Gazdasági Ismeretek | Társadalombiztosítás » Nyugdíjbiztosítási alapfogalmak

Nyugdíjbiztosítási alapfogalmak Ámr.: Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998 (XII 30) Korm rendelet Art.: Az adózás rendjéről szóló 2003 évi XCII törvény Árvaellátás: Az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy gyermekének, örökbe fogadott gyermekének, meghatározott feltételek mellett testvérének, unokájának járó ellátás. Átmeneti járadék: A megváltozott munkaképességű dolgozók pénzbeni ellátása. A megállapítás feltételét a 8/1983. (VI29) EüM-PM együttes rendelet tartalmazza Baleseti hozzátartozói nyugellátás: A jogosultságot az elhalt által elszenvedett üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés alapozza meg. Szolgálati időre tekintet nélkül jár Formái: − baleseti özvegyi nyugdíj, − baleseti árvaellátás, − baleseti szülői nyugdíj. Baleseti járadék: Ezen ellátásra az jogosult, akinek a munkaképessége üzemi

baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében 15 % -ot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg. Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátás, ami 1998. január1-tõl nem számít nyugellátásnak Baleseti nyugellátások: Elszenvedett üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében a munkaképesség részleges vagy teljes elvesztése miatt saját jogán a sérült részére, halála esetén a hozzátartozók részére járó ellátás. Saját jogon járó baleseti nyugellátás: baleseti rokkantsági nyugdíj. Baleseti rokkantsági nyugdíj: Túlnyomórészt üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében történő megrokkanás esetén szolgálati időtől függetlenül járó baleseti nyugellátás. Bányásznyugdíj: A bányászati tevékenységet abbahagyni kényszerülő személynek életkorára tekintet nélkül járó, az öregségi nyugdíj szabályai szerint számított

pénzellátás. Szükséges feltétel: − föld alatti munkakörben eltöltött meghatározott műszakszám és meghatározott szolgálati idő, vagy − szénkülfejtéses bányatérségben fizikai és termelésirányító munkakörben töltött meghatározott szolgálati idő A jogosultsági szabályokat a 150/1991.(XII4) Korm rendelet tartalmazza Az ellátás az állami költségvetést terheli. Beszámoló: Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak és igazgatási szerveinek a tárgyévet megelőző évi feladatterveinek teljesítéséről szóló összefoglaló jelentés. Degresszió: Az öregségi nyugdíj alapját képező átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy az átlagszámítási időszak alatt elért, személyi jövedelemadóval csökkentett és valorizált kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani az átlagszámítási időszak azon napjainak számával (az osztószámmal), amelyre a biztosítottnak keresete volt. Az így kapott napi

átlagot meg kell szorozni 365-tel (éves átlag) és el kell osztani 12-vel (havi átlag). Az így kiszámított havi átlagkeresetet egy bizonyos összeg felett csak korlátozott mértékben lehet figyelembe venni. Ez az ún degresszió A korlátozás mértékét és a jövedelem-határokat a Kormány évente rendeletben határozza meg. Degressziós tábla (2007. évi igénymegnyílás esetén): Ha a 2006. december 31-ét követő és 2008 január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 202.000 forintnál több a 202 001-230 000 forint közötti átlagkereset 90%-át, a 230 001-259 000 forint közötti átlagkereset 80%-át, a 259 001-289 000 forint közötti átlagkereset 70%-át, a 289 001-318 000 forint közötti átlagkereset 60%-át, a 318 001-347 000 forint közötti átlagkereset 50%-át, a 347 000 forint feletti átlagkereset 40%-át, kell a nyugellátás megállapításánál figyelembe

venni. Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások: 2006-ban a nyugdíj-szolgáltatások közül a következők tartoztak ide: − a korhatár alatti személyek III. csoportos rokkantsági nyugdíja, baleseti rokkantsági nyugdíja, − III. csoportos rokkantságra tekintettel megállapított hozzátartozói, baleseti hozzátartozói nyugellátás, − a jogszerző üzemi balesete, illetve foglalkozási betegsége következtében történő elhalálozásra tekintettel, az 1998. j anuár 1-jét megelőző időponttal megállapított, hozzátartozói baleseti nyugellátás, baleseti járadék. Egészségkárosodási járadék: A 8/1983. (VI29) EüM-PM rendelet által szabályozott módon azoknak a megváltozott munkaképességű, munkahellyel nem rendelkező bányász dogozóknak nyújtott anyagi támogatás, akik életkorukra vagy szolgálati idejük tartamára tekintettel nyugellátásra, időskorúak járadékára nem jogosultak, és a munkanélküliek ellátási

rendszeréből is kiszorultak. EGT: Európai Gazdasági Térség Az Európai Gazdasági Térség-et az Európai Unió és az E urópai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagállamai - kivéve Svájcot - alkotják. A Megállapodás, amely 1994. január 1-jén lépett hatályba, lehetővé teszi Izland, Liechtenstein és Norvégia számára, hogy EU-tagság nélkül is élhessenek az integrált Európa által nyújtott előnyökkel. Egyéb, nem a Társadalombiztosítási Alapok-ból finanszírozott, ellátások: Azok a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által rendszeresen folyósított nyugdíjszerű ellátások, amelyeket nem az Egészségbiztosítási Alap-ból és nem a Nyugdíjbiztosítási Alap-ból finanszíroznak. Ezek a források: − központi költségvetés, − Munkaerőpiaci Alap, − ÁPV ZRt., − Hadigondozottak Közalapítványa, − Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, valamint − a munkáltatóktól származó forrás. Az adott statisztikai kimutatás belső

szerkezetéből adódó kivételektől eltekintve, a 2006. évi állományt illetően, a következő főellátásként folyósított rendszeres ellátások tartoznak ide: − foglalkoztatáspolitikai nyugdíjak, − nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások Ilyenek például: rokkantsági járadék, megváltozott munkaképességű dolgozók pénzbeni ellátásai, mezőgazdasági szövetkezeti járadék, . stb Élettárs: Élettársak - nemüktől függetlenül - azok, akik házasságkötés nélkül, közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élnek. Előnyugdíj: A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. é vi IV törvény által szabályozott módon és feltételekkel megállapított, munkanélkülieket megillető, az öregségi nyugdíj szabályai szerint számított munkanélküli ellátás. Forrása, a jogosultnak a reá irányadó korhatára betöltése napjáig, a Munkaerőpiaci Alap volt.

1998. január 1-jével az előnyugdíjazás lehetősége megszűnt! Eltartott (túlnyomó részben): Nyugdíjas szülő (nagyszülő) milyen esetben minősül túlnyomó részben eltartottnak? Túlnyomó részben eltartottnak az minősül, akinek a n yugellátása, a gyermeke (unokája) elhalálozásának időpontjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. Elutasító határozat: A kérelem elutasítása a k özigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint, ha a nyugdíj, a járadék, a nyugdíjszerű szociális ellátások megállapításának jogszabályi feltétele hiányzik és ezért az igény nem teljesíthető. Éves költségvetési beszámoló: Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak, a Nyugdíjbiztosítási Alap tárgyévet megelőző évre az Országgyűlés által jóváhagyott működési előirányzatáról szóló, az igazgatási szervek kiadásait is tartalmazó beszámolója. Foglalkozási betegség: Foglalkozási

betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett és ezt a t ényt a Megyei Egészségboztosítási Pénztár (MEP) vagy a foglalkoztató határozatban elismerte. Foglalkoztatáspolitikai nyugdíjak: A bányásznyugdíj, a korengedményes nyugdíj és az előnyugdíj közös megnevezése a nyugdíj-statisztikai kimutatásokban. Ezek az ellátások egyébként egy tekintet alá esnek az öregségi nyugdíjjal és az öregségi jellegű nyugdíjak közé számítjuk. Főellátás: Ugyanazon személy részére többféle ellátás folyósítása esetén az ellátások közötti rangsorolás. Az osztályozás a nyugdíj, a járadék, a nyugdíjszerű szociális ellátás sorrendet követi A nyugdíjon belül első helyen a saját jogú nyugdíj, ezen belül az öregségi és öregségi jellegű nyugdíj áll. Ha valaki csak egyféle ellátást kap, akkor az az ellátás a főellátása, bármi legyen is az Ha azonban többféle

ellátást is kap, akkor az ellátások rangsorában legelöl álló ellátása a főellátás, és az összes többi, a nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások közé tartozó ellátását a kiegészítő ellátások közé soroljuk. Ez a besorolás elsősorban a statisztikai számbavételt segíti Szigorú hierarchiára nincs szükség például egymást kölcsönösen kizáró ellátások esetén (öregségi - rokkantsági). Főigazgatói utasítás jegyzéke: A főigazgatónak irányítási jogkörében a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság hivatalos lapjában megjelentetett utasítások jegyzéke. Házastársi pótlék: Az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjassal közös háztartásban együtt élő, házastárs (élettárs) után járó pénzellátás, amely a házastárs korára, rokkantságára és számottevő jövedelem hiányára tekintettel jár. A pótlék az

állami költségvetést terheli 1997 december 31-ét követő időponttól nem állapítható meg új jogosultság. Ezt követően a már megállapított házastársi pótlékot nem a n yugdíjas, hanem a h ázastárs (élettárs) részére kell folyósítani. Hirdetmény: A hatóság hirdetőtábláján, a honlapján megjelentetett döntéséről szóló nyilvános közzététel a 2004. évi CXL törvény (Ket) 78-81§ rendelkezései szerint Hozzátartozói nyugellátás: A túlélő hozzátartozó számára járó rendszeres pénzbeni ellátás, amelyet az elhunyt nyugdíjas (vagy mezőgazdasági szövetkezeti járadékos) vagy nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot (vagy mezőgazdasági szövetkezeti járadékra való jogosultságot) szerzett személy jogán állapítanak meg. Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek minősül az eltűnés is, ha azt a bíróság jogerősen megállapította. Hozzátartozói nyugellátások:

özvegyi nyugdíj, ideiglenes özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj, árvaellátás. Igénybejelentés (indítás): A nyugdíjmegállapító szervhez az igénylő nyugdíj, járadék, vagy más nyugdíjszerű ellátás, illetve szolgálati idő elismerés iránti igényt nyújt be az államigazgatási eljárást szabályozó törvénynek, illetve a társadalombiztosítási jogszabályoknak megfelelő formában. A statisztikai rendszer szempontjából ebbe a fogalomkörbe soroljuk az ügy módosító szakba helyezését, valamint ha az ügyfél fellebbezést nyújt be (lásd másodfok). Az igénybejelentést (indítást) statisztikai szempontból két időponthoz köthetjük: − az igény beérkezésének, illetve − iktatásának dátumához. (Ezek, túlnyomórészt, egybe esnek.) Igényelbírálás: A kérelem tárgyának megfelelő intézkedések megtétele pl. megkeresések szolgálati időre, béradatokra, orvosi bizottság elé idézés, ügyféltől az esetleg még szükséges

adatok bekérése, a beérkezett adatok folyamatos értékelése, a pótintézkedések megtétele, az ügyek határidőzése, meghatározott időközönkénti átnézése, . stb Amikor valamennyi adat rendelkezésre áll, határozat készítése. Járadékok: − Átmeneti járadék − Rendszeresszociális járadék − Egészségkárosodási járadék A megváltozott munkaképességű dolgozók pénzbeni ellátásai. A jogosultsági feltételeket a 8/1983 (VI.29) EüM-PM együttes rendelet tartalmazza − − − − Baleseti járadék: Ezen ellátásra az jogosult, akinek a m unkaképessége üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében 15 %-ot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg. Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátás, ami 1998. január1-től nem számít nyugellátásnak Mezőgazdasági szövetkezeti járadék: 1997. december 31-ig, a társadalombiztosításról szóló törvényben

meghatározott szabályok szerint, nyugellátásnak minősülő ellátásfajta. Ide tartozik: az öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék valamint a szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadéka. Az ellátás fix összegű, főellátásként és kiegészítő ellátásként is szerepelhet. 1997 december 31-ét követően új jogosultság nem állapítható meg. Rokkantsági járadék: Azoknak a munkavégző képességüket 25 éves koruk előtt teljes egészében elveszítő személyeknek jár, akik nyugellátásban, baleseti nyugellátásban nem részesülnek. Legkorábban a 18. életév betöltésétől adható, a központi költségvetést terheli A jogosultság feltételeit a 83/1987. (XII27) MT rendelet szabályozza Vagyoni kárpótlási életjáradék: Az állam által igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlására, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal (jogutódja a Központi

Kárrendezési Iroda) által rendelkezésre bocsátott kárpótlási jegyeknek, a j ogosult személy kérelmére, havi rendszerességgel folyósított kárpótlási járadékra váltása. A jogosultságot és a járandóság mértékét a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló, 1992. é vi XXXI tv szabályozza. Forrása: az ÁPV ZRt bevétele, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja Járadékosok: Meghatározott feltételek (szolgálati idő, munkaképesség-csökkenés, baleset, foglalkozási megbetegedés, stb.) teljesülése esetén járó nyugdíjszerű, rendszeres pénzellátásban részesülők. Kiegészítő ellátás: Kiegészítő, illetve Főellátás az ugyanazon személy részére történő, többféle ellátás folyósítása esetén, az ellátások közötti rangsorolás. Az osztályozás a n yugdíj, a j áradék, a nyugdíjszerű szociális ellátás sorrendet követi. A nyugdíjon belül első helyen a saját jogú nyugdíj, ezen

belül, az öregségi és öregségi jellegű nyugdíj áll. Ha valaki csak egyféle ellátást kap, akkor az az ellátás a főellátása, bármi legyen is az. Ha többféle ellátást is kap, akkor az ellátások rangsorában legelöl álló ellátása a főellátás, és az összes többi, a nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások közé tartozó ellátását a kiegészítő ellátások közé soroljuk. Ez a besorolás elsősorban a statisztikai számbavételt segíti. Szigorú hierarchiára nincs szükség például egymást kölcsönösen kizáró ellátások esetén (öregségi - rokkantsági). Korengedményes nyugdíj: Az öregségi korhatárhoz közel álló, meghatározott (és nem "több évtizednyi") szolgálati idővel rendelkező dolgozónak a munkáltató hozzájárulásával történő nyugdíjazása. Korbetöltésig a nyugdíjat és az utalás költségét a munkáltató viseli Feltételeit, körülményeit a 181/1996.(XII6) Korm rendelet szabályozza Korhatár

alatti rokkant: Az a személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem érte el és rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül. Finanszírozását illetően, lásd: Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások, illetve Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások. Korhatár feletti rokkant: Az öregségi korhatárt elért rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas. Finanszírozása a Nyugdíjbiztosítási Alapból történik. Korkedvezményes nyugdíj: A szervezet fokozott igénybevételével járó, az egészségre különösen ártalmas munkát végzők a rájuk irányadó öregségi korhatárhoz képest korábban vehetik igénybe öregségi nyugdíjukat. A társadalombiztosítási törvény szerint, öregségi nyugdíjnak minősül, a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetik. A korkedvezményre jogosító munkaköröket a Kormány állapítja meg. Költséghatékonyság javítása: A tárgyévet megelőző

évben a költségvetési kiadásokat kímélő kiadások felsorolása. Közérdekből nyilvános adat: A közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Közérdekű adat: A közfeladatot ellátó szervnek a jogszabályokban meghatározott tevékenységére vonatkozó, bármilyen módon vagy formában rögzített információ, ismeret (adat), amely nem esik a személyes adat fogalma alá, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől. Más forrásból finanszírozott ellátás: Azok a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) által rendszeresen folyósított nyugdíjszerű ellátások, amelyeket nem az Egészségbiztosítási Alapból és nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszíroznak. A következő, főellátásként folyósított, rendszeres ellátások tartoznak ide: -a foglalkoztatáspolitikai nyugdíjak, - a

nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások. Ilyenek például: rokkantsági járadék, megváltozott munkaképességű dolgozók pénzbeni ellátásai, mezőgazdasági szövetkezeti járadék, stb. Ezek forrásai: − a Központi Költségvetés, − Munkaerőpiaci Alap, − ÁPV ZRt., − Hadigondozottak Közalapítványa, − Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, valamint − a munkáltatóktól származó forrás. Megállapító (Teljesítő ) határozat: A benyújtott igény - az igénylő szempontjából nézve - kedvező elbírálását tükröző, államigazgatási eljárás szabályainak eleget tevő megállapító határozat, vagyis valamely nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás folyósításának elrendelése. Megváltozott munkaképességű dolgozók pénzbeni ellátásai: A 8/1983. (VI29) EüM-PM rendelet által szabályozott módon azoknak a megváltozott munkaképességű, munkahellyel nem rendelkező személyeknek nyújtott anyagi támogatás, akik életkorukra vagy

szolgálati idejük tartamára tekintettel nyugellátásra, időskorúak járadékára nem jogosultak, és a munkanélküliek ellátási rendszeréből is kiszorultak. Formái: − átmeneti járadék, − rendszeres szociális járadék, − egészségkárosodási járadék. Mezőgazdasági szövetkezeti járadék: 1997. december 31-ig, a társadalombiztosításról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint, nyugellátásnak minősülő ellátásfajta. Ide tartozik az öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék valamint a szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadéka. Az ellátás fix összegű, főellátásként és kiegészítő ellátásként is szerepelhet. 1997. december 31-ét követően új jogosultság nem állapítható meg Mt.: A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992 évi XXII törvény NYENYI: Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó (NYENYI) Lap A Tbj. 5 §-ában felsorolt biztosítottakról

Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó (NYENYI) Lap-ot kell kiállítani - a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt és az európai parlamenti képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személyről, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjáról, a Magyar Honvédség és a Határőrség szerződéses állományú tagjáról, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonáról, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személyről, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatásuk teljes vagy részmunkaidőben történik; a szövetkezet tagjáról - ide nem értve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját - ha a

s zövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik; a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóról; az álláskeresési támogatásban részesülő személyről, továbbá az ellátások igénybevételének időtartamára arról a személyről, akinek az álláskeresési járadék, munkanélküli járadék, vállalkozói járadék folyósítását terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele miatt szüneteltetik; az egyéni vállalkozóról; a társas vállalkozóról; a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (különösen bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személyről - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes

tevékenységet végző személy kivételével -, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét; munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, közhasznú társaság, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője; gazdasági társaság vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású

polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét; a természetes személyről, ha járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetékességű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetékességű más személytől szerez; az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személyről, szerzetesrend tagjáról; a mezőgazdasági őstermelőről (kivéve a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, az egyéb jogcímen - ide nem értve a Tbj. 5 § (1) bekezdés g) pont és a (2) bekezdés szerinti - biztosítottat, a saját jogú nyugdíjast, illetőleg az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte). a

vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló összegéről, amennyiben a 15%-os mértékű nyugdíjbiztosítási járulékot a borravaló összege után megfizeti. Adatszolgáltatás, részben, személyes eljárás során, illetve postai úton kizárólag az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által rendszeresített és a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által térítésmentesen rendelkezésre bocsátott nyomtatvány, illetve számítógépes program felhasználásával történhet. A nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatásra kötelezettnek a nyilvántartó lap adattartalmát a térítésmentesen rendelkezésre bocsátott számítógépes programmal kell előállítania, és az adatszolgáltatási kötelezettségét számítógépes adathordozón kell teljesíteni. Az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a Tbj. 5 § (3) bekezdésében említett biztosított, a Tbj. 26 § (7)

bekezdése szerinti vendéglátó üzlet felszolgálója, továbbá az öt főnél kevesebb biztosítottról történő adatszolgáltatás esetén a foglalkoztató adatszolgáltatását az előírt nyomtatványon (NYENYI Lapon) teljesítheti. A nyilvántartó lap kiállítására vonatkozó, részletes tájékoztatást tartalmazó útmutató az ONYF honlapjáról letölthető, de az útmutatót az adatszolgáltatáshoz rendelkezésre bocsátott elektronikus adathordozó (floppy lemez) is tartalmazza, továbbá, a nyomtatványon (NYENYI Lapon) történő adatszolgáltatás esetén az útmutatót az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, a k iállítására kötelezett részére, térítésmentesen rendelkezésre bocsátja. NYUFIG: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság (ONYF) igazgatási szerve. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság kizárólagos hatáskörrel, és országos

illetékességgel jár el mindazon igények elbírálásában, amelyet nyugellátásban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, mezőgazdasági szövetkezeti, mezőgazdasági szakszövetkezeti, mezőgazdasági növelt összegű szakszövetkezeti öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban részesülő jogszerző jogán terjesztenek elő, . és az ügy nem tartozik a MÁV ZRt Nyugdíj Igazgatóság, a fegyveres erők és rendvédelmi szervek nyugdíjmegállapító egységei kizárólagos hatáskörébe. A NYUFIG a vonatkozó jogszabályban elõírt feladatát országos hatáskörrel látja el. A NYUFIG jogi személy, vezetõje: Makai Judit igazgató. Az Igazgatóság e-mail elérhetõsége: nyufig@onyf.hu Nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások: A nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások, pénzbeli ellátások, két fő csoportjuk van: rendszeres ellátások és egyösszegű kifizetések. A rendszeres ellátásokat havonként utalják azt követően, hogy a megállapítás

(teljesítő határozat) után megkezdték az ellátás folyósítását a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG), vagy a MÁV ZRt. Nyugdíj Igazgatóság számítógépes rendszerén keresztül Az állományban előforduló ellátások közül a rendszeres ellátásokat a következők szerint csoportosíthatjuk: Megnevezés Saját jogon járó ellátások Hozzátartozói ellátások Összes rendszeres nyugellátás Rendszeres nyugellátások (nem baleseti ellátások) Öregségi nyugdíj Rokkantsági nyugdíj Foglalkoztatáspolitikai nyugdíjak Ideiglenes özvegyi nyugdíj Özvegyi nyugdíj Árvaellátás Szülői nyugdíj Rendszeres baleseti nyugellátások Baleseti rokkantsági nyugdíj Ideiglenes baleseti özvegyi nyugdíj Baleseti özvegyi nyugdíj Baleseti árvaellátás Baleseti szülői nyugdíj Összes egyéb ellátás Mindazok a saját jogú ellátások, amelyek nem sorolhatók a fenti két ellátáscsoport egyikébe sem. Mindazok a hozzátartozói ellátások,

amelyek nem sorolhatók a fenti két ellátáscsoport egyikébe sem A táblázatban az öregségi nyugdíjak közé értettük: a.) az öregségi nyugdíjat, b.) a korkedvezményes idő beszámításával megállapított öregségi nyugdíjat, c.) a szolgálati nyugdíjat, d.) az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjait, e.) a polgármesteri nyugdíjakat, f.) az előrehozott öregségi nyugdíjat és g.) a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat Nyugdíjbiztosítási Ágazat: Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és igazgatási szervei. Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások: A Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások - az öregségi nyugdíj, a nem az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott hozzátartozói nyugellátások, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíja, valamint az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem

töltött személyek I-II. csoportos rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíja továbbá, a tizenharmadik havi nyugdíj. Nyugellátások: Saját jogú nyugellátás és a hozzátartozói nyugellátás: olyan, keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése és az egyéb feltételek fennállása esetén a biztosítottnak, (volt biztosítottnak), illetve hozzátartozójának jár. Két csoportba sorolhatók: nyugellátások és baleseti nyugellátások. Ha az adott statisztikai kimutatásban nincs megkülönböztetve egymástól a n yugellátás és a b aleseti nyugellátás, akkor a nyugellátás e kettő közös megnevezése. Hasonlóképpen, ha a kimutatásban nincs megkülönböztetve a rokkantsági nyugdíj a baleseti rokkantsági nyugdíjtól, akkor a rokkantsági nyugdíj a baleseti rokkantsági nyugdíjat is tartalmazza. Ugyanez vonatkozik a h ozzátartozói nyugellátásokra és a baleseti hozzátartozói

nyugellátásokra is. Nyugellátások iránti igény: A nyugellátások címszó alatt szereplő ellátások iránti igények. Nyugellátások 1 főre jutó összege: az adott forrás(ok)ból (alapból) fedezett ellátások közül a főellátásként folyósított ellátások összege Nyugellátások 1 főre jutó összege=----------------------------------------------------------------------------a szóban forgó ellátásokban, főellátásként részesülők száma Egy-egy személy nemcsak főellátást kaphat, és általában nem egyetlen forrásból fedezett ellátásokat kap. Ezért a fenti hányadosnak az értéke kisebb, mint amennyi a teljes ellátás egy főre jutó összege Osztószám: Az osztószám a biztosításban töltött idő azon napjainak száma, amelyre a biztosítottnak keresete, jövedelme volt. Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a s zabadnapokat is figyelembe kell venni. Nem kell számításba venni az

osztószám meghatározásánál a f izetés, díjazás nélküli időszakokat, így különösen a fizetés nélküli szabadságon, táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, katonai (polgári) szolgálatban töltött időt. Öregségi jellegű nyugdíjak: − a korengedményes nyugdíj, − előnyugdíj, − bányásznyugdíj és a korbetöltött rokkantsági nyugdíj közös megnevezése a nyugdíj-statisztikai kimutatásokban. Öregségi nyugdíj: Az öregségi nyugdíj, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott életkor elérése és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátás. Az öregségi nyugdíjak közé soroljuk: a.) az öregségi nyugdíjat, b.) a korkedvezményes idő beszámításával megállapított öregségi nyugdíjat, c.) a szolgálati nyugdíjat d.) az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjait, e.) az előrehozott

öregségi nyugdíjat és f.) a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat Özvegyi nyugdíj: Házastársnak, élettársnak, elvált személynek és külön élő házastársnak életkorára, rokkantságára, az elhalt jogán eltartott gyermekek számára tekintettel járó hozzátartozói nyugellátás. Rendszeres szociális járadék (RSZJ): A megváltozott munkaképességű dolgozók pénzbeni ellátásainak eleme. A 8/1983 (VI29) EüMPM rendelet által szabályozott módon azoknak a megváltozott munkaképességű, munkahellyel nem rendelkező személyeknek nyújtott anyagi támogatás, akik életkorukra vagy szolgálati idejük tartamára tekintettel nyugellátásra, időskorúak járadékára nem jogosultak, és a munkanélküliek ellátási rendszeréből is kiszorultak. Rokkantsági járadék: Azoknak a munkavégző képességüket 25 éves koruk előtt teljes egészében elveszítő személyeknek jár, akik nyugellátásban, baleseti nyugellátásban nem

részesülnek. Legkorábban a 18. é letév betöltésétől adható, a központi költségvetést terheli A jogosultság feltételeit a 83/1987. (XII27) MT rendelet szabályozza Rokkantsági nyugdíj: Az öregségi korhatárt a megállapítás időpontjában el nem érő, munkavégző képességét részben, vagy teljes egészében elvesztő, a törvény által előirt szolgálati idővel rendelkező, rendszeres, teljes értékű munkavégzésére alkalmatlan személy részére biztosított ellátás. A munkavégző képesség elvesztésének mértékét az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságai illetékesek megállapítani. A magyarországi szabályozás szerint, a rokkantsági nyugdíj az öregségi korhatár betöltésével nem vált át öregségi nyugdíjra. A nyugdíjstatisztika ide sorolja a baleseti rokkantsági nyugdíjat is. Rendszeres Szociális Járadék (RSZJ): A megváltozott munkaképességű dolgozók pénzbeni ellátásainak eleme. A 8/1983 (VI29)

EüM-PM rendelet által szabályozott módon azoknak a megváltozott munkaképességű, munkahellyel nem rendelkező személyeknek nyújtott anyagi támogatás, akik életkorukra vagy szolgálati idejük tartamára tekintettel nyugellátásra, időskorúak járadékára nem jogosultak, és a munkanélküliek ellátási rendszeréből is kiszorultak. Saját jogú ellátások: A jogosult saját személyében megszerzett és folyósított ellátása. Saját jogú nyugdíjak: Saját jogú nyugdíjak körébe tartozó ellátások: az öregségi nyugdíj, a rokkantsági (rokkantsági és baleseti rokkantsági) nyugdíjak és a foglalkoztatáspolitikai nyugdíjak. Ha a kimutatásban nem szerepelnek önállóan az öregségi jellegű nyugdíjak, és másképp sincs külön jelezve, akkor a korkedvezményes idő figyelembevételével megállapított öregségi nyugdíjat az öregségi nyugdíjhoz soroljuk.A rendszeres ellátás jellégétől függően, ugyancsak a saját jogú nyugdíjakhoz

(ezen belül vagy az öregségi nyugdíjhoz, vagy a rokkantsági nyugdíjhoz), vagy pedig a rendszeres hozzátartozói nyugellátásokhoz soroljuk - a szolgálati nyugdíjakat minden olyan esetben, amikor nem mutatjuk ki külön, az államközi egyezményes nyugdíjakat és a külföldre folyósított nyugdíjakat. Személyi kárpótlási életjáradék: Az állam által megkövetett, személyes szabadságában korlátozott személyeknek, vagy a túlélő házastársának nyújtott anyagi kárpótlás, amelynek mértékét és összegét az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal állapította meg. A járadékok az állami költségvetést terhelik, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) folyósítja. A jogosultak körét és kárpótlás mértékét az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló, 1992. évi XXXII tv szabályozza Szolgálati idő elismerési kérelem: Az ügyfél számára biztosított jog,

amely lehetővé teszi, hogy még az öregségi nyugdíjazás előtt benyújtott igénybejelentésre, az addig szerzett szolgálati idő tartamától, határozattal értesítsék. 1998 január 1-jétől, legkorábban, az irányadó korhatár betöltését megelőző tíz évvel lehet szolgálati idő elismerést kérelmezni. Születési év csoport: Születési év csoport (Statisztika) Az ellátásban részesülőknek és az ellátásoknak az ellátottak születési éve alapján történő csoportosítása. Megjegyzés: Korábban az életkor-csoportok szerint történtek a besorolások, amelyekben az életkort a következõ képlet alapján határozták meg: Életkor = feldolgozás naptári éve - születési év Az így képzett életkor-csoportok csak december havi feldolgozás esetén egyeztek meg a KSH szerinti életkor csoportokkal. Általában, a betöltött évek alapján állapítják meg az életkort Társadalombiztosítási Alapok: A társadalombiztosítás két

biztosítási ágának pénzügyi folyamatai az ágak önálló pénzügyi alapjain, a Nyugdíjbiztosítási Alapon és az Egészségbiztosítási Alapon keresztül bonyolódnak le. Az Alapok együttesen alkotják az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét. Az Alapok bevételeit és kiadásait, valamint azok teljesítését évente törvény szabályozza. Tbj.: 1997 évi LXXX törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről. Végrehajtási rendelete a 195/1997 (XI 5) Korm. rendelet TbjR.: 195/1997 (XI 5) Korm rendelet, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX törvény végrehajtási rendelete. Teljes ellátás: A jogszabályi változásokkal is összhangban 1998-ban módszertani változásokat hajtottunk végre a statisztikai adatfeldolgozásban. Az új statisztikai táblázatokban

"Teljes ellátás"-t, "Főellátás"-t és "Kiegészítő ellátás"-t különböztetünk meg. A különböző Ft értékeket már ilyen bontásban adjuk. Teljes ellátás = Főellátás + Kiegészítő ellátás(ok) (Ezzel összefüggésben lásd még: Főellátás , Kiegészítő ellátás címeket) Korábban elsősorban az ún. "Bruttó ellátás"-okra közöltük a Ft-értékeket a fő táblákban. Gyakran közöltünk ún "Alapellátás" Ft-értékeket is. A "Teljes ellátás" lényegében megfelel a korábban használt "Bruttó ellátásnak", az "Alapellátás Ft"-nak pedig nincs mai megfelelője. Teljesítő (Megállapító) határozat: A benyújtott igény - az igénylő szempontjából nézve - kedvező elbírálását tükröző, államigazgatási eljárás szabályainak eleget tevő megállapító határozat, vagyis valamely nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás folyósításának elrendelése.

Tny.: Az 1997 évi LXXXI törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról TnyR.: 1997 évi LXXXI törvény (a továbbiakban: Tny) végrehajtására kiadott 168/1997 (X 6) Korm. rendelet (a továbbiakban: TnyR) Túlnyomó részben eltartott: Túlnyomó részben eltartottnak az minősül, akinek a nyugellátása, a gyermeke (unokája) elhalálozásának időpontjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. Uniós nyugdíjügyek intézése, intézmény rendszere: Magyarországon a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, illetve nyugdíjasként elhunyt jogszerző esetén a hozzátartozói nyugdíjügyeket a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság bírálja el. Ez a két igazgatóság látja el a vizsgáló intézményi feladatokat is. A vizsgáló intézmény játssza a fő szerepet az uniós nyugdíjügyek lebonyolításában. Vizsgáló intézménynek minősül a lakóhely szerinti ország kijelölt nyugdíjbiztosítási

hivatala, ha ebben az országban biztosítási időt szerzett a kérelmező, illetve az elhunyt jogszerző. A nemzetközi uniós eljárás során az összes érintett tagállamból beszerzi a biztosítási idő igazolásokat, a tagállamok nyugdíj határozatait, és azokat összesíti. Az illetékes intézmények felmerülő adatigényeinek kielégítése érdekében intézkedik.A tagállamokból beérkező nyugdíj határozatok összesítését követően közli a nyugdíj igénylővel, hogy az egyes határozatok elleni jogorvoslatra rendelkezésre álló idő mikortól nyílik meg. Azok a tagállamonként kijelölt nyugdíjbiztosítási hivatalok, amelyek elbírálják az uniós nyugdíjügyeket. Feladatait tekintve abban különbözik a vizsgáló intézménytől, hogy a többi érintett tagállammal a kapcsolatot a vizsgáló intézményen keresztül tartja. A nyugdíj határozatát is a vizsgáló intézménynek továbbítja A közösségi jog szerinti nyugdíjigényt a lakóhely

szerinti ország nyugdíjbiztosítási hivatalánál kell benyújtani. Magyarországi lakóhely esetén, a lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságon, illetve azok kirendeltségein lehet a nyugdíjigényt előterjeszteni. A magyar nyugdíj igénybejelentő lapot kell kitölteni. (2004 szeptember 23) "Üvegzseb" törvény: Az állami közpénzek felhasználásával, a k öztulajdon használatának nyilvánosságáról, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő jogszabályok egy törvénybe foglalt rendelkezéseinek összessége (2003. évi XXIV tv) Üzemi baleset: Üzemi baleset az a b aleset, amely a biztosítottat a f oglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú, közérdekű munka vagy egyes társadalombiztosítási ellátások

igénybevétele során éri. Az üzemi baleset tényéről a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP ) vagy a foglalkoztató (társadalombiztosítási kifizetőhely) hoz határozatot. Vagyoni kárpótlási életjáradék: Az állam által igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlására, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal (jogutódja a Központi Kárrendezési Iroda) által rendelkezésre bocsátott kárpótlási jegyeknek, a jogosult személy kérelmére, havi rendszerességgel folyósított kárpótlási járadékra váltása. A jogosultságot és a járandóság mértékét a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló, 1992. évi XXXI tv szabályozza Forrása: az ÁPV ZRt bevétele, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja. Valorizáció: A havi átlagkereset megállapítása előtt a nyugdíjazást megelőző harmadik év előtti naptári években elért keresetet, jövedelmet - az országos nettó átlagkereset

egyes években történő növekedését alapul véve - a nyugdíjazást megelőző második naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani (fel kell szorozni). A valorizációs szorzószámokat minden évben kormányrendelet határozza meg