Gépészet | Karbantartás » Szabó József Zoltán - Motor alkatrészek javítása

Szervíztechnika és üzemfenntartás Szabó József Zoltán Főiskolai adjunktus BMF Mechatronika és Autótechnika Intézet Motor alkatrészek alkatrészek javítása Javítási technológiák Javítás „ „ „ „ A javítás feladata az üzemképesség, az előírt megbízhatósági szint helyreállítása. javításkor részleges vagy teljes szétszerelés és alapos tisztítása után elvégzik azok ellenőrzését és hibafelvételét. A meghibásodott alkatrészeket javítják, felújítják vagy kicserélik. Az összeszerelést követő beállításokat, beszabályozásokat, ellenőrzéseket - az ún. funkciópróbákat - gyakran próbapadokon, futáspróbákon végzik. Javítási fajták „ „ „ váratlanul bekövetkező meghibásodás miatti javítás, az ún. szükségszerinti javítás, amelyet meghibásodáskor azonnal elvégeznek és csak a meghibásodott rész helyreállítására vonatkozik. az általános javítás, mint tervszerű javítás a gép,

jármű üzemképességének, ill. megbízhatóságának az eredetihez hasonló szintű visszaállítását jelenti. a felújításkor teljes rekonstrukciót végeznek, amely eredményeként az új gép, jármű műszaki színvonalát igyekeznek elérni. A felújítás keretében gyakran korszerűsítést is végeznek. A MEGHIBÁSODÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA Szerkezet szerint • szerelt egységek meghibásodása • alkatrészek, szerkezeti elemek meghibásodása A hatás jellege szerint • üzemi alkalmasság részleges csökkenése (hibás működés) • működésképtelenség Megjelenési forma szerint • üzemeltetési jellemzők változása • méretváltozás, illesztési hiba • alakhiba • felületi hiba • alakváltozás (görbeség, elcsavarodás) • repedés • törés • felületi réteg tulajdonságának változása • anyagösszetétel vagy szövetszerkezet megváltozása Az elhasználódás mechanizmusa szerint • súrlódás, kopás • abrázió,

erózió • kavitáció • anyagfáradás • korrózió • öregedés • hő okozta változás A hiba oka szerint • konstrukciós hiba • gyártási hiba • anyaghiba • helytelen üzemeltetés • fenntartási hiányosság • természetes elhasználódás Járművek általános szerkezeti felépítése „ Jármű Fődarabok, főegységek futómű „ fékszerkezet „ járműváz (alváz és felépítmény, ill. önhordó vázszerkezet) „ motor és erőátvitel „ villamos ill. elektromos, elektronikus rendszer „ utaskényelmi és biztonsági berendezések „ Alkatrészek A járműjavítás technológiai folyamata Alkatrészek csoportosítása alakjuk szerint „ „ „ „ „ „ „ „ „ Tengelyek (sima, lépcsős, alakos, stb.) Csapszegek, csapok (sima. Fejes, furatos) Tárcsák Hüvelyek, perselyek Többtengelyű alkatrészek (excenterek, excentrikus tengelyek - forgattyús tengelyek) Keresztdarabok (pl.: dugattyú) Karok, rudak (pl.: hajtókar) Összetett

nagy alkatrészek (gépágyak, gépállványok, hengertömbök, sebességváltó házak Alakos, nem forgásfelületek Hibamegállapítás sokrétű, összetett feladat: „ különböző szintű ellenőrzések előírása, „ minőségi jellemzők meghatározása, „ az ellenőrzés műszaki előírásainak meghatározása, „ információképzés, -áramlás és feldolgozás megtervezése és megszervezése, „ a szolgáltatott információk elemzése. Hibamegállapítás módjai „ Ellenőrzés üzemeltetés közben: szemrevételezéssel, diagnosztikai eljárásokkal „ Hibafelvétel Szemrevételezés Mérés Repedésvizsgálat „ Geometriai mérések „ Hibafelvétel Hibafelvétel Feladata a szétszerelt gépegységek alkatrészeinek vizsgálata és minősítése „ Döntési változatok: „ javítás nélkül visszaépíthető előírt javítási technológia szerint felújítható selejtezendő Hibafelvételi utasítás tartalmaznia kell: „ az alkatrész

azonosítási adatait, főbb jellemzőit (megnevezés, típus, anyag, stb.) „ az alkatrész vázlatos rajzát, megjelölve rajta az ellenőrizendő felületeket „ a meghibásodás lehetséges leírását „ a használandó műszert „ méreteket - névleges, jav. előtt és után „ a javítás módját - hivatkozva a techn. utasításra Alkatrészek javítása és felújítása „ A hibafelvétel eredményétől függően az alkatrészeket megmunkálás nélkül, vagy javítás, felújítás után építik be, a selejtezett alkatrészek helyett újakat szerelnek be. „ A javítási, felújítási figyelembe kell venni: technológia kiválasztásakor az elhasználódás mértékét, az új alkatrész technológiai jellemzőit (anyag, hőkezelés, tűrések), funkcionális szerepét. „ „ A javított, felújított alkatrész élettartama lehetőleg közelítse meg az új alkatrész élettartamát, Egyes javítási, felújítási technológiákkal az új alkatrészhez

képest hosszabb élettartam is biztosítható. Technológiai eljárások „ „ „ „ Javítás anyagleválasztással Felületszilárdítás Felújítás képlékeny alakváltoztatással Felújítás anyaghozzáadással Perselyezés, hüvelyezés Termikus szórás Galvanikus fémbevonás „ „ „ Krómozás Vasazás Helyi galvanizálás Műanyagbevonás Felrakóhegesztés „ Alakváltozás javítása Egyengetés, lemezfeszítés „ Anyagfolytonossági hibák javítása Kötőhegesztés „ „ „ Acélalkatrészek hegesztése Öntöttvasak hegesztése Alumínium, alumínium ötvözetek hegesztése Ragasztás Javítás foltozással, toldással Alkatrészek javítása anyagleválasztással Alkatrészek javítása anyagleválasztással „ Anyagleválasztással való javítás feladata: • • „ az előírt alakhelyesség és felületi minőség helyreállítása Anyagleválasztással való javítás jellemzője: • • • A megmunkált alkatrész mérete

megváltozik Párosításkor az ellendarab “túlméretes”-re készül Párosításkor az illesztés lehet: • egyedi illesztés, vagy • méretlépcső szerinti illesztés. A technológia kiválasztáskor figyelembe kell venni: „ „ „ „ „ „ Az alkatrész szerkezeti kialakítását Az alkatrész anyagát (ha nincs dokumen-táció, akkor anyagvizsgálat szükséges) A meghibásodás jellegét (mechanizmusát), okát, mértékét Az eredeti gyártási technológiát, hőkezelést Az előírt pontossági jellemzőket (méretpontosság, alakhelyesség, felületi minőség) A szükséges felületi hordképességet (hőállóság, kopásállóság, korrózióállóság, stb.) Különféle felületkezelésű alkatrész keménység-változása Megmunkálási eljárások Nagyoló, simító forgácsolás: esztergálás, gyalulás, marás, „ Köszörülés „ Finomfelületi megmunkálások „ Felületszilárdítás „ Köszörülés „ „ „ A köszörülés

sokélű szerszámmal végzett megmunkálás. A szerszám – a köszörűkorong – kötőanyagba ágyazott természetes vagy mesterséges kemény szemcsékből (gyémánt, korund, kvarc, illetve elektrokorund, szilíciumkarbid, köbös bórkarbid) áll. Simítóköszörüléssel IT5 IT7, félsimító köszörüléssel IT7 IT9 méretpontosság érhető el. Finom köszörüléssel IT3 IT4 pontosság és Ra=0,05 0,4 µm felületi érdesség érhető el. „ Köszörüléskor a felületi minőséget (felületi érdesség, felületréteg tulajdonság) meghatározza: • • • Köszörűkorong jellemzői (szemcseméret, kötéskeménység), Technológiai jellemzők (előtolás, forgácsolási sebesség), A köszörüléskor keletkező hőmérséklet. Köszörüléskor keletkező hő hatása a munkadarabra „ „ Felületen fellépő pillanatnyi hőmérséklet. A felület igen gyors felmelegedése, majd lehűlése a szövetszerkezeti változásokon kívül repedés okozója is

lehet A köszörüléskor keletkező hőmérséklet hatása Köszörülés utáni maradó feszültség eloszlása edződő acél felületi rétegében Köszörülés utáni maradó feszültség eloszlása nem edződő acél felületi rétegében Forgattyús tengely köszörülése Csaphibák Kimérés Főtengely befogása forgattyúcsapok köszörülésekor Forgattyútengely-köszörű Forgattyús tengely felfogása Forgattyútengely-köszörű Csapköszörülési sorrend Tükörsimítás „ A tükörsimítás kisamplitúdójú rezgőmozgást végző köszörűrudakkal végrehajtott forgácsolás, miközben a munkadarab forgómozgást, hosszabb munkadarabnál a szerszám tengelyirányú mozgást végez. Tükrösítés „ A tükrösítés olyan finomfelületi megmunkálás, amelyet a tükrösítendő tárgy felületéhez illeszkedő szerszámmal végeznek a közéjük vitt csiszolópor segítségével. Hántolás „ „ A hántolás

kéziszerszámmal végzett megmunkálás, az alakhűség helyreállítására. A hántolást megelőzően láthatóvá kell tenni azokat a felületrészeket, ahol a hántolandó tárgy eltér a geometriailag kívánt felülettől. „ „ Az eltérések megállapítására és meghatározására egyengetőlapot, jelzővonalzót, jelzőhengert, jelzőcsapot stb. használnak A jelölésre olajat vagy festéket használnak, A festék vagy olaj az érintkezési pontokon vékony rétegen nyomot hagy. A hántolószerszámmal ezeket a kiemelkedő, vékony festékréteggel jelzett részeket kell lemunkálni. Furatok javítása Furatbővítés csigafúróval „ Dörzsárazás „ Furatesztergálás furatkéssel „ Furatesztergálás fúrórúddal „ Mélyfuratok megmunkálása „ Furatköszörülés „ Honolás „ Motorhengerek, hengerhüvelyek javítása „ „ Hosszmetszetben megközelítőleg hordóalak (hűtés, por, olajhiány.) Keresztmetszetében kissé asszimetrikusan

ovális (hajtórúd mozgási síkjában nagyobb, max. azon az old.-n amely égési ütemben támasztja a dugattyút) Hengerfúrógép Hengerfúró -maró Síkköszörű Belső hengeres felületek javítása 1 Belső hengeres felületek javítása 2. Finomfúrás Belső hengeres felületek felület-kikészítő megmunkálása Honolás Henger honoló SUNNEN honlószerszámok Honoló szerszám Függőleges honoló Felületszilárdítás „ Cél: • • Felületi minőség (felületi érdesség) javítása Felületi réteg tulajdonságának javítása, felületszilárdítás (keménység és kifáradási szilárdság növelés) Felületszilárdítási eljárások „ Statikus felületszilárdítás Külső hengeres felületek felületszilárdítása Görgőzés, felülethengerlés „ Gyémántvasalás „ Belső hengeres felületek felületszilárdítása Furathengerlés, görgőzés „ Belső hengeres felületek vasalása „ „

Dinamikus felületszilárdítás Sörétezés Ütőtestes felületszilárdítás Görgőzés, felülethengerlés Szerszáma: Különféle kialakítású görgő Acélgolyó A görgők mérete: Dg=20.200 mm rg=0,5.200 mm A görgők anyaga: szerszám vagy golyóscsapágy acél. A felületi érdességet és a felületi réteg tulajdonságát a munkadarab anyagának tulajdonsága (széntartalom, övözők, hőkezelési állapot) és a technológiai jellemzők (görgők alakja, az előtolás és a görgőző erő nagysága) határozzák meg. Jellegzetes felülethengerlési eljárások Furathengerlés, görgőzés „ „ „ „ „ „ A görgők száma célszerűen páratlan Átmérőjük: 6.18 mm A görgők hossza: l = (23)D A túlfedés: 0.08010 mm (túlgörgőzés veszélye!) A görgőzési sebesség : v = f (D1 ,nmunkadarab,nk), ahol D1: a munkadarab furatátmérője nk: a görgőtartó kosár fordulatszám (90.100 m/min) Belső hengeres felületek vasalása Cél: • a

pontosság növelése • az érdesség csökkentése • a kopásállóság növelése „ a kifáradási határ növelése A belső hengeres felületek vasalásakor végbemenő alakváltozás szerint megkülönböztetünk:simító és alakító vasalást. Sörétezés Pneumatikus Lapátkerekes Gravitációs Ütőtestes felületszilárdítás Furatok szabályozása kombinált szerszámmal Jellegzetes megmunkáló gépek Függőleges marógép homlokmaróval Függőleges tengelyű síkköszörű Jellegzetes megmunkáló gépek Jellegzetes megmunkáló gépek Jellegzetes megmunkáló gépek, hajtókar-fúró Jellegzetes megmunkáló gépek, hengerfúró Motorblokk vonalfúró