Oktatás | Tanulmányok, esszék » Szántó Gábor - Az igazgató alkalmasságának ismérvei a közoktatási intézményben

BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM MŰSZAKI PEDAGÓGIA TANSZÉK KÖZOKTATÁSVEZETŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Az igazgató alkalmasságának ismérvei a közoktatási intézményben Felnőttek Középiskolája Győr Szántó Gábor I. évfolyam Konzulens: SZALAI FERENC 1. BEVEZETÉS 3 2. TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK AZ IGAZGATÓ ALKALMASSÁGÁRÓL 4 2.1 AZ IGAZGATÓ ALKALMASSÁGÁNAK KRITÉRIUMAI (AZ 1993 ÉVI LXXIX TÖRVÉNY SZERINT ): . 4 2.2 SZÜKSÉGES EGYÉB FELTÉTELEK : 4 3. AZ IGAZGATÓ SZEMÉLYISÉGJ EGYEI 5 3.1 L EGYEN KIEGYENSÚLYOZOTT 5 3.2 J ELLEMEZZE A KEZDEMÉNYEZŐKÉSZSÉG 6 3.3 A KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉG A SIKER FELTÉTELE 6 3.4 NÉLKÜLÖZHETETLEN TULAJ DONSÁG AZ IRÁNYÍTÁS KÉSZSÉGE 7 3.5 SZÜKSÉGES A KÖZÖSSÉGALKOTÁS KÉPESSÉGE 7 3.6 F ELTÉTEL A KELLŐ ÖNISMERET , AZ ÖNBIZALOM 8 3.7 AZ ÉRZELMEK FEGYELMEZÉSE MEGTANULHATÓ 8 4. AZ IGAZGATÓ SZAKMAI FELKÉSZÜLTSÉGE 9 4.1 K ÖVETELMÉNY AZ ÁTFOGÓ PEDAGÓGIAI KULTÚRA 9 4.2 F ONTOS A TÁJ

ÉKOZOTTSÁG A VEZETÉSELMÉLETBEN 9 4.3 I GAZGATÁSI , GAZDÁLKODÁSI , J OGI , VEZETÉSPSZICHOLÓGIAI ISMERETEK . 9 4.4 A GYAKORLAT TAPASZTALATAI 10 5. AZ IGAZGATÓ KÖZÉLETI EMBER 10 6. AZ IGAZGATÓ, MINT MENEDZSER 11 7. ÖSSZEGZÉS 13 8. FELHASZNÁLT IRODALOM 13 2 Mottó: „Akinek vezetnie kell a többi embert, annak bölcsességre és olyan ismerettárra van szüksége, amelyet a saját élettapasztalatából megszerezni nemigen tud, hanem tanulnia is kell hozzá.” (Veres Péter) 1. BEVEZETÉS Az iskola élén egyszemélyi felelősséggel áll az igazgató, aki maga hozza döntéseit, és a felelősséget is saját személyében viseli a döntések végrehajtásának megszervezéséért, a végrehajtásért és a végrehajtás ellenőrzéséért. Ezt a felelősséget fogalmazza meg a közoktatási törvény 54.§-a, amelynek első mondata így hangzik: „ A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes

működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörbe.” Az igazgató képviseli iskoláját külső fórumokon (önkormányzat, szponzorok, stb.), ahol az általa vezetett intézményt az ő megjelenése, illetve magatartása alapján ítélik meg. Tehát a vezetői hatékonyság szempontjából roppant fontosak az igazgató személyiségjegyei, készségeinek fejlesztési lehetőségei. A gyakorlatban azonban nem minden esetben érvényesülnek azok a kritériumok, amelyek az igazgató, az intézményvezető egyéniségét, munkáját meg kellene, hogy határozzák, ami számos konfliktus forrásává válik. Ez nemcsak a közösségi szellem romlásának, a széthúzásnak, hanem az oktató-nevelő munka minőségének, a vezetői tekintélynek, sőt az intézmény

jövőbeni működésének a rovására is mehet. 3 2. TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK AZ IGAZGATÓ ALKALMASSÁGÁRÓL 2.1 Az igazgató alkalmasságának kritériumai (az 1993 évi LXXIX törvény szerint): Az intézmény jellegének megfelelő pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges pedagógus szakképesítés. ( Az igazgatónak olyan felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie, mint az intézmény legmagasabb oktatási szintjén szükséges pedagógus képesítés - pl. általános iskolában főiskolai végzettség, de ha gimnázium is működik, akkor egyetemi végzettség kell. ) Legalább 5 év szakmai gyakorlat pedagógus munkakörben. ( Ismerje az iskola belső légkörét, követelményeit, kipróbálja tanári felkészültségét, szervezői, vezetői képességét, ismerje a tanulókkal, munkatársakkal, szülőkkel való kapcsolattartás módját stb. ) Nevelési-oktatási intézményben pedagógus munkakörben fennálló, határozatlan időre szóló

alkalmazás. 2.2 Szükséges egyéb feltételek: Sikeres pedagógus legyen. Legyen emberséges, humánus, szeresse a tanulót Ne éljen vissza hatalmával, ne alázza meg a tanulót, ne gúnyolja ki, segítse a hátrányos helyzetűt. Legyen igazságos Legyen derűs, jókedvű, humoros Legyen szakmailag jól felkészült, és tudjon tanítani. Legyen sokoldalú az érdeklődése Legyen türelmes a lassabban haladókkal. A tanári erények azonban az intézményvezető számára nem elégségesek. A pedagógiai vezető szerep nem azonos az igazgató vezető szerepével. A tanári teljesítmény nem azonos az igazgató teljesítményével. A tanár szakmai felkészültsége nem azonos az igazgató szakmai felkészültségével. Egy igazgatónak szüksége van: vezetéselméleti, gazdasági, jogi és tanügyi igazgatási ismeretekre is. 4 3. AZ IGAZGATÓ SZEMÉLYISÉGJEGYEI Az igazgató pedagógiai vezető, személyzeti vezető és gazdasági vezető is, akinek szüksége van

vezetéselméleti ismeretekre, gazdasági, jogi, tanügy-igazgatási felkészültségre, személyiségében pedig azokra a személyiségjegyekre, amelyek alkalmassá teszik a vezetésre. Az igazgató személyiségében legyen jelen a jó értelemben vett becsvágy, amelynek tartalma az igazgatói posztra való törekvés, a vezetésre való igény. A jó igazgató megtalálja munkája szépségét, s éppen ezért a sikerélményeket is. Az az igazgató, akit lelkesít a munkája, aki energikusan, hittel, ambícióval teszi a dolgát, az át tudja vinni hitét a tantestület tagjaira, munkahelyi környezetére is. De ha a vezető egyéni ambícióit tartja fontosabbnak az általa irányított intézmény, közösség érdekeinél, ha nem tartja szem előtt beosztottjai megbecsülését, vagy nem képezi tovább magát a folyton változó követelményekkel összhangban, akkor könnyen ellehetetlenülhet mind munkatársai, mind a fenntartó szemében. A fentiekhez hasonlóan fontos

az emberi, szakmai hitelesség, feddhetetlenség is. 3.1 Legyen kiegyensúlyozott A jó igazgató egyik fő jellemzője, hogy kiegyensúlyozott, harmonikus személyiség. Ez a követelmény rá éppen úgy érvényes, mint a jó tanárra Ahhoz, hogy az igazgató nyugalmat árasszon maga körül, biztonságérzetet jelentsen a környezete számára, bizalmat keltsen munkatársaiban, partnereiben, feltétlenül szükséges, hogy erős egyéniség, szilárd jellemű ember legyen. A gyenge jellemű ember önmagával sincs kibékülve, sérültsége bizonytalanná, kiszámíthatatlanná teszi. A vezetőt nem befolyásolhatják magánéleti problémái sem. Az ilyen igazgató körül sokasodnak a konfliktusok, ezek állandó nyugtalanságot okoznak, rossz munkahelyi légkört teremtenek. Ilyen légkörben sikeres nevelői-oktatói munkát nem lehet végezni. 5 3.2 Jellemezze a kezdeményezőkészség Napjainkban csak az lehet eredményes, akiben megvan a megfelelő

kezdeményezőkészség, vállalkozói kedv. A hagyományok értékeinek ápolása és őrzése mellett elengedhetetlen feladattá vált az innováció, az új iránti nyitottság, az új módszerek segítése, kezdeményezések felkarolása. Ugyanakkor a meggondolatlan újítás, az állandó változtatás nyugtalanságot okoz, felborítja az iskola kialakult rendjét. A frissen kinevezett intézményvezető tartsa meg a jól működő mechanizmusokat, közvetlen munkatársait elsősorban rátermettségük és szakértelmük alapján válassza meg. A jó igazgató újításait akkor vezeti be, ha azokhoz meg tudta teremteni a szükséges feltételeket, ha azokat el tudta fogadtatni. 3.3 A kommunikációs készség a siker feltétele A kommunikációs készség hiánya sikertelenséget jelent a tanításban is. Az igazgatónak erre a készségre és tudásra még inkább szüksége van. Az igazgató kapcsolatai szélesebbek, többféle közegben érvényesülnek. A tanár-diák

közötti kommunikáció nem használható a szülőkkel való kapcsolatban, az iskolafenntartóval való együttműködésben. Az igazgatót különböző jellegű tárgyalásaiban különböző magatartás, érvelés vezeti. Általános érvényű kötelezettsége, hogy mindig a partner elismerése, tisztelete vezesse, nem becsülheti le partnerét, csak érvekkel, meggyőzéssel szerezhet érvényt igazának. Ugyanakkor kellő határozottságot is kell mutatnia: az iskola érdekét tekintve mindenekelőtt. Ha partnereinek kedvező tapasztalatuk van tisztességéről, korrektségéről, akkor könnyebb helyzetben van a legnehezebb tárgyalások során is. Viszont a kommunikáció terén több hibalehetőség is van a vezetői gyakorlatban. Alapvetően fontos a nyílt kommunikáció, a személyi, munkaügyi problémák megfelelő kezelése, a hangoztatott elvek betartása, mert ennek elmulasztásával nemcsak a vezetői, hanem az emberi hitelét is elveszti az igazgató. A

nyíltsággal szorosan összefügg, hogy a vezetőnek is el kell fogadnia az építő 6 kritikát, értékelnie kell a segítő szándékot. Sohasem lehet „képmutató” a tanárokkal, az alkalmazottakkal, a diákokkal, a szülőkkel szemben (pl. személyi döntéseit az érintettekkel idejében, indokokkal alátámasztva közölje). 3.4 Nélkülözhetetlen tulajdonság az irányítás készsége Az igazgató irányítása azt jelenti, hogy pedagógiai koncepcióját el tudja fogadtatni, a munkatervben elhatározott feladatok végrehajtását meg tudja tervezni és szervezni, garantálja személyiségével az iskola zavartalan működését. Az irányítási készségben szerepet kap a helyzetfelismerés, a gyors reagálás készsége, mert gyakorta jelentkeznek váratlan szituációk, amelyek megoldása nincs benne a munkatervben, a szervezeti és működési szabályzatban. Többek szerint a jó irányítás alapfeltétele a kellő szigorúság, az azonnali felelősségre

vonás. Az ilyen magatartású igazgató könnyen esik pánikba, hajlamos felnagyítani az ügyeket, mindent kihasznál arra, hogy saját fontosságát, nélkülözhetetlenségét igazolja. A jó irányító tud észrevétlen maradni, tudja, hogy irányítása akkor lesz hatékony, ha azt gondos tervezéssel és szervezéssel, tartalmas ellenőrzéssel alapozza meg, ha az iskola nyugodt működését a testület közreműködésével kívánja elérni. Ugyanakkor az észlelt hiányosságokat sem hagyhatja figyelmen kívül, a problémákat nem szabad másra hárítania vagy elkendőznie. A megfelelő munkamorál fenntartása érdekében megfelelően és arányosan szankcionálja az irányítása alatt állók mulasztásait. Ösztönözzön a magas szintű teljesítményre A kiemelkedő munkavégzést legalább erkölcsileg, de – ha van rá módja – anyagilag is becsülje meg. 3.5 Szükséges a közösségalkotás képessége Az iskola szervezetét közösségek alkotják: a

testületi közösség, a tanulóifjúság közössége, a szülők közössége. Közösséggé akkor válnak, ha már vannak közös céljaik, s ha e cél elérése érdekében közös feladatokat vállalnak. A közösségalkotás egyértelműen a 7 pedagógiai vezetés körébe tartozó feladat. A módszerekhez egyaránt hozzátartozik az egyéni foglalkozás, a meggyőzés, a szakmai munkaközösségek megnyerése, a testületi értekezletek vezetése, témáinak megválasztása. A jó közösségek a külső formális jegyek nélkül is kifejezésre juttatják az iskolához, az iskola közösségéhez való tartozásukat. Az igazgató ne a közösséget bomlasztó, inkább azt összetartó erő legyen. Vonja be a tervezésbe az intézményi szervezeteket, a döntéshozatalkor konzultáljon velük. Az egyéni szimpátia nem vezetheti döntéseiben, nem mérheti a tantestület tagjait eltérő mércével. Tudja és akarja is kezelni az intézmény belső és külső

konfliktusait. Érezze át a felelősségét az intézményi közösség minden tagjának boldogulása, előmenetele szempontjából. 3.6 Feltétel a kellő önismeret, az önbizalom Az, aki helyesen méri fel képességeit, tudását, rendelkezhet a kellő önbizalommal is. Önbizalom nélkül nehéz boldogulni az igazgatói poszton A bizonytalan vezető bizonytalanná teszi környezetét is. A túlzott önbizalomból azonban könnyen lesz szakmai gőg, a mindent jobban tudás érzete, az eltérő vélemények elutasítása. A kellő önbizalommal rendelkező vezető is maradjon szerény, magabiztossága ne váljon bántóvá. 3.7 Az érzelmek fegyelmezése megtanulható Az igazgatót méltatlan helyzetbe hozza, ha nem szab határt érzelmeinek, ha szabadjára engedi indulatait, dühének kitörését, ha egyéni rokonszenvét kinyilvánítja, és ez értékelésében is befolyásolja. Nem könnyű feladat az érzelmek kordában tartása, de meg kell tanulni, mert nagy haszonnal

jár a vezetésben. 8 4. AZ IGAZGATÓ SZAKMAI FELKÉSZÜLTSÉGE 4.1 Követelmény az átfogó pedagógiai kultúra Nagy szüksége van a vezetőnek azokra a széleskörű ismeretekre, amelyet munkája során hasznosíthat. Az átalakuló iskolarendszer megköveteli a vezetőtől, hogy rendszeresen tájékozódjon a változásokról, szélesebb körben tájékozódjon, mint egy beosztott nevelő. Ezek a követelmények a következők: széleskörű tájékozottság az oktatási rendszerekről, tájékozódni kell a változások irányairól, okairól, a hazai iskolarendszer átalakulásáról, és ismerni kell a törvényeket. Tájékozottnak kell lenni a tantervi követelményekről, és az ellenőrzés szakirodalmát ismerni kell, tájékozottnak kell lenni a helyi tantervkészítésben, a kutatási módszerekben. A lemaradás ugyanis nemcsak a vezető, hanem az általa vezetett intézmény lemaradása is. Az igazgató „haladjon a korral”, feleljen meg a változó

követelményeknek, saját feladatait ne hárítsa beosztottjaira. Vezetői jogosítványait ne engedje ki kényelmi szempontokra alapozva a kezéből, mert aki ezt teszi, az „feleslegessé válik”. 4.2 Fontos a tájékozottság a vezetéselméletben A tervezés, a szervezés, az ellenőrzés és értékelés, a döntés elméleti alapjait és gyakorlati alkalmazását is fontos egy vezetőnek ismernie. 4.3 Igazgatási, gazdálkodási, jogi, vezetéspszichológiai ismeretek Az igazgató szakmai felkészültségéhez hozzátartozik az igazgatási és gazdálkodási feladatok ismerete, ezek alkalmazásának módja. További szakmai ismereteket kell szerezni a tanügyigazgatás, iskolaszervezés, tanügyi jogi ismeretek, az iskola innovációs fejlesztése területén is. Nélkülözhetetlen a vezetéslélektan, a motivációs elméletek ismerete is. 9 4.4 A gyakorlat tapasztalatai A szakmai gyakorlat ideje alatt kialakul a tanár értékrendje, elfoglalt helye a

tantestületben, tekintélye, megbecsültsége. Egyértelművé válnak értékei személyiségében is, módszereiben is. Kiderül, hogy milyen kapcsolatteremtő készséggel jelentkezik, mennyire bizalomkeltő, milyen ígéretet jelent, hogy jó vezető váljon belőle, milyen a munkabírása, kollegialitása, stílusa. Bárki vezetési gyakorlatot szerezhet osztályfőnökként, szakmai munkaközösség vezetőjeként, érdekvédelmi vezetőként. Nagyon fontos ismerni az intézményben oktatott tárgyak cél- és feladatrendszerét. 5. AZ IGAZGATÓ KÖZÉLETI EMBER Ez a közéletiség nem politikai hovatartozást jelent. A közéletiséget a közszolgálati funkció adja. Az igazgató természetesen vonzódhat politikai irányzathoz, valamely párthoz, de ennek az igazgatói munkájában, feladatai ellátásában nem szabad megnyilvánulnia. Azt kell érzékelnie, tapasztalnia mindenkinek, hogy az igazgató az iskola ügyeit képviseli, és ezzel szolgál igazi közügyet.

Az igazgatónak kellő tájékozottsággal kell rendelkeznie a társadalmi viszonyokról, különösen jól kell ismernie azt a falut, várost, amelyben iskolája működik. Tudnia kell, hogy miben, kire számíthat, szövetségesként kell megnyernie a helyi erőket a politikai és civil szerveződéseket. Az iskoláért folytatott vitákban, tárgyalásaiban nem tekintheti személyes sértésnek az ellentmondást, a bírálatot, meg kell találnia az ellenállás okát, és újabb érvekkel, bizonyítással kell képviselnie az iskola érdekeit. Az iskola ellát közművelődési feladatokat is. Ezek ugyan többletterhet jelentenek, de az iskola támogatásában többszörösen megtérülnek. Ebben a közéleti tevékenységben különösen nagy szüksége van az igazgatónak a kommunikáció ismeretére, annak a legkülönbözőbb helyzetekben való felhasználására. 10 Előfordul, hogy az igazgatónak vállalnia kell olyan közéleti szereplést is, amely a személye iránti

bizalom következménye, így például az önkormányzatban való képviselőséget. Arra azonban vigyázzon, hogy közéleti szereplése ne vonja el az iskolától, és ne az iskola rovására végezze ezeket. 6. AZ IGAZGATÓ, MINT MENEDZSER A társadalom mai életrendszerében szükség van az oktatás megújítására. Ez más, új szemléletet követel mind az iskolaigazgatóktól, mind a vezetésük alatt álló tantestületektől. Lehetséges módja – az igények kielégítésének – a vezetők részéről a menedzser szemlélet elsajátítása és alkalmazása. A fenntartó saját részéről pedig érdekelt a szűkös erőforrásokat hatékonyan felhasználni képes intézményvezető kinevezésében. A magyar nyelv átvette a manager nemzetközi szót, amely a manage (irányít, szervez, boldogul valamivel) ige származéka. A Magyar Nyelv Értelmező Szótára így fogalmazza meg a menedzser szó egyik jelentését: valamely vállalkozást üzletszerűen vezető,

irányító vállalkozó. A menedzser szó többet jelent, mint vezető, több mint igazgató: • Eredménycentrikus vezetés az alkalmazottak hatékonyabb foglalkoztatásával, a munka intenzitásának növelésével, a tanulók konstruktív életvezetésre való felkészítése érdekében (Taylor). • Eszközrendszere rendkívül gazdag, beletartoznak a vezető személyiségjegyei és cselekvési rendje, amelyek a hatékony működést megteremtik. A menedzser típusú igazgató legfontosabb ismérvei: • szilárd jellem; • kiegyensúlyozott; • egészséges önbizalom; 11 • jó értelemben vett becsvágy; • önismeret; • kezdeményezőkészség, új iránti nyitottság; • jó kommunikációs készség; • határozottság; • jó döntőképesség; • szilárd értékrend; • jó ízlés; • kiváló pedagógiai érzék; • megfelelő gazdasági, jogi, tanügy igazgatási felkészültség; • vezetéselméleti ismeretek; • távlatokban

gondolkodás; • külső változásokra fogékonyság; • átfogó pedagógiai kultúra; • állandó önképzés; • jó szervezési készség; • válsághelyzetben higgadtság; • szintetikus látásmód; • informatikai ismeretek, esetleg idegen nyelv tudása; • némi humorérzék. 12 7. ÖSSZEGZÉS Kész igazgatók nincsenek, a gyakorlat során válnak erénnyé az előbb felsorolt tulajdonságok, ha megvan bennük a kellő tudásvágy, ambíció, akarat. De talán még ez sem elég, mert legalább ennyire fontos a felelősségtudat, az emberismeret, az empátia és az emberség. És talán a munka iránti alázat is A vezetéstechnika elsajátítható, de legalább ennyire fontos a közösség, az intézmény iránt érzett felelősségtudat. Az igazgatónak nemcsak a fenntartónak kell megfelelnie, hanem értékteremtő légkört is kell biztosítania az általa vezetett intézményben. Az emberi tényező, a „kvalitás” nem kizárható, hanem inkább

elsődleges tényező a nevelési-oktatási intézményrendszerben, társadalomformáló erő is egyben. 8. FELHASZNÁLT IRODALOM Mezei Gyula: Alkalmazott vezetéselmélet 39-51. oldal Varga Erika: Az igazgató személyiségjegyei (dolgozat) 2-7. oldal 13 amely