindössze öt közösségi helyiségből állt, és az alapterülete sem volt túl nagy. Ennek ellenére hatalmas pozitívuma, hogy létrehozták, kialakították, és megkezdhette áldásos tevékenységét. 1. ábra1861-es tervrajz, H L GC 1861 No 2007 A kaszinó hat fejezetből és 33 §-ból álló működési szabályzatának első változata 1861. szeptember 29-én készült el.50 Talán a kapkodás vagy a sietség eredményezte, vagy csak egyszerűen a gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve korrigáltak, de egy év múlva, 1862. április 21-én – felsőbb utasításra – több módosítást is végre kellett hajtani az alapszabályok bizonyos fejezeteiben.51 Kochmeister vezérőrnagy, a kaszinó igazgatója az alábbiak szerint küldi meg a közgyűlésen hozott módosítási javaslatokat Coronini táborszernagy, budai főhadparancsnok részére. a 7. § 2 pontjához – a helyőrségi karmesternek nem minden időben megengedett a

belépés a kaszinóba, csak engedéllyel, vagy táncrendezvények, estélyek és bálok alkalmával. a 7. § 4 pontjához – nem szükséges hangsúlyozni, hogy bármely tag hitvesének bármikor szabad a belépés, mert ellenérzéseket szülhet, s amúgy is magától értetődőnek kell venni. 49 Sürgöny, 1861. dec 17 No 289 p 1 H. L General Commando Präs No 2096 51 H. L GC Präs 1862 No 575 50 22 23 a 10. § 4 pontjához – módosító javaslatok a kaszinó intézőbizottsága összetételével kapcsolatban. A hatékonyság érdekében a létszám csökkentését indítványozza 18 főről 6-8 főre. Ehhez szükséges közgyűlés választási rendszerének módosítása is a 29. §-hoz indítványozza a tagsági díjak igazságosabb differenciálását, melynél figyelembe kell venni az aktív és nyugállományú tagok járandóságai közötti különbségeket., utóbbiak rovására. a 32. §-hoz – a tagok jogai és kötelességei fejezetben kategorikus

fogalmazást kíván, hiszen véleménye szerint a szabályzat törvénynek tekintendő, főleg a fegyelmi ügyekben. 52 Az 1860-as évekből véglegesen elfogadott és aláírt alapszabályt sajnos nem őriznek a levéltárak Az első ilyen „hiteles” szabályzat 1877-ből származik, amit a Hadtörténeti Levéltárban sikerült előtalálni. A hat fejezetből és 36 paragrafusból álló alapszabály részletesen szabályozza a kaszinói élet valamennyi területét. Az első változat 1877 március 20-án készült el. A végleges felterjesztést május 18-án írta alá a budapesti magyar királyi honvéd állomásparancsnokság és küldte meg a magyar királyi honvéd főparancsnokságnak. Ezzel párhuzamosan a honvédelmi miniszter is megkapta az alapszabály öt példányát. 53 A Kaszinó alapításának céljaként fogalmazták meg, hogy a kaszinónak a budapesti Helyőrség valamennyi csapatának és fegyvernemének tisztjei számára lehetőséget kell nyújtania a

szellemi kapcsolattartásra és társas összejöveteleken való részvételre, ezáltal is biztosítva a bajtársi viszony erősítését, valamint a közösségi szellem elősegítését. Ezen cél elérésének legfontosabb eszközeiként szolgáltak a könyvtár, és a társas összejövetelek. A kaszinó alapterülete és helyiségeinek száma az 1861. évi alapítás óta eltelt 15 év alatt jelentősen növekedett. Az átdolgozott alapszabályból tudjuk, hogy 1877-re a két feljárón túl az alábbi helyiségekkel rendelkezett a kaszinó: -1 nagyterem, 10 ablakos; -1 billiárd terem, 4 ablakos; -4 nagyobb szoba, 2-2 ablakos; -10 kisebb szoba, 1-1 ablakkal; -1 konyha, 3 ablakos; 52 53 H. L GC 1862 Präsidiale No 575 HL Hadsereg-főparancsnokság (HFP)-1877. 1450/Fp 582 sz levele 23 24 továbbá kamra, előszoba, pince, fáskamra. Vagyis a kezdeti öt közösségi helyiségből álló kaszinó ekkorra tizenhat helyiségesre „terebélyesedett”. Ez nyilvánvalóan azt is

jelentheti, hogy a kaszinó nagyságát a látogatói létszámhoz és igényekhez igyekeztek alakítani. Szembeötlő, hogy a természetes megvilágítás fontosságát érzékeltető ablakszámok akkor még elmaradhatatlan kiegészítő adatnak számítottak, és minden közösségi helyiség mellett feltüntették azokat. Sajnos ezekből az adatokból nem derül ki az oly fontosnak tartott és kiemelt figyelmet érdemlő könyvtár helyiségeinek száma, illetve nagysága, sőt a kaszinó összbefogadó képessége sem. A tagság vonatkozásában nem lehetett ellenvetés, ugyanis kaszinótag volt a helyőrség teljes tisztikara, tartozzon akár a közös hadserhez, akár a magyar királyi honvédség állományába. Tagok voltak továbbá a tábori lelkészek és hivatalnokok is, amennyiben szintén tagságot vállaltak a Hadtudományi Egyesületben. A belépésre vonatkozóan egyéni döntést csak a tartalékos tisztek, a nyugalmazott, és szabadságolt tisztek, a császári és

királyi közös Hadsereg, valamint a két birodalmi rész honvédségének, illetve az Országos Vadászok szolgálaton kívüli tisztjei, továbbá valamennyi nyugalmazott tábori lelkész és hivatalnok hozhattak. Ők a belépéshez nyilatkozatot töltöttek ki, és a tagsági viszonyuk a nyilatkozat beadásától számított egy évig volt érvényes. Ekkor még valamennyi tagot azonos jogok és kötelezettségek illettek meg. A tagokon túl – az általános szabályok betartása mellett – vendégként, tagdíj fizetése nélkül bejárhattak a Kaszinóba: a) mindenkor 1. A kaszinótagok feleségei, felnőtt leányai és fiai, egyéb felnőtt közeli rokonai, de csak az illető tag társaságában. 2. Valamennyi, nem a Helyőrséghez tartozó tiszt és katonai alkalmazott a családjával együtt, továbbá a tábori lelkészek, de csak az illető tag társaságában. 3. A Helyőrség valamennyi tiszthelyettese és kadétja, valamint karmestere 4. Idegen hadseregek tisztjei,

valamint megkülönböztetett idegenek, de őket csakis kaszinótag vezethetett be. b) kizárólag táncmulatságokra, estélyekre és hangversenyekre: 1. Azok a személyek, akik a Kaszinó Igazgatótanácsától egy kaszinótag javaslatára meghívót kaptak. 24 25 2. Az Igazgatótanács által a mindenkori követelményeknek megfelelően megállapított létszámú egyéves önkéntes, valamint a Kadétiskola kiváló növendékei, de csak meghívás alapján, illetve a belépőjegy megvétele után. A Választmányi bizottságnak joga volt tiszteletbeli tagokat is kinevezni, de erre a tagságra csak olyan urakat lehetett javasolni, akik nem voltak jogosultak rendes tagként belépni az egyesületbe, és a birodalmi érdekeknek kiemelkedő szolgálatot tettek. A Kaszinó Egyesület a mindenkori budapesti főhadparancsnok tábornok védnöksége alatt állt. A Hadtudományi Egyesület elnöke egyúttal a Tiszti Kaszinónak is elnöke volt A napi igazgatási feladatokat az un.

igazgatótanács végezte, ami az igazgatóból, az igazgató-helyettesből és kilenc fő választmányi tagból állt.54 A március 20-án elkészített és véleményezésre felterjesztett alapszabállyal, illetve a kaszinó működtetésével kapcsolatosan a budapesti Tiszti Kaszinó igazgatósága 1877. május 17-én az alábbi véleményezéseket kapta egy bizonyos Karl ezredestől. Az 50. számú, német nyelven fogalmazott véleményezés az alábbiakat tartalmazza: „Az igazgatótanács választmánya által a fent nevezett Tiszti Kaszinó statútumának (alapszabályának) korszerű módosításokkal ellátott változata, amelyet a császári királyi főhadparancsnokság 1877. január 17-ei, a Rendeleti Közlönyben Präs Nr 40 alatt engedélyezett és megjelentetett, ezennel a megfelelő példányszámban kioszttatik a budapesti helyőrség katonai hatóságainak, sereg- és hadi-intézeteinek, tudomásul vételre, jövendőbeli vezérfonalként, saját használatra. Ezen

statútum 3. paragrafusára – mely szerint mindazok, akik a sereghez illetve a honvédség állományához tartoznak, továbbá a tábori lelkészek és a budapesti helyőrség hivatalnokai, akik az állandó kvártélyra igényt tartanak, valamint akik annak (a helyőrségnek – P. F) szolgálatában állnak, és a katonai tudományos egyesület tagjai, a Tiszti Kaszinó tagjaiként kezeltetnek – és rájuk kiemelt figyelem irányíttatik. Ugyanakkor 1877 június 1jével kezdődően sor kerül a Kaszinó pénztárába befizetendő 1 krajcár gázsi- és kvártélydíj bevezetésére. Egy esetleges helyőrségváltás bekövetkeztével a statútumok visszaszolgáltatása vagy az újonnan érkezett csapattestnél vagy a Tiszti Kaszinó titkárságán történik. 54 A Budapesti Helyőrség Tiszti Kaszinójának Alapszabálya, Budapest Schlesinger & Wohlauer Nyomda 1877. HL Hadsereg-főparancsnokság (HFP)-1877. 1450/Fp 25 26 Az itt következő Átvételi elismervény

aláírással együtt, jelen dokumentumhoz csatolva érvényes.” Ugyan ezen a napon Karl ezredes az 51-es számon még egy véleményt fogalmazott: „A Tiszti Kaszinó új statútuma 13. paragrafusa értelmében minden év májusában a kaszinó tagsága tisztújító közgyűlést tart, az újonnan megválasztott képviselő-testület június 1-jével kezdheti meg működését. A különféle csoportokat, amelyekben a szavazás zajlik a 12. B paragrafus pontosan meghatározza, a szavazás kezdetét veszi, és a szavazócédulák csoportonként kerülnek beszedésre, illetve az önálló csoporthoz nem tartozó tagok legkésőbb 1877. május 28-áig küldhetik meg voksaikat a Tiszti Kaszinó titkárságára. az 1. és 4 pontban említett kaszinótagok szavazócéduláikat egyenesen a Kaszinónak küldik meg. az 5. pont szerint, a katonai hivatalok részéről a császári-királyi hadbizottság, a lelkészek részéről a tábori püspökök, az orvosok részéről az

egészségügyi felügyelet vezeti le a szavazásokat, oly módon, hogy mindhárom csoport szavazócédulái beérkezzenek az előírt terminusra.”55 Ezen javaslatok figyelembevételével az új alapszabály elfogadásának bizonyítéka az a levél, amelyben a magyar királyi Budapesti Honvéd Térparancsnokság arról tájékoztatja a Honvéd Főparancsnokságot, hogy a kaszinó igazgatósága az új alapszabályokat és az 50. számú tudósítást a térparancsnokságnak május 17-én 10 példányban – szétküldés végett – átküldte. Továbbá arról tesznek jelentést, hogy az új alapszabály két példányát a főparancsnokságnak felterjesztik, továbbá tájékoztatják a főparancsnokot, hogy az okmányokból öt példányt a honvédelmi miniszter részére a kaszinó igazgatósága már közvetlenül megküldött.56 A körültekintően és minden részletre kiterjedően megalkotott alapszabályok és a létrehozott kaszinói irányítószervek, illetve

bizottságok hosszú távra megalapozták és biztosították a kaszinó szabályos működését. Az 1873-as év kivételével nem találtam olyan hírt, vagy beszámolót, ami negatívan szólt volna a kaszinói életről. Tulajdonképpen „A Honvéd” című lap az év január végi számában sem a kaszinó működésével kapcsolatosan állapítanak meg problémákat, csupán a negatív tendenciák, a hatalmi túlkapások a kaszinót is megérintették. Röviden összefoglalva az történt, hogy a téli idény alatt szokásos – kedélyes hangversenyekkel összekötött – táncvigalmakat a budai főhadparancsnokság utasítására, 55 56 H. L HFP-1877 1450/Fp m. kir Honvéd Térparancsnokság 582 sz levél, H L HFP-1877 1450/Fp 26 27 nevezetesen Huyn főhadparancsnok parancsának megfelelően megpróbálták erősen „beszabályozni”. A szabályozás a főparancsnok vallási meggyőződése másokra történő kiterjesztésének igényéből táplálkozott, ugyanis

az volt a kérése, hogy a böjti időszakban a program báli része maradjon el, és csak a hangversenyt rendezzék meg. A húsevés és a tánc tiltása azonban hatalmas felháborodást okozott városszerte. A negyvennapos megvonás a tisztekben is ellenérzést váltott ki, és ellenálláshoz vezetett. Elhatározták, ha kell, mindannyian kilépnek a kaszinóból, de a főparancsnok sajátságos „kívánságának” nem tesznek eleget. A témában született vezércikkek – amelyek az ilyen és hasonló elvárások veszélyeit igyekeztek bizonyítani, – végül elősegítették a megbékélést.57 A kis intermezzo ellenére a Károly-kaszárnyában (a mai Városháza) berendezett közösségi helyiségek több évtizeden át szolgálták eredményesen a tisztikart, és évente számos rendezvénynek, előadásnak, koncertnek, és a fővárosszerte híressé vált előkelő táncmulatságoknak adtak helyet egészen a századfordulóig. A kaszinó megnyitása után 38

esztendővel azonban már azt olvashatjuk a Vasárnapi Ujság 1899. november 26-ai számában, hogy a kaszárnyában működő kaszinó milyen szegényesen berendezett, kis alapterületű intézmény volt. Talán ezzel is magyarázható, – valamint a kaszárnya eladásából befolyt összeg is lehetővé tette – 58 egy olyan új törzskari épület létrehozásának tervét, amelyben a térparancsnokságon és a törzskaron kívül a Tiszti Kaszinó is helyet kaphatott. A századfordulóra már egyre nagyobb igény mutatkozott egy országos egylet létrehozására is. Ennek is köszönhetően kezdték meg az „Országos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egyesület”, rövidebb nevén az „Országos Tiszti Kaszinó” létrehozását és székházának felépítését 1897-1899 között.59 Az új kaszinóépület létrehozásával kapcsolatos legelső hírt a Katonai Lapok 1896. december 1-jén megjelent számában olvashatjuk. A lap beszámol arról, hogy a budapesti katonai

tudományos és kaszinó-egylet november 24-én megtartott évi rendes közgyűlésén rukkolt elő a nagyszabású tervvel, miszerint hamarosan megkezdődnek a kaszinónak is helyet adó un. „törzsépület” kivitelezési munkálatai A kaszinónak ekkor több mint 1000 tagja, és több mint 15 000 forintos éves bevétele, továbbá a takarékos üzemeltetésnek köszönhetően mintegy 20 000 forintos készpénz vagyona volt. Vagyis egyértelműen kijelenhetjük, hogy a kaszinó alapvetően jól működött, habár a cikk írója szerint a könyvtári művek beszerzésével 57 A Honvéd, 1873. január 18 29 o A főváros 1894-ben megvette az épületet 11 millió 200 ezer koronáért, és 1897-ben az egyik, 1899-ben a másik részét átvéve átalakította Központi Városház céljaira. 59 A Budapesti Katonatiszti Kaszinó, Vasárnapi Ujság 48. szám 1899 46 évfolyam 803-804 o 58 27 28 nem kellene ennyire spórolni.60 Ezen a rendezvényen szembesülhettek a kaszinó

tagjai az elkészült tervvel és kaphattak tájékoztatást arról, hogy a kaszinón kívül ebben az épületben kap majd elhelyezést a hadtestparancsnokság, itt lesznek a dandár- és hadosztályparancsnokok irodái, és egy gyalog zászlóalj is. A tervek szerint a kaszinói épületszakasz földszintjén foglal majd helyet egy első osztályú étkező és kávéház, ahonnan az ételeket és italokat felvonókkal szállítják az emeleti kaszinóhelyiségekbe. Széles lépcsőház vezet majd fel a férfi és női ruhatárakba, és innen a hatalmas méretű (30x15m) termekbe. (A Károly –kaszárnya nagyterme 15x11m volt – P. F) E termeken túl lesz még étkező-terem, tekéző, kártya-szoba, néhány mellékhelyiség. A berendezésre és a díszítésre legkevesebb 60 000 forintot terveztek felhasználni. Haladva a korral, a világítást természetesen az egész épületben villannyal képzelték el. A lap bizonyos „Cerri” nevű újságírója azonban nem teljesen

elégedett, ugyanis hiányolja a tiszti vendégszobákat. Szerinte ezek nélkül nem igazi a kaszinó, mert ha nem gondolnak a távol lakók illetve vidéki tisztek helyben alvási lehetőségére, akkor tagokat, de legalábbis látogatókat veszíthet a kaszinó. Bízik abban, hogy ezt a tervezési korrekciót még el lehet végezni.61 Vendégszobák azonban ennek ellenére nem épültek Ugyanez a lap ugyan az az újságírója pontosan három év múlva „A budapesti katonai tudományos és kasino (sic!) egylet új palotája címmel jelentetett meg cikket, amelyben örömmel számol be az elért eredményekről. „Az új tiszti kaszinó épületnek szép és czélszerű (sic!) építése, helyiségeinek stílszerű kivitele és ízléses berendezése fölött csak egy hang uralkodik: a feltétlen dicséret. Tény, hogy az új kasino palotája a székes fővárosnak egyik díszét, a tiszti karnak örömét, és építő mesterének büszkeségét képezi.”62 A cikkben 60 méter

hosszú és 30 méter széles nagyteremről olvashatunk, ami pont duplája, mint az előző cikkben írt adat, ami valószínűleg a két terem méreteinek összevonásából adódott. Minden esetre, tekintélyes és nagy befogadóképességű termekről van szó, amihez egyik oldalról hölgytársalgót, a másikon kistermet is illesztettek. Az un kaszinó-helyiségeket az első emeleten rendezték be, ahol billiárd-terem, olvasó- és játékterem, kényelmes társalgó és írószoba várta az érdeklődőket. A cikk írója részletesen beszámol a november 18-ai megnyitó ünnepség magasztos részleteiről is. A beszámoló alapján tudjuk, hogy a megnyitó ünnepségre érkezett vendégek délután 5 óra előtt kezdtek gyülekezni a palota épülete előtt. Volt közöttük közös hadseregbeli és honvédtiszt, jelen voltak a budapesti helyőrség törzstiszti 60 Katonai Lapok. Közlöny a véderő és a nagy közönség számára Tizenegyedik évfolyam, Budapest, 1896

deczember 1-én (sic!) 34 (409) szám 1. o 61 Uo. 62 Katonai Lapok. Közlöny a véderő és a nagy közönség számára Tizennegyedik évfolyam, Budapest, 1899 deczember 1.-én (sic!) 34 (528) szám 1 o 28 29 illetve tábornoki karának tagjai, akik a gyönyörűen megvilágított díszteremben várakoztak Lobkowitz táborszernagyra,63 hadtestparancsnokra. A herceg pontosan öt órakor meg is érkezett, majd néhány perc múlva Fejérváry Géza honvédelmi miniszter is belépett a terembe. Lobkowitz táborszernagy az elnöki széket foglalta el, kétoldalt a két alelnök, Czibulka altábornagy és Valentic vezérőrnagy ültek. Lobkowitz táborszernagy a megnyitó beszédében eredeti helyesírás szerint a következőket mondta: „Viribus Unitis! Nem történetesen, hanem teljes joggal viseli új otthonunk homlokzatán nagy aranybetűkben hadurunk jelmondatát. Egyesült erővel szereztük meg az eszközöket, midőn arról volt szó, hogy a katonai tudományos és

kasino-egyesületnek (sic!) uj (sic!) otthont szerezzünk, miután az egyesület a régi Károly-kaszárnyának átengedése következtében, amelynek szerény helyiségeiben honolt, hajléktalanná vált. A cs. és kir közös hadügyminisztérium a törzsépület újjáépítésével kapcsolatban a kaszárnya-tranzakció eszközeiből egy összeget, a mely (sic!) önmagában számottevő, de a mely (sic!)mégsem engedte volna meg, hogy ezen városnegyed magánépületeihez méltó épület emeltethessék. Részvények kibocsátása útján, amelyek a hadsereg összes köreiben, úgy tiszti testületek, mint egyes tisztek részéről vétettek át, további tőke teremtetett, amelynek kamatoztatását és törlesztését a közös hadügyminisztérium az által biztosította, hogy a földszinti helyiségek bérbeadásából származó jövedelmet 25 évre az egyesületnek engedte át. Katonai műépítész keze alkotta meg azon eszközökből szeretettel és szorgalommal e

monumentális épületet, amely úgy külső, mint belső architektonikus kiállításában, valamint előkelő modern berendezésében is a székesfővárosnak bizonyára csak díszére fog szolgálni. Egyesült erővel alapítottuk tehát meg a katonai tudományos és kaszinó-egyesület uj (sic!) otthonát; egyesült erővel „viribus unitis” gondoskodjunk hát arról is, hogy igazi bajtársias 63 Lobkowitz Rudolf Nándor herceg, osztrák tábornok és a IV. hadtest parancsnoka, szül Frischauban (Morvaország) 1840 aug. 16, mint L Lajos hercegnek fia A katonai pályára lépett és 1858 tüzérhadnagy lett Részt vett az 1859. olasz, szintúgy az 1866 porosz háborúban 1870 elnyerte az őrnagyi rangot és egyúttal a császár és király szárnysegéde lett. 1875 Budapestre helyezték át, mint az 5 tüzérezred parancsnokát és akkor szerezte meg a honfiusítást; egyúttal birtokot vásárolt Magyarországban és tagja lett a nemzeti kaszinónak. 1876 ezredes lett, 1878.

részt vett mint a IV hadtest tüzérségének parancsnoka a boszniai okkupációban; 1881 gyalogsági dandár-parancsnok, 1882. altábornagy, 1886 a Kolozsvárott állomásozó 35 gyalogsági hadosztály parancsnoka, 1887. táborszernagy lett 1890 pedig mint a IV hadtest parancsnoka Budapestre helyeztetett át L a főrendiház örökös tagja, számos rendjel birtokosa és 1889 óta a 13. tüzérezred tulajdonosa 1891 v b t tanácsossá neveztetett ki; 1894. megkapta az I oszt vaskorona-rendet, 1895 pedig a porosz királyi vörös sasrend nagykeresztjét http://www.mekoszkhu/00000/00060/html/065/pc006535html#7 (letöltés ideje: 2013 10 09) 29 30 szellem vonuljon be e termekbe és hogy az egyesület tagjai is szívesen gyülekezzenek az uj (sic!) otthonban. Ezennel átadom az épületet rendeltetésének; mielőtt azonban az első közgyűlést bezárnók (sic!) uj (sic!) otthonunkat azzal szenteljük fel, hogy e termekben most először zendüljön meg a néphimnusz és

örömtelt szívvel egyesüljenek e kiáltásban: Ő császári és apostoli királyi felsége, I. Ferencz József császár és király éljen!„64 Az összes tisztikar „Hoch”! és „Éljen”! kiáltással viszonozta a hadtestparancsnok szép és lendületes beszédét és állva hallgatták meg a néphimnusz65 magasztos akkordjait. A kaszinó felavatási ünnepségéről a korabeli civil sajtó is dicshimnuszokat zengett, miszerint a gyönyörű kivitelezéssel készült épületkomplexum az akkori Budapest egyik legszebb és legmodernebb épületének és intézményének számított. Erről egy példa (eredeti helyesírás szerint): „A főváros egyik legszebb helyén, a most újjá épülő Belvárosban emelkedik egy hatalmas nagyságú, szép barokk stílű palota. Már külső alakja s a homlokzatán elhelyezett harczias diszítmények is elárulják, hogy az épület katonai czélokra szolgál. De épen díszes voltából kilátszik az is, hogy nem közönséges

kaszárnya. <<Törzskari épület>> a hivatalos elnevezése s benne vannak elhelyezve a törzskar, a térparancsnokság és a tiszti kaszinó helyiségei. Ezeken kívül még egy zászlóalj gyalogság elhelyezésére alkalmas, szerényebb külsejű épület van hozzá ragasztva, melylyel az egész teljes négyszöggé alakúl ki. E melléképűletnek külön udvara és külön bejárói vannak. A tiszti kaszinó a négy utczától: az Irányi-, Zöldfa-, Duna-, és a meghosszabbítandó Vácziutczától határolt kettős épületnek a Duna felé néző szakaszában van elhelyezve. Egy vendéglői és kávéházi helyiségen kívül, melyek a földszintet foglalják el, nincs is egyéb ezen a szárnyon. A milyen szerény volt a tiszti kaszinó régi helyisége a Károly-kaszárnyában, olyan fényes és előkelő a mostani. Be van rendezve a szórakozás és tanúlmányozás minden szükséges eszközével; mert a kaszinó nem csupán társaskör, s tiszti szórakozó hely,

hanem egyúttal tudományos egyesület is, a hol a katonai szakkérdésekről felolvasásokat tartanak és vitákat rendeznek. A kaszinó berendezése nemcsak magukat a katonákat érdekli, hanem 64 Katonai Lapok. Közlöny a véderő és a nagy közönség számára Tizennegyedik évfolyam, Budapest, 1899 deczember 1.-én (sic!) 34 (528) szám 1-2 o 65 A himnusz-irodalom a nemzeti aspirációkra is kiterjeszkedett s manapság már alig van nemzet, mely külön nemzeti vagy király- s császár-himnusszal ne rendelkeznék. Kiváló e nemben a Haydn József által szerzett osztrák himnusz (Gott erhalte!-Isten tartsd meg!). Utána sorolhatjuk mindjárt az Erkel Ferenc-féle Kölcseyhimnuszt A kiváló nemzeti himnuszok közé sorolhatók még: az angol God save the king és a Rule Britannia; az orosz nemzeti s cári himnusz (Lwoff Elek 1799-1870); Egressy Béni Szózata; a legújabb keletü német Wacht am Rhein és a francia forradalmi N. a Marseillaise

http://www.kislexikonhu/nephimnuszhtml#ixzz2hDVLkuot (letöltés ideje: 2013 10 09) 30 31 polgári körökét is, mert az ott tartani szokott estélyek, mulatságok nagy kedveltségben állanak a fővárosi polgárság köreiben is. A gazdag díszítésű főbejáratból három felé ágazó lépcső vezet az első emeleti kaszinóhelyiségekbe. Tágas, kényelmes ruhatár, játszó, billiárd- és olvasó-termek, a könyvtár, egy szép szalon és a tisztek előtt nagy kedveltségben álló hadijáték czéljaira berendezett termek vannak itt. Ezek a helyiségek nagy változatossággal, különböző stílusokban vannak berendezve. A második emeleten, melyre a pompás márvány-díszlépcsőn kívül még két melléklépcső vezet, vannak az ünnepélyek termei. Fényes, két emelet magasságú nagy díszterem e résznek fő helyisége, a hozzá csatlakozó mellékteremmel és zenekari emelvénnyel. A díszterem 30 méter hosszú, 15 méter szélesés 11,5 méter magas s

díszénél és nagyságánál fogva a főváros legszebb és legalkalmasabb tánctermei közé tartozik. Most még, a míg a falak teljesen meg nem száradtak, nem lehet a tervezett festményekkel és aranyozásokkal ellátni, de már így is igen kedvezően hat a szemlélőre. A díszteremhez egyik oldalról egy szalon és egy másik, 190 négyszögméter kiterjedésű, hét méter magas terem csatlakozik; másik oldalról pedig a zene-terem és egyéb mellékhelyiségek vannak. Az egyes helyiségeknek, különösen az első emeleti írószobának és a második emeleti kisteremnek berendezése művészi eredetiségről tanúskodik. A kaszinót részint a két nagy fővárosi kaszárnya megváltásából befolyt összeg egy részéből, részint pedig a tisztikarnak e czélra már régebb idő óta gyűjtött alapjaiból építették. A terveket a budapesti katonai építkezési osztály készítette a hadtestparancsnokság rendelkezései alapján. A munka és az érdem

oroszlánrésze Khittel Rudolf ezredes, katonai építkezési igazgatót és Krickl Ernő századost illeti. Az építést Krickl százados személyes felügyelete alatt Richl Antal építőmester eszközölte. A fényes helyiséget ez évi november 18-án nyitották meg ünnepélyesen.”66 Az Ország–Világ aktuális száma a kaszinó bemutatása és avató ünnepsége kapcsán szinte szó szerint ugyanazokat a megállapításokat írja le, mint a Vasárnapi Ujság, vagy a Katonai Lapok. Ami egy kicsit más megközelítésnek számít, az a megállapítás, hogy az új katonai kaszinó versenyre kelhet a legelőkelőbb kaszinóinkkal pompa, kényelem és ízlés dolgában. A hírlapíró itt is megerősíti azt a tényt, hogy a kaszinó álmának megvalósításában elévülhetetlen érdemei vannak Lobkowitz hercegnek, aki a kezdetektől segítette a palota felépítését. Ebből a cikkből kiderül, hogy az épület berendezése az eredeti terveknek több mint a kétszeresébe,

150 000 forintba került. Új információ az is, hogy a tehetséges tervező Krickl kapitány 66 A Budapesti Katonatiszti Kaszinó, Vasárnapi Ujság 48. szám 1899 46 évfolyam 803-804 o 31 32 mellszobrát hálából a díszterem színpadja fölé helyezték, míg Khittel ezredes építész arcképe a klub falán kapott helyet. A korábbi beszámolók nem szóltak arról sem, hogy a herceg beszéde és a Gotterhalte elhangzása után Czibulka Altábornagy kért szót, aki a következőképpen fejezte ki háláját: „Ő herczegsége, a hadtestparancsnok és parancsnokló tábornok Úr, tiszteletbeli elnökünk, elénk tartá a kaszinó-épület keletkezésének képét és használatra átadta nekünk e házat. Most már méltó, kiválóan előkelő otthonunk van. Ez otthonnak alapítója, ki szívének teljes melegével lévén eltelve a katonák és katonai tisztviselők minden ügye iránt, az összes nagy akadályokat leküzdötte, senki más, mint ő herczegsége maga.

Ő mondta ki a teremtés „legyen” szavát, amely szó nélkül aligha vált volna valósággá a saját kaszinóépület iránt táplált hő kívánság a hála érzete mindnyájunk szívébe kitörölhetetlenül van bevésve. Engedje meg herczegséged, hogy ma mondott szavait, valamint az én üdvözlő szavaimat az emléklapon az összes jövendő tagoknak átadhassuk, hogy herczegségedet azok is mindig, mint e szép háznak megteremtőjét, mint egyesületünk érdekeinek nemeslelkű pártfogóját dicsőíthessék. továbbá kérjük, hogy nevét az emlékkönyvbe írja be, amelynek az a rendeltetése, hogy az összes jelenlegi és jövendő tagok nevét magába foglalja. Uraim! Mint ennek az egyesületnek ez idő szerinti elnöke, hálás szívvel veszem át e gyönyörű házat, és azt a benső kívánságot nyilvánítom, vajha pompás otthonunk a jövőben az összes tagok számára a közérzület, az együvétartozás, a bajtársi szellem ápolásának lenne

otthona!”67 A beszédeket követően Bolla altábornagy felállva biztatta a jelenlévőket, hogy ismételten éljenezzék meg díszelnöküket, Lobkowitz herceget. Az újabb háromszoros hochholás (sic!) után a katonazenekar eljátszotta a Lobkowitz-indulót.68 Az induló hangjaira elindultak, hogy megismerkedhessenek az újonnan épült palota valamennyi helyiségével, birtokba vegyék a klubot, és gyönyörködjenek a csodálatos berendezésben. Közben az író-szobában – a hadtestparancsnoki invitációt elfogadva – a honvédelmi miniszter és a hadtestparancsnok után a tábornokok is beírták nevüket a vendégkönyvbe. A következő héten már meg is rendezték az első táncmulatságot69 Ekkortól már nemcsak Bécs, de Budapest is gyönyörűen kivitelezett és berendezett tiszti kaszinóval büszkélkedhetett. Ettől az évtől nemcsak egy új évszázad, de a budapesti tiszti 67 Ország-Világ 1899. 783-784 o Az indulót a magyar és az osztrák

levéltárakban egyaránt eredménytelenül kerestem. Megtalálása a véletlennek köszönhető. Az Uppsala Egyetem gyűjteményében őrzött partitúrája kvintett formájában eljátszható A közel 100 éve elfeledett zenemű bemutatása 2013. november 27-én az egykori kaszinó épület falán elhelyezett emléktábla koszorúzási ünnepségen megtörtént. 69 Ország–Világ 1899. 784 o 68 32 33 kaszinó életében is új, reményteli fejezet kezdődött, ami egészen az első világháború kitöréséig tartott. A partitúra első oldala (a mű összesen 3 oldalas) Az első világháború előtti évek kaszinóhelyzetének vizsgálatában nagy segítségemre szolgált, hogy 1913. október 17-én a m kir Honvéd Főparancsnokság jelentéstételre szólította fel a kerületi gyalog- és lovashadosztályokat, -dandárokat, -ezredeket, illetve valamennyi állomásparancsnokságot. A parancs értelmében be kellett számolni a csapattestek un. tiszti intézményeiről,

amelyek közé tartoztak a tiszti étkezők, a tiszti takarék- és egyenruházati egyletek, tiszti könyvtárak, sporttelepek, lövészegyletek, vadásztársaságok, és a tiszti kaszinók is. A főparancsnok a jelentések bekérését a következőkkel indokolta: „A tiszti intézményekről azért óhajtok tájékozódni, mert szándékomban van egyrészt ezen intézményeket felkarolni, másrészt azonban elkerülni kívánom, hogy a tisztikar ezek által anyagilag tulságosan (sic!) megterheltessék.”70 A vizsgálódásnak ki kellett terjednie arra is, hogy ezen intézmények mekkora terhet jelentenek az állománynak, illetve, hogy azok milyen előnyökhöz juttatják őket. Külön ki kellett térni a jelentésben arra is, hogy az intézmények 70 3420/eln. 1913 Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Levéltár (HM HIM Levéltár) 574 doboz 33 34 vezetésére hány tisztet vesznek igénybe, illetve hogy ezek a tisztek a szolgálatukat is ellátjáke, vagy az alól

felmentést kapnak. A felterjesztéseket 1914 január 15-éig kellett elkészíteni és megküldeni. A tiszti kaszinókról az állomásparancsnokságoktól kértek részletes jelentést. A kiadványozó a kaszinókról szóló jelentéstételt a következőkkel indokolta: „A tisztikart a levonásoktól lehetőleg mentesíteni, azonban a kincstár által rendelkezésre bocsájtott (sic!) összeget oly módon felhasználni, hogy a tisztikar tudományos és társadalmi téren felmerülő szükségletei fedezetet nyerjenek, kívánatosnak mutatkozik. Ezen törekvésekkel kapcsolatosan a tiszti kaszinók kérdése is megbeszélés tárgyát kell hogy képezze. A kérdés az, hogy valjon (sic!) kívánatos-e a tiszti kaszinók fenntartása, avagy nem lenne-e célszerű a tiszti étkezdéknek egy olvasó szoba és egy kézi könyvtárral való bővítése mellett a kaszinókkal felhagyni, s mulatságok rendezésére helyiségeket bérelni, hadijátékokat és egyéb megbeszéléseket a

laktanyákban rendelkezésre álló helyiségekben megtartani? Megjegyezhetjük, hogy ez által az egyes csapattestek és fegyvernemek közötti, valamint a közös hadsereggel való bajtársiasság ápolása nemcsak hogy csorbát nem szenvedhet, hanem más alkalmas módon még az eddiginél is jobban fokozandó lenne.”71 A helyzet felméréséhez 10 kérdést fogalmaztak meg, amelyek megválaszolása után elkészítették az összesítő jelentést. A jelentéstételre kötelezett 88 állomásparancsnoksági beszámolóból az derült ki, hogy honvédtiszti kaszinó sehol nem volt az országban. Ez a megállapítás azonban véleményem szerint téves, ugyanis a jászberényi állomásparancsnok november 24-én kelt levelében arról tesz jelentést, hogy a honvédtiszti kaszinójuk 1892 óta áll fenn, és annak az állomáshelyen lévő összes honvédtiszt a tagja.72 A honvéd kaszinó létezését támasztja alá egy korábbi kutatásom eredménye is, amelynek

értelmében, Jászberényben – sok-sok levelezés és alapszabály-tervezet átdolgozás után – 1877 nyarán létrejött a honvédtiszti kaszinó. Hozzá kell tenni, hogy a kaszinót az alapszabály értelmében a helyőrségben állomásozó más honvéd vagy császári királyi tisztek és illetve katonai egyének, valamint a helybeli csapatok vagy intézetek tiszthelyettesei és hadapródjai is szabadon látogathatták.73 A közös hadsereggel együttesen használt tiszti kaszinóból 13 működött az országban. Ilyen állomáshelyek voltak: Nagyszeben, Pancsova, Arad, Brassó, Nagyvárad, Budapest, Kolozsvár, Pozsony, Miskolc, Zágráb, Karlovac, Eszék és Kassa. 68 olyan állomáshely létezett, ahol sem honvéd, sem pedig közös hadsereggel együtt használt kaszinó nem volt. 71 u.o 77/HÁP.kt 1913 Jelentés a 3420/eln számú rendeletre, HM HIM Levéltár 574 doboz 73 m. kir Belügyminisztérium 29424 számú átirata, Budapest, 1877 június 28 MOL 72 34 35

Ezekben a városokban a tisztek a polgári kaszinóba jártak, ahol 65 kaszinóban a tisztek kötelező testületi tagokként, 3 kaszinóban pedig tetszés szerinti egyenkénti tagként vettek részt a kaszinói életben. 11 olyan állomás létezett, ahol sem polgári, sem katonai kaszinó nem volt, – illetve ha mégis, akkor a tisztek bizonyos okoknál fogva ezek tagjai nem lehettek – így csupán tiszti étkezde állt rendelkezésre. A tiszti kaszinók esetében a tagdíj a havidíj 0,5-2,5 %-át, míg a polgári kaszinók esetében 0,3-1,5 %-át tette ki. A legnagyobb levonású állomások Nagyszeben, Pancsova és Nagyvárad voltak. A polgári kaszinók tagdíja a nagyobb taglétszám miatt csekélyebb összeget tett ki, mint a katonai kaszinók esetében. A legnagyobb tagdíjlevonás az olyan állomásparancsnokságokon volt, ahol a tisztek a polgári és a katonai kaszinóknak egyaránt tagjai voltak. A jelentésekből az is kiderült, hogy a Honvédelmi Minisztérium a

tiszti kaszinókat évente összességében 7000 koronával támogatta, ami akkor jelentős összegnek számított. A tagdíjlevonások a három legnagyobb levonású állomáson az alábbiak szerint alakultak: alezredes őrnagy százados főhadnagy hadnagy gy 9,92 ezredes Nagyszeben vezérőrna y Rendfokozat utáni tagdíj levonás havonta, koronában altábornag Állomás 6,01 5,20 4,25 3,40 2,84 2,28 Pancsova Nagyvárad 5,19 13,33 10,83 7,33 5,16 4,00 3,34 2,20 1.75 3,00 2,33 1,66 2,25 1,70 1,40 Ezek a levonások a Budapesten szolgálatot teljesítők estében: Budapest 11,68 9,50 6,00 4,75 3,34 Az egyik legkisebb tagdíjat a Brassóban szolgáló tiszteknek kellett fizetniük, annak ellenére, hogy ők a polgári és katonai kaszinó szolgáltatásait is igénybe vehették. Brassó 1,35 1,69 1,64 1,50 1,28 1,04 0,81 A jelentések írásos magyarázataiból egyértelműen megállapítható, hogy a parancsnokok igényelték és jónak

tartották a tiszti intézmények rendszerét, és továbbra is szükségesnek tartották azokat. Az volt az általános vélemény, hogy ezek az intézmények minden tekintetben előmozdítják a tisztikar anyagi létét. A jövőre vonatkozóan az a javaslat fogalmazódott meg, hogy csapattestenként az összes intézményt vonják egy csoportba, amelyekkel aztán egy 35 36 központi választmány foglalkozna, de az is csak csökkentett létszámmal. Szintén a javaslatok között szerepelt, hogy a működtetést egységesített alapszabályok alapján végezzék, ami mindenkire egyaránt érvényes. A parancsnokok véleménye szerint az egységesítés igazságosabbá tehetné a tagdíjlevonások rendszerét is.74 A beérkezett jelentéseket és javaslatokat feldolgozták és elemezték ugyan, de a változtatások bevezetésébe és igazi kipróbálásába beleszólt az I. világháború, amelynek eredményeképpen háttérbe szorult a kaszinómozgalom, a kaszinófejlesztés. A

kaszinó helyett a tisztek hamarosan a harctereken találták magukat, ahol az átélt nehézségek átmenetileg törölték a tudatukból a kaszinózás békebeli és örömteli pillanatait. II. Magyarország politikai, gazdasági és kultúrpolitikai jellemzői a két világháború között II./1 A két világháború közötti magyar társadalom politikai, gazdasági viszonyai A háborúból vesztesként kikerült Magyarország az 1920. június 4-én aláírt Trianoni békekötés eredményeként súlyos veszteségeket szenvedett, amelyek a gazdaságra is kihatottak. A világháborús vereség és a nyomában bekövetkezett összeomlás, a forradalmak és a területváltozások rendkívül mélyreható és általános válságba sodorták a magyar társadalmat. Már a békeszerződés évében széles körben elterjedt az a nézet, hogy az ország az új határain belül életképtelenné válik. „Az 1919 utáni Magyarország politikai stabilitásának megteremtése csak

működőképes nemzetgazdaság mellett volt lehetséges Az ipar sikeres modernizálásával, a jól kiépült bankrendszerrel és kereskedelemmel (az ország a térségben – P. F) versenyképesnek bizonyult A magyar mezőgazdaság pedig az ország páratlanul gazdag természeti lehetőségei, jó adottságai (talajviszonyok, csapadék, napfény stb.) és a szorgos munkáskezek révén ugyancsak nemzetközileg piacképes termékeket termelt. Az ország lakossága többségének szegénysége, esetenként elkeserítő nyomora és elesettsége nem ebből, hanem a kirívóan igazságtalan megoszlású tulajdonviszonyokból, s nem utolsósorban az >>úri Magyarország<< mentalitásából, antiszociális jellegéből keletkezett.”75 Trianon következtében a magyar ipari centrumok többsége az országhatáron belül maradt, de ugyanakkor nyersanyagforrásaink döntő többségét elveszítettük. A mezőgazdaságot a gabonapiacok és az élőállat-kivitel lehetőségeinek

megszűnése sújtotta. Ennek ellenére 74 50 szám/eln. 1914 Jelentés a tiszti intézményekről 1914 január 14 3420/eln 1913 HM HIM Levéltár 574 doboz 75 Gergely Jenő–Izsák Lajos: A huszadik század története. Magyar Századok sorozat, Pannonica Kiadó 2000 131. o 36 37 „1925-re a gazdaság rekonstrukciója és új kereteinek kialakítása befejeződött. Ezt követően a magyar gazdaság néhány esztendőn át (lényegében a gazdasági világválságig – P. F) a fellendülés időszakát élte. A kormányzat gazdaságpolitikájából logikusan következett, hogy ez a fellendülés elsősorban az ipar területén mutatkozott meg.”76 1. számú táblázat A gazdaság fő ágazatainak hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez a két világháború között (%)77 Ágazat 1924-1925 1928-1929 1934-1935 Mezőgazdaság 37,1 39,7 40,0 Bányászat, kohászat 1,8 1,8 1,5 Ipar 26,9 29,3 27,7 Szállítás, kereskedelem 6,2 6,3 5,5 28,0 22,9 25,3 Egyéb 100,0 100,0 100,0

Összesen Forrás: Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. Szerk Perczel György Bp., 1996 ELTE-Eötvös Kiadó, 88o Az ipar és kereskedelem két világháború közötti viszonylagos fejlődése a mezőgazdaságra már nem volt igaz. Bár biztosította az ország lakosságának élelmiszerrel való ellátását, sőt időszakonként még kivitelre is jutott, de számottevő korszerűsödés, modernizáció nem jellemezte. „A fejlődés, a modernizáció – vagy másként fogalmazva – az agrártársadalom polgárosodásának legfőbb akadályát a hazai birtokszerkezet jelentette. Mellette állandóan kísértett a mezőgazdasági hitel hiánya, a tőkeszegénység.”78 A birtokszerkezet negatív hatását jelzi, hogy a művelt földterületek mintegy felét a feudális korból átörökített nagybirtokok tették ki, melyek több mint 50%-a az un. „kötött birtok” kategóriájába tartozott Ez azt jelentette, hogy „ nem lehetett eladni, felosztani,

megterhelni”79, ezért a tulajdonosok csak nagyon korlátozottan, vagy egyáltalán nem juthattak hitelhez. A Trianoni határok megszüntették a magyar társadalom soknemzetiségű jellegét, és erősítették a nyelvi-kulturális homogenitást. Amíg a foglalkoztatás-szerkezet a gazdaság lassú szerkezeti modernizálódását követve megváltozott illetve módosult, addig a társadalom alá-, fölé-, mellérendeltségi viszonyai változatlanok maradtak. A korabeli társadalom a feudális maradványok és a modern ipari társadalom sajátos elegyévé vált. „Annak következtében, hogy a nemzetiségi területek elkerültek Magyarországtól, az etnikai homogenitás mellett az ország lakosságának foglalkozási megoszlása, műveltsége, anyagi-technikai állapota javult, pontosabban korszerűbbé, polgáribbá vált. Az összlakosság foglalkozási megoszlásának alakulása a két világháború között az ország polgárosodásának előrehaladását mutatja. A

mezőgazdaságból élők aránya az 1920-as 55,7%-ról 1930-ban 51,8%-ra csökkent, 1941-ben 76 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században Osiris Kiadó, Budapest,1999 157 o Uo. 157 o 78 Gergely Jenő–Izsák Lajos: A huszadik század története. Magyar Századok sorozat, Pannonica Kiadó 2000 147. o 79 Uo. 147 o 77 37 38 pedig 48,7% volt, tehát már nem képezte az összlakosság abszolút többségét. Ugyanakkor a bányászatból élők aránya az 1920-as évi 30%-ról 1941-re 35%-ra növekedett.”80 Mindezekkel együtt meg kell állapítanunk, hogy tetten érhetőek ugyan bizonyos modernizációs, polgárosodási tendenciák, de a tárgyalt korszakban a dualizmusból örökölt társadalmi szerkezetben nem következett be gyökeres változás. Ennek egyik kézzelfogható következménye a társadalom kasztosodásának tendenciája, ami a társadalmi, foglalkozási csoportok között felerősítette az ellentéteket (szolga–gazda,

házicseléd–nagysága, summás– 100 holdas gazdag paraszt), de a városi ipari munkások között is fellelhetők az ellentétek, például a nyomdász, műszerész nem volt mérhető a segédmunkáshoz. „Megint csak külön világot képeztek az állami és közalkalmazottak, a vasutasok, postások, villamoskalauzok, a fegyveres testületek altisztjei és legénysége, akiknek nem annyira a műveltsége vagy jövedelme volt magasabb, mint egy birtokos paraszté vagy jó szakmunkásé, hanem a >>presztizse<<, az egyenruha, a nyugdíj és a biztos állás révén.”81 A társadalmi piramis csúcsán a mágnások (nagybirtokosok) álltak, utánuk következtek a nagyburzsoázia tagjai, az ősi arisztokrata családok. Ha vagyonukat nem is, de életmódjukat és politikai ambíciójukat tekintve ide kell sorolni a felső értelmiségieket is, pl. a színészeket, az újságírókat és a társadalomtudósokat. „A nagy- és középbirtokosok, nagy és középtőkések,

valamint a vezető állami tisztviselők a trianoni változások és a gazdaság teljesítőképességének hullámzásai ellenére az első világháború előtti helyzethez hasonlóan a Horthy-korszak negyedszázada alatt is kihívóan magas életszínvonalat tudtak biztosítani a maguk számára. A nagybirtokossághoz és a nagypolgársághoz közvetlenül kötődő és ugyancsak kimagaslóan jó életkörülmények között élő középbirtokosok, középpolgárok és vezető állami tisztviselők azonban csak töredékét tették ki az úgynevezett középosztálynak. Túlnyomó többség beosztott tisztviselő, magánalkalmazott és professzionális értelmiségi foglalkozású volt.”82 A társadalom rétegződését, jövedelmi viszonyait mutatja be a táblázat, amelyből kiolvashatóak a csoportok közötti különbségek. 2. számú táblázat Az egy főre jutó jövedelemmegoszlás társadalmi rétegek szerint1930-31-ben83 Társadalmi réteg Nagybirtokosok és

nagypolgárok Középosztály Parasztok (10-100 kat. holdasok) Számuk (ezer fő) Arányuk (%) 52 1 582 748 0,6 18,2 8,6 Egy főre jutó jövedelem (pengő) Jövedelem az átlaghoz viszonyítva (%) (534 pengő=100% 17 800 1 050 432 3 335 197 81 80 Uo. 152, 158 o Uo. 159 o 82 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században Osiris Kiadó, Budapest,1999 191–192 o 83 Uo. 191 o 81 38 39 Bányászok és kohászok 112 1,3 427 80 Városi (ipari, közlekedési) munkások 1 903 21,9 376 71 Önálló kisiparosok 468 5,4 320 60 Ipari napszámosok 224 2,6 250 47 Parasztok (1-10 kat. holdasok) 1 750 20,1 227 43 Mezőgazdasági cselédek 560 6,9 205 38 Mezőgazdasági napszámosok 1 250 14,4 183 34 Összesen 8 688 100,0 534 100 Forrás: Matolcsi Mátyás: A magyarországi jövedelem- és adóteher megoszlás. Bp1938 Universitas Kiadó 28 o Az úri középosztályhoz tartozás ismérvei: iskolai végzettség, foglalkozás, vagyoni helyzet. Ezek alapján ide sorolták az

ügyvédeket, orvosokat, a szabadfoglalkozású értelmiségieket, az érettségizett iparosokat, kereskedőket, az állami városi és megyei tisztviselőket, az érettségizett ipari és banktisztviselőket, olyan kisbirtokosokat, akik rendelkeztek érettségivel, valamint a középbirtokosokat. A középosztály felső rétege az arisztokratákhoz asszimilálódott, ők töltötték be az államapparátus legjelentősebb tisztségeit. (Horthy Miklós kormányzó is ebből a rétegből származott – P. F) Gondolkodásukra az erős nemzeti elhivatottság-tudat és a liberális konzervativizmus volt jellemző. A korszak vezető történésze, Szegfű Gyula „neobarokk” társadalomnak nevezte a két világháború közötti társadalmat. „Olyan társadalom, amelyet egy erre alkalmatlan vezetőség tart össze, a tekintélytisztelet és a szolgalelkűség segítségével sem a társadalmi tagozódás, sem a társadalmi gondolkodás nem igen (sic!) változtak, s minden

maradt e téren úgy, amint azt már a harmadik nemzedék idején megszokták az emberek. Középosztálybeli intelligenciánk legfeljebb ha múló kívánságokkal vagy formalisztikus beszédekben közeledett az alatta álló néposztályokhoz sem a parasztság, sem az ipari munkásság nemzeti öntudatosodása demokrácia útján nem haladt előre lényegesebben. A társadalom tovább élte csoportokra bomlott életét, s borzongva a kommunista forradalmi kor emlékeitől, mindennemű demokratikus fejlődéstől ösztönösen elzárkózott.”84 II./2 Kulturális viszonyok a két világháború között Az első világháború után a közművelődés, a kultúra területén, és az emberek hétköznapjaiban is sok változás történt. A forradalmak előtti évtizedekhez hasonlóan a korszak kulturális élete sokszínű és eredményekben gazdag volt. „Bár Ady már nem élt, s az ellenforradalmi, antiszemita hangulat és atrocitások elől többen külföldre menekültek, a

századelő nagy szellemi irányzatai, intézményei és meghatározó lapjai, folyóiratai túlélték az 1918-1920-as kataklizmát, s ha az új kor új problémáira reflektálva, és azok által alakítva is a kontinuitást képviselték. Folyamatosságot mutatott az alkotók generációs összetétele is Az új nemzedékek – az irodalomban többek között Németh László, Illyés Gyula, Márai Sándor, 84 Szekfű Gyula: A három nemzedék. Budapest, 1938 Királyi Magyar Egyetemi Nyomda 409–410 o 39 40 József Attila és Radnóti Miklós, a zenében Bárdos Lajos, Kadosa Pál és Farkas Ferenc, s a képzőművészetben Medgyessy Ferenc, Aba Novák Vilmos, Derkovits Gyula és Barcsay Jenő – átütő erővel csak az 1920-as és az 1930-as évek fordulóján jelentkeztek először, s a kulturális élet fontos szereplőivé csak az 1930-as évek végére váltak. A kulturális élet ideológiai szempontból kétpólusos megosztottsága nacionalista beállítottságú

konzervatív tradicionalistákra és reformpárti polgári demokrata humanistákra ugyancsak sokáig megmaradt. Ezt a dichotómiát lényegében csak az 1930-as években fellépő új népiség rendezte át hárompólusúvá.”85 A Horthy-korszak társadalmi és ideológiai-politikai szempontból legjelentősebb mozgalma a falukutató, népi írók mozgalma volt, amely zászlajára tűzte, hogy a szegényparasztság körülményeinek bemutatásával ráébressze az uralkodó köröket a nincstelenek sanyarú helyzetére. Az ellenforradalmi rezsim kezdetben azt hirdette, hogy a korábbi liberális korszakra, s a balul sikerült forradalomra most a vidék, a vidékkel azonosított magyarság válasza következik. Valójában azonban az ellenforradalom központjává Budapest lett, de a főváros maradt az ország kulturális-szellemi központja is. A kulturális és tudományos élet legfontosabb anyagi és szervezeti erői természetesen a fővárosban összpontosultak. Budapest

kiemelkedett a kulturális és művelődési ellátottság terén, és ez megmutatkozott a főváros lakosságának általános kulturális színvonalában éppen úgy, mint az értelmiség magas arányában, valamint abban, hogy az értelmiségi elit túlnyomó része a fővárosban összpontosult. Ezt egyetlen adatsorral illusztrálhatjuk: „korszakunk közepén az ország lélekszámának 15,4 százaléka, de az analfabétáknak csak 6,5 százaléka, ezzel szemben a főiskolát végzettek közel fele, a nyolc középiskolát végzetteknek 51 százaléka jutott az ún. Nagybudapestre.”86 A fizetett szabadság elterjedésével a szabadidő eltöltése társadalmi méretűvé vált. A sport és a turisztika nem volt többé a kiváltságosok privilégiuma. Az egyesületi élet virágzása a társadalmi önszerveződést segítette. Minden harmadik magyar állampolgár tagja volt nem is egy társadalmi, szakmai, hazafias vagy sportegyesületnek. A fiatalok körében nagyon

népszerűek voltak a római katolikus legény- és leányegyletek (KALOT, KALÁSZ) és a református Soli Deo Gloria Egyesület. Az egyesületek nagy része persze egy adott társadalmi csoportot vagy foglalkozást tömörített. „A parasztság kivételével szinte a társadalom minden 85 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században Osiris Kiadó, Budapest, 1999 204–205 o Elekes Dezső: Budapest szerepe Magyarország szellemi életében. Bp, 1938 Statisztikai Közlemények, 85 sz 78–79. o 86 40 41 rétege rendelkezett és élt a civil szerveződés lehetőségeivel, különösen a középrétegek, amelyek esetében akár túlszervezettségről, a hatékonyságot nézve az egymást kioltó tendenciákról is beszélhetünk.”87 Köztudomású, hogy az Országos Casino, valamint a Nemzeti Casino a politikai és gazdasági elit szervezete volt. Számtalan kamara, polgári klub, kör, a munkásotthonokkal együtt, kiegészülve a falusi olvasókörökkel,

dalárdákkal, átfogta a városi közép- és alsóbb rétegeket, továbbá a vidéki lakosság nagy részét. A városi társas élet elképzelhetetlen volt a kávéház és a kisvendéglő nélkül. Míg az utóbbiakba főleg közigazgatási tisztviselők, katonatisztek, módosabb iparosok, kereskedők és jól fizetett szakmunkások jártak, az előbbieket inkább az alkalmazott és a szabadpályás értelmiség, a politikusok, a középrétegek felsőbb csoportjai látogatták. Néhány kávéház az oda rendszeresen járó írók, költők, lapszerkesztők miatt élénk irodalmi és politikai viták színhelyévé vált. Nagy változást jelentett a szórakozás terén a rádió és a film megjelenése, noha a „magasabb kultúra”, az operába, színházba, operettbe, komolyzenei koncertek látogatása a társadalom előkelőbb rétegeiben továbbra is meghatározó maradt. „Az 1925 december 1-jén induló rádióadásokat kezdetben csak a fővárosiak élvezhették, de

1938-ban már országosan ezer lakosra 46 készülék jutott. A rádió politikai és közérdekű információkat közvetített, sokféle zenét sugárzott, néprajzi, irodalmi műsoroknak is helyt adott, és mindezek a társadalom legszélesebb rétegeihez is eljutottak.”88 A film is rövid idő alatt óriási utat járt be. „A film a legnépszerűbb művészeti, illetve szórakoztatóipari ággá vált a két világháború között. A kávéházi, éttermi vetítések mellett gomba módra szaporodtak a kizárólag filmvetítésre szolgáló épületek: a mozik. 1920-ban 347, 1929-ben 496, 1935-ben 599, és 1948-ban 922 filmszínház működött az országban.”89 Az olcsó mozijegyek az alsóbb néposztályok részére is elérhetővé tették a kultúraközvetítés ebbéli formáját. Moziba járni tehát vidéken is nagy divat volt, mert a filmek történetei sokszor olyan világban játszódtak, pl. a nagyvárosban, ahová a parasztság jó része sohasem jutott el A

népszerű filmek slágerbetétei az egész országban hamar ismertté váltak, és a filmeket megelőző híradók segítségével a lakosság bőséges információkhoz jutott a világ eseményeiről. „1938-ig mintegy 1000 amerikai, 500 német, 200 francia, 150 angol és néhány tucat egyéb nemzetiségű filmet játszottak a magyar mozikban 1919 augusztusától 1922-ig még 86, 1922 és 1930 között viszont már csak 35, tehát évente 4 film készült 87 Gergely Jenő–Izsák Lajos: A huszadik század története. Magyar Századok sorozat, Pannonica Kiadó 2000 161. o 88 Tanulmányok a Magyar Rádió történetéből 1915–1945. Függelék 85 és 86 o 89 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században Osiris Kiadó, Budapest, 1999 217 o 41 42 Magyarországon. 1929-re a hazai filmgyártás eljutott odáig, hogy már egyetlen film sem született. Az 1930-as évek elején ez a tendencia hirtelen megfordult, 1931 és 1938 között 132 nagy játékfilm készült

Magyarországon”90 Minden réteg társadalmi helyzetének, foglalkozásának megfelelően megtalálta a társas élet és a szórakozás formáját. A kultúrpolitika, a művelődéspolitika mindig szerves része volt az államrendszerek általános politikájának. Különösen így volt ez Magyarországon, ahol a művelődés állami irányítását az 1918–1919-es forradalmak tapasztalatai, a kiélezett belső társadalmi problémák, a békeszerződések keltette válságtudat a korábbinál sokkal fontosabbá tette a vezető körök szemében. Ezt az új helyzetet ismerte fel Klebelsberg Kuno, a húszas évek kultuszminisztere, aki a bethleni konszolidáció keretében, annak alátámasztására hirdette meg koncepciózus programját, vagyis a kultúra fejlesztésére képes szellemi (elsősorban tudományos) elit kiemelt kezelését, az elhanyagolt vidéki népoktatás anyagi támogatását, a középiskolai oktatás bizonyos fokú modernizálását. „Klebelsberg

kultúrpolitikája nem merült ki az iskola és oktatásügy fejlesztésében, hanem a tudomány és kultúra más területeire is kiterjedt.”91 Számos múzeum, könyvtár, kutatóintézet és művelődési otthon létesítése, működési feltételeinek biztosítása is az ő nevéhez fűződik. Összegzésképpen kijelenthető, hogy az első világháborút követő 1920-as években módosul az állam és a társadalom viszonya. Növekszik és erősödik az állami szerepvállalás, különösen az oktatási területeken és a tudomány világában. Lépések történnek a terület bővítésére is, amikor az állam beavatkozik az iskolán kívüli népművelésbe. A két világháború között azonban még viszonylag egyensúly van a kulturális élet állami és társadalmi részvétele között, jóllehet a viszony nem felhőtlen. „Mondhatni meglepő diszkrepancia tapasztalható a Horthykorszak ellentmondásos, sok szempontból retrográd társadalmi-politikai

berendezkedése és a korabeli magyar társadalom tudományos, kulturális, művészeti eredményei között, amelyek esetenként világszínvonalúak, de mindenképpen európai szintűek voltak.”92 III. A tiszti társadalom jellemzői a vizsgált korszakban III./1 Társadalmi, politikai, katonai viszonyok a vesztes háború után A két világháború közötti tiszti társadalom vizsgálata során nem lehet megkerülni a korszak (vesztes háborút követő közállapotok, a Tanácsköztársaság és az ellenforradalmi 90 Uo. 217 o Gergely Jenő–Izsák Lajos: A huszadik század története. Magyar Századok sorozat, Pannonica Kiadó 2000 184. o 92 Uo. 193 o 91 42 43 időszak) társadalmi–politikai–katonai viszonyainak jellemzését, ezen belül is a tisztikar összetételének változásait, értékrendjét és morális állapotát. Ezt megelőzően azonban érdemes visszatekinteni az Osztrák-Magyar Monarchia háború előtti katonai potenciáljára és

szervezettségére. A központi hatalmak oldalán a kiképzettek összlétszáma 7,934 millió főt tett ki, amiből a monarchia 3,034 millió főt jegyzett.93 Az 1867es kiegyezés óta eltelt több mint négy évtized alatt a haderő a szervezeti struktúra, a kiképzés színvonala, valamint a haditechnika korszerűsítése tekintetében komoly fejlődésen ment keresztül, annak ellenére, hogy a hadilétszám és a technikai felszereltség tekintetében elmaradt az antanthatalmak nagyobb államai mögött. Az első világháború előtt a m kir Honvédség békehadrendje – az 1914. április 1-jei állapot szerint – az alábbiak szerint alakult: „Kerületi parancsnokság, összesen hat (Budapest, Szeged, Kassa, Pozsony és Zágráb) volt a történelmi Magyarország területén. Ezeken belül a honvédség két gyaloghadosztályparancsnoksággal és tizenhat gyalogdandár-parancsnoksággal Minden gyalogdandár két ezredből állott, így az ezredek száma harminckettőt

tett ki. A lovasságnak két hadosztályparancsnokság alatt (Budapest, Debrecen) négy dandárparancsnoksága (Budapest, Zalaegerszeg, Szeged, Kassa) volt, amelyek tíz lovasezredet fogtak át. A honvédség tüzérségének megszervezésekor nyolc tábori ágyús ezredet és egy lovas tüzérosztályt állítottak fel. A honvédség tiszti utánpótlását a tisztképző és előképző intézetek biztosították: A Ludovika Akadémia (Budapest), főreáliskola (Sopron), továbbá a két hadapródiskola (Pécs, Nagyvárad). Az intézetek sorát a szakképző intézetek, egészségügyi intézetek, raktárak és lótenyésztő intézetek képezték.”94 Az I. világháború előtt szolgáló tisztikart a Monarchiához való hűség jellemezte, ami igaz volt még a m. kir Honvédségben szolgálók döntő többségére is A hivatásos katonák közéleti szerepvállalása, magas színvonalú erkölcsisége, szakmai-katonai felkészültsége, értékrendje és műveltsége az,

ami a társadalmi megbecsülést eredményezte. “Nyilvánvaló, hogy a hivatásos tisztikar nem azonosítható egyszerűen az uralkodó osztályokkal, hanem tagjai zömének származását, anyagi helyzetét, szemléletét tekintve az a középrétegek egyike. A tőkés és földbirtokos osztályokhoz annyiban kapcsolódott, amennyiben a magántulajdonon alapuló osztályrendet fenntartó állam szolgálatában állott, és ennek védelmével érdekazonosságot vállalt a vagyonos osztályokkal. A kötődés tehát csak közvetett, ami 93 94 Magyarország Hadtörténete 2. kötet Zrínyi Katonai Kiadó 1985 43o táblázat, Uo. 40 o 43 44 társadalmilag abban is kifejeződött, hogy csak a tábornoki kar jelentősebb pozícióban levő tagjait lehetett az uralkodó elitbe sorolni.”95 A magyar tisztképzés történelmi jelentőségű első törvénye, az „1808. évi VII törvénycikk a katonai Ludovika-akadémiáról” címen vonult be a történelembe. Az 1808

évi országgyűlés azzal a célkitűzéssel iktatta törvénybe a m. kir Honvéd Ludovika Akadémia felállítását, hogy magasan képzett, minőségi jegyekkel rendelkező tisztikar jöhessen létre. Az akadémiáról kikerült tisztek felkészültségét jól mutatja, hogy a képzés során különös gondot fordítottak a növendékek általános emberi nevelésére. A tanulók olyan erkölcsi, magatartásbeli és viselkedési normák szerint éltek az akadémián, amelyek megtartásával a katonatiszti pálya rangját a korábbiakhoz képest magasabbra emelték. “A léha, könnyelmű, duhajkodó katonatiszteszmény helyébe a feddhetetlen erkölcsű, jó modorú, illemtudó, magas szintű szaktudással rendelkező férfieszményt állították Az új szemlélet jegyében a parancsnok nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a növendékek, elsajátítva a társasági kapcsolatok normáit, eligazodjanak a társasági életben. Bevezettette a táncoktatás mellett az

illemtanoktatást Megtanították a növendékeknek, hogyan kell viselkedni a színházban és a hangversenyeken. Magas szintű szaktudással rendelkező, jó modorú, illemtudó és feddhetetlen erkölcsű, új tisztikart kívántak kinevelni. Az akadémiai képzés és nevelés célja az volt, hogy növelje a honvédség tekintélyét mind a magyar társadalom előtt, mind a birodalmi haderőn belül.”96 A vesztes háború és az azt követő forradalmi válságidőszak, amiben az államrend szétesett, a tisztikart súlyos identitászavarok bomlasztották. A birodalom felbomlott, a hadsereg több milliós tömegei visszatértek a hadszínterekről, vagy hadifogságba kerültek. A magyarországi polgári demokratikus forradalom kormányai tulajdonképpen megkérdőjelezték a hadsereg szükségességét. „ Az alapvetően önkéntesekből felállítandó hadsereg feladatát elsősorban a belső béke és rend fenntartásában látták.”97 Az 1918 végén meghozott döntések

értelmében a tábornokokat, ezredeseket nyugdíjazták, a hivatásos és tartalékos tiszteket felülvizsgálat nélkül elbocsátották. Egyik napról a másikra a szükséges tiszti létszámból, ami 8500 fő lett volna, csupán 7500 fő állt a kormány rendelkezésére, és ezen belül is jelentős volt a tartalékos tisztek aránya. Ezek a hiányok a nagyobb gondot a Tanácsköztársaság létrejötte után jelentették. „A Tanácsköztársaság vezetése1919 áprilisában-májusában felhívással fordult a volt tisztekhez, és a hadseregbe való belépésre buzdította őket, illetve kötelezővé tette azt számukra. Az egykori tisztek közül sok százan léptek be a Vörös Hadseregbe, adták annak 95 Sipos Péter: Tisztikar és politika 1919–1944. História, 1984 6 évf 5–6 szám 45o A Magyar Kir. Honvéd Ludovika Akadémia története 1808-1945 Budapest 1930 27 o 97 Szakály Sándor: Honvédség és tisztikar 1919–1947. Ister, Budapest, 2002 9 o 96 44 45

katonai vezetőit, és szolgálták azt gyakorlatilag 1919 júniusáig. Az un északi hadjáratot követő visszavonulás után azonban egyre többen jelentettek beteget, húzták ki magukat a szolgálat alól, mert úgy vélték, helytelen lépés volt a sikeres hadjárat után, bizonytalan ígéret alapján kiüríteni az elfoglalt területeket. A Vörös Hadsereg vezérkari főnökének, Stromfeld Aurélnak a példáját követő tisztek előtt ugyanakkor felvillant egy másik lehetőség is, a belépés a Szegeden szerveződő Nemzeti hadseregbe. Ez a hadsereg lett azután a majdani új magyar haderő magva.”98 A tisztikar idegenkedett a polgári demokráciától éppúgy, mint a szocialista Tanácsköztársaságtól. Hiányolták azt az összetartó erőt, amit a monarchia jelentett számukra Valódi érdekképviselet nélkül, az eligazodás hiányában kiszolgáltatottnak érezték magukat. „Egyetlen olyan gondolatkör volt, amely nem kívánt bonyolult artikulációt, s nem

állt ellentétben a tisztikarnak az osztálykülönbségre épülő társadalmi rendhez való kötődésével: a nacionalizmus. Ezért vált a nemzeti gondolat tartalma, a történelmi Magyarország területi integritásának védelme, illetve helyreállítása a hivatásos tisztikar politikai szemléletének vezérfonalává. Ez vezette jelentős részét a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregébe, amíg abban a területi integritásért küzdő erőt látta, majd fordult vele azonnal szembe, amikor már nem látott reményt a határok legalábbis részleges helyreállítására.”99 Érdemes megemlíteni néhány olyan aktív, magas beosztású tisztet, akik a Vörös Hadseregben vállaltak szolgálatot, de később tisztázni tudták magukat és vezető beosztásokat töltöttek be az ellenforradalmi korszakban is. Ilyen volt Gorondy-Novák Elemér, aki az I világháború után, 1919-ben a Vörös Hadsereg 1. hadosztályának volt a vezérkari főnöke, majd belépett a Nemzeti

Hadseregbe is. 1934 november 1-jén tábornokká léptették elő Szintén megemlíthetjük Beregfy Károly, sváb származású magyar vezérezredest, aki harcolt az első világháborúban, ahol súlyosan megsebesült. 1919-ben, már mint százados volt a Vörös Hadseregben Horthy hatalomátvétele után azonban tisztázta magát a Tanácsköztársaság alatt betöltött szerepével kapcsolatban. Ebbe a sorba tartozott Győrffy-Bengyel Sándor vezérezredes is, aki a Tanácsköztársaság idején a 23., majd a 6 hadosztály, és a Szolnokot visszafoglaló I hadtest vezérkari főnöke volt, vagy Werth Henrik, aki végigharcolta az I. világháborút, a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg 7. hadosztályának parancsnoka 98 99 Szakály Sándor: Honvédség és tisztikar 1919–1947. Ister, Budapest, 2002 10 o Sipos Péter: Tisztikar és politika 1919–1944. História, 1984 6 évf 5–6 szám 46 o 45 46 A Tanácsköztársaság leverése után röviddel

megkezdődtek a hadsereg tiszti és altiszti karának politikai szempontok szerinti felülvizsgálatai.100 Az igazoló bizottságok megvizsgálták a „kommunista rendszerben” szolgálók tevékenységét, magatartását, motivációit. „Természetesen a legkevésbé kell azt feltételeznünk, hogy a forradalmi lendület, a kommunista eszme iránti vonzalom vitte őket a Vörös Hadsereg soraiba. Sokkal inkább a következő okok: „ 1. a szolgálatot vállalt tisztek többségének a haza védelme egyet jelentett az ország integritásának védelmével. 2 Óriási katonai karrier lehetősége csillant meg a fiatal főhadnagyok, századosok, őrnagyok előtt, hiszen a polgári demokratikus kormányzat nem csak a világháború éveinek tábornokait, de 1919 januárjában az ezredesek döntő többségét is nyugállományba helyezte. 3 Egyéni egzisztenciális problémák ”101 Az igazoló bizottságok zömében a fenti okokra való hivatkozásokat elfogadták.

Ugyanakkor azokat a tiszteket, altiszteket, akik „bizalmi” állást töltöttek be, illetve bebizonyosodott, hogy tevékenyen részt vettek a forradalmakban, eltávolították a hadseregből, sőt a felelősségre vonás különböző formáit alkalmazták velük szemben. A vizsgálatba bevont tisztekre is jellemző az a megállapítás, hogy „Az állandó ellenőrzés, az adminisztratív eszközök széles körű alkalmazása, az igazoló eljárások, a volt kommunisták és a kommunista gyanúsak elleni kíméletlen eszközök alkalmazása hozzájárult ahhoz, hogy az altisztek többségét, mint ellenforradalomhoz hű elemet tartották nyilván, akikre elsősorban számított a hadsereg felső vezetése.”102 Az 1920. június 4-én a versailles-i Trianon-kastélyokban aláírt békeszerződés katonai rendelkezései alapvetően biztosították a kisantant államok teljes katonai fölényét. “Olyan hadsereg fenntartását engedélyezték Magyarországnak, amely nemcsak

támadó hadműveletekre alkalmatlan, de az ország minimális védelmét sem képes ellátni. A békeokmány megszüntette az általános hadkötelezettséget, s csak önkéntes belépés és kiegészítés alapján álló, 35 ezer főt – ebből 1750 tiszt – meg nem haladó létszámú hadsereget engedélyezett. Ez a haderő csak a belső rend fenntartására és határrendőr-szolgálatra volt hivatott. A szerződés megtiltotta minden, a háború előkészítésére és vezetésére hivatott szerv (vezérkar) létrehozását és fenntartását, ezzel kapcsolatos intézkedések megtételét. A szerződésben foglaltak betartását a Szövetséges Katonai Ellenőrző Bizottság ellenőrizte. A gazdasági helyzet és Bizottság jelenléte – 1927. március 31-éig – nem tette lehetővé a 100 A tiszti állomány igazolási eljárásaival részletesen foglalkozik Mikics Lajos: Politika, úriság és becsület Horthy tisztikarában. Szociológiai füzetek, 1981 26 szám 45–54

o 101 Szakály S.: A magyar katonai elit1938–1945 Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1987 167–168 o 102 Eszényi József: A Magyar Királyi Honvédség altiszti kara, 1922–1941. Hadtörténelmi Közlemények, 102 évfolyam, Budapest, 1989. 3 szám 322 o 46 47 hadsereg fejlesztését. Az ország védelméhez szükséges fegyveres erőt ezekben az években az úgynevezett „rejtett alakulatok” biztosították: a belügyi illetve a pénzügyi tárcához tartozó vámőrség, csendőrség, határőrség, folyamőrség és a rendőrtartalékok. A fegyverkezési és egyéb korlátozásokat 1937-ben felmondta a magyar kormány, lényegében visszhang nélkül.”103 Bledben (ma Szlovéniához tartozik – P F) Magyarország erőszakos revízióról való lemondásáért cserébe eltekintettek a trianoni békeszerződés katonai korlátainak betartásától. Ezt annál inkább tehették, mert ekkor már hónapok óta gőzerővel folyt Magyarország újrafelfegyverzése, amelyet az

1938. március 5-én bejelentett győri program indított útjára.104 Az ellenforradalom a tisztikar számára, hasonlóan az úri középosztály felfogásához, egy visszarendeződés esélyét jelentette: az összeomlásért felelőssé tett liberális rezsimhez való visszatérés teljes elutasítását és Magyarország területi integritásának helyreállítását. Ezt a célt egy erős, a gazdasági-politikai viszonyokat megszilárdító hatalmi elit vezérletével képzelték el. A cél megvalósítását, a hadsereg újjászervezésének esélyét Horthy Miklós fővezér, kormányzó személyében látták. „A méreg sokkal jobban beette magát az ország szervezetébe, semhogy egyszerre kiküszöbölhető lenne. Zajtalan, szívós munka, új emberek betanítása és fokozatos kicserélése, lépésről lépésre való térfoglalás – ez javíthat a helyzeten és semmi egyéb. Mindez egy pontja egy nagy stratégiai felvonulásnak, amelynek célja, akármily furcsán is

hangzik, egy nagy imperialista gazdag Magyarország megalapítása. mindez előre kitervelt etapja egy nagy tervnek, amely Magyarországot a Fekete-tengertől az Adriáig tervezi. Ez néhány 30–40 év közötti katonaember terve, s az irányítója Gömbös Gyula, aki 34 éves és kapitány s mellesleg képviselő is.” – fogalmazta meg Kozma Miklós huszárszázados, Horthy Miklós fővezér, kormányzó egyik bizalmi embere a tisztikar politikai céljainak lényegét.105 A hadsereg, így a tiszti- és altiszti kar „társadalmi tekintélye a hadsereg hivatásos állományának mesterséges társadalomfelettiségéből adódott, amit a rendszer ideológiája 103 Horváth Csaba: Trianon katonai határozványai és a Magyar Királyi Honvédség In: Sereg Szemle, 2010/3. szám, 7. o 104 A kisantantállamok még 1937 elején javasolták, hogy Magyarország mondjon le a revízióról, és ebben az esetben hajlandóak elismerni az ország katonai egyenjogúságát. A javaslat annak

a felismerésnek a hallgatólagos beismerését jelentette, hogy az utódállamok (Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia) nem tudják megakadályozni Magyarország fegyverkezését, ezért legalább valamilyen – bármily kétes értékű – biztosítékot szerettek volna elérni. Az egyezmény legerősebb támogatója meglepő módon Edvard Beneš volt, akinek égetően fontos volt a Magyarországgal való viszony normalizálása, hiszen Románia és Jugoszlávia egyre inkább német befolyás alá került, és a szudéta-németek ügyében egyre nagyobb német nyomás helyeződött Csehszlovákiára. Beneš legalább déli határait biztonságban szerette volna tudni, hogy teljesen a németekre koncentrálhasson külpolitikai téren. 105 Sipos Péter: Tisztikar és politika 1919–1944 História, 1984. 6 évf 5–6 szám 47 o 47 48 minden lehetséges csatornán kifejezésre juttatott a hadsereg, mely elsöpörte a bolsevizmust – állítja az ideológia – arra hivatott,

hogy visszaszerezze az elcsatolt területeket: egyáltalán a hadseregre olyan dicső feladatok várnak, hogy a nép, a társadalom megbecsülése méltán illeti meg”106 A hadseregben szolgáló tisztek magas társadalmi tekintélyét természetesen a katonai-szakmai felkészültségük, műveltségük, a társadalmi hierarchiában elfoglalt helyük is erősítette. III./2 A tisztikar összetétele, származása, társadalomban elfoglalt helye és anyagi helyzete “A Magyar Királyi Honvédség (ezt a nevet 1922. január 4-ével vette fel – P F) tábornokai és tisztjei között egyaránt megtalálhatóak voltak az egykori >>közösök<< és >> honvédek<<, >>vörösök<< és >>fehérek<<. Egyre inkább előtérbe került a katonai-szakmai szempont, és a trianoni békediktátum katonai előírásainak teljesítése vált a legfontosabb feladattá. A haderő létszámának (35 000 fő) egyhuszada lehetett tiszt, egytizenötöde

altiszt.”107 A tisztikar és a katonai felső vezetés összetételéből kiderül, hogy származási szempontból a többség a középréteg alsó szintjén elhelyezkedő családokból került ki, ahol jelentős a katonacsaládok leszármazottainak aránya. A származás meghatározza az anyagi viszonyaikat is, ami még a katonai felső vezetőkre is jellemző, hogy többségük vagyontalan családból származik, a taníttatásuk költségeit jórészt az állam, illetve magánalapítványok viselték. “A taníttatás, illetve a tiszti hivatásra való felkészülés a két világháború közötti időszakban vezető beosztást betöltött katonák esetében több, mint ötven százalékban a volt m. kir Honvédség hadapródiskoláiban, illetve katonai akadémiáján (Ludovika Akadémia) történt meg, míg az ún. >>közös<< hadsereg tanintézeteiben kevesebb mint ötven százalék szerezte meg az ismereteit. Az 1930-as évekre véglegesen kialakult az egységes

magyar katonatisztikar, amely jelentősebb politikai megrázkódtatás nélkül szolgált a második világháború végéig.”108 A tiszti szolgálat alatt, időszakosan, a gazdasági lehetőségek eltérő mértékében ugyan, de az állam igyekezett gondoskodni a tisztikar megfelelő szintű megélhetéséről, aminek az egyik eleme volt az illetmény, amiből a nőtlen tisztek csak “elővigyázatos” életvitellel tudtak megélni. A nős, családos tisztek illetménye csupán a létfenntartáshoz volt elegendő, amin nagyban segített a házassági óvadék intézménye. Az óvadék összegének nagysága, melyet a leendő feleség szüleinek kellett megfizetniük, a legtöbb esetben biztosította a tiszti családok, 106 Eszényi József: A Magyar Királyi Honvédség altiszti kara, 1922–1941. Hadtörténelmi Közlemények, 102 évfolyam, Budapest, 1989. 3 szám 325 o 107 Szakály Sándor: Honvédség és tisztikar 1919–1947. Ister, Budapest, 2002 16 o 108 Szakály

Sándor: Honvédség és tisztikar 1919–1947. Ister, Budapest, 2002 16–17 o 48 49 ezen belül is főleg a felső vezetők “állásszerű” megélhetését. Általánosságban megállapíthatjuk, hogy a tisztikar anyagi helyzete nem állt azon a fokon, melyet a társadalmi rangja megkívánt volna. Összehasonlításként megállapítható, hogy “az állami alkalmazottakhoz képest a hivatásos tisztek jól megfizetettnek voltak tekinthetők, ugyanakkor a szabad értelmiségi pályákon mozgókhoz képest gyengén fizetettek voltak.”109 III./3 A közgondolkodás és katonai tudatformálás A trianont követő időszak hivatalos Magyarországának szellemiségében a központi elemet a nemzeti eszme játszotta, benne a vezérgondolattal, a revízióval. “Az ország kitartott – a trianoni béke ellenében is – Csonka-Magyarországnak a történelmi Magyarországgal való azonosítása mellett. Magyarország ezeréves történelmére támaszkodva ápolták a

történelmi tudatot; olyan nemzeti hazafiságot, amely a népesség valamennyi rétegét megmozgatta, és mint jelképre: a Szent Koronára támaszkodva összekötötte ezeket a rétegeket az elcsatolt területek népességéve.”110 A két világháború között a lakosság kb 9%-át kitevő középosztály jelentős, néhány ezer főt számláló csoportját képezte a tisztikar, melynek több mint ötven százaléka származott az elcsatolt területekről. Tekintettel arra, hogy a középosztály szellemisége az egész magyar társadalomra meghatározó volt, a tisztikart is ez a világlátás, szellemiség hatotta át: a nemzeti eszme, a revízió gondolata. A klebelsbergi “kultúrfölény” programja jól illeszkedett a revizionizmus megalapozásába. “A Magyar hazát ma nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti naggyá”111 – fogalmazta meg a kultuszkormányzat. “Szeretném a köztudatba bevinni – érvelt 1925-ben költségvetési beszédében a

katonacsaládból származó vallás- és közoktatásügyi miniszter, Klebelsberg Kunó – , hogy a trianoni béke következtében lefegyverzett Magyarországon a kultusztárca voltaképpen a honvédelmi tárca is.”112 “A konzervatív keresztény-nemzeti ideológia és a katonai erkölcs között meglévő inherens hasonlóság lehetővé tette, hogy a honvéd tisztképző- és nevelőintézetek könnyen és gyorsan igazodjanak az új kurzushoz, és az ellenforradalmi korszak legelejétől arra törekedhessenek, hogy növendékeiket oly tudatos keresztény-nemzeti emberré alakítsák, aki a nemzeti értékeket és érdekeket önzetlenül, ha kell, saját élete feláldozásával is szolgálja és védelmezi.”113 Lényegében a “rejtés” időszakában is a “legitim” Ludovika Akadémia és a 109 Uo. 116 o 110 Varga József: Bűnös nemzet vagy kényszerű csatlós. Adalékok Magyarország és a Duna-medence történetéhez, I. rész 1918–1938, Szerzői magánkiadás,

Budapest, 1991 94 o 111 Klebelsberg Kunó: Jöjjetek harmincas évek! Budapest, Atheneum, 1930. 112 o 112 Klebelsberg Kunó beszédei, cikkei és törvényjavaslatai, Budapest, 1927. 53 o 113 Dr. Szabó Mária: Tisztképzés, katonai és történelmi tudatformálás a két világháború között, Budapest, ZMNE tansegédlet, 1997. 8 o 49 50 nevelőintézetek megtartották katonai jellegüket, amit a harmincas évektől már nyíltan és tudatosan állítottak vissza. III./4 A tisztek műveltsége A természetes törekvés a katonai-szakmai, gyakorlati képzés, képességek növelésére, nem szorította háttérbe a katonai képző- és nevelőintézetekben a műveltségi elemek megtartását, fejlesztését. A harmincas évek végén a műveltségigény határozott megfogalmazásokban külön hangot is kapott (Saád Ferenc, Mathia Károly, Kornis Gyula)114. Ugyanakkor parancsnoki értekezleteken ellenvélemények is napvilágra kerültek, amit legmarkánsabban Szombathelyi

Ferenc képviselt “ az intézetek és az akadémiák feladata kemény akaratú, erős egyéniségek nevelése, tudományosság nélkül, mert az elpuhít, problematikus személyiséggé formál, csökkenti a cselekvőképességet.”115 Mindenesetre a honvédség, a honvédtiszt szerepköre kibővűlt a harmincas évek elejétől “nemcsak nemzetvédő, nemzetnevelő is lett: legfontosabb békefeladata pedig a korszerű nemzeti eszme ápolása.”116 Az akadémikusok szerint a katonai mellett a katonai hivatás már polgári erényeket is megkövetelt. “A tisztnek, mint a társadalom vezető tagjának, példaképül kell szolgálnia, a civil társadalom katona- és férfieszményét egyaránt megtestesítenie. A Ludovikás Levente 1938-ban megjelent számának tanúsága szerint a tiszti sarjadékok tiszti ideálja izig-vérig magyar és katona, aki hazájának él és istenfélő, aki teljes mértékben ismeri kötelmeit, aki a kötelességteljesítés terén megalkuvást,

kibúvót nem ismer, de aki egyszersmind finom lelkű, művelt, lovagias, víg kedélyű és úr minden körülmények között.” 117 A tisztek műveltségére jellemző még az idegennyelvtudás, amelyben természetes módon a német nyelv és a francia dominánt, míg az angol és az olasz nyelv a két világháború között, főleg a harmincas évek közepétől vált egyre népszerűbbé. A tisztikar kulturális értékrendjét, művelődési szokásait a két világháború között a konzervatív értékek uralták, a hagyományőrzés, a hazaszeretet, mint élen járó ertékek épültek be a tiszti tudatformálásba, s ha lehántjuk róla a tradícionális katonai neveléssel együttjáró 114 Saád Ferenc Dr. közíró, a „Katonai nevelés (1922)”, a „Nagyváradi hadapród iskola c (1924)” könyvek szerzője; Dr. Mathia Károly karnagy, az „Éneklő sziget (1922)” és az „Erdélyiek és a honvédség c (1928)” könyvek szerzője; Kornis Gyula tudós,

kultúrpolitikus, a „Magyar kultúráért (1929)”, Művészeti élet Magyarországon az 1930-as években c. (1939)” könyv szerzője 115 HL HM eln.9 1937/39670 Az LA 1936/37 évi jelentése, Budapest, 1944 HL-könyvtár 116 Dr. Szabó Mária: Tisztképzés, katonai és történelmi tudatformálás a két világháború között, Budapest, ZMNE tansegédlet, 1997. 57 o 117 Dr. Szabó Mária: Tisztképzés, katonai és történelmi tudatformálás a két világháború között, Budapest, ZMNE tansegédlet, 1997. 57 o 50 51 frázisos, jelszavas ideológiai elemeket, akkor példaként szolgálhatnak a mai viszonyaink között is. IV. A kaszinó működése 1920-tól 1944-ig Az Országos Tiszti Kaszinó 1920-ban új alapokról indulva, újra kezdi az 1899-ben beindított, majd az első világháború és az azt követő Tanácsköztársaság ideje alatt szüneteltetett működését. Az 1920 augusztus 19-én a honvédelmi miniszter a levelében a következőképpen utasítja a

Budapesti Katonai Körletparancsnokságot. „Elrendelem, hogy a budapesti tudományos és kaszinó egylet alapszabályaiban a 4. hadtest parancsnoka és Budapest vezénylő tábornoka által gyakorolt jogok és kötelességek a jövőben a budapesti katonai körlet parancsnokára, mint az előbb említett parancsnok jogutódjára szállanak (sic!) át.”118 A levél végére a miniszter megjegyzésként azt írta, hogy „a Budapesti Helyőrségi Tiszti Casinó életének ujbóli (sic!) megindítása folyamatban van”. A kényszerszünet sajnos nem csak a folyamatosságot szakította meg, de jelentős anyagi veszteségeket is jelentett a kaszinó életében. Az épület állaga leromlott, a bútorzat és a felszerelési tárgyak egy része eltűnt, vagy megrongálódott. Ezt támasztja alá egy 1930-ból származó híradás, amely így szól: „ Miákich Alajos ezredes az egyesület igazgatója augusztus 1-jétől nyugállományba került, aki 1920 óta működött az

egyesületnél mint titkár, később, mint igazgató. A kaszinónak a kommunizmus, valamint a román megszállás okozta romhalmazból való felépítése, nagyarányú fejlődése, valamint a tisztikar és a társadalom előkelő köreiben való népszerűsítése körül maradandó érdemeket szerzett.119 A visszapótlás és a károk kijavítása több éves kitartó munkát vett igénybe. Talán ezzel is magyarázható, hogy az igazán tartalminak számító munkáról beszámolni csak az 1921. december 10-ei évzáró közgyűlésen tudott az egyesület elnöksége. 1922 tavaszán a kaszinó vezetése, egyetértésben a Hadtörténelmi Levéltár vezetésével arra tett javaslatot a honvédelmi miniszternek, hogy a helyőrségi könyvtár és a kaszinó könyvtárának összevonását engedélyezze. Az indoklásban az anyagi nehézségek erősödése, valamint a kaszinó frekventált elhelyezkedése, jó megközelíthetősége szerepelt. Az összevonásra tett javaslatot a

honvédelmi miniszter jóváhagyta, és hamarosan intézkedett az összevonásra, ami 1923 tavaszán meg is valósult. Az 1922-es évben az energiák jelentős részét felemésztette az alapszabály átdolgozása és módosítása, amit a m. kir belügyminiszter országos érvényű 118 119 HM 1920. Eln A 74581 ikt Sz HM HIM Hadtudományi Levéltár Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 október, 4 o 51 52 intézkedése értelmében kellett minden egyesületnek végrehajtania. A kaszinó vezetése az átdolgozással csak a következő év elején végzett, és február 21-én terjesztette a rendkívüli közgyűlés elé elfogadásra. 120 A belügyminiszter jóváhagyására április 30-áig kellett várni. A bevételek növelése érdekében a november 23-ai évzáró közgyűlésen úgy határoztak, hogy a tagdíjakat megemelik. A tagdíj összege megegyezett az akkori villamos jegy árával Az elnökség ez irányú javaslatát és felterjesztését a

belügyminiszter (Nagyrákói és Kelemenfalvi Rakovszky István) 1924. április 5-én hagyta jóvá121 Az alapszabályt és az azt követő módosítást éppen hogy csak elfogadták, 1925. október 2-án ismételten módosítást fogadtak el „Mivel jelenlegi alapszabályaink egyesületünk rohamos fejlődése folytán, már legnagyobbrészt nem felelnek meg a gyakorlatban, tapasztalataink alapján átdolgoztuk azokat a változtatások lényege az ügymenet egyszerűsítése, elavult, feleslegessé vált kitételek elhagyása vagy helyettesítése, az ügyköröknek célszerűbbé való szabályozása, stb.”122 Az 1925-ös esztendő a magyar katonai irodalom szempontjából is egy jelentős mérföldkőnek számít. Február 10-én megalakították a Magyar Katonaírók Körét A tömörülés elnökévé báró Hazay Samu vezérezredest, alelnökévé báró Szurmay Sándor gyalogsági tábornokot, ügyvezető alelnökévé Pilch Jenő ezredest, az MTA tagját,

főtitkárává De Sgardelli Caesár őrnagyot, titkárává Pogány Sándor Gábor századost választották.123 Ebben az évben szeptemberben távozik a a kaszinó éléről Tánczos Gábor altábornagy, a korszak első elnöke.124 Az 1926-os esztendőben az alaptevékenységen túl szintén jelentős változtatást kezdeményeznek, ugyanis kérik a m. kir miniszterelnöktől az állami címer pecsétjükben való használatának engedélyét. Ezzel az egyesület felhívja magára a hatóságok figyelmét, és kiderül, hogy a magyar királyi megnevezést is jogtalanul használják, ugyanis a királyi megnevezésre csak a közintézmények jogosultak. A kaszinó azonban nem számít annak, mivel csupán jogi személyiséggel rendelkező magánegyesülés. A belügyminiszter javaslatára – a hiba orvoslására - be kell építeni az egyesület nevébe a „honvédtisztek” szót. Így lesz az egyesület új neve 1927. november 19-e után m kir Honvédtisztek Országos Tudományos

és 120 Kivonat az Országos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egyesület közgyűlési jegyzőkönyvből (Magyar Országos Levéltár iratanyaga, MOL K 150 – VII-5-1934-178796) 121 Magyar Országos Levéltár 134832 ikt. szám 122 Kivonat az Országos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egyesület október hó 2-án tartott közgyűlési jegyzőkönyvéből (Magyar Országos Levéltár iratanyaga, OL K 150 – VII-5-1934-178796) 123 MTI hírarchívum 1920-45. MTI 1925 február 10 12 o http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2013 1207) 124 „Öt teljes évig állt Nagyméltóságod az intézmény élén. Hogy ezen idő alatt a Tiszti Kaszinó összes vonatkozásaiban eddig soha el nem ért fejlődésnek és virágzásnak indult, az legelsősorban Nagyméltóságod hervadhatatlan érdeme.” MTI hírarchívum 1920-45 MTI 1925 szeptember 14 9 o 52 53 Kaszinó Egyesülete, amelyre a 259.339/1927 BM számú rendelet intézkedik125 Az állami címer

pecséten való használatával kapcsolatban született kérvény eredményeképpen több mint egy évig tartó levelezés indul a hatóságokkal. Végül a miniszterelnök, egyetértésben a belügyminiszterrel arra kötelezi az egyesületet, hogy az engedély megadásáért cserébe fizessen be 2 millió korona engedélydíjat. A befizetés megtörténik, de a címer pecséten való használatát – az érvényben lévő szabályzók értelmében - így sem engedélyezhetik. Az 1928 november 3-án tartott évzáró közgyűlésen, melyen jelen volt József főherceg Ő királyi Felsége is, újabb módosításokat fogadnak el. A tagdíjat felemelik, így az eddigi 1 Pengő 36 fillér helyett ezentúl 1 P. 50 fillér lesz az éves rendes tagdíj Elhatározzák, hogy a Katona Írók Köre legyen külön egyesülés, és ne mint albizottság működjön. Ezt a javaslatot azonban rendre elutasították. Döntenek a Vívóklub elhelyezése és önállósítása ügyében, valamint a

kiválóan együttműködő kaszinó tagok részére rendszeresítik a „Díszokleveleket”. Az 1928 évi beszámolóban már igazán jelentős dolgok megvalósulásáról olvashatunk. Az említett évben 21 ismeretterjesztő előadást tartottak és öt nagyszabású estélyt is rendeztek. A 12 helyiséges, 42.000 kötetes könyvtárat 9193 tag vette igénybe A nyelviskolában 215 fő tanult német, olasz, angol, vagy francia nyelvet. A kaszinó büszkesége és egyben a legnagyobb bevételt termelő „üzeme” a mozgóképszínház, amely magas színvonalával igazi minőséget jelent nem csak a katonák, de az úri társas életben is. A beszámolóban a kellemetlenségek mellet, - melyek elsősorban a házirend egyes személyek részéről történő be nem tartásával, valamint a rossz szándékú híresztelésekkel vannak kapcsolatban – a haladás jeleként a következő mondat olvasható: „Egyre többen támogatják a kaszinót, és ennek túlnyomó része tiszt. Ők

felfogják, a kaszinó naggyáfejlődés (sic!) mozzanatait és értékelik a munkát Az össztisztikar (sic!) érdekében fáradoznak a közjóért.”126 1929-ben az Országos Tiszti Kaszinó jelentős állomáshoz érkezett. Gyergyószentmiklósi Kary Béla nyá. altábornagy, az egyesület elnöke a közgyűlésen arról tájékoztathatta a tagságot, hogy az egyesület – „a borongós közhangulat ellenére” – optimizmustól fűtve, tovább végzi munkáját. A kaszinó „Csekély és olcsó eszközökkel óhajt a tudomány, a szórakozás és az érdekkielégítés (sic!) terén olyat nyújtani, ami máskülönben csak drága pénzen volna megszerezhető.”127 Beköszöntőjéből tudjuk, hogy az egyesületnek ekkor már több mint 6000 tagja és több mint 7000 vendége volt. A kérdés az volt, hogy hogyan lehet ezt a 13. 000 embert egy cél felé, egy egységes eszme szellemében vezérelni, és mindezt hogyan, 125 Magyar Országos Levéltár MOL K 150 –

VII-5-1934-178796 Magyar Országos Levéltár MOL K 150 – VII-5-1934-178796 64. lap 127 Országos Tiszti Kaszinó-Lap I. évfolyam, 1929 február 1 o 126 53 54 milyen eszközzel lehet velük a legcélszerűbben és leggyorsabban elérni. A kaszinó az évek során külön-külön gondoskodott a tudományos előadások, a könyvtár, a különböző összejövetelek, táncestélyek, hangversenyek, színielőadások, és a tagok érdekeit szolgáló jóléti intézmények tekintetében a tagok tájékoztatásáról. Ez a feladat – a taglétszám növekedésével – egyre nagyobb terheket rótt az egyesület vezetésére, ezért elhatározták, hogy az eddig megjelentetett „Mozi tájékoztatót” Országos Tiszti Kaszinó Lappá fejlesztik. Ezzel a tagoknak és vendégeiknek megadják a lehetőséget, hogy a kaszinó belső életéről állandó tájékoztatást kapjanak, és így abban tevékenyen részt vehessenek. Az elnök ezt a következőképpen írja le a lap első

számában: „Tekintsék azt (mármint a kaszinó lapot – P. F) összetartozóságunk és együttműködésünk eszközének és jelképének, és működjenek azzal a lelkes jóindulattal annak felvirágoztatása körül, amely minden szellemi és erkölcsi célokat szolgáló ügy nagyra fejlesztéséhez szükséges.”128 A havonta megjelenő lap rovataiból pontos képet kaphatunk az intézmény működésére vonatkozóan. IV./1 Tudományos- és ismeretterjesztő tevékenység, az irodalmi pályázatok Amennyiben a tiszti, vagy másként kifejezve a katonai kaszinók működésének legelső, kézzel fogható eredményeit, illetve a folyamatosságot biztosító elemeit vizsgáljuk, meg kell állapítani, hogy ez leginkább a tudományos tevékenységben, illetve azon belül is a tudományos ismeretterjesztésben követhető nyomon. A kaszinók „őskori” történetéről szóló híradások között a táncestélyek és a tudományos ismeretterjesztő előadások kiemelt

helyet foglaltak el. Ezekről az eseményekről a sajtóban a kezdetektől fogva rendszeresen jelentek meg beszámolók. Miközben a tiszti kaszinókban heti rendszerességgel hallgathattak – általában hadtudománnyal foglalkozó – előadásokat, az aktuálpolitikai, és főként az aktuális katonapolitikai változásokra reagálva 1867 után megkezdődött a civil társadalom körében is a katonai ismeretek terjesztése. Ennek megvalósításához szintén a tudományos ismeretterjesztő előadások szervezésében és végrehajtásában találták meg a legcélravezetőbb eszközt. A kiegyezés évének augusztusában indított első magyar katonai hetilap, „A Honvéd” szeptemberi számában olvashatunk első alkalommal arról, hogy a civil fiatalok közötti katonai tudományok terjesztésére hivatott központi kezdeményezés milyen sikeres, és a szervezők milyen biztató módon kezdték meg tevékenységüket. A honvédelmi eszme terjesztése, illetve a fiatalok ez

irányú ismereteinek bővítése érdekében meghirdetett katonai felolvasásokról szóló híradás az előkészületek állapotáról a következőképpen szólt: „a katonai felolvasásokra nemcsak hogy buzgó fiatalságunk nagy számmal jelentkezik, de már Kápolnai 128 Országos Tiszti Kaszinó-Lap I. évfolyam, 1929 február 2 o 54 55 István129 és Hauser Károly urak is oly szívesek voltak díjnélküli becses közreműködésüket ígérni. Kápolnai István úr a katonai történelmet, a hadászat és harczászat alapelveit, Hauser Károly Úr pedig a katonai földtér-tant fogja előadni. Egyéb ismert katonai tekintélyek közreműködése már biztosítva van. A veszély perczében midőn felséges fejedelmünk Magyarország harcra termett fiait fegyver alá hívandja, kiképzett derék tisztekből tehát hiány nem leend, ha t. i a fiatalság a kiképzés ezen alkalmát el nem szalasztja, és iparkodásunkat szorgalmával támogatja.”130 Az akarással

párosult lelkesedés meghozta az eredményt, ugyanis a magvalósításra csupán néhány hónapot kellett várni. Az első katonai felolvasást ugyan – a tervezett január 21-e helyett – néhány nap késéssel, február 1-jén tartották, de ezt követően minden héten három napot (kedd, csütörtök, péntek, 18 óra és 20 óra között – P. F) váltott helyszínekkel erre szántak. A Honvéd című hetilap 1868 évi februári száma arról számolt be, hogy „a megnyitás óta már háromszor tartottak felolvasásokat, melyekben a magyar fiatalság folytonosan annyi buzgalmat és kitartást tanúsított, hogy most már biztos lehet mondani, hogy Magyarországban kellően kiképzett honvédtisztekben, előadandó alkalommal hiány nem lesz. Csak Pesten a rendesen megjelenő hallgatóság a 3 százat felül haladja. A híradás így folytatódik: Felolvasásokat tartott eddig: Gróf Bethlen Miklós a szórványos csatározásról. Kápolnai István a seregek szervezésére

és oktatására nézve az általános ismeretekből vonatkozva folytonosan a történelemre, és szombaton már a valódi harcztant kezdte meg. Szintén Kápolnai István az oktató szabályzatból az egyes harczos kiképzését”131. Az ifjúság honvédelmi nevelése illetve oktatása azonban nem csak az eszme népszerűsítését, hanem azt a célt is szolgálta, hogy a honvédelem felállításánál a tiszti helyek betöltéséhez megfelelően felkészített, a tanagyagból eredményes vizsgát tett és bizonyítvánnyal rendelkező személyi állomány álljon rendelkezésre. A felolvasásokra bárki feliratkozhatott és részt vehetett, de az igazi célközönségnek az egyetemi hallgatók, – pl. a budai iparegyetemi ifjúság – számítottak. A Hadsereg című képes folyóirat 1903-tól kezdődően havi két alkalommal megjelenve adott tudósítást a hadsereg ügyeiről, a hadgyakorlatokról, szemlékről, a katonai életről, a 129 Kápolnai Pauer István

(Pest, 1833. augusztus 19 – Budapest, 1896 február 18) katonatiszt, hadtudós, hadtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A szabadságharc küzdelmeit követően harcolt az 1859-es szárd–francia–osztrák háborúban, majd az 1860-as évek Garibaldi vezette olaszországi hadjárataiban. Az 1860-as–1880-as években a magyar hadtudomány meghatározó jelentőségű alakja volt. http://hu.wikipediaorg/wiki/K%C3%A1polnai Pauer Istv%C3%A1n (letöltés ideje: 2013 december 2) 130 A Honvéd, első évfolyam, 9. szám 8 o 1867 szeptember 30 131 A Honvéd, második évfolyam, negyedik szám 56. o 1868 február 05 55 56 katonai irodalomról, és természetesen a kaszinói élet legfontosabb eseményeiről is. A lapokat átnézve számos érdekes eseményről és újító próbálkozásról, kulturális eseményről kaphatunk tájékoztatást. A programok és rendezvények eloszlásából egyértelműen látható és érzékelhető, hogy a kaszinóban tartott

előadások elsősorban – mint általában a bálok, jelmezes táncestélyek, koncertek, egyéb kulturális rendezvények – a téli időszakban voltak rendszeresek és gyakoriak. A korabeli sajtóban rövid beszámolók formájában tudatták a már megtartott és a megtartandó előadások címét, valamint az előadó nevét. Ha kiválasztunk egy átlagosnak számító évet, pl. az 1906-os esztendőt, akkor a tudományos, ismeretterjesztő előadások vonatkozásában az alábbiakról tájékozódhatunk: „A budapesti katonai tudományos és kaszinó egyletben télen a következő előadásokat tartják: -Knobloch százados: A gyalogság harcszerű célbalövése rejtett állásokból; -február 13. Yull Alfréd honvéd-huszár őrnagy: Ujkori lovasság; -február 6. Reinold Emil utász ezredes: A japánok átkelése a Yalun; -február 20. Minarelli-Fitzgerold Sándor vezérőrnagy: Gyalogsági elmélkedések a délafrikai és keletázsiai harcvezetés felett; -március 6.

Guilleaume Árpád vezérkari százados: Albánia és Macedónia; (vetített képek bemutatásával) -március 27. Král Sándor főhadnagy: A léghajózás problémája; (vetített képek bemutatásával)”.132 A betervezett előadások száma nem túl nagy, de az aktualitásuk megkérdőjelezhetetlen. Arról is említést kell tenni, hogy az akkori tisztikarunkból rendszeresen hívtak meg előadókat Bécsbe, az ottani katonai tudományos és kaszinó egyletbe is. Pl január 12-én Szeptycki Szaniszló gróf, vezérkari százados, aki bacsányi Csicserics Miksa vezérkari ezredessel az oroszoknál, január 19-én pedig Franz Ervin, vezérkarhoz beosztott főhadnagy, aki gyarmatai Dáni Béla vezérkari századossal a japánoknál volt a háború időtartamára beosztva, tartott a harctéren szerzett tapasztalatairól és benyomásairól rendkívül érdekes előadást.133 E rendezvényeken részt vevők számáról és az érdeklődés önkéntességéről, vagy

irányítottságáról nincsenek információink, nem úgy, mint az 1920-as évek hasonló rendezvényei esetében. Az 1920-as évek első néhány éve a helyreállítás és a rendrakás időszakának számított. A működés az új szabályzóknak, illetve a központi akaratnak köszönhetően folyamatosan fejlődött, és a hatékonyság növelése érdekében, ha kellett, akár közvetlen eszközöket is alkalmaztak. Ennek egyik példája, az ismeretterjesztő előadásokon 132 133 A Hadsereg 1906. januári füzet 13 o és márciusi füzet 67 o A Hadsereg 1906. februári füzet 42 o 56 57 való részvétel szabályozására (elrendelésére) hivatott intézkedés. A szabályozás valószínűleg azért vált szükségessé, mert az eddig megszokott havi 1-2 előadás helyett havi 4-5 előadást szerveztek. Az 1926-os esztendőben a januártól 11-étől március közepéig tartó időszakra összesen 10 előadást terveztek, vagyis minden hétfőre egyet. 134 Ez bizonyos

alkalmakkor azt eredményezhette, hogy az előadók adott esetekben minimális számú érdeklődő előtt szerepeltek, vagy rosszabb esetben a hallgatóság hiányában kénytelenek voltak átütemezni, vagy elhagyni az előadást. Az 1924 óta elnökként funkcionáló – meglehetősen nagy befolyással bíró – vitéz Kary Béla nyá. altábornagy attól sem riadt vissza, hogy parancsban rendeltesse el, és kötelezővé tetesse a kaszinó látogatását, ezen belül is az előadásokon való részvételt. vitéz Kary Béla nyá. altábornagy (HM HIM Fotoarchivum) Az 1927. január 10-én – az Országos Tiszti Kaszinó előadásain való részvétel tárgyában kelt – és a HM VI. Csoportfőnökség által kiadott intézkedés az alábbiakat határozta meg: „Az Országos Tiszti Kaszinó a mellékletben feltüntetett előadásokat rendezi. Minden előadás hétfői napra esik, és pontosan 17.30-kor kezdődik A belépés díjtalan A belépésre a kaszinótagok, ezek

hozzátartozói és vendégei jogosultak. Az előadásokat az egyesület tudományos bizottsága rendezi. Minden egyes előadás előtt 17 órai kezdettel és az előadások után a m. kir Folyamőrség zenekara hangversenyt ad 134 Csendőrségi Lapok 1926. 01 01 első szám 19 o 57 58 Ezen előadások látogatását az 1926. februárjában kiadott hasontárgyú rendeletem kapcsán a következőképen szabályozom. (Vagyis ilyen jellegű direkt beavatkozást már az előző évi ismeretterjesztő előadások látogatása kapcsán is alkalmaztak – P. F) 1. Az egyes előadásokon megjelennek: -II. hó 7-én és III hó 7-én: a VI-4 osztály osztályvezetője; -I/24-én, II/14-én és IV/25-én: VI-1. osztály osztályvezetője; -I/10-én, II/21-én és II/25-én: VI-7. osztály osztályvezetője; -I/17-én, III/14-én és IV/11-én: VI-7. k osztály osztályvezetője; -I/31-én, III/21-én és IV/4-én: VI-3. osztály osztályvezetője; -III/28-án és IV/18-án: VI-2. osztály

osztályvezetője 2. Minden előadásra vezényel ezen kívül: -VI-1. osztály 2 tisztet v roskát; (ragosztályba sorolt közalkalmazott – P F) -VI-2. osztály 6 tisztet v roskát; -VI-3. osztály 2 tisztet v roskát; -VI-4. osztály 2 tisztet v roskát; -VI-7. k osztály 2 tisztet v roskát; -VI-7. ö osztály 3 tisztet v roskát A beosztás úgy eszközöltetett, (sic!) hogy minden egyes tiszt /roska/ 2-3-szor kerül sorra.” A m. kir Országos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egylet ismeretterjesztő előadásainak sorrendje 1927. évben 1927. január 10-én: vitéz Szinay Béla ezredes, „Az egyéniség ismerete és az egyéni nevelés” 1927. január 17-én: Lelkes József Nándor író, „A kurucvilág” /vetített képpel/ 1927. január 24-én: Csejkovits Károly ny ezredes, „A Nagy háború fontosabb tapasztalatai magasabb katonai megvilágításban” 1927. január 31-én: Duillenums Árpád ny altábornagy, „Értekezés aktuális katonai tárgyakról” (csak

kaszinótagoknak) 1927. február 7-én: D Kun Béla főkapitány, „A skagerraki csata vetített képpel”135 135 A Jütlandi csata (németül: Skagerrakschlacht; angolul: The Battle of Jutland) a résztvevők által Der Tag/The Day (A nap) néven is ismert, ezen kívül nevezik még Skagerraki csatának, vagy Jylandi csatának is. Az első világháború legnagyobb tengeri csatája volt, az egyetlen nagyszabású ütközet ebben a háborúban, 58 59 1927. február 14-én: Suhay Imre ny ezredes, „A szárazföldi hadseregek és tengeri haderők összműködése a világháborúban.” /vetített képekkel/ 1927. február 21-én: vitéz Dr Rákosi György az VI-7 ö Osztály vezetője „Az automata telefónia és a népszerű rádió.” /vetített képpel, mozgó és vetített fényképekkel/ 1927. február 28-án: Rónay Kázmér festőművész, „Igazságok és hazugságok a modern festőművészetben.” /vetített képpel/ 1927. március 7-én: vitéz Jány Gusztáv

ezredes, „A világháború harcászati tanulságai” 1927. március 14-én: Bakó László ny százados, „Az Antillák-Kuba” /vetített képpel/ 1927. március 21-én: Pilch Jenő ny ezredes, Tudományos Akadémia Tagja „Magyar végvárak a XVI – XVII. században” (vetített képpel illusztrálva) 1927. március 28-án: Vági István bányászati főisk Nyilv Rend Tanár „Hogyan tette tönkre az agitáció a központi hatalmak ellenálló képességét úgy a hadseregben, mint a polgári lakosságnál.” 1927. április 4-én: Aggházy Kamil a Hadtörténeti Múzeum h igazgatója, „A Hadtörténelmi Múzeum ismertetése.” 1927. április 11-én: Dr Bucsányi Gyula egyet orvos, „ Az érelmeszesedés természetes gyógyítása.” 1927. április 18-án: Fülöp Mihály ny ezredes, „Magyarország és a nemzetiségek A magyar nemzeti eszme.” 1927. április 25-én: vitéz Náday István vkszt (vezérkari szolgálatot teljesítő) alezredes „Hadműveleti alapeszmék

a világháború előtt a német és francia katonai irodalomban.” 136 A betervezett előadásokat egy-két kivételtől eltekintve megtartották. Betegség és egyéb szolgálati elfoglaltság minimálisan megváltoztathatta ugyan a tervet, de arról időben tájékoztatták az érintett állományt. (Pl az eredetileg február 24-ére tervezett Suhay Imre ny ezredes előadását – a kormányzó személyes érdeklődése miatt, alkalmazkodva annak elfoglaltságához – előbbre hozták január 14-ére.) amiben csatahajók vettek részt, sőt a mai napig a világ legnagyobb tengeri csatája, amit csatahajók vívtak meg. A csatában az angol túlerő ellenére a németek több hajót süllyesztettek el, így taktikai német győzelem született. Ez volt a negyedik tengeri csata, amiben modern acélból épített csatahajók vettek részt, a port arthur-i csata, a sárga-tengeri csata és a csuzimai csata után, amelyek az orosz-japán háború során zajlottak le. A csatát 1916

június 1-jén vívták meg az Északi-tengeren a dániai Jylland-félsziget közelében. A német Császári Haditengerészet egységei Reinhard Scheer, míg az angol Királyi Haditengerészet hajói John Jellicoe parancsnoksága alatt álltak. http://huwikipediaorg/wiki/J%C3%BCtlandi csata (Letöltés: 2013 december 5) 136 B/179 4252 VKF 1928. 59 60 Ez a szisztéma úgy tűnik bevált és elegendő erővel hatott a tisztek ambíciószintjére, főként mert az utasítást évente megismételték, illetve elvárták annak alacsonyabb szinten való megerősítését. Erre jó példa az 1928 december 1-jén kelt m kir Honvédelmi Minisztérium VI. csoportfőnökség 42896/biz szám, VI-4-1928 számon írt levele, ami így hangzik: „Minden osztályvezető saját hatáskörében intézkedjék arra vonatkozóan, hogy osztálya teljes létszámának és a szolgálati elfoglaltság mérvéhez képest, az Országos Tiszti Kaszinó által rendezett tudományos előadásokon megfelelő

számmal képviselve legyen. Sulyt helyezek arra, hogy vkszt. tiszteket érdeklő előadásokon az összes szolgálatmentes vkszt tisztek megjelenjenek. Eme rendeletem minden évre mérvadó, épen ezért minden év november havában az egyes osztályok a megfelelő intézkedéseiket minden felszólítás nélkül adják ki. A rendeletemet minden év november 1-re határidőzni kell”137 Az Országos Tiszti Kaszinó Tudományos Bizottsága az ismeretterjesztő előadások megtartására minden idény előtt – kezdetben november hónap elején – felhívást adott ki. Ebben jelentkezésre kérte fel mindazokat, akik előadás megtartására vállalkoznának. Az erről szóló szándékukat írásban kellett jelezniük az elnökségnek címezve, legkésőbb december 1jéig és a szándéknyilatkozatnak tartalmaznia kellett - az előadó nevét, rendfokozatát, vagy állását; - az előadás címét, és annak rövid kivonatát; - utalást arra, hogy az előadást vetített képekkel

kívánja-e illusztrálni?; - igényel-e az előadás zenekari kíséretet, vagy szóló zeneszám beiktatását; - hogy a diapozitívek az előadó birtokában vannak-e?; - az előadás megtartására alkalmas időpontot (hónap megjelölésével); - esetleges egyéb kívánalmakat. Az előadás megtartására vállalkozókat az elnökségi határozathozatalt követően azonnal értesítették, hogy megkezdhesse a felkészülést. Ha a vetítéshez szükséges diát újonnan kellett előállítani, akkor annak a költségeit a kaszinó tudományos bizottsága átvállalta. A 60 perces időkorláthoz kötött előadásokhoz egyre inkább elvárássá vált a vetítéssel történő szemléltetés. A gyors lebonyolításnak és döntés meghozatalának köszönhetően december közepén már meg is tudták jelentetni a sajtóban a következő év első hónapjának előadásait és annak időpontjait.138 A kaszinó elnöke, Kary Béla altábornagy 1928 novemberében a rendesen

betervezett havi négy előadáson felül plusz két előadást is tervezett. Ezt a szokását ettől 137 138 B/181/4362 12. sz dia VKF 1928 (4362/1987) Csendőrségi Lapok 1926. 12 15 huszonnegyedik szám 830 o 60 61 kezdve évente megismételte, melynek keretében az év néhány hónapjában – általában pénteki napokon – szociológiai és politikatudományi előadás-sorozatot tartott. 1929-ben a tudományos és ismeretterjesztő előadások február hónapban kezdődtek, általában a hétfői és/vagy pénteki napokra tervezték azokat. Február hónapban öt katonai témájú előadás közül is választhattak az érdeklődők. Február 4-én vitéz Somorjay Jenő tábornok tartotta meg „A jaroslavici lovas ütközet tanulságai” című, vetített képekkel illusztrált előadását. 11-én „A térképészet múltja, jelene és jövője” címmel Kogutovicz Lajos nyá. őrnagy adott elő 15-én Halász Gyula író, a földrajzi társaság választmányi

tagja beszélt az 1928-ban elhunyt „Amundsen” norvég felfedező életútjáról. Werth Henrik tábornok február 18-án tartotta meg „A támadás és védelem értékelése a világháború tapasztalatai alapján” című előadását. 25-én Denk Doroszlai Árpád vkszt. (vezérkari szolgálatot teljesítő – P F) százados „Az 1848-49 szabadságharc tavaszi hadjárata a kápolnai csatától Komárom felmentéséig” című előadásával tisztelgett a 80 évvel korábban történt események emléke előtt. A tudományos hírekből kaphatunk információt arról is, hogy a kaszinó elnöke – gyergyószentmiklósi Kary Béla nyá. altábornagy – 8-án és 22-én péntekenként délután 6 órai kezdettel tovább folytatta szociológiai és politikatudományi előadás-sorozatát, amelynek helyszíneként az első emeleti kis tanácstermet jelölte ki az elnök. Így aztán ebben a hónapban csupán két olyan péntek délután maradt, amikor nem tartottak valamilyen

témájú előadást a kaszinóban. A tudományos előadások az elnök beállítottsága miatt egyértelműen elsőbbséget élveztek, hiszen még a korábban hétfő délutánokra meghirdetett hangversenyeket is elhagyták az előadások miatt. 1929-ben a József királyi herceg fővédnöksége alatt működő Magyar Katona Írók Köre tisztújító közgyűlést tartott. Az új elnök doberdói Breit József nyugalmazott altábornagy, alelnök vitéz Aggházy Kamill a Hadimúzeum igazgatója lett. Arról is döntöttek, hogy a következő év februárjában a helyiségeiket áthelyezik a Hadi Múzeumba.139 Az ismeretterjesztő előadások sorozata március hónapban is hasonló módon folytatódott. A szociológiai és politikatudományi előadássorozat előadásait Kary Béla nyá. altábornagy 8-án és 22-én most is megtartotta. Március 04-én pávai vitéz Mátyás Sándor nyá. tábornok tartott filmvetítéssel egybekötött előadást „Az európai államok

ifjúságának testnevelése” címmel. A hazai és külföldi filmrészletekkel színesített előadáson csak kaszinótagok vehettek részt. 139 MTI hírarchívum 1920-45. MTI 1929 december 17 39 o http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2014 14 29) 61 62 Március 11-én „A magyar királyi csendőrség múltja, szervezete, tagozása, beosztása, viszonya a katonai parancsnokságokhoz és a polgári hatósághoz” címmel tartotta meg előadását Soltész Imre csendőrezredes. 18-án a Gépjárművekről és a mechanizálás kérdéséről elmélkedett Pistelka Rudolf ezredes. Előadását ő is vetített képekkel tette látványosabbá Március 22-én pénteken vitéz Raics Károly nyá. altábornagy „Az emberismeret, főleg katonai szempontból” címmel tartott előadást. Ez a nap az érdeklődőket a „bőség zavara miatt” nehéz helyzetbe hozhatta, mivel egy időben két előadás közül lehetett választaniuk. Az

ismeretterjesztő előadások száma április hónapban igencsak megcsappant, illetve csupán három alkalomra csökkent. Ezen alkalmak közül mindössze egyszer tartottak katonai témájú előadást, de az sem volt igazi újdonság, mert a februárban vitéz Somorjay Jenő tábornok által egyszer már megtartott „A jaroslavici lovas ütközet tanulságai” című előadást ismételték meg április 8-án. A kaszinó elnöke 5-én és 19-én most is megtartotta a szokásos előadását, amelyek közül a 19-ei egyben idényzáró előadás is volt, valamint az előadássorozat is befejezéséhez érkezett. Májustól az ismeretterjesztő előadások a nyári szünet időtartama alatt szüneteltek, ennek ellenére 14-én Kary Béla nyá. altábornagy propagandaelőadását a „magyar könyvről” mégis megtartotta Ez az előadás valóban propaganda volt a magyar könyv és magyar irodalom szeretete, támogatása érdekében. Az előadó elsőként arra keresi a választ, hogy

„miért nem azonos a könyv és az irodalom?” Részletesen taglalja azt a szomorú tényt, miszerint hiába alkotott valaki értékes irodalmi művet, az a könyvpiac értéktorzulásai miatt korántsem biztos, hogy kapós lesz, sőt talán nem is talál érdeklődő kiadóra, vagyis nem válhat közkinccsé. „Ez az oka, ez, hogy a magyar irodalomnak számtalan kincse hever így kiaknázatlanul, mert könyvvé válni nem tudott. Ez az oka, hogy nem tudom az irodalmat a könyvvel azonosítani.” Sajnálatos tényként említi, hogy amennyiben az alkotó nem rendelkezik megfelelő anyagi háttérrel, illetve nem talál pártfogót, a műve az ismeretlenség homályában marad. Ennek egyik fő okaként említi az előadó, hogy a magyar társadalom jelentős része nem foglalkozik az irodalommal, nem olvas, és nem képezi magát. Vagy ha olvas, akkor is szívesebben lapozgatja a sekélyesebb, értéktelenebb könyveket. Vagyis, szerinte gond van az olvasóközönség ízlésével

is. A másik nagy probléma, a magyar irodalom hiánya, illetve nem kielégítő aránya a megjelent alkotások tekintetében. „A magyar irodalom még nem tudott olyan és annyi elegendő művet produkálni, hogy ki-ki tiszta magyar nyelven képes lett volna a tudományosság legmagasabb fokáig előrejutni.” Pedig a magyar írók és költők tehetsége vitathatatlan, csak nem kapnak megfelelő támogatást és publicitást, megnyilvánulási lehetőséget. Az altábornagy véleménye szerint a katonai irodalom is hasonló gondokkal küzd. Nincs elegendő magyar nyelven írt szakirodalom, így a katonai tudományok 62 63 fejlődése is lassúbb, mivel főleg csak a külföldi szakirodalomra támaszkodhat. Az előadó nem kis túlzással hivatkozik, mint a katonai világirodalom legkimagaslóbb alkotására, – amit szerinte kivételként kell tekinteni – a kaszinó díszelnökének „vitéz József főherceg Úr, Ő Királyi Fenségének korszakalkotó hatalmas háborús

művére.” Az előadást summázandó megállapítás az, hogy a magyar érdekek szószólója csakis a magyar könyv lehet. A kultúrfölény elérése másként elképzelhetetlen Az ezt hirdető politikai propaganda felhangjai többek között az előadás utolsó, zárómondataiból is kiérezhetőek, amelynek szövege a következő: „Nem jó magyar az, aki az 1000 éves haza jogaival és feltámadásával nem foglalkozik. Feltámadásunk egyik pillérje a magyar könyv, amelyet ismételten ajánlok szívük meleg szeretetébe.”140 A nyári szünetet követően október 15-én a tudományos estélyek sorozatának megnyitójaként Ő Fensége József főherceg, valamint gróf Teleky Pál dr. nyá miniszterelnök jelenlétében tartott érdekfeszítő előadást Stein Aurél, világhírű utazó, nyelvész és archeológus, geográfus, aki a Magyar Tudományos Akadémiának és számos külföldi tudományos intézménynek volt tiszteletbeli tagja. A Ludovika Akadémia falai

közül elindult hírességet a Kaszinó látta vendégül, aki a Magyar Földrajzi Társaság141 (továbbiakban MFT) és a Tiszti Kaszinó elnökségének felkérésére másfélórás, vetített képekkel színesített előadást tartott a „Nagy Sándor nyomdokain” című angol nyelven megjelent munkájából, illetve az 1926. évi indiai és afganisztáni régészeti és földrajzi kutatómunkájának eredményeit ismertette. Stein Aurél az indiai kormány támogatásával derítette fel Nagy Sándor világverő hadseregének útvonalát a Hindikuson át Indiába. A lebilincselő előadás után kialakult és hangoztatott vélemény az volt, hogy „Stein Aurél bebizonyította, hogy nem csak nagy utazó, de az ókori hadászat egyik legalaposabb ismerője.”142 Az előadás végén – a gróf Teleky Pál által elhangzott üdvözlő méltatáshoz kapcsolódva és azt kiegészítve – Kary Béla altábornagy köszönte meg a nagyszerű és tanulságos előadást,

hangsúlyozva, hogy ennél méltóbb előadással nem is nyithatták volna meg a tudományos estélyek sorozatát. 140 Országos Tiszti Kaszinó-Lap I. évfolyam, 1929 június 4 o Magyar Földrajzi Társaság (MFT) A társaságot 1872-ben 11 tudós alapította (Hunfalvy János, Vámbéry Magyar Ármin, Berecz Antal, Bielitz Albert, Gönczy Pál, Reitz Frigyes, Szabó József, Szily Kálmán, Tóth Ágoston, Xantus János és Déchy Mór). A világ legrégibb geográfiai szervezetei, illetve hazai tudományos társaságai közé tartozik. Célja a földrajzi ismeretek széles körű terjesztésével érdeklődést kelteni a geográfia iránt, előmozdítva ezzel hazánk földrajzi viszonyainak kutatását és mélyreható megismertetését. Tisztségviselői mindig élenjáró geográfusaink (akadémikusok, egyetemi tanárok, kutatóprofesszorok) köréből kerültek ki, így a társaság fennállása óta kiemelkedő szerepet játszik a földrajz tudományos tevékenységének

koordinálásában. http://mek.oszkhu/02100/html/839html (A letöltés ideje: 2014 01 15) 142 Országos Tiszti Kaszinó-Lap I. évfolyam, 1929 november 6 o 141 63 64 Az október 15-éig beérkezett – tudományos előadások megtartására vonatkozó – jelentkezések közül kiválasztották az arra méltóakat, így a májusban befejeződött tudományos és ismeretterjesztő előadások november hónapban folytatódtak. Azonban némi finomhangolás történt, ugyanis a Kary Béla altábornagy által tartandó előadás-sorozatot „általános tudományos előadásként” különböztették meg a tudományos ismeretterjesztő előadásoktól, amelynek tárgyát az új idényben az alábbi kérdéskörök alkották: - Egy szociális alapú tanügyi reform körvonalai; - A mi jövőnk és feladatai; - Szociológiai kérdések. Ezeket az előadásokat a kaszinótagok, azok hozzátartozói, és a meghívott vendégei ingyenesen látogathatták. Az elnök által tartott

előadássorozat első előadásán november 8-án vehettek részt az érdeklődők. Az általános tudományos előadások az új idényben péntek esténként, a tudományos ismeretterjesztő előadások hétfőnként, délután, 17 óra 30 perckor kezdődtek a kaszinó II. emeleti díszteremben, amely terem befogadóképességét tekintve több száz fős volt. Az első ilyen jellegű előadást november 4-én „A női divat, női műveltség és a férfiak” címmel ifj. Gonda Béla író, nyugalmazott MÁV főfelügyelő tartotta November 11-én kivételesen két előadó is szerephez jutott. A kombinált előadáson elsőként Raab Andor a „Vatea” Rádiótechnikai Villamossági Rt tisztviselője „A szikra távírótól a modern elektron csövekig”, majd őt követve Tomasek Zoltán a gyár mérnöke a „Rádió posta” címmel tartottak előadást. A következő hétfőn, 18-án „Bolyongásaim Norvégiában” címmel Dr. Soltész Elek a MFT tagja számolt be

utazási élményeiről. A hónap utolsó előadója Dr P Szabó Pius tábori alesperes volt, aki „Jeruzsálem és a Szentföld” címmel tartott előadást. Az előadók valamennyi előadáshoz képeket is vetítettek.143 Az elnökség a Kaszinó-Lap novemberi számában beszámolt és egyben méltatta az ismeretterjesztő előadások fontosságát. A cikk írója felteszi a kérdést „Mit jelentenek nekünk ezek az előadások?” A válasz levezetéséhez segítségül hív egy régi mondást, amelynek értelmében, amíg a tudomány a gazdag ember számára a dicsőséget jelenti, addig a szegény embernek a kenyeret. A kenyeret, ami az erőt és az életet jelenti Ez a mondás a nemzetek életében is döntő fontosságú lehet. Fokozottan igaz ez a Trianon utáni Magyarországra „Kifosztották csonka testünket, de valamit mégis a kezünkben felejtettek. Fegyver volt az is, 143 Országos Tiszti Kaszinó-Lap I. évfolyam, 1929 november 14–15 o 64 65 fegyver,

melynek csillogásában nem az embergyűlölet, nem a bosszú, de a jövő ígérete égett. Fegyvert, melyet erőszak, irigység nem vehet el: a tudomány hatalmas szent és tiszta fegyverét.” A méltatást végző kitér arra is, hogy tíz év elteltével a magyarság továbbra is talpon maradt, ami annak volt köszönhető, hogy lépést tudott tartani a nagy és művelt nemzetekkel, és nem zuhant a kulturálatlanságba. Arra kéri a kaszinótagokat, hogy támogassák a kaszinó ez irányú erőfeszítéseit, és látogassák minél gyakrabban és nagyobb számban a tudományos előadásokat, mert csak így haladhat országunk „a nagy magyar Feltámadás felé.”144 A méltatáson túl ígéretet is tesz, miszerint a nehéz anyagi körülmények ellenére – éreztetve az ügy fontosságát – minden szükséges anyagi áldozatot vállal a megvalósítás érdekében, csak járjanak, látogassák az előadásokat. Úgy, mint eddig, belépődíjat továbbra sem szednek. Az

év utolsó hónapjában sem csökkent az előadások száma. Az elnök – mivel a Mikulás ünnepséget 7-ére tervezték – 6-án megtartotta a betervezett „A mi jövőnk és feladatai” címmel meghirdetett első előadását. Ezt megelőzően, december 2-án már volt egy ismeretterjesztő előadás „Hadászati, szélességi és mélységi tagozódás, hadászati tartalék” címmel, amelynek előadója Zsedényi Zoltán m. kir vkszt százados volt Az előadás jobb érthetősége és nyomon követhetősége érdekében minden résztvevőnek kiosztották az előadáshoz használt vázlatot. A december 9-én megtartott előadás a „Csonka Franciaország és Jeanne D’ Arc küzdelme az ország integritásáért” címet viselte. Az előadó Póka-Pivny Béla dr, a Magyar Külügyi Társaság igazgatója volt. A következő évben az előadás címével megegyezően könyv is jelent meg, amihez Apponyi Albert gróf írt előszót, illetve ajánlót. Apponyi kiemeli, hogy a

könyv párhuzamba állítja a franciák szomorú történelmi időszakát a magyarok mostani szomorú körülményeivel, és megkapó módon mutat rá arra, hogy „mennyire hasonlóak különböző nemzeteknél és különböző történeti korszakokban a hanyatlás és erőtlenség, valamint az energiakifejtés alapvető tényezői.” A könyv útmutatás arra, hogy mit kell kerülnünk és mire kell építenünk. Amit a franciáknak Jeanne D’ Arc adhatott, azt nekünk egy általános lelki átalakulás erkölcsi erői biztosíthatják. Az ajánlás hangsúlyozza, hogy ebből a könyvből megtanulható az is, hogy a nemzeti erények és hibák sorsdöntő befolyással bírnak a történelmi evolúcióra. Jeanne D’ Arc hatása is abban állott, hogy amíg képes volt a rossz hajlamokat visszaszorítani, addig a jókat éleszteni tudta. Ezt nekünk magunknak kell elvégezni.145 A december 16-ai előadás címe „A fasizmus jelentősége és jövője” volt, 144 145 Országos

Tiszti Kaszinó-Lap I. évfolyam, 1929 november, 3–4 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1920 április, 8–9 o 65 66 melynek megtartására csicseri vitéz Csicsery-Rónay István nyá. vkszt alezredest kérték fel A karácsony előtti utolsó előadást december 23-án tartotta Dózsa Dezső főelőadó, amely előadás a „Levegő, mint robbanószer” címet viselte. 1930 Gyergyószentmiklósi vitéz Kary Béla, a kaszinó elnöke folytatta az előző évben megkezdett előadás-sorozatát. A péntekenként 18 órakor kezdődő előadások tárgya: „A mi jövőnk és feladatai” címet viselte. A január 3-án kezdődő tárgysorozat előadásai aktuális politikai témákról szóltak: - „Az utódállamok az államalkotó érdekek szempontjából, az elv és a rendszer kérdése az utódállamokban; - A politikai tényállás tényezői Európában és annak magyarországi érdekkapcsolatai”. Ezeken az előadásokon a kaszinótagok, a hozzátartozók és

meghívott vendégek továbbra is ingyenesen vehettek részt. A tudományos jelzővel illetett előadások címei cáfolják azt az elvárást, illetve alapszabályi elhatározást, miszerint a kaszinó tartózkodik a politizálástól, illetve, hogy csakis a tagság kulturális és tudományos igényeinek szolgálatában áll. Az általános tudományos előadások mellett hétfőnként ismeretterjesztő előadásokat is tartottak. A fél hattól kezdődő alkalmakat a kaszinótagok és családtagjaik, valamint a mozimeghívóval rendelkező vendégek a tudományos előadásokhoz hasonlóan, szintén díjtalanul látogathattak a második emeleti díszteremben.146 A januári hónapban most is kevesebb volt az előadások száma, mint az általában megszokott, és a témát tekintve is túlsúlyban voltak a civil témák. Ezen előadások közül meg kell említeni a dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár 147 által 13-án tartott, „Az északi és déli sark” című előadást, a

„Katonai aktualitások” címet viselő és vitéz 146 Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 január, 18 o Cholnoky Jenő, a magyar geográfia jelentős alakja, Veszprémben született 1870. július 23-án A mérnöki diploma megszerzése után 1892-ben a Műegyetem vízépítési tanszékén, Klimm Mihály professzor mellett kapott tanársegédi állást. Lóczy Lajos nemzetközi hírű földrajztudós 1894-ben meghívta asszisztensnek a Tudományegyetem földrajzi tanszékére, s ajánlásával Cholnoky 1896-ban Kínába ment tanulmányútra. A feladata az volt, hogy tanulmányozza a Kínai-alföld nagy folyóinak deltavidékét, s derítse fel a Sárga-folyó és a Jangce mederváltozásainak okait, körülményeit. Két év alatt feldolgozta a deltavidékek hidrográfiáját, felfedezett egy nagy lávamezőt Mandzsúriában, és a néprajztudomány számára is értékes anyagot gyűjtött. 1903-ban megszerezte második doktori oklevelét, és nem sokkal később a

leíró földrajz magántanárává habilitálták. 1905ben nyilvános rendes tanárnak nevezték ki a kolozsvári Tudományegyetemre, és megbízták a földrajzi tanszék vezetésével. Kolozsvárott magas színvonalra emelte az egyetemi oktatást, közben tanulmányozta és leírta Erdély természeti viszonyait. Az MTA 1920-ban levelező tagjává választotta, s a rákövetkező évben kinevezték a budapesti Tudományegyetem tanszékvezető tanárává. Klimatológiával, hidrogeográfiával, geomorfológiával és leíró földrajzzal is foglalkozott. Tőle származik a folyók szakaszjellegének elmélete Legkiválóbb munkái: A Balaton limnológiája (1897), A futóhomok mozgásának törvényei (1902), A Balaton jege (1907), A Balaton hidrográfiája (1918), Általános földrajz I–II. (1923), A földfelszín formáinak ismerete (1926), Magyarország földrajza (1929), A Föld és élete (1936–37), Kőrösi Csoma Sándor (1940). 1950 július 5-én hunyt el Budapesten.

Szülőházán a Magyar Földrajzi Társaság 1976-ban emléktáblát helyezett el http://cholnoky.ro/content/view/75/124/lang,hu/ (a letöltés ideje: 2014 01 17) 147 66 67 Guilleaume Árpád ny. altábornagy által 20-án, illetve a Pappné Balogh Margit148 által 27-én megtartott „Utazásom Délafrikában a gyémánt és az arany hazájában” című előadásokat. A tanárnő előadásából megtudhatta az érdeklődő, hogy a XV. geológiai konferenciának a gyémánt hazája adott otthont, amire az előadó is hivatalos volt. Az előadó nem kis büszkeséggel mondta, hogy a konferencia és a gyémántbánya-látogatás élményeivel vetekedett a ráeszmélés arra, hogy a 12,5 ezer kilométerre lévő Kimberley város kincsesbányáitól nem túl messze, a szőlőhegyen tokaji vesszők érlelik a szőlőt, és ezért a szőlő és gyümölcstelep is a „Tokai” (sic!) nevet kapta.149 Dr. Cholnoky Jenő földrajztudós Guilleaume Árpád honvéd tábornok (HM HIM

Fotoarchivum) A februári ismeretterjesztő előadások érdekes témákat boncolgattak, amelyek közül meg kell említeni a dr. László Gábor, a Földrajzi társaság tagja által az „Utazás Északmezopotámiába” címmel tartott, vetített képekkel egybekötött előadását. A m kir főgeológus által tartott érdekfeszítő előadás kivonata a Kaszinó-Lap márciusi számában olvasható. Február 10-én Markó Árpád ny alezredes150 „II: Rákóczi Ferenc romhányi csatája 1710. január 22-én” címmel tartott előadásán vehettek részt az érdeklődők Az előadó a bécsi levéltárakban felkutatott, eddig ismeretlen hadműveleti források felhasználásával, szakszerű tárgyilagossággal, beható forráskritikával ismertette a kuruc felkelésnek ezt a legutolsó – 148 PAPPNÉ DR. BALOGH MARGIT úrasszony, mint LÓCZY LAJOS és KÖVESLIGETHY RADÓ tanítványa az általános geológia és fizikai földrajz terén észak-szaharai kutatásaival szerzett

érdemeket. http://www.mekoszkhu/02700/02736/html/01htm (A letöltés ideje: 2014 01 13) 149 MTI hírarchívum 1920-45. MOT 1930 január 28 5 o http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2013 1207) 150 Markó Árpád (Rozsnyó, 1885. október 12 – Budapest, 1966 szeptember 17) ezredes, hadtörténész, a MTA levelező tagja. Hadtudományi Lexikon M-ZS Főszerkesztő: Szabó József Hadtudományi Társaság, Budapest 1995. 890 o 67 68 éppen 220 évvel azelőtt lezajlott – nagy csatáját. A korabeli visszaemlékezésből azt is tudjuk, hogy az előadást nemcsak a m. kir Honvédség tisztikarának jelentős része, hanem a magyar hadtörténelem iránt érdeklődő szép számú civil közönség is érdeklődve hallgatta.151 Nem véletlen a nagy szakmai érdeklődés, hiszen az előadó a téma szakavatott előadójának számított, amit az is alátámaszt, hogy három évvel később, 1935. április 8-án rokon témából, az 1709-es liptói

kuruc hadjáratról meg is tartotta akadémiai székfoglalóját. „A had és államvezetés kölcsönhatásai”-ról a remek szakcikkeiről híres Mayer Csejkovits Károly nyugállományú vkt. (vezérkari testületbeli) ezredes értekezett, míg egy héttel később az előadásában Dr. Zsemberi Gyula152 egyetemi tanár a tárgykörének megfelelően „A turistaság és a cserkészet” összefüggéseit elemezte és vizsgálta.153 Az előző hónaphoz hasonlóan márciusban is folytatódott a vitéz Kary Béla ny. altábornagy által tartott előadás-sorozat. Ezen felül minden hétfőre jutott egy-egy ismeretterjesztő előadás is, amelyek sorában elsőként két civil, majd három katonai téma bemutatása következett. Március 3-án „Az Alföld tereptypusai” (sic!) címmel dr. Strömpl Gábor, a Magyar Királyi Katonai Térképészeti Intézet tagja – a térképolvasás szakértője – tartott nagyszerű előadást. Meg kell jegyezni, hogy dr. Strömpl Gábor volt

az első olyan előadó, aki a kaszinóban megtartott előadásához légi felvételeket használt illusztrációként. Miután ismertette az Alföld természeti tájait, tanyavilágát, községeit és egyéb településeit, a mindent hűen ábrázoló légi fényképek alapján azt is bebizonyította, hogy a meglévő – bécsi eredetű – részletes térképeink elavultak, valamint rávilágított, hogy a térképet készítő német és cseh származású térképészek nem rendelkezve megfelelő ismeretekkel az Alföld természetrajzára vonatkozóan, azt nem is térképezhették a valódi viszonyoknak megfelelően. A magyar térképészet már számol ezekkel a sajátosságokkal, és a térképein is hűen ábrázolja azokat. Az előadások sorát március 10-én Jász Géza154, a Magyar Turista Egyesület alelnöke folytatta „A Bakony” című előadásával. Ebben a hónapban a civil előadók fantáziája és 151 Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930

március, 18 o Zsembery Gyula, berzsenyei és zsemberi (Bártfa, Sáros vm., 1877 okt 24–Bp, 1958 szept 15): ügyvéd, a Községi Takarékpénztár ügyésze, a Testnevelési Főiskola tanára. – Zs István bátyja A bp-i Tud Egy jogot végzett, rendszeresen sportolt, 1899: doktorált. Joghallgató korában a diákmozgalmak egyik vez, az Egyetemi Általános Segítő Egyes. és az Egyetemek Kórház Egylete ifj elnöke 1898: a Községi Takarékpénztár jogügyi oszt. munk, 1904: ügyvédi vizsgája után ügyésze Az 1914/8 háborúban a 12 hadtest tüzértisztjeként az orosz és az olasz fronton harcolt, t. tüzérszázadosként szerelt le – 1921: a Ker Pénzint Tisztviselők Orsz Szöv alapító aleln., majd eln utóbb tb eln 1924-től a Magyar Cserkészszövetség főtitkára, 1933-ig ügyvezető alelnöke; a vitorlázó repülés bevezetője, a vízicserkésztelep és cserkészház létrehozója. 1927–: a Testnevelési Főiskola térképolvasás, a cserkészet és

turistaság tárgykör előadója, 1930-tól tanára. http://www.lexikonkatolikushu/Z/Zsemberyhtml (A letöltés ideje: 2014 01 16) 153 Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 február, 7 o 154 Jász Géza (Jobbágyi, 1863. február 12 – Budapest, 1937 február 11) A Magyar Turista Egyesület alelnöke volt. Már kora ifjúságában bekapcsolódott a turista mozgalomba Az MTE Budapesti Osztálya választmányának 152 68 69 kísérletező kedve felerősödött, ugyanis ezt az előadást pedig azzal tették egyedivé és érdekessége, hogy a beszámolót a vetített képek bemutatásán túl a budai dalárda műsora is színesítette. A két katonai témájú ismeretterjesztő előadást Horváth László vkszt alezredes „A harckocsik alkalmazása és a jövő harcászata” című előadásával kezdte, majd 31-én Knauz Ferenc vkszt. ezredes „Conrád”155 címmel tartotta meg a hónap utolsó ismeretbővítő foglalkozását.156 Az előadó miután bemutatta az

„önzetlen jellemű férfiút”, áttért Conrád gróf katonai erényeinek taglalására. Elemzésében szól arról, hogy a sikeres katonának a modern harcászat megalapozásában végzett úttörő munkája eredményeként sikerült a Monarchia hadseregének kiképzését a kor színvonalára emelni, de nem tudta elérni, hogy ezzel párhuzamosan a hadsereg felszerelése is elérje a kívánt szintet. Conrád azt vallotta, hogy az ellenség megsemmisítése nagy döntő megsemmisítő csatában, – ami a XIX. század hadjáratait jellemezte – a milliós hadseregekkel nem lehetséges. Meggyőződése volt, hogy a harc végkimenetele döntően a harceljárásoktól függ és a legfontosabb a támadó szellem és a kezdeményező készség. Ez a felfogása eredményezte, hogy a kelet galíciai támadó hadműveletei során az oroszok elleni döntő csapást a német haderő bevárása nélkül kezdte meg, amibe végül belebukott, és így nem tudott az igazán nagy és

halhatatlan hadvezérek soraiba emelkedni. A végkövetkeztetését az előadó úgy fogalmazta meg, hogy „a magasabb rendű hadvezetésbe vetett hit nem nélkülözhető.”157 Az ismeretterjesztés április hónapban is folytatódott, bár az előadások számát tekintve csökkentett módon. A második emeleti nagy befogadó képességű díszterem szolgált helyszínéül az eredetileg márciusra tervezett, de csak a következő hónap 7-én megtartott „A kis háború” című előadásnak, amit nagymegyeri Raics Károly ny. altábornagy tartott 14-én „Mussolini és Magyarország” címmel dr. Szekeres László hírlapíró, a Faluszövetség főtitkára adott elő, aki a színesítéshez a vetítésen kívül zenei aláfestést is igénybe vett. Szekeres dr személyesen is ismerte a fasizmus akkori vezetőit, és többször járt Benito Mussolininél. tagja (1892-1900), az MTE központi választmányának tagja (1911-1919), majd 1920-tól haláláig alelnök. Főleg

szervezés terén szerzett érdemeket s az MTE számos vidéki osztályának a megalakításában tevékeny vett részt. Hosszú éveken át rendezte az MTE előadásait s irodalmi munkásságának nagy része is a Turisták Lapjában jelent meg. 1923-1932 a Magyar Turista Szövetségnek 1923-1932 tanácstagja volt Nagy szerepet játszott más sportágak életében is. A Magyar Labdarúgók Szövetségnek 1901-ben elnöke, a Magyar Torna Egyletek Szövetségnek 1896-1906-ig főtitkára, a Budapesti Torna Clubnak 1908-ban alelnöke s a Magyar Football Clubnak elnöke volt 1896-1906-ban. http://gazsi80webeltehu/mlsz/Nevek/J/J%C3%A1sz G%C3%A9zahtml (A letöltés ideje: 2014. 01 16) 155 Franz Conrad von Hötzendorf gróf (1852-1925) osztrák tábornagy, Osztrák – Magyar Monarchia (elsősorban Balkán felé irányuló) törekvéseinek egyik fő képviselője. 1878-ban részt vett Bosznia-Hercegovina megszállásában. 1906-tól 11-ig vezérkari főnök: preventív háború

megindítását szorgalmazta Szerbia és Olaszország ellen. 1912-től 17-ig újból vezérkari főnök, az I világháborúban az osztrák – magyar hadsereg hadműveleteinek irányítója. 1917 – 18-ban az olasz fronton hadseregparancsnok Új Magyar Lexik 1 A-C 466o 156 Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 március, 5 o 157 Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 május, 22 o 69 70 A magas rangú olasz vendégek jelenlétében megtartott előadáson az előadó méltatta a fasizmus eddig elért eredményeit, amit öt pontban taglalva mutatott be: 1. A fizetőeszköz, a Líra védelmében hozott intézkedések; 2. a fasiszta alkotmány megteremtése; 3 a gabonaháború eredményei; 4. a munkatörvény megalkotása; 5 a fasiszta iskola és népművelés terén elért eredmények. Az elfogultságtól átitatott előadás végén az előadó a következő véleményének adott hangot, amit a nagyszámú és előkelő közönség tapsviharral jutalmazott:

„A magyar és olasz nép lelkének össze kell kovácsolódnia, mert közös történelmi, kulturális és mártíromsági emlékeink vannak. Magyarország hasonlóan Itáliához a bolsevizmus legyőzésével megmutatta, hogy benső és értékes erői vannak. Ezeket az erőket be kell fogni a nemzeti élet szolgálatába és szakadatlanul dolgozni nagy céljaink felé tekintve, amelyek elérésében az olasz vaskancellár, Mussolini is támogat bennünket.”158 A nagyszerű felkészültségű Dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár április 21-én a „Kaukázus”-ról tartott nagysikerű, vetített képekkel színesített előadást.159 A pénzügyi nehézségek ellenére, újító szándékkal, a tudományos és ismeretterjesztő előadások színvonalának emelése érdekében – a tudományos bizottság javaslatát figyelembe véve – az előadások megtartásáért cserébe, tiszteletdíj kifizetését határozták el. A június 24-én megtartott választmányi ülésen arról

is döntöttek, hogy az évente betervezett 15 előadásért 300-300 pengő tiszteletdíjat fizetnek a pályázóknak.160 A kifizetés feltételeként azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy az előadásoknak meg kell felelniük az eredetiség és a tudományosság kritériumának. A fenti tiszteletdíjon kívül a szeptember 11-ei választmányi ülésen arról is határoztak, hogy az éves költségirányzatba még további 4000 pengőt is beterveznek, amely összegből pályadíjakat kívánnak fizetni két pályamű elismeréseként. Ezek a pályázati összegek a magyar hadvezérek haditetteit méltató, a nemzeti szempontból fontos jellemképzést tárgyaló legjobb alkotások elismerésére, valamint azok könyv formájában történő megjelentetésére szolgáltak. A kaszinó elnökségének felhívására végül is 60 előadó 81 előadási témával jelentkezett. A tudományos bizottság úgy döntött, hogy az új évadban a tervezett 15 helyett 24 előadás megtartását

támogatja, a keddi napokra ütemezve. A kitűzött jutalomdíjak kifizetése azonban csak a két példányban leadott előadások pártatlan szakértők általi véleménye után volt lehetséges. A legjobb előadásokat a Kaszinó-Lapban is leközölték 158 159 Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 május, 19 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 április, 4 o 160 Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 szeptember, 4 o 70 71 A 24 előadáson felül – egyes pénteki napokon – a MFT tagjai ezt követően is tartottak felolvasásokat a kaszinóban. Októbertől 14-én vitéz gyergyószentmiklósi Kary Béla ny. altábornagy az előadásának „A békeszerződések politikai elmélete és a trianoni gyakorlat” címet adta. Bár a szerző előre vetíti, hogy értekezése ugyan politikai jellegű, azonban nem tartalmaz olyat, amit közönséges értelemben vett politizálásnak lehetne nevezni. A 12 alfejezetre osztott 22 oldalnyi

elmélkedését azonban nehéz lenne politizálástól mentes írásnak nevezni, ugyanis annak szinte minden sorából érződik a Trianoni traumából származó sértettség, a győztesek igazságtalan döntése miatt felgyülemlett düh, a békediktátummal jól járt országokkal szembeni elutasítás, illetve esetenként a megvetés. Éppen ezért azt a véleményt hangoztatja, hogy a beletörődés nem lehet ésszerű alternatíva a magyarság számára. „A végzet szava, hogy a magyar béke a >>Trianon<< névhez fűződött, mert ezzel a Trianon névvel szinte a szánkba adták a tagadást, belénk plántálták a visszautasítás örök szellemét, amíg ez a békediktátum él. Mert Trianon latinul annyit tesz, mint három NEM! Hiszen tria=három, non=nem! A három nem pedig minden magyar ember szájában és szívében azt jelenti, hogy: NEM! NEM! SOHA!”161 Az október havi ismeretterjesztés apropóján „A Tűzhányóhegyek”-ről Dr. Cholnoky Jenőtől,

majd pedig Kéz Andor tanár előadásában a nemrég elhunyt Nansen sarkkutatóról hallgathattak előadást az érdeklődők.162 November 4-én – kizárólag kaszinótagoknak – Pávai Mátyás Sándor ny. altábornagy közreműködésével „Szemelvények a világháború utolsó fejezetéből, összeomlás" címmel zártkörű előadást tartottak. A háborús témát 11-én nagybaczoni Nagy Vilmos vkszt ezredes, folytatta „Részletek a diplomácia háborújából, 1914 júliusában” című felolvasásával. Nagy Vilmos higgadt és alapos vizsgálat alá veszi a kialakult helyzet okait és okozóit, illetve a világháború első fejezetét, a diplomaták csatáját. Tényfeltáró okfejtését három nagy fejezetre osztja. Az elsőben a Monarchia, a másodikban Németország, majd a harmadikban Franciaország és Oroszország szerepét világítja meg a diplomáciai próbálkozások szemszögéből. Az első részben részletesen vizsgálja az okok és okozatok

összefüggéseit Szerbia, illetve a Monarcia vonatkozásában. Ennek egyik fontos elemeként említi a szerbek részéről megnyilvánuló Monarchia-ellenes nyílt izgatást, ami azt eredményezte, hogy ez utóbbi oldaláról is felerősödött az a meggyőződés, miszerint a szerb kérdés megoldását nem lehet tovább elodázni. A két ellentétes törekvés feloldásához vezető út azonban nem volt veszélytelen. Főként azért, mert a szerbek mögött ott állt Oroszország, és a Monarchia 161 162 Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 november, 15–37 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 október, 2 o 71 72 megsemmisítése a franciák érdeke is volt, ugyanis a veszélyesnek ítélt Németország szövetségeséről volt szó. Mindehhez hozzáadódott, hogy a gyorsan fejlődő Németországgal Anglia sem kívánt osztozkodni. Ilyen előzmények után dördült el a halálos lövés Szarajevóban, amely okot szolgáltatott Szerbia fegyveres

letöréséhez. Berchtold gróf, külügyminiszter és Conrád tábornok, vezérkarfőnök nézetei megerősödtek, vagyis a szerb kérdést fegyverrel kell elintézni. Ezt vallotta az egész közös és osztrák kormány is, egyedül Tisza István miniszterelnök ellenezte az ilyen megoldást, mert ő ismerte a Monarchia teljesítőképességét. Azonban a németeknek a Monarchia támogatásáról szóló üzenete tovább erősítette a háború híveit, sőt hamarosan még Tisza is megváltoztatta korábbi véleményét, miszerint a probléma csupán közigazgatási intézkedésekkel is megoldható lenne. Németország szerepével kapcsolatban Nagy Vilmos megjegyzi, hogy az erélyes fellépés szükségességének megfogalmazásakor a németek nem feltétlenül a fegyveres elintézést értették egyedüli megoldásként, de számoltak azzal is, reménykedve a gyors megoldásban, amelynek időtartamára a nagyhatalmakat sikerül távol tartaniuk a beavatkozástól, és az esetleges

háborút sikerül a Balkánon lokalizálni. Kijelentették, hogy Németország támogatni fogja Ausztria-Magyarországot, ha azt Oroszország megtámadná. Mindeközben Anglia Franciaországgal és Oroszországgal baráti viszonyt tartott fenn, és titokban katonai egyezményt is kötött Franciaországgal. A szerző kijelenti, hogy a helyzet optimista megítélésére nem volt semmi alap, és nem lehetett volna arra számítani, hogy a szerbiai konfliktus a Monarchia és Szerbia magánügye maradhat. A cár kijelentése is erre utal, aki a tárgyalások során azt mondta, úgy kell intézni a dolgokat, hogy Németország az orosz-, francia-, angol szövetséggel találja magát szemben. Oroszország elhatározta, miszerint beleköt a Monarchiába és olyan követeléseket fog hozzá intézni, hogy oka legyen ellene mozgósítani. Mindkét fél akarta és a háborútól várta céljainak megvalósítását Az előadó joggal teszi fel és válaszolja is meg a kérdést. „Ki a

felelős? Senki és mindenki!A világháború kizárólagos felidézőjének egyik államot sem lehet odaállítani, a felelősség egyetemleges, legfeljebb fokozatok vannak a felelősségben.” Az előadása végén a felelősség mértékére vonatkozóan sajátos rangsort állít. A leginkább felelősnek Oroszországot ítéli, mert szította a szerbek érzelmeit, hogy ennek révén megvalósíthassa balkáni terveit. A második helyre rangsorolja Szerbiát, amely céltudatos eszköze volt az orosz vezetőknek, illetve a szarajevói merényletről tudva, nem akadályozták meg azt. A sorrendben a Monarcia vezetői a harmadikok, mert szándékosan keresték a Szerbiával való háborút, és magukra vonták az orosz támadást. Franciaország felelőssége Oroszországéval azonos, mert ha a franciák nem 72 73 ígérik meg, hogy Oroszországot támogatják, akkor az oroszok is meggondolták volna a mozgósítást. Felelősség terheli a német császárt és kormányát is,

mert nem mérsékelte a Bécsben megindult háborús hangulatot, és feltétlen támogatást ígért a Monarchiának. Felelős Anglia, Olaszország és Románia is. Az ezredes szerint egyedül Magyarországot nem terheli felelősség a Szerbia elleni, és akár a világháborúért sem, mert egyiket sem idézte elő magyar érdek, vagy törekvés. Ráadásul az egyedüli helyes utat Tisza István gróf jelölte meg, amikor elő akarta készíteni diplomáciailag a háborút.163 Vagyis a fegyveres harcokat el akarta kerülni A következő hétfőkön Dr. Hanasievicz Oszkár ny tábornok, orvos, egyetemi magántanár „A világháború hadisebészeti tanulságai”-ról, és Szentnémedy Ferenc vkszt. százados a „Repülők harceljárása, működésük befolyása a harcászatra és hadászata” témakörről tartottak beszámolót. Novemberben a tervek szerint csupán egy civil előadó szerepelt a kínálatban. A véletlen azonban úgy hozta, hogy a Dr. Szakáll Zsigmond

kereskedelmi iskolai főigazgató által 14-én este fél hatkor kezdődő, Dániáról szóló előadása után, fél nyolctól egy másik előadás is következett. Az elsődlegesen a svájci kolónia Budapesten élő tagjai részére meghirdetett előadást Dr. Wehrli, zürichi geológia tanár tartotta „Unsere Gletschere” címmel A teljes számban megjelent kolónia tagjain kívül nagyszámú kaszinótag is részt vett a hallgatóság soraiban. A Dániáról szóló előadás érdekessége az volt, hogy azt „10 felvonásos kultúrfilm is kísérte.” 164 A december 13-án megtartott évzáró közgyűlés után a kaszinó elnöksége újabb pályázati felhívást adott ki tudományos munkák készítésére két témakörben is. Az első: „Az erkölcsi erők jelenléte nemzeti szempontból és azoknak gyakorlati átvitele a nemzet életébe.” A másik: „Valamely, a török hódoltság korában, vagy azóta 1849-ig bezárólag szerepelt tetszésszerint (sic!)

választott magyar hadvezér egy bizonyos hadi tettének méltatása, akiről katonai szempontokat tárgyaló összefoglaló munka még nem jelent meg.” A nyertesek 1000– 1000 pengő jutalomban részesülhettek. Az önálló forráskutatás alapján írt pályamunkák beadási határideje a következő év április 30-a volt.165 Szintén a közgyűlésen döntöttek a különféle bizottságok vezetőit illetően is. Ennek eredményeként a Tudományos Bizottság élére – saját kérésre – nagybaconi Nagy Vilmos vkszt. ezredes helyett Werth Henrik tábornok, míg a Vigalmi Bizottság élére Pávai-Mátyás Sándor ny. altábornagy helyett gróf TakácsTolvay József altábornagy, a Gazdasági Bizottság vezetői helyére Tattay Tamás ny tábornok 163 Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 december, 13–26 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 november, 2–3 o 165 Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 december, 2 o 164 73 74

került.166 Az ügyvezető igazgató beszámolójában hangsúlyozta, hogy az egyesület a tudomány terén előkelő szerepet tölt be, amit az is jelez, hogy az előadásokon a tudományos élet színe-java képviselteti magát. Így a mértékadó polgári társadalom előtt is elismert a tisztikar belső értéke és műveltsége.167 Decemberben összesen hat előadást tartottak. A tudományos és ismeretterjesztő előadások témái között ismét találunk háborúról szóló elemzéseket. December 2-án vitéz Bornemissza Félix m. kir folyamőrkapitány tartott előadást „Miért veszítettük el a világháborút tengerészeti szempontból nézve” címmel. Egy héttel később báró Balás György ny táborszernagy „Bem apóról” értekezett, a hős halálának 80. évfordulója alkalmából Az év utolsó katonai témájú előadását Markovits Árpád m. kir főhadnagy tartotta 19-én este „A milliós hadseregek kihatása a vezérre és a csata

tervezetére” címmel. A nem katonai témájú előadások közül az elsőt 5-én tartották „Mátyás király műkincseiről”. Csányi Károly, az Iparművészeti Múzeum igazgatója által tartott összejövetel sok érdeklődőt vonzott. Egy hét múlva Baktay Ervin indológus, a MFT tagja „Kasmír a boldog völgy országa” címet választotta előadásához. Az Enesey Henrik ny tábornok által 16-án tartott, szeánsznak is felfogható előadás címe „Bebizonyított továbbélés, ennek befolyása a tudományra, filozófiára és vallásra” címet kapta.168 Az év folyamán több mint 30 alkalommal rendeztek előadásokat komoly és elismert szakértők, szaktekintélyek és magas rangú/beosztású katonák közreműködésével. A tudományos és ismeretterjesztő tevékenységet ettől az évtől plusz juttatásokkal is elismerték, illetve tervezték jutalmazni a következő évre vonatkozóan is. Ehhez az elhatározáshoz persze minden bizonnyal hozzájárult

az is, hogy a katonai témájú előadások még inkább elsőbbséget élvezhessenek a tudományos témák, illetve az ismeretterjesztés vonatkozásában. Már a vizsgált évben is érezhető a szándék, hiszen a megtartott előadások több mint a fele hadtörténelemmel, katonaföldrajzzal, hadvezetéssel, valamint az első világháború hadi és katonapolitikai kérdéseinek feldolgozásával foglalkozott, nem megfeledkezve a korszerű harceljárások bemutatásáról és elemzéséről sem. Ezen alkalmak fontos szerepet töltöttek be a korszerű tudás elsajátításában, a tiszti állomány felkészítésében. 1931 Az 1931-es esztendő első hónapja bővelkedett az előadásokban, ugyanis hét előadást is tartottak, amelyek közül öt kifejezetten hadi témát dolgozott fel. A katonai túlsúly miatt a 166 Országos Tiszti Kaszinó-Lap III. évfolyam, 1931 január, 9–10 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 november, 2–3 o 167 Országos Tiszti

Kaszinó-Lap III. évfolyam, 1931 január, 7 o 168 Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 december, 2 o 166 74 75 hónap második felében egy kicsit felborulni látszik a témák szerinti keddi és pénteki leosztás. Január 13-án „Párhuzam a fontosabb európai államokban és nálunk érvényben levő harcászati elvek között” című előadást Németh József vkszt. őrnagy tartotta 20-án Markó Árpád alezredes „A szomolányi kuruc győzelem 1704. május 28” címmel adott elő A m kir Hadtörténelmi Levéltár tagja II. Rákóczi Ferenc seregének első nagyobb győzelmét ismertette, amelyet a Kiskárpátokban, Szomolány és Jablonca között vívott. Előadását a bécsi Kriegsarchívban hozzáférhető új adatok feltárása alapján állította össze, és értékelte a változatos, fordulatokban gazdag, harcászatilag is meglehetősen sajátos ütközetet. Az előadást a honvédség tisztikarán kívül a hadtörténelem iránt érdeklődő

civil közönség is nagy figyelemmel és tetszéssel hallgatta, amit az előadó helyzetvázlatok kivetítésével tett érdekesebbé és érthetőbbé.169 Rá három napra egy újabb katonai téma következett, ami a „Magyarország felelőssége a világháborúért” címet viselte. Az előadást Dr Horváth Jenő egyetemi ny. rk tanár tartotta A 23-án elhangzott rendkívül érdekes előadás arra kereste a választ, hogy vajon igaz-e az a vád, amely szerint a központi hatalmak a háború kirobbanásáért közösen, illetve egyformán felelősek. Horvát Jenő ezen belül is leginkább hazánk felelősségét igyekezett tisztázni. Okfejtése és végső következtetése kísértetiesen hasonlít az 1930-as esztendő egyik előadójának, nevezetesen nagybaczoni Nagy Vilmos vkszt. ezredes gondolataihoz „Magyarország nem lehet felelős olyan háborúért, amelyben őt támadták meg.”170 A hónap két utolsó előadását 27-én és 30-án rendezték A 27-ei „A

hadviselés és hadvezetés történelmi fejlődését” míg a 30-ai „A mozgás jelentőségét a hadászatban és a harcászatban” dolgozta fel. Az előadók Mayer Csejkovits Károly ezredes, és Penna Imre főhadnagyok voltak. A két civil téma közül az elsőt 9-én „Buddhista temetések Japánban és Kínában” címmel Dr. Bozóky Dezső főtörzsorvos, a Földrajzi Társaság tagja mutatta be, a másikat 16-án Dr Veress Endre történetíró, ny. minisztériumi osztálytanácsos tartotta „gróf Marsili Magyarországon” címmel.171 A témaválasztást erősen befolyásolta, hogy a történetíró Veress András személyesen vett részt a hadmérnök halálának 200. évfordulója alkalmából – Bologna városában – tartott megemlékezésen. A pozitív élmények arra késztették, hogy bemutassa a hadmérnök tevékenységének magyarországi vonatkozásait, amelyek egyrészt a Budavár visszavívásának előkészítő ostromműveleteiben, majd az 1686.

szeptember 2-án bevett budai vár térképen történő rögzítésében, annak különböző nyelveken való leírásainak elkészítésében 169 Országos Tiszti Kaszinó-Lap III. évfolyam, 1931 április, 9–10 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap III. évfolyam, 1931 március, 7–8 o 171 Országos Tiszti Kaszinó-Lap III. évfolyam, 1931 január, 2–3 o 170 75 76 követhető nyomon. Ő rögzítette, hogy milyen volt a 145 évig török uralom alatt álló Buda Az ő nevéhez kötődik a dél-magyarországi várrendszer várainak rajzos megörökíttetése, valamint a magyar Dunáról írt hatkötetes mű elkészítése, amelyben az országunkat is részletesen bemutatja. Az előadó hangsúlyozta, hogy Marsili, a sokoldalú katona, aki a könyvet és a kardot egyaránt mesterien forgatta, egyike volt azoknak, akik az országunkkal elfogultság nélkül foglalkoztak, és a műveikkel a magyar tudományt is szolgálták. Az előadáson 31 képet is vetítettek, amelyeket

Marsili életművéből válogatott Aggházy Kamil ezredes.172 Február hónapban is rendszeresek voltak a tudományos és ismeretterjesztő előadások, amelyek széles skálán biztosították a választás lehetőségét az érdeklődőknek. Ebben a hónapban, a Kaszinó öt katonai és három egyéb témát tervezett, amiből egy katonai jellegűt elhalasztottak. Az első előadó, Méhes Gyula egyetemi magántanár 3-án este „Véd és dacszövetség a tengerben” címmel tartott érdekes tengerbiológiai előadást. Őt követte 6-án Dr. Nánássy László orvos, aki „A lélek halhatatlanságáról” elmélkedett Az első katonainak felfogható témájú előadást vitéz báti Berkó István ezredes tartotta 10-én este „Katonanóták történelmi megvilágításban” címmel. Az előadó többek között arra hívta fel a hallgatóság figyelmet, hogy „A régi katonanóták gyűjteményéből egész kis történelmi tudást meríthetünk, ha azok szövegét

figyelmesen vizsgáljuk, és nem mosolygunk tájékozatlanságból eredően azoknak esetleg naív szövegén.”173A következő „A magyar hadviselés történeti fejlődése és hatása a világ népeinek hadi viseleteire” címet viselte, és előadója a híres történeti festő, a „Magyar viseletek története” című könyv szerzője, Nemes Mihály volt. A 17-ei alkalmon a kaszinó elnöke adta elő a „Személyek és események a világháború alatt” című témáját. Megyery Ella, a Földrajzi Társaság tagja 20-ai előadásában mutatta be „Sven Hedin hazáját”, Svédországot. 24-én vitéz nagymegyeri Raics Károly ny altábornagy a „Szabadságharc – nemzeti háború” kérdéskörét boncolgatta.174 Ezen az előadáson Raics altábornagy először a Rákóczi szabadságharcról, az elnyomatásról, illetve hazánk akkori helyzetéről és politikai viszonyairól szólt. Bemutatta a szabadságharcot egészen a hadseregszervezéstől a

fegyverletételig, majd áttért az 1848-49-es eseményekre. Az előadó jellemezte az akkori katonai viszonyokat mindkét hadseregben, majd számot adott a szabadságharc eredményeiről. Végkövetkeztetésként megállapította: „Egységes és egészséges nemzeti közszellemre van szükség, hogy a hadsereg szelleme is egészséges legyen.”175 172 Országos Tiszti Kaszinó-Lap III. évfolyam, 1931 február, 7–8 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap III. évfolyam, 1931 március, 7 o 174 Országos Tiszti Kaszinó-Lap III. évfolyam, 1931 február, 2–3 o 175 Országos Tiszti Kaszinó-Lap III. évfolyam, 1931 április, 10 o 173 76 77 Február 28-án a Magyar Katona Írók köre a kis díszteremben nyilvános felolvasó ülést tartott. Breit József altábornagy megnyitója után elsőként báti Berkó István ezredes „A tiszti rendfokozatok története, majd nárai Náray Antal vkszt. őrnagy „Novella” c alkotását olvasta fel. A próza után vályi Nagy Géza

százados mutatta be verseit176 Az előadások és előadók előre tervezhetősége érdekében a Tudományos Bizottság januári döntése értelmében – az 1931/32 évi idényre 24 tudományos előadás megtartására kerestek előadókat, amelyre a jelentkezést augusztus elsejéig lehetett benyújtani. A jeligés pályázók közül a 15 legjobbnak ítélt téma kidolgozóit 300–300 pengő jutalomban kívánták részesíteni. A csapatok, intézetek, parancsnokságok által javasolt témák az alábbiak voltak: 1) Az egyén és kötelék kölcsönhatása a jövő háborújában. 2) Egységes katonai, vagy fegyvernemenkénti tisztképzés. 3) A távolbalátás és annak katonai jelentősége. 4) Leventék nevelésének és kiképzésének célja és eszközei. 5) A katonai emberanyag kiválasztása psyhotechnikai alapon és ennek gyakorlati értéke. 6) A rádiótechnika vívmányai és azok értékesítése a háborúban. 7) A motorizálás és fogatolás helyes aránya a

jövő háborúiban. 8) Vasúti és közúti hidak gyors helyreállítása háborúban. 9) A technikai, a hadászat és a harcászat kölcsönhatása. 10) Az erődítés múltja, jelene és jövője. 11) A gyalogsági szellem fejlesztésének eszközei. 12) Kémkedés, kémelhárítás, propaganda. 13) Korszerű folyamerők szerepe korszerű hadseregekben. 14) A lovasság szerepe a jövő háborújában. 15) A vezető személyes befolyása a háborúban és annak eszközei hajdan és ma. 16) Az öntevékenység jelentősége a jövő háborújában. 17) A hátország gáz- és légvédelme szervezési megvilágításban. 18) A lovasseregtestek pótlása mechanikus alakulatokkal. 19) A statisztikai adatok fontossága a hadseregszervezőre nézve. 20) Orvosi téma: Mikroorganizmusok szerepe a hadviselésben. 21) Tüzérségi téma: A szaklégvédelem légvédelmi tűzeszközeinek fejlődése. 22) Hadbiztosi téma: A katona élelmezése a legrégibb időtől a világháborúig. 176 MTI

hírarchívum 1920-45. MTI 1931 február 23 32 o http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2013 1207) 77 78 23) Hadtörténeti téma: 1918. évi karfreiti (helyesen az 1917 évi caporettoi – P F) áttörés előkészítése, lefolyása és méltatása. 24) Hadászat: A korszerű hadászat problémái. A márciusi tudományos előadások közül az elsőt 3-án tartotta Fülöp Mihály ny. ezredes „Magyarország és a nemzetiségek. A magyar nemzeti eszme” címmel Március 6-án tartották meg az eredetileg február végére tervezett Schiwny Richard m. kir csendőrszázados előadását, aki bemutatta „A magyar királyi csendőrség modern nyomozó szolgálatát”. A márciusban szervezett kilenc előadás közül ki kell emelni a 10-én megtartott előadást, amit a Kaszinó elnöke, vitéz Kary Béla ny. altábornagy adott elő „Személyek, mint sorstényezők a világháború alatt” címmel. Az előadáson részt vett a kormányzó

és József főherceg is A felolvasáson vezérfonalként húzódik végig, azon elv fontossága, hogy milyen életbevágó jelentőségű a vezető személyek megválasztása, illetve a megfelelő emberek megfelelő helyekre állítása. Leszögezi, hogy az e téren elkövetett hibák katasztrofális következményekkel járhatnak. Végighaladva történelmünkön, számtalan példával illusztrálta állítása igazát. a sok negatív példa mellett meleg szavakkal emlékezett meg I Ferenc Józsefről, és Károly királyról. Végkonklúzióként kifejtette, hogy „milyen fontos a személyi kérdés, s hogy a háború vezéreinek még a tudásnál és a képességnél is fontosabb a jellem jelentősége.” Meg kell jegyezni, hogy Kary altábornagy a világháború alatt – eltekintve a harctéren töltött időtől – az uralkodó katonai irodájának legidősebb törzstisztjeként dolgozott, és a háború utolsó évében pedig az iroda helyettes főnöke volt, első

és egyben utolsó magyar tisztként.177 Március 13-án Deák István százados olvasta fel „Németország és az Alpesek” című gondolatait, majd 17-én „Nagy lovastestek alkalmazása az ellenség oldalában” címmel Selymessy Attila főhadnagy tartott előadást. 20-án egy érdekes és rendhagyó előadás részesei lehettek az érdeklődők. Szilágyi Zoltán egyetemi magántanár „Kurucvilág és hajduk (sic!) költészete bolgár földön” című előadását a képeken túl zene is színesítette, dr. Molnár Imre énekművész, a zeneakadémia tanárának közreműködésével. 24-én vitéz Guilleaume Árpád ny. altábornagy ebben az évben is megtartotta a „Katonai aktualitások” című előadását Március 27-én vitéz Somogyi Endre vkszt. őrnagy „Az országhatárok katonai jelentősége, különös tekintettel Csonka-Magyarország helyzetére” címmel adott elő. Március utolsó napján mutatta be hadászati tanulmányát Zsedényi Zoltán vkszt.

százados, amelynek témája „1918. június 15-e” volt Ez a dátum nem más, mint a 11 hadsereg offenzívája az Alpokban 177 Országos Tiszti Kaszinó-Lap III. évfolyam, 1931 április, 10 o 78 79 Bár matinéként hirdették, de mégiscsak előadásnak számított a március 22-én délelőtt 11 órakor kezdődő műsor, amelynek az adta a különlegességet, hogy a Berkó István által tartott „Katonazenekarok történelmi fejlődése” című előadását a m. kir budapesti 1 honvéd gyalogezred zenekarának koncertje színesítette, Fricsay Richárd zeneügyi főigazgató vezényletével.178 Miközben a kaszinói programok iránti érdeklődés – valószínűen a válság hatásainak köszönhetően – alább hagyott, áprilisban is csak az előadások iránti érdeklődés maradt töretlen, talán, mert az továbbra is ingyenes volt. Ebben a hónapban is jelentős számú, három katonai, és négy civil téma került terítékre. Április 7-én „A gázharc

és gázvédelem korszerű problémáiról” hallgathattak felolvasást vitéz Bartha Andor százados közreműködésével. Április 14-én „A Hortobágyról” tartott előadást Jász Géza, a Magyar Turista Egyesület alelnöke, akinek előadását a Budai Dalárda Schuler-négyese színesítette. Ez az előadás folytatása volt az előző év március 10-én megtartott „Bakony” című beszámolónak. A turistaegyesület ugyanis elhatározta, hogy hazánk különféle vidékeit és tájait szisztematikusan mutatja be minél több hazainak és külföldinek, amely során igénybe veszi az irodalom, a képzőművészet és a zene eszközeit is. Így kerültek az előadásba a dalokon kívül Petőfi és Szabolcska alföldi versei, és Cholnoky Jenő Hortobágyról készített festményei. 17-én dr Lippay Arthur ezredorvos értekezését hallgathatták a „Gyógyítható-e a rákbetegség?” címmel. Az előadás anyagát ma olvasva, sajnos olyan érzésünk lehet, mintha

azt nem is nyolc évtizeddel ezelőtt, hanem a közelmúltban írták volna. Az itt felvetett problémák közül – az orvostudomány hatalmas fejlődése ellenére – az előrehaladott állapot esetében a mai napig nincs megoldás, és nincs hatékony ellenszer. Ahogyan ma, akkor is az egyik legfontosabb kulcsszónak számított a gyógyításban az „időbeniség”, vagyis a betegség korai stádiumában való észlelése, és a kezelés azonnali megkezdése. Megdöbbentő adatnak számít, hogy Németországban a lakosság 10%-a rákbetegségben halt meg, és ez az arány 50 évre visszamenőleg volt igaz.179 Április 21-én Dr. Geőcze Bertalan180 ügyvéd, szolgálaton kívüli (szkv) százados tartotta meg „A nemzetközi viszályok békés elintézési módja” című előadását. A hónap utolsó előtti előadását vitéz Horváth Béla, fővárosi tanácsjegyző, a Földrajzi Társaság tagja tartotta „Kisázsia szívében” címmel. Az utolsó – 28-ai –

előadás „A munkateljesítmény fokozása az 178 Országos Tiszti Kaszinó-Lap III. évfolyam, 1931 március, 2–3 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap III. évfolyam, 1931 május, 6–8 o 180 Geöcze Bertalan, jogtudós, 1886. A szegedi egyetem magántanára Főleg nemzetközi joggal foglalkozik Főbb művei: Przemysli tragédia, A nemzetközi bíróságok hatásköre, (németül is). http://hu.metapediaorg/wiki/Ge%C3%B6cze Bertalan (A letöltés ideje: 2014 01 21) 179 79 80 ipari termelésben katonai szempontból” címet viselte, amit Bendik József ny. alezredes, a Danuvia Rt. helyettes igazgatója olvasott fel181 Azonban április hónap előadásai közül dr. Sajgó Jenő ny százados „Az orosz ötéves gazdasági terv és a szovjet hadsereg” című előadása nagy port kavart. Kary Béla elnök április 15-én kelt levélében a honvédelmi miniszterhez fordult, mert az előadó túlságosan éltette a „pjatiletka”, vagyis a szovjet ötéves terv várható

sikerét. „A propagandaszerűség tehát nem csak az előadáson elmondottakban rejlik, hanem abban is, amit nem tett az előadás tárgyává, mert ezáltal a hallgatóságból könnyebben kiválthatni remélte azt a meggyőződést, hogy nem a szovjetnek kellene hozzánk alkalmazkodnia, hanem fordítva feltűnő jelenségnek tartom továbbá azt, hogy ezen előadáson több küllemre nézve, ide nem való személy akart részt venni nem állítom, miszerint Sajgó százados előadásával tudatos propagandát akart csinálni, de a fent vázolt mellékkörülmények, továbbá az országban titkosan dolgozó, kiterjedt kommunista agitáció szükségessé tennék Sajgó százados csendes megfigyelését.” A jelentés hatására el is rendelték a megfigyelést, illetve utasították az elnököt, hogy a jövőben a félreérthető előadásokat ne engedélyezzék, valamint elrendelték, hogy „Általában ajánlatos volna, hogy csak olyan témák kerüljenek előadásra,

amelyeknek szószerinti szövegét a Kaszinó Elnöksége már előzetes cenzúra alá vette.” 182 A Tudományos Bizottság elhatározta, hogy a csapatok, intézetek, parancsnokságok által javasolt 24 katonai témájú előadáson kívül, az általános műveltség fejlesztését szolgáló előadásokra is toborozzanak. Ezeket az előadókat azonban nem részesítették tiszteletdíjban, vagy ahogy akkor mondták, „jutalomban”. Ezen előadások gépelt példányait június 31-éig adhatták be elbírálásra a jelentkezők, amiből a bizottság választott. A kaszinóban megtiszteltetés volt előadást tartani, akár ingyen is, ezért jelentkező bőven akadt. Arra vonatkozóan is meghozták a döntést, – bár kissé megkésve – hogy az előző évad előadói közül kinek fizessenek 300 pengős jutalmat. Összesen 13 katonaszemély szerepelt a legkiválóbb előadók listáján.183 Közöttük volt Kary Béla, a kaszinó elnöke is, aki a neki ítélt jutalmat

felajánlotta a „Főméltóságú Asszony” ínségakciója javára. Október hónaptól már fokozottan érezhetővé vált a gazdasági válság negatív hatása a kaszinó életére vonatkozóan is. Megjelent például az újságok lapterjedelmét korlátozó rendelet, mely a takarékosság jegyében jelentősen csökkentette pl. a Kaszinó Lap terjedelmét is. Rovatok szűntek meg és az egyéb tudnivalók terjedelmét is erősen leszűkítették 181 Országos Tiszti Kaszinó-Lap III. évfolyam, 1931 április, 2–3 o Hadtörténelmi Levéltár 3663/1931 Elnökség 183 Országos Tiszti kaszinó-lap III. évfolyam, 1931 szeptember, 1 o 182 80 81 Októberben összesen három ismeretterjesztő előadást szerveztek, amiből kettő volt katonai témájú. 13-án „A korszerű hadászat problémái, különös tekintettel a légierő működésére” címmel vitéz Szentnémedi Ferenc vkszt. százados, 27-én pedig Erdős László ny százados adott elő, „Az olasz

ifjúság katonai nevelése” címmel, ahol megismerkedhettek a fasiszta Olaszország ifjúsági Balilla-szervezeteinek működésével. A civil téma előadója Dr Cholnoky Jenő volt, aki a „Dunántúlról” tartott ismeretterjesztést.184 Az 1930. decemberben meghirdetett két pályázati felhívásra tizenhat pályamű érkezett be Tizennégy az elsőre, és kettő a második témára. A tudományos bizottság által kijelölt 5-5 fős bíráló bizottság véleménye alapján azonban úgy döntöttek, a pályadíjakat senkinek nem ítélik oda, mivel a művek színvonala nem éri el a kívánt mértéket. Azonban méltányolva a fáradozást, jutalmakat osztottak ki néhány pályázónak. 400 pengő jutalmat kapott Suchter István alezredes a „Szellemet, erőt, erkölcsöt egyesíts!”, valamint dr. Bán Mihály százados a „Sors bona nihil aliud” című művéért. 200 pengőt vehetett át Németh József vkszt őrnagy, a „Hungaricus” jeligével ellátott mű

szerzője. A történelmi pályamunkák közül 400 pengővel jutalmazták Markó Árpád alezredest a „Nagy Bercsényi Miklós, hogy téged követünk sok diadalmakat ellenségen nyertünk” című művéért.185 A november hónapban tartott tudományos és ismeretterjesztő előadások közül – a szokásostól eltérően – kettőt is német nyelven hallgathattak az érdeklődők. November 10-én „Zwei Jahre bei den Buschmannen in der Kalaheri” (Két év a busmanokkal a Kalaháriban – P. F.), 24-én „Die Kriegsschuldfrage” (A háború bűnösségének kérdése) címmel adott elő dr Viktor Lebzelter, a bécsi Természettudományi Múzeum néprajzi osztályának igazgatója, illetve egy nyugállományú osztrák altábornagy. A katonai témák közül elsőként Franzen József százados „A távolbalátás és annak katonai jelentősége” című előadása következett. Őt követte Vogel Ákos ny ezredes „A párbaj és a becsület” című előadása.186

December 1-jén az elnök adott elő „Világkrízis és civilizáció okozati vonatkozásai” címmel. 11-én „A hátország gáz- és légvédelme szervezési megvilágításban” címmel vitéz lemhényi Gábor Antal ny. ezredes tartott beszámolót „Élet a hátsóindiai szigeten” címmel hallgathattak érdekes közléseket dr. Székely László szumátrai ültetvényestől A hónap utolsó előadója, dr. Franz Géza törzsorvos is újszerű információkat osztott meg hallgatóságával a „Mikroorganizmusok szerepe a hadviselésben” című előadásában. 184 Országos Tiszti kaszinó-lap III. évfolyam, 1931 október, 3 o Országos Tiszti kaszinó-lap III. évfolyam, 1931 november, 1 o 186 Országos Tiszti kaszinó-lap III. évfolyam, 1931 november, 2 o 185 81 82 1932 Az év első hónapjában folytatódtak az előző évben meghirdetett tudományos és ismeretterjesztő előadások. A januári öt rendezvény közül csupán egy volt civil téma, amit a MFT

tagja, Dr. Ligety Lajos Ázsia-kutató tartott 15-én „Kutató utam Mongóliában” címmel Ezt megelőzően két előadást is lebonyolítottak. Az elsőt 8-án, szintén vitéz Lemhényi Gábor Antal ny. ezredes közreműködésével tartották, aki folytatta a múlt évben megkezdett „A hátország gáz (sic!) és légvédelme szervezési megvilágításban”című előadását. Január 12-én Molnár István vkszt. százados „A statisztikai adatok fontossága a hadsereg szervezőre (sic!) nézve” című előadást tartotta. A hónap két utolsó előadása a kémkedésről és a kémelhárításról, illetve a propagandáról és annak leküzdéséről szólt. A előbbi téma előadója Üregdy-Nagy László m. kir őrnagy, amíg a folytatásnak is felfogható utóbbié, nemes Erdős László ny. százados volt187 A Tudományos Bizottság január 15-ei ülésén úgy döntöttek, hogy az 1932-33. évi idényben összesen 22 előadást terveznek. Ebből a kaszinó

szervezésében 12 katonai vonatkozású és 5 tudományos jellegű előadást, valamint a MFT szervezésében további 5 előadást tartanak. A szabadon választható katonai témájú előadások megtartását 100 pengő jutalom és ezen felül legfeljebb 44 pengő kiadási költségtérítés erejéig támogatta a kaszinó, amire július 1-jéig, pályázat útján lehetett jelentkezni. A tudományok világából választott 5 előadás megtartására nem lehetett pályázni, mert ebben az esetben az elnökség kérte fel az előadókat, mégpedig a tudományos élet kiválóságai közül. Februárban az első előadást 9-én tartotta Szabadhegyi István m. kir honvéd huszárfőhadnagy „A lovas-seregtestek pótlása mechanikus alakulatokkal” címmel. A katonai előadást egy civil téma követte amelynek címe „Spanyolország” volt, és a bemutatására Megyeri Ellát kérték fel a Magyar Földrajzi Társaságtól. Február 23-án egy tüzérszázados, Bálint József

tartott előadást „A szaklégvédelem honvédelmi jelentősége és tűzeszközeinek fejlődése” kérdésében. A tüzér téma után egy hadtörténeti következett Greiner Béla ny alezredes előadásában az „1917. évi karfreiti áttörés előkészítése, lefolyása és méltatása” címmel. A 12 isonzói csatáról szóló előadást – ami egyben a hónap utolsó előadása is volt – vetített képekkel színesítették.188 A januárban közzétett – tudományos előadásokra vonatkozó – felhívást „magasabb helyről történt megnyilatkozás következtében” március hónapban részben módosítani kényszerültek. 187 188 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IV. évfolyam, 1932 január, 2 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap IV. évfolyam, 1932 február, 2 o 82 83 A katonai vonatkozású 12 előadásra nézve – melyek témája eredetileg szabadon választható lett volna – úgy döntöttek, hogy az alábbi négy téma lesz kötelező: 1) A jövő

háború meglepetéseinek eszközei. (hadászat, harcászat, repülés, kémiai, bakteriológiai és elektromosság) 2) A légi háborúk kihatása valamely ország erőforrásaira és azok megszervezésére. 3) A környező államokat és az azokban uralkodó nézeteket tekintve, milyen kiképzési irányelveket kövessen Magyarország és milyen legyen a honvédség felszerelése? 4) Mire fektesse a súlyt határainak biztosításánál Magyarország? Határ menti erődítésekre, vagy mozgó határbiztosításra?189 Ez utóbbi két téma májusban lekerült a napirendről, és újak jelentek meg helyettük. Nevezetesen a harmadik helyett „Az ifjúság nevelésének fontossága katonai szempontból. Mik legyenek e nevelés eszközei, céljai és módjai”? A régi negyedik téma helyett „Az állam gazdasági önellátásának (gazdasági autarchia) akadályai, és ennek kilátásai a hadsereg szervezésére”.190 A témák kicserélése azonban nem változtatott a lényegen A

kötelező témák továbbra is az esetleges háborúra való felkészülést szolgálták, és segítették az állomány ez irányú felkészítését. A gyors és rugalmas változtatásból is érzékelhető, hogy a kaszinó vezetősége és a honvédség felső vezetése között folyamatos volt a kapcsolattartás, és az is egyértelműen leszűrhető, hogy az elnökség maximálisan meg akart felelni a vezetői elvárásoknak, illetve kívánalmaknak. Március hónapban a gazdasági válság jelei már a tudományos és ismeretterjesztő előadásokon is érezhetőek voltak, ugyanis összesen négy előadást szerveztek, amiből kivételesen csupán egy volt katonai témájú. Március 1-jén Komjáthy István ny m kir 2 oszt főhadbiztos, a „Világnyelvek ismerete az egyéni és nemzeti művelődés szempontjából” címmel értekezett. Eme eszmefuttatás fontosságát szinte alátámasztotta a következő előadás főszereplője, Vámbéry Ármin (nyelvzseni és

világutazó – P. F) születésének 100 évfordulója alkalmából rendezett emlékestély is. A MFT által szervezett megemlékezésnek megadták a módját, mert Geszti Lajos előadását Dr. Cholnoky Jenő megnyitó beszéde előzte meg, majd Kary Béla altábornagy méltató beszéde zárta. A 18-ai katonai téma előadója Greiner Béla ny alezredes volt, a téma pedig a „Végváraink és a végvárrendszer a honvédelem szolgálatában” címmel. Az utolsó előadást 22-én Dr Cholnoky Jenő a „Dunántúl kincsei”-ről tartotta191 189 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IV. évfolyam, 1932 március, 2 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap IV. évfolyam, 1932 május, 1 o 191 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IV. évfolyam, 1932 március, 3 o 190 83 84 Az április volt a régi évad olyan utolsó hónapja, amelyben a nyári szünet előtt még tudományos és ismeretterjesztő előadásokat tartottak. Szám szerint ötöt Az elsőt 5-én Smidelius György m. kir honvéd zászlós

tartotta a „Rádiótechnika vívmányai és azok értékesítése háborúban” címmel. Rá három napra Zya Péli „Egy magyar újságírónő ÉszakAfrikában” szerzett élményeit elevenítette fel A következő kedden a „Katonai emberanyag kiválasztása psyotechnikai alapon és ennek gyakorlati értéke” került terítékre Bartosiewicz László által. Egy hét múlva – folytatva az afrikai témát – „Torday Emil afrikai utazása” került Halász Gyula, a MFT levelező-tagjának górcsöve alá. A kaszinó elnöke valószínűleg kötelességének érezte, hogy ő vállalkozzon az idény utolsó előadásának megtartására, ugyanis 26-án az általa előadott „A hit és az emberi lét a természettudományok tükrében” című értekezéssel zárult az előadássorozat.192 1932 májusában a vezetés elhatározta, hogy a világháború harcterein vitézséggel és önfeláldozással harcoló magyar katonák tiszteletére örökké élő írásos emléket

állítanak. Ennek megvalósítása érdekében pályázatot hirdettek vitéz gyergyószentmiklósi Kary Béla pályadíj címen, amelynek tárgyául „A magyar katona a világháborúban” címet választották. Az elnökség a legjobbnak talált, önálló forrásmunkák alapján írt, magas irodalmi színvonalat képviselő mű szerzője részére 1000 pengő jutalmat tűzött ki. A jeligés pályaművek beadási határidejét 1933. május elsejében, a terjedelmet 8-10 nyomtatott ívben határozták meg A jutalom ellentételezéseként a nyertes pályamű a Kaszinó tulajdonába kerül. A Tudományos Bizottság április 18-ai ülésén döntést hozott az 1931/32. idényben megtartott előadások jutalmazása ügyében is, amelynek értelmében a 300 pengős jutalmak gazdára találtak. A nyolc jutalmazott előadás közül a „kémkedés” tárgyú előadások előadói – mivel erre a tárgyra csak egy jutalmat tűztek ki – egyenlően elosztva kapták meg a 300 pengőt.193

A nyári hónapokban meghozták a döntést az új, 1932/33-as idényben tartandó katonai témájú előadások elfogadására vonatkozóan. A bírálóbizottság az eredetileg 12 előadás megtartására beérkezett munkák közül csak 9-et talált alkalmasnak, melyek címei a következők: 1. A becsületvédelmi fegyverhasználat §-a ellen emelt kifogásokról 2. Tapasztalatok és tanulságok a világháborúból 3. Páneurópa hadserege 4. Menettagozódás, légi felderítés, repülő-alacsonytámadás 192 193 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IV. évfolyam, 1932 április, 2 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap IV. évfolyam, 1932 május, 2–3 o 84 85 5. Az ifjúság nevelésének fontossága katonai szempontból Mik legyenek a nevelés eszközei, célja és módjai. 6. A korszerű háború szervezése 7. A távoli kelet problémái 8. Hadászati támadás és hadászati védelem 9. Folyóátkelések hadászati és harcászati megvilágításban194 Az új évadban az előadások

október hónapban négy rendezvénnyel kezdődtek, amelyek közül kettő volt katonai témájú. Az első előadást az 5-ös folyószámon látható ifjúságnevelési témában vitéz Pávai Mátyás Sándor ny. altábornagy tartotta 4-én délután Ezen az előadáson csak a kaszinótagok vehettek részt, nem úgy, mint a 18-ai alkalmon, ahol a 9-es sorszámú – vitéz Horváth László vkszt. ezredes által tartott előadást bárki látogathatta A „maradék” két civil téma közül az elsőt Almássy László, a MFT tagja tartotta „Felderítő utam repülőgépen a Líbiai sivatag felett” címmel. 25-én Dr Pogány Béla műegyetemi nyilv rendes tanár „A röntgenfény felhasználása az anyagvizsgálat céljaira” címmel tartott tudományos értekezést.195 A novemberi négy tudományos előadás közül három is katonai témát boncolgatott. „Páneurópa hadseregével” dr. vitéz Fábry Dániel vkszt ezredes foglalkozott, amíg a

„Becsületvédelmi fegyverhasználat §-a ellen emelt kifogások”-ról Vogel Ákos ny. ezredes szólt a 29-én megtartott előadásában. A harmadik katonai tárgyú előadáson vitéz Németh Lajos ny. tábornok vizsgálta meg „A távoli kelet problémái”-t196 A hónap első és egyetlen civil témájú előadását a MFT tagja, Kankowszky Ervin „A megcsonkított Magyarország” címmel, november 8-án tartotta.197 December hónapban összesen három előadásra futotta. Az elsőt 6-án nemes Erdős László tartotta „A korszerű háború szervezése” címmel. A következő előadás „Az adelsbergi barlang csodavilágáról” szólt dr. Kadic Ottomárné (sic!) (helyesen Ottokárné) közreműködésével (Férje, Kadić Ottokár, a magyarországi ősemberkutatás elindítója és a szervezett magyar barlangkutatás megalapítója volt – P. F)198 194 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IV. évfolyam, 1932 szeptember, 1 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap IV. évfolyam,

1932 október, 1–2 o 196 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IV. évfolyam, 1932 november, 3 o 197 MTI hírarchívum 1920-45. Magyar Országos Tudósító (MOT) 1932 november 05 10 o http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2013 1207) 198 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IV. évfolyam, 1932 december, 2 o 195 85 86 Dr. Kadić Ottokár második feleségével a Leány-barlang bejáratánál http://hu.wikipediaorg/wiki/Kadi%C4%87 Ottok%C3%A1r (A letöltés ideje: 2014 02 01) A hónap utolsó előadását Urbánsky Ágoston ny. osztrák altábornagy tartotta német nyelven „Die Ausspähung und ihre Abwehr” (A kémkedés és védelem – P. F) címmel199 1933 Az 1932 októberében megkezdett tudományos és ismeretterjesztő előadások a következő év januártól tovább folytatódtak. 10-én a „Sopron és a magyar Alpok” címmel dr Thirring Gusztáv, a MFT alelnöke adott elő.200 17-én és 24-én „A pszichikai világkép”-ről

hallgathattak meg folytatólagos előadásokat Dr. Tangl Károly egyetemi tanártól A hangsúly azonban ebben a hónapban egy kissé eltért a megszokottakról, és az előadások témáit tekintve most a sporté lett a főszerep. Ennek az volt az oka, hogy az 1932 évi X Los Angeles-i Olimpián a katonák közül Piller György százados201 és Nagy Ernő folyamőrkapitány202 a magyar kardvívásnak hatalmas elismerést, a katonáknak pedig nagy büszkeséget szereztek. Mindketten tagjai voltak a Gerevich Aladár, Glykais Gyula, Kabos Endre, Petschauer Attila nevével fémjelzett olimpiai bajnoki címet nyert kardcsapatnak. A tiszti kaszinó vezetése több 199 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IV. évfolyam, 1932 december, 2 o MTI hírarchívum 1920-45. MTI 1933 január 07 20 o http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2013 1207) 201 Jekelfalussy Piller György, felsőtárkányi (Eger, 1899. június 19 – San Francisco, 1960 szeptember 6) kétszeres

olimpiai bajnok, vívó, edző. http://huwikipediaorg/wiki/Piller Gy%C3%B6rgy (A letöltés ideje: 2011. 05 31) 202 Nagy Ernő (Facsád, 1898. augusztus 2 – Budapest, 1977 december 8) olimpiai bajnok, vívó Az első világháborúban 1916-tól az Osztrák-Magyar Haditengerészet zászlósaként vett részt. 1919-től folyamőrtisztként a MAC (Magyar Atlétikai Club) vívója lett. Kard- és tőrvívásban egyaránt versenyzett, de nemzetközi szintű eredményeit kardvívásban érte el. http://hu.wikipediaorg/wiki/Nagy Ern%C5%91 %28v%C3%ADv%C3%B3%29 (A letöltés: 2011 05 31.) 200 86 87 előadást is szentelt a világhíressé vált tiszteknek, és jelentős elismerésben is részesítette az ünnepelteket. A sporttémákban tartott előadások után a januári rendezvénysorozatot vitéz Deseő Lajos ny. tábornok „Tapasztalatok és tanulságok a világháborúból” című, katonai témájú előadása zárta.203 Február hónapban összesen négy ismeretterjesztő

előadást tartottak, és ezek közül csupán egy volt katonai tárgyú „Hadászati támadás és hadászati védelem” címmel. Az előadó ujlaki Utassy Lóránd vkszt. százados volt Február 14-én a Nemzeti Múzeum igazgatója, Dr Zsivny Viktor számolt be az „Egyenlítői és Dél-Afrikai utazásairól”. Folytatólagos előadást tartott 21-én és 28-án dr. Groh Gyula, az Állatorvosi Főiskola tanára „Atomelmélet és rádióaktivitás” témában. 204 Az 1933/34-es idényre vonatkozóan a tudományos bizottság – az előző évi tizenkét téma helyett – hat katonai vonatkozású előadást tervezett, amiből három szabadon választható és három kötött témájú volt, amelyek az alábbiak voltak: 1. A környező államok hadseregszervezeteinek összehasonlító ismertetése 2. A technikai térfoglalás a korszerű hadseregekben 3. A katonai légügyek állása korszerű megvilágításban Az első előadás célja az volt, hogy a hallgatóság

megismerhesse a környező országok hadseregeinek szervezeti felépítését, azok harcra való kihatásait, valamint betekintést kapjon a jellegzetességekbe, és ennek köszönhetően érezhetővé váljon a saját viszonyainktól való eltérés. A második előadás segítségével megismerkedhetnek a korszerű technikai eszközökkel, a harmadik pedig összefoglalót ad a katonai légügyi elvekről, a technikai fejlődés helyzetéről, elsősorban a hadászat és harcászat szempontjából. Az előadások megtartására szóló pályázat beadásának szabályain és a díjazás összegén szinte alig változtattak az előző évekhez képest. (Az elfogadott és előadott pályaművekért 100–100 pengő jutalom és maximum 50 pengő költségtérítés járt – P. F) 205 A márciusban megtartott négy ismeretterjesztő előadás közül kiemelten aktuális katonai témájúnak számított vitéz Szentnémedy Ferenc vkszt. százados „Menettagozódás – légi felderítés

– repülő alacsony támadás” című, március 7-én megtartott előadása. A pályadíjnyertes dolgozatból összeállított előadás anyagát a Magyar Katonai Szemle 1933/4. számú füzetének Légügyi Közlemények című rovatában találhatjuk. A szerző alapvetése abból áll, hogy a repülés fejlődése hatalmas változásokat idézett elő a hadászatban és 203 Országos Tiszti Kaszinó-Lap V. évfolyam, 1933 január, 2 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap V. évfolyam, 1933 február, 2 o 205 Országos Tiszti Kaszinó-Lap V. évfolyam, 1933 március, 2 o 204 87 88 harcászatban egyaránt. A repülőgép, mint felderítési eszköz hatalmas szolgálatot tesz a vezetésnek, ugyanis lehetővé teszi, hogy a „felvetés”-t felváltsa a „felderítés”, ami reális információkat biztosít az elhatározások meghozatalához. Ugyanakkor számos kérdést boncolgat a csapatmozgások jövőbeni megszervezése tekintetében, amelynek vizsgálatát több szemszögből

is elvégzi. Elsőként megvizsgálja a repülő alacsonytámadás előfeltételeit, és végrehajtási lehetőségeit a támadó, vagyis a repülőgép vezető szempontjából. Sorra veszi a támadás lehetséges eszközeit és módozatait. Felvázolja a támadás lehetőségét bombával, géppuskával, majd gázzal és fertőző anyagokkal, taglalva azok minden előnyét és nehézségét. A végrehajtási módszerek megismertetése után a védekezés lehetőségeit veszi sorra. Elsőként az éjjeli menetek előnyeit és hátrányait, majd a menetsávokban való mozgást, az un. „színszallagmenetet” (sic!) és az azzal kapcsolatos összeköttetés és híradás szükségességét elemzi és hasonlítja össze a nappal és éjszaka végrehajtott oszlopmenettel. „A menetteljesítmények növelése és a bombahatás csökkentésére okvetlenül új utakra kell térnünk, és itt valószínűleg szakítani kell a háború előtti nézetekkel. Mylo szerint csak egy mód segít

erre és ez: a kilométerhosszú hadosztályoszlopokat sok kicsi menetcsoportra, szélességbe és mélységbe kell szétvonni.” A szerző végkövetkeztetése, hogyzavar nélküli menetet csak az ésszerű széles és mély tagozódás, a csapatnál lévő különleges légvédelmi fegyverek, a különösen veszélyes terepszakaszon felállított légvédelmi tüzérség és a mozgás légterébe gátlásra rendelt vadászerők biztosíthatnak.”206 Báthory István fejedelem születése 400. évfordulójának alkalmából 28-án emlékestet szerveztek, ahol nemes Erdős László m. kir százados „Báthory István, mint hadvezér” című előadását hallgathatták az est résztvevői. A két civil téma közül az elsőt Dr Cholnoky Jenő „Skandináviai utazásom”, a másodikat, ami témáját tekintve biológiai előadás volt, Dr. Dudich Endre egyetemi magántanár tartotta „Újabb kutatások az életről és az életjelenségekről” címmel.207 Cholnoky Jenő

Skandináv útról szóló előadásáról az MTI is hírt adott, illetve röviden beszámolt. Ebben arról olvashatunk, hogy az előadó bevezetésként beszámolt arról, miszerint a svéd földrajzi társaság egy nagyszabású konferencia vendégelőadójaként meghívta őt Stockholmba. A magyar nemzet kialakulásáról és fejlődéséről – január 21-én – magtartott előadása olyan nagy sikert aratott, hogy arra kérték, látogasson el Göteborgba és Oslóba is, és ismételje meg ott előadását. A kaszinói előadásnak ez az élményekben gazdag utazás adta az alapját. A skandináv országokban készített képek segítségével bemutatta az országokat, a svédek nagy műveltségét, becsületességét és 206 207 Magyar Katonai Szemle 1933/4. szám 99–115 o Uo. 3 o 88 89 megbízhatóságát példaként állította. Rámutatott, hogy a mostoha természeti viszonyok ellenére – köszönhetően a kulturáltságnak és tudásnak – gazdagabban élnek,

mint mi, magyarok. A nagy tetszéssel hallgatott előadásért az új elnök, vitéz dombováry Révy Kálmán altábornagy mondott köszönetet az előadónak.208 vitéz Révy Kálmán altábornagy (HM HIM Fotoarchivum) Az év első felére tervezett előadások márciusban befejeződtek, és egészen októberig szüneteltek. Márciusban azonban az eddig felsoroltakon túl volt még egy jelentős rendezvény, ami nem számít klasszikus értelemben vett tudományos előadásnak, mégis szólni kell róla. A Tiszti Kaszinó március 10-én délután 6 órakor, a néhai József királyi főherceg – a honvédség első főparancsnoka – születésének 100. évfordulója alkalmából emlékünnepélyt rendezett A megemlékező ünnepi beszédet olysói és héthársi Gabányi János ny. tábornok tartotta Sajnálatos, hogy a megemlékező-beszéd nem maradt fenn, vagy legalábbis én nem találtam rá. Bár nem tartozik szorosan az értekezés témájához, de örvendetesnek tartom,

hogy a királyi herceg halálának 100. évfordulója alkalmából Dr Oroszi Antal nyá ezredes részletesen megemlékezik a honvédség főparancsnokának életéről és katonai sikereiről.209 208 MTI hírarchívum 1920-45. MOT 1933 március 14 6 o http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2013 1207) 209 Nemzetvédelmi Egyetemi Fórum, IX. évfolyam, 2005 4 szám 89 90 József főherceg (1833–1905) altábornagy, lovassági tábornok http://www.zmnehu/Forum/05negyedik/foherceghtm (A letöltés ideje: 2014 0201) Októberben ismét beindultak az ismeretterjesztő előadások. Bár kifejezetten katonai tárgyút nem tartottak ebben a hónapban, mégis ki kell emelni vitéz Farkas Ferenc vkszt. őrnagy előadását, amely aktuális témaként nem volt más, mint egy „Beszámoló a IV. világjamboree előkészítéséről és eredményéről” Az 1933 augusztus 1-jétől megrendezett gödöllői cserkész-világtalálkozó eseményein

illetve nagyszabású rendezvényein mintegy 36 nemzet 18 ezer cserkésze vett részt. A találkozóról tartott értékelésen kívül, ebben a hónapban csupán egy előadást tartottak, amelynek keretében Baktay Ervin „Az öt folyó völgyén” címmel megtartott tájékoztatójában bemutatta Északnyugat-Indiát. Mindkét alkalommal számos képet vetítettek, sőt a 23-ai beszámolón még a világtalálkozóról készült filmet is bemutatták.210 November hónapban kihirdették az 1933/34-es évben tartandó katonai témájú előadásokra vonatkozó tudnivalókat. A beérkezett tíz pályamunkából az OTK tudományos bizottsága csak az alábbi négyet fogadta el előadásra: 1. „A japán-kínai hadjárat tanulságai” szerző: vitéz Németh Lajos ny tábornok 2. „Az olasz-francia érdekellentét” szerző: Réczey Ferencz vkszt százados 3. „A katonai légügyek állása korszerű megvilágításban” szerző: vitéz Szentnémedy Ferenc vkszt. őrnagy 4. „Az

1918 évi német támadások és a katonai döntés lehetőségei” szerző: Zsedényi Zoltán vkszt. százados Az előadások közül, mivel az alaki előírásoknak csak az 1.,3,4, számú munka felelt meg, a 100–100 pengős jutalmat csak ők kapták meg. A pályázat beadásával járó egyéb költségeket 210 Országos Tiszti Kaszinó-Lap V. évfolyam, 1933 október, 1 o 90 91 (vázlatok, diapozitivek készítése stb.) azonban mind a négy előadó esetében 50 Pengő összegig megtérítették. November hónap 27-én az egyes számú előadást meg is tartották, de ezen csak a kaszinó tagjai és a külön meghívottak vehettek részt. Ezen az előadáson kívül csupán egy ismeretterjesztést tartottak ebben a hónapban. Dr Réthly Antal egyetemi magántanár 13-án „Törökország újjászületése” címmel tartott érdekes felolvasást, amin már valamennyi érdeklődő részt vehetett.211 November 15-én elsősorban nem ismeretterjesztő szándékkal, de

mégiscsak elhangzott két előadás is. A Magyar Turista Szövetség (MTSZ) a Nemzeti Munkahét keretében előadásra hívta a szövetség tagjait, melynek helyszínéül a kaszinó dísztermét választották. A rendezvényen megjelent és felszólalt vitéz jákfai Gömbös Gyula miniszterelnök is. A szövetség elnöke, Zsitvay Tibor – miután a rendezvény alkalmából átnyújtotta a miniszterelnöknek a jubileumi emlékplakettet és a díszoklevelet – „A turistaságnak a nemzeti egységhez és a revízióhoz való vonatkozásairól” tartott bevezetőt. Ezt követően Zsembery Gyula az MTSZ másodelnöke „Mit veszített a turistaság Trianonban” címmel tartott előadást.212 Decemberben szintén két ismeretterjesztő előadást tartottak, amiből a katonai témájút most is zárt körben rendezték. A négy elfogadott téma közül ez volt a második, és ez az olaszfrancia érdekellentéteket taglalta A másik előadást Dr Cholnoky Jenő tartotta „Erdély”

címmel. A december 18-án megtartott éves közgyűlésen ismertetett beszámolóban – az elért eredményeken túl – negatív tendenciákról is tudomást szerezhetünk. Az egyik legaggasztóbb megállapításként hangzott el, hogy a nyugdíjasok jelentős része – elsősorban anyagi okokra hivatkozva – kilépett a kaszinóból, illetve felmondta tagságát. Ezt orvosolandó, hogy az újonnan elfogadott alapszabály-módosításban új kategóriaként jelenik meg a „vidéki tag” fogalma. Vagyis a budapesti nyugdíjasok helyére minél több vidéki tagot szerettek volna toborozni. Ezt a törekvést segítették többek között azzal, hogy a tudományos és ismeretterjesztő előadásokat vidéki helyőrségeknek is kiajánlották, illetve rendelkezésre bocsátották.213 1934 Az 1934. év első hónapjában összesen két előadást szerveztek Január 15-én tartotta meg vitéz Szentnémedy Ferencz vkszt. őrnagy a katonai légügyekről szóló előadását, amelyen

csak 211 Országos Tiszti Kaszinó-Lap V. évfolyam, 1933 november, 1–2 o MTI hírarchívum 1920-45. MTI 1933 november 14 7 o http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2013 1207) 213 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VI. évfolyam, 1934 január, 1 o 212 91 92 kaszinótagok vehettek részt. A MFT rendezésében a „Dolomitok”-ról szóló 7-ei előadást azonban bárki látogathatta. Február 5-én „Az 1918 évi német támadások és a katonai döntés lehetősége” címmel Zsedényi Zoltán vkszt. százados tartott zártkörű előadást 12-én a MFT rendezésében Dr. Papp Károlyné Balogh Margit tartott élménybeszámolót, amihez az „Utazásom Amerikában és az Azori szigeteken” címet választotta. Ebben a hónapban rendhagyó módon német nyelvű előadást is hallgathattak. A „norvég sícsapatokról” képekkel illusztrált előadást Ebbe Astrup norvég ezredes tartotta.214 (Aki 1934-ben magas állami kitüntetésben

részesült, majd az 1937-ben alakult Norvég – Magyar Egyesület első elnöke lett– P. F) Március hónapban öt ismeretterjesztő előadást tartottak, amelyek közül az alábbi három katonai témát ölelt fel: 1. Március 5-én „Államerődítés a háború tapasztalatain keresztül” címmel Molnár Pál hdszt. őrnagy tartott zártkörű előadást 2. 9-én „Emlékezés” címmel vitéz Pávai Mátyás ny altábornagy tartott ének- és zeneszámok beiktatásával színesített, a nagy világégés magyar háborús dicsőségéről szóló előadást. 3. A hónap utolsó előadását 26-án Csegezy Tibor százados tartotta „Távolbalátás” címmel. A Földrajzi Társaság március 12-ei „báró Nopcsa Ferenc életéről” szóló előadását Dr. Lambrecht Kálmán egyetemi rendkívüli tanár tartotta. A másik civil téma kapcsán zsúfolásig telt a díszterem, ugyanis a Himalája átrepülésével híressé vált Etherton ezredes volt az előadó. A

díszvendégek között ott volt a kormányzó, József királyi herceg, Auguszta hercegasszony, Magdolna hercegnő, Ramsay angol, Montgomery amerikai és báró Hennet osztrák követek, Andrássy Géza gróf, és a katonai felső vezetés reprezentánsai. A Mount-Everest átrepüléséről szóló ülésen gróf Teleki Pál elnökölt. A Himalája-kutató angol pilótaezredes részletesen beszámolt az expedíció 13 hónapig tartó előkészületeiről és érdekességeiről, az első sikertelen kísérletről, és végül a csúcs sikeres körülrepüléséről.215 Április hónapban tették közzé az 1934/35-ös idény katonai tárgyú előadásaira vonatkozó felhívást. Ennek értelmében hat katonai témájú előadás megtartását irányozták elő, amelyek közül 3-4 előadást kötött tárgyúnak, illetve 2-3 előadást szabadon választott témájúnak terveztek. Az eddigi gyakorlattól eltérően, most csak a szabadon választható témák 214 Csendőrségi Lapok

1934. 02 15 XXIV évfolyam 4 szám 122 o MTI hírarchívum 1920-45. MOT 1934 március 19 19 o http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2013 1207) 215 92 93 megtartására lehetett szeptember 15-éig pályázni, a többi előadást felkérés alapján képzelték el megtartani. A nyertes pályázók előadásait a vidéki helyőrségek részére is rendelkezésre kívánták bocsátani. A szerzői honorárium és a költségelszámolás összege változatlan maradt A katonai témákon túl, most is terveztek földrajziakat is, szám szerint hatot. 1932 májusában „vitéz Kary Béla pályadíj” címmel írták ki azt a pályázatot, aminek beadási határideje 1933. május 1-jén lejárt A bíráló bizottság hosszasan vizsgálta a műveket, és arra az elhatározásra jutott, hogy a beérkezett kilenc pályamű közül egyik sem éri el a kitűzött célt, így az 1500 pengős kiírást meg kellett ismételni új határidővel, ami 1935.

október 31-e lett. Az újbóli kiírással párhuzamosan egy másik pályázatot is közzétettek, amelynek címe „A csapattiszt tapasztalatai a világháborúban”. A művel szemben elvárás volt, hogy bemutassa „A háború átélt eseményeit, súrlódásait és meglepetéseit, a harc lélektanát, a testi és lelki benyomások, az események közvetlen indító okát és azok közvetlen hatását”216 A naplójegyzetek gyűjtésére és feldolgozására inspiráló kiírás célja újabb fontos adatok és információk megszerzése és közzététele volt, a háború lényegének alaposabb megismerése érdekében. A pályadíj jelen esetben is jelentős összeg volt, 1200 pengő A beadási határidőt 1935. június 30-ában állapították meg217 Az új idény első előadását október 1-jén Dr. Cholnoky Jenő tartotta „A barlangokról” Ebben a hónapban a második, egyben az utolsó előadást, ami témáját tekintve katonai tárgyú volt, Dr. Horváth Barna

egyetemi ny r tanár „Háborús potenciál és szervezett béke” címmel tartotta.218 Az 1934/35. évi idény katonai tárgyú előadásokra meghirdetett pályázatára 6 pályázat érkezett. A tudományos bizottság október 5-ei ülésén úgy döntött, hogy ezek közül a vitéz Szentnémedy Ferenc vkszt. őrnagy „Van-e védelem a korlátlan légi háború ellen?” című művet elfogadja, és „Az élőket hívom” jeligéjű munkát további véleményezésre megküldi a Magyar Katonai Írók Körének. Vagyis négy művet a hatból elutasított Ezen felül a pályázaton kívüli, felkérésre beérkezett előadási anyagok közül az alábbi munkákat elfogadta: „Az 1934. évi olasz hadgyakorlatok” Előadó: vitéz Bajnóczy József vkszt ezredes „Az orosz rejtjelkulcsok megfejtése és annak jelentősége a világháborúban”. Előadó: Pokorny Hermann altábornagy „A haditengerészet fejlődése és tengerészeti politika a világháború óta.”

Előadó: Dr Hardy Kálmán vkpszt. (vezérkari próbaszolgálatot teljesítő) folyamőr-törzskapitány 216 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VI. évfolyam, 1934 szeptember 1–3 o Uo. 3–4–5 o 218 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VI. évfolyam, 1934 október, 1 o 217 93 94 „Gorodok-Satanov 1914.” Előadó: vitéz báró Than Károly ny altábornagy „Bem utolsó erdélyi hadműveletei.” Előadó: Gyalókay Jenő ny ezredes, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. November 26-án az első előadás a légi háborúval kapcsolatban vitéz Szentnémedy Ferenc vkszt. őrnagy előadásában el is hangzott, amelyen csak az OTK tagjai, és a külön meghívottak vehettek részt. A szerzőnek ezt az előadását is teljes terjedelmében olvashatjuk a Magyar Katonai Szemle 1935/6. számában A 15 oldal terjedelmű díjnyertes dolgozatot természetesen csak kivonatosan mutatta be az előadó. Bevezetőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő háborújában a légiháboru

(sic!) elkerülhetetlen, és az ki fog terjedni a hátország városaira, településeire, azok termelő és egyéb objektumaira, veszélyeztetve az ott élő lakosságot. Éppen ezért fel kell készülni, és a lakosságot fel kell készíteni az óvó rendszabályokra és azok betartására, mint ahogy azt más országokban már évek óta teszik. Az előadás első részében megvizsgálta a támadó fél lehetőségeit, és az azt befolyásoló tényezőket. Úgy véli, hogy a támadó helyzeti előnyből származó könnyebbségét az okozza, hogy ő választja ki a legfontosabbnak ítélt célpontokat, míg a védőnek minden fontos objektumát egyszerre kellene óvnia, hiszen nem ismeri a támadó pontos szándékát. A támadónak viszont komoly fejtörést okoz, hogy fel kell tudnia mérni, mi az ellenség legsebezhetőbb és egyben legérzékenyebb pontja. Minél sűrűbben lakott egy város, annál nagyobb a légi veszély A védekezés nagyon nehéz és költséges.

Megfelelő óvóhelyek építése, természetes geológiai képződmények földalatti barlangok feltárása és kiépítése hazánkban is elkerülhetetlen lesz. Sajnálatos tényként állapítja meg, hogy „Csonka Magyarország” légitámadások ellen szinte védtelen. Ipartelepeink a határsávban fekszenek, zömük az északi határon, Csehszlovákiával szemben. Ráadásul a környező országokból felszálló gépek hazánk bármely pontját képesek elérni. „Ezért az egységes vezetést képviselő Országos Légvédelmi Parancsnokot komoly esetben e célból széles, jóformán diktatórikus hatáskörökkel kell felruházni. Nagyon fontos, hogy az összes légvédelmi eszközök célszerűen legyenek csoportosítva.”219 Ezt számos külföldi példával is alátámasztja. Novemberben ezen kívül még volt egy előadás, amit a MFT szervezett. A földrajzi estélyen vitéz Temesy Győző a varsói nemzetközi földrajzi nagygyűlés érdekességeiről tartott

beszámolót.220 219 Magyar Katonai Szemle 1935/6. szám 96–110 o MTI hírarchívum 1920-45. MTI 1934 október 29 23 o http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2013 1207) 220 94 95 Decemberben is csupán két előadást tartottak. December 3-án Dr Kázár László, a Földrajzi Társaság választmányi tagja mutatta be „A sivatag életét”, majd 17-én vitéz Bajnóczy József vkszt. ezredes tartotta az év utolsó előadását, amelynek témája az „1934 évi olasz hadgyakorlatok” volt. Az előadás érdekességeként meg kell említeni, hogy a számtalan vetített kép mellett az előadó egy 250 méteres mozgófilmet is felhasznált az illusztráláshoz. Témája miatt ezt az előadást is zárt körben rendezték. 1935 Január 14-én rendkívül érdekes előadást tartott Pokorny Hermann altábornagy221 az „Orosz rejtjelkulcsok megfejtése, és annak jelentősége a világháborúban” címmel. Az előadáson csak

kaszinótagok és a külön meghívott férfi vendégek vehettek részt.222 (Gömbös Gyula – érthetetlen módon223 – 1935-ben 53 évesen nyugdíjazta a kiváló szakértőt – P. F) Szintén januárban tartotta Dr. Szilády Zoltán a Nemzeti Múzeum igazgatója az „Utazás bolgár földön” című előadását. Ettől a hónaptól – a kaszinót választva helyszínül – az Országos Légvédelmi Parancsnokság is rendszeresen tartott un. légvédelmi előadásokat a Honvédelmi Minisztériumban szolgálatot teljesítő tisztek részére. A honi légvédelem bemutatását célzó alkalmakat három pénteki nap késő délutáni óráiban, dr. Jalsoviczky Tibor vkszt őrnagy és Giczy György alezredes közreműködésével szervezték.224 Február hónapban már három remek tudományos előadás is elhangzott. Az elsőt gróf Teleki Pál, volt miniszterelnök tartotta „Földrajz és politika” címmel. Ezt követte két katonai témájú előadás „A

haditengerészet fejlődése és tengerészeti politika a világháború alatt”, továbbá „Gorodok-Salanov 1914” címmel. A tengerészeti témájú előadást Dr Hardy Kálmán vkpszt. folyamőr-törzskapitány225 (alezredes – P F), a másodikat pedig vitéz báró Than 221 Az Osztrák–Magyar Monarchiában született német anyanyelvű Pokorny Hermann a katonai hívatást választva, maradandót alkotott a rádiófelderítésben. Kiváló nyelvérzékkel rendelkezett, gyermekkorában csehül és latinul kellett megtanulnia, majd elsajátított több nyelvet is felnőttként, katonai pályája során. Kiemelkedett a szláv nyelvtudási képességével, hiszen oroszul, lengyelül és bolgárul is kiválóan tudott. Az első világháborúban különböző, elsősorban rádiófelderítő beosztásokban tevékenykedett. A k u k rádiólehallgatásai az ő általa kifejlesztett rendszert követték, melyet a háború végére az egész arcvonalra kiterjesztettek. Részt vett

1917-ben a breszt-litovszki béketárgyalásokon, mint az osztrák–magyar delegáció tagja. http://hu.wikipediaorg/wiki/Pokorny Hermann (A letöltés ideje: 2012 01 22) 222 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VII. évfolyam 1935 január 1 1 szám, 3-4 o 223 Bár, valóban érthetetlen, de erre is választ ad Pokorny Hermann vezérezredes az emlékiratában, miszerint: „1935-ben, amikor Gömbös lett a miniszterelnök, a honvédség vezetésében is nagy változások álltak be. Az összes idősebb tábornokot nyugdíjazták, de engem is, 53 éves koromban, nem egészen 35 szolgálati évvel. Gömbös azzal búcsúztatott el, hogy sajnos nem tarthat tovább aktív szolgálatban, mert nem vagyok magyar származású, és így a rangban fiatalabb Svoy István altábornagyot nevezte ki honvédfőparancsnoknak.” http://mek.niifhu/02000/02095/html/pok5htm (A letöltés ideje: 2012 0201) 224 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VII. évfolyam 1935 január, 1 szám, 3–4 o 225 Hardy Kálmán

(Pécs, 1892. máj 5 – Columbia, Dél-Karolina, USA, 1980 jún 21): vezérfőkapitány (altábornagy – P. F) A pólai cs és kir tengerészeti akadémián avatták tengerész zászlóssá 1914-ben Az első világháborút, mint sorhajóhadnagy fejezte be. A kormányzóválasztás után 1928-ig kormányzói szárnysegéd 95 96 Károly ny. altábornagy tartotta226 Az utóbbi előadás anyaga egy árverésen került elő 2005ben Innen tudjuk, hogy a felolvasás anyaga 37 oldal terjedelmű volt, kiegészítve 9 db térképvázlattal.227 A két katonai témájú előadáson csak a kaszinó tagjai, valamint a külön meghívóval rendelkező – kizárólag férfi – vendégek vehettek részt. Február 15-én a Magyar Katona Írók Köre megalakulásuk 10. évfordulója alkalmából felolvasó ülést, majd közgyűlést tartottak. Az elnök, doberdói Bánlaky József altábornagy megnyitója után elsőként vitéz báró uzsoki Szurmay Sándor gyalogsági tábornok „A magyar

hadi dicsőség c. művét De Sgardelli Caesar határőr alezredes olvasta fel, majd vitéz Rózsás József századosn a Ludovika tanára olvasott fel verseiből.228 Március hónapban jelentették meg a következő – 1935/36-os – idényben tartandó előadások felhívását. Az előző idényhez hasonlóan hat katonai témájú előadására kerestek pályázót, melyből 3-4 előadásnak a tárgyát is meghatározták. A nyertes pályaművek szerzőit ebben az évben is 100 pengő jutalomban kívánták részesíteni, illetve az előadás megtartásával kapcsolatos járulékos költségeiket is megtérítették 50 pengőig. Az előadások gépelt példányait a vidéki alakulatok részére szintén meg kívánták küldeni, ezért a szerzői jogot még külön is honorálni szándékoztak. Márciusban összesen két előadást tartottak Az elsőn dr Horváth Károly igazgató, a MFT szervezésében „Egyiptom”-ot mutatta be. A katonai téma előadója Gyalókay Jenő ny.

ezredes, az MTA tagja volt Előadásában „Bem utolsó erdélyi hadműveletei”-t elemezte.229 Az április hónapban megrendezett egyetlen előadás egyben az idény utolsó előadásának is számított, amit Zsivny Viktor, a MFT Tagja, a Magyar Nemzeti Múzeum Ásványtárának igazgatója tartott „Utazásom a marokkói Atlaszban” címmel.230 A Magyar Kultúrszövetség április 5-én kölcsönvette a kaszinó mozitermét, ugyanis egy vetítéssel egybekötött találkozót Felesége révén a Horthy-család rokona. 1932 és 1934 között Apponyi Albert titkára Genfben 1936-40-ben katonai attasé Berlinben. 1942-44-ben a Honvéd Folyami Erők parancsnoka 1944-ben vezérfőkapitánnyá nevezték ki. A kiugrási kísérletben való tevékenysége miatt a Gestapo 1944 végén letartóztatta, Sopronkőhidán halálra ítélték, de kegyelmet kapott. Németországba hurcolták 1945 május 5-én szabadult A nürnbergi per egyik tanúja volt. 1951-ben kivándorolt az USA-ba, ahol

1972-ig, nyugdíjba vonulásáig a magyar és a német nyelv tanára volt a georgetown-i egyetemen. http://mek.niifhu/00300/00355/html/ABC05727/05983htm (A letöltés ideje: 2012 01 22) 226 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VII. évfolyam 1935 február 3 szám, 1 o 227 tétel 219: Than Károly báró, vitéz: Gorodok Felolvasás az Országos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egyesületben 1935. III 1-én 9 térképvázlattal Bp, 1935 Than Károly 37 p, 1 sztllev Kötése elvált, szakadt, viseltes állapotban., kikiáltási ár: 1 000 HUF aukció időpontja:20051112 szombat 14:00 aukció helyszíne:1011 Budapest, Corvin tér 2. http://axioartcom/indexphp?op=live item&id=238620 (Letöltve: 2012 01 22) 228 MTI hírarchívum 1920-45. MTI 1935 február 07 19 o http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2013 1207) 229 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VII. évfolyam 1935 március 1-15 5-6 szám, 2–3 o 230 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VII. évfolyam 1935

április 2 o 96 97 szerveztek, amelynek témája előadás és filmvetítés volt a Himalájáról. A filmet Geszty Lajos magyarázata kísérte.231 Az új idényben az első előadást október 7-én Dr. Cholnoky Jenő tartotta „Abisszínia” címmel. Október 14-én ismét Markó Árpád alezredes tartott színvonalas előadást a 200 évvel azelőtt elhunyt fejedelem emlékére „II. Rákóczi Ferenc hadvezetésének jellemzése” címmel.232 Ebben a hónapban egy Budapesten tartózkodó tübingai orvosprofesszor előadássorozatának egyik állomásaként a kaszinót jelölték meg 12-én dr Olpp Gottlieb forró égövi kórházigazgató tartott érdekes beszámolót a forró égövi betegségekről, és az orvosi missziókról.233 November hónapra eldőlt, hogy az 1935/36-os idényre meghirdetett tudományos előadások pályázatára 5 pályamű érkezett be. A bíráló bizottság azonban ebből csupán kettőt fogadott el Az első címe „Háborús propaganda

repülőgépek útján, és annak veszélyei”. Szerzője vitéz Szentnémedy Ferenc vkszt. őrnagy volt, a Magyar Katonai Szemle Légügyi Rovatának vezetője, akinek fordításában, ebben az évben jelent meg Helders őrnagy (Robert Knauss) „Légi háború 1938-ban – Páris szétrombolása” című munkája. A második elfogadott pályamű címe „Budapest katonai története és katonai emlékei”. Szerzője Csipkés Ernő alezredes volt Az elnökség és a tudományos bizottság felkérésére még további négy katonai témájú pályázat érkezett be. November hónapban a Szentnémedy-előadást meg is tartották234 Novemberben ezen kívül még egy rendezvényt tartottak „Mongólia” címmel, Németh József ny. középiskolai igazgató közreműködésével. Az év utolsó hónapjában mind a kaszinó, mind a MFT 2–2 előadást szervezett. Az elsőt dr Keőpe Viktor utazó tartotta december 2-án „Keresztül–kasul Jáván” címmel. Ezt követte néhány

nap múlva Swen Hedin, a világhírű svéd Ázsia-kutató német nyelvű előadása. A hatalmas érdeklődés miatt, ebben az esetben korlátozni kényszerültek a látogatói létszámot. Ezen az előadáson részt venni csak előre igényelt meghívóval és belépővel volt lehetséges. A nagy sikerű beszámoló után két katonai téma következett. Az első „A gyalogság korszerű nehéz fegyverei”-ről szólt, Cziegler Gusztáv hdmszt. (hadi műszaki szolgálatot teljesítő) ezredes, szakértő, a H.TI (Haditechnikai Intézet) parancsnoka előadásában A második katonai témájú, egyben az év utolsó előadását, – amit rendkívüli előadásként hirdettek meg – 231 MTI hírarchívum 1920-45. MOT 1935 március 21 10 o http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2013 1207) 232 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VII. évfolyam 1935 október 3 szám 1 o 233 MTI hírarchívum 1920-45. MOT 1935 október 10 13 o

http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2013 1207) 234 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VII. évfolyam 1935 november 4 szám 2 o 97 98 dr. Sajgó Győző 2 o főtörzsorvos tartott 16-án „A vérátömlesztés alkalmazása békében és háborúban” címmel.235 1936 Az új év első hónapja bővelkedett előadásokban. Az elsőt január 13-án tartották „Mandzsuriában, az új Ázsia bölcsőjénél” címmel. Az előadó Dr Kovrig János, a MFT tagja volt. Kovrig János, mint haditudósító vett részt az 1932–33-as japán-kínai háborúban Japán segítséggel, repülővel járta be Észak-Kína fellegvárát, Jehol tartományt, amelynek szerepe némileg hasonlít Abesszíniáéhoz. Ő volt az egyetlen európai újságíró, aki részt vett a jeholi hadjáratban. Az érdekfeszítő előadást saját maga készítette felvételekkel színesítette236 A Szellemi Együttműködés Szövetségének Magyar Egyesülete rendezésében David

Neel Alexandra január 17-én a díszteremben „A titokzatos Tibet” címmel francia nyelvű előadást tartott. Az előadáson csak meghívóval lehetett részt venni, amit az Egyetemi Nyomda könyvesboltjában, vagy a Vajnai és Társa könyvkereskedésben lehetett beszerezni. „A kiváló írónő és jártas Tibet-utazó, több sikeres könyv szerzője, izgalmas leleplezésekkel és leírásokkal szolgált erről a rejtelmes országról”.237 Január 20-án vitéz Egry Nándor alezredes, a tábori tüzérlőiskola tanárának előadásával megkezdődött az év katonai tárgyú előadássorozata „Hogyan lőtték a németek Párist a világháborúban” címmel. Az előadáson való részvételt egyik előadás esetében sem korlátozták. 238 Februárban két katonai témájú előadást tartottak. Az elsőt február 10-én „Gyorsan mozgó seregtestek szervezete és alkalmazása” címmel vitéz nagybaczoni Nagy Vilmos tábornok239 tartotta. Ezt az előadást viszont

csak a kaszinótagok és a külön meghívóval rendelkezők látogathatták. A Felolvasás” anyagát a Magyar Katonai Szemle is közölte áprilisban. A bevezető mondataiban már sietett rögzíteni: „A hadvezetésben örökérvényű igazság az, hogy a győzelem kivívásának az a feltétele, hogy megfelelő lökőerőt gyorsan és meglepetésszerűen, idejekorán ugy (sic!) kell a döntő helyen összefogni, hogy ott helyi fölényben, tulsulyban (sic!) 235 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VII. évfolyam 1935 december 5 szám 2–3 o MTI hírarchívum 1920-45. MTI 1936 január 10 10 o http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2013 1207) 237 Uo. 1936 január 7 47 o 238 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VIII. évfolyam 1936 január 1 szám 2 o 239 Nagy Vilmos, vitéz, lófő, nagybaczoni (Parajd, 1884. május 30 – Piliscsaba, 1976 június 21) vezérezredes, honvédelmi miniszter, katonai szakíró. Hadtest-, majd hadseregparancsnok, a

Kállay-kormány honvédelmi minisztere. A munkaszolgálatosok helyzetének javítására irányuló intézkedései, s egyéb okokból a németek nyomására felmentik. Szálasi hatalomra jutása után letartóztatták 1945 április végén szabadult 1965-ben a Jad Vasem Intézet – a magyarok közül az elsők között – a „Világ Igazának” ismerte el. http://hu.wikipediaorg/wiki/Nagy Vilmos (katonatiszt) (Letöltve: 2012 01 02) 236 98 99 legyünk. A világháború előtt, sőt még a világháborúban is a ló képviselte azt a mozgató erőt, amely a gyalogságénál gyorsabb mozgást lehetővé tette. Akkor a motor még gyerekkorát élte, de már akkor is látni és érezni lehetett azt, hogy a motornak a hadseregek szervezésénél nagy szerepe lehet és azt a gyorsaságot, mely a gépjárművet a vasuttal (sic!) szemben is fölénybe juttathatja, a haderő szervezésénél és vezetésénél ki kell használni A másik törekvés arra irányult, hogy csökkenteni

kell a vérveszteségeket Ezért a harcost meg kell védeni a tökéletes lőfegyverek és gépek immár leküzdhetetlennek látszó tűzhatásával szemben. Mind a két feladat csak a motornak, a gépnek fokozottabb felhasználásával lehetséges. Egyrészt a gyaloghadosztályokat kell fokozatosan gépesíteni – motorizálni – és ez által mozgékonyakká tenni, másrészt harcosokat kell páncélozott gépeken mozgatni, vagyis harckocsikba kell ültetni a veszteségek csökkentése céljából.”240 A gépkocsiszállítással, mozgékonysággal kapcsolatos világháborús példák csokorba kötését követően összefoglalta a külföldi – elsősorban brit – próbálkozásokat a gyorsan mozgó seregtestekkel összefüggésben. Az általa idézett – túlzó – angol nézetek szerint „A tank a legjobb gázálarc és a legjobb eszköz a gáz kibocsátására tank képes helyettesíteni a gyalogságot és a lovasságot, kiegészíti és megerősíti a tüzérséget,

fokozza a géppuskák értékét és helyettesíti a lovat.” A mérsékeltebb franciák viszont azt vallják, hogy „A gyalogság a jövőben is megtartja döntő szerepét és a lovasság sem fog eltünni (sic!). A motorizálás megfelelő szerényebb keretek között képessé fogja tenni a jövő hadseregét arra, hogy meglepően támadjon anélkül, hogy a menetelés kifárasztaná a csapatokat. A támadásban harckocsik és a gépkocsizó tüzérség fogja támogatni a gyalogságot.”241 Ezt követően francia, brit, olasz és osztrák hadgyakorlatok tapasztalatainak összefoglalásával igyekezett bővíteni az ismereteket. Ennek lényege az, hogy a gyorsan mozgó seregtestek csak akkor képesek feladataik maradéktalan megoldására, ha egyaránt rendelkeznek lovas-, kerékpáros és gépkocsizó alakulatokkal. Eszmefuttatását azzal zárta, hogy „Az előadottakban igyekeztem rövidre fogva bemutatni a gyorsanmozgók (sic!) igen fontos és a jövő háborújában

nagy szerepet játszó kérdésére.”242 A második előadás ismétlése lett volna a január 20-ainak, amit február 24-én tartott volna vitéz Egry Nándor alezredes. Helyette azonban „Budapest katonai története és katonai előadást emlékei” címmel Csipkés Ernő alezredes adott elő. Az eredetileg 24-ére tervezett 240 Nagy Vilmos, v., tbk: A gyorsanmozgó (sic!) seregtestek MKSZ 1936/4 sz 2-3 o Uo. 7 o 242 Uo. 28 o 241 99 100 rendezvényt március 23-ára ütemezték át.243 A civil témák közül ebben a hónapban Dr Baktay Ervin a – „Földgömb” magazin szerkesztőjének előadásában „A nagymogulok Indiája” című téma következett.244 Márciusban a már említett, februárról átütemezett előadáson kívül „Mussolini országa” címmel dr. Cholnoky Jenő, egyetemi tanár, a MFT elnöke tartott vetített képekkel illusztrált előadást.245 Március 26-án a Magyar Katona Írók Köre ismét felolvasást tartott. Az elnöki köszöntő

után Bánlaky József altábornagy gratulált József királyi főhercegnek MTA elnökévé történt megválasztása alkalmából. Az ülésen vitéz Aggházy Kamill ezredes ügyvezető alelnök, vitéz Képes-Harjay Szilárd ezredes Debrecenből, Pohárnok Jenő győri tanár, vitéz Szentnémedy Ferenc vkszt. őrnagy, Vályi Nagy Géza g százados, és Folba János tábori főesperes szerepeltek, valamennyien nagy sikerrel.246 Április hónapban csupán egy előadást szerveztek, amit dr. Soltész Elek a MFT tagja adott elő „A keleti Alpok hágóinak útjai hajdan és most” címmel. Ebben a hónapban adták ki a felhívást a következő (1936/37. évi) idényben tartandó előadásokra A tudományos bizottság 6 katonai témájú előadás megtartását tervezte. A szabadon választott témájú előadások megtartására a pályázóknak a pályaműveiket most is szeptember 1-jéig volt lehetőségük benyújtani. A honorárium 120 pengőre emelkedett, és a pályaműveket a

vidéki alakulatoknak most is el kívánták juttatni úgy, hogy az előadók maguk a pályázók legyenek. Az ezzel járó pluszköltségeket a kaszinó megtérítette.247 A diapozitívok előhívásának költségeire eddig biztosított 50 pengős keret helyett az előhívatást a kaszinó ezen túl saját maga kívánta bonyolítani.248 Az előadások áprilistól októberig szüneteltek. Közben az elmúlt idényben meghirdetett 6 katonai vonatkozású előadás megtartására szeptemberig 9 pályázat érkezett. Ezek közül a bírálóbizottság döntése értelmében csupán két előadás fogadtatott el. Ezt kompenzálandó, a felkérésre beérkezett művek közül azonban ötöt is előadásra alkalmasnak tartott. Az utóbbi kategóriába tartozók közül az elsőt október 26-án a „Benyomások az abesszíniai háborúról” 243 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VIII. évfolyam 1936 március 3 szám 2 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap VIII. évfolyam 1936 február 2 szám

1–2 o 245 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VIII. évfolyam 1936 március 3 szám 2 o 246 MTI hírarchívum 1920-45. MOT 1936 március 26 18 oldal http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2014 04 28) 247 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VIII. évfolyam 1936 április 4 szám 1 o 248 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VIII. évfolyam 1936 április 4 szám 1–2 o 244 100 101 címmel vitéz Németh József vkszt. ezredes tartotta Októberben még egy előadáson vehettek részt, amit Dr. Cholnoky Jenő tartott „Spanyolországról” 249 Novemberben következett a második felkért előadó. 16-án „Az 1936 évi Olimpia” címmel vitéz Somogyi Endre vkszt. ezredes tartotta meg színes előadását, aki nemcsak a katonaföldrajz, de az öttusasport bevezetésében és megkedveltetésében is örök érvényű érdemeket szerzett. Sokszoros párbajtőrvívó magyar bajnokként a Honvéd Tiszti Vívó Klub öttusa alosztályát is vezette. Dr Cholnoky

Jenőt ebben a hónapban szintén meghívták „Utazásom az Egyesült Államokban” című felolvasásra.250 A decemberi ismeretterjesztés Keőpe Viktor író és Ázsia-kutató „A székely kapu és ház keleti rokonsága” című, 7-én megtartott előadásával kezdődött. Az év utolsó katonai tárgyú előadását december 14-én tartotta meg az egyik nyertes pályázó – dr. vitéz Fábry Dániel vkszt. ezredes – „Munkatáborok, nemzetvédelem” címmel Miközben az őszi és téli előadások rendben lezajlottak, a kiírt határidőig 5 pályamű érkezett be „A csapattiszt tapasztalatai a világháborúban” kiírt pályázatra. Október 16-án a tudományos bizottság úgy döntött, hogy a pályázati díj teljes összegét (1200 pengő) vitéz Deseő Lajos nyugalmazott tábornoknak ítéli oda, és a pályamunkát az OTK saját kiadásban adja közre.251 1937 Az év első hónapjának egyetlen katonai témájú tudományos és ismeretterjesztő előadását

január 25-én Feketehalmy-Czeydner Ferenc252 vkszt. ezredes, a Légügyi Hivatal (a rejtett Légierő Parancsnokság) helyettes vezetője „A repülés korszerű hadműveleti és harcászati vonatkozásai” címmel tartotta. Ezenkívül, volt még egy földrajzi témájú felolvasás, amit Dr Baktay Ervin tartott „A Gangesz síksága” címmel. 253 Február hónapban kivételesen három katonai témájú előadást is tartottak. Az elsőt rögtön a hónap első napján – az első világháború olasz hadszínterét is megjárt – dr. Kemény Gyula 2 o. főtörzsorvos tartotta „Az idegenlégió belső élete” címmel Őt követte február 15-én 249 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IX. évfolyam 1936 október 2 szám 1 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap IX. évfolyam 1936 november 3 szám 1 o 251 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IX. évfolyam 1936 november 3 szám 1 o 252 vitéz Feketehalmy-Czeydner Ferenc (Piski, 1890. november 22 – Zsablya, 1946 november 5) magyar katonatiszt

(legmagasabb viselt magyar rendfokozata vezérezredes), harcolt az első és a második világháborúban. Az újvidéki vérengzés szervezője, majd önkéntes, az SS-ben SS-Obergruppenführer rendfokozatban és a Szálasi-kormány alatt a honvédelmi miniszter helyettese volt. A második világháború után tevékenységei miatt elítélték, és mint háborús bűnöst kivégezték. http://huwikipediaorg/wiki/FeketehalmyCzeydner Ferenc (A letöltés ideje: 2012 04 16) 253 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IX. évfolyam 1937 január 5 szám, 2-3 o 250 101 102 Gyalókay Jenő ny. ezredes,254 az MTA rendes tagja, aki „Budavár visszavétele” címmel tartott előadást. Február 26-án a Honvédelmi Minisztérium szervezett előadást „Országos mozgósítás külföldön” témában, amelynek előadója kisbarnaki Farkas Ferenc vkszt. ezredes255 volt. Érdekes módon ezen előadásokat – a katonákon kívül – a mozimeghívóval rendelkező vendégek is

meghallgathatták.256 A március hónap dr. Lóczy Lajos egyetemi tanár,257 a Magyar Földrajzi Intézet igazgatójának előadásával vette kezdetét, aki az Ecuadorban és Peruban tett látogatásairól tartott vetített képekkel illusztrált élménybeszámolót. Ezt követően 8-án „A bresztlitovszki fegyverszüneti és béketárgyalások” című előadást Pokorny Hermann ny. altábornagy tartotta A hónapban 22-én még egy katonai témájú előadást hallgathattak az érdeklődők Tost Gyula vkszt. századostól258 „Az abesszíniai háború repülőtapasztalatai” címmel Március hónapban jelent meg az 1937/38-as évi idényre vonatkozó pályázati kiírás, amelynek értelmében az előző évhez hasonlóan most is hat katonai tárgyú előadást terveztek megtartani. A kiírás feltételeire vonatkozóan semmilyen változtatás nem történt a legutóbbi pályázathoz képest. 259 254 szentgyörgyi és gyalókai Gyalókay Jenő (Nagyvárad, 1874. április 28

– Budapest, 1945 március 10) katonatiszt, hadtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Pilch Jenő és Markó Árpád mellett a két világháború közötti korszak kiemelkedő jelentőségű hadtörténésze volt, a 15–19. századi magyar hadtörténet számos kérdésével foglalkozott (nemesi felkelések, 1848–1849-es szabadságharc stb.) http://hu.wikipediaorg/wiki/Gyal%C3%B3kay Jen%C5%91 (A letöltés ideje: 2012 04 16) 255 kisbarnaki Farkas Ferenc: szül: 1892. május 27 Kismarton (Eisenstadt) Magyarország, 1906-09 Honvéd Főreáliskola Sopron, 1909-12 Ludovika Katonai Akadémia, 1912. aug18-tól hadnagy, az I világháborúban négy év, két sebesülés, 1918-19. vezérkari képzés, 1921 Ludovika tiszti továbbképző, utána az 5 vegyesdandárnál vk. százados 1924-től a 3 vegyesdandár vk főnöke, 1927-ben vitézzé avatják, 1929-ben vezérkari őrnagy. 1930–1935 Hadiakadémia tanára (katonaföldrajz, tereptan), 1933 „Gödöllői

Jamboree” szervezője, alatta még vk. alezredes, 1934-től vk ezredes, 1935–1938 HM Kik O tisztje/pk-a, 1938 okt1 – 1943. aug Honvéd Ludovika Akadémia pk, 1940 szept1-jétől vezérőrnagy, 1943 febr1-jétől altábornagy, 1943 júl./aug–1944 okt VI Debreceni Hadtest, majd az 1 Hadsereg parancsnoka, Tatárhágó legendás védője 1944 okt.14-től a Pesti Hídfő parancsnoka 1944 nov1-jétől vezérezredes 1945 jan8-án vezérkar tartalékába helyezve.1945-ben lefokozás, majd elhagyja Magyarországot, 1962-1977 Vitézi Szék III főkapitánya Halála 1980. ápr 14 2006 szeptemberben rehabilitáció http://torontoicserkeszek.multiplycom/journal/item/69 (A letöltés ideje: 2012 04 16) 256 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IX. évfolyam 1937 február 6 szám, 1 o 257 Lóczy Lajos, dr., Lóczi (Pozsony, 1849 november 4 – Balatonfüred, 1920 május 13) magyar geológus, geográfus, egyetemi tanár, földrajztudós, az Magyar Tudományos Akadémia tagja. A magyar földtan és

földrajz kiváló tudósa. Életművéből kiemelkedik és nagy nemzetközi visszhangot is kiváltott a Széchenyi Béla vezette kelet- ázsiai expedíció tagjaként végzett tudományos felfedező- feltáró tevékenysége. http://hu.wikipediaorg/wiki/L%C3%B3czy Lajos (A letöltés ideje: 2012 04 16) 258 Tost Gyula (1903. – Budapest, 1944 október 15), Tost László fia, repülő alezredes, Horthy Miklós kormányzó szárnysegédje, Ambrózy mellett a Kiugrási Iroda vezetője, a német megszállás napján öngyilkosságot követett el. (A német megszállók megpróbálták megmenteni, hogy kihallgathassák, a temetésén mindenesetre két egymás melletti fejseb nyoma látszott a kötés alatt.) Tost Gyula életdrámája Kovács András Októberi vasárnap c. játékfilmjének alapja http://huwikipediaorg/wiki/Tost Gyula (A letöltés ideje: 2012 04 16.) 259 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IX. évfolyam 1937 március 7 szám, 1–2 o 102 103 Ahogy arról már szóltam, 1936

novemberében közzétették, hogy a „csapattiszt tapasztalatai a világháborúban” címmel 1934 szeptemberében kiírt pályázatot vitéz Deseő Lajos ny. tábornok nyerte, és az 1200 pengős pályadíj ellenében kiírt mű szerzőjének alkotását a Tiszti Kaszinó saját kiadásában tervezi adni. Ez meg is valósult, ugyanis a Turcsány-Nyomda Kft. Budapest közlésében a szerző „Harctéri naplóm” című műve – mint látható – 1937-ben december hónapban valóban megjelent. Az egész vászonkötésben megjelent, 508 oldal terjedelmű, 45 szövegvázlatot, 5 részletes térképmásolatot, egy három részből álló általános térképet, 53 harctéri fényképet és 17 harctéri iratmásolatot tartalmazó kötetet néhány száz példányban jelentették meg, így mára igazi antikvár különlegességnek számít. A decemberben megjelent könyv bolti ára 10 pengő, míg az OTK-tól megrendelve, kedvezménnyel kezdetben 7, majd később csupán 5 pengő

volt.260 Az elnökség úgy határozott, hogy az 1934-ben megkezdett pályázatot folytatni kívánja. Mivel a „Harctéri Napló” gyalogsági tiszt tollából származott, ezért az új pályaműveket már csak más fegyvernemektől és szolgálati ágaktól várták, illetve fogadták el. Az ennek szellemében újból kiírt pályázat célja is hasonló volt, mint az előzőé, vagyis az, hogy „a háborúban átélt események és élmények hatása alatt, a csapattisztnek a helyszínen közvetlenül és naplószerűen feljegyzett benyomásait, tapasztalatait közkincsé tegyék, és ezáltal lehetőséget teremtsenek arra, hogy a háború lényegét az alsó vezetés szempontjából azok is 260 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1938 január, 5 szám, 2 o 103 104 megismerhessék, akik a világháborúban már nem vehettek részt”. Az új pályázat benyújtási határidejeként 1937. december 31-ét határozták meg 261 Az 1934 szeptemberében kiírt

„vitéz Kary Béla pályamű”-re öt pályamunkát küldtek be. A jeligék a következők voltak: 1.) Vitéz post funera virtus 2.) Hazádnak rendületlenül 3.) Nihil privatum 4.) A haza minden előtt 5.) Ne bántsd a magyart A tudós katonákból álló – vitéz Kary Béla, vitéz Kovács Aladár, vitéz Révy Kálmán, dr. Jármy Andor ny. altábornagyok, Gyalókai Jenő ny ezredes, az MTA tagja, vitéz Selkey Oszkár őrnagy262 – bírálóbizottság úgy döntött, hogy a díjat nem adják ki, mivel azok nem érik el a megkívánt színvonalat. A pályázók kiadásainak megtérítésére azonban, – mivel a benyújtott anyagok figyelemreméltó próbálkozásoknak számítottak – a költségek megtérítése céljából 100–100 pengőt kiutaltak. Ezzel egy időben döntöttek arról is, hogy a pályázatot ismételten kiírják az eredeti, „A magyar katona a világháborúban” címmel. A kiírók emléket kívántak állítani azoknak a magyar katonáknak, akik a

világháborúban vitézséggel és emberfeletti önfeláldozással küzdöttek. „a katonai erényeknek a legmagasabb fokban kell tündökölniük és erre erőt kell meríteni az idősebb-nemzedék ragyogó példáiból.”263 A pályaművet, amely legfeljebb 15 nyomtatott ívből állhatott, 1939. április 30-áig lehetett benyújtani. A kiírás szerint a legeredményesebb szerző, illetve a nyertes pályázó részére 2000 pengő díjazást is terveztek. Az előadások a nyár folyamán most is szüneteltek. Az idény első felolvasását október 4-én dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár tartotta „A Földközi tenger” címmel Ezt követte 8-án egy katonai téma „Harc a tengeren” címmel, amelynek előadója Scholtz András folyamőrkapitány – a kormányzó szárnysegédje – volt.264 Ezen az előadáson természetesen jelen volt a kormányzó, valamit a katonai felső vezetés színe-java. Az 1937/38. évi idényben tartandó katonai tárgyú előadásokra kiírt

pályázatokra hat pályamű érkezett. A tudományos bizottság azonban csak egy előadást fogadott el, amit november 15-én dr. Kemény Gyula 2 o főtörzsorvos meg is tartott Az előadás címe 261 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IX. évfolyam 1937 március, 7 szám, 2–5 o Selkey Oszkár (Budapest, 1894. május 30 – Brisbane [Ausztrália], 1962 december 26): vezérőrnagy http://ungerska.se/indexphp?option=com content&view=article&id=192:ausztral-magyarexikon&catid=54:ausztralia&Itemid=79 263 Országos Tiszti Kaszinó-Lap X. évfolyam 1937 június, 10 szám, 4–6 o 264 Országos Tiszti Kaszinó-Lap X. évfolyam 1937 október, 2 szám, 1 o 262 104 105 „Magyar csapatok (főleg tüzérség) szerepe a világháborúban a Szentföldön”. Az előadó a saját készítésű napló alapján és saját fényképfelvételek bemutatásával színesítette beszámolóját. Szintén novemberben számolt be „A keletázsiai ellentétek”-ről Dr Cholnoky Jenő.265

December 10-én „Ein Jahr im Umwald der Congo-Pygmaen” címmel prof. Martin Gusinde santiagói egyetemi tanár tartott német nyelvű előadást. Az ismert etnográfus több mint egy esztendőt töltött az afrikai őserdők népei között, és végzett tudományos kutatásokat. Előadásában ennek eredményeit taglalta. Ezt követte 13-án Ibrányi Mihály vkszt alezredes266 „Hírszerzés és kémelhárítás” című előadása.267 1938 Január 3-án – afrikai és európai példákon illusztrálva – a „Szél és a föld harca” címmel tartott nagyszerű előadást dr. Kádár László, a MFT választmányi tagja Őt követte Markó Árpád alezredes, az MTA tagjának január 17-ei előadása „Jelenetek gróf Hadik András tábornagy életéből. Huszáros portyázásai az 1741-iki porosz háborúban” címmel268 Január 22-én, Liebel nürnbergi főpolgármester egy olyan vízi út tervéről beszélt, amelynek megvalósulása esetén a Rajna felső folyásától

a Fekete-tengerig összefüggő hajóútvonal létesülne. Így lehetőség adódna arra is, hogy Budapestről Nürnbergbe, Kölnbe, vagy akár Rotterdamba hajóval utazzunk.269 Februárban három előadást is szerveztek. Ebből egyet, a civil témájút, dr felvinczi Takács Zoltán270 a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója tartotta Kínáról. A másik két előadás katonai témájú volt. Az első beszédet február 14-én tartotta Stefán Valér vkszt százados „A spanyol polgárháború tapasztalatai” címmel. (Az előadó volt az 1934-ben megjelent „A világháború 1914–18” című könyv társszerzője – P. F) A második katonai 265 Országos Tiszti Kaszinó-Lap X. évfolyam 1937 november, 3 szám, 1 o Nemes vajai és ibrányi Ibrányi Mihály altábornagy: 1941-ben a honvédvezérkar kiképzési osztályának főnöke. 1942/43-ban a debreceni 17 könnyű hadosztály parancsnoka, vezérőrnagy 1944-től a nagyváradi 25 gyaloghadosztály

parancsnoka a Kárpáti arcvonalon. 1944 augusztus 3-ától az I lovashadosztály parancsnoka Varsó térségében. 1944 okt 15-én a kormányzó parancsát, – hogy hadosztályával vonuljon Budapestre a nyilas puccs megakadályozása érdekében – nem hajtotta végre. Szálasi előléptette altábornaggyá 1944 11 26-án kitüntették a Német Vaskereszt Lovagkeresztjével. 1945-ben szovjet hadifogságra és 25 évi kényszermunkára ítélték, 1955-ben szabadult. 1962 10 19-én halt meg Budapesten http://iwiwhu/i/klub/kultura/Nemes-vajai-esibranyi-Ibranyi-Mihaly-altabornagy-emlekere-3087203 (A letöltés ideje: 2012 05 08) 267 Országos Tiszti Kaszinó-Lap X. évfolyam 1937 december, 4 szám, 3 o 268 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1938 január, 5 szám, 3 o 269 MTI hírarchívum 1920-45. MOT 1938 január 22 6 o http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2013 1207) 270 felvinczi Takács Zoltán (Nagysomkút, 1880. április

7–Budapest, 1964 december 4) magyar művészettörténész. Fő kutatási területe Albrecht Dürer festészete és a régi német művészet A 19-20 század fordulójának magyar képzőművészete. Ázsia művészete és a magyarországi népvándorlás korabeli művészet kapcsolatai. http://huwikipediaorg/wiki/Felvinczi Tak%C3%A1cs Zolt%C3%A1n (A letöltés ideje: 2012 05 08.) 266 105 106 témájú előadást András Sándor271 vkszt. őrnagy tartotta, szintén a spanyol polgárháború tapasztalatairól. A két előadás abban tért el egymástól, hogy az első előadó a szárazföldi haderő, míg a második a légierő aspektusából vizsgálta a kérdést.272 A februári tájékoztatóban azt olvashatjuk, hogy a „csapattiszt tapasztalatai a világháborúban” címmel kiírt pályázatra kilenc pályamű érkezett. Egy hónappal később viszont már csak 8 pályaműről beszélnek, amelyek közül 5 lovassági és 3 tüzérségi napló volt. Az elbíráláshoz egy

lovassági és egy tüzértisztekből álló grémiumot hoztak létre, amelyek az alábbi tagokból álltak: A lovassági pályaműveket bírálók Révy Kálmán, Werth Henrik, Deschán Benő, Denk Gusztáv altábornagyok (utóbbi lovassági szemlélő), és Horváth Sándor vkszt. ezredes, míg a tüzérségi pályaművek szakértői Révy Kálmán, Werth Henrik, Kozma Ferenc, Bangha Imre altábornagyok (utóbbi tüzérségi szemlélő), és Dr. Rakolczay László vkszt százados voltak A bírálók novemberre ígértek döntést.273 Márciusban a New Yorkból érkezett Kelemen Pál, az inka kultúra szakértője tartott előadást „Az amerikai védett területek indiánusai” címmel. Az ő előadását követte 14-én Schmoll Endre vkszt. alezredes „A korszerű vegyiháború” című előadása Az utóbbin csak a kaszinótagok vehettek részt.274 Áprilisban mindössze egy tudományos előadást szerveztek. Mivel az előadás katonai témájú volt, ezért kizárólag

kaszinótagok vehettek részt rajta, amit Koszorús Ferenc vezérkari 271 András Sándor 1899-ben született Lugoson. 1926-ban érettségizett, majd bevonult katonának Katonai pályafutását a Hadiakadémia hallgatójaként (1926–1929) kezdte. Repülőkiképzését követően (1932–1934) repülő vezérkari szolgálatot teljesített (1934–1941), közben 2 hónapos repülőmegfigyelő szolgálatot látott el Spanyolországban (1937). Az 1941 júliusa és augusztusa között teljesített harctéri szolgálata után repülőcsoportparancsnok (1942 május–október), majd a légierő vezérkari főnöke 1942 november és 1943 december között A Hadiakadémia parancsnokának helyettese (1944. január–augusztus), majd parancsnoka (1944 szeptember– november). 1944 december és 1945 január között a 10 gyalogos hadosztály parancsnoka Orosz hadifogságát követően (1945. január–február) katonai csoportfőnök (1945 február–július) 1945 április 1-jétől

vezérőrnagy, saját kérelmére helyezték nyugállományba (1945. augusztus 1)[1946-ban a Magyar Közösség koncepciós perének negyedrendű vádlottjaként állították bíróság elé. Halálra ítélték, majd az ítéletet 10 évi kényszermunkára változtatták. Résztvevője volt 1956 októberében a váci börtönből való kitörésnek A forradalom és szabadságharc leverése után Kanadába emigrált. 1978-ban tért vissza Európába, az ausztriai Eisenstadtban telepedett le. http://huwikipediaorg/wiki/Andr%C3%A1s S%C3%A1ndor (katona) (A letöltés ideje: 2012 05 08.) A Horthy-családhoz fűződő szoros kapcsolatának volt következménye, hogy azon döntést követően, miszerint Horthy István kormányzó-helyettes, t. rep főhadnagy vadászpilótaként szolgál Ukrajnában, András Sándor rep. vk alezredest nevezték ki a repülőcsoport parancsnokává Élete végéig nem tudott megszabadulni a kormányzó-helyettes halálával összefüggő lelki tehertől. A

Kismartonban (Eisenstadt) 1985-ben bekövetkezett halála után – végakaratának megfelelően – Horthy Miklós portugáliai sírja közvetlen közelében helyezték örök nyugalomra. 272 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1938 február 6 szám, 2 o 273 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1938 március 7 szám, 1–2 o 274 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1938 március 7 szám, 1 o 106 107 (vk.) őrnagy275 „Sereglovasságtól a gyorsanmozgó seregtestekig” címmel adott elő276 Koszorús őrnagy 23 oldalas tanulmányt írt a témáról, amit megjelentetett a Magyar Katonai Szemle 1938. júniusi számában is Bevezetőjében rámutatott, hogy „A világháború lezajlása után közvetlenül, többek közt, a sereglovasság is szenvedélyes irodalmi viták központjába került, több-kevesebb hozzáértéssel és jóindulattal vitatták a létjogosultságát és a jövő háborújában való alkalmazhatóságát is. Hosszas, évtizedes komoly

munka e tekintetben is tisztázta a helyzetet, s ma már egységes a felfogás a sereglovasság jövőjét illetően is.”277 Vizsgálódásában az 1870–1871. évi porosz-francia háborútól ismertette a lovasság szerepváltozásait. A XX század első évtizedének végéig eljutva némi felháborodással rögzítette: „Hihetetlennek látszik, de így van, hogy a lovasság alkalmazási elvei, szervezése, kiképzése és harceljárása tekintetében éppen azok nem vonták le az utolsó, az orosz-japán háború (1904-1905 – Sz. M) tapasztalatai alapján szükséges következtetéseket, akik egyébként a tűzhatást túlértékelték. Amíg ugyanis az osztrák-magyar vezérkar e hadszintérre (sic!) kiküldöttjének tapasztalatai és következtetései alapján még a megsemmisítés lehetőségét, s így a hadászati nagy gondolat vezérelte terv célravezetőségét is megtagadták egyesek a modern tűzhatás és a nagy tömegek felléptével megnövekedett arcvonalak

miatt, addig a sereglovasság alkalmazásánál, felszerelésénél és kiképzésénél nem vette figyelembe senki a modern tűzhatást. Általában mint mindenütt, a lovasság harcánál is a gyors, egyenes nekirohanást tartották egyedül megfelelő eljárásnak Ilyen szellemi és anyagi felkészültségi fokon érte a lovasságot a világháború.”278 Nos, az I. világháború jó néhány lovascsatájának elemzését követően rámutatott arra, miszerint „A világháború kiértékelése folyamán a leglényegesebb amit megállapíthattak, hogy Schlieffennek úgy a gyors döntés szükségességét, mint az anélkül elhuzódó (sic!) háború végzetességét illető megállapításait, illetve jóslatait a világháború igazolta. Mivel 275 Koszorús Ferenc (1899-1974) vk. ezredes Erdélyi katonacsaládból származott, de ősei 1848-tól nem használták a szilágysámsoni, ököritói és mocsolai előneveket. Lovashadosztály vezérkari főnök, majd a lovassági és

gyorsfegyvernem szemlélőjének a vezérkari tisztje. 1940-41-ben a Ludovika Akadémia tanulmányi csoportvezetője és parancsnokhelyettese. 1941-ben a gyorshadtest hadműveleti osztályvezetője, 1942 júliusától októberig páncéloshadosztály vezérkari főnöke a Donnál, majd 1944. júliusig az I Páncélos hadtest vezérkari főnöke. Terve alapján és aktív irányításával hiúsult meg 1944 július 5-6-án az első erőszakos náci hatalomátvételi kísérlet. 1944 július közepétől a tábori 1 páncéloshadosztály parancsnoka 1944 szeptember 13 Arad visszafoglalása háromszoros román túlerővel szemben is nagymértékben az érdeme volt. 1947–1951 között a menekült Magyar Református Egyház konzisztóriumának választott világi elnöke lett, raktári munkás az IROnál, majd 1951 februárjától USA-ban élt, mint kétkezi munkás, felmérő mérnök, műszaki rajzoló, majd geodéziai államvizsgázott geodéta. 1974 március 8-án hunyt el a virginiai

Arlingtonban http//: hu.wikipediaorg/wiki/Koszorús Ferenc (Letöltve: 2012 04 06) 276 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1938 április 8 szám, 2 o 277 Koszorús Ferenc vk. őrgy: Sereglovasságtól a gyorsanmozgó (sic!) seregtestekig MKSZ 1938/6 sz 40 o 278 Uo. 42 o 107 108 pedig gyors döntést mozgó-háborúban (sic!) lehet elérni, fentieket figyelembe véve a jövő háborúját mozgóháborúként kell megvívni. Ezt a megállapítást az összes hadvezetőségek (sic!) és szakértők (sic!) magukévá tették, s minden állam mozgó háborúra (sic!) képezi ki és szereli fel hadseregét. Ezt a gondolatot, mint az alapgondolatok egyik legfontosabbikát, minden életrevaló hadsereg-fejlesztési (sic!), szervezési és felszerelési problémában megtaláljuk. Egyik legfontosabb szempont számunkra is a motorizálás, illetve a gyorsanmozgó (sic!) seregtestek tanulmányozásánál.”279 Ezt követően a lovasság majdani szerepét tagadó „radikális

motorizálók” (Fuller, Croft, Denning, Camon, Audibert), majd a „másik póluson” tevékenykedő (von Seeckt) munkásságát vázolta meglehetős részletességgel, illetve jellemezte a két világháború között kikísérletezett gyors csapatok sajátosságait:     Miután e a lovasság az utaktól, napszaktól és időjárástól legkevésbé befolyásolt, többször gyorsan átcsoportosítható seregtest. Ugyanakkor a leglassúbb „gyorsan mozgó” kötelék, s gyakori a pihenési igénye is. Kiképzése hosszadalmas; a kerékpárosok a legolcsóbbak, legkönnyebben kiképezhetők és pótolhatók. Viszonylag gyorsak és zajtalanok. Hátránya, hogy rossz idő esetén „úthoz kötött”, s a komoly ellenszél is „ellensége”. Támadókészségét korlátozza a visszamaradó kerékpár, de ha nem térnek vissza hozzá, akkor a jövőbeni mozgékonysága szenved csorbát; a gépkocsizó csapatok a leggyorsabbak, állománya a legpihentebbként léphet

harcba. Nagytávolságú átcsoportosítások végrehajtására képes, de terepjáró képessége javítandó. Menetek alatt mind a földről, mind a levegőből a legsebezhetőbbek; a páncéloscsapatok magukban egyesítik a gyorsaságot, a tűzerőt és a páncélvédettséget. A harckocsik az arctámadás és áttörés, míg a páncélgépkocsik a gyors felderítés nélkülözhetetlen eszközei, bár sem Abesszíniában, sem Spanyolországban nem sikerült mindezt maradéktalanul bebizonyítani. fentieket az olvasó tudomására hozta, a szerző a seregtestlovasságnak a „moto- mechanizált” hadműveleti egységekkel történő pótlási lehetőségei kutatását szolgáló békegyakorlatok tapasztalatait gyűjtötte csokorba az alábbiak szerint:    279 minden gyorsan mozgó fegyvernem rendelkezik – a többiek által ellensúlyozható – gyenge oldalakkal, ezért nem célszerű egynemű seregtestek szervezése; a sereglovasság a továbbiakban sem

nélkülözhető, ezért pl. Franciaország továbbra is fenntart – 2 lovas- és 1 gépkocsizó dandárból álló – lovashadosztályokat; a lovasseregtesteket meg kell erősíteni gyorsan mozgó fegyvernemekkel (gépkocsizó gyalogság, kerékpárosok, páncéljárműves csapatok, repülők, stb.); Uo. 52 o 108 109    új gyorsan mozgó seregtesttípus is létrejött: a gépkocsizó (motorizált) hadosztály, melynek gerincét a gépkocsizó gyalogság alkotja, megerősítve páncéljárműves csapatokkal, tüzérséggel és repülőkkel; a gyorsan mozgók legkisebb hadműveleti egysége a hadosztály, majd végül a tapasztalatok kvintesszenciájaként: „ a motor nem verseny-, de segítőtársa a lónak.”280 Végezetül abból kifolyólag, hogy 1937-től több állam erődítésrendszereket igyekszik kiépíteni határai mellett, a szerző arra a következtetésre jutott, hogy ezek gyors áttörésére, azaz, az állásháború elkerülésére önálló

hadműveletekre is képes páncéloshadosztályokat kell felállítani, állományukban gépkocsizó gyalogsággal, tüzérséggel és felderítőerőkkel. Május hónapban írták ki az 1938/39. évi idényben megtartandó katonai tárgyú előadások pályázatát. Ebben az idénybe is hat ilyen témájú előadás megtartását tervezték A kötött tárgyúakra továbbra is a kaszinó kérte fel az előadókat, és csak a szabadon választhatóakra lehetett pályázni. A benyújtás határideje, és a jutalom összege is megegyezett az előző kiíráséval.281 Az elnökség változatlanul fontosnak tartotta, hogy az előadások anyagát a vidéki alakulatok is megkaphassák. Az őszi idény első rendezvényét október 3-án dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár tartotta „Törökország” címmel. Őt követte október 17-én dr Rakolczai László vkszt százados „A katonai attachék története és szerepe” c. előadása, amin csak kaszinótagok vehettek részt282

Novemberben is két tudományos és ismeretterjesztő előadást tartottak. 7-én dr Baktay Ervin, a MFT választmányi tagja adott elő az indiai fennsíkról „Dekkán földjén” címmel. November 14-én ismét Markó Árpád akadémikus tartott felolvasást „A francia forradalom eszméi és a napóleoni kor magyar katonái” címmel. Mindkét előadáson részt vehettek külső meghívottak is.283 Az egyszer már október 17-én elhangzott – katonai attasékról szóló – előadást december 12-én megismételték. Ezt követően rövid, kb 15 perces filmet is levetítettek az olasz-abesszin háborúról. A hónap és egyben az esztendő utolsó előadását december 19-én „Görögország” címmel dr. Temesy Győző, a MFT titkára tartotta284 Az 1938/39. évi idényre kiírt – katonai témájú – előadásokra 9 pályamű érkezett, de ebből – mint láthattuk – a bizottság csak hármat fogadott el. 280 Uo. 61 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam

1938 május, 9 szám, 1–2 o 282 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1938 október, 2 szám, 1 o 283 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1938 november 3 szám, 1 o 284 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1938 november 3 szám, 2 o 281 109 110 1.) Markó Árpád ezredes: A francia forradalom eszméi és a napóleoni kor magyar katonája; 2.) Pokorny Hermann ny altábornagy: A békebeli Oroszország; 3.) Dr Rakolczai László vkszt százados: A katonai attachék története és szerepe A többi pályamunkát visszaküldték. A novemberre ígért eredményhirdetés a „csapattiszt tapasztalatai a világháborúban” címmel kiírt irodalmi pályázatra, továbbra sem történt meg.285 A vizsgált két évben is remek előadókat kértek fel, illetve jól felkészült katonák nyerték el pályázataikkal a tudományos és ismeretterjesztő előadások megtartásának jogát. A katonai témájú előadásokat – egy-két kivételtől eltekintve –

továbbra is, szintén látogathatták a civil kaszinótagok. A tudósok, tábornokok és főtisztek által tartott alkalmak száma valamelyest növekedett az előző évekhez képest, bár még most is jellemző volt a hullámzás. Ennek ellenére elmondható, hogy az idényekben havonta átlagosan 2-3 előadást biztosan tartottak. 1939 1938-as esztendőt követően az új év első programja egy január 9-én megtartott tudományos előadás volt, amit Pokorny Hermann ny. altábornagy tartott „A békebeli Oroszország” címmel. A soron következő, a MFT által szervezett ismeretterjesztő előadáson kívül ebben a hónapban még egy katonai témájút szerveztek, amin vitéz Vásárhelyi Andor vk. ezredes286 adta elő a „Megszűnt-e a gyalogság csatadöntő szerepe?” címen meghirdetett, tudományos előadását. igényű 287 vitéz Pokorny Hermann vitéz Vásárhelyi Andor vezérőrnagy (http://hu.metapediaorg/wiki/F%C3%A1jl:PokornyHerman1925jpg és

http://wwwerdemrendekkituntetesekhu/tartalom/vit%C3%A9z-v%C3%A1s%C3%A1rhelyi-andor-v%C5%91rgy 285 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1938 november 3 szám, 3 o Vitéz Vásárhelyi Andor ezredest 1940. május 1-jén léptették elő vezérőrnaggyá A fotó ekkor készült 287 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939 január, 5 szám, 3 o 286 110 111 (A letöltés ideje: 2012. 09 26) Február hónapban három tudományos és ismeretterjesztő előadást szerveztek. Az elsőt 6án a „Székelyföldről” tartotta dr Kádár László egyetemi tanár, a MFT választmányi tagja Egy héttel később vitéz Magyarossy Sándor vkszt. ezredes288 adott elő „A korszerű honvédelem körvonalai” címmel. A hónap utolsó előadása 27-én volt, amit Pap Ferenc ny tábornok, Budapest Székesfőváros Vízműveinek vezérigazgatója tartott „Közlekedési alagút Buda és Pest között a Duna alatt” címmel. A Magyarossy ezredes által tartott előadáson csak

kaszinótagok vehettek részt. Március 06-án Tittes György, a MFT tagjának előadásával kezdődött a hónap. A vetített képekkel színesített előadás „Atatürk Törökországáról” szólt. Ezt követte volna vitéz Somogyi Endre vk. (vezérkari – a bledi egyezmény következményeként ismét használhattuk a vezérkar kifejezést – P. F) ezredes289 március 13-ai „Erkölcs vagy anyag” című előadása, amit az tett volna még érdekesebbé, hogy azt követően egy rövid katonai vonatkozású film vetítését is tervezték. Az előadás időpontját azonban a Magyar Katonai Szemle a május 13-ai 288 vitéz Magyarosy Sándor (néhol Magyarossy, 1891 – Cleveland, 1972) magyar katonatiszt a második világháború idején. 1921-től Magyarország Kormányzója Katonai Irodájának beosztottja, mely tisztségét 1926ig látta el 1932-1934 között az I vegyesdandár helyettes vezérkari főnöke volt, majd 1936-tól tényleges vezérkari főnöke lett.

1938-1940 között a 2 Határvadászdandár parancsnoki tisztét látta el 1940-ben a Vezérkar Főnökség kiképzési csoportfőnöke, egyúttal országos leventeparancsnok. 1942-től a Honvédelmi Minisztérium légügyi csoportfőnöke volt, egészen 1944. július 1-jéig Ekkor nyugdíjba ment, de a nyilas puccsot követően, november 5-én reaktiválták, vezérezredessé léptették elő és németországi magyar kormánybiztos lett 1945. január 28-áig, majd ezt követően a háború végéig „vezetői tartalék”. A szovjetek elől Németországba ment, de amerikai fogságba esett, akik kiadták Magyarországnak, mint háborús bűnöst. 1945 június 19-én lefokozták és kicsapták a honvédségből, 1946-ban két év fegyházra ítélték. Kivándorolt Argentínába, majd az Amerikai Egyesült Államokba. Forrás: http://huwikipediaorg/wiki/Magyarosy S%C3%A1ndor (A letöltés ideje: 2012 09. 26) 289 Somogyi Endre 1891. november 18-án született Cserépfalun Katonai

pályafutása 1909-ben a pécsi Hadapród Iskolában kezdődött. A Ludovika Akadémiát elvégezve 1912-ben avatták hadnaggyá 1914-től az I világháború hadszínterein harcolt, ahol megsebesült. 1919-ben a Tanácsköztársaság hadseregében szolgált 1921-ben elvégezte a Hadiakadémiát, ezután 1924-ig Törökországban katonai attasé volt, török, német, francia nyelvtudásának köszönhetően. 1924–39 között különböző beosztásokban szolgált 1928-ban háborús érdemeiért vitézzé avatták 1939 január 15-én, mint vezérkari ezredest nevezték ki a Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet parancsnokává, amelyet 1945-ig irányított. 1943-ban léptették elő altábornaggyá 1946-ban, 34 év szolgálat után, 15 kitüntetés birtokosaként helyezték nyugállományba. 76 évesen 1967 szeptember 9-én halt meg Budapesten Hamvait a Kispesti Temetőben helyezték örök nyugalomra. Halála után 42 évvel személyére két szempontból kell

emlékeznünk Mindenekelőtt a hadtudomány vonatkozásában Őt tartják a magyar katonaföldrajz, mint önálló tudományterület megteremtőjének. Katonaföldrajzi vonatkozású tudományos műveiben tett megállapításai mind a mai napig helytállóak, és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem katonaföldrajz elméleti alapjai oktatásának szerves részét képezik. Vitéz Somogyi altábornagy neve mindemellett összefonódik a magyar öttusa őskorával is Akkoriban az öttusasport bevezetése, megkedveltetése és irányítása a honvédség kezében volt. Sokszoros párbajtőrvívó magyar bajnokként a Honvéd Tiszti Vívó Klub öttusa alosztályát vezette, de a Ludovika Akadémia Sport Egyesületben működő öttusázókat szintén Somogyi patronálta. 1930 és 1944 között neve elválaszthatatlan volt a magyar öttusa sporteredményeitől. Elismerve és tisztelegve munkássága előtt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen a Professzori Tanács javaslata

alapján és a Szenátus egyetértésével, az egyetem rektora Somogyi Endre altábornagynak a Pro Militum Artibus (A hadtudományért) kitüntető címet posztumusz adományozta. http://portal.zmnehu/pls/portal/docs/PAGE/ZPORTAL/ZMNE ROOT/KUTATAS/TUD KAT/TAB41732/som ogyi endre.htm (A letöltés ideje: 2012 09 26) 111 112 napra teszi. Ezt – vagyis az idény utolsó előadását – csak kaszinótagok hallgathatták 290 Az előadás 18 oldal terjedelmű, és arról elmélkedik, hogy mi a fontosabb tényező a harc megvívása szempontjából, az erkölcs, vagy az anyag jelenléte. A fogalomtisztázást követően hosszan elemzi az összetevők egymásra gyakorolt hatását és kapcsolatát. Leszögezi, hogy e két tényező egyidejű optimális megléte meglehetősen ritka, ezért sokszor az erkölcs, vagyis a harci szellem lendít előre, máskor az anyag megléte adhat erőt a csüggedőnek. Erre számos példát is felvillant az I. világháború olasz és kelti frontról

hozott példáin keresztül Az előadó kijelenti, hogy faktorok tekintetében „a magyar történelem példái általában az erkölcs javára billenti a mérleget.” Ezt ezer éves fennállásunk puszta tényével is bizonyítottnak értékeli A jövő harcaival kapcsolatosan sem képvisel mást, amikor kijelenti: „a siker biztos tényezőjeként kell tekintenünk az erkölcsöt (csapat szellemét) és a helyzet kívánta, megfelelő mennyiségű anyagot a háborús akarat, illetve erkölcsi erő alátámasztását, illetve fenntartását célozza mindennemű messzemenő anyagi előgondoskodás.” Éppen ezért a feltett „erkölcs vagy anyag?” kérdésre adott helyes válasz a szerző szerint az: erkölcs és anyag!”291 A Légoltalmi Liga Országos Női Bizottsága felkérésére vitéz Bartha Károlyné, a honvédelmi miniszter felesége, a bizottság végrehajtó bizottsági tagja, a m. kir Honvédség és a m. kir Csendőrség tényleges és nyugállományú

tisztjeinek és tisztviselőinek, valamint a honvédelmi igazgatás körébe tartozó fogalmazókarbeli tényleges és nyugdíjas tisztviselőinek feleségei, valamint az özvegyek részére az egész országban légoltalmi előadás-sorozatot rendez. A budapesti előadás-sorozat első előadása április 117-én volt a Tiszti Kaszinó dísztermében. Anna királyi hercegasszony és Bartha Károlyné megnyitó beszéde után, többek között vitéz Fábry Dániel tábornok, országos légvédelmi parancsnok tartott előadást Légvédelem – légoltalom” címmel. Ezentúl előadást hallgathattak: „Légoltalmi Liga” és „A nők légoltalmi munkakörei” címmel.292 A tudományos bizottság az 1939/40. évi idényben is 6 katonai témájú előadás megtartását tervezte. Ezek közül 3-4 előadás kötött tárgyú, a többi szabadon választható témájú volt Az előadás időbeni korlátját 60 percben határozták meg, ami kb. 20 oldalnyi írásos anyagnak felelt meg.

Úgy tervezték, hogy a sikeres pályázók jutalma most is 120 pengő lesz A minél szélesebb körben való bemutatás érdekében a pályaműveket kiajánlották a vidéki alakulatok 290 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939 március 7 szám, 1 o Magyar Katonai Szemle 1939. szeptember, IX évfolyam 9 szám 17-18 o 292 MTI hírarchívum 1920-45. MOT 1939 április 17 6 o http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2014 0429) 291 112 113 (állomás-parancsnokságok) részére is, ahol – lehetőség szerint – a szerzőt kérték fel saját pályaművének bemutatására.293 A nyári hónapok egyik legfontosabb történése volt, hogy a tudományos bizottság június 13-án meghozta a döntést a „csapattiszt tapasztalatai a világháborúban” címmel kiírt pályázatra vonatkozóan. A kiírásra végül is kilenc pályamű érkezett, amelyek közül hatot lovassági és hármat tüzérségi naplófeljegyzés alapján

készítettek. A kilenc műből egyet, vitéz Solth Imre alezredes pályamunkáját teljes egészében elfogadták azzal a feltétellel, hogy a bírálók által tett észrevételeket a szerző utólag bedolgozza. Solth alezredes részére a pályázat céljára kiírt 1200 pengőből 1000 pengő jutalmat azonnal ki is utaltak. Rajta kívül másik két pályázó is számíthatott arra, hogy átdolgozás és kiegészítés után a műveiket elfogadják, ha ezt a munkát 1940. március végéig elvégzik Ezt a lehetőséget Bornemissza Sándor ezredesnek, és vitéz Kossuth Sándor őrnagynak ajánlották fel. A kaszinó vállalta, hogy a véglegesen elfogadott munkákat saját kiadásban megjelenteti. (Ez később, 1942-ben meg is valósult, de csak Solth Imre alezredes esetében – P. F)294A remek kivitelű könyv 49 szövegvázlatot, 49 harctéri fényképet, és 13 harctéri iratmásolatot tartalmazott. Bp., 1942 Orsz Tiszti Tud és Kaszinó Egyesület 543+(1) p Aranyozott

egészvászon kötésben Forrás: http://axioart.com/indexphp?op=live item&id=494692 (A letöltés ideje: 2012 09 26) Október hónapban újból megkezdődték a tudományos és ismeretterjesztő előadások. Október 2-án a MFT szervezésében dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár, „5000 km autóbuszon Olaszországban” címmel, vetített képekkel illusztrált előadást tartott. Rá két nappal – október 4-én – „A német légierő szerepe a lengyel háborúban” címmel vitéz Szentnémedy Ferenc vk. alezredes, – a repülés és a légi háború elismert szakértője – tartott előadást. A hónap utolsó 293 294 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939 május, 9 szám, 1 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939 július, 11 szám, 1 o 113 114 ilyen jellegű rendezvényén Markó Árpád alezredes, az MTA levelező tagja adta elő ”Magyarország katonai helyzete gróf Zrínyi Miklós korában. Zrínyi véderő tervei” című

hadtörténeti előadását. A fentiek mindegyike teljes nyilvánosság előtt zajlott295 Az 1937 júniusában meghirdetett „vitéz Kary Béla pályamű”-re, amelynek benyújtási határideje eredetileg április 30., majd módosítás után szeptember 30-a volt, öt pályamű érkezett. A munkák elbírálása októberben – egy felkért bírálóbizottság bevonásával – megkezdődött. A döntést azonban csak később tették közzé296 November hónapban csupán két előadást szerveztek. Az elsőt 6-án „Radzsput földön” (Északnyugat-India – P. F) címmel dr Baktay Ervin, a MFT választmányi tagja tartotta A második előadást, ami katonai témájú volt, Wulff Olaf Richárd m. kir titk tanácsos, ny m kir. főr (folyamőr – P F) vezérfőkapitány (altábornagy) tartotta „Az osztrák magyar dunai hajóhad szerepe a világháborúban” címmel.297 Az 1939/40. évi idényre meghirdetett katonai tárgyú tudományos és ismeretterjesztő előadásokra 11

pályamű érkezett. Ezek közül a bírálóbizottság javaslata alapján az alábbi 5 előadást fogadták el: - Markó Árpád ezredes: „Magyarország katonai helyzete gróf Zrínyi Miklós korában. Zrínyi véderő tervei”; - nemes Suhay Imre ny. altábornagy: „A győzelem és vereség okai”; - vitéz Szakonyi Lajos ny. ezredes: „Faji jelleg a lovaglásban”; - vitéz Szentnémedy Ferenc vk. alezredes: „A német légierő szerepe a lengyel háborúban”; - Wulff Olaf Richárd m. kir titk tanácsos, ny m kir főr vezérfőkapitány: „Az osztrákmagyar dunai hajóhad szerepe a világháborúban” A felsorolásban szereplő első és utolsó helyen lévő előadásokat, – amint láthattuk – október és november hónapban már meg is tartották. December 4-én „A mai Kanada” címmel dr. Horváth Károly, a MFT választmányi tagja tartott előadást, majd 11-én „A győzelem és vereség okai” címmel nemes Suhay Imre ny. m kir. altábornagy

adott elő298 1940 Az év első hónapjában két katonai jellegű és témájú előadást is tartottak. Az első bemutatására dr. vitéz Fábry Dániel m kir tábornokot299, egyetemi magántanárt, országos 295 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939 október, 14 szám, 1 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939 október, 14 szám, 3 o 297 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939 november, 15 szám, 1 o 298 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939 december, 16 szám, 1 o 296 114 115 légvédelmi parancsnokot kérték fel. Előadásának a „Légvédelmi és légoltalmi tanulságok a legújabb háborúkból” címet adta. Január 29-én vitéz Szakonyi Lajos ny m kir ezredes (A magyar huszár. A magyar lovaskatona ezer évének története című könyv írója – P F) „Faji jelleg az európai népek lovaglásában” című előadásán vehettek részt az érdeklődők. Ebben az esetben az előadó a lovaglás különbözőségeinek

illusztrálására képeket, illetve filmet is levetített. A MFT is szervezett előadást e hónapban, amelynek előadója Szentesy József szkv (szolgálaton kívüli) százados, aligazgató tanár, a társaság elismert tagja közreműködésével, „A mai Svájc” címmel. Mindhárom előadást látogathatták nem csak a tagok, hanem azok családtagjai, valamint a kaszinói meghívóval rendelkezők is.300 A Magyar Katona Írók Köre 15 éves fennállásuk alkalmából február 7-én felolvasó estet szervezett. Az elnöki megnyitó után – ami az elmúlt 15 év értékelését is magában foglalta – vitéz nagyselmeczy Mérey László altábornagy értekezett „Mit tanulhatunk a nagyar hadvezérektől” címmel. Ezt követően Gáborjáni Szabó Lőrinc olvasott fel verseiből, majd Kertész Elemér az Országos Frontharcos Szövetség alalnöke „Karácsonyi harctéri emlék” című novelláját mutatta be. Végül Uzdóczy–Zadravecz István ny tábori püspök

mondott záróbeszédet.301 Februárban összesen két rendezvényt tartottak. Az elsőt február 5-én a „Barangolások Kisázsiában” címmel a MFT szervezte. A régészeti emlékek bemutatására vállalkozó előadást Tittes György mérnök, a társaság tagja tartotta. Az „Aerotopografia” című film vetítésével egybekötött katonai témájú előadást február 12én tartották. Az előadó Hofhauser Jenő alezredes, okleveles mérnök „A térképezés korszerű módszerei, eszközei és végrehajtása” című előadását a Zeiss-Aerotopograph Kft. a film ingyenes rendelkezésre bocsátásával támogatta.302 Március hónapban két katonai témájú rendezvényt terveztek. Egyet a tengeriblokádháborúról, valamint egyet az 1939 év világpolitikai és katonai eseményeiről A MFT 4-ére szervezett előadást dr. Szabó Pál Zoltán pécsi egyetemi magántanár közreműködésével „Délszlávia élete és társadalma” címmel.303 299 Dr. vitéz nemes

Fábry Dániel (Pécel, 18890201 - Budapest, 19771021) hivatásos katona volt, altábornagy 1939.0626–19400301 között a "m kir Közérdekû Munkaszolgálat Országos felügyelõje" Forrás: Szakály Sándor: A magyar katonai felső vezetés 1938-1945. Lexikon és Adattár Bp 2003 Ister Kiadó http://fn.hir24hu/csucsfogyaszto/2011/09/08/minden munkat magyarorszagert/?action=PrintPage (A letöltés ideje: 2012. 10 10) 300 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940 január, 1 szám, 1–2 o 301 MTI hírarchívum 1920-45. MOT 1940 február 07 13 o http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2014 0428) 302 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940 február, 2 szám, 1 o 303 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940 március, 3 szám, 1 o 115 116 Április hónapban csupán egy ismeretterjesztő előadást tartottak, és az sem a kaszinó, hanem a MFT szervezésében jött létre. A 15-én este német nyelven „Die

Deutsche Himalaja Expedition 1934 und 1937” címmel megtartott előadást dr. professzor Karl Toll, a bonni egyetem tanára tartotta, aki az 1937. évi tragikus véget ért 7 fős expedíció egyedüli túlélője, illetve megmenekülője volt. 304 A Himalája egyik legmagasabb csúcsáról a Nanga Parlat tetejéről június 14-én elindult jéglavina áldozatainak emlékére filmet is készítettek „Heten a Himalája ellen” címmel. Áprilisban befejeződött az előadás-sorozat, ennek ellenére májusban rendkívüli katonai tudományos összejövetelt tartottak. A 6-ai eseményen hölgyek nem vehettek részt A képekkel és filmmel illusztrált előadás délután 6 órakor kezdődött Trunkwalter Ödön m. kir 1. o főr törzskapitány305 (ezredes) közreműködésével, melynek „A tengeri blokád-háború és annak fegyverei” címet választotta.306 Májusban tették közzé az 1940/41-es évad előadásainak megtartására szóló meghívást, ami az előző évek

kiírásával minden lényeges elemét tekintve változatlan maradt. Az 1937. júliusban harmadik alkalommal is kiírt, vitéz Kary Béla „A magyar katona a világháborúban” című pályázatra összesen négy pályamű érkezett. A bírálóbizottság jeles tagjai vitéz dombóvári Révy Kálmán ny. altábornagy, az OTK elnöke, vitéz hannseni Deschán Benő ny. altábornagy, az OTK tudományos bizottságának elnöke, vitéz báti Berkó István ny ezredes és Pogány Sándor alezredes voltak. A pályaművekhez az alábbi jeligéket jegyezték: 1. „Mind hősök ők, mind férfiak”; 2. „Ne bántsd a magyart”; 3. „Montello”; 4. „Estére indul az ezred” Az értékelés így szól: „A bizottság a legnagyobb sajnálkozással ugyan, de ismét csak úgy tudott dönteni, hogy egyik mű sem éri el a kívánt színvonalat, ezért a pályadíj most sem adható ki.”307 304 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940 április, 4 szám, 1 o Trunkwalter Ödön

(Kassa, 1894. júl 8–Hamburg, 1957) haditengerész, folyamőr A fiumei császári és királyi Tengerészeti Akadémia után 1912. jún 16-án, júl 1-jei ranggal avatják tengerész hadapróddá Az I világháborút a haditengerészetnél szolgálja végig, majd a megalakuló folyamőrséghez kerül. 1936 aug 1– 1941. okt 1 között a Ludovika Akadémia II főcsoport, illetve a Bolyai Akadémia tanára 1941 okt 1-től a folyamzárezred parancsnoka. 1944 jan 1-től vezérkapitány (vezérőrnagy) 1944 okt 16-tól a Folyamerők parancsnoka, dec. 15-én áthelyezik a honvédelmi miniszter és a honvédség főparancsnoka törzskülönítményéhez. 1945 ápr 1-től nyugdíjazzák A háború után Németországban telepedik le http://szdodi.uwhu/t19html (A letöltés ideje: 2012 10 10) 306 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940 május, 5 szám, 1 o 307 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940 június, 6 szám, 2–3 o 305 116 117 Bár nem előadás

formájában, de mégis csak az ismeretterjesztést szolgálta, hogy A Kaszinó-Lap könyvismertetés formájában reklámozta Werner Picht „A német nagyvezérkar jelenti” című könyvét. A nevezett szakirodalom témáját tekintve összefoglaló, és nem egyéb, mint a villámháború bemutatása Lengyelországról a hadijelentések, a sajtó és a rádió tükrében. A vitéz Barabás Emil m kir altábornagy, a HM I csoportfőnöke által magyarra fordított könyv a német hivatalos jelentéseket hasonlítja össze a lengyel, francia, angol jelentésekkel, rádión közölt hírekkel és újságcikkekkel. Az altábornagy a fordításon túl elő- és utószót is írt, továbbá öt térképvázlatot is mellékelt a jobb és könnyebb megértés érdekében, valamint az egész világot bámulatba ejtő menetteljesítmények, illetve a véráldozat csökkentése érdekében végrehajtott bekerítő csapatmozgások szemléltetése céljából.308 A könyv iránti fokozott

érdeklődést alátámasztják az aktuális katonapolitikai események, valamint az, hogy a Lengyelországban kipróbált módszerek, harcászati és hadászati eszközök hatékonyságának tapasztalatait alapul véve folyik tovább a háború, illetve a németek nyugati hadműveletei. Az új idény első tudományos és ismeretterjesztő előadását október 7-én Dr. Cholnoky Jenő tartotta Erdélyről. A második előadás szintén egy földrajzi estély volt Norbert Krebs berlini egyetemi tanár, India-kutató, – aki a magyar-német kultúregyezmény kapcsán néhány napig Budapesten tartózkodott – érdekes beszámolót tartott Közép- és Dél-Indiáról „Landschaft und Siedlung in Süd- und Mittelindien.” címmel309 A november hónap szintén a MFT szervezésében megtartott előadással kezdődött dr. Szabó Pál Zoltán egyetemi magántanár közreműködésével, „A Földközi tenger és a Közelkelet” témában. Az előadáson a kaszinótagokon kívül a

családtagok és a külön meghívott vendégek, sőt, még a hölgyek is részt vehettek. November 11-én volt egy újabb rendezvény „A munka katonái” címmel, amit Hertelendy Jenő őrnagy, okleveles mérnök tartott.310 Az év utolsó hónapjában még két előadást szerveztek. Az elsőt december 2-án dr Baktay Ervin tartotta „India és Kelet-Ázsia” címmel. A következő hétfőn, vitéz Magyarossy Sándor tábornok „Az erődök szerepe a jelenlegi háborúkban, különös tekintettel a belga és francia erődrendszerek leküzdésére” címmel, de ez utóbbit csak a kaszinótagok, valamint a külön meghívóval rendelkező látogathatták.311 308 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940 július, 7 szám, 16 o MTI hírarchívum 1920-45. MTI 1940 október 19 15 o http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2013 1207) 310 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940 november, 11 szám, 1 o 311 Országos Tiszti

Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940 december, 12 szám, 4–5 o 309 117 118 Az eredménytelenül zárult pályázati elbírálás után, az ősz folyamán a „vitéz Kary Béla pályaművét” újból kiírták, amelynek beadási határidejét, 1941. március 1-jére határozták meg Az elnyerhető pályadíj összeg változatlanul 2000 pengő maradt. A kiírás célja most is az volt, hogy méltó irodalmi emléket állítsanak az első világháború harcterein hősiesen és emberfeletti önfeláldozással küzdő magyar katonáknak. A mű címe változatlanul „A magyar katona a világháborúban” maradt. A kiírók szándéka az volt, hogy a pályamű tárja fel a magyar csapatok dicsőséges szereplését, és mutassa be a magyar katonák hősies és önfeláldozó jellemét úgy, hogy az legyen tanulságos, és egyben élvezetes olvasmány. A mű terjedelmét 15 nyomtatott ívben határozták meg.312 1941 Az 1941-es év első hónapjában két tudományos előadást

tartottak, egyet a MFT, egyet az Országos Tiszti Kaszinó szervezésében. Január 13-án „Az anatóliai törökök életéről” hallgattak érdekes tájékoztatót Tagán Galimdsán, a Magyar Néprajzi Múzeum őrének előadásában. A rendezvényt a hölgyek is látogathatták A második előadást 27-én nemes Zsedényi Zoltán vezérkari alezredes tartotta „A német hadászati vezetés méltatása az angol háború kezdetéig” címmel. (Zsedényi Zoltán később vezérőrnagyként páncéloshadosztály parancsnokaként a tordai csata egyik kulcsembere volt.) 313 és a 2. Ezt az előadást csak az OTK tagjai, vagy a külön meghívottak hallgathatták.314 Februárban szintén két tudományos és ismeretterjesztő előadást szerveztek. Ebből az elsőt február 3-án Dr. Ottó von Wissmann, tübingeni egyetemi tanár tartotta „Forschungsreisen in Südarabien” (Kutatások Dél-Arábiában) címmel. A 18 órakor kezdődő előadáson hölgyek is részt

vehettek. Február 28-án Koszorús Ferenc vk alezredes „A német motomechanizált seregtestek alkalmazása a lengyel és a francia háborúban” címmel tartott előadást az OTK tagjai részére.315 Március 3-án a MFT tartott előadást. Az előadó dr Somogyi József (A földgömb című folyóirat egyik szerzője – P. F) volt Az „Afrika tegnap és ma” című előadás 18 órakor kezdődött, amelyen, a kaszinótagokon és azok családtagjain kívül az állandó meghívóval rendelkezők és a külön meghívottak is részt vehettek. A hónap második előadását vitéz Bánfalvy István vk. ezredes „A repülők szerepe a jelenlegi háborúban” címmel mutatta be 312 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940 december, 12 szám, 7–9 o Zsedényi Zoltán vezérőrnagy (1897-1979) volt ekkor a Gyorshadtest vezérkari főnöke, ezredesi rendfokozattal. Háború utáni visszaemlékezésében úgy fogalmaz: Ma már tudom ő (azaz Szombathelyi – K J) akkor is

arra gondolt, hogy nekünk előbb-utóbb a Kárpát-vonalat kell védenünk.” Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén RTV-Minerva-Kossuth, Budapest, 1982.30 (Kaló József Doktori (PhD) értekezés 27 oldal) 314 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIII. évfolyam 1941 január, 1 szám, 4 o 315 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIII. évfolyam 1941 február, 2 szám, 2 o 313 118 119 Ezen a felolvasáson a hölgyek nem, csak a tagság, illetve a külön meghívottak vehettek részt.316 Áprilisban csupán egy katonai, tudományos ismeretterjesztő előadást tartottak. Az előadó Fogarassy Béla alezredes volt. A 7-én megtartott előadás „A francia, belga határerődítések elfoglalásának tapasztalatai” címet viselte. A témára tekintettel, csakis a tagok, valamint a külön meghívóval rendelkezők vehettek részt.317 Az elhangzott előadást a Magyar Katonai Szemle 12. szám 532–548 oldalain teljes terjedelmében olvashatjuk Május 9-én (pénteken) „A finn–orosz

háború tapasztalatairól” tartott előadást Paasonen finn vezérkari ezredes, mégpedig magyar nyelven. Az előadáson csak az OTK tagjai vehettek részt.318 Az előadások sorozata ebben az évben kitolódott és nem ért véget a tavaszi hónapokban. Június 6-án vitéz Vasváry József vezérkari ezredes319 a belgrádi magyar követség volt katonai attaséja „Jugoszlávia összeomlása” címmel tartott előadást. Ebben a hónapban Fogarassy Béla alezredes megismételte az áprilisban bemutatott témáját. Mindkét előadáson csak a kaszinótagok, valamint a külön meghívottak vehettek részt.320 Az új idényben október 10-én vitéz Faraghó Gábor vezérőrnagy, volt moszkvai katonai attasé tartott előadást a Szovjetunióról, amin csak az OTK tagjai jelenhettek meg. Ezt követte 13-án a „Bei den Feuerland Indianern Ergebnisse von vier Forschungsreisen” (A tűzföldi indiánoknál tett négy kutatási kirándulás eredményei) című beszámoló, amit

Martin Gusinde bécsi egyetemi tanár adott elő német nyelven.321 November hónapban három alkalommal is szerveztek tudományos előadást. Az első apropó, november 3-án a „gróf Teleki Pál emlék”-est volt. Az előadásokat dr Cholnoky Jenő a MFT elnöke, dr. Szabó Gusztáv miniszteri tanácsos, országgyűlési képviselő, valamint dr Rónai András egyetemi tanár tartották az 1941. április 3-án elhunyt miniszterelnök tiszteletére. November 14-én vitéz Németh József vezérőrnagy tartott előadást „Tapasztalatok az oroszok elleni háborúból” címmel. Ezt követte 24-én Pokorny Herman ny altábornagy „A 316 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIII. évfolyam 1941 március, 3 szám, 1 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIII. évfolyam 1941 április, 4 szám, 1 o 318 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIII. évfolyam 1941 május, 5 szám, 1 o 319 Egy érdekes adalék olvasható Vasváry József ezredessel kapcsolatban Szita Szabolcs, Újszászy István tábornok

pályafutása c. tanulmányában: „Vasváry a szoros német kapcsolatok híveként 1942 júliusa és 1943 augusztusa között a 2. vkf osztályvezetői posztját töltötte be Kállay Miklós kormánya azonban új irányt vett, a német kötelékek lazításán dolgozott. A kiugrási politika érvényesítésének része volt, hogy Vasváryt leváltották.” Múltunk 2006/2 16 oldal http://epaoszkhu/00900/00995/00006/pdf/szitaszpdf (A letöltés ideje: 2014. 02 15) 320 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIII. évfolyam 1941 június, 6 szám, 1 o 321 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIII. évfolyam 1941 október,10 szám, 1 o 317 119 120 szovjetunió elleni háború” című értekezése. Az utóbbi két előadást csak az OTK tagjai, valamint a külön meghívottak látogathatták. Az 1941. május 1-jéig meghosszabbított „vitéz Kary Béla pályamű”-vet ebben az évben is meg kellett „nyújtani”. Az új pályázati beadási határidő 1942 május 1-jére változott322 Az

év utolsó hónapjában elsőként december 1-jén dr. Réthly Antal címzetes rendkívüli egyetemi tanár, a Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet igazgatója tartott előadást „A hegyi obszervatóriumok és a Horthy csúcs” címmel. December 3-án „A honi légvédelem háborús tapasztalatai és a fejlődés iránya” címmel nemes Kishindi Komposcht Nándor vezérőrnagy tartott tájékoztatót. Őt követte 12-én Vattay Antal vezérőrnagy, aki „Az 1 lovasdandár a Szovjet elleni háborúban” címmel adott elő. A tábornok a cikkében beszámol arról, hogy a lovasdandár 1941. november elején tért haza az orosz frontról, ahol 120 napig – a német 1. gyorshadtest kötelékében – vett részt a hadműveletekben A négy hónap alatt a dandár 2045 km-t tett meg, ami – összehasonlítva a világtörténelem nagy lovas teljesítményeivel – kiemelkedő menetteljesítménynek értékelhető. Megtudhatjuk, hogy a 120 napból 32 volt menetnap, és 21

mozgóharc nap. Ez 40km/napos átlagteljesítményt jelent A tekintélyes teljesítmény értékét tovább növeli, ha figyelembe vesszük az ukrajnai út- és terepviszonyokat. A legnagyobb menettávolságot az indulást követő napokban érték el, amikor 3 nap alatt 200 km-t teljesítettek. De nem csak a menetteljesítmények kapcsán bizonyítottak, hanem a harcokban is, ugyanis több alkalommal kellett döntő jelentőségű ütközetekben is részt venniük. A cikk szerzője büszkén állíthatta, hogy „az 1 lovasdandár ezután is bizakodással néz a legnehezebb feladatok elé, mert bebizonyította harcratermettségét (sic!); elszánt akarata és magyar rámenős szelleme pedig azok elvégzésére mindenkor képesíteni fogja”.323 A katonai témájú előadásokon most is csak a tagok és a külön értesítettek vehettek részt.324 1942 Január 5-én prof. Ludvig Mecking hamburgi tudós „Japans Kampf und seine geographischen Grundlagen” (A japán harc és annak

földrajzi alapjai) címmel tartott német nyelvű előadást. Január 16-án Kuthy László vk alezredes „Korszerű hírszerzés és kémelhárítás” című fejtegetéseit csakis az OTK tagjai és a külön meghívottak látogathatták.325 322 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIII. évfolyam 1941 november,11 szám, 1–2 o Magyar Katonai Szemle 1942/. szám 15 o 324 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIII. évfolyam 1941 december, 12 szám, 1 o 325 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIV. évfolyam 1942 január, 1 szám, 1 o 323 120 121 Február 9-én „Az új Horvátország” címmel dr. Szabó Pál Zoltán egyetemi magántanár tartott előadást a MFT szervezésében. Őt követte február 13-án vitéz Orosz Béla alezredes „A magyar légierők a Szovjet elleni háborúban” című előadása.326 Március 2-án „A távolkeleti hadszíntér” címmel tartott előadást dr. Cholnoky Jenő ny egyetemi tanár a MFT elnöke. Ezt követte március 6-án vitéz Mayor Jenő

vezérőrnagy „Az 1 honvéd gépkocsizó dandár hadműveletei Délvidéken és Oroszországban” című előadása. Az utóbbi előadáson a résztvevők köre a kaszinótagokon kívül csak a külön meghívottakra terjedhetett ki.327 Az OTK áprilisban összesen egy előadást szervezett. Április 29-én „Hadműveletek távolkeleten” címmel tartott előadást Lipcsey-Magyar Sándor vk. százados Május 1-jén „Kutatóutam a Karakum nagy gleccsereihez” címmel tartott olasz nyelvű előadást prof. dr Giotto Dainelli, az olasz kir Akadémia tagja, firenzei egyetemi tanár, az Olasz Földrajzi Társaság elnöke. A Magyarországi Olasz Kulturintézet meghívására Budapesten tartózkodó híres Afrika-utazó és gleccserszakértő a magyarországi látogatása során több fontos helyszínen, többek között a kaszinóban tartott érdekes beszámolót földrajzi és földtani kutatásairól.328 A következő napon vetítéssel egybekötött ismeretterjesztő előadást

tartottak, melynek során levetítették a „Járőr” című, a japán háborúról szóló másfél órás, – eredeti japán felvételek alapján készült – német nyelvű filmet. A harmadik előadást, ami szintén német nyelvű volt, május 4-én tartották „Erdkrustenstuktur im Karpathengebiet” (Kéregszerkezet a Kárpátok területén) címmel.329 Ebben a hónapban jelent meg vitéz Solth Imre ezredes „Egy tüzértiszt naplója” az 1914–18 évi világháborúból. A könyv 543 oldal terjedelmű volt, 49 szövegvázlatot, 13 iratmásolatot, 49 harctéri fényképet tartalmazott. Az OTK által kiírt pályázaton nyertes alkotás gyönyörű vászonkötést kapott és az árát 15 pengőben határozták meg, de a forgalmazással megbízott Eggerberger-féle könyvkereskedésben háromhavi részletre is meg lehetett rendelni.330 A korabeli ajánló így szólt: „A könyv ma is teljesen időszerű és oly nagyszerűen tárja az olvasó elé a tábori tüzérség

szerepét a nagy háborúban és a harctér minden irányú befolyását, hogy az tanulmányi és kiképzési célokra kiválóan alkalmas, és amellett rendkívül érdekes és élvezetes olvasmány.”331 326 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIV. évfolyam 1942 február, 2 szám, 2–3 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIV. évfolyam 1942 március, 3 szám, 1 o 328 MTI hírarchívum 1920-45. MTI 1942 április 29 2 o http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2013 1207) 329 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIV. évfolyam 1942 május, 5 szám, 1 o 330 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIV. évfolyam 1942 november, 11 szám, 1 o 331 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIV. évfolyam 1942 június, 6 szám, 1 o 327 121 122 A május 1-jei határidővel kiírt „vitéz Kary Béla pályamű”-re megfelelő alkotás most sem érkezett, ezért azt újból kiírták. A beküldés új határidejét 1943 május 1-jében határozták meg A kiírási feltételeken nem

változtattak. 332 Az új évad tudományos ismeretterjesztés szempontjából most is októberben kezdődött. Október 5-én a MFT az évad első nyilvános estélyét Kőrösi Csoma Sándor emlékének szentelte. Az emlékülést dr Cholnoky Jenő a Földrajzi Társaság elnöke nyitotta meg, majd Dr. Baktay Ervin „Kőrösi Csoma Sándor emlékezete” című előadása következett az utazó halálának 100. évfordulója alkalmából333 A MFT november 9-én újabb előadást szervezett dr. Cholnoky Jenő ny egyetemi tanárnak „Balaton” címmel. Novemberben az eddigiektől eltérően csak ezt az egy előadást tartották Az év utolsó hónapjában is csak két előadást szerveztek. A MFT 7-ére szervezett egyet „Die Gletscherwelt von Feuerland und Patagonien”.(Gleccserek Tűzföldön és Patagóniában) címen dr. Prof Martin Gusinde bécsi tudós közreműködésével December 11-én Adonyi Ferenc vk. őrnagy olvasta fel a „Hadászati helyzetkép a háború 4ik

évének küszöbén” című értekezését Ezen az előadáson csak a kaszinótagok és az értesítéssel meghívott vendégek vehettek részt.334 1943 Az új év első előadását a MFT szervezte. A január 11-ei „Celebeszről” szigetéről szóló előadást Bandat Horst dr., a társaság tagja tartotta A következő, 15-én „A magyar hadsereg támadása a Donra” címmel hangzott el técsői Móricz Béla vk. őrnagy közreműködésével Ezen az előadáson csakis az OTK tagjai jelenhettek meg.335 Miközben zajlik a háború, szinte hihetetlen, hogy a civil világban az Országos Vizsla Club előadás-sorozatának létrehozásán fáradoznak, és nem is eredménytelenül, hiszen 1942. november 3-án megkezdik a téli ismeretterjesztő előadás-sorozatukat. A március 20-áig tartó, minden hónap első keddjén megtartott alkalmakra a kaszinótagokat is invitálják. A szervezők az „Időszerű kérdések a kutyák élelmezéséről és gondozásáról” című

előadásra dr. Reinisch Miklóst, a „Tapasztalatok a vizslaidomító tanfolyam és a vizslaversenyen” címűre pedig Félix Endrét kérték fel. Az utóbbi beszámolót mozgófilm-vetítéssel is illusztrálták 336 Februárban a katonai tárgyú előadás elmaradt, csupán egy hangzott el a MFT szervezésében. Az elsőn ismét dr Cholnoky Jenő tartott ismertetőt a „Belsőázsiai rokonaink”332 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIV. évfolyam 1942 június, 6 szám, 1–3 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIV. évfolyam 1942 október, 10 szám, 1 o 334 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIV. évfolyam 1942 december, 12 szám, 1 o 335 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XV. évfolyam 1943 január, 1 szám, 2 o 336 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XV. évfolyam 1943 január, 1 szám, 9–10 o 333 122 123 ról. A Vizsla Club előadás-sorozata azonban tovább folytatódott Február 3-án a vizslákon kívül a tacskókról is hallgathattak előadást az érdeklődő és kutyabarát

kaszinótagok.337 A Magyar Katonaírók Köre azonban február 24-én finn katonaestet szervezett, amit a Rádió is közvetített. Az est folyamán kiváló finn elbeszélők és költők művei kerültek előadásra, természetesen magyar nyelvre fordítva. A közönség soraiban ott volt a budapesti finn kolónia nagy része, élén a finn követtel és meghatalmazott miniszterrel. A műsor végén elégedette ünnepelték az est szereplőit.338 Az előadást Dienes Andor rendezte339 Március 1-jén „Tunisz, Algéria, Marokkó” címmel szervezett előadást a MFT. Előadónak báró Andreánszky Gábor dr. egyetemi magántanárt, múzeumi igazgatót, a MFT tagját kérték fel. 340 Március, április, május és június hónapokban a Tiszti Kaszinó szervezett ugyan katonai vonatkozású előadásokat, de azoknak sem az időpontját, sem a témáját nem közölték. A Kaszinó-Lap csak annyit árult el, hogy az „OTK előadása külön értesítés szerint” történik. A

„vitéz Kary Béla pályamű”-re 1943 májusáig sem érkezett megfelelően értékelhető alkotás, így a pályázatot változatlan feltételekkel ismét kiírták. A beadás időpontja 1944 május 1-je lett volna.341 Októberben hosszú kihagyás után ismét tartottak ismeretterjesztő rendezvényt: az MFT október 4-én dr. Cholnoky Jenőt kérte fel az „Itália” című előadás megtartására342 November hónapban folytatódott ez a tevékenység: az elsőt a MFT szervezte. Dr Martin Gusinde bécsi egyetemi tanár adott elő „Bei den Indianern Nordamerikas” (Az Északamerikai indiánoknál). A katonai témák közül az elsőt november 12-én „A 7 sz ho téli harcai” címmel vitéz Szabó László vezérőrnagy tartotta. Ezt követte „A könnyű hadosztály az 337 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XV. évfolyam 1943 február, 2 szám, 2 o MTI hírarchívum 1920-45. MTI 1943 február 26 13 o http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés

ideje: 2013 1207) 339 Dienes András [Andor] író, irodalomtörténész Gyenes-Dienes András. 1904 november 30 Kassa, AbaújTorna vármegye Meghalt: 1962 augusztus 30 Balatonalmádi Temetés: 1962 szeptember 4, Budapest Sírhely: Farkasrét A Magyar Királyi Honvédségnél és a Magyar Királyi Csendőrségnél, mint hivatásos tiszt szolgált: zászlós (1928–1931), ún. gazdász hadnagy (1931–1935), főhadnagy (1935–1941), majd századosi rangfokozatban (1941–1944). A Szálasira teendő esküt megtagadta, illegalitásba vonult, a nemzeti ellenállás résztvevője (1944–1945), egy SS-osztaggal vívott tűzharcban súlyosan megsebesült (1945. jan) A II vh után a Magyar Államrendőrség egyik újjászervezője, a szervezési szabályzat megszerkesztője, a Szervezési és Kiképzési Alosztály (1945–1948), az Anyagi Osztály vezetője, alezredesi, majd ezredesi rangfokozatban (1948– 1951). Államellenes összeesküvés koholt vádjával letartóztatták,

bebörtönözték, a váci politikai fegyház foglya, családját egy Heves megyei tanyára telepítették ki (1951. jún 15–1955 febr 15), amnesztiával szabadult (1955; rehabilitálták: 1957. febr 8) A Budapesti Textilfestő Üzemek filmnyomó textilmunkása (1955–1956) A Petőfi Irodalmi Múzeum és az ELTE BTK (1956. ápr 1–1958 márc 31), az MTA Irodalomtörténeti Intézet XIX. sz-i Osztálya tud munkatársa (1958 febr 1–1962 aug 30) A Magyar Katonai Írók Köre titkára (1942– 1944). http://nevponthu/content/publikacio/Dienes Andras Andorhtml (A letöltés ideje: 2014 04 29) 338 340 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XV. évfolyam 1943 március, 3 szám, 1 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap XV. évfolyam 1943 május, 5 szám, 2–4 o 342 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XV. évfolyam 1943 október, 10 szám, 1 o 341 123 124 1942–43 évi Oroszországi téli háborúban” című előadás vitéz nemes stanogorai Solymossy Ulászló vezérőrnagy közreműködésével. A

katonai témájú előadáson most is csak a kaszinó tagjai, illetve a külön meghívottak vehettek részt.343 Decemberben a MFT Stein Aurél emlékestet szervezett, ahol az előadó szerepét – a változatosság kedvéért, ismét – dr. Cholnoky Jenő látta el Ebben a hónapban a nyári hónapokhoz hasonlóan zártkörű katonai tárgyú előadást szerveztek külön értesítés szerint.344 1944 Január 14-ére az OTK ismét meghirdetett előadást, amelynek előadója vitéz Heszlényi József altábornagy volt, és a téma a „IV. hadtest harca a Don mentén 1943 januárban” Egy héttel később, 21-én „Az 1. páncélos hadosztály 1943 évi téli harcairól” Horváth Ferenc vezérőrnagy adott tájékoztatást. Január 10-én dr Szabó Pál Zoltán egyetemi magántanár a „Dunántúli feladatok és a Dunántúli Tudományos Intézet” című előadását szervezte meg a MFT.345 Februárban a MFT szervezésében 7-én tartotta meg német nyelvű előadását a

Bécsből érkezett dr. Hugó Hassinger „Die Umwertung der Weltlage Japans” (Az átértékelt világhelyzet Japánban) címmel. Az OTK előadása ebben a hónapban is külön értesítés szerint történt.346 Március 3-án „A 13. könnyű hadosztály harcai 1942–43 évben” címmel nemes gertenyesi Hollósy-Kuthy László vezérőrnagy tartott előadást. A MFT által szervezett „Kutatóúton Szumátrán és Celebesen” címmel meghirdetett úti beszámoló megtartására dr. Bandat Horst m. kir főgeológust kérték fel347 Az év, és egyben a kaszinó létezésének utolsó előadását áprilisban tartották, de ezzel kapcsolatban sem közöltek információt, csak annyit, hogy „külön értesítés szerint”. Összegzés: A Tiszti Kaszinó a vizsgált időszakban hatalmas munkát végzett a tudományos ismeretterjesztés terén. Ha csak az előadások számát nézzük, már abból is látható, hogy milyen nagy hangsúlyt kapott ez a munka. A kaszinóban a

háború utáni időszak azon éveit vizsgálva, ami a részletes kifejtésben is olvasható, megállapítható, hogy összesen 329 előadás hangzott el. Ez évente átlagosan közel 20 előadást jelent Természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden évben ennyi alkalommal adtak elő. A skála meglehetősen széles, és az évi 343 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XV. évfolyam 1943 november, 11 szám, 1 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap XV. évfolyam 1943 december, 12 szám, 1–2 o 345 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XVI. évfolyam 1944 január, 1 szám, 3–4 o 346 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XVI. évfolyam 1944 február, 2 szám, 1 o 347 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XVI. évfolyam 1944 március, 3 szám, 1 o 344 124 125 legkisebb 13 és 42 alkalom között mozog. A legkevesebb előadást 1943-ban, és a legtöbbet 1931-ben tartották. Megfigyelhető, hogy a legmagasabb előadás-számokat 1929-től 1933-ig produkálták. Ebben az időszakban az előadások minden évben jóval

meghaladták a 20 alkalmat. Ez meglehetősen sok, nemcsak szervezési szempontból, de a megfelelő érdeklődési szint fenntartása szempontjából is. Ez a trend valószínűleg az akkori elnök beállítottságának volt köszönhető, aki rendszeresen több előadást is tartott. Minden bizonnyal Révy Kálmáné az érdem – aki érzékelte a túlfeszítettséget – hogy 1934 és 1943 között egy visszafogottabb gyakoriságot tűztek ki célként. Ebben a tíz éves intervallumban ugyanis 13-16 előadásnál nem tartottak többet évente. Meg kell azonban említeni azt is, hogy a témaválasztás céltudatosabbá vált. Kezdetben inkább a hadtörténelmi és háborús tapasztalatokat bemutató témákat preferálták. Ezzel párhuzamosan nagy gondot fordítottak a hadtudományi, hadművészeti, technikai, azon belül is elsősorban a haditechnikai fejlődés eredményeinek bemutatására. Az ifjúság-neveléssel, cserkészettel, művészetekkel, műveltséggel foglalkozó

előadások is inkább a ’30-as évek elejéig voltak „felkapott” témák. A filozófiai, vallási, etikai, ideológiai – fasizmus, irredentizmus, nemzeti eszme, olasz-és németimádat – jellegű tárgykörök bár folyamatosan felbukkantak, de a zöm, mégiscsak a ’20as évek vége, és a ’30-as évek közepe közötti időszakban hangzott el. Hasonlóan igaz ez a megállapítás a Trianonnal, valamint a jövőépítés témájával foglalkozó előadások esetében is. Aránylag korán, már 1931-ben találhatunk olyan témájú előadásokat, amelyek kimondva, kimondatlanul a háborúra való felkészítést szolgálták. Ezeket később a tudományos bizottság kötelezően elő is írja. Egészen 1939 őszéig, szinte nem volt olyan hónap – természetesen ez alatt csak a kaszinói idényekre vonatkozó hónapokat értem – amikor ne hangzott volna el legalább 1–2 ilyen jellegű előadás, esetenként német nyelven is. Nem véletlen, hogy az összes előadás

közül 48 ilyen célt szolgált. Nagyra értékelhető az a törekvés – különösen a ’30-as években – ami az I. világháború „megélt” történetét igyekezett megörökíteni, majd közkinccsé tenni. Nem a szervezőkön múlott, hogy kevés pályázó felelt meg a magas követelményeknek. A II. világháború kitörése után annak meglepő, sőt döbbenetes eredményei, a különböző hadszíntereken lezajlott események bemutatása kerül a figyelem és érdeklődés központjába. Az események nyomon követésén túl, természetesen a tapasztalatok megosztása és a további útkeresése volt az elsődleges cél. A háborúról szóló 38 előadás jelentős részét már csak a kaszinótagok látogathatták, illetve bizonyos témák esetében zártkörűvé is tették a tájékoztatót. Az 1943-44-es években több előadásnak még a címét sem közölték, a résztvevők körét pedig meghatározták. 125 126 Fontos kiemelni, hogy ezeknek az

előadásoknak a zömét a Honvédség felső vezetői, korábbi méltóságai, vagy háborús tapasztalatokat szerzett parancsnokok tartották. Rajtuk kívül szerepet kaptak rangban és életkorban fiatalabbak is, de csak az adott téma elismert művelői, képviselői. Egy olyan téma volt a kaszinó történetében, ami töretlenül jelen volt minden érintett év előadásai között. Ez volt a földrajzi, térképészeti, esetenként biológiai tárgykör Ez annak volt köszönhető, hogy az 1872-ben – a földrajztudomány és a geográfia hazai eredményeinek népszerűsítése céljából – alakult Magyar Földrajzi Társaság már a kezdetekben megállapodott a kaszinó vezetésével, hogy havonta 1–2 alkalommal előadást szerveznek a Tiszti Kaszinóban. Köszönhetően dr Cholnoky Jenő elnöknek, a jó kapcsolat és a folyamatos együttműködés igénye az utolsó másodpercig megmaradt, amelynek eredményeként az akkor több mint 8000 tagot számláló MFT

összesen 103 előadást – az összes előadás közel egyharmadát – szervezte meg, ezzel is javítva a hadsereg civil kapcsolatait, a személyi állomány műveltségét és tájékozottságát, illetve tovább emelve az intézmény jó hírnevét. Ráadásul 1929-től az előadások bővített vázlatát a Földgömb című folyóirat előfizetői is rendszeresen olvashatták. Nem csoda, hogy a kaszinóban ugyanúgy megtiszteltetés volt előadást tartani, mint a kaszinó tagjaként, vagy meghívott vendégként a Tiszti Kaszinó előadásain részt venni, illetve arra meghívást kapni. Feltehetjük a kérdést, miért is áldozott a kaszinó ilyen sok energiát, pénzt és akarást a tudomány oltárán. A legjobb és egyben a legérthetőbb választ egy 1929-ben megjelent cikk írója fogalmazta meg: „Kifosztották csonka testünket, de valamit mégis a kezünkben felejtettek. Fegyver volt az is, fegyver, melynek csillogásában nem az embergyűlölet, nem a bosszú, de a

jövő ígérete égett. Fegyvert, melyet erőszak, irigység nem vehet el: a tudomány hatalmas szent és tiszta fegyverét mert csak így haladhat országunk >>a nagy magyar Feltámadás felé<<.”348 IV./2 Serlegbeszédek a Tiszti Kaszinóban Széchenyi István a végrendeletében 200 arany sorsáról sajátosan döntött. A magyarországi kaszinók létrehozásának szószólója ugyanis úgy rendelkezett, hogy a halála után a 200 aranyból készítsenek egy fedeles ezüstserleget, amelyet évente egyszer – az általa alapított – Nemzeti Kaszinóban megtartott ünnepi lakomán ürítsenek az ő tiszteletére és emlékezetére. Az államférfi kérésének megfelelően, mielőtt az ezüstserleg tartalmát kiitták volna, rövid megemlékező beszédet tartottak, amelyre a politikai és szellemi élet valamely kiemelkedő 348 Országos Tiszti Kaszinó-Lap I. évfolyam, 1929 november, 3–4 o 126 127 személyiségét kérték fel. Ami a Széchenyi érdemeit

méltató beszédeket illeti,– amelyek számba vették az ünnepelt szellemében is aktuálisnak ítélt feladatokat – mind a hetvenkilenc fennmaradt az 1864-től 1944-ig terjedő időszakból. (Azért 79, mert 1890-ben és 1931-ben nem tartottak serlegbeszédet – P. F) A 2010-es jubileumi évnek köszönhetően a szónoklatgyűjtemény „Széchenyi emlékezete - Serlegbeszédek a Nemzeti Kaszinóban 18641944” címmel meg is jelent az Akadémia Kiadó gondozásában. Az első emlékbeszédet báró Wenckheim Béla, az utolsót gróf Apponyi György tartotta. A szónokok névsora nem tartalmaz kisebb neveket, mint Jókai Mór, Zichy Géza, vagy Wekerle Sándor. A Nemzeti Kaszinóban megtartott első serlegbeszéd után hetven évvel, 1934. december 14-én az Országos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egyesület elnöksége közgyűlést hívott össze, amelyen 288 fő vett részt. A közgyűlési jegyzőkönyvből többek között megtudhatjuk, hogy a honvédelmi miniszter az

év végén bronz mellszoborral ajándékozta meg a kaszinót, amely alkotás Horthy Miklós kormányzót mintázta, és amit a közgyűlést követően az I. emeleti középhallban fel is avattak. Szintén ettől a közgyűlési eseménytől datálódik az un közgyűlési vacsorák, valamint a „Hősök serlege” alapításának ötlete is. Az újításnak számító, és egyben hagyományt teremtő ötlet értelmében – kapcsolódva a Széchenyi-féle serlegbeszédek szokásrendjéhez – ezen túl az éves közgyűlési vacsorákon egy, az elnökség által felkért neves és köztiszteletben álló kaszinótag beszédet mond a „magyar történelem valamelyik hős katonájáról”, akinek nevét felvésik a serlegre a beszédmondó személy nevével, valamint az előadás évével együtt.349 A jelenlévők az ötletet nagy lelkesedéssel fogadták, és türelemmel várták annak megvalósítását. Az első ilyen alkalomra egy egész évet kellett várni, de már az első

serlegvacsorán bebizonyosodott, hogy az elképzelés rendkívül sikeres. Ennek egyik legjobb bizonyítéka, hogy ezt követően a „Serlegvacsorák”, illetve a „Serlegbeszédek” rendszeressé váltak, és kivétel nélkül a kaszinó kiemelkedő fontosságú eseményeinek számítottak. Alapos előkészületek után, 1935. december 19-én 19 órakor megkezdődött az OTK szokásos közgyűlése, amelyen részt vett Shvoy István gyalogsági tábornok, a honvédség főparancsnoka is. A közgyűlés után 350 terítékes díszvacsorát tartottak Az eseményt a kormányzón kívül József főherceg, tábornagy, az OTK díszelnöke, dr. József Ferenc királyi herceg, valamint a kormány tagjai, továbbá Sztranyavszky Sándor, a képviselőház elnöke, Beőthy László, a felsőház alelnöke, Kornis Gyula a képviselőház alelnöke, Dr. Sipőcz Jenő főpolgármester és még számos közéleti kiválóság is megtisztelte.350 Ezen az estén vitéz 349 350 Országos Tiszti

Kaszinó-Lap VII. évfolyam 1935 január 1 szám, 2–3 o MTI hírarchívum 1920-45. MTI 1935 december 19 54 o 127 128 jákfalvi Gömbös Gyula magyar királyi miniszterelnök a kaszinónak adományozta a „Hősök Serlegé”-t, hogy ezt követően a szokásos évenkénti vacsorán egy arra méltó kaszinótag – serleggel a kezében – megemlékezhessen, és emlékbeszédet mondhasson. Az adományozás után a miniszterelnök ünnepi beszédet mondott és egyben felavatta a „Hősök serlegét”, amellyel ezen túl a közgyűlési vacsorák után a magyar történelem hős katonáiról kívántak megemlékezni.351 Az elhatározás megszületésének időpontja, a megvalósítás kidolgozása és a pozitív fogadtatás természetesen nem volt a véletlen műve. Pontosan illeszkedett ahhoz a szándékhoz, amit az előadások 1931 utáni struktúrája is mutatott. Önbizalmat önteni az emberekbe, és minden eszközzel elősegíteni a szellemi, valamint lelki felkészülést

egy lehetséges háborúra. Vagyis ezek a szép gesztusként is felfogható megemlékezések katonahős elődeinkről, nem kis részben propagandisztikus célokat szolgáltak, amelyektől a nemzetbe és annak hadseregébe, nem utolsó sorban a vezetőinkbe vetett hitünk megerősödését is remélték. Nem véletlen a reprezentánsok mindenkori jelenléte, mert ez erősíti a bajtársi szellemet, és nem utolsósorban „az együtt menni fog” tudatot. Az eredeti elgondolás szerint minden évben tartani szerettek volna serlegbeszédet a közgyűléseket követően, ezt azonban nem mindig sikerült megvalósítani. Az okát nem mindig tudjuk, de az tény, hogy pl. 1936-ban a serlegvacsora és így a serlegbeszéd is elmaradt Legközelebb ilyen rendezvényt 1937. december 1-jén tartottak A 19 órakor kezdődő éves közgyűlés után a nagy díszteremben a kormányzó jelenlétében megtartották a több mint 300 terítékes ünnepi közgyűlési vacsorát. Az erre szóló

értesítésekről azt tudjuk, hogy azt minden parancsnokságnak és minden nyugállományú, szkv. (szolgálaton kívüli), és emléklapos kaszinótagnak megküldték.352 Az est hangulatáról a korabeli tudósításban a következőket olvashatjuk: „A kormányzó este fél kilenckor érkezett meg a vacsorára. A bejáratnál a kaszinó elnöke, vitéz Révy Kálmán altábornagy fogadta. Amikor a kormányzó a kaszinó dísztermébe lépett, a megjelentek feszesen, vigyázz állásban fogadták, a karzaton elhelyezett zenekar pedig rázendített a Himnuszra. A vacsorán jelen volt a kormányzón és József királyi főhercegen kívül József Ferenc királyi herceg, Sztranyavszky Sándor, a képviselőház elnöke, Szurmay Sándor báró nyugalmazott gyalogsági tábornok, Kánya Kálmán külügyminiszter, bádoki Soós Károly, volt honvédelmi miniszter, Rőder Vilmos honvédelmi miniszter, Ferjencsik Ottó gyalogsági tábornok, vitéz Kárpáthy Kamilló gyalogsági

tábornok, Karafiáth Jenő főpolgármester, Lázár Andor igazságügy miniszter, vitéz Hellebronth Antal ny. tüzérségi http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2013 1207) 351 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VIII. évfolyam 1936 február 2 szám, 1 o 352 Országos Tiszti Kaszinó-Lap X. évfolyam 1937 december 4 szám, 2 o 128 129 tábornok, vitéz Svoy István ny. gyalogsági tábornok, Preszly Elemér, Pest-vármegye főispánja, . vitéz Sónyi Hugó gyalogsági tábornok, a Honvédség főparancsnoka, vitéz Rátz Jenő altábornagy, a vezérkar főnöke, Nagy Vilmos altábornagy, vegyesdandár parancsnok, továbbá a tábornoki és tisztikar több száz tagja Miután a kormányzó elfoglalta a helyét, megkezdődött a vacsora. A vacsora alatt a Mária Terézia 1 honvéd gyalogezred zenekara Doppler: Két huszárját, Lehár: Arany és ezüst című keringőjét, Figedy: Magyar Ábrándját, és Erkel: Bánk bán egyvelegét adta elő.

A vacsora egyetlen szónoka József királyi főherceg, tábornagy volt. A nagy történelmi elmélyedésről és hadtörténelmi tudásról tanúskodó, költői lendülettel elmondott beszédet a vacsora résztvevői nagy tetszéssel fogadták.”353 A Kaszinó díszelnöke a Hősök Serlegével a magyar történelem „Névtelen Hőséről” mondott emlékbeszédet. A vacsora a késő éjjeli órákig tartott354 Az emlékbeszéd a Magyar Katonai Szemle 1938/1. számában jelent meg, több mint 6 oldal terjedelemben Vélhetően a következő év novemberében kialakult új politikai helyzet következtében az 1938. évről szóló beszámoló közgyűlést csak a következő év, vagyis 1939 január 18-án este tudták megrendezni a székház II. emeleti kisdísztermében A közgyűlés után a nagydíszteremben az ünnepi közgyűlési vacsorát is megtartották, amelyen a hagyományoknak megfelelően „Serlegbeszéd” is elhangzott. A vacsorára szóló értesítéseket – a

legutóbbi alkalomhoz hasonlóan – most is minden parancsnokságnak, hatóságnak, intézetnek és minden nyugállományú, szkv. és emléklappal ellátott kaszinótagnak megküldték Az emlékbeszédet vitéz dombóvári Révy Kálmán ny. altábornagy, az Országos Tiszti Kaszinó elnöke tartotta, amelyben Szent István királyt, mint a magyar történelem nagy katonáját méltatta.355 Az ünnepi alkalomra szóló meghívást a kormányzó most is elfogadta. Az ünnepségen rajta kívül megjelent vitéz József főherceg tábornagy, továbbá a kormány tagjai, a m. kir Honvédség vezetői, számos közéleti kiválóság, valamint honvédség tényleges és nyugállományú tábornoka és tisztikara. 356 A elnök a beszéde elején a hősi serleg jelentőségéről emlékezett meg, majd előadásában Szent Istvánról, a katonáról beszélt. Ismertette a Szent Istváni állam katonai szervezetét és fejlődését, a befelé és kifelé folytatott hősi küzdelmeket.357

A közel 7 oldal terjedelmű serlegbeszédet a MKSZ 1939/4. száma közölte 353 MTI hírarchívum 1920-45. MTI 1937 december 1 48 o http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2013 1207) 354 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1938 január 5 szám, 2 o 355 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939 január 5 szám, 2 o 356 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939 február 6 szám, 2 o 357 MTI hírarchívum 1920-45. MOT 1939 január 18 8 o http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2013 1207) 129 130 Az 1939-es esztendő sajátos év volt abban az értelemben, hogy két közgyűlést is tartottak, sőt két serlegbeszédet is terveztek. A második, a december 15-én megtartott éves rendes közgyűlés 17 óra 30 perckor vette kezdetét a székház legnagyobb termében. A közgyűlés elnöki köszöntője után az ügyvezető igazgató beszámolója, majd a gazdasági igazgató

zárszámadásról szóló jelentése következett az 1938/39. évről Ezután elfogadták az 1939/40 évi költség-előirányzatot. A közgyűlés néhány alapszabályra vonatkozó módosítást is megtárgyalt, illetve elfogadott. Az ünnepi „Serlegvacsorát” most kivételesen nem a közgyűlés után, hanem csak két nap múlva tervezték megtartani. A valóságban azonban ezt csak a következő év januárjában sikerült megvalósítani. Az 1940 január 24-én este 8 órakor kezdődő rendezvényen vitéz tiszabeői Hellebronth Antal m. kir titkos tanácsos, ny m kir tüzérségi tábornok (vezérezredes), a vitézek főkapitányának helyettese mondott emlékbeszédet a „Hősök serlegével”. Ezen alkalommal a méltatott személy gróf Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér, mint „a magyar történelem nagy katonája” volt.358 Az ünnepi „Serleg-vacsorán” jelen volt a kormányzó, vitéz József főherceg, Abrecht és József Ferenc királyi

fenségek, a kormány tagjai, a m. kir Honvédség számos vezetője, több közéleti kiválóság, valamint a m. kir Honvédség tényleges és nyugállományú tábornoki, illetve tisztikara. A jó hangulatú találkozó a hajnali órákig tartott359 Az előadó először röviden szólt a szigetvári hősről, illetve a családról, majd előadását a dédunokának, a hadvezér és költő Zrínyi Miklósnak szentelte. Miután Zrínyi erényeit részletesen elemezte, rátért arra, hogy az utóbbi időben kissé elfeledett hadvezér gondolataival az MTA megbízásából 1891-ben Rónay Horváth Jenő ismertette meg a nagyközönséget, amikor hadtudományi munkáit kiadta. Harsányi Zsoltot is köszönet illeti, aki megírta életének regényét „Szólalj, szólalj, virrasztó” címen. Zrínyi egy állandó magyar hadsereg felállításában látta a nemzetet fenyegető veszélyek elhárításában az egyedüli kiutat, Ezzel az eszmével megelőzi egész Európát. Az

előadó külön kiemelte, hogy csak halála után 255 évvel valósult meg Zrínyi álma, amikor 1919-ben létrehozták a magyar nemzeti hadsereget „A Főméltóságú Kormányzó Urunk zászlóbontására.360 Az 1940-es év is sajátosnak mondható, mert díszes keretek között most két „Serlegbeszéd” hangzott el. December 11-én délután tartották meg az évi rendes közgyűlést a II emeleti kisdíszteremben. Az öt napirendi pontból álló közgyűlést 20 órai kezdettel „Serleg-vacsora” 358 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940 január 1 szám, 1 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940 február 2 szám, 1 o 360 MTI hírarchívum 1920-45. MOT 1940 január 24 14 o http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2014 0429) 359 130 131 követte, amelyen a „Serleg-beszédet” vitéz bádoki Soós Károly titkos tanácsos, ny. m kir gyalogsági tábornok és honvédelmi miniszter tartotta. A méltatás

ezúttal Hunyadi Jánosról, a nagy hadvezérről, a magyar történelem kiemelkedő katonájáról szólt. Szerencsére ez a beszéd is fennmaradt, amit a MKSZ az 1941/2. számában közöl a 316-324 oldalakon Az előkelő vendégseregből, – ami a létszámot tekintve minden bizonnyal az eddigi legnagyobb volt – egy fő hiányzott, mégpedig a kormányzó. A korabeli híradásban csak az szerepel, hogy Horthy Miklós kormányzó családi gyász miatt nem vehetett részt a rendezvényen, csupán táviratban üdvözölte az ünneplőket. Úgy hozta a sors, hogy megkérdezhettem ifj. Horthy Istvánt, a kormányzó-helyettes fiát, mi lehetett a gyász oka? A válasza minden bizonnyal helyt álló, ugyanis a kormányzó Zoltán nevű testvére 1940. szeptember 15-én hunyt el 80 éves korában. Valószínűleg őt gyászolták Furcsa keretet kapott ez a rendezvény, mert a gyász mellett egyben ünnepnek is számított, hiszen húsz évvel ezelőtt, 1920. november 16-án történelmi

pillanatok játszódtak, melynek főszereplője szintén Horthy Miklós volt. Erre vonatkozóan a közgyűlés határozatot hozott, és az erről szóló, – kormányzónak címzett – távirat szövegét vitéz Révy Kálmán, a kaszinó elnöke a vacsora kezdetén az alábbiak szerint ismertetette: „Az Országos Tiszti Kaszinó mai napon megtartott közgyűlése alárendelti hűséggel és hódolattal emlékezik meg Legfelsőbb Hadurának, a Kormányzó Úr Őfőméltóságának magas személyéről, és mélységes hálájának ad kifejezést azért a két évtizedes bölcs és előrelátó kormányzásért, amely lehetővé tette, hogy magas és korszerű színvonalra emelt honvédségünk az ország sorsdöntő idejében a kormányhatalom tekintélyének és cselekvőképességének biztos támasza legyen.”361 Valószínűleg a Szovjetunió elleni támadás, illetve hadműveletek miatt kialakult rendkívüli helyzetnek köszönhetően kellett elhalasztani az 1941. évi,

soron következő serlegvacsorát, ami végül el is maradt. A következő ilyen alkalom csak több mint egy évvel később, 1943 elején realizálódott. Az 1942. évi közgyűlés december 18-án 17 óra 30 perckor kezdődött az elnök megnyitó beszédével, aki az orosz hadszíntéren küzdő bajtársak hősies helytállásáról és önfeláldozásáról is megemlékezett. Ezt követte az ügyvezető éves beszámolója, majd a gazdasági igazgató ismertette a 41/42. évi zárszámadást és a 42/43 évi költségelőirányzatot, amit el is fogadtak.362 361 MTI hírarchívum 1920-45. MTI 1940 december 11 46 o http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2013 1207) 362 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XV. évfolyam 1943 január 1 szám, 1 o 131 132 Az ünnepi serleg-vacsorát azonban nem közvetlenül a gyűlés után, hanem csak 1943. január 27-én tartották meg. Az est csillogását emelte, hogy azon most már részt vett a

kormányzó is, és ezt a fényt érthetetlen módon az a tény sem árnyékolta be, hogy ezekre a napokra fejeződött be a magyar 2. HDS pusztulása A serlegbeszédet vitéz Kárpáthy Kamilló m kir titkos-tanácsos, ny. vezérezredes, a felsőház tagja, a honvédség volt parancsnoka tartotta Szent László királyról, mint a magyar történelem egyik kimagasló katonájáról.363 Az 1943-as év közgyűlését december 17-én megtartották ugyan, de az utána következő ünnepi estélyt most is arrébb tették egy hónappal. Így aztán a kaszinó történetének utolsó serlegvacsoráját 1944. január 28-án tartották, amelyen a kormányzó most is jelen volt A serlegbeszédet vitéz Szombathelyi Ferenc m. kir titkos tanácsos, vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke tartotta Mátyás királyról, mint a magyar történelem hős katonauralkodójáról. Nagy szerencse, hogy a serlegbeszédek közül ez az egy teljes terjedelmében – külön kiadvány formájában –

fennmaradt, és így fogalmat alkothatunk arról, hogy miként is állíthattak össze egy ilyen beszédet. Először is meglepő, hogy a terjedelme 40 oldal Ha ezt a szöveget teljes terjedelmében valóban felolvasták volna, akkor az kb. 100-120 percet vett volna igénybe. Ez meglehetősen sok, főként egy vacsora közben, és serleggel a kézben Ezért feltételezem, hogy a kiadványként megjelentetett anyagból készülhetett egy rövidített, kivonatos változat, – hasonló, mint a másik három serlegbeszéd esetében – vagy az is elképzelhető, hogy a rövidített változatot egészítették ki 40 oldalasra, hogy abból születhessen a „Mátyás király a katonauralkodó” című kiadvány. Minden esetre ez, egy nagyon alapos tanulmány, ami elsőként bemutatja Mátyást, mint hadvezért, majd a király hadiszervezetét és ennek alapjait, az akkori kor hadművészetének fejlődését, és végül részletesen szól Mátyás király hadjáratairól. A végszóban

így foglalja össze mondandója lényegét: „A magyarok azt mondják, hogy meghalt Mátyás, meghalt az igazság. Én azt mondhatom, hogy meghalt Mátyás és vele meghalt Magyarországnak a legnagyobb katona-uralkodója. Győzelmeit éppen kiválóságának, nagy szellemi fölényének köszönhette. Mi magyarok azonban csodálatos módon Mátyást éppen, mint katonát ismerjük legkevésbé. Ellenben ismerjük Mátyást, mint tudóst, mint humanistát, sőt mint intellektuelt, holott mi sem mutatja jobban, hogy elsősorban katona volt, mint azon körülmény, hogy 32 évi uralkodása alatt 28 évig viselt háborút. Gyakran látjuk megörökítve Mátyást tudósai társaságában, pedig biztos több időt töltött a nyeregben hadvezérei körében, mint budai palotájában tudósai között. Ismerjük Mátyás tudósait, de nem ismerjük Mátyásnak a hadvezéreit A nyugati nemzetek 363 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XV. évfolyam 1943 február 2 szám, 1 o 132 133

nagyon jól tudják, hogy a kultúrfölény reális kiegészítője és alátámasztója a brutális erő, és minden kultúrának a hatásfoka a külpolitikában annyit jelent, amennyi fegyveres erő és erőteljes tettrekészség áll mögötte. Ezen igazság felismeréséért nem kell szomszédba mennünk. Itt van Mátyás király példája, tanuljunk tőle. Az ő kultúrája nem volt csonka kultúra, mert egy hatalmas erő, a magyar kard állott mögötte. Ezért méltán tisztelhetjük Mátyás kultúráját és méltán lehetünk hívei ennek mi katonák is. Ez egy harcos, nemzetfenntartó és nemzetalapító kultúra volt, nem defetista kultúra. Az ő géniuszában látjuk hatalmasan kiegészülni a magyar kultúrát a magyar karddal. Kard által tartja fenn a kultúráját és viszont hatalmas kultúrája az, amivel megjelöli a magyar kardnak az útját és számára célokat tűz ki. Ez a kard az, amely tartja Magyarországot, és hirdeti a magyar szellemi és fizikai

nagyságot. Erre a kardra, Mátyás király militarista kardjára, amely korábban Európában páratlan fénnyel tündöklött, és amelynek fénye napjainkra is átvilágít, bennünket erősít és biztat, emelem ezt a serleget és ürítem annak tartalmát.”364 IV./3 A kaszinó mozija A mozi megszületésének története közel 120 éves múltra tekint vissza. A Lumière fivérek a kinematográf elkészítésével, majd az 1895. december 28-ai Párizsban végrehajtott első kereskedelmi célú vetítésükkel örökre beírták a nevüket a mozgóképvetítés történetébe. A világ gyorsan reagált, így a hír, és a technikai újdonság rövid időn belül megérkezett hazánkba is. Szerencsére a vállalkozó szellem sem hiányzott: az első budapesti kinematográfiát vetítő hely létrehozásának éve 1896 volt. A „mozis” szakma első képviselője Sziklai Zsigmond budapesti lakos, az Andrássy út 41. szám alatt kért működési engedélyt Ikonográf nevű

mozijának beindításához. A kérvényre érkezett válasz így szólt: „f. évi június hó 13-tól kezdődőleg 30 kr Belépti díj mellett fotográfiai mutatványokat tarthasson, az V. ker elöljáróság mint elsőfokú tűzrendészeti és közegészségügyi hatóság f évi 12282. sz határozatában felsorolt kikötések s az engedélydíjak havonkénti előzetes lefizetésének feltételezése mellett ezennel megadom. Erről Sziklai Zsigmond, Andrássy-út 41 sz., a VI ker a detektív osztály és Bónis Iván rs (rendőrségi segéd – P F) fogalmazó értesíttetni rendeltetnek. Pekáry József kir. tan. (királyi tanácsos – P. F.) főkapitányhelyettes.”365 364 Mátyás király a katonauralkodó, Tanulmány az 1944. január hó 28-án az Országos Tiszti Kaszinóban megtartott serlegbeszédhez. HM HIM Hadtudományi Könyvtár, 34329 365 http://bp-mozitortenet.hu/2010/11/08/mozitortenet-1895-tol-napjainkig/ (A letöltés ideje: 2014 02 28) 133 134 A

kinematográfiát vetítőhelyeket kezdetben“kini”-nek becézte a magyar közönség. A mozi elnevezés Heltai Jenőnek köszönhető. Az 1907 júniusában bemutatott “Bernát” c színdarabjában elhangzott “Dal a moziról” című kupléjával ő honosította meg az új elnevezést. Ettől kezdve a „kini”-ből Magyarországon mozi lett Kezdetben jellemzően un. sátras mozikat üzemeltettek Az első kávéházi vetítőhelyengedélyt a tiszti kaszinó átadási évében, 1899-ben adták ki a Velence kávéház részére A kezdetben gépszínháznak is nevezett mozgófilmvetítés ezt követően rohamosan terjedni kezdett.366 Egy 1910-es felmérés szerint már 270 mozi létezett az országban, ebből 92 Budapesten. Nyolc évvel később, 1918-ban már 114367 A Tiszti Kaszinó mozija 1922-ben kezdte meg működését. Sajnos az első öt év e vonatkozású történetéről szinte semmit nem tudunk. Ennek az lehet az oka, hogy a kaszinó mozija meglehetősen zárt módon

üzemelt, és a belépésre csak a kaszinó tagjai voltak jogosultak. A mozi műsoráról mindössze 1927-ben jelentettek meg tájékoztató füzetet, és ettől kezdve a külsős vendégek is tudomást szerezhettek a mozi programjáról. Az azt megelőző időszakról csak morzsákat lehet összecsipegetni. Ilyen adalék egy érdekes mozihír 1926 májusából, amiből megtudhatjuk, hogy a 12-én vetítendő Albánia, a skipetárok (az albánok régi magyar elnevezése – P. F) titokzatos országa című mozgófénykép-vetítést tamburások zenekara kíséri. Továbbá arról is tudomást szerezhetünk, hogy a vetítéshez új módszert alkalmaznak, ami nem más, mint a magyarázó szöveg helyett alkalmazott vetített szöveg, vagyis képaláírás. A szerző Miákich Alajos alezredes, a kaszinó ügyvezető igazgatója volt, aki a világháborúban az albán szabadcsapatokat vezette.368 Egy másik, az 1926-os esztendőről szóló beszámolóban arról kapunk tájékoztatást,

hogy a „mozgófénykép előadások” minden kedden, szerdán, csütörtökön és vasárnap du. 5 és 8 órai kezdettel, a kaszinó II emeleti nagy dísztermében zajlottak. A műsorfüzeteket csak a teremőrnél lehetett beszerezni A jegyárakat a műsorokhoz igazították. Az előadásokat a m kir folyamőrség zenekara kísérte A vendégeket csakis névre szóló meghívó felmutatása esetén engedték be. Bérletet váltani ekkor még csak a kaszinótagok tudtak, de kizárólag saját részre.369 Az áttörés éve azonban az 1929-es esztendő volt. Ez több szempontból is igaz Egyrészt áttörés a film vonatkozásában, hiszen ekkortól mondható el igazán, hogy terjedni kezd a hangosfilm. 1929 szeptember 19-én a Fórum mozi (később Puskin) bemutatja Az éneklő bolond című (Singing Fool), részben hangosfilmet, és ezzel Budapesten elkezdődik a 366 Uo. http://hu.wikipediaorg/wiki/Magyar filmm%C5%B1v%C3%A9szet (A letöltés ideje: 2014 04 09) 368 Csendőrségi

Lapok 1926. május 1 9 sz 299 o 369 Csendőrségi Lapok 1926. december 1 23 sz 793 o 367 134 135 hangosfilmek vetítésének korszaka. Másrészt a kaszinóban ettől az évtől jelenik meg a Kaszinó–Lap. A havonta megjelenő közlöny rovataiból pontos képet kaphatunk az intézmény működésére vonatkozóan, így a filmvetítések időpontjait illetően is. Innen tudjuk, hogy a moziműsorokat – hasonlóan, mint a már említett 1926-os esztendőben – a keddi, szerdai, csütörtöki, valamint vasárnapi napokra tervezték úgy, hogy egy nap két-három előadást is tartottak. A vetítések most is délután 5 és 8 órakor, három előadásos napokon délután fél négy, hat, és fél kilenc órakor kezdődtek. Ennek a mozinak azonban továbbra is specialitása maradt, hogy a belépést, illetve az arra jogosultak körét precízen szabályozták. Erre a nagy szigorra az lehet a magyarázat, hogy kezdetben teljes mértékben ragaszkodtak a zártkörűség

biztosításához. Ennek értelmében a filmvetítéseket a kaszinó tagjai a tagsági igazolványukkal, a családtagok a jóléti, vagy a családi igazolványuk felmutatásával látogathatták. A napijegyek a kaszinótagok részére kezdetben személyenként 60 fillérbe, 10 előadásra szóló bérlet esetén, előadásonként 30 fillérbe kerültek. Bérletszüneti időszakokban a jegyárak magasabbak voltak, ugyanis ekkor a jegyekért mindenkinek 80 fillért, a felemelt helyáru napokon pedig 1 pengőt kellett fizetni.370 Az előadásokat – némafilm lévén – a kaszinó saját zenekara kísérte A mai kor emberének már érdekes a következő – a lapban olvasható – megjegyzés: „Miután a kaszinó mozielőadásait kizárólag kaszinótagok, azok családtagjai és meghívott vendégei látogathatják, tehát azok – mint a kaszinó többi estélyeit is – teljesen zártkörűek, felkérjük m. t. (mélyen tisztelt – P F) tagtársainkat, hogy a kardokat a

ruhatárban visszahagyni szíveskedjenek.”371 A kaszinó életében a nyár egyben programszünetet is jelentett. Ez természetesen a mozira is vonatkozott. Az őszi szezon – ami szeptemberben vette kezdetét – indításával egy időben újra szabályozták (szigorították) a mozielőadások látogatásának feltételeit. A visszaélések megelőzése illetve megakadályozása érdekében elrendelték az ellenőrzését annak, hogy a tiszti kaszinó tagjai a tagsági igazolványukkal csak saját részükre válthassanak belépőjegyet. A családtagokat külön családi igazolvánnyal, a tisztek özvegyeit és 16 évnél idősebb lányait un. jóléti igazolvánnyal látták el Ezt azonban igényelni kellett az elnökségtől A vendégek csakis névre szóló meghívó felmutatásával válthattak ezen túl jegyet. Ilyen meghívót a teremőröknél igényelhettek, amennyiben az adataikat rögzítették a vendégkönyvbe. 372 November hónaptól a zenekart a mozielőadások

alkalmával a díszterem emeletén helyezték el. Az újítás több szempontból is indokolt volt Eddig a zenekar a színpad 370 Országos Tiszti Kaszinó-Lap I. évfolyam, 1929 február, 7–10 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap I. évfolyam, 1929 február, 15 o 372 Országos Tiszti Kaszinó-Lap I. évfolyam, 1929 szeptember, 10–11 o 371 135 136 süllyesztőjében játszott. A kották megvilágításához használt lámpák fénye zavarta a vetítést, mivel az a vászonra is rávetült. Másrészt a zenekar áthelyezésével az akusztika így jelentősen javult, nem beszélve arról, hogy a zenészek figyelmét sem vonta el többé a film érdekessége, ugyanis a magas karzat miatt abból semmit sem láthattak. Mivel a zenekar karnagyának, szólóhegedűsének és dobosának állandóan figyelnie kellett a film cselekményét, azt a megoldást fejlesztették ki, hogy részükre tükröket helyeztek el az emeleten, így azok háttal állva is mindent láthattak. „A

tükrözési szerkezet felállítása – mely egyedül álló a maga nemében és igazán érdekes specialitását képezi különben is a legmodernebbül felszerelt mozgó színházunknak – Kovács Lipótnak, a Kaszinó egyik operatőrjének kiváló szakértelme és technikai képzettsége mellett tesz tanúságot.”373 A kaszinó vezetése maximálisan törekedett arra, hogy az intézmény a technikai felszereltség vonatkozásában is lépést tartson a fejlődéssel. A hangosfilm térhódítása ugyan már folyik, de a vetítés technikai feltételeit a közben jelentkező pénzügyi válság miatt csak 1930 után tudták megteremteni. A Kaszinó moziját, amely évente több száz vetítést produkált, és a kaszinó egyik legsikeresebb pénzügyi vállalkozásának számított, 1929-től már úgy ismerték a fővárosban, mint „a magyar úri társaság legkedveltebb találkozóhelyét”. 374 A „mozizás” olcsóbbá tétele érdekében az év elején bevezetett 10

lapos bérletjegyfüzet használati jogát kiterjesztették a jóléti tagokra is. Ezzel a füzettel 10, tetszés szerint kiválasztott előadást látogathattak, összesen 4 pengőért. A mozielőadások azonban – a pozitív megítélés ellenére – nem voltak mindig zavartalanok, amiről az alábbi „felhívás” is meggyőz bennünket. „Kérelem mozilátogatóinkhoz! Mindnyájunk közös érdeke az, hogy mozielőadásainkon a rendet a legnagyobb mértékben biztosíthassuk. Személyzetünk intézkedésének végrehajtása mindenkire nézve – rangkülönbség nélkül – kötelező. Előadásainkon pontos megjelenést kérünk annyival inkább, mert ha a későnjövők (sic!) száma továbbra is szaporodni fog, úgy a jövőben kénytelenek leszünk az előadások megkezdésekor a vaskaput lezáratni. Előadások alatt beszélgetésekkel, cukrok, papírzacskók ropogtatásával ne zavarjuk szomszédaikat a vetítésnél előforduló hibáknál ne tapsoljanak”375

A felhívás megjelent ugyan, de túl nagy hatása nem lehetett, mert a fegyelmezetlen magatartás miatt számos alkalommal szól még a vezetőség. Az eddig is „húzó ágazatnak” számító mozi vonzerejét növelendő, folyamatosan bővítették a szolgáltatásokat. Azért hogy a jegyváltásnál tapasztalható hosszú sorban állás megszűnjön, a 373 Országos Tiszti Kaszinó-Lap I. évfolyam, 1929 december, 18 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 január, 10 o 375 Uo. 19 o 374 136 137 délutánonként és vasárnap délelőtt működő pénztárak számát megduplázták, valamint meghosszabbították az előadások előtti nyitva tartásukat. Szintén a mozivendégek színvonalas szórakozásának biztosítását, illetve a visszaélések megakadályozását célozta az a kezdeményezés is, ami a személyre szóló fényképes meghívók bevezetésére vonatkozott. Az áprilisban megduplázott mennyiségű pénztárakkal kapcsolatban májusban az a

terv is megszületett, hogy azokat az emeletről a földszintre, a kapubejárat alá telepítik át. Ezzel a jegyelővételeknél megszűnne a fölösleges lépcsőzés, továbbá, csökkenne a folyosó és lépcsőház igénybevétele is.376 1930-ra, egy évvel a hangosfilm Budapestre érkezése után, a fővárosi és környékbeli mozik közül kb. 50-ben rendszeresítették az új típusú vetítőberendezést A kezdetben kétkedéssel fogadott hangosfilm hatalmas karriert befutva nálunk is „legyőzte” a némát. Az USA-ban már négy éve megjelent és tömegesen elterjedt technikai csodával immár a magyar filmbarátok is megismerkedhettek, és a némafilm hosszú időn át tartó népszerűsége folyamatosan csökkenni kezdett. A kaszinó elnöksége által januárban összehívott választmányi ülésén úgy döntöttek, hogy az elnökség a hangosfilm bevezetésére vonatkozó előkészületeket rövidesen elvégzi, és a májusi közgyűlésen a tagság elé terjeszti

elfogadásra. A kaszinó vezetősége májusban úgy döntött, hogy 8 évi üzem után hangosfilmvetítésre alkalmas eszközöket vásárol, és szeptember 1-jétől áttérnek a hangos előadásokra. Azt tervezték, hogy a változtatás a mozilátogatók szempontjából nem jár majd plusz költségekkel.378 A vezetés azonban a döntés ellenére – anyagi megfontolások miatt – szeptemberben úgy határozott, hogy későbbre halasztja a lejátszó-berendezés beszerzését. Az 1930/31. évi idénytől a mozielőadások kezdési idejét vasárnap, hétfő, szerda és csütörtöki napokon délután 5 és este 8 órára módosították fél 6 és fél 9-ről. Az új évadban 1931. január 1-jétől a belépési jogosultság ellenőrzési mechanizmusának javítása érdekében arcképes mozimeghívók bevezetéséről döntöttek, valamint elhatározták, hogy a vendégmeghívási rendszer helyett is új, fényképes igazolvánnyal való belépési rendszert vezetnek

be.379 Ezt a szisztémát kisebb módosításokkal hosszú évekig alkalmazták Az 1931-ben bemutatott „A kék bálvány, és „A Hyppolit, a lakáj” című filmek voltak az első alkotások, amelyek kimerítették a hangosfilm minden kritériumát, vagyis ezek az alkotások számítanak teljes értékű, ún. első, igazi hangosfilmeknek Ez követően a hangosfilm terjedése valóban megállíthatatlan volt, és 1-2 éven belül átvette a főszerepet a „némától”. 376 Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 január, 5 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 június, 1 o 378 Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 október, 2 és 6 o 377 137 138 Ennek megfelelően a Kaszinó is fejlődés párti volt, és ennek eredményeként az 1922 óta működő moziban 1931. január elsejétől útjára indult a várva várt hangosfilmvetítés Kivételt képeztek ez alól a csütörtöki „Magyar Híradó” vetítései, amiket évekig továbbra

is néma változatban mutattak be.380 A premier előadáson „Az orvos titka” című filmet, a Paramount Filmgyár első magyarul beszélő alkotását vetítették Bajor Gizi, Somlay Artúr és Góth Sándor közreműködésével. A vetítések kezdési időpontjai és a helyárak az ígéreteknek megfelelően változatlanok maradtak. A mozilátogatás szabályait viszont tovább szigorították, ugyanis januártól már csak arcképes meghívóval lehetett belépni, aminek megszerzéséhez két kaszinótag ajánlására volt szükség. Egy „vendégmeghívó” űrlapra maximum nyolc főt lehetett felírni, akik az aláírt fotókat mellékelve – néhány napi felülvizsgálat után – kaphatták meg a lebélyegzett mozimeghívót, három pengő ellenében.381 A jogosultság ellenőrizhetőségének egyszerűsítése érdekében januártól bevezették a bérletfüzetekben található utalványszelvényeket is, amelyeket színekkel különböztettek meg. A hatvan

filléres, illetve az egy pengős előadási napokra más színű szelvényeket adtak ki. A tíz szelvényt tartalmazó füzet ára azonban változatlanul 4 pengő maradt. Ezt a kedvezményt csak a kaszinótagok és a jóléti igazolvánnyal rendelkezők vehették igénybe, a családtagok, a hozzátartozók és a vendégek nem. Még szinte el sem indult az új típusú filmek vetítése a Tiszti Kaszinóban, a sajtó stílszerűen máris hangos volt a vádaskodásoktól, amelyek a kaszinó elnöksége ellen irányultak, akik a vetítéshez külföldi (Zeiss Ikon) gyártmányú készüléket vásároltak. Az elnökség azonban cáfolni tudta a vádakat, mert alaposan és körültekintően járt el a beszerzés előkészítésekor, hiszen kikérték a szakértők véleményét, tapasztalatokat gyűjtöttek a már hangosfilmeket vetítő moziktól, és a választmány is jóváhagyta a bizottság végső döntését. Ennek helyességét a későbbi üzembiztos működés is

alátámasztotta.382 A nyári hónapok – mint ahogy arról már említést tettem, – a kaszinó életében mindig az átalakítások, bővítések időszakát jelentették. 1931 nyarán átalakították, megnagyobbították a ruhatárakat, és pénzbedobós automata telefont szereltettek az első emeleti ruhatárba. A jóléti üzemek közül a férfi és női szabó üzemet megszüntették, mivel a kihasználtságuk elmaradt a kívánatostól.383 A mozigépházban új töltő telepeket létesítettek, illetve a gépházban és a szomszédos helyiségekben festtettek és mázoltattak. A kaszinó több helyiségének falát egy új 380 Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 október, 13 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap III. évfolyam, 1931 február, 6 o 382 Országos Tiszti Kaszinó-Lap III. évfolyam, 1931 február, 11 o 383 Országos Tiszti Kaszinó-Lap III. évfolyam, 1931 június, 5–6 o 381 138 139 faltisztító eljárással kitisztíttatták. Beszereztek egy

nagy kártyaasztalt, a régieket pedig új posztóval látták el.384 Az előző évben hozott elhatározást a mozijegyárakra vonatkozóan viszont, miszerint a jegyek ára nem fog emelkedni, nem tudták hosszútávon tartani. A személyenkénti napijegy ára 1931 szeptemberétől először egy pengőre emelkedett, majd egy hónap múlva, októberben ismét csökkentettek, bár az eredeti hatvan fillér helyett csak nyolcvanra. 1932-ben közel 500 mozi üzemelt már az országban, és ennek több mint a negyede Budapesten.385 Az egyre növekvő kínálat és az ezzel párhuzamosan jelen lévő pénztelenség eredményeként csökkeni kezdett a kaszinó mozilátogatóinak száma. Ezt a tendenciát megállítandó, februártól a mozijegyek árát 80 fillérről 60 fillérre csökkentették. További beavatkozásként a felemelt helyáras előadások esetében is csökkenteni kényszerültek 1 pengőről 80 fillérre. Ezzel párhuzamosan az előadások gyakoriságát is ritkították,

és a hétfői vetítéseket pedig ideiglenesen szüneteltették. Azt hiszem, kimondhatjuk, hogy ezeket a kényszerű lépéseket egyértelműen a gazdasági világválság okozta helyzet idézte elő. Hasonló okokra vezethető vissza a tagdíj összegének csökkentésére vonatkozó javaslat is, amit végül elvetettek, viszont bevezették a tagsági díj havonkénti levonási, – illetve nyugdíjasok esetében – befizetési rendjét.386 A mozival ezekben a hónapban meglehetősen sokat foglalkoztak, mivel a nézőszám a „példa nélkül álló alacsony ár ellenére” sem növekedett. A magyar filmgyártás visszaesett, és ráadásul a filmek gyakran kaptak negatív kritikát: a „kár volt megnézni” kategóriába sorolták őket. Ennek megelőzése érdekében a vezetőség elhatározta, hogy megelőző kritikával illeti a vetítésre szánt filmeket, hogy a mozilátogatók csalódottságát csökkenteni tudja. „Ha a mi közönségünk zömének megfelelő filmek

kellő mennyiségben nem fognak rendelkezésünkre állani, akkor redukálni fogjuk heti előadásaink számát, vagy átmenetileg bezárjuk mozinkat, de abszolút gyenge – kritikánkban azonban feldicsért – képeket hozni nem fogunk”.387 Az 1932. évi nyár egyetlen újításának az számított, hogy megteremtették a mozijegyek elővételének telefonos feltételrendszerét Az új őszi idényben azon fáradoztak, hogy szeptembertől ismét fel tudják venni a ritmust, és néhány szabálymódosítással segíteni a további működést. Szigorították a mozibelépés szabályait, a ruhatár használatát, és egyben racionalizálták a különféle kedvezmények igénybevételének lehetőségeit is. 384 Országos Tiszti Kaszinó-Lap III. évfolyam, 1931 szeptember, 5 o http://hu.wikipediaorg/wiki/Magyar filmm%C5%B1v%C3%A9szet (A letöltés ideje: 2014 04 09) 386 Hadtörténelmi Levéltár 628/1932 OTK. 387 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IV. évfolyam, 1932 április, 11 o

385 139 140 A kaszinó vezetősége novemberben úgy döntött, hogy a nehéz gazdasági viszonyokra való tekintettel a „Mozi-meghívók” árát 2 pengővel leszállítja, reménykedve abban, hogy a látogatottsági szint csökkenése így megáll, illetve az intézkedés esetleg némi javulást is eredményez. Az árcsökkentéssel együtt azonban szigorításra is szükség volt, ugyanis beígérték, hogy a meghívó átruházása esetén a tiltást be nem tartó meghívó tulajdonosát véglegesen törölni fogják a vendégek soraiból. Decemberben arra ösztönözték a mozilátogatókat, hogy váltsanak havi bérletfüzetet, mert így a felemelt helyáru előadások is csak 60 fillérbe kerülnek. A fentiek alapján érezhető, hogy a frissen bevezetett hangosfilmvetítés ellenére az eddig jelentős bevételt termelő mozi is anyagi gondokkal küzdött, amin először a helyárak emelésével, később pedig annak csökkentésével, majd a vetítési alkalmak

„ritkításával” próbáltak úrrá lenni, sikertelenül. A mozi vezetése bármennyire is törekedett arra, hogy a belépők árait alacsony szinten tartsa, 1933 tavaszán mégis arra kényszerült, hogy a premierfilmek vetítésekor árat emeljen. A bérletjegy-füzettel rendelkezőket azonban ez a normál napokon nem érintette.388 A ’33-as nyári felújítási munkálatoknak köszönhetően őszre új kazánt állítottak működésbe, amivel gazdaságosabb és hatékonyabb fűtést tudtak biztosítani. A színpad modernizálásán túl, gondot kellett fordítani a tető felújítására, és egy úgynevezett „mozi társalgó” létrehozására is, ahol a vendégek kényelmesen várakozhattak a mozi kezdetéig. Mindebből érzékelhető, hogy ez a nyár már bizonyos anyagi stabilitást hozott, ami pozitív hatással bírt az új évad tartalmi, szakmai tevékenységére is, ami a mozi vonatkozásában illetve annak reformjában szintén jól kitapintható. A nyár

folyamán kialakított előkelő mozikörnyezeten túl, modernizálásokat és technikai tökéletesítéseket hajtottak végre, ami tiszta hangzást, jobb minőségű és nagyobb méretű vetített képet eredményezett. A vetítési napok számát megnövelték és bevezették az úgynevezett „félárú délutáni mozielőadásokat” is. Ez utóbbiakon túl, két esti előadást is tartottak. A filmek kiválasztására fokozott hangsúlyt fektettek, és csak olyan filmeket mutattak be, amelyek az előző évi felemelt helyáru filmekkel egyenértékűek voltak. Mindezt úgy tették, hogy a felemelt helyáras előadásokat megszűntették. Így a Tiszti Kaszinó mozija ettől kezdve „filléres elite – mozinak nevezhető”.389 A törekvésük az volt, hogy a legjobb filmeket a premier mozik után azonnal bemutathassák. A belépésre azonban – kedvezményes utalvánnyal és a napi jeggyel egyaránt – csakis a tagsági vagy a családi igazolvány, illetve a mozimeghívó

felmutatásával nyílt 388 389 Országos Tiszti Kaszinó-Lap V. évfolyam, 1933 február, 4 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap V. évfolyam, 1933 szeptember, 17–19 o 140 141 lehetőség. Az utalványfüzetet váltók 20%-os kedvezménnyel, 50 fillérért mozizhattak A kedvezményeket ettől az évtől kiterjesztették a ludovikások és a reáliskolások jegyáraira is. Ezzel párhuzamosan könnyítettek a mozimeghívók igénylési rendszerén is, mert ezen túl annak megszerzéséhez már csak egy kaszinó tag ajánlására volt szükség. Ráadásul a meghívó árát 2 pengőről 1 pengőre csökkentették. Ésszerű lépésnek ítélhető az is, hogy a mozihoz tartozó trafikot és büfét saját kezelésbe vették, ezzel is tovább növelve nem csak a komfortot, de a bevételt is.390 A kaszinó vezetősége 1934-ben elhatározta, hogy az un. „közepes minőségű mozi darabokat” ezen túl nem vetítik le, mivel a közönség főként az elsőrendű művészi filmek

iránt érdeklődik. Ezt a döntést az tette elérhetővé, hogy a filmiparban jelentősen megnövekedett a minőségi alkotások száma, így már teljesíthetővé vált a havi 18-19 vetítési alkalom, főként, ha azokat két egymást követő napon is műsorra tűzték. Ennek hatására kissé változtatni is kellett a vetítési napokon, amelyek ezen túl kedd-szerda, szombat-vasárnap és ünnepnapokra tevődtek át. A minőségi alkotások kölcsönzési díja azonban magasabb volt, így arra kényszerültek, hogy ismét bevezessék a felemelt helyáras (csillagos) mozinapokat, bár a plusz költség csak 10 fillért jelentett előadásonként.391 Az 1934-es évtől a sima mozimeghívókért 1 pengőt, és un. felülbélyegzés esetén további 1 pengőt kellett fizetni egy évre Ebben az esetben a belépő nem csak a moziba, hanem az ismeretterjesztő előadásokra, táncösszejövetelekre és -estélyeken való részvételre is feljogosította tulajdonosát. 392 Április

23-ától kezdődően – a rendkívüli melegre való tekintettel – a szombati mozielőadásokat szüneteltették. Kárpótlásként, a máskor szokásos 3 havi nyári szünet helyett, ebben az évben csak 2 hónapos moziszünetet tartottak. Ugyanakkor elkezdték a megoldást keresni a levegő mesterséges hűtésére, ami hamarosan meg is valósult.393 A bónusznak számító június hónapban csak vasárnaponként tartottak ugyan előadást, de akkor egymást követően két nagyfilmet is bemutattak, mégpedig a rendes helyárak megtartásával.394 A kaszinó a nyári szünet időszakában egy lifttel gazdagodott, amit a mozgásban korlátozott személyek részére állítottak üzembe, kezdetben 6 filléres díjért cserébe. Szintén a nyár „vívmánya” volt a ruhatárak elhelyezésének racionalizálása. Az új helyszínek lehetővé tették 390 Országos Tiszti Kaszinó-Lap V. évfolyam, 1933 szeptember, 23–24 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap V. évfolyam, 1934

január, 22–24 o 392 Országos Tiszti Kaszinó-Lap V. évfolyam, 1934 január, 25 o 393 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VI. évfolyam, 1934 május, 27–28 o 394 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VI. évfolyam, 1934 június, 24–25 o 391 141 142 az egyirányú forgalmat, ami csökkentette a torlódást. A nyár folyamán karba helyezték a földszinti éttermeket, és a mozipénztárakat most már valóban a földszintre telepítették. 395 A mozi tökéletesítésére a nyár folyamán 5500 pengőt áldoztak, aminek eredményeként a gépházat modernizálták és a vetítővásznat is nagyobbra, illetve újra cserélték.396 A júniusban bevezetett újítást, miszerint a moziban előadásonként két nagyfilmet mutattak be, ősztől egy kicsit módosították, mert az eredetileg háromórás előadást két és fél órára csökkentették, és bevezették az úgynevezett. „tarka műsort” Ez 5–6 színes, ismeretterjesztő, zenés, énekes, táncos, sporttal foglalkozó

rövidfilmet jelentett, amit híradóval egészítettek ki. Ősztől a mozihelyárak is emelkedtek, illetve a nyomott árakat valamint az utalványfüzeteket megszüntették, és visszatértek a régi árakhoz. Ez azonban nem tartott sokáig, mert a mozihelyárakat a jelentős látogatószám-emelkedés miatt novembertől ismételten mérsékelni tudták.397 Nagy vívmánynak számított az is, miszerint a filmforgalmazó vállalatokkal kötött eredményes megállapodásoknak köszönhetően biztosítani tudták, hogy a kaszinó mozija az úgynevezett utánjátszó filmszínház utáni 3. héten már vetíthette az új filmeket Pontosabban, a moziévadban megjelenő 280 filmből 120-at.398 A takarékossági intézkedések eredményeként a pozitív változások először 1933 nyári hónapjaiban váltak érzékelhetőekké. A régebben szokásos nyári felújítási munkálatok ismételt beindításából érezhetővé vált, hogy a kaszinót ért krízis – a központi akaratnak és

támogatásnak köszönhetően – a végéhez közeledik. A színpad új technikai eszközökkel való felszerelése, az épület tetőszerkezetének felújítása, valamint a „modern és előkelő mozi környezet” kialakítása a tagok kényelmét és komfortérzetük emelését szolgálták. Ennek köszönhetően az 1934/35-ös évad kezdéséhez már lényegesen kulturáltabb körülmények között nyílt lehetőség. A fejlődés biztos jelének, illetve az 1935-ös év egyik újításának és jelentős fejlesztésének számított egy újabb személyfelvonó létesítése és üzembe helyezése. A személyi liftet 6 fillér ellenében vehették igénybe. Ma már érdekesség, de csakis felfelé szállított embereket. Természetesen az OTK filmszínháza is fejlődött, mert ettől kezdve a bemutató utáni első-második héten vetítette a filmeket, amivel további előnyöket ért el, és csábította a közönséget. Az új vetítési szisztéma megvalósításához

azonban feltételként jelentkezett, hogy alkalmazkodni kellett a többi budapesti mozihoz. Ennek köszönhetően januártól a kezdési időpontok délután 4; 6; és 8 órára változtak, valamint egységes helyárrendszert kellett bevezetni. A tagok azonban továbbra is kedvezményben részesültek, 395 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VI. évfolyam, 1934 szeptember, 8 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap VI. évfolyam, 1934 szeptember, 13 o 397 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VI. évfolyam, 1934 november, 28 o 398 Uo. 29 o 396 142 143 illetve az egységes utalványrendszer bevezetése is kedvezményeket biztosított a családtagok és a vendégek részére. Annak érdekében, hogy jobban megismerhessék a mozilátogatók véleményét illetve igényeit, mozibizottságot hoztak létre.399 A folyamatosan fejlődő „kaszinó-mozi” részletes programjának, illetve vetítési rendjének ismertetése vonatkozásában – hasonlóan a többi budapesti mozihoz – áttértek a

napilapokban való közzétételre. Ezt követően a következő újságok közölték a kaszinó műsorát: Nemzeti Újság, Magyarság, Új Magyarság, Függetlenség, Pesti Hírlap, valamint a 8 órai Újság. A Kaszinó-Lap csak rövid bemutatást adott a vetítendő filmekről, valamint a megjelent filmkritikákról. Előfordultak olyan esetek is, amikor a mozit nem normál vetítésekre, hanem zártkörű rendezvények megtartására vették igénybe. Erre példa a következő korabeli hír: A Nemzetközi Klub április 27-én a Tiszti Kaszinó zártkörű filmszínházában összejövetelt rendez, amelyen bemutatásra kerül „Budapest Fürdőváros” és a „Haláli” c. propaganda film Utána Szviezsényi Zoltán, a Gyógyhelyi Bizottság igazgatója, „A magyar idegenforgalom fejlődésének új irányai”, és Lipovniczky Pál külügyminisztériumi sajtóelőadó „Hogyan nem szabad az idegenekkel bánni címmel tart előadást.”400 Május 20-ától a

mozielőadások számát heti két alkalomra csökkentették, amit a nyári szabadságolásokkal és a nyári melegre való hivatkozásokkal indokoltak. A moziévad június 10-én befejeződött, és a vetítés szeptember 1-jéig szünetelt.401 Szeptembertől azonban utánjátszó filmszínházként kezdett működni, a filmeket közvetlenül a premier filmszínházak után – megelőzve a többi mozit – mutatták be. A nyári fejlesztéseknek köszönhetően a mozi ismét megújult és fejődött. A jegyárakat nem változtatták, bízva a látogatottság növekedésében,402 ami nem is maradt el, és a mozi folyamatos működés mellett egyre csak erősödött. A következő, 1936-os év első felében utánjátszó moziként, ezen szisztéma szerint dolgoztak. A nyári hónapokban szokásos moziszünet, ebben az évben június 15-étől egészen szeptember 6-áig tartott. A szünet nem csak a mozira, de a kaszinó valamennyi programjára is vonatkozott.403 A nyár folyamán

ismét jelentős ráfordításokkal tökéletesítették a moziüzemet. A régiek mellé „Magas frekvenciájú új hangszórókat és vetítőtükröket szereztünk be.”404 – szólt a 399 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VII. évfolyam 1935 január 1 1 szám, 29, 31, 32 o MTI hírarchívum 1920-45. MOT 1936 április 25 2 o http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2014 04 29) 401 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VII. évfolyam 1935 június 1 és 15 11-12 szám, 17 o 402 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VII. évfolyam 1935 szeptember 1 és 2 szám, 7–8 o 403 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IX. évfolyam 1936 június, 6 szám, 9–10 o 404 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IX. évfolyam 1936 szeptember, 1 szám, 24 o 400 143 144 korabeli jelentés. A vetítések kezdési időpontja azonban szeptembertől ismét megváltozott „Technikai okokra tekintettel, valamint azért, hogy látogatóink részére, kiknek szolgálati elfoglaltsága ½ 3-ig tart,

lehetővé tegyük az első mérsékelt helyáras előadás látogatását, az első előadást ½ 5, a második és harmadik előadást ½ 7, illetve ½ 9 órakor kezdjük.” 405 (A döntést az 1936-ban kiadott új filmrendelet is szükségessé tette – P. F) A helyárakat változatlanul hagyták, és továbbra is érvényben maradt az egységes utalványrendszer. Az 1934 óta a Tiszti Kaszinó Zártkörű Filmszínháza nevet viselő intézményben 1935. január 1-jén vezették be az egységes utalványrendszert, ami bizonyítottan bevált, és sokáig érvényben maradt.406 1937-ben a mozi június 13-tól szeptember 15-ig vetítési szünetet tartott Azonban arról értesítették a mozilátogatókat, hogy „a Kormányzó Úr Őfőméltósága olaszországi és bécsi, továbbá Miklós szövetségi elnök és az olasz királyi és császári pár budapesti látogatását; az angol király koronázását; a Hindenburg pusztulását stb. közlő híradókat folyó hó 14-én 18

órai kezdettel 30 filléres helyárak mellett ismét bemutatják, hogy azokat azok is láthassák, akiknek annak idején nem volt azt alkalmuk megtekinteni”.407 A mozi az új évadban is „utánjátszó” moziként működött. A nyár folyamán a mozigépeket teljesen átalakították és az akkori technika legújabb találmányaival tökéletesítették, majd a mozigépet hamarosan un. hangversenygéppé alakították át A vetítési idényben az előadások ½ 5, ¾ 7, és 9 órakor kezdődtek. A helyárakat – a filmkölcsönzési díjak emelkedése ellenére – változatlanul hagyták.408 Az elnökség 1939-ben is lehetőséget biztosított arra, hogy a kaszinótaggal közös háztartásban élő hozzátartozók (feleség, gyermek, szülő, nagyszülő, nőtestvér (!), stb.) a mozielőadásokon, különféle összejöveteleken, valamint a tudományos előadásokon részt vehessenek. Ehhez csupán un „családi igazolványt” kellett kiváltaniuk, amihez az érintettek

ingyenesen juthattak hozzá. Ennek beszerzéséhez mindössze egy fényképre, és az ehhez tartozó igénylőlap kitöltésére volt szükség.409 Az igazgatóság a vendégek részére is biztosított állandó meghívót. Az egyik fajtával (a rózsaszínűvel) csak a mozielőadásokat lehetett látogatni. Ez a meghívó egy naptári évre szólt, és ingyenesen lehetett igényelni. A másik fajta, az úgynevezett sárgaszínű meghívó a kaszinó egyéb összejöveteleire is érvényes volt, továbbá a belépőjegyes rendezvényekre szintén kedvezményt biztosított. Az ilyen fajtájú meghívók igénylésére csak a rendes tagoknak volt 405 Uo. Országos Tiszti Kaszinó-Lap IX. évfolyam 1937 január, 5 szám, 24–25 o 407 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IX. évfolyam 1937 június, 10 szám, 21 o 408 Országos Tiszti Kaszinó-Lap X. évfolyam 1937 szeptember, 1 szám, 27 o 409 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939 január, 5 szám, 9 o 406 144 145

lehetőségük. Az elbírálásnál az egyik legfontosabb szempontnak a leendő vendég társadalmi állása számított, ám bizonyos esetekben (pl. hajadon hölgyek, elvált asszonyok, egyetemisták esetében) a szüleik társadalmi állásáról is nyilatkozniuk kellett. Az igénylési laphoz az éves meghívó esetén csak egy fényképet kellett csatolni, míg a sárgaszínű meghívó esetében 2 pengőt is be kellett fizetni. A kiadott meghívókat aztán évente ún felülbélyegzéssel érvényesítették.410 A kaszinó mozija az 1939. év nyári szünete után szeptember 3-ától ismét várta vendégeit Az előadások ½ 5-kor, ¾ 7-kor és 9 órakor kezdődtek. A helyárak minden előadáson továbbra is egységesek maradtak.411 A világháború kitörése után a kaszinó programjait továbbra is rendszeresen megtartották, így a mozielőadásokat is. A sajátosság csupán abban állt, hogy időnként az aktuális, háborúról szóló filmeket is levetítették. 1941

márciusában a mozi különleges előadásra invitálta közönségét, ugyanis 12-én és 14-én, Budapesten elsőként vetítették „A nyugati háború” – Magyarországon addig még nem látott – című filmet, amelyben azt láthatták, hogy a német csapatok hogyan foglalták el Hollandiát és Luxemburgot, illetve, miként nyomulnak hatalmas erővel előre Belgiumban.412 Szintén háborús téma volt a vásznon 1942 májusában, amikor „Járőr” címmel egy japán háborús filmet mutattak be. Az eredeti japán felvételeket német nyelvre szinkronizálták. Természetesen ezeket a filmeket zárt körben vetítették, és azokat csak a kaszinótagok, valamint a külön meghívottak láthatták.413 A kaszinó vendégei nem túl sokat törődtek a világpolitika eseményeivel, mintha semmi sem történt volna, a bridzstanfolyamok és a mozielőadások továbbra is az érdeklődés középpontjában maradtak, és a leglátogatottabb programoknak számítottak. Talán az

tűnik fel nekik, hogy az időközben kialakult papírhiány miatt 1942 februárjától a mozi műsora és ajánlója már csak a székházban elhelyezett plakátokon olvasható, a Kaszinó–Lapban nem.414 Megingathatatlan optimizmusról szerezhetünk tudomást egy 1942 őszi beszámolóból is: „A mozit a nyári szünetet követően szeptember közepén – az építkezések befejezése után – ismét megnyitottuk. Az előadások ½ 5, ¾ 7 és 9 órakor kezdődnek A helyárak minden előadáson egységesek maradtak. Aki utalványt vásárol, 15 fillér kedvezménnyel honoráljuk előadásonként”.415 410 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939 január, 5 szám, 15–16 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939 szeptember, 13 szám, 39 o 412 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIII. évfolyam 1941 március, 3 szám, 1 o 413 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIV. évfolyam 1942 május, 5 szám, 1 o 414 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIV. évfolyam 1942 február, 2

szám, 19 o 415 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIV. évfolyam 1942 szeptember, 9 szám, 21 o 411 145 146 1943 elején a vizslaidomító tanfolyam és a vizslaverseny tapasztalatainak fontosságát hirdető felhívásokkal párhuzamosan megjelenik az aktuális mozimeghívók érvényesítésére vonatkozó rendszabály is. Ebben azonban már olvasható egy eddig nem szereplő, sokat sejtető mondat: „Új meghívók kiállítása ajánlási űrlapon történik. A meghívó származását (házasoknál házastársáét is) nagyszülőig bezárólag születési- és házassági anyakönyvi kivonatokkal, valamint a társadalmi állást és tanulmányi végzettséget megfelelő okmányokkal kell igazolni.”416 A mozival kapcsolatos utolsó hirdetésben arról tájékoztatják a nagyérdeműt, hogy a mozijegyek árai is emelkedtek. A földszinti páholyülések 2 pengő 50, egyéb ülőhelyek 1 pengő 80, utalvánnyal 1 pengő 50 fillérbe kerülnek.417 IV./4 Bálok, estélyek,

hangversenyek, koncertek, tánc és szórakozás A tudományos és ismeretterjesztő előadásokon, valamint a mozivetítéseken túl a hét többi napján úgynevezett vigalmi rendezvényeket, bálokat, zenés estélyeket, koncerteket, színházi előadásokat látogathattak az érdeklődők. Nem csak a tudományos ismeretterjesztés, hanem általában a pezsgő báli élet is a közelgő farsang időszakában kezdődött. Ennek egyik szép példája az 1929. február 9-ére meghirdetett táncestély, amely az arcképes igazolvánnyal rendelkezők részére díjtalanul, a meghívóval rendelkező vendégeknek 3 Pengő befizetésével volt látogatható. A fényes külsőségek között lezajlott jelmezes estélyen közel 1500 vendég szórakozott reggelig. „Pontosan 9 óra 30 perckor érkezett a Kormányzó Úr Ő Főméltósága és neje, akik a gyönyörűen feldíszített színpadi emelvényen foglaltak helyet magas rangú tábornokok között.” A bál hangulatát felváltva

cigányzene (Soványka cigány és bandája), illetve az 1. honvéd gyalogezred zenekara, míg a kisdíszteremben a Kaszinó szalonzenekara, az első emeleti zeneteremben pedig zongora biztosította. 418 A vidám szórakozást voltak hivatottak biztosítani az úgynevezett szombatesti családi táncösszejövetelek is, amelyeket január elejétől kezdve minden szombaton – kivéve a színházi estéket és a jelmezestélyt – megrendeztek. Ezeket a rendezvényeket általában a II emeleti díszteremben tartották, ahol a programot gyakran műkedvelői előadásokkal is kiegészítettek. A kaszinótagok részvétele itt is ingyenes volt. Vendégek csakis a tagok társaságában léphettek be a rendezvényre 1 Pengő befizetésével. Kezdetben a zenét a mozi zenekara szolgáltatta A 416 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XV. évfolyam 1943 január, 1 szám, 11–12 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap XV. évfolyam 1943 október, 10 szám, 20 o 418 Országos Tiszti Kaszinó-Lap I. évfolyam,

1929 március, 1 o 417 146 147 rendezvények népszerűsége folyamatosan nőtt, és hamarosan külön rendezőket kellett felkérni, akik gondoskodtak a műfajok helyesnek ítélt arányairól.419 A kaszinó építésekor gondoskodtak róla, hogy az intézményben legyen lehetőség színházi előadások megtartására is. Ennek egyik szép példája volt a február 23-án rendezett est, az Andrássy úti Színház, a Belvárosi Színház és a Városi Színház művészeinek közreműködésével. Az est repertoárját képezték a „Báróné tekintetes asszony” című darab, majd különféle operák, sanzonok, műdalok és tréfás magánszámok. Természetesen a színházi estre való belépés feltételeit ebben az estben is külön szabályozták.420 1929. március 2-án hangversenyt rendeztek, amelynek lebonyolításával Szeghő Sándor törzskarmestert bízták meg. Az estélyen kizárólag „elsőrangú” hivatásos művészek – köztük a m. kir 2 honvéd

gyalogezred zenekara – léptek fel Az esti hangverseny után a szombatesti táncösszejövetelt is megtartották, de most a II. emeleti kisdíszteremben Szintén jelentős kulturális eseménynek számított az úgynevezett áprilisi „Idényzáró Est”, amely egy szimfonikus zenekari hangversenyből, majd egy nagy tavaszi divatrevüből állt. A hangversenyen közreműködő művészek között találjuk Stefániai Imre zongoraművészt, spanyol királyi kamaraművészt, Felvinczi Takách Alice hegedűművésznőt, Szabó Ilonka énekművésznőt, valamint a Székesfővárosi Zenekart, amit Bor Dezső karnagy vezényelt. Az igényesen összeállított program után Costan Cia táncművésznő bemutatta a Huszártoborzót, majd a Keleti tánc című produkcióját. A divatrevü sikeréről Klimkó Anna Váci utcai divatháza gondoskodott, ahol bemutatták a párizsi divatszalonok legújabb kollekcióit. Az est művészeti rendezője Novágh Gyula népművelési felügyelő volt, a

főváros vasárnapi vigadói hangversenyeinek főrendezője. Az éjfélig tartó idényzáróról a következőt olvashatjuk: „Ennek az estnek fényes sikere egyúttal komoly bizonyítéka a tisztitársadalom (sic!) őszinte művészetszeretetének és hozzáértésének.”421 A siker olyannyira megnövelte a kaszinótagok Székesfővárosi Zenekara iránti érdeklődését, hogy a vezetőségnek lépéseket kellett tennie, és megállapodnia a vigadói hangversenyek kaszinótagok általi látogatása ügyében. „Értesítjük a Kaszinó tagjait, hogy e hangversenyekre a tagsági jegy felmutatása ellenében úgy a tagok, mint azok családtagjai részére kedvezményes jegyet ad a főváros Népművelési Bizottsága.”422 419 Országos Tiszti Kaszinó-Lap I. évfolyam, 1929 február, 15 o Kaszinótagok: tagsági igazolványaik; azok családtagjai családi (jóléti) igazolványaik felmutatása ellenében, a 16. sorig 2 pengőért, a 17 sortól a 34 sorig, valamint a pamlag-

és páholyülésekre 1 pengőért válthatják meg Vendégek meghívójuk felmutatása ellenében a 16. sorig 3 pengőért, a 17 sortól a 34 sorig, 2 pengőért Országos Tiszti Kaszinó-Lap I. évfolyam, 1929 február, 27 o 421 Országos Tiszti Kaszinó-Lap I. évfolyam, 1929 május, 2 o 422 Országos Tiszti Kaszinó-Lap I. évfolyam, 1929 május, 12 o 420 147 148 A nyári szünet alatt a felújítási és átalakítási munkálatok során a színpadot jelentősen megnagyobbították, így az új évadban már lehetővé vált „rendes” színházi előadások megtartása is. Megállapodást is kötöttek a Nemzeti Színház igazgatójával, Dr Hevesi Sándorral, havi 1-2 előadásuk kaszinói megtartásáról. A színpadot szeptember 20-án adták át ünnepélyes keretek között. „Új színpadunk szimfónikus zanakari emelvényül is szolgálhat, valamint elsőrangú keretet képez vetítéshez is.”423 A szeptemberben elkészült színpadot október 19-én adták át,

amelynek apropóján ekkor mutatták be a Nemzeti Színház művészei Bisson: >>Válás után<< című vígjátékát. Az előadás előtt Szakváry Emil nyá. tábornok, az egyesület alelnöke méltatta az eseményt A beszámolóban olvasható: „Már fél ötkor megtelt a hatalmas nézőtér az előkelő közönséggel. Az előadás előtt, valamint a szünetekben a Kaszinó zenekara hangversenyezett, Bertha István karnagy már jól ismert, kitűnő vezénylése mellett. A Nemzeti Színház művészeinek teljesítményéről, úgy hisszük, szükségtelen külön dicséretet mondanunk.”424 Az előadó-művészet mellett a képzőművészetet is pártfogásba vették. Arról nyilatkoztak, hogy „Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat többszörösen kitüntetett tagjaiból alakult csoport a müncheni Kunstverein mintájára egy állandó kiállítás létrehozását határozta el, és azt november 1-jén az OTK épületében >>Kis-szalon<<

címen megnyitja.”425 Az állandó kiállításon az anyag folyamatosan változott, de csak nívós alkotások jöhettek számításba, amiket mérsékelt áron meg is lehetett vásárolni. November 23-án folytatódott a Nemzeti Színház művészeinek vendégjátéka. Zsúfolásig telt ház mellett adták elő Bajor Gizi és Uray Tivadar főszereplésével Dario Niccodemi „Hajnalban, délben, este” című kedves szerelmi játékát. November 16-án a 32-esek szoborbizottsága hősi estélyt szervezett, amelynek bevételét a fővárosban felállítandó 32-es hősi emlékszobor megvalósítására szánták. A műsort Lóránt Vilmos, a Városi Színház főrendezője állította össze. „A hősi-est fényes sikerével is bebizonyította, hogy mily szeretettel adózik volt háziezrede dicsőséges emlékének!”426 Az év utolsó hónapjában elsőként a gyermekeknek kedveztek, amikor a Mikulás-est keretében a Gyermek Színház tagjai bemutatták a János vitéz című

operettet. Ennek folytatásaként december 14-én Karácsonyi Színházi Estet rendeztek a Nemzeti Színház művészeinek meghívásával. A gyermekprogramok után elsőként 21-én a Tiszti Vívóklub rendezett vidám estélyt, majd december 31-én nagyszabású szilveszteri kabaréműsort és 423 Országos Tiszti Kaszinó-Lap I. évfolyam, 1929 október, 14 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap I. évfolyam, 1929 november, 16 o 425 Országos Tiszti Kaszinó-Lap I. évfolyam, 1929 november, 21 o 426 Országos Tiszti Kaszinó-Lap I. évfolyam, 1929 december, 16 o 424 148 149 elegáns divatrevüt szerveztek fővárosi művészek közreműködésével. A műsort Lóránth Vilmos, a Városi Színház főrendezője állította össze.427 1930. január 18-án, három magyar egyfelvonásos színművet is bemutattak Jól érzékelteti a kaszinó remek lehetőségeit, – nem beszélve az érdeklődés nagyságáról, – hogy miközben a második emeleten színműveket mutattak be, a

földszinti nagyteremben a Tiszti Vívó Klub táncos műsoros estet tudott tartani anélkül, hogy egymást zavarták volna. Rendszeressé vált, hogy a színházi előadások szüneteiben a – létszámát tekintve megerősített – kaszinó zenekara hangversennyel szórakoztatta a közönséget. A zenekar szakmai színvonalát az 1929 óta alkalmazásban álló Bertha István karnagy személye biztosította. Itt kell megemlíteni, hogy a kaszinó hírnevét tovább öregbítve, a zenekar rendszeres vendége volt a rádió hangstúdiójának is. A rádióban elhangzott hangversenyek nem csak a hazai közönség körében tették népszerűvé a kaszinó zenekarát. A karnagy címére Frederiksen dán zeneszerző is üdvözletet küldött, és kérte a karnagyot, hogy a levelezőlapon felsorolt műveit vegye fel zenekara repertoárjába.429 Ebben az évben vezették be azt, hogy a Bocskay Intézet növendékei, a Ludovikások és a karpaszományosok a belépődíj fizetése alól

mentesültek. Ez a döntés minden bizonnyal összefüggésbe hozható azzal, hogy a kor szellemének megfelelően a tiszttel, tisztjelölttel szembeni társadalmi elvárásokra nagy hangsúlyt fektettek már a képzőintézményekben is. A nevelés részét képezte, hogy a tiszt rendelkezzen mindazon tulajdonságokkal, ami elősegíti, hogy mint magánembert is tisztelni lehessen. „A hivatás és álláskötelmek ” nevű tantárgyuk keretében pl. meg kellett tanulniuk az illemtant, azon belül is fontos elvárásnak számított, hogy a tisztjelölt tudjon viselkedni az étkezdében és a kaszinóban egyaránt. Ennek gyakorlását, elsajátítását segítette az ingyenes kaszinólátogatás lehetősége is. 430 A műkedvelői előadásokkal színesített táncestélyek sikeres próbálkozásoknak bizonyultak. Közülük is kiemelkedően sikeresnek számított egy 1930. február 22-ei rendezvény, ami a megszokott hajnali 2 óra helyett csak 6 órakor fejeződött be. A

nagyszámú érdeklődő miatt nemcsak a kis dísztermet, hanem az első emelet valamennyi helyiségét is meg kellett nyitni. „A kaszinótagok ily módon is megtapasztalhatták, hogy a minőségi szórakozást – minden nagyobb kiadás nélkül – itt az otthonukban is megkaphatják.”431 – olvasható az „önvállveregetés”. 427 Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 január, 1–2 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 március, 4 o 430 Katonai hivatás – tiszti értékrend MH Tanintézeti Főnökség kiadványa 1992. 167–168 o 431 Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 május, 5 o 429 149 150 A gazdasági válság miatt az első kellemetlen vezetői döntést az 1930. évi Tiszti Bál elmaradását illetően kellett meghozni. Szintén, részben a nehéz gazdasági viszonyokkal magyarázható az a felhívás is, ami a táncösszejövetelre érkező hölgyek ruházatára vonatkozott, és amely visszafogottságra intette az

érintetteket. „A fényűzést nálunk kerülni szíveskedjenek!”432 A Tiszti Bál ugyan elmaradt, de a farsangi időszak egyéb programjaiból bőven választhattak az érdeklődők. Február 7-én megtartották a „Nagy Farsangi Estet”, ahol neves komikus művészek (Rátkai Márton, Gárdonyi Lajos, Sík Rezső) és a „honi kozákok” az akkori legjobb 9 magyar férfi vokálénekes zenés, vidám előadással szórakoztatta a közönséget. A február 1-jére kitűzött „Tosca” című operaelőadás is elmaradt, de helyette 15én opera- és balettestet tartottak, ahol a m kir Operaház tagjai (pl Palló Imre) léptek fel Az estélyt Tolnay Pál, az állami színházak főfelügyelője rendezte, akiről azt is tudni kell, hogy ő készítette a kaszinó nagyszínpadának terveit, és az építést is ő vezette.433 Február 21-én mutatták be a gyermekek számára átdolgozott „Bob herceg” című operettet, amit a gyermekművészek előadásában Szentmiklóssy

Gyuláné és Szilassy Béluska rendeztek.434 Talán az év elejei, vagy a farsangi időszaknak köszönhető, de ebben a hónapban a kaszinói élet pezsgésére, fokozatos javulására következtethetünk több szempontból is: az igazgató naptárjegyzetét megvizsgálva látható, hogy a kaszinó február havi rendezvényeinek száma megközelíti a negyvenet. Nem csak a mennyiségi kínálat, de a minőség is javult, amit a látogatói létszámra vonatkozó megállapítások is alátámasztanak. „Már kora délután megtelnek tagjainkkal a különféle klubszobák, melyek nagyobb kényelmet és zavartalanabb szórakozást nyújtanak, mint a zajos, drága és füstös kávéházak.”435 A márciusi hónap a rendezvények számát tekintve jóval szerényebb képet mutat. A kaszinói élet azonban továbbra is meglehetősen mozgalmas, a kaszinótagok pedig aktívak. Ezt támasztja alá, miszerint a kaszinótagok nagy létszáma miatt kénytelenek voltak intézkedni, hogy a

biliárdasztalokat csak kaszinótagok használhassák. A tagság aktivitásának köszönhető az is, hogy a 22-én megrendezett úgynevezett műkedvelők estéjén a kaszinótagok családtagjai mutattak be egy egyfelvonásos komédiát, egy kétrészes bohózatot és egy melodrámát. A 432 Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 február, 8 o Uo. 3–4 o 434 Uo. 5 o 435 Uo. 9–10 o 433 150 151 produkciókban a kaszinó zenekara is közreműködött, majd az est, szokás szerint táncmulatsággal ért véget.436 Ez a hónap sem múlhatott el zene és dal nélkül. Fricsay Richárd vezényletével az 1 honvéd gyalogezred zenekara és a Városi Színház énekművészei sikeres hangversenyt rendeztek a nagyteremben. A március 08-án tartott estély sikeréről az egész városban beszéltek. „A vendégművészek, Földessy Arnold gordonkaművész, Báthy Anna és Darvas Ibolya operaénekesnők szinte elbűvölték a közönséget, akik tapsorkánnal fejezték ki

köszönetüket.”437 Gazdasági válság ide vagy oda, a női divat a viszonyoktól függetlenül az érdeklődés középpontjában maradt. Ezt az igényt volt hivatott kielégíteni az április 12-én este megrendezett úgynevezett „Nagy Tavaszi Divatbemutató”, ahol a legújabb kollekciók bemutatása közben a kaszinó zenekara nem csak az „aláfestő” zenéről gondoskodott, hanem azt követően hangversenyt is adott. November 29-én „Vidám est” címmel újabb művészestet tartottak. A fellépő művészek most is a fővárosi művészvilág kiválóságai közül rekrutálódtak, és remek műsorral szórakoztatták a közönséget. 438 Az év utolsó kiemelt rendezvényeinek a Mikulás- és a Szilveszterestek számítottak. A Mikulás-esten Révész Dezső gyermekművész társulata szórakoztatta a nagyérdeműt, majd este 11 óráig gyermektánc, azt követően pedig a felnőttek hajnalig tartó táncmulatsága következett. Szilveszterkor nagyszabású

kabaré-előadást láthattak a résztvevők neves művészek közreműködésével. Az óesztendőt egy szebb és gazdagabb új év reményében kuplékkal, sanzonokkal, bohóctréfákkal, tombolával és reggelig tartó táncmulatsággal búcsúztatták.439 1931. januártól a családi összejöveteleken bevezették, hogy az évek óta foglalkoztatott tánctanárok, özvegy Endrédy Mártonné és Herensteini Petris Brúnó, az est keretében a tanítványok közreműködésével táncbemutatót tartsanak.440 Az újítás sikeresnek bizonyult, mert a tagság ezt követően igényt tartott a színvonalas táncbemutatókra. 436 Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 március, 3 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 március, 1 o 438 Országos Tiszti Kaszinó-Lap III. évfolyam, 1931 január, 10 o 439 Uo. 3 o 440 Uo. 3 o 437 151 152 Február 14-én reggelig tartó „Álarcos-estet” rendeztek, ahol az álarcok viselése az éjfélig tartó hölgyválasz

időtartamáig a hölgyeknek kötelező volt.441 „Az est hatalmas érdeklődés mellett zajlott „és Budapest legszebb és leglátogatottabb álarcos estélye volt”.442 A farsang végi hangulatba illően egy hét múlva a műkedvelők és hivatásos művészek közreműködésével bemutatták a „Három a kislány” című háromfelvonásos daljátékot. A zenés színdarabot Sík Rezső, a Városi Színház főrendezője állította színpadra.443 A színi előadás remekül sikerült, a rendezvényről áprilisban megjelent beszámolóból kiderül, hogy az amatőr fellépők között többen aktív, és magas rendfokozatú katonák voltak. „Okolicsányi ezredes hadbíró Fschöll papát páratlan rutinnal alakította Rónai főhadnagy tökéllyel játszotta a félszeg Schubertet Nagy László kész színész”.444 Az év eredményes első két hónapja után az igencsak szerény programkínálatot adó márciusi hónapban az ismeretterjesztő előadásokon kívül

csupán egy komolyabb programot szerveztek. Március 7-ére műsoros „Bajtársi-estet” hirdettek, ahol kiváló művészek próza, vers, tánc, zongora, opera és bűvész produkcióiban gyönyörködhettek a vendégek. A rendezvény után a szokásos szombat esti tánc hajnali háromig tartott. Az érdeklődés azonban kivételesen csak közepesre sikerült. „Pedig a változatos, gazdag műsor és a kiváló előadás a legnagyobb látogatottságot érdemelte volna meg”.445 Áprilisban is nagyszabású hangversenyt rendeztek Mozart 175. születésnapja alkalmából A 11-ei programon a m. kir „József Nádor” 2 honvéd gyalogezred zenekara is közreműködött Szeghő Sándor446 vezényletével. A műsor szünetében még divatbemutatót is tartottak, ennek ellenére most sem sikerült a tömegeket becsalogatni, pedig „A közönség távoztában is osztatlan elismerés hangján emlékezett meg e magas színvonalú szép hangversenyről, mely mindannyijuk életében nem

mindennapi élmény volt”.447 Miközben folytatódtak a szombat esti, táncbemutatóval egybekötött családi táncösszejövetelek, decemberben két rendezvénnyel zárták az évet. Az 5-ei Mikulás-esttel és a Szilveszterrel. A Mikulás-est fél hattól este tíz óráig tartott A műsort gyermekművészek 441 Országos Tiszti Kaszinó-Lap III. évfolyam, 1931 február, 4 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap III. évfolyam, 1931 március, 5 o 443 Országos Tiszti Kaszinó-Lap III. évfolyam, 1931 február, 1 o 444 Országos Tiszti Kaszinó-Lap III. évfolyam, 1931 április, 7 o 445 Országos Tiszti Kaszinó-Lap III. évfolyam, 1931 április, 8 o 446 Szeghő Sándor zeneszerző (1874–1956) A budapesti Zeneakadémián képezte magát. A Budai Dalárda karnagya, a budapesti kerületi honvédzenekar főigazgatója. Kamaraműveken kívül zenekari műveket írt (Bor vitéz; Ünnepi nyitány; Hódolati induló), operáját, a Báthori Erzsébetet a budapesti Operában mutatták

be. http://netlexikon.hu/cimszo/szegh%F5+s%E1ndor (A letöltés ideje: 2011 03 22) 447 Országos Tiszti Kaszinó-Lap III. évfolyam, 1931 május, 3 o 442 152 153 adták elő, amit most is Révész Dezső rendezett.448 A kor szellemiségére jellemző, hogy még a Mikulás-est is Papp-Váry Elemérné „Hitvallás” című költeményével vette kezdetét. Az 1932-es év első hónapjának egyik kiemelkedő eseményeként 16-án megrendezték a magyar katona-nótaköltők dalestjét, amelyet dr. Szilágyi Imre az „500 éves magyar dal” előadásainak szervezője és egyben szereplője rendezett. Róla azt kell tudni, hogy 1930 április 3-án Fedák Sárival közösen nagysikerű estet szerveztek Gyulán a népkerti pavilonban, amelynek az ”Ötszázéves magyar dal” címet adták.449 A kaszinói rendezvényen Fráter Lóránt (volt huszár kapitány), Horváth Sándor, Ruttkay Aladár, Móczár Gyula és Náray Antal katona-nótaköltők szerzeményeit mutatták be.450

Nevezett személyek, – akik zömmel jelen is voltak a rendezvényen – szinte mindegyike komoly katonai karrierrel és ismertséggel rendelkezett. Közülük is kiemelkedett Fráter Lóránt és Náray Antal451 A szombat esti táncösszejövetelek jellege ettől a hónaptól kissé megváltozott, ugyanis a rendezvények ezt követően az 1. honvéd gyalogezred Jazz-zenekarának közreműködésével zajlottak, és a helyszíne is a nagy díszteremre változott. A belépők árát továbbra is minimális szinten tartották, ami a kaszinótagoknak 50 fillért jelentett, de a külsősöknek is csupán 2 pengő 50 fillérbe került.452 Az év első hónapját egy jól sikerült álarcos-jelmezes bállal zárták, amely látogatottság tekintetében – a legnagyobb meglepetésre – minden várakozást felülmúlt. A tavasz első hónapja egy színvonalas műsorral kezdődött, melyen a főváros kiváló művészei mutatkoztak be.453 A rendezők azonban nem voltak elégedettek, mivel a

látogatói létszám a közepesnél is gyengébb volt. Az estély nagy anyagi veszteséggel zárult, amelynek eredményeként a vezetőség törölte a következő hónapra tervezett „Műkedvelő estet” is. Úgy tűnik, hogy a leszállított belépőjegyárak sem oldották meg a látogatottsági mutató romlását.454 A több hónapig tartó kihagyás után, az október 1-jén újból megkezdett szombatesti táncösszejöveteleket továbbra is a nagy díszteremben rendezték. Talán ez az egy rendszeres program nem veszített a népszerűségéből. Itt még érvényesülhetett a cél, „hogy a 448 Országos Tiszti Kaszinó-Lap III. évfolyam, 1931 december, 1 o Gyulai Hírlap, 2000. március 31 5 o 450 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IV. évfolyam, 1932 január, 1 o 451 vitéz nárai Náray Antal vezérőrnagy(gyal.) Ópázova, 1893 nov 26 – Budapest, 1973 aug 3 1914–15: m kir. 6 honv gye árkász szak pk, 1915–17: uo segédtiszt, 1917–1920: LA tanár, közben Kassán és

Várpalotán tanár a hadapród iskolában, 1921–22: LA tanár, 1922–24: Hadak. hallg, 1924–26: 1 vdd pk-ság vk szolgálat, 1926–1930: HM VI–I oszt. beo, 1930–35: Hadak hadtörténelem tanára, 1935–39: A HM 3/b, ill a 9 oszt osztályvezetője, 1939–40: HM szárnysegéd., 1940 HM III csop főn 1 h, 1940–42: LHT (Legfelső Honvédelmi Tanács) vezértitkár, 1942 nyugállomány, 1942–44 az MTI és a Magyar Rádió elnöke, 1944 Hadilevéltárba beosztva, 1944. novembertől nyilas internálás, 1946 HM áll ig biz 6923/ig biz „Igazolt”, 1951– 54: kitelepítve Fegyvernekre. Szakály Sándor: A magyar katonai felső vezetés1938-1945 Lexikon és adattár, Ister, Budapest 2001, 250–251. o 452 Uo. 3 o 453 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IV. évfolyam, 1932 március, 1 o 454 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IV. évfolyam, 1932 április, 4 o 449 153 154 kaszinótagoknak, hozzátartozóiknak és vendégeiknek előkelő zárt körben, úgyszólván kiadás nélküli

szórakozást biztosítunk és egyben a bajtársias összetartás szellemét és az előkelő polgári osztállyal kívánatos jó viszonyt ápolhassuk és fejleszthessük.”455 A látogatottsági szintet valószínűleg erősen befolyásolták a visszafogott árak, ugyanis a belépődíjak árai ezekre az estélyekre 2 és 5 pengő között mozogtak. Ezek az összegek nagyjából ma 24006000 Ft körüli összegnek felelnének meg, ami tartalmazta az étkezési költségeket is Így érthető a folyamatos népszerűségük. Novemberben ismét a Nemzeti Színház művészeinek közreműködésével szerveztek műsoros estet. A kínálatban szerepeltek magyar táncok, magyar nóták, palóc tréfák és különféle vidám jelenetek, és a műsor után hajnalig tartó táncmulatság. Az év legutolsó és egyik legszínvonalasabb rendezvényét most is a Szilveszter-est jelentette. A műsorban szereplő művészek között olyan neveket találunk, mint Vaszary Piri és Pethes Sándor. A

műsort követően köszöntötték az újévet, majd reggel 6 óráig tartó táncmulatság következett.456 Az 1933. év szórakoztató estélyei közül az első kiemelt rendezvény a február 25-ei álarcos jelmezes est volt. A reggelig tartó mulatság sajátossága volt, hogy a hölgyek hajnali 1 óráig – a hölgyválasz időtartamáig – most is kötelesek voltak álarcot viselni.457 Február 17-én a Nyugdíjas Katonák Országos Szövetsége (NYUKOSZ) is művészestélyt rendezett, amelynek célja az özvegyek és árvák megsegítése, támogatása volt. A sikeres, bevétel-orientált műsoros esten neves és közkedvelt művészek léptek fel, akik közül meg kell említeni Fedák Sári, Báthy Anna és Fricsay Richárd nevét.458 Március 3-án fontos eseménynek adott otthont a kaszinó díszterme. Az 1932-ben létrehozott Országos Liszt Ferenc Társaság a nemzeti zene ápolására, illetve a zeneszerző műveinek népszerűsítésére 1933-tól hangversenyeket

szervezett, sőt ebben az évben a zongoraművészek első nemzetközi Liszt Ferenc versenyét is meghirdette. Nagy megtiszteltetésnek számított, hogy ennek az országos hírű rendezvénysorozatnak – amit a Magyar Rádió élőben közvetített – a tiszti kaszinó lehetett a házigazdája. A koncert előtt a kaszinó elnöke mondott köszöntőt, majd Papp Viktor erdélyi származású zenekritikus, a Magyar Rádió zenei tanácsadója olvasta fel Liszt Ferencről írt gondolatait. A m kir Operaház művészei által bemutatott művekhez a kísérő zenét a m. kir Mária Terézia 1 honvéd gyalogezred zenekara szolgáltatta Fricsay Richárd dirigálásával. Az est rendezéséért 455 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IV. évfolyam, 1932 október, 4 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap V. évfolyam, 1933 január, 1 o 457 Országos Tiszti Kaszinó-Lap V. évfolyam, 1933 február, 1 o 458 Uo. 3 o 456 154 155 vitéz Csics Pál alezredes, az egyesület ügyvezető igazgatója volt

felelős. Az eseményről büszkén hirdették, hogy az előkelő közönség előtt lezajlott nagysikerű rendezvény bevételéből „a Kormányzó Ő Főméltósága vezetése alatt álló segélyakciót támogatjuk.”459 Ez az év nem bővelkedett rendezvényekben, mert márciustól decemberig szinte alig történt valami fontos. Ennek minden bizonnyal a gazdasági válság magyarországi elhúzódása lehetett az oka. A Mikulás-est azonban most is színvonalas volt, amelynek műsorát Dr Patakfalvi Kerestély István, népszerű nevén „Pista bácsi”, a Magyar Rádió ismert mesemondója, a Jó Pajtás című gyermekújság szerkesztője rendezte. A korábbi hasonló jellegű megállapításomat erősíti, – miszerint még a gyermekműsorok is erős nemzeti tartalmat hordoztak – hogy a műsorok első számaként elhangzó Himnusz és a bemutatott irredenta jelenetek szinte elvárásnak számítottak a műsor összeállításakor. Ugyanez figyelhető meg a decemberi

Karácsonyi Gyermekmatiné műsorának tematikájában is, hiszen a 15 műsorszám közül most is az első a Hymnusz (sic!) volt, és most is volt egy Pista bácsi által írt irredenta jelenet „Erdélyben” címmel.460 A programokban nem túl gazdag év után a következő esztendő már jobbnak ígérkezett. 1934. január 20-án már reggelig tartó „Jelmezes (Dominós) estet” szerveztek, amelyre külön meghívókat is kibocsátottak az olyan vendégek számára, akik nem rendelkeztek mozimeghívóval. Részükre a belépő díja azonban nem kettő, hanem öt pengőbe került461 A január hónapban megkezdődött vidám estélyek folytatódtak. Február 10-én a szombati táncest keretében ismét álarcos-jelmezes szórakozáson vehettek részt az érdeklődők. Az estély a jelmezek felvonulásával kezdődött. A hölgyeknek jelmezben vagy kisestélyiben, az uraknak kistársaságiban, szmokingban vagy frakkban illett megjelenni. A következő megjegyzés azonban

valószínűleg nem volt alaptalan, miszerint „Már most kérjük a közönséget, hogy a jelmezes öltözködésnél a túlságos szabad felfogást és feltűnőséget kerülje. Az OTK e tekintetben ellenőrzést fog gyakorolni.” Szintén nagy jelentőségű eseménynek számított a február 26-án megtartott „Operahangverseny”. Mint legutóbb, ezt az eseményt is élőben közvetítette a Magyar Rádió A zeneszámok elhangzása előtt most Márkus László író, a m. kir Operaház főrendezője, – 1935-től igazgatója – tartott bevezetőt. A teltház mellett lezajlott rendkívül magas színvonalú koncert bevételét ismételten nyomorenyhítő akció javára ajánlották fel. 462 459 Országos Tiszti kaszinó-lap V. évfolyam, 1933 március, 1 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap V. évfolyam, 1933 december, 1 o 461 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VI. évfolyam, 1934 január, 4 o 462 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VI. évfolyam, 1934 február, 1–2 o 460 155

156 Március hónap első programja egy vidám gyermekdélután volt, ahol a már közismert Pista bácsi és az általa szervezett gyermekművészekből álló társulat mutatkozott be, ismételten nagy sikerrel. 1934 március 15-én, első alkalommal tartottak díszelőadással egybekötött megemlékezést a Tiszti Kaszinóban. A műsorban a szólistákon kívül – akik közül többen is tisztek voltak – közreműködtek a 2. honvéd gyalogezred zenekara, valamint a Petris Brúnó tánctanár által vezetett tánctanfolyam növendékei. A közel háromórás műsort nagy érdeklődés övezte, ahol különösen a gyermekek által bemutatott táncok arattak nagy sikert.463 A szombati táncestélyek március 14-én befejeződtek, azonban 28-án nagyszabású társas vacsorát rendeztek, amit zenével, tánccal és bridzsjátékkal színesítettek.464 Az új évad első szombati családi táncösszejövetelét október 20-ára szervezték, ahol a zenét egy elsőrendű

„dsessz-zenekar” (sic!) biztosította. Október végén a Tallini Férfi Dalegyesület 80 tagú dalárdája Gömbös Gyula miniszterelnök előtt tisztelgett. A több nemzetközi díjat nyert együttes remek műsora előtt, ami a magyar Himnusszal zárult, a miniszterelnök köszöntötte a vendégeket, majd „utalt a két nemzet között fennálló rokonságra és barátságra, majd azt kívánta a dalárda tagjainak, hogy úgy érezzék magukat a magyar fővárosban, mint hazájukban.”465 A Mikulás-estet december 7-én tartották Szili-Kováts László, a zeneakadémia gyermekszínház igazgatójának rendezésében. A műsorról érdekes, a kor hangulatát tükröző híradójelenet maradt fenn, amelyben a „Baba Vásár” című táncjáték részletét és a „Mikulás érkezését” sikerült megtalálnom a Magyar Híradó 1934. évi archív felvételei között Az 1934es esztendőt vidám szilveszteri műsorral búcsúztatták A Nemzeti Színház művészeinek

közreműködésével először egy bohózatot láthattak az érdeklődők, majd vidám jelenetekkel, paródiákkal és dalokkal feledtették az óév nehézségeit.466 1935. február 9-én a Zeneművészeti Főiskola nagytermében a katonaírók, -költők, zeneszerzők és -művészek „Magyar Estet” szerveztek, amelynek fővédnöke József királyi főherceg467 volt. A bemutatott művek szerzői között találjuk vitéz Berkó István ezredest, vitéz 463 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VI. évfolyam, 1934 április, 2 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap VI. évfolyam, 1934 május, 2 o 465 MTI hírarchívum 1920-45. MTI 1934 október 30 8 o http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2014 04 29) 466 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VII. évfolyam 1935 január, 1 szám, 1 o 467 Habsburg–Lotaringiai József Ágost főherceg (Erzherzog Joseph August Viktor Klemens Maria von Österreich; Alcsút, 1872. augusztus 9 – Rain bei Straubing, NSZK, 1962 július

6), József nádor apai unokája, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, honvéd tábornagy, felsőházi tag. 1918-ban királyi helytartó, 1919-ben kormányzó, 1936–44-ig az MTA elnöke, a Vitézi Rend emigrációs újjászervezője, és Horthy Miklóst követően annak második főkapitánya. http://hu.wikipediaorg/wiki/J%C3%B3zsef magyar korm%C3%A1nyz%C3%B3 (A letöltés ideje: 2011 02 01.) 464 156 157 Rózsás József századost, vitéz krasznai Krasznay Béla ny. századost Elhatározták, hogy „Az est tiszta jövedelmét a NYUKOSZ özvegy- és árvaalapja javára fordítják.” A rendezőbizottság tagjai között találjuk Gyalókay Jenő ny. tüzérezredest, a MTA tagját, valamint Fricsay Richárd ny. zeneügyi főigazgatót is468 Február 27-én a kaszinó díszterme egy újabb jótékony célú hangverseny helyszínéül szolgált, amelynek bevételét a balatonföldvári templom és iskola támogatására ajánlották fel. A március hónap sem telt el

úgynevezett „nyomorenyhítő akció” nélkül. 469 Ennek keretében 9-én neves művészek közreműködésével egy nagyon színvonalas komolyzenei hangversenyt rendeztek, amelynek fővédnöke a „Főméltóságú Asszony” volt. Az olasz és a magyar részből álló koncerten a m. kir Mária Terézia 1 honvéd gyalogezred zenekara is közreműködött. Ez a hónap a társas élet szempontjából rendkívül mozgalmasnak mondható Rögtön az első napján klubvacsorát, a rá következő napon álarcos estet, majd 9-én hangversenyt szerveztek. Március 15-én – a nemzeti ünnep alkalmából – nagyszabású díszelőadással tisztelegtek, melynek keretében a főszerep a 2. honvéd gyalogezred zenekaráé volt, Sereghy Artúr vezényletével. Március 20-án nagy sikerű bridzsversenyt is rendeztek, amelyen harminchat versenyző vett részt. A népszerű kártyajáték iránti nagyfokú érdeklődés miatt április 10-ére egy újabb versenyt is ki kellett írni. 470

Április 3-án Rákóczi-ünnepélyt szerveztek. Az est a nyitányt követően Markó Árpád alezredes előadásával kezdődött, aki Rákócziról szóló írását olvasta fel. A műsorban a m kir Operaház énekesei és a Nemzeti Színház művészei is felléptek. A keretet adó első és utolsó műsorszámokat a m. kir 1 honvéd gyalogezred zenekara mutatta be Figedy-Fichtner Sándor karnagy vezényletével. Az est bevétele a Rákóczi-szobor létrehozását szolgálta471 468 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VII. évfolyam 1935 február 1 3 szám, 4 o A vizsgált évtized második felére az ország gazdasági helyzete valamelyest stabilizálódott ugyan, ennek ellenére a kaszinóban még mindig nagy gondot fordítottak a takarékosságra. Nem véletlen, hogy az intézménybe járatott lapokat – olvasás után – tovább értékesítették, a tagságot folyamatosan takarékosságra intették, az országosan meghirdettek gyűjtésekhez rendszeresen csatlakoztak, illetve a

különféle kedvezmények biztosításával, valamint az un. „nyomorenyhítő” előadások megszervezésével is a nehéz helyzetűek sorsát próbálták javítani. 1934 után évente több alkalommal is – rendszeressé váltak az olyan nagyszabású koncertek, amelynek bevételét a nyomor enyhítésére ajánlották fel. Egyértelmű az a tény, hogy ezen évek nehéz életviszonyai rendszeres „nyomorenyhítést” igényeltek, amelyhez a Kaszinó e téren végzett rendszeres és tiszteletet érdemlő erőfeszítései dicséretesek, még akkor is, ha csak csepp lehetett a „nyomor tengerében”! Különös hangsúlyt kaptak ezek a próbálkozások azáltal, hogy a „mozgalom” élére személyesen a kormányzó felesége állt, és a hangversenyeken ennek köszönhetően mindenki részt vett, aki számított. Ugyanakkor érdekes ellentmondás, hogy ezeket az időnkénti gesztusokat, rendkívül mozgalmas hónapok, gazdagságot sugárzó klubvacsorák, álarcos estek és

társas élet követte. 470 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VII. évfolyam 1935 március 1-15 5-6 szám, 5 o 471 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VII. évfolyam 1935 április 1 és 15 7–8 szám 1 o 469 157 158 Az október végétől újra beindított szombati táncesték alkalmából folytatódtak a táncbemutatók a kaszinó tánctanárai és tanítványaik közreműködésével.472 1936 januárjában megrendezték az elmúlt évben elmaradt „Katonatiszt zeneszerzők Magyarnóta- és Táncestjét”. A 4-én tartott, két részből álló műsorban bemutatták többek között gróf Fráter Lóránd nyugalmazott huszár kapitány dalait, akiről a Vasárnapi Újság 1909. január 31-ei számában olvashatjuk: „Blaháné után Fráter Lóránd az egyetlen apostola a népdalnak”. Fráter kapitány népszerűsége a tengerentúlra is kiterjedt, ugyanis 1928-ban New Yorkban szintén hallgathatták nagyszerű hegedűjátékát. Rajta kívül meg kell említeni még vitéz Náray

Antalt, aki 1929-ben és 1932-ben is megnyerte az országos dalpályázatot saját verseire írt dalaival, vagy vitéz Peterdy Ferenc és vitéz Jánky Vilmos neveit, illetve Móczár Gyulát. Február 1-jén este 10 órától reggelig tartó farsangi álarcos táncestélyt rendeztek a kaszinó dísztermében. Mivel a rendezvény szombaton volt, a belépés szabályai megegyeztek a szokásos szombat esti táncösszejövetelek szabályaival. A február bővelkedett táncos rendezvényekben, mert 22-én egy újabb nagyszabású álarcos jelmezes estélyt is szerveztek, de ez létszámát és jellegét tekintve jóval nagyobb és színvonalasabb volt, mint az 1-jei.473 A hónap egyik legfontosabb eseményének számított a 26-án 17.30-kor kezdődő hangverseny, amit a kormányzó felesége nyomorenyhítő céllal hívott életre. A műsor most is az 1. honvéd gyalogezred zenekarára épült Az énekszámokat a bécsi és budapesti operaház énekesei, valamint a New Yorki Metropolitan

vendégművészei adták elő nagy sikerrel. Az előadást ismét vitéz Csics Pál alezredes, ügyvezető igazgató rendezte. A nyilvános előadáson számos közéleti személyiség és művészkiválóság is megjelent.474 Az új évad szeptemberben kezdődött, de a szombati táncestélyek csak október 17-én indultak újra. Ezekkel párhuzamosan a bridzs rajongói részére a kis díszteremben játéktermet rendeztek be. Az összejövetelek este 10-től hajnali 1 óráig tartottak Továbbra is szokás maradt, hogy havonta egyszer az estélyeken táncbemutatókat is tartottak.475 Tánccal kapcsolatos hír, hogy ebben a hónapban Petris Brúnó, újszerű kezdeményezésbe fogott: külföldi (berlini) mintára elhatározta, hogy megalakítja az első „Magyar Táncolók Körét”, amelynek küldetéseként a haladó táncosok tánctudásának tökéletesítését tűzte ki célul. A 472 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VII. évfolyam 1935 október, 3 szám 7 o Országos Tiszti

Kaszinó-Lap VIII. évfolyam 1936 február, 2 szám 3–4 o 474 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VIII. évfolyam 1936 március, 3 szám 1 o 475 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IX. évfolyam 1936 szeptember, 1 szám 2–3 o 473 158 159 képzésre olyan párok jelentkezését várta, akik bemutatókon és nemzetközi versenyeken való versenyzést is vállalnának.476 A december 5-ei Mikulás ünnepségen bűvész- és zsonglőrmutatványok, bohóctréfák, színes rajzfilmek színesítették az estét. Az ajándékozás után a Petris Brúnó rendezte „Nagymama a Mikulásról” című színdarabot mutatták be, amiben közreműködtek a tánctanfolyam növendékei is. A rendezvény 20 óráig tartó gyermektáncprogrammal fejeződött be.477 December 31-én a szokásos módon, vidám szilveszter-est keretében búcsúztatták az óévet. A kaszinó elnöksége mindig nagy gondot fordított az öntevékeny, tehetséges emberek segítésére, tehetségük gondozására, bemutatkozási

lehetőségek biztosítására. Ennek számtalan példáját említhetnénk. Ezek közül is különösen érdekes, és említésre méltó, hogy Turányi (Thurner) Géza alezredes, mint a Hadimúzeum akkori parancsnokhelyettese, kedvtelésből műkedvelő nótaszerző is volt. A Kaszinó-Lap januári számában olvasható, hogy az alezredes „6 magyar nótája kottában is megjelent”.478 Sajnálatos, hogy a kotta nem fellehető A február a báli hónapok legfőbb időszakának számított 1937-ben is. Ekkor tartotta a Vitézi Rend is a szokásos Vitézi Bálját. A rendezvénynek nem a kaszinó, hanem a Vígadó épülete adott otthont, de a szervezésből a kaszinó is kivette részét. A rendezvény fővédnökei a kormányzó és felesége voltak, akik személyesen is részt vettek az eseményen. Az exkluzív „magyaros vígasságon” a hivatásos katonáknak illő volt minél nagyobb létszámmal részt venni.479 476 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IX. évfolyam 1936

október, 2 szám 13 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap IX. évfolyam 1936 december 4 szám 1 o 478 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IX. évfolyam 1937 január 5 szám, 10 o 479 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IX. évfolyam 1937 február 6 szám, 11 o 477 159 160 Ebben a hónapban – a farsang jegyében – még egy táncmulatságot tartottak. Február 6-án rendezték meg az évenként szokásos álarcos jelmezes estélyt, amelynek koreográfiája több éve állandónak mondható. Az estély teljesen nyilvános volt, és azon a kaszinó tagjain, illetve azok családtagjain kívül a külön meghívóval rendelkező vendégek is részt vehettek.480 Ez a tavasz sem múlhatott el „nyomorenyhítő hangverseny” nélkül. Április 12-én a kormányzó feleségének kezdeményezésére nagyszabású koncertet rendeztek. A műsorban közreműködött az 1. honvéd gyalogezred zenekara, amit Figedy-Fichtner Sándor törzskarnagy vezényelt. Felléptek az Operaház ének- és

balettművészei is A jelentős érdeklődésre számot tartó és nagy bevétellel kecsegtető előadás 18 órakor kezdődött.481 A tavaszi idény utolsó szombati táncestélyét április 3-án tartották.482 Az eseményen még az eddigi megszokott nagy érdeklődést is felülmúlta a résztvevők létszáma. A jazz-zenekar, a finom ételek és italok mágnesként vonzották a táncolni szerető vendégeket. A táncolni nem, de bridzsezni annál inkább szerető közönség szintén évek óta szinte tódult ezekre a táncbemutatókkal is fűszerezett rendezvényekre. Október 16-án ismét újra indultak a népszerű szombat esti táncösszejövetelek, és egészen decemberig ezek jelentették az egyedüli táncos, szórakoztató programokat. Az év utolsó hónapjában sem volt semmi extra, csupán a szokásos Mikulás-est, amit most Szendy Lajos zongoraművész rendezett,483 valamint a december 31-ei évbúcsúztató. A 22 órakor kezdődő Szilveszter-est után az újévi

beköszöntőt Kiss Ferenc, a Színművészeti Akadémia igazgatója tartotta. A kaszinó I és II emeleti helyiségeiben 800 fő részére asztalnál való étkezés, majd a nagy díszteremben reggel 6-ig tartó táncmulatság következett.484 Az 1938. évi jelmezes estélyt február 26-án tartották 22 órai kezdettel A jegyek ára az első kategóriába tartozóknak 1 pengő, a mozimeghívóval rendelkezőknek 2, 50 pengő, és a külön meghívottaknak 4 pengő volt. Az alacsony ár tömegesen vonzotta az érdeklődőket (Összehasonlításként említhető, hogy akkor egy jó minőségű férfiinget 6-7 pengőért lehetett vásárolni – P. F) Ezért – illetve mert összesen 1000 fősre tervezték a rendezvényt – a jegyek elővételére csak a rendezvény előtt 5 nappal adtak lehetőséget.485 480 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IX. évfolyam 1937 február 6 szám, 2 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap IX. évfolyam 1937 április 8 szám, 1 o 482 Uo. 7o 483 Országos Tiszti

Kaszinó-Lap X. évfolyam 1937 december 4 szám, 1 o 484 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1938 január 5 szám, 1 o 485 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1938 február 6 szám, 1 o 481 160 161 A Vitézi Bált február 5-én ismét megtartották, amelynek fővédnökei megegyeztek az előző éviével. A fényes külsőségek között megrendezett vigadói rendezvényre a tisztikar és azok hozzátartozói 40%-os kedvezménnyel, 5 pengőért tudtak belépőjegyet vásárolni.486 Április 6-án ismét nyomorenyhítő hangversenyt rendeztek. A fővédnök most is a kormányzó felesége volt. A hangverseny rendezőjének személye, a közreműködő zenekar, és a műsorban fellépők köre szinte megegyezett az előző, ilyen céllal életre hívott program szereplőivel. Ami újnak számított, hogy Albert Ferenc hegedűművész487 és Szarvas Klára, minden idők egyik leghíresebb magyar születésű hárfása, is közreműködtek.488 Ebben az évben egy

kicsivel később, november 5-én indították újra a szombat esti táncösszejöveteleket a kis díszteremben. A sarokszalon most is a bridzsezők rendelkezésére állt. A belépőárak továbbra is nagyon „barátinak” mondhatóak489 A gyermekekre mindig nagy gondot fordító egyesület természetesen most is megrendezte a Mikulás-ünnepséget. A műsorban a Nemzeti Színház gyermekszínészei, a Fővárosi Cirkusz művészei és bohócai gondoskodtak a jó hangulatról, Petris Brunó, az OTK tánctanítója pedig színvonalas táncjátékot koreografált „Mit hozott a Mikulás 1938-ban” címmel.490 December 10-én és 17-én jó hangulatú táncösszejöveteleken szórakozhattak az év utolsó hónapjában. Ezt koronázta meg a remek szilveszteri mulatság. A szombati táncösszejövetelek 1939. januártól tovább folytatódtak A belépő díja a kaszinótagoknak illetve a családtagoknak mindössze 50 fillérbe került. Az 1939-re érvényesített mozimeghívóval

rendelkezőknek 1 pengőt, a meghívóval nem rendelkező alkalmi meghívottaknak 1,50 pengőt kellett fizetniük a részvételért.491 Február hónap egyik kiemelkedő rendezvénye volt a 18-án megrendezett „Álarcos, jelmezes estély”. Az 1000 fősre tervezett est vendégköre a meglehetősen alacsony belépő áraknak (1; 2,50; és 4 pengő) köszönhetően nagyon gyorsan, 5 nap alatt betelt. Az ezer főből – elsősorban kaszinótagoknak – 600 személy részére tudtak asztalt biztosítani. A rendezvényt Petris Brúnó növendékei tették még emlékezetesebbé.492 486 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1938 február 6 szám, 20 o Albert Ferenc fiatal hegedűművész művészetéről bizonyságként szolgál, hogy külföldi hangversenykörútja után Budapesten is nagy sikerű koncertet adott, amiből eredeti felvételt láthatunk a Filmhíradók online oldalon az 1944. februári Magyar Filmhíradó 1044/5 számú bejátszásában Albert Ferenc, Zathureczky

Ede, a 20 század legjelentősebb magyar hegedűművészének tanítványa volt, aki a Brüsszelben rendezett hegedűverseny első díját is elnyerte. http://filmhiradokonlinehu/indexphp (A letöltés ideje: 2014 04 16) 488 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1938 április 8 szám, 1 o 489 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1938 november 3 szám, 7-8 o 490 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1938 december 4 szám, 1 o 491 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939 január 5 szám, 8 o 492 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939 február 6 szám, 1 o 487 161 162 Február 4-én ismét megrendezték a „Vitézi Bált”, aminek most is a Pesti Vigadó biztosította a helyszínt. A Rend szelleméhez méltó és a visszacsatolt Felvidékről való megemlékezés jegyében a szervezők arra kérték a hölgyeket, hogy lehetőleg magyar ruhába öltözve jelenjenek meg. A külsőségeivel is kiemelkedő rendezvény, telt házzal zajlott493 Az

állandó népszerűségnek örvendő szombatesti családi táncösszejövetelek április 1-jével befejeződtek, és a szokásoknak megfelelően ebben az évben is október hónapig szüneteltek.494 Az új idény első szombatesti családi táncösszejövetelét november 4-én bonyolították. A mindig nagyon közkedveltnek számító összejövetelek az eddig megszokottaknak megfelelően most is 22 órától hajnali 2 óráig tartottak.495 December 6-án Mikulás-estet tartottak. A bevezető beszéd után a műsort ismételten Szendy Lajos zongoraművész konferálta. (Később a holokauszt áldozata – PF) A színvonalas műsorban zsonglőrök, sztepptáncosok, bűvészek, skót excentrikusok, (nevettető, látszólag ügyefogyott artista) bohócok és akrobaták közreműködtek. Az óévet – szokás szerint – vidám esttel búcsúztatták, ahol a műsorban Budapest legnevesebb művészei léptek fel. A műsort Kiss Ferenc, a Nemzeti Színház örökös tagja vezette. Az

előadás 24 óráig tartott, majd vacsora, és azt követően reggel 6 óráig táncmulatság következett a nagy díszteremben.496 Az 1940. év első hónapja jelmezes estéllyel zárult A 27-én estére meghirdetett és másnap reggel 6 óráig tartó mulatság a jelmezesek felvonulásával kezdődött, majd táncbemutatóval folytatódott. A valcer-kompozíciót előadó idei bálkirálynők hatalmas sikert aratva alapozták meg a jó hangulatot.497 Ez a tavasz sem múlhatott el Vitézi Bál nélkül. A február 3-ai, külsőségeiben is kiemelkedőnek számító rendezvény előkészítése érdekében ebben az évben létrehozták a Vitézi Bál Elnökségét, mint az előkészítésért felelős szervet, akik az olcsónak egyáltalán nem mondható bált telt házasra tervezték, ami az is lett.498 A 18 évig katonakarmesterként is működő Lehár Ferenc születésének 70. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepséget szerveztek. A május 9-én megtartott koncerten,

ahol az ünnepelt műveiből válogattak, maga Lehár Ferenc is vezényelt. Az Operaház művészei, valamint az 1. honvéd gyalogezred kiegészített zenekara Figedy-Fichtner Sándor törzskarnagy vezénylésével – aki ekkor vett búcsút az OTK közönségétől – nagyszerű estét szereztek, amelynek bevételét az árvízkárosultaknak ajánlották fel. A koncerten, ami vitéz dombovári 493 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939 február 6 szám, 31 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939 április 8 szám, 7 o 495 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939 november 15 szám, 6–7 o 496 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939 december 16 szám, 1 o 497 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940 január 1 szám, 9 o 498 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940 február 2 szám, 19 o 494 162 163 Révy Kálmán ny. altábornagy köszöntőjével kezdődött, a kormányzó is jelen volt A nagytermet a m. kir Honvédség

vezetői és tisztikara, valamint családtagjaik teljesen betöltötték. A hangverseny után díszvacsorát tartottak, amelyen a jubileum alkalmából vitéz bádoki Soós Károly titkos tanácsos. ny gyalogsági tábornok, ny honvédelmi miniszter köszöntötte fel a mestert.499 November 9-én tartották az idény első szombat esti táncösszejövetelét, aminek időtartama alatt a sarokszalon most is a bridzsezők rendelkezésére állt. A tánczenekar, az olcsó belépő, valamint az olcsó étel- és italárak sok érdeklődőt csalogattak a rendezvényre. 500 Nem maradhatott el ebben az évben sem a szokásos Mikulás-est. A bevezető beszédet a jól bevált Szendy Lajos tartotta, aki a kor legnépszerűbb zongorista-humoristájának is számított. A műsor után a gyermekek részére 21 óráig tartó táncmulatságot szerveztek.501 Mint ahogy minden évben, 1940-ben is színvonalas Szilveszter-esttel búcsúztatták az évet. A 31-én 22 órakor kezdődő rendezvény

műsorral kezdődött, amelyet most is Kiss Ferenc vezetett. A 24 óráig tartó műsor után egyórás étkezési szünetet tartottak, majd reggel 6 óráig tartó táncmulatság következett. A több ezer fős rendezvényen asztalfoglalást 800 fő részére tudtak biztosítani.502 1941-től ilyen jellegű rendezvényeket – a háborúra való tekintettel? – egyre ritkábban szerveztek. A szombat esti táncösszejövetelek is márciusban befejeződtek és egészen őszig, pontosabban novemberig szüneteltek.503 Az 1942-es évet – mintha a háború befejeződött volna! – február 14-én farsangi táncestéllyel indították, amit ebben az évben is a bálkirálynők nyitották meg, mégpedig magyar táncukkal, amit Petris Brúnó komponált és tanított be. Ebbe a farsangi mulatságban – talán biztonsági okok miatt – jelmezben, vagy álarcban tilos volt megjelenni. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a rendezvényekre történő belépés ettől kezdve jelentősen

szigorodott. „A meghívott vendégekért és azok származásáért a kaszinótagot teljes erkölcsi felelősség terheli.”504 A családi táncösszejövetelek április 18-ával befejeződtek. A háborús helyzetre való tekintettel az eddigi esti táncösszejövetelek helyett szombatonként un. táncos teadélutánokat kezdtek szervezni. (Ezt a gesztust már biztosan készséggel tolerálták a doni „Hídfőcsatá”-kat 499 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940 június 6 szám, 5 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940 november 11 szám, 6 o 501 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940 december 12 szám, 1 o 502 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940 december 12 szám, 3–4 o 503 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIII. évfolyam 1941 november 11 szám, 2 o 504 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIV. évfolyam 1942 február 2 szám, 1 o 500 163 164 vívók! – P. F) Az első ilyen összejövetel november 7-én volt a kisdíszteremben

Ezzel párhuzamosan a sarokszalonban most is lehetőséget biztosítottak bridzselésre.505 December 5-én tartották a Mikulás-estet. A bevezetőt elmondta és konferált Tompa Béla színművész. A műsorban szerepelt villámzsonglőr, bűvész, akrobata, humoros bohócjelent és táncbemutató is. A részvételi díj 2, illetve 3 pengő volt December 31-én 20 órától hajnali 1 óráig tartó szilveszteri táncestet rendeztek. Az eddigiektől eltérően, a rendezvényen csak büféétkezést biztosítottak a II. emeleti büfében és a kis díszteremben Meleg ételeket csak a Váci utcai Söröző- és étterem helyiségeiben lehetett fogyasztani. 506 1943-ban tovább folytatódtak a múlt évben bevezetett szombatonkénti tánccal egybekötött teadélutánok. Az április 10-éig minden szombaton megtartott rendezvények azonban a nyarat követően novemberig szüneteltek. Az összejöveteleket 17 órakor kezdték a díszteremben Étkezni csak a sarokszalonban lehetett. A

részvételi díj 2 pengő, illetve 5 pengő volt, amit később 1, 2, illetve 3 pengőre csökkentettek.507 Az eddig elmaradhatatlannak számító Mikulás-estet a rendkívüli helyzetre való tekintettel ebben az évben már nem tartották meg. Viszont ezen a napon a tábornoki kar a kormányzó névnapján ünnepi ebéden vett részt a kaszinóban. A pohárköszöntőt a „legelső magyarra” csatai Csatay Lajos honvédelmi miniszter mondta.508 A Szilveszter-estre is jellemző volt, hogy eltérően az eddigi szokásostól csupán 20 óra 20 perctől 0 óra 30 percig tartott. Csak tánc volt, a műsor most elmaradt Az óvóhely befogadó képességét figyelembe véve csupán 100 külsős vendég meghívására volt lehetőség. Csak büféétkezést biztosítottak. Meleg ételt fogyasztani csak a földszinten lévő Váci utcai Söröző- és étteremben lehetett. Összesen 500 főt tudtak bebocsátani, az óvóhelyen ugyanis maximum ennyi ember fért el.509 Szinte hihetetlen, de

a szombat délutáni táncösszejövetelek még 1944 januárjában újra indították, bár az is igaz, hogy az idény csak március 18-áig tartott. Az újbóli megkezdést októberre tervezték, erre azonban – objektív okok miatt – már nem kerülhetett sor. IV./5 A Tiszti Vívó Klub Az 1918 novemberében megalakult Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE) tagszervezeteként vívóklubot is működtetett. A Gömbös Gyula nevével fémjelzett egyesület tagszervezeteinek zömét – közel hat éves működés után – az 1924-ben létrehozott Magyar 505 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIV. évfolyam 1942 november 11 szám, 5 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIV. évfolyam 1942 december 12 szám, 1 o 507 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XV. évfolyam 1943 november 11 szám, 7 o 508 MTI hírarchívum 1920-45. MTI 1943 december 06 15 o http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2014 04 29) 509 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XV. évfolyam 1943 december

12 szám, 2 o 506 164 165 Nemzeti Függetlenségi Párt alá rendelték. Annak ellenére, hogy az 1923-as év kardvívó bajnokságát a MOVE nyerte, a klub 1923 végén, 1924 elején megszűnt, és a vívó tisztek szétoszlottak a civil vívóklubokba. A kaszinó elnöksége 1924 őszén összehívta az akkori neves tisztvívókat, hogy hol, milyen klubot lehetne életre hívni. Somogyi Endre vkszt százados javaslatára úgy döntöttek, hogy létrehozzák az Országos Tiszti Kaszinó Vívó Klubját, amelyet a II. emeleti, Duna utca felőli kis díszterembe telepítenek Elnöknek a nagy múltú, európai hírű vívót, Berti László ezredest választották. Gellért Alfréd honvéd segédvívómester volt az a személy, aki körül – a változó viszonyok között is – csoportosultak a vívók. 1924 őszén megindult a munka Az első eredmények már az 1925-ös hazai és külföldi versenyeken érezhetőek voltak, mert több 2. helyezést is elértek a versenyzők (pl a

májusi ausztriai tőrbajnokságon). Az 1925/26-os évadban egy emelettel lejjebb, egy kisebb szalonba tették át székhelyüket, és új elnököt is választottak, vitéz ujfalusi Ujfalussy Gábor ezredes – később tábornok – személyében. A március 21-ei kardcsapatbajnokságon 2 helyezést értek el. A Tiszti Vívó Club (TVC) színeiben első alkalommal vívott Piller György, később jekelfalussy Piller György százados, többszörös EB győztes, a ’32-es év világbajnoka, kétszeres olimpiai bajnok is. Ettől az évtől megkezdődött a női vívók oktatása is Az 1926 évi honvédségi vívóversenyeken egyre szebb helyezéseket értek el. Az 1926/27-es évadra a klub az I. osztályú csapatok színvonaláig emelkedett fel, ahol szintén jól megállta a helyét Az 1926. decemberi, a Magyar Vívószövetség által rendezett juniorkardversenyen Kalniczky Gusztáv főhadnagy a 2. helyen végzett, és a Földváry emlékversenyben a TVC a 3 helyre jutott fel.

1927-ben rendezték a hölgyek első háziversenyét A 2 helyezést elért Bogen (Bogáthy) Emma (Gerevich Aladár felesége – P. F) ezen a versenyen épp leszorult a dobogó első fokáról, viszont öt évre rá már a Los Angeles-i olimpia 3. lépcsőfokára is felfért Az 1927. március 19-ei kardcsapatbajnokság jelentős állomás a klub életében, mert ekkor sikerült bejutni a kardvívók I. osztályába Április 3-án a hölgycsapat is az első helyen végzett egy meghívásos versenyen. Ez az év már igazi sikerekről szól Nem véletlen, hogy a női tőrcsapat edzéséről még a Magyar Filmhíradó is tudósított.510 Az 1928. évi beszámolóban már igazán jelentős dolgok megvalósulásáról olvashatunk Többek között azt, hogy a vívóklubnak 223 tagja volt, akik közül öt főt az (amszterdami) olimpiai játékokra is delegálhattak. Kálniczky Gusztáv csapatban 5, Dany Baba tőr női egyéniben 6. helyezést ért el Külön büszkeséggel hangsúlyozta a

beszámoló, hogy 510 Magyar Filmhíradó 166. szám, 1927 április Az OTK Vívóklubjának női tőrcsapata 165 166 Terstyánszky Ödön511 alezredes kard egyéni versenyben világbajnokságot is nyert. Ekkor született döntés a vívóklub elhelyezése és önállósítása ügyében is. Az Európa-bajnok női tőrcsapat: Dany Baba, Elek Ilona, Bogán Erna, Elek Margit A következő évben, 1929. március 25-én rendezték a díszteremben a TVC nemzetközi tőrversenyét, ami a kormányzó, valamint nagyszámú tábornok, – köztük Ferjentsik Ottó altábornagy – továbbá a társadalom prominenseinek jelenlétében zajlott. A versenyre Németországból és Ausztriából is érkeztek résztvevők. A viadalon nagyszerű magyar sikerek születtek. „A Tiszti Vívó-Club amely megalakulása óta méltó művelője a testi kultúrának, evvel a versenyével a legszélesebb rétegek közé elvitte az egyesület hírét és nevét, elősegítette a mai nagy és kifejlett

sportélet jelentős megalapítását s ezáltal új híveket szerzett a magyar sportnak.”512 A nyár érdekes eseménye volt a „Tiszti Európa-bajnokság” kardversenye, ahol Magyarország úgy a csapat, mint az egyéni versenyeken biztos fölénnyel győzedelmeskedett a nemzetek közötti küzdelemben. „A magyar kard ragyogó dicsősége ezúttal is sértetlen és csorbíthatatlan maradt a világ szemében.” 513 A vívóklub október 1-jén kezdte meg működését, és vasárnap kivételével a hét minden napján várta az érdeklődőket. Nem is hiába, ugyanis 206 fő kérte felvételét a klub vezetésétől A klub októberben társadalmi bizottságot is létrehozott, amelynek célja a tagok szórakozásáról való gondoskodás volt. Ennek első rendezvénye a november 9-én tartott vidám 511 Tersztyánszky Ödön vitéz (Csákvár, 1890. március 6 – Budapest, 1929 június 21) kard- és tőrvívó, honvéd ezredes; kétszeres olimpiai bajnok, olimpiai ezüst- és

bronz-, illetve Európa-bajnoki ezüstérmes, tizenháromszoros magyar bajnok. http://hu.wikipediaorg/wiki/Terszty%C3%A1nszky %C3%96d%C3%B6n (v%C3%ADv%C3%B3) (A letöltés ideje: 2014. 03 02) 512 Országos Tiszti Kaszinó-Lap I. évfolyam, 1929 május, 13 o 513 Országos Tiszti Kaszinó-Lap I. évfolyam, 1929 szeptember, 18 o 166 167 est, ahol a hivatásos művészeken kívül a klub tagjai is fellépési lehetőséget kaptak. A műsor után a tánc egészen a hajnali órákig tartott. Az első est sikere arra ösztönözte a szervezőket, hogy december 21-ére ismét hasonló rendezvényt szervezzenek. Az 1929/30-as évad hatalmas sikert hozott. A december 17-én Magyarország tőrcsapatbajnokságát a klub első ízben nyerte meg. Ezzel a győzelemmel mintegy fél évtizedes győzelemsorozat vette kezdetét. A 2 helyezéseket felváltották az 1 helyezések Az 1930/31-es évadban megszűnt a női és gyermek vívószakosztály, és új vezetőség is alakult. A klub elnöke

Nagyszombathy Miksa tábornok, a csapatkapitány Somogyi Endre vkszt. őrnagy lett 1930 februárjában a TVC két estélyt is rendezett: 8-án egy álarcos, 22-én pedig egy előadói estet. A máskor – az előadói est után – szokásos táncmulatságot a fölszinti vívóterem csekély befogadóképessége miatt előrehozták, és azt 8-án tartották meg. Az áprilisi hónap kiemelkedő eseménye volt Gellér Alfréd, a TVC kiváló vívómesterének 25 éves jubileumi ünnepsége. Az ünnepelt, aki az 1924-ben alakult klubot sikeressé tette, maga is többszörös bajnoknak számított a vívás különböző fegyverfajtáiban. „Pompás pedagógiai érzéke és fölényes tudása – melyhez úri modora is hozzájárult – a legtökéletesebb mesterré avatták őt.”514 A rendezvényen a TVC március 28-ai közgyűlésén díszelnökké választott v. jákfai Gömbös Gyula honvédelmi miniszter is részt vett515 Az április 21-ei sportünnepélyt követően a Nemzetközi

Női Tőrverseny döntőjének megrendezésével is tisztelegtek a mester előtt. A 2 pengős belépő ellenére a rendezvény helyszíne zsúfolásig megtelt. Ezen ünnepi alkalomból leplezték le a Tersztyánszky Ödön ezredes vívóvilágbajnokot ábrázoló portrét is.516 (A mester ugyanis 1929 június közepén halálos motorbalesetet szenvedett – P. F) Májusban bonyolították le az újbóli büszkeségre okot adó országos hölgy- tőrvívóbajnokságot, amit a 10 induló közül Bogen Erna a TVC bajnoknője nyert meg. A 2 helyezett Tary Gizella és a 7. helyezett Lochmann Frigyesné is a TVC versenyzője volt A honvédségi válogatott tisztvívói júniusban, vendégségben voltak Varsóban, ahol nagy tiszteletnek örvendhettek. A delegációt Vincze ezredes vezette 514 Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 április, 2 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 május, 7 o 516 Uo. 1 o 515 167 168 A klub az új évadban

szeptember 15-én kezdte meg működését. A kaszinótagok éves tagdíja 12, a családtagoké 16, míg a rendkívüli tagoké 60 pengő volt. A tagdíjon felül 10 pengőt a beiratkozásért, és 8 pengőt a szekrény bérléséért kellett fizetni.517 A klub december 7-én másodszor nyerte meg az országos tőrbajnokságot, kellő önbizalmat szerezve a következő évi szereplésekhez. 1931-ben Bécsben rendezték az Európa-bajnokságot, ahonnan két egyéni 2. helyezéssel tértek haza. A júniusi honvédségi országos versenyen a tőr-, párbajtőr- és juniortőrversenyeken egyaránt taroltak. Ebben az évben vette fel, illetve egészítette ki nevét az egyesület a „Honvéd” névvel, és lett Honvéd Tiszti Vívó Club (HTVC). Az új nevű szervezet első sikerét november 29-én érte el, amikor harmadszor nyerte meg Magyarország tőrbajnokságát. Röviddel ezt követően első alkalommal megnyerték a december 6-ai párbajtőr-csapatbajnokságot is. Ebben

a hónapban készült el a klub kibővített vívóterme, amit 15-én v. Gömbös Gyula, honvédelmi miniszter, a klub aktív tagja nyitott meg, illetve avatott fel. Az olimpiai kerettagok felkészüléséről a Magyar Világhíradó is beszámolt.518 Az 1932. évi egyéni tőrversenyt február 14-én Hatz Ottó főhadnagy nyerte Március 18-án rendezte meg a Vívóakadémia a „Hősök tőrversenyét”, melyen Zirczy Antal százados győzedelmeskedett. Tímár Gyula légügyi főellenőr lett Magyarország 1932. évi párbajtőrbajnoka. 1932/33-as évadban is több mint 200 fős tagsággal rendelkeztek. Ez az évad sem volt kevésbé sikeres, mint az előzőek. Az 1932/33-as évad tőrbajnoka Hátszeghi (Hatz) Ottó százados lett. Magyarország hat vívóbajnoksága közül négyet a klub szerzett meg (tőr- és párbajtőr csapat- és egyéni bajnokság, kardbajnokság kard egyéni, 1932-es világbajnok Jekelfalussy Piller György százados). A csapatkapitány, Somogyi őrnagy

javaslata volt, amit el is fogadtak, hogy a klub „C” betűjét magyarosítsák „K”-ra, és ezen túl így nevezzenek. A X. olimpiára a csapatból senki nem jutott be, de a csapatkapitány jelen lehetett az eseményeken, és tapasztalatokat gyűjthetett, ami alapján a klub hamarosan felállította modern pentatlon osztályát. Az 1932. december 9-én megrendezett országos kardcsapatbajnokság megnyerését követően az 1933-as országos tőrbajnokságon is győztek. Zirczy Antal százados lett a ’33 évi kardbajnoka, míg vitéz Somogyi Endre elnyerte a párbajtőrbajnoki címet. A mester példáját 517 518 Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 szeptember, 7 o Magyar Világhíradó 415/2 szám, 1932. február 168 169 követve a HVTC csapata is I. lett a párbajtőrbajnokságon Ez a tendencia még évekig zajlott Az 1936-ban elhunyt Gömbös Gyula emlékét éveken át töretlenül ápolták, hiszen neki is köszönhették, hogy a klub létrejött, és a

támogatásban soha nem volt hiány. Az emlékezés jegyében 1937 áprilisában a kaszinó kiemelkedő sportrendezvénynek adott helyszínt, ugyanis 11-én délután itt rendezték meg a „vitéz Gömbös Gyula Vívó Emlékversenyt”, ami miatt a vasárnapi moziprogramot is elhalasztották.519 Ezt a versenyt még a háborús években is megtartották, mégpedig úgy, hogy a Tiszti Kaszinó tagjainak a versenyre ingyenes belépési lehetőséget biztosítottak.520 Hasonlóan nagy eseménynek számított az 1940 márciusában megrendezett olasz-magyar vívóverseny, amit az 1928. évi amszterdami olimpián világbajnokságot nyert vitéz Terstyánszky Ödön alezredes tiszteletére illetve emlékére rendeztek. A Városi Színházban lebonyolított eseménynek, amit a magyar csapat 22:14 arányban megnyert, a kormányzó volt a fővédnöke.521 Szinte természetesnek számított, hogy a HVTC nyerte az 1937. évi kardcsapatbajnokságot is, amiről a Magyar Világhíradó márciusi

száma szintén beszámolt. A nagyszerű eredményeket és a kiválóan megszervezett programokat felsorolni is nehéz lenne. A vívás és annak oktatása egy igazi sikertörténetről tanúskodik, aminek csak a háború tudott az útjába akadályokat gördíteni, illetve megálljt parancsolni. A siker igazi kiváltó okát talán Somogyi Endre fogalmazta meg a legjobban: „Mintha csak megcsonkítottságunk ellenhatásaként történt volna, a békés küzdelem leghatalmasabb eszköze, a nemzetek békevetélkedésének tárgya, a sport egész különleges szeretete alakult ki és hozta mozgásba azt a sok felgyülemlett energiát, amely oly magasba lendítette a háború után a magyar sportot.”522 A vívás azonban abban a korszakban nem csak a sportot jelentette. A Tiszti Kaszinó vívóterme a kezdetektől fogva lehetőséget és helyet biztosított az un. lovagias ügyek rendezéséhez is. Azonban ha a megbízottak nem mindegyike volt kaszinótag, az ilyen ügyek csak az arra

kijelölt helyiségekben voltak tárgyalhatók. Helyiséget az ügyvezető igazgatótól kellett igényelni. Jó példa erre a következő cikk: „ Bleyer Jakab parlamenti beszédére vitéz Bajcsy Zsilinszky Endre országgyűlési képviselő rendkívül éleshangú támadással válaszolt, amiért Bleyer Jakab őt Őrffy Imre és Klein Antal képviselők útján provokáltatta. Vitéz Bajcsy Zsilinszky Endre v. Tombor Jenő alezredes és Dinnyés Lajos képviselőt nevezte meg segédül, 519 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IX. évfolyam 1937 április 8 szám, 21 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap XV. évfolyam 1943 április 4 szám, 1 o 521 Magyar Világhíradó 838. szám, 1940 március 522 Magyar Katonai Szemle 1934/5. szám 1 o 520 169 170 akik több napon keresztül tárgyalták az ügyet. Szombaton reggel 9 órakor a tiszti kaszinó vívótermében a tiszti vívó klub helyiségében folyt le a párbaj. Bleyer Jakab a homlokán sérült Az első összecsapásnál az

orvosok rögtön az első menet után megállították a harcképtelenséget és ezzel a párbaj véget ért. A felek párbaj után nem békültek ki” 523 A kaszinóval kapcsolatban a Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék iratai között az alábbi – nehezen értelmezhető – bejegyzés olvasható: „1937. október 8-án a Tiszti Kaszinó Vívótermében rendezett párbaj. (TP-azaz Thuránszky Pál által provokált Dinnyés Lajos között). A képviselőházban tett kijelentései miatt, a főispánok közül sorshúzással kiválasztott T.P”524 Ugyan ez az ügy egy másik bejegyzés szerint: 1937 október 8-án a Tiszti Kaszinó Vívótermében rendezett párbaj miatt indított eljárás (TP által provokált Dinnyés Lajos között).”525 Az üggyel kapcsolatosan a képviselőház mentelmi bizottsága mindkét érintettre vonatkozóan állást foglalt.526 IV./6 A teniszszakosztály A kezdetben csak a vívósportnak helyet adó kaszinó és annak vezetése 1931-ben

jelentős segítséget nyújtott a teniszezni vágyóknak is, amikor megállapodott a budapesti Lawn-Tennis és Korcsolyázó Egylettel. Ennek értelmében a kaszinó tagjai mindössze évi 48 pengőért teniszezhettek és korcsolyázhattak az egylet pályáin úgy, hogy még a 42 pengős felvételi díjat sem kellett kifizetniük, sőt a 60 pengős belépti díjat is négy részletben fizethették.527 A sportág népszerűségének köszönhetően – két év múlva – 1933. április hónapjában megalakult 523 MTI hírarchívum 1920-45. MOT 1933 május 20 2 o http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2014 04 29) 524 Egyedi azonosító: aai:bunteto:276649; keletkezés 1938; Fond: VII 5c Bp-i Királyi Büntetőtörvényszék iratai 525 Ügyazonosító: HU BFL-VII. 5 c; egyedi azonosító: aai:bunteto:276648; keletkezés 1938; Budapest Főváros Levéltára 526 A budapesti kir. főügyészség 2592/1938 f ü szám alatt Dinnyés Lajos

országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B XXXV 1319/21938 számú megkeresése szerint nevezett képviselő Thuránszky Pál főispánnal Budapesten 1937. évi október hó 7 napján párviadalra fegyveresen kiállott, amiért a Btk. 296 §-ába ütköző párviadal vétségének ismérvei látszanak fennforogni. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Dinnyés Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Kelt Budapesten, a képviselőház mentelmi bizottságának 1938 évi április hó 6 napján tartott ülésében. A budapesti kir. büntető törvényszék 13005/1938 f ü szám alatt Thuránszky Pál országgyűlési képviselő mentelmi

jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B XXXV 1319/71938 számú megkeresése szerint nevezett képviselő Dinnyés Lajos országgyűlési képviselővel Budapesten, 1937. évi október hó 7. napján párviadalra fegyveresen kiállott és ellenfelét megsebesítette, amiért a Btk 298 §-ába ütköző párviadal vétségének ismérvei látszanak fennforogni. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Thuránszky Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Kelt Budapesten, a képviselőház mentelmi bizottságának 1939. évi február hó 7 napján tartott ülésében 527 Országos Tiszti Kaszinó-Lap III. évfolyam 1931 április 7 o 170 171 a Tennisz (sic!) Társaság, amelybe

a felhívás alapján 26 fő jelentkezett. A társaság tagjai a MAFC XI. kerületi Bertalan úti sporttelepét vehették igénybe kedd, csütörtök és szombati napokon. A tagdíj 41 pengő volt, aminek befizetésére 6 havi részletfizetési lehetőséget is biztosítottak. 528 1934 tavaszán az elnökség a minisztérium segítségével csónakházat vásárolt, ami június végétől várta a kaszinóvendégeket. A terv az volt, hogy ez a ház nem csak az evezősport céljait szolgálja, hanem előfutára lesz egy Duna menti partrészlet megszerzésének is, ahol más társas sportok (pl. a tenisz) gyakorlására szintén biztosítható lehetőség529 A tenisz népszerűsítése, a vadásztársaságok létrehozása, a kirándulások újbóli megszervezése, valamint a csónakház megvásárlásának ötlete mind arra utal, hogy a kaszinói élet felemelkedése 1934-től – a gazdasági válság fokozatos enyhülésével – megindult, és az elkövetkező években hatalmas

fejlődésen ment keresztül. A teniszszakosztály 1935. április 6-án kezdte meg működését a Műegyetemi Atlétikai Futball Club (MAFC) Bertalan úti sporttelepétől bérelt pályákon. Az október 15-ig tartó idény tagsági díja 41 pengő volt, amit havi 10 pengős részletekben is be tudtak fizetni.530 Az OTK csónakháza a nyár folyamán elkészült, amit július 23-ától naponta 8 és 20 óra között lehetett igénybe venni. A házat a Margitsziget pesti oldalán építették, ami egyben klubhelyiségül is szolgált. Volt benne olvasó, társalgó, kártya- és dohányzóhelyiség, férfi és női öltöző, zuhanyzó, közös napozó, 20 csónak tárolására elegendő csónakhelyiség és büfé. A csónakok tárolásáért havi 3 pengőt kellett fizetni. A szigeti idény-belépőjegyek 4 pengőbe kerültek.531 A csónakház mellett 3 teniszpályát is béreltek Az itt tárolt csónakokra a kaszinótagok a Providencia Biztosító Rt-nél 10 pengőért köthettek

egész évre szóló biztosítást. 1936-ban a kaszinó a Margitszigeten önálló területet kapott, amin 3 teniszpályát épített. Elhatározták, hogy ott hozzák létre az OTK vízi házát is a nyári klubhelyiségekkel. A teniszszakosztály tagjait ezen túl jobban „szűrték”, mert szakosztálytag ettől kezdve csak kaszinótag és annak hozzátartozója lehetett. Ettől csak akkor tértek el, ha nem rendelkeztek elegendő jelentkezővel. A teniszszakosztály maximális létszámát 60 főben határozták meg532 A teniszszakosztály április 16-ai alakuló ülésén elnököt is választottak. A választásig 64 főre duzzadt szakosztály Schön Ernő ny. tábornokot választotta elnökéül 528 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VI. évfolyam, 1934 április, 13–14 o Országos Tiszti kaszinó-lap VI. évfolyam, 1934 június, 2 o 530 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VII. évfolyam 1935 május 1 és 15 9–10 szám 3 o 531 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VII. évfolyam 1935

szeptember 1 és 2 szám 3 o 532 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VIII. évfolyam 1936 április 4 szám 4–5 o 529 171 172 1937-ben kiderült, hogy az elmúlt években épített teniszpályák méretüket tekintve eltérnek a szabványtól, így versenyek megrendezésére nem alkalmasak. A jövőre vonatkozóan úgy döntöttek, hogy a három pályából kettőt át kell építeni, a harmadikat pedig leválasztva, edzőpályaként lehet csak használni. A teniszszakosztály edzőkeretét 15 főben maximalizálták, akik 50 pengős idénydíjért cserébe minden nap – reggeltől estig - használhatták az egyik pályát. Az un „társadalmi játékosok” létszáma 30 fő volt, akik két részre osztva, a hét bizonyos napjain, felváltva használhatták a másik, versenyzésre is alkalmas teniszpályát. Ők 35 pengőt fizettek idényenként. Mindkét idénydíj tartalmazta a labdahasználat díját is Az edzőfallal ellátott pályát bárki, bármikor használhatta. A

pályahasználati díjon felül „idényárként” havi 10 pengő tagsági díjat is fizetniük kellett az érdeklődőknek. Ezen felül a versenyeken a labdaszedők bérét is a játékosok fizették. Ettől az évtől a szakosztály belépett a Tenisz Szövetség tagjai közé, így a versenyzői már hivatalosan is indulhattak a szövetség által meghirdetett versenyeken. Akkor még természetesnek számított, hogy a nevezési díjat is a versenyzők fizették. A teniszidény április 15-étől október közepéig tartott533 A teniszszakosztály március 24-én tartott éves alakuló gyűlésen új elnököt választottak, vitéz Soós Gusztáv csendőr őrnagy személyében. A taglétszám akkor 48 fő volt534 A nemrég létrejött teniszszakosztály munkájának minőségét bizonyította a szeptember 5– 12. között rendezett teniszverseny, amit a Hungária Evezős Egylet szervezett a Hungária, a Nemzeti, a Neptun, a Pannónia és az OTK szakosztályainak részvételével.

Minden versenyszámot (női egyes és páros; férfi egyes és páros, vegyes páros) a kaszinó sportolói nyerték. A díjkiosztás 12-én volt a Hungária Evezős Egylet bázisán, ahol a versenyzők díjkiosztó vacsorára gyűltek össze, majd tiszteletdíjban és emlékéremben részesültek. A díjkiosztón elhatározták, hogy ezen túl minden évben megrendezik ezt a versenyt.535 Az őszi idényben, október 3-án és 10-én tréningversenyt tartottak a Rendőr Atlétikai Club teniszcsapatával. Harmadikán a nyolc meccsből 4-et, tizedikén a tizennégy meccsből 5-öt az OTK versenyzői nyertek.536A teniszszakosztály november 13-án egy jól sikerült társasvacsorával és az azt követő táncmulatsággal zárta az évet. 1938-ban a teniszszakosztály csak április 15-étől kezdte meg működését, a jövő tervezése azonban már februárban megindult. Az intéző bizottság a játékosokat két csoportra, edzőkeretbeli és társadalmi (haladó) csoportba osztotta. Az

edzőkeret tagjai naponta, a 2 csoportba tartozók pedig másnaponként használhatták a részükre kijelölt pályát. Ezenfelül 533 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IX. évfolyam 1937 március 7 szám, 9–11 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap IX. évfolyam 1937 április 8 szám, 8 o 535 Országos Tiszti Kaszinó-Lap X. évfolyam 1937 október 2 szám, 8 o 536 Országos Tiszti Kaszinó-Lap X. évfolyam 1937 november 3 szám, 9–10 o 534 172 173 tervezték a főként diákokból álló un. kezdő játékcsoport létrehozását is, amit ma utánpótlásnak neveznénk. Az ő éves tagdíjuk csupán 20 pengő volt537 A vízi házat március 6-án nyitották meg, és az edzések 7-én már meg is kezdődtek. Az első hajóra szállás időpontjaként a 17 órát határozták meg.538 Az új teniszévadban megindult a versenyekre való felkészülés. Az idénydíjak változatlanok maradtak. A szakosztály március 19-én megtartott gyűlésén ismét elnökévé választotta vitéz

Soós Gusztáv csendőr őrnagyot.539 A teniszszakosztály edző és haladó csoportjainak létszáma a nyárra teljessé vált, így oda több tagot júniustól már nem tudtak felvenni. A kezdők csoportjába azonban még akkor is várták a jelentkezőket540 A nyár folyamán a teniszszakosztály június 13-ai versenyen mérte össze tudását a Rákosvárosi Lawn Tenisz Clubbal. Sajnálatosan 2:4 arányban alulmaradtak 14-én a Postás Sportegylettel szemben bizonyultak jobbnak, míg 16-án az Óbudai MOVE teniszszakosztály ellen győztek 6:0-ra. 20-án a Schell Tenisz Clubot győzték le 6:0 arányban, majd 21-én a Vízművek Tenisz Clubot 5:1-re. Az elért szép eredmények alapján az OTK teniszszakosztálya így bekerült az országos csapatbajnokság 3. osztályába Július 12–20-a között tartották Szegeden a hadsereg teniszversenyét. Az OTK játékosai közül Kövér Ákos százados az első, Váradi Szabó András százados a második, Tóth Miklós főhadnagy a

negyedik, Horváth Jenő őrnagy az ötödik, és Maday Gyula hadnagy a nyolcadik helyen végzett. Az eredmények magukért beszélnek, és egyértelműen bizonyítják a szakosztály színvonalas munkáját. A következő komoly megmérettetés szeptember 17-én volt, amikor a Nemzeti Hajós Egylet rendezésében a Nemzeti Hajós Egylet, a Hungária Evezős Egylet, a Pannónia Evezős Club, a Neptun Evezős Egylet és az OTK teniszszakosztálya mérte össze tudását.541 Október 17-én és 18-án a Hungária Evezős Egylet, a Nemzeti Hajós Egylet és az OTK teniszszakosztálya háziversenyt tartottak, amit – hasonlón az elmúlt évhez – az OTK teniszszakosztálya nyerte meg hatalmas fölénnyel. A versenyt 18-án este vacsorával zárták542 1939-ben a szakosztály április 8-án kezdte meg működését a margitszigeti sporttelepén. Az alakuló gyűlésen új tisztikart választottak. Az elnök vitéz Soós Gusztáv alezredes, a teniszszakosztály kapitánya dr. Székely

Frigyes főhadnagy lett 543 A szakosztály működése egész évben biztosított volt, viszont a Margitszigeten működtetett vízi házat az úszóaljzat más 537 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1938 február 6 szám, 9 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1938 március 7 szám, 11 o 539 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1938 május 9 szám, 7 o 540 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1938 június 10 szám, 7 o 541 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1938 szeptember 1 szám, 7–8 o 542 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1938 október 2 szám, 10–11 o 543 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939 május 9 szám, 11–12 o 538 173 174 célra történő átadása miatt be kellett zárni. Ennek következményeként az ott tárolt csónakok a parton létesített csónakszínben kaptak elhelyezést. Azt tervezték, hogy 1940 elején, a Margitszigeten megkezdik egy ún. „parti ház” felépítését, ezért a

teniszszakosztály a működését csak nyáron kezdheti meg. Az építkezést azonban tavasszal mégsem kezdték el, így a teniszezők már május 1-jétől megkezdhették a felkészülést. A játékosokat négy csoportba sorolták, csoportonként 15 fős keretlétszámmal A négy hónapig tartó szezon idénydíja 44 pengő, illetve a kezdő csoport tagjai részére 70 pengőbe került, amit egyszerre, vagy négy részletben is kifizethettek a jelentkezők. Jelentkezni április 30.-áig lehetett544 A teniszszakosztály május 23-án tartotta évi rendes közgyűlését, ahol új elnököt választottak vitéz Temessy Milán ny. altábornagy személyében Az ügyvezető elnöki posztra vitéz Soós Gusztáv alezredes kapta a legtöbb szavazatot.545 Az őszi hónapokra átütemezett „parti ház” építése miatt az idény már szeptember 12-én befejeződött. A következő idényre jelentkezni csak 1941 februárjától volt lehetőség546 A Margitszigeten megkezdett vízparti

sport- és klubház építését az őszi hónapok végéig tervezték befejezni, hogy az a következő év májusában már átadható legyen a rendeltetésének. A sporttelep évekkel azelőtt, Gömbös Gyula volt honvédelmi miniszter támogatásával került a kaszinó tulajdonába. Már akkor elhatározták, hogy egy állandó klubházat építenek Az anyagi lehetőségeket azonban csak 1940-re sikerült megteremteni. A terv az volt, hogy a ház ne csak a sportolás céljait szolgálja, hanem egyben nyári klubházként, üdülőként is funkcionáljon, amiben néhány szálláshelyet is kialakítanak.547 A sport- és klubház építése szépen haladt, így november 16-án meg is tartották az úgynevezett falegyen (bokréta-) ünnepélyt.548 Az 1941. évi működést május 1-jétől tervezték beindítani A teljes létszámot – négy csoportra osztva – 60 főben határozták meg. A csoportok tagjai a kijelölt pályát másnaponként vehették igénybe, de csak délután,

ugyanis délelőttönként a pályákat a kezdők használták. Az idénydíjat a kezdőknek 30, a haladóknak 40 pengőben határozták meg, amit részletfizetéssel is rendezhettek.549 1942-ben a teniszszakosztály május hónaptól üzemelt. A felvett játékosokat most két csoportra, kezdőkre és haladókra osztották. Ez utóbbiak délutánonként, a kezdők délelőttönként használhatták a pályákat 40, illetve 30 pengő díj ellenében. A június 11-i ülésükön azonban úgy döntöttek, hogy a haladó csoport idénydíját 40 pengőről 53 pengőre 544 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940 május 5 szám, 6–7 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940 június 6 szám, 9 o 546 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940 október 10 szám, 7 o 547 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940 november 11 szám, 11–12 o 548 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940 december 12 szám, 15 o 549 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIII.

évfolyam 1941 március 3 szám, 8 o 545 174 175 emelik. Ezért a pénzért már labdát is kaptak a játékhoz550 Szeptembertől azonban klubház magasföldszintjét és az emeletet a honvédelmi miniszter kórház céljaira jelölte ki. Ettől kezdve csak a mély földszinten lévő hall, valamint az öltözők és zuhanyzók maradtak a tenisz- és evezősszakosztály tagjainak rendelkezésére. A tenisz szempontjából érintett utolsó év az 1943-as esztendő volt. Az előző évhez viszonyított változás csupán annyi volt, hogy a májustól beindított idényben az ellentételezés díja 95 pengőre emelkedett személyenként.551 IV./7 Az evezés támogatása A tenisz kapcsán már említést tettem arról, hogy az elnökség 1934-ben a minisztérium segítségének köszönhetően csónakházzal és a hozzá kapcsolódó klubhelyiséggel gazdagodott, ami júniustól többek között az evezőssport céljait volt hívatott szolgálni. A működés szervezeti kereteit a

vezetés csak 1936-ra tudta kialakítani, amikor is a nyár elején alakult evezősszakosztályt 67 rendes és 43 pártoló taggal létrehozták. A rendes tagok 12 pengő, a pártoló tagok 4 pengő tagsági díjat fizettek évente.552 A szakosztályi munka szeptembertől tovább folytatódott, amihez a csónakház remek feltételeket biztosított. A tenisz és az evezés 1937-től egyaránt sok kaszinótagot vonzott. Ez nem véletlen, ugyanis a munkát neves szakemberek irányították. Azok is, akik nem versenyezésre, csupán a sportos életre és jó kondícióra vágytak, itt megtalálták a szükséges feltételeket. A csónakház évente március közepétől egészen nyár végéig állt a tagok rendelkezésére. Az öltözőt, zuhanyozót és napozóhelyiséget, valamint az állandó szekrényeket csak az evezősszakosztály tagjai használhatták, a többi kaszinótag csak a klubhelyiségeket vehette igénybe. Az evezősszakosztály tagjai tagsági igazolvánnyal is

rendelkeztek, amelynek kézhez vételére az éves tagdíj befizetése után volt lehetőség. A csónaktárolásért még további 36 pengőt kellett fizetni.553 Az 1937 március 17-ei szakosztálygyűlésen Juhász Antal alezredest választották elnöküknek.554 Május hónapra elkészült az OTK csónakházának házirendje, amelynek lényege a következő volt: a csónakház kettős céllal, egyrészt a bajtársi élet ápolása, másrészt a vízi sport fejlesztése érdekében épült. A ház reggel 8 órától éjjel 23 óráig tartott nyitva. A csónakházat kizárólag az OTK tagjai és ezek igazolvánnyal ellátott családtagjai látogathatták. A vendégek a klubhelyiséget nem látogathatták, a csónakkirándulásra meghívott vendégek is mindössze az öltözőbe léphettek be. Csak azok köthettek ki és léphettek a partra, akik rendelkeztek a szigetre szóló belépési engedéllyel. (Ezt 6 P-ért lehetett 550 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIV. évfolyam 1942

július 7 szám, 11 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap XV. évfolyam 1943 május 5 szám, 8 o 552 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IX. évfolyam 1936 szeptember 1 szám 5 o 553 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IX. évfolyam 1937 március 7 szám, 12–13 o 554 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IX. évfolyam 1937 április 8 szám, 9 o 551 175 176 váltani – P. F) Azok a kaszinótagok, akik nem voltak az evezősszakosztály tagjai, csak a klubhelyiségeket használhatták, és ők a szekrényeket sem vehették igénybe. Napozni kizárólag az emeleti napozóteraszon volt szabad, a tutajon való napozást kifejezetten tiltották. A csónakház klubhelyiségeiben (olvasó, ebédlő, társalgó és kártyaszoba), valamint az ezekhez tartozó teraszokon – a napozó kivételével – csakis 18 óráig volt szabad fürdőruhában tartózkodni. Tilos volt a belső helyiségekből a teraszra bútorokat kivinni és étkezni is csak az ebédlőben lehetett. A felsőruházatot mindenki köteles volt a

ruhatárba leadni A dohányzást az egész csónakházban, míg a kártyázást csak a napozón tiltották. A „Házirend” mindenkire egyaránt vonatkozott.555 A vízi házat november közepén a téli tároló helyre vontatták, így ezzel az evezősszakosztály befejezte az évi működését a Dunán. A téli időszakban viszont minden hónap második szombatján találkoztak, mégpedig a szombatesti táncösszejöveteleken.556 1938-ban az evezősök már februárban mozgolódni kezdtek, habár a vízi házat csak májusban tervezték vízre bocsátani. Addig is, hogy segítsék a felkészülést, minden hétfőn és szerdán elméleti oktatásokat tartottak, amin kötelező volt a részvétel. Az evezősszakosztály elnöke kihirdette, hogy „a légszekrényes hajók használatát nem engedheti meg azoknak, akik a téli evezős oktatáson nem vettek részt”.557 Az evezősszakosztály 1938-ban is megtartotta közgyűlését, ahol új vezetőséget és új elnököt választott

Decleva Zoltán vkszt. ezredes558 személyében A korábbi elnök sportigazgató lett.559 555 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IX. évfolyam 1937 május 9 szám, 10–11 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap X. évfolyam 1937 december 4 szám, 11 o 557 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1938 február 6 szám, 11 o 558 vitéz Decleva Zoltán (Alsószemeréd, 1887. július 30 – Budapest, 1950 július 17) magyar vezérezredes, a 3. magyar hadsereg parancsnoka, magyar királyi titkos tanácsos, a Vitézi Rend tagja 1887 július 30-án született Alsószemeréden. Miután elvégezte a pécsi honvéd hadapródiskolát, 1906-ban zászlósként szolgált a pécsi 19 honvéd gyalogezredben. Az első világháborúban összesen 42 hónapot szolgált a hadszíntéren 1923-ban elvégezte a budapesti Hadiakadémiát. 1927 november 15-től egészen 1931 május 1-ig a Honvédség főparancsnoka szárnysegéde volt, majd 1933. augusztus 1-ig az 1 vegyesdandár vezérkari főnöke lett Ezután a HM

Kiképzési Osztály vezetője és 1936. november 1-től a Honvéd Vezérkari főnökökének helyettese is volt 1938. május 1-jén tábornokká léptették elő A Honvédség átszervezésével 1938-ban a vezérkarfőnök 2 helyettese, valamint október 1-jétől ezzel párhuzamosan a Legfelső Honvédelmi Tanács vezértitkára volt. 1940 március 1-jétől a 3. hadsereg I hadtestének a parancsnoka 1940 szeptember 1-től már altábornagyként teljesített szolgálatot. A budapesti I hadtest élén tevékenyen részt vett Erdély és a Délvidék visszafoglalásában 1941. május 1 és november 1 között ismét a Honvédség vezérkarfőnök helyettese lett, valamint ezen felül a szállásmesteri teendők ellátásával is őt bízták meg. 1941 november 1-től 1942 december 1-ig a 3 magyar hadsereg parancsnoka, 11942. október 1-jén vezérezredessé nevezték ki, 1942 december 17-től magyar királyi titkos tanácsos. 1943 március 1-től nyugállományba helyezték és a

Magyar Érdemrend Nagykeresztjével tüntették ki. A HM Állandó Igazoló Bizottsága 1945 március 20-án igazolta Budapesten hunyt el 1950 július 17-én. A Történelmi Vitézi Rend 2004-ben posztumusz vitézzé avatta http://hu.wikipediaorg/wiki/Decleva Zolt%C3%A1n (A letöltés ideje: 20120617) 559 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1938 április 8 szám, 10–11 o 556 176 177 Sajnálatos, hogy a sikeres nyári évadot követően a vízi ház úszóaljzatát – más jellegű katonai felhasználásra – át kellett adniuk, ezért azt, ősszel kénytelenek voltak leszerelni. A szakosztály működése ezzel szinte ellehetetlenült. Az OTK tulajdonát képező csónakokat is egy ideiglenes tárolóhelyre szállították, amit a teniszpályán alakítottak ki.560 1939-ben az evezősszakosztály az éves tevékenységét – április 14-én – evezősoktatással kezdte meg.561 Május 30-án ismét vezetőséget választottak Elnöknek ismét Decleva Zoltán

tábornokot, ügyvezető elnöknek Juhász Antal ezredest, alelnöknek Rapaich Dezső ezredest és vitéz Kovács Gyula vk. alezredest választották A szakosztály vezetése a nehéz körülmények ellenére ebben az évben is lehetőséget biztosított a túraevezésre, a sportevezés tudományának elsajátítására, fürdésre, napozásra, és gyakori vízi kirándulásokon való részvételre, mindezt a csónak 30 pengős tárolási díján felül 20 pengő éves tagdíjért cserébe.562 Az evezősszakosztály december 3-ai értekezletén az 1939/40-es évadra új elnököt választott Schelken Lajos ezredes személyében, (később Budapest légvédelmi parancsnoka – P. F) mivel Decleva tábornok lemondott A tavasszal megválasztott ügyvezető elnök Juhász Antal ezredes, valamint az alelnökök, Rapaich Dezső és vitéz Kovács Gyula vk. ezredesek ismét bizalmat kaptak.563 1941-ben az evezősévad kezdetéül a márciust jelölték meg. A sportevezés elsajátítására,

vízi kirándulások szervezésére hivatott szervezet tagjai az éves tagdíj ellenében – egyéb költség nélkül – használhatták az OTK hajóit. A tagságot két csoportra osztva (rendes tag, pártoló tag) állapították meg a költségtérítés díjait. A rendes tagok évi tagdíja 35 pengőbe, a csónaktároló éves díja 15 pengőbe, a vidéki helyőrségekben élők tagdíja 10 pengőbe került. A pártoló tagok esetében az evezős tagoknak 35 pengőt, az ifjúsági tagoknak 20 pengőt, az akadémikusoknak és növendékeknek 10 pengőt kellett fizetniük. A csónaktárolásért a pártoló tagok is 15 pengőt fizettek évente. A magánhajók tárolásáért egységesen 30 pengőt kértek564 A március 22-én megtartott évadnyitó gyűlésen a szakosztály új vezetőséget is választott. Az új elnök a közben nyugalmazott tábornokká kinevezett Schelken Lajos, míg az ügyvezető Várnay Tibor alhadbiztos, a sportvezető Dr. Vlaszathy János szv tv

(számvevőségi tisztviselő – P. F) lett565 1942-ben a szakosztály április elején ismét új évadot kezdett. Ekkor komoly megbízatást teljesítésére kérték fel a kaszinót, ugyanis a Magyar Evezős Szövetség 1942. évi Szent Kristóf 560 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1938 október 2 szám, 12 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939 május 9 szám, 25–26 o 562 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939 július 11 szám, 17 o 563 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939 december 16 szám, 12 o 564 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIII. évfolyam 1941 március 3 szám, 8–9 o 565 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIII. évfolyam 1941 május 5 szám, 6–7 o 561 177 178 ünnepét az OTK evezősszakosztálya rendezhette a margitszigeti sporttelepén. Az ünnepség június 7-én 9 órakor kezdődött.566 A háború azonban már javában zajlott, így – mint már korábban is jeleztem – a nyár végén a margitszigeti klubház

magasföldszintjét és emeletét a honvédelmi miniszter kórház céljára vette igénybe. Ettől kezdve csak a mélyföldszinten lévő hall, valamint az öltözők és zuhanyzók maradtak a tenisz- és evezősszakosztály tagjainak kezelésében. Ekkortól természetesen megváltozott a klubház hangulata is, ami abból eredt, hogy a sebesült és beteg bajtársak nyugalmát nem volt szabad zavarni. Sőt, ezen túl arra is nyomatékosabban fel kellett hívni a figyelmet, hogy a ruhákat mindenkor az öltözőszekrényekben kell tartani, mivel felelősséget vállalni azokért már nem tudtak.567 Az evezés október 10-ével befejeződött. A szekrényekben tárolt tárgyakat és ruhákat a hónap végéig el kellett vinniük, és a szekrényeket nyitott állapotban hátrahagyni.568 Az 1943-as évben a tagsági díjak az előző évhez viszonyítva változatlanok maradtak, és most is lehetőség volt a részletfizetésre. A magánhajók tárolási díja változatlanul 30 pengő

maradt. Újabb tagokat azonban a hely szűke (férfiöltöző mérete) miatt nem tudtak felvenni569 Az evezősszakosztály a versenyeken a nehézségek ellenére remek sikereket ért el. A június 6-ai MESZ versenyen, amit Csepelen szerveztek az alábbi eredmények születtek: női egyes 800 méteren az Országos Tiszti Kaszinó Evezős Osztály (OTKEO) első helyezést ért el 3:00:2 másodperccel. A versenyző neve Nagy-Megyeri Nagy Gitta volt A Győrben megrendezett női egyes 1000 m-en június 20-án szintén Nagy Gitta nyert. A kaszinó egypárevezős kettőse 1000 m-en 2. helyezett lett Korabeli rekordkísérletként is felfogható, hogy a verseny után dr Vitéz Benedek főhadnagy 26 óra alatt evezett Győrből Budapestre. Ez a vízen 160 km-es távot jelent. A július 27-ei budapesti nemzetközti versenyen sikerült visszavágni, és az 1200 méteres női kétpárevezős versenyt megnyerni. A női egyest 1200 méteren most is Nagy Gitta triumfált nagy fölénnyel. Július

11-én Vác rendezhette meg a MESZ versenyét A kellemetlen időjárási viszonyok között megrendezett evezősversenyt ismét Nagy Gitta nyerte. A kétpárevezős versenyben is elhozták az első helyezést.570 E nagyszerű teljesítményt követően – a hajóból ki sem szállva – Budapestre eveztek. Ezt is kimagaslóan teljesítették, ugyanis 2 óra alatt tették meg a 30 km-es utat.571 A váci verseny után a hölgyversenyzők a bajnokságra készülődtek. A bajnoki keretet Gyenes Ilonka, Kozáry Vera, Nagy Gitta, Pap Maya és Vad Márta alkották. A verseny a 566 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIV. évfolyam 1942 június 6 szám, 9 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIV. évfolyam 1942 szeptember 9 szám, 6 o 568 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIV. évfolyam 1942 október 10 szám, 6 o 569 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XV. évfolyam 1943 május 5 szám, 6–7 o 570 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XV. évfolyam 1943 augusztus 8 szám, 9–12 o 571 Uo. 567 178 179 csepeli

Duna-ágban zajlott. Párevezős négyesben is indultak, pedig nem volt négyes hajójuk A Rendőrtiszti Atlétikai Clubtól (RAC) kölcsönkapott hajóval csupán egy hetet tudtak készülni. A verseny július 24-én 18 órakor kezdődött Az első szám a női egyes volt, amit Nagy Gitta 2 hajóhosszal fölényesen megnyert. Hasonló sikerrel zárult a kettősök versenye is A július 25-ére kiírt négyesbajnokságot ellenfél hiányában szintén az OTKEO nyerte. Az eredményeket összesítve megállapítható, hogy az 1943. évi hölgyevezős bajnoki számokat biztosan nyerték az OTKEO versenyzői már a versenyzésük első évében.572 Az elért eredmények alapján a MESZ úgy döntött, hogy a horvát-magyar nemzetközi versenyen női egyesben és kettesben az OTKEO hölgyei képviselik a magyar színeket. A versenyt augusztus 29-én rendezték a Száván. A mieinknek a drága szállítási díj miatt kölcsönhajóban kellett evezniük. Nagy Gitta ennek ellenére

fölényesen nyert az egyesben A másfél órás pihenés után Nagy Gitta és Gyenes Ilonka szálltak hajóba. A horvát versenyzők teljesen pihentek voltak, ráadásul a hajójuk is jobb volt, mint a mi kölcsön hajónk. Ennek ellenére, csak szoros versenyben voltak képesek legyőzni a magyar párost.573 Szeptember 18-án tartották a (RAC) által rendezett egyesületközi evezősversenyt a Margitsziget melletti pesti Duna-ágban. A versenyen megjelent az OSK részéről Misángyi Ottó,574 a RAC elnöksége élén dr. Éliássy Sándor főkapitány, valamint az OTKEO elnöksége Hámori Ferenc ezredes vezetésével. A verseny 1600-kor kezdődött Az első szám a női kettős volt, amit az OTKEO versenyzői (Nagy Gitta és Pap Maya) nyertek. A III helyezést is az OTKEO hozta el. A pontversenyt 7:4-re sikerült Mannzsics Lajosnak elérnie A pontverseny állása így 12:10-re változott. A férfi négyesben az első és második helyet is az OTKEO versenyzői szerezték, így a

pontverseny állása 20:13-ra javult. Az újonc egypár evezőseink csak hajszálnyira maradtak le az első helyezettek mögött. A férfi négyes azonban szintén első lett. Ekkor már 36:27 volt az állás Ezt követte a női párevezős négyes, amit a kaszinó versenyzői szintén fölényesen megnyertek. Az utolsó számot azonban (palánkos nyolcas) nagy küzdelem után a RAC versenyzői nyerték. Hozzá kell tenni, hogy a rendőrök versenyzői 572 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XV. évfolyam 1943 szeptember 9 szám, 10 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap XV. évfolyam 1943 október 10 szám, 8–10 o 574 Misángyi Ottó (Pécs, 1895. ápr 20 – Sankt Gallen, Svájc, 1977 nov 30): tanár, edző Atlétikával foglalkozott és a Magy. Atlétikai Szövetség jegyzője volt (1914) Orosz hadifogságból való hazatérte után a Ferencvárosi Torna Club (FTC) atlétáinak vezetője, 1922-től a tornatanárképző tanfolyamon, a Testnevelési Főisk. megszervezésekor a hármas

vezetőbizottság tagja, 1925-től a főisk-n az atlétika tanára, közben kereskedelmi ak.-i tanfolyamot és jogot végzett A Magy Atlétikai Szövetség orsz szakfelügyelője (1921-32), alelnöke (1929–32). A Testnevelési Főisk ig-ja (1941–45), az Orsz Sport Központ vezetője és a Nemzeti Sport Bizottság elnöke volt. Ny-ra távozott (1945) Sankt Gallenban telepedett le (1947), ahol atlétaedző és előadó Mint atlétikai versenybíró részt vett a VIII., párizsi, a IX, amszterdami, a X, Los Angeles-i és a XI, berlini nyári olimpián. http://mekoszkhu/00300/00355/html/ABC09732/10601htm (A letöltés ideje: 2014 03 18) 573 179 180 pihentek voltak, amíg a kaszinó versenyzői – beugróként – előtte már több számban indultak, mert sokan megbetegedtek. A versenyt végül 44:35-re a kaszinó versenyzői nyerték575 Az 1943. évi evezős összefoglalóban Balogh Gyula rovatvezető arról számolt be, hogy a víziház márciusban érkezett meg a „parti

ház” elé. A hajó már megvolt, de az öltözők hiányoztak. A kórházparancsnokság belátó és segítő magatartásának köszönhetően a hölgyeknek a „parti házban” biztosították az öltözési és zuhanyozási lehetőséget. A férfiak a víziházban öltöztek a szekrények telepítése után, sőt később a zuhanyozás lehetőségeit is megoldották. Az éves versenyek eredményei a teljesítmény vonatkozásában önmagukért beszélnek, hiszen az eredmények folyamatosan felfelé íveltek. Zömmel a hölgyversenyzők értek el kimagasló eredményeket, de a – szolgálati elfoglaltság ellenére – a férfiak is kitettek magukért. A túraversenyek is jelentős teljesítményekről tanúskodtak Kiemelkedő teljesítményt nyújtott nagymegyeri Nagy Gitta, aki minden egyéni versenyt megnyerve 8-szor lett első. A másik kiemelkedően teljesítő hölgy Gyenes Dudus volt, aki kettősben 3 első és 2 második, négyesben 1 első helyet tudhatott magáénak.

Szép versenyeket eveztek Papp Magda, Kozmáry Vera és Vad Márta is. Férfievezőseink főleg a RAC versenyén bizonyítottak.576 Az 1944. február 19-én tartott szakosztályülésen a sportvezetők arról számoltak be, hogy a szakosztály 1539 ponttal Budapest második legeredményesebb egyesülete. (5 oldal) Az új évad megindítását április 5-ére tervezték. A változás csupán a csónaktárolás díjának 42 pengőre emelése kapcsán lett volna érzékelhető. Hazánk történelme azonban másként alakult, így a szakosztály is kénytelen volt hamarosan beszüntetni tevékenységét.577 IV./8 A kaszinó (kulturális) szolgáltatásai és jóléti intézményei A kaszinók – függetlenül attól, hogy milyen társadalmi osztályhoz, réteghez, szakmához, valláshoz kapcsolódva jöttek létre – egyrészt sajátosan zárt közösségnek számítottak, másrészt minden ilyen intézmény rögzítette az alapszabályában, hogy tagjai részére un. jóléti

intézményeket működtet, és különféle jutányos szolgáltatásokat biztosít. Volt ahol ez csak egy szerény szolgáltatást nyújtó étteremre korlátozódott, mint pl. a munkás vagy földműves kaszinók estében, és voltak az elit klubok, ahol pazar külsőségek között szórakozhattak és művelődhettek a vendégek. Ez utóbbiba tartoztak a tiszti kaszinók is Már a Károlykaszárnyában működő kaszinó étterme is híres volt eleganciájáról, és megtiszteltetésnek számított ott vendégségben lenni. Nem beszélve a Váci utcai palota színvonaláról, ami 575 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XV. évfolyam 1943 december 12 szám, 11 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap XVI. évfolyam 1944 január 1 szám, 10–12 o 577 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XVI. évfolyam 1944 április 4 szám, 5–8 o 576 180 181 felvette a versenyt a legelegánsabb budapesti arisztokrata klubokéval is. A Váci utcai kaszinóban többféle jóléti helyiséget is kialakítottak. Ezen

jóléti intézmények közül kiemelten fontosnak számítottak a földszinti éttermek, ahol aránylag megfizethető áron, kulturált körülmények között lehetett étkezni és beszélgetni. Ezeket a helyiségeket a kezdetektől fogva külső vállalkozók üzemeltették. Jellemző volt, hogy amennyiben a minőség romlására utaló jeleket tapasztaltak, azonnal felmondtak nekik és pályázatot írtak ki a további üzemeltetésre. Az 1920-as évek első öt évében egy bizonyos Kiszely József nevű vendéglátós vezette az éttermeket. Az ezt követő két évben már Walt-féle étteremnek illetve Zelky Zoltán éttermének hívják a vendéglátóegységet. 1927-től Klotild vendéglő, egy év múlva Pinke étterem a neve Nem az első eset, de pl. 1929-ben is megtörtént, hogy Pinke József vendéglőst fizetésképtelensége miatt le kellett váltani. 1929 második felétől Posch-sörözőként, 1932-ben pedig Nagy Ernő vendéglőjeként emlegetik. 1936-ban ismét

felbukkan Kiszely József neve, akit a hatalmasra duzzadt adóssága miatt az év végén egy havi fogházra is elítélnek. Talán a számtalan kudarcba fulladt próbálkozásnak is köszönhető, hogy 1937-től a vendéglátóegység a kaszinó saját vállalkozásává vált, és Belvárosi Söröző néven működött tovább. A gyors bérlőváltások egyik előidézője lehetett, hogy a vendéglősöknek mindig előírták a tagok részére nyújtandó jelentős kedvezmények biztosítását, ami hatalmas anyagi terheket rótt a vállalkozókra. Az új szolgáltató kiválasztása mindig pályáztatással történt, és a pályázatok elbírálására csakis a választmány volt jogosult, ennek ellenére nem mindig sikerült elég tőkeerős vállalkozót találni. Az 1929 évi szolgáltatások színvonalát jellemzi, hogy a „Palota” első emeletén az akkori kor követelményinek megfelelően berendezett társalgótermek, télikert és zeneterem várta az érdeklődőket.

„E helyiségekben villanyos zongora, gramafon és a tánchoz villanyos zene-automata állt a kaszinótagok, azok családtagjai, valamint az általuk bevezetett vendégek rendelkezésére. Ezen társalgótermek megbeszélések, kisebb összejövetelek céljaira is igénybe vehetők voltak. Az úgynevezett tiszti zárt társaságok ezen társalgó termeket közvetlenül az elnökségtől igényelhették.”578 Az épület nagyszerűségét dicséri, és egyben érdekességként említendő, hogy a török honvédelmi miniszter 1929-ben köszönetét fejezte ki a kaszinó vezetésének, amiért a török fővárosban építendő tiszti kaszinóhoz a budapesti kaszinó épületének okmányait (tervrajzát) és egyéb szervezetére vonatkozó adatait a török minisztérium rendelkezésére bocsátották.579 A kaszinóépület ottani megvalósításáról sajnos nem sikerült megbizonyosodnom. 578 Országos Tiszti Kaszinó-Lap I. évfolyam, 1929 február 15 o „Uraim, fogadják

köszönetemet azon szívességükért, hogy szép és nagyszerű kaszinójuk tervrajzát a budapesti meghatalmazott miniszterünknek átengedték, és részére a szükséges nélkülözhetetlen egyéb 579 181 182 A földszinti üzlethelyiségek bérbeadására februárban kiírt pályázat eredményeként május 18-án megnyílt a Posch-söröző. A felszolgált ételek és italok minőségét, valamint azok mérsékelt árát, továbbá a kifogásolhatatlanul előzékeny kiszolgálást az új szerződés garantálta. A sörözőben illetve annak különtermeiben csapolt sört, virslit, kis pörkölt és gulyás adagokat szolgáltak fel. Az is újdonságnak számított, hogy a Kaszinó emeleti klubhelyiségeiből házi telefon útján szintén lehetett rendeléseket leadni. Az üzlet kerthelyiséggel is rendelkezett. Miközben a söröző fogadta vendégeit, elkezdődtek a nyári felújítási, átalakítási munkálatok, amelyek zömmel szeptemberben fejeződtek be. A válság

eredményezte kényszer azonban ekkor már érezhetően jelen volt, mert a földszinti helyiségek bérleti díját – a rossz gazdasági viszonyokra való tekintettel – a bérlők kérésére november 1-jéig 20%-kal csökkenteni kényszerültek. Ennek ellenére a színvonal kifogástalan maradt, amit nem csak a török honvédelmi miniszter elismerő szavai, hanem W. D Morgan angol őrnagy, katonai attasé szavai is alátámasztanak. Az őrnagy tiszteletbeli taggá választása előtti bemutatkozó látogatásán elismerően szólt az intézményről. „ eltávozása előtt a jelenlévők legnagyobb csodálkozására kijelentette, hogy Londonban sajnos nincs a tiszteknek ilyen nagyszerű kaszinójuk, de különben sem látott még Európában olyan tiszti kaszinót, amely – ízlés, kényelem és célszerűség tekintetében – kaszinónkkal vetekedhetne.”580 A tiszti kaszinó elismertségét jelezte az is, hogy a Mária Terézia rend lovagjainak díszvacsora-helyszínéül

is ezt az intézményt választották. (Ez az 1753-ban alapított és hatalmas tiszteletnek örvendő rend, – amely összesen 24 magyar lovagot számlált –, a kimagasló katonai érdemek jutalmazására jött létre és az Arany Gyapjas Renddel egyenrangúnak számított. – P F)581 A kulturális szolgáltatások színvonalának biztosítására a kezdetektől fogva odafigyeltek, és ha lehetett, újítottak. Az „Alapszabályban” nem rögzítették ugyan, de a Kaszinóban már a 20-as évek elején megteremtették a zongoratanulás, sakkoktatás és a lovaglás mellett a nyelvtanulás lehetőségeit is. A nyelviskolát 1924-től 1929 év végéig a kaszinó tudományos bizottsága irányította. A ’29-es nyári átalakítások kapcsán elhatározták ugyan, hogy a nyelvi tantermeket a 3. emeletről a félemeletre költöztetik, de az alacsony jelentkezési szám miatt erre már nem lett szükség. felvilágosításokat is megadták. Kérem Uraim, fogadják tiszteletem

kifejezését, Metbdülhalef, a török köztársasági honvédelmi miniszter. Ankara 28/2/928” Országos Tiszti Kaszinó-Lap I évfolyam, 1929 április 23. o 580 Országos Tiszti Kaszinó-Lap I. évfolyam, 1929 június 16 o 581 Uo. 12–13 o 182 183 A kaszinótagok és családtagjaik részére a kedvezményes táncoktatást már 1921-ben megkezdték. A táncoktató azonban 1929-ben elhunyt, így a tánctanítást – a volt katonaférj halálát követően – a Kaszinó táncmesternője, özv. Endrédy Mártonné vitte tovább A szolgáltatások vezértörzsorvos bővítése személyében érdekében egy márciustól egészségügyi dr. Hanasievics tanácsadó Oszkár megbízásával ny. próbáltak konzultációs segítséget nyújtani az arra rászorulóknak. A rendeléseket a tagok szerda délutánonként 5 és 6 óra között vehették igénybe, térítésmentesen.582 A széles spektrumban működő kaszinónak azonban akadtak bírálói, ellenzői is, akik

hajlamosak voltak az intézmény rossz hírét kelteni. Erre mintegy cáfolatként született az alábbi néhány sor, a Kaszinó-Lap márciusi számában: „Mit nyújt a Kaszinó a tagjainak? . Kényelmesen berendezett klub- és társalgóhelyiségeinkben 120 különféle újság, telefonhírmondók, játékok, zenetermeinkben zongora díjtalanul állnak rendelkezésre. Tanácstermünk mindennemű összejövetelre és tanácskozásra ingyen igényelhető. Minden héten 1-1 ismeretterjesztő előadás tartunk, melyre a belépés díjtalan. Kb 15 000 kötettel bíró könyvtárunk, évi 4 pengő koptatási díj fejében, vagy kölcsönzésenként 20 fillérért Évente sok üzlethez, színházhoz és intézményhez adunk ki 10-50%-os kedvezményes jegyutalványt Hangverseny, mozi- és színházelőadásaink látogatását tagjainknak a lehető legmérsékeltebb áron biztosítjuk családi táncösszejöveteleket tartunk, melyek a mai nehéz gazdasági viszonyok

mellett a költséges bálokat vannak hivatva pótolni. A jóléti tagokat, hadiözvegyeket és hadiárvákat évenkint (sic!) kb. 2000 pengő erejéig támogatja a Kaszinó.”583 Jogos a vezetőség felháborodása, hiszen ennyi kedvezményt kapni, ilyen alacsony tagdíjat fizetni egyetlen hasonló színvonalú budapesti vagy vidéki intézményben sem lehetett. A kaszinó nagy dísztermének 1929. évi átalakítási munkálatainál nemcsak az esztétikára és a művészi megjelenésre fordítottak gondot, hanem a tűzbiztonság magas fokát is biztosították. Az óvintézkedések, amelyet kellő gondossággal és előrelátással hoztak meg, garantálták, hogy a terem nemcsak a szépség, de a biztonság szempontjából is kifogástalan legyen. „Ezt különben a színpadra vonatkozólag – az átvételkor jelen volt tűzoltóparancsnokon kívül – maga az ország egyik legkiválóbb színháztekintélye: dr. Hevesi Sándor a Nemzeti Színház igazgatója is beismerte,

midőn kijelentette, hogy ez Budapest egyik legszebb és 582 583 Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 március, 7 o Uo. 6 o 183 184 legmodernebbül berendezett kis színháza, s örülne, ha a Kamara Színház színpada ilyen lenne.”584 A kaszinó fővárosban kivívott presztízsét bizonyítja, hogy a kaszinótagok az arcképes igazolványaik felmutatásával számos budapesti kulturális intézményben, illetve szolgáltatást végző cégnél jelentős, esetenként akár 50%-os kedvezményben is részesültek. Volt ezek között vegytisztító, cipőüzem, gyógyfürdő, fényképész, fodrász. A kedvezmény még a Nemzeti Lovarda által szervezett lovaglóoktatásra is vonatkozott. A márciusban megkötött megállapodás eredményeként május 2-án megalakult az Országos Tiszti Kaszinó turistacsoportja. A belépés kaszinótagoknak, azok hozzátartozóinak és vendégeiknek ingyenes volt. Ettől kezdve élénk túraélet indult A hazai célállomásokon

túl külföldi utak szervezésére is vállalkoztak. Elsőként szeptemberben egyiptomi, közel egyhónapos kedvezményes tanulmányútnak számító kiránduláson vehettek részt az érdeklődők.585 Az elmúlt évek jól bevált gyakorlatának megfelelően a kaszinótagok, azok családtagjai, a jóléti tagok, valamint az arcképes meghívóval rendelkező egyéb hozzátartozók és vendégek az elnökségtől igényelhető utalványok ellenében 1931-ben is 30%-os kedvezménnyel látogathatták a Városi Színház valamennyi előadását, „ami alól csak a premier előadások és a vendégfellépések számítottak kivételnek”.586 Az előző évben bevezetett orvosi szolgáltatás ez év szeptembertől jogsegélyszolgálattal is kiegészült, amit a tagok hétfő délutánonként vehettek igénybe.587 A sport és a túrázás szerelmeseinek kedvezve, 1931 tavaszán és nyarán a Budapesti Torna Egylet turistaszakosztályával közös szervezésben 28 túralehetőségből

adtak választási lehetőséget az érdeklődőknek. Július és augusztus hónapokban pedig fürdőtúrákat is rendeztek a Velencei-tóhoz és Tata-Tóvárosra.588 A nyári idényben a kaszinótagok ezen felül is számos kedvezményt vehettek igénybe, melyek közül meg kell említeni a strandfürdőket, pl. a Budai Dunastrandfürdőt (sic!), vagy a Csillaghegyi Strandfürdőt, ahol 20%-os kedvezményt biztosítottak. A nyári szórakozóhelyek közül a Beketov Cirkusz Varieté, – ami 50%-os kedvezményt nyújtott – és a Czája János híres 584 Uo. 7 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 szeptember, 8 o 586 Országos Tiszti Kaszinó-Lap III. évfolyam, 1931 február, 5 o 587 Országos Tiszti Kaszinó-Lap III. évfolyam, 1931 szeptember, 6–7 o 588 Országos Tiszti Kaszinó-Lap III. évfolyam, 1931 április, 5–6 o 585 184 185 díjbirkozó nevét viselő Czája Néparéna (Városliget) is kedvezménnyel várta a kaszinó vendégeit.589 Szeptembertől

ismét új évad indult. Újra meghirdették a kedvezményes tánctanfolyamokat, ami a kedvezményezetteknek havi 5 pengő 50 fillérbe, továbbá 1 pengő zenedíjba került. A nyelvoktatás ugyan szünetelt, de 1931 őszétől ismét megpróbálkoztak egy olasz nyelvtanfolyammal, amelynek vezetésére Pál Zsigmond ny. százados jelentkezett A tanfolyamért havi 4 pengőt kellett fizetni. Az elmúlt évben kiharcolt kedvezmények zöme – amely vonatkozott vegytisztító, csipketisztító, kelmefestő üzletekre, a Bethlen téri színpad előadásaira, különböző budapesti gőzfürdőkre, fürdőkre, fényképész-szolgáltatásokra, ebben az idényben is érvényes és igénybe vehető maradt. Sőt, a tagoknak még a Genovai tengerhajózási társaság is 20%-os kedvezményt ajánlott.590 Az új évadban változás történt a földszinti étterem vezetésében is, ugyanis szeptember 15étől a Posch-féle étterem vezetését az adósságok miatt Nagy Jenő vette át, aki

egyben átvállalta az előd által felhalmozott tartozások visszafizetését is. Az utód arra is garanciát vállalt, hogy az étel- és italárak bármely környékbeli étteremnél alacsonyabbak lesznek. Újításként bevezették a 15 napra szóló úgynevezett jegyfüzetet, amelynek tulajdonosai 1 pengő 50 fillérért teljes ebéd- vagy vacsoramenüt kaphattak.591 1932 márciusában újraindult kirándulások április hónapban is folytatódtak, amelynek célállomásai a Budai-, vagy a Pilis hegység különféle látványosságai voltak, és általában nagy érdeklődésnek örvendtek a kaszinótagok részéről. A kaszinó vezetése – a tagság pénzügyi lehetőségein segíteni akarva – újabb ötlettel állt elő, amikor 112 Duna menti községgel állapodott meg arról, hogy a jogosultak és azok családtagjai nagyon kedvezményes (havi 70-80 pengő), esetleg 3 részletben is fizethető nyaralási lehetőséget kaphassanak. A teljes ellátással értendő összeg

gyermekek esetén csupán 36-56 pengőt jelentett. Az elhelyezés és étkezés magánházakban történt592 Az 1932-es év nyara volt talán az első olyan nyári szünet, amikor nem végeztek semmiféle jelentős átalakítási, bővítési, felújítási munkálatokat, mert az anyagi lehetőségek nem tették ezt lehetővé. Emiatt az új 1932/33-as idény úgy kezdődött meg szeptemberben, ahogy júniusban az előző befejeződött. Fő szempontnak még hosszú hónapokon át a takarékosság számított. 589 Országos Tiszti Kaszinó-Lap III. évfolyam, 1931 június, 4–5 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap III. évfolyam, 1931 szeptember, 20 o 591 Országos Tiszti Kaszinó-Lap III. évfolyam, 1931 október 3 o 592 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IV. évfolyam, 1932 április, 4 o 590 185 186 Az 1929-ben megkezdett egészségügyi tanácsadás – dr. Hanasiewitz Oszkár vezértörzsorvos novemberi lemondása miatt – a kaszinóban megszűnt. Ezen túl a tagoknak a

Veres Pálné utcai orvosi rendelőben biztosítottak ingyenes rendelést és szaktanácsadást, sőt további kedvezményes egészségügyi szolgáltatásokat. Pl a „Kálvintéri Gyógyintézetben” dr vitéz Szilágyi Lajos kaszinótag a gyógyító hatású kezelésekből 40%-os, a pedicure (sic!) szalon 25%-os kedvezményt adott.593 1933-ban az elnökség egy újabb kezdeményezéssel állt elő, amikor egy vadász –és turistaszakosztály szervezését határozta el. Az ügyvezető igazgató február hónapban meg is kezdte az igényfelmérést és az alapításhoz szükséges tárgyalásokat, amelyek hamarosan eredménnyel is zárultak. A nyári hónapokban ismét jelentős felújítási és átalakítási munkák kezdődtek. A termeket külön bejárattal látták el, az első emeleten kényelmesen berendezett hallt létesítettek. A kártyaszobák számát kettővel vették, majd egy büfét is létrehoztak. A személyfelvonó létesítésén túl, modernizálták a

megnövelték. A dohánytőzsdét és a ruhatárat saját kezelésbe villanyvilágítást is.594 Az 1933/34-es idénytől megváltoztatták a teremigénylés feltételeit. Eddig a bajtársi összejövetelekre automatikus volt a terembiztosítás. Szeptembertől azonban az igénylés feltételéül szabták a ruhatárak igénybevételét, valamint az étkezések földszinti vendéglőben történő megrendelését. Az elnökség megállapodást kötött a Köztisztviselők Színház és Hangverseny Egyesületével arról, hogy a kaszinó tagjai részére kedvezményes színházi bérleteket biztosítanak. További könnyítésnek számított, hogy a bérletek árát havi részletek formájában is befizethették, ha erre igény mutatkozott. A kedvezményt az tette lehetővé, hogy az Országos Tiszti Kaszinó a nevezett egyesület pártoló tagjainak sorába lépett, és így valamennyi rendes és rendkívüli tag élvezhette az előnyöket. Plusz költségként csupán a

személyenkénti 1 pengős tagsági igazolványért kifizetendő összeg jelentkezett, ami már az első alkalommal megtérült. A kedvezmény – ami általában 30-40%-os volt – kiterjedt az összes színházra, valamennyi hangversenyre, orfeumra, cirkuszra, az Angolparkra, a fürdőkre és az uszodákra.595 Az étkezési lehetőséget is kedvezőbbé tették, ugyanis a tagsági igazolvánnyal rendelkezőknek az ebéd és a vacsora árát 1 pengő 20 fillérre mérsékelték. 593 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IV. évfolyam, 1932 december, 5 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap V. évfolyam, 1933 szeptember, 3 o 595 Országos Tiszti Kaszinó-Lap V. évfolyam, 1933 szeptember, 2 o 594 186 187 Ehhez 10 étkezésre szóló utalványfüzetet kellett váltani, ami 30%-os kedvezményt biztosított.596 A nyelvképzés néhány évi szünet után ismét beindult, bár azt már nem a kaszinó, hanem a NYUKOSZ (Nyugdíjas Katonák Országos Szövetsége) felügyelte. Itt, változatlanul

kedvezményes oktatásban részesülhettek a kaszinótagok és hozzátartozóik. A 8 hónapig tartó tanfolyamért 40 pengőt kellett fizetni, amit törleszthettek havonkénti 5 pengő befizetésével is.597 A vadásztársaság tavasszal elhatározott létrehozása szeptemberre valósággá vált, és őszre már megfelelő vadászterülettel is rendelkeztek. Szintén, ekkor született meg a nyári klubhelyiség létesítésének terve, ami azonban csak évek múlva, 1939-ben realizálódott.598 Az őszi és téli hónapok újabb kedvezményes szolgáltatásokkal kecsegtették a kaszinó tagjait. Az Astoria, az Erzsébet királyné, a Metropol, a Palace és a Pannónia szállók jelentős kedvezménnyel várták az utalvánnyal rendelkező érdeklődőket. A Gellért szálló pl az olcsóbb szobáiból 15%, a drágább szobáiból 25% kedvezményt ígért. A kiszolgálási díjból 15 illetve 10%-ot, a szállóvendégeknek a gyógyfürdő szolgáltatásaiból 25%-os engedményt

biztosított.599 1934-ben a májusi hónap bővelkedett a kirándulásokban. 12-én túrát szerveztek a Lakihegyi nagyadóhoz, amelynek megtekintéséhez motorcsónakokkal szállították a jelentkezőket A délután 3 órakor kezdődő program – vacsora után – 21 óráig tartott, és 1 pengő 80 fillérbe került. 20-án a Kékesre szerveztek autóbuszos kirándulást, amelynek keretében látogatást tettek a nemrég átadott mátraházai tiszti üdülőben is. Sajnálatos módon a busz a hegyek között – egy szembejövő autó szabálytalansága miatt – felborult, és a kaszinó a károsultak részére kártérítést volt köteles fizetni.600 A nyár közeledtével a kaszinótagokat is invitálni kezdték egy földközi-tengeri utazáshoz, amihez a hajózási vállalattól 10%-os kedvezményt kaphattak. A 18 napig tartó körutazás 340– 750 pengős költsége még a kedvezménnyel sem számított az olcsó utak közé. Viszont, hogy ezt a programot reális

alternatívaként az elnökség is támogatta, jelzi a klubtagok egy része anyagi lehetőségeinek javulását is.601 A szervezők ügyességét jelzi ugyanakkor az, hogy a tengeri utat a doberdói és isonzói olasz hadszíntér, valamint a Hősök Temetőjének megtekintésével kötötték egybe. 596 Országos Tiszti Kaszinó-Lap V. évfolyam, 1933 szeptember, 4 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap V. évfolyam, 1933 szeptember, 5 o 598 Országos Tiszti Kaszinó-Lap V. évfolyam, 1933 szeptember, 57 o 599 Országos Tiszti Kaszinó-Lap V. évfolyam, 1933 december, 8 o 600 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VI. évfolyam, 1934 május, 2 o 601 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VI. évfolyam, 1934 április, 8–9 o 597 187 188 A kedvezmények köre 1935-ben tovább bővült, ugyanis a Budapesti Köztisztviselők Színház és Hangverseny Egyesülete – egy jó szerződésnek köszönhetően – kiterjesztette a kaszinótagok már eddig meglévő Nemzeti Színház- és Operaház-bérleten

kívüli kedvezményeit a magánszínházakra, hangversenyekre, fürdőkre, uszodákra, kiállításokra és több szórakozóhelyre is. Az 1934-ben létrehozott turistaszakosztály az 1936. év nyári szünete előtt számvetést készített, amiből megtudhatjuk, hogy a szakosztály 1934-35-ben 22, 1935-36-ban 37 kirándulást szervezett, amelynek keretében megismerkedtek a budai hegyvidékkel, túráztak a Pilisben és a Börzsönyben. A túrákon általában 25-30 fő vett részt és a teljesített túraútvonal hossza átlagosan kb. 12 km volt A szakosztályt Nemestóthy-Szabó Béla nyugalmazott tábornok vezette.602 Az 1935 év végén létrehozott utazási szakosztály azon túl, hogy hasznos tanácsokkal szolgálta a tagság ez irányú érdeklődését, ’36 februárjában megszervezte első autóbuszos kirándulását is Bécsbe. A kétnapos kirándulás útiköltsége 19 Pengő 90 fillér volt A nyár folyamán a földszinti vendéglőt új bérlőnek, a „Belvárosi

Söröző- és étterem”-nek adták ki. Az októberben újra nyílt szórakozóhelyen a bajtársi és társas összejövetelekre külön termet, valamint jelentős kedvezményeket biztosítottak.603 1937 februárjában újabb kör jött létre. A hónap elején tartott alakuló ülés sikeres volt, és megalakult a bélyeggyűjtők köre, amely márciustól minden hónap 2. és 4 hetének csütörtöki napjain tartotta összejöveteleit az első emeleti tanácsteremben.604 Az IBUSZ és a kaszinó közötti kapcsolatfelvételnek köszönhetően az utazási szakosztály remek lehetőségeket ajánlott fel a tagságnak. A Duna alsó és felső szakaszára egyaránt tervezett hajóutakhoz az „Erzsébet királyné” luxusgőzös szolgáltatásit vehették igénybe az érdeklődők úgy, hogy a tisztikar és családtagjaik részére külön, zártkörű társas hajókirándulást szerveztek. Ennek során, az utazó közönség választhatta meg az állomáshelyeket, a programokat, a

megtekintendő nevezetességek körét. A magas színvonalú ellátás és az akkori modern körülményeknek való megfelelés garantált volt.605 Június 20-án a m. kir Légügyi Hivatal – a budapesti új közforgalmi repülőtér606 nyitása alkalmából – repülőnapot rendezett. A nagyszabású rendezvényre a hivatásos tisztek és 602 Országos Tiszti Kaszinó-Lap VIII. évfolyam 1936 szeptember 1 szám 4 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap IX. évfolyam 1936 szeptember 1 szám 8 o 604 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IX. évfolyam 1937 március 7 szám, 17 o 605 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IX. évfolyam 1937 április 8 szám, 17 o 606 Az 1930-as évek elején már sürgető igény mutatkozott az elavult Mátyásföldi Repülőtér helyett egy korszerű, új repülőtér építésére. A KLM első, Amsterdamból az indonéziai Batáviába tartó légi járatával, Mátyásföld bekapcsolódott az interkontinentális légiforgalomba. 1935-ben London – Budapest és Róma –

Budapest járatot létesített az angol, illetve az olasz légiforgalmi társaság. Az egyetlen közforgalmú repülőtér forgalma 1930–1937 között 4870 utasról 17923 utasra, a poggyász szállítás 10257 kg-ról 304621 kg-ra növekedett. A Mátyásföldi 603 188 189 altisztek is kedvezményes meghívót kaptak. A tiszteknek és a családtagoknak 2 pengőt, az altiszteknek 1 pengőt kellett fizetniük a részvételért. A gyermekeiket 16 éves korig egységesen 50 filléres jegy megvásárlása esetén vihették el az eseményre.607 Az OTK turistaszakosztálya 1936 szeptembere és 1937 májusa között 31 kirándulást szervezett. A résztvevők az egyes túrákon átlagosan 13 km-t tettek meg Egy-egy alkalommal átlagosan 37-en vettek részt a túrákon, vagyis az összes résztvevő száma 1047 fő körül mozoghatott. A túrák alkalmával bejárták a budai hegyeket, a pilisi és börzsönyi hegyvidéket608 A vendéglátás ebben az évben is fejlődött. A váci utcai

söröző és étteremben egy új, un vadászszobát létesítettek bajtársi és egyéb társas összejövetelek megtartására céljából. A termet a vendéglő vezetésétől kellett igényelni, ahol a tagok jelentős kedvezményeket kaptak. 1938-ban a Külügyi Társaság védnöksége alatt tandíjmentes nyelvtanfolyamokat indítottak a Barcsay utcai gimnáziumban. A különböző nyelveken és készségszintenként meghirdetett tanfolyamokra februárban lehetett jelentkezni, és csak a beiratkozási díjat kellett kifizetni a négy hónapra, ami a kaszinó tagjainak 10 pengő volt.609 Máshol egyébként ugyanez a szolgáltatás kb. 40 pengőbe került volna Ma már szinte nevetséges, akkor viszont jelentős újításnak, illetve komfortnövelő tényezőnek számított, hogy a kaszinó bal oldali ruhatárában modern és hitelesített személymérleget állítottak működésbe, amit a tagok és a vendégek egyaránt örömmel vettek igénybe. A motorizáció rohamos

fejlődése a kaszinói létre is hatással volt. Az új kihívásra gyorsan reagálva, április 8-án összehívták a jelentkezőket, hogy megalakítsák az autó- és motoros szakosztályt. Az ülés eredményes volt, az új szakosztály megalakítása megkezdődött, illetve a szakosztály ezen a napon meg is alakult.610 Elnöknek vitéz Kiss János tábornokot611 Repülőtér már nem volt képes a megnövekedett forgalom ellátására. Több helyszín merült fel az új repülőtér megépítésére, közöttük a Csepel-sziget is, de 1937. június 20-án végül Budaörsön nyitották meg a főváros új nemzetközi légikikötőjét. Földrajzi fekvését a szakemberek egy része már akkor is kedvezőtlennek ítélte meg A repülőtér eredeti forgalmi épülete, régi fényét veszítve, még ma is látható. Átadása idején nagyhangárja Európa egyik legnagyobb repülőgép-tárolója volt, mely 12 db Junkers Ju-52 típusú gép befogadására is alkalmas volt.

http://mkka.hu/historia/egyebkozlekedes/legikozlekedes(A letöltés ideje: 2012 05 02) 607 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IX. évfolyam 1937 június 10 szám, 10 o 608 Országos Tiszti Kaszinó-Lap X. évfolyam 1937 szeptember 1 szám, 8 o 609 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1938 február 6 szám, 21 o 610 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1938 április 8 szám, 12 o 611 Kiss János (Erdőszentgyörgy, 1883. március 24 – Budapest, 1944 december 8) altábornagy, a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának katonai vezetője. Székely katonacsaládból származott, 1902-ben elvégezte a nagyszebeni hadapródiskolát. Az I világháború után a kőszegi katonai alreáliskola tanára, majd egy kerékpárosdandár parancsnoka, végül a honvédség gyalogsági szemlélője lett. 1939-ben az ország német orientációja elleni tiltakozásul nyugdíjba vonult, ettől kezdve Kőszegen élt. Bajcsy-Zsilinszky Endre 1943-ban nagybaczoni Nagy Vilmos

távozásakor javasolta Horthynak, hogy Kiss Jánost nevezze ki honvédelmi 189 190 választották. Az osztály minden kedden és csütörtökön tartotta hivatalos óráit, egy darabig a székházban. Szeptemberben már arról számolnak be, hogy tagjaiknak az alábbi kedvezményeket tudták biztosítani: kedvezményes triptique és carnet,612 kedvezményes üzem- és kenőanyag, alkatrész, gumi, villamos felszerelés és szerviz, kedvezményes biztosítás.613 Novemberben, ízléses gépkocsi, valamint gömblyuk jelvényt és gépkocsi zászlót bocsátottak ki, amit 6, 1 és 2.50 pengőért árusítottak614 A turistaszakosztály 1937. szeptember és 1938 június között 31 túrát szervezett A túrák alkalmával bejárták a budai hegyeket, és megismerkedtek, vagy voltak, akik ismételten viszontlátták a pilisi és a börzsönyi hegységek gyönyörű helyeit. A túrák átlagteljesítményei alkalmanként elérték a 18 km-t, az esetenkénti résztvevők száma pedig a

31 főt. A nyár utáni első túrát szeptember 10-ére tervezték.615 1939-ben Pilisszentkereszten a vadásztársaságban egy hely megüresedett, emiatt lehetőség nyílt a pótlásra, illetve egy új tagjelölt felvételére. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a nagyvadas társaságba bekerülni csak „kihalásos” alapon lehetett.616 Az 1937 tavaszán alakult autós- és motoros szakosztály szervezésekor először úgy gondolták, hogy nem szednek tagdíjat. Az Ezredes utca 5 szám alá átköltözött szervezet azonban már a következő év végén módosította ezen elképzelését, és a tagdíjat 1939 januárjától 6, pártoló tagoknak 3 pengőben határozta meg.617 Áprilisban autóvezetői tanfolyam szervezését határozták el. A háromhónapos időtartamú képzés alatt heti 2 napon 2 órás elméleti oktatást, majd ezt követően heti 3 délutáni gyakorlati képzést terveztek. A férfiak és nők külön csoportba osztva 50 pengős díjért tanulhattak

volna autót vezetni. A tervezett tanfolyam azonban kellő számú jelentkező hiányában ekkor még elmaradt.618 A tagok és hozzátartozóik részére szervezett gépjárművezetői tanfolyamot csak december 15-én miniszternek, de erre nem került sor. 1943 decemberében tagja volt az újvidéki vérengzés elkövetőinek tárgyalására kirendelt hadbíróságnak. 1944-ben a német megszállás után haditervet dolgozott ki, amelyben javasolta, hogy a magyar hadsereg csatlakozzon a jugoszláv ellenállási mozgalomhoz. A nyilas hatalomátvételt követően Bajcsy-Zsilinszky személyes kérésére csatlakozott a magyar ellenállási mozgalomhoz és a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának akkor létesült Katonai Vezérkarának vezetője lett. A nyilasok Mikulich Tibor páncélos főhadnagy árulása révén a szervezkedést leleplezték, november 22-én a vezetőket elfogták, halálra ítélték és a Margit körút katonai fegyházában kivégezték. A háború

után több településen is utcát, illetve egy iskolát neveztek el róla. A kőszegi városi temetőben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság „A” kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította. http://hu.wikipediaorg/wiki/Kiss J%C3%A1nos (alt%C3%A1bornagy) (A letöltés ideje: 20120617) 612 Triptique: írásos bizonylat, amit az államok által privilegizált autóklubok állítanak ki a kölcsönösségi szerződések alapján. Carnet: vámelőjegyzési igazolvány 613 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1938 szeptember 1 szám, 11–12 o 614 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1938 november 3 szám, 11 o 615 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1938 szeptember 1 szám, 7 o 616 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939 január 5 szám, 10–11 o 617 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939 január 5 szám, 12–13 o 618 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939 április 8 szám, 18 o 190

191 tudták elkezdeni. Az elméleti felkészítés 3 pengőbe, a gyakorlati oktatás pedig 50 pengőbe került. A tanfolyam beindításához minimálisan 20 fő jelentkezésére volt szükség 619 A nagy sikerre való tekintettel azonban a tanfolyamot következő év áprilisban újra kellett indítaniuk.620 A kaszinó épületében működő földszinti vendéglő ebben az évben is biztosította áraiból a szokásos kedvezményeket, ami az étel- és italárak esetében 10%-ot jelentett. A vendégnek csupán az aláírásukkal kellett igazolniuk a teljesítést, és így a nagy menü 1,44 pengőbe, a kisebb adag pedig csupán 1,35 pengőbe került. A vendéglőben nemrég létesített un „vadászszoba” – igénylés esetén – most is várta a társas összejövetelek és bajtársi találkozók résztvevőit.621 1940-ben a turistaszakosztály ismét megkezdte a kirándulások szervezését. A szakosztály tagdíjat továbbra sem szedett, és a kirándulások

megszervezésekor is nagy gondot fordítottak a takarékosságra. Az általuk szervezett programokat a kaszinótagokon kívül a hozzátartozók, valamint a meghívóval rendelkező vendégek is látogathatták.622 A honvédség aktív és nyugállományú tisztjei, valamint azok családtagjai részére ebben az évben is biztosították az üdülési lehetőségeket. A honvédségi üdülők mellett a csendőrség „gyógyházai” is várták a katonákat. A balatonfüredi és a hévízszentandrási objektumokban naponként és személyenként 5,50 pengőbe került a teljes ellátást biztosító üdülés. Kivételt képeztek a május és szeptember hónapok, mivel ekkor még 10% kedvezményt is biztosítottak. Az igényléseket a gyógyidőszak kezdete előtt legalább egy hónappal kellett benyújtani, illetve felvilágosításért jelentkezni a Falk Miksa utca 9. szám alatt623 Az OTK törökbálinti és pilisszentkereszti vadásztársaságai április 11-én

vezetőségválasztó közgyűlést tartottak. A törökbálinti társaságnál elnöknek vitéz Körpényesi Kontz Sándor ny csendőr altábornagyot, vadászmesternek Békési Béla ny. ezredest, és annak helyettesévé vitéz Csics Pál alezredest választották. A pilisszentkereszti elnök Farkas Gyula ny tábornok, a vadászmester vitéz Pintér Aladár csendőr ezredes, és az adminisztráció végzéséért felelős személy Békési Béla ny. ezredes lett624 1941-ben is tovább működött a különböző színházakba, hangversenyekre, kulturális szórakozóhelyekre érvényes jegyvásárlási kedvezmény, amit a Köztisztviselők Színház és Hangverseny Egyesületeknél szerezhettek be. Az egyesületnek volt utazási irodája is, ami 619 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939 december 16 szám, 13–14 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940 március 3 szám, 9 o 621 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939 január 5 szám, 23 o 622

Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940 április 4 szám, 5 o 623 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940 április 4 szám, 15 o 624 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940 május 5 szám, 6 o 620 191 192 szintén kedvezményt biztosított az OTK tagjainak. Hasonlóan jelentős kedvezményeket vehettek igénybe a tagok a „Bristol” és a „Pannónia” budapesti szállodákban, ahol a szobákért 25, illetve 15%-kal kellett kevesebbet fizetni. A kedvezményes táncoktatás folytonosságáról Herrensteini Petris Brúnó, valamint Endrédy Imréné táncintézete gondoskodott.625 Június 26-án ünnepélyes keretek között adták át a Margitszigeten épült nyári klub- és sportházat. A ház mélyföldszintjén található öltözőit, zuhanyzóit és egyéb helyiségeit az OTK tenisz-, illetve evezősszakosztályának tagjai részére készítették. A magasföldszinten lévő klubhelyiségeket, büfét és teraszokat azonban az OTK valamennyi

tagja ingyenesen használhatta. Az ezen a szinten, valamint az emeleten található sport- és pihenőszobákat elsősorban a sportszakosztályok tagjainak, továbbá az OTK azon rendes tagjainak tartották fenn, akik 2 pengő évi tagdíj befizetését vállalva, pártoló igazolvánnyal rendelkeztek. A jóléti tagoknak ez a lehetőség nem állt fenn. A ház rendeltetése az volt, hogy a tagoknak szórakozást és üdülési lehetőséget, valamint a sportolók számára edzési lehetőséget és megfelelő berendezéseket biztosítson. Az egy- és kétágyas szobákat külön elbírálással a hozzátartozóknak is – legfeljebb 14 napra – adták ki. A szobakiadás egész évben, és havi két turnusban működött. A háromágyas un sport- vagy turistaszobákat a sportszakosztályok tagjainak tartották fenn. Az egyágyas szobákért 2 pengő 50 fillért, a kétágyasakért napi 4 pengőt kellett fizetni. A 3 ágyas turistaszobák esetében egy ágy naponta 2 pengőbe került

Egy 10 napos – legfeljebb egy hónap alatt felhasználható – jegyfüzet ára 12 pengő volt. Ebben az esetben 10 napra ugyanaz az ágynemű járt. A kiszolgálásért külön kellett fizetni, ami a térítési összeg 10%-át tette ki. Az egyágyas szobákat az OTK igazgatóságán lehetett írásban, vagy szóban igényelni, egy hónappal előbb. A telep- és épületfelügyelőnél kellett fizetni a turistaszobák egy-egy alkalommal történő igénybevételekor, egyébként az igazgatóságon. A jegyfüzeteket a titkárságon lehetett megvásárolni. Természetesen továbbra is érvényben maradt a kedvezményes (6 pengő) margitszigeti belépés biztosítása a vasúti igazolvánnyal rendelkező kaszinótagok és hozzátartozóik részére. Az egy belépésre szóló napi jegy ára hétköznap 30, vasár- és ünnepnapokon 50 fillér volt.626 Az OTK sporttelepe iránt a nyár folyamán nagy volt az érdeklődés. A júniusban megnyílt házat nem csak a fővárosiak, hanem a

Budapesten tartózkodó vidéki tagok is szívesen 625 626 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIII. évfolyam 1941 február 2 szám, 14–16 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIII. évfolyam 1941 április 4 szám, 10–11 o 192 193 látogatták. A sport- és pihenőszobák egész nyáron foglaltak voltak, élénk klub- és sportéletet biztosítva.627 1942 áprilisában a margitszigeti sporttelep és klubház ismét megnyitott. Az új szabályozás értelmében az egyágyas szobáért napi 3 pengőt, a kétágyasért 4 pengő 80-at kellett fizetni. A bérlés minimumok 7, de inkább 14 naposak kellett, hogy legyenek. Az ennél rövidebb használatra a 3-4 ágyas túristaszobák szolgáltak, ahol az ágy napi ára 2 pengő, vagy „szelvényfüzet” vásárlása esetén 10 napra 15 pengő. A hét napnál rövidebb igénybevétel esetén 2 pengő pótdíjat is fizetni kellett. A szobák és az ágyak árai után a kiszolgálásért 15% plusz költséget is felszámítottak. Fűtési

szezonban naponként további 20%-os felárat is fizetni kellett. A sportpártolói tagsági díj 2 pengő maradt628 A Margitszigetre való belépés ára 8 pengő 50 fillérre emelkedett. A napijegy 34, ünnepnapokon 60 fillér volt Az év második felétől a klubház magasföldszintjén és emeletén kórház létesült. Így a sportolás feltételei jelentősen romlottak, bár ez az eredményekben nem nagyon volt észlelhető. Az autós és motoros szakosztály 1942-ben is tovább működött. A tagjai részére 30%-os kedvezményt biztosított a magánautókhoz szükséges autó-felszerelési cikkek áraiból a „Volán Autó-felszerelés és Pneumatik Szaküzletében.629 1943-ban a honvédelmi miniszter a rendkívüli helyzet miatt elrendelte a margitszigeti klubház földszinti helyiségeinek átadását is. Ettől kezdve az egész objektum kórházként funkcionált. Ebből adódott, hogy a sportolási lehetőség a klubházban megszűnt630 1944-ben az autós és motoros

szakosztály a háborús helyzettel együtt járó üzemanyag-, gumi- és gépjármű-korlátozás miatt nem tudta a tagok érdekében megfelelően folytatni tevékenységét, ezért működését ideiglenes szándékkal szüneteltette. Az 1944 évre már befizetett tagdíjakat az új működési évre akarták jóváírni. Vagyonukat és a leltárt az OTK elnöksége tovább kezelte, illetve tartalékolta.631 627 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIII. évfolyam 1941 október 10 szám, 7 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIV. évfolyam 1942 április 4 szám, 10 o 629 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XIV. évfolyam 1942 október 10 szám, 7 o 630 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XV. évfolyam 1943 január 1 szám, 8 o 631 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XVI. évfolyam 1944 február 2 szám, 8 o 628 193 194 V. Összegzés A m. kir Honvédség számára készült Szolgálati Szabályzat a 36 §-ában tér ki a tisztekkel és hasonló állásúakkal szemben támasztott általános

követelmények között a bajtársiasság, valamint a közösségi lét fontosságára. „A tisztikarban az igazi meghitt bajtársiasságot ápolni, lovagiasságot, egyetértést és valódi katonai szellemet előmozdítani kötelesség. Így kívánja ezt a tiszt magasztos hivatása, a hagyományok szelleme, a közös öröm és szenvedés, az együvétartozás (sic!) tudata és az eszmék közösségeennek megvalósulása érdekében minden tiszt bajtársi kötelességből vegyen részt azokban az intézményekben, amelyek csapattestenként a tisztikar anyagi és erkölcsi érdekeinek előmozdítása céljából működnek. A nőtlen tisztek kötelesek kivétel nélkül a tiszti étkezőben étkezni.”632 A magasztos cél elérése érdekében a csapattestparancsnok egyik fontos feladata és kötelessége jóléti intézményt működtetni, amit a szabályzat 56. §-a a következőképpen fogalmaz meg: „Létesítsen intézményeket, melyek a tisztikar és legénység jólétét

előmozdítják s nem ütköznek tiltó törvényekbe vagy rendeletekbe. A már fennállókat hathatósan támogassa. Ez különösen vonatkozik a tiszti és tiszthelyettesi étkezőkre és kaszinókra, könyvtárakra, valamint a legénységi otthonokra.”633 Ennek szellemében a m. kir Honvédtisztek Országos Tudományos és Kaszinó Egyesülete az újraindítás nehézségeit túlélve, a ’20-as évek első felében az útkereséssel, valamint a működési feltételek megteremtésével, illetve azok javításával volt elfoglalva. A trianoni események következtében ez az intézmény fontos szerepet kapott a nemzeti önérzet erősítése, a politikai vezetés által megfogalmazott és hőn áhított, – egyedüli kitörési lehetőségnek számító – kultúrfölény megteremtése tekintetében. A közvetlen minisztériumi alárendeltség, valamint az intézmény élére kinevezett, tábornoki (altábornagyi) rendfokozattal rendelkező elnökök634 személye megfelelő

tekintélyt biztosított az egyesületnek a hadsereg vezetői között éppen úgy, mint a székesfőváros elitje számára. Talán ennek is köszönhető, hogy a felterjesztett kérések, a javító szándékkal tett kezdeményezések és javaslatok zöme mindig meghallgatásra talált. Kary Béla az elnökségének kezdetén még azt is el tudta érni, hogy a kaszinó termeit egy-két eset kivételével csak alkalmi célokra (katonai tudományos és tiszti társadalmi célokra, estélyek megtartásához, esküvők helyszíneként stb.) igényelhették A 632 Sz 441-3/A 1/b Szolgálati Szabályzat a m. kir Honvédség számára II rész 1944 98 o Uo. 187 o 634 1920-tól 1925-ig vitéz Tánczos Gábor ny. altábornagy, 1925-től 1932-ig vitéz gyergyószentmiklósi Kary Béla ny. altábornagy, 1932-től 1944-ig vitéz dombovári Révy Kálmán ny altábornagy 633 194 195 szolgálati célokra történő igénybevételre (pl. hadijátékok, vezetői értekezletek megtartására) a

honvédelmi miniszter 7796. Eln 1924sz rendelete értelmében csak külön írásos engedély alapján volt lehetőség.635 A kaszinó kiemelt rendezvényein rendszeresen megjelent a politikai, a katonai és a társadalmi elit, ami tovább javította az egyesület, és azon keresztül a katonák pozitív megítélését. A kaszinói élet a 20-as évek utolsó negyedétől egyre színesebbé vált, aminek anyagi fedezeteként a központi támogatáson túl a földszinten kiadott üzlethelyiségek bérbeadásából keletkezett bevételek, a tagdíjakból befolyt összegek, valamint a mozi által megtermelt haszon szolgáltak. Az elődök által remekül megtervezett, majd felépített székház jó és gondos kezekbe került. A civilek részére a tiszti kaszinó tagjának lenni kiváltságot és irigylésre méltó helyzetet jelentett, a katonák részére pedig az „olcsón a legjobbat”. Ha összehasonlítjuk a tagdíjat (1 Pengő 36 fillér, majd később 1 Pengő 50 fillér) az

akkor népszerű és hasonló színvonalúnak tekinthető kaszinók tagdíjaival, akkor láthatjuk, hogy a szolgáltatásokért itt jóval kevesebbet kellett fizetni. Az 1928 évi beszámolóban azt olvashatjuk, hogy az Országos Kaszinóban 10, a Nemzeti Kaszinóban 12 Pengő 50 fillér volt a havi tagdíj.636 Az újraindításkor megállapított taglétszámról sajnos nem találtam adatokat, de feltételezhetően ezen a területen is jelentős fejlődést értek el, hiszen néhány év múlva már 5000, majd 1928 után 6000 fő feletti, 1936-ban pedig már 8313 tagról számolnak be.637 A kaszinó a 20-as évek második felétől egy kis létszámú saját zenekarral is rendelkezett, amit kezdetben Dr. Csíkváry Ernő vezetett A színvonalas zenekar igazi minőségi javulását 1929 nyara hozta, amikor megállapodás született a zenekar létszámának bővítésére, amelynek vezetésére Bertha István zeneszerzőt és karmestert kérték fel, akinek személye és szakmai

felkészültsége garanciaként szolgált a zenekar megújulásához, és a minőségi előrelépéshez. A magyarországi rádiózás a ’20-as évek szülötte. A kaszinó vezetése felismerve az új találmány propagandisztikus jelentőségét, 1929 őszén szerződést kötött a Rádió vezetésével, aminek értelmében a Kaszinó Zenekara Bertha István karnagy vezetésével heti egy alkalommal szerepelt a Stúdióban, hogy így a rádió minden hallgatója tudomást szerezhessen a Tiszti Kaszinó zeneművészeti tevékenységéről. A siker hátterét a vezetés még új kottatár megvásárlásával is biztosította, ami a zeneirodalom legkiválóbb műveihez juttatta a művészeket. A Bertha karnagy nevével fémjelzett zenekar szerződése azonban 1930 635 Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 október, 3 o Magyar Országos Levéltár OL K 150 VII – 5 – 1934 – 178796 637 Budapest Lexikon A–Zs, Akadémia Kiadó, Bp., 1973, 1184 o 636 195 196

júniusban lejárt. A magas művészi színvonalra emelt Kaszinó-zenekart ezt követően Fricsay Richárd zeneműigazgató zenekara váltotta. Fricsay neve és művészete szintén garancia volt a magas művészi színvonalhoz.638 Az új zenekar az 1 honvéd gyalogezred zenekarának egy részlegéből verbuválódott. Az exkluzív intézmény jó híre külföldön is ismert volt. Nem véletlen, hogy számos külföldi delegáció választotta pihenő-, étkező- és találkozóhelyül a Váci utcai objektumot. Pl 1929. június 27-én a Bem tábornok hamvait kísérő lengyel tiszti küldöttség tiszteletére rendeztek 40 fős díszebédet. A Krukovich Przedrtrymirski Emil ezredes vezette küldöttség díszebédjén többek között részt vett Csekonics István gróf, a Magyar-Lengyel Kamara elnöke, Balás György báró, táborszernagy, a Magyar Bem-bizottság elnöke és Bem László, őrspusztai földbirtokos is. Ezt megelőzően június 23-án a honvéd tisztikar a

Magyarországon „időző” külföldi lovastisztek tiszteletére impozáns estélyt adott, ahol a lovastiszteken kívül az arisztokrácia, valamint a közélet számos előkelősége is részt vett. A résztvevők mindkét eseményről elismeréssel szóltak. „ úgy a lengyel vendégek, mint a külföldi lovastisztek nem győztek csodálkozásuknak kifejezést adni a Magyar Tiszti Kaszinó tökéletessége és szépsége felett.”639 hangzott a büszkeségre feljogosító kommentár Az exkluzivitást az is erősítette, hogy a kaszinó tiszteletbeli elnöki címét 1926. május 29-e óta640 József királyi főherceg töltötte be, aki ezt a funkciót nem csak elvállalta, hanem aktívan segítette is az egyesület munkáját. Gyakran személyesen elnökölt, megnyitott, részt vett az elnökség munkájában, rendszeresen jelen volt az éves beszámoló közgyűléseken stb. Kapcsolatrendszerét felhasználva javította az esélyt, hogy a fontos eseményeken más közjogi

méltóságok is megjelenjenek. A Kaszinó vezetősége szintén a kezetektől fogva nagy gondot fordított a kaszinótagok gyermekeire is, főként, ha azok rászorulók voltak. Ennek egyik szép példája, hogy minden év elején pályázatot írtak ki 6 fő rászoruló gyermek üdültetésére a „Zsófia Országos Gyermekszanatórium Egyesület” balatonszabadi üdülőtelepére. A júliusi és augusztusi üdülésekhez szükséges kérvényeket április–május hónapban nyújthatták be a kaszinó elnökségéhez. „Ezen helyekre azon rendes kaszinótagok pályázhatnak, akik az éves tagdíjaikat az első negyedévre már befizették”641 Ezenkívül minden évben (kivéve 1943) megrendezték a Mikulás-estélyeket, a gyermektánc programokat, jelmezes bálokat, vasárnapi 638 Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 szeptember, 8 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap I. évfolyam, 1929 szeptember 14 o 640 Csendőrségi Lapok 1926. június 01 11 szám, 362 o 641

Országos Tiszti Kaszinó-Lap I. évfolyam, 1929 április 25 o 639 196 197 matinékat és különféle tehetségkutató estélyeket. Ha kellett, segélyeztek is A kaszinótagok gyermekei kedvezményesen tanulhattak nyelveket, sportolhattak, túrázhattak, kirándulhattak és mozizhattak. Az 1929-es év nem csak a gazdasági életben jelentett némi fellendülést, de a tiszti állomány kulturális lehetőségeinek tekintetében is. Ennek megvalósulásában nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy Gömbös Gyula honvédelmi miniszterként kiemelt figyelmet fordított a hadsereg tisztikarának – főképpen a vezérkari tisztek – ideológiai felkészítésére és megnyerésére, amelynek egyik legfontosabb helyszínéül a kaszinó szolgált. Ahogy már szóltam róla, 1923 tavaszán a helyőrségi könyvtárat és a kaszinó könyvtárát összevonták. Ezt követően tulajdonképpen 2 könyvtár állt rendelkezésre egységes vezetés alatt. A könyvtár

vezetője 1929-ig Pilch Jenő nyá ezredes (hadtörténész, 1918-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1935-től rendes tagja – P. F) volt, akit Suchter István nyá. alezredes váltott A könyvtár új vezetője – aki éveken át Pilch helyettese volt – szaktudásával és agilitásával méltó utódnak bizonyult. A Tiszti Kaszinó Könyvtára a szépirodalmi művekre, a Hadtörténelmi Levéltár Nagykönyvtára pedig a tudományos művekre, katonai szakmunkákra szakosodott. 1930-ra a kaszinóépületnek és a Lobkowitz laktanyának egymáshoz csatlakozó 14 termében összesen 25 871 mű sorakozott a polcokon, mintegy 60 000 kötetben. Ebből 15 681 a tudományos mű, és 10 190 a szépirodalmi A kölcsönzési forgalom 1929/30-ban 33 664 kötetet tett ki. Ezek a számok méltán tették büszkévé a vezetőséget, hiszen ez a forgalom megközelítette az akkori berlini Központi katonai könyvtár forgalmát, és négyszeresen felülmúlta a varsói

Központi katonai könyvtárét. Igaz azonban az is, hogy a tudományos rész költségvetési fedezete jelentősen csökkent, miközben a szépirodalmi rész jelentősen fejlődött. Novemberre a magyar nyelvű művek száma 5083 műre és 5869 kötetre, 4716 német nyelvű műre 6702 kötetben, 935 francia nyelvű műre 1128 kötetben, és közel 500 angol, olasz, valamint eszperanto műre növekedett. Összesen 11 136 mű 14 166 kötetben állt az olvasók rendelkezésére. Meglepő, hogy a német nyelven íródott művek száma ugyan már nem, de a kötetek száma még mindig meghaladta a magyar nyelvűekét. A kaszinó szépirodalmi könyvtára ezt követően is évről-évre jelentősen gyarapodott, ami az olvasói létszám folyamatos emelkedését eredményezte.642 A kaszinóban olvasni azonban nemcsak a könyvtárban, és nemcsak könyveket lehetett. A tudományos bizottság gondoskodott róla, hogy az olvasótermekbe is megfelelő számú lapot rendeljenek. Pl 1930/31-es

évadra a kaszinóba rendelt különféle újságok, folyóiratok számát 642 Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 november 6 o 197 198 62-re növelték, amit 72 példányban járattak. Ezek zöme magyar nyelvű volt, de találunk köztük német, angol, olasz és francia nyelvűt is. Ma már érdekesség az a gyakorlat, hogy a lapokat bizonyos idő eltelte után másod előfizetőknek „árlejtés útján” albérletbe adtak, így is növelve az újak vásárlására visszaforgatható összeget. 643 Fejes Endre 1962-ben kiadott Rozsdatemető c. családregényében olvashatjuk: „A nagy halottak dísztemetést kaptak, őket a Kerepesi temetőben vagy a Váci utcai Tiszti Kaszinó halljában ravatalozták. Köves Hermann táborszernagyot, a tizennégyes világháború hősét, a Kerepesiben búcsúztatták. Két és fél órát tartott a ceremónia, Borbás Antal alesperes őrnagy napokig átkozta a szerencséjét. Nagy Pál vezérezredes hadseregfőparancsnokot

(sic!) a Tiszti Kaszinóból temették. A szertartáson megjelent Horthy Miklós, és ezt Hábetler sokáig emlegette.” Az MTI híreiből azt is tudjuk, hogy 1921 március 24-én Dáni Béla altábornagy, volt budapesti körletparancsnokot, majd 1922. február 20-án Borzevitzy Béla altábornagy, volt vezérkarfőnök ravatala is a kaszinóban volt.644 Az idézett sorokból és a híradások alapján is látható, hogy a kulturális jellegű alkalmakon kívül különböző fontos protokolláris és egyéb rendezvények helyszíneként is igénybe vették a kaszinót. Sokszor volt ravatalozó hely, lovagias ügyek elintézésének helyszíne, sportesemények küzdőhelye stb. Ilyen esemény volt 1930 június 29-én vasárnap 21 órai kezdettel, amikor a honvédelmi miniszter a Hadsereg Sporthét befejeztével a kaszinó összes termében fogadóestélyt tartott. A miniszter fogadta a királyi hercegeket és minisztereket, amíg a kormányzat, a társadalmi és sportélet

vezetőit a miniszter képviseletében vitéz schöndorni Schönner Odiló altábornagy, a sporthét rendezőbizottságának elnöke köszöntötte. Az 1000 főt meghaladó létszámú ünnepség és az azt követő táncmulatság késő éjjelig tartott.645 Posch Béla földszinti vendéglős a június 29-ei fogadóestélyért dicsérő átiratot is kapott a honvédelmi minisztertől. A június 21–29 között lezajlott sporteseményről filmet is készítettek, amit október 21-én 18 órai kezdettel mutatták be a nagy díszteremben. Az eseményen részt vett a kormányzó és a honvédelmi miniszter, Albrecht királyi herceg, dr. Scitovszky Béla belügyminiszter, báró Wlassics Gyula a felsőház, és Almássy László a képviselőház elnöke is.646 643 Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 január, 18 o Fejes Endre: Rozsdatemető Digitális Irodalmi Akadémia PIM Budapest 2011 56–57. o

http://dia.jadoxpimhu/jetspeed/displayXhtml?offset=1&origOffset=1&docId=991&secId=95127&qdcId=3&libraryId=-1&filter=Fejes+Endre&limit=1000&pageSet=1 (A letöltés ideje: 2014. 0120) 645 Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 szeptember 7 o 646 Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1930 november, 5 o 644 198 199 Hasonlóan az előzőekhez, bár nem számított kulturális alkalomnak, mégis fontos protokolláris rendezvény volt, amikor a kaszinó Horthy Miklós 10 éves kormányzói jubileumának alkalmából rendezett díszebéd helyszínéül szolgált. A bajtársi szellem erősítését szolgálták akkor, amikor helyet biztosítottak a volt gyaloghadosztályok, gyalogezredek tisztikarának gyűléseihez és bajtársi találkozóihoz, a különféle szoborbizottságok gyűléseihez, közgyűlések megtartásához, társasvacsorákhoz, ezredünnepek, hadapródiskolások és ludovikások évfordulós ünnepségeinek

megrendezéséhez. Az ilyen jellegű eseményeken kívül magánjellegű, családi estélyek, nászlakomák megrendezéséhez is helyet biztosítottak az intézményben.647 Összeszámolva az MTI 1921 és 1944 közötti években megjelent híreit, arra az eredményre jutottam, hogy a 23 év alatt összesen 399 kaszinóval kapcsolatos hírt közöltek. Ennek több, mit egyharmada, mintegy 148 hír szólt az ilyen jellegű rendezvények megtartásáról. Ha az éveket külön is vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy a legtöbb – az iménti felsorolásban szereplő – rendezvényt 1930-ban tartottak, szám szerint 16-ot, míg a legkevesebbet, 1924-ben, akkor csupán kettőt.648 A Kaszinó Egyesület működését tekintve az 1920-as évek második felétől felvett egy ritmust, felvett egy fordulatszámot, amit általában tartani is tudott a működése egész időtartama alatt. Kivételt jelentenek ez alól a gazdasági világválság időszakának évei, főként 1931–1933

közötti esztendők. Meglepő, hogy 1930-ban még szinte semmiféle visszaesés nem volt érzékelhető. Ennek az lehetett az oka, hogy egyrészt még tartott a lendület, másrészt, a gyengébb gazdasági színvonalú Magyarországra később „gyűrűzött be”, de lehet az is, hogy a honvédelmi vezetés kiegészítő támogatásokkal segítette a színvonal fenntartását. Erre enged következtetni az is, hogy a tudományos és ismeretterjesztő tevékenységet ettől az évtől plusz juttatásokkal is elismerték. Eme elhatározás megszületéséhez persze minden bizonnyal hozzájárult az szándék is, hogy a katonai témájú előadások még inkább elsőbbséget élvezhessenek a tudományos témák, illetve az ismeretterjesztés vonatkozásában. A bérbe adott helyiségek bérleti díjaiból befolyt összeg a válság idején csökkent ugyan, de a mozi továbbra is jól prosperált. A hangosfilmre történő áttérés csak egy kis késéssel valósult meg ugyan, de ez

véleményem szerint nem csak a pénzhiánynak, hanem sokkal inkább az alapos megfontoltságnak volt köszönhető. Az elnökség kivárt, és talán nekik volt igazuk, mert 647 . Országos Tiszti Kaszinó-Lap II évfolyam, 1931 április, 5–6 o MTI hírarchívum 1920-45. http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2013 1207) 648 199 200 a technikai fejlődésnek köszönhetően – egy kicsivel később ugyan – az akkor legmegbízhatóbb és legmodernebbnek számító vetítőeszközt szerezték be. A jól megkötött szerződéseknek köszönhetően a tagok minimális költségen színházi és zenei élményekhez juthattak nem csak a kaszinóban, de a főváros egyéb színházaiban és hangversenytermeiben is. Az olcsó táncestélyek szervezésével helyettesítették a drága bálokat, amivel eredményesen szolgálták és erősítették a társasági életet. Az egyéb szolgáltatások skálája a turistaegylet létrehozásával, a

különféle tanácsadások bevezetésével és a különböző tanfolyamok életre hívásával-fenntartásával tovább szélesedett. Jellemző volt, hogy a kaszinói és egyéb programokat, tanfolyam- és szakosztályi tagdíjakat, különféle bérletek árait – szinte kivétel nélkül – mindig részletfizetési kedvezménnyel hirdettek. Ez a szokás a gazdasági válság időszakában vált felfokozottá, de azt követően is megmaradt. Felvetődik a kérdés, hogy ez csak egy ügyes fogás az érdeklődés és a kereslet fenntartása érdekében, vagy akkor sem voltak megfizetve a tisztek? Azt hiszem, hogy a helyes válasz – mint korábban bemutattam a tisztikar általános anyagi helyzetét – az is-is. A katonák részletre történő vásárlása már a monarchiás időktől bevett szokás volt. Nem véletlen az a mondás, hogy „fizet, mint a katonatiszt”. Ez akkor sem azt jelentette, hogy a tiszt dúskált a vagyonában, de azt igen, hogy – állami alkalmazott

lévén – megbízható törlesztő. Tehát egyrészről ennek a gesztusnak voltak történelmi hagyományai. Másrészt a gazdasági válság miatt a kormányzat 1931-ben arra kényszerült, hogy a tisztek fizetését hosszú évekig jelentős mértékben csökkentse. Az 1931-es fizetési szintet csak 1941-re tudják ismételten visszaállítani.649 A katonák fizetése ennek ellenére megmaradt egy középosztálybeli fizetésnek. Ez azonban az értelmiségi elit fizetésével nem vetekedhetett A központi elvárás viszont az volt, hogy a katona tartozzon az elithez. Ehhez azonban meg kellett tudni jelenni, meg kellett tudni venni a belépőt, az opera- és színházbérletet, stb., Mindezt részletfizetéssel könnyebb volt teljesíteni. 1930-tól megindult az önszerveződés, a tagok hozzátartozói színjátszó körben egyesülve rendszeresen színvonalas műsor előadásával „jutalmazták” magukat és hozzátartozóikat. Megszűnt ugyan néhány korábban működtetett

tevékenységi kör, mint pl. a nyelvképzés, 650 illetve nem sikerült az énekkarra vonatkozó kezdeményezésüket sem megvalósítani, de azért elmondható, hogy a kaszinó 1930-ban – a pénzügyi nehézségek ellenére – is eredményes évet 649 Szakály Sándor: A magyar katonai elit 1938–1945. Budapest 1987 Magvető Kiadó ????o A kaszinó 1924 szeptemberében indította a nyelvtanfolyamait. Ezt egy két évvel későbbi hírből tudjuk „A kaszinó két év óta működő nyelviskolája szeptember 15-én kezdi meg működését Ránzay Ágostné Adrienne de la Marre igazgatónő vezetése alatt. MTI hírarchívum 1920-45 MTI 1926 augusztus 20 14 o http://archiv19201944mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2013 1207) 650 200 201 zárt.651 Divat volt kaszinóba járni, és Tiszti Kaszinó tagnak lenni továbbra is megtiszteltetésnek számított a civil szférában. Az 1931-32-es évek a Kaszinó életében sajátos esztendőknek számítanak.

Sajátosak, mert egy pénzügyileg nehéz időszakban a kultúrára is érthetően kevesebb jut, így az egyesület támogatási lehetőségei beszűkülnek. Sajátosak azért, mert egy közel 8 évig tartó – vitéz gyergyószentmiklósi Kary Béla ny. altábornagy nevéhez kötődő – elnöki ciklus is lezárult, ami a fent említett okokon túl azt is eredményezte, hogy az 1932-es év végére az alapszabály módosítása is aktuálissá vált. A válságon túl, emberi gyarlóság is nehezítette a kaszinó életét. Oláh János ny százados, az egyesület titkárának miniszterhez írt beadványában arról olvashatunk, hogy Miákich Alajos ny. ezredes ügyvezető igazgató, és Kiss Tamás volt főszámvivő anyagi visszaélést követtek el, melynek egyik okaként az alapszabály „joghézagát” nevezték meg. A Kiss Tamás öngyilkosságával végződő botrányos ügy eredményeként határozták el az alapszabály módosítását is.652 Ismét egy

megválaszolatlannak tűnő kérdés Köze lehet-e Kary Béla lemondásának ehhez az ügyhöz, vagy ez csak véletlen? Sajnos a választ nem tudjuk. Azt viszont igen, hogy ez alatt a két év alatt az elnökség részére rengeteg fejtörést okozott a működőképesség megőrzése, ugyanis a programok és szolgáltatások iránti igény fokozatosan alábbhagyott, aminek eredményeként a bevételek is folyamatosan csökkentek. A frissen bevezetett hangosfilmvetítés ellenére még az eddigiek folyamán mindig jelentős bevételt termelő mozi is anyagi gondokkal küzdött. Ha már a sikertelenségnél járunk, had említsek még egy példát. A Kaszinóban 1925 óta működő Magyar Katonaírók Körének vezetése – elhunyt tagjainak temetése tárgyában – levélben fordult a miniszterhez, amelyben arra tettek javaslatot illetve kértek hozzájárulást, hogy a magyar irodalmi és művészeti társaságokban alkalmazott temetési szokásokat alapul véve – ahol a ravatalon

az elhunyt társat „Munkácsy-Gyászlepellel”, az írók esetében „JókaiGyászlepellel” borítják le – a katonaírók esetében is használhassanak erre a célra un. ZrínyiGyászleplet, valamint a kitüntetések elhelyezésére szolgáló párna mellé un „írótollat vivő párnát”. A koszorút is helyettesítő gesztust azonban a honvédség főparancsnokságán nem javasolták, mivel azt „katonátlannak” tartották. „Az egyesület elhunyt azon tagjainak temetésénél, akik honvéd egyének, kizárólag a Szolg. Szab I R 65 §-ában foglalt 651 652 Országos Tiszti Kaszinó-Lap III. évfolyam, 1931 január, 5–9 o Hadtörténelmi Levéltár 508/1932 OTK. 201 202 határozványok lehetnek mérvadók, tehát ezek végtisztességén a javasolt gyászlepel és párna nem alkalmazható.”653 A válság ellenére a különböző fogadóestek, díszebédek nem maradhattak el. Jó példa erre a ’31-es év nyarának kiemelt protokolláris rendezvénye, a

honvédelmi miniszter fogadóestje, amit július 4-én a Hadsereg Sporthét befejezése alkalmából tartottak.654 Az esemény külsőségeiben és a vendégkör tekintetében semmivel nem volt szerényebb, mint az azt megelőző évi hasonló rendezvény. Az igazi nehézséget jelentő év azonban az 1932-es volt, ami abból is érzékelhető, hogy még az elmaradhatatlannak számító nyári felújítási munkálatokat is kénytelenek voltak elhagyni. A nagyszabású rendezvények száma jelentősen csökkent, és sokszor a látogatói létszám a közepesnél is gyengébbre sikerült. Ez alól kivételt jelentettek a szombat esti táncmulatságok, ahol a résztvevők száma töretlen maradt. Ehhez minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy a részvétel költségeit minimális szintre csökkentették, és ott is tartották. A folyamatos keresletcsökkenés mellett azonban sikerült fenntartani a kaszinón belül működő csoportok, műkedvelői körök tevékenységét, valamint

sikerült tovább éltetni a tudományos és ismeretterjesztő előadások rendszerét is. Ez a két év sem telt el anélkül, hogy a kormányzó valamint József főherceg és a fő katonai, illetve politikai személyiségek a LEGKÜLÖNBÖZŐBB, de valamiért fontosnak tartott rendezvényen nagyrendszerességgel meg ne jelentek volna a Kaszinóban, mintegy kinyilatkoztatva annak fontosságát és kiemelt szerepét. A kaszinó vezetése az egyre romló pénzügyi lehetőségek és az 1931 márciusától tartó „mélyrepülés” ellenére megkereste azokat a lehetőségeket, amelyekkel segíteni tudta a kaszinó tagságának művelődését és szabadidős tevékenységét. Számtalan jól sikerült szerződéssel újabb jelentős kedvezményeket biztosított a főváros kulturális, sport és egyéb jóléti intézményeibe, illetve még az olcsó üdülés lehetőségeit is megteremtette. A kaszinó éttermét új kezekbe adva jelentős kedvezményeket biztosítottak a

vendéglátás költségeihez is. A felsorolt nehézségek ellenére az egyesület 1932-ben túljutott a krízisen, túlélte a legnehezebb hónapokat, és ezzel biztosította a feltételeket, hogy a lassú fejlődés eredményeként a következő években – az új elnök, Révy Kálmán altábornagy vezetése alatt – ismét pezsgő élet alakuljon ki a Váci utca 38-ban.655 653 Hadtörténelmi Levéltár 555/1932. Elnökség Országos Tiszti Kaszinó-Lap II. évfolyam, 1931 szeptember, 4 o 655 Hadtörténelmi Levéltár 508/1932 OTK 654 202 203 A lassú fejlődés azonban nem volt kudarcoktól mentes. Az 1933-as év első néhány hónapja a programok tekintetében meglehetősen szerényre sikerült, és mindössze előadások megtartására szűkült. Csupán egy újító jellegű próbálkozásuk volt, amikor meghirdették a fejés aktrajzoló tanfolyam felállítását, melynek vezetésével Héja Zoltán festőművészt bízták meg.656 A nehezen induló év szerény

kínálata, valamint a rendezvény-gyakoriság hullámzó jellege ellenére a taglétszám – a nyugdíjas tagok kivételével– nem csökkent. Ezt a helyzetet volt hivatott stabilizálni az alapszabály-módosítás azon része is, amely új elemként bevezette a „vidéki tag” fogalmát, amitől a kaszinótagok létszámának esetleges növekedését és az országos jelleg erősítését is remélhették. Az utóbbi törekvést támogatták a tudományos előadások vidéki helyőrségeknek történő kiajánlásával és rendelkezésre bocsátásával is. Az 1929–31-es évekkel összehasonlítva, még a tudományos és ismeretterjesztő előadások száma is jelentősen csökkent, sőt pl. áprilisban és májusban el is maradt Az egyéb rendezvények száma szintén visszaesett, eltekintve egy-két koncerttől vagy estélytől, illetve a hatalmas divatnak örvendő bridzsezéstől. A takarékossági intézkedések eredményeként a pozitív változások elsőként a nyári

hónapokban jelentkeztek. Pl a nyár folyamán sikerült egy kézikönyvtárat felállítaniuk, ahol lexikonokat, és különféle segédleteket gyűjtöttek össze, majd tettek hozzáférhetővé. A nyári felújítási munkálatok ismételt beindításából érezhetővé vált, hogy a kaszinót ért krízis a végéhez közeledik. A kulturált környezet és a színvonalas programszervezés eredményeként ismét egyre gyakoribbá válhattak a Magyar Rádió kaszinói közvetítései. A teniszszakosztály valamint a vadásztársaságok létrehozása, kirándulások újbóli megszervezése, a csónakház megvásárlásának ötlete mind arra utal, hogy a kaszinói élet ismét beindult, és 1934-ben tovább is fejlődött. A rá következő két év eredményei még egyértelműbbé teszik, hogy a tiszti kaszinó működése tovább stabilizálódott. Bár a korabeli Kaszinó-Lapok oldalain gyakran olvashatunk olyan felhívást, amely a takarékosságra és a pazarló

életmód mellőzésére szólítja fel a tagságot, ennek ellenére a kínálat egyértelműen bővült. A 30-as évek derekán nem kis anyagi áldozatokat hozva, jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. Újabb személyfelvonót létesítettek és modernizálták a moziüzemet is. Ekkortól az egyesület a váci utcai épületén kívülre is ki tudott terjeszkedni, hiszen ekkor építették fel a Margitszigeten a csónakházat és a hozzá kapcsolódó klubhelyiségeket a 3 db teniszpályával együtt. Ezzel lehetőség nyílt a tenisz-, majd később az evezősszakosztály 656 Országos Tiszti Kaszinó-Lap V. évfolyam, 1933 május, 3 o 203 204 létrehozására is. Szintén a sportos életmódot segítendő, létrejött a turistaszakosztály is Az utazási szakosztály, amely ugyancsak ekkor alakult, jelentős felvilágosító- és szervezőtevékenységgel, valamint nem elhanyagolható kedvezménnyel segítette az utazni vágyó kaszinótagokat. A kulturális, szabadidős

és egészségmegőrző rendezvények, valamint a hozzájuk kapcsolódó kedvezmények köre ebben az időszakban tovább bővült. Az 1935-ös év végén tartották meg az első „Serleg-vacsorát”, ami ezen túl kiemelt rendezvénynek számított, hiszen az ahhoz kapcsolódó emlékbeszédek megtartására neves közjogi méltóságokat kértek fel. Egyre gyakoribbakká váltak a komoly művészi teljesítményekkel párosuló estélyek, komolyzenei hangversenyek és koncertek, különböző díszelőadások. A korszak egyik legközkedveltebb kártyajátékának, az úri körökben oly népszerű bridzsnek a kaszinóban heti több alkalommal is hódolhattak a megszállottak. Évadonként gyakran rendeztek bridzsversenyeket is katonáknak és hozzátartozóiknak egyaránt. A mozi 35. szeptembertől igazi utánjátszó mozivá alakulva hatalmas forgalmat bonyolított Állandósult, hogy idényenként 6 katonai témájú előadás megtartására írtak ki pályázatot, amelyeket

csak a rendes kaszinótagok látogathatták. A nyertes pályaművek készítőit jelentős pénzjutalomban részesítették. Az érezhetően javuló helyzet ellenére azonban még mindig nem telhetett el úgy egy-egy kaszinói évad, hogy ne szerveztek volna „nyomorenyhítő akció” keretében jótékonysági koncerteket, illetve előadásokat. Az 1936-os esztendő a könyvtár szempontjából is kiemelkedő évnek számított, ugyanis az intézmény ekkor jelentős átalakításon és fejlesztésen esett át. A könyvtár az addigi könyvkiadó szobával kibővülve a tanácsteremből kialakított kutató- és dolgozószobával gazdagodva állt november 3-ától a tagság rendelkezésére.657 Az 1937–38-as években az ország gazdasági helyzete valamelyest stabilizálódott ugyan, ennek ellenére a kaszinóban még mindig nagy gondot fordítottak a takarékosságra. Nem véletlen az sem, hogy a kaszinóba járatott lapokat – elolvasás után – még mindig tovább

értékesítik, a tagságot folyamatosan takarékosságra intik, illetve, hogy a különféle kedvezmények biztosításával, valamint az un. „nyomorenyhítő” előadások megszervezésével is a nehéz helyzetűek sorsát próbálták javítani. Ekkor vezették be a mozilátogatók számának megőrzése érdekében az utalványrendszert, és így a belépőjegyek árát – a filmkölcsönzési díjak emelkedése ellenére – változatlan szinten tudták hagyni. 657 Országos Tiszti Kaszinó-Lap IX. évfolyam 1936 november 3 szám 2 o 204 205 Szinte természetes, hogy a farsangi hónapok most sem múlhattak el remek bálok, jelmezes estélyek nélkül. A Vitézi Rend bár nem a kaszinót, hanem a Vígadó épületét választotta báljainak megrendezéséhez, ennek ellenére a szervezésben és a rendezvényen történő megjelenésben egyaránt sokat köszönhettek a kaszinó vezetésének és tagságának. A kaszinó megpróbálkozott önálló könyvkiadással is.

Sajnálatosan összesen két művet sikerült kiadatniuk, amelyből az első kötet 1937-ben jelent meg „Harctéri naplóm” címmel. A második műre 1942-ig kellet várni. Mindkét munka remek alkotás, ritka különlegesség Az újonnan alakult körök és szakosztályok (bélyeggyűjtő-, autós- és motoros) tovább szélesítették a palettát, amelyek egyben különböző kedvezményeket is biztosítottak tagjaiknak. A tudósok, tábornokok és főtisztek által tartott előadások száma valamelyest növekedett az előző évekhez képest, bár még most is jellemző volt a hullámzás. Ennek ellenére elmondható, hogy havonta átlagosan 2-3 előadást biztosan tartottak. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról sem, hogy hamarosan egy újabb világégés veszi kezdetét, amely az első időkben nem okozott ugyan nagy változást a kaszinó életében, de bizonyos mértékben azért átstrukturálta annak működését, illetve áthelyezte a hangsúlyokat, és előtérbe

„tolta” a „katonás” témákat. Az 1939. január közepén megtartott éves közgyűlést követően az élet a normális kerékvágásban folytatódott. Ismét beindultak a szombat esténként megtartott családi táncestélyek, és a különböző szakosztályok, valamint a különféle tanfolyamok is folytatták az előző évben megkezdett működésüket. A farsangi hónapok most sem múlhatott el jelmezes estélyek illetve vitézi bálok nélkül. A bridzstanfolyamok és a mozielőadások továbbra is az érdeklődés középpontjában maradtak, és a leglátogatottabb programoknak számítottak. A nagyszabású ünnepségekből sem volt hiány. Ennek egyik szép példája a Lehár-ünnepség volt, ahol a 70 éves művészt úgy is köszöntötték, mint egykori katonakarmestert. Az előadások tekintetében csupán annyi változás volt érzékelhető, hogy azok témaválasztása egyre többször volt a háború, illetve a hadviselés. Az előadásra jelentkezők közül

ebben az esetben is csak a legsikeresebb pályázók jöhettek számításba. Hasonlóan magas színvonalat garantáltak a „csapattiszt tapasztalatai a világháborúban” címmel kiírt pályázat esetében is, amelynek magas követelményeit egyedül Solth Imre tüzér alezredes tudta teljesíteni. Az autós-motoros szakosztály – reagálva a kor kihívásaira – 1937-től rendszeresen szervezett gépkocsivezetői tanfolyamokat, amelyeket kezdetben a kellő számú jelentkező 205 206 hiánya miatt el kellett halasztani. 1939-től azonban folyamatosan nőtt az érdeklődés, és a tanfolyamok sikeresen be is fejeződtek. A Margitszigeten lévő sporttelepen építendő klubház kivitelezése ugyan évekig váratott magára, de 1940 őszén sikerült lerakni az alapokat. Az építkezés az év végére olyan stádiumba került, ami a tavaszi átadást illetően is reménytelinek tűnt. A háborús esztendőkben kezdetben szinte semmit nem változtattak a kaszinó

működtetésében. Az 1941–42-es években továbbra is megtartották a legalább két előadást, csupán ekkortól gyakrabban kerültek „terítékre” az aktuális háborús témák, illetve a hadi eseményekről szóló beszámolók. Ami érezhető változás volt még, hogy az előadók közül ezekben az években több volt a német anyanyelvű. A pályaművek kiírása évről-évre megtörtént, de döntést nem hoztak, csak elodázták a beadási határidőket. A Solth Imre alezredes által írt, és a kaszinó gondozásában kiadott könyv 1942-ben jelent meg. A serlegvacsorákat zömmel megtartották, amelyeket hajnalig tartó vidám szórakozás követett. A mozi is zavartalanul üzemelt, csak gyakrabban volt műsoron aktuális, háborúról szóló film. Hogy miben bíztak a jövőt illetően, amikor 1942 nyarán a mozi átépítésébe kezdtek, nem tudjuk. Minden esetre furcsa ez a túlzott optimizmust sugárzó magatartás Ugyanakkor megdöbbentő az 1943 elején

megjelent felhívás, ami a látogatók származási igazolását még a mozi vendégeire is kiterjeszti. A bálok, a tánc és a szórakozás sem szünetel, csupán ritkulnak az alkalmak, és ezen túl kisebb a „felhajtás” A szombatesti táncösszejöveteleket pl. 1942 áprilisától táncos teadélutánokra cserélik A háborús helyzetre talán a könyvtár és az azt felügyelő tudományos bizottság reagált a leggyorsabban, amikor a valós helyzetet figyelembe véve, felülvizsgálta a könyvtár kölcsönzési rendjét. Ettől kezdve a tudományos művek kiadása kedden és pénteken, a szépirodalmi műveké szerdán és csütörtökön délután történt.658 Az is ésszerűsítésnek számított, amikor módosították a könyvtár kölcsönzési szabályait, amelynek lényege a következő: „A könyvtári művek személyesen, vagy meghatalmazott útján vehetők ki. Állandó meghatalmazott csak családi igazolvánnyal ellátott családtag (feleség, gyerek) lehet. E

meghatalmazást a meghatalmazónak és meghatalmazottnak a könyvtár helyiségében együttesen kell kiállítani és aláírni”659 Erre a módosítást minden bizonnyal az tette szükségessé, hogy a távoli tartós (harctéri) szolgálatra vezényeltek családtagjai továbbra is igénybe tudják venni a könyvtár szolgáltatásait. 658 659 Országos Tiszti Kaszinó-Lap 1942. november, 11 szám 4 o Országos Tiszti Kaszinó-Lap 1943. július, 7 szám 4 o 206 207 Az 1943 volt az első és utolsó olyan év, amikor a rendkívüli helyzet miatt nem tartottak Mikulás-estet, sőt a máskor oly színvonalas Szilveszter-est is csupán két órás időtartamú, és meglehetősen korlátozott létszámú volt. A Margitszigeten épített „parti ház” is a háborús években készült el, bár a háborús viszonyok miatt nem sokáig volt mód a rendeltetésszerű használatra. Ennek ellenére a szigeten nagy sportélet kezdődött, ami a teniszsportnak és az evezésnek

kedvezett, egészen 1943-ig. E sportágakban rendezett versenyeken remek eredményeket értek el a szakosztályok versenyzői, főleg a hölgyek, hiszen a férfiak zöme másmilyen „megmérettetésben” volt kénytelen részt venni. Ez utóbbival függhetett össze az, ami a Kaszinó-Lap 1944 áprilisi számában az alábbi szövegezést találjuk utólagosan beragasztva: „A Kaszinó-Lap a H. M úrnak 1944 évi április hó 13-án kelt 28716/Elnökség 1944 számú rendelete értelmében 1944. május 1-jétől megjelenését beszüntette” Lásd: 60/5–1944 számot. Az említett jelzeteket azonban sem én, sem a HM HIM vezető irattárosa nem találta elő. Ebből adódóan nem lehet tudni, hogy csak a Kaszinó-Lap, vagy az intézmény is megszűnt. Egy biztos Ezt követően összesen két eseményről van tudomásunk Az első egy díjátadás, amit a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja rendezett május 20-án.660 A Hősök Napjának előestéjén, vitéz nemes Vörös János

vezérezredes, vezérkarfőnök jelenlétében lezajlott 1943. évi Zrínyi-jutalmak átadása után már csak egy alkalommal ünnepeltek. Nevezetesen június 18-án, a kormányzó 76. születésnapja alkalmából, amikor a magyar honvédelmi miniszter és magyar tábornoki kar – a Budapesten székelő német parancsnokságok parancsnokai jelenlétében – díszebéden vettek részt.661 A kaszinóról megjelent híradások közül csupán 3 hír volt negatív kicsengésű. Az első az anyagi visszaélések miatti, Kiss Tamás öngyilkosságával végződő botrányos ügy 1932-ből. A következő ilyen eset csak áttételesen érinti a kaszinót, ugyanis egy 1936-os híradásban arról szerezhetünk tudomást, hogy Kiszel Józsefet, – aki az 1920-as években többek között a kaszinó éttermét vezette – sikkasztás és csalás vádjával 1 hónapi fogházbüntetésre ítélte a tábla.662 A harmadik ilyen kellemetlen eset 1941 november 8-án történt, amikor betörők

jártak a kaszinóban, és elraboltak 3500 pengőt, 1500 pengő értékű V. S monogramú abroszt, 660 MTI hírarchívum 1920-45. MTI 1944 május 24 2 o http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2014 04 29) 661 MTI hírarchívum 1920-45. MTI 1944 június 18 18 o http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2014 04 29) 662 MTI hírarchívum 1920-45. MTI 1936 február 08 14 o http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2014 04 29) 207 208 szalvétát, és ezüst evőeszközt.663 Bár később is csak ennyi kár érte volna ezt a remek épületet és annak tagjait!!! VI. A Helyőrségi Művelődési Otthonok napjainkban A második világháború alatt megszüntetett, bezárt, majd felszámolt Tiszti Kaszinókat – több évtizeden keresztül – a feledés homályába kényszerített a politika. A Magyar Néphadsereg időszakában a politikai szándéknak megfelelően mindent mereven

tagadni kellett, ami a „Horthy-hadsereg”-ből megmaradt az emberek tudatában. 1948–1949-re véget ért az az átmeneti állapot, amelynek eredményeképpen – a katonai szervezeteknél, így a kultúrával foglalkozó apparátusokban – a háború után is, még minden szinten megtalálhatók voltak régi „szakemberek”. Az átmenetinek számító és kényszerűségből fenntartott megbízhatósági garancia lejárt, látványos gyorsasággal váltak megbízhatatlan osztályidegenekké azok a tisztek, tiszthelyettesek, akik a régi hadseregben is szolgáltak. Ez azt eredményezte, hogy nagyon gyorsan az „osztályidegenség” életveszélyes állapotába, gyakran börtönbe, deportálásra, vagy a teljes egzisztenciavesztés állapotába kerültek a néphadseregből akkor kikerülő tisztek. A távozásuk miatt kialakult űrt azonban minél előbb be kellett tölteni. Ezért a Néphadsereg építkezése gyorsan, szinte rohammunkában indult meg. Kétkezi

munkásemberek kerültek be a seregbe, és lettek bányászból vagy gyári munkásból rövid idő alatt felelős beosztású tisztek. A hiányosságok – elsősorban a műveltség, felkészültség tekintetében – hamarosan jelentkeztek. Ezt érzékelve a politikai döntéshozók a problémát orvosolandó, kiadták parancsaikat, amelyek egyik kézzelfogható eredményeként 1948 után létrejöttek a Tiszti Klubok a fővárosban és a vidéki helyőrségekben egyaránt. Kinőve a szovjet típusú kantin kereteit, ennek köszönhetően váltak ezek – az idők folyamán különböző nevekkel illetett – klubok a II. világháború utáni magyar művelődési intézményrendszer fontos elemeivé. A totális szovjet befolyás viszonylagos enyhülésével 1953, de még inkább 1958 után egyre inkább jelentkezett, és jellemzővé vált ezekben az intézményekben is az összetartozás iránti igény, ami a kulturális intézményhálózat kialakítását is eredményezte. A

parancsnokok szintén felismerték, – és ha sokszor sajátosan is – de elkezdték használni a klubok közösségteremtő erejét. A katonák rövid idő alatt megszerették és használták is az intézményeket, ha másra nem, olcsó étkezésre. Sokunknak már csak a 70-es évek végi klasszikus, tányérról lelógó rántott szelet és savanyúság, kellemes zene, sör és üdítő jut az 663 MTI hírarchívum 1920-45. MTI 1941 november 08 4 o http://archiv1920-1944.mtihu/Pages/PDFSearchaspx?Pmd=1 (A letöltés ideje: 2014 04 29) 208 209 eszünkbe, amit akkor 50 Ft alatt meg lehetett „úszni”. Mindeközben természetesnek éreztük azt is, hogy minőségi tartalmi munka folyik a Fegyveres Erők Klubjában. A terület szakembergárdája ismét felfejlődött a kívánt szintre, akik a nehéz pillanatok ellenére ismét úgy érezhették, hogy van értelme annak, amit csinálnak. Ebben nagy szerepet játszott az illetékes elöljárók azon – nagyon helyesnek

bizonyult – döntése, miszerint a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián hosszú éveken át működtettek évenkénti több tízfős nagyságrendben kultúrmunkás-átképző tanfolyamokat. Kialakult a „mi klubunk” érzése, és újból sikk volt belépővel rendelkezni a „FEK”-be és később a Helyőrségi Művelődési Otthonokba egyaránt, amelyekben ismét rendeztek ünnepi (katonai) rendezvényeket, társas összejöveteleket, filmvetítéseket, ismeretterjesztő előadásokat, nyelvtanfolyamokat, esküvőket, táncesteket, újszülöttek névadóit, könyvbemutatókat stb. A 80-as évek derekától azonban egyre nehezebbé vált a működtetés, ami azt eredményezte, hogy a kulturális intézményrendszer folyamatos átalakításokon ment át, illetve a „bevételi kényszer” következtében egyre inkább külső szervek szolgáltatóivá, „rendezvényfelelőseivé” válva, megszűnt „bensőséges katonai-bajtársi” miliője, a személyi állomány

egyre kevésbé érezte magáénak, vagy egyszerűen, csak kiszorították őket a „pénzes” civil rendezvények! Az egymást követő átszervezések során az intézményrendszer létjogosultsága egyre inkább kérdésessé vált, és kérdéses a mai napig is. Ennek eredményeképpen egyre kevesebb klub maradt a Magyar Honvédség tulajdonában, és az intézményrendszer is lassan elkopott. 1996. február 22-én megjelent egy HM közlemény, ami tartalmát tekintve egy HM irányelv volt a Magyar Honvédségnél végezendő művelődési tevékenységre vonatkozóan. Ennek első részében fogalmazták meg a művelődési tevékenység általános elveit. Az irányelv 6. pontja kimondta, hogy „a feltételek biztosítása érdekében a Magyar Honvédség központi, helyőrségi és csapat kulturális intézményeket, könyvtárakat tart fenn, illetve támogat.”664 Akkor még úgy gondolták, hogy a kulturális intézményrendszert úgy célszerű átalakítani, hogy azokban

a helyőrségekben, ahol katonai szervezetek maradnak, maradjanak meg a helyőrségi klubok, a laktanyákban pedig fenn kell tartani a csapatművelődési intézményeket, könyvtárakat, közösségi művelődési objektumokat. A katonai szervezetekkel nem rendelkező korábbi helyőrségekben meg kell vizsgálni az ott lévő hivatásos és nyugállományú katonák művelődési feltételeit, illetve a helyőrségi klub esetleges 664 más formában történő további működtetésének lehetőségeit. Ekkor 1996. HK 4 HM Közlemény I/6 pont 209 210 fogalmazták meg határozott formában, azt is, hogy a klubok működtetésében előtérbe kell helyezni a különböző vállalkozási, egyesületi, alapítványi formák nyújtotta lehetőségeket, figyelembe véve a helyőrségben meglévő és működő intézményeket, feltételeket, és lehetőségeket. Egyben azt is elvárásként fogalmazták meg, hogy törekedni kell arra, hogy a megvalósítás során vegyék

figyelembe a helyi kezdeményezéseket, és a törvények adta lehetőségeket.665 Az irányelvek kiadása után a miniszter még abban az évben kiadta a végrehajtási utasítást.666 Az utasítás 5 § (1) kimondta: „A feltételek biztosítása érdekében az MH központi, helyőrségi, és csapat közművelődési intézményeket, könyvtárakat működtet azokban a helyőrségekben, ahol katonai szervezetek maradnak. Működtetésük költségeit a fenntartó költségvetésében tervezi és finanszírozza.” Az utasítás 6 §-a az MH kulturális intézményei közé a központi művelődési intézményeket, a helyőrségi klubokat és a csapatművelődési otthonokat és könyvtárakat sorolta. Arról is szólt, hogy a helyőrségi klub a helyőrség hivatásos és szerződéses katonái, közalkalmazottai, a nyugállományúak, valamint azok hozzátartozói művelődési tevékenységének színtere, kulturális és társadalmi szervezeteik működési bázisa. Az

igényjogosultak részére kulturális szolgáltatásokat nyújt, szabad kapacitása terhére bevételt eredményező tevékenységet folytathat a fenntartási költségeinek finanszírozása érdekében.667 A szervezeti átalakítások, diszlokációk következtében azonban 1997. január 1-jei hatállyal megszüntették az alábbi klubokat: 1. Marcali Helyőrségi Klub, (12/1997 (HK 8) HM határozat) 2. Gyöngyösi Helyőrségi Klub, (11/1997 (HK 8) HM határozat) 3. Zalaegerszegi Helyőrségi Klub, (10/1997 (HK 8) HM határozat) 4. Szegedi Helyőrségi Klub, (13/1997 (HK 8) HM határozat) 5. Nagykanizsai Helyőrségi Klub, (14/1997 (HK 8) HM határozat) 6. Bajai Helyőrségi Klub, (15/1997 (HK 8) HM határozat) Ebben az évben augusztus 31-ei hatállyal még egy klub megszűnt, „összhangban a Magyar Honvédség hosszú-, valamint középtávú átalakításának irányairól és létszámáról szóló 88/1995. (VIII 6) OGY határozattal”, mégpedig a Keszthelyi Helyőrségi

Klub668 665 Uo. A művelődés szervezésének alapelvei II/5–6 pont 57/1996. (HK 23) HM utasítás a honvédelmi ágazatban végzendő művelődési tevékenységről 667 Uo. 8 § 668 24/1997. (HK 11) HM határozat 666 210 211 1997 júliusában lépett életbe a helyőrségi klubokról alkotott HM utasítás,669 amely kimondta, hogy a klubok az 1998. költségvetési évtől kezdve részjogkörrel, illetve részjogkörű „költségvetési egységként (telephelyként)” folytatják alaprendeltetési feladataikat, vagyis mint a „részben önállóan gazdálkodó” költségvetési szervek működnek tovább. Az utasítás 4 §-a szerint a klubokat 1998-tól öt különböző üzemeltetési típusba sorolták be: (A; B; C; D; E) Az „A” típusú intézmények: önálló jogi személyiségüket megtartják és az intézmény részére biztosított költségvetési előirányzatokkal – részjogkörrel rendelkezve – gazdálkodnak. Gazdálkodásukat

részben önállóan, – egyes MH központi természetbeni ellátások vonatkozásában – az MH utaltsági rendben folytatják; A „B” típusú intézmények: Ezek az intézmények az adott település helyőrségparancsnokság funkciójára kijelölt katonai szervezetbe integráltan működhetnek tovább. Ezen katonai szervezetek alaprendeltetési feladatainak, állománytábláinak, SZMSZeinek stb módosítására az MH parancsnoka, vezérkari főnök intézkedhetett A „C” típusú intézmények: Ezeknek az intézményeknek MH szervvel való továbbműködtetésére honvéd társadalmi szervezettel bérleti és üzemeltetési szerződés köthető. Ezek az intézmények, mint korábbi önálló MH költségvetési szervek megszüntetésre kerülnek. A „D” típusú intézmények: Ezeknek az intézményeknek az ingatlanai továbbműködtetésére az MH-szerv a társadalmi szervezettel, illetve helyi önkormányzattal megállapodhat. Az „E” típusú

intézmények: Ezen intézmények a felsőoktatási intézetek bázisán működő főiskolai, egyetemi klubok. Működési feltételeiket a fenntartó katonai szervezet biztosítja. Üzemeltethetők „B” vagy „C” típusú intézményként is Tartalmi tevékenységét a megváltozott diákönkormányzat döntéseinek megfelelően alakítja. „A” TÍPUSÚ KLUBOK: 1. Székesfehérvári Helyőrségi Klub 2. Kaposvári Helyőrségi Klub 3. Ceglédi Helyőrségi Klub 4. Szombathelyi Helyőrségi Klub 5. Tatai Helyőrségi Klub 6. Hódmezővásárhelyi Helyőrségi Klub 7. Veszprémi Helyőrségi Klub 8. Kecskeméti Helyőrségi Klub 9. Szolnoki Helyőrségi Klub 10. Pápai Helyőrségi Klub 669 „B” TÍPUSÚ KLUBOK: 1. Szabadszállási Helyőrségi Klub 2. Tapolcai Helyőrségi Klub 3. Debreceni Helyőrségi Klub 4. Taszári Helyőrségi Klub 5. Kalocsai Helyőrségi Klub 6. Pécsi Helyőrségi Klub 7. Kiskunhalasi Helyőrségi Klub 8. Egri Helyőrségi Klub 9. Ercsi

Helyőrségi Klub 10. Szentesi Helyőrségi Klub 38/1997. (HK 15) HM utasítás a Magyar Honvédségben működő helyőrségi klubokról 211 212 11. Kiskunfélegyházi Helyőrségi Klub 12. Kiskőrösi Helyőrségi Klub 13. Nyíregyházi Helyőrségi Klub 14. Tápiószecsői Helyőrségi Klub 15. Szentendrei Helyőrségi Klub 16. Sárbogárdi Helyőrségi Klub 17. Nagyoroszi Helyőrségi Klub 18. Jobbágyi Helyőrségi Klub „D” TÍPUSÚ KLUBOK: „C” TÍPUSÚ KLUBOK: 1. Aszódi Helyőrségi Klub 2. Nagytarcsai Helyőrségi Klub 1. Lenti Helyőrségi Klub 3. Várpalotai Helyőrségi Klub 2. Váci Helyőrségi Klub 4. Táborfalvai Helyőrségi Klub 3. Rétsági Helyőrségi Klub 5. Jánoshalmi Helyőrségi Klub 6. Jászberényi Helyőrségi Klub 7. Zalaegerszegi Helyőrségi Klub 8. Gyöngyösi Helyőrségi Klub 9. Nagykanizsai Helyőrségi Klub 10. Bajai Helyőrségi Klub 11. Békéscsabai Helyőrségi Klub 12. Marcali Helyőrségi Klub 13. Szegedi Helyőrségi Klub 14.

Keszthelyi Helyőrségi Klub „E” TÍPUSÚ KLUBOK: 1. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Klubja, Budapest 2. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Főiskolai Kara Klubja, Szentendre 3. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Főiskolai Kara Klubja, Szolnok 4. Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola Klubja 1997. szeptember 1-jei hatállyal az MH Humán Szolgáltató Központ, az MH Honvéd Együttes és az MH Művelődési Háza egyidejű megszüntetésével, azok jogutódjaként az MH önálló állománytáblás katonai szervezeteként új költségvetési szervet alapítottak Magyar Honvédség Kulturális és Média Igazgatóság (MH KMI) névvel. Az MH KMI szervezetébe a szakmai feladatok végrehajtására az alábbi jogi személyiséggel nem rendelkező részjogkörű helyőrségi klubok kerültek: 1. Helyőrségi Klub Veszprém 2. Helyőrségi Klub Székesfehérvár 3. Helyőrségi Klub Kaposvár 4. Helyőrségi Klub Cegléd 5. Helyőrségi Klub Szombathely 6.

Helyőrségi Klub Tata 7. Helyőrségi Klub Hódmezővásárhely 8. Helyőrségi Klub Kecskemét 9. Helyőrségi Klub Szolnok 10. Helyőrségi Klub Pápa Ezek a klubok az ún. „A” TÍPUSÚ KLUBOK voltak 212 213 Az MH KMI állami feladatként ellátandó alaptevékenysége az MH alapfeladatainak teljesítését segítő humán szolgáltató feladatok végzése; pl. a honvédséget reprezentáló kulturális, művészeti szolgáltatások biztosítása; a honvédség és a társadalom kapcsolatának fejlesztése; korszerű műveltségfejlesztő, rekreációs és vendéglátási szolgáltatások biztosítása.670 2000. szeptember 30-ától 2007 október 1-jéig volt hatályban az a rendelet, ami a kulturális és média feladatokat ellátó költségvetési szervek megszüntetéséről, közhasznú társaságok létrehozásáról, illetve az átalakítással kapcsolatos jogutódlásról szólt. A rendelet 1. §-a kimondta, hogy a „Magyar Honvédség egészét érintő

kulturális, művészeti, sport és egyéb humán feladatokat ellátó MH KMI központi költségvetési szervet 2000. július 15 napjával megszüntetem, a (2)–(4) bekezdés szerinti közhasznú társaságok alapító okiratainak egyidejű aláírásával.” A 2. bekezdés arról tájékoztat, hogy a megszüntetett MH KMI szervezetében működő MH Művelődési Háza helyett 2000. július 15 napjával – HM Kulturális és Szabadidő Központ Közhasznú Társaság néven – a miniszter közhasznú társaságot alapít. Ekkor jött létre a HM Zrínyi Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Társaság is. A megszüntetett MH KMI szervezetében működő helyőrségi klubok által végzett feladatok további ellátására 2000. július 15 napjával – HM Honvéd Kulturális Szolgáltató Közhasznú Társaság néven – közhasznú társaságot alapítanak.671 A Kht arra volt hivatott, 42 vidéki intézménnyel nyújtson kulturális szolgáltatást az aktív és

nyugállományú katonák részére. Ebből 32 működött katonai helyőrségekben, és 10-et társadalmi szervezet használatába adtak. MH KMI szervezetében működő klubok 1. Székesfehérvári Helyőrségi Klub 2. Ceglédi Helyőrségi Klub 3. Kaposvári Helyőrségi Klub 4. Szombathelyi Helyőrségi Klub 5. Tatai Helyőrségi Klub 6. Hódmezővásárhelyi Helyőrségi Klub 7. Veszprémi Helyőrségi Klub 8. Szolnoki Helyőrségi Klub 9. Kecskeméti Helyőrségi Klub 10. Pápai Helyőrségi Klub 670 671 MH katonai szervezetei részeként működő helyőrségi klubok 1. Debreceni Helyőrségi Klub 2. Szabadszállási Heő Klub 3. Tapolcai Helyőrségi Klub 4. Pécsi Helyőrségi Klub 5. Egri Helyőrségi Klub 6. Ercsi Helyőrségi Klub 7. Kiskunhalasi Helyőrségi Klub 8. Kiskunfélegyházi Heő Klub 9. Kiskőrösi Helyőrségi Klub 17. Nagyoroszi Heő Klub 18. Nagytarcsai Heő Klub 19. Sárbogárdi Heő Klub 20. Aszódi Helyőrségi Klub 21. Jobbágyi Helyőrségi Klub 22.

Táborfalvai Heő Klub 23. Jánoshalmai Heő Klub 24. Jászberényi Heő Klub 25. Békéscsabai Heő Klub 26. Bajai Helyőrségi Klub 27. Szegedi Helyőrségi Klub 28. Gyöngyösi Heő Klub 29. Nagykanizsai Heő Klub 19/2000. (HK 10) HM határozat költségvetési szerv alapításáról 16/2000. (VI 20) HM rendelet 213 214 10. Szentesi Helyőrségi 30 Zalaegerszegi Heő Klub Klub 31. Keszthelyi Heő Klub 11. Nyíregyházi Heő Klub 32. Marcali Helyőrségi Klub 12. Várpalotai Helyőrségi Klub 13. Taszári Helyőrségi Klub 14. Kalocsai Helyőrségi Klub 15. Szentendrei Helyőrségi Klub 16. Tápiószecsői Heő Klub Az átalakítás következő nagy állomásához 2004-ben értünk, melynek eredményeként a honvédelmi miniszter 2004. február 28-ai hatállyal elrendelte a HM HKSZ Kht átszervezését, melynek végrehajtása után az alábbi 20 klub maradt a Kht. használatában A többi ingatlant át kellett adni a HM Ingatlankezelési Hivatal részére, az ingó vagyont

pedig ezen túl az MH Összhaderőnemi és Logisztikai és Támogató Parancsnokság kezelte. A HM HKSZ Kht új telephelyre is költözött, a Stefánia útra, közös elhelyezéssel a HM Kulturális és Szabadidő Központ Kht-val.672 2004-re az is eldőlt, hogy a 20 klubon túl fennmaradó 22 intézményt a tárca nem kívánja tovább működtetni. 1. Debreceni Helyőrségi Klub 2. Egri Helyőrségi Klub 3. Hódmezővásárhelyi Helyőrségi Klub 4. Kaposvári Helyőrségi Klub 5. Kecskeméti Helyőrségi Klub 6. Nagytarcsai Helyőrségi Klub 7. Székesfehérvári Helyőrségi Klub 8. Szentendrei Helyőrségi Klub 9. Szentesi Helyőrségi Klub 10. Szolnoki Helyőrségi Klub 11. Táborfalvai Helyőrségi Klub 12. Tápiószecsői Helyőrségi Klub 13. Tapolcai Helyőrségi Klub 14. Tatai Helyőrségi Klub 15. Várpalotai Helyőrségi Klub 16. Veszprémi Helyőrségi Klub 17. Pápai Helyőrségi Klub 18. Szombathelyi Helyőrségi Klub 19. Nyíregyházi Helyőrségi Klub 20. Pécsi

Helyőrségi Klub A Kormány 2134/2005. (VII 8) Kormány határozata intézkedett 75 db egyes kincstári vagyonba tartozó ingatlanok ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról, amelyek között 6 helyőrségi klub is szerepelt. (Jánoshalma, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Nagyoroszi, Szombathely)673 Egy 2006. február 29-ei – a HM Ingatlankezelési Hivatal által készített– jelentésben már azt látjuk, hogy a nem működő (katonai szervezet) illetve helyőrségi klubok zömét 672 673 HM Alapító határozat Nyt. szám: 53/64/2003 Határozatok Tára 2005/31. szám 183–187 o 214 215 térítésmentesen átadták az önkormányzatoknak. Összesen 18 ilyen klubot számolhatunk a nyilvántartásban. Továbbá ekkor már 6 helyett 12 olyan klubot is felsorol, amit a kormányhatározat értelmében átadásra terveznek. (Orosháza, Cegléd, Kalocsa, Szabadszállás, Székesfehérvár, Jánoshalma, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas,

Nagyoroszi, Szombathely, Kál). Ekkor a HM HKSZ Kht tulajdonában a 20-ból már csak 17 klub működött. Tapolca, Szombathely és Pécs már nem szerepelt a listában A társadalmi szervezetek részére bérbe adott klubok Keszthelyen, Békéscsabán, Jászberényben, Jánoshalmán, Zalaegerszegen, Marcaliban, Gyöngyösön, Nagykanizsán és Szegeden működtek.674 2007-ben a 2168/2007. (IX 24) számú Kormány határozatban újabb feladatot fogalmaztak meg. Ez a határozat Aszód és Taszár klubjainak átadására intézkedett675 2009-ben alapították meg HM Bessenyei György Kulturális és Üdültetési Közhasznú Nonprofit Kft-t. Ettől kezdve ez a szervezet gyakorolta a klubok feletti felügyeletet Az átadások azonban tovább folytatódtak. “2010-ig 26 helyőrségi klubot adtunk át a városoknak, illetve az önkormányzatoknak.”676 A 394–61/2011. nyt számú Tulajdonosi határozatban foglaltak szerint 2012 január 1-jével megkezdődött a Nonprofit Kft.

végelszámolása A HM Hadfelszerelési és Vagyonfelügyeleti Főosztály 415–162/2011. nyt számú felterjesztésének figyelembe vételével a honvédelmi miniszter döntött a klubok önkormányzatok részére történő felajánlásáról. A felszámolás miatt a HEMO-k üzemeltetését, karbantartását 2012. januárjától a HM Ei Zrt végzi, egy szolgáltatási szerződés alapján. Ez azonban leginkább csak gondnoki feladatokat jelent, és nem tartalmi munkát. 2012-ben még létezett – mint az alábbi táblázatból kitűnik – a 18 vidéki és a fővárosi intézmény, továbbá a kulturális intézmények által irányított klubok közül is működött még 2, Békéscsabán és Gyöngyösön.677 vidéki intézmények intézményvezető Pontos cím 1. Debrecen Kelemen József 4027 Debrecen, Füredi u. 98 2. Dömsöd Csaplár Edit 2344 Dömsöd, Középső Dunapart 1. 3. Eger Hidy Pál 3300 Eger, Kossuth u. 12 4. Hódmezővásárhely Neparáczki

Ferenc 6800 Hódmezővásárhely, Szántó-Kovács J. u 28 5. Kaposvár 7400 Kaposvár, Németh I. fasor 7 Gál Gyuláné Julika 674 HM Ingatlankezelési Hivatal 145/17/2006 nyt. számú jelentése Határozatok Tára 2007/44. szám 183–187 o 676 EGYSÉG a Honvédszakszervezet lapja 2012. augusztus – XXI évfolyam 8 szám 3 o 677 HM Társadalmi Kapcsolatok Iroda 99–182/2012. számú jelentése 675 215 216 6. Kecskemét Csörsz Irén Tünde 6000 Kecskemét, Lechner Ödön u. 3 7. Nagytarcsa Dócs István 2142 Nagytarcsa, Rákóczi u. 84 8. Nyíregyháza Nagy Olga 4400 Nyíregyháza, Színház u. 2 9. Pápa Tóth Tibor 8500 Pápa, Huszár ltp. 3 10. Székesfehérvár Mátyás Andrea 8000 Székesfehérvár, Malom u. 2 11. Szentendre Koncz János 2000 Szentendre, Dózsa Gy. u 8 12. Szentes Berki Gáborné Julika 6600 Szentes, Ady Endre út 2. 13. Szolnok Cserfalvi József 5000 Szolnok, Táncsics M. u 5-9 14. Táborfalva 2381 Táborfalva,

Honvéd u. 2 15. Tápiószecső Bernát Istvánné Ibolya (Czakó Mária) megbízott: Kiss Viktorné Margitka 16. Tata 17. Várpalota Dr. Burai Gézáné Ági 8100 Várpalota, Mandulás, Kastélydomb 18. Veszprém Bakcsi András 8200 Veszprém, Zalka Máté tér 1. 2251 Tápiószecső, Kátai u. 93 2890 Tata, Ady u. 12-14 A mai állás a következő: Debrecen bezárva, Eger átadva az önkormányzatnak, Hódmezővásárhely átadva, Kaposvár bezárva, Kecskemét átadva, Nagytarcsa bezárva, Nyíregyháza átadva, Pápa átadva, Székesfehérvár átadva, Szentendre átadva a járási hivatalnak, Szentes bezárva, Szolnok bezárva, Táborfalva átadva az önkormányzatnak, Tápiószecső átadva, Tata bezárva, Várpalota bezárva, Veszprém átadva. Dömsöd eladva 678 Az alábbi táblázatokból láthatjuk, hogy a klubok az alaptevékenységükön túl nagyon fontos szerepet játszottak a nyugdíjas katonáink, a különféle társadalmi szervezetek, szövetségek,

egyesületek, öntevékeny klubok, sportegyesületek, hagyományőrző csoportok és egyéb szerveződések életében. Az ország helyőrségi klubjaiban 2012-ben még közel 100 társadalmi szervezet működött, meglehetősen nagy létszámmal. A művelődési intézmények évtizedeken át nem csak a szakmai segítséget, hanem a biztos működési bázist is jelentették számukra. KIMUTATÁS a helyőrségi klubokban működő társadalmi szervezetekről679 1) Debrecen Szervezet megnevezése 1) Honvédség és Társadalom Baráti Kör (HTBK) Debreceni Szervezete 678 679 Létszám 50 fő A szakterületért felelős szakreferens szíves szóbeli közlése alapján. A HM Társadalmi Kapcsolatok Iroda 99–368/2012. számú jelentése 3–8 o 216 217 2) Hódmezővásárhely 1) Bercsényi Miklós Fegyveres Erők és Testületek Nyugállományú Tagjainak Klubja 2) HTBK Hódmezővásárhelyi Szervezete 3) Magyar Atlanti Tanács helyi szervezete 4) Bercsényi Miklós

Érdekvédelmi Egyesület 5) Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége 6) Tüzérek Baráti Köre Közhasznú Egyesülete 100 fő 50 fő 10 fő 190 fő 40 fő 100 fő Összesen 490 fő 3) Kaposvár 1) Magyar Veterán Repülők Egyesülete 2) Noszlopy Gáspár Nyugállományúak Klubja Összesen 220 fő 210 fő 430 fő 4) Kecskemét 1) Repülők és Rendvédelmiek Bajtársi Egyesülete 2) Rendőrségi Nyugdíjasok Bács-Kiskun Megyei Szervezete 3) HTBK Kecskeméti Szervezete 4) Magyar Veterán Repülők Szövetsége 5) Honvéd Szakszervezet (HOSZ) nyugállományú tagozat 6) Honvéd Hagyományőrző Egyesület (HOHE) Összesen 5) Nyíregyháza 1) Fegyveres Erők és Rendvédelmi Szervek Nyugdíjas Klubja 2) Vay Ádám Logisztikai Ezred Társadalmi Baráti Kör 3) Szabolcs Honvéd Műszaki Hagyományőrző Bajtársi Egyesület 4) Nyíri Honvéd Egyesület 5) Segítsünk Egymáson Alapítvány 97 fő 70 fő 25 fő 50 fő 20 fő 60 fő 322 fő 72

fő 28 fő 74 fő 112 fő 16 fő Összesen 302 fő 6) Pápa 1) Honvéd Bajtársi Klub 2) Veterán Ejtőernyősök Pápai Csoportja 3) Honvéd Ezüstnyíl Természetjáró Szakosztály 4) Repülés Baráti Kör 164 fő 15 fő 40 fő 15 fő Összesen 234 fő 7) Székesfehérvár Szervezet megnevezése 1) Honvéd Nyugállományúak Klubja 2) HTBK Székesfehérvári Szervezete 3) Honvéd Egylet 4) HOSZ Nyugdíjas csoport 5) Vitézi Rend 6) Albatrosz Repülő Egylet – Veterán Repülők 7) Albatrosz Repülő Egylet – Öreg Sasok 8) Honvédszakszervezet Létszám 388 fő 169 fő 102 fő 25 fő 90 fő 115 fő 80 fő 20 fő 217 218 9) Honvéd ÖMNY Pénztár 10) Watthay Ferenc Bajtársi Egyesület 11) Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség 12) Honvéd Szondi SE 13) Önkéntes Polgári Véderő Hagyományőrző Nemzetőr Szekció Fejér Megyei Ig. Összesen 8) Szentendre 1) Kossuth Lajos Nyugdíjas Klub 2) Szentendrei Honvéd Kulturális Egyesület Összesen: 9) Szentes 1)

Szentesi Bajtársi Klub 2) HTBK szentesi szervezete 3) HOBESZ szentesi szervezete 4) Damjanich Alapítvány 5) Pázmán Mihály Színház és Kulturális Egyesület 6) Volt Hadifoglyok OSZ Szentesi Szervezete Összesen 10) Szolnok 1) Fegyveres Erők és Testületek Szolnok Városi Nyugdíjas Egyesület 2) Kablay Lajos Veteránrepülő Bajtársi Egyesület 3) Magyar Repülők Bajtársi Egyesület 4) Ejtőernyősök Szolnoki Szervezete 5) BEOSZ Észak-magyarországi Régió 6) Szolnoki Honvédséghez Tartozó Társadalmi Egyesületek Nyugdíjas Nőtagozata 7) MATASZ JKSZ Megyei Szervezet 8) Szolnoki Hemo Kulturális Egyesület Összesen 11) Táborfalva 1) Platthy József Bajtársi Egyesület 2) HTBK Táborfalvai Szervezete Összesen 12) Tápiószecső 1) Helyőrségi Nyugdíjas Klub 13) Tata Szervezet megnevezése 1) Honvéd Bajtársi Klub Tata 2) HTBK Tatai Szervezet 3) Géniusz Tata Városi Sakkegyesület 4) Országos Éremgyűjtő Egyesület Tatai Csoportja 5) Tata és Környéke

Eszperantó Egyesület 6) 11. Harckocsi Hadosztály Bajtársi Egyesület Összesen 14) Várpalota 1) Gábor Áron Nyugállományúak Klubja - Várpalota 2) Tüzér Hagyományőrző és Kulturális Alapítvány Összesen 8 fő 30 fő 35 fő 350 fő 25 fő 1437 fő 120 fő 60 fő 180 fő 120 fő 20 fő 15 fő 10 fő 20 fő 16 fő 201 fő 162 fő 115 fő 151 fő 135 fő 1 fő 33 fő 10 fő 12 fő 619 fő 55 fő 70 fő 125 fő 60 fő Létszám 222 fő 52 fő 28 fő 32 fő 201 fő 36 fő 571 89 fő 20 fő 109 fő 218 219 15) Veszprém 1) Fegyveres Erők Veszprém Körzeti Nyugállományúak Klubja 2) Magyar Veterán Repülők Szövetsége Veszprémi Repülő És Ejtőernyős Szervezete 3) HONSZ Veszprém Megyei Szervezete 4) Magyar Tartalékosok Szövetsége Veszprém Megyei Szervezet 230 fő 70 fő 300 fő 20 fő Összesen 620 fő BUDAPEST Szervezet megnevezése 1) MH Budapesti Nyugállományúak Klubja 2) Magyar Mazsorett és Fúvószenei Szövetség 3) Szabadidő-, Sport-,

Horgász- Egyesület Összesen A) Eger 1) Fegyveres Erők és Testületek Dobó István Nyugállományú Klubja 2) Dobó István Várkapitány Honvéd Kulturális Egyesület és Baráti Kör 3) Egri Honvéd Táncklub Sport Egyesület Összesen B) Nagytarcsa Szervezet megnevezése 1) Nyugállományúak Nagytarcsai Egyesülete 2) Tiszta Forrás Honvéd Művelődési és Sport Egyesület 3) Nemeztőrség Lovas Bandérium 1848 hagyományőr Egy. Összesen Mindösszesen: 6059 vidéki+3568 budapesti Létszám 3500 fő 30 fő 38 fő 3568 fő 82 fő 60 fő 40 fő 182 fő Létszám 100 fő 12 fő 15 fő 127 fő 9627 fő Kulturális Egyesületek által irányított helyőrségi klubokban működő társadalmi szervezetek680 Békéscsaba Szervezet megnevezése Létszám 1) Csaba Honvéd Kulturális Egyesület 80 fő 2) Honvéd Nyugállományúak Klubja 120 fő Összesen 200 fő Gyöngyös 1) Mátra Honvéd Kaszinó Kulturális Egyesület 38 fő 2) Gyöngyösi Helyőrségi Nyugállományúak

Klubja 140 fő 3) Magyar Veterán Repülők Szövetsége Dr. Puky Árpád Szervezete 40 fő 4) Honvéd Szakszervezet Nyugállományú Tagozat Gyöngyösi csoport 26 fő 5) Mátra Honvéd Kaszinó Kulturális Egyesület Tartalékos Tagozat 32 fő 6) Abafiak Csobánka Hagyományőrző Törzs 22 fő Összesen 298 fő Mindösszesen: 9 627+498 10 125 fő 680 Uo. 9 o 219 220 A Honvédelmi Minisztériumban 2012-ben készült jelentéséből681 kiolvasható, hogy az ezekben a klubokban működő társadalmi szervezeteknek, művelődési, sport és hagyományőrző egyesületeknek és nyugállományú kluboknak 10 125 fő tagja volt, amiből a budapestiek száma 3568 főt tett ki. Ezen tagok további sorsa mára teljesen bizonytalanná vált. A Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar próbált ugyan garanciákat kérni az átadások előtt az önkormányzatoktól, miszerint azok továbbra is kötelesek a működési feltételeket biztosítani a társadalmi

szervezeteknek és a nyugdíjasainknak, a tapasztalataink azonban nem mindenütt pozitívak. Sőt! Még belegondolni is rossz, hogy mi lesz velük 5–10 év múlva, amikor a garanciát vállaló és aláíró személyek már nem lesznek polgármesterek, felelős beosztású személyek, és az utódok még inkább vonakodnak majd a megállapodást betartani, mint mostani elődeik közül jó néhányan. 2014-ben gyakorlatilag egy vidéki Helyőrségi Klub sem működik a klasszikus értelemben. Egyedül Békéscsabán megmaradt még valami a régi klubból, ugyanis a Kulturális Egyesület a mai napig működteti. Amelyik klubot nem adták át az önkormányzatoknak, azokra is lakat került. Pontosabban a helyi alakulattól 1 fő gondnok felügyeli az objektumot, őrzi az értékeket, aki kapcsolatot tart a helyi nyugdíjas klubokkal és egyéb társadalmi szervezetek vezetőivel, ha kell, kinyitja a házat, és bebocsátja az éppen rendezvényt tartani szándékozó kollégáinkat.

Nincs kulturális szolgáltatás, nincs büfé, nincs könyvtár és nincs szakembergárda. Jelenleg ennyire futja Sajnos! Ennek köszönhetően 22 Md Ft-ot „takarított meg” a tárca. És mit, mennyit veszített?! Kérdés, hosszú távon megéri-e? Budapesten jobb a helyzet, mert a Stefánia úton lévő objektum megmaradt, és működik. A valamikori Park Klub nevet viselő „Stefánia Palota” 2010 óta ismét régi pompájában ragyog, köszönhetően hazánk Európai Uniós elnökségi ciklusának, ugyanis ekkor használták EU-s rendezvények helyszíneként is. Az 1979-ben átadott „üvegpalotának” is becézett új épületszárny mára igencsak elhasználódott, kopottassá vált, főként a közösségi helyiségei, valamint a színházterem és annak széksorai. A házzal kapcsolatos tervek és elhatározások biztatóak, ugyanis remélhetően – még az idei évben lesz felújítás, karbantartás, és egy kicsivel több költségvetési forrás. A Magyar

Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár vezetése és a dandárhoz utalt kulturális alosztály szakemberei – a minisztériumi vezetés illetve a vezérkar ez irányú szándékát is élvezve – szeretnék, ha az objektum ismét a katonák kedvenc szórakozóhelyévé, és egy kicsit második otthonává is válna úgy, mint régen. 681 Uo. 3–9 o 220 221 Ehhez azonban nagyon sokat kell még dolgozni, értelmes és célravezető szabályzókat megalkotni, ami előbbre viheti az ügyet. Biztató jel, hogy önszerveződéses alapon néhány éve létrejött, a Budapesti Helyőrségi Tiszti Kaszinó Egyesület, – melynek a neve ne tévesszen meg senkit – csupán havonta egyszer tart összejövetelt a „Palotában”, de legalább önkéntes alapon, jó hangulatban. Az idei év évadnyitó előadása után a szerveződés vezetője, „Csizmadia Zsolt ezredes a honvedelem.hu kérdésére válaszolva elmondta: a rendezvény célja a kultúra, az

európai értékrend, és a pozitív gondolatok, terjesztése a tisztikaron belül. Minden alkalommal jeles előadók teszik tiszteletüket, előadásaikkal színesítve az esték programját.”682 Korábban ezen klub ikertestvérének létrehozását – Szolnokon – szintén az a személy kezdeményezte, aki jelenleg Budapest helyőrségparancsnoka. A parancsnoki példamutatás ma is segíthet! Nem csak a klubok, de a valamikor jelentős apparátussal dolgozó kulturális intézményrendszer is megszűnt. A kulturális szakemberek már 1994-ben(!) érezték a változások szelét, és létrehozták a Honvéd Kulturális Egyesületet. Ez a társadalmi szervezet – minimális minisztériumi támogatással – azóta is színvonalasan működik, nagyszerű programokat valósít meg. Országos lefedettségének köszönhetően csápjai mindenhová elérnek, és hasznosan segítik a helyi katonaközösségek programjainak megvalósulását, emelve ezzel a katonák pozitív

megítélését, javítva a civil kapcsolatokat és szolgálva a honvédelem ügyét. VII. Hogyan tovább? Javaslatok a jövőre vonatkozóan Ismerve a jelenlegi, nem túl biztató helyzetet, jogosan merül fel a kérdés, hogy miként lehetne majd javítani a mostani állapotokon? Minden bizonnyal eljön majd az az időszak, amikor az ország gazdasági teljesítőképessége lehetővé teszi a honvédelmi tárca nagyobb részarányú támogatását, és nem jelent gondot néhány honvédségi kulturális intézmény fenntartása és működtetése. De hol, milyen szervezeti nagyságot figyelembe véve, kinek az alárendeltségében stb.? Ehhez próbálok meg néhány fogódzót megfogalmazni. Véleményem szerint az első és legfontosabb megvalósulási kritérium annak belátása, hogy szükség van ezekre az intézményekre. Katonaelődeink nagyon bölcsen megérezték, hogy a kaszinó nem csak divat, de nagyon hasznos közösségteremtő, ismeretnyújtó intézmény is. A

hadsereg speciális szervezetként üzemel, ahol az emberi kapcsolatoknak, a „bajtársias 682 Évkezdő összejövetelt tartott a Tiszti Kaszinó http://www.honvedelemhu/cikk/42200 evkezdo osszejovetelt tartott a tiszti kaszino (A letöltés ideje: 2014 05. 04) 221 222 szellemnek” hatalmas jelentősége van. A sorozott hadsereg megszüntetése után általános nézetté vált, hogy a katonának nincs szüksége közösségi létre, mert a szabadidejében úgyis hazautazik, vagy ha nem, saját programot szervez, esetleg edz a kondicionáló teremben. Ebben a megállapításban volt némi igazság, de nem lehet általánosítani. Főleg nem, ha a tiszti állományra gondolunk. Így persze sokat lehet spórolni, mert nem kell programszervező, nincs szükség közösségi helyiségekre, nem kell fenntartási költségeket fizetni, stb. Ezekre, vagy hasonló közösségi létesítményekre azonban igenis szükség van. Ha ez a nézet ismét általánossá válik, akkor

elgördül az első jelentős akadály, és megkezdődhet a tartalmi munka tervezése. Ennek azonban feltétele lesz az objektumok megléte, ami jelenleg még nem teljesen reménytelen, legalább is a nagyobb helyőrségek esetében. A „tiszti” kaszinók létének, újjászervezésének legfontosabb indoka a Magyar Honvédség tisztikarával szemben támasztott követelmények teljesítéséhez történő hozzájárulásuk lehet. Vannak (lehetnek) olyan tényezők, amik a tisztek (hivatásos katonák) személyiségének kiteljesítéséhez, erkölcsiségének fenntarthatóságához, katonai-szakmai képzettségük elősegítéséhez, műveltségük megalapozásához, fejlesztéséhez, a testületi szellem erősítéséhez, a társas-közösségi szükségleteik kielégítéséhez célszerűen a tiszti kaszinók mással nem pótolható módon tudnának hozzájárulni. A honvédség új, nemzeti alapokra helyezésének kísérlete kudarcra van ítélve, ha nem fogalmazódik meg

pontosan, mit is várunk el a Magyar Honvédség tisztikarától, mik a történelmi hagyományaink „igazodó” pontjai. Úgy vélem, hogy a Monarchia, majd a két világháború közti tisztikar műveltségi mutatói, erkölcsisége és magas fokú szakmai tudása, amely végső soron a tisztikar társadalmi megbecsülését nagyban meghatározta – részben elvetendő, részben túlhaladott, ugyanakkor több vonatkozásban, megfelelő alap lehet ehhez. Ha lehántjuk a Horthy-rendszerről azokat az eszméket, amelyek végső soron egy újabb vesztes háborúba sodorták az országot, láthatjuk, hogy a korszak tisztikara a hagyományápolásban, a hazaszeretetre nevelésben, a katona-etikai, erkölcsi tartásban és társadalmi szerepvállalásban példaértékű lehet. Újra természetessé kellene tenni, hogy az ország vezetői szükségesnek tartják az intézmény időnkénti meglátogatását, a hadsereg vezetőivel együtt a személyi állomány rendszeres

tájékoztatását. Legyen ismét „elismerés” ott előadást tartani! Különböző rendezvényekkel, tanfolyamokkal, szakkörökkel a katonafeleségek és -gyerekek hasznos, kellemes „második otthonává” tenni. Velük is megéreztetni a „sereghez tartozás” büszke örömét! A Fejérváry Társaság Egyesület 2012-ben, együttműködve a Honvédelmi Minisztériummal a Honvéd Kulturális Központban konferenciát tartott hivatásos katonáknak, tisztjelölteknek és művelődésszervezőknek. Témája a nemzeti és katonai identitás kérdése volt Kiderült, hogy 222 223 sem a tisztjelöltek, sem az aktív katonák nem ismerik (és ezt ki is mondták!) történelmi hagyományainkat, ami formálná és megerősítené a közösséghez tartozásukat. Sem a katonai képző intézetek, sem a csapattisztek részére előírt tanfolyamok, továbbképzések, sem a kiképzés rendszere nem tartalmaz mindezen ismeretek megszerzését elősegítő alkalmakat,

lehetőségeket. Meggyőződésem, hogy a tisztképző intézmények, a csapattisztek részére szervezett továbbképzések, a kiképzési terv adta lehetőségek, és nem utolsó sorban a missziós tapasztalatok átadására szervezett beszámolók és előadások a tiszti kaszinók által biztosítható feltételekkel együtt tennék sokkal hatékonyabbá a nemzeti hadsereg létrehozását és annak folyamatos szellemi karbantartását. Végül is be kell látni, hogy az 50-es években létrehozott klubok nem csupán morálisan üresedtek ki, maga az intézmények épületei is katasztrofálisan elhanyagolt állapotba kerültek, ebben a formában való visszaállításuk nem célszerű és nem indokolt. Az igazi sajnálatos veszteség ezen a téren főleg a létező közösségek, nyugállományú klubok, egyesületek „házon kívül” helyezése, illetve működési feltételeik hiánya, továbbá a nagyon értékes, felkészült szakembergárda elveszítése, utánpótlásuk

elhanyagolása! Ugyanis, nem könnyen pótolható veszteség az a szakembergárda, közösségfejlesztésbeli tudással és akik felsőfokú tapasztalattal művelődésszervezői rendelkeztek és diplomával, diplomájukat a rendszerváltozás után szerezték. Nem figyelmen kívül hagyva a tisztképzésben, a katonai-szakmai felkészítésben eddig elért eredményeket, az új kezdeményezéseket, a gazdasági feltételek szűkösségét, a következő javaslataim vannak: - Meg kell határozni a magyar nemzeti hadsereg tisztjével szemben elvárt követelményeket a képzettség, műveltség és társadalmi szerepvállalás tekintetében. - A meglévő intézményeket a fenti célok érdekébe szükséges állítani. Például a tiszt-, altisztképző intézményekben a hagyományápolásnak, a katonai etika, erkölcsiség, illem, etikett, protokoll, és egyéb műveltségi elemek oktatásának nagyobb hangsúlyt kellene kapnia. - A továbbképzéseknek valamint

a csapatkiképzés rendszerének biztosítania, illetve garantálnia kellene a megszerzett ismeretek szinten tartását és fejlesztését. - A tiszti-, altiszti kar önkéntes közösségeinek és azok kezdeményezéseinek erkölcsi és anyagi támogatása, részükre a rendelkezésre álló honvédségi intézmények, eszközök hozzáférhetőségének biztosítása. A laktanyákban és egyéb honvédségi objektumokban lévő közösségi helyiségek ingyenes használata, a könyvtári szolgáltatás igényeik 223 224 szerinti biztosítása, és bizonyos esetekben, a helyőrségben lévő civil intézményi feltételek rendelkezésre bocsátásának segítése a katonák részére. - A honvédelmi tárca erre a célra használható forrásait (programfinanszírozás, pályázat, egyéb eszközök) azon közösségek (egyesületek, alapítványok) támogatására fordítsa, amelyek a fenti célok elérését elősegítik. - A Honvéd Művelődési Központ bázisán elő

kell segíteni egy országos tiszti kaszinó létrehozását – akár adminisztratív eszközökkel és pénzügyi támogatással – aminek valamennyi tényleges katona a tagja. Ez a bázis szolgálhatná a csapatok tiszti, altiszti önkéntes közösségeinek szakmai segítését, és végezhetné az iránymutatást. - Ehhez nem kell semmi újat kitalálni, csak adaptálni a már meglévő tudást, és alapul venni például az Országos Tiszti Kaszinó két világháború között végzett tevékenységét. 224