Történelem | Középiskola » Az első világháború jellege, jellemzői

Az első világháború jellege, jellemzői 1. Szövetségi rendszerek kialakulása 1860-as évek: 2. ipari forradalom egyenlőtlen gazdasági fejlődés (USA és Németország az élre tör) gyarmatosításban továbbra is Nagy-Britannia és Franciaország vezet politika feszültség 1888-tól Németország a világ újrafelosztását követeli. A XIX. század utolsó harmadában az európai nagyhatalmak (Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia és Oroszország) egymással versengve, illetve szövetkezve szerezték meg a világ még szabad területeit, piacait. Új szövetségi rendszerek, fegyveres konfliktusok kezdődtek egymás érdekszféráinak meghódításáért. 1873. Németország + OMM + Oroszország = Három császár szövetsége I. Vilmos + Ferenc József + II Sándor A szövetség gyenge pontja az orosz-osztrák viszony. 1877-1878. Orosz-török háború Kiindulópont: 1878-berlini kongresszus szétesik a három császár

szövetsége 1879. Meg kell újítani a szövetséget, de ez csak Németország és az OMM közt jön létre  Kettős szövetség  Központi hatalmak 1893. Franciaország + Oroszország = Szövetség 1898. Franciaország  Anglia 1904. Franciaország + Anglia = Szövetség (német fenyegetés hatására) Entente Cordiale (szívélyes megegyezés: elhatárolják a gyarmai érdekszférákat; Marokkó: francia gyarmat, Egyiptom: angol gyarmat)  Antant 1907. Az antant gyűrűje bezárul a központi hatalmak körül Franciaország Anglia Oroszország Szövetségi rendszerek/ Nagyhatalmi összefogások Antant Központi hatalmak Németország Osztrák- Magyar Monarchia 2. Ellentétek okai a világháború kitörése előtt: 1. Franciaország  Németország (ok: Elzász Lotharingia: német hadizsákmány, franciák revansot akarnak venni ) 2. Oroszország  Osztrák- Magyar Monarchia (ok: Balkán: Oroszország- kereskedelmi érdekek, török

területek; OMM- félelem motiválta, többségében szláv népek élnek itt, féltek a Szláv Birodalom, a szláv egység kialakulásától, egyúttal a szlávok elszakadásátólszétesne az OMM) 3. Anglia  Németország (ok: gyarmatok) 3. A szikra, amely kiváltotta az első világháborút 1908. OMM annektálja Bosznia- Hercegovinát, melynek lakói (szerbek, bosnyákok) lázonganak 1914. június 28 („casus belli”= a háború oka): Szarajevóban, a bekebelezett Bosznia-Hercegovina fővárosában erőfitogtatás céljából az OMM seregei hadgyakorlatoztak. Az ott tartózkodó Ferenc Ferdinándot, az OMM trónörökösét és feleségét Gavrilo Princip (szerb nacionalista) megölte.  Németország rögtön háborút indítana, de Tisza István fél egy esetleges román támadástól Erdély megszerzéséért. Tisza István beleegyezik egy ultimátum küldésébe, ha Bulgária csatlakozik a központi szövetséghez 1914. július 13 ultimátum küldése

Szándékosan úgy fogalmazták meg, hogy Szerbia elutasítsa. Az ország szuverenitását sértette, hogy az OMM hatóság nyomozni akar területén a merénylet ügyében + részt akar venni a Monarchia ellenes szervezetek felszámolásában. 1914. július 28 OMM hadat üzen Szerbiának (Szövetségi rendszerek tagjai sorban üzennek hadat egymásnak.) Beindul a gépezet!  Az első világháború kitörése (1914-1918) Az első világháború – a korábbiakkal ellentétben- igen nagy kiterjedésű volt, a bevetett új fegyverek (gépfegyverek, gyorstüzelésű ágyúk, harci/mustárgázok, gázálarcok, 1916-tól tankok antant oldalon) igen nagy túlerővel szemben is hatékonyak voltak, s az ellenfél felőrlésére irányultak. A tengeri csatákban megjelentek a torpedók, tengeralattjárók. Ezzel párhuzamosan a hajók szerepe csökkent, mivel ezek könnyen elsüllyeszthetők. Újítás továbbá a repülőgépek harci bevetése is. Az erőviszonyok hosszú távon

az antantnak kedveztek, hiszen gyarmataik korlátlan utánpótlást biztosítottak. Az Alfred Schlieffen által kidolgozott német villámháborús terv (Oroszország csapatai mozgósításához 6 hetet igényel. Ez idő alatt Németország Belgiumon keresztül megtámadja és legyőzi Franciaországot + az OMM Szerbiát kényszeríti térdre. Majd együtt megtámadják és legyőzik Oroszországot) már 1914-ben fronton kudarcot vallott, a frontok megmerevedtek, mindenütt állóháború, más néven lövészárok háború alakult ki. A világháború tárgyalása során fontos megjegyezni a hátországok szerepét. A háborúzó országok gazdaságát át kellett alakítani hadiiparra. Minden életerős férfira szükség volt a frontokon. Vagyis a hátországokban megmaradtak a nők, gyermekek, idősebbek és a kevésbé hasznavehető, teherbírású férfiak, a gyengébb képességű emberek. Az utcákat hadi menekültek tarkítják, mely nem túl szívderítő látvány

Bevezetik minden egyes országban a jegyrendszert (adott havi élelmiszermennyiség 1-1 család részére, többi élelmiszer a katonák ellátmányozásához szükséges). Szigorúbb törvényeket vezetnek be. Ezek összességében széleskörű elégedetlenséget váltottak ki a lakosság körében, lassacskán elterjedt a pacifizmus vágya, vagyis a mindenkori feltétlen béke megteremtése