Történelem | Középiskola » A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X-XI. században

A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X-XI. században Vázlat: I. 1 A földművelés régi módszere II. 1 A mezőgazdasági termelés intenzív fejlődése a) új módszerek ~nyomásos földművelés b) új eszközök ~fordítóeke ~szügyhám III. 1 A mezőgazdasági termelés extenzív fejlődése Az ókorban az uralkodó művelési mód az ún. vad-talajváltó vagy legelőváltó rendszer volt, amelyben az erdőírtással nyert földet 10-30 évig művelték, majd kimerülésük után elhagyták, és új területet vontak művelés alá. A VIII. századtól, főként a nagyobb kolostorok, áttértek a nyomásos földművelésre Előbb a kétnyomásosra (szántó+ugar évente cserélve), később a háromnyomásosra (őszitavaszi gabona+ugar évente cserélve). Ezeknél a rendszereknél már megszűnt a vándorlási kényszer, és az adott földterületet egyre jobban kihasználva, a szükséges talajerőutánpótlást biztosítva (trágyázás)

lehetett termelni. Nyugat-Európában a X-XI. századra lett általános a h áromnyomásos gazdálkodás, míg DélEurópában megmaradt a kétnyomásos földművelés A nyomásos földműveléssel egyre többet és egyre biztonságosabban lehetett termelni, ez megalapozta a népesség folyamatos gyarapodásának lehetőségét. A háromnyomásos rendszerben (a szántó két részre osztásával) vált lehetővé a zab termelése, amely megteremtette az alapját a ló szélesebb körű elterjedésének és használatának. A korábban használt hagyományos könnyű, szimmetrikus eke (kemény, kötött talajok művelésére alkalmatlan, mert nem szánt mélyen) mellett megjelent a germánok által kifejlesztett csoroszlyás, kormánylemezes nehéz fordítóeke. Ez felszíni gyeptakaró felhasítása után mélyen megforgatta a t alajt, és az ek evas által lenyesett földdarabot az egyik oldalra vetette ki. Mozgatása már 6-8 ökröt igényelt, ugyanakkor időt takarított meg, mert

nem kellett keresztirányban még egyszer felszántani a földet. Az igaerő szükséglet jelentős nagyállattartást igényelt. Az új nehézekét csak új fogatolási módszerrel lehetett vontatni Az ökör és a ló is a nyakhám helyett már szügyhámot kapott, amely jelentősen megnövelte az állat teherbíró-képességét, s munka közben nem fojtogatta az állatot. A gabonatermelőnagyállattenyésztő gazdálkodás kialakulása jobb táplálkozást tett lehetővé, és egy idő után a terményfelesleg is megjelent, amit piacra lehetett vinni. A mezőgazdasági termelés növekedésében az új módszerek és eszközök elterjedése mellett a művelésbe vont területek megszorozódása is komoly szerepet játszott: erdőket, bozótosokat írtottak ki, füves területeket törtek fel, mocsarakat csapoltak le