Politika, Politológia | Európai Unió » Molnár Renáta - Az Európai Unió felépítése és működése

Molnár Renáta Az Európai Unió felépítése és működése, Magyarország lehetőségei - a csatlakozás függvényében „Mi az egység? Ha mindannyian egyet akarunk. Ha mindannyian másképpen is akarjuk azt az egyet, már akkor is egység az. Különböző felfogás vitát virágzik, s a vita felismerések és tisztázások gyümölcsét érleli. Csak jóindulat kell hozzá és megértés egymás irányában. Tudni és megérteni azt, hogy az is jót akar, aki másképpen akarja a jót, mint én. Ehhez még csak a szükséges, hogy mindenki igazán jót akarjon.” /Wass Albert/ Bevezetés Magyarország számára sorsdöntő kérdés az Európai Unióba való belépés. 2004 május 1jén az unió teljes jogú tagjává válunk, ami lehetőségeket teremt az ország, a gazdaság, az emberek, céljainak kiszélesítésére és megvalósítására. Jelenleg a t ársadalom, a g azdaság számára átmeneti nehézségeket jelent: a forint értékének csökkenése, a növekvő

árszínvonal, de az elkövetkezendő években megtérülnek jelenlegi nehézségeink. Cél az agrár-és vidékfejlesztés, versenyképes gazdaság létrehozása, humánerőforrás fejlesztés, regionális fejlesztés, környezetvédelem és az infrastruktúra javítása. Az Unió 1957-es alapítása óta céljának tekinti a bővítést, amely egész Európában kiterjeszti a békét, a biztonságot, a jólétet és a stabilitást, s ezzel elejét veszi az újabb háborúknak. Hamarosan mi is részesülünk ezekben az előnyökben, ami a nélkülözhetetlen a fejlődés érdekében. 1 Medgyessy Péter miniszterelnök szerint: „Azzal, hogy hazánk a további kilenc országgal csatlakozik 2004. m ájus1-én csatlakozik at Európai Unióhoz, Európa megszűnik pusztán földrajzi fogalom lenni. Szellemi és gazdasági közösség lesz újra Olyan közösség, ahol a jólét életforma, ahol a t ehetség útját nem állják határsorompók. Közösség, amelynek tagjaira –

köztük a növekvő tekintélyű, szuverén Magyarországra is – egyre fontosabb szerep hárul. A csatlakozással nem az európaiságot nyerjük el, hiszen Európa mi magunk vagyunk: saját nemzeti értékeink egyben Európa értékei is. A bővítéssel nem annyira a belépő országok, sokkal inkább maga az Unió válik valóban európaivá. 2004-ben immár formálisan is tagja lesz az Európai Uniónak, magyarok nemzedékeinek álma válik valóra: a nemzet visszatérhet oda, ahov á szellemében és lelkében mindig is tartozott. A magyarság évezredes történelmét és kultúráját, a t alálékonyságát, a t udását viszi az európai közössségbe. Európa egysége nekünk, magyaroknak különösen fontos Az európai integráció nemzeti érdekünk, mert csak is ez által valósulhat meg tizenötmillió magyar vágya: a n emzet határok feletti újraegyesítése. Úgy gondolom, a csatlakozás az elmúlt tizenhárom év áldozatvállalásának értelmét, nagy, közös

és bátor tervünk megvalósításának legfontosabb állomását jelenti. Mert az uniós csatlakozás nem cél, inkább eszköz Az EU egy közösség, ahol sorsunk további jobbításáért kell és lehet majd küzdenünk. Ez azonban már egy lényegesen könnyebb küzdelem lesz, kevesebb áldozattal, és sokkal több nyeréssel. Hiszem, azzal, hogy az Európai Unióhoz csatlakozunk, egy jobb jövő megteremtésére adunk magunknak esélyt. Esélyt arra, hogy megnyerjük a XXI századot” I. Európai Unió kialakulásáról és működéséről: A 21. század kezdetén az Európai Unió különleges kihívások előtt áll: ilyenek például a keleti bővítés, Európa gazdaságának modernizálása, a jóléti állam átalakítása, valamint az Európa jövőjével kapcsolatos viták. Ezek a feladatok a jövő több generációját is érinteni fogják még. Az Európai Bizottság fontos szerepet játszik abban, hogy az EU megfeleljen ezeknek a kihívásoknak, ugyanakkor a

bizottságnak is szembe kell nézni saját problémáival. Az Európai Bizottság folyamatosan változik, fejlődik egyre nyitottabb és átláthatóbb lesz annak érdekében, hogy mind közelebb kerüljön Európa népeihez. Az európai Bizottságot Európa választott vezetői és rajtuk keresztül az állampolgárok hozták létre, velük egyetértésben működik. Alkalmazottai európai állampolgárok közül kerülnek ki, akik így, valamint a tanácskozási folyamatokon keresztül a különböző irányelvek 2 kidolgozásában is részt vesznek. Miközben a Bizottságot gyakran „Európa mozgatórugójaként”-ként emlegetik, lendületét valójában az állampolgárok adják. A föderáció olyan szövetségi államot jelent, melyben a közös irányító intézmények résztvevő államra nézve kötelező döntések meghozatalának jogával rendelkeznek: ennek megfelelően a föderációban résztvevő államok nemzeti önrendelkezésük, vagyis

szuverenitásuk kisebb nagyobb hányadáról lemondanak a szövetségi intézmények javára: A konföderáció az államok laza szövetséget jelent melyben az egyes, államok szuveneritásának fenntartásának mellett meghatározott közös ügyeik intézésére közös szervezeteket hoznak létre. A II. világháborút követően az a föderáció hívei erősödtek meg Az integráció folyamatában való előre haladás során megerősödtek a kormányköziség hívei. Ez a politikai irányzat az integráció folyamatában a nemzetállami érdekek feltétel nélküli érvényesítését igényeli, a döntéshozatalban pedig az egyhangúság és a konszenzusos megoldások híve. A föderalisták a nemzetek feletti intézményrendszer megteremtését tűzték ki célul, funkcionalisták a közösségi intézmények jól elhatárolható területen való elszigetelt bevezetést elegendőnek tartották. Véleményük szerint a bevezetés és a megvalósítás során fellépő

problémák megoldása újabb és újabb szabályozási igényeket hív életre, ennek megfelelően egy spill-over, vagyis tovagyűrűző folyamat következik be, melynek eredményeként az intézmények folyamatosan a közösségi politika egyre nagyobb területét fogják át. A Montánunió megvalósítása 1950-ben funkcionalista elképzeléseket támasztott alá. A funkcionalizmus továbbfejlesztett változatának tekinthető a neofunkcionalizmus Véleményük szerint a hatások felgyorsítása úgy lehetséges, hogy ha a közösségi intézmények bővítést a politikailag kevésbé érzékeny területek felé terelik. A neoföderalizmus elmélete az „európai vízió” térnyerésével szemben a tényleges politikai folyamatok elemzésére helyezi a hangsúlyt. A döntéshozatali szintek megosztásán keresztül a közösségi, nemzetállami és regionális szintek között valósulhat meg a nemzetállami szint fokozatos eljelentéktelenedése és a szövetségi állam

kiteljesedése. A neoföderális elmélet legfontosabb támasza az Európai Unióról szóló szerződés 3B cikke a szubszidiaritásról. Az integrációs folyamatot magyarázó elméletek közül az i ntézményi megközelítés, az úgynevezett institucionalizmusa is jelentős hatást fejtett ki. A döntéshozatal lineáris modellje:  Az ügyfelmerülés 3  A döntési alternatívák kidolgozása  Az alternatívák közötti választás  A végrehajtás A döntési alternatívák kidolgozása: A döntési alternatívák kidolgozására vonatkozó felkérés a Tanácstól, vagy a Parlamenttől érkezik, a Bizottság azonban saját kezdeményezésre is megkezdheti egy döntési javaslat, illetve erre vonatkozó alternatívák kidolgozását. Az alternatívák kidolgozása, az ezzel kapcsolatos döntési lehetőségek egyeztetése a Bizottságon belül történik. Természetesen az egyeztetési folyamatokban részt vesznek a tagállamok, a lobbik, s számtalan egyéb

érintett és szakértő szervezet is. Különleges érdek, hogy a döntési alternatívák alaposan előkészítve kerüljenek a döntésre illetékes bizottsági tagok elé, ezért a bizottságon belül több előzetes bizottsági fórumot működtetnek. Az egyszerűbb ügyek esetében köröztetik a javaslat, s ellenvetés hiányában a javaslatot elfogadottnak tekintik. A jóváhagyást követően a hivatalos bizottsági javaslatot véleményezésre megküldik a Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a R égiók Bizottságának, illetve a Parlamentnek. A döntéshozatal: az Európai Unió legfőbb döntéshozó szerve a Miniszterek Tanácsa, amely konzultációs, hozzájárulási, együttműködési, együttműködési eljárások keretében hozhat döntéseket. A konzultációs eljárás: a római Szerződés szerinti eredeti döntési eljárás, mely a döntési javaslatot véleményezésre rendeli megküldeni a P arlamentnek. A Parlament időbeli korlátozás nélkül adja meg

véleményét, melyet a M iniszterek Tanácsa döntésében nem kötelezően vesz figyelembe. A javaslat esetleges átdolgozását követően kerülhet sor a döntésre. A konzultációs eljárás keretében történik a Bizottság által hozott jogszabályok jóváhagyása, valamint a legfontosabb közösségi intézmények tisztségviselőinek kinevezése. A hozzájárulási eljárás a konzultációs eljárással lényegileg egyező egyolvasatos döntési eljárás, melyben a döntés érvényességének kritériuma a Parlament többségi hozzájárulásának megszerzése. Ilyen eljárás keretében történik az EU-hoz történő csatlakozási, illetve a társulási szerződés érvényesítése. Az együttműködési eljárás háromolvasatú döntési eljárást jelent, melyben a Parlament a jogszabályalkotásban további jogosítványokat kapott. Az első olvasat szakaszában közös álláspontot, míg a második olvasatban egyeztetett szöveget alkot a Miniszterek

Tanácsa a Parlament javaslatainak megfelelően, majd a harmadik olvasatban kerül sor az egyeztetett 4 szöveg elfogadására, illetve elutasítására a Parlamentben, illetve végső döntésként a Tanács egyetértésével válik a javaslat elfogadottá. A döntéshozatal formája a M inisztereik Tanácsában: a Miniszterek Tanácsában lehetőleg egyhangú döntésekre törekednek. Amennyiben a konszenzus döntése nem biztosítható, úgy a minősített többség szabályait alkalmazzák. A 15 tagállam összesen 87 szavazattal rendelkezik. A minősített többséghez 62 szavazat szükséges, amennyiben a Bizottság javaslata alapján történik a döntés, egyéb esetekben a 62 szavazatot legalább 10 tagállam szavazataival kell elérni. A Miniszterek Tanácsa határozathozatala alapján rendelet, irányelv és döntés születhet, melynek a tagállamokat végrehajtásra kötelezik. A rendelet olyan jogszabály, melynek alkalmazása a rendeletben előírtak szerint

kötelező. A nem kötelező határozatok között szerepelnek az ajánlások, állásfoglalások és álláspontok. A végrehajtás: a meghozott határozatok gyakorlati alkalmazását jelenti. A közösségi rendeletek és döntések a hatályba lépéstől számítva közvetlenül az egyes tagállamok jogrendszerének részévé válnak. A közösségi hatáskörben történő végrehajtás esetén a határozatok végrehajtása a Bizottság feladata. A Bizottság jogosult az végrehajtás elmaradása esetén figyelmeztetni az érintetteket, illetve az Európai Bíróságnál eljárást kezdeményezni. II. Az Európai Unió Intézményei: Az Európai Bizottság az Unió politikai és adminisztratív ügyintéző szerve. 20 tagját tagállamok delegálják. A bizottsági munka a főigazgatóságon belül folyik, a bizottsági tagok túlnyomó része felügyel egy főigazgatóságot, de létezik közöd felügyelet alatt álló főigazgatóság, illetve főigazgatóság nélküli

biztos is. A főtitkárság a Bizottság, mint testület munkáját hangolja össze és a főigazgatóságok, illetve biztosok közötti koordinációért felelős. A bizottság feladatkörét a Római Szerződés 155 Pontja határozza meg. Feladata kiterjed az uniós szerződések rendelkezéseinek alkalmazására, folyamatban való részvételre, illetve a Tanács által átruházott hatáskörben jogosult intézkedésekre. A Bizottság mandátuma: igazodik az Európai Parlament választási ciklusához, azaz 5 évre szól. Tagjait a tagállamok egy ciklusra delegálják, azonban a delegálás korlátozás nélkül 5 megismételhető. A Bizottság tagjairól és elnökéről az Európai Parlament jóváhagyása dönt, a javaslat előzetes egyeztetését a tagállamok végzik. Az Európai Unió döntéshozatali intézményei: az Európai Unió legfőbb döntéshozatali szervezi az Európai Tanács (ET) és a M iniszterek Tanácsa (MT). A Miniszterek Tanácsa (más néven a

Tanács) szervezetileg külön működik az EU fő politikai irányvonalának meghatározásáért felelős Európai Tanácstól. A Tanács elnökségi funkcióját az egyes tagállamok töltik be és félévente (január 1-jén és július 1-jén) váltják. Az elnökségi funkció váltásának tagállamok közötti sorrendjét 1994-ben 2003-ig meghatározták. • Az Európai Tanács Az Európa Tanács az Európai Unió tagállamai állam- illetve kormányfőinek legalább hathavonkénti rendszerességgel összeülő döntéshozó fóruma. Az Európai Unió stratégiai jelentőségű ügyeinek előmozdítása érdekében fejti ki tevékenységét. • A Miniszterek Tanácsa A Miniszterek Tanácsát azért hozták létre, hogy a tagállami ellenőrzés hatékonyságát biztosítsák az alapvetően közösségi érdekeket képviselő Bizottsággal szemben. A Miniszterek Tanácsa változó személyi összetételű, hiszen általában a tagállamok adott ügyért felelős

minisztereit tömöríti. • Az Állandó Képviselők Tanácsa A tagállamok Európai Unióhoz delegált képviselői eredetileg nagykövetként képviselték országukat. A későbbiekben az állandó képviselők tanácskozása (COREPER) feladatává vált a Miniszterek Tanácsa üléseinek előkészítése. • Az Európai Parlament Az Európai Parlament a közösség általános politikai legitimációjának legfontosabb intézménye. Feladatköre ezért az európai integráció folyamatában fokozatosan bővült, a kezdeti tanácsadó és vitafórumból mára már a döntéshozó és ellenőrző funkciókkal rendelkező népképviseleti intézménnyé vált. Jogosítványai három csoportba oszthatók:  Törvényhozási jogosítványok 6  Költségvetési jogosítványok  Ellenőrzési jogosítványok A törvényhozási jogosítványok keretében a Parlamentnek lehetősége van a döntéshozatali eljárásban konzultációs, jóváhagyási, együttműködési

és együttdöntési formában való részvételre. A költségvetési jogosítvány alapján évente jóváhagyja a k öltségvetési kereteket. Az agrárkiadások kivételével valamennyi tétel vonatkozásában szorosan együttműködik a költségvetési összegek meghatározásában. A költségvetési bizottság útján ellenőrzi a Bizottság költségvetési tevékenységét, s e feladata ellátásában együttműködik a Számvevőszékkel. Az ellenőrzési jogosítványok a Tanács és a Bizottság végrehajtó tevékenységének ellenőrzésére terjednek ki. Ennek keretében beszámoltatja képviselőiket A Bizottság tagjainak jóváhagyásával szintén ellenőrző tevékenységet gyakorol, s lehetőség van a Bizottság egészének visszahívására. A parlamenti plenáris és bizottsági ülések keretében kérdéseket intéz a végrehajtó szervekhez. • Az Európai Bíróság Az Európai Bíróság az uniós szerződések értelmezése és az ezzel kapcsolatos

jogviták eldöntésére alapított szervezet. 15 bíróból és 8 általános ügyészből áll A bírókat és általános ügyészeket a tagállamok 6 évre delegálják, de a bírók egy részét és az ügyészek felét háromévente felváltják. A Bíróság elnökét a delegált bírók maguk közül választják háromévi időtartamra. • Az Európai Számvevőszék Az Európai Számvevőszék 15 tagját az Európai Parlament meghallgatását követően az Európai Unió Tanácsa egyhangúlag nevezi ki. A Számvevőszék legfontosabb feladata az uniós pénzügyek ellenőrzése. A költségvetés ellenőrzése keretében együttműködik az Európai Parlamenttel és a Minisztertanáccsal. Elnöke a svéd Jan O Karlsson A Gazdasági és Szociális Bizottság (ECOSOC) 7 A Gazdasági és Szociális Bizottság konzultációs fórumként működik az unión belül. A korporatív intézményként működő bizottságban a munkavállalói, munkaadói és egyéb érdekek,

kinyilvánítására nyílik lehetőség. A 122 tagú testületbe a tagállamok javaslatára delegálják a képviselőket 4 évi időtartamra. A Régiók Bizottsága (COR) A Régiók Bizottságába szintén a tagállamok delegálják 4 évre 222 tagot, részben a településik, részben a regionális önkormányzatok képviselőiből. Ez a delegálási elv különféle problémákat vet fel, mivel a t agállamok egy részében a r égiók nem önkormányzati, hanem csak gazdasági-statisztikai egységek, melyeknek választott képviselői nincsenek. Az Európai Beruházási Bank (EIB) Az Európai Beruházási Bankot 1958-ban alapították Luxemburg székhellyel. A Bank feladata különösen  A gyengén fejlett régiók gazdasági fejlődésének támogatása  A szállítási, közlekedési, hírközlési hálózatok fejlesztése  A környezet és az életminőség védelme  A kis- és középvállalatok, valamint az ipar nemzetközi versenyképességének fejlesztése 

Az egészségügyi és oktatási szektor fejlesztése  A világ többi részében fejlesztési és segélyprogramok finanszírozása Az Európai Központi Bank (ECB) Az Európai Központi Bank az alábbi testületek irányítása alatt áll: • A Kormányzó Tanács az ECB Végrehajtó Testületének tagjaiból és a tagállamok jegybankjainak elnökeiből áll. • A Végrehajtó Testület hattagú, az Európai Központi Bank elnökéből, alelnökéből és másik tagból áll. A Központi Bankok Európai Rendszere (ESCB) A Központi Bankok Európai Rendszerének Alapszabálya értelmében legfontosabb feladata az árak stabilitásának biztosítása. E feladat veszélyeztetése nélkül a K özponti Bankok Európai Rendszere támogathatja az Európai Unió általános gazdaságpolitikáját és hozzájárulhat a közösségi célok eléréséhez. 8 III. Az EU jelenlegi és leendő tagjai: Az Európai Unió elkötelezte magát az eddigi legnagyobb számú bővítés

mellett 2004-ben 10 új ország csatlakozhat az EU-hoz. Az Európai unió bővítésével véget ér Európa történelmi megosztottsága, s a kontinens egészén megszilárdul a béke, a demokrácia és a jólét. A következő táblázat, a jelenlegi és 2004-ben csatlakozó országokat mutatja: Az Európai Unió jelenlegi tagjai: Ország (Belépés éve) Lakosság:(millió) 1. Németország (1958) 82,5 2. Franciaország (1958) 59,8 3. Nagy-Británnia (1973) 59,1 4. Olaszország (1958) 57,1 5. Spanyolország (1986) 40,7 6. Hollandia (1958) 16,2 7. Görögország (1981) 11,0 8. Belgium (1958) 10,4 9. Portugália (1986) 10,4 10. Svédország (1995) 8,9 11. Ausztria (1985) 8,1 12. Dánia (1973) 5,4 13. Finnország (1995) 5,2 14. Írország (1973) 4,0 15. Luxemburg (1958) 0,4 Új tagok 2004. május 1-jétől: Ország: Lakosság (millió) Lengyelország 38,2 Csehország 10,2 Magyarország 10,2 9 Szlovákia 5,4 Litvánia 3,5

Lettország 2,3 Szlovénia 2,0 Észtország 1,4 Ciprus 0,8 Málta 0,4 Forrás: H .M H IV. Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz: 1. Miért fontos a tagság Magyarország számára? • Politikai okok: Az uniós tagság megszilárdítja Magyarországon több, mint tíz éve elkezdődött demokratikus reformokat. Az EU tagállamaként Magyarországnak sokkal nagyobb beleszólása lesz a n emzetközi politika alakításában. Magyarország és a többi tagjelölt ország csatlakozása hozzájárul az U nió egyik alapelvének megvalósításához: Európa újraegyesítése megszünteti a kontinens mesterséges megosztottságát. Magyarország hangjával gazdagodva az EU hangosabban tud majd megszólalni a világpolitika színterén, és hatékonyabban tudja befolyásolni a nemzetközi politikai folyamatokat. • Gazdasági okok: Az uniós csatlakozással Magyarország a világ legnagyobb és legsikeresebb egységes piacának részévé válik. Ez több

munkahelyet és még jobb gazdasági kilátásokat jelent majd. Az egyenlő verseny érdekében Magyarország az Unió költségvetéséből pénzügyi támogatásokaban részesülhet, amely segíti a f elzárkózást. Magyarország dinamikusan növekvő gazdasága növeli az Unió gazdasági erejét. A magyar piac új fogyasztókat is jelent, amely új munkahelyeket teremt majd. • Szociális okok: 10 Az EU szociálpolitikája minden magyar állampolgár számára garantálja a javuló életminőséget. Szabályozza a munkaerőt, biztosítja a megfelelő munkahelyi körülményeket, garantálja a nemek egyenlőségét, és fellép az életkor, faji hovatartozás, illetve megváltozott munkaképesség alapján történő hátrányos megkülönböztetés ellen. Csatlakozása után Magyarország hozzájárul a szociálpolitika megerősítéséhez. Magyarország tagsága javítja az Unió lehetőségeit a határokon átnyúló különféle problémák megoldásában, mint a

szervezett bűnözés, a terrorizmus vagy az illegális bevándorlás. Magyarország kultúrájával, nyelvével, történelmével és regionális ismereteivel gazdagítani fogja az európai nemzetek egymás másságának kölcsönös tiszteletén alapuló unióját. 2. A csatlakozásról Magyarország Európai Unióhoz csatlakozásának feltételeit az Európai Tanács koppenhágai ülésén rögzítették, és azokat az Európai Bizottság által 1997 nyarán Agenda 2000 címen közzétett dokumentum erősítette meg. Ennek alapján EU-tagságunknak a csatlakozás pillanatában nem feltétele a G azdasági és Monetáris Unió kritériumainak teljesítése, de el kell fogadnunk annak célkitűzéseit, és törekednünk kell a mielőbbi megfelelésre. A konvergencia kritériumok meghatározzák egyrészt a deficit, a hosszú távú kamatlábak mértékét, másrészt vonatkoznak az államháztartási deficit és államadósság mértékére is. A valutaárfolyam stabilitására

vonatkozó feltétel szerint a cs atlakozást követően minimum két évig részesének kell lennünk az uniós árfolyam-mechanizmusnak, ez alatt az idő alatt a hazai valuta leértékelését el kell kerülni. Ez a technikai feltétel azt jelenti, hogy a csatlakozást követően lesz egy olyan, legalább kétéves időszak, amikor Magyarország még nem lehet tagja az euró övezetnek az összes többi feltétel teljesítése esetén sem. Magyarország európai integrációjáénak mindkét szakaszában a gazdaságpolitika célja az euró-övezettel való gazdasági konvergencia elérése lesz. Részvételünk az európai integrációban hosszabb távon elengedhetetlen feltétele annak, hogy Magyarország nemzetközi versenyképessége és gazdasági jóléte megközelítse a fejlett országok színvonalát. A következő években legfontosabb gazdasági partnereinknek, az euró-övezet országainak versenyképessége nemzetközi szinten várhatóan növekszik. Ez erőteljes

húzóerőt fejthet ki a magyar gazdaság szereplői számára is, hiszen a várakozások szerint az 11 eddiginél gyorsabban növekvő piac keletkezik az exporterők és az euró-övezet cégeinek beszállítói számára. Az ösztönzés azonban csak akkor fejti ki a remélt pozitív hatást, ha a magyar gazdaság szereplői élni tudnak a lehetőséggel, hiszen az euró-övezet piacán éppen a közös valuta, az árfolyamkockázatok megszűntetése miatt éles versenyre kell felkészülni. A magyar gazdaság egészének hatékonyságát kell javítani ahhoz, hogy az euró-övezethez kedvező feltételekkel tudjunk csatlakozni, és hosszú távon biztosítsuk Magyarország helyét a fejlett országokban. A csatlakozást követően Magyarországra is vonatkozni fognak mindazon közösségi előírások, amelyek a tagállamok egymás közötti gazdaságpolitikai koordinációjának tartalmi elemeit és intézményi kereteit rögzítik. Az euró-övezeten kívüli tagállamok

konvergencia-programjához hasonlóan a magyar programnak is arra kell irányulnia, hogy a követendő gazdaságpolitika alapozza meg a nominális konvergenciát. A Stabilitási és Növekedési Egyezmény pontosítja azokat a Maastrichti Szerződésben előirányzott szankciókat, amelyeket az ellen az euró-zónába tartozó ország ellen alkalmaznak, amely hagyja, hogy állami deficitje a GDP 3%-kánál nagyobb legyen. Az euró-övezet tagjai az EU tagállamai, kivéve Nagy-Britannia, Svédország és Dánia. A hiteles konvergencia-program megvalósítása és a gazdasági teljesítmény javulása (a versenyképesség növelése, szerkezetváltás, a hatékonyság javulása) révén nyílik majd lehetőség a maastrichti kritériumok tartós teljesítésére. Magyarország számára az EMU tagság kötelezettség. Hazánknak jelenleg az inflációs kritérium teljesítése tűnik a legnagyobb kihívásnak, főképpen az inflációcsökkenés költségeit kell figyelembe

venni. Az infláció mértékének a cs ökkentése nem csupán a m aastrichti kritériumok teljesítése miatt fontos, hiszen a gazdaság érdeke megkívánja a kiszámítható, alacsony inflációs rátát. Az EMU-tagság több kihívást jelent a m agyar gazdaság versenyképességével szemben. A Gazdasági és Monetáris Unióban általában, különösen, pedig abban, amelyikben közös valuta van, megszűnik a nominális árfolyamok nemzeti jegybankok által történő változtatásának a lehetősége. Így a nemzetközi versenyképesség romlását, a kereslet időleges csökkenése és a piaci zavarok miatt átmeneti nehézségeket nem lehet leértékeléssel kompenzálni. 12 Az európai árfolyamrendszer keretében folytatott együttműködés már korábban is számottevő mértékben korlátozta az árfolyam-politika mozgásterét. Az európai árfolyamrendszerből azonban ki lehetett lépni. A Gazdasági és Monetáris Unió éppen abban különbözik az európai

árfolyam-rendszertől, hogy előbbiből nem lehet kiválni. A valutaleértékelés, mint gazdaságpolitikai eszköz kiesése miatt a Gazdasági és Monetáris Unióban résztvevő országokban jóval nagyobb a termelékenység javítására irányuló nyomás, mint a kívülálló országokban. Az euró megjelenése jelentős hatással van egy olyan ország pénzügyi szektorára, amelynek külkereskedelméből és tőkeimportjából mintegy kétharmados arányban részesedésnek az új pénznemet bevezető országok. A hazai hitelintézetek 1999 január elseje óta igény szerint nyitnak euró-számlákat, illetve alakítja át ügyfeleik számláit eurószámlává. Az euró bevezetésével az árfolyamkockázat megszűnése következtében az euróövezet országain belüli befektetési kockázatok csökkennek, a befektetési lehetőségek jobban összehasonlítóbbá válnak, és a hitelminősítés szerepe megnő. Ez a felárak, és jutalékok csökkenéséhez vezethet. A hazai

pénzügyi szektor szereplői készen állnak ügyfeleik részére euróban denominált kötvények kibocsátásának szervezésére, valamint hiteltermékek teljes skálájának euróban denominált kínálatára. A Budapesti Értéktőzsde határidős piacán 1998 december 7. míg a Budapesti Árutőzsdén 1999 január 7 óta lehet euró-kontraktusokkal kereskedni. Az euró bevezetéséről adódó feladatok sikeres megoldását a Magyar Nemzeti Bankban több mint egyéves felkészülési időszak előzte meg. Ennek során a jegybank egyaránt figyelemmel kísérte az uniós szabályozást, illetve a piaci résztvevők által kialakított konvenciók módosulását. A Magyar Nemzeti Bank felkészülésében kiemelt hangsúlyt kaptak: a Magyarország várható EU-tagsága és csatlakozása az euró-övezethez, a hazai pénzügyi szektor versenypozíciónak erősítése, a stabil szabályozás kialakítása, a takarékosság az erőforrásokkal. A jelenleg forintban futó

szerződések, kölcsönök, követelések az euró magyarországi bevezetésének napján átalakulnak euróban meghatározott ügyletekké. A forintot euróra átszámítani kötelezően azon a korábban rögzített árfolyamon kell majd, amit a Magyar nemzeti Bankkal együtt meghatároz. 13 V. Magyarország lehetőségei a csatlakozást követően 1. Állampolgárok számára négy konkrét jogot garantál az unió: • Az uniós tagság elsősorban azt jelenti, hogy az állampolgárok életminősége folyamatosan javul. Az EU biztosítja a k örnyezetvédelem, az egészségügy, a társadalombiztosítás, a munkahelyi biztonság és a munkakörülmények európai színvonalát. • Az unió állampolgárai szabadon utazhatnak, dolgozhatnak, tanulhatnak és élhetnek bármely tagállamban, igénybe vehetik a társadalombiztosítás juttatásait maguk és családtagjaik számára. Az unió állampolgárai a lakhelyük szerint szavazhatnak a helyhatósági és európai

parlamenti választásokon, sőt jelöltként is indulhatnak azon. • Az uniós állampolgárok az EU-n kívüli országokban jogosultak igénybe venni bármely tagállam diplomáciai, illetve konzuli védelmét. • Az EU állampolgárainak joguk van az Európai Parlamenthez és az Európai Ombudsmanhoz kérelemmel fordulni, amennyiben úgy érzik, Hogy az európai intézmények megsértették jogaikat. Az uniós tagság javítja a magyarok helyzetét. Magyarország évek óta megfelelő gazdasági stratégiát folytat annak érdekében, hogy a csatlakozás ne járjon káros gazdasági következményekkel. Eleinte, természetesen lesznek különbségek a magyar, illetve más tagállambeli bérek között, de a belső piac monetáris és gazdaságpolitikája biztosítja, hogy ezek a különbségek kiegyenlítődnek a liberalirzáció hatására az EU és a tagjelölt országok közötti kereskedelem meghatározódott 1993 ót a. Ez új munkahelyet teremtett mind a tagállamokban,

mind a tagjelölt országokban. 2. Magyarország képviselete az unió bizottságaiban: Magyarország lakosságának arányában, azaz a h asonló nagyságú Belgiummal és Portugáliával közel azonos szinten képviseltetheti magát az uniós intézményekben. Mit jelent ez konkrétabban? • A jövőben 732 fős Európai Parlamentben 20-22 magyar képviselő ül majd (27 tagállam esetén) • Magyarország 12 szavazattal rendelkezik majd az Európai tanácsban az összes 342 szavazatból. 14 • Mintegy 400-700 magyar állampolgárra lesz szükség az Európai Bizottság hivatalában. Ezen felül a többi európai intézményben is számítanak a magyarok szakértelmére. • Az Európai Unió soros elnökségét a tagállamok félévenkénti váltásban töltik be. Csatlakozása után Magyarországot is megilleti majd az Eu elnöki tiszte, ami különleges alkalmat nyújt arra, hogy aktívan hozzájáruljon az európai integráció alakulásához, s képviselje az EU-t a

világgal való kapcsolatban. 3. Magyarországot a tagságra való felkészülésben az EU pénzügyi eszközökkel segíti: Az EU számos olyan területen nyújt anyagi segítséget, ahol Magyarország önerőből nem tudná időre teljesíteni az uniós elvárásokat. Ez a támogatás a közlekedéstől a mezőgazdaságig, a környezetvédelemtől a közigazgatásig, az igazságügytől a médián keresztül a szociális programokig számos területen jelent hathatós segítséget. Uniós támogatásból épülhetnek utak, EU segítheti egy folyó megtisztítását, vagy kedvezményes kölcsönökkel hozzájárulhat a kis- és középvállalkozások uniós tagságára való felkészüléshez stb. 2000 és 2006 között Magyarország évente mintegy 184 millió euró pénzügyi támogatást kap az Uniótól a három legfontosabb pénzügyi programon keresztül (Phare, ISPA, SAPARD). A Phare program egymaga 88 m illió eurót jelentett Magyarország számára 2000-ben. A 1990 és 2001

között Magyarországnak nyújtott Phare segély mindösszesen 1. 114 millió eurót tett ki 4. Magyarország pénzügyi helyzetről az csatlakozás küszöbén Minden EU-ba belépő ország nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a lakosságnak már az első évben felmutassa saját pozitív hozadékát. A McKinsey nevű tanácsadó cég tavalyi tanulmánya a GDP 1, 0 – 1, 8 százalékra becsülte azt a hasznot, ami a csatlakozó országok kereskedelmi korlátok lebontása, további működő tőke bevonása és a versenyképesség javulása révén a bővítéstől remélhetnek. Az új tagországok politikai élete és közvéleménye azonban a tagság ennél objektívebb - és főként számon kérhetőbb - mércéjének tekinti majd a k özösségi támogatások felhasználását, illetve a ki és befizetések egyenlegét. C sakhogy az uniós felzárkózási alapok tervezésének és lehívásának sajátos, meglehetősen bonyolult szabályai nem könnyítik meg a tisztánlátást.

Jövő ilyenkor nehéz lesz reális képet kapni a strukturális és 15 kohéziós alapok első éves felhasználásának mérlegéről s itt jóval többről van szó mint arról ,hogy a pénzek elköltésért felelős hazai politikusok és főtisztviselők már előre „magyarázzák a bizonyítványukat”. A közösségi forrásokat is igénybe vevő programok azonban eleve 3 éves időszakról szólnak, mégpedig úgy, hogy az adott évre rendelt támogatások még további két évig lehívhatók. A dolgok rendje, hogy a tagországok az idő előrehaladtával egyre több pénzt képesek felhasználni, a legtöbbet éppen a programozási időszak végén. Baráth Etele a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatalának elnöke december közepén úgy becsülte, hogy hazánk a belépés évében a 2004 -2006 között rendelkezésre álló pénz 8-10 százalékát lesz képes felhasználni. Juhász Endre EUintegrációért felelős tárca nélküli miniszter, pedig

azt tartaná kudarcnak, ha a társaság harmadik esztendejének végén a Magyarországnak járóforrások háromnegyedénél kevesebbet sikerülne felhasználnia. Juhász és mások is elismerik, ugyanakkor hogy – bár ennek elenyésző az esélye – sokkal rosszabbul is alakulhatnak a dolgok. Ahhoz valóban katasztrofálisan gyengén kell teljesíteni, hogy Magyarország a tagság első évében negatív szaldót produkáljon az EU-val szemben, vagyis költségvetési befizetései meghaladják az uniótól lehívott pénzeket. Az ilyen eset előfordulásától kívánja megóvni hazánkat az a 2004-ben 172 millió euró nagyságú költségvetési visszatérítés is, amely rendeltetése szerint azt garantálja, hogy Magyarország nettó egyenlege ne romoljon a bővítés előtti utolsó évhez, 2003-hoz képest. A gyakorlat persze azt bizonyítja, hogy a közösségi támogatások felhasználásával a hazánkénál szervezettebb közigazgatással rendelkező országokban

meggyűlt a bajuk a csatlakozás után. A jövő évi költségvetés 208, 8 m illiárd forint uniós forrással számol, amelyet 71, 5 milliárdos hazai társfinanszírozás egészít ki. Ezen felül további 106 milliárd forintértékű EU támogatás közvetlenül, a költségvetésen kívül érkezik Magyarországra 5. Magyarországnak teendői a jövőben: Magyarországnak stabil demokratikus intézményrendszerrel és működő piacgazdasággal kell rendelkeznie, meg kell felelnie a j ogállamiság következményének, tiszteletben kell tartani az emberi jogokat és a kisebbségek védelmét, s meg kell felelnie a belső piacon folyó verseny, támasztotta nyomásnak. Képesnek kell lennie a tagsággal járó kötelezettségek vállalására, beleértve a politikai, gazdasági és pénzügyi unió céljait is. Magyarországnak át kell vennie az acquis communautaire-t, azaz a közösségi joganyagot, 16 de mindenekelőtt országos és regionális intézményrendszerének

képesnek kell lennie az átvett uniós jogszabályok alkalmazására. Az Nfk (ktk) célrendszere 2004-2006 Közelítés az EU gazdasági és társadalmi fejlettségi szintjéhez Specifikus célok • A gazdasági versenyképesség javítása • A humán erőforrások jobb kihasználása • Jobb környezet • Kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés Prioritások • Versenyképesebb termelőszektor • Növekvő foglalkoztatás és az emberi erőforrások fejlesztése • Jobb infrastrktúra, tisztább környezet • Erősebb regionális és helyi potenciál • Technikai segítségnyújtás Operatív program • Gazdasági versenyképesség • Agrár- és vidékfejlesztés • Humánerőforrás fejlesztés • Környezetvédelem infrastruktúra 17 • Regionális fejlesztés Forrás: NFTH 6. Mikor váltja fel az euró a forintot? Csatlakozása után Magyarország akkor vezetheti be az eurót, ha teljesítette a gazdasági és pénzügyi unió

„maastrichti kritériumok”-ként ismert feltételeit. Az euró bevezetését megelőzően az új tagállamoknak két évig részt kell venniük az Európai Árfolyamrendszerben (EERM). Ez lehetőséget ad majd arra, hogy a tagság után a felmerülő esetleges kezdeti gazdasági problémákat megoldja. Ez az átmeneti időszak arra is lehetőséget nyújt, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kövesse Magyarország teljesítményét, és eldöntse, megfelel-e a s zükséges gazdasági elvárásoknak. Amikor at európai Bizottság úgy látja, hogy Magyarország készen áll az euró bevezetésére, javasolja a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak az ország monetáris unióba történő felvételét. Erre leghamarabb 2008-ban kerülhet sor. Magyar kormány elkészített egy gazdasági programot, hogy az euró minél előbb felváltsa a forintot. 7. Elveszítheti- e Magyarország a szuverenitását az Unió tagjaként? Nem. Az EU szuverén országok uniója A magyar

kormány megosztja bizonyos jogköreit partnereivel, például: a nemzetközi kereskedelem területén, hogy az országnak nagyobb befolyást és előnyt biztosítson. Magyarország is rendelkezik majd vétójoggal egyes európai szintű, pl. védelmi és külpolitikai területet érintő döntésekben, amellyel megakadályozhatja, hogy a nemzeti érdekeit sértő döntések szülessenek. Ugyanakkor bizonyos hatásköröket az EU regionális és helyi szintekre utalt annak érdekében, hogy a jogszabályokat az állampolgárokhoz lehető legközelebb álló szinten hozzák meg. Az átlagember mindennapjait közvetlenül érintő kérdések, mint például az egészségügy, szociális ellátás, oktatás, továbbra is helyi, regionális, illetve országos hatáskörben maradnak. 8. Agrárhatások, a magyar mezőgazdaság: 18 A belépés itt éreztette hatását legszámottevőbb módon. Sokan úgy gondolják, hogy a mezőgazdaságból élők körében Magyarországon is rendet

teremt majd az EU-s tagság, azaz felgyorsítja azokat a folyamatokat, ami kikényszeríti az ágazat elhagyását. Az első években csak a minimumot fogjuk elérni a rendszer jó működése igénybe telik. Ezzel szemben öt éves távlatban biztatóvá válhat a helyzet egy brüsszeli szakértő szerint: „a tagság középtávon igen is jót ígér a magyar mezőgazdaságnak.” – mondta Az agrárágazatban a siker záloga a támogatások rendeltetésszerű folyósítása és felhasználása. Megfelelő támogatásokkal és okosan végrehajtott reformokkal az agrárágazat a jövőben is fontos szerepet játszik a magyar exportban. Magyarország a mezőgazdasági termékeinek több, mint 55%-át már most is az Európai Unióba exportálja, és ezzel egyetlen tagjelölt ország, amely nettó exportőr az agrártermék tekintetében. Az Uniónak nem érdeke, hogy gyengüljön a magyar mezőgazdaság. A jelenleg az Unióba áramló magyar agrárexport azt bizonyítja, hogy az

ágazat versenyképes, és van kereslet a kiváló minőségű magyar termékekre. Az uniós szabályozórendszer hatályba lépése, ha nem is azonnal, de a g azdaság számára más ágazatban is érezteti majd hatását. Hitelt érdemlő tanulmányok szerint a bővítés nem hoz különösebb változást az élelmiszer- és italkereskedelemben, a bankszektorban és az autógyártásban, ahol a nagy multinacionális cégek az EU-val azonos üzleti környezetben tevékenykednek. Az acéliparban, a közlekedésben, a postai szolgáltatásoknál, az energiaágazatban, a t ávközlésben és a g yógyszeriparban viszont az uniós csatlakozás következtében várhatóan felgyorsul a szerkezetváltás, s erősödik a verseny. Az uniós csatlakozás nyomán drámaian megváltozik majd Magyarország kapcsolata a külvilággal. A külkereskedelmi kapcsolatok 80%-a unión belüli viszonyrendszerré válik.” –mondta Balázs Péter. A klasszikus diplomácia helyett az érdekek napi szinten

történő összehangolása veszi majd át, legalábbis 25 EU-s országban. 9. A belépést követő azonnali változások: A külföldre utazók azonnali változásként tapasztalhatják az Európai Uniós országok közötti átjárhatóságot: személyigazolványukkal. Ez akkor is könnyebbedést és nagyobb komfortérzetet jelent majd, ha egy ideig még fennmarad az ellenőrzés az osztrák – magyar határon, hiszen a schengeni övezetbe csak később léphetünk be. Közvetve, vagy közvetlenül mindenkit érinteni fog, hogy május elsején megszűnnek az árúk szabad áramlásának útjában álló vám- és fizikai jellegű korlátok. Az ipari termékeknél már évek 19 óta fennáll a szabad kereskedelem a belépés napjától az összes mezőgazdasági termékre, így a zöldségre, gyümölcsre, égetett szeszes italokra, valamint a borokra is kiterjed majd. Mindez egyfelől szélesíti a bolti kínálatot, de a hazai piacon is komoly versenyhelyzetet teremt a magyar

mezőgazdasági termelők számára. Az Európai Unión kívüli országokkal szemben alkalmazott vámtételek is egy csapásra módosulni, csökkeni fognak. A közösség 3, 6 s zázalékhoz képest ugyani hazánk 6, 9 s zázalékos az átlagos vámszint. Lesznek ugyanakkor olyan területek is – mint a mezőgazdaság és a textil ipar - ahol az EU vámkódexhez való igazodás a j elenlegi magyar vámtételeknél magasabb tarifák alkalmazását követeli meg. Az EU-val szemben fennálló vámhatárok eltörlése és az uniós vámtételek, bevezetése előreláthatóan megnöveli majd az újonnan csatlakozó országok külkereskedelmi mérleg hiányát – állítja a bécsi központú Gazdasági Összehasonlító Tanulmányok Intézetének (WIIW) egyik tanulmánya. Vannak olyan kedvező változások, amelyre nem kell május 1.-ig várni Az uniós áfarendszer például már január 1-jén bevezetésre került. A hús, zöldség, gyümölcsök és tejtermékek egyebek mellett

azért drágultak, mert 12%-ról 15%-ra emelkedett az áfakulcs. A gyógyszerek, tankönyvek eddigi 0% kulcsa is EU-beni minimális szintre 5%-ra kúszott fel. Az dohányok jövedéki adója január 1-jétől 35% nőtt VI. Munkavállalói részvényopciók az Európai Unióban: A munkavállalói részvényopciók fontos szerepet játszanak az Európai Unióban a vállalkozások támogatásában, ezáltal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Európa a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon. A munkavállalói részvényopció feljogosítsa tulajdonosát, hogy társasága részvényeit megvásárolja egy meghatározott időszakon, például tíz éven belül, rögzített, általában az opció adományozásának az időpontjában érvényes piaci árfolyamáron. Az EU-ban a munkavállalói részvényopciók általában nem eladhatók, és ha egy munkavállaló az átruházási időszak vége előtt megválik a cégtől, azzal gyakran elveszíti az

opció érvényességének jogát. Ezáltal a részvényopciók szoros pénzügyi kötelékeket hoznak létre a társaság és az alkalmazottak között. A munkavállalói részvényopciókat hagyományosan az unió tagországaiban a nagyvállalatok felső vezetőinek javadalmazására használják, csupán az 1990-es évek vége fele kezdtek elterjedni a széles körű opcióprogramok. A 90-es évek Európájában, főként az Egyesült Királyságban, Írországban és Franciaországban 20 rendelkeztek MRP- tervekkel (munkavállalói részvényprogram). A többi Európai országban csak a 90-es évtized végé felé kezdett elterjedni ez a megoldás, részben az adó- és társasági törvények módosítás következtében. A legtöbb EU tagországban főként nagyobb vállalatok működtetnek részvényopció-tervet, és inkább csak a felső vezetés számára. Munkavállalói részvényopciók léteznek Norvégiában, illetve több csatlakozásra váró országban is,

leggyakrabban külföldi cégek leányvállalatainál. A tőzsdék erősödésével a részvényopciók számos előnye következtében e javadalmazási forma egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a csatlakozó országokban is. Az EU-ban egyre inkább általánossá válik az a v élemény, hogy a munkavállalói részvényopciókon szerzett haszon alkalmazotti jövedelem, és eszerint kellene adóztatni. Mindazonáltal a m unkavállalói részvényopciók adóztatása számos lényeges ponton eltér az egyes európai országoknak. Vannak EU-tagországok, amelyek az MRP-ket az opció adományozásakor vagy a jogok gyakorlásának megnyílásakor (átruházásakor) adóztatják, a legtöbb ország viszont az opció érvényesítésekor adóztat. Több európai ország kedvezőbb adószabályokat biztosít a munkavállalói részvényopciók számára, amennyiben a r észvényopcióterv eleget tesz bizonyos követelményeknek. Bár Európa-szerte igen hasonlók a kedvezményes adózás

alá eső tervek alapvető jellemzői, számos részletszabály eltérő. Ezért ha egy társaság több országban akar létrehozni munkavállalói részvényopciótervet, és igénybe szeretné venni a kedvező adózási lehetőségeket is, kénytelen minden országra különb tervet kidolgozni vagy az anyaországban használt tervet a t öbbi ország követelményei szerint módosítani. Az egyes országok adószabályaiban, különösen az adóztatás időpontjában mutatkozó különbségek miatt, ha egy munkavállaló más országba költözik át, miközben munkavállalói részvényopció birtokosa, kettős adóztatás alá eshet, vagy esetleg egyáltalán nem adózik az opciók után. Az EU Bizottság az OECD tagállamaival együtt dolgozik e probléma megoldásán, oly módon, hogy a kettős adóztatást elkerülő modellegyezmény konkrétan foglalkozna a munkavállalói részvényopciók adóztatásával. A munkavállalói részvényopciókra vonatkozó számviteli

elvek sem egyértelműek, az EU-ban. Míg egyrészt kétségtelen, hogy a tulajdonosokat és potenciális befektetőket teljes körűen és egyértelműen tájékoztatni kell a társaság részvényopciótervéről, az már nem ilyen biztos, hogy ezen opcióterek költségeit tényleg költségként kell elszámolni az eredmény kimutatásban. Míg az EU összes vállalkozásának több mint 99 s zázaléka kis- és középvállalkozás, becslések szerint ezeknek csupán 2-4 százaléka használ munkavállalói részvényopciókat. E társaságok némelyike óriási növekedési potenciállal rendelkezik, és közép- vagy hosszú távon jelentőssé válhat. Emellett ezek a csúcstechnológiai ágazatokban működő, gyorsan 21 növekvő vállalkozások sokszor fontos inputot szolgáltatnak a gazdaság egészének technológiai váltásához. A magyar kormány támogatja a M RP-s cégek létrejöttét és működését. Az együttesen 50 milliárd forint jegyzett tőkével

rendelkező mintegy 170 magyar MRP-s cég csaknem 70 ezer társtulajdonos munkavállalót foglalkoztat, működésük eredményesebb és a felszámolás is kevesebb ebben a körben, mint a magyar magántulajdonú egyéb cégeknél. Hazánkban a személyi jövedelemadó-törvény is támogatja az MRP-s cégek létrejöttét, mivel kimondja, hogy az ennek keretében juttatott 500 ezer forint alatti részvény adómentes. Ha azonban az MRP-s értékpapírt a résztulajdonos később értékesíti, akkor az árfolyamnyereség után adóznia kell. Emellett a MRP-ben résztvevők egynegyedének a tisztségviselők közül kell kikerülnie, ám ők legfeljebb 50 s zázalékos tulajdonosi részaránnyal rendelkezhetnek. A tulajdonrészt megtestesítő értékpapírok 500 ezer forintos felső adómentes határának megállapításakor az volt a cél, hogy minél több dolgozó vehessen részt a MRP működésében. Befejezés: Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk egy, olyan jelenbeli

lehetőség, amelynek előnyeit hamarosan élvezhetjük: 2004. május 1-jével Magyarország egy új boldogabb jövő elé néz, az út rögös lesz ugyan, de muszáj végig menni rajta. Mádl Ferenc mondat: „Úgy vélem, elsősorban magunknak adunk esélyt és lehetőséget azzal, hogy az Unió tagjává válunk. Az elhatározás pillanatától, a felkészülés hosszú és nehéz időszaka alatt magunknak is bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk elérni a kitűzött célt. Lemondásra, elszántságra és hitre volt szükség a teljesítéshez. Az eredménye pedig, hogy új lehetőségeket teremtünk az ország, magunk számára. Mert bár történelmi jelentőségű a változás, amit átélünk, de talán mégis jobb ha lehetőségként éljük meg. Nem tartom bajnak, ha vannak kétségeink is azok csak segítik, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk azokra a ne hézségekre, amelyekkel nyilvánvalóan szembe kell majd néznünk.” 22 Forrás: • Heves Megyei Hírlap,

Gazdasági Tükör 2004-01-03 szám. • VG-Grafika (NFTH) • Figyelő 2004/1-2. Szám • Medgyessy Péter miniszterelnök beszédéből • Mádl Ferenc köztársasági elnök beszédéből • Zsúgyel János: Az Európai Integráció És Intézményeinek Története • Népszabadság LXII., 2/1 Szám • Magyarország. hu: az Európai Unióról • Európai Tájékoztatási Központ honlapja 23