Történelem | Középiskola » Magyarország gazdasága a dualizmus korában

Adatlap

Év, oldalszám:2007, 2 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:964
Feltöltve:2007. december 02
Méret:56 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Szóbeli tétel Magyarország gazdasága a dualizmus korában Ismertesse a kiegyezés utáni gazdasági eredményeket!Mutassa be az ipar, a mezőgazdaság, és a közlekedés fejlődését a dualizmus korában! 1867.-ben a kiegyezéssel létrejött a dualista monarchia Két egyenrangú fél államszövetsége, melyben Bécs és Pest-Buda egyenlő. A két fél kapcsolata az ún paritás, az egyenjogúság elvére épült. A két államot az uralkodó személye, és a közös ügyek kötötték össze A 67-es kiegyezés politikai stabilitást, folyamatos fejlődést eredményezett, mind az iparban, mind a gazdasági életben.1868-tól a Birodalom hivatalos neve: Osztrák-Magyar-Monarchia 1868.-ban megszületett a gazdasági kiegyezés is A gazdasági kiegyezés keretében meghatározták a kvótát. Mely kimondta, hogy Magyarország és Ausztria mennyi százalékban vesz részt a közös költségekben. A következő megállapodás született: Magyarország 30 %-ban, míg Ausztria 70

%-ban. Ez a megegyezés tíz évre szólt, viszont ha a magyar gazdaság jól teljesít ez az arány megváltozhatott. A gazdasági kiegyezés pontjai nagyban hozzájárultak a fejlődéshez Hiszen Magyarország államadósságát eltörölték, megállapították a kvótát, közös vámterületet hoztak létre, közössé vélt a pénznem (korona), közös lett a kereskedés, létrejött az egységes súly,- és mértékrendszer, valamint megalapultak a közszolgáltatások (Pl.: posta) A korszak elején a magyar tőke hiánya problémákat okozott, így a kezdetekben az osztrák tőkétől függött a magyar gazdaság. Majd a 8 0-as illetve a 9 0-es években a magyar tőke vált mérvadóvá. A hazai nagy bankok tőke ereje jelentősen megnövekedett. Ezzel párhuzamosan a külföldi tőke nagysága csökkent A korszak másik nagy jellemzőjeként az ipar fejlődését tartjuk számon. Az akkori iparnak két húzóágazata volt: a könnyűipar és a nehézipar. A könnyűiparon

belül az élelmiszer, míg a nehéziparon belül a bányászat és kohászat (szén, vasérc). Az utóbbinak köszönhetően megindult a gépgyártás és a vasútépítés. A vasútépítés és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen volt. Akkoriban egész Európában egyedülálló volt a magyar kis-földalatti. A vasútépítés is a k ezdetekben a hazai tőke hiánya miatt stagnált. Ebben is osztrák segítségünk volt Az ún kamatbiztosítás módszerével csalogatták a külföldi tőkét. Mely szerint a befektető 5 % állami támogatást kap a tőkéjéért Azonban az idehozott tőke, nem feltételezett igényes munkát. Baross Gábor (1890-es években közlekedési miniszter) „alatt” sikerült a v asútvonalakat magyar, állami kézbe venni. Ekkor jött létre a MÁV Baross bevezette a z ónatarifát, mely a m ai napig él. Mely szerint, ha 15 km-t utazna és 20 km-nél van a zóna vonala, akkor a 20 km utat kell az utasnak kifizetnie. Budapest

központú vasútvonalak alakultak ki, mellettük pedig mellékvágányok Amikor 1920-ban meghúzták az új országhatárokat, a mellékvágányok többségét lecsatolták. Megépültek az első pályaudvarok, a Keleti és a Nyugati. Ekkor készültek el az első hidak 1847-ben a Margit híd és a Ferenc híd (ma Szabadság híd). Villamosították a Sváb-hegyi fogaskerekűt és megindult a Sikló. A dualista korszakban Budapest világvárossá fejlődött, mely miatt hatalmas építkezések indultak meg. Elsősorban a pesti oldalon Az utakra ún sugaras és körkörös jellemzőket mondhatjuk. Az ún Nagy Körút a század forduló folyamán épült A régi sugaras utak folytatásaként épült az Üllői út. Ezek mentén épültek a hatalmas lakóházak A város perem részein megjelentek a gyárak, amely szintén a gazdasági fejlődést segítette elő. A könnyűiparon belül a malom volt a húzóágazat. Az 1900-as években csaknem 3-szor annyit termelt, mint az 1870-es

években. A hazai malomipar nem szűkölködött az alapanyagokban Magyarországon olcsóbban lehetett őröltetni, ezért az osztrák búzát is legfőképp Magyarországon őröltették. A malomipar gyors feljutását az is eredményezte, hogy új mezőgazdasági technikák láttak napvilágot. Mechwart András malomipari találmánya a hengerszék, mellyel az ősi malomkövet váltották ki (a Budai Ganz gyárban állították elő). A szántóföldi technológia is komolyan fejlődött. Az 1868-as kiegyezéssel vámmentesen lehetett értékesíteni a magyar gazdasági termékeket az egész Osztrák-Magyar-Monarchia területén. Ezáltal nőtt a felvevő piac