Környezetvédelem | Felsőoktatás » Nemzeti Fejlesztési Terv - Regionális Operatív Program

NEMZETI TERÜLETFEJLESZTÉSI HIVATAL REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV TERVEZET ia z ö k ka n u M 2002. december 16 ag y n ! Tartalomjegyzék 1. 2. Bevezetés . 3 Elemzés . 5 2.1 Helyzetelemzés 5 2.11 A gazdasági társadalmi fejlettség területi különbségei 5 2.12 A területi különbségeket meghatározó tényezők 6 2.121 A regionális gazdasági környezetben meglévő különbségek 7 2.122 A régiók humán erőforrásait jellemző különbségek 9 2.123 A régiók elérhetőségi viszonyai 12 2.124 Települési életminőség 13 2.2 Korábbi programok tapasztalatai 15 2.21 Területfejlesztési Kormányprogramok 15 2.22 Előcsatlakozási Alapok 17 2.221 Területfejlesztési Phare programok 17 2.222 Phare CBC programok 20 2.23 A Területfejlesztési Politika támogatási rendszere Magyarországon 21 3. Célok és fejlesztési stratégia . 23 3.1 A területfejlesztés hosszú távú céljai 23 3.2 A Regionális Operatív

Program céljai, stratégiája 23 4. Prioritás 1. A regionális gazdasági környezet fejlesztése 29 4.1 Térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztés 31 4.2 Turisztikai vonzerők és termékek fejlesztése 33 4.3 Turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó szálláshelyek fejlesztése 36 4.4 Turisztikai arculat kialakítása, az információs rendszer fejlesztése 38 5. Prioritás 2. Integrált térség- és településfejlesztés 40 5.1 Integrált településfejlesztési akciók 41 5.2 Barnamezős területek újrahasznosítása 43 5.3 Környezetbarát, hatékony közlekedési rendszerek megteremtése 43 5.4 Közösségi célú informatikai fejlesztések 45 5.5 Közösségek energiaellátása és szennyvízkezelése 46 6. Prioritás 3. A társadalom megújuló képességének javítása 48 6.1 A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése 49 6.2 Hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának támogatása 51 6.3 Regionális tudásközpontok

kialakítása 52 6.4 Vidéki felsőoktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztése 53 6.5 Munkavállalók alkalmazkodóképességének javítása 54 6.6 Non-profit közhasznú gazdasági szolgáltatók és együttműködések fejlesztése 55 7. Prioritás 4. Technikai Segítségnyújtás 57 8. Pénzügyi Terv . 59 9. EU politikáknak és horizontális elveknek való megfelelés . 61 10. Partnerség 67 11. Megvalósítási rendelkezések 85 12. A Regionális Operatív Program várható hatása – az ex-ante értékelés következtetései 86 1. sz melléklet 87 -2- 1. Bevezetés Az Európai Unió regionális politikájának általános célkitűzése az Unión belüli területi egyenlőtlenségek csökkentése, a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése. Ennek biztosítása érdekében az Európai Unió a Strukturális és Kohéziós Alapok keretében támogatást nyújt a tagállamoknak. A támogatások igénybevételének feltétele az EU által

meghatározott tervezési időszakra vonatkozó stratégiai tervezési dokumentum, az ún. Közösségi Támogatási Keret összeállítása, melynek alapjául minden országban a Nemzeti Fejlesztési Terv (vagy az Egységes Programozási Dokumentum) szolgál. Magyarországnak tehát a 2004-2006 közötti időszakra Nemzeti Fejlesztési Tervet kell készítenie, melynek végrehajtását a Kormány döntése alapján öt operatív program szolgálja. Ezek egyike a Regionális Operatív Program (ROP), amely az ágazati operatív programokkal együtt biztosítja a Nemzeti Fejlesztési Tervben kitűzött célok megvalósítását. A Regionális Operatív Program elsősorban az ágazati programokban megvalósuló általánosan szükséges fejlesztéseket egészíti ki, figyelembe véve a régiónként eltérő speciális területi igényeket. A Regionális Operatív Program tartalma elsősorban a területfejlesztési politika hosszú távú céljait meghatározó Országos

Területfejlesztési Koncepción és a r égiók által kidolgozott fejlesztési stratégiákon alapul, illeszkedve az NFT stratégiájában megfogalmazott célkitűzésekhez. Magyarország 2004-2006-ra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Tervének általános célkitűzése az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjéhez való felzárkózás és az országon belüli regionális egyenlőtlenségek csökkentése. Az NFT további specifikus céljai: • A termelési környezet fejlesztése, a gazdasági versenyképesség erősítése • A foglalkoztatottság növelése és a humánerőforrás fejlesztése • Környezetvédelem, az egészségi állapot javítása A Regionális Operatív Programnak területi jellegéből adódóan az NFT valamennyi specifikus céljának megvalósításához hozzá kell járulnia. A program nem fedi le egy-egy régió teljes fejlesztési szükségleteit, hanem olyan fejlesztésekre koncentrál, melyek végrehajtása elsősorban a régió területi

sajátosságaihoz illeszkedve helyi érdekeket szolgál és a helyi, kistérségi szereplők részvételével valósul meg. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megvalósuló fejlesztéseknek érdemben és számon kérhető módon kell segíteniük a területi kiegyenlítést, míg a Regionális Operatív Programnak elő kell segítenie, hogy a fejlesztések meghatározásában a régiók érdemi döntési kompetenciával rendelkezzenek. Ezt segíti elő a tervezés, majd a végrehajtás folyamán a régiókkal folytatott szoros partnerségi együttműködés, a régiók szerepe a régiónként eltérő kiválasztási kritériumok meghatározásában, majd részvételük a projektek kiválasztásnak folyamatában, azon belül is a regionális fejlesztési ügynökségek kiemelt szerepe a t ámogatásra javasolt projektek előkészítésében. Ezáltal a régiók meghatározó képviselőinek, illetve szervezeteinek érdemi befolyásuk lehet a régiójuk fejlesztésére, a

támogatások leghatékonyabb felhasználására. A program tervezése folyamán több olyan javaslat készült el, melyben a régiók fejlesztési céljai önállóan jelennek meg, régiónként nevesítve konkrét intézkedéseket. A tervezés folyamán az Európai Bizottsággal való egyeztetés következtében alakult ki a p rogram jelen szerkezete, ami nem tartalmaz egy-egy régióra korlátozott intézkedéseket, hanem az ország egészére, az összes -3- régió számára egyformán elérhető célokat, tematikus prioritásokat és intézkedéseket fogalmaz meg. A program jelen szerkezetében lehetőséget ad a leghatékonyabb végrehajtási struktúra kialakítására, mely keretében biztosítható, hogy országos szinten maximálisan felhasználható legyen a programra nyújtandó uniós támogatás. A Regionális Operatív Programra a 2004-2006 közötti időszakban a Strukturális Alapokból előreláthatólag 130-150 milliárd Ft fejlesztési forrás jut. A ROP

gazdaságfejlesztéssel és a helyi infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos beruházásai a Strukturális Alapok közül az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERDF), míg a humán szférához kötődő fejlesztések az Európai Szociális Alapból (ESF) kerülnek finanszírozásra. Ahhoz, hogy a ROP érdemben segíteni tudja a területi különbségek mérséklését és számottevően hozzájáruljon a régiók társadalmi-gazdasági fejlődésének gyorsításához, szükséges, hogy az ágazati operatív programok keretében megvalósuljanak mindazok a f ejlesztések, melyekhez a ROP intézkedései kapcsolódni tudnak, mintegy kiegészítve azokat és erősítve hatásukat. Ennek feltétele, hogy az ágazati operatív programok területileg pontosan értelmezhetők legyenek, azaz területi hatásuk az egyes régiókban kimutatható és mérhető legyen. Ez szükségessé teszi valamennyi OP tartalmának területi, régiónkénti bontását, beleértve a tervezett

fejlesztésekre fordítandó források régiónkénti bemutatását is. A Regionális Operatív Program jelen anyaga egy vázlatos szakértői tervezetnek tekinthető, a végleges dokumentum elkészítéséhez az egyes fejezeteken további pontosítás és csiszolás szükséges. Ez különösen igaz a helyzetelemzésre, a prioritások és intézkedések leírására, míg a végrehajtással, finanszírozással kapcsolatos fejezetek végső döntés hiányában nem kerültek beillesztésre. Az intézkedések leírása részletesebb, mint egy operatív program általános követelménye, de így pontosabban áttekinthető a támogatandó tevékenységek köre. A ROP jelen szakértői tervezete tartalmazza a társadalmi partnerekkel, az ágazatokkal és az Európai Unió képviselőivel folytatott párbeszéd eredményeit 1, beépítve a partnerek javaslatait, ugyanakkor a későbbiekben még szükséges további egyeztetés, különösen a regionális partnerekkel, a regionális

fejlesztési tanácsokkal. A program véglegesítéséhez elengedhetetlen, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv céljaira és tartalmára vonatkozóan előbb kialakuljon egy konszenzus az Európai Bizottság és a magyar kormány között, amire várhatóan 2003. második negyedévében kerülhet sor 1 Az egyezetések összefoglalója az 1.sz mellékletben található -4- 2. Elemzés 2.1 Helyzetelemzés 2.11 A gazdasági társadalmi fejlettség területi különbségei A kilencvenes években a gazdaság fejlődése, a piaci viszonyok kialakulása és megszilárdulása differenciáltan ment végbe az egyes régiókban, melynek eredményeként a főbb területi fejlettségi különbségek növekedtek. A területi egyenlőtlenségek elsősorban a főváros és vidék, továbbá az ország nyugati és keleti része között mutathatók ki. A határ menti térségek észak-nyugaton dinamikusan fejlődő zónává alakultak, míg a délen és keleten továbbra is elmaradottsággal

jellemezhetők. A főváros fejlettsége szembetűnő az ország többi részével összehasonlítva. Budapestnek jelentős túlsúlya van a korszerű és magas hozzáadott értéket képviselő ágazatokban (üzleti szolgáltatások, kutatás-fejlesztés, idegenforgalom), valamint gazdasági teljesítőképességét (GDP/fő) tekintve. Előnye a magas népsűrűségből, üzleti-irányítási központ jellegéből és az innováció-transzfer központ szerepköréből következik. A főváros túlsúlyos központi szerepéhez a közlekedési hálózat koncentrált jellege is hozzájárul. A gazdasági fejlettség, a lakossági jövedelmek és a munkanélküliség jellemzőit nagytérségi szinten vizsgálva a főváros kiugróan kedvező fejlettségi mutatóin túlmenően mindenek előtt a határozott nyugat-kelet megosztottság tűnik szembe, elsődlegesen az északnyugati országrész sikeres szerkezetváltása és megújulása áll szemben Észak és Kelet-Magyarország, valamint a

Dél-Dunántúl elhúzódó stabilizálódásával. A Közép-Magyarországi régióban az ország gazdasági, szellemi és infrastrukturális potenciáljának döntő része koncentrálódik A régión belül ugyanakkor jelentős területi különbségek vannak a dinamikusan fejlődő főváros és agglomerációja, valamint Pest megye periférikus kistérségei között. A Közép- és a N yugat-Dunántúl hazai viszonylatban a legdinamikusabban fejlődő régiók közé tartozik, köszönhetően az Európai Unióval határos nyugati határmenti fekvésnek és a nagymértékű külföldi tőkebeáramlásnak. A régiók gazdaságában egyre növekszik az innováció, export-orientált iparágak (autógyártás, elektronika) súlya. Ennek következtében itt a legalacsonyabb – bár nagy területi különbségeket mutat – a munkanélküliségi ráta és a jövedelmi viszonyok is kedvezőbbek az átlagosnál. Ugyanakkor a Dél-Dunántúli-régió gazdasági teljesítőképessége

messze elmarad az országos átlagtól. Ennek oka elsősorban a régió nagy részének rossz megközelíthetősége, a déli határ menti perifériális fekvése valamint az elaprózott településszerkezet. Az Észak-Magyarországi régiót érintette leghátrányosabban a k ilencvenes évek ipari szerkezetváltása, amely a térség egészét depressziós övezetté változtatta. Az autópálya mentén és a Közép-Magyarországi régióhoz legközelebb fekvő nyugati térségekben már érezhető a gazdasági fejlődés, viszont elsősorban az ország északi határa mentén a r ossz közlekedésföldrajzi helyzetű, periférikus térségek továbbra is magas munkanélküliséggel küzdenek. Az Észak- és Dél-Alföldi régiók országos jelentőségű mezőgazdasággal és arra épülő élelmiszeriparral rendelkeznek. Az alacsony jövedelemtermelő-képességű agrár szektor -5- gazdasági súlyából adódóan jelentős az elmaradott térségek száma és aránya. A

sajátos településrendszerből adódóan az elszigetelt falusi lakóhelyek és a tanyák súlyos infrastrukturális és ellátási gondokkal küzdenek. Ugyanakkor a megyeszékhelyek térsége mindkét régióban dinamikusan fejlődik. Kistérségi szinten a gazdaság fejlettségének szerkezete mozaikszerűbb, a keleti országrészben is találhatók dinamikusan fejlődő térségek, ugyanakkor a fejlett dunántúli régiókban is vannak gyengébb pozíciójú térségek, ún. belső perifériák Térkép a kistérségek fejlettségéről később kerül beillesztésre. Az új gazdasági szerkezetben elsődleges előnyt élveznek az olyan kedvező földrajzi helyzetű térségek, mint a nyugati határ menti területek, vagy a nagyvárosi centrumok és az autópályák melletti dinamikus tengelyek. Ezekben a gyorsan fejlődő térségekben magas a külföldi tőke aránya és a vállalkozói aktivitás, az átlagosnál nagyobb a foglalkoztatottság és alacsonyabb a

munkanélküliség. Egyes, korábban főleg agrárjellegű térségekben a külföldi tőke beáramlásával és a vállalkozások élénkülésével átalakult és növekedési pályára állt a g azdaság. Az ilyen felzárkózó térségeken belül külön csoportot képviselnek az ipari válságövezetek revitalizálódó, strukturális megújulás alatt álló területei. A stagnáló és elmaradott térségeket az átlagosnál rosszabb munkanélküliségi és jövedelmi helyzet, a külföldi tőke és a vállalkozói aktivitás kis aránya jellemzi. Ennek okai a térség agrárjellege, alacsony vállalkozói kapacitása, hiányos infrastruktúrája, az ország- és régióhatár menti fekvés, vagy a meghatározó térségközpont hiánya. A vidéki térségek jelentős részének elmaradottsága az ott élő népesség átlagosnál rosszabb foglalkoztatási és jövedelmi helyzetéből, a beáramló tőke és a vállalkozói aktivitás alacsony mértékéből következik. A

határmentiség az elmúlt időszakban egyet jelentett e térségek periférikus helyzetével. A politikai változások, majd a gazdasági rendszer átalakulása nyomán azonban az ország nyugati határvidéke dinamikusan fejlődő zónává alakult, míg a fejlettebb gazdasági centrumoktól távolabbi Dél-Dunántúl, Keletés Észak-Magyarország határ menti övezeteire továbbra is az elmaradottság jellemző. E térségek hátrányos helyzetét az elvándorlás és elöregedés társadalmi következményei és a k özlekedési infrastruktúra hiányai is súlyosbítják. 2.12 A területi különbségeket meghatározó tényezők Az elmúlt évtized regionális folyamatait alapvetően a gazdasági folyamatok határozták meg. A gazdasági fejlettségben és a helyi életminőségben meglévő területi különbségeket a természeti adottságok mellett jelentős mértékben befolyásolja az adott térség megközelíthetősége, a települési környezet minősége és humán

erőforrásainak állapota. Egy régió gazdasági fejlettséget jelentősen meghatározza gazdasági karaktere, ágazati szerkezete, és ezzel együtt meghatározó iparágak fejlődési trendje és a régió vállalatainak globális szinten is mérhető versenyképessége. A vállalkozások versenyképességét meghatározó főbb tényezők fejlesztése, illetve javítása elsősorban az ágazati programok megvalósításával történik. A regionális program elsősorban a természeti és kulturális értékek gazdasági célú hasznosítását, illetve a nagytérségi hálózatok kiegészítését szolgáló kisebb kapcsolati elemek, az életminőséget meghatározó épített környezet és közösségi szolgáltatások minőségének javítását, valamint a -6- régiók modernizálódó gazdasági igényeihez alkalmazkodó humán erőforrás fejlesztést támogatja. Ezen szempontok jelentősen meghatározzák a helyzetelemzését karakterét. 2.121 A regionális gazdasági

környezetben meglévő különbségek Az egyes térségek eltérő gazdaságszerkezete alapvetően meghatározza a regionális különbségeket. A főváros, valamint a Közép- és Nyugat-Dunántúl gazdasági teljesítőképessége évről évre gyorsabban növekszik, elsősorban a szolgáltatási szektornak és a dinamikusan fejlődő iparnak köszönhetően. Az inkább mezőgazdasági jellegű alföldi régiókban, valamint ÉszakMagyarországon és a Dél-Dunántúlon az egy főre jutó GDP növekedése viszont elmarad az országos átlagtól. Régiók Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Egy főre jutó GDP Egy főre jutó jövedelmek 1994 145,6 86,4 100,7 84,0 1994 120,7 97,7 92,1 89,6 2000 152,3 100,5 113,9 74,8 2000 116,8 110,3 100,3 92,3 Egy főre jutó külföldi tőkebefektetés 1994 2000 241,2 244,6 73,5 69,3 83,8 79,4 18,5 35,3 Észak-Magyarország 69,6 64,6 89,7 86,3 32,4 44,6 Észak-Alföld 73,9 63,4 87,4 85,6 20,6 24,0

Dél-Alföld 83,3 71,9 87,9 90,8 33,8 32,1 Országos átlag 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: ECOSTAT, KSH, Országos Munkaügyi Központ, Jövedelem felmérés 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma 1994 2000 136,5 140,5 96,9 91,7 93,8 98,8 91,7 112,5 63,5 68,8 90,6 100,0 70,2 75,0 88,1 100,0 A területi egyenlőtlenségek mértékét jelzi, hogy Közép-Magyarországon az egy főre jutó GDP 2,5-szeresen haladja meg a l egkevésbé fejlett Észak-Magyarországi és Észak-Alföldi régiók hasonló mutatóját (az EU leggazdagabb és legszegényebb régiói között 2,6-szeres fejlettségbeli különbség mutatható ki). Ugyancsak erre az egyenlőtlenségre utal, hogy Közép-Magyarországon egy főre kétszer annyi működő tőke befektetés jut, mint a második legfejlettebb Nyugat-Dunántúli régióban és tizenháromszor több, mint a Dél-Dunántúlon. A vállalkozási szempontból mintegy kétszeres a különbség a legaktívabb és legkevésbé

aktív régiók között. Különösen rossz helyzetben van az Észak-Alföld és Észak- Magyarország, aminek oka elsősorban a humán feltételekben és a kedvezőtlen elérhetőségi viszonyokban kereshető. A gazdasági fejlettségi különbségek elsősorban az ágazati programok, illetve azok gazdasági versenyképességjavító, valamint felzárkóztatási célú prioritásainak megvalósításával csökkenhetnek, amihez a regionális operatív program elsősorban a régiónként eltérő természeti, kulturális adottságok jövedelemtermelést elősegítő hasznosításával járul hozzá, így az ágazatok közül a turizmus fejlesztését támogatja. A turizmus fontos tényező a gazdaság szerkezet átalakításában. Az ágazat az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság egyik húzóágazatává vált, amely a GDP egytizedét adja és közel 250 ezer fő számára biztosít munkát és megélhetést. A dinamikus fejlődést jelzi, hogy Magyarországon 1994 és 2001

között a turizmusból származó nettó devizabevétel – a vendégéjszakák számának 10%-os növekedése mellett – 2,25-szeresére emelkedett. -7- A vonzerőket tekintve Budapest, valamint a Balaton, Európa legnagyobb fürdésre alkalmas "édesvizű" tava az ország nemzetközileg legértékesebb idegenforgalmi térsége. A többi vízparti üdülőterület (Velencei-tó, Fertő-tó, Tisza-tó) elsősorban a belföldi idegenforgalomban játszik szerepet. Nemzetközi összehasonlításban is jelentős a termálvízkészlet és rendkívül kedvezőek a geotermikus adottságok, néhány nemzetközileg is ismert és látogatott fürdőhely kivételével azonban ezek idegenforgalmi hasznosítása azonban még elmarad a lehetségestől. Az építészeti emlékek közül kiemelkednek a kastélyok és várak. Magyarországon 718 védett kastély és 103 vár, összességében pedig mintegy 2000 műemlék kastély és kúria található. Kiemelt jelentőségű

idegenforgalmi célpont az UNESCO védelem alatt álló 7 Világörökség helyszín. Az ország több olyan adottsággal rendelkezik, amelyek a turisztikai kereslet legújabb irányzataihoz kötődnek. Jórészt a természetföldrajzi adottságok teremtik meg a vadászat, a horgászat, a lovasturizmus, vízi turizmus idegenforgalmi alapjait. Kiemelkedő természeti értéket képviselnek a nemzeti parkok. Sajátos vonzerőt jelentenek a történelmi borvidékek, a gasztronómiai és néprajzi vonatkozású tényezők. A legnagyobb turisztikai vonzerőt továbbra is Budapest és a Balaton jelenti, ahol a magas minőségű szállodai férőhelyek kétharmada koncentrálódik. Ennek megfelelően a KözépMagyarországi és Közép-Dunántúli régió képviseli az idegenforgalom teljesítményének közel felét. Idegenforgalmi szempontból a kiemelt térségek közé tartozik még a Mátra és Bükkhegység, a Velencei-tó környéke, a Dunakanyar, Mecsek-Villány, Sopron-Kőszeg

környéke, valamint a Tisza-tó. A turisztikai fogadókapacitás az átmenet időszakában mérsékelten nőtt. Annak ellenére, hogy a kínálat színesedett, és sok az új piaci szereplő, a szállásstruktúra összetétele még mindig kedvezőtlen. A magasabb költést biztosító szállodai férőhelyek aránya kevés és főként Budapestre koncentrálódik. Rendkívül erős a területi koncentráció a s zállodán kívüli kereskedelmi szálláshelyeken és a fizetővendéglátás keretében is. Ezek férőhelyeinek kétharmada a Balaton mellett és a fővárosban, illetve annak környezetében található. Emellett a nyugati határ és a főközlekedési utak mentén nagyobb a vendégfogadó kapacitás. Összes kereskedelmi szállásférőhely Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország: Forrás: KSH 1994 száma (ágyak) 48 539 50 778 42 915 68 332 28 011 29 192 20 853 288 620

2001 aránya (%) 16,8 17,6 14,9 23,7 9,7 10,1 7,2 100 száma (ágyak) 51 787 56 848 50 282 63 134 35 022 35 958 24 598 312 714 aránya (%) 16,3 17,9 15,8 20,0 11,0 11,3 7,7 100 Összes szálláshelyből a szállodai férőhelyek aránya (%) 1994 58,3 20,2 29,7 26,0 20,6 19,1 24,9 29,7 2000 65,5 22,3 36,8 30,6 18,2 19,9 25,5 32,8 A kereskedelmi szálláshelyeken bejegyzett vendégek számát tekintve a legtöbb vendég Budapest mellett a kiemelt üdülőkörzetekbe – különösen a Balaton mellé, a nyugati határszélre, és a MátraBükk vidékére – valamint a nagyvárosok – Győr, Pécs, Szeged és Debrecen térségébe érkezik. -8- Összes vendégből a külföldiek aránya (%) Összes vendég 1994 Régió száma Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország Forrás: KSH 2 108 000 563 000 803 000 657 000 534 000 433 000 428 000 5 227 000 2001 aránya (%) 40,3 10,8 15,4 12,6

10,2 8,3 8,2 100 száma 2 224 700 654 200 929 700 766 200 601 400 500 600 396 200 6 072 900 aránya (%) 36,6 10,8 15,3 12,6 9,9 8,3 6,5 100 1994 65,8 46,2 37,5 43,8 25,4 47,0 46,5 49,6 2001 77,3 42,7 44,6 39,0 17,7 27,8 28,4 50,6 A turisztikai ágazat problémáinak tekinthetők, hogy az utóbbi években tapasztalható dinamikus növekedés és a jó adottságok ellenére a régiók ma még nem képesek megfelelő mértékben kiaknázni az ágazatban rejlő gazdasági lehetőségeket. A vonzerők kihasználtsága elmarad a lehetőségektől, hiányoznak a minőségi, sokoldalú hasznosítás alapfeltételei, a megfelelő szolgáltatási háttér. A magas költést lehetővé tevő többféle termék összehangolt kínálataként megjelenő turisztikai termékcsomagok kínálata szűkös, az átlagos tartózkodási idő rendkívül rövid (három nap), az egy főre eső átlagos költés alacsony, erős a szezonalitás. Kedvezőtlenül befolyásolják a t urisztikai termékek

versenyképességét az alapinfrastruktúra hiányosságai (pl. rossz minőségű utak, nehézkes tömegközlekedés), a környezeti kultúra alacsony színvonala, a természeti értékek nem megfelelő védelme. Továbbra is gondot jelent a humán erőforrás szakképzettségének és idegennyelvtudásának hiánya. A turisztikai attrakciók, termékek eladhatóságát, azok széles körben történő megismertetését, az ország és az egyes térségek önálló arculatának kialakítását nagyban befolyásolja az országos és regionális marketing tevékenység, valamint a turisták informálásához szükséges kiadványok, térképek, információs táblák hiánya. 2.122 A régiók humán erőforrásait jellemző különbségek A ’90-es éveket a területi társadalmi különbségek erősödése jellemezte. A minden régióra egyaránt jellemző csökkenő népességszám mellett a humán erőforrások területén jelentkező területi különbségeket elsősorban a

vándorlásokkal lehet jellemezni. Az évtized végén a bevándorlás legfőbb célterületei az ország dinamikusan fejlődő térségei, különösen a Közép-Magyarországi, valamint a Közép- és Nyugat-Dunántúli régió. Az elvándorlás üteme – egyre csökkenő mértékben ugyan - továbbra is a kevésbé fejlett régiókban, mindenekelőtt az Észak-Alföldön és ÉszakMagyarországon a legmagasabb. A kilencvenes évek elején a magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői a foglalkoztatás és a gazdasági aktivitás drámai csökkenése, a munkanélküliség ugrásszerű növekedése, a munkaerő főbb szektorok és foglalkozások közötti átrendeződése, valamint a termelékenység gyors javulása voltak. A munkanélküliség 1993 e lején érte el 12,3 % -os történelmi csúcspontját, és azóta folyamatosan csökken, a munkanélküliségi ráta pedig 5,7%-ra (EU:8,2%) mérséklődött. A kedvező munkanélküliségi mutató ellenére a foglalkoztatottsági

szint is jelentősen elmarad az EU átlagtól, a foglalkoztatottság bizonyos hátrányos helyzetű csoportok esetében különösen -9- alacsony, munkaerő-piaci helyzetük igen kedvezőtlen. A munkanélküliség a képzetlenebb munkaerőt, a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott régiókban, településeken élő, hátrányos helyzetű társadalmi rétegeket, érinti a legsúlyosabban. A munkarőpiacon végbement változások nemcsak egyes társadalmi csoportokat érintettek eltérő mértékben, de területileg is differenciáltak voltak. Míg az ország fejlettebb nyugati és központi részein a munkanélküliségi ráta 2001-ben 5% alatti, a foglalkoztatási ráta 60-63%, és egyes ipari gócpontokban már a szakképzett munkaerő hiánya jellemzi a helyi munkaerőpiacot, addig az északi, északkeleti régiókban a munkanélküliség 8-9%-os, és a foglalkoztatottság még az 50%-ot sem éri el. A munkaerőpiaci viszonyok megváltozásának eredményeként 2001-re a

Közép-Magyarországi régióhoz hasonlóan alacsonyabb volt a Közép- és Nyugat-Dunántúl munkanélküliségi rátája. Jelentősen javult a Dél-Alföld helyzete is, míg a munkanélküliség változatlanul az ÉszakMagyarországi és az Észak-Alföldi régiót sújtja leginkább, valamint a Dél-Dunántúl határmenti térségeiben magas. A tartós munkanélküliek aránya továbbra is a magas munkanélküliségű régiókban - ÉszakMagyarország, Észak-Alföld – a legmagasabb. A jelentős munkanélküliséggel sújtott térségek helyzetét tovább rontja, hogy ezekben a régiókban magas a képzetlenek aránya a munkanélküliek között. Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Országos átlag: Munkanélküliségi ráta (%) 1994 7,5 12,9 9,7 13,3 19,7 18,7 14,9 12,8 2001 4.3 4,3 4,2 7,8 8,5 7,8 5,4 5,7 Tartós munkanélküliek Legfeljebb 8 osztályt aránya (%)* végzett

munkanélküliek aránya (%) 1994 2001 1994 2001 62.3 13,4 31,9 32,5 64.2 14,5 34,2 38,1 61.2 13,7 30,8 35,8 64.0 22,3 36,5 45,9 71.4 28,6 34,0 47,3 71.6 27,3 38,2 46,1 68.0 21,7 35,5 39,0 67,1 22,5 34,8 42,4 Forrás: KSH,OFH *1994-ben a legalább180 napja, 2001-ben az 1 éven túl regisztráltak aránya A legtöbb uniós tagállammal ellentétben Magyarországon a nők munkanélküliségi aránya alacsonyabb (5,6%), mint a férfiaké (7%), kivétel a Nyugat-Dunántúli régió, ahol a női munkanélküliség minimális mértékben meghaladja a férfit . A kedvezőbb munkanélküliségi ráta mellett ugyanakkor a nők foglalkoztatási rátája (49,7%) mindössze 80%-a a férfiakénak (63,3%) a különbség mértéke gyakorlatilag minden régióban azonos. Napjainkban a munkanélküliek jelentős hányada az alacsonyan képzettek köréből kerül ki. Legnagyobb probléma a Dél-Dunántúli, Észak-Magyarországi, és Észak-Alföldi régiókban van, ahol a regisztrált

munkanélküliek 45-47%-ának legfeljebb általános iskolai végzettsége van. A fejlettebb, nyugati régiókban is fontos a munkaerő képzettségi szintjének javítása, de ott kifejezetten a helyi gazdasági igényekhez igazodó kvalifikált munkaerőre, képzési programokra és képzési programokat kínáló intézményekre van szükség. - 10 - Az elmúlt évtizedben számottevően javult az innovációs folyamat egyik alapvető láncszemeként számon tartott –Magyarországon jelentős hagyományokkal rendelkező- oktatási rendszer színvonala és teljesítménye, dinamikusan bővült a közép- és felsőfokú képzés. Csökkent az általános iskolát követő rövid idejű szakképzésben résztvevők száma és nőtt az érettségit adó középfokú intézményekbe járók aránya. A változások ellenére a s zakképzés intézményrendszere és tartalma nem tudott megfelelően alkalmazkodni a társadalmi, gazdasági átalakulásból, a technológiai

fejlődésből fakadó újszerű kihívásokhoz, a helyi gazdasági igényekhez. A középiskolák hálózata döntően a városokhoz kapcsolódik, a regionális különbségek változatlanul szerények. Jelentős területi különbségek vannak ugyanakkor a középiskolai képzés színvonalában: az egyetemi, főiskolai hallgatók többsége a magas színvonalú fővárosi és a felsőfokú oktatási központokban található középiskolákból kerül ki. Ugrásszerűen bővült a felsőfokú képzés, a hallgatók száma közel háromszorosára, 2001-re 298 ezer főre növekedett, elérte a megfelelő korosztály 20%-át. Ugyanakkor a felsőoktatás dinamikus bővülését nem követte a tárgyi, technikai feltételek fejlődése, ennek eredményeként a fizikai infrastruktúra elmarad a g azdasági-társadalmi változások és a technológiai fejlődés követelményeitől. Európai szintűnek tekinthető a felsőoktatási intézményeket, a kutatóintézeteket és a

közgyűjteményeket Internet kapcsolattal ellátó hálózat de -különösen vidéken- hiányoznak, illetve elégtelenek a hallgatók minőségi, hatékony tanulásához szükséges oktatási és számítástechnikai eszközök, információs adatbázisok. A hallgatók kollégiumi elhelyezésére szolgáló épületek, a szabadidős tevékenységeinek helyszínei sem megfelelő színvonalúnak. Nem kellően megoldott továbbá az épületek akadálymentesítése sem, a felsőoktatási intézményekben tanuló fogyatékosok száma minisztériumi felmérések szerint alig 300 fő. Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország: Nappali tagozatos egyetemisták, főiskolások száma állandó lakhely szerint*, képzés helye szerint 1 000 lakosra 1994 2001 1994 2001 51 900 87 908 11,2 17,8 5 837 14 403 9,7 16,6 9 723 12 117 10,9 17,3 9 892 15 821 10,0 15,7 9 543 10 723 11,5 17,1 13 937 21 064

10,5 17,4 15 354 22 035 10,4 16,3 116 186 184 071 11,3 17,1 Forrás: KSH, *szülő állandó lakóhelye szerint A felsőoktatásban a képzés helye szerint jelentős területi koncentráció figyelhető meg. Csaknem minden második hallgató továbbra is a Közép-magyarországi régió intézményeiben tanul. Hagyományosan fejlett a felsőfokú intézményrendszer a két alföldi, és a Dél-Dunántúli régió egyetemi központjaiban. Szakirányok szerinti megoszlás tekintetében is kiemelkedő a KözépMagyarországi régió helyzete, ahol nemcsak minden szakirány jelen van, de továbbra is itt koncentrálódik a jogi és államigazgatási, valamint a műszaki képzés. Ezzel ellentétben ÉszakMagyarországon az agrár és a p edagógus, míg a l étszámot tekintve szerény kapacitással rendelkező Közép-Dunántúlon a jóval piacképesebb műszaki szakirányokon tanul a hallgatók több mint fele. - 11 - A képzés bővülésének köszönhetően a lakosság

képzettségi színvonala közeledett az EU átlaghoz, ugyanakkor a foglalkoztatottsági és ezen keresztül a jövedelmi viszonyokat is meghatározó iskolázottság területi különbségei a településkategóriák, illetve a régiók viszonylatában még mindig jelentősek. A helyzetet tovább rontja, hogy a leszakadó térségekből elsősorban a képzettebb társadalmi csoportok elvándorlása folytatódik. Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország: Forrás: KSH Középiskolát végzett 18-x évesek aránya 1990 2001 38,6 49,0 26,2 30,6 28,0 34,3 24,6 30,0 25,9 29,7 23,5 27,6 24,3 29,5 29,2 34,7 Felsőfokú végzettségű 25-x évesek aránya 1990 2001 15,6 20,6 8,4 9,9 8,5 10,2 7,9 10,0 7,7 8,9 7,6 9,0 7,6 9,5 10,1 12,1 A munkanélküliek jelentős hányada az alacsonyan képzettek köréből kerül ki, a Dél-Dunántúli, Észak-Magyarországi, és Észak-Alföldi régiókban a

regisztráltak 45-47%-ának legfeljebb általános iskolai végzettsége van. A fejlettebb, nyugati régiókban pedig a h elyi gazdasági igényekhez igazodó kvalifikált munkaerőre és a képzési programoknak helyet adó intézményekre van szükség. 2.123 A régiók elérhetőségi viszonyai A régiók közötti és régión belüli fejlettségi egyenlőtlenségek kialakulásának egyik oka az egyes térségek elérhetőségében jelentkező különbség, valamint a régiókon belüli elégtelen közlekedési hálózat. A régiók elérhetőségét a fejlettebb nyugat-európai térségekhez viszonyítva, a közúton való elérhetőség tekintetében a Nyugat- és Közép-Dunántúli régiók helyzete a legkedvezőbb, míg különösen hátrányos helyzetű az Észak- és Dél-Alföldi, az Észak-Magyarországi valamint a DélDunántúli régió. A régiókon belüli gyenge kohéziót is nagy részben a belső közlekedési útvonalak hiánya vagy rossz minősége okozza. Minden

régióban találhatók olyan perifériális területek, amelyek rendkívül rossz közlekedési feltételekkel bírnak. Az áruk, szolgáltatások gyors és megbízható szállításához illetve a munkaerő mobilitásához a régiókon belül elengedhetetlen a rossz minőségű, hiányos szerkezetű közúthálózat fejlesztése. Az útvonalsűrűség tekintetében nem jelentős a lemaradásunk az Európai Unió országaihoz viszonyítva, viszont a kiemelt különösen hátrányos helyzetű régiókban még mindig magas a zsáktelepülések aránya, illetve az alacsony osztályú, rossz minőségű főútvonalon megközelíthető település. Az útsűrűség mértéke összefügg az adott térség településszerkezetével, de nagyságából a térség gazdaságának állapotáról is kaphatunk információt. A térségek útsűrűségi mutatóinak különbsége jól kirajzolja az országon belüli gazdasági eltéréseket. A Nyugat-, és KözépDunántúli régiók útsűrűsége

is magyarázza a fejlettebb gazdaságot Közlekedési szempontból különösen hátrányos helyzetű az Észak-Alföld és a D él-Dunántúl, valamint a kiterjedt tanyasi településhálózattal rendelkező Dél-Alföldi régió. Azonban minden régióban találhatók olyan belső perifériális területek, amelyek rendkívül rossz közlekedési feltételekkel bírnak. Részleges - 12 - hálózati hiányosságok jelentkeznek az alföldi tanyás térségek útjainak és a mezőgazdasági utak kiépítetlenségének magas aránya miatt, valamint az aprófalvas dél-dunántúli térségben. Főút (km) Régió Autópálya autóút Egyéb Elsőrendű Másodrendű országos közút (km) Összesen 2 100 km -re jutó összes országos közút Közép-Magyarország 158 239 247 1908 2605 37,6 Közép-Dunántúl 138 359 563 2905 3965 35,3 Nyugat-Dunántúl 72 239 782 3756 4848 43,1 Dél-Dunántúl 18 274 702 3338 4334 30,6 Észak-Magyarország 64 299

516 3777 4655 34,7 Észak-Alföld - 418 739 3749 4905 27,7 Dél-Alföld 56 291 782 3881 5010 27,3 Összesen 505 2173 4330 23313 30322 32,6 Forrás: KSH 1990-től 581 km közút épült hazánkban, a meglévő úthálózat minőségi fejlesztése azonban elmaradt. A legnagyobb problémát az európai normáknak nem megfelelő tengelyterhelés jelenti, hiszen korábban a hazai utak nem ekkora terhelésre lettek tervezve. Ennek következtében az elmúlt évtizedben az utakon megjelent nagytömegű teherautók jelentősen lerontották az útminőségi jellemzőket. A közúthálózat 24%-a a műszaki állapot tekintetében erősen kifogásolható minőségű, ezek a problémák jellemzően a perifériális helyzetű települések összekötő- és bekötő útjait érintik. A közlekedési elérhetőségéről készült térkép később kerül beillesztésre. 2.124 Települési életminőség A kedvezőtlen társadalmi-gazdasági helyzet a települési

környezet állapotának romlásához vezetett. Számos rendezetlen közterület, funkciójukat vesztő településközpont, elszlömösödött lakótelep, hasznosítatlan, romló állapotú iparterület rontja a település tőkevonzó képességét és a helyi lakosság életminőségét. A leromlott településrészek túlnyomórészt olyan területeken helyezkednek el, ahol halmozottan hátrányos helyzetű lakosok élnek. E lakosság körében kiemelkedően magas a munkanélküliek száma és a szociális támogatások mértéke, amely nehezíti a szükséges fejlesztések megvalósítását. A kis lélekszámú, rossz infrastruktúrájú települések lakókörnyezetének minősége sem kielégítő. A legrosszabb helyzetben Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország és Észak-Alföld perifériára szorult aprófalvas térségei vannak, ahol a többnyire alacsony iskolázottsággal rendelkező – sokszor nagyrészt roma etnikumú – lakosság szociális helyzete amúgy is

rendkívül kedvezőtlen. A rossz közlekedési infrastruktúra (zsáktelepülések, tömegközlekedés hiányosságai, stb.), az alapellátást biztosító intézményrendszer és a közművek kiépítetlensége valamint a munkalehetőségek hiánya a fiatalabb, képzettebb korosztályt elvándorlásra kényszeríti. A helyben maradó lakosság elöregedésével tovább romlik e települések helyzete. - 13 - Az országban sok helyütt hiányzik a gazdasági tevékenységek működését segítő tudatos településfejlesztés, az integrált, magán forrásokat is mozgósítani képes, partnerségen alapuló településfejlesztési stratégiák nem terjedtek el. Ennek legfőbb oka, hogy a települési önkormányzatok vagyoni és jövedelmi helyzete nagymértékben meghatározza az önkormányzatok mozgásterét saját feladataik ellátásában, ezért a t elepülési környezet, a települési műszaki infrastruktúra fejlesztése sok helyen elmarad a kívánatostól. A 90-es

évek társadalmi-politikai változásai, a gazdasági struktúraváltás jónéhány üzem, gyártelep bezárását tette szükségessé. E területek jelentős részének jelenlegi hasznosítása nem megoldott, az újabb beruházások a régi, lepusztult, szennyezett települési barnaövezetek helyett inkább a zöldmezős területeket választják az ipartelepítés színhelyéül. Súlyos gondot okoznak a barnaövek a régi ipari (középhegységi) tengely mentén, különösen az alacsonyabb tőkevonzóképességű Észak-Magyarországi régióban. A barnaövezetekhez hasonló problémákat vet fel a felhagyott magyar és szovjet laktanyák, gyakorlóterek, katonai célú repülőterek helyzete is. Történtek ugyan kezdeményezések volt laktanyák ipari parkká, inkubátorházzá, egyetemi campus-szá, lakóövezetté alakítására, gazdasági-társadalmi hasznosításuk – elsősorban leromlott állaguk és a szennyezett környezet miatt – sokszor nem megoldott. A helyi

életminőség javításához jelentősen hozzájárul hatékony a tömegközlekedés feltételeinek megteremtése. Környezetbarát helyi tömegközlekedési hálózatok kizárólag néhány nagyvárosban épültek ki. A főváros levegőjét nem szennyező metró, villamos, trolibusz és az agglomerációval kapcsolatot tartó HÉV vonalak hálózatsűrűsége nem megfelelő, a bővítés a növekvő igények ellenére évek óta elmarad. A vidéki nagyvárosok közül mindössze Debrecen, Miskolc és Szeged rendelkezik villamos- vagy trolibuszvonalakkal. Jelenleg a meglévő eszközállomány országos szinten leromlott annak ellenére, hogy a fővárosi járműpark évről-évre újul. Vidéken a helyzet a kapacitáshiány és az alacsony járatsűrűség miatt nem megfelelő, de a nagyvárosokban már elkezdődött az elmúlt években egy rekonstrukciós program, melynek keretében modern, környezetbarát járműveken utazhat a lakosság jelentős része. A helyközi közlekedés

jelentős részét lebonyolító vasúthálózat sűrűsége ugyan megfelelő, de az elöregedett járműpark, a villamosított pályaszakaszok alacsony aránya, és a pályatest állapota nem teszi lehetővé egy korszerű, gyors, környezetbarát közlekedési rendszer kialakítását. A közúti tömegközlekedést lebonyolító autóbuszállomány nagy része korszerűtlen, környezetszennyező. Különösen a vasúttal nem rendelkező, perifériára szorult térségekben lenne indokolt e tömegközlekedési forma fejlesztése, a napi járatszámok növelése. A járműparkon kívül a szolgáltatások színvonala sem kielégítő. Nem sikerült még tarifaközösségeket létrehozni, nem létesült még összehangolt közlekedési rendszer a nagyvárosok és agglomerációjuk között. Ezen okok következtében nem tud a tömegközlekedés hatékony ellenpontja lenni a személygépkocsi forgalomnak. A környezetbarát közlekedési rendszereken belül különös súllyal bír a

kerékpárutak és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kiépítése. Napjainkban a kiépített kerékpárút-hálózat hossza mintegy 1600 km, ebből 200-300 km a teljes kiszolgáló infrastruktúrával felszerelt, ellátott útszakasz. Mivel az ország nagy részén a topográfiai adottságok kedvezőek, a turisztikai célú használat mellett a kerékpáros közlekedés a városi és vidéki élet hatékony eszköze lehet. - 14 - A lakosság életminőségének javítása, a fenntartható fejlődés és a környezetvédelmi szempontok szem előtt tartása megköveteli a környezetet kevésbé károsító, megújuló energiaforrások alkalmazását. Magyarország jelentős kihasználatlan megújuló energiaforrással rendelkezik, a megújuló energiaforrások részesedése ez összenergia-felhasználásban mindössze 3,6%, ami elmarad az 5,9%-os EU átlagtól. A hazai megújuló energia- felhasználás 5/6-át a t üzifa adja, ezt követi a biomassza és a geotermikus energia.

Tekintettel Magyarország adottságaira, a megújuló energiaforrások felhasználása a kisléptékű, helyi hő- és villamos energia ellátásban játszhat fontos szerepet. A biomassza jelentheti hazánkban a l egnagyobb potenciált, ám a l akossági és intézményi felhasználása egyelőre nem számottevő. Geotermális energiában az ország rendkívül gazdag, a kihasználtság azonban minimális. A háztartási hulladékból jelenleg csak Budapesten nyernek ki energiát. A szélenergia hasznosításához a hazai szélviszonyok nem igazán kedvezőek, ennek ellenére folynak kísérletezések. Napjainkban Kulcson már működik szélturbina, és a Kisalföldön is tervezik hasonló építését (Mosonszolnok). Annak ellenére, hogy a vízenergia kedvező esetben magas részesedéssel bír az energiatermelő szektorban a hazai potenciál nem jelentős. A Tiszára települt erőművek (Tiszalök, Kisköre) főleg kisebb körzetek ellátását szolgálják, míg a Rába és a

Hernád erőművei mindössze néhány kisebb településnek biztosítanak energiát. 2.2 Korábbi programok tapasztalatai 2.21 Területfejlesztési Kormányprogramok Magyarországon a területfejlesztési politika, mint kormányzati funkció 1990 előtt a kevésbé preferált állami feladatok közé tartozott. A gazdaság tervezése, irányítása ágazati irányelvekre épült, a területi folyamatok azonban mégis a kiegyenlítődés irányába hatottak abban az értelemben, hogy csökkentek a társadalmi-gazdasági fejlettségbeli különbségek a térségek között. A látszólagos ellentmondást a gazdasági rendszer struktúrája magyarázza. 1990 előtt a gazdasági rendszer – a piac, a verseny hiánya miatt – alapvetően az erős térségektől vont el és a gyengébbet védte, preferálta. Mindez visszavetette a g azdaság dinamikáját, miközben hozzájárult a területi egyenlőtlenségek mérsékléséhez. 1990 után a t ulajdonviszonyok átalakulásával, a p

iacgazdasági feltételek érvényesülésével felerősödtek a területi különbségek, egyes térségekben tovább nőtt az elmaradottság mértéke. Súlyos problémákat okozott az egyoldalú ipari vagy mezőgazdasági szerkezet, növekvő hátrány jelentett az infrastrukturális elmaradottság. A területi folyamatok azt mutatták, hogy a gazdaság és a külső környezet átalakulása, az ipar leépülése, a mezőgazdasági nagyüzemek felbomlása, a keleti piacok elvesztése főleg az ország északi és keleti részeit sújtotta. A kilencvenes évek elejének területpolitikája nem volt felkészülve arra a nagy kompenzációs feladatra, amit a politikai, tulajdoni és piaci változások tettel szükségessé. A területfejlesztés intézményrendszerének és az irányítás mechanizmusának kialakulatlan gyakorlata, valamint a megfelelő jogosítványokkal rendelkező középszint hiánya miatt, közvetlen kormányzati eszközökkel kellett a felmerülő - beavatkozást

igénylő - kérdéseket kezelni. Ekkor indultak az ún területfejlesztési kormányzati programok, melyeket az alábbi fő csoportra lehet osztani: - 15 - 1991 és 1994 között a válsággal küzdő térségek támogatására – a közvetlen Területfejlesztési támogatások mellett – egyedi „felülről vezérelt programokról döntött a Kormány, amelyekben a meghatározott fejlesztésekhez egyéb állami támogatásokat is rendelt. Ezek a kormányhatározatokban foglalt megyei programok, melyeket nemegyszer kihelyezett kormányülések előztek meg, hét - Szabolcs-Szatmár-Bereg (1991), Nógrád, Borsod-AbaújZemplén és Heves (1992), Békés, Hajdú-Bihar (1993) Jász-Nagykun-Szolnok (1994) – megyét érintettek. Ugyancsak egyedi jellegű döntések szolgálták a kohászati és bányászati szerkezetátalakítással érintett Ózd, Pécs-Komló valamint Záhony és térsége fejlesztését is. Az első regionális szintű kormányzati

"beavatkozás-csomag" az Alföldre készült, amely - a komplex térségfejlesztési feladatok megoldása mellett - elsősorban ökológiai-környezetvédelmi problémák enyhítésére helyezte a hangsúlyt. A kormányhatározatokban foglalt programok alapvető céljuknak a gazdaság problémáinak a kezelését, a foglalkoztatási lehetőségek bővítését, valamint a gazdaság fejlődését is elősegítő infrastrukturális feltételek javítását tekintették. A megfogalmazott feladatokat tekintve a Kormány a legnagyobb hangsúlyt a települések fejlesztésére, ezen belül is a műszaki (közmű) infrastruktúra (közlekedés, hírközlés, víz, szennyvízhálózat, energiaellátás), illetve a humán infrastruktúra (az egészségügyi, szociális, és oktatási, kulturális intézmények) fejlesztésére helyezte. Ezeknek a K ormányzati intézkedéseknek a h atása a v álsághelyzet enyhítésében, a s zociális gondok mérséklésében és a legelmaradottabb

megyék infrastrukturális helyzetének javításában érvényesült. Viszont nem járt együtt a térségek gazdasági fejlesztésével, a munkanélküliség csökkenésével és a gazdaság szerkezeti átalakításával. A munkahelyek megtartásához és új foglalkoztatási lehetőségek teremtéséhez nyújtott jelentős többlettámogatások ellenére a válságtérségek foglalkoztatási gondjainak enyhítésében kevés előrehaladás történt. A valós hiányok, gondok mellett a feladatok rangsorolása esetenként ötletszerűnek mondható és néhány programban nem volt kellően végiggondolt. Egyes feladatok végrehajtásakor gondot jelentett, hogy a feladatoknak több megyében nem volt felelőse, így kormányzati szintre kerültek olyan feladatok is, amelyek ellátása, megoldása helyben célszerűbb lett volna. A kormányprogramok pozitívumaként értékelhető azonban az a koordináció, amely kormányzati szinten az egyes ágazatok között a problémák komplex

kezelése érdekében megvalósult. Ugyancsak sikerként lehet elkönyvelni azt, hogy részben éppen e kormányprogramok eredményeként egyes megyékben, térségekben megindult a Fejlesztési Tanácsok és Területfejlesztési Ügynökségek szervezése és a t érségfejlesztési célok megvalósítása érdekében sorra jöttek létre az önkormányzati szövetségek, társulások. A többlettámogatások eredményeként a gazdaság és az önkormányzatok jelentős forráshoz jutottak, komoly mértékben mozgósítva az érintett megyék vállalkozói, lakossági és önkormányzati forrásait is, egyidejűleg felerősítve a térségi összefogásokat, a helyi kezdeményezésű együttműködéseket. Összességében a kormányprogramok létrehozását valós szükséglet, a térségi szemléletű problémakezelés igénye indokolta. A kormányprogramok szintjére emelt megyei, kistérségi területfejlesztési elgondolások ugyanakkor a t erületfejlesztés irányításának

átmenetiségét, az intézményrendszer hiányosságait tükrözték. A kormányzat területi politikájában alapvető változást hozott a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI Törvény elfogadása A törvény alapján létrejöttek a megyei területfejlesztési tanácsok, így megteremtődött annak a lehetősége, hogy a központi - 16 - akciók helyett – a különböző problémákat komplex módon kezelő, a helyi sajátosságokat jobban figyelembe vevő – térségi stratégiák készüljenek és valósuljanak meg. Ennek első kísérleti lépéseként 1994-től kezdődően több kormányhatározat rendelkezett a Borsodi Integrált Szerkezetátalakítási Program támogatásáról. A korábbi kormányzati intézkedések és támogatások jelentős részére a rövid távú, kényszerhelyzetből fakadó, tüneti jellegű problémakezelés, és a ráfordítások csupán átmeneti hatásokat kiváltó felhasználása volt jellemző. A

Borsodi Integrált Szerkezetátalakítási Program viszont középtávon is rögzítette a fejlesztés cél és prioritásrendszerét, melyben megpróbálta összehangoltan kezelni az ágazati koncepciókat, a vállalkozói törekvéseket és a térségi regionális fejlesztési igényeket. A program megvalósításáról szóló kormányhatározat legelőremutatóbb rendelkezésének mégis az tekinthető, hogy a területfejlesztési program megvalósítása érdekében az államháztartás fejlesztési célú pénzeszközei összehangolt felhasználásának, a r endszer teljes átvilágításának, az indokolatlan átfedések kiküszöbölésének i gényével lépett fel. Továbbá felismerte, hogy az integrált programfinanszírozás megvalósítása érdekében szükséges az eljárási és ellenőrzési rendszerek közelítése, a területi kiegyenlítés követelményeinek erősítése, továbbá az EU állami támogatásokra vonatkozó előírásainak, illetve ajánlásainak

figyelembevétele. Az egyes kormányzati intézkedések eredményei alapján levonható az a következtetés, hogy a hátrányos helyzetű térségek kezelése alapvetően csak a gazdaság szerkezetének átalakításával, modernizációjával, valamint az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz illeszkedő – de helyi kezdeményezésű – koncepciók, programok, kidolgozásával lehet sikeres. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás szempontjából is a programfinanszírozáson alapuló integrált területfejlesztési politika bizonyult a leghatékonyabbnak. Ez utóbbi viszont - a működőképességét már bizonyító középszintű intézményrendszer további fejlesztését és a területfejlesztés pénzügyi eszközrendszerének, illetve döntési mechanizmusának nagyobb mértékű decentralizálását igényli. 2.22 Előcsatlakozási Alapok Az Előcsatlakozási Alapok körébe tartozó Phare, ISPA és SAPARD programok Magyarország Európai Uniós

felkészülésének legfontosabb gyakorlati elemei. Ezek közül a Regionális Phare programok és a Phare CBC programok azok, amelyek közvetlen területfejlesztési jellegű programoknak tekinthetők, azaz az érintett területek legfontosabb fejlesztési prioritásai, valamint az Európai Unió területfejlesztési elvei (programozás, koncentráció, partnerség, addicionalitás) érvényesülnek bennük. 2.221 Területfejlesztési Phare programok A magyarországi PHARE Programok közé már 1990-ben bekerült az első területfejlesztési program. A szektorprogram azonban csak 1992-ben indult, amikor Brüsszelben elfogadták a – program megvalósításának alapját képező - Finanszírozási Javaslatot. 1992-99 között öt területfejlesztési Phare programot indítottak. (2 táblázat) Az öt programhoz illeszkedve összesen mintegy 59 millió EUR (15 milliárd Ft) támogatás áramlott az országba. A területfejlesztési Phare programok a kezdeti időszakban a

területfejlesztés eszköz és intézményrendszerének kialakítására – mindenekelőtt a területfejlesztési törvény előkészítésére és a területfejlesztési politika térségi szintjeinek - megerősítésére koncentráltak. Az első Kísérleti Programok keretében – Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – - 17 - fokozatosan formálódott a M egyei Területfejlesztési Tanácsok és Fejlesztési Ügynökségek modellje. A második területfejlesztési Phare program 5 millió €-val támogatta a Borsodi Integrált Szerkezetátalakítási Programot, melynek végrehajtásában – még az előző Phare program által létrehozott intézmény- a Megyei Fejlesztési Tanács és Ügynöksége játszotta a fő szerepet. A területfejlesztési törvény elfogadását követően a Phare programoknak már nem a kistérségi és a megyei szint támogatása volt a célja, hanem a regionális szint megerősítése. A regionális szinthez elsőként

az 1996-os Phare program rendelt forrásokat. A két kiválasztott célrégió, a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl - 4-4 millió euro támogatást kapott regionális hatású fejlesztési projektek megvalósítására, azzal a cél lal, hogy a források aktivizálása nagymértékben hozzájárul majd a regionális tervezés meghonosodásához és a r egionális területfejlesztési intézményrendszer kialakulásához. Ebbe az irányvonalba illeszkedik az 1997-es területfejlesztési Phare program is, amelynek elsődleges célkitűzése, az egyes régiók közötti fejlettségi különbségek mérséklése, valamint a regionális fejlesztés EU-konform intézmény-rendszerének kialakítása A fenti kereteken belül az – akkor még hat megyét magában foglaló) Észak-Kelet-Magyarországi régió 15 millió EUR, míg Dél-Dunántúl összesen 5 m illió EUR olyan kerettel rendelkezett, amelyek nyílt pályázati rendszeren keresztül beérkezett projektjavaslatok támogatására

volt felhasználható. Összefüggésben azzal, hogy a programok fő célja a területfejlesztés decentralizált intézményrendszerének fejlesztése, a m egvalósításban nagy szerepet kaptak a m egyei és a regionális fejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik. Ezáltal egyrészt lehetőség nyílt arra, hogy ezek az intézmények megszerezzék azt a gyakorlatot, ami szükséges lesz a későbbi, - az Európai Unió Strukturális Alapjai által társfinanszírozott - programok végrehajtásában való részvételhez. Másrészt a helyi viszonyok ismeretében olyan projektek támogatását részesítették előnyben, amelyek a megye vagy a régió fejlesztési stratégiájához leginkább illeszkedve a tényleges helyi szükségletekre kínáltak megoldást. A rendelkezésre álló forrásokból megvalósult konkrét fejlesztéseken, beruházásokon túl a Phare területfejlesztési programjainak – kevésbé mérhető – hatása, hogy a pozitív példákon keresztül

elősegítette a programok megvalósításához kapcsolódó ügyviteli eljárások, ellenőrzési és értékelési rendszerek Európai Uniós gyakorlatának átvételét. A területfejlesztési Phare Programok keretében működtetett Kísérleti Program Alapok működtetése újfajta pályázati rendszert vezetett be, amely segítette elsajátítani az EU-ban honos pályáztatás gyakorlatát és fontos eredmény a programozás egyre szélesebb körben történő alkalmazása. Az elért eredmények mellett nehézségek is mutatkoztak. Ezek elsősorban az EU-ban alkalmazott eljárások ismeretének hiányosságaiból, másrészt a programok megvalósításának bürokratikus kötöttségeiből fakadtak. A PHARE szabályok túlzott merevsége sok esetben hátráltatta a projektek elindítását és megfelelő ütemezését; a késedelem pedig gyakran a források elértéktelenedéséhez, elapadásához vezetett. A Phare területfejlesztési programok szerződéskötési idejének 3

évről 2 évre, illetve megvalósítási idejének 4 évről 3 évre való csökkenése különösen az 1997-ben indított Területfejlesztési Phare Programnál okozott gondot a támogatások igénybevételében, amihez hozzájárult speciális innovativitása, a s tandard szabályokon túli, speciális elbánást igénylő decentralizációs szabályozása. A Kísérleti Program Alapok pályázati és döntéshozatal szakaszában alkalmazott szabály- és kritériumrendszer teljesen megfelelt a decentralizált területfejlesztési program modelljének, - 18 - viszont a támogatott projektek végrehajtási és különösen finanszírozási rendszere sokáig képlékeny maradt és ezen a téren nem történt teljes decentralizáció. A nehézségek ellenére a Phare programok igen jelentős szerepet játszottak a hazai területpolitika továbbfejlesztésében. Közreműködtek az új típusú intézményrendszer – megyei fejlesztési tanácsok és fejlesztési ügynökségek

– felállításában, az új intézmények működőképességének tesztelésében. Az addicionalitás elvének alkalmazásával az egyes programok finanszírozása során, valamint a területfejlesztés eszközrendszerének decentralizációja révén a magyar kormány támogatás politikájában jelentős előrelépés történt az Európai Uniós gyakorlat felé. A PHARE-program indítása óta bekövetkezett társadalmi-gazdasági változások, továbbá az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontjának határozottabbá válása szükségessé tették a program átfogó reformját, amelyet az EU Bizottsága 1997 f olyamán dolgozott ki. Ennek megfelelően az 1998-tól induló programok alapvetően a csatlakozásra való felkészülést kell, hogy szolgálják. A továbbiakban az Európai Unió előcsatlakozási alapjai kizárólag a csatlakozási folyamathoz szorosan kapcsolódó intézményfejlesztési és beruházási projekteket támogatják (3070% arányban). A

segélyprogramok elsődleges célja az adminisztráció mellett a felelős közigazgatási szervek fejlesztése, illetve az EU előírások gyakorlati teljesülését szolgáló beruházások társfinanszírozása. Első lépéseként az Európai Unió 1998-ban 56 millió EURO támogatást különített el a közép– kelet-európai tagjelölt államoknak az előcsatlakozási alapok között megjelenő ISPA és SAPARD, valamint a csatlakozás után igénybe vehető Strukturális és Kohéziós Alapok működtetésére való személyi és intézményi felkészülésre. Ebből az összegből – az 1998-as Phare Nemzeti Területfejlesztési Program, vagy hivatalos nevén Speciális Felkészülési Program (Special Preparatory Programme, SPP) - keretében Magyarország 7 millió EUR-val részesedik. A 7 millió EUR teljes egészében intézmény- és kapacitásfejlesztésre, ezen belül is az előcsatlakozási alapokra (ISPA, SAPARD), illetve az EU Strukturális Alapokra való

felkészülésre lett felhasználva. A 2000-től imduló Phare programok fő céljai a gazdasági és társadalmi kohézió támogatása, melynek célja az Strukturális Alapok és Kohéziós Alapok igénybevételére való felkészítés, elsősorban regionális fejlesztési minta programok megvalósításával. A 2000 és 2001 évi Phare támogatás a gazdasági-társadalmi kohézió jegyében évente 23-23 millió EUR, (5,5 md Ft), melyre az EU 3 célrégiót választott ki: Észak és Dél-Alföldet valamint Észak-Magyarországot. A Phare támogatás kicsivel több, mint 50% társfinanszírozással egészül ki. A gazdasági és szociális kohéziót szolgáló programok indításához minden tagjelölt államnak össze kellett állítania egy ún. Előzetes Nemzeti Fejlesztési Tervet a 2000-2002 időszakra. amely tartalmazza a Phare támogatás által kedvezményezett régiók programjait A tervezési gyakorlat elsajátítása érdekében 2000-től kezdődően a Phare

kedvezményezett magyarországi régióknak (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld) Előzetes Regionális Fejlesztési Tervet kellett kidolgozniuk 2001-2003 időszakra, amelyben az Unió által megadott módszertan szerint kellett a regionális programok struktúráját kialakítani. A program régiónként tartalmazta a régiók helyzetelemzését, SWOT elemzését, távlati céljait, jövőképét, stratégiáját, prioritásait és az azok eléréséhez szükséges intézkedések leírását. Mivel a PHARE program csak három kelet-magyarországi régióra terjed ki, országgyűlési határozat rendelkezett arról, hogy - a Strukturális Alapok fogadására való felkészülés érdekében - a PHARE program által nem támogatott négy tervezési-statisztikai régióra, illetve ezen belül a Balaton térségére is készüljenek - 19 - - a 2001-2003 közötti időszakot felölelő - előzetes regionális fejlesztési programok, amelynek megvalósításra a Kormány

az állami költségvetésből biztosít forrásokat. 2.222 Phare CBC programok Az Európai Unió külső határaihoz kapcsolódó térségek felzárkóztatására indította el az Európa Tanács 1994-ben a Phare CBC (Cross-Border-Co-operation) programot. A Phare CBC program célkitűzése, hogy a csatlakozásra váró országok EU határterületein olyan határon átnyúló hatással rendelkező projektek megvalósítását támogassa, melyek hozzájárulnak az adott határmenti térség fejlődéséhez, a határon átnyúló gazdasági, kulturális, kapcsolatok kialakulásához, a határos országok közötti történelmi, etnikai gyökerű ellentétek oldásához, végső soron pedig a határok formálissá válásához. Magyarországon, az első PHARE CBC program az osztrák-magyar határtérségben 1995-ben indult. A programok tervezett költségvetése 35 millió € volt, melyet a Bizottság javaslatára az 1995-ös program sikerességére való tekintettel felemelték 42

millió €-ra, így összesen több mint 10 milliárd Ft támogatású fejlesztés valósult meg 1995 és 1999 között az osztrák határ mentén. Az elmúlt években a regionális résztvevők és a koordinációért felelős Programiroda hatékony együttműködése nyomán az Európai Bizottság kiszélesítette támogatását az összes forrás 64 millió €-ra emelésével. Ebből a keretből kisebb pénzösszegű támogatásban (1,5-1,5 millió EUR) a szlovák–osztrák–magyar és a szlovén–osztrák–magyar hármashatár-régió is részesült 1995-ben, illetve 1996-ban. 1999-ben lehetőség nyílt a bilaterális szlovák - magyar program elindítására Még 1996-ban indult a román – magyar határmenti régióban a h atáron átnyúló Phare területfejlesztési program, amely a HU 9705 számú országprogram részeként folytatódott. 1999ben a program további 5 millió € Phare támogatást nyert el A már elfogadott CBC Programokban 1995 és 1999 között

összesen 64 millió EUR (mintegy 15 milliárd Ft) PHARE támogatás került a határmenti térségek fejlesztésére felhasználásra. A 2000 és 2001 években további 34 millió EUR (mintegy 8 milliárd Ft) támogatás került jóváhagyásra. A Phare segélyek mellett –a programokra az Európai Bizottsággal kötött pénzügyi megállapodások alapján– a Phare támogatásoknak minimum egynegyed részét kitevő, különböző forrásokból származó hazai társfinanszírozást is élveznek a programok által érintett régiók. A Phare CBC Program stratégiai céljai a h atártérségek gazdasági versenyképességében, a humánerőforrás állomány jellemzőiben, a műszaki infrastruktúra mutatóiban és a környezet állapotában meglévő fejlettségbeli különbségeit kívánták kiegyenlíteni. E prioritás területekhez kapcsolódtak a CBC Programok projektjei, amelyek között nagy számban fordulnak elő a képzési projektek, a térség adottságait kihasználó

turizmusfejlesztési projektek, az életminőséget javító környezetvédelmi, valamint a régió felzárkózásához alapvető közlekedési infrastruktúra fejlesztési projektek. A fejlesztési prioritások természetesen az egyes határszakaszok mentén eltérőek voltak. Míg a magyar-osztrák fejlesztési prioritások között a műszaki infrastruktúra és a gazdaságfejlesztés szerepel az első helyen, addig a másik három határszakaszon a közös környezetvédelmi fejlesztések jelentik a prioritást a programokban. A CBC programok mindegyike komplex területfejlesztési jellegű program, azaz az érintett területek legfontosabb fejlesztési prioritásai, valamint az Európai Unió területfejlesztési elvei (programozás, koncentráció, partnerség, addicionalitás) érvényesülnek bennük. A programok gyakorlati előnyei közé tartozik a pályázati rendszer működési logikájának megismertetése, a pályázatkészítés gyakorlatának elsajátítása, a

területfejlesztési szereplők felkészítése az Európai - 20 - Unió egyéb támogatási formáinak megszerzésére. Ezáltal a PHARE CBC Programok az érintett térségek – mindenekelőtt a Nyugat-dunántúli régió, valamint a román határ menti négy megye – számára az európai területfejlesztési politika alkalmazására való felkészülés legfontosabb eszközévé váltak. Amellett, hogy a helyi, regionális kezdeményezések, a hivatalos nemzetközi együttműködési, egyeztetési fórumok, a kétoldalú projektek szerepet játszottak az eurorégiók kialakításában is, igazi jelentőségüket az adja, hogy hatásukra jelentősen megnőtt a határon átnyúló együttműködések intenzitása. 2.23 A Területfejlesztési Politika támogatási rendszere Magyarországon Magyarországon a regionális politika finanszírozására rendelkezésre álló pénzügyi eszközök korlátozottak és elaprózottak. Az állami költségvetésről szóló 1995 évi CXXI

törvény rendelkezésével megszűnt a Területfejlesztési Alap. Ezt követően a területfejlesztési támogatások rendszerén belül két pályázati forrás jött létre, a Területfejlesztési Célelőirányzat (TFC), és a Területi Kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás (TEKI). A területi gazdaságfejlesztési, munkahely-teremtési célokat elsődlegesen a TFC, az önkormányzatok kommunális jellegű infrastrukturális fejlesztését pedig a TEKI segíti. Az Országgyűlés 30/1997. (IV 18) számú határozat nyomán a TFC rendeltetése: • A társadalmi és gazdasági térbeli - életkörülményekben, gazdasági, kulturális és infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló - jelentős esélykülönbségek mérséklése. • A különböző ágazati támogatások összehangolt felhasználásának és az integrált szerkezetátalakítási programok végrehajtásának segítése. • A nemzetközi pénzügyi forrásoknak a területfejlesztési

programokba való bevonása elősegítése. • A határ menti térségek együttműködésének, a közös tervezésnek és összehangolt fejlesztésnek segítése két- és többoldalú megállapodások alapján. A közvetlen területfejlesztési célú támogatások igénybevételénél kedvezményezett térségek típusairól és a besorolás feltételrendszeréről országgyűlési határozat döntött. Az Országgyűlés által jóváhagyott szempontok alapján a k edvezményezett térségek meghatározása kormányrendeletekben történt. A vonatkozó országgyűlési határozat úgy rendelkezett, hogy az országos jelentőségű, több megyét érintő fejlesztési célok és programok támogatását a területfejlesztési költségvetési célelőirányzat központi pénzügyi kerete – ami a területfejlesztési célelőirányzat 50%-a –, a térségfejlesztési célok támogatását pedig a megyei területfejlesztési tanácsok decentralizált pénzügyi keretei

biztosítsák. A TEKI támogatást alapvetően a központilag meghatározott, elmaradott települések önkormányzatai vehetik igénybe. A területfejlesztési hatású pénzügyi eszközök sorában a közvetlen területfejlesztési eszközök (TFC, TEKI) igen kis (5-6%) részarányt képviselnek. A tapasztalatok alapján e f orrások önmagukban nem elegendők a területfejlesztési politika hatékony érvényesítéséhez. A felzárkózási folyamat felgyorsításához a f ejlesztési források növelése mellett, ezek nagyobb arányú területi decentralizációjára van szükség. A területfejlesztési források hatékonyságát vizsgálva szinte csak a települési infrastrukturális ellátottság mutat javulást, miközben a gazdasági potenciált és a t ársadalmi viszonyokat tekintve határozott Ny-K-irányú megosztottságot mutat az ország. Mivel a területfejlesztési hatású támogatások döntő része ágazati minisztériumi kezelésű, ezért területi

preferenciák nagyobb mértékű alkalmazása - 21 - szükséges a célelőirányzatok odaítélése során. Emellett kiemelt jelentősége van célelőirányzatok összehangolásának. - 22 - e 3. Célok és fejlesztési stratégia 3.1 A területfejlesztés hosszú távú céljai Magyarország területfejlesztési politikájának stratégiai céljait, cselekvési irányait a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI törvényben előírtak alapján az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) határozza meg. A területfejlesztési politikának az OTK-ban is részben megfogalmazott hosszú távú céljai az alábbiakban foglalhatók össze: • A területi fejlettségi különbségek mérséklése • Az innováció és tudás térbeli terjedésének elősegítése • A különböző természeti és földrajzi adottságú térségekben az erőforrások fenntartható használatát biztosító fejlesztéspolitika megvalósítása •

Az ország térségeinek bekapcsolása az európai gazdasági térbe A területfejlesztés jövőképével összhangban, a az OTK hosszú távú céljai olyan térszerkezet kialakulását segítik elő, amelyben a különböző társadalmi-gazdasági adottságú térségek eltérő, sajátos fejlődési pályáikon, de egymással összhangban fejlődnek, miközben mérséklődnek a területi különbségek és az ország szervesen kapcsolódik az európai térségi struktúrába. 3.2 A Regionális Operatív Program céljai, stratégiája A program az OTK-ban megfogalmazott átfogó célkitűzések többségének eléréséhez hozzájárul, míg a határon átnyúló együttműködések ösztönzését elsősorban az INTERREG III. program támogatja. Ennek révén támogatásban részesülnek a kétoldalú határ menti együttműködések az ország teljes határszakaszában, Magyarország és közép-európai országok közötti együttműködések, az Európai Unió teljes

viszonylatában a régiók és a települések közötti három, vagy többoldalú együttműködések. Az ROP célkitűzései az NFT mindegyik prioritásának céljaihoz hozzájárulnak, egyfajta metszetét adva a p rioritásoknak, illetve a t ermészeti adottságokra, a k özösségek dinamizálására és – az épített értékekre építve – területi szempontú fejlesztések támogatásával egészíti ki a négy ágazati operatív programot. Azok sikeres megvalósításának mintegy keretéül szolgál, így fejtve ki katalitikus hatását. A kiegyensúlyozott területi fejlődést a 2004-2006-ra vonatkozó Regionális Operatív Program – a fejlesztési forrásokat is figyelembe véve – elsősorban az alábbi középtávú célok elérésével segíti elő: 1. A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek gazdasági potenciáljának erősítése 2. A természeti értékek és a kulturális örökség turisztikai célú hasznosítása 3. Vonzó települési

környezet kialakítása az életkörülmények javítása érdekében 4. Megújulásra képes helyi társadalom megteremtése - 23 - E célkitűzések a térségek és településcsoportok sajátosságaihoz illeszkedve, terület specifikus problémák megoldását szolgálják. Magyarországon a térségek fejlettsége között jelentős különbségek vannak, amivel párhuzamosan a fejlesztési lehetőségek és szükségletek is meglehetősen különbözőek. Számos térség, település nem rendelkezik stabil, jól működő vállalkozásokkal, alacsony népességmegtartó képesség és sok helyen hiányos települési infrastruktúra jellemzi őket. A területi társadalmi-gazdasági különbségek mérsékléséhez olyan fejlesztéseket kell ösztönözni, amelyek erősítik a regionális gazdaságot és stabilizálják a középvárosok foglalkoztatásban betöltött szerepét, valamint a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű – általában vidéki

– térségekben javítják az életkörülményeket. A fejlesztéseknek a t érségek általános fejlődésének támogatása mellett a különbségek mérséklését kell szolgálniuk, ezzel is hozzájárulva a kiegyensúlyozottabb területi fejlődéshez. Ezzel összefüggésben nemcsak az elmaradott, hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására, illetve egyes térségek további leszakadásának megakadályozására kell törekedni, hanem a f ejlettebb térségek kihasználatlan erőforrásainak hasznosítását is ösztönözni kell. A települési önkormányzatok vagyoni és jövedelmi helyzete között is jelentős területi különbségek figyelhetők meg, a megyei jogú városok, illetve néhány – többségében külföldi tulajdonú nagyvállalatnak helyt adó – kisváros lényegesen nagyobb bevételekkel rendelkezik, mint a települések többsége, ami nagymértékben meghatározza az önkormányzatok mozgásterét saját feladataik ellátásában,

valamint önálló kezdeményezésű fejlesztéseik tekintetében. Ezért a települési környezet minősége, az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás színvonala sok helyen elmarad a társadalmi szükségletek szerinti kívánatostól, és jelentősek a kihasználatlan fejlődési lehetőségek. A fejlesztési lehetőségek kihasználatlansága sok esetben összefügg a természeti értékek és a kulturális örökség alacsony szintű hasznosításával, ami számos elmaradott helyzetben lévő kistérségnek jelent kitörési esélyt. A kiemelkedő turisztikai adottságokkal rendelkező térségek többnyire a kiemelt idegenforgalmi körzetek, melyek fejlesztéséhez feltétlenül szükséges a kulturális, természeti, táji értékek állapotának megőrzése és javítása, valamint azok turisztikai, szabadidős célú hasznosításának megszervezése, a nemzetközi turisztikai piacon is versenyképes kínálattá formálása. A fejlesztésekkel a térségek

turisztikai vonzereje nő, növelve a turizmusból származó jövedelmeket, miközben a nagyobb városok lakóinak a szabadidő kellemes eltöltését kínálja, javítva a lakosság komfortérzetét. Ezzel párhuzamosan nem elhanyagolható a turizmus szerepe a m unkahelyteremtésben, a k is- és középvállalkozások fejlesztésében, valamint a szolgáltatások iránti kereslet növelésében. A fejlesztések egyedi elbírálásánál figyelembe kell venni a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés szempontjait, hogy azok ne jelentsenek jelentősebb terhelést a környezetre. Magyarországon jelentős gazdasági-társadalmi fejlettségi különbségek figyelhetők meg a főváros, Budapest és agglomerációja, valamit az ország többi része között, ami indokolja a vidéki térségekben, különösen az elmaradottabb régiókban új fejlesztési pólusok képzését, a városok térségszervező erejének megerősítését. Ezért szükséges a lakókörnyezet,

közszolgáltatások nyújtásának minőségi fejlesztése, valamint a térségközpontok és a környező települések közti kapcsolatok erősítése. A folyamat részeként ösztönözni kell az innováció elemeinek minél szélesebb körű térbeli, a társadalom mind több csoportját elérő elterjedését, ezért szükséges erősíteni, illetve kialakítani a felsőoktatási központok környékén a regionális tudásbázisokat (központokat). A fenti folyamatok eredményeként várhatóan új, magasabb szakképzettséget - 24 - igénylő munkahelyek jönnek létre a vidéki, különösen a felsőoktatási intézménnyel rendelkező városokban, mellyel várhatóan csökken a fiatal diplomások, magasan képzettek fővárosba, a fejlettebb térségekbe, illetve külföldre irányuló elvándorlási hajlandósága, erősítve a vidéki térségek szellemi bázisát. A gazdasági fejlődés és a várható Európai Uniós csatlakozás nem egyformán érinti a társadalmi

csoportokat, az elmúlt időszakban folyamatosan nőttek a vagyoni különbségek, mely felerősödése várható a csatlakozás következtében. A különbségek különösen megmutatkoznak a lakókörnyezet minőségében, mivel az jelentősen összefügg az önkormányzat vagyoni helyzetén túl az egyének vagyoni, jövedelmi helyzetével is. Az ország számos területén, nagyobb arányban a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott kistérségekben és a nagyobb városokban, urbánus területeken találhatók olyan településrészek, melyek nem rendelkeznek a m inimális komfortfokozat megteremtésére alkalmas infrastruktúrával, környezete már káros az egészségre, illetve lakásállománya balesetveszélyes. Jellemzően ezeken a településrészeken nagyobb az aránya a tartós munkanélkülieknek, az inaktívaknak, akik között a roma lakosok aránya magasabb az országos átlagnál. Mindezen problémák kezelésére, valamint az épített környezet és az ott

élő lakosok életkörülményeinek javítására és társadalmi integrációjuk elősegítésére intézkedések szükségesek. A közösségi ellátás, az önkormányzatok szolgáltatási színvonalának javítása érdekében szükséges a fenntartható fejlődést elősegítő környezetvédelmi szempontokat figyelembe venni. Ezért a zöldmezős beruházások szükségtelen ösztönzése mellett különösen fontos a barnamezős területek újrahasznosítása, a környezetbarát közlekedési rendszerek, így a tömegközlekedés hatékony alkalmazásának segítése. A környezet állapotának megóvása érdekében szükséges a m egújuló energia felhasználásának ösztönzése, valamint a s zennyvízelhelyezés megoldásának segítése a kisebb településeken is. Az infrastrukturális fejlesztések csak akkor érik el érdemben a kijelölt célok eléréséhez kellő hatásukat, ha párhuzamosan a kapcsolódó humán erőforrás fejlesztése is megtörténik. A

programoknak alapvetően – az EU csatlakozásból eredően is – a társadalom megújuló képességét kell szolgálnia, így a mennyiségi képzésen túl gyakorlatilag szemléletbeli változást is kell hoznia a közigazgatásban, a t erületfejlesztésben, a m ikro-, kis- és középvállalkozók, valamint a régiók kulcságazataiban dolgozó munkavállalók körében. Különös hangsúlyt kell fektetni arra, hogy ne növekedjen az információs szakadék a társadalom képzettebb és kevésbé képzettebb rétegei között, mellyel párhuzamosan ösztönözni kell – különösen az elmaradottabb térségekben és a fejletlenebb területeken – a közösségek internethez való hozzáférését, illetve az informatikai eszközök minél szélesebb körű alkalmazását a helyi közigazgatásban. A társadalom megújulása nem mehet végbe a civil szervezetek bevonása nélkül sem, ezért különös figyelmet kell fordítani a helyi fejlesztésekben való részvételükre.

Mindezek figyelembevételével elő kell segíteni, hogy egymást erősítő fejlesztések, térségi, települési szinten szervezett programok valósuljanak meg, kihasználva az egyes fejlesztések szinergikus kapcsolatait, majd az abból következő érdemi hatások, eredmények elérését. Mivel a régiók fejlettsége és adottságai eltérőek, ezért a stratégia által meghatározott fejlesztési területeken régiónként eltérő mértékű beavatkozásra van szükség. A regionális fejlesztési tanácsok és a régiókban tevékenykedő társadalmi partnerek bevonásával történik a fejlesztési célok régiónként eltérő súlyozása, mely már megjelenik a program forrásallokációjának elkészítésekor. A regionális partnerek bevonásával a t erületi sajátosságok figyelembe vételre - 25 - kerülnek a programozás és a végrehajtás későbbi szakaszában, így a projekt kiválasztási kritériumok meghatározásánál, valamint a t ámogatásra

javasolt projektek kiválasztásának folyamatában. A program céljaival, eszközeivel, illetve a f orrásallokáció módszerével kíván hozzájárulni az NFT azon átfogó céljához, ami az országon belüli, illetve a régiók közötti fejlettségi különbségek mérséklését jelenti. Ezért elsősorban olyan célokat és eszközöket fogalmaz meg, ami a fejletlenebb területek, települések felzárkózását, illetve a hátrányos helyzetű lakosok foglakoztathatóságát, életkörülményeinek javítását segíti elő. A régiók közti különbségek mérséklését segíti elő az a forráselosztási mechanizmus, ami indikatívan magasabb forrásfelhasználást tervez a fejletlenebb, mint a fejlettebb régiókban. A forrásfelosztás a lakosság, az egy főre jutó GDP, valamint a gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott kistérségekben élők arányában történik. A középtávú célok elérése érdekében az alábbi prioritások kerületek

megfogalmazásra: 1. Prioritás – A regionális gazdasági környezet fejlesztése 2. Prioritás – Integrált térség- és településfejlesztés 3. Prioritás – A társadalom megújuló képességének javítása 4. Prioritás – Szakértői segítségnyújtás a program végrehajtás támogatására - 26 - A Regionális Operatív Program szerkezete Prioritások és intézkedések A regionális gazdasági környezet fejlesztése Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése ERDF - térségek összekötő- és bekötő útjainak felújítása, kiépítése - rossz minőségű három és négyszámjegyű utak felújítása, építése - iparterületek, logisztikai központok, turisztikai vonzerők összekötő és bekötő útjainak felújítása, kiépítése - településközpontok elkerülő, tehermentesítő útjainak építése és felújítása Integrált térség- és településfejlesztés Integrált településfejlesztési akciók - ERDF Komplex

településmegújítási akciók megvalósítása a kiválasztott célterületeken, ezek részeként: - közterületek rehabilitációja - települési zöldfelületek fejlesztése - lakótelepek , különösen a panellakótelepek rehabilitációja - gazdasági és lakossági szolgáltató funkciók fejlesztése, pl: rekreációs infrastruktúra Integrált csapadékvíz-elvezető rendszerek kiépítése, rekonstrukciója A társadalom megújuló képességének javítása A helyi közigazgatás modernizálása és kapacitásépítése - ESF a helyi közigazgatás modernizációja: - szervezetkorszerűsítés és kapcsolódó képzések - munkatársak informatikai tudásának fejlesztése - Civil szférával való együttműködés javítása a Strukturális Alapok felhasználásához kötődő projektek előkészítéséhez, végrehajtásához kapcsolódó ismeretek fejlesztése Turisztikai vonzerők fejlesztése – ERDF Barnamezős területek újrahasznosítása – - kulturális

örökség és kiemelt ERDF természeti értékek hasznosításához - Ipari zónák hasznosítási szintjének növelése kapcsolódó beruházások támogatása funkcióváltással és rehabilitációval, ipari - térségi alapon összehangolt turisztikai területek és laktanyák kármentesítése, fejlesztések a kulturális, az aktív és az hasznosítatlan és építészetileg értéktelen ökoturizmus területén épületek bontása, ipari műemlékek felújítása - a fejlesztések megismertetéséhez és hasznosítása. közvetlenül kapcsolódó marketingeszközök támogatása Hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának támogatása – ESF - Hátrányos helyzetűek (különösen a tartós munkanélküliek, és a társadalomból kizárt csoportok) foglalkoztatását szolgáló szociális gazdaság típusú foglalkoztatási programok támogatása - non-profit foglalkoztatást elősegítő munkahelyteremtő beruházások Turisztikai fogadókapacitás javítása – ERDF -

szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése A vállalkozások, munkavállalók alkalmazkodóképességének javítása - ESF - Vállalkozások, KKV-k, mikrovállalkozások alkalmazottainak alkalmazkodóképességét, szakmai ismereteit javító képzési programok támogatása. - A régió gazdasági igényekhez illeszkedő OKJ-s szakképzési programok támogatása piacképes szakmai ismeretekkel nem rendelkezők számára. Környezetbarát, hatékony közlekedési rendszerek megteremtése – ERDF - városok és vonzáskörzetük összehangolt közlekedési rendszerének fejlesztése, az infrastrukturális feltételek javítása - tömegközlekedési rendszerek fejlesztése - kerékpárutak és kapcsolódó infrastruktúra kiépítése - regionális vízi közlekedés fejlesztése - 27 - Szakértői Segítségnyújtás A program végrehajtását támogató tevékenységek: - értékelés, - audit, - információs rendszer fejlesztése, - tájékoztatás

Turisztikai arculat kialakítása – ERDF - promóciós tevékenységek támogatása - turisztikai vonzerőleltár elkészítése, fejlesztése - régiók turisztikai arculatának kialakítása - Tourinform irodák hardver fejlesztése Közösségi célú informatikai fejlesztések – Regionális tudásközpontok kialakítása – ESF ERDF - felsőoktatási és szakképző intézmények - közösségi célú hozzáférési pontok képzési kínálatának bővítése (teleházak) fejlesztése - az oktatás és gazdasági szféra kapcsolatának - közszolgáltatási feladatokat ellátó civil erősítése közös képzési programok, szakmai szervezetek informatikai infrastruktúrájának gyakorlatok támogatásával fejlesztése - a régiók gazdasági-társadalmi fejlődését - regionális és kistérségi szintű honlapok, előmozdító, a felsőoktatási intézményekben belső hálózatok és kapcsolódó adatbázisok folyó kutatások, tanulmányok támogatása fejlesztése -

az elektronikus ügyintézés bevezetésének támogatása - a kulturális szférához (könyvtárak, színházak, művelődési házak) kapcsolódó elektronikus szolgáltatások fejlesztése Közösségek energiaellátása és Vidéki felsőoktatási infrastruktúra fejlesztése szennyvízkezelése - ERDF – ERDF - megújuló energiaforrásokkal előállított - Új oktatóhelyek, kutatóhelyek létesítése, kisléptékű, közösségi célú, regionális a meglévők átalakítása, felújítása sajátosságokra építő hő- és villamosenergia- - informatikai fejlesztések termelő kapacitások létesítése (a - kollégiumi férőhelyek bővítése villamosenergia-termelő kapacitás nem - könyvtárak fejlesztése haladja meg a 2MW-ot, hőtermelő-kapacitás - szabadidős, sport létesítmények fejlesztése nem haladja meg az 5 MW-ot) - akadálymentesítés - 2000 lakosegyenérték terhelés alatti települések ártalommentes szennyvízelhelyezése (különös tekintettel a

természetközeli eljárások alkalmazására) Non-profit közhasznú gazdasági szolgáltatók és együttműködések fejlesztése – ERDF non-profit, közhasznú szervezetek támogatása az alábbi tevékenységek nyújtására - vállalkozások működését segítő alapinformáció, általános tanácsadás nyújtása - vállalkozói információs rendszerek működtetése, fejlesztése - együttműködések ösztönzése, egységes promóciója és marketing tevékenységek - 28 - 4. Prioritás 1. A regionális gazdasági környezet fejlesztése A régiók közötti és régión belüli fejlettségi egyenlőtlenségek kialakulásának egyik oka az egyes térségek elérhetőségében jelentkező különbség, valamint a régiókon belüli elégtelen közlekedési hálózat. A lassabb megközelíthetőség rontja a térség tőkevonzó képességét és gátolja a helyi gazdaság fejlődését. A régiókon belüli gyenge kohéziót is nagy részben a belső közlekedési

útvonalak hiánya vagy rossz minősége okozza. A közlekedési szempontból perifériális helyzetű térségekben a g azdasági aktivitás alacsony, a lakosság hátrányos helyzetbe kerül a javakhoz, szolgáltatásokhoz való hozzáférést tekintve, miközben a térség fejlesztését lehetővé tévő adottságok kihasználatlanok maradnak. A turizmust jelenleg alacsony színvonalú kínálat és kedvezőtlen termékszerkezet, ezek következtében mérsékelt jövedelmezőség jellemzi. A kulturális ágazat a költségvetési megszorítások következtében erősen leépült, jelentős hiányok és hátrányok halmozódtak fel. A jövedelemtermelő képesség a régiónként eltérő természeti, kulturális értékekre épülő turisztikai vonzerők versenyképességétől és a megfelelő kapcsolódó szolgáltatások színvonalától, valamint a vállalkozások tőkeerejétől függ. Valamennyi régió egyedi természeti értékekkel és kulturális örökségekkel

rendelkezik. Ezekre támaszkodva kihasználhatók a nemzetközi turizmusban jelen levő trendek, például az aktív életmód terjedése, a környezettudatosság, az egyedi igények erősödése, vagy a megváltozott szabadságolási szokások, mint a hosszabb helyett a több rövid pihenés preferálása. Az ország egész területén problémát jelent az erőteljes szezonalitás. A szezon alatt a turisztikai infrastruktúra túltelítettsége, míg a főszezonon kívül a kapacitás kihasználás rendkívül alacsony aránya jellemző, amelynek okai az infrastrukturális és a s zolgáltatások és programkínálat területén tapasztalható hiányosságai. Jellemző továbbá a turisztikai attrakciók önálló fejlesztése és piaci megjelenése, amely az egyes térségek turisztikai attrakcióinak egymást erősítő hatását gátolja, összehangolt kihasználásról nem beszélhetünkA prioritás céljai • • • • • • A térségi elérhetőség javítása A

magyarországi vonzerők versenyképességének növelése A szezonalitás csökkentése A területi koncentráció csökkentése Az ország turisztikai arculatának kialakítása A turizmus jövedelmezőségének növelése A térségi elérhetőség javítása a közúthálózat mennyiségi és minőségi fejlesztésével a régiók belső elérhetőségi viszonyainak javításával valósítható meg. Ezt a közlekedési szempontból perifériális helyzetű települések hiányzó összekötő úthálózatainak kiépítésével, a rossz minőségű három- és négyszámjegyű útvonalak felújításával, az iparterületek, logisztikai központok és turisztikai vonzerők hiányzó, illetve elégtelen kapacitású, a közvetlen megközelítést elősegítő vagy lehetővé tévő bekötő útjainak megépítésével, továbbá a jelentős közlekedési eredetű környezeti terheléssel sújtott települések vagy településközpontok elkerülő úthálózatának kiépítésével

lehet elérni. A közlekedési infrastruktúra fejlesztésének eredményeként javul a - 29 - térségeken belüli versenyképesség. gazdasági aktivitás növeléséhez szükséges feltételrendszer, nő a A közúthálózat fejlesztései hozzájárulnak az országban meglévő területi (mind régiók közötti, mind régiókon belüli) különbségek csökkentéséhez. A jobb elérhetőség segíti az innovációs folyamatok térbeli terjedését és alkalmat ad arra, hogy az adott térség intenzívebben bekapcsolódjék az európai gazdasági folyamatokba. A térségi elérhetőség javításával a térség adottságai felértékelődnek, biztosítható a t elepülések, kistérségek szervesebb integrációja a gazdasági vérkeringésbe. A megfelelő úthálózat fejlesztés hozzájárul az élhetőbb környezet kialakításához, továbbá alapul szolgál a sikeres turisztikai fejlesztések megvalósításának. A közlekedési elérhetőség javítása

érdekében a nemzeti szintű fejlesztések keretében szükséges az országos közúti gyorsforgalmi út- és vasúti törzshálózat minőségi fejlesztése és a Duna vízi út infrastruktúrájának kiépítése. Ezek biztosítják az európai piacokról az ország jó minőségű elérését, valamint alkalmasak a földrajzi helyzetből adódó jelentős nemzetközi tranzit forgalom biztonságos levezetésére. A hazai turizmusfejlesztési program igazodik az Európai Unió Tanácsának 1260/1999/EK rendeletében tett nyilatkozathoz, miszerint a kulturális fejlődés, a természeti és az ember által teremtett környezet minősége, az élet minőségi és kulturális dimenziója és a turizmus fejlődése hozzájárulnak ahhoz, hogy a régiók gazdaságilag és társadalmilag vonzóbbá váljanak, s ösztönözzék a tartós foglalkoztatást. A cél eléréséhez szükséges egyrészt a nemzetközi hatókörű turisztikai látványosságok, a régiók és a kistérségek

egyedi értékein alapuló turisztikai vonzerők kínálatának összehangolt fejlesztése, kiemelt kulturális és természeti vonzerők megőrzését és bemutatását szolgáló fejlesztések, másrészt a t urisztikai fogadóképesség fejlesztését biztosító szálláshelyek és a k apcsolódó szolgáltatások fejlesztése, továbbá Magyarország egyedi, komplex turisztikai arculatának kialakítása, az információs rendszer fejlesztése. A turisztikai vonzerők fejlesztése és a vállalkozások minőségi színvonalának emelése a természeti környezeti értékek fenntarthatóságának és környezetbarát fejlesztésének figyelembevételével kell történjenek. A turizmusnak a megfelelő minőségű turisztikai termékkínálat kialakításával a munkahelyteremtésben-, a regionális tevékenységek diverzifikálásában, illetve a falusi és hanyatló ipari tevékenységű térségekben megmutatkozik a jótékony hatása. A turizmus fejlesztése nagy mértékben

függ a települési környezet, illetve a kapcsolatrendszer fejlettségétől. Ezért a különböző fejlesztések támogatásán keresztül kulcsfontosságú a turisztikai célterületek elérhetőségének javítása, a különösen a műemlékekben gazdag településközpontok rehabilitációja, a turizmusban dolgozók szakképzettségének növelése, a vállalkozói aktivitás ösztönzése és a látogatók okozta környezetterhelés csökkentése. A turizmus jelentősége Magyarországon ugyanakkor túlmutat közvetlen pénzügyi jelentőségén és a gazdaságot élénkítő hatásán: segíti a f ejletlen régiók gazdasági felzárkózását, hozzájárul a természeti kincsek és kulturális értékek megőrzéséhez és hasznosításához, ezen keresztül elősegíti a gazdasági és társadalmi kohéziót, növeli a lakosság életszínvonalát. - 30 - 4.1 Térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztés Célok: • Az alsóbbrendű közúthálózat

fejlesztésével a régiók és kistérségeik belső elérhetőségi viszonyainak javítása • A perifériális helyzetű települések, zsáktelepülések megközelíthetőségének javítása • Települések közötti kapcsolatrendszer feltételeinek javítása • Iparterületek, gazdasági létesítmények, turisztikai vonzerők megközelíthetőségének javítása • Településközpontok tehermentesítése a helyi- és tranzitforgalomtól Leírás: A régiók úthálózata nem felel meg a gyors és megbízható szállítás, a lakossági mobilitás, és a települések környezetét legkevésbé szennyező vonalvezetés követelményeinek. A növekvő szállítási igények okozta forgalomnövekedés ütemét nem követték az úthálózat kapacitásbővítő beruházásai. Az ország kistérségeinek nagy részében nem megfelelő a térségi központok elérhetősége, valamint nagy hiányosságok vannak a települések egymás közötti elérhetőségben is.

Legsúlyosabb a h elyzet a h atárok menti térségeknél, illetve a s zerteágazóan megtalálható zsáktelepülések esetében. A mellékúthálózat több régióban is hiányos, a meglévő hálózat minősége pedig országszerte rossz, az utak keskenyek és az útburkolat gyenge minősége miatt balesetveszélyes. Többnyire nem megfelelő térségi szinten a mellékútvonalak ún. ráhordó képessége a magasabb osztályú hálózatok irányába. Ezek a ráhordóutak többnyire településközpontokat érintenek, azokon keresztül vezetnek. Az elmúlt évek forgalomnövekedése miatt ezeknek a központoknak a terheltsége jelentősen megnövekedett, a tranzitforgalom számára nem épültek meg a településközpontokat elkerülő útvonalak, melyek fejlesztéseket igényelnek. Az újonnan létesült iparterületek megközelíthetősége is elengedhetetlen. Számos, zöld mezős beruházás keretében megvalósult, ipari park, logisztikai központ létesítése történt az

elmúlt években, ezek kiszolgálásához, ellátásához jelentékeny úthálózat fejlesztési lépések szükségesek. A turisztikai vonzerők hasznosításához is elengedhetetlen a várhatóan növekvő forgalom levezetéséhez szükséges közlekedési kapcsolatok, megközelítő utak fejlesztése. Támogatandó tevékenységek: • Közlekedési szempontból perifériális helyzetű, vagy kedvezőtlen megközelíthetőségű települések (pl. zsáktelepülés) hiányzó összekötő- és bekötő útjainak kiépítése, valamint az országos közúthálózatba tartozó rossz minőségű három- és négyszámjegyű főútvonalak felújítása. • Iparterületek, logisztikai központok és turisztikai vonzerők hiányzó, illetve elégtelen kapacitású, a közvetlen megközelítést elősegítő vagy lehetővé tevő alacsonyabb rendű útvonalak összekötő-, bekötő útjainak a megépítése, fejlesztése, a szükséges csomópontok kialakítása. - 31 - • Jelentős

közlekedési eredetű környezeti terheléssel sújtott települések vagy településközpontok önkormányzati törzsvagyonba tartozó útjain megvalósuló elkerülő úthálózat kiépítése. Az intézkedés megvalósulása esetén jelentősen javul a megközelíthetőség, a térségi elérhetőség paraméterei. A tehermentesítő-, elkerülő úthálózat fejlesztéssel a települések környezeti adottságai változnak kedvező irányba, mérsékelődik a településközpontok zsúfoltsága, a zaj-, és levegőszennyezésből adódó ártalmak. A települések egymás közötti, és térségközpontjaik irányába történő elérési idő rövidüléssel mobilisabbá válik a lakosság, komfortérzete javul. A célok megvalósulása esetén növekedni fog, megélénkül a térség gazdasági aktivitása, amely kihatással bír majd a lakosság munkakörülményeire, életszínvonalára. A kis léptékű közútfejlesztéseket tartalmazó intézkedés kiegészíti a

Kohéziós Alap beruházásait, a nemzetközi közlekedéshálózat-fejlesztéseket, valamint az Infrastrukturális Operatív Program intézkedéseit, a hazai közúthálózat-fejlesztési nagy beruházásokat. Végső kedvezményezettek: • Önkormányzatok • Megyei állami közútkezelő kht-k • Erdőgazdaságok - 32 - 4.2 Turisztikai vonzerők és termékek * fejlesztése Célok: • A turizmus fejlesztése céljából olyan komplex turisztikai termékek megvalósításának a támogatása, amelyek az ország egyedi vagy sajátos kulturális és természeti értékeire építenek • A turisztikai kínálat bővítése olyan területeken, ahol a turisták új, egyedi élményeket kínáló turisztikai attrakciókat találnak • A turisták térségbe vonzását elősegítő marketingtevékenység ösztönzése • Turisztikai nevezetességet és szolgáltatásokat ismertető információs rendszer fejlesztése Leírás Magyarország kiváló adottságokkal rendelkezik a

turizmus fejlesztésére, azonban komolyabb hazai és nemzetközi forgalmat jelenleg csupán Budapest és nyáron a Balaton vonz. Emellett szerényebb forgalmat, de nemzetközileg is jelentős vonzerőt képviselnek már jelenleg is a gyógyfürdők, valamint – az ország nyitott gazdaságának és jelentős tudományos-kulturális életének köszönhetően – a hivatásturizmus különböző formái, az üzleti utazások, a kongresszusok és kiállítások, valamint az incentív (ösztönző) utazások. Ezeken túlmenően kevés az egész évben, évszaktól függetlenül látogatókat vonzó attrakció. A sajátos vagy egyedi adottságok közül kiemelhetők még a természeti és a kulturális örökség értékei. Kiaknázandó lehetőséget jelentenek a tíz nemzeti parkra, a természetvédelmi területek és a vidék egyéb természeti és kulturális értékeire alapozott ökoturizmus különböző formái, a lovas hagyományok és a lovaglási– lovastúrázási

lehetőségek, a folyóink nyújtotta túrázási lehetőségek és a vízparti turizmus, a történelmi borvidékek, a hagyományokra alapozott rendezvények és az egyre népszerűbbé váló kerékpáros turizmus. Mind országos mind regionális szinten legfőbb problémát az egyes turisztikai attrakciók és a rájuk épülő szolgáltatások egyenetlen eloszlása jelenti: míg Budapestre és a főszezonban a Balaton térségére a turisták tömeges megjelenése jellemző, addig számos turisztikai vonzerő látogatottsága alacsony. Ennek fő oka, hogy hiányoznak a sokoldalú hasznosítás alapfeltételei, a jó megközelíthetőség, valamint a színvonalas szolgáltatási háttér és programkínálat. A magas költést lehetővé tevő, többféle szolgáltatás összehangolt kínálataként megjelenő turisztikai termékek és programcsomagok kínálata szűkös, az egy főre eső átlagos költés alacsony. Ennek következtében nincsenek kihasználva a nemzetközi trendek

szerint is jelzett lehetőségek, mint az egyedi szolgáltatások iránti igény erősödése, a kulturális, az öko- és a speciális érdeklődést kielégítő turizmus iránti növekvő kereslet. Kedvezőtlenül befolyásolja a turisztikai termékek versenyképességét a k örnyezeti kultúra alacsony színvonala, és a t ermészeti értékek nem megfelelő védelme. Annak érdekében, hogy a régiók vonzó turisztikai célterületekké válhassanak, szükség van színvonalas marketing eszközökre és hatékony elosztási csatornák kiépítésére. A turisták tájékoztatása jelenleg mind az utazás megkezdése előtt, mind a látogatásuk helyszínén sok * A turisztikai termék egy szolgáltatás halmaz, amely vonzerőn alapul és az otthonától távol lévő turista igényeinek teljes kielégítését célozza. Azaz tartalma vonzerőnek megfelelő közlekedési, szállás, étkezési, szórakozási, egészségügyi, biztonsági, banki információs és egyéb

szolgáltatásokat. - 33 - kívánnivalót hagy még maga után. A versenyképes turizmus kialakításához alapvető fontosságú, hogy a marketing akciókat összehangolt, tematikus, célcsoport-orientált megközelítés jellemezze, továbbá fontos, hogy a speciális igényeket is kielégítő, újszerű, színvonalas tájékoztató anyagok elkészítését hatékony terjesztési módszerek bevezetése kísérje és az eddiginél sokkal jobban kihasználjuk az Internet nyújtotta lehetőségeket. Támogatandó tevékenységek A kulturális és természeti örökség hasznosítására épülő turizmus fizikai infrastruktúrájának és létesítményeinek fejlesztése a következő támogatási területeken: • a nemzeti parkokban ifjúsági oktató bázisok, turisztikai látogató központok kifejlesztése, tanösvények, kerékpárutak kialakítása; • ökotúra útvonalak kialakítása a természetvédelmi területeken, és a túrák útvonalában eső falvakban,

valamint a folyók menti gátakon pihenőhelyek, valamint tájékoztató központok kialakítása a gyalogos természetjárók, a lovasturisták, a kerékpárosok és vízitúrázók számára; • a múzeumok szolgáltatásainak fejlesztése, a jelentősebb és nemzetközileg is érdeklődést keltő gyűjtemények nagyobb szabású kiállításokon való bemutatása; • a világörökség helyszíneken bemutató központok kialakítása és a látogató menedzsment kifejlesztése; • az épített örökség sajátos értékeinek turisztikai hasznosítására, így például a kastélyok és várak turisztikai célú funkciójának bővítése • fesztiválok, kiállítások és kongresszusok megfelelő helyszíneinek kialakítása a jelentősebb vidéki regionális központokban; • gyógyfürdők, wellness központok további minőségi fejlesztése, rekonstrukciója, az üdülőhelyi környezet fejlesztése. Kiemelten célszerű ösztönözni a térségen belüli

együttműködésen alapuló turisztikai termékek (pl. öko-, lovas, vízi túrák) térségi alapon összehangolt fejlesztését, klaszterek kialakítását A tematikus és a térségi integrált programokhoz, vonzerőkhöz kapcsolódó térségi és/vagy tematikus összefogású marketing eszközök fejlesztése: • minősítő rendszerek kidolgozása; • tematikus turisztikai utak kidolgozása; • térségi (kistérségi, regionális) marketing eszközök fejlesztése (kiadvány, CD-ROM, filmek, térképek, study tourok, road-show-k); • turisztikai vonzerő elérését mutató információs táblarendszerek; • internetes adatbázis és on-line elérhetőség a vonzerőkről és kapcsolódó turisztikai szolgáltatásokról. A fenti vonzerőkhöz kapcsolódó nem fizikai beruházások: • turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatásfejlesztés; • kulturális turisztikai programok. - 34 - A fejlesztések és intézkedések megvalósításával a turisztikai

vonzerők komplex turisztikai termékké alakulnak, látogatottságuk nő, a turisták tartózkodási ideje hosszabbodik, költésük több lesz, ami munkahelyek teremtését és a lakosság helyben tartását segíti elő. A szolgáltatások és programok bővülésével a fajlagos költés emelkedik. A térségi együttműködésen alapuló fejlesztések új helyszíneket vonnak be a turizmusba, amely a t elepülés számára alternatív jövedelemforrást és új munkahelyeket jelent. Az intézkedésnek akkor várható jelentős hatása, ha a fejlesztésekkel párhuzamosan megvalósul a turisztikai vonzerők elérhetőségét szolgáló köz- és vasúti infrastruktúra (autópályák, autóutak, települést elkerülő utak fejlesztése; InterCity, gyors-, elővárosi vasúti fejlesztés), nemzetközi határbeléptető helyek és állomások fejlesztése, regionális és sportrepülőterek, attraktív közlekedési létesítmények országos vízi útrendszer; fejlesztése, a

menetrendek összehangolása. A turizmus jellegéből fakadóan terheli a környezetet, ezért nagyon fontos a fejlesztéseknél a fenntarthatóság figyelembe vétele. A kiemelten kezelendő tényezők a környezetvédelem, természetvédelem és a vízgazdálkodás területén: • Szennyvízkezelés a fürdők esetében; az autók és buszok, valamint a közvetlenül a turisták által okozott környezetszennyezés, hulladékkezelés. • Üdülőkörzetek tavai és folyói turisztikai hasznosításának szabályozása, vízi turizmus feltételeinek biztosítása; vízminőség védelme, vízminőség információk; regionális szennyvízelvezető és tisztító rendszerek; belvízi és nemzetközi vízi közlekedés feltételeinek megteremtése, szabályozása. • Tájrehabilitáció; védett természeti tájak turisztikai használata; környezeti erőforrások turisztikai használata • Természeti értékek megőrzése, a természetvédelem alá és azon kívül eső területek

rehabilitációja. Végső kedvezményezettek • • • • • • Önkormányzatok és intézményeik Állami Kincstári Vagyonigazgatóság civil szervezetek nemzeti parkok kistérségi társulások vállalkozások - 35 - 4.3 Turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó szálláshelyek fejlesztése Célok: • A turisztikai fogadóképesség kiegyenlítettebb területi eloszlásának elősegítése • A szálláshelyek színvonalának emelése és szolgáltatásaik bővítése. Leírás Magyarországon a turizmus jövedelemtermelő képessége alacsony. Ennek legfőbb oka, hogy kevés a komplex turisztikai termék, illetve a turisztikai fogadóképesség alapját jelentő szállás- és vendéglátóhelyek száma és minősége, illetve az általuk nyújtott szolgáltatások színvonala a turisztikai keresletnek nem felel meg. Emellett eloszlásuk is rendkívül egyenetlen, számos látványosság környezetében a t urisztikai bevételek azért maradnak tartósan alacsonyak,

mert a nincs a közelükben maradásra késztető szálláshely. Ez különösen jellemző az északmagyarországi és az alföldi régiókra A nemzeti parkok és a világörökség helyszínek környezetében kiemelten jelentkezik ez a hiányosság. A szálláshelyek mennyiségi és minőségi fejlesztése nélkül a turisztikai vonzerők nem késztetik hosszabb idő eltöltésére a turistát, ami gátat vet a turizmus jövedelemtermelő képességének javulásának, a munkahelyek hosszú távú fenntartásának. Támogatandó tevékenységek Turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó szállás- és vendéglátóhelyek, valamint a kapcsolódó egyéb szolgáltatások fejlesztése annak érdekében, hogy a pályázó térség vagy vállalkozás az adott attrakcióban rejlő lehetőségeket jobban kiaknázhassa, bevételét növelhesse. Nemzetközi vagy országos attrakciókhoz kapcsolódó meglévő, illetve újonnan létre hozandó magas minőségű szálláshelyek kialakítása. Az

intézkedés az alábbi tárgyi és nem tárgyi beruházásokra nyújt pályázati formában támogatást: • kiemelt vonzerők környezetében fejlesztendő komplex turisztikai termékek részét képező, megfelelő színvonalú szálláshelyek fejlesztése; • a nagyobb térségközpontokban magas minőségű szállodák, gyógyközpontok fejlesztése; • kisebb, regionális vagy kistérségi hatókörrel rendelkező vonzerők mellett (ökoturizmus, kulturális turizmus, ifjúsági turizmus) turisztikai csoportok fogadására is alkalmas szálláshelyek fejlesztése (panziók, kempingek, ifjúsági szállók) fejlesztése • a fizetővendéglátóhelyek színvonalának emelését szolgáló beruházások; • a környezetbarát üzemeltetéshez szükséges fejlesztések; • mozgássérültek fogadására alkalmas infrastruktúrafejlesztés a szálláshelyeken és környezetükben. - 36 - A fejlesztések megvalósításával turisztikai látványosságok mellé épülő

szálláshelyek megfelelő szolgáltatásokat képesek nyújtani a m agasabb igényű turisták számára is, amely magasabb fajlagos bevételeket, a tartózkodási idő megnövekedését és a visszatérő látogatók számának emelkedését eredményezi. A létrejövő szálláshelyek munkához és addicionális jövedelemhez juttatják a térséget, elősegítik az életszínvonal növekedését. A turisztikai szállás- és vendéglátóhelyek a turisták költésének elsődleges színhelyei, bevételeik pedig tovagyűrűznek a térség gazdaságában és más ágazatokban is pótlólagos jövedelmeket eredményezve multiplikátor hatást fejtenek ki. A szállás- és vendéglátóhelyek a település és a kistérség életében egyúttal a t ársadalmi érintkezésnek is fontos helyszínei, így a lakosság környezet- és turistabarát szemléletének alakítására fontos hatást gyakorolhatnak. Ezért fejlesztésüknél a környezetvédelmi szempontok fokozott figyelembe

vétele szükséges és ösztönözni célszerű: • • • • a megújuló energiaforrások felhasználását és az energiatakarékosságot; a hulladék kezelését és újra hasznosítását, a szelektív hulladékgyűjtés bevezetését; a korszerű szennyvízkezelést; a környezetvédelmet szolgáló tájékoztató tevékenységet stb. Végső kedvezményezettek: • • • • • Önkormányzatok és intézményeik civil szervezetek nemzeti parkok kistérségi társulások vállalkozások - 37 - 4.4 Turisztikai arculat kialakítása, az információs rendszer fejlesztése Célok: • Magyarország új elemekkel kibővített turisztikai arculatának kialakulása • Külföldön az ország ismertté és vonzóvá válása, belföldön a turisztikai vonzerők ismertségének növelése • Turista-barát információs szolgáltatások fejlesztése Leírás A nemzetközi turizmus területén jelentős fogadó-országok egyre intenzívebb marketingtevékenységgel

népszerűsítik magukat. Szakértők szerint egyre jelentősebb a nemzeti turisztikai hivatalok szerepe, mert a kiéleződő versenyben a korábbi tevékenység szinten-tartása is lemaradáshoz vezet. A sikerhez a t urisztikai-marketingtevékenység fokozása szükséges Magyarország a t urizmus számos területén jó adottságokkal rendelkezik, és néhány terméke nemzetközileg is jól ismert és elismert. Ugyanakkor sokan még mindig az elmúlt évtizedekben kialakult "Puszta, Paprika, Gulyás" képpel tudják csak hazánkat azonosítani. Ez a Magyarországról kialakult kép nem tükrözi híven a valós helyzetet. Ennek okai a régiók önálló arculatának hiányára, a regionális marketing tevékenységek hiányosságaira vezethetők vissza, a nemzetközi szintű promóció során mindeddig még nem sikerült vonzó, egységes turisztikai arculatot kialakítani, erősíteni kell az új kínálati elemek (egészségturizmus, kulturális turizmus) jelentőségét

a marketing tevékenységben. Jelenleg a tourinform irodáknál halmozódnak fel a térségi nyomtatott marketing eszközök, ezek hatékony irányítására, elosztására, valamint az irodák tevékenységének szállásközvetítő tevékenységének bővítésére szükség van. A turista-barát információ közvetítés elérése érdekében a nyomtatott marketing eszközök kevésnek bizonyulnak, ezt szükséges kiegészíteni az on-line gyors és szerteágazó információkat biztosító szolgáltatással. Ennek gazdái jelenleg a Tourinform irodák, amelyek azonban nem rendelkeznek korszerű számítástechnikai eszközökkel. A Magyar turizmus Rt. új fejlesztésű on-line turisztikai adatbázisa jelenleg áll feltöltés alatt, az ehhez való hozzáféréshez azonban szükséges a számítástechnikai háttér fejlesztésének a támogatása. Támogatandó területek • Magyarország vonzó, egységes turisztikai arculatának kialakítását szolgáló promóciós

tevékenységek (kulturális hetek, road show-k, study tourok stb.) támogatása • Belföldön a turisztikai vonzerőleltár elkészítése • A régiók önálló turisztikai arculatának kialakítás • Tourinform irodák hardver fejlesztése A nemzeti marketing segítségével külföldön is ismertté válnak a magas színvonalú vonzerők, turisztikai programok. Az országról a külföldiek jó véleménnyel lesznek, amelynek következtében növekszik a Magyarországra látogató turisták száma- és elégedettsége. A híres magyar vendégszeretet továbbra is vonzerőt gyakorol és növekszik a visszatérő turisták száma. Az arculat változás a belföldi turizmus élénkítését is szolgálja, a világörökségek részét képző értékeink-, illetve az ország kevéssé ismert tájainak megismertetése révén, valamint a h azai - 38 - nyaralás presztízse is növekszik. A hatékony marketing tevékenység elősegíti a turisztikai szezon kiterjesztését,

amely a turisztikai vonzerők túlterheltségét enyhíti az egyenletesebb turista látogatások révén. A turisztikai marketing tevékenység és az információs szolgáltatások bővülése elsősorban a turisztikai vonzerő és a szolgáltatások fejlesztésének kiegészítő és nélkülözhetetlen intézkedése. Végső kedvezményezettek • Magyar Turizmus Rt - 39 - 5. Prioritás 2. Integrált térség- és településfejlesztés A települési infrastruktúra minősége meghatározó jelentőségű a lakosság életminősége szempontjából, és jelentősen befolyásolja a döntéseket a lakó- és munkahely kiválasztásánál. Az egyes településekre és településrészekre jellemző kedvezőtlen életkörülmények kialakulása többrétű problémára vezethető vissza. A kialakult településszerkezetre jellemző a térségszervező városok hiánya; az alacsony vállalkozói és lakossági aktivitású, valamint a kedvezőtlen anyagi helyzetű települések

nagy száma. Ez utóbbi okokból következően sok településen, illetve azok nagy részén a települési környezet minősége általában stagnál vagy romlik, az alacsony jövedelmi és szociális státuszba csúszott lakosság (melyek jelentős része roma) nem képes lakókörnyezete minőségének megőrzésére; e területek közterületei, sokszor lakásállománya is a végletekig leromlott. A szociális és közbiztonsági problémák megjelenése az egész település életére kihat. E negatív tendenciával párhuzamosan a tömegközlekedés minősége romlik, a lakóés munkahely közötti gyors tömegközlekedési elérés nem biztosított Országosan jellemző a települések magas külső energiafüggősége, a megújuló energiaforrások jelentéktelen szerepe a helyi hő- és villamosenergia-ellátásban, az ártalommentes és a helyi viszonyokhoz illeszkedő szennyvízelhelyezés hiánya. A közösségekhez nem jutnak el az információs technológia új

eszközei, az elektronikus közszolgáltatások színvonala alacsony. E problémák enyhítése érdekében az integrált térség- és településfejlesztés prioritás az alábbi célkitűzések megvalósítását szolgálja: • Vonzó települési környezet kialakítása, az épített és természeti értékek védelmén keresztül • Az energiatermelés, a szennyvizek, valamint a közlekedés által okozott környezetszennyezés csökkentése • Új funkciók megjelenésének ösztönzése a településeken; ipari, kereskedelmi és turisztikai fejlesztéseket elősegítő települési infrastruktúra kialakítása, barnamezős területek újjáélesztése • A lakosság és az önkormányzatok információs technológiákhoz való hozzáférésének segítése E célok elérése érdekében a R egionális Operatív Program az Európai Regionális Fejlesztési Alapból támogatott akciókat támogat. A tervezett tevékenységek összhangban állnak az Európai Unió vonatkozó

célkitűzéseivel a város- és településfejlesztés, a fenntartható mobilitás, valamint a környezetvédelem terén. A vonzó települési környezet kialakításához hozzájárul az integrált településfejlesztési akciók megvalósítása, a barnamezős területek hasznosításának ösztönzése, a légszennyezés csökkentése a nem motorizált közlekedési módok támogatásával, hatékony közlekedési rendszerek kialakításával, a megújuló erőforrások alkalmazásának közösségi célú ösztönzése, valamint a kistelepülések ártalommentes szennyvízelhelyezésének támogatása. A települések életében általánossá kell tenni az információs technológiák alkalmazását, különösen a közösségi hozzáférés, valamint a közszolgáltatási feladatok tekintetében. A prioritás megvalósítása kiegészíti a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Programban meghatározott energetikai, szennyvíz-elhelyezési és közlekedési célú

intézkedéseket, valamint szolgálja az NFT gazdasági versenyképesség és az agrár- és vidékfejlesztési prioritás céljainak elérését. - 40 - 5.1 Integrált településfejlesztési akciók Célok: • A települési környezet (a települési zöldfelületek, az épített környezet és a k ulturális örökség) védelme és minőségi fejlesztése Ipari, kereskedelmi és turisztikai fejlesztéseket közvetetten elősegítő települési infrastruktúra és településkép megújítása a közszféra és magánszféra együttműködésének ösztönzésével, valamint a települési zöldfelületek, az épített környezet és a kulturális örökség védelme és minőségi fejlesztése. Leírás: Az országban az integrált, a t elepülések és kistérségek életét meghatározó, magán forrásokat is mozgósítani képes, partnerségen alapuló településfejlesztési stratégiák nem terjedtek el. Számos rendezetlen közterület, funkcióját vesztő

településközpont, (hasznosítatlan vagy alulhasznosított romló állapotú iparterület,) valamint nem, vagy nem megfelelően hasznosított építészeti értékkel rendelkező épület rontja a befektetői környezetet és a helyi lakosság munkához való jutását és lakókörnyezetét (különösen a s zegényebb rétegek esetében), valamint gátja a turisztikai fejlesztéseknek. Rossz infrastrukturális helyzetű, alacsony státuszú településrészek az ország több pontján találhatók, de ezek közül is kiemelkednek a főváros, elhanyagolt belvárosi településrészei, valamint a városok, falvak többnyire romák által lakott területei. Ez utóbbi esetekben a településrészek a minimális közellátási feltételeket sem biztosítják, miközben még káros hatással is vannak az ott élők egészségre. A városok egyre súlyosbodó problémája és fenyegető veszélye, hogy a 90-es évek második felében épített panellakótelepek, lakások állaga

folyamatosan romlik. Ennek részben oka, hogy a gazdagabbak jobb minőségű lakókörnyezetbe való költözésével a szegényebb, alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők maradnak ott, akik nem rendelkeznek a h ázak és környezetük felújításához, fejlesztéséhez kapcsolódó szükséges forrásokkal. A fejlesztések elmaradása pedig előrevetíti, hogy a házak előbb-utóbb lakhatatlanná válnak, mely következtében számos család maradhat fedél nélkül, ami mindenféleképpen igényli a probléma állami támogatással történő kezelését. Támogatandó tevékenységek: Komplex településmegújítási akciók megvalósítása a kiválasztott célterületeken. Az akciók keretében a következő tevékenységek támogathatóak: Közterületek rehabilitációja • Rendezett és esztétikus közterületek kialakítása és felújítása • Településközpontok forgalomcsillapított vagy gyalogos, kerékpáros zónáinak kialakítása a kialakításhoz szükséges

infrastrukturális beruházásokkal • alacsony státuszú lakóterületeken a lakóterület fejlesztéséhez kapcsolódóan az önkormányzatok belterületi útjainak burkolása (pormentesítése) Települési zöldfelületek fejlesztése, zöldfolyosók létesítése • Parkok, sétányok, vízpartok zöldfelületeinek megújítása • Új zöldterületek kialakítása - 41 - • Települések természetközeli állapotban megmaradt zöldterületeinek védelme Lakásállomány (főként panellakótelepek) energiatakarékos felújítása • A mai igényeknek és elvárásoknak nem megfelelő lakásállomány felújítása a komfortfokozat növelésével, az energiatakarékos és költséghatékony fűtési rendszerek és szigetelések beépítésével, lehetőség szerint a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű alkalmazásával, kiemelten a lakótelepi környezetben Gazdasági és lakossági szolgáltató funkciók fejlesztése • A településképbe illő

szolgáltatói központok építésének vagy felújításának a támogatása a hiányzó kiskereskedelmi funkciók betelepedésének ösztönzése érdekében • Önkormányzati, civil (közösségi), kulturális, oktatási vagy helyi turisztikai információszolgáltatási tevékenységek elhelyezésére alkalmas országos vagy helyi építészeti és műemléki értékkel bíró épületek építése és felújítása • A művelődési, kulturális és közösségi házak működéséhez, illetve civil kezdeményezések működéséhez szükséges infrastrukturális háttér megteremtése • Szabadidős, sportolási tevékenységekhez kapcsolódó közcélú rekreációs infrastruktúra fejlesztése (szabadidős sportlétesítmények, uszodák, tornacsarnokok) Integrált csapadékvíz-elvezető rendszerek kiépítése, rekonstrukciója A településfejlesztésekhez kapcsolódó, a vállalkozások és civil szervezeteknek a fejlesztésekbe való bevonását segítő

tájékoztatási, marketing programok. Az integrált településfejlesztési akciók megvalósítása során a k örnyezetbarát rehabilitációs eljárásokat kell alkalmazni, illetve tekintettel kell lenni az akadálymentesítés megvalósítására a beavatkozási területeken. A fejlesztések eredményeként javul a t elepülések szerkezete és állapota, vonzóbb lesz a települési környezet. Mindez ösztönzi új vállalkozások letelepedését, valamint növeli a településre látogatók komfortérzetét. Új munkahelyek létesülnek, a településeken élők egyes csoportjainak, így roma lakosság integrációjának esélye javul. A környezet fejlesztésével és a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek felzárkóztatásával várhatóan javul a közbiztonság, csökken a bűnözés, valamint csökken a zöldmezős fejlesztések megvalósításának igénye. A kedvező hatások következtében csökken az elvándorlás a területről Végső kedvezményezettek: •

Helyi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai • Önkormányzatok és a magán szféra által közösen létrehozott, önkormányzati többségi tulajdonban lévő közhasznú fejlesztési társaságok • Egyéb non-profit szervezetek - 42 - 5.2 Barnamezős területek újrahasznosítása Cél: • Barnamezős beruházások előkészítése újrahasznosításuk érdekében Leírás: A településeken számos helyen található leromlott állapotú, a környezetre is veszélyt jelentő laktanya és volt katonai létesítmény, valamint hasznosítatlan iparterület, melyek rehabilitációja nagymértékben hozzájárul ezen területek funkcióváltásához és hasznosításához. Az intézkedés olyan új funkciók megjelenését ösztönzi (pl. lakó-, közösségi-, ipari-, adminisztratív-, turisztikai-, kereskedelmi funkciók), melyek szervesen illeszkednek a települések szerkezetéhez és biztosítják a hosszú távú fenntarthatóságot. A területek

rehabilitációja lehetővé teszi az újbóli hasznosítást, elkerülve ezzel a zöldmezős beruházások létesítését. Különösen a hagyományosan ipari területeken a szennyezett területek a gazdasági szerkezetváltást is akadályozzák, mert lefoglalják a szerkezetváltáshoz szükséges területeket, ezért ezen területek kihasználása elengedhetetlen. Az intézkedés kiegészíti a K örnyezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program „A környezetbiztonság növelése” intézkedését, mely az állami felelősségi körbe tartozó szennyezett területek kármentesítésével foglalkozik. Támogatandó tevékenységek: • Ipari zónák hasznosítási szintjének növelése funkcióváltással és rehabilitációval, ipari területek és laktanyák kármentesítése, hasznosítatlan és építészetileg értéktelen épületek bontása, ipari műemlékek felújítása és hasznosítása. Végső kedvezményezettek: • Helyi önkormányzatok, önkormányzatok

társulásai • Önkormányzatok és a magán szféra által közösen létrehozott, önkormányzati többségi tulajdonban lévő közhasznú fejlesztési társaságok • Egyéb non-profit szervezetek 5.3 Környezetbarát, hatékony közlekedési rendszerek megteremtése Célok: • Hatékony, és környezetkímélő közlekedési struktúra megteremtése, mellyel csökkenthető a közúti gépjármű forgalom, és az abból adódó káros hatások • Korszerű tömegközlekedés feltételeinek megteremtése • Nagyvárosok belső területein, a közlekedésből következő zsúfoltság mérséklése • A minőségi helyközi közlekedés kiépítése • Nagy folyóink nagyvárosainak vízi személyszállítási lehetőségének megteremtése, fejlesztése - 43 - Leírás: Mind a helyi, mind a helyközi tömegközlekedés leromlott eszközállománnyal és szűkös kapacitásokkal rendelkezik jelenleg Magyarországon. Legégetőbb problémaként jelentkezik a nagyvárosok

és agglomerációjuk elégtelen tömegközlekedési ellátása, ahol bár a f eltételek adottak, konszenzus eddig nem tudott kialakulni a különböző szolgáltatók között. Napjainkban az elmaradott, perifériális helyzetben lévő területek többsége tömegközlekedési szempontból gyengén ellátottnak minősül. A járműpark elöregedett, korszerűtlen és környezetszennyező Ezek mellett a szolgáltatás színvonala is gyenge, nem kínál reális alternatívát a s zemélygépkocsival közlekedők számára. Bár az ország valamennyi települése ellátott valamilyen tömegközlekedési módon, ez sokszor napi 1-2 járatot jelent. Az életfeltételek javítása és a személyautó forgalom csökkentése érdekében a nagyvárosokban és a kisebb települési szinteken egyaránt elengedhetetlen a t ömegközlekedés feltételeinek javítása. Legfontosabb a személygépkocsival történő napi ingázás mérséklése, a forgalom tömegközlekedési eszközre való

terelése. A tömegközlekedési társaságok közötti átjárhatóság biztosítása tarifaközösségek létrehozásával oldható meg, törekedni kell a különböző közlekedési eszközök menetrendjeinek összehangolására, a forgalomszervezés modernizálására, ami különösen a főváros és agglomerációjának a környezetet kevésbé terhelő harmonikus kapcsolatának fejlesztése miatt fontos. Nagy folyóink mentén, a jelentősebb településeken (főként a fővárosban) lehetséges alternatíva a zsúfoltság mérséklése érdekében a n agyvárosi vízi személyszállítás, mely hatékony, környezetbarát megoldás lehet a különböző városrészek összekötésében. Hátrány a hajózás lassúsága, de megfelelő koordinációval kihasználtságán jelentősen lehet javítani. Támogatandó területek: Helyi és helyközi tömegközlekedés javításával összefüggő tevékenységek: • Tarifaközösségek létrehozása a közforgalmú közlekedés

szolgáltatói között. • Budapest, a legnagyobb városok és agglomerációjuk összehangolt közlekedési rendszerének megteremtése. • Városi és regionális tömegközlekedés fejlesztése. • Különböző szolgáltatók menetrendjeinek összehangolása. • Forgalomszervezés modernizálása (informatikai fejlesztés). • A nagyvárosi vízi személyszállítás feltételeinek megteremtése. • Tömegközlekedés lebonyolításához szükséges infrastrukturális beruházások (utasforgalmi épületek, parkolók, parkolóházak, buszöblök, buszsávok építése, trolivillamoshálózatok fejlesztése). Az intézkedés megvalósulásával visszaszorítható a gépjárműforgalom térhódítása, korszerű, hatékony tömegközlekedéssel tisztábbá válik környezetünk, a zaj- és légszennyezettség csökken. Egy hatékony tömegközlekedési rendszer kiépítése hozzájárulhat a városok és agglomerációik közötti modern, és minőségi

személyszállításhoz. Végső kedvezményezettek: • Helyi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai - 44 - • Önkormányzatok és a magán szféra által közösen létrehozott, önkormányzati többségi tulajdonban lévő közhasznú fejlesztési társaságok • Egyéb non-profit szervezetek • Tömegközlekedéssel foglalkozó gazdasági társaságok 5.4 Közösségi célú informatikai fejlesztések Célok: Az intézkedés célja a lakosság és az önkormányzatok kommunikációs és információs technológiákhoz való hozzáférésének segítése. • közösségi célú hozzáférési pontok, Intranet-hálózatok fejlesztése • regionális és kistérségi szintű honlapok és kapcsolódó adatbázisok fejlesztése • az elektronikus ügyintézés bevezetésének támogatása Leírás: Napjaink tendenciái szükségessé teszik a folyamatosan megújuló technológiai környezethez való alkalmazkodást. Ennek egyik fontos momentuma a világháló és

más, helyi hálózatok által nyújtott információk és tartalom szolgáltatások igénybevétele. Magyarország jelentős lemaradásban van az információs technológia használatát, illetve az információs társadalom kialakulását tekintve. Az infokommunikációs technológia nyújtotta lehetőségek kihasználtsága különösen a közszféra területén alacsony fokú. Kiemelkedő feladat ezért a lakosság és a közszféra bekapcsolása az információs társadalomba, amihez növelni kell a közösségi hozzáférési pontok számát. Különösen fontos a helyi szintű közigazgatáshoz és közellátáshoz kapcsolódó ügyintézés informatikai alapú fejlesztése. Támogatandó tevékenységek: • Teleházak kialakítása, Internet hozzáférést biztosító eszközök, számítógépek beszerzése • közszolgáltatási feladatokat ellátó civil szervezetek informatikai infrastruktúrájának fejlesztése • a helyi lakosságot, vállalkozások, befektetők,

turisták tájékoztatásra kialakítandó regionális és kistérségi szintű honlapok és kapcsolódó adatbázisok fejlesztése és fenntarthatóságuk biztosítása • az elektronikus ügyintézés bevezetésének támogatása (eszközbeszerzés, specifikus szoftveralkalmazás, kapcsolódó intézkedésnél szervezetfejlesztési tanácsadás) a megyei és települési önkormányzatoknál, intézményeiknél az önkormányzati szolgáltatások, a szociális ellátás és az egészségügyi alapellátás, valamint szakrendelések ellátás területén, valamint a fejlesztéspolitika területén a regionális ügynökségeknél • a Regionális Fejlesztési Tanács működésének javítására a tagokat delegáló szervezetekhez kapcsolódóan intranet hálózat fejlesztése, az adat- és információ csere javítása érdekében - 45 - • a kulturális szférához (könyvtárak, színházak, művelődési házak) kapcsolódó elektronikus szolgáltatások fejlesztése,

adatbázisok kialakítása, tájékoztatási rendszerek biztosítása • a fentiekben megfogalmazott szolgáltatások ellátásához kapcsolódó számítógép beszerzések és fejlesztései, hálózatba kerülésének elősegítése Az intézkedés hatására csökkenhet a társadalomban jelen lévő információs szakadék, az elmaradott térségekben élők, a hátrányos helyzetű réteg felzárkózása felgyorsítható. Az elektronikus ügyintézés a modern közigazgatás alapját képzi. Fejlesztése kulcsfontosságú az adott településen élők életminőségének szempontjából, színvonalának növekedéséhez nagyban hozzájárul. Végső kedvezményezettek: • Önkormányzatok és intézményeik • Civil szervezetek • Non-profit szervezetek 5.5 Közösségek energiaellátása és szennyvízkezelése Célok: • A felszíni és felszín alatti vízkészletek szennyvizek okozta szennyezésének csökkentése a kistelepüléseken • A megújuló energiaforrások

felhasználásának növelése Leírás: Egyes megújuló energiahordozók felhasználása területén jó adottságokkal rendelkezünk (különösen a biomassza és a geotermikus energia területén, kevésbé a nap-, szél-, és víz-energia esetében), melynek optimális kihasználásához a feltételek adottak. Összhangban az európai uniós tendenciákkal Magyarország célul tűzte ki a megújuló energiaforrások használatának megduplázását 2010-re. E célkitűzés teljesítéséhez szükséges egy összehangolt finanszírozási rendszer alkalmazása, a megújuló energiaforrások alkalmazásának kiemelt támogatása az egyes Operatív Programokban. A Regionális Operatív Program céljaival összhangban kiemelt szerepet szán a helyi szinten megvalósuló és megtérülő, közösségi célú beruházások támogatásának, melyek a regionális sajátosságokra építenek. E fejlesztések megvalósításának foglalkoztatási és jövedelmi hatásai helyi szinten

érezhetők. A felszíni és felszín alatti vízminőség alakulásának egyik jelentős befolyásoló tényezője a települési szennyvízelvezetés- és tisztítás elégtelensége. A környezeti kockázat csökkentése érdekében biztosítani kell a keletkező szennyvizek ártalommentes elhelyezését. Magyarország településszerkezetéből adódóan magas az olyan települések száma, ahol a népesség nem éri el a 2000 főt (826 ilyen település létezik, melyből 165 érzékeny terülten fekszik), illetve a települések egymástól távol és elszigetelten helyezkednek el. Míg a városokban és a sűrűn lakott térségekben a csatornahálózat kiépítése nem csupán nélkülözhetetlen, hanem egyúttal gazdaságos is, addig e kistelepüléseken, illetve a ritkán lakott terülteken a s zennyvízkezelés módját gazdaságossági és környezetvédelmi szempontból egyaránt mérlegelni kell. Ezeken a területeken nem minden - 46 - esetben kell csatornarendszert

és központi szennyvíztisztítást alkalmazni, hanem figyelembe kell venni az egyszerűbb egyedi tisztítási eljárások alkalmazását. Azokon a területeken, ahol a csatornázást környezeti-gazdaságossági szempontok nem indokolják korszerű, csatornapótló eljárások alkalmazása indokolt. E tevékenységek támogatása hozzájárul a Nemzeti Fejlesztési Tervben meghatározott környezetvédelmi és vidékfejlesztési célkitűzések megvalósításához. Támogatandó tevékenységek: • A 2000 lae alatti települések ártalommentes szennyvízelhelyezésének megoldása különös tekintettel a helyi egyedi és természetközeli rendszerek kialakítására. • A települési folyékony hulladékok, szennyvíz- és egyéb iszapok befogadásához, hasznosításához és ártalmatlanításához szükséges berendezések és létesítmények támogatása a 2000 lae alatti településeken. • Megújuló energiaforrásokkal előállított kisléptékű hő és

villamosenergia-termelő kapacitások létesítése, melyek: • közösségi célt szolgálnak (helyi szinten valósulnak és térülnek meg), • a regionális sajátosságokra építenek, • villamosenergia-termelő kapacitásuk nem haladja meg a 2 MW-ot, • hőtermelő-kapacitása nem haladja meg a 5 MW-ot. • A fenti tevékenységek eredményességét szolgáló tájékoztatási és szemléletformáló akciók megtervezése és lebonyolítása Végső kedvezményezettek: • Települési önkormányzatok (társulás esetén a gesztor önkormányzat), önkormányzati többségi tulajdonban levő intézmények, oktatási intézmények. • Lakásszövetkezetek • civil szervezetek • gazdasági szervezetek, melyek elsősorban a lakosság, közintézmények számára nyújtanak energiaellátást - 47 - 6. Prioritás 3. A társadalom megújuló képességének javítása A tudásalapú társadalom új követelményeket támaszt a gazdasági és társadalmi élet

szereplőivel szemben, miközben a lakosság képzettsége, a h elyi közigazgatási intézmények, a civil szervezetek, és a vállalkozások működésének hatékonysága elmarad a kívánatos szinttől, és jelentős területi különbségeket mutat. A hazai vállalkozások együttműködési készsége, az alulról építkező gazdasági szerveződések rendszere meglehetősen gyenge. A főleg az ország keleti és déli területeinek kezdő, valamint mikro-, és kisvállalkozásai számára nehézkes az alapvető gazdasági információk beszerzése. A nagyobb vállalkozások az információhiány és a megfelelő koordinációs mechanizmusok elégtelen szintje miatt nehezen képesek beszállítói értékláncokba való betagozódásra. A megváltozott gazdasági körülmények eredményeképpen megnőtt a szakképzett és alkalmazkodóképes munkaerő iránti kereslet, miközben országszerte magas a szakképzettséggel nem rendelkező munkanélküliek aránya. A magas

inaktivitás egyes társadalmi csoportok körében (elsősorban romák, fogyatékosok) fokozottan és területileg koncentráltan jelentkezik. A megfelelő szakmai képzés, a korszerű ismeretek hiánya kiemelten jellemző a forráshiánnyal küzdő KKV-k, mikrovállalkozások munkavállalóira. A vállalkozások alacsony alkalmazkodóképessége a régiók gazdasági fejlődésének gátját képezheti. Az ország kiegyensúlyozott területi fejlődésének katalizátorai lehetnek a régiókban működő felsőoktatási intézmények. Magyarország nemzetközileg is elismert tudományos, szellemi potenciállal rendelkezik, azonban a helyi szellemi erőforrások optimális kihasználásának gátját képezi a felsőoktatási intézmények és a vállalkozások közötti gyenge kapcsolat, az egyetemek, főiskolák elégtelen infrastrukturális ellátottsága, valamint a felsőoktatási képzési programok jelentős részének a fővárosban való koncentrációja. A régiók

gazdasági-társadalmi fejlődésének további feltétele a helyi közösségek életminőségének alakításában meghatározó szerepet játszó helyi közigazgatás, a civil szervezetek működésének modernizációja. a munkatársak folyamatos továbbképzésének biztosítása Az ország, azon belül is a f ejletlenebb térségek számára különösen fontos a Strukturális Alapok hatékony és minél nagyobb arányú felhasználása, melyhez kapcsolódó ismeretek még hiányosak. A fenti problémák megoldása érdekében a prioritás a következő célokat kívánja elérni: • • • • • A vállalkozások együttműködésének ösztönzése, alkalmazkodóképességük javítása A munkavállalók szakmai képzettségének, alkalmazkodóképességének javítása A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása Regionális tudásközpontok kialakítása Helyi közigazgatás, civil szervezetek modernizációja, kapacitásépítése A vállalkozások

működésének hatékonyságát növeli a helyi alapokon felépülő együttműködések, a non-profit szolgáltatói szervezetek és hálózatok, a klaszterek támogatása, az üzleti, tanácsadási szolgáltatások elérhetőségének biztosítása, az innovációs intézmények és a környezetükben működő vállalkozások között kölcsönösen előnyös együttműködések kialakítása. A vállalkozások, munkavállalók alkalmazkodóképességének javítását vállalkozói képzési programok, vállalati tréningek, szakképzési és szakmai továbbképzési programok támogatásával - 48 - lehet elősegíteni, amelyeknek elsősorban a régiók számára kiemelten fontos ágazatokra (pl. turizmus) a vállalkozói kultúra elsajátítására, a menedzsmenttel összefüggő kompetenciák, informatikai ismeretek fejlesztésére kell koncentrálniuk Az alacsonyabb gazdasági aktivitással bíró, nagyobb munkanélküliséggel sújtott térségekben a helyi

kezdeményezésekre épülő foglalkoztatási program indítása szükséges a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a roma lakosság számára. E csoportok foglalkoztatását elsősorban a helyi közösségek igényeit kielégítő közösségi-közhasznú tevékenységek, non-profit vállalkozási tevékenységek révén kell biztosítani. E programok szoros összefüggésben vannak azokkal az infrastrukturális fejlesztésekkel, melyeket a romló státuszú, rossz infrastrukturális ellátottsággal rendelkező településrészeken szükséges támogatni. A regionális tudásközpontok kialakítása érdekében bővíteni szükséges a felsőoktatási és szakképző intézmények képzési kínálatát. Kiemelten fontos a t udás terjesztésében és fejlesztésében érdekelt intézmények ill. a gazdasági szereplők kapcsolatrendszerének összehangolt fejlesztése, hálózatok működtetése, és a felsőoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése. A helyi

közigazgatás modernizációja érdekében elő kell segíteni az önkormányzatok működésének megújulását, a civil szervezetekkel való együttműködés javítását. Mindennek az önkormányzati dolgozók, és a civil szervezetek alkalmazottainak folyamatos továbbképzése mellett kell megvalósulnia. Kiemelten fontos az informatikai jártasság, az európai uniós, különösen a Strukturális Alapok felhasználásához kötődő ismeretek elsajátítása. A prioritás keretében megvalósuló intézkedések az Európai Szociális Alap illetve az Európai Regionális Fejlesztési Alap összehangolt finanszírozásával valósulnak meg. Az intézkedések kiegészítik a Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program intézkedéseit, koncentrálva a helyi adminisztráció, a civil szervezetek, illetve a régiónként eltérő igénnyel jelentkező képzési programok lebonyolítására. Ezen intézkedések, valamint a regionális tudásbázisok kiépítése jó alapot

biztosítanak a r égiók gazdasági versenyképességének javításához, a v állalkozások modernizációjához, valamint a m agas hozzáadott értéket előállító vállalatok letelepedésének az ösztönzéséhez. 6.1 A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése Célok • A helyi közigazgatás és a civil szféra közötti együttműködés ösztönzése • A helyi közigazgatási kapacitásfejlesztése, a Strukturális Alapok fogadásához szükséges ismeretek terjesztése Leírás A helyi közigazgatás működésének hatékonysága alapvetően befolyásolja a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális kezdeményezések, fejlesztési elképzelések megvalósulásának sikerét. A települések fejlesztésében fontos szerepet játszanak továbbá a civil szervezetek, amelyek számos, az állami szféra által nem megfelelően lefedett szociális, egészségügyi, környezeti területen tudnak jó eredményeket elérni. Ugyanakkor a hazai és az

uniós támogatások hatékony felhasználásának szűk keresztmetszetét éppen a belsõ erõforrásokat mozgósítani kevéssé képes - 49 - helyi közigazgatás és civil szféra, valamint együttműködésük alacsony foka képezi. A fejlesztéspolitika sikerének és az uniós támogatások hatékony felhasználásának, ezen belül különösen a projektek tervezése, megvalósítása érdekében elő kell segíteni a helyi közigazgatás kapacitás fejlesztését, valamint a köz- és a civil szféra közti együttműködés erősödését. A fentieket erősíti a területpolitika azon kiemelt célja, hogy a fejlesztéspolitika területén elősegítse az önkormányzatok és civil szervezetek, vállalkozások helyi szintű partnerségi együttműködését. Ennek érdekében szükséges a kistérségi szint megerősítése, partnerségi együttműködésen alapuló kistérségi programok, szervezésének és végrehajtásának ösztönzése, mely részeként fontos a

kistérségi szintű együttműködések munkájának segítése, tanácsadással és képzési programok támogatásával. Az intézkedés ezért támogatást nyújt a közigazgatás szervezetkorszerűsítéséhez kapcsolódó képzési programokhoz, valamint a közigazgatásban dolgozók szakmai továbbképzéséhez, különös tekintettel az informatikai ismeretek fejlesztésére, javítva ezzel az infokommunikációs technológia nyújtotta lehetőségek kihasználtságát. Az EU támogatások hatékony felhasználása, az abszorpciós képesség növelése érdekében biztosítani kell a projektek előkészítésében, végrehajtásában résztvevők folyamatos képzését. A regionális, helyi szereplők felkészítése a Strukturális Alapok fogadására a PHARE regionális felkészítő program (HU 0008-01RPP Twinning program) keretében már megindult. A program keretében egy olyan fenntartható képzési rendszer kerül kidolgozásra, amely hosszú távon biztosítja

területfejlesztés szereplőinek felkészítését, képzést a Strukturális Alapok működtetésében betöltött szerepük szerint és ezáltal segíti a Strukturális Alapok hatékony felhasználását. Az intézkedés keretében megvalósuló tevékenységek az RPP program D komponensének eredményeire épülnek. Az intézkedés hozzájárul a régiók abszorbciós képességének növekedéséhez, és elősegíti a helyi kezdeményezéseken alapuló fejlesztések sikeres megvalósulását, és ezáltal az életminőség javítását. Támogatható tevékenység: • a helyi közigazgatás szervezetkorszerűsítéséhez kapcsolódó képzések • a helyi közigazgatási dolgozók informatikai képzése • a helyi közigazgatás és a civil szféra együttműködésében megvalósuló térség, településfejlesztési programok előkészítése • a Strukturális Alapok felhasználásához kapcsolódó programok, projektek előkészítéséhez, végrehajtásához kapcsolódó

ismeretek fejlesztése Végső kedvezményezettek • Önkormányzatok • Non-profit szervezetek - 50 - 6.2 Hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának támogatása Célok • A hátrányos helyzetű csoportok, munkanélküliek munkaerő-piaci integrációjának elősegítése Leírás Az európai összehasonlításban alacsony foglalkoztatottság bizonyos társadalmi csoportok, így a megváltozott munkaképességűek és az alacsony képzettségű romák körében különösen súlyos problémát jelent. A munkanélküliség területileg is koncentráltan jelentkező probléma, regionálisan a legnagyobb gondot az Észak-Alföldi, Észak-Magyarországi és Dél-Dunántúli régiókban jelenti. A tartós, illetve alacsony iskolai végzettségű munkanélküliek aránya szintén ezekben a régiókban a legmagasabb. Különösen nehezen találnak továbbá munkát a kis településeken élők, az 500 főnél kisebb községekben a ráta csaknem kétszerese az országos átlagnak.

A hagyományos aktív munkaerő-piaci eszközök nehezen érik el tartós munkanélküliek jelentős részét. elsősorban számukra nyújtanak lehetőséget a szociális gazdaság típusú, non-profit foglalkoztatási projektek, amelyekben a foglalkoztatást igény szerint képzés és szociális, mentálhigéniás felkészítés egészítheti ki. Az intézkedés a helyi közösségi igények foglalkoztatási potenciálját kihasználva kívánja elősegíteni a munkaerő-piaci hátrányokkal küzdő csoportok foglalkoztatását a szociális gazdaság fejlesztésén keresztül. A szociális gazdaság kettős funkciót tölt be Egyrészről a közösség számára fontos, piaci alapon nem megvalósuló tevékenységeket valósít meg, különösen a szociális szolgáltatások terén, és ezáltal javítja a helyi életminőséget. Az alacsonyabb státuszú településeken, ahol magas a hátrányos helyzetűek aránya, a szociális gazdaság fejlesztése jelentősen hozzájárulhat az

életminőség javulásához. Másrészről a non-profit szektor helyi foglalkoztatási projektjei állást biztosítanak a tartós munkanélküliek számára, javítják foglalkoztathatóságukat, esélyt teremtve ezáltal az elsődleges munkaerőpiacra való visszatérésre. Ugyanakkor a szociális gazdaság tartós foglalkoztatási lehetőségeket kínál azok számára, akik hosszú távon sem képesek a hagyományos munkaerőpiac szereplőivé válni. Az intézkedés elősegíti a non-profit foglalkoztatás terjedését elsősorban olyan közösségiközhasznú célú feladatokhoz kapcsolódóan (pl. szabadidős és kulturális programok szervezése, környezetgondozás, településkép javítás, környezetvédelem, személyi szolgáltatások), amelyeket sem az önkormányzati sem pedig a vállalkozói szféra nem lát el teljes mértékben. Az intézkedés hozzájárul továbbá az önkormányzati és civil szféra közötti kapcsolat erősödéséhez az önkormányzati

feladatok magasabb színvonalú és szélesebb körű ellátása, valamint a foglalkoztatás bővítése érdekében. A szociális gazdaság fejlesztése a t elepülésfejlesztési akciókkal szinergikus hatást kiváltva célzottan és hatékonyan éri el a legszegényebb településeket és az ott élő hátrányos helyzetű csoportokat. Támogatható tevékenységek: • Szociális gazdaság támogatása • Non-profit vállalkozási tevékenységek támogatása - 51 - • Közösségi-közhasznú foglalkoztatási projektek támogatása Végső kedvezményezettek • • • • • önkormányzatok civil szervezetek képző intézmények Regionális Munkaerő Fejlesztő és Képző Központok, foglalkoztatást, gyakorlati képzést biztosító vállalkozások 6.3 Regionális tudásközpontok kialakítása Célok: • A szakképzési és felsőoktatási intézmények képzési kínálatának bővítése, régiók gazdasági igényeihez való illesztése • A felsőoktatási

intézmények és a helyi vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése Leírás: A régiók gazdasági fejlődősében kulcsszerepet játszik a lakosság képzettségi szintje, a korszerű és magasan kvalifikált munkaerő aránya, miközben a versenyképes munkaerőt képző, a tudást közvetítő intézményrendszer területi megoszlása egyenetlen és a főváros erőteljes dominanciája jellemző. A területi koncentráció oldása érdekében elő kell segíteni, hogy a vidéki szakképző és felsőoktatási intézmények tudásközpont szerepet tölthessenek be a régiókban, és ezáltal a gazdasági fejlődés meghatározó tényezőjévé váljanak. Ennek feltétele, hogy a szakképzési rendszer szakma struktúrája megfeleljen a m egváltozott gazdasági körülményeknek, és a régiók munkaerőpiaci igényeinek. Ennek érdekében ösztönözni kell a széles és rugalmas szakképzési kínálattal rendelkező szakképző központok kialakulását, a

képzési kínálat bővítését, aminek a regionális szakképzési igények felmérésén kell alapulnia. A tudásalapú regionális fejlődés katalizátorai lehetnek a régiókban működő felsőoktatási intézmények, amelyek köré kisvállalati hálózatok, helyi szakmakultúrák szerveződnek. A regionális tudásközpontok kialakulásának érdekében elő kell segíteni a felsőoktatási intézmények regionális gazdaságba való integrálódását a helyi vállalkozásokkal való együttműködések ösztönzésén keresztül. Mindemellett tovább kell szélesíteni a felsőoktatási intézmények képzési kínálatát, összhangban az elmúlt években lezajlott intézményi integrációval, ami szintén egy szélesebb és rugalmasabb képzési kínálat megteremtését tűzte ki céljául. Az intézkedés csökkenti a magasan kvalifikált, szakképzett munkaerő elvándorlásának mértékét, és ezáltal javítja a helyi vállalkozások versenyképességét. A

regionális tudásközpontok kialakulása növeli a régiók gazdasági teljesítőképességét, és hozzájárul az ország kiegyensúlyozott területi fejlődéséhez. - 52 - Támogatható tevékenységek: • A felsőoktatási és szakképző intézmények képzési kínálatának bővítése, a regionális igényekhez való illesztése • A felsőoktatási intézmények és a gazdasági szféra közötti kapcsolat erősítése innovatív képzési programok, szakmai gyakorlat területén zajló együttműködések támogatásán keresztül • A regionális munkaerőpiachoz kapcsolódó, a felsőoktatási intézményekben folyó kutatások, tanulmányok támogatása Végső kedvezményezettek • oktatási, képzési intézmények, • kutatóintézetek • vállalkozások 6.4 Vidéki felsőoktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztése Célok • A vidéki felsőoktatási intézmények megnövekedett hallgatói létszámának megfelelő infrastrukturális

ellátottság biztosítása • A felsőoktatási intézmények informatikai ellátottságának javítása, technológiai modernizációja • Fogyatékkal élők esélyegyenlőségének növelése a felsőoktatásban Leírás Az elmúlt évek felsőoktatás fejlesztési politikájának 2, és ezzel összhangban a prioritás egyik fő célkitűzése a regionális tudásközpontok kialakítása, amelyekben a felsőoktatási intézmények a regionális fejlődés általános szellemi központjává válnak. Ennek elengedhetetlen feltétele a területi különbségek mérséklése a felsőoktatási intézmények infrastrukurális ellátottságának terén. Az utóbbi években jelentősen megnőtt a felsőfokú intézményekben tanulók száma, ami nem párosult a képzés infrastruktúrájának mennyiségi és minőségi bővülésével. Ennek következtében nem kielégítő a tanterem ellátottság, a kollégiumi férőhelyek szűkössége és gyakran leromlott állapota a vidéki

felsőoktatási intézmények bővülésének gátját képezi, nehezítve ezzel a tudásközpont szerep erősödését. A felsőoktatás színvonalának alkalmazkodnia kell továbbá a tudásalapú társadalom követelményeihez. Az oktatás megfelelő színvonalának biztosítása szükségessé teszi az intézmények informatikai rendszerének hálózati kapcsolatának fejlesztését, a minőség- és mennyiségbeli javítását (pl. a megfelelő hallgatói/kutatói hozzáférést biztosító sávszélesség biztosítását), a funkcionális, adminisztratív rendszerek fejlesztését (pl. tanulmányi nyilvántartási rendszer, gazdálkodási rendszer, stb.), a könyvtárak technológiai modernizálását E fejlesztési 2 1157/1998 (XII.9) számú kormányhatározat - 53 - területek összhangban vannak a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében megfogalmazott célkitűzésekkel. Az oktatási intézmények fejlesztésénél a gazdasági igényeken

túl az esélyteremtés szempontját is figyelembe kell venni, az intézkedés ezért támogatja felsőfokú intézmények akadálymentesítését. Az intézkedés a hatását a szakképzési és felsőoktatási intézmények képzési kínálatának bővítését céljául kitűző intézkedéssel együtt fejti ki. A felsőoktatási intézmények e két intézkedésen keresztül megvalósuló integrált fejlesztése elősegíti a vidéki felsőoktatási központok megerősödését. A fejlett infrastruktúrával, szélesedő képzési kínálattal rendelkező felsőoktatási intézményi rendszer hatékonyan járul hozzá az innováció térbeli terjedéséhez, a régiók versenyképességének javításához. Támogatható tevékenységek: A felsőoktatási intézmények informatikai fejlesztése Új oktatóhelyek, kutatóhelyek létesítése, a meglévők átalakítása, felújítása Felsőoktatási intézmények könyvtárainak bővítése, technológiai modernizálása A

kollégiumok férőhelyeinek bővítése, a meglévő férőhelyek felújítása, felszereltségük javítása • Felsőoktatási intézmények sport célú létesítményeinek felújítása, új létesítmények kialakítása • Felsőoktatási intézmények akadálymentesítése • • • • Végső kedvezményezettek Felsőoktatási intézmények • 6.5 Munkavállalók alkalmazkodóképességének javítása Célok: • Vállalkozások hatékony működtetéséhez szükséges ismeretek bővítése, képességek fejlesztése • A munkavállalók szakképzettségének a régiós munkaerőpiaci igényekhez való illesztése Leírás A megváltozott gazdasági körülmények új igényeket támasztanak a munkaerővel szemben. A régiók gazdasági versenyképességének javításához szükséges a piaci igényeknek megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező, alkalmazkodóképes munkaerő biztosítása, ezért kiemelten fontos a munkavállalók folyamatos képzése, szakmai

ismereteik bővítése. A korszerű ismereteket közvetítő képzési programok támogatása különösen fontos a gyakran forráshiánnyal küzdő KKV-k, mikrovállalkozások számára, melyek fejlődésének sok esetben akadályát képezi a sikeres működéshez szükséges vállalkozói ismeretek és menedzsment készségek hiánya. Az intézkedés ezért hangsúlyt fektet olyan szakmai továbbképzések - 54 - támogatására, ahol a m unkavállalók a s zakmai ismereteken túl, a v állalkozások sikeres működtetéséhez szükséges egyéb ismereteket, kompetenciákat is elsajátíthatnak. Szükséges továbbá a munkavállalók szélesebb rétegének továbbképzése ágazati, szakmai továbbképzési programokon keresztül. Az intézkedés célcsoportját képezik ezenkívül a szakképzetlen, vagy piacképes szakmával nem rendelkező nagy számú inaktív, akik számára a régiós igényeknek megfelelő szakmákban, akkreditált felnőttképzési programokon való

részvétel jelentheti a munkaerőpiaci reintegráció lehetőségét. A felnőttképzési programoknak valós munkaerőpiaci igényeken kell alapulnia. Az intézkedés eredményeképpen javul a munkaerő szakképzettsége, illetve alkalmazkodóképessége, ami hozzájárul a foglalkoztatás bővítéséhez. A vállalkozói képzések a prioritás alatt megvalósuló klaszterekhez kapcsolódó tanácsadással együtt jelentősen segíthetik a vállalkozások hálózatos szerveződését, versenyképességük javítását, és ezáltal a régiók versenyképességének növekedését, a területi különbségek csökkenését. Támogatható tevékenységek: • Vállalkozások, különös tekintettel a KKV-k, mikrovállalkozások alkalmazottainak alkalmazkodóképességét javító képzési programok támogatása • Alacsonyabb képzettségű (szakképzetlen, vagy szakmunkás végzettségű) munkavállalók számára bonyolított felnőttképzési (OKJ bejegyzésű) programok

támogatása, a régiós gazdasági igényekhez illeszkedően. • Egyes szakmához kötődő ágazati képzések, továbbképzések támogatása Végső kedvezményezettek • oktatási, képzési intézmények, • kutatóintézetek • vállalkozások 6.6 Non-profit közhasznú gazdasági szolgáltatók és együttműködések fejlesztése Célok • Non-profit gazdasági szervezetek szolgáltatási színvonalának fejlesztése • Mikro-, kis- és középvállalkozások működési hatékonyságának, készségének javítása kooperációs Leírás A hazai kis-, és középvállalkozások együttműködési készsége, az alulról építkező gazdasági szerveződések rendszere meglehetősen gyenge. Ez részben a vállalkozások nem kellően stabil gazdasági helyzetének, gazdálkodási gyakorlatának, részben pedig a s zolgáltató szervezetek és hálózatok fejletlenségének eredménye. A főleg az ország keleti és déli területeinek kezdő, valamint mikro-, és

kisvállalkozásai jelentős nehézségekkel szembesülnek az alapvető gazdasági információk - mint a pályázati lehetőségek, alapvető működéshez kapcsolódó tanácsadás, finanszírozási lehetőségek - beszerzése során, piaci körülmények között erre nem képesek. A - 55 - fejlettebb és általában nagyobb méretű vállalkozások, melyek zöme a Közép-, és NyugatDunántúli régióban, valamit a főváros vonzáskörzetében tevékenykedik, az információhiány és a megfelelő koordinációs mechanizmusok elégtelen szintje miatt nehezen képesek beszállítói értékláncokba való betagozódásra, vagy saját kezdeményezésű szakágazati együttműködések kialakítására, az így elérhető szinergiák kihasználására. A helyi alapokon felépülő együttműködések, a non-profit szolgáltatói szervezetek és hálózatok, a klaszterek támogatásával részben kiváltható a multinacionális nagyvállalatok külföldi beszállítói

rendszere, továbbá javulnak a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások technikai, minőségi, termelési és gazdálkodási feltételei. Az üzleti, tanácsadási szolgáltatások elérhetőségének biztosításával megteremthető a hátrányosabb helyzetű vállalkozások felzárkózásának lehetősége, növelhető életképességük. A klaszterek innovatív tevékenységének fokozása érdekében szükséges az innovációs intézmények és a környezetükben működő vállalkozások között kölcsönösen előnyös együttműködések kialakítása. A tervezett támogatások megvalósítása a nagyobb városokba koncentrálódó tudományos bázisok bevonásán keresztül kivitelezhető, regionális aspektust az adott térség általános gazdaságfejlesztési céljainak figyelembe vételével kap. Az együttműködések ösztönzése révén javulhat a végzettek elhelyezkedésének lehetősége és a felsőoktatási, kutató-fejlesztő intézetek által nyújtott

szolgáltatások igénybevétele, kutatási eredmények hasznosítása. Támogatható tevékenységek • Non-profit szervezetek szolgáltatási, tanácsadási tevékenysége • Non-profit szervezetek alapinformáció nyújtása a vállalkozások beindításához, finanszírozásához, pályázati lehetőségeikhez, jogi, számviteli, pénzügyi kérdéseikhez kapcsolódóan • Regionális vállalkozói információs rendszer kiépítésének, informatikai adatbázis összegyűjtésének, rendszeres frissítésének támogatása • A szolgáltatások biztosításához kapcsolódó informatikai fejlesztések • Nemzetközi kapcsolatépítés, kiállításokon, szakvásárokon való megjelenés szervezésének támogatása • Az együttműködő vállalkozások egységes megjelenésére irányuló marketing tevékenységek támogatása Végső kedvezményezettek • • • • K+F tevékenységet végző szervezetek A gazdasági fejlesztést támogató szervezetek és

vállalkozások (HVK, Kamarák) Felsőfokú oktatási intézmények és kutatóhelyek Szakmai tanácsadást, illetve segítséget nyújtó non-profit, vagy közhasznú társaságok (klasztermenedzsment szervezetek) - 56 - 7. Prioritás 4. Technikai Segítségnyújtás Szabályozási keret 1260/99/EK Rendelet 23. c ikkelynek megfelelően a Strukturális Alapok finanszírozhat előkészítési, monitoring, értékelési és ellenőrzési tevékenységeket az egyes intézkedések megvalósítása érdekében, az éves pénzügyi allokációjuk maximum 0,25%-a összegig. Részletesen: • A Strukturális Alapok felhasználásával foglalkozó tanulmányok írása • Technikai segítségnyújtás: tapasztalat- és információcsere a szereplők között • A menedzsment, monitoring és értékelési feladatok teljesítése során keletkezett adatok számítógépes rendszerben való feldolgozása. A rendszer előkészítése, felállítása és működtetése. • Értékelési

módszerek javítása, kapcsolódóan tapasztaltcsere. A technikai segítségnyújtás keretében támogatható tevékenységeket részletesen a 1685/2000/EK Rendelet 11. cikkelye szabályozza a S trukturális Alapok irányítása és végrehajtása során felmerülő költségek címén. Általános szabály: a Strukturális Alapok irányítása, végrehajtása, nyomon követése és ellenőrzése során a tagállamok felmerült költségei nem finanszírozhatóak az SA hozzájárulásból, az alábbi kivételektől eltekintve. Irányítási, végrehajtási, monitoring és ellenőrzési tevékenység végzése során keletkezett kiadások kategóriái, melyek finanszírozhatóak SA hozzájárulásból: • Az SA hozzájárulás és a felhasználás során alkalmazott tevékenységek előkészítésével, kiválasztásával, értékelésével és monitoringjával kapcsolatos költségek (a számítógépes irányítási, nyomon követési és értékelési rendszerek beszerzésének

és telepítésének költségeit kivéve) • A támogatás végrehajtásával kapcsolatban monitoring tevékenységet végző bizottságok és albizottságok üléseihez kapcsolódó kiadások; ezek a kiadások magukban foglalhatják a bizottságokban tevékenykedő szakértők és egyéb résztvevők költségeit, beleértve harmadik országbeli résztvevők költségeit, ha egy ilyen bizottság elnöke a támogatás hatékony felhasználása végett nélkülözhetetlennek tartja jelenlétüket • Audit tevékenységgel és egyéb helyszíni ellenőrzéssel kapcsolatos kiadások Alkalmazotti fizetésekkel kapcsolatos kiadások, beleértve a társadalombiztosítási hozzájárulást is, csak a következő esetekben ismerhetők el: a) az Irányító Hatóság megfelelően dokumentált határozatával a fentebbi pontokban felsorolt feladatok teljesítésére kinevezett közalkalmazottak vagy köztisztviselők esetében; b) a fentebbi pontokban említett feladatok teljesítésére

alkalmazott egyéb személyzet A fentebb felsorolt kiadásokhoz való SA hozzájárulás maximális összege: • 100 millió eurót vagy annál kevesebbet kitevő összeg 2,5%-a - 57 - • 100 millió eurót meghaladó, de az 500 millió eurót vagy annál kevesebbet kitevő összeg 2 %-a • 500 millió eurót meghaladó, de az 1.000 m illió eurót vagy annál kevesebbet kitevő összeg 1 %-a • 1.000 millió eurót meghaladó összeg 0,5%-a Egyéb tevékenységekhez kapcsolódó kiadások a t echnikai segítségnyújtás keretén belül (1260/99): tanulmányok készítése; szemináriumok szervezése; tájékoztató tevékenységek; értékelés; a m enedzsment, monitoring és értékelési tevékenységet elősegítő számítógépes rendszerek felállítása és telepítése. A kiadásokra nem vonatkoznak a f entebbi feltételek A felsorolt tevékenységeket végző közalkalmazottak és köztisztviselők fizetése nem ismerhető el. A prioritás keretében az RPP program

javaslata alapján az alábbi tevékenységek finanszírozása javasolt: • Az RPP program keretében létrehozandó Strukturális Alap képzési program állandó képzési tevékenység biztosításához kapcsolódó kiadások • Menedzsment tevékenységek kiadásai • Monitoring tevékenységek (az integrált adatkezelési rendszerrel kapcsolatosak is) kiadási • Ellenőrzési tevékenységhez kapcsolódó kiadások • OP-szintű információszolgáltatási és tájékoztatási tevékenység kiadásai A prioritás céljait és a támogatandó tevékenységeket a v égrehajtás rendszerének kialakításával párhuzamosan szükséges véglegesíteni. - 58 - 8. Pénzügyi Terv Mivel a Nemzeti Fejlesztési Tervre jutó forrásokról nincs még pontos döntés, ezért a regionális operatív program pontos költségvetését sem lehet meghatározni. A pénzügyi tervezést nehezíti továbbá, hogy a M EH Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatala által

készített háttérszámítások sem állnak rendelkezésre, és ezért nem lehet követni pontosan a pénzügyi tervezést érintő egyeztetések eredményeit. A végleges költségvetést az operatív programra rendelkezésre álló keretösszeg alapján lehet majd pontosan elkészíteni. A költségvetés tervezése az elképzelések alapján a regionális fejlesztési tanácsok bevonásával három lépcsőben történik. • A területi kiegyenlítés, és az elmaradottabb régiókban a nagyobb mértékű fejlesztések ösztönzése miatt a 24/2001.-es Ogy határozatban szereplő képlet alapján kerül a ROP-ra jutó forrás a régiók között felosztásra. • A régiónként meghatározott pénzügyi keret a r égiók fejlesztési szükségletei alapján kerül felosztásra az intézkedések között. A regionális fejlesztési tanácsban az önkormányzatok képviselői mellett jelen vannak a legfontosabb minisztériumok képviselői is, akik regionális szinten tudják

képviselni tárcájuk érdekeit. A forrásmegosztásnál figyelembe kell venni azokat az egy-egy ágazati területre vonatkozó általános, minimálisnak tekinthető arányokat, javaslatokat, melyek a Nemzeti Fejlesztési Tervből következnek. • Az intézkedésekre felosztott pénzügyi keret az operatív program pénzügyi tábláiban kerül összesítésre. A régiónként meghatározott forrás indikatív táblázatban kerül összesítésre, ami a program mellékeltét képezheti. A végrehajtásnál törekedni kell majd arra, hogy a régiónként meghatározott költségvetések a támogatások odaítélésekor is érvényesüljenek. Ez utóbbi automatikusan nem következik a program természetéből és szerkezetéből, ezért a regionális támogatási keretek érvényesítésére külön eljárásrendet kell majd kidolgozni. Az alábbiakban a program egy lehetséges költségvetése kerül bemutatásra. - 59 - Lehetséges indikatív pénzügyi táblázat millió EUR

Tagállami Állami részvétel összesen összesen ERFA ESZA EMOGA HOPE összesen 3=4a7 4 5 6 7 8=9a12 2=3+8 215.98 21598 0 0 0 71.99 28797 Közösségi részvétel Prioritás/intézkedés 1. Prioritás: A gazdasági környezet fejlesztése 1.1 intézkedés: Térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése 1.2 intézkedés: Turisztikai vonzerők fejlesztése 1.3 intézkedés: Turisztikai fogadókapacitás javítása 1.4 intézkedés: Turisztikai arculat kialakítása 2. Prioritás: Integrált térség- és településfejlesztés 2.1 intézkedés: Integrált településfejlesztési akciók 2.2 intézkedés: Barnamezős területek újrahasznosítása 2.3 intézkedés: Környezetbarát, hatékony közlekedési rendszerek megteremtése 2.4 intézkedés: Közösségi célú informatikai fejlesztések 2.5 intézkedés: Közösségek energiaellátása és szennyvízkezelése 3. Prioritás: A társadalom megújuló képességének javítása 3.1 intézkedés: A helyi közigazgatás

modernizálása és kapacitásépítése 3.2 intézkedés: Hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának támogatása 3.3 intézkedés: A vállalkozások, munkavállalók alkalmazkodóképességének javítása 3.4 intézkedés: Regionális tudásközpontok kialakítása 3.5 intézkedés: Felsőoktatási infrastruktúra fejlesztése 3.6 intézkedés: Non-profit gazdasági szolgáltatók és együttműködések fejlesztése Technikai segítségnyújtás Összesen 79.42 7942 91.13 9113 30.00 3000 15.43 1543 177.10 17710 61.71 6171 38.57 3857 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 26.47 30.38 10.00 5.14 59.03 20.57 12.86 105.89 121.51 40.00 20.57 236.13 82.28 51.43 23.14 23.14 0 0 0 7.71 30.85 13.88 13.88 0 0 0 4.63 18.51 39.80 39.80 0 0 0 13.27 53.07 125.73 77.14 48.59 0 0 41.91 167.64 11.57 0 11.57 0 0 3.86 15.43 13.88 0 13.88 0 0 4.63 18.51 17.14 6.00 61.71 0 0 61.71 17.14 6.00 0 0 0 0 0 0 0 5.71 2.00 20.57 22.85 8.00 82.28

15.43 1543 12.97 1297 531.78 48319 0 0 48.59 0 0 0 0 0 0 5.14 4.32 177.26 20.57 17.29 709.04 - 60 - 9. EU politikáknak és horizontális elveknek való megfelelés 1. Gazdaságfejlesztés A gazdaságfejlesztés és a ROP összhangjának vizsgálata során figyelembe vett dokumentumok a következők: • A kormány középtávú gazdasági stratégiája • Kis- és középvállalkozások fejlesztésének középtávú stratégiája A kormány által elfogadott középtávú gazdasági stratégia kulcselemei a k örnyezetvédelem, a befektetés-ösztönzés, a foglalkoztatáspolitika és a területfejlesztés, illetve a vidékfejlesztés. A ROP középtávú céljai közül az egyes térségek gazdasági potenciáljának erősítése segíti elő legnagyobb mértékben a középtávú gazdasági stratégiát. Ennek elérése érdekében történik a gazdasági környezet fejlesztése, ami hatásait elsősorban kistérségek és települések megközelíthetőségének

javításán és az integrált térség- és településfejlesztési akciókon keresztül fejti ki. Ennek keretében elsősorban a tudásközpontok megerősítése, a térségi turisztikai kapacitások növelése és a KKV-szféra alkalmazkodó készségének javítása történik. A kis- és középvállalkozások fejlesztésének során a ROP elsősorban a KKV-k együttműködéseinek erősítéséhez járul hozzá a fejlett gazdasági környezet megteremtésével, ami számukra a sikeres üzletvitelhez szükséges információkhoz, továbbá a modern üzleti szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítését jelenti alapvetően non-profit jellegű szolgáltatói szervezetek támogatásán keresztül. Ezeken felül a t ársadalom megújuló képességének támogatásán keresztül a KKV-k alkalmazottaink szakmai ismereteit javító képzési programok is a KKV-fejlesztés gazdasági programját szolgálják. A turizmusfejlesztés hazai kereteit jelenleg a Turisztikai

Célelőirányzat prioritásai adják: kastély és várturizmus, településkép javítás, a lovas, horgász és ökoturizmus, a yachtkikötő-hálózat, az egészségturizmus fejlesztése, valamint egyéb, minőségi (konferencia) turisztikai termékek fejlesztése. A prioritások kiterjednek a turisztikai termékek fejlesztésére, valamint az attrakciókhoz kötődő szolgáltatások fejlesztésére és azok turisztikai marketing tevékenységek fejlesztésére. A fenti célok megvalósítását szolgálja a gazdasági versenyképesség erősítését szolgáló, kiemelt, nemzetközi jelentőségű vonzerők fejlesztése (pl. műemlék jellegű gyógyfürdők, kastélyok állagának megőrzése, élményparkok, látogató központok), a vonzerőkhöz kapcsolódó szálláshelyek, kapacitások és a k apcsolódó szolgáltatások fejlesztése, valamint az o rszágos turisztikai arculat kialakítása. Ezeken túl a r egionális gazdaság sajátosságaira, így a h elyi természeti

értékekre alapozott turisztikai fejlesztések is a fenti prioritások elérését szolgálják. 2. Környezetvédelem Összhangban az EU környezetpolitikájának fejlődésével, a Strukturális Alapok 2000-2006-os programozási időszakra vonatkozó szabályozásában erőteljesebben jelenik meg a környezetvédelmi szempontok érvényesítésének követelménye. Az Amszterdami szerződés 2 cikkelye szerint az Európai Közösségek egyik fő céljává vált a fenntartható fejlődés előmozdítása, melynek érvényesítésének fő eszközeként a környezetpolitika integrációját nevezte meg. - 61 - A 92/43/EGK tanácsi irányelv szerint kialakításra kerülő „Natura 2000” ökológiai hálózat elemei kiemelt védelmet élveznek, a Strukturális Alapokból támogatott intézkedések nem károsíthatják a hálózat elemeit. Fontos még megemlíteni egyes közösségi, ún beruházás igényes („investment heavy”) jogszabályokat, melyek megvalósítása

jelentős beruházási szükségletekkel párosul. Ezek közé tartozik az 1999/31/EK tanácsi irányelv a hulladéklerakókról, a 91/271/EK irányelv a települési szennyvizek tisztításáról, a 98/83/EK irányelv a szolgáltatott ivóvíz minőségéről. Nagyon fontos a végrehajtás során alkalmazandó horizontális jogszabály a 97/11/EK tanácsi irányelv egyes köz és magánberuházás környezetre gyakorolt hatásának felméréséről, ami meghatározza azon beruházások körét, mely csak a környezetvédelmi hatóságok előzetes engedélye esetén kezdhetők meg. Magyarországon a környezetpolitika átfogó megalapozását a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII törvény, illetve a természetvédelemről szóló 1996 évi LIII törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII törvény jelenti A környezetvédelmi célkitűzések megvalósítása szempontjából az elkövetkezendő időszakra vonatkozóan

döntő jelentőségű a környezetvédelmi törvény alapján elkészült 1117/2001. (X 19) kormányhatározat a Nemzeti Környezetvédelmi Program második tervezési időszakára (2003-2008) vonatkozó koncepcióról. A környezetvédelmi törvény mellett a koncepció képezi az alapját az Országgyűlés által elfogadandó idén elkészülő II. Nemzeti Környezetvédelmi Programnak, amelynek része lesz a természetvédelem jövőbeni prioritásait kijelölő Nemzeti Természetvédelmi Alapterv is. A készülő program a hazai tapasztalatokon kívül jelentős mértékben támaszkodik az Európai Közösség Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogramjára, illetve a Göteborgban elfogadott EU Fenntartható Fejlődési Stratégiára és figyelembe veszi a nemzetközi szervezetek (OECD, ENSZ) keretében folyó tervezési, programalkotási folyamatokat. A Regionális Operatív Program elősegíti egyes kiemelt szakterületi programok megvalósítását is. Ezek közül kiemelt a N

emzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program, valamint az Országos Környezeti Kármentesítési Program. Az energetika ágazat környezetterhelésének csökkentését szolgálja a 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési stratégia. A szennyvíz-kezelési programot legnagyobb mértékben az integrált településfejlesztés keretében történő szennyvíz-elhelyezést biztosító akciók szolgálják, míg a k ármentesítés érdekében a barnamezős területek újrahasznosítása történik. Az energetikai rendszerek korszerűsítése ugyancsak az integrált térség és településfejlesztés keretében valósul meg, főleg a megújuló energiaforrások közszférában történő (intézményi hatékonyabb energiagazdálkodás) elterjedésének támogatásával. A fentiek szerint a R OP fontos szerepet játszik a h azai és európai uniós szakpolitikák célkitűzéseinek érvényesülésében. A

meghatározott átfogó cél (a környezet minőségének javítása, fenntartható erőforrás-gazdálkodás) szemlélete tükrözi a fenntartható fejlődés eszméjét. A célok egy része kiemelten foglalkozik a k örnyezeti szempontok betartásával, valamint a f enntartható fejlődés megvalósításának egyik eszközével, az ágazati integrációval. 3. Foglalkoztatáspolitika Az uniós tagállamok a nemzeti foglalkoztatáspolitikák összehangolása érdekében közös foglalkoztatáspolitikai stratégiát fogadtak el, amelynek legfőbb célja a teljes foglalkoztatás megteremtése, a tudásalapú gazdaság által megkövetelt szakképzett és alkalmazkodóképes munkaerő biztosítása, ami hozzájárul a társadalmi kohézió erősítéséhez, valamint a fenntartható - 62 - fejlődés biztosításához. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia részeként a tagállamoknak a Foglalkoztatási Irányvonalak négy pillérére épülő, koherens és átfogó nemzeti

stratégiát kell megfogalmazniuk. A Foglalkoztatási Irányvonalak négy pillére: 1. 2. 3. 4. Foglalkoztathatóság javítása Vállalkozói készségek fejlesztése A vállalkozások és a munkavállalók alkalmazkodóképességének fejlesztése A nők és férfiak esélyegyenlőségének általános érvényesítése. Az uniós irányvonalakat a hazai foglalkoztatáspolitikába átültető nemzeti stratégiában, a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervben, célkitűzésként fogalmazódik meg, hogy a foglalkoztatottak számát 2006-ig 200 ezer fővel kell növelni, a foglalkoztatási rátát pedig 60 százalékra emelni; a gazdasági növekedésnek mindenkihez el kell jutnia, a munkaerőpiacnak mindenki számára nyitottá kell válnia; az oktatási-képzési rendszernek mindenki számára lehetőséget kell adnia, hogy származásától, lakóhelyétől függetlenül javítsa társadalmi helyzetét. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia végrehajtásában való részvétel

előkészítése részeként a magyar kormány az Európai Bizottsággal együtt elkészítette A magyar foglalkoztatás- és munkaerő-piaci politika középtávú prioritásainak közös értékelése című dokumentumot (Foglalkoztatáspolitikai Közös Értékelés), ami 2001 nove mberében került aláírásra. A dokumentum a magyar foglalkoztatáspolitika célkitűzéseit és az azok elérésére tett lépéseket összegzi az alábbi prioritások mentén: • • • • • a foglalkoztatási szint emelése; a munkanélküliség csökkentése; rugalmasabb munkaerőpiac kialakítása; humánerőforrás-fejlesztés; a foglalkoztatáspolitika intézményi és jogi feltételeinek megerősítése. A ROP középtávú céljai közül a foglalkoztatás bővítését szolgálja közvetlenül a társadalom megújuló képességének javítása, ami elsősorban a hátrányos helyzetűek foglalkoztatása és a vállalkozások, illetve a munkavállalók alkalmazkodóképességének

javítása. A ROP közvetett módon is elősegíti a foglalkoztatás bővülését az integrált településfejlesztési akciókon keresztül időszakosan, illetve a turisztikai fejlesztések – főleg alacsonyabb képzettséget igénylő és szezonális jellegű – bővülésével, melyek döntő többsége a vidéki térségekben valósul meg. Ezek mellett a térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése is – az ingázás feltételeinek jobbításán keresztül –hozzájárulhat a magas munkanélküliséggel küzdő térségek, települések társadalmigazdasági viszonyainak javításához. 4. Társadalmi beilleszkedés Az Európai Tanács 2000 decemberi nizzai ülése fogadta el a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem közös célkitűzéseit, majd felhívta a tagállamokat a nemzeti akciótervük kidolgozására Az akciótervek a következő célkitűzések alapján mutatják be az egyes tagállamok szegénységellenes intézkedéseit: 1. a foglalkoztatottság

lehetővé tétele és a forrásokhoz, jogokhoz, javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára; 2. a társadalmi kirekesztődés kockázatának megelőzése; - 63 - 3. a legveszélyeztetettebbek segítése; 4. minden érintett szereplő mozgósítása Magyarországon a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének megteremtése érdekében került kidolgozásra az Országos Fogyatékosügyi Program (l100/1999. (XII 10) OGY határozat) tartalmazza. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998 évi XXVI. törvény alapján kidolgozott és elfogadott program általános célja, a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önrendelkező képességének, önálló életvitelének, a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása. Ennek elősegítése érdekében a program intézkedéseket határoz meg az egészségügy, foglalkoztatás, szociális ellátás, oktatás, képzés, sport,

közművelődés, közlekedés, kommunikáció, településrendezés, településfejlesztés területén. A program stratégiai céljai: • • • • - rehabilitáció elősegítése, - a fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatása, - a fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javítása, - a fogyatékos személyek aktív részvételének elősegítése a társadalom életében. Az 5-600 ezres roma népesség életkörülményeinek javítása társadalmi integrációja érdekében a kormány 1999-ben határozatot fogadott el a cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítására irányuló középtávú intézkedéscsomagról (1047/1999. (V 5) Korm Határozat) Az intézkedéscsomag alábbi területeken tartalmaz intézkedéseket: • • • • • -Oktatás,kultúra -Foglalkoztatás, agrárgazdaság, térségfejlesztés -Szociális, egészségügyi és lakásprogramok

-Diszkrimináció-ellenes programok -Cigánysággal kapcsolatos kommunikáció A ROP elsősorban a társadalom megújuló képességének, a hátrányos helyzetűek (tartós munkanélküliek, romák) szociális gazdaság típusú foglalkoztatásának javításával járulhat hozzá a társadalmi beilleszkedéshez. 5. Oktatáspolitika Magyarország az elmúlt évek során az egész életen át tartó tanulás egyéni és a társadalmi igényekre építő, rugalmas rendszerének kialakítására számos olyan intézkedést hozott, amelyek összhangban állnak az EU vonatkozó dokumentumaival, ugyanakkor ezek nem jelentek meg egy egységes szerkezetű stratégiai dokumentumban. A Regionális Operatív Program az élethosszig tartó tanulás céljának elérését szolgálja a regionális tudásközpontok szakképzési kínálatának bővítése, az oktatás és gazdasági szféra szorosabb együttműködéséből származó közös képzési programok, gyakorlatok támogatása, valamint

ezek – főleg felsőoktatási - infrastrukturális feltételei megteremtése. - 64 - 6. Közlekedés Az Országgyűlés 1996-ban a 68/1996-os számú országgyűlési határozatával fogadta el a magyar közlekedéspolitikát, amelyben öt stratégiai irány fogalmazódik meg: • • • • • Az EU integráció elősegítése, A környező országokkal való együttműködés feltételeinek javítása, Az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének elősegítése, Az emberi élet és környezet védelme, Hatékony, piackonform közlekedés szabályozása. A fejlesztéspolitikában megfogalmazott célkitűzéseket a stratégiai célok foglalják keretbe oly módon, hogy azok a társadalmi, gazdasági kohézió erősítése, a gazdasági versenyképesség javítása, a fenntartható fejlődés és az életminőség javítása célkitűzések megvalósulását is szolgálják. A Regionális Operatív Program az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének

elősegítője, elsősorban a térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztésén keresztül, ami a ROP gazdasági környezet fejlesztése prioritásának megvalósítása érdekében történik. Az integrált térség- és településfejlesztési akciók, mint a környezetbarát és hatékony közlekedési rendszerek fejlesztése ugyancsak az emberi élet és a környezet védelmét szolgálják, de városok és vonzáskörzetük összehangolt közlekedési rendszerének fejlesztésével az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődését segítik elő. 7. Információs társadalom Az információs társadalom kialakulásához, az információs és kommunikációs technológiák fejlesztéséhez járul hozzá a R OP az Internetes hálózatfejlesztésekkel, ezzel támogatva a szélesebb körű hozzáférést, különös tekintettel a kisebb településeken megvalósuló teleházak rendszerére, a kulturális szféra (könyvtárak, színházak) elektronikus fejlesztéseire;

továbbá a helyi közigazgatás modernizálását, innovatívabbá tételét szolgálja az információs és tartalmi szolgáltatások fejlesztése. A fentieken túl a gazdasági környezet megteremtése során eszközölt gazdasági szolgáltatások és együttműködések fejlesztése is, főleg információs rendszerek formájában az információs társadalom kialakulását segíti elő. A fenti célok összhangban vannak a lisszaboni EU Tanács ülés azon kitűzött feladatával, hogy az eEurope 2002 Akcióterv keretén belül gyorsabb, olcsóbb, biztonságosabb hálózatok épüljenek, az Internet használatot minél több területen ösztönözzék. 8. Versenypolitika A Strukturális Alapok szabályozásának (1260/99/EK Tanácsi rendelet) 12. Cikkelye szerint a Strukturális Alapokból finanszírozott beavatkozásoknak összhangban kell lennie a Közösségi jogszabályokkal, ideértve a közbeszerzésre vonatkozó szabályokat is. Az EU-csatlakozással párhuzamosan zajló

jogharmonizációs törekvések célja, hogy az új közbeszerzési törvény megfeleljen az EU versenyszabályainak. A szolgáltatások, az áruk beszerzése és az építési munkákra vonatkozó pályázatok elbírálásának során a versenyszabályok - 65 - érvényesülnek. A nyílt közbeszerzések esetében a h azai és Közösségi nyilvánosság útján biztosítva kell, hogy legyen a lehető legszélesebb verseny a szerződések elnyeréséért. - 66 - 10. Partnerség A Regionális Operatív Program elkészítéséért a kialakított munkamegosztás szerint a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési Hivatala felelős. A tervezés a VÁTI Területfejlesztési Igazgatóságnál létrehozott tervező csoport feladata. A munka minden folyamatába a Regionális Fejlesztési Ügynökségek (RFÜ) tervezői bevonásra kerültek. Az elkészült részanyagok az NFT Regionális Munkacsoport ülésein rendszeresen megvitatásra kerültek a régiók és az

ágazati minisztériumok tervezőivel. A Regionális Operatív Program kapcsán a régiókon belül folytatott egyeztetésekért első sorban a regionális fejlesztési ügynökségek a főfelelősök. 1. A partnerségi egyeztetés célja: • A Regionális Operatív Program tartalmának minél szélesebb körű ismertetése a társadalmi partnerekkel, • A társadalmi partnerek véleményének megismerése a programról, • A vélemények feldolgozásával az operatív program végleges változatának kidolgozása. Az Operatív Program végrehajtásának sikere nagy részben azon múlik, hogy a helyi, regionális, ágazati és társadalmi csoportérdekek a l ehetõ legteljesebb mértékben érvényesüljenek benne, hiszen a s ikeres végrehajtás, a források igénybe vételének kulcsa egyaránt olyan célkitűzések, feladatok és intézkedések kidolgozása, amelyet a különbözõ szereplõk képesek is felhasználni. Alapelvek • koordináció - a társadalmi egyeztetés

koordináltan, a v élemények fogadása meghatározott szempontrendszer szerint, a kialakításában résztvevő összes kormányzati szerv bevonásával, strukturáltan történik • dokumentáció - az egyeztetés lépései, az abban résztvevõ partnerek véleménye dokumentálásra kerül • folyamatosság - az egyeztetés a prioritások kialakításától kezdve a végleges változat megvitatásáig folyamatosan zajlik • visszacsatolás - érdemi dialógus jön létre az észrevételek, javaslatok strukturált feldolgozása és megválaszolása során • transzparencia - a társadalmi egyeztetés az Internet, az írott és elektronikus média bevonásával a lehetõ legnagyobb nyilvánosság mellett zajlik • esélyegyenlõség - az egyeztetés teljes folyamatában érvényesül a nõk és férfiak közötti esélyegyenlõség Ütemezés Az Operatív Program egyeztetése alapvetõen három szakaszra tagolódott. Az elsõ szakaszban az Operatív Program helyzetelemzése,

SWOT elemzése, a második szakaszában a regionális stratégiák kerültek széleskörû egyeztetésre, a harmadik szakaszban pedig maga az operatív program került nyilvános vitára, elsõsorban a l egjelentõsebb szociális, ágazati-szakmai, regionális és civil partner szervezetek körében. - 67 - 2. Az egyeztetés célcsoportjai: • • • • • • • • • • • Országos Területfejlesztési Tanács Regionális Területfejlesztési Tanácsok Regionális Fejlesztési Tanácsok munkacsoportja Országos ernyő szervezetek Megyei Fejlesztési Tanácsok és Önkormányzatok vezetői Kistérségi Társulások vezetői, tagjai Települési Önkormányzatok Regionális gazdasági szervezetek képviselői (munkaadói, munkavállalói szervezetek) Szociális partnerek, érdekképviseleti szervezetek képviselői Regionális szakmai és civil szervezetek képviselői Egyéb partnerek. 3. Az egyeztetés módszerei és eszközei • A Regionális Operatív Programnak,

valamint a vélemények feldolgozására alkalmas, strukturált kérdőív megjelentetése a régiók, az Eufórium és a VÁTI honlapján • E-mailes vagy postai úton történő leveles (direct mail) megkeresés a régió partnerei, valamint az országos ernyőszervezetek és civil szervezetek felé • Egyéb szakértői véleményezés Az országos ernyőszervezetek által megküldött vélemények, valamint egyes régiókban az RFT munkacsoportjai és egyéb regionális partnerségi munkacsoportok 4. Az egyeztetés eseményei • Stratégiai Környezeti Vizsgálat konferencia 2002. szeptember 19 A környezeti ex-ante értékelés folyamatában Szentendrén, a Regionális Környezetvédelmi Központban megrendezett találkozó célja a N emzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjának (NFT-ROP) stratégiai környezeti vizsgálatához (SKV) szükséges tartalmi és módszertani feladatok megvitatása volt. A ROP környezeti szempontú értékelését a

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal, illetve a Regionális Környezetvédelmi Központtal közös együttműködés segíti, a vizsgálat során a nyilvánosság külön hangsúlyt kap. A stratégiai környezeti vizsgálathoz kapcsolódó honlap elérhetősége: www.rechu/rop • Lovasberényi találkozó 2002. október 7-11 A MEH Területfejlesztési Államtitkárság szervezésében került megrendezésre a régiók, megyék, kamarák és a regionális kutató központok részvételével folytatott egyeztetés. • Regionális fórumok, 2002. október 28 – november 08 A fórumokat Regionális Fejlesztési Ügynökségek szervezték a régiókban. A ROP-on túl a 4 ágazati operatív program társadalmi egyeztetését is szolgálták, különös hangsúlyt fektetve a - 68 - Regionális Operatív Programra. A fórumok széles körben kerültek meghirdetésre kistérségek, civil szervezetek, társadalmi partnerek (munkaadók, munkavállalók) bevonásával.

Régió fórum Közép-Magyarországi ROP Régió GVOP, AVOP, Közép-Dunántúli HEFOP, KIOP, ROP Régió GVOP Nyugat-Dunántúli Régió AVOP időpontja 2002. november 8 10 óra helye Budapest, Megyeháza 2002. október 30 10 óra HEF OP KIOP ROP Dél-Dunántúli Régió ROP HEF OP 2002. október 29 10 óra 2002. október 31 10 óra mindegyik fenti időpontban 2002. október 29 2002. október 30 Székesfehérvár, Technika Háza, Zalaegerszeg, ZMKIK Szombathely, TESZÖV Székház Fő tér Győr, Munkaügyi Kp. Szombathely, Megyeháza Infra OP AVOP GVOP Észak-Magyarországi GVOP, AVOP, HEFOP, KIOP, ROP Régió Észak-Alföldi Régió GVOP, AVOP, HEFOP, KIOP, ROP KIOP Dél-Alföldi Régió AVOP Balaton HEF OP GVOP ROP GVOP, AVOP, HEFOP, KIOP, ROP 2002. október29 14 óra 2002. október 30 10 óra 2002. november 4 2002. november 5 2002. november 8 2002. november 6 10 óra 2002. november 4 2002. november 4 2002. november 5 2002. november 6 2002. november 7 mindegyik fenti

időpontban 2002. november 7 10 óra Pécs, Hotel Pátria Dombóvár, Polgármesteri Hivatal Somogyfajsz, KUND-kastély Kaposvári Egyetem Pécs, Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Miskolc, Pannónia Konferencia Terem Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB) székház Békéscsaba - Jókai Színház Hódmezõvásárhely - Fekete Sas Szálló v. Szeged (MTESZ Székház) Szeged - MTESZ Székház Kecskemét - Inkubátorház Siófok, Városháza • 2002. októberében a Regionális Fejlesztési Tanácsok és az Országos Területfejlesztési Tanács napirendi pontként megtárgyalták a Regionális Operatív Program tartalmát. • 2002. november 11-én a Regionális Munkacsoport A Miniszterelnöki Hivatal által szervezett találkozón a régiók, valamint az ágazati operatív programok felelősei vettek részt A találkozó célja az operatív programok közötti végeleges tartalmi lehatárolás volt. - 69 - 5. Az előzetes egyeztetések tapasztalatai (2001 január –

2002 május) A. Helyzetelemzés és SWOT elemzés, a régiók önálló stratégiájának elkészítése 2001 januártól 2001. júniusig, valamint szakmai és társadalmi egyeztetések A tervezés alapvetően a regionális középtávú tervezési dokumentumokon alapszik. A helyzetelemzés, a SWOT elemzés, valamint a régiók önálló stratégiájának kidolgozása főként a régiókban zajlott műhelymunkák formájában. A műhelymunkákon moderátor segítségével a regionális partnerek meghatározták a helyzetelemzés főbb elemeit, sarokpontjait. A tervezést elsősorban a Regionális Fejlesztési Tanács * Bizottságai, a m egyei fejlesztési ügynökségek, megyei jogú városok, kereskedelmi és iparkamarák, agrárkamarák, helyi vállalkozásfejlesztési központok, ipari parkok, inkubátorházak, logisztikai központok, vízügyi igazgatóságok, kistérségek, természetvédelmi felügyelőségek, felsőoktatás képviselői, civil szervezetek. A régiók

elkészítették egységes formában stratégiájukat, amely minden, a régió számára fontos célt és azok eléréséhez szükséges beavatkozási területet tartalmazott. A Regionális Fejlesztési Ügynökségek 2001. j úniusában rövid beszámolót készítettek, a 2001 márciustól-júniusig terjedő időszakra vonatkozóan „a Partnerség érvényesülése az NFT-hez készített regionális anyagok elkészítésében" témához, amely tartalmazza a h elyzetelemzés, SWOT elemzés és a stratégia vonatkozásában regionálisan lefolytatott egyeztetések tapasztalatait. A Nyugat-Dunántúli Régióban a legszélesebb körű bevonással készült és ezáltal legismertebb és elfogadottabb dokumentum a Regionális Fejlesztési Program, amely a 2000-2006. évek közötti időszak fejlesztési célkitűzéseit tartalmazza. A program alapjául az 1998-ban elkészült komplex területfejlesztési koncepció szolgált, amely a hosszú távú (1998-2013) célkitűzéseket

fogalmazta meg. A 2000-2006 közötti időszakra vonatkozóan a régió stratégiai céljainak elérése érdekében a helyzeti adottságokból kiindulva, a regionális fejlesztési program egyeztetéseinek eredményeként négy elkülönített regionális fejlesztési prioritás fogalmazódott meg. Ezen prioritások megvalósítását alapozzák meg továbbá az elkészült 26 operatív program. A Tanács az egyeztetési változatot vitára alkalmasnak találta és 22/2000 (VI. 26) NYDRFT sz határozatában kezdeményezte a kötelező egyeztetési eljárás lefolytatását. A területfejlesztési program mintegy 800 db nyomdai és 300 C D változatban került megküldésre a regionális szereplőknek. A program végleges változatát a Tanács 2001 március 14-i ülésén fogadta el * 8. § (2) A Tanács tagjai a)6 a regionális fejlesztési tanácsok elnökei, b) az országos gazdasági kamarák elnökei, c)7 az Országos Munkaügyi Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának

egy-egy képviselője, d)8 a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a környezetvédelmi, a belügy-, a gazdasági, a közlekedési, hírközlési és vízügyi, az egészségügyi, a szociális és családügyi, az oktatási, a pénzügyminiszter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, valamint a nemzeti kulturális örökség minisztere, e) a főpolgármester vagy képviselője, f) az országos önkormányzati érdekszövetségek közös képviselője tagként, g) az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, h) az ifjúsági és sportminiszter, a külügyminiszter, a PHARE programok koordinálásáért 3felelős miniszter, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke és a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatal elnöke tanácskozási joggal vesznek részt. - 70 - A

Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2001. m ájus 16-i tanácsülésén határozta és fogadta el a régióban alkalmazni kívánt NFT egyeztetési eljárásrendet, mely szerint a Tanács és bizottságai az NFT készítésének időtartama alatti minden egyes ülésen napirendi pontként tárgyalják a tervezési folyamatokkal kapcsolatos teendőket. A regionális munkarészeket az alábbi bontásban tárgyalta a Tanács és Bizottságai: Regionális munkarészek rövid helyzetelemzés + SWOT -nyd 010516 NYDRFT Humánerőforrás Bizottsága NYDRFT Régiószervezési Bizottsága NYDRFT Életminőség Bizottsága NYDRFT Gazdasági és Innovációs Bizottsága NYDRFT rövid helyzetelemzés + SWOT + stratégia - NYDRFT Humánerőforrás Bizottsága nyd NYDRFT Régiószervezési Bizottsága 010703 NYDRFT Életminőség Bizottsága NYDRFT Gazdasági és Innovációs Bizottsága NYDRFT Regionális Operatív Program 1. 01125 NYDRFÜ ROP 2. 020414 NYDRFT Humánerőforrás

Bizottsága NYDRFT Régiószervezési Bizottsága NYDRFT Életminőség Bizottsága NYDRFT Gazdasági és Innovációs Bizottsága NYDRFT A Közép-Dunántúli Régió területfejlesztési programjának (stratégiájának) kidolgozása során a régió mind a 23 kistérségében megrendezésre került egy-egy tájékoztató, egyeztető fórum, illetve külön rendezvény keretében biztosítottak lehetőséget a régióban működő gazdasági kamaráknak és a M TESZ helyi szervezeteinek a p rogrammal kapcsolatos észrevételeik megtételére. A program első, egyeztetési változata 2001. április 23-ra készült el 2001 május 18-án, ugyancsak a KDRFÜ szervezésében került megrendezésre a területfejlesztési program egyeztetési fóruma, melyen 33 szervezet több mint 40 képviselője jelent meg (lásd 1 melléklet). A dokumentum továbbá minden érdeklődő számára elérhető volt a régió honlapján is. A fórumon elhangzott, illetve az írásban beérkezett

vélemények beépítésre kerültek jelen dokumentumba. A KD Régió Területfejlesztési stratégiáját a T anács 2001 május 24-i ülésén a 23/2001 sz határozatával fogadta el. 2001 elején megkezdődött a Nemzeti Fejlesztési Terv összeállítása a minisztériumok valamint a régiók bevonásával. A regionális részben elkészült a K özép-Dunántúli Régió helyzetfeltáró és SWOT elemzése, melyet a Regionális Fejlesztési Tanács a 13/2001 (III.30) számú határozatával el is fogadott. A későbbiekben elkészült és meghatározott stratégiai célok a 22/2001 (V24) számú tanácsi határozattal kerületek elfogadásra. A Dél-Dunántúli Régió komplex fejlesztési programját a Regionális Fejlesztési Tanács 1999. július 29-i ülésén hagyta jóvá. Ez a j óváhagyás amellett, hogy egy hosszú egyeztetési folyamat lezárását jelentette, igen széles konszenzus mellett történt. A jóváhagyást követően kezdődött meg a programdokumentum

országos egyeztetésre való bocsátása. A vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint számos intézmény, szervezet részére került megküldésre az anyag, kérve a szervezetek hozzájáruló véleményezését (összesen 257 intézmény részére postázta az Ügynökség a dokumentumot). A regionális kutatások szellemi bázisának jelenléte a régióban, illetve a korán - 71 - megindult regionális gondolkodás eredménye, hogy az országban először a Dél-Dunántúli Régió tudott elfogadott fejlesztési programot felmutatni. Erre építve indította meg a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a program egyes részterületekkel való kiegészítését, illetve operatív programok készítését. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács az elkészült operatív programdokumentumokat 2000. október 9-i és 2000 december 18-i ülésén vitatta meg, és azokat három kivétellel teljes egészében elfogadta. Az NFT tervezési folyamatához

illeszkedve a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség a meglevő regionális programozási dokumentumok alapján elkészítette a Dél-Dunántúl átfogó helyzetelemzését, SWOT elemzését, a 2 004-2006-os időszakra vonatkozó átfogó stratégiai célrendszerét, valamint e d okumentumok alapján meghatározta a D él-Dunántúl 2004-2006-os időszakra vonatkozó átfogó fejlesztési stratégiáját. Ebben nem csak a ROP-ban, hanem a többi szektoriális operatív programban szereplő intézkedésekhez kapcsolódó fejlesztések is megjelennek. Az Észak-Magyarországi Régióban az Átfogó Fejlesztési Terv, valamint az Előzetes Nemzeti Fejlesztési Terv regionális fejezetének készítése során egyértelművé vált, hogy az egyes témák kidolgozása nem lehetséges olyan komoly szakértői hálózat kialakítása és bevonása nélkül, amely biztosítja az anyagok szakmai alátámasztását és egyben mindhárom megye szakértőit reprezentálja. A

szakértők a Magyar Tudományos Akadémia regionális kirendeltsége segítségével lettek kiválasztva a beérkező szakmai pályázataik alapján. Ennek értelmében az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács 2000. december 15-i ülésén megtárgyalta és 52/2000. (XII15) ÉMRFT sz határozatával elfogadta a szakértőkkel szemben támasztott követelményeket. Így a továbbiakban a szakértők szakmai véleménye szintén beépült az egyes tervezési anyagokba. A ROP tervezése során első ütemben a régió helyzetfeltáró elemzése készült el. A helyzetelemzésben beépítésre került az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács által létrehozott Ad Hoc Bizottság (tagjai képviselik a régiót alkotó három megye társadalmi szervezeteit) szakmai véleménye, javaslata is. A regionális SWOT elemzés és stratégia kialakításaa 2001. május 17-én megrendezésre került műhelyfoglalkozás keretében valósult meg A workshop kiinduló

dokumentumát a 2000 m ájusában készült az Észak-Magyarországi Régió Fejlesztési Tervében lévő leíró helyzetelemzés összefoglalója és a Phare 2000 Tervdokumentum SWOT analízise alkotta. A műhelyfoglalkozáson résztvevő regionális társadalmi szervezetek képviselői (Kereskedelmi-, Ipar- és Agrárkamarák, Megyei Jogú Városok Polgármesteri Hivatala, Statisztikai Kistérségek, Egyetemek, Főiskolák, Megyei Fejlesztési Ügynökségek, Munkaügyi Központok) partnerségben alkották meg a régió SWOT elemzését és jelölték ki a s tratégiai célokat, melyek beépítésre kerültek az Észak-Magyarországi Régió stratégiájának tervezetébe. Az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség 2001 májusától szakmai munkamegbeszéléseket szervezett a régióban lévő kistérségi társulásokkal. Ennek célja volt többek kötött, a Nemzeti Fejlesztési Terv aktuális munkálatainak megbeszélése, a további közös munka

egyeztetése. A megbeszélés-sorozat bevezetőjeként az ügynökség egyeztető munkamegbeszélést tartott a kistérségi önkormányzati társulások vezetőivel. A kistérségeknél lefolytatott megbeszélések során az ügynökség igyekezett felkutatni azokat a meglévő, ill. tervezett projekteket és fejlesztési dokumentumokat, amelyek illeszthetőek a Nemzeti Fejlesztési Tervhez. A találkozók alkalmával levonható következtetés volt, hogy a társulások sok esetben csekély tervezői és egyéb humán kapacitással rendelkeznek. - 72 - Észak-Alföldi Régió A 2001. márciusában megkezdődő NFT egyeztetés kapcsán 2001 első felében több előadásra, konferenciára került sor, melyeknek az volt a cél ja, hogy megismertesse a régióban együttműködő partnerekkel az induló tervezési folyamat célját, menetét, lényegét. 2001. május 10-11-14-én Debrecenben, az elsősorban kistérségeknek szervezett rendezvénysorozaton sor került az

Észak-Alföldi Régió helyzetelemzésének és SWOT elemzésének megvitatására, a stratégia és az elérendő célok meghatározására. Az elhangzott vélemények szerint többek között erősíteni kell a gazdasági adottságok megfelelőbb kihasználását, fejleszteni kell a turizmust, a gazdasági és informatikai infrastruktúrát, a marketing tevékenységeket. Nagyobb odafigyelést igényel a hátrányos helyzetűek társadalmi integrációja, valamint szükség lenne a mezőgazdaság több szempontú fejlesztésére. Az itt elhangzott vélemények ugyan bekerültek a Regionális Operatív Programba, de nem mindig olyan hangsúllyal, ahogy azt a partnerek szerették volna, ugyanakkor tudomásul vették a tervezés szabta korlátokat is. A Dél-Alföldi Régióban 2000-től elindult a megyei DARFT irodák és a partnerségi alapon szerveződött kilenc tematikus programcentrum működése, amelyek a decentralizációs munkamegosztás és a partnerség jegyében kerültek

megszervezésre, ezáltal felgyorsult a döntéselőkészítéshez és végrehajtáshoz szükséges információáramlás. Ezek a programcentrumok konzorciumaikban a régió szakmai szervezeteit - összességében több mint 100 s zervezetet tömörítenek. A Nemzeti Fejlesztési Terv előzetes véleményezését, a ROP-hoz kapcsolódó projektgyűjtést a Regionális Ügynökség koordinálásával elsősorban ezek a szakmai szervezetek végezték. Az egyeztetés folyamatában néhányszor problémaként merült fel, hogy a régió szűk határidőt kapott a szakmai anyagok véleményezésére, ezáltal az elvégzett munka hatékonysága nem mindig érte el a megkívánt szintet. A Közép-Magyarországi Régióban a hivatalos egyeztetésen kívül (Stratégiai és Tervezési Bizottság, Regionális Fejlesztési Tanács) a régió honlapja biztosított lehetőséget az egyeztetésre. Az egyeztetés során 3 partnerségi fórum megrendezésére került sor, melyen a t elepülési

főépítészek, kistérségi menedzserek és a régióban érintett szakemberek (kamarák, munkaügyi központok, vállalkozásfejlesztési alapítványok stb. képviselői) vettek részt A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. a Nemzeti Fejlesztési Terv készítése egyes szakaszaiban a következõ egyeztetõ megbeszéléseket és tanácskozásokat tartotta: 2002. áprilisában Siófokon, a siófoki Önkormányzat nagytermében megtartott tanácskozáson az NFT elkészült fejezetei ismertetésre kerültek. A részt vevõk tájékoztatást kaptak az EU Strukturális Alapjainak elnyerési lehetõségeirõl is. A projektgyûjtés rendkívüli fontosságát mindkét elõadó hangsúlyozta. A tanácskozás a KEZDET projektgyûjtõ adatbázis megismerésével fejezõdött be. A partnerek kb ez évtõl érzékelik a projektgyûjtés és fejlesztés fontosságát B. A Regionális Operatív Program stratégia kidolgozása és egyeztetése 2001 augusztustól 2002.

májusig A stratégia kialakításánál elsősorban a régiók középtávú stratégiái és az Országos Területfejlesztési Koncepció szolgáltak alapként. Ezen dokumentumok alapján kerültek kialakításra a fejlesztési célok és a lehetséges beavatkozási területek. Az anyag különös jelentősége, hogy azokat a fejlesztési területeket tartalmazta, amelyek az ágazati operatív programok tartalmi egyeztetésében a lehatárolások alapját képezte. - 73 - 2002. február 12-én az FVM által szervezett egyeztető fórum lehetőséget biztosított a véglegesítés előtt álló helyzetértékelési fejezet és a SWOT elemzés, valamint a ROP stratégiai célrendszerének az országos szintű társadalmi partnerekkel való megvitatására. A fórumon a társadalom legszélesebb rétegei és a tudományos élet képviselői, kutatók (Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutató Központ), önkormányzatok, a civil szervezetek (pl. Levegő Munkacsoport) és az

érdekképviseleti szervek voltak hivatalosak. 2002. februári partnerségi egyeztetést követően az Európa-2000 Alapítvány részvételével internetes oldalán on-line partnerségi fórum jött létre, ahol az NFT Regionális Stratégia Területfejlesztési Operatív Programjának társadalmi egyeztetése lehetővé vált. Ezen túl az Eufórium projekt keretében, szakmai és társadalmi szervezetek részvételével regionális vitafórumok szervezésére került sor, 2002. március 1-én Miskolcon, március 7-én Kecskeméten, március 21-én Debrecenben és április 4-én Győrött. A kerekasztal beszélgetéseken megfogalmazott kérdések, gondolatok, javaslatok összegzésével és közreadásával egy szélesebb körű párbeszéd, véleménycsere kialakulására adott alkalmat. Mindeközben a regionális fejlesztési ügynökségek (RFÜ) műhelymunkák keretében egyeztették társadalmi partnerekkel az elkészült dokumentumot. A megbeszélésekről jegyzőkönyvek

készültek, amelyekben foglalt vélemények beépítésre kerültek a dokumentumba. A regionális egyeztetések mellett a R FÜ-k egy aktív projektötlet-gyűjtési folyamatot indítottak el, amelynek célja volt, hogy a helyi igények felmérésén keresztül a ROP tartalmát megalapozza. A Nyugat-Dunántúli Régióban a Nemzeti Fejlesztési Terv készítésében való aktív regionális részvétel biztosítása kiemelt célja a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsnak. Ennek érdekében el kívánja érni, hogy az egyes ágazati részfejezetekben megjelenő regionális érdekek képviselete során a leghatékonyabban jelenjen meg az egyeztetési eljárás folyamán megszólított szakértői bázis véleménye. Eszközéül rendeli mindazokat a kommunikációs és partnerségi csatornákat, mellyel operatívan hozzá tud járulni az NFT tervezési folyamatához. A Regionális Operatív Program társadalmi kommunikációját az Ügynökség azon szakmai

észrevételek mentén végezte, melyek az ágazati operatív programok alapján már rendelkezésre álltak, mint tervezést támogató információk. A Regionális Operatív Program kapcsán mintegy 75 (a tanácsé és további tagjai) külső szakértő lett megszólítva, valamint a tanács regionális bizottságai min tegy 60 partner - kaptak felkérést a N yugat-Dunántúli Régióra vonatkozó részfejezetek pontosítására. A regionális valamint az ágazati programokban a régióra vonatkozó tartalmi átfedéseket kiküszöbölő tervezési részfolyamatok eredményes lezárására az Ügynökség október végén regionális szakmai fórumokat szervezett. A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és Ügynökség kiemelt feladatának tekinti a régió igényeinek, megoldásra váró feladatainak „bottom-up” rendszerű feltérképezését, megismerését. Ez egyfelől a készülő tervdokumentumok, így a készülő Nemzeti Fejlesztési Terv részanyagainak

regionális tudatosítását és véleményezését, másfelől egy olyan indikatív projektlista, projekt adatbázis készítését jelenti, amely a 2004-2006 (2008) közötti periódust tekintve a regionális döntéshozók által tudomásul vett és elfogadott információkkal rendelkezik a régió konkrét, projektekben megtestesülő szükségleteiről. A feladat kettőssége révén mérhető haszon egyértelmű, hiszen a projekt adatbázis segíti a régióba érkező támogatásokat megalapozó tervdokumentumok pontosítását, forrásszükségletének meghatározását és a p ályázati kiírások alapjául szolgáló „intézkedések” közötti rangsorolás kialakítását. - 74 - Az NFT, mint tervdokumentum regionális beltartalmi egyeztetésének és a projektlistának, azaz a „project pipeline” intézkedésekhez igazodó magvának összeállítása olyan tájékoztató körút eredményeként vált lehetővé, melyen a kistérségek térségfejlesztésben

érintett képviselői vettek részt. 2002 május eleje és június vége közötti időszakban látogatásokat szerveztünk a Régió valamennyi kistérségében. A Dél-Dunántúli Régióban ágazati SWOT-napok és 5 r egionális szakmai nap (RPP, RIS, turisztikai, környezetvédelmi, kistérségi szakmai fórum) zajlott le 2002. tavaszától kezdve Ekkor indult el több mint 800 szervezet bevonásával a projektgyűjtés, továbbá a kistérségi programfeldolgozás is. Ez a munka alapozta meg a Dél-Dunántúli Regionális Operatív Program tartalmát, és segített a régiós köztudatba ültetni a Nemzeti Fejlesztési Terv fogalmát. 2002. október 28 és november 8 között az Ügynökség szervezésében, illetve közreműködésével minden egyes operatív program vonatkozásában regionális szakmai munkacsoport megbeszélések és szakmai konferenciák megrendezésére került sor. (Az ágazati operatív programok esetében a s zakmai konferenciák megrendezésére

dél-dunántúli regionális szakmai partnerszervezetekkel közös szervezésben került sor.) A konferenciákon és a m egbeszéléseken mód nyílt az egyes operatív programok tartalmi elemeinek megvitatására, módosító javaslatok megfogalmazására. A munkacsoport megbeszélések és konferenciák során elhangzottakról és a megfogalmazott javaslatokról az Ügynökség emlékeztetőket készített. Az Észak-Magyarországi Régióban a Regionális Felkészítő Program (RPP) keretén belül különböző témakörönként kilenc partnerségi csoport alakult. A partnerségi csoport tagjainak száma jelenleg 170 fő, ennek 71%-a férfi, 29%-a nő. A partnerségi csoporttalálkozók alkalmával megbeszélésre kerültek a Nemzeti Fejlesztési Terv aktuális munkái, ill. a Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó feladatok. A partnerségi csoportok tagjai folyamatos tájékoztatást kaptak az Ügynökségtől és lehetőségük nyílt az elkészült tervdokumentumok

véleményezésére. Az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség honlapján (www.nordahu) a p artnerek kapcsolatban állnak egymással és lehetőségük nyílik –minden honlap-látogatóval együtt- az anyagok véleményezésére. Ebben az időszakban az Észak-Alföldi Régióban megtorpant a tervezés folyamata, jelentősebb előrelépés nem történt. Ugyanakkor kistérségi fórumok, egyeztetések, előadások a Régió különböző területein folytak, de lényegi véleményezésre nem került sor. 2002. márciusában megrendezésre került egy nagy regionális konferencia az egész régió gazdasági és civil szervezetei, térségmenedzserei, önkormányzatai, továbbá természetvédők és egyéb partnerek számára. Ezekre a rendezvényekre az arra illetékes országos szintű szervektől érkeztek előadók, akik ismertették a t ervezés állását. A konferencia hozzászólói felismerték a tervezés fontosságát, ugyanakkor kritikával illették

a szűk időkorlátokat és a pénzügyi lehetőségek tisztázatlanságát. A Dél-Alföldi Régióban az egyeztetés menete a R egionális Operatív Program stratégiájának kapcsán sem változott. A három megyei iroda és a programcentrumok szakemberei a Regionális Ügynökség koordinálása mellett készítették a véleményezéseket. Emellett a Regionális Operatív Program éppen aktuális formája a központi tervező szakemberek közreműködésével számos fórumon bemutatásra került. Sajnos azonban továbbra is problémát jelentett a véleményezésre kapott határidők rövidsége. A Közép-Magyarországi Régióban a stratégia kialakítása során a régió Stratégiai Terve szolgált alapul, melyet a R egionális Fejlesztési Tanács 2002. szeptemberi ülésén fogadott el végleges - 75 - változatban. A stratégia készítése során folyamatos konzultációra került sor a Tanács tagjaival, a kistérségi társulások elnökeivel,

térségmenedzsereivel, ágazati és területfejlesztési szakértőkkel. A honlap mellett az elindult hírújság is felületet biztosított az egyeztetésnek. Ezen kívül négy workshop került megrendezésre, melyen közéleti értelmiségiek, kistérségi társulások vezetői, főépítészek, területfejlesztési és ágazati szakértők vettek részt. A Balatoni Integrációs Kht. messzemenõen bevonta az NFT ROP készítése során partnereit, szakértõit, a régió önkormányzatait, a kistérségi társulásokat, a vállalkozókat és a civileket. Mindezek együttesen a Balaton Stratégiai Programjával összhangban célozták meg a Balaton ROP-ban való megjelenését. Az egyeztetések és a ROP elkészítése során az a cél fogalmazódott meg, hogy a Balaton Régió, mint a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet önálló fejezetként jelenjen meg, (egyebekben ezeket alátámasztják a Balatonnal kapcsolatos dokumentumok is). 6. Az egyeztetések eredményei, tapasztalatai

(2002 június – 2002 december) Nyugat-Dunántúli Régió Az írásos egyeztetés, valamint a regionális fórumok alapján a beérkező vélemények bővíteni szeretnék a ROP tartalmát, miután nem véglegesek az ágazati operatív programok, így az azokra való hivatkozást nehezen tudták értelmezni a véleményezésben résztvevők. A kb 30%-nyi nő és 70 %-nyi férfi arány az egyeztetéseken átlagosnak mondható, azonban nem reprezentálja a régió lakosságát. A beérkező vélemények leginkább a közlekedési rész kiegészítését kérték az észak-déli közlekedési tengellyel, valamint a régió gazdasági életében oly jellemző klaszterek működésének támogatását kívánták erősíteni. A Nyugat-dunántúli Felsőoktatási Fórum hangsúlyozottan kérte, hogy a felsőoktatási infrastruktúra fejlesztése a Humánerőforrás Fejlesztési OP-ban jelenjen meg. Közép-Dunántúli Régió Az egyeztetések során a jelenlévők gondjaikat,

lehetőségeiket és reményeiket egyaránt feltárták, melyek közül a leggyakoribb észrevételek a következők: • A kistérségi identitás-tudat pozitívan értékelhető formálódása mellett nehezen valósítható meg a kistérségek közötti, regionális hatókörű együttműködés, kevés az integrált, nagyobb térségre kiható projektötlet. Különösen a hátrányos helyzetű térségekből érkezett kevés, a térség fejlődésére is kiható projekt. • A kistérségek szereplőinél negatív hatást váltott ki néhány előcsatlakozási program eddigi eredménytelensége. A kapcsolódó képzésre, projektötletek összeállítására fordított időt sokan elveszettnek ítélik meg, mely negatív hatás sajnos érződött a tervezett programok (Phare, NFT) fogadtatásán. • Külön ki kell hangsúlyozni a kistérségi menedzserek munkáját, mely döntő jelentőségű. Jól ismerik a kistérséget, a beérkező ötletek, elképzelések első szűrését

végzik, nagymértékben segítve a Tanács és az Ügynökség munkáját. - 76 - • Örömmel tapasztaltuk, hogy széles körben igényként merült fel a folyamatos tájékoztatás szükségessége és - a projekt-generáláshoz elengedhetetlen - előkészítést, tervezést támogató pályázati lehetőségek szélesítése. A tervdokumentum folyamatos értékelése és a projektjavaslatok érdemi fejlesztése érdekében az egyeztető/menedzsment szervezet – azaz a KDRFÜ Kht. - és a projektgazdák között elengedhetetlen a folyamatos párbeszéd kialakítása. A befogadott projektjavaslatok gondozása a menedzsment szervezet és partnerei számára mindennapos tevékenységgé váljék. Az egyeztetés melletti projektgenerálás projektgyűjtő kérdőívének kitöltési tapasztalatai számos, figyelemfelkeltő tényt vetettek fel. A kérdések a projektgazdák számára újszerű vonásokat tartalmaztak - tervekkel való ellátottság, pontos pénzügyi háttér

bemutatása, időbeli ütemezés, partnerek közötti feladatmegosztás -, a m egkérdezettek túlságosan bonyolultnak, összetettnek ítélték a kérdőívet. A javaslatok megfelelő szintű projektté fejlesztése megoldhatóvá válik Észak-Magyarországi Régió A Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiája 2002. október elején került széles körben egyeztetésre A 2002. október 1-én megtartott Gesztori Találkozón az ügynökség munkatársa személyesen is felhívta a Partnerségi Csoportok gesztorainak figyelmét a Nemzeti Fejlesztési Terv társadalmi egyeztetési folyamatának fontosságára, ismertette az NFT szerkezetét, és kérte segítő közreműködésüket a Partnerségi Csoportok soron kívüli ülésein a stratégia véleményezésére. Az egyeztetésben részt vettek a k istérségi társulások (beleértve a kistérség települési önkormányzatait és azok partnereit), a M egyei Területfejlesztési Ügynökségek, és Tanácsok. Továbbá felkértük a

Megyei Önkormányzatok elnökeit, valamint az Észak-Magyarországi Régió 3 megyei jogú városának polgármestereit, hogy az önkormányzatok, illetve a városok nevében véleményezzék a Nemzeti Fejlesztési Terv Stratégiáját. Az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség 2002. nov ember 6-án egyeztető fórumot szervezett az egyes operatív programokra vonatkozóan. A meghívottak körét a régió fejlesztésében kulcsszerepet játszó intézmények, szervezetek képviselői alkották. A résztvevők 67%-a férfi, 33%-a pedig nő volt. A szekcióüléseken lehetőség nyílt az operatív programok témakörönkénti (humánerőforrás fejlesztés, agrár- és vidékfejlesztés, gazdaságfejlesztés, infrastruktúrafejlesztés) megvitatására. A Regionális Operatív Program mindegyik szekcióülésen megvitatásra került. A jelenlévők az operatív programokat az Ügynökség honlapjáról tölthették le és azokkal kapcsolatos véleményüket

elektronikus, ill. egyéb úton jutathatták vissza Az ÉszakMagyarországi Regionális Tanács által elfogadott szakértői kör tagjai szintén elküldték szakmai véleményüket az operatív programokra vonatkozóan. Dél-Dunántúli Régió A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. az NFT ROP egyeztetésére a DélDunántúli Régióban október 29-én Pécsett konferenciát és azt megelőzően 28-án ugyanott munkacsoportülést rendezett. A régió tájékoztatásához a postai utat, a honlapunk és az e-mail segítségét, továbbá a partner médiát (megyei újságokat, helyi rádiókat) vette igénybe. A külön az erre a célra létrehozott e-mail címre érkezett, illetve a m unkacsoport ülésen és konferencián begyűjtött véleményeket a DDRFÜ folyamatosan megválaszolta, feldolgozta és továbbította a felelős szervezetek felé. Ugyanígy tett a korábban elindított projektgyűjtés és kistérségi programfeldolgozás során beérkezett

anyagokkal is. Általánosságban elmondható, hogy az - 77 - érdeklődés a Dél-Dunántúli Régióban széleskörű volt, amit elsősorban a konferencia közel 100 fős létszáma, illetve a honlapukról történő letöltések magas száma jelzett. Sokan beérték az anyag megismerésével, a véleményezők viszont többségükben a konferencián is részt vettek, hogy széles nyilvánosság előtt mondhassák el álláspontjukat. Észak-Alföldi Régió A 2002. j úniustól 2002 de cemberéig tartó időszakban az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség számos rendezvényen adott tájékoztatást a N emzeti Fejlesztési Terv és a ROP tervezésének állásáról, illetve előrehaladásáról. Ezek közül a legjelentősebb az NFT Operatív Programjainak – elsősorban a Regionális Operatív Programnak - társadalmi egyeztetéséről szóló 2002. november 4-i rendezvény volt, amelyre a régió területfejlesztésében érdekelt valamennyi meghatározó

szervezete meghívást kapott és jórészt részt is vett. A ROP véleményezésére minden OP egyeztetésen sor került, alapvető kritika nem fogalmazódott meg, mindössze kisebb kiegészítések érkeztek hozzá. Dél-Alföldi Régió Az idei év második felében történt egyeztetések menetét erősen befolyásolták a Regionális Operatív Program szerkezetével kapcsolatos bizonytalanságok. A régióban az egyeztetés folyamata részben a megszokott formában zajlott, tehát a régió irodák és a programcentrumok szakmai közreműködésével, részben a széleskörű partnerség keretében az Operatív Program nagyobb nyilvánosság elé került. A szerkezetbeli változtatások miatt, szerencsétlen módon a régió által az Operatív Programhoz készített fejlesztési elképzelések egy része éppen a széleskörű társadalmi egyeztetés előtt vesztette el érvényességét. Így megkérdőjeleződik a társadalmi egyeztetés hatékonysága is.

Közép-Magyarországi Régió A régióban öt konferencia megrendezésére került sor az öt operatív programhoz kapcsolódóan. A konferenciákat 2002. n ovember 6-7-8-án rendezték meg Pest Megye Önkormányzatának épületében (Budapest, V. kerület, Városház u 7) Az egyes konferenciákon előadóként vettek részt a tervező minisztériumok munkatársai. A konferenciák mellett szélesebb körben is lehetővé tették az operatív programok véleményezését a regionális szereplők számára honlapuk segítségével. A lehetőséget partnereink számára e-mailben, illetve faxon jelezték. Az így beérkezett véleményeket strukturált formában eljuttatták a tervezők számára. Az egyeztetetés a régióban tevékenykedő mintegy 400 szervezet bevonásával történt. Az egyeztetések során a résztvevők többsége a regionális beosztású ROP mellett foglalt állást, szerették volna az intézkedések körének tágítását, valamint a ROP szerepének

hangsúlyosabbá tételét az NFT-n belül. A lefolytatott konzultációk, egyeztetések lehetőséget teremtettek egy széles körben ismert és támogatott operatív program kidolgozására. A tapasztalatok szerint ezen túlmenően más előnyök is származtak az egyeztetésekből: egyrészt széles körben sikerült megismertetni az uniós programozás alapelveit és a tervkészítés folyamatát a régióban található releváns szervezetekkel, másrészt kialakult az együttműködés rendszere. - 78 - Balaton Régió 2002. június 3-án, majd október 1-én és november 7-én folytatták le a Balaton Régióban az NFT stratégiájának, valamint az elkészült ágazati fejezeteknek társadalmi egyeztetõ tanácskozásait. Helyszínek: Keszthely, Gyenesdiás, Révfülöp, Siófok voltak) Az egyeztetések eredményeképpen a Balaton Fejlesztési Tanács állást foglalt az NFT stratégiájának társadalmi egyeztetésérõl: • Javasolta, hogy a Balaton Régió (Balaton

Kiemelt Üdülõkörzet) kellõ hangsúllyal éstartalommal önállóan jelenjen meg , tükrözve a régió sajátosságait. • Balaton Fõ célkitûzéseit a következõkben fogalmazta meg: "Több lábon álló önálló régió". Két fõ prioritásban kíván jelen lenni: • "a települési életminõség javítása" - a Balaton, mint környezeti érték megóvása (települési és vizi környezet, környezetbarát technológiák) • "a regionális versenyképesség erõsítése" – a gazdasági szerkezetváltást elõsegítõ fejlesztések támogatása - 79 - 7. Az egyeztetés során beérkezett partnerjavaslatok összefoglaló értékelése A ROP társadalmi egyeztetésén elhangzott legfontosabb megjegyzések A Regionális Operatív Program (ROP) társadalmi partnerekkel folytatott egyeztetése az elmúlt hetekben zajlott és november közepén lezárult. November 15-én sor került az EU partnerekkel történő konzultációra és

lezárás előtti szakaszba jutottak az ágazati tervező partnerekkel folytatott tárgyalások is. Az egyeztetések tapasztalatait és eredményeit feltétlenül figyelembe kell venni a program továbbfejlesztésénél. Mindezek az egyeztetések számos új szempontot hoztak felszínre, melyek a p rogram végleges jóváhagyásához hasonlóan politikai szintű döntésekkel legitimizálhatók. A Program továbbfejlesztése érdekében az alábbiakban kerülnek összefoglalásra azok a legfontosabb szempontok, megállapítások, melyek jelentősen befolyásolhatják a Program végleges kialakítását. A társadalmi partnerekkel folytatott megbeszéléseken számos konkrét javaslat került megfogalmazásra, melyek átfogóan a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) tartalmát érintik, tervezési módszertani kérdésekre, valamint a ROP tartalmára vonatkoznak. A ROP továbbfejlesztésénél az alábbi javaslatok beépítését lehet figyelembe venni: • A gazdaságfejlesztést

közvetlenül szolgáló alacsonyabb rendű úthálózat fejlesztések mellett a kistelepüléseket összekötő mellékúthálózat fejlesztések, • A kistelepülések tömegközlekedési rendszerekbe való fokozottabb bekapcsolására vonatkozó intézkedések, • A természet- és környezetvédelmi szempontok kiemelt kezelése, különösen a környezetileg érzékeny térségekben, Balaton térségében, a Nemzeti Parkok területén, • A leromlott státuszú területek, különösen a panellakótelepek szociális és építészeti szempontú revitalizációjára vonatkozó javaslatok, • A civil szféra megerősítése és bevonása a fejlesztési programok kidolgozásába és megvalósításába, valamint ehhez kapcsolódóan az EU csatlakozásból következő ismeretek megszerzésére vonatkozó programok támogatása az önkormányzatok, a vállalkozások és a civil szervezetek felkészítése érdekében, • A hozzászólókEgyértelmű és világos kommunikációt

igényelnek a NFT és így az egyes OP-k szerepéről, súlyáról, jelentőségéről, korlátairól stb. a fejlesztési politikákban, • A régiók fontosnak vélik a regionális fejlesztési ügynökségek, illetve a regionális intézmények szerepét és integrálásukat a végrehajtás rendszerébe • A partnerek hiányolták a megyei területfejlesztési tanácsok, önkormányzatok, illetve szervezetek bevonását a tervezési/egyeztetési folyamatba, nem látják a megyei intézmények helyét és szerepét a folyamatban; • A Balaton régió különálló intézkedései megjelenésének problematikáját a t ervezési statisztikai régiók kiemelték, annak pénzügyi, szervezeti, intézkedési vonatkozásaival együtt; A regionális program tartalmát tekintve felmerült az épített környezet hangsúlyosabb kezelésének, illetve a nagyléptékű környezetvédelmi jellegű fejlesztéseknek (pl. vízbázisok, nagy tavak vízminőségének védelme), valamint az

egészségügyi fejlesztések ágazati programban való kezelésnek az igénye. Javasolt még, hogy a regionális tudásközpontokhoz kapcsolódó programok - 80 - együtt jelenjenek meg az infrastrukturális beruházásokkal, ami jelenleg a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programban vannak. Több régióban felmerült az operatív programok közti szinergikus kapcsolatok bemutatásnak igénye, ami ugyan alapvetően a Nemzeti Fejlesztési Terv feladata, de régiónkénti alapon a regionális programban is bemutatásra kerülhet. Javasolt továbbá a Strukturális Alapokból származó források tervezett elosztási rendszerének részletesebb indoklása, valamint szükséges a még hiányzó fejezetek, különösen a v égrehajtás intézményrendszerére vonatkozó leírás elkészítése. Ugyanakkor sok javaslat olyan fejlesztési területeknek a ROP-ban való megjelenítését kérte, melyek más, ágazati jellegű programba valók, illetve tisztán nemzeti forrásokból

lehetne megvalósítani. Ilyen fejlesztési igények az országos főközlekedési utak és a vasút fejlesztése, a jelenleginél lényegesen több regionális repülőtér megjelenítése, a kórházfejlesztések stb. A régiók legrelevánsabb észrevételeinek összefoglalása A Nyugat-Dunántúli Régióban külön megjelent vélemények: • Nem találják kellő mélységben megalapozottnak a tervezési folyamatot, a kiválasztott beavatkozási területeket; • Hiányolták a mellékút hálózat helyét és a hozzá rendelt kellő nagyságrendű forrást, csakúgy, mint a régió észak-déli összeköttetésének megoldására vonatkozó utalásokat; • „Hogyan biztosítható az eg yes OP-kban megvalósított fejlesztések közötti szinergia, vagyis hogy koordinálhatóak a több forrásból megvalósuló komplex, egymásra épülő fejlesztések?” Közép-Dunántúli Régió külön megjelent vélemények • Hátrányos, – figyelembe véve az ágazati OP-kban

foglaltakat – hogy számos, nagy jelentőségű és magas megvalósítási költségű, de országos jelentőséggel bíró fejlesztést a régiókra hárít, így a források ismeretében kétséges a megvalósíthatóság (pl. vízbázisok védelme, természeti emlékek, egyedi tájértékek megóvása, fenntartása, nagy tavak vízminősége, szociális ellátórendszer kiépítése, egészségügyi alapellátás infrastrukturális és tárgyi feltételeinek javítása). Mindezek megvalósításához a régiók nem rendelkeznek megfelelő anyagi forrásokkal. • Az egészségügyi alapellátás javítása nem helyi érdek, szinte egységesen az egész országra kiterjedően javításra szorul, ezért az ágazati OP-ban való szerepeltetése lenne indokolt. Dél-Dunántúli Régióban külön megjelent vélemények • A Dél-Dunántúl munkanélküliségi rátájának, a gazdasági aktivitásnak hangsúlyosabb megjelenítése a ROP-ban. A Dél-Dunántúl gazdasági aktivitása

és munkanélküliségi helyzete az ország leghátrányosabb Észak-Magyarországi Régiójáéval egyezik meg, ezért különösen indokolt ezen állapot kezelése. • A településszerkezet vonatkozásában fontos megjegyezni, hogy - főleg Baranya megyében - kiemelkedően magas az aprófalvak aránya. - 81 - • A helyzetelemzést követő, az országon belüli területi különbségeket részletező, összefoglaló anyagrészben szükséges megjeleníteni az alacsony gazdasági aktivitás problémáját, a tartós munkanélküliek magas arányát is szükséges kiemelni. Az ország legelmaradottabb régióinak pontos megfogalmazásaként az Észak-Magyarország és Észak-Alföld helyett a 3 ke let-magyarországi régió és a Dél-dunántúli Régió megfogalmazást indokolt alkalmazni. • A régiónkénti azonos részletezettségű SWOT anyagok kerüljenek beépítésre. • A 24/2001. (IV20) OGY határozatra történő hivatkozás kerüljön eltörlésre • A

dél-dunántúli stratégia utolsó bekezdésében, az ágazati OP-k keretén belül megvalósítandó elemek közé szükséges felvenni a tudásalapú innováció fejlesztését, továbbá a képzés és kutatási infrastruktúra fejlesztését is. • A SWOT-ban szerepeljen a felsőoktatáshoz kötődő versenyképes alapkutatás területe. • A Balaton régió helyett a Balaton kiemelt üdülőkörzet kifejezést kellene használni. • Az általános stratégiai részben szükséges az időhorizontok megjelenítése. Észak-Magyarországi Régióban külön megjelent vélemények • Formai jellegű megjegyzés, hogy az egyes OP-k eltérő struktúrában készültek el. • Felmerült, hogy a GVOP-ban nagyon fontos szerepet tölt be a v ersenyképesség és az innováció, azonban félő, hogy az ország azon részei, melyek ilyen téren alacsonyabb fejlettségi szinten állnak, nem tudnak majd csatlakozni a programhoz. Szükség lenne a versenyképesség megteremtésére a

fejletlenebb régiókban is, azonban ezt sem a GVOP, sem pedig a ROP nem biztosítja. • Fenn áll a veszély, hogy elsősorban a fejlettebb régiók lesznek képesek a támogatások „felszívására”. A minisztérium hogyan fogja kezelni az egyes régiók problémáit? • A szennyvíz kérdéskör kevés területét érinti az OP. A szuhavölgyi térségben sok a hátrányos helyzetű település, ezért kérdéses, hogyan lehetne a városokat külön kezelni annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű területek ne essenek el a támogatástól. E területeknek nincsen akkora saját erejük, hogy pályázásra képesek legyenek. • Az OP közlekedési részében nem szerepel vasútfelújításra vonatkozó leírás. • Az egészségügy és infrastruktúra fejlesztései között szerepelnie kellene az OP-ban a mentőállomások, mentőelérhetőségek fejlesztésének is. (Több olyan település van ahol ez nem megoldott. Ez az egészségügyi alapellátás keretében

kezelhető?) • B.AZ megyében orvoshiány van, ezért felmerül az a kérdés, hogy lehetséges-e EU-s forrásból támogatni az orvosok betelepülését, béremelését. • A környezetvédelemhez kapcsolódóan kérdés, hogy a barna vagy a zöldmezős beruházás élvez előnyt, illetve hogy a barnamezők revitalizációjára készül-e komplex program? Az Észak-Alföldi Régióban külön megjelent vélemények: • Nincs megoldva a teleházak működtetése. • Népfőiskolai programok miért nem férnek bele a civil fejlesztésbe? - 82 - • Ellentmondások vannak a h elyzetelemzés egyes megállapításai és a SWOT elemei között, pl. kommunikációs infrastruktúra kiépítettsége, multinacionális vállalatok export tevékenysége. • Operatív programok végrehajtásában nem látszik a koordináció, fontos lenne megjeleníteni a MFÜ, RFÜ, Kamarák, MVA szerepét. • Mit ért az alatt, hogy kistérség? Mely területi lehatárolás lesz a támogatások

célcsoportja? • A megyei fejlesztési ügynökségek külön véleményt formáltak a támogatható tevékenységeket tartalmazó tervezési segédlethez. Ebben kifejtették, hogy az információs társadalomhoz kapcsolódó infrastrukturális és tartalomszolgáltatások fejlesztését a G VOP-ba javasolják, a t ömegközlekedés és az elkerülő utak támogatását nem regionális hatáskörűnek vélik, a klaszteres együttműködésen túl a gazdasági együttműködések támogatását a ROP-ba javasolják megjeleníteni. Dél-Alföldi Régióban külön megjelent vélemények • A térségek közti kiegyenlítődés egyelőre csak jelszónak tűnik, mivel a Regionális Operatív Programból egy-egy régióra eső évi 6-8 milliárd forint nagyon alacsony összeg. Az elmaradottabb térségek tőkefelszívó képessége messze elmarad a fejlettebb területekétől, és ez a felzárkózás helyett további leszakadáshoz vezethet. • A Dél-alföld tradicionálisan

mezőgazdasági régió. Az egyik kitörési pont lehetne a bor, kerékpáros, lovas turizmus fejlesztése. Csupán a felső-bácskai térségben egy felmérés szerint 60 kézműves él. Számukra problémát jelent a helyi gyűjtemények fenntartása • A helyi közösségi közlekedés fenntartása, fejlesztése, az elektromos üzemű helyi közlekedés nem került külön kiemelt figyelembe. • Az OP-ban a civil szervezetek fejlesztésére irányuló törekvések szűk keresztmetszetűek. Nem szerepel a támogatható területek között a civil szakértői hálózat kialakítása, a regionális civil szolgáltató hálózat kiépítése és működtetése, civil kerekasztalok létrehozása, a minőségbiztosítás elterjesztése és a civil nyilvánosság megteremtése. • Szükséges „a nagytanyás térségeket összekötő kerékpárutak megépítése, valamint a települések külterületeit feltáró földutak fenntartása, felújítása.” • Különösen fontos „a

külterületek kommunikációs lehetőségeinek kialakítására, valamint több települést összefogó infokommunikációs rendszerek, informatikai hálózatok kialakítása.” • Szükséges „a települések külterületein, perifériás területeken, illetve tanyákon élők önfoglalkoztatását elősegítő programok támogatása.” Közép-Magyarországon külön megjelent vélemények • A ROP csak a települések rehabilitációjával foglalkozik. Az operatív területfejlesztés miért nem jelenik meg hangsúlyosan a ROP-ban, miközben az EU-ban fontos prioritásként jelenik meg ez a t ématerület. Jelenjen meg új alintézkedésként az épített környezet védelme. • A regionális tudásközpontokhoz kapcsolódó programok nem lehetnek hatékonyak infrastruktúra-fejlesztés nélkül. - 83 - • Meg kell találni azt a témát, amelyben kicsúcsosodhatna Budapest centrális szerepe – Budapest a kulturális és tudásközpont. Hangsúlyozni kellene a

főváros országos jelentőségét is. Meg kellene jelenniük továbbá azoknak a speciális tényezőknek, amelyektől a régió és programjai egyedivé válnak (a kkv-k fejlesztésén belül például mely régió-specifikus vállalkozásokat támogatjuk). A Balaton Régióban külön megjelent vélemények: • Kiemelt vonzerõk fejlesztése (vitorlás, csónakkikötõk, strandok, kerékpár és borturizmus fejlesztése) • Csónakkikötõk, horgászkikötõk fejlesztése - horgászturizmus jelentõségének elismertetése • A Balaton, mint nemzeti kincs megóvása, nemzetközi jelentõségének elismertetése • Igen fontos a Balatonnal kapcsolatban a megújuló erõforrások használatának elterjesztése, környezetbarát technológiák bevezetése és elterjesztése • Lehetőséget kell találni a társadalomtudományi kutatások folytatására, a régióban különféle felmérések készítésére (jövedelemtermelés, turizmus, ingatlanok, vállalkozások,

szürkegazdaság felderítése stb.) • Informatikai fejlesztések, tudásalapú gazdaság Balaton régióba történõ letelepítése • Szezonalitás csökkentésének elõsegítése (foglalkoztatás, turizmus és agrárgazdálkodás terén) • Befektetés ösztönzés, azon belül a hazai tõkebefektetések jellemzõi és problémái. - 84 - 11. Megvalósítási rendelkezések A végrehajtás rendje döntés alatt van, a vonatkozó szöveg később kerül beillesztésre. - 85 - 12. A Regionális Operatív Program várható hatása – az ex-ante értékelés következtetései Az ex-ante értékelés már elkezdődött, segíti a tervezés folyamatát, de az értékelés teljes elkészítése a kormány határozattal megegyezően történik. - 86 - 1. sz melléklet KIEGÉSZÍTŐ DOKUMENTUM A ROP TOVÁBBFEJLESZTÉSÉHEZ a társadalmi, ágazati, EU-s egyeztetések alapján 2002. november 27 A Regionális Operatív Program (ROP) társadalmi partnerekkel folytatott

egyeztetése az elmúlt hetekben zajlott és november közepén lezárult. November 15-én sor került az EU partnerekkel történő konzultációra és lezárás előtti szakaszba jutottak az ágazati tervező partnerekkel folytatott tárgyalások is. Az egyeztetések tapasztalatait és eredményeit feltétlenül figyelembe kell venni a program továbbfejlesztésénél. Mindezek az egyeztetések számos új szempontot hoztak felszínre, melyek a p rogram végleges jóváhagyásához hasonlóan politikai szintű döntésekkel legitimizálhatók. A program továbbfejlesztése érdekében az alábbiakban kerülnek összefoglalásra azok a legfontosabb szempontok, megállapítások, melyek jelentősen befolyásolhatják a program végleges kialakítását. 1. A társadalmi partnerekkel folytatott megbeszéléseken számos konkrét javaslat került megfogalmazásra, melyek átfogóan a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) tartalmát érintik, tervezési módszertani kérdésekre, valamint a ROP

tartalmára vonatkoznak. A ROP továbbfejlesztésénél az alábbi javaslatok beépítését lehet figyelembe venni: • a gazdaságfejlesztést közvetlenül szolgáló alacsonyabb rendű úthálózat fejlesztések mellett a kistelepüléseket összekötő mellékúthálózat fejlesztések, • a kistelepülések tömegközlekedési rendszerekbe való fokozottabb bekapcsolására vonatkozó intézkedések, • a természet- és környezetvédelmi szempontok kiemelt kezelése, különösen a környezetileg érzékeny térségekben, Balaton térségében, a Nemzeti Parkok területén, • a leromlott státuszú területek, különösen a panellakótelepek szociális és építészeti szempontú revitalizációjára vonatkozó javaslatok, • a civil szféra megerősítése és bevonása a fejlesztési programok kidolgozásába és megvalósításába, valamint ehhez kapcsolódóan az EU csatlakozásból következő ismeretek megszerzésére vonatkozó programok támogatása az

önkormányzatok, a vállalkozások és a civil szervezetek felkészítése érdekében. A regionális program tartalmát tekintve felmerült az épített környezet hangsúlyosabb kezelésének, valamint a nagyléptékű környezetvédelmi jellegű fejlesztéseknek (pl. vízbázisok, nagy tavak vízminőségének védelme), valamint az egészségügyi fejlesztések ágazati programban való kezelésnek az igénye. Javasolt még, hogy a regionális tudásközpontokhoz kapcsolódó programok együtt jelenjenek meg az infrastrukturális beruházásokkal, ami jelenleg a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programban jelenik meg. Több régióban felmerült az operatív programok közti szinergikus kapcsolatok bemutatásnak igénye, ami ugyan alapvetően a Nemzeti Fejlesztési Terv feladata, de régiónkénti alapon a - 87 - regionális programban is bemutatásra kerülhet. Javasolt továbbá a Strukturális Alapokból származó források tervezett elosztási rendszerének

részletesebb indoklása, valamint szükséges a még hiányzó fejezetek, különösen a v égrehajtás intézményrendszerére vonatkozó leírás elkészítése. Ugyanakkor sok javaslat olyan fejlesztési területeknek a ROP-ban való megjelenítését kérte, melyek más, ágazati jellegű programba valók, illetve tisztán nemzeti forrásokból lehetne megvalósítani. Ilyen fejlesztési igények az országos főközlekedési utak és a vasút fejlesztése, a jelenleginél lényegesen több regionális repülőtér megjelenítése, a kórházfejlesztések stb. A társadalmi partnerektől kapott részletes javaslatok feldolgozása jelenleg még folyik és majd a szövegszerű megfogalmazásnál kerülnek figyelembe vételre. 2. Az európai uniós csatlakozási folyamatban egyre fontosabb szempont a Strukturális Alapok forrásainak hatékony és lehetőleg mind teljesebb felhasználása. A hatékony végrehajtási intézményrendszer és a r ugalmas forrásfelhasználás

biztosítása érdekében szükséges a t ervezési szempontrendszer módosítása. A fentiek megerősítést nyertek az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetéseken is. Ennek következtében javasolt a regionális programban is az egyes támogatási területeket horizontális jelleggel – és nem régiónként nevesítve, csak egy-egy régió területére leszűkítve – megjeleníteni. Ezzel együtt a támogatási területeknek továbbra is összhangban kell lenniük a r égiók fejlesztési stratégiáival, és azokra a p roblémákra kell választ adniuk, melyek a régiók természeti, kulturális, épített értékeiből következnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az eddig tervezett régió-specifikus intézkedések helyett az ország teljes területén elérhető intézkedéseket kell szerepeltetni. Az ún horizontális intézkedéseken belül a későbbi programozási folyamatban, a Programkiegészítő Dokumentum kidolgozásakor, azon belül is a

projektértékelési szempontok kialakításánál nyílik majd mód a regionális sajátosságok, szempontok érvényesítésére. Az Európai Bizottság véleménye alapján a Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiájából következően egyértelműen meg kell határozni az egyes ágazati fejlesztések helyét a különböző operatív programokban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem lehet átfedés az operatív programok tartalma között, és az adott ágazati fejlesztési területek csak egy programban valósuljanak meg. A fenti szempontok alapján a Bizottság javaslatot tett néhány olyan fejlesztési területre, ami a regionális program részeként valósítható meg és jelentősen módosíthatja a programok közti feladatmegosztást. Az elhangzott javaslat értelmében – többnyire illeszkedve a társadalmi párbeszéd során megjelent véleményekhez - az alábbi fejlesztési területek jelenhetnek meg az eddigieknél hangsúlyosabban a RoP-ban. • A regionális és

nemzeti szinten is egyaránt fontos turisztikai fejlesztések, beleértve a turisztikai infrastruktúrát, szolgáltatások fejlesztését, természetesen külön kezelve azokat a hálózatos programokat (pl. országos marketing, informatika), melyek az ország területén átfogóan érvényesek és központi végrehajtást igényelnek. • Természetvédelemhez kapcsolódó fejlesztések, melyek a “Natura 2000” program részeként valósulhatnak meg. • Az alacsony társadalmi státuszú területekhez kapcsolódóan olyan fejlesztési program, mely az alapfokú oktatásból kiesők nagy számának csökkentésére fogalmaz meg intézkedéseket. - 88 - • A helyi közigazgatás átfogó modernizációjához kapcsolódó programok, beleértve a Strukturális és Kohéziós Alapok felhasználásához kötődő projekt-előkészítéshez, végrehajtáshoz, valamint a Közösségi politikákhoz (környezetvédelem, közbeszerzés, versenypolitika, esélyegyenlőség)

kapcsolódó ismeretek fejlesztését. Miután a fenti javaslatok alapjában érintik más operatív programok tartalmát, ezért azok ROP-ba való beépíthetőségét, az NFT véglegesítésének részeként egyeztetni kell az ér intett minisztériumokkal is. 3. A RoP tartalmára jelentős hatással vannak az ágazati minisztériumokkal folytatott egyeztetések. Ez sok esetben az egyes támogatási területek lehatárolásáról, míg másrészről új fejlesztési területeknek (pl.) a RoP-ba való beépítéséről szóltak • az integrált kistérségi és településfejlesztési akciókhoz kapcsolódóan a s port és szabadidő infrastruktúra-fejlesztések, • a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése esetén a ROP-ba javasolt a nemzeti szinten nem kezelt, 2000 lakosegyenérték alatti települések szennyvízkezelésének megoldása, míg a fejlesztések többségét az Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program és a Kohéziós Alap finanszírozza, •

a megújuló energiák hasznosításán belül a közösségi célú szolgáltatóknál, intézményéknél lévő kisléptékű hő- és villamosenergia-termelő beruházások támogatása, • az ipari parkok, innovációs, logisztikai központok esetén az értékhatár menti lehatárolás helyett a tevékenységterületenkénti lehatárolás javasolt, a k edvezményezettek számára biztosítandó átláthatóság miatt is, • a kkv-k tőkehelyzetének javításához, eszközmodernizálásához kapcsolódó kiegészítő jellegű programok, mint az inkubátorház fejlesztések, a általános tanácsadási, képzési programok, valamint a területi alapon szervezett, a vállalkozások együttműködését segítő tanácsadási programok. Kérdéses még, hogy a felsőfokú oktatási infrastruktúra-fejlesztések, melyik programba kerülnek finanszírozásra, mivel jelenleg egyik ágazati program sem tervezi. Miután az NFT stratégiájának véglegesítése folyamatban van, mely

részeként az ágazatokkal való egyeztetések sem zárultak le, aminek várhatóan lesz kihatása az összes program tartalmára. 4. A ROP továbbdolgozásának szempontjai A fentiekben ismertetett egyeztetések eredményeinek figyelembe vételével folytatódik a R OP véglegesítése. Az átdolgozáshoz szükséges legfontosabb általános jellegű szempontokat az alábbiakban foglaljuk össze: • A partnerek elfogadták, hogy a ROP három prioritást tartalmazzon, valamint azok alapvető tartalmában is nagyvonalakban egyetértés alakult ki. • A prioritásokon belül olyan célkitűzések megjelenítése indokolt, melyek a régiók és azokon belül az egyes kistérségek sajátosságaihoz illeszkedve, terület specifikus problémák megoldását szolgálják. - 89 - • Ezen belül elsősorban olyan intézkedéseket célszerű a ROP-ban megjeleníteni, melyek a környezetileg érzékeny területek megvédését és adottságaik fenntartható hasznosítását, az

üdülés és turizmus fejlesztése szempontjából értékes területeken a turizmus fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra kiépítését, a leromlott településrészek, különösen a településközpontok és a romák által lakott telepek felújítását, korszerűsítését, valamint a nehezen elérhető, perifériális területek közlekedési helyzetének javítását célozzák. • A térségek sajátos problémáihoz illeszkedve a R OP-ban megjelenő célkitűzések és intézkedések jobb koncentrálása és fókuszálása szükséges. • Az intézkedések számának és jellegének meghatározásánál a f entiek mellett a Program gyors és hatékony végrehajtását és a Strukturális Alapok eredményes felhasználásának szempontját is figyelembe kell venni. • Az egyszerű és átlátható intézkedés-struktúrának segítenie kell a potenciális kedvezményezetteket abban, hogy könnyen eligazodjanak a regionális és a többi program támogatási céljai

között. • A régiók adottságaiból és fejlesztési stratégiáiból következő sajátosságokat és a területi különbségek mérséklésének igényét elsősorban a Programkiegészítő Dokumentum célirányos elkészítésével, a p ályázatértékelési kritériumokban, valamint a projektgenerálás folyamatában szükséges kezelni. A szempontok alapján a regionális programnak továbbra is megmarad a három prioritása, melyek tartalma összhangban az NFT véglegesítésével és az ágazati operatív programok kidolgozásával kismértékben pontosodik. Az intézkedések az ország egész területén elérhetőek lesznek a pályázók számára, de a régióknak lehetőségük nyílik a program részletezése, illetve a végrehajtás folyamatában arra, hogy fejlesztési igényeiktől függően súlyozzanak a támogatási területek között. Az egyeztetések eredményei a program szerkezetének kialakításakor figyelembe vételre kerültek. - 90 -