Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Közgazdasági alapfogalmak

Alapadatok

Év, oldalszám:2007, 8 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:502

Feltöltve:2008. január 06.

Méret:97 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Közgazdaságtan Közgazdasági alapfogalmak, Gazdasági tematika Szükségletek<->erőforrások Gazdaság szereplői:  Fogyasztó: végső felhasználója a megtermelt javaknak. Ezt fogyasztás útján haszonszerzés céljából teszi.  Homo ökonomusz: minden döntését a gazdaság vezérli, haszonszerzés céljából. Fel kell áldozni bizonyos szükségletet, így a legnagyobb hasznosságot választja. A fogyasztók a tulajdonosai valamennyi termelési tényezőnek (pl.: munka, tőke, föld) Termelési tényező (TT): amiket a termelésben felhasználnak (összesen):  Munka, emberi TT, korlátozottan áll rendelkezésre ()  Tőke: termelt TT. Vállalatok gyártják és ők használják fel (pl: gépek, eszköz) Termelés érdekében használják:  Fizikai tőke: kocsik, gépek  Pénztőke: Ft,$ A vállalat tulajdonosai a privát szektor, így a fogyasztóké a tőke feletti rendelkezés is.  Természeti tényezők összessége: nem emberi, nem termelt.

Rendelkezésre áll a természet csodái folytán (pl.: föld)  Vállalkozói képességek és készségek összessége: ez kelti életre az előző hármat. Egységesíti, összefogja, szervezi a TT-ket. └>A fogyasztók tulajdonosai pénzre van szükség: munkabér, megtakarítás (kamat)-> ezt a vállalat fizeti a banknak a hitelért. A profitból juttat a vállalat a fogyasztóknak a TT-ért. Vállalat:  Minden termelési tevékenységet a vállalat folytat.  Profit orientált-> az öntermelés nem ide tartozik. Állam: időről időre beavatkozik a vállalat és a fogyasztók kapcsolatába. Kényszerítő erővel rendelkezik (pl.: adó) Külföld: önálló gazdasági szereplő.  Külföldi fogyasztó  Külföldi vállalat  Külföldi állam  Különböző nemzetközi szervezetek (UNIO). kiadás árupiac fogyasztó bevétel vállalat munkabér Kamat, osztalék Tényező piac Pénz, munkaerő Piac:  Eladók és vevők találkozási helye.

 Mindig egy termék piaca kerül vizsgálat alá. Kereslet: a fogyasztók vásárlási szándéka, ami mögött fizetőképesség áll. Jele: D-> QD= f(P,I,P 2 ,U,stb.), ahol QD a vásárolni kívánt mennyiség A kereslet függ:  Termékár (P)  Jövedelem (I)  Helyettesítő termék (P2) másik termék ára befolyásolja az első keresletét (McDonald’s <-> Burger King).  Fogyasztó ízlése (U) vagy hasznosság  Stb. QD= f(P)-> kereslet a termék árától függ, ebben az esetben (I, P 2 ,U) változatlan. Kereslettörvény: nő az ár csökken a kereslet. Keresleti fgv. P Prez P1 D P2 Q1 Q2 Tp Q  Rezervációs ár (Prez): azt az árat értjük, amely mellett a kereslet nullára csökken, vagy az a legnagyobb ár, amelyet a vevők hajlandóak a termékért megfizetni.  Telítődési pont (Tp): amelynél többet nem hajlandóak megvenni, alacsonyabb árért sem. Kínálat: az áruk és szolgáltatások adott áron kínált mennyisége,

eladási szándék. Jele: S-> QS= f(P,C,T,N,P 2 stb.) A kínálat függ:  Termék ár (P)  Költségek (C ), profit: összes bevétel, összes költség.  Technológiai szint (T)  Vállaltok száma (N)  Másik termék ára (P 2 )  Stb. QS= f(P) Kínálati fgv. P S P1 Prez Q1 Q Nincs olyan eset, hogy az ár nulla és van mennyiség. Ha Q>0, akkor P>0, P mindig nagyobb, mint nulla. Termelői rezervációs ár: minimum ár, az a legkisebb ár, amely mellett megjelenik valamilyen eladási szándék (ahol a vállalat belép a piacra). Kínálat törvénye: nő az ár, nő a mennyiség. Kereslet- kínálat, Piaci mechanizmus Kereslet- kínálat fgv P S P1 P2 Pe Q 1D Q1S Q2D Q2S Q Pe; Qe: egyensúlyi pontok. Q 1 D: keresleti mennyiség. Q 1 S: kínálati mennyiség. P 1 -n nem lehet eladni-> csökken az ár és a mennyiség a kínálatban, de növekszik a kereslet. A túlkínálat kényszeríti az árcsökkenést, az árcsökkenés kényszeríti a

keresletet. Túlkereslet fgv P S Pe P1 Q1S Q1D Q Fogyasztói társadalom Egytermékes modell U Telítődési pont: maximális hasznosság A haszontöbblet mindig több, mint az előző Q Határ haszon: MU=∆U/∆Q MU Csökkenő határhaszon elve: ahogy növeljük a fogyasztást egyre kisebb mértékben nő a hasznosság. Q Kéttermékes modell: Jószágkosár: „x” és „y” termékből egy adott kombináció y yA A Tisztában van azzal, hogy az egyes pontok (termékek) milyen hasznossággal bírnak. B yB xA xB x y Pl.: U=8 U2 1, x=8, y=1 8 2, x=4, y=2 3, x=1, y=8 közömbösségi görbe: a U1 görbén lévő pontok 1 ugyanolyan hasznossággal bírnak, 1 8 x így a fogyasztónak mindegy melyik kombinációt választja. U2 nagyobb hasznossággal bír, mint U1 1, y y A=sok y és kevés x A B=sok x és kevés y A-ból B-be: sok y-t y áldoz fel kevés x-ért A 2, B y B A=sok x és kevés y B=sok y és kevés x x A-ból B-be: sok x-t x x áldoz fel kevés y-ért

x Növelem az egyik fogyasztását, nem változik a másik hasznossága. Ha mind a kettő fogyasztása nő, akkor magasabb szintre kerül a hasznossága. y U2 U2 y U1 U1 A B x A-ból B-be: ugyanannyi y-t fogyaszt, de nő az x-> fogyasztó x számára káros. RS: helyettesítési ráta, a fogyasztó milyen arányban hajlandó két terméket felcserélni, hogy a hasznossága ne változzon. RS: |∆y/∆x|, mindig, amit helyettesítünk az van felül. Helyettesítési határráta:  MRS: |dy/dx|, d: apró változás  MRS: |m|=Mux/Muy, (x és y termék határhaszna)  Mux: dy/dx I=Px*x+Pyy I<Px*x+Pyy: rossz I>Px*x+Pyy: rossz O= optimális pont Mu=M1 Mux/Px=Muy/Py y y Ym=1/Y U3 U2 U1 y y U1 U2 x 1/x x O Y0 U3 U2 U1 x0 x x ICC görbe: (jövedelem- fogyasztás görbe): mi a fogyasztó optimális választása x és y termékekből, O1 különböző jövedelmek mellett. PCC görbe: O2 y PCC (ár-fogyasztás görbe): hogy U2 alakul a U1 O2 O1

fogyasztó x optimális választása x és y termékekből, különböző U2 U1 1/Px termékárak mellett (csak az egyik termék ára x változik). Nő az x y ICC termék ára y y Meredekség: Px/Py A xA x Engel görbe: azt mutatja meg, hogy alakul a fogyasztó optimális választása egy termékből különböző jövedelemszint mellett. B xB x Jövedelem (I) I1 I2 Engel görbe összehasonlítása: I Engel 1 I xA xB Engel 2 x I Engel 3 I1 I2 X1 X2 x X1 X2 x X2 X1 x Engel1: (normál termékek) nagyobb a jövedelem növekedési mértéke, mint a fogyasztás. Nem minden jövedelmet x-re költ. Engel2: (luxus termékek) nagyobb a fogyasztás növekedési mértéke, mint a jövedelemé. Másik termékből kevesebbet vesz, hogy x-ből tudjon venni. Pl: autó, lakás Engel3: (inferior, vagyis nem kedvelt termékek) a jövedelem növekedésével a fogyasztás csökken. Csak akkor fogyasztja, ha kisebb a jövedelme, mert nagyobb jövedelem esetén

helyettesítő terméket vesz. Rugalmassági mutató: A jövedelem rugalmassága mindig azt mutatja meg, hogy egy százalékos jövedelem változás hány százalékkal változtatja meg a fogyasztást. Ɛ I,x =(fogyasztás változása %)/(jövedelem változása %)=(Δx/x)/(ΔI/I) Engel1:+, de <1 Engel2:+, de >1 Engel3:- Árváltozás: Egyéni keresleti görbe-> y PCC B A keresleti függvény megmutatja, hogyan alakul a fogyasztó optimális választása egy termékből különböző termékárak esetén. A keresleti görbék összehasonlítása: A U2 U1 Ɛ<1 xB Px Px x xA Px Px2 Px1 Px2 Px1 X1 X2 Ɛ<1 X2 x Ɛ>1 x xB xA x Ɛ<1: ár-rugalmatlan termékek. A fogyasztók nem nagyon érzékenyek az árváltozására Az ár változásánál kisebb mértékű a fogyasztás változása. Érdemes növelni az árat, de csökkenteni nem érdemes. Ɛ<1: az ár változásánál nagyobb a fogyasztás változása. Ár-rugalmas termékek, ahol a

vevő érzékeny az árváltozásra. Árcsökkenés a hasznosabb Árrugalmasság: Ɛ Px,x =(fogyasztás változása %)/(ár változása %)=(Δx/x)/(ΔPx/Px) Px Ɛ>1 Ɛ<1 x Vállalati magatartás elemzés A vállalatok profitszerzési céllal termelnek. Vizsgálat: hogyan érik el a legnagyobb profitot. Profit (Π): vállalat nyeresége, vagyis (bevétel(TR))-(költség(TC))->Π=TR-TC  TR függ az ártól (P) és az eladott mennyiségtől (Q)  TC: termelési tényezőkért fizetnek a vállalatok: tőke (K) és munka (L) Tehát Π=(P*Q)-(Pkk+PlL), ahol Pk: tőke ára, Pl: munka ára, K: tőke mennyisége, L: munka mennyisége, P: ár, Q: mennyiség. A tényezők tulajdonosai a fogyasztók (vállalat költsége =fogyasztók bevétele) Rövid (ha a tőke és a munka közül az egyiknek nem tudjuk megváltoztatni a mennyiségét, míg a másik mennyisége változtatható. Pk*k: fix költség, PlL: változó költség.) és hosszú távon(minden termelési tényező

mennyisége szabadon változtatható. Nincs fix költség) van jelen a TC-ben. Termelési függvény Q=f(K;L), termelt mennyiség meghatározható a tőke és a munka mennyiségével. Q rövidtáv : f(K;L), K= fix K->Q=f(L)-> parciális termelési függvény: Hozadék: azt mutatja meg, hogy mennyivel Q MP változik a termelés, ha egységnyivel változtatjuk a munkát. Növekvő hozadék: a következő munkás többet termel, mint az előző. FP-től a következő munkás már kevesebbet terme, mint az előző. FP MP-től már csökken a termelés. Átlagtermelés (APL): azt mutatja meg, hogy egy munkás átlagosan mennyit termel. L Határtermelés (MPL): hozadékkal egyenlő. Azt mutatja, hogy mennyivel változik a termelés, ha eggyel növeljük a munkások számát