Gazdasági Ismeretek | Számvitel » Számvitel tételek, 2007

Számvitel tételek - 2007 1/a. A számvitel törvényi szintű szabályozásának szükségessége A számviteli törvény célja, filozófiája. A számviteli törvény által meghatározott számviteli alapelvek és érvényesülésük a törvény szerinti beszámoló elkészítésénél, valamint a folyamatos könyvvezetés során. Számviteli törvény (2000. évi C törvény): a piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői (tulajdonos, befektető, hitelező, piaci partnerek) számára hozzáférhetően, döntéseik megalapozása érdekében, a vállalkozók, szervezetek vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről, és azok alakulásáról objektív információval álljanak rendelkezésre. A számviteli törvény meghatározza a h atálya alá tartozók beszámolási, könyvvezetési kötelezettségét, az érvényesítendő elveket, szabályokat, a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre, könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket. A

számviteli szabályozás a beszámolási kötelezettséget, a valós pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetről készülő beszámolót helyezi előtérbe. A számviteli törvény célja: megbízható, valós összképet adó információszolgáltatás, és az ezt biztosító alapelvek, szabályok, követelmények. A számviteli törvény alapelvei: a beszámoló készítésekor és a könyvvezetés során Általános alapelv: - vállalkozás folytatásának elve: beszámoló készítésekor abból kell kiindulni, hogy a vállalkozás belátható jövőben is fenn tudja tartani a működését Tartalmi alapelv: - teljesség elve: könyvelni kell minden gazdasági eseményt, ami a tárgyévi eredményre hatást gyakorol, mérleg fordulónap után, de a mérlegkészítés időpontjáig ismertté válik - valódiság elve: a rögzített tételek a valóságban is megtalálhatók, hitelt érdemlő bizonylatokkal alátámaszthatóak, bizonyíthatóak legyenek - óvatosság elve:

bizonytalan eredményt nem lehet kimutatni, (értékvesztés, céltartalék) az eszközöket nem szabad felértékelni, a forrásokat leértékelni - összemérés elve: a bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor gazdaságilag felmerültek Kiegészítő alapelvek: - egyedi értékelés elve: az eszközöket és a k ötelezettségeket egyedileg kell rögzíteni és értékelni - bruttó elszámolás elve: bevétel és költség, illetve követelés és kötelezettség egymással szemben nem számolhatók el, nettó módon nem könyvelünk - időbeli elhatárolás elve: ha a gazdasági esemény több évet érint, az adott időszak bevétele és költsége között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan megoszlik - tartalom elsődlegessége a formával szemben: tényleges közgazdasági tartalom és nem jogi forma alapján - lényegesség el ve: lényeges minden olyan információ, amely befolyásolja a b eszámoló adatait felhasználók

döntéseit - költség-haszon összevetés elve: az információk hasznossága arányban álljon a megszerzés költségeivel Formai alapelvek: - világosság elve: áttekinthető, érthető, megfelelően rendezett forma - folytonosság elve: nyitó adatoknak meg kell egyezni az előző év záró adataival, értékelés számviteli szabályok szerint változhat - következetesség elve: állandóság, összehasonlíthatóság biztosítása Nem nevesített alapelvek: - hasznosíthatóság elve: beszámoló adatai, formája segítse az üzleti események értékelését semlegesség elve: a beszámoló információi előítélettől, elfogultságtól mentes legyen időszerűség elve: a beszámoló információi ne túl későn álljanak rendelkezésre helytállóság elve: a beszámoló információi ne legyenek félrevezetők 1/b. A termelés számbavétele A termelési érték számbavétele A termelési érték meghatározásának módszerei. A termelési érték

alakulásának, volumenének, összetételének, minőségének és ütemességének vizsgálata. Az áruforgalom számbavétele, az értékesítés, a forgalom összetételének, ütemességének vizsgálata. Az árrés elemzése Termelés számbavétele: a termelő vállalatok alapvető feladata a vevői igények kielégítése, olyan nagyságú, összetételű termelést kell megvalósítaniuk, amely megfelel a piaci igényeknek. Termelési érték számbavétele: tervezéskor, eredmény számbavételekor mérni kell a termelés nagyságát, terjedelmét, természetes mértékegységben (kg, db, m 2), munkamértékegységben (normaóra, munkaóra), értékben (termelési-érték mutatók). Termelési érték meghatározása: Teljes termelési érték: főtevékenység értéke Értékesített késztermékek nettó árbevétele +- Késztermék készlet változása (közvetlen önköltségen) + Értékesített félkésztermék nettó árbevétele + Saját előállítású eszközök

aktivált értéke (közvetlen önköltségen.) = Késztermelés értéke + Számlázott szolgáltatások nettó árbevétele = Befejezett termelés nettó értéke + - Befejezetlen és félkésztermelés állományváltozása (közvetlen önköltségen) Bruttó termelési érték: másodlagos tevékenység értéke is Teljes termelési érték + Egyéb termelőtevékenység nettó árbevétele +- Egyéb termelőtevékenység késztermék készletváltozása + Saját előállítású (egyéb termelőtevékenység kertében előállított) eszközök aktivált értéke +- Egyéb termelőtevékenység befejezetlen és félkész termelésének állományváltozása + Szolgáltató tevékenységek nettó árbevétele + Kereskedelmi tevékenység árrése (nettó árbevétel – elábé) + Egyéb tevékenység nettó árbevétele Másképpen: Értékesítés nettó árbevétele - Elábé - Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke + Saját előállítású eszközök aktivált

értéke +- Saját termelésű készletek állományváltozása Nettó típusú termelési érték: - anyagmentes termelési érték: bruttó termelési érték – anyagköltség – igénybevett szolgáltatásokból anyagjellegű szolgáltatások értéke - nettó termelési érték: anyagmentes termelési érték – értékcsökkenési leírás - hozzáadott érték: személyi jellegű ráfordítások + értékcsökkenési leírás + adózás előtti eredmény (GDP vállalkozási szintű megfelelője) Termelés elemzése: Termelési érték alakulása: termelési érték hogyan változott, a változás milyen okokra vezethető vissza, statisztikai számítás (értékindex-kör). - értékindex (I v ): a termékek, árucikkek bizonyos körére vonatkozóan a t ermelési érték együttes, átlagos változása Iv = Σ q1p1 / Σ q0p0 árindex (Ip ): különböző termékek, árucikkek árainak együttes, átlagos változása, árszínvonal változása Ip = Σ q1p1 / Σ q1p0 -

volumenindex (Iq ): különböző termékekből termelt, eladott mennyiségek együttes, átlagos változását mutatja. I q =Σ q 1 p 0 / Σ q 0 p 0 Termelés összetételének változása: a változás hogyan befolyásolja a fontos gazdasági mutatószámokat, statisztikai módszer (standardizálás). A fajlagos (termékenkénti) mutatószám, amelynek elemzésével foglalkozunk, változatlan marad. Termelés minőségének vizsgálata: a minőség a versenyelőny egyik forrása, folyamatosan vizsgálni kell, a vevő mennyire elégedett a minőséggel. - vevő szempontjából: - termékek hasznos, vevő által fontos tulajdonságai - nem megfelelő minőség miatti veszteségek - garanciális, javítási költségek, árengedmények, kötbérek, kártérítések - gyártó szempontjából: - gyártási folyamat minősége: selejt nagysága, aránya Selejtszázalék = selejt mennyisége / termelés mennyisége Selejtszázalék = termék bruttó selejtkára / termék termelési

értéke átlagos selejtszázalék = bruttó selejtkár / termelési érték - elkészült termékek minősége: átlagos minőségi kategória, átlagos minőségi együttható - minőséggel kapcsolatos költségek vizsgálata: - megelőzési költségek: a minőségi követelmények, hibamentes termék költségei - minőségi költségek: a termékek folyamatos ellenőrzésének, értékelésének a költségei - hibaköltségek: nem megfelelő teljesítés költségei Termelés ütemességének vizsgálata: megfelelő mennyiségű, minőségű termék, megfelelő időpontba, statisztikai módszer (megoszlási viszonyszám, grafikon, szórás, relatív szórás) - csak egyenlő hosszúságú időszakok adataiból - viszonyítási alap a terv szerinti kibocsátás - természetes mértékegységben megfigyelt termelési adatokból - egyidejűleg többféle módszer alkalmazása Áruforgalom számbevétele: a forgalom az újratermelés része, az elosztást, a cs erét jelenti,

összekötő kapocs a termelés és a fogyasztás között. Szakaszai: beszerzés, készletezés, értékesítés Áruforgalmi mérlegsor: az árufedezet biztosítja az értékesítéshez szükséges árualapot, a maradvány pedig a vállalkozásnál marad Nyitókészlet + Beszerzés = Értékesítés + Zárókészlet Bővíthető az egyéb készletnövekedéssel és csökkenéssel. Értékesítés, forgalom vizsgálata: a beszerzés és értékesítés aránya, egyensúlya, értékesítés árufedezete, készletezés szintje, beszerzés és értékesítés készletre gyakorolt hatása Forgalom ütemessége: áruforgalmi adatok idősorba rendezése - megoszlási viszonyszám: a forgalom hány százaléka realizálódik az összesből. - dinamikus viszonyszám, a forgalom alakulásának jellemzésére - bázis viszonyszám: az idősor egy adott, bázisul választott tagjához képesti változás - láncviszonyszám: az idősor szomszédos adatainak egymáshoz való viszonya - átlagos

fejlődést jellemző mutatók: forgalmi idősorból, fejlődés átlagos mértéke (számtani átlag), fejlődési ütem (mértani átlag) Forgalom összetétele: szórás, szóródási együttható - árufőcsoportok szerint - forgalom időszakok szerinti bontása - kereskedelmi egységek részesedése - átlagtól való eltérés: átlagos forgalom súlyozott számtani átlaggal Árrés elemzés: árrés = értékesítési árbevétel - eladott áru beszerzési értéke, egyrészt fedezet a költségekre, másrészt eredményt biztosít Részei: költségfedezet, nyereségfedezet Árrésszint % = árrés / árbevétel Haszonkulcs % = árrés tömeg / eladott áruk beszerzési értéke Árrést befolyásoló tényezők: árbevétel nagysága, áruforgalom összetétele, árintézkedések, árpolitika 2/a. A számviteli politika fogalma, szerepe, kialakítása A számviteli politika tartalma A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok. Az értékelési

szabályzat tartalma, követelmények a szabályzattal szemben. Az egységes számlakeret célja és tartalma A számlarend készítési kötelezettség, a vál lalkozás számlarendjének kialakításánál figyelembe veendő szempontok, a számlarend tartalma. A számviteli politika: a számviteli törvény végrehajtásához szükséges módszerek, eszközök, eljárások összessége, amely hatással van a v állalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére, befolyásolja az eredményt. Gazdasági stratégia megvalósításának alapjául szolgál Rögzíti: azokat szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza a gazdálkodó, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem jelentősnek, a számviteli törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek mellett alkalmazza. Szerepe: a számviteli politika lényeges elemét jelentő

előírások, módszerek, eljárások alapvetően befolyásolják a vállalkozás adózás előtti eredményét, lényeges elemeinek nyilvánosságra hozatala bizalmat kelthet a külső partnerek, és tulajdonosok körében. Célja: olyan számviteli rendszer kialakítása, amely alapján megbízható és valós információkat tartalmazó beszámolót lehet összeállítani Kialakítása: a számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján kell alakítani, számításokkal alátámasztva írásba kell foglalni, keretében hozott döntések kötelező érvényűek, 90 napon belül el kell készíteni. Meghatározó elemeit, és azok változásait, eredményre gyakorolt hatását a kiegészítő mellékletben kell bemutatni Követelmények: testre szabottság, teljes körűség, egyértelműség hasznosíthatóság, időszerűség, következetesség elve Tartalma: - beszámolási forma, mérleg, eredménykimutatás formája - beszámoló készítés

időpontja - mérleg és eredménykimutatás tagolása - eszközök besorolása - értékcsökkenési leírás - készletek elszámolása és értékelése - előállítási költség, költségelszámolás - valuta/devizakészletek elszámolása - értékvesztés, értékhelyesbítés - céltartalékképzés szabályai - aktív, passzív időbeli elhatárolások - alapítás-átszervezés, kísérlet-fejlesztés költségeinek aktiválása - kiegészítő melléklet tartalma, - nyilvánosságra hozatal, könyvvizsgálat szabályai Elkészítendő szabályzatok: - eszköz és források leltárkészítési és leltározási szabályzat - eszköz és források értékelési szabályzat - önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot - pénzkezelési szabályzatot - bizonylati rendet tartalmazó szabályzat Értékelési szabályzat: számviteli alapelvek és értékelési szabályok saját előírásainak gyűjteménye. Vagyon, saját tőke, eredmény

maghatározásához különböző árak alapján összeállított számítás. Mérleg felépítésének megfelelően kell összeállítani. - bekerülési érték meghatározása, nyilvántartása - nyilvántartási érték változás - év végi leértékelés módszerei - állományból való kivezetés feltételei - dokumentumok megjelölése Számlakeret: a főkönyvi számlák egységes és következetesen felépített rendszere. Decimális számozási rendszeren alapul (számlaosztály, számlacsoport, számla, alszámla). Célja: a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak valamint a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatását egységes rendszerbe foglalja a beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat. Tartalma: 1-4. Eszközök és forrásszámlák - 1. Befektetett eszközök - 2. Készletek - 3. Követelések, pénzügyi eszközök, aktív időbeli elhatárolások - 4. Források 5-7. Költségszámlák - 5. Költségnemek - 6. Költséghelyek

- 7. Tevékenységek költségei 8-9. Bevétele és ráfordítások - 8. Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások - 9. Értékesítés árbevétele és bevételek 10. Technikai számlák: - 10. Nyilvántartási számlák 0. Mérlegen kívüli tételek Számlarend: egységes számlakeret előírásai figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy a beszámoló elkészítését maradéktalanul biztosítsa. Részei: - számlatükör: főkönyvi számlák - szöveges számlarend Kialakítás szempontjai: - feleljen meg az egységes számlakeret előírásainak - segítse a számviteli politika érvényesítését - szerkezete, tagolása, szöveges része világos, egyértelmű, áttekinthető legyen - segítse a belső és külső ellenőrzés megbízhatóságát - adjon lapinformációt az elemző tevékenységhez - biztosítsa, hogy az információk valamennyi érdekelt részére időben, kellő részletességgel, valós tartalommal rendelkezésre álljanak

Tartalma: - minden alkalmazásra kijelölt számla számjele, megnevezése - a számla tartalma - főkönyvi számla, és az analitikus nyilvántartás kapcsolata - a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rend 2/b. A vállalkozás pénzügyi helyzetét és annak alakulását jellemző mutatók A likviditás vizsgálatát szolgáló mérlegek. A cash-flow kimutatás tartalma és összeállítása A pénzeszközök változására ható tényezők elemzése a cash-flow kimutatás alapján. Pénzügyi helyzet elemzése: - a hosszú lejáratú fizető- és hitelképesség - adósságállomány - a rövid lejáratú fizető- és hitelképesség - likviditás - a pénzáramok - cash-flow Adósságállományra vonatkozó mutatók: Adósságállomány: egy évnél hosszabb, hosszú lejáratú tartozások. - adósságállomány aránya: (adósságállomány / adósságállomány + saját tőke) x 100 - saját tőke aránya: (saját tőke / adósságállomány + saját tőke)

x100 - adósságszolgálati fedezeti mutató: következő évben esedékes adósságszolgálat fedezett-e adózott eredmény + értékcsökkenési leírás + hosszú lejáratú kötelezettség kamatai / hátrasorolt és hosszú lejáratú kötelezettség esedékes törlesztőrészlete + kamatai - adósságállomány fedezeti mutató: saját tőke általi fedezettség (saját tőke / adósságállomány) x 100 - eladósodottság foka: eszközállomány milye mértékben van megterhelve kötelezettségvállalással (kötelezettségek / eszközök összesen) x 100 Likviditási mutatók: likvid eszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek összehasonlítása - likviditási mutató I.: forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek - likviditási mutató II.: forgóeszközök – készletek / rövid lejáratú kötelezettségek - likviditási mérleg: kétoldalú kimutatás, ahol az eszközöket a pénzzé tehetőségük sorrendjében, a forrásukat a r endelkezésre

állásuk sorrendjében mutatja, általában a fordulónappal elkészített mérleg adataiból. Cash-flow kimutatás: pénzforrások képződésének és felhasználásának folyamata egy meghatározott időszak alatt, értéke megegyezik a pénzbevételek és a pénzkiadások különbségével, tehát a pénzeszközök állományváltozását jelenti. Hasznosítása: - vállalkozás vezetése: számszerűsítve látja korábbi döntések hatását a pénzeszközökre, bevételek fedezetet biztosítanak-e a belső tőkeigényre, osztalékfizetés mértékének meghatározáshoz is előzetes cash-flow vizsgálatra van szükség - hitelezők és befektetők: fizetési és osztalékfizetési képességről ad tájékoztatás, jelzi a külső forrás igényét Cash-flow összeállítása: - szokásos operatív, működési (üzleti) tevékenység hatása: - bevétel: üzleti tevékenységből származó bevételek, osztalék, kamatbevételek - kiadás: szállítóknak, munkavállalóknak

fizetett pénzösszegek, fizetett kamatok, adók, illetékek - befektetési (beruházási) tevékenység: - bevétel: vásárolt részesedések, értékpapírok eladásából származó bevételek, tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítéséből befolyt pénzeszközök - kiadás: részvény, értékpapír vásárlására fordított pénzeszközök - pénzügyi (finanszírozási) tevékenység: tulajdonosi források megszerzése, visszafizetése, hitel, kölcsönfelvétel és törlesztés Operatív cash-flow összeállítása: - direkt módszer: az eladásokból származó pénzbevételekből levonjuk az üzleti ráfordításokat, amelyek a pénzállományt csökkentik - indirekt módszer: valamely számviteli eredménykategóriát korrigáljuk azokkal a tételekkel, amelyek az eredmény nagyságát befolyásolják, de pénzmozgással nem járnak Adózás előtti eredmény + Pénzforgalmat nem érintő ráfordítások - Pénzforgalmat nem érintő bevételek =

Korrigált adózás előtti eredmény (bruttó cash-flow) +- Forgóeszközök és rövid lejáratú kötelezettségek változásai = Operatív cash-flow Bruttó cash-flow: adózás előtti eredmény + értékcsökkenési leírás Elemzés cash-flow kimutatás alapján: - adósságfedezeti mutató: bruttó (operatív) cash-flow / hosszú lejáratú kötelezettségek - adósságszolgálati mutató: bruttó (operatív) cash-flow / hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes törlesztőrészlete - kamatfedezeti mutató: bruttó (operatív) cash-flow / hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes kamatai - befektetés-finanszírozási mutató: operatív cash-flow / befektetési pénzszükséglet - jövedelmezőségi mutató: operatív cash-flow / értékesítés nettó árbevétele operatív cash-flow / saját tőke 3/a. A beszámolási kötelezettség, a b eszámolók fajtái A könyvvezetési kötelezettség A beszámolók és a k önyvvezetés kapcsolata. A beszámolási formák

közötti áttérés követelményei, feladatai. Az éves beszámoló részét képező különböző mérlegek felépítése A mérlegek tartalma, a mérlegtételek csoportosítása. A mérlegtételek értékelésének általános szabályai. Beszámolási kötelezettség: a gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárása után beszámolót kell készíteni, aminek megbízható, valós képet kell adnia a tevékenység eredményéről. Beszámoló fajtái: - éves beszámoló: - részei: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet (+üzleti jelentés) - kettős könyvvitel - egymást követő két évben: mérleg főösszeg 150 millió Ft-ot, éves nettó árbevétel 300 millió Ft-ot, átlagos foglalkoztatottak száma 50 főt nem haladja meg - egyszerűsített éves beszámoló: - részei: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet - kettős könyvvitel - egymást követő két évben: mérleg

főösszeg 150 millió Ft-ot, éves nettó árbevétel 300 millió Ft-ot, átlagos foglalkoztatottak száma 50 főt nem haladja meg - konszolidált (összevont) éves beszámoló: - részei: összevont (konszolidált) mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet (+üzleti jelentés) - kettős könyvvitel, anyavállalat - egymást követő két évben: mérleg főösszeg 2,7 milliárd Ft-ot, éves nettó árbevétel 4 milliárd Ft-ot, átlagos foglalkoztatottak száma 250 főt nem haladja meg - egyszerűsített beszámoló: - részei: egyszerűsített mérleg, eredménylevezetés - egyszeres könyvvitel, iskolai szövetkeze, munkaközösség, jogi személyiség nélküli gt - egymást követő két évben: éves nettó árbevétel 50 millió Ft-ot nem haladja meg Könyvvezetési kötelezettség: az a tevékenység, amelynek során a gazdálkodó a működése során előforduló, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatos

nyilvántartást vezet és azt a mérleg fordulónapján lezárja. Csak magyar nyelven A beszámoló és a könyvvezetés kapcsolata A könyvvezetés a beszámoló alátámasztására szolgáló eszköz, nyilvántartási rendszernek igazodnia kell a beszámoló információ igényéhez. Kettős könnyvitel: egységes számlakeret alapján olyan számlarendet kell kialakítani, ami biztosítja a beszámoló adatait Egyszeres könnyvitel: pénzforgalmi nyilvántartás, pénzeszközökről és azok forrásairól, pénzforgalmi műveletekről. A vállalat nagysága, tevékenysége, könyvvezetés módja határozza meg a beszámoló formáját. Beszámolási formák közötti áttérés: Egyszeresről, kettős könyvvitelre: - saját elhatározás alapján: bármely év január 1-vel. - kötelezően: azt az évet követő év január 1.-vel, amikor a számviteli törvény előírja Kettősről, egyszeres könyvvitelre: 2001. január 1-vel nem lehet, kivéve, beolvadás esetén Áttéréssel

kapcsolatos feladatok: - zárás: mérleg fordulónapjával az eredeti beszámoló elkészítése, zárás, adóbevallás. - nyitás: a mérleg átfordítása az új mérleg előírásainak megfelelően, főkönyvben, analitikában, nyitás utáni rendező tételek adóalap korrekció az áttérés évében Mérleg: számviteli okmány, amely az eszközöket és forrásokat, adott időpontra vonatkozóan, megfelelően értékelve, pénzértékben kifejezve, előírt struktúrában tartalmazza. Tagolása: - „A” változat: mérlegszerű, bal oldal eszközök, jobb oldal források, egyezőség mérleg szerinti eredmény beállításával - „B” változat: lépcsőzetes felépítésű Mérleg tartalma: - eszközök - befektetett eszközök: immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök - forgóeszközök: készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök - aktív időbeli elhatárolások: bevételek, költségek, ráfordítások,

halasztott ráfordítások - források: - saját tőke: jegyzett tőke, jegyzett, de még be nem fizetett, tőketartalék, eredménytartalék, lekötött tartalék, értékelési tartalék, mérleg szerinti eredmény - céltartalék: várható kötelezettségekre, jövőbeni költségekre, egyéb - kötelezettségek: hátrasorolt, hosszú lejáratú, rövid lejáratú - passzív időbeli elhatárolások: bevétlek, költségek, ráfordítások, halasztott bevételek Mérlegtételek értékelése: Mérlegérték = bekerülési érték + - értékmódosítások Bekerülési érték: eszköz megszerzéséhez, létesítéséhez, üzembe helyezéséhez felmerült, beszerzési, előállítási költség. Értékmódosítás: értékcsökkenés, értékvesztés, értékhelyesbítés, visszaírása, kiegészítő mellékletben be kell mutatni. Piaci értéken: vagyoni értékű jog, szellemi termék, ingatlan, műszaki berendezés, gép, jármű, egyéb berendezés, felszerelés, jármű,

tenyészállat, részesedés értékelhető. Piaci érték, könyv szerinti érték különbözete eszköz oldalon értékhelyesbítés, forrás oldalon értékelési tartalék 3/b. A tárgyi eszközökkel való ellátottság vizsgálata, a t árgyi eszközök állománya összetételének, elhasználódásának, korszerűségének elemzési módszerei. A tárgyi eszközök kapacitás kihasználásának vizsgálata. A tárgyi eszközgazdálkodás elemzése: a meglévő és a beszerzésre kerülő tárgyi eszközök hasznosítása, kihasználása, hatékonysága jelentősen befolyásolja a jövedelmezőséget. Tárgyi eszközök állomány összetételének vizsgálata: a tárgyi eszközök bruttó értéke alapján számított megoszlási viszonyszámok segítségével, a mutatók alapján megállapítható, hogy milyen a termelés gépesítettsége, és a mutatók felhasználhatók azonos szakterületen tevékenykedő vállalkozások technológiai fejlettségének

összehasonlítására. - géphányad (%): gépek bruttó értéke / tárgyi eszközök bruttó értéke - járműhányad (%): járművek bruttó értéke / tárgyi eszközök bruttó értéke Tárgyi eszközök elhasználódás, korszerűség vizsgálata: - használhatósági fok (%): tárgyi eszközök nettó értéke / tárgyi eszközök bruttó értéke A változást több évre vonatkozóan kell vizsgálni, az a kedvezőbb, ha minél közelebb van a 100 százalékhoz. Csökkenése az állag romlására mutat - elhasználódottsági (leírtsági) fok: 100 - használhatósági fok - átlagos életkor - nullára leírt eszközök arányának változása Kapacitás kihasználása vizsgálata: egy elméleti teljesítőképességet, megmutatja, hogy optimális feltételek mellett milyen nagyságú teljesítményt lehet elérni. Kihasználtság ösztönző tényezők: - a lekötött tőkének jelentős része testesül meg a tárgyi eszközökben - a gyors technikai fejlődés miatt

rövid ideig korszerűek a gépek - korlátozottak az új beruházásokra a pénzeszközök, bővítést a jobb kihasználással lehet elérni - a kapacitáskihasználás közvetlen kapcsolatban van a jövedelmezőséggel is - a kihasználatlan kapacitások passzív költséget okoznak Termelési-érték mutatók: az elemzés során a mutatók változását vizsgáljuk, ezért a termelési érték megállapításánál változatlan árat kell alkalmazni. A mutatók kedvező változásának oka lehet, hogy a tárgyi eszközöket magasabb szinten használta ki a vállalkozás. - ezer Ft tárgyi eszköz értékre jutó bruttó (hozzáadott, anyagmentes, nettó) termelési érték bruttó (hozzáadott, anyagmentes, nettó) termelési érték / tárgyi eszköz nettó értéke - ezer Ft főtevékenységben résztvevő tárgyi eszköz értékre jutó termelési érték főtevékenység termelési értéke/ főtevékenységben résztvevő tárgyi eszközök nettó értéke Rendelkezésre

álló, működő gépek viszonyának vizsgálata: a tevékenységet közvetlenül szolgáló tárgyi eszközökre számítják, ha a mutatók emelkednek, kedvezően befolyásolják a kapacitáskihasználást. - üzemképességi mutató: Üzemképes gépek, berendezések, járművek átlagos száma / rendelkezésre álló gépek, berendezések, járművek átlagos száma - működő gépek, berendezések, járművek aránya: működő gépek, berendezések, járművek átlagos száma / üzemképes gépek, berendezések, járművek átlagos száma - teljes felhasználási mutató: működő gépek, berendezések, járművek átlagos száma / rendelkezésre álló gépek, berendezések, járművek átlagos száma vagy üzemképességi mutató x működő gépek, berendezések, járművek aránya Műszaki kapacitáskihasználás elemzése: - kapacitáskihasználás (%): termelés / kapacitás vagy termelésre fordított idő (óra) x egy órára jutó teljesítmény (db/óra) /

elméleti időalap (óra) x kapacitásnorma (db/óra) Elméleti időalap: a maximálisan teljesíthető órák száma (365 nap x 3 műszak/nap x 8 óra/műszak – karbantartáshoz, javításhoz szükséges idő). Kapacitásnorma: egy óra alatt elérhető teljesítmény. - időalap kihasználásának vizsgálata: befolyásolja munkarend, műszakszám, karbantartáshoz szükséges idő, veszteségidő, állásidő, rendelkezésre álló gépek száma - kapacitásnorma teljesítésének vizsgálata: befolyásolja műszaki fejlesztés, munkaszervezés, szaktudás Gazdasági kapacitáskihasználás elemzése: meglévő kapacitás kihasználása milyen hatással van a jövedelemtermelő képességre. - teljesítménnyel nem fedezett tárgyi eszközök bruttó értéke: tárgyi eszközök bruttó értéke – tárgyi eszközök bruttó értéke x műszaki kapacitáskihasználási mutató 4/a. Különböző formában működő társaságok alapításával kapcsolatos számviteli

feladatok. A cégalapítás fogalma, előfeltételei Az előtársasági időszak Előtársaságok létrejötte, megszűnése, könyvvezetési, beszámolási kötelezettsége. Cégalapítás: annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy a gazdasági társaság saját neve alatt jogokat szerezzen, kötelezettséget vállaljon. Alapítás formái: - jogi személyiség nélküli gazdasági társaság: közkereseti, betéti társaság - jogi személyiségű gazdasági társaság: közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság Cégalapítás előfeltételei: - a Kft. és Rt kivételével legalább 2 tag szükséges, mely lehet belföldi, külföldi természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság - létrejöhet egy korábbi társaság megszűnésével, átalakulással, szétválással Társasági vagyon: - a tagok által befizetett vagyoni hozzájárulás, készpénz, apport - Kft.: jegyzett tőke 3 millió, 30 %-a, minimum 1

millió forint készpénz - Rt.: jegyzett tőke 20 millió, 30 %-a, minimum 10 millió forint készpénz Dokumentumok: - társasági szerződés: - alapító okirat: egyszemélyes gazdasági társaság, zártkörű részvénytársaság - alapszabály: nyilvánosan működő részvénytársaság Előtársaság: nem önálló jogalany, cég működésének egy sajátos szakasza. Létrejötte: - a alapdokumentum aláírása és ügyvédi ellenjegyzése után a cégbírósági bejegyzésig tart - az aláírás és ellenjegyzés után 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak - a névben szerepeltetni kell a bejegyzés alatt megnevezést - az előtársaság alapján jogilag még nem jön létre a cég, de működését megkezdheti Megszűnése: - a bejegyzéssel, a bejegyzés napján szűnik meg, automatikusan létrejön a társaság - Jogi személyiség nélküli társaságok 30 napon belül elbírálják - Jogi személyiségű társaságok 60 nap - Az előtársaság akkor is

megszűnik, ha a cégbíróság jogerősen elutasította a bejegyzési kérelmet Könyvvezetési kötelezettség: - az alapítástól a bejegyzésig - a cégalapításkor az alapítók által befizetett, illetve apporttal teljesített összeget a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlán kell nyilvántartani, és a cégbírósági bejegyzés után kell átvezetni a jegyzett tőkére Beszámolási kötelezettség: - üzleti év eltérhet a bevallás időszakától - üzleti év: első nap ellenjegyzés napja - bevallás: az a nap, amikor megkapja az adószámot - a jogelőd nélkül alapított vállalkozás az előtársasági időszakról a bejegyzés napját követő 90 napon belül könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni - cégbejegyzés után az eszközök és források nyitó adatainak meg kell egyeznie az előtársasági időszakról készített beszámoló eszközeinek és forrásainak záró adataival - az előtársaságnál előforduló

gazdasági események könyvelése megegyezik a bejegyzett gazdasági társaságok könyvelésével 4/b. A vagyoni helyzet alakulásának mutatói, a vagyon i helyzet elemzése a mérleg adatai alapján. A mérleg átfogó elemzésének eszközei, módszerei Az egyes mérlegtételek alakulásának részletes elemzése. A vállalkozás tőkeszerkezetének elemzése Mérlegelemzés: vagyoni és pénzügyi helyzet, és az abban bekövetkezett változások értékelése. Végezhető: - bázisadatokhoz viszonyítva, két időszak záró adatai alapján - tervadatokhoz viszonyítva, mérlegterv elkészítésével Módszerei: - átfogó pénzügyi elemzés a vagyoni és pénzügyi helyzetre vonatkozóan - egyes mérlegtételek alakulásának részletes elemzése Átfogó pénzügyi elemzés: Egyes eszköz és forráscsoportok belső arányainak elemzése: megoszlási viszonyszámok kiszámítása két időszakra vonatkozóan. Viszonyítási alap lehet eszközök összesen adata, eszköz-

és forrásfőcsoportok összege. Mutatószámokkal történő elemzés: tőkeszerkezeti mutatók - tőkeerősség: kedvező, ha a mutató növekszik. saját tőke / források összesen x 100 - kötelezettségek részaránya: 70 % vagy felette kedvezőtlen kötelezettségek / források összesen x 100 - céltartalékok aránya: céltartalékok / források összesen x 100 - befektetett eszközök fedezete: a tartósan lekötött, befektetett eszközök és a s aját források összhangja, kedvező 100 % vagy felette saját tőke / befektetett eszközök x 100 idegen forrás esetén saját tőke + hosszú lejáratú kötelezettségek / befektetett eszközök x100 - saját tőke növekedésének mértéke: az adott évi megtermelt adózott eredmény osztalék és a saját tőke növelését szolgálja mérleg szerinti eredmény / jegyzett tőke x100 eredeti tőke tárgy évi növekedése vagy mérleg szerinti eredmény / saját tőke x 100 eredeti tőke és a felhalmozott tőke további

növekedése - eszközigényességi mutató (tőkemultiplikátor): a tőkeerősség fordítottja, egységnyi saját tőkével hány egység eszközállományt mozgat a vállalkozás eszközök összesen / saját tőke x100 Az egyes mérlegtételek alakulásának részletes elemzése: Abszolút eltérések módszere: valamennyi mérlegtétel elemezhető Lépései: - az eltérések abszolút összegének megállapítása - eltérések felbontása főbb alkotókra - eltérések okainak tételes vizsgálata - indokolt és indokolatlan eltérések megállapítása, okainak vizsgálata - javasolt intézkedések. Relatív eltérések módszere: elemezhető tárgyi eszközök, vevők, készletek, szállítók, ezek részletezett adatai. Lépései: - a mérlegtételek tartalmához igazodó viszonyítási alapok választása - ezek felhasználásával jellemző mutatók képzése - eltérések megállapítása és okainak vizsgálata javasolt intézkedések Tárgyi eszközök alakulása: -

használhatósági fok (le nem írt érték): tárgyi eszköz könyv szerinti (nettó) értéke / tárgyi eszköz bruttó érték x 100 - tárgyi eszközök megújítási mértéke: A tárgyév során aktivált érték / tárgyi eszközök záró bruttó értéke x 100 Készletek alakulása: - átlagos anyagtárolási idő anyagkészlet / 1 napi anyagköltség - áruk átlagos tárolási ideje: áruk / 1 nap ELÁBÉ és eladott (közvetített) szolgáltatás - befejezetlen termelés futamideje: befejezetlen termelés és félkésztermék / 1 napi közvetlen termelési költség - késztermékek átlagos tárolási ideje: késztermékek / 1 napi közvetlen termelési költség - készletek forgási sebessége: értékesítés nettó árbevétele / készletek Vevő követelések alakulása: - belföldi és exportkövetelések arányának alakulása - fizetési módok - átlagos vevő futamidő: vevők – áfa / 1 napi anyagjellegű ráfordítás Szállítói állomány alakulása: -

átlagos szállítási futamidő: szállító – áfa / 1 napi anyagjellegű ráfordítás 5/a. A könyvviteli zárlat célja, a h avi, a negyedéves és az éves zárlati feladatok A könyvviteli zárlattal kapcsolatos számviteli feladatok. Az üzleti év fogalma, jelentősége, a beszámoló készítés (mérlegkészítés) időpontjának megválasztása és annak hatása a mérlegre és az eredmény kimutatásra. A főkönyvi számlák megnyitása, évnyitás utáni rendező tételek Könyvviteli zárlat: az üzleti év végén végzett, kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák és számlák technikai zárása. Kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles évente egy alkalommal főkönyvi kivonatot készíteni, de célszerű negyedévente. Havi zárlat: - befektetett eszközök állományváltozásának elszámolása - vásárolt készletek állományváltozásának elszámolása - saját termelésű készletek állományváltozásának

elszámolása - amortizációs politika, terv szerinti értékcsökkenés elszámolása - áruszállításhoz, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó kötelezettségek nyilvántartásba vétele, elszámolása - adott előlegek elszámolása - áfa elszámolása - munkavállalóval kapcsolatos elszámolások - személyi jellegű ráfordítások elszámolása - pénzeszközökkel kapcsolatos elszámolások - különböző bevallásokkal kapcsolatos elszámolások Negyedéves zárlat: - havi zárlati feladatok végrehajtása - tárgyi eszközök és készletek átsorolása - amortizációs politika, terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolása, ha az nem havi gyakorisággal történik - szükség szerint terven felüli értékcsökkenés elszámolása - negyedév folyamán végrehajtott leletárhoz kapcsolódó elszámolások - vásárolt készletekhez kapcsolódó beérkezett, de nem számlázott szállítások elszámolása - saját termelésű készletekkel

kapcsolatos elszámolások, az előállítási költség meghatározása - különböző bevallásokkal kapcsolatos feladatok Éves zárlat: - havi és negyedéves zárlati munkálatok - fordulónapi leltározáshoz kapcsolódó elszámolások - készlet és költségszámlák korrigálása, ha a vállalkozó nem folyamatosan vezeti azokat - készletérték különbözetének elszámolása felosztása - befejezetlen termelés, félkész termék év végi állományának megállapítása és elszámolása - saját termelésű készletek utókalkulációjának elkészítése, szükséges helyesbítések - időbeli elhatárolások elvégzése - eszköz és kötelezettségek minősítése a lekötési idő, a lejárat lapján és a szükséges átsorolások elvégzése - behajthatatlan követelések elszámolása - főkönyvi és analitikus nyilvántartások egyeztetése - költségszámlák zárása - eredményszámlák zárása, átvezetése az évi eredményszámlára - eszköz és

forrás számlák zárása Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó az általa választott időszakonként naplófőkönyvet, vagy más az egyszerűsített beszámoló alátámasztásához. Könyvviteli zárlat feladatai: - első fázis: tárgyidőszak adatainak teljessé tétele - második fázis: a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés napja közötti időszak alatt végbement események miatti korrekciós tételek Üzleti év: az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Időtartama megegyezik a naptári évvel, kivéve: - külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér - külföldi anyavállalat leányvállalatánál, ha az anyavállalatnál is eltér, kivéve: hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, biztosító társaság - európai részvénytársaságnál, kivéve ha hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, biztosító társaság 12 hónap, kivéve: -

előtársasági időszak - előtársasági időszakot követő első üzleti évben - átalakulás évében - beszámoló pénznemének változása esetén - végelszámolás, felszámolás évében A mérlegkészítés időpontja: a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet végezni Mérleg fordulónap: a vállalkozás vagyoni helyzete egy adott időpontban. Mérlegkészítés napja: a vállalkozás számviteli politikában határozza meg. A két időtartam között kell elvégezni a beszámoló készítéséhez szükséges számviteli feladatokat. Főkönyvi számlák megnyitása: - üzleti évet mindig mérleggel nyitunk és zárunk - a főkönyvi számlákon nyitással kezdődik, és zárásával fejeződik be a könyvelés - a főkönyvi számlák nyitása a nyitómérleg alapján: eszköz és forrás számlák megnyitása a

nyitómérleggel szemben - nyitás után lehet rendező tételek: mérleg szerinti eredmény átvezetése az eredménytartalékra 5/b. Az eredményelemzés célja és módszerei Az eredmény tervezésének, megállapításának módszerei. Az eredményt meghatározó tényezők elemzése a választott formájú eredménykimutatás alapján. Az eredménykimutatás formájának (fajtájának) megválasztásánál figyelembe veendő szempontok. A különböző eljárással készített eredménykimutatások jellemzői. Eredményelemzés célja: a vállalkozás működésének alapkövetelménye a jövedelmező gazdálkodás. Az eredményes gazdálkodás biztosítja a tulajdonosok osztalékát, a bővülő működési feltételeket, az erőforrások beszerzését és a fejlesztési lehetőségeket. Az eredmény a legösszetettebb mutató, az eredményben jelenik meg vagyongyarapodása és a vagyoncsökkenése. Szakaszai: - tervezés: optimális terv - végrehajtás, várható eredmény

elemzése: kitűzött cél teljesítésének biztosítása - utólagos elemzés: gazdálkodás eredményességének értékelése Módszerei: - tervezés: - nagyvonalú eredménytervezés: minimális nyereségkövetelmény, eredményre ható tényezők alakulásának elemzése - optimális eredménytervezés: előző év elemzett tényszámai, piaci információk, gyártás, fejlesztés, tervkalkulációk - részletes, komplex eredménytervezés: termékek, tevékenységek, egységek szerint, értékesítés fedezeti terve, közvetett költségek, egyéb bevételek és ráfordítások, pénzügyi műveletek eredménye, rendkívüli eredmény terve - üzleti terv értékelése: tervbírálat - végrehajtás: - élő rendelésállomány fedezeti összegének vizsgálata - szabad kapacitások vizsgálata - évközi elemzések számviteli adatok alapján - utólagos elemzés: - eredmény változását előidéző fő tényezők nagyvonalú elemzése - eredmény változását előidéző

fő tényezők részletes elemzése - anyagi érdekeltség színvonalának elemzése Eredményre ható tényezők elemzése: - értékesített termékek árszínvonalának elemzése - értékesítési volumen változása - értékesítés elszámolt önköltségének változása - értékesítés összetételének változása - közvetett költségek elemzése - egyéb bevétel és ráfordítás egyenlegének vizsgálata - pénzügyi műveletek eredményének értékelése - rendkívüli eredmény elemzése Az eredménymegállapítás módszerei: Összköltség eljárással - elsődlegesen az üzleti évben felmerült költségeket hangsúlyozza - költségelszámolása - időszak meghatározott - nem az értékesítés alakulásától függ - költségelszámolás nagyobb lehetőséget biztosít az elemzésre - egyes időszakok költségeit össze lehet hasonlítani - hosszú átfutási idejű tételek esetén is hiteles költségelszámolást biztosít - hozamok oldaláról a

tárgyévi termelési teljesítményt is meghatározza - nem igényli a 6-os, 7-es számlaosztály vezetését Forgalmi költség eljárással - értékesítési árbevétellel az értékesítés költségeit állítja szembe - költségelszámolása - árbevétel meghatározott – - az árbevételt az értékesítés közvetlen költségeivel állítja szembe, részletesebb elemzést biztosít - a közvetett költségeket főbb funkciók szerint is részletezi - hatékonyan kiszolgálja a vezetés számvitellel szemben támasztott igényeit - szélesebb körű összehasonlításra ad lehetőséget. - általában termelőtevékenységet végző, bonyolult szervezettel rendelkező, igényes vezetői számvitelt választó, jelentős készlettel rendelkezők választják - 6-os és 7-es számlaosztályt vezetése szükséges „A” változat: - lépcsőzetes elrendezés - automatikus egyezőség csak a mérleggel - eredményt összetevők szerint mutatja be „B” változat: -

mérlegszerű elrendezés, két oldal - más jellegű egyezőség ellenőrzés - eredményt összetevők szerint mutatja be Adózás előtti eredmény főbb részei: - üzemi (üzleti) tevékenység eredménye - értékesítés bruttó eredménye: torzítja az értékesítéskor megfizetett fogyasztási és jövedéki adó összege, mert nem árbevétel csökkentő tétel, hanem egyéb ráfordítás - közvetett költségek összege - egyéb bevételek és egyéb ráfordítások különbsége - pénzügyi műveletek eredménye - rendkívüli eredmény 6/a. Az immateriális javak fogalma, csoportjai, szerepe a vállalkozásoknál Az immateriális javak helye a mérlegben és az egyszerűsített mérlegben. Az immateriális javakkal kapcsolatos gazdasági események és azok elszámolása, a bekerülési értékbe tartozó tételek. Az immateriális javak terv szerinti értékcsökkenésének megállapítása és elszámolása. A terven felüli értékcsökkenés és annak

visszaírása. Az immateriális javak értékhelyesbítése Az immateriális javak értékelése a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása. Az immateriális javak a kiegészítő mellékletben. Immateriális javak: értékkel bíró, nem anyagi eszközök, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Csoportjai: - alapítás-átszervezés aktivált értéke: alapítással, átalakítással, átszervezéssel, minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos közvetlen költségek, melyek a bevételben várhatóan megtérülnek, aktiválásáról a vállalkozó dönt, ha aktiválták, osztalékfizetési korlát (a mérlegben szereplő, még le nem írt értéknek megfelelő összeg, az adózás utáni eredményből osztalékként nem fizethető ki) - kísérleti fejlesztés aktivált értéke: kísérleti-kutatási tevékenységgel kapcsolatos, közvetlen költségek, amelyek az eredmény jövőbeni hasznosításakor

megtérülnek, aktiválható termékben nem vehetők számításba, az alapkutatás költségei nem aktiválhatók - vagyoni értékű jogok: azok a megszerzett jogok, melyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz (bérleti, használati, vagyonkezelői jog, játékjog, márkanév, licenc) - szellemi termékek: az a találmány, szabadalom, ipari minta, szoftver termékek, szellemi alkotások, gyártási eljárás, védjegy, korlátozás nélkül a vállalkozó tulajdonában, birtokában van - üzleti vagy cégérték: a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetés többletérték - pozitív: fizetett ellenérték az eszközök piaci értékének a k ötelezettség értékével csökkentett értékénél magasabb - negatív: fizetett ellenérték az eszközök piaci értékének a k ötelezettség értékével csökkentett értékénél alacsonyabb Üzleti vagy cégérték = vételár – átvett eszközök piaci értéke – átvett terhek értéke - immateriális

javakra adott előleg - immateriális javak értékhelyesbítése Helye: - mérleg: A/I sor - egyszerűsített mérleg: A/I sor, alapítás költségei nem aktiválhatók, nincs értékhelyesbítés Gazdasági események: Növekedés: - beszerzés: T: 113, 114, 115 – K: 381, 455 - saját előállítás: T: 111, 112, 114 – K: 582 - apport átvétel: T: 113, 114 – K: 479, bejegyzés után T: 479 – K: 411, 412 - térítés nélküli átvétel, ajándék, hagyaték, többlet: T: 113, 114 – K: 989, elhatárolás T: 989 – K: 483 - tulajdoni hányad fejében átvétel: T: 113, 114 – K: 989, áfa T: 466 – K: 459 kivezetés T: 889 – K: 171, 172 Csökkenés: - értékesítés: T: 311 – K: 961, áfa T: 311 – K: 467, kivezetés T: 861 – K: 112, 113, 114 écs T: 118, 119 – K: 861 - terv szerinti értékcsökkenés: T: 571 – K: 119 - terven felüli értékcsökkenés: T: 866 – K: 118, alapítás, üzleti vagy cégértéknél nincs - apport átadás: T: 368 – K:

981, bejegyzés után T: 171, 172 – K: 368, kivezetés T: 881 – K: 113, 114, écs T: 118, 119 – K: 881 áfa T: 881 – K: 467 - térítés nélküli átadás: T: 889 – K: 113, 114, T: 118, 119 – K: 889, áfa T: 889 – K: 467, - hiány, káresemény, selejt: T: 866 – K: 114, T: 118, 119 – K: 866 Bekerülési érték: megszerzési, létesítési költség, ami az üzembe helyezésig, raktárba kerülésig felmerült (szállítási, rakodási költség, közvetítői díj, biztosítási díj, jövedéki adó, vám, illeték, hitel kamata, hitelbírálati díj, tartalék alkatrész, árfolyam különbözet, pénzeszköz kamata) - beszerzés: tényleges beszerzési ár - saját előállítás: tényleges közvetlen önköltség - apport átvétel: létesítő okiratban meghatározott érték - térítés nélküli átvétel: átadónál kimutatott nyilvántartási érték, legfeljebb a piaci érték - részesedés megszűnése fejében átvétel: - tőke leszállítása:

számlázott érték - végelszámolás, felszámolás: vagyonfelosztási javaslat - követelés fejében átvétel: - csődeljárás: csődegyezség értéke - felszámolás: vagyonfelosztási javaslat - ajándék, hagyaték, többlet: piaci érték - csere útján beszerzett eszköz: csereszerződés értéke Értékcsökkenés: Terv szerinti: a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési érték felosztva azokra az évekre, amelyekben az eszközt használni fogjuk. - alapítás-átszervezés, kísérleti fejlesztés: maximum 5 év - üzleti vagy cégérték: minimum 5 év - előleg, értékhelyesbítés: nincs - egyösszegű leírás: 50 000 Ft alatti szellemi termék és vagyoni értékű jog Terven felüli: előre nem várt esemény esetén, könyv szerinti érték tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci érték, értéke tartósan lecsökken, feleslegesség válik, megrongálódik, megsemmisül. Visszaírás mérleg fordulónapi

értékeléskor. Értékhelyesbítés: csak a vagyoni értékű jogoknál, és a szellemi termékeknél lehet, ha a piaci érték a visszaírás után is még mindig jelentősen nagyobb, mint a könyv szerinti érték, értékelési tartalékként kell kimutatni. Értékvesztés, és visszaírása: csak az előlegre lehet Értékelés a mérlegben: - immateriális javak: nettó érték bekerülési érték – terv szerinti értékcsökkenés – terven felüli értékcsökkenés + visszaírás - előleg: bekerülési érték – értékvesztés + visszaírás +- árfolyam különbözet Bizonylata: analitikus nyilvántartás alapján készített összesítő kimutatás: bruttó, écs, nettó Kiegészítő mellékletben: Be kell mutatni: - bruttó érték: nyitó, növekedés, csökkenés, záró - halmozott értékcsökkenés: nyitó, növekedés, csökkenés, záró - tárgyévi értékcsökkenés: mérlegtételek szerinti bontásban - kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit -

értékhelyesbítés: nyitó, növekedés, csökkenés, záró Indokolni kell: - terven felüli értékcsökkenés, visszaírása - üzleti vagy cégérték 5 éven túli leírása piaci érték meghatározásának elveit 6/b. A gazdasági elemzés fogalma, célja, szükségessége, feladata A gazdasági elemzés tárgya. Az elemzési módszerek és információ forrásai A gazdasági elemzés csoportjai Az elemzési munka végrehajtása, szakaszainak tervezése. Gazdasági elemzés: olyan módszer, amellyel a gazdasági vezetés részére nélkülözhetetlen tájékozottság biztosítható, amellyel vállalkozási tevékenység megismerhető, bírálható és fejleszthető. Az elemzés a gazdálkodás és fejlesztés, a vállalkozás eredményeinek vizsgálatára és értékelésére irányuló tevékenység. Célja: feltárja és számszerűleg értékelje azokat a körülményeket, amelyek befolyásolják a vállalkozás gazdálkodását, a v ezetés döntéseinek

előkészítését, valamint a megtett intézkedések végrehajtását, az eredmény növekedését. Szükségessége: megfontolt vezetéshez, megfelelő döntésekhez megalapozott, pontos információkra van szükség. Feladata: hatékonyabb, eredményesebb gazdálkodás segítése. - döntések megalapozása, információk biztosítása - fejlődés mérése - feladatok végrehajtásának minősítése, eredmények vizsgálata - jövedelmezőség vizsgálata - hiányosságok, veszteségek okainak feltárása, javaslat kidolgozása a hibák megszüntetésére Gazdasági elemzés tárgya: a vállalkozás piaci, fejlesztési termelési tevékenysége, a tevékenység komplex értékelése. Elemzési módszerei: Deduktív (levezető) módszer: a gazdasági eredmények vizsgálatánál alkalmazzák. Az átfogóbb eredményekből kiindulva a részeredmények felé haladva. Induktív (felépítő) módszer: az egyszerűbb tevékenységekből kiindulva a bonyolultabb felé indul a

vizsgálat. A részeredményekből kiindulva a bonyolultabb, átfogóbb felé haladva Ok-okozati összefüggés vizsgálata: fő cél az eredendő ok meghatározása, mert ezek megszüntetése biztosítja a folyamatok kedvező irányú továbbvitelét. Gazdasági és műszaki összefüggések vizsgálata: a hibák és a hibákat előidéző okok feltárása, megszüntetése, következményeinek megállapítása. Gazdasági elemzés csoportjai: Időpont szerint: - vezetői döntéseket előkészítő: döntés előkészítés, előkalkulációs jelleg - végrehajtás szakaszában készített: feladat teljesítésének biztosítása, operatív elemzés - időszaki elemzés: eredmények elemzése, utókalkulációs jelleg, revíziós jellegű elemzés Priodicitás szerint: periodikusan ismétlődő, periodikusan jelentkező, egyszeri döntést előkészítő Terjedelem szerint: átfogó, részleges elemzés Állapot, helyzet szerint: statikus, dinamikus elemzés Felhasznált adatok

szerint: műszaki-gazdasági, gazdasági elemzés Jelleg szerint: leíró, döntés előkészítő elemzés Az elemzési munka végrehajtása, szakaszainak tervezése: - elemzés céljának, területének, terjedelmének, mélységének meghatározása - elemzéshez szükséges adatok kijelölése, gyűjtése, ellenőrzése, egyszerűsítése - rendelkezésre álló adatok feldolgozása, csoportosítása, összehasonlítása, számítások, értékelések, eltérések okainak számszerűsítése - megállapítások, eredmények összefoglalása, intézkedési tervek, javaslatok. Az elemzés eszközei: - csoportosítás: statisztikai sorok képzése - azonos fajta adatokból álló sorok: területi sor, idősor, minőségi sor, mennyiségi sor - különböző adatokból álló sorok: leíró sor - egyszerű, csoportosító, kombinációs táblák - összehasonlítás: tervtől, bázistól való eltérés nagysáságnak megállapítása - eltérés okainak megállapítása:

láncbehelyettesítéssel, abszolút különbözetek, százalékos különbözetek módszerének alkalmazása - terv és tényadatok összehasonlítása - időbeli összehasonlítás - rész összehasonlítása és egésszel - szükséglet és fedezet összehasonlítása - tényleges és optimális összevetése - azonos feltételekkel gazdálkodó társaság adataival való összehasonlítás - regionális összehasonlítás - viszonyszámok: - azonos típusú adatokból számított viszonyszám: megoszlási, dinamikus, teljesítmény, koordinációs, területi összehasonlító viszonyszám - különböző adatokból számított viszonyszámok: intenzitási viszonyszám - összetett intenzitási viszonyszámok: főátlagindex, részátlagindex, összetételindex - mutatószámok: abszolút számok, származtatott számok, természetbeni, értékbeni mutatószám - számított középérték: számtani átlag, harmonikus átlag, mértani átlag, négyzetes átlag - helyzeti

középérték: módusz, medián - indexszámítás: idősorok elemzéséhez, valamilyen szempontból együvé tartozó, de különnemű, közvetlenül nem összesíthető mennyiségek együttes átlagos változása - értékindex: termelési érték átlagos változása - volumenindex - árindex - gazdasági számítások: - fedezeti költségszámítás: Á-K-F 1. Értékesítés nettó árbevétele 2. Értékesítés közvetlen költségei 3. Fedezeti összeg (értékesítés bruttó eredménye) 1 – / 4. Értékesítés közvetett költségei 5. Egyéb bevételek, egyéb ráfordítások 6. ÜZEMI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE 3 – 4 + 5 - Á-K-F-N 1. Értékesítés nettó árbevétele 2. le: Értékesítés közvetlen költségei 3. Termékek, tevékenységek fedezeti összege 1 - 2 4. le: Értékesítés közvetett (fel nem osztott) költségei 5. Termékek, tevékenységek eredménye 3 - 4 7/a. A tárgyi eszközök fogalma, jellemzői, szerepük a gazdálkodásban A tárgyi

eszközök helye és csoportosítása a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni jogok. A tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenésének megállapítása, az amortizáció számításának módszerei. A terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása A tárgyi eszközök értékhelyesbítése. A tárgyi eszköz értékelése a mérlegben Tárgyi eszköz: azok az anyagi eszközök, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet, az üzembe nem helyezett tárgyi eszközöket a beruházások között tartja nyilván. Ingatlanok: rendeltetésszerűen használatba vett földterület, és minden olyan anyagi eszköz, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek, földterület, telek, telkesítés, épület, épületrész, egyéb építmény, üzemkörön kívüli ingatlan, ezek tulajdoni hányada, bérbe vett ingatlanon végzett és aktivált beruházás, felújítás. Műszaki berendezések,

gépek, járművek: rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló erőgépek, egyéb gépek, berendezések, műszerek, szerszámok, szállítóeszközök, hírközlő berendezések, számítástechnikai eszközök, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás. Egyéb berendezések, felszerelések: rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozási tevékenységet közvetetten szolgáló üzemi, üzleti gépek, berendezések, felszerelések, járművek, irodai, igazgatási berendezések, felszerelések, üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek, a bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás. Tenyészállatok: azok az állatok, amelyek a tenyésztés, tartás során leválasztható terméket termelnek. Beruházások, felújítások: még üzembe nem helyezett tárgyi eszközök, terv szerinti értékcsökkenést

nem számolunk el, de terven felüli értékcsökkenés, illetve annak visszaírása lehetséges. Beruházásokra adott előleg: a szállítónak átutalt levonható áfa nélküli összeg. Helye: - mérlegben: A/II. sor - egyszerűsített mérlegben: A/II. sor, nincs értékhelyesbítés Csoportosítás: ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok, műszaki berendezések, gépek, járművek, egyéb berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok, beruházások, felújítások, beruházásokra adott előlegek, tárgyi eszközök értékhelyesbítése Bekerülési érték: - beszerzés: tényleges beszerzési ár - saját előállítás: tényleges közvetlen önköltség - apport átvétel: létesítő okiratban meghatározott érték - térítés nélküli átvétel: átadónál kimutatott nyilvántartási érték, legfeljebb a piaci érték - részesedés megszűnése fejében átvétel: - tőke leszállítása: számlázott érték - végelszámolás,

felszámolás: vagyonfelosztási javaslat - követelés fejében átvétel: - csődeljárás: csődegyezség értéke - felszámolás: vagyonfelosztási javaslat - ajándék, hagyaték, többlet: piaci érték - csere útján beszerzett eszköz: csereszerződés értéke Speciális szabályok: - a telken lévő épület – ha nem veszik használatba – bontása a telek bekerülési értékét növeli, az üres telek piaci értékéig, felette az új épület bekerülési értékét növeli - adott beruházás miatti bontás a adott beruházás bekerülési értékét növeli - csökkenti a próbaüzemelés során előállított, raktárra vett, értékesített termék előállítási költsége, várható eladási ára, előleg, elkülönített pénzeszköz kamata Része: - tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszer használatához szükséges, üzembe helyezésig beszerzett tartozékok, tartalék alkatrészek értéke - meglévő tárgyi eszköz

bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával átalakításával, élettartamának növelésével, eredeti állag helyreállításának, felújításának költségei Nem része: - folyamatos, zavartalan üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási költség - erdőnevelési, erdő fenntartási, erdő felújítási munka költségei - saját előállításhoz kapcsolódó igazgatási és egyéb általános költségek Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok: - földhasználat, haszonélvezet és használat - bérleti jog, szolgalmi jog - rendeltetésszerű használathoz kapcsolódó hozzájárulások - egyéb jogok Értékcsökkenés: Terv szerinti: a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési érték felosztva azokra az évekre, amelyekben az eszközt használni fogjuk, rendeltetésszerű használatba vétel napjától. - nem számolható el: földterület, telek, (kivéve: veszélyes hulladék), erdő, üzembe nem

helyezett beruházás, képzőművészeti alkotás, régészeti lelet, műemléki épület - lineáris: egymás követő években azonos összegű - degresszív: egymást követő években csökkenő összegű - számtani sor: alapja bruttó, vagy a maradványértékkel csökkentett érték - mértani sor: alapja nettó érték - progresszív leírás: egymást követő években növekvő összegű - teljesítményarányos: tényleges igénybevétel arányában - abszolút összegű leírás: az értékcsökkenés összege van meghatározva - egyösszegű leírás: 50 000 Ft alatt Terven felüli: előre nem várt esemény esetén, könyvszerinti érték tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci érték, értéke tartósan lecsökken, feleslegesség válik, megrongálódik, megsemmisül. Visszaírás mérleg fordulónapi értékeléskor. Értékhelyesbítés: ha a piaci érték a visszaírás után is még mindig jelentősen nagyobb, mint a könyvszerinti érték, értékelési

tartalékként kell kimutatni. Értékvesztés, és visszaírása: csak az előlegre lehet Értékelése a mérlegben: - tárgyi eszköz: nettó érték bekerülési érték – terv szerinti értékcsökkenés – terven felüli értékcsökkenés + visszaírás - beruházásra adott előleg: bekerülési érték – értékvesztés + visszaírás +- árfolyam különbözet - devizás adott előleg: mérleg fordulónapi választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken, ha a különbözet eredményre gyakorolt hatása jelentős, ha nem jelentős, könyv szerinti értéken 7/b. A vállalkozás számviteli információs rendszerének kialakításánál figyelembe veendő szempontok. A pénzügyi és a vezetői számvitel jellemzői A vezetői számvitel kialakítását befolyásoló tényezők. Információs rendszer: a vállalkozás vezetéséhez, irányításához, vezetői döntésekhez, tevékenység tervezéshez, szervezéshez, ellenőrzéshez információk

szükségesek. Kialakítás során figyelembe kell venni: - a vállalkozás környezete, a piac szereplői a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetről akarnak megbízható információt kapni - a vállalkozáson belül a tulajdonosok, menedzsmentek, divíziók és a döntéshozó testület szeretne megfelelő információhoz jutni - jogi szabályozás: külső információs igények - belső információs igények, információk tartalma, gyakorisága - számviteli munka szintjei: gazdasági esemény – bizonylat – alapnyilvántartás – analitikus nyilvántartás – főkönyvi könyvelés – beszámoló Pénzügyi számvitel: a vállalkozáson kívüli felhasználók információs igényeit elégíti ki, éves beszámolóval a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetről. Jellemzői: - a számvitel és a beszámoló elveit, tartalmát a számviteli törvény szabályozza - a beszámoló a vállalkozás egészére koncentrál, információi döntően értékben jelennek meg -

múltra vonatkozó adatok a meghatározóak Vezetői számvitel: a vezetők részére szükséges információk biztosítása. Jellemzői: - a számvitel elvét, tartalmát törvény írja elő, de a vállalkozó hatásköre annak kialakítása - a vállalkozás szervezeteire, termékekre koncentrál, mennyiségi jellemzőket is tartalmaz - jövőbeni adatokat és információkat is hasznosítja Vezetői számvitel kialakítása: függ tevékenység jellegét, szervezeti felépítést, célkitűzéseit. Tartalmát meghatározza: mi elsődleges a vállalkozáson belüli elszámoló egységek teljesítmény mérésénél (felelősségi központok kijelölése). - költségközpontú: takarékos költséggazdálkodás - árbevétel központú - nyereségközpontú - egyéb orientációk: beruházás központú Költségszámvitel: vezetői számvitel része, meghatározza a eredménykimutatás formája, felépítése. - költségnem szerinti elszámolás - elsődleges költségnem,

másodlagos költséghely, költségviselő szerinti - elsődleges költséghely, költségviselő, másodlagos költségnem szerinti 8/a. A tárgyi eszközök állományának növekedése és csökkenése A tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események elszámolása, a gaz dasági események bizonylatai. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredmény kimutatásra. A beruházás, a f elújítás, a f enntartás elkülönítése. A tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása. Tárgyi eszközök a kiegészítő mellékletben Gazdasági események: Növekedés: - beruházás: T: 16 – K: 381, 455, áfa T: 4661 – K: 455, aktiválás T: 12, 13, 14, 15, – K: 16 - saját előállítás: T: 16 – K: 582, aktiválás T: 12, 13, 14, 15 – K: 16, áfa T: 466 – K: 467 - apport átvétel: T: 16 – K: 479, aktiválás T: 12, 13, 14, 15 – K: 16 bejegyzés után T: 479 – K: 411, 412 - térítés nélküli átvétel,

ajándék, hagyaték, többlet: T: 16 – K: 989, aktiválás T: 989 – K: 16, elhatárolás T: 989 – K: 483 - követelés fejében átvétel: T: 16 – K: 454, áfa T: 466 – K: 454, aktiválás T: 12, 13, 14, 15 – K: 16, kivezetés T: 454 - 31 Csökkenés: - értékesítés: T: 311 – K: 961, áfa T: 311 – K: 467, kivezetés T: 861 – K: 12, 13, 14, 15, 16 écs T: 128, 138, 148, 158, 168, 129, 139, 149, 159 – K: 861 - terv szerinti értékcsökkenés: T: 571 – K: 129, 139, 149, 159 - terven felüli értékcsökkenés: T: 866 – K: 128, 138, 148, 158, 168 - apport átadás: T: 368 – K: 981, bejegyzés után T: 171, 172 – K: 368 kivezetés T: 881 – K: 12, 13, 14, 15, 16, é cs T: 128, 138, 148, 158, 168, 129, 139, 149, 159 – K: 881 áfa T: 881 – K: 467 - térítés nélküli átadás: T: 889 – K: 12, 13, 14, 15, 16, T : 128, 138, 148, 158, 168, 129, 139, 149, 159 – K: 889, áfa T: 889 – K: 467 - hiány, káresemény, selejt: T: 866 – K: 12, 13, 14 , 15,

16, T: 128, 138, 14 8, 158, 168, 129, 139, 149, 159 – K: 866, biztosító kártérítése: T: 368 – K: 968 Bizonylatai: számlák, szerződések, üzembehelyezési jegyzőkönyv, leltározási jegyzőkönyv, selejtezési jegyzőkönyv, üzembehelyezési jegyzőkönyv, könyvelés alapbizonylata összesítő kimutatás (bruttó, écs, nettó) Hatása a mérlegre, eredményre: - terv szerinti értékcsökkenés: költség - visszaírás: egyéb bevétel - terven felüli értékcsökkenés, hiány, selejt, értékesítés: egyéb ráfordítás - követelés fejében, részesedés fejében, térítés nélküli átvétel: rendkívüli bevétel - apport átadás, térítés nélküli átadás: rendkívüli ráfordítás Beruházás: tárgyi eszközök üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatba vétele érdekében az üzembe helyezésig, meglévő tárgyi eszköz bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, élettartamának, teljesítőképességének

növelését eredményező tevékenység. Felújítás: elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő tevékenység, korszerűsítés, amelynek során az élettartam megnövekszik, eredeti műszaki állapot részlegesen vagy teljesen helyreáll. Fenntartás: használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység. Analitikus nyilvántartás: egyedi analitikus nyilvántartás Tartalma: - azonosítási adatok: megnevezés, tartozékok, leltári szám, főkönyvi számlaszám, szállító, gyártás éve, beszerzés, használatba vétel, beruházások, felújítások, kivitelezői - nyilvántartási adatok: költséghely, és annak változása, értékcsökkenés, leírási kulcs, terv szerinti értékcsökkenés utolsó időpontja, amortizációs norma - állomány és értékadatok: (személyi használat esetén): bruttó érték és

változása, maradványérték, terv szerinti értékcsökkenés halmozott összege, terven felüli értékcsökkenés, visszaírt értékcsökkenés, nettó érték Kiegészítő mellékletben: Be kell mutatni: - bruttó érték: nyitó, növekedés, csökkenés, záró, átsorolások - halmozott értékcsökkenés: nyitó, növekedés, csökkenés, záró, átsorolások - tárgyévi értékcsökkenés: mérlegtételek szerinti bontásban - értékcsökkenési leírás - értékhelyesbítés: nyitó, növekedés, csökkenés, záró Indokolni kell: - terven felüli értékcsökkenés, visszaírása - piaci érték meghatározásának elveit 8/b. Könyvvizsgálat célja, a könyvvizsgálati kötelezettség A könyvvizsgáló feladatai Könyvvizsgálói jelentés és záradék tartalma. A beszámolók nyilvánosságra hozatala, közzététele. A könyvvizsgálat célja: annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített beszámoló a számviteli

törvény előírásai szerint készült-e, megbízható, valós képet ad-e a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Az adatok megbízhatóságát a független könyvvizsgálók által elkészített könyvvizsgálat és a vizsgálat során kialakított állásfoglalás alapozza meg. Könyvvizsgálati kötelezettség: - nem kötelező, ha az üzleti évet megelőző két év átlagában az éves nettó árbevétel nem haladja meg az 50 millió forintot - ha a jogelőd nélkül alapított vállalkozónál a nettó árbevétel adatai hiányoznak, vagy csak részben áll rendelkezésre, akkor a várható tárgyévi nettó árbevételt kell figyelembe venni - ha nem kötelező a könyvvizsgálat, az éves beszámolón fel kell tüntetni, hogy a közzétett adatok könyvvizsgálóval nincsenek alátámasztva - kötelező, ahol azt a törvény vagy a számviteli törvény előírja - ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor a beszámoló felülvizsgálatára a

vállalkozó legfőbb szerve köteles könyvvizsgálót választani - könyvvizsgáló csak a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja, vagy nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgálói társaság lehet, megfelelő szakmai gyakorlattal Könyvvizsgáló feladata: - elbírálja a beszámolóban közölt információk megbízhatóságát, ha hibás gyakorlatot észlel, azt jelzi a tulajdonosoknak - a könyvvizsgálat során ellenőrzi az éves beszámoló és az üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát - jogosult a vállalkozótól, alkalmazottaitól adatot, felvilágosítást kérni - titoktartási kötelezettsége van - ha a könyvvizsgáló a felülvizsgálat során megállapítja, hogy az éves beszámoló a pénzügyi és jövedelmi helyzetéről valós és megbízható képet ad, felülvizsgálat során nem tapasztal törvénysértést és szabálytalanságot, akkor egyetértő, hitelesítő záradékot ad ki - ha nem ért egyet, korlátozó, vagy elutasító

záradékot ad ki Könyvvizsgálói jelentés tartalma: - könyvvizsgálói jelentés címe, címzettje - a könyvvizsgálat tárgyát képező beszámoló azonosítóit - beszámolási szabályrendszer megjelölését - könyvvizsgálati rendszer megjelölését - elvégzett, a könyvvizsgálói véleményt alátámasztó vizsgálat jellegét, összefoglaló bemutatását - könyvvizsgálói véleményt - könyvvizsgálói záradékot, a záradék megadásának elutasítását - jelentés keltezését - a könyvvizsgáló nevét, aláírását, címét, kamarai bejegyzését Nyilvánosságra hozatal, közzététel: - a vállalkozóüzleti év mérleg fordulónapjától számított 150 na pon belül a cégbíróságnál letétbe kell helyezni a beszámolót, könyvvizsgálói záradékot (anyavállalat 180 nap) - a vállalkozó köteles a beszámolót, könyvvizsgálói jelentést a letétbe helyezéssel egyidejűleg közzétenni az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és

Céginformációs Szolgálatához megküldéssel - ha hibás, ismételt letétbe helyezés és közzététel 30 napon belül 9/a. A befektetett pénzügyi eszközök fogalma, jellemzői, szerepük a gazdálkodásban A befektetett pénzügyi eszközök helye és csoportosítása a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. A befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése és annak visszaírása A befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése. A befektetett pénzügyi eszközök értékelése a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása. Befektetett pénzügyi eszközök: azok az eszközök, amelyek a v állalkozás tevékenységét éven túl szolgálják. Befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget tartósan biztosító tulajdoni részesedések, tartósan adott kölcsönök, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, éven túl lekötött bankbetétek. Jellemzői: - kapcsolt vállalkozás: anyavállalat,

leányvállalat, közös vezetésű, társult vállalkozás - egyéb részesedési viszony: anyavállalat, vagy leányvállalata szavazat 20 % alatt Helye: - mérleg: A/III. sor - egyszerűsített mérleg: A/III. sor, nincs értékhelyesbítés, értékelési különbözet Csoportosítás: tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban, tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, egyéb tartós részesedés, tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban, egyéb tartósan adott kölcsön, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése, befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete. Bekerülési érték: - tulajdoni részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: csoportos nyilvántartás, beszerzési érték alapján számított átlagos beszerzési ár, vagy a FIFO módszer szerint meghatározott beszerzési ár - vásárlás: - tulajdoni részesedés:

vételár, bizományi díj, vételi opció díja - hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: vételár (kamat nélkül), bizományi díj, vételi opció díja - tartósan adott kölcsön: kihelyezéskori érték - apport átvétel: létesítő okiratban meghatározott érték - térítés nélküli átvétel: átadónál kimutatott nyilvántartási érték, legfeljebb a piaci érték - követelés fejében átvétel: - csődeljárás: csődegyezség értéke - felszámolás: vagyonfelosztási javaslat - ajándék, hagyaték, többlet: piaci érték - csere útján beszerzett eszköz: csereszerződés értéke Értékvesztés: - tulajdoni részesedés: befektetés könyvszerinti értéke tartósan és jelentősen meghaladja a piaci értéket - hitelviszony megtestesítő értékpapír: könyvszerinti érték és a piaci érték közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű - tartósan adott kölcsön: könyvszerinti érték tartósan és

jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítés időpontjában becsült, várhatóan megtérülő összeg, egyedi értékelés, együttes minősítés esetén százalékban is megállapítható Visszaírás: ha mérlegkészítéskor a piaci érték tartósan és jelentősen meghaladja a könyvszerinti értéket, legfeljebb a beszerzési értéig. Értékhelyesbítés: csak a t ulajdoni részesedésnél lehet, ha a k önyvszerinti és a p iaci érték különbözete meghaladja az elszámolt értékvesztés visszaírható összegét, értékelési tartalékként ki kell mutatni. Értékelése a mérlegben: - részesedés: könyvszerinti érték – értékvesztés + visszaírás +- árfolyam különbözet - értékpapír, tartósan adott kölcsön: könyvszerinti érték – értékvesztés + visszaírás +- árfolyam különbözet Bizonylatai: szerződések, számlák, jegyzőkönyvek, belső bizonylatok, számítási anyagok 9/b. A számviteli szolgáltatás fogalma, rendszere

A könyvviteli szolgáltatással kapcsolatos előírások, a könyvviteli szolgáltatást végzőkkel szembeni követelmények. Számviteli szolgáltatás: a számviteli törvényben, kapcsolódó kormányrendeletben előírt könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettség teljesítése érdekében elvégzendő feladatok összessége, könyvviteli szolgáltatás, könyvvizsgálói tevékenység. Nem kötelező annak a vállalkozónak, akinek éves nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a 10 millió Ft-ot nem haladja meg Könyvviteli szolgáltatás: - számviteli politika, könyvviteli elszámolás, beszámolókészítés rendszerének, módszerének kialakítása - számlarend, szabályzatok elkészítése, karbantartása - nyilvántartások vezetése, főkönyvi feladások elkészítése, beszámoló összeállítása, adatok elemzése - valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítása Szolgáltatóval szembeni

követelmények: - természetes személy: okleveles könyvvizsgálói, vagy mérlegképes könyvvelői képesítés, Pénzügyminisztérium, Magyar Könyvvizsgálói Kamara nyilvántartásában szerepel, tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik - társaság: alkalmazottja, vagy megbízott tagja rendelkezik az előbbi képesítéssel és engedéllyel - nyilvántartás évente Magyar Közlöny, Pénzügyi Közlöny közzéteszi - kötelező továbbképzés 10/a. A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredmény kimutatásra. A tőzsdei és a tőzsdén kívüli ügyletek csoportosítása A határidős, az opciós, a swap, illetve az azonnali ügyletek elszámolása, befektetett pénzügyi eszközök a kiegészítő mellékletben. Gazdasági események hatása a mérlegre, eredményre: - részesedés értékesítés: pénzügyi műveletek bevétele, ráfordítása, 379 technikai számla - értékvesztés

és visszaírása: pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása 866 - értékhelyesbítés: részesedés piaci értéke és bekerülési értéke közötti különbözet - osztalék, részesedés: kapott (járó osztalék) 971 - kamat: pénzügyi műveletek bevétele - követelés fejében, részesedés fejében, térítés nélküli átvétel: rendkívüli bevétel - térítés nélküli átadás: rendkívüli ráfordítás - aktív időbeli elhatárolás: időarányos kamat év végén Tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek: tőzsdei ügylet, az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedő, a tőzsdén, a tőzsdei szabályoknak megfelelően a tőzsdei termékekre vonatkozóan köt meg. Határidős: szerződésben meghatározott fajtájú, mennyiségű értékpapír, előre meghatározott kötési áron egy későbbi időpontban történő adásvétele. - leszállítási ügylet: értékpapír leszállításával, átadásával - elszámolási ügylet: kötési ár és a záráskori

piaci ár különbözetének pénzügyi rendezésével, fedezeti célú, nem fedezeti célú Opciós: speciális határidős ügylet, egy termék feletti rendelkezési jog adásvételére kötött üzlet. - vételi opció: vevője jogot szerez a vásárlásra, eladója kötelezettséget vállal az eladásra - eladási opció: vevője jogot szerez az eladásra, eladója kötelezettséget vállal a vásárlásra Azonnali: ügyletkötést követő 8 munkanapon belül, devizaügylet esetén 2 munkanapon belül teljesített értékpapír adásvételi, csereügylet. Fedezeti: kockázatfedezeti céllal kötött származékos, illetve valutára, devizára vonatkozó azonnali ügylet. Swap: egy azonnali és egy határidős adásvételi, illetve több határidős ügyletből áll, jövőbeni pénzáramlások cseréje közvetlenül és közvetítő segítségével. - deviza: egy adott devizában felvett hitel tőkeösszegét és kamatait egy másik devizában felvett hitel tőkeösszegére és

kamatára cserélik - tőke - kamat: fix kamatozású hitel azonos összegű változó kamatozású hitelre történő cseréje Elszámolás: - lejáratig a 0. számlaosztályban kell nyilvántartani, kötési árfolyamon - eredményt az üzlet zárásakor lehet elszámolni (lejárat, opciólehívás időpontja, határidős ügylet likvidálásának időpontja) - bekerülési érték: opciós ügyletnél az opciós díj is - árfolyam különbözet és a kapott opciós díj: pénzügyi művelete eredménye Kiegészítő mellékletben: Be kell mutatni: - értékvesztés: nyitó, növekedés, csökkenés, visszaírt értékvesztés, záró - ha az eszköz a mérleg több tételében is lehelyezhető vagy minősítése megváltozik, az alkalmazott megoldást számszerűsítve az összetartozás tételhivatkozásaival kell megadni 10/b. A készletgazdálkodás elemzése A készletek állományának vizsgálata A készletállomány összetételének elemzése. A készletgazdálkodás

összefüggése a termeléssel és az eredmény alakulásával. A készletgazdálkodási hiányosságokra figyelmeztető adatok vizsgálata. Készletgazdálkodás: feladata, biztosítani a tevékenységhez szükséges anyag, termék, áru a megfelelő helyen, mennyiségben, minőségben, összetételben, időben a legkisebb költség mellett rendelkezésre álljon. A készletgazdálkodás színvonala jelentősen befolyásolja a költségeket, ezért nélkülözhetetlen feladat a folyamatos elemzés. Készletállományok elemzése: készletnormákhoz való viszonyítás, tervezett készlettől való eltérés nagysága, előidéző okai. Anyagkészlet = átlagos tárolási idő x egy napi anyagfelhasználás Átlagos tárolási idő csökkentése: korszerű anyagellátási rendszer alkalmazása, elfekvő készlet felhasználása, értékesítése, norma feletti készletek felszámolása, rövidebb tárolási idejű anyagok alkalmazása, megbízható szállító. Egy napi

anyagfelhasználás csökkentése: termelés csökkentése, termelés összetételének változtatása, gyártásfejlesztés, gyártmányfejlesztés, értékelemzés, olcsóbb, de megfelelő helyettesítő anyagok használata. Befejezetlen termelés = gyártásfinanszírozási idő x egy napi termelési költség Gyártásfinanszírozási idő = gyártási átfutási idő x átlagos készültségi fok Gyártási átfutási idő csökkentése: gyártmányfejlesztés, gyártásfejlesztés, jobb munkaszervezés, jobb gyártás előkészítés, anyagmozgatási rendszer korszerűsítése. Egy napi termelési költség csökkentése: önköltség csökkentése, anyagtakarékosság, munkatermelékenység javítása. Késztermék = átlagos tárolási idő x egy napi termelési költség Átlagos tárolási idő csökkentése: gyártás, kiszállítás jobb összhangja. Egy napi termelési költség csökkentése: önköltség csökkentése, anyagtakarékosság, munkatermelékenység

javítása. Készletállomány összetételének elemzése: - egyes készletfajták részaránya - készlet összetétele - készlethatékonyság: ezer Ft átlagos készletértékre jutó termelési érték termelési érték / készletek átlagos értéke Készletgazdálkodás elemzése: készleteket bázishoz, vagy valamilyen jellemzőhöz viszonyítjuk. - készletek nagyságának alakulása: két időszak készletének vagy átlagkészletének különbsége. - készletlekötés relatív vizsgálata: forgási sebesség alakulása, forgási mutatókkal. Fordulatok száma = nettó árbevétel / átlagos készletérték Készletigényesség = átlagos készletérték / nettó árbevétel Forgási idő = időszak napjainak száma / fordulatok száma - készletrugalmassági mutató: egy százalékos árbevétel növekedés hány százalékos készletnövekedéssel jár együtt készlet változás százaléka / árbevétel változás százaléka - lekötött készletek értéke: forgási

idő napokban x egy napra jutó árbevétel - készletek alakulása és a nettó árbevétel alakulása közötti kapcsolat: korrelációszámítás Készletgazdálkodás hiányosságára figyelmeztető adatok: számviteli információs rendszer alapján: anyag árkülönbözetek, távolsági fuvardíjak, anyagok értékesítési veszteségei, készletek értékvesztése, leltár különbözetek, fizetett bankkamat, kötbér, bírság. 11/a. A készletek fogalma, helyük és csoportosításuk a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. A készletek értékelése és helye a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása. A készletek értékvesztése, az értékvesztés visszaírása A vásárolt készletekkel kapcsolatos gazdasági események és azok hatása a mérlegre és az eredmény kimutatásra. A vásárolt készletek analitikus nyilvántartása. Készletek: a vállalkozás tevékenységéhez közvetlenül vagy közvetve szolgáló eszközök,

amelyek egy tevékenységi folyamatban vesznek részt, eredeti alakjukat elvesztik, vagy több folyamatban vesznek részt, de a készletek közé kell sorolni, egy éven belül használódnak el. Helye: mérleg: B/I. sor, egyszerűsített mérleg: B/I sor Csoportosítás: anyagok, befejezetlen termelés és félkész termékek, növendék-, hízó- és egyéb állatok, késztermékek, áruk, készletre adott előlegek. Bekerülési érték: vételár – engedmény + f elár + s zállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembehelyezési költség + közvetítői tevékenység díja + bizományi díj + beszerzéshez kapcsolódó fogyasztási, jövedéki adók + vám, vámteher, vámpótlék + egyéb költségek (illeték, hatósági díjak) + hitel költségei (bankgarancia díja, kezelési költség, folyósítási jutalék, közjegyzői hitelesítés díja, felvétel után a raktárba beszállításig elszámolt kamat) - beszerzés: tényleges beszerzési ár - saját

termelésű készlet: előállítási érték (közvetlen önköltség) - apport átvétel: létesítő okiratban meghatározott érték - térítés nélküli átvétel: átadónál kimutatott nyilvántartási érték, legfeljebb a piaci érték - részesedés megszűnése fejében átvétel: - tőke leszállítása: számlázott érték - végelszámolás, felszámolás: vagyonfelosztási javaslat - követelés fejében átvétel: csődeljárás (csődegyezség értéke), felszámolás (vagyonfelosztási javaslat) - ajándék, hagyaték, többlet: piaci érték - csere útján beszerzett eszköz: csereszerződés értéke Értékelése a mérlegben: - vásárolt készlet: könyvszerinti érték – értékvesztés + visszaírás - saját termelésű készlet: könyvszerinti érték – értékvesztés + visszaírás - készletre adott előleg: könyvszerinti érték – értékvesztés + visszaírás +- árfolyam különbözet - devizában adott előleg: mérleg fordulónapi

választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken, ha a különbözet eredményre gyakorolt hatása jelentős, ha nem jelentős, könyv szerinti értéken - évközi értékelés: bekerülési érték FIFO módszer, bekerülési érték átlagár, elszámoló ár korrigálva az árkülönbözettel, fogyasztói ár korrigálva az árréssel, Bizonylatai: anyag bevételezési jegy, anyag kivételezési jegy, külső számlák, szerződések, jegyzőkönyvek, szállítólevél. Értékvesztés: ha a könyvszerinti érték tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci érték. Visszaírás: ha mérlegkészítéskor a készlet piaci értéke tartósan és jelentősen meghaladja a könyvszerinti értéket, legfeljebb a bekerülési értéig. Gazdasági események: Hatása a mérlegre és az eredményre: - anyagfelhasználás: anyagköltség - értékesítés: elábé - visszaírás: egyéb bevétel - értékvesztés, hiány, selejt:

egyéb ráfordítás - követelés fejében, részesedés fejében, térítés nélküli átvétel: rendkívüli bevétel - apport átadás, térítés nélküli átadás: rendkívüli ráfordítás Analitikus nyilvántartás: folyamatos mennyiségi, folyamatos mennyiségi, értékbeni, folyamatos értékbeni (fogyasztói áras árukészlet), nincs nyilvántartás. 11/b. A fedezeti költségszámítás módszere és felhasználási lehetőségei a vállalkozói döntések meghozatalánál. A költségek csoportosítása a fedezeti költségszámítás követelményeinek megfelelően. Gyártmánykarakterisztikák készítése Fedezet: árbevétel és a hozzá kapcsolódó költségek közötti különbség. Fedezeti összeg: Árbevétel – proporcionális jellegű költség = fedezeti összeg – fix jellegű költség = eredmény Fedezeti hányad: Fedezeti összeg – árbevétel x 100 Fedezeti pont: az a termelési, értékesítési volumen (árbevétel), amely mellett a

vállalkozásnak sem vesztesége, sem nyeresége nincs. A fedezeti ponthoz tartozó árbevétel a minimális termelés illetve a termelés kritikus pontja. Fix költség / egy egység fedezeti összege Felhasználási lehetőségek: bázisidőszak adataira támaszkodva azt vizsgálják, hogy - különböző árbevétel, előre feltételezett költségváltozás mellett milyen eredmény és összes költség várható - különböző nagyságú eredmény eléréséhez bizonyos költségváltozásokat feltételezve, mennyivel kell az árbevételt változtatni - milyen árbevételnél van fedezeti pont, vagyis mekkora az az árbevétel, amikor az eredmény nulla Költségek csoportosítása: Propocionális jellegű költség: a termelési volumen változásának hatására viszonylag arányosan változnak. Fix jellegű költség: termelés volumenének változására is változatlanok maradnak. Gyártmánykarakterisztika: fedezeti összegből képzett mutatószámokból összeállított

termék rangsor. Termék, szolgáltatás fedezeti összege / kalkulációs egységre jutó erőforrással Használható: - műszaki fejlesztési döntések megalapozása - termelési programok optimalizálása - piaci döntések meghozatala - árképzés 12/a. A sajátos beszámolási kötelezettségek Csődeljárással, felszámolási eljárással és végelszámolással kapcsolatos számviteli feladatok. Sajátos beszámolási kötelezettségek: Előtársaság: - létesítő okirat ügyvédi ellenjegyzése napjától a cégbejegyzésig - önálló üzleti év a számvitelben és az adózásban - a vállalkozás gazdasági eseményeket számolhat el - beszámolási kötelezettség az üzleti év végén, mérlegfordulónap a bejegyzés vagy elutasítás időpontja, 90 napon belül Jogutód nélküli megszűnés: - felszámolási eljárás: fizetésképtelenség esetén - végelszámolási eljárás: saját akaratból, amennyiben az eszközök fedezik a kötelezettségeket

Beszámolás pénznemének megváltozása: csak a mérleget kell átszámítani. - forintról-devizára: áttérés napján érvényes MNB devizaárfolyam reciprok értéke, társasági szerződésben rögzített devizanemben, harmadik pénznem (keresztárfolyam), összevont különbözet (nyereség tőketartalék, veszteség eredménytartalék) - devizáról-forintra: áttérés napján érvényes MNB devizaárfolyam értékén kell átszámítani, harmadik pénznem (hitelintézet vételi/eladási árfolyam átlaga), összevont különbözet - devizáról-devizára: áttérés napján érvényes MNB keresztárfolyam értékén kell átszámítani, harmadik pénznem (hitelintézet keresztárfolyama), összevont különbözet Ellenőrzés hibáinak, jogkövetkezményeinek elszámolása: - könyvelés csak ellenőrzési, önellenőrzési jegyzőkönyv alapján - nem jelentős hiba: feltárás évének gazdasági eseményei között kell elszámolni a mérlegben és az eredményben -

jelentős hiba: saját tőkére gyakorolt hatása meghaladja a mérleg főösszeg 2 %-át vagy az 500 millió Ft-ot, mérlegben, eredmény kimutatásban elkülönítetten, kiegészítő mellékletben évenkénti bontásban kell bemutatni Csődeljárás: - fizetési nehézség miatt kérelmet lehet benyújtani kétévente - három hónapnál nem régebbi mérleg és eredménykimutatás, hitelezők analitikája - benyújtást követő 30 napon belül tárgyalni kell a hitelezőkkel fizetési haladékról - egyezség esetén vagyonfelügyelőt rendel ki a bíróság, aki áttekinti a vagyoni helyzetet - egyezség keretében a vállalkozás tartozásait átvállalhatják, tulajdont szerezhetnek Felszámolási eljárás: - fizetésképtelenség esetén - vállalkozó kéri: három hónapnál nem régebbi beszámoló, hitelezők analitikája, hitelező kéri: lejárt tartozás bizonyítékai (60 nap), végelszámoló kéri - bíróság 60 napon belül határoz - felszámolás kezdete

cégbírósági végzés jogerőre emelkedése - kezdő nap előtti nappal záróleltár, záróbeszámoló, zárómérleg - 45 napon belül nyitó felszámolási mérleg - felszámolás kezdő időpontja után két évvel, vagy a felszámolás végével a társaságot törlik a cégjegyzékből - felszámolás végén zárómérleg, bevétel-költség alakulásáról kimutatás, zárójelentés, kiegészítő melléklet, vagyonfelosztási javaslat a bíróságnak és az adóhatóságnak - zárómérleg: meglévő vagyoni elemek piaci értékre helyesbítése - időszaka egy év függetlenül a hosszától Végelszámolási eljárás: - időszaka 12 hónapból álló üzleti évekből áll, első és utolsó év törtév is lehet - beszámolási kötelezettség az üzleti évek fordulónapján - kezdő időpont előtti nappal záróleltár, zárómérleg, eredményfelosztás utáni zárómérleg - végelszámoló teljesíti a kötelezettségeket végelszámolás végén évente

beszámoló, eredményfelosztás, zárómérleg, zárójelentés, vagyonfelosztási javaslat a bíróságnak és az adóhatóságnak 12/b. Az eredménykategóriák Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye részletes elemzésének lehetőségei (ár, volumen, összetétel, önköltség összefüggések). Eredménykategóriák: - értékesítés bruttó eredménye - üzemi (üzleti) tevékenység eredménye - szokásos vállalkozási eredmény - adózás előtti eredmény - adózott eredmény - mérleg szerinti eredmény Eredményelemzés: eredményváltozást előidéző tényezők, és okainak feltárása. Módszerei: - fedezeti hányadot alkalmazó módszer - jellemző erőforrás egységére jutó fedezeti összeg mutatót alkalmazó módszer: normaórára, gépórára, anyagfelhasználásra jutó fedezeti összeg Eredmény alakulására ható tényezők elemzése: - értékesített termékek árszínvonalának elemzése: - árformák szerint: szabad áras, hatósági áras -

árszerkezet szerint: termelői árak, felárak, engedmények, nagy és kiskereskedelmi árrés - értékesítési volumen változás hatása - értékesítés elszámolt önköltség változásának hatása: - bázishoz viszonyított önköltségcsökkentés: összehasonlítható termékeknél - átlagos jövedelmezőségváltozás: össze nem hasonlítható termékeknél - közvetlen önköltség: közvetlenül elszámolt költségek + felosztott egyéb közvetlen üzemi költségek - értékesítési összetétel változás hatása: előző évi, tervezett, optimális összetételhez viszonyítva - közvetett költségek elemzése: - értékesítési költségek: értékesítési forgalom alakulásához viszonyítva - igazgatási költségek: irányítási szintenként, szakmai funkciónként, abszolút eltérések megállapítása, előidéző tényezők hatása, indokolt eltérések megtakarítások, túllépések - egyéb általános költségek: fő és segédüzemek,

anyaggazdálkodás, k+f, garanciális javítási, szociális, kulturális, egyéb költségek - üzemi költségek - egyéb bevételek, ráfordítások alakulásának elemzése: abszolút eltérések módszerével, könyvelés adataiból, tervezett, bázis adatokhoz viszonyítva - értékesített tárgyi eszközök: ráfordításként elszámolt nettó az eladási árhoz viszonyítva, eladás oka, maradványérték helyessége - készletek hiánya, értékvesztése: oka, személyi felelősség - követelések értékvesztése: adósok megbízhatósága, fizetési fegyelem - céltartalék képzés: óvatosság, teljesség elvének érvényesülése - eredmény terhére fizetett adók, kapott támogatások: szabályszerűsége, dinamikája az előző évhez képest 13/a. A saját termelésű készletekkel kapcsolatos gazdasági események, azok hatása a mérlegre és az eredmény kimutatásra. Az előállítási költség tartalma A költségek fogalma, csoportosítása az

elszámolás szempontjából költségfajták (költségnemek) szerint. A költségek elszámolásának lehetősége és jelentősége a kettős könyvvezetésben. Az állatokkal kapcsolatos elszámolások. Gazdasági események: (581-582, követel, mérleg szerinti eredmény nő) - készletre vétel: T: 23-25 – K: 581 - saját termelésű készlet felhasználása: T: 581 – K: 23-25 - saját termelésű készlet értékesítése: T: 581 – K: 23-25, - saját termelésű készlet értékvesztése: T: 581 – K: 239-259, T: 866 –K: 582 Előállítási költség tartalma: - eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állapot helyreállítása során merült fel, előállítással szoros kapcsolatban áll, eszközre (termékre) jellemzők segítségével számolható el - szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése során merült fel, szolgáltatással szoros kapcsolatban áll,

szolgáltatásra jellemzők segítségével számolható el Ráfordítás: meghatározott időszak eszközfelhasználásának mennyiségben és pénzben kifejezett összege, tartalmaz nem elszámolható költséget is, vállalkozás egészének kiadása. Költség: ráfordítás része, tevékenység, termelés érdekében felhasznált élő és holt munka pénzben kifejezett értéke. Kiadás: esemény, amely pénzállomány csökkenését vonja maga után. Csoportosítása: - költségfajták szerint: - anyagköltség: felhasznált vásárolt anyagok, állatok bekerülési értéke – hulladék, haszonanyag – értékvesztés + visszaírás - igénybevett szolgáltatás értéke: anyagjellegű, nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értéke - egyéb szolgáltatás értéke: illetékek, biztosítási díjak, költségként elszámolható adók, járulékok, termékdíj - bérköltség: minden tagokat, munkavállalókat, alkalmazottakat megillető kifizetés - személyi

jellegű egyéb kifizetés: természetes személyek részére nem bérköltségként, nem vállalkozási díjkánt kifizetett összegek - bérjárulékok: nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási, munkaadói járulék, szakképzési, egészségügyi hozzájárulás, kommunális adó értékcsökkenési leírás: terv szerinti, egy összegben elszámolt értékcsökkenés - közvetlen, közvetett költség - állandó, változó költség - elemi, összetett költség - költséghelyi, költségviselői költség - alapköltség, járulékos költség Elszámolás lehetősége: - kizárólag 5. Költségnemek számlaosztály - elsődleges 5-ös, másodlagos 6-os, 7-es - elsődleges 6-os, 7-es, másodlagos 5-ös Állatok: vásárolt, saját előállítású állatok. Befektetett eszköz és forgóeszközök között is nyilván lehet tartani. Fő szabályként a vásárolt állatokat saját termelésű készletként kell kimutatni, továbbértékesítés esetén kereskedelmi áru.

13/b. Az éves beszámoló, mint az elemzés információ bázisa Az éves beszámoló adataiból számítható különféle mutatók. Beszámolási kötelezettség: a gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárása után beszámolót kell készíteni, aminek megbízható, valós képet kell adnia a tevékenység eredményéről. Éves beszámoló: - részei: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet (+üzleti jelentés) - kettős könyvvitel - egymást követő két évben: mérleg főösszeg 150 millió Ft-ot, éves nettó árbevétel 300 millió Ft-ot, átlagos foglalkoztatottak száma 50 főt nem haladja meg Mérleg: számviteli okmány, kétoldalú kimutatás, amely az eszközöket és forrásokat, adott időpontra vonatkozóan, megfelelően értékelve, pénzértékben kifejezve, előírt struktúrában tartalmazza. - tőkeszerkezeti mutatók: saját tőke aránya, tőkeerősség,

kötelezettségek részaránya, céltartalékok aránya, befektetett eszközök fedezete, eszközigényességi mutató (tőkemultiplikátor) - adósságállományra vonatkozó mutatók: adósságállomány aránya, adósságszolgálati fedezeti mutató, adósságállomány fedezeti mutató, eladósodottság foka - likviditási mutató: forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek Eredménykimutatás: mérleg szerinti eredmény levezetése, eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket, mérleg szerinti eredmény kialakulását mutatja be. Jövedelmezőségi, hatékonyság elemzés mutatói. Kiegészítő melléklet: vállalkozás információinak rendszerbe foglalt közlése, amely hozzájárul a megbízható, valós kép kialakításához a vagyoni, pénzügyi helyzetről. Meghatározó részét a mérleg és az eredménykimutatás információi adják. Üzleti jelentés: beszámolónak nem része, de azzal együtt el kell készíteni. Túlnyomórészt elemzés,

értékelés. Kötelező tartalma: - beszámoló adatainak értékelésével vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet bemutatása - ki kell térni: - lényeges eseményekre - várható fejlődésre - saját részvény, saját üzletrész adataira - kutatás, kísérleti fejlesztésre - telephelyek bemutatására - külön be kell mutatni a környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedéseket 14/a. A követelések fogalma, fajtái, bekerülési értékük, értékelésük a mérlegben, különös tekintettel a devizakövetelésekre. Követelések értékvesztése, annak visszaírása A behajthatatlan követelések kritériumai. Követelések engedményezése, beszámítása Vásárolt követelések Követelések a kiegészítő mellékletben. Követelések: szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő pénzben kifejezett fizetési igények, melyek termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez értékpapír, befektetés

értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak. Helye: - mérleg: B/II. sor - egyszerűsített mérleg: B/II. sor, elkülönítve a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó, jövőben kiegyenlítésre kerülő, pénzkiadásból származó követeléseket. Fajtái: fontos, hogy kapcsolt vállalkozással szembeni követelés vagy sem. - követelések áruszállításból, szolgáltatásból: minden vállalkozó által teljesített, vevő által elismert termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelés, kivéve kapcsolt, egyéb részesedés, pénzkölcsön - követelések kapcsolt vállalkozással szemben - követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben - váltókövetelések: kivéve részesedési viszonyban lévő adós - egyéb követelések: munkavállalói tartozás, visszatérítendő adó, igényelt, de még nem teljesített támogatás Bekerülési érték: - számlázás: elfogadott, elismert

érték - térítés nélküli átvétel: átadónál kimutatott nyilvántartási érték, legfeljebb a piaci érték - követelés fejében átvétel: csődeljárás (csődegyezség értéke), felszámolás (vagyonfelosztási javaslat) - ajándék, hagyaték, többlet: piaci érték - csere útján beszerzett követelés: csereszerződés értéke - devizás követelés: teljesítés napján érvényes választott árfolyamon számított érték Értékelése a mérlegben: - követelés: adós által elismert követelés könyvszerinti érték – értékvesztés + visszaírás +- árfolyamkülönbözet - devizás követelés: mérleg fordulónapi választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken, ha a különbözet eredményre gyakorolt hatása jelentős, ha nem jelentős könyv szerinti értéken, ha a különbözet veszteség, pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása, ha nyereség, bevétele - követelés minősítése: mérlegkészítéskori értékeléskor,

várhatóan realizálható összeg viszonya a könyv szerinti értékhez, behajthatatlan-e, elengedték-e - kötelező sorrend: hitelezési veszteség elszámolása (behajthatatlan, elengedett), értékvesztés elszámolása, értékvesztés visszaírás elszámolása Értékvesztés: az adós minősítése alapján mérleg fordulónapon fennálló, a mérlegkészítés időpontjáig nem rendezett követelésekre értékvesztést kell elszámolni. Kisösszegű követelésnél százalékos is lehet. Visszaírás: ha a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket. Behajthatatlan követelés: hitelezési veszteség, egyéb ráfordítás, behajthatatlanság tényét, mértékét bizonyítani kell. - végrehajtás során nincs rá fedezet, vagy a fedezet csak részben elég - felszámoló által adott írásbeli igazolás szerint nincs fedezet - hitelező csődeljárás, felszámolási eljárás, adósságrendezési eljárás keretében

elengedte - felszámolás, adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerint nincs fedezet - eredményesen nem lehet érvényesíteni, végrehajtás költségei nincsenek arányban a behajtható összeggel - bíróság előtt nem lehet érvényesíteni - hatályos jogszabályok alapján elévült Elengedett követelés: behajthatatlannak nem minősülő követelés, hitelezési veszteség rendkívüli ráfordítás. Követelés engedményezése: engedményező eladja harmadikféllel szemben fennálló követelését. Vásárolt követelések: a jogosult követelését szerződéssel másra átruházza. T: 368 – K: 384, könyv szerinti értéket meghaladó összegben befolyt pénz: pénzügyi műveletek egyéb bevétele Kiegészítő mellékletben: Be kell mutatni: - kapcsolt vállalkozásnál, mennyi az anya és mennyi a leányvállalattal szembeni követelés - követelések eredeti, nyilvántartásba vételi értéke, mérlegtételek szerinti

bontásban - elszámolt, visszaírt értékvesztés összege, mérlegtételek szerinti bontásban - el nem ismert követelések - kisösszegű követelések értéke - lejárt, de értékvesztéssel nem terhelt követelések - jelentős összegű hitelezési veszteségek - hátrasorolt követelések 14/b. A jövedelmezőség számításának mutatói A jövedelmezőség alakulásának elemzése a mérleg és eredménykimutatás adatai alapján. Jövedelmezőség: bevételek meghaladják a ráfordításokat, alakulását be kell mutatni a kiegészítő mellékletben. Elemzése: - minősítő jellegű elemzés: jelzi a jövedelemtermelő képesség változását - lehetőséget ad más vállalkozás adataival való összehasonlításra - megteremti a lehetőséget a jövedelmezőség tendenciaszerű elemzéséhez - tájékoztatást nyújt az eredményesség változásról Alapképlet: eredmény / vetítési alap Jövedelmezőségi mutatók: - átlagos fedezeti hányad: fedezeti

hányad, fedezeti összeg és az értékesítési árbevétel aránya értékesítés bruttó eredménye / értékesítés nettó árbevétele x 100 - árbevétel arányos jövedelmezőségi mutatók: üzemi (üzleti) tevékenység eredménye / (értékesítés nettó árbevétele + egyéb bevétel) x 100 szokásos vállalkozási eredmény / (értékesítés nettó árbevétele + egyéb bevétel + pénzügyi műveletek bevétele) x 100 adózás előtti eredmény / (összes árbevétel + összes bevétel) x 100 - tőke (vagyon) arányos jövedelmezőségi mutatók: szokásos vállalkozási eredmény / saját tőke x 100 adózott eredmény / saját tőke x 100 mérleg szerinti eredmény / saját tőke x 100 - élőmunka arányos jövedelmezőségi mutatók: 1 főre jutó fedezeti összeg = fedezeti összeg / létszám 1 főre jutó szokásos vállalkozási eredmény = szokásos vállalkozási eredmény / létszám 1 főre jutó adózatlan eredmény = adózás előtti eredmény /

létszám 1 főre jutó adózott eredmény = adózott eredmény / létszám bérarányos jövedelmezőség = üzemi (üzleti) tevékenység eredménye / bérköltség x 100 vagy adózás előtti eredmény bérköltség x 100 Élőmunka ráfordítás arányos jövedelmezőség = üzemi (üzleti) tevékenység eredménye / személyi jellegű ráfordítás x 100 vagy adózás előtti eredmény / személyi jellegű ráfordítás x 100 - eszköz arányos jövedelmezőségi mutatók: üzemi (üzleti) tevékenység eredménye / immat. javak nettó + tárgyi eszközök nettó x 100 üzemi (üzleti) tevékenység eredménye / készletek x 100 üzemi (üzleti) tevékenység eredménye / immateriális javak nettó + tárgyi eszközök nettó + készletek x 100 adózás előtti eredmény / befektetett eszközök + készletek x 100 adózás előtti eredmény / eszközök összesen x 100 eszköz megtérülési mutató (ROI) = adózott eredmény / eszközök összesen x 100 - erőforrás arányos

jövedelmezőség: üzemi (üzleti) tevékenység eredménye / eszközök nettó értéke + készletek + bérköltség szokásos vállalkozási eredmény / eszközök nettó értéke + készletek + bérköltség adózás előtti eredmény / eszközök nettó értéke + készletek + bérköltség 15/a. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok fogalma, fajtái, csoportosításuk Az értékpapírok helye és csoportosítása a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. Az értékpapírok értékelése a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása. Az értékpapírokkal kapcsolatos információk a kiegészítő mellékletben. Értékpapír: forgatási célból, kamatbevétel vagy árfolyamnyereség elérése érdekében, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, részesedések (nem a lejárat időtartama a döntő, hanem a vásárlás célja). Fajtái, csoportosítás: - részesedés kapcsolt

vállalkozásban - egyéb részesedés - saját részvények, saját üzletrészek: vállalkozó által visszavásárolt tulajdoni részesedést jelentő saját befektetések, visszaváltható részvények - forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: vagyoni jogot megtestesítő, forgalomképes okirat, amelyben a kibocsátó kötelezi magát, hogy a rendelkezésére bocsátott kölcsön összegét, annak kamatát az értékpapír tulajdonosának megjelölt időben és módon megfizeti - értékpapírok értékelési különbözete Helye: - mérleg B/III. sor - egyszerűsített mérleg: B/III. sor Bekerülési érték: - beszerzés: - részesedés: vételár - forgatási célú értékpapír: vételár kamat nélkül (kamat nem aktiválható) - térítés nélküli átvétel: átadónál kimutatott nyilvántartási érték, legfeljebb a piaci érték - követelés fejében átvétel: - csődeljárás: csődegyezség értéke - felszámolás: vagyonfelosztási

javaslat - ajándék, hagyaték, többlet: piaci érték - csere útján beszerzett követelés: csereszerződés értéke Értékelés a mérlegben: - részesedés: könyv szerinti érték – értékvesztés + visszaírás +- árfolyam különbözet - hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: beszerzési érték (kamat nélkül), amíg a k ibocsátó a lejáratkor várható névértéket és a kamatot megfizeti Értékvesztés: - részesedés: befektetés könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen meghaladja a piaci értéket - hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: ha a könyv szerinti érték, és a kamatot nem tartalmazó piaci érték közötti különbözet veszteségjellegű, tartós és jelentős, ha a megtérülés bizonytalan Visszaírás: ha a befektetés mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti érték. Bizonylat: Kiegészítő mellékletben: Be kell mutatni: - értékvesztés: nyitó, növekedés,

csökkenés, záró - visszaírt értékvesztés - ha a minősítés megváltozik, alkalmazott megoldást számszerűsítve , összehasonlíthatóság tételhivatkozásaival 15/b. Az önköltség megállapítás módszerei, szükségessége A vállalkozás önköltségszámítási kötelezettsége, az önköltségszámítási szabályzat tartalma és az összeállításánál figyelembe veendő szempontok. Önköltségszámítás: műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel a termelés megkezdése előtt, a termelés folyamata alatt, a termelés befejezése után megállapítható a termék, szolgáltatás várható, tényleges önköltsége. Önköltség: termék, szolgáltatás meghatározott mennyiségének előállítására fordított közvetlen költség, nincs nyereségtartalma. Készítés időpontja szerint: - előkalkuláció: várható önköltség számítása a tevékenység megkezdése előtt - közbenső kalkuláció: tényleges önköltségszámítás a

termelési folyamat alatt - műveleti kalkuláció: munkaműveletre, munkacsoportra - ideiglenes kalkuláció: termelés befejezése után tervezett kulcsokkal - befejezetlen termelés kalkulációja: év végén, termékekről, amelyek megmunkálás alatt állnak, de legalább egy számottevő műveletet elvégeztek - utókalkuláció: tényleges önköltség számítás a termelés befejezése után Alkalmazott módszerek szerint: - osztókalkuláció: a felmerült költségek az elkészült termék mennyiségével elosztva, egyfajta, vagy rokon termékek esetén - egyszerű: egynemű termékek esetén - egyenértékszámos: összes költség / egyenértékszámokban kifejezett mennyiség - pótlékoló kalkuláció: közvetlen költség elszámolása a konkrét termékre, közvetett költség a felmerülés helyén gyűjtve, majd egy vetítési alap segítségével, pótlékkulccsal felosztva - költségkigyűjtésen alapuló: összegyűjtött költségek felosztása vetítési

alappal - válogató: költségfunkciók szerinti csoportosítás, és ehhez vetítési alap rendelése - vegyes kalkuláció: többféle kalkulációs módszer alkalmazása - normatív kalkuláció: érvényes normák alapján norma szerinti önköltség meghatározása, normáktól való eltéréssel az önköltség helyesbítése, elsősorban tömeggyártás esetén - tevékenység alapú kalkuláció: ipari, mezőgazdasági, közlekedési, kereskedelmi Szükségessége: - információkat biztosít: költségről, tervtől való eltérésről, beavatkozás szükségességéről, eredményre gyakorolt hatásáról - adatot szolgáltat: saját termelésű készletek mérlegértéke, saját előállítású készletek értékelése, önköltség tervezése, gazdaságossági számítások, ármegállapítás Önköltségszámítási kötelezettség: értékesítés nettó árbevétele – csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, eladott (közvetített) szolgáltatás

értékével – az egymilliárd forintot, vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az 500 millió forintot meghaladja, a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások önköltségét a szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Szabályzat tartalma: - önköltségszámítás tárgya: kalkulációs egységek kijelölése - kalkulációs forma, költségtényezők tartalma - önköltségszámítás módszere, költségek elszámolásának módja - költségutalványozás, elszámolás, felosztás módja - készítés időpontja, kalkulációs időszak - önköltségszámítás, könyvvitel adataink egyeztetése - adat szolgáltatásért, ellenőrzésért felelős személy, munkaköre - önköltségszámítás információinak köre, továbbadás módja, ideje Összeállításnál figyelembe veendő szempontok: - érvényesíteni kell a közvetlen költség elszámolásának elvét - a költségek időbeli és a

termékek, termelési folyamatok közötti pontos elhatárolás - ki kell zárni a többszörös költségelszámolás lehetőségét érvényesíteni kell a bizonylati elvet költség elszámolása során következetesség, folytonosság, egységes elszámolás elvét kell alkalmazni 16/a. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírokkal kapcsolatos gazdasági események, ezek bizonylatai, gazdasági események hatása a m érlegre és az eredménykimutatásra. Az értékpapírok analitikus nyilvántartása (nyomdai úton előállított és dematerizált értékpapírok). Gazdasági események: Értékpapírok: - beszerzés: T: 37 – K: 384 - vételárban lévő kamat: T: 97 – K: 38 - időarányos kamat: T: 39 – K: 97 - törlesztés, értékesítés: T: 875 – K: 37, T: 38/36 – K: 975, T: 975 – K: 875 - kamatelhatárolás: T: 38 – K: 97 - rendkívüli ráfordítás: T: 55 – K: 37 - rendkívüli bevétel: T: 37 – K: 98, T: 98 – K: 48 Saját részvény,

üzletrész: - visszavásárlás: T: 373 – K: 38 - lekötött tartalék: T: 413 – K: 414 - bevonás könyv szerinti értéke: T: 887 – K: 373 - bevonás névértéken: T: 411 – K: 987 - lekötött tartalék feloldása: T: 414 – K: 413 - értékesítés: T: 875 – K: 373, T: 38/36 – K: 975, T: 975 – K: 875, T: 414 – K: 413 Bizonylatai: Hatása a mérlegre és az eredményre: - értékesítés: pénzügyi műveletek bevétele - vételi opció díja: pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása - kamat: pénzügyi műveletek bevétele - névérték, bekerülési érték különbözete: pénzügyi műveletek egyéb bevétele, ráfordítása - értékvesztés: pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása - visszaírás: pénzügyi műveletek egyéb ráfordítását csökkentő tétel - követelés fejében, részesedés fejében, térítés nélküli átvétel: rendkívüli bevétel - térítés nélküli átadás: rendkívüli ráfordítás Analitikus nyilvántartás:

egyedi, csoportos. Tartalma: - befektetés azonosító adatai - beszerzés módja, időpontja - névérték, beszerzési érték - befektetés helye - befektetés jellemzői - befektetés értékelésének információi - értékvesztés, visszaírt értékvesztés - befektetés megszűnésének információ - értékpapír azonosító adatai - vásárlás éve, összege - értékvesztés, visszaírás - törlesztés, lejárat, kamatfeltételek 16/b. A leltárkészítési kötelezettség A leltár fogalma A leltár és a mérleg összehasonlítása A leltárfelvételi módszerek. A leltározási feladatok és azok megszervezése Az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata. Leltárkészítési kötelezettség: könyvek üzleti év végi zárásához, a b eszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani, és megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a meglévő

eszközöket és forrásokat mennyiségben és értékben. Leltár: mérleg alapja, a vállalkozás saját eszközeit és forrásait tartalmazza. Leltározás célja: mérleg valódiságának alátámasztása, bizonylati fegyelem ellenőrzése, könyvelés helyességének ellenőrzése, tulajdon védelme, vezetőség tájékoztatása. Leltár és a mérleg összehasonlítása: a mérleget leltárral kell alátámasztani, folyamatosan vezetett nyilvántartások alapján, mennyiségi felvétellel. A mérlegbe csak olyan eszközöket lehet beállítani, amelyek a valóságban is megvannak, és abban az eszközcsoportban szerepelnek, ahová tartoznak. Leltárfelvételi módszerek: mennyiségi felvétellel, eszközök megszámolásával. - nyilvántartás utólagos összehasonlítása - nyilvántartás alapján Leltározási feladatok: Leltározás előkészítése: leltározási ütemterv összeállítása, utasítás kidolgozása, elvégzendő feladatok meghatározása, munkaerő,

munkaeszközök biztosítása. Leltározás megszervezése: leltározási feladatok felmérése, 3-4 tagú leltározási bizottság kijelölése, vállalkozás vezetője által. Leltározás lebonyolítása: - immateriális javak: főkönyv, analitikus nyilvántartás adatainak egyeztetése - tárgyi eszközök: mennyiségi felvétel leltárfelvételi íven, egyeztetés az analitikus nyilvántartással és a főkönyvvel - beruházások: főkönyv, analitikus nyilvántartás adatainak egyeztetése - befektetett pénzügyi eszközök: részesedések, értékpapírok egyeztetése a nyilvántartással - készletek: mennyiségi felvétellel, egyeztetés az analitikus nyilvántartással és a főkönyvvel - követelések: főkönyv, analitikus nyilvántartás adatainak egyeztetése, adósonkénti részletezés - szállítóval szemben: számlák, egyenlegközlő levelek - hitelintézetekkel szemben: bankszámlakivonat - munkavállalókkal szemben: analitikus nyilvántartás -

adóhatósággal szemben: folyószámla kivonat - értékpapírok: nyilvántartással egyeztetés, mennyiségi felvétel, letéti igazolás - pénzeszközök: mennyiségi felvétel, nyilvántartással egyeztetés, folyószámla kivonat - aktív időbeli elhatárolás, saját tőke, céltartalék, passzív időbeli elhatárolás: egyezetéssel - kötelezettségek: - szállítóval szemben: számlák, egyenlegközlő levelek - hitelintézetekkel szemben: bankszámlakivonat - munkavállalókkal szemben: analitikus nyilvántartás - adóhatósággal szemben: folyószámla kivonat Leltáradatok értékelése Hiány, többlet rendezése: eltérések okát ki kell deríteni, jegyzőkönyvbe foglalni, felelősséget, annak mértékét rögzítve meg kell szüntetni. Leltározás lezárása: leltár befejezése után összefoglaló jelentést kell írni. Leltárkészítési, leltározási szabályzat: több évre szóló belső szabályzat, évente célszerű áttekinteni, és módosítani.

17/a. A pénzeszközök fogalma, fajtái A pénzeszközökkel kapcsolatos gazdasági események és bizonylatai. A pénzeszközök értékelése a mérlegben, különös tekintettel a valuta-, devizakészletek értékelésére. A pénzeszközökről a kiegészítő mellékletben adandó információk. A pénzkezelési szabályzat célja, tartalma, az elkészítésénél figyelembe veendő szempontok. Pénzeszközök: készpénz, elektronikus pénzeszköz, csekk, bankbetétek értéke. Fajtái: - pénztár, csekkek - bankbetétek: elszámolási betétszámla, elkülönített betétszámla (kamatozó, fejlesztési célra, lakásépítési), deviza betétszámla Helye: - mérleg: B/IV. sor - egyszerűsített mérleg: B/IV. sor Bekerülési érték: - választott hitelintézet által meghirdetett deviza vételi és eladási árfolyam átlaga - MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam - nem jegyzett valuta: szabadpiaci árfolyam - forintért vásárolt valuta: ténylegesen

fizetett forint alapján Gazdasági események: pénz kiadás, bevétel, utalás - 389 átvezetési számla Bizonylatai: szigorú számadású nyomtatvány (nyilvántartás), bevételi, kiadási pénztárbizonylat + eredeti bizonylatok, napi, időszaki pénztárjelentés, csekk, utalvány, bankszámlakivonat, banki értékesítés. Értékvesztés: egyedi minősítés alapján, mérleg fordulónapon fennálló követelésre, ha a könyv szerinti érték a követelés várhatóan megtérülő összege közötti veszteségjellegű különbözet tartós és jelentős. Visszaírás: egyedi minősítés alapján a várhatóan megtérülő összeg jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket. Értékelése a mérlegben: - pénzeszköz: könyv szerinti érték +- árfolyam különbözet - év végi értékelés: - valuta, deviza könyv szerinti értékének megállapítása - fordulónapi választott árfolyam, könyv szerinti érték különbözetének megállapítása - választott

árfolyam magasabb, felértékelés, pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása - választott árfolyam alacsonyabb, leértékelés, pénzügyi műveletek egyéb bevétele - nem jelentős: könyv szerinti érték Kiegészítő mellékletben: Be kell mutatni: - pénzeszközök hatása a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre - likviditás - tartós és nem tartós betétek átsorolása - pénzeszközök eredeti értéke, értékvesztése, visszaírása Pénzkezelési szabályzat célja: vállalkozás bankszámlán, pénztárban lévő pénze biztonságban legyen, pénzkezelés módja, nyilvántartás, bizonylatolás szabályszerű legyen. Tartalma: - házipénztár helye, működési szabályai, biztonsági követelményei - készpénz szállítása, feladása, őrzése, napi készpénzállomány bizonylatok, nyilvántartások, kiadás korlátozása utalványozók, ellenőr, napi zárási feladatok személyi feltételek 17/b. A költségelemzés költségelemzés esetén.

célja, feladata, információbázisa statikus és dinamikus Költségelemzés célja: hatékony költséggazdálkodás megvalósítása. Feladata: a vezetés folyamatosan igényli a költségek alakulásának elemzését, mert az biztosítja az információkat a hosszú és középtávú döntésekhez, reális tervek készítéséhez. Statikus költségelemzés: a költségeket egy adott időpontban vizsgáljuk, adatokat a beszámolóból vesszük. - termelési költségszint: a termelő tevékenység mekkora költség mellet folytatható összes termelési költség / bruttó termelési érték x 100 - költséghányad költségnem / bruttó termelési érték x 100 - költségmegoszlási viszonyszám: összes termelési költségen belül mekkora részt foglalnak el költségnem / összes termelési költség x 100 Dinamikus költségelemzés: a költségek alakulásának a t endenciája bázis és tárgyévre, milyen tényezők, milyen arányban hatnak. - fedezeti

költségelemzés: az eladási ár, értékesített mennyiség, költségek függvényében képes vizsgálni adott időszak változását árbevétel – közvetlen költség = fedezeti összeg (bruttó profit) – fix költség = eredmény (nettó profit) fedezeti pont: eladott mennyiség, amely mellett a fedezeti összeg egyenlő a fix költséggel fedezeti összeg: eladási ár – közvetlen költség fedezeti hányad: termék fedezetének és eladási árának %-os aránya - flexibilis költségelemzés: közvetett költségek költséghelyekre osztjuk le reagálási fok: költségváltozás %-a / költségjellemző %-a abszolút költségeltérés: tárgyidőszak tényleges költség – bázisidőszak tényleges költség relatív költségeltérés: tárgyidőszak közvetlen költség – bázisidőszak közvetlen költség Információbázisa: terv és tényadatok - költségnemek adatai, tervtől való abszolút és relatív eltérés adatai, okai - költséghelyek adatai,

tervtől való abszolút és relatív eltérés adatai, okai - közvetlen és közvetett költségek adatai, tervtől való abszolút és relatív eltérés adatai, okai - kiemelt költségek adatai - költségcsökkentési adatok - költségszint mutatók, tervtől való eltérés - önköltség bázis, terv és tényadatai - önköltség szerkezete - fedezeti összeg, fedezeti hányad, tervtől való eltérés - termékek előállítására fordított idő, tervtől való eltérés Költségek csoportosítás: - költségnem szerint: 5-ös számlaosztály információi - elszámolhatóság, tervezhetőség szerint - kapcsolat a termelés volumenének változásával - döntési folyamat szempontjából 18/a. Az aktív és passzív időbeli elhatárolások szerepe az összemérés elvének érvényre juttatásában. Az időbeli elhatárolások és az eredmény kapcsolata, különös tekintettel a halasztott bevételekre, a halasztott ráfordításokra. Az aktív és passzív

időbeli elhatárolások jogcímei, könyvviteli elszámolásuk és bizonylati alátámasztásuk, kapcsolódó számítások. Időbeli elhatárolások szerepe: vannak gazdasági események, amelyek nem csak egy üzleti évet érintenek, hanem áthúzódnak a következő évre vagy évekre. Több évre elhúzódó gazdasági események bevételeit, költségeit arányosítani kell az érintett üzleti évre. Aktív időbeli elhatárolások: eredményt növelik azáltal, hogy a már elszámolt költségek összegét csökkentik, illetve a későbbi esedékesség miatt még be nem folyt, de a tárgyidőszakot érintő bevétel. Fajtái: - bevételek aktív időbeli elhatárolása: bevétel, de még nem pénzbevétel, értékpapír időarányos kamata, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír árfolyamnyeresége - költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása: pénzkiadás, de még nem költség, váltó kötelezettség következő évi kamata, fizetendő, hírlap

előfizetések - halasztott ráfordítások: kötelezettség növekmény, ami csak a jövőben lesz ráfordítás, tartozás átvállalás Helye: - mérleg: C sor - egyszerűsített mérleg: nincs Állományba vétel: számított értéken Értékelése a mérlegben: könyv szerinti érték – értékvesztés + visszaírás Értékvesztés: egyedi minősítés alapján, könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg közötti veszteségjellegű különbözet tartós és jelentős Visszaírás: a várhatóan megtérülő összeg jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket. Kiegészítő mellékletben: be kell mutatni járó osztalékot, mint adóalap csökkentő tételt, aktív időbeli elhatárolás jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását. Passzív időbeli elhatárolások: Fajtái: - bevételek passzív időbeli elhatárolása: pénzbevétel, de még nem bevétel, kapott támogatások, előre fizetett bérleti díjak - költségek, ráfordítások

passzív időbeli elhatárolása: költség, de még nem pénzkiadás, fizetendő kamatok - halasztott bevételek: eszköz növekmény, de csak a jövőben lesz bevétel, térítés nélküli átvétel, ajándékba kapott eszköz, átvállalt kötelezettség, negatív üzleti vagy cégérték, eszköz tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott bevétel, fejlesztési célra véglegesen átvett pénzeszköz Helye: - mérleg: E sor - egyszerűsített mérleg: nincs Állományba vétel: számított értéken Értékelése a mérlegben: könyv szerinti érték Kiegészítő mellékletben: be kell mutatni a negatív üzleti vagy cégérték 5 é ven túli megszüntetésének indoklását, passzív időbeli elhatárolás jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását. Eredménykimutatás: időbeli elhatárolásnak csak a hatásai érvényesülnek, a tárgyidőszaki költségek és bevételek helyesbítő tételeiként. - eszköz tartós használati,

üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott bevétel, 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet megszüntetni Bizonylatai: egyedi nyilvántartást kell vezetni, minden bizonylat, számítás, amely az elhatárolás jogosságát, számszerű helyességét igazolja, leltározás egyeztetéssel. 18/b. A piaci tevékenység elemzése A piaci döntések előkészítése során alkalmazható elemzések. Az értékesítési tevékenység elemzése a döntések végrehajtásának szakaszában Piaci tevékenység elemzése: gazdasági elemző munka fontos feladata, értékesítési tevékenység színvonala jelentősen befolyásolja a vállalkozás piaci helyzetét, jövedelmezőségét. Piaci döntések során alkalmazható elemzések: Árakkal kapcsolatos számítások: érvényesíthető árak befolyásolják a vevők vásárlási döntésit, vállalkozás piaci döntéseit. Alsó korlát termék előállítási költsége, felső korlát vevő mennyit hajlandó

fizetni a termékért. - költségalapú árképzés: ár fedezze az indokolt költségeket, elvárt hasznot, amely fedezet a többi költségre, nyereségre, tervezett közvetlen önköltség + elvárt bruttó eredmény = tervezett ár - ajánlati ár megállapítása: új vagy módosított termék esetén, kalkulált ár, figyelmen kívül hagyja a konkurens termék árát, termék iránti keresletet - árkövetés módszere: erőforrások, költségek emelkedése miatt, termék áremelésének mértéke, hogy ne csökkenjen az eredmény - vállalkozói ár alsó határának megállapítása: alsó határ a termék proporcionális (változó) költsége, közvetlen önköltség is lehet minimális ár, feltétele, hogy a vállalkozás rendelésállománya legalább a fedezeti pontot elérje - piacvezérelt árképzés: vevő vásárlási döntésének alapja a hasonló tulajdonságú termék ára, ár meghatározásához piaci információk, piacelemzés szükséges (versenytárak

termékei, árai) - versenytárak áraiból kiinduló árképzés - árarányosítás: piacon lévő hasonló termék esetén - árrugalmasság vizsgálata: termék árának és keresletének kapcsolata értékesítés volumen változásának %-a / árváltozás %-a - fedezetelemzés: fedezeti pont, fedezeti hányad, volumenérzékenység (emelkedik az ár, nő a fedezet, csökkenhet az értékesítés volumene) - fordított kalkuláció: legtöbb vállalkozás kénytelen elfogadni a p iaci árat, piaci ár – elvárt bruttó eredmény = közvetlen önköltség, költségcsökkentés Termékösszetétel, termékstrukúra kialakítását támogató elemzések: - rövid távú döntések előkészítésére: - gyártmány karakterisztika: termékek gazdaságossági mutatószámai, fedezeti hányad, gépórára, munkaórára, normaórára, egységnyi anyag és energiafelhasználásra jutó fedezet - gazdaságos termékösszetétel meghatározása: ami figyelembe veszi a p iaci és

erőforrás korlátokat, legtöbb bruttó eredményt, nyereséget biztosít - hosszú távú döntésekhez: termékstruktúra portfólió elemzése - értékesítési csatornák, partnerek kiválasztása - árubeszerzés elemzése: vásárlói igények felmérése, megfelelő szállító kiválasztása, szállítási szerződés megkötése, rendelés feladása, áru mennyiségi, minőségi átvétele Értékesítési tevékenység elemzése: termelő vállalkozás rendelésre dolgozik, megrendelések biztosítják az eredményt. - rendeléssel való ellátottság vizsgálata: rendelésállomány / tervezett nettó árbevétel - élő rendelés állomány fedezet tartalmának vizsgálata: rendelésállomány teljesítése esetén a fedezeti pontot eléri-e a vállalkozás, rendelésállomány a tervezett fedezet (bruttó eredmény) eléréséhez 19/a. A saját tőke fogalma, struktúrája, jelentősége a gazdálkodásban A lekötött tartalék fogalma, képzésének célja,

számviteli elszámolása. A saját tőke elemeinek változásai, a változásokat előidéző gazdasági események és azok elszámolása. Az osztalék kifizetés feltételei Mikor fizethető osztalékelőleg? Saját tőke: a tulajdonosok által a vállalkozás részére idő megkötöttség nélkül rendelkezésre bocsátott, szabadon felhasználható saját forrás, ideértve az adózott eredményből a vállalkozásnál hagyott összeget. Struktúrája: - külső forrás: jegyzett tőke, tőketartalék - átértékeléssel: értékelési tartalék (értékhelyesbítés, valós értékelés) - belső átcsoportosításból: lekötött tartalék - saját teljesítményből: eredménytartalék, mérleg szerinti eredmény (tárgyévi adózott) Jelentősége: a saját tőkének finanszíroznia kell a társaság gazdálkodását, a saját tőke a vállalkozás vagyonának saját forrása. Jegyzett tőke: a tulajdonosoknak a létesítéskor, tőkeemeléskor rendelkezésre bocsátott

eszközök - állományba vétel: bejegyzés után T: 358 – K: 411 - tőkeemelés: dolgozói részvény T: 358 – K: 411, tőke-, eredménytart T: 412, 413 – K: 411 - visszavásárolt saját részvény bevonása: T: 411 – K: 98 - tőkeleszállítás: tőketartalékkal, eredménytartalékkal szemben T: 411 – K: 412, 413 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke: negatív előjellel, alapításkor, tőkeemeléskor meg nem fizetett pénzbetét, egy éven belül kell kifizetni. - alapítás, tőkeemelés: pénzbeli T: 38 – K: 358, apport T: 1,-3 – K: 358 - tőkeemelés: dolgozói részvény névérték fizetett összeg különbözete T: 358 – K: 412, fizetett összeg T: 38 – K: 358, - ázsió: jegyzés névérték különbözete T: 1-3 – K: 358 Tőketartalék: - tőkeemelés: dolgozói részvény névérték fizetett összeg különbözete T: 358 – K: 412, bejegyzés után T: 412 – K: 411, tőketartalékból T: 412 – K: 411 - tőkeleszállítás: tőketartalékból

T: 411 – K: 412 - ázsió: jegyzés névérték különbözete T: 358 – K: 412 - tőketartalék átvétel T: 1-3 – K: 412, tőketartalék átadás T: 412 – K: 1-3 - lekötött tartalékba átvezetés T: 412 – K: 414, lekötött tartalékból vissza T: 414 – K: 412 - negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeg T: 412 – K: 413 Eredménytartalék: - tőkeemelés eredménytartalékból T: 413 – K: 411 - tőkeleszállítás: eredménytartalékból T: 411 – K: 413 - negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeg T: 412 – K: 413 - előző év mérleg szerinti eredményének átvezetése T: 419 – K: 413 - lekötött tartalékba átvezetés T: 41 – K: 414, lekötött tartalékból vissza T: 414 – K: 413 - eredménytartalékba átvett eszköz T: 1-3 – K: 413, átadott eszköz T: 1-3 – K: 413 - osztalékra, részesedésre igénybevett eredménytartalék: T: 413 – K: 493 - veszteség fedezetére átadott

pótbefizetés T: 413 – K: 1-3, kapott pótbef. T: 38- K: 414 Lekötött tartalék: - tőketartalékból: szövetkezetnél fel nem osztható vagyon értéke, kötelezettségek fedezetére lekötött tartalék, tőketartalék, amit vissza kell fizetni - eredménytartalékból: visszavásárolt saját részvények, üzletrészek visszavásárlási értéke, alapítás-átszervezés, kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeg - veszteség fedezetére fizetendő pótbefizetés Értékelési tartalék: az értékelési tartalék és az értékhelyesbítések csak egymással szemben és azonos összegben változhat. Osztalék kifizetés: csak annyi adózott eredmény fizethető ki, illetve annyi eredménytartalék vehető igénybe, hogy az osztalékfizetés után a l ekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke ne legyen kisebb a jegyzett tőkénél. Osztalékelőleg: csak akkor fizethető ki, ha az osztalék

figyelembe vételével kimutatott lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke nem kisebb a jegyzett tőkénél. 19/b. Az éves beszámoló részét képező kiegészítő melléklet célja, tartalma, kapcsolata az éves beszámolóval. Az üzleti jelentés szerepe, információi Kiegészítő melléklet célja: az éves beszámoló hasznosítható képet adjon, az érdekeltek számára, a mérleg és eredménykimutatás számszerű adatait szövegesen magyarázni, értékelni kell. Általános rész: - a vállalkozás tevékenységének rövid bemutatása: gazdálkodás formája, működés kezdete, tulajdonosok, tevékenységek, telephelyek, fontosabb mutatók, piaci pozíciók - számviteli politika meghatározó elemei és azok változása - beszámoló összeállításának szabályrendszere, értékelési eljárások, értékcsökkenés - ellenőrzés során feltárt jelentős hibák hatása - számszaki, szöveges értékelése: vagyoni,

pénzügyi, jövedelmi helyzet, eszközök, források összetétele, saját tőke, kötelezettségek alakulása, likviditás, fizetőképesség, jövedelmezőség alakulása Specifikus rész: - mérleg, eredménykimutatás formája, ettől való eltérés oka - mérlegre vonatkozó információk: - össze nem hasonlítható adatok, több tételsoron elhelyezhető adatok megoldása, további tagolás, összevonás indoklása - negatív üzleti vagy cégérték 5 évnél hosszabb idejű leírásának indoklása - immateriális javak, tárgyi eszközök nyitó, növekedés, csökkenés, záró - terv szerinti értékcsökkenés, jelentős terv szerinti értékcsökkenés indoklása - értékvesztés, értékhelyesbítés nyitó, növekedés, csökkenés, záró, értékelés módszerei - ügyletek eredménye - képzett céltartalék jogcímenként - rövid lejáratú kötelezettség éven belüli rész - hosszú lejáratú kötelezettségek, biztosítékok - aktív, passzív időbeli

elhatárolások, halasztott bevétel, ráfordítás - környezet védelmét szolgáló tárgyi eszközök - veszélyes hulladékok növekedés, csökkenés veszélyességi osztályok szerint - eredménykimutatásra vonatkozó információk: - össze nem hasonlítható adatok, összevonás indoklása - exporttámogatás - kutatás-kísérleti fejlesztés tárgyévi költségei - forgalmi költség eljárásnál: aktivált saját teljesítmények értéke - környezetvédelmi kötelezettségek, környezetvédelmi költség fedezetére képzett céltartalék - rendkívüli bevételek, ráfordítások Tájékoztató rész: - leányvállalat, közös vezetés, társult vállalkozás, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás neve, székhelye, tőkéje, tartalékai, részesedése, eredménye - vezető tisztségviselők, igazgatóság, felügyelő bizottság tagjainak járandósága, járuléka - vállalkozás képviseletére jogosult adatai - nettó árbevétel

tevékenységenkénti bontásban - külföldi telephelyek főbb adatai - mérlegen kívüli egyéb tételek - lekötött tartalék jogcímenként - hátrasorolt eszközök - saját tőke változása, okai - visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek adatai - adózott eredmény felhasználásának javaslata - könyvvizsgálat adatai - munkavállalók létszáma, bérköltsége, személyi jellegű kifizetései állománycsoportonként Cash-flow kimutatás Üzleti jelentés szerepe: éves beszámoló adatainak értékelésével a v állalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének bemutatása megbízható, valós képet adjon. Információi: - mérleg fordulónapja után bekövetkezett események, jelentős folyamatok - várható fejlődés - kutatás, kísérleti fejlesztés - telephelyek bemutatása - foglalkoztatáspolitika - környezetvédelem, fejlesztések, támogatások, intézkedések - kockázatkezelés, fedezeti ügylet politika - ár, hitel, kamat,

likviditás, cash flow kockázat 20/a. A céltartalék fogalma, célja, fajtái A céltartalékok helye a mérlegben A céltartalékok képzésével és felhasználásával kapcsolatos gazdasági események, azok könyvelése, és hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A céltartalékokkal kapcsolatos információk a kiegészítő mellékletben. Céltartalék: olyan képzett forrás, amely a számviteli törvényben meghatározott jogcímek szerint a tárgyévet követően jelentkező várható kötelezettségek fedezetére, vagy egyéb címen kell képezni. Célja: Fajtái: - céltartalék a várható kötelezettségekre - céltartalék a jövőbeni költségekre - egyéb céltartalék Helye: - mérleg: E sor - egyszerűsített mérleg: E sor, egyéb céltartalék nem képezhető Kötelező képzés: múltbeli, vagy folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó fizetési kötelezettségekre, amelyek a mérleg fordulónapon fennállnak, de az

esedékesség időpontja bizonytalan. - függő kötelezettség: harmadik személlyel szemben fennálló kötelezettség, mérleg fordulónapján fennáll, szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ - biztos (jövőbeni) kötelezettség: mérleg fordulónapján fennáll, de szerződés telejsítése még nem történt meg - mérlegen kívüli tétel: szerződés alapján fennálló mérlegen kívüli kötelezettség - korengedményes nyugdíjfizetési kötelezettség Képezhető: várható, jelentős, időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre, amelyek a jövőben felmerülnek, de a felmerülés időpontja bizonytalan, és nem passzív időbeli elhatárolás. Gazdasági események: Hatása mérlegre és az eredményre: - céltartalék képzése: egyéb ráfordítás - céltartalék feloldása: egyéb bevétel Kiegészítő mellékletben: képzett céltartalék, felhasználásának összegét jogcímek szerinti részletezésben kell kimutatni, lényeges eltérést az

előző évtől indokolni kell. Elkülönítve kell bemutatni a környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek fedezetére képzett céltartalékot. 20/b. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló szükségessége, célja tartalma, készítésének kötelezettsége. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének folyamata Összevont éves beszámoló Szükségessége: részesedési viszonyban álló vállalkozásoknál az uralmi helyzet érvényesül, ezért a beszámoló hitelessége, megbízhatósága korlátozottan fogadható el, ezt oldja a konszolidált éves beszámoló. Célja: jogilag önálló, de gazdaságilag egymással szoros kapcsolatban álló vállalkozások együttes vagyoni, pénzügyi, jövedelmi viszonyait úgy mutassa be, mintha azok egyetlen vállalkozásként működnének Tartalma: Készítési kötelezettsége: anyavállalat –meghatározó befolyást képes gyakorolni, szavazati többség, ellenőrzési többség, vagy

szerződés alapján – kötelezett. Mentes: - ha az üzleti évet megelőző két egymást követő üzleti évben mérlegfőösszeg 2 700 millió, nettó árbevétel 4 000 millió Ft, átlagos létszám 250 fő alatt van (legalább két mutató, összesített adat) - ha az anyavállalat a leány, közös, vagy társult vállalkozásit mentesítette - ha az anyavállalat maga is leányvállalat Készítése: Előkészítő munkaszakasz: - eltérő fordulónap esetén közbülső beszámoló készítése - eltérő mérleg beállítási gyakorlatok egységesítése - forintra történő átszámítás - egységes értékelés - egyedi mérlegek, egyedi eredménykimutatások összevonása Konszolidációs munkaszakasz: - tőkekonszolidálás: vagyon és tőke halmozódások kiszűrése, megszüntetése - adósságkonszolidálás: egymással fennálló követelés, kötelezettség elhagyása - közbenső eredmények elhagyása: eszközök beszerzési, előállítási értékének

korrigálása - bevételek, ráfordítások konszolidálása: vállalatcsoporton kívüli kapcsolatokból eredő maradhat - közös vezetésű vállalkozás konszolidálása: tőke részesedés mértékének megfelelően - társult vállalkozás konszolidálása: részesedés értékelés - konszolidálásból eredő társasági adó különbözet megállapítása 21/a. A kötelezettségek fogalma, fajtái A kötelezettségek mérlegtételének meghatározása A hátrasorolt kötelezettségek, hosszú lejáratú kötelezettségek, rövid lejáratú kötelezettségek. A kötelezettségek mérlegtételeinek értékelése, különös tekintettel a deviza kötelezettségekre. A kötelezettségek és a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet kapcsolata. Kötelezettségek: jogszabályi előírásból, teljesített szerződésekből eredő pénzformában kiegyenlítendő elismert, teljesített, elfogadott tartozások. Fajtái: - hátrasorolt: speciális

kölcsönszerződésből származó, 5 éven túli - hosszú lejáratú: egy évet meghaladó lejáratú, éven belüli törlesztőrészlet nélkül - rövid lejáratú: egy éven belül esedékes, hosszú lejáratú éven belüli törlesztőrészlete Mérlegtételek meghatározása: Hátrasorolt kötelezettség: - hátrasorolt kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben - hátrasorolt kötelezettség egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben - hátrasorolt kötelezettség egyéb gazdálkodóval szemben Hosszú lejáratú kötelezettség: - hosszú lejáratra kapott kölcsönök: nem hitelintézettel kötött - átváltoztatható kötvények: speciális, kötvény részvénnyé alakítása - tartozások kötvény kibocsátásból: kibocsátott kötvény tulajdonosaival szembeni - beruházási és fejlesztési hitelek - egyéb hosszú lejáratú hitelek: pénzintézettől, nem beruházási, fejlesztési célra - tartós kötelezettségek kapcsolt

vállalkozással szemben - tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben - egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek: minden egyéb, pénzügyi lízing kamat nélkül Rövid lejáratú kötelezettségek: - rövid lejáratú kölcsönök: magánszemélytől, más vállalkozótól - rövid lejáratú hitelek: pénzintézet által folyósított - vevőktől kapott előlegek: teljesítés még nem történt meg - kötelezettségek áruszállításból, szolgáltatásból (szállítók): szerződés szerinti teljesítés összege (belföldi, külföldi, beruházási, faktoring) - váltó tartozások: kibocsátott váltóval kiegyenlített tatozás, és a váltó kamaténak összege - rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben - rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben - egyéb rövid lejáratú kötelezettségek: állammal, önkormányzattal,

társadalombiztosítással, munkavállalókkal szembeni, és egyéb kötelezettségek Kötelezettségek értékelése: - hitelezőhöz való viszony: kapcsolt, egyéb - lejárat szerinti minősítés: hosszú, rövid - közgazdasági tartalom szerinti besorolás: előleg, hitel, kölcsön, szállító, egyéb - állományba vétel: - forintban: elismert, számlázott összeg, pénzügyileg folyósított összeg, bevallott, fizetendő összeg, szerződésben rögzített összeg - devizaszámlára, valutapénztárba: teljesítés napján érvényes választott árfolyamon - elszámolási betétszámlára: teljesítés napján érvényes deviza vételi árfolyamon - devizában fennálló kötelezettség forintértékének meghatározása: választott hitelintézet, vételi, eladási árfolyam átlagán, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon - mérlegben szereplő érték: könyv szerinti érték Kapcsolat: Mérleg: csak elismert, elfogadott, teljesített, különféle

szerződésből, pénzformában teljesítendő Eredménykimutatás: - beszerzés: költség, ráfordítás - árfolyamnyereség: pénzügyi műveletek egyéb bevétele - árfolyamveszteség: pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai - fizetendő kamat: fizetendő kamatok - tatozás átvállalás: rendkívüli bevétel - elengedetett kötelezettség: rendkívüli bevétel Kiegészítő melléklet: - kapcsolt vállalkozásnál: anya, leány külön-külön mennyi - ha a hátralévő futamidő több min 5 év a teljes összeget be kell mutatni - biztosítékok fajtáit, formáját - mérlegen kívüli tételeket: függő kötelezettség, kezességvállalás, garanciavállalás, váltó kezességi kötelezettség, le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatos kötelezettség - környezetvédelmi kötelezettségek: jogcímenként 21/b. A tőkekonszolidáció Az adósságkonszolidálás A konszolidálásba bevont vállalkozásokon belüli közbenső eredmények elhagyása, kiszűrése.

A ráfordítások és bevételek konszolidálása. Tőkekonszolidáció: célja a tőkehalmozódás kiszűrése, anyavállalat tulajdoni részesedést jelentő befektetése helyébe az anyavállalatot megillető tulajdoni hányadnak megfelelő eszközök, kötelezettségek kerüljenek. - a leányvállalat saját tőkéjét csökkenteni kell a leányvállalat által visszavásárolt saját részvények, üzletrészek nyilvántartás szerinti értékével - ha a visszavásárolt részvény, üzletrész könyv szerinti és a névértéke eltér, jegyzett tőkét névértéken kell csökkenteni, különbözet eredmény tartalékkal szemben kell elszámolni - ha a részesedésre értékvesztést számoltak el, vissza kell írni - nem lehet konszolidálni az anyavállalat részvényeit, üzletrészeit, amelyet az anya vagy leányvállalat birtokol, ezt saját részvény, üzletrészben forgóeszközökben kell kimutatni - jegyzett, de még be nem fizetett tőke van, össze kell vonni a

jegyzett tőkével - leányvállalat saját tőkéjéből anyavállalat részesedésének számítása: leányvállalat saját tőkéje könyv szerinti értéken, vagy bevonási időpontnak megfelelő értéken - konszolidációs különbözet: anyavállalatot megillető részesedés értéke, és a l eányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatot tulajdoni hányad alapján megillető rész különbözete - aktív konszolidációs különbözet: anyavállalatot megillető részesedés könyv szerinti értéke nagyobb, eszközök között kell kimutatni - passzív konszolidációs különbözet: kisebb, források között kell kimutatni, külső tagok részesedése Adósságkonszolidálás: konszolidációba bevont vállalkozások egymás közötti követelései, céltartalékai, kötelezettségei, megfelelő időbeli elhatárolások tételeinél található halmozódások kiszűrése. - területei: áruszállítás, szolgáltatás, adott, kapott előlegek, kölcsön, hitel,

váltó követelés, váltó tartozás, egyéb követelések, tartozások, tulajdonosi elszámolások, időbeli elhatárolások (váltókamat), céltartalékok (garanciális, függő kötelezettségek) - ha a követelés, kötelezettség eltér, különbözet keletkezik, ha ez eltér az előző évben keletkezett különbözettől, eredményt módosító tétel (egyéb bevétel, ráfordítás), ha nem tér el, saját tőke változása - nem kötelező a konszolidálás, ha a tételek elhanyagolhatóak Közbenső eredmények elhagyása, kiszűrése: konszolidációs körön belüli értékesítésből származó eredmények kiszűrése. - azokat az eszközöket, amelyek egymás közötti szállításból származnak, olyan értékre kell helyesbíteni, mint amelyet az eszközzel elsőként kapcsolatban álló a mérlegébe állított volna - közbenső eredmény: érintett eszköz könyv szerinti értékének és azon értékének a különbözete, amely értékkel rendelkezne az

eszköz, ha egy vállalkozás lenne - ha a könyv szerinti érték és bekerülési érték eltér, különbözet keletkezik, ha ez eltér az előző évben keletkezett különbözettől, eredménykimutatásban, ha nem tér el, saját tőke változásaként kell szerepeltetni - rendelkezni kell a belső forgalomhoz tartozó árbevétel, előállítási költségek, beszerzési árak, készlet mennyiségek, beszerzés mellékköltségei, bekerülési érték, értékvesztés, visszaírás, beszerzés éve, adatokkal - nem kötelező a konszolidálás, ha a tételek elhanyagolhatóak Ráfordítások, bevételek konszolidálása: konszolidációs körön belüli vállalkozások egymás közötti bevételeinek, ráfordításainak kiszűrése. - árbevétel csökkentése a kapcsolódó közvetlen költségekkel együtt - egymás közötti egyéb bevételek, ráfordítások, pénzügyi műveletek bevételei, ráfordításai, rendkívüli bevételek és ráfordítások sem kerülhetnek az

összevont eredménykimutatásba - nem kötelező a konszolidálás, ha a tételek elhanyagolhatóak 22/a. Az üzemi (üzleti) eredmény megállapítása összköltség, forgalmi költség eljárással, valamint „A” és ”B” módszerrel. Az eredménykimutatás fajtáihoz kapcsolódó fogalmak, az értékesítés nettó árbevétele (elszámolásának feltételei, időpontja), az aktivált saját teljesítmények értéke (tartalma, elszámolása). Eredménykimutatás: olyan számviteli okmány, amely az adózott eredmény levezetését, mérleg szerinti eredmény összetevőit, kialakulását mutatja be. Összköltség eljárással: értékesítés nettó árbevétele, aktivált saját teljesítmények értéke, egyéb bevételek, anyagjellegű, személyi jellegű, egyéb ráfordítások, és az értékcsökkenési leírás különbözete. Forgalmi költség eljárással: értékesítés nettó árbevétele, értékesítés közvetlen, közvetett költségei különbözete,

egyéb bevételek, egyéb ráfordítások különbözete. B változat: bal oldal, ráfordítások, jobb oldal, bevételek. Értékesítés nettó árbevétele: - üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek számlázott értéke - teljesített szolgáltatások számlázott értéke - árkiegészítések, felárak eladási árat növelő korrekciók - lízingelt termék számlázott ellenértéke - csereszerződés értéke Nem tartalmazhatja: - adott engedmény - fizetendő általános forgalmi adó Csökkentő tétel: - utólag adott engedmény helyesbítő számlában adott értéke - visszáru értéke - később visszavett termék értéke Elszámolás feltételei: - teljesítés - szabályszerű számla kiállítása, megküldése a vevőnek - számla melléklete tartalmazza a vevő által igazolt teljesítés elismerését - számlát a vevő elfogadta - el nem ismert, peres követelés csak akkor, ha pénzügyi rendezése megtörtént -

alapbizonylat: teljesítés igazolásával felszerelt számla, egyszerűsített számla Aktivált saját teljesítmények értéke: +- Saját termelésű készletek állományváltozása + saját előállítású eszközök aktivált értéke Saját termelésű készletek állományváltozása: záró, nyitó állomány különbsége. Saját előállítású eszközök aktivált értéke: - saját vállalkozásban végzett immateriális javak, tárgyi eszközök előállítási költségen számított értéke - tenyészállattá átminősített növendékállatok előállítási költségen számított értéke - tárgyi eszközök saját vállalkozásban végzett felújításával, bővítésével, átalakításával összefüggő munkák előállítási költségen aktivált értéke - tárgyi eszközök próbaüzemeltetése során előállított saját termelésű készletek, értékesíthető szolgáltatások kalkulált értéke - saját termelésű készletek értékelésekor

egyéb ráfordításként elszámolt értékvesztés, egyéb bevételként elszámolt visszaírt értékvesztés 22/b. A költségrugalmasságon alapuló alkalmazásának lehetősége és jelentősége. (flexibilis) költségelemzési módszer lényege, Flexibilis költségelemzés: termelés volumenének változásaként a költségek is változnak. Állandó költség: termelés volumenének változásával nem változik. Változó költség: termelés volumene változik, a költség is változik. - proporcionális költség: arányosan változó, egységköltség állandó, valamennyi termék előállításához azonos költségre van szükség. - progresszív költség: arány felett változó, költségnövekedés meghaladja a t ermelés növekedésének indexét, az egységköltség is nő. - degresszív költség: arány alatt változó, költségnövekedés üteme kisebb, mint a termelés növekedésének üteme, egységköltség csökken. - regresszív költség:

összegében csökkenő, termelés növekedése mellett, a költségek abszolút összege csökkenő, az egységköltség is csökken. Költségelemzés: vizsgálja, a termelés változásával a költség, vagy egy csoportja hogyan változik. Költségváltozási tényező (reagálási fok) = költségváltozás % / költségjellemző változás % Értéke: - nulla, állandó költség - egy, proporcionális költség - egy alatt, degresszív költség - egy felett, progresszív költség Költségtervezésnél ki kell számítani az átlagos költségváltozási tényezőt is, súlyozott átlag. Költségrugalmasság: termelés és a költség kapcsolata hogyan változik. Tervhez, bázishoz viszonyítva vizsgáljuk: - indokolt költség nagyságát - ténylegesen felmerült költség viszonyítva az indokolt költséghez - eltérés megállapítása, okok feltárása 23/a. Az egyéb bevételekkel, és az egyéb ráfordításokkal kapcsolatos gazdasági események, és hatásuk az

eredményre. A számla, mint számviteli bizonylat jelentősége, tartalma, és kellékei. Egyéb bevételek: értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. Eredményt növelő Gazdasági események: - immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítése: T: 311 – K: 961 - kapott bírság, kötbér, késedelmi kamat, kártérítés: T: 38, 391 – K: 963 - utólag kapott engedmények: T: 38 – K: 964 - céltartalék feloldása: T: 42 – K: 965 - adóhatóságtól kapott, igényelt támogatások: T: 36 – K: 965 - értékvesztés visszaírása: T: 118-158 – K: 966 - többlet: T: 26 – K: 966 - leírt behajthatatlan követelésre befolyt összeg: T: 3 – K: 966 Egyéb ráfordítások: értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések, és más

veszteségjellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység során merülnek fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak. Eredményt csökkentő. Gazdasági események: - immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítése: T: 861 – K: 11-15, T: 119-159 – K: 861, T: 118-158 – K: 861 - fizetett bírság, kötbér, késedelmi kamat, kártérítés: T: 863 – K: 38, 482 - utólag adott engedmény: T: 864 – K: 38 - céltartalék képzés: T: 865 – K: 42 - értékvesztés: T: 866 – K: 1-2-3 - hiány, selejt, káresemény: T: 866 – K: 118-158, T: 119-159 – K: 11-15, T: 118-158 – K: 1115, készletek: T: 866 – K: 2, T: 581 – K: 582, áruk: T: 866 – K: 26 - behajthatatlan követelés: T: 866 – K: 3 - költségvetéssel, helyi önkormányzatokkal elszámolt adók: T: 867 – K: 46 Számviteli bizonylat: a gazdálkodó vagyonát érintő minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani,

a bizonylat jelenti a gazadási események megtörténtének elsődleges feljegyzését, rögzítését, számviteli szempontból. A számviteli bizonylatot a gazdasági esemény megtörténtével egyidejűleg kell kiállítani. Számla szerepe: áfa levonási jog hitelesen igazoló dokumentum birtokában gyakorolható, adataiért a kibocsátó felel Számla: az értékesítés teljesítése, és a kiegyenlítés időben elválik, az értékesítő előbb teljesít, a vevő később fizet. - sorszám - kibocsátó neve, címe, adószáma - vevő neve, címe, adószáma, közösségi adószáma - teljesítés ideje, számla kelte, fizetési határidő, fizetés módja - termék megnevezése, besorolása, mennyiségi egysége, mennyisége - termék adó nélküli egységára, adó nélküli értéke - adó százalékos mértéke, áthárított adó összege tételenként és összesen - termék adóval számított értéke - számla végösszege, betűvel is Egyszerűsített számla: a

teljesítés és kiegyenlítés azonos időre esik, vevő készpénzzel, vagy készpénz helyettesítő eszközzel fizet: sorszám, kibocsátó neve, címe, adószáma, vevő neve, címe, adószáma, közösségi adószám, kibocsátás napja, termék megnevezése, besorolási száma, mennyiség egysége, mennyisége, termék adóval számított egységára, adóval számított értéke, számlaérték áfa tartalmát kifejező százalék, adómentességre hivatkozás Nyugta: ha a vevő nem kér egyszerűsített számlát vagy számlát (kivétel újság és folyóirat árusítás, szerencsejáték szolgáltatás): sorszám, kibocsátó neve, címe, adószáma, kibocsátás ideje, fizetendő összeg. 23/b. A közös vezetésű vállalkozások konszolidálása A társult vállalkozások konszolidálása A konszolidálás miatti társasági adó különbözet kimutatása. Az összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet tartalma. Az összevont (konszolidált) üzleti

jelentés Közös vezetésű vállalkozás: egyrészt az anyavállalat, vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata, másrészt egy vagy több másik vállalkozás egyenlő arányban, legalább 33 %-os szavazati aránnyal rendelkezik. - eszközeit, forrásait, bevételeit, ráfordításait az anyavállalat tőkerészesedésének megfelelő arányban kell bevonni a tőkekonszolidálás előírásai szerint - a közös vezetésű vállalkozás éves beszámoló készítésénél a konszolidálásra vonatkozó értékelési előírásokat kell figyelembe venni - ha ez nem lehetséges, a társult vállalkozásra vonatkozó előírást kell alkalmazni Társult vállalkozás: az anyavállalat, vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős részesedéssel rendelkezik, legalább a szavazatok 20 %-ával. - ha a befolyás jelentős, a mérlegben külön soron kell a részesedést szerepeltetni - nem teljes körű bevonás esetén a részesedés kimutatása - az anyavállalat,

vagy a bevont leányvállalata mérlegében kimutatott könyv szerinti értéken - azzal az értékkel, amely a társult vállalkozásnak a meghatározott időpont szerinti saját tőkéjéből a tulajdoni hányadra jut, a részesedés beszerzési értékéig, a különbözetet elkülönítetten kell kimutatni - választott időpont lehet: részesedés megszerzés, társult vállalkozássá válás, első bevonás időpontja - következő évben módosítani kell a részesedés értékét: saját tőke változását részesedés arányában, eredménykimutatásban nem szereplő várható osztalék, részesedés összegével, eredménykimutatásban szereplő meg nem kapott osztalék, részesedés összegével - anyavállalattól eltérő értékelés esetén: az eltérően értékelt eszközök, kötelezettségek a konszolidált beszámoló értékelési módszere szerint átértékelhetők - közbenső eredményeket ki kell szűrni, de elhagyható Egyéb részesedési viszonyban lévő

vállalkozás: befolyás nem mértékadó, 20 % alatti. - anyavállalat, vagy a bevont leányvállalata mérlegében szereplő könyv szerinti értéken kell a részesedést kimutatni Társasági adó különbözet kimutatása: - ha a fizetendő adó több mint a konszolidált eredménykimutatás szerint fizetendő adó, akkor a különbözetet áthúzódó adókövetelésként kell kimutatni a mérlegben - ha kisebb, áthúzódó adótartozásként kell kimutatni a mérlegben - az eredménykimutatásban külön soron, mint konszolidálásból adódó társasági adó különbözetként kell szerepeltetni Összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet: tartalmaznia kell - bevonás alól mentesítés indokát, nem teljes körű bevonás módszerét - minden adatot, ami a valós összkép bemutatásához kell, ha a mérleg és eredménykimutatás adatai nem elegendőek - eltérő pénznemben készült beszámoló esetén az átszámítás során alkalmazott árfolyamot, eltérés

indokait - saját tőkéből való részesedés számításának módszerét, mértékét, összegét - viszonyítás alapjául választott időpontot - részesedés könyv szerinti értéke, társult vállalkozás saját tőkéjéből a részesedésre jutó összeg különbözetét - mérlegértékelési eljárásokat, előző évhez képest változtatás indoklását forintról devizára átszámítás módszerét bevont leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás, társult vállalkozás nevét, székhelyét mérlegben kimutatott 5 évnél hosszabb, joggal biztosított kötelezettségek teljes összegét pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelentős pénzügyi kötelezettségek összegét munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét, személyi jellegű kifizetéseket anyavállalat igazgatóság, ügyvezetés, felügyelő bizottság járandósága, folyósított kölcsön értékesítés árbevételének fontosabb tevékenységek

szerinti bontását visszavásárolt részvények, saját üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokat anyavállalat minden részvénye, üzletrésze értékét, amit maga, leányvállalata, vagy harmadik személy birtokol Összevont (konszolidált) üzleti jelentés: konszolidálásba bevont vállalkozások együttes helyzetét, üzletmenetét, főbb kockázatokat, bizonytalanságokkal együtt megbízható, valós képet adjon. - mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges, jelentős események - várható fejlődés - kutatás, kísérleti fejlesztés területei - telephelyek bemutatása - foglalkoztatáspolitika - környezetvédelem szerepe, környezetvédelemmel kapcsolatos felelősség, területén várható fejlesztések, támogatások - környezetvédelmi politika, intézkedések, azok végrehajtása - befektetési, forgatási célú minősítés, valós értéken történő értékelés, hatása a vagyoni helyzetre - kockázatkezelési politika, fedezeti ügylet

politika - ár, hitel, kamat, likviditás, cash flow kockázat - konszolidálásba bevont vállalkozások előrelátható fejlődése - hivatkozás, magyarázat az éves beszámoló adataira 24/a. A pénzügyi műveletek eredményének tartalma A pénzügyi műveletekkel kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása, az elszámolás bizonylatai. Pénzügyi műveletek eredménye: pénzügyi műveletek bevételeinek, és a pénzügyi műveletek ráfordításainak különbözete. Bevételek: - kapott (járó) járó osztalék, részesedés: T: 479 – K: 971, m ég be nem folyt osztalék, részesedés T: 368 – K: 971 - részesedés értékesítésnek árfolyam nyeresége: T: 38 – K: 972, kivezetés T: 871 – K: 17, átvezetés T: 972 – K: 871 - befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyam nyeresége: - kölcsön, bankbetét után kapott kamat T: 38 – K: 973 - értékpapír értékesítésekor vételárban lévő kamat T: 973 – K: 38, 478, eladási

árban lévő kamat T: 38 – K: 973 - befektetési jegyek hozama T: 38, 366 – K: 973, értékesítéskor realizált hozam T: 38 – K: 973, T: 872 – K: 18, T: 973 – K: 872 - pénzügyi lízing esetén lízingdíjban lévő kapott kamat T: 38 – K: 973 - egyéb kapott (járó) kamatok, és kamat jellegű bevételek: - forgóeszközök között kimutatott kölcsön, váltókövetelés, pénzeszköz után kapott kamat T: 38 – K: 974 - forgóeszközök között kimutatott értékpapír értékesítésekor vételárban lévő kamat T: 974 – K: 38, 478, eladási árban lévő kamat T: 38, 366 – K: 974 - kamatfedezeti ügyletek nyeresége T: 477 - K: 974 - pénzügyi műveletek egyéb bevételei: - forgóeszközök között kimutatott részesedés, értékpapír, eladási ára és könyv szerinti értéke közötti nyereségjellegű különbözet T: 38 – K: 975, átvezetés T: 975 – K: 875 - deviza átváltásával, külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett

pénzügyi eszköz, értékpapír kötelezettséghez kapcsolódó pénzügyileg realizált árfolyam nyereség T: 18, 19, 31, 33, 374, 382, 386, 43, 47 – K: 976 - kapott opciós díj T: 38 – K: 977 - egyesülés áthárított költségei T: 38 - 979 Ráfordítások: - befektetett pénzügyi eszközök értékesítésének árfolyam vesztesége: T: 871 – K: 18, átvezetés T: 973 – K: 871, részesedés értékesítése T: 871 – K: 17, T: 972 – K: 871 - részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése: T: 874 – K: 17, 18, 195-197 - fizetendő kamatok, és kamat jellegű ráfordítások: T: 872-873 – K: 38 - pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai: - forgóeszközök között kimutatott részesedés, értékpapír, eladási ára és könyv szerinti értéke közötti veszteség jellegű különbözet T: 875 – K: 37 - deviza átváltásával, külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír kötelezettséghez

kapcsolódó pénzügyileg realizált árfolyam veszteség T: 876 – K: 18, 19, 312, 346, 374, 382, 386, 43-47 – K: 976 - fizetett opciós díj T: 877 – K: 367 - vásárolt követelés értékesítés árfolyam vesztesége T: 878 – K: 365 - egyesülés működési költségeinek megtérített összege T: 879 – K: 38, 479 24/b. A bizonylati elv, és bizonylati fegyelem követelményének érvényesülése A bizonylatok alaki és tartalmi követelményei. Szigorú számadás alá vont bizonylatok A bizonylatok feldolgozásának rendje, a bizonylatok megőrzése. A számviteli fegyelem megsértésének jogkövetkezményei. Bizonylati elv: minden gazdasági eseményről, amely a vállalkozás vagyonának mennyiségét és összetételét megváltoztatja, szabályszerűen kiállított bizonylatot kell készíteni, és ezek mindegyikét a könyvviteli nyilvántartásokban kell rögzíteni. Bizonylati fegyelem: a bizonylatok kiállításának és könyvelésének pontosságára,

szabályszerűségére vonatkozik. Bizonylatok: szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre vonatkozóan a számvitelben és más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a tartalmi és alaki követelményeknek. - bizonylat megnevezése, sorszáma, egyéb azonosítója - bizonylatot kiállító gazdálkodó szervezet megjelölése - gazdasági műveletet elrendelő személy, vagy szervezet, utalványozó, végrehajtást igazoló, ellenőr aláírása, esetleg átvevő, befizető aláírása - bizonylat kiállításának időpontja, vagy időszak megjelölése - gazdasági művelet tartalmának leírása, mennyiségi, minőség, értékbeni adatai - külső bizonylat: bizonylatot kiállító neve, címe - összesítés esetén: időszak megjelölése - könyvelés módjára, könyvviteli számlára való hivatkozás - rögzítés időpontja, igazolása - egyéb előírás Szigorú számadású bizonylatok:

készpénz kezeléséhez, más jogszabályi előírás alapján meghatározott gazdasági eseményhez kapcsolódó (számla, nyugta), minden olyan nyomtatvány, amelyért ellenértéket kell fizetni, vagy illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat. Nyilvántartást kell róla vezetni. Bizonylatok feldolgozási rendje: - pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatai késedelem nélkül - készpénzforgalom: a pénzmozgással egyidejűleg - bankszámla: a kivonat megérkezésekor - egyéb: legkésőbb a tárgyhót követő 15-ig - egyéb gazdasági műveletek, események: megtörténte után legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig, legkésőbb a tárgy negyedévet követő hó végéig Megőrzése: - 10 év: beszámoló, leltár, értékelés, főkönyvi kivonat, naplófőkönyv, adatfeldolgozási számítógépes program - 8 év: közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatok

(főkönyvi számla, analitikus és részletező nyilvántartások) - rontott bizonylatot is - elektronikus formában kiállított bizonylatot, elektronikus formában, utólagos módosítás lehetőségének kizárásával Számviteli fegyelem megsértése: BTK 289. § ’Aki a számvitelről szóló törvényben, vagy jogszabályban előírt, beszámolási, könyvvezetési, és egyéb kötelezettségét, bizonylati fegyelmet megszegi, és ezzel az áttekintést, ellenőrzést megnehezíti, meghiúsítja, vétséget követ el, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 25/a. A rendkívüli eredmény fogalma és tartalma A rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások könyvviteli elszámolása, bizonylatai. Rendkívüli eredmény: rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások különbözete, függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem

állnak kapcsolatban. Bevételek: - apportként bevitt eszközök létesítő okiratban meghatározott értéke: T: 366 - K: 98 - megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat értéke - visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, visszaváltható részvény bevonásakor a névérték T: 411 – K: 98 - átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összege - egyéb bevételek: - térítés nélkül átvett eszköz, kapott szolgáltatás piaci értéke: T: 1-3 – K: 98, T: 466 – K: 467, elhatárolás T: 98 – K: 483, feloldás T: 483 – K: 98 - ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke: T: 1-3 – K: 98, elhatárolás T: 98 – K: 483, feloldás T: 483 – K: 98 - hitelező által elengedett kötelezettség könyv szerinti értéke: T: 4 – K: 98 - véglegesen fejlesztési célra kapott támogatás: T: 38 – K: 98 - véglegesen átvett pénzeszköz: T: 38 – K: 98, elhatárolás T: 98 – K: 483,

feloldás T: 483 – K: 98 - elévült kötelezettség - halasztott bevételként el kell határolni: elengedett, átvállalt kötelezettség összegét, ha beszerzett eszközhöz kapcsolódik, fejlesztési célra kapott támogatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét, térítés nélkül átvett eszköz ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök piaci értékét Ráfordítások: - apportként bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke: T: 88 – K: 1-3 - megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök nyilvántartás szerinti értéke - visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, visszaváltható részvény bevonásakor a nyilvántartás szerinti érték: T: 88 – K: 373 - átvállalt tartozás szerződés szerinti összege - egyéb ráfordítások: - térítés nélkül átvett eszköz, kapott szolgáltatás nyilvántartási értéke: T: 88 – K: 1-3, T: 369, 88 – K: 467 - elengedett követelés értéke: T: 88 – K:

3 - véglegesen fejlesztési célra adott támogatás: T: 88 – K: 38 - véglegesen átadott pénzeszköz: T: 88 – K: 38 Bizonylatai: társasági szerződés, alapító okirat, számla vagy számlát helyettesítő okmány, ajándékozási szerződés, leltárfelvételi jegyzőkönyv, bankszámlakivonat, megállapodás, értékpapír. 25/b. A controlling célja és feladatai, erőfeltételei A controlling rendszer kialakításának lehetőségei. Controlling: a vállalkozás belső irányítási rendszerének eleme, a költségnek kiemelt figyelmet szentel. A tervezést, a tervezett és tényleges adatok összehasonlítását, tervektől való eltérését elemzi, ellenőrzi. Alapelve: költség csak valamilyen cél megvalósítása érdekében merülhet fel. Célja: segíti a döntések meghozatalát, környezeti változásokhoz való alkalmazkodást, rövid és hosszú távú célok elérését. Jellemzői: - célorientáltság: minden területre vonatkozó folyamatos célok

meghatározása - szűk keresztmetszet orientáltság: fejlődés, előrelépés akadályainak vizsgálata - jövőorientáltság: alapvetően a jövő sikereit szolgálja, a múltat csak azért vizsgálja, mert tanulni lehet az elkövetett hibákból és pozitívumokból - költségtudatosság: eredményt elérni nem csak az áremelésből, hanem a költségcsökkentésből is lehet, ezért a költségek tervezése, elszámolása, ellenőrzése fontos, ott kell kimutatni, ahol felmerül (költséghelyek) Fajtái: - stratégiai, üzleti: hosszú távú előretekintés, hosszú távú irányítás, vállalkozás jövőképének kialakítása - operatív: rövid távú, folyamatos operatív irányítás, éves terv, hónapokra bontva Feladatai: - tervezés: - rövidtávú célok: likviditás, jövedelmezőség, gazdaságosság biztosítása - hosszú távú célok: potenciális lehetőségek, esélyek kihasználása - gazdasági tervezés: stratégiai elemzések (swot, termékstruktúra,

portfólió elemzés, életciklus vizsgálata)m operatív tervezés (teljesítmények tervezése, költség, eredménytervezés, jövedelmezőség vizsgálata, pénzügyi, mérleg, vagyonváltozás tervezése) - ellenőrzés: - terv teljesítésének ellenőrzése - tervezett és tényleges adatok összehasonlítása - tervektől való eltérés vizsgálata - eltérés ismeretében annak meghatározása, hogy a vezetőnek hol, milyen területen kell beavatkozni - vezetés informálása: - vezetői döntésekhez szükséges információk gyűjtése: belső információs rendszer, vezetői számvitel - controlling beszámolók: eltérések, és okaik Működés feltételei: - felelősségi központok kialakítása: önálló döntési jogkörrel, hatáskörrel, felelőséggel, érdekeltséggel - vezetői számvitel: költség és eredményszámítási eljárások, controlling mutatószám rendszerek - korszerű tervezési rendszer: ösztönzés, motiváció, koordináció, integráció,

információ - beszámoló rendszer: terveknek megfelelő időnként továbbítja az információkat - megfelelő számítástechnikai háttér 26/a. A társasági adó alapjának megállapítása, az adózás előtti eredményt növelő-csökkentő tételek, a t ársasági adó kiszámítása, az adózott eredmény elszámolása, a m érleg szerinti eredmény megállapítása. A eredmény elszámolás könyvelése Társasági adó: jövedelemadó, amelyet a tevékenységéből származó jövedelem után az a személy fizet, aki jövedelem és vagyonszerzés céljából gazdasági tevékenységet folytat. Közvetlen adó, központi költségvetés javára fizetik be. - jövedelemtípusú: nyereség után fizetik - verseny semleges: független a társasági formától - közvetlen: adó terhének viselője, adófizető azonos - adókedvezményekkel csökkenthető - mértéke: 16 % Társasági adóalap meghatározása: a számviteli elszámolások alapján kimutatott adózás

előtti eredmény és az adótörvényben előírt módosító tételek összevonásával. Az adózás előtti eredmény meghatározása: az üzleti évről készített számviteli beszámoló részét képező eredmény kimutatás alapján. A/ +- üzemi (üzleti) tevékenység eredménye: forgalmi költség, összköltség eljárással B/ +- Pénzügyi műveletek eredménye C/ +- Szokásos vállalkozási eredmény (A+B) D/ +- Rendkívüli eredmény E/ +- Adózás előtti eredmény (C+- D) Adózás előtti eredményt csökkentő tételek: célja a k étszeres adózás elkerülése, preferenciás célok. - de minimis támogatás: csekély összegű támogatás, három egymást követő évben nem haladhatja meg a 100 000 eurónak megfelelő összeget. - szabadalom, mintaoltalom megszerzés, fenntartás költsége, ha nem alapkutatás, kísérleti fejlesztés (de minimis) - kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége, ha aktiválják (de minimis) - létszámnövelési

kedvezmény: mikrovállalkozásnál, átlagos állományi létszámnövekedés x minimálbér (de minimis) - adóévi beruházás értéke: kis és középvállalkozás, maximum az adózás előtti eredmény vagy 30 millió (de minimis) - elhatárolt veszteségből adózó döntése szerint elszámolt összeg - céltartalék felhasználása miatt bevételként elszámolt összeg - terven felüli écs visszaírt összege - fejlesztési tartalék: maximum az adózás előtti nyereség 25%-a, 500 000 000 Ft - szakmunkásképzés: tanulószerződéssel a minimálbér 20 %-a, iskolai szerződéssel 12%-a - munkanélküli foglalkoztatása: 12 hónapon át, befizetett járulék - megváltozott munkaképességű foglalkoztatott munkabére, maximum a minimálbér 20 fő alatt - képzőművészeti alkotás beszerzésére fordított összeg: maximum a beruházás 1%-a - kapott osztalék - kapott támogatás, pénzeszköz, juttatás, térítés nélkül átvett eszköz, elengedett kötelezettség

miatt elszámolt bevétel - adomány: adózás előtti eredmény 20/25%-a - követelésre visszaírt értékvesztés - bírság, büntetés, jogkövetkezmény elengedése miatt bevételként elszámolt összeg - jogdíjbevétel 50%-a - ellenőrzés, önellenőrzés során bevételként, aktivált saját teljesítésként elszámolt összeg - helyi iparűzési adó miatt elszámolt összeg, maximum az adózás előtti nyereség Az adózás előtti eredményt növelő tételek: adóalap védelmét, a költségvetési bevételek biztosítását, az adóelkerülés megakadályozását szolgálják - céltartalékot növelő ráfordítás adózás előtti eredmény terhére elszámolt écs, terven felüli écs nem a v állalkozási tevékenységhez kapcsolódó költségek és ráfordítások: tárgyi eszközök alacsony áron történő értékesítése, hiányzó eszközök könyv szerinti értéke, ha a hiány elkerülhető lett volna, tárgyi eszköz selejtezése, ha nincs

megfelelő dokumentum, költség, amely veszteség, üzérkedés elkövetésével van összefüggésben, bíróság előtt nem érvényesíthető, elévült követelés - adott támogatás, juttatás, pénzeszköz, térítés nélküli szolgáltatás bekerülési értéke - követelésre elszámolt értékvesztés - behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés - bírság, büntetés ráfordításként elszámolt összege - ellenőrzés, önellenőrzés során költségként, ráfordításként, aktivált saját teljesítmény csökkenésként elszámolt összeg - előző évben adóalap csökkentőként elszámolt tartós adomány, ha a feltételek nem teljesültek - beruházás adóalap csökkentőként elszámolt összeg kétszerese, ha a feltételek nem teljesültek Adókedvezmények: - beruházási adókedvezmények: új jogosultságot nem lehet szerezni, üzembe helyezést követő 10 éven át lehet elszámolni, 2011-ig - fejlesztési adókedvezmény:

pénzügyminisztérium határozata alapján 100 millió euró felett, üzembehelyezést követő 10 évig - kis és középvállalkozások adókedvezménye: pénzügyi intézménnyel 2000. december 31 után kötött hitelszerződés alapján hitel kamata után, tárgyi eszköz beszerzésére, előállítására - egyéb kedvezmények: szoftverfejlesztés, kutatás kísérleti fejlesztés után elszámolt bérköltség 10%-a, filmgyártás támogatása Fizetendő társasági adó: adózás előtti eredmény – csökkentő tételek + növelő tételek = adóalap x számított társasági adó (16 %) – adókedvezmények Mérleg szerinti eredmény: adózás előtti eredmény – fizetendő adó = adózott eredmény – osztalék Eredmény elszámolás: - költségátvezetés: T: 8 – K: 59 - bevételek zárása: T: 99 – K: 493 - ráfordítások zárása: T: 493 – K: 89 - aktivált teljesítmény zárása: T: 59 – K: 493 vagy T: 493 K: 59 - társasági adó: T: 891 – K: 461 -

eredménytartalék igénybevétele osztalékra: T: 413 – K: 493 - osztalék: T: 493 – K: 45 - mérleg szerinti eredmény: T: 493 – K: 419 26/b. Vállalkozási színtű hatékonysági mutatók összeállítása, szerepük a hatékonyság vizsgálatában. Gazdaságosság: eredmény és a ráfordítás viszony határozza meg, fő elve, a legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredmény elérése. Gazdasági hatékonyság: tevékenység gazdaságosságának kifejezése. Hozam (eredmény) / felhasznált termelési erőforrás (ráfordítás) Hatékonyság: relatív forgalom, több változatot kell összehasonlítani, hogy megállapítható legyen, melyik gazdaságosabb. Vizsgálható: - nemzetgazdaság, vállalkozás szempontjából, elszámoló egységek szintjén - résztevékenységekre, és ezek összességére Hatékonyság összehasonlító elemzése: hozammutatók - bruttó termelési érték: tárgyidőszaki teljes hozamérték értékesítés nettó árbevétele –

eladott áruk beszerzési értéke – eladott (közvetített) szolgáltatás + saját előállítású eszközök aktivált értéke +- saját termelésű készletek állományváltozása - anyagmentes termelési érték: bruttó termelési érték – anyagköltség – igénybevett anyagjellegű szolgáltatás - nettó termelési érték: anyagmentes termelési érték – értékcsökkenési leírás - hozzáadott érték: személyi jellegű ráfordítások + értékcsökkenési leírás + adózás előtti eredmény - vállalkozási pénzjövedelem: realizált nettó pénzjövedelem - termelésben lekötött eszközök: komplex hatékonyság = nettó termelési érték / 0,15 eszközérték + 1,8 bérköltség Az egyes erőforrások felhasználásának hatékonysága: - élőmunka hatékonyság: - 1 főre jutó bruttó termelési érték - 1 főre jutó anyagmentes termelési érték - 1 főre jutó nettó termelési érték - 1 főre jutó hozzáadott érték - bérhatékonyság:

nettó termelési érték / bérköltség x 100 nettó termelési érték / személyi jellegű ráfordítások - eszközhatékonyság: eszközhatékonyság = nettó termelési érték / lekötött eszközök átlagos nettó értéke tárgyi eszközhatékonyság = nettó termelési érték / tárgyi eszközök átlagos nettó értéke készlethatékonyság = nettó termelési érték / készletek átlagos nettó értéke - deviza kitermelési mutató: exportértékesítés összes közvetlen költsége / árbevétel devizában - termelési költségszint: termelési költségek / bruttó termelési érték x 100 - tőkehatékonyság: bruttó termelési érték / saját tőke tőkearányos vállalkozási jövedelem = vállalkozási pénzjövedelem (adózott eredmény + értékcsökkenési leírás) / saját tőke 27/a. A társaságok átalakulásával, egyesülésével (összeolvadás, beolvadás), szétválásával (különválás, kiválás) összefüggő számviteli feladatok,

különös tekintettel a vagyonértékelésre, a vagyonleltár és a vagyonmérleg készítésére. Átalakulás: társaságok egyesülése, szétválása, társasági forma változása. - nem lehet átalakulni: - felszámolási, végelszámolási eljárás alatt - jegyzett, de be nem fizetett tőke esetén, csak befizetés után - csak zártkörű részvénytársasággá - előtársaság nem alakulhat át - vezető tisztségviselők, felügyelő bizottság közös előterjesztése alapján a legfőbb szerv döntést hoz, a v álasztott gazdasági formáról, és az átalakulási vagyonmérleg tervezetek fordulónapjáról - fordulónapra elkészül az átalakuló és az átalakulással létrejövő társaság vagyonleltárral alátámasztott vagyonmérleg tervezete - eszközöket, kötelezettségeket, könyvvizsgáló által elfogadott átértékelt értéken, saját tőkét különbözettel helyesbített összegben tartalmazza, vagyon aktuális értéken történő megállapítása -

jogelőd: három oszlopos, könyv szerinti érték, átértékelési különbözetek, vagyonértékelés szerinti érték - jogutód: négyoszlopos, jogelőd vagyonértékelés szerinti vagyona, különbözetek, rendezések, jogutód induló vagyona - a legfőbb szerv a tervezetet elfogadja, dönt a tagok, kiváló tagok részesedéséről - cégnévben átalakulás alatt jelezni kell - cégbíróság dönt a létrejövő társaság bejegyzéséről, jogutódlásról, megszűnő társaság törléséről - cégbejegyzés napjával végleges vagyonmérleg és vagyonleltár, határidő 90 nap Átalakuló társaság: - vagyonmérleg tervezet: - megszűnő: főkönyv lezárása, záró beszámoló - továbbműködő: főkönyv folyamatos vezetése, technikai záró beszámoló - végleges vagyonmérleg: - megszűnő: vagyonértékelés lehetősége - költségalapú: eszköz újra előállítási költségének meghatározása - jövedelemalapú: várható jövedelmezőség - piaci

összehasonlító: piac többi résztvevőjének árai alapján - továbbműködő: nincs mód átértékelésre Átalakulással létrejövő: - egyesülés: vagyonátvétel elszámolása - szétválás: vagyonfelosztás elszámolása - vagyonmérlegben különbözetek elszámolása: - új tagok vagyoni hozzájárulása - pótlólagos vagyoni hozzájárulások Tulajdonosok feladatai: - megszűnt tulajdoni részesedést jelentő befektetések kivezetése, rendkívüli ráfordítás - átalakulással létrejövő szerzett tulajdoni részesedést jelentő befektetések beszerzési értéke megszűnt részesedésre jutó - saját tőke összege: rendkívüli bevétel - cserearány: átalakuló társaság tulajdonosi alkuja, vagyoni befektetések összemérésének egyenértéken történő értékelése 27/b. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére vonatkozó számviteli törvényi előírások (beszámoló készítési kötelezettsége, jegyzett tőkéje,

beszerzési ár tartalma, nettó árbevétele). Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe: a vállalkozókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Beszámoló készítési kötelezettség: a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően, éves beszámolót, és üzleti jelentést köteles készíteni, kettős könyvvitellel alátámasztottan, egyszeres nem lehet. Beszámoló összeállítása során köteles érvényesíteni: - éves beszámolóra vonatkozó általános szabályokat - mérleg tagolására, tételeinek tartalmára vonatkozó előírásokat - mérlegtételek értékelésének általános szabályait - eszközök bekerülési értékének szabályait - értékcsökkenés, értékvesztés megállapításának szabályait - eszközök, források értékelésének szabályait - leltárkészítési kötelezettségre vonatkozó előírásokat - eredménykimutatás tartalmának előírásait -

kiegészítő melléklet összeállításának követelményeit - üzleti jelentésre vonatkozó előírásokat - magyar nyelven, ezer forintban, jogosult aláírásával Speciális szabályok: - jegyzett tőkeként kell kimutatni: nem pénzbeli hozzájárulás esetén a működéshez, tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, külföldi székhelyű vállalkozás által biztosított, tartósan rendelkezésre bocsátott vagyont, mindaddig, amíg a fióktelep meg nem szűnik - egyéb rövid lejáratú követelés, kötelezettség között kell kimutatni: a külföldi székhelyű vállalkozással, vagy más fióktelepével szembeni követelés, kötelezettség összegét, év végén össze kell vezetni, különbözet pénzügyi művelet egyéb bevétele, ráfordítása - beszerzési érték: vagyonként kapott nem pénzbeli hozzájárulás szerződés, megállapodás szerinti értéke, legfeljebb a vámérték, és a számviteli törvény szerint egyéb beszerzési érték összege -

beszerzésként kell elszámolni: külföldi székhelyű vállalkozástól, vagy annak fióktelepétől kapott eszköz számla szerinti értéke (importbeszerzés) - külföldi székhelyű vállalkozástól vagy annak fióktelepétől igénybevett szolgáltatásokat számlázott értéken anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni - értékesítés nettó árbevétele: külföldi székhelyű vállalkozásnak, vagy fióktelepének teljesített termékértékesítés, nyújtott szolgáltatás számlázott ellenértéke, szerződésben meghatározott feltételek teljesítésekor elismert, áfát nem tartalmazó összegben - ha a külföldi székhely az Európai Unió valamelyik tagállamában van, a magyarországi fióktelep mentesül a letétbe helyezési, közzétételi, könyvvizsgálati kötelezettség alól, vagy ha az adott állam ezen kötelezettségei összhangban vannak az Unió előírásaival 28/a. Az ellenőrzések számvitele Az ellenőrzések fogalma, fajtái

Hibatípusok, hibajavítások. Az ellenőrzés, önellenőrzés során megállapított hibák miatti módosítások elszámolása, kimutatása a mérlegben, az eredménykimutatásban, nyilvánosságra hozatala. Ellenőrzés: jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év adatainak utólagos ellenőrzése. - belső ellenőrzés - hatósági ellenőrzés: APEH, VPOP, Önkormányzat Jegyzője, Illetékhivatal - könyvvizsgáló által végzett ellenőrzés: beszámoló valódiságának, szabályszerűségének ellenőrzése - adóellenőrzés: - önellenőrzés: adózó által, adóalapot, adót, költségvetési támogatást az előírt bevallási időszakra, elévülési időn belül lehet helyesbíteni, áfa módosítás nem önellenőrzés, ha nem jár kötelezettség növekedésével, 1000 Ft felett - adóellenőrzés: adóhatóság által, vizsgálja a bevallást, pénzügyi rendezést, könyvvezetés, nyilvántartás helyességét Hiba:

korábbi beszámolóval lezárt időszakban számviteli vagy az adótörvénynek nem megfelelő elszámolás, nyilvántartás, bevallás. Hibahatás: hiba következménye, egy évre, több éven áthúzódó. - könyvelési hiba: értékelési hiba, eredményt érintő hiba - bevallási hiba: bizonylaton belüli, könyvelési javítást nem igénylő hiba, könyvelést érintő hiba - jelentős összegű hiba: feltárás évében feltárt hiba és hibahatás eredményt, saját tőkét növelőcsökkentő értékének együttes összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értéket, vagy a mérlegfőösszeg 2 %-át - nem jelentős összegű hiba: nem haladja meg - megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha az értéke a saját tőke értékét lényegesen megváltoztatja, és ezért a már közzétett adatok megtévesztők, saját tőke 20 %-al változik Jogkövetkezmény: - önellenőrzés: önellenőrzési pótlék (jegybanki alapkamat 365-öd

része) - adóellenőrzés: adóbírság (adóhiány 50 %-a), mulasztási bírság, késedelmi pótlék (jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része) Kimutatása: - beszámolóban: kiegészítő mellékletben, évenként csoportosítva, évenkénti hatásait feltárás évének beszámolójában, tételesen - mérleg, eredménykimutatásban: külön oszlopban: előző üzleti év adatai, lezárt üzleti évre vonatkozó módosítások, tárgyévi adatok - nem jelentős hiba: mintha a tárgyévben lett volna - adózás előtti eredményt csökkenti: az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított adóévi bevételként, aktivált saját teljesítményként elszámolt összeg - adózás előtti eredményt növeli: az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított költségként, ráfordításként elszámolt összeg Nyilvánosságra hozatala: a már közzétett éves beszámolót ismételten közzé kell tenni - mérleg: záró adat mellett az ellenőrzés

megállapításainak az eszközök és források értékét összevontan módosító összeget kell feltüntetni - eredménykimutatásban: tárgyévi oszlopok adatai mellett az ellenőrzés megállapításainak előző évek eredményét érintő értékeit összevontan kell feltüntetni 28/b. A lízing fajtái, könyvviteli elszámolása, a különböző lízingszerződések tartalma Lízing: adásvétellel egybekötött bérlet. Pénzügyi lízing: pénzügyi szolgáltatás, a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, vagyoni értékű jogot a lízingbevevő megbízásából szerzi meg, majd határozott idejű szerződést kötve használatba adja. - lízingbe vevő viseli a kárveszély kockázatot - jogosult a hasznok szedésére - a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra - viseli a közterheket (fenntartási, amortizációs költségek) - szerződés lejár, lízingdíj tőke és kamatrészletek megfizetése után a maradványérték megfizetésével

tulajdonjogot szerez - ha nem él vele a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába, könyveibe - zártvégű: szerződésben meghatározott esedékesség előtt a lízingbeadó bizonylatot küld a lízingdíj összegéről - nyíltvégű: szerződésben meghatározott esedékesség időpontjában a lízingbeadó kiszámlázza a tőketörlesztést, adót, kamatot - elszámolása: T: 161 – K: 448, a dó T: 466 – K: 479, a ktiválása T: 12-15 – K: 161, értékcsökkenés T: 571 – K: 129-159, kifizetés törlesztő részlet T: 448 – K: 384, adó T: 479 – K: 384, kamat T: 872-873 – K: 384 Operatív lízing: minden lízing, amely nem minősül pénzügyi lízingnek. - megosztott kárveszély - a lízingtárgyat vissza kell adni - lízingbeadó könyveiben kerül kimutatásra, értékcsökkenést ő számolja el - lízingbevevő viseli a költségeket - elszámolása: T: 522 – K: 454, adó T: 466 – K: 454 Lízingszerződés tartalma: - lízingbeadó jogai:

díjkövetelés, ellenőrzés, belépés, felkínálás, felmondás - lízingbevevő jogai: átadás követelése, használat, vételi jog, hosszabbítás, szavatossági jogok - lízingbeadó kötelezettségei: átadás, használat biztosítása, felvilágosítás, információ, kicserélés - lízingbevevő kötelezettségei: átvétel, díjfizetés, veszélyviselés, maradványérték kiegyenlítése, ellenőrzés tűrése, őrzés, karbantartás, biztosítás 29/a. A pénzügyi instrumentumok fogalma, csoportjai A valós értéken történő értékelés célja, és a szükséges számvitel politikai döntések. Pénzügyi instrumentum: szerződéses megállapodás, amelynek eredményeként az egyik félnél pénzügyi eszköz, a másik félnél pénzügyi kötelezettség, vagy saját tőke keletkezik. Csoportjai: - pénzügyi eszközök: pénzeszköz, szerződéses megállapodáson alapuló követelés pénzeszköz, egyéb pénzügyi eszköz átvételére, szerződéses

megállapodás alapján biztosított jog pénzügyi instrumentumoknak cseréjére más felekkel, más vállalkozó saját tőkéjét megtestesítő instrumentumok (tulajdoni részesedést jelentő befektetés). - kereskedelmi célú - értékesíthető - lejáratig tartott - gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön és más követelések - pénzügyi kötelezettségek: szerződéses megállapodáson alapuló kötelezettség pénzeszköz, egyéb pénzügyi eszköz átadására, szerződéses megállapodás alapuló kötelezettség pénzügyi instrumentumoknak cseréjére más felekkel - kereskedelmi célú - egyéb - tőkeinstrumentum: tulajdoni részesedést jelentő befektetés kibocsátójánál a saját tőke Értékelés: eszközök és források mérlegben szereplő értékének meghatározása. Eszközöket és forrásokat bekerülési értéken kell értékelni, a v agyonelemeket a m érlegben az aktualizált múltbeli értéken kell szerepeltetni. Valós érték: amelyért

egy eszköz elcserélhető, kötelezettség rendezhető, megfelelően tájékozott felek között, a szokásos piaci feltételeknek megfelelően kötött ügylet keretében. Valós értéke meghatározása: - piaci érték: tőzsdén jegyzett árfolyam, két fél megállapodási ára, hasonló pénzügyi eszköz ára alapján meghatározott érték - általános értékelési eljárásokkal kiszámított érték Alkalmazás feltétele: - kettős könyvvitel - befektetett, forgatási célú pénzügyi eszközök, pénzügyi kötelezettségek csoportosítása - számviteli politika szerinti választás - kereskedelmi célú: kötelező valós értéken értékelni - értékesíthető: értékelhető - többi: nem értékelhető Értékelési különbözet elszámolása: - ha az értékelés kötelező: eredményt módosító tétel, pénzügyi műveletek bevétele vagy ráfordítása - ha az értékelés lehetőség: saját tőkét módosító tétel, értékhelyesbítés, értékelési

tartalék 29/b. A humánerőforrások elemzésének célja, és módszerei A munkatermelékenység mérésének mutatószámai. A termelékenységet befolyásoló tényezők vizsgálata Az emberi erőforrás felhasználásához kapcsolódó költségek elemzése. Humánerőforrás elemzés: emberi erőforrásokkal való gazdálkodás döntő hatású a jövedelmezőségre, életképességre, sikerességre, ezért fontos feladat az elemzése. Swot elemzés: - belső környezet vizsgálata: emberi erőforrás erősségei, gyengeségei - külső környezet elemzése: lehetőségek, veszélyek megismerése Létszám nagyságának, összetételének elemzése: - munkaerő szükséglet meghatározása, és összehasonlítása a munkaerő fedezettel - munkaerő szükséglet fedezettsége: rendelkezésre álló létszám / szükséges létszám - munkaerő felhasználási mutató: dolgozó, hiányzó létszám aránya: átlagos dolgozó létszám / átlagos állományi létszám -

létszám összetételének alakulása, létszámarányok változása: megoszlási viszonyszámmal - munkaerőmozgás: szervezeti egységenként, csoportonként belépési forgalom = belépők / átlagos állományi létszám kilépési forgalom = kilépők / átlagos állományi létszám munkaerő forgalom = belépők + kilépők / átlagos állományi létszám Munkaidő kihasználás elemzése: - munkaerő felhasználás: teljesített nap / munkarend szerinti nap - munkanap átlagos hossza: teljesített órák száma (túlóra nélkül) / teljesített napok száma - munkaidő kihasználás: munkanap átlagos hossza / törvényes hossz (8 óra) teljesített órák száma / teljesíthető órák száma Teljesíthető órák száma = teljesített nap / törvényes hossz (8 óra) - munkaidőalap kihasználás: teljesített órák száma / munkaidőalap munkaidőalap = munkarend szerinti napok x törvényes hossz (8 óra) Munkatermelékenység elemzése: - általános képlet: termelés

/ munkaráfordítás - bázis szintű normaórára eső termelés - egy teljesített normaórára eső termelés - egy közvetlen fizikai órára eső termelés - egy teljesített fizikai napra eső termelés - egy fizikai főre eső termelés - egy főre eső termelés - élőmunka hatékonyság: teljesítmény = összes forgalom / összes létszám - egy dolgozó egy munkaórára jutó forgalom: összes forgalom / ledolgozott munkaórák száma - leterheltségi mutató: vásárlók száma / összes létszám - minőségi mutató: összes forgalom / vásárlások száma - egy forint munkabérre jutó forgalom: összes forgalom / kifizetett munkabér - összetett termelékenységi mutató: minőségi mutató x leterheltségi mutató Emberi erőforrás felhasználásához kapcsolódó költségek elemzése: - munkaerő költségek: - kompenzációs költségek: munkajövedelem, szociális költségek - oktatás továbbképzés költsége - egyéb költség - munkaerőköltség hányad:

munkaerőköltség / termelési érték vagy összes költség - bérköltség elemzése: - bér szerkezeti elemzése - átlagbérek elemzése: egy órára jutó törzsbér, összes bér, egy napi, havi, évi összes bér - bérhányad: bérköltség / termelési érték - bérrentabilitási mutató: termelési érték / bérköltség 100 Ft-ban bérigényesség: bérköltség / összes költség bérhatékonyság: eredmény / bérköltség 100 Ft-ban