Pszichológia | Felsőoktatás » BMF-NIK Pszichológia II. vázlat

Pszichológia II Mitől jó egy tanár? Négy kategória felmérés szerint: 1. 2. 3. 4. Érzelmi elfogadás (támogatás, megértés, melegség) Emberi minőség (értékrend, stílus, humor, tartás, tisztesség, közvetlenség) Szellemi teljesítmény (intelligencia, szakmai ismeretek, műveltség) Pedagógiai felkészültség (objektivitásra-teljesítményre törekvés, egyedi bánásmód, rugalmasság, célirányosság) Nép Felsőokt. Ma Középisk. Szakm. Ált.isk 15%-a hátrányos helyzetű A jó tanár jellemzői ( Ryan, 1978 szerint) a. Érzelmi stabilitásuk magas Önértékelés alapján: - önbizalom, vidámság - kapcsolati aktivitás - boldognak tudott gyerekkor - van hobbijuk - ritkán bántották őket - másokhoz kedvezően viszonyulnak - legalább egy évig más területen is dolgoztak - a diákokkal szembeni bizalmatlanság ritka b. Kedvezőbben vélekedtek a diákokról c. Kedvezőbben vélekedtek a (demokratikus) együttműködő módszerekről d. A

verbális IQ magas Ryans a következő személyiségjegyekkel azonosítja a fenti tulajdonságokat „X” modell: Meleg, megértő, barátság – zárkózott, egocentrikus, kimért 1 „Y” modell: Megbízható, szakszerű, módszeres – felelőtlen, rendszertelen, rendezetlen „Z” modell: Ösztönző, fantáziadús - unalmas, rutinszerű A baloldali a jó tulajdonság Tengelyen vannak A jobboldali a rossz tulajdonság A véleményeket megismerők köre Főigazgató, főigazgató helyettes, tanszékvezető, a tanár + pszichológus A véleményezés hatásai - visszacsatolásként beépül a rendszerbe, mint teljes fokozó megjelenik a tanár minősítésében a tanárt szembesíti a róla kialakult képpel a diákoknak lehetőséget ad a „beleszólásra” Tekintély Tekintély: Olyan ember vagy tulajdonság, ami a követésre késztet. Pedagógus célja: értékeket közvetítsen. Közvetítés, követelés: ezekre szükség van ugyanakkor személyes viszony is. nem

szűkíthető le a feladat csak a tananyag átadására - tanár: felnőtt, tanult -> erre készítették fel asszimetrikus diák: kevesebbek még fejlődni kell Tanár vagyok tekintélyem van. - sok tanár harcol a tekintélyért - öncélú tekintély felfogás – ezt nem fogadhatjuk el! - a gyerekekre figyeljünk mit fogadnak el tekintélyes tulajdonságnak gyermeki bizonytalanság: mert függnek a felnőttektől állandóan nyomasztja őket a fejlődés kényszere kell a biztos támasz - erő kell a támpontba, olyan emberek akik elbírják az én problémáimat is osztályozás hatalmával is erőt sugallhat (nincs eredmény) Hatalomnak alárendeltségét várja el, fogadja el. Szófogadás 2 Ha szót fogadnak az jó dolog, de azért ez nem így működik. Amikor a szófogadásra nevelünk, nem csak a tartalmat közvetítjük, hanem a módját is. Vajon a szófogadó gyerek képes-e váratlan helyzetekre reagálni? Vagy csak állandóan szót fogad? - túl jól

nevelt osztályban nem önállóak a gyerekek, mindenért szólni kell, leszoktak a gondolkodásról - a szófogadás a tekintélyek egyértelmű elfogadása tragikus lehet, mert alárendelődnek - az erő melyre támaszkodnak arra kéne, hogy támogatást kapjanak, megpróbálhassák erejüket - ne kudarckerülőkké alakítsuk ki őket, ha rosszul felel, elég baj neki, ne tetézzük riadalmakkal - nem harcolni kell -> ezt a gyerek jobban bírja! - ha a gyerek fegyelmezetlen az órán ez számunkra kihívás - higgyük el a gyereknek amit mondanak, ők tudják mi van bennük pl.: közlés lehet késés, pad alatt mászkálás stb - nem azt jelenti, hogy nem lehet beavatkozni, hanem el kell fogadni az ő valóságukat, az ő értékrendjüket. Támogatni kell a gyerekeket -> nagy feladat a mai iskolai körülményekhez képest! Hatalom ereje – Támogatás ereje Az intoleráns pedagógia legyalulja azt, aki nem fér be az értékrendbe. Az értékeket csak úgy lehet tanulni,

ha értékelő támpontot adunk. Az egyéniség a pedagógiához nagyon fontos valaki legyen ne csak szaktanár. Fontos a megjelenés az öltözködés, a tudás, és az egyéni strukturáltság. Az egyéniségben megjelenik az érzelmi hozzáállás, mennyire azonosul a feladatával. Az igaz tekintély alapja: önmagunk felvállalása Miért kell megtanulni a dolgokat? ->érzelmi elfogadás ->a tanárnak kell elfogadtatni, hogy az „ő két szép szeméért” tanuljanak => ez már más milyen tekintély, hanem emberi tekintély, de érzelmi kapcsolat is van. Ha beviszem az érzelmeimet a tanításba, akkor a diák is beviszi az érzelmeit az órára és ez már sok + teher! Problémás Diák Hiperaktivítás Okai: 1906 óta gyanítják, hogy: - anoxiás agyi állapot - agyvelőgyulladás utáni állapot Jellemzői: - nagyfokú motoros nyugtalanság - azonnali szükséglet – kielégítésre törekvés - morális gátak gyengesége - impulzivitás - tanulási nehézségek

3 - figyelemzavar 1976 óta gyógyszeres kezelése ismert. A tünetek mögött sokszor nehéz súlyos károsodást kimutatni, ezért 1963-ban Bax és Mc. Keith Mcd-nek (Minimális Celebrális agy Diszfunkció hiba), minimum agy diszfunkciónak nevezte el a tünet együttest. Pedagógus feladata: - a szülővel diszkréten megbeszélni észrevételeinket, de semmiképpen sem minősíteni a gyerekek pszichés helyzetét. Ez a pszichológus v pszichiáter joga és feladata - javasolni kell egy vizsgálatot a területileg illetékes nevelési tanácsadónál (ideggondozónál) - ennek eredményétől és a pszichológussal való megbeszéléstől függően a javasolt egyéni korrekciós lépéseket segíteni. Táplálkozási zavarok 1. Anorexia: Kórós koplalás, soványság (5-18% nem gyógyítható) 2. Bulémia: Zabálási rohamok, hányással, hashajtók, nyugtatók, drogok szedése Okai: - a közvetlen környezethez való ambivalens érzelmi visszanyúlás, nagyobb megrázó

esemény - organikus háttere nem ismert - nőknél gyakoribb, főleg serdülőkorban Jellemzői: Az anorexiát kórosan sovány állapotot könnyű észrevenni, a bulémia jobban rejtve marad. Az étkezési szokásait az anorexiás nem is titkolja, saját testét kövérnek, visszataszítónak ítéli. A bulémiás a száján, fogain gyakran látható károsodásokat okoz a gyomorsav. Pedagógus feladata: - a helyzet részletes feltárása és a beavatkozás nem a pedagógus feladata. - az iskolai lehetőségek kereteit és a tanár kompetenciáját a probléma meghaladja, de észrevételeit a szülővel meg kell beszélni. - egyéni vagy családterápiás kezelése javasolt, csak a gyógyszeres (orvosi) kezelés elégtelen. Neurózisok: Organikus háttérrel nem rendelkező idegi panaszokat nevezte-e így a szakirodalom. Kondicionált sikertelen alkalmazkodás. Van lelkiismereti funkciója, csak nem lehet végrehajtani a változást (környezet stb), tudja hogy rossz, de nem tud

változtatni. A neurózist, mint tünetcsoportot már nem szívesen használják a pszichológusok. A túl tág értelme miatt nem használják. Szorongás: 4 Jellemzői: - fenyegetettség érzése - izzadt kéz - túlzott lelkiismereti funkciók - valós helyzetnek való megfelelés érzése, annak fel nem vállalása Pedagógus feladata: - őszinte elfogadó beszélgetés és a vélt vagy valós félelmek kibeszélése - a fantom addig félelmetes amíg a sötétben van - esetleg a pszichológus segítségének felhasználása Fóbiák Okai: sokrétűek, feltárásuk nem a pedagógus feladata. Jellemzői: bizonyos helyzetek, tárgyak feltétlen kerülése. Pedagógus feladata: - nem szabad ilyen helyzeteket a személyre erőltetni - a dolog irracionalitása ellenére megértően kell viselkedni - a fóbia leküzdése vagy az ok megszüntetésével vagy pszichoterápiás segítséggel várható Kényszerek Jellemzői: Visszatérő mozdulatok, képzeletek, szavak. Pedagógus

feladata: - a feszültség csökkentése - az iskolai lehetőségek kereteit és a tanár kompetanciáját a probléma meghaladja, észrevételeit a szülővel meg kell beszélnie - pszichoterápiás segítség javasolható Depresszió Okai: - veszteségek - csalódások - kudarcok Jellemzői: - levertség, kimerültségszerű kezdeményezés és késztetés hiányos állapot. - antidepresszánsok – óvatosan - testtartás görnyedt, a mozdulatok lassúak Pedagógus feladata: - néhány biztos közös sikert hozó feladatba történő bevonása 5 - ha erre nem reagál jól a szülővel történő megbeszélés után pszichológusi vagy pszichiátriai beavatkozás javasolt. Drogos állapotok Jellemzői: - extrém hangulatváltozások - ájulás - jellegzetes illatok - tűnyomok az alkaron Okai: - jóléti társadalom, liberális demokrácia - egocentrikus életminta - értékválság - rossz társaság A közvetlen okok sokrétűek néha véletlenszerűek. Pedagógus feladata:

- a drogos érintetlenség gyakorisága miatt a tanároknak az ezzel kapcsolatos jogi helyzetet és várható következményeket a tanév elején ismertetni kell! - a tanár ne rendőrnyomozó, hanem segítő kiutat kereső társ szerepét vállalja (a jogi kereteken belül). Amennyiben ez sikertelen a szülő és a drog ambulancia bevonásával próbálja megoldani a helyzetet. - súlyos esetekben azonnali kórházi kezelés javasolt. Kemény drog használatával és drogárusoknál a jogi út nem mellőzhető! A helyzet megoldása többnyire meghaladja a szülő és a pedagógus lehetőségeit. Egyéb, nehezen behatárolható esetek: - furcsa viselkedés - ájulás - teljesítményzavarok - nehezen indokolható dühkitörések - acting out stb (lelkileg nincs ott) Pedagógus feladata: - beszélgetés után a szülővel és az iskolaorvossal együtt célszerű megkeresni a helyes folytatást - az okok feltárása nélküli „szedd össze magad fiam!” típusú tanári magatartás

ritkán eredményes, viszont antihumánus lehet egy pl.: cukorbeteg, de erről nem tudó tanuló esetében. A súlyos iskolai vétségek okai középiskolai pedagógusok szerint 1. Szülők túlzott „elnézése” 2. Család felbomlása 3. Elégtelen szülői törődés 4. A család alacsony műveltségi szintje 5. A család rossz anyagi és lakás viszonyai 26 pont 23 22 5 4 80 pont 6 6. A barátok rossz hatása 7. Iskolai okok együtt 8. Öröklőtt hajlamok 19 18 3 A bukás indokai Rendezett 43 55 38 30 15 18 Általános testi gyengeség Gyakori betegség Iskolai érettség hiánya Speciális teljesítmény zavar A munkához való nem megfelelő viszony Feltűnő magatartási viszonyok Rendezetlen 57 45 62 70 85 82 A lelki egészség feltételei A pszichoanalitikus iskola követői szerint, aki tud: - szeretni - dolgozni - bízni - nevetni Ronane szerint egészséges az aki mentes a fájdalomtól, diszkomfortól, érzéstől, elesettségtől. Freud egyenesen

„ideálfikciónak” nevezi a normalitást, hiszen ez a harmonikus, optimális, ideális létezés statikus állapotot feltételez. Az emberi élet pedig az egyensúlyok állandó megbomlásából, majd a helyreállítására tett folytonos próbálkozásokból áll, gyakran átlendülve az egyensúlyi helyzeteken. Elkerülhetetlenek a hibás reakciók. A normalitást gyakran értelmezzük átlagost, szabványost. A betegest (patológiást), mint az egészséges ellentétet egyszerűen mint inadekvát alkalmazkodást definiálhatjuk. A hatékony közlés A kommunikáció forrása: - hitelesség -> külső + szaktekintély (külső bíráló rendszer dönti el) - nem nyer az „ügyön” - nem akar befolyásolni - vonzerő (személyes vonzereje), jelentéktelen ügyekben befolyásol, komoly döntéseknél nem annyira - centrális vagy perifériális út Nagytekintélyű ember támadhat centrális nézeteket is, a kisebb elfogadottsággal csak a perifériás nézetekkel lehet

kezdeni – ami nem annyira biztosak, szilárdak. A kommunikáció természete: - Az érzelemre vagy értelemre ható – közönségtől függ az aránya, szakmai értelem; szakmailag távol áll+ képzetlen -> érzelemre 7 - egyoldalú vagy ellenérvekkel kiegészített információkat. Szakdolgozatom védésénél: az általam észrevett hibákat közlöm, hogy tudom. sorrendiség, milyen sorrendben beszéljünk hatásfok értékes megszolalás sorrendje 1 10 Frissességi hatás: semmit nem tudok a témáról, ő ad keretet a témának. Maradandóság, összefoglalás lehetősége, ha hamar kell dönteni, ha távolra csúszik akkor az elsőnek van jobb esélye. - Véleményeltérés nagysága – mekkora legyen a véleménykülönbség, hogy meggyőződjön. Pici legyen a vélemény amit meg kell változtatni Személyiségét, nagy távolság rossz. Kis távolság, és ne a személyiségét támadjam Ezt nem agresszívan teszi. A befogadó sajátosságai: -

Önértékelés: az alacsony önértékelésű ember könnyebben változtatja, de az nem tartós. A magas nehezen, de tartósan - A befogadott tapasztalatai: ismerni kell a tárgykörben, hogy mekkora tapasztalata van, csak így lehet hatékony. - Védőoltáshatás: előtte azt mondják, hogy nem jó, akkor immunitást mutatunk. - Képzettsége - A figyelem szintje(szorzótényező) Érdekeltek vagyunk Nem érdekelt Erős érvek erős érvek Gyenge érvek gyenge érvek Érvek száma Rosszabb a hatás mintha meg se szólalnánk. érvek száma Itt lehet eredmény. Videó: 8 - - hatásszünet, semlegesen mondja meg, hogy megöltem, „akarjátok, hogy cézár éljen és ti rabszolgák legyetek”, kérdések amik ellentétesek. Aki nem ért vele egyet az róma elleni „azt megbántottam”. Védőoltás: mi adunk engedélyt, hogy dícsőítse ami a csoportunkban van. Látszólag beveszik, állást ad „Temetni jöttem, cézárt nem dicsérni”- ő is ellentét párokkal

jön, de Brutus becsületes volt. De kérdésekkel bombázza tényt ütköztett egy állítással Kíváncsiakká teszi az embereket a végrendeletre, de nem ellenérveket használta fel, hanem külön használta azt. A csoport A csoportok ezen belül a kis csoportokat (2-20 fő) az 1940-es évektől tanulmányozta behatóbban. Csoportdinamikai szemlélet: W. Lewin szerint a csoport több, pontosabban más, mint tagjaink összessége Nem lehet megjósolni, hogy 8-10 embert ők mit fognak produkálni. Dinamikus egész! A laza tömegtől a teljes egységig. Pl: Pál utcai fiúk Szerkezete, céljai és kapcsolataik jellemzik. Normákat, értékeket teremt, feladatokat fogalmaz meg. A feladatok elvégzése érdekében - Differenciálódik Szerepekbe helyezi tagjait Vezetőt állít Vezető nélkül nem tudnak működni a csoportok Szociometria szemlélet: J.L Moreno szociometriai vizsgálatai (hosszabb ideig csoportokról van szó) - Az intézményes rendszerek lappangó hátterét

spontán társulások képezik - Érzelmi, rokonszenvi jellegűek - Nem kognitív elemek mozgatják Legtöbb időnket aktívan a munkahelyen töltjük. Az együtt működő csoport (M. Belbin vizsgálatai) Az Apolló csoport kudarca: Először nem tudjuk a választ – ki kell találni, szerveztek egy nagyobb értelmiségi (intelligens) csapatot. Ez a legjobb csapat 80-90%-ban az utolsó helyez végzett Magas IQ: Elegáns meddő viták, döntési késedelem, néhány egyszerű sürgető feladatot végre sem hajtották. Nem volt munka megosztás Ha mégis sikert értek el, akkor volt egy domináns elnök! Személyiségtípusok, és foglalkozások A „tiszta” csoportok problémái: 9 Ugyanolyan emberekből, nem lehet jó csoportot létrehozni!!! LÁSD A PÁLYAVÁLASZTÁSNÁL! Csak testhez álló helyzetekben jók, de sohasem kiválóak. A sikeres csoport - Az elnök személyisége, tiszteletet parancsoló, mert türelmes (nem pozíció név, hanem tényleg tekintély) Kell

csoportban olyan jó szellemi képességű ember akik kreatív és elemző szerept tölt be! Intelligens és kreatív palánta. Személyre szabott szerepek Több szerepre is alkalmas tagok A Vállalatépítő, az Elnök, a Serkentő, a Palánta ( az ötlet gyártó), a Forrás feltáró, a Helyzetértékelő, a Csoportjátékos, a Megvalósító. Ezek funkciók!! Csoport munka hatékonyságát két irányba fejlesztették: - Módszerek fejlesztése - Személy kiválasztása Brain storming (ötletvihar) Csoportos kreatív alkotó technika (Osborn 1953) Álom és ébrenlét határán van esélye olyan távoli ötleteket létrehozni, amit nem fed el az agy. Időkorlát 45 perc. Jutalmazás, megerősítés Bírálót, büntetés kizárása Nem csak a logika, a szabad asszociáció is hozhat hasznosat. Ideális létszám 8-10 fő Egy csendes helyiség Falitábla. Fázisai: 1. Probléma felvetései – alkalom az átgondolásra a gondolat ízlelése 2. Elmélyedés – ahol a személy új

és régi információkat átgondolva azonosulnak a feladattal 3. Érlelés (kotlás, lappangás, inkubáció) elmélkedés, bele álmodás a feladatba a tudattalan szintjén is. A gondolatok célirányos átrendeződése 4. Belátás új elem vagy összefüggés felfedezése Gyorsan lejegyzendő, mert elillan 5. Értékelés – az anyag logikus felülvizsgálata (mit tartsunk meg) 6. Publikálás Csoportmunka Szellemi alkotó munka - Szocializáció Kapcsolati mintái Az én és a mi viszonya Feladathoz való viszony, motivált állapot A résztvevők kiválasztása: ismeretek, érintettség 10 - Csoportmunka szerevezésének általános szabályai: (közös cél, hasonló értékrend) Meg kell különböztetnünk a tartósan együtt működő munkaszervezetben definiált csoportot az egy időszakra egy speciális feladatra létrehozottól. 1. a feladat meghatározása 2. a csoport létrehozása 3. csoportnormák elvárások megbeszélése 4. csoport és a környezet

viszonyának tisztázása 5. az eredmények dokumentálása, hasznosítása Feladat meghatározása: - a feladat meghatározása a vezetés joga. Célszerű a „kiválasztott” vezetővel történő megbeszélésen az elérendő célokat, a rendelkezésre álló erőforrásokat, a külső kompetencia és hatásköröket tisztázni, írásban megállapodni. A szervezet első számú reflexe az, hogy NE!! (ellenáll az újításoknak, mert akkor az kellemetlenségekkel jár). Ha a feladataink része, akkor működik. - Tisztázni kell csoportba beválasztottaknál az egyéb állandó feladatukhoz való viszonyt. - Nem lehet a csoport tagja, aki a működés ideje alatt kiküldetésre, hosszabb szabadságra, továbbképzésre megy. - Előnyös, ha a csoport egy állandó helységben dolgozhat, ott tárolja a szükséges eszközöket. Csoport létrehozása: Pszichológiai jellemzők – vagy a szakmai tudás alapján válasszunk tagokat? Ritkán érvényesül – azt választják aki

ráér. Milyen tényezők segítik a kiválasztásnál? - Kreativitás - Agressziós szint (agresszív nem keverendő a dinamikussal) - A vállalati célokkal való azonosulás - Előző csoportmunkában szerzett tapasztalatok Csoportnormák, elvárások: - A csoportmunka idejére a meglévő státuszkülönbségek nem érvényesülnek -> mindenki egyenlő - A csoport tagjai egyenlőek - Van vezetője, de a megbeszéléseken, munka közben ő is egy a tagok közül - Szerepe az összehangolás, kapcsolattartás, célkitűzések, határidők tartása Csoport és környezet viszonyának tisztázása: - A csoporton belül és a csoport környezetével konfliktusok keletkezhetnek. Ezeket természetesnek kell venni, kezelésükre fel kell készíteni a tagokat Az eredmények dokumentálása, hasznosítása: - Bemutatni a lehetőségeket - A megvizsgált megoldási módokat, és - Részletesen kidolgozva az általunk legjobbnak tartottat A munka befejeztével a vezetőnek értékelnie

kell az eredményeket. Ha indoklás elfekteti, vagy egyeztetés nélkül jelentősen módosítja, többé nem lehet motivált csoportot szervezni. 11 Ember – gép rendszerek megbízhatóságának pszichológiai vizsgálata A Rasmussen modell A bonyolult rendszerek működtetésének biztonsága egyre pontosabb, naprakész gondolati, beavatkozási sémákat igényel a kezelőtől. A balesetek, majdnem balesetek elemzése döntő részben nem a gépi, hanem az emberi hibára vezethető vissza (Csernobil, Paks). - A rendszerek technikai megbízhatósága szinte tetszőlegesen fokozható Tervezési feladat A működés áttekinthető algoritmusa ember és gép kapcsolatának optimalizálása Ergonómiai tervezési feladat Megfelelő kognitív sémák, mentális modellek kialakítása Oktatási feladat Mentális modell: A bennünk kialakult képzetek rendszere a valóságról, a működtetett rendszerek elemeiről, szabályairól, kapcsolatairól. Az operátorok hibáit Rasmussen a

mentális modell hibáira (valamint fegyelmi és figyelmi hibákra) vezette vissza. Megbízható (valósághű) mentális modell felépítése csak tanulással, gyakorlással, szintentartó foglalkozással lehetséges. A rendszer jeleire adott lehetséges válaszreakciókat minőségileg jól elkülöníthetően három szintre osztotta: - TUDÁSON alapuló (átépítés) - SZABÁLYOKON alapuló (szivattyú megnézése) - BEGYAKORLOTTSÁGON alapuló szintekre. (zöld gomb) Rasmussen modell Tudáson alapuló viselkedés Szabályon alapuló viselkedés Gyakorlottságon alapuló viselkedés Feladat meghatározás Azonosítás Beavatkozás megtervezése Helyzet – feladat összekapcsolása Felismerés Főbb jellemzők besorolása Szenzoros bemenet Feladatmegoldás tárolt szabályai Begyakorolt válaszminták (válasz) Információk Jelek 12 BEAVATKOZÁS Az egyes szintek jellemzői 1. Alacsony aktivitás, gyakorlottságon alapuló beavatkozás A figyelem gyenge, a

percepció (információ – felvétel) nagyvonalakban vezérelt, differenciálatlan. A mentális kontroll kicsiny, szinte felesleges A beavatkozás a szokványos automatizált elemekből, mozdulatokból áll. A cselekvés célját, lépéseit nem elemzi, a mentális modell és a cél nem aktivizált. A szint jellegzetes hibái: A beavatkozás helyének és idejének helytelen megválasztása. Maximális tévedés. Hibás, pontatlan hely – és funkcióismeret. 2. Közepes aktivitás, szabályon alapuló beavatkozás Valami szokatlan történt. Az automatikus cselekvésen alapuló megoldási kísérlet eredménytelen. A lehetséges és ismert beavatkozási útvonalak, eljárások közül ki kell választani a helyzethez illő célravezető megoldást. A cselekvésben és gondolkodásban új elem jelenik meg. A meglévő ajánlott sémák közül választ az operátor a helyzet függvényében. A szint jellegzetes hibái: Az emlékezés pontatlansága. Egy műveleti elem kihagyása.

Hibás, helyzethez nem illő beavatkozási séma választása. 3. Magas aktivitás, tudáson alapuló beavatkozás Valami szokatlan történt. Az automatikus korrekciós kísérlet sikertelen Az ismert beavatkozási sémák, útvonalak egyik sem bizonyult alkalmasnak a kívánt üzemállapot biztosítására. Elemi szintre kell hozniuk a feladatot. Pontosan elemezni kell, modellezni a helyzetet Új, célravezető stratégiát kell kidolgozni, és azt lépésenként mérlegelve végrehajtani. Ez a szint feltételezi a rendszer elemeinek és összefüggéseinek pontos ismeretét, a kockázati tényezőket is beleértve. A tevékenység kreatív elemeket is tartalmaz Kognitív hálóterv készül. A mentális modell aktivizált A cél meghatározott, a mellékhatások az áttervezés után elfogadhatóan alacsonyak. A rendszer újra üzemi állapotba kerül A szint jellegzetes hibái: Az egysíkú gondolkodás és következményei. Oksági viszonyok, összefüggések tisztázatlansága.

Mellékhatások figyelmen kívül hagyása. A kritikus helyzetekben történő viselkedés tréninggel jelentősen javítható. 13 Megállapíthatjuk tehát, hogy a legtöbb munkakör információs szükséglete alábecsült. Az átfogó szimulációs vizsgálatok eredményeit feldolgozva néhány tényező feltűnő mértékben növelte a hibák számát. - Stressz - Fáradtság, kimerültség - Zavaró tényezők, kétértelmű információk - Tudatlanság a beavatkozás következményeit illetően Más tényezők pedig jelentősen segítik az operátort a hibák elkerülésében, vagy idejében ráébresztik a hibás elképzelés tarthatatlanságára. - Személyi kvalitások - Képzettség - Pontos információk - A munkát támogató biztonsági rendszer, amely lehetséges helyzetben világos és egyértelmű kapcsolatot teremt a valóság és az operátor mentális modellje között. A Gordon módszer A kommunikáció modellje Üzenetküldő Üzenet Kódolási folyamat

Dekódolási folyamat Visszacsatolás A konfliktus feloldás lépései: 1. Meghallgatás 2. Helyzetelemzés 3. Baj megelőző én üzenet 4. Nem szó többség, a megegyezés a cél 5. Vereségmentes konfliktus megoldás Gordon I. eset, az autoriter vezetés Másik Megoldási Javaslat Neheztelés Én 14 Üzenet fogadó Gordon II. eset a gyenge vezetés Másik Neheztelés Megoldási javaslat Én Gordon III. eset kétirányú kommunikáció nincs neheztelés Másik Megoldási Javaslat Megoldási Javaslat Én Két nem egymást legyőzni akaró, hanem a feladatot megoldó ember együttműködése optimális teljesítményt tud kihozni a dolgozóiból. A nincs vesztes Gordon III. módszere alapján az eredményes vezető alapján az eredményes vezető olyan személy, akinek meg van a kézsége arra, hogy mind a csoporttagok, mind a szervezet igényét kielégítse. A Gordon III. módszer előnyei: - Fokozott elkötelezettség (érzelmi azonosulás) a döntés

végrehajtásában - Jobb döntések - Jobb kapcsolatok - Gyorsabb döntések - Nem kell „reklám” és „rendőri” munka. (Akkor dolgoznak, ha a főnök ott van) A feladat megoldás hat lépése 1. 2. 3. 4. 5. 6. A probléma azonosítása megfogalmazása (mindkét nézőpontból) Alternatív megoldások kidolgozása, ötletgyűjtés Az alternatív megoldások értékelése Döntéshozatal Végrehajtás KI, MIT, MIKORRA (bizalom, érződjék, időnkénti kontroll) A döntés utólagos értékelése A vezető és csoport viszonya Ki vegyen részt a csoportban? - Aki rendelkezik információval - Akit érint 15 Mindent a csoport előtt csináljak? - A kizárólagos hatás és a feladat körünkben tartozó problémákat nem - Nagyobb hatású másikat is súlyosan érintő ügyeket igen - Csoport le is mondhat bizonyos döntésekről Ha nem tartják be meg állapodásokat Én üzenet. (ezt hogy látom, érdekében) Visszavinni a csoport elé a problémát. Emlékeztető. Ha

mégis használjuk a hatalmat Utólag indokoljuk meg, miért volt elkerülhetetlen?! Fogadjuk el mások negatív reakcióit. Kezdeményezzük, hogyan lehet elkerülni a jövőben. Kérjünk elnézést, ha őszintén így érezzük. Az autoriter vezetési mód hatása a vezetőre Stressz/ feszültség - Gyanakvás – a maszkoló beosztottak miatt - Bűntudat – szorongás – (mikor üt vissza?) - Testi – lelki betegség - Csökkenő befolyás Az autoritás két értelme - Szaktekintély Önkényúr THE END 16