Pszichológia | Tanulmányok, esszék » Önismereti csoportok

1 Önismereti csoportok Rudas László: Delfi örökösei /Gondolat-Kairosz, 1997./ könyve alapján Előszó Nagyon lenyűgözőnek találtam Rudas László : Delfi örökösei c. könyvét A megadott irodalomjegyzékben szereplő könyvek közül többhöz nem jutottam hozzá, többek között Rudas János (1999) : Önismereti csoportok című művéhez sem, viszont a könyvtárban böngészve rábukkantam a fenti című könyvre. Nagyon olvasható, figyelemre méltó műnek találtam. Sok mindent tisztázott bennem: szembesültem önmagammal, átgondoltam, vajon jól ismerem-e önmagamat, - hogy az önismereti tréningen mi miért történt. A szerepjátékok, szituációs játékok, bemelegítő gyakorlatok, a helyzetleírások alapján kiosztott szerepek mi célt szolgáltak. - a csoportvezető, tréningvezető személyiségét, tudatosságát, felkészültségét meg lehet ítélni - persze nem kizárt a szubjektivizmusom. A tanultak és a könyv alapján tisztázódott bennem,

mi a csoportok szerepe, milyen hatékonyan alkalmazható - jól felkészült vezetővel - a különböző problémák okainak feltárásában. Most nézzük a művet! I. A csoport fogalma Fejlődése kezdetektől napjainkig A csoport szónak számos jelentése van a hétköznapi beszédben, éppúgy, mint a tudományokban, de mi csak a témakörbe tartozó csoportokról szólunk. Az emberek csoportjai feloszthatók mikro-, és makro-, primer-, és szekunder-, csoportokra is. Jobb megközelítés a kis-, és nagycsoport felosztás - melyből a nagycsoportot kizárhatjuk. Marad a kiscsoport, vagy a szemtől-szembe csoport A kiscsoport olyan emberek együttese, amelyben a részt vevő egyének egymást közvetlenül érzékelik, s e gymással folyamatosan vagy rendszeresen interakcióba lépnek. Ebben az értelemben életünk folyamán valamennyien tagjai vagyunk párhuzamosan és egymásután is különböző csoportoknak (pl. család). 2 A csoport, amellyel a szerző foglalkozik a

többi csoporttól megkülönböztető sajátossága, hogy : - célja tagjainak fejlesztése (személyiség fejlesztés, önismeret fejlesztés.) - nem spontánul vagy külső szempontok szerint alakul, hanem szándékosan hozták létre - magába sűríti az emberi élet és egyéb csoport változásának fő fázisait: keletkezést, növekedést, leépülést, elmúlást - célját a csoport önmaga által valósítja meg Azt a csoportot, amivel foglalkozunk, meg kell különböztetni egyéb csoportoktól, bár vannak azonosságok (pszichoterápiás, emberi erőforrás fejlesztés) Kezdetek : „ Ismerd meg önmagad !”- a görög delfi jóshely mondata Ókor: megemlíthetjük Arisztotelész peripatetikus iskoláját - mint T csoport Középkor: misztériumjáték mint a pszichodráma őseként fogható fel. A kolostorok életében találunk olyan elemeket, amelyekre ma a csoportos személyiségfejlesztés kifejezést használnánk. A mai értelemben vett önismereti csoportok

valódi elődjeit az újkorban, méghozzá a XX. században találjuk meg Megemlíthetjük Joseph H. Pratt bostoni kórházi tüdőgyógyászt, aki a tüdőtuberkulózisos betegek kórházon kívüli kezelésére összejöveteleket szervezett. L. Moreno: a szociometriát vagy a pszichodrámát juttatja eszünkbe, csoportokat szervezett gyermekek és prostituáltak részére M. Freud: tanulmányi csoport, a részvevők gondolatainak, fantáziájának, és élettapasztalatainak feltárását és megbeszélését kezdeményezte a különféle mélylélektani teóriák megerősítése vagy megcáfolása érdekében. A két világháború közötti társadalmi változások fejlődést hoztak a csoportterápiákban is. Lewin: mezőelméletét, autokrácia - demokrácia kísérleteit, ipari vállalatoknál végzett akciókutatásait ma már a pszichológia és a szociálpszichológia klasszikus alkotásainak tekintik. 3 1946-ban lett vezető részese annak az eseménynek, amelytől

különféle önismereti és személyiségfejlesztő csoportok keletkezését számítjuk. A II. világháborúból hazatérő veteránok visszailleszkedésével összefüggésben széleskörű társadalmi problémává vált a faji, vallási, etnikai csoportok viszonya. A csoportok létrehozásának célja, hogy különböző vezetőket készítsenek fel a faji és vallási előítéletek elleni harc hatékony módszereire. London: pszichoanalitikus szemléletű pszichiáterek érzékenységet fejlesztő csoportok létrehozása a rehabilitációs táborokban. Kalifornia: a csoportot eszköznek tekintik, és az egyénre, csoporttagra összpontosítanak. Szemléletük az ún humanista pszichológiában, főképpen Reich, Rogers, Maslow munkásságában gyökerezik. A 60-as években személyes erőforrások feltárásának, az általános személyiségfejlődésnek, az emberi potenciál megnövelésének irányában hatnak - önmagunk feltárása, és az önmagunkról való tanulást

akarták elősegíteni a csoprttagoknál. A rohanó, felgyorsult világban az emberek olyan oázisokat kerestek, ahol elfeledhetik és levethetik szorongásaikat, félelmeiket, újra találkozhatnak a külvilág által kétségbe vont kompetenciaérzésükkel. II. Egyén a csoportban 1., Az emberek igényeket fogalmaznak meg önmagukban, amelyek kielégítését éppen egy csoporttól várják. Valamely csoport úgy működik, hogy megfelelni látszik az egyén igényeinek, vagy mert küldik őket. A csoportok céljuk és funkciójuk szerinti kategorizálása: a., mély hatás - független program - maga a változás a cél, olyan technikák alkalmazása, amelyek a személyiség mélyebb rétegeit tudják megmozgatni b., felületes hatás - független program - önálló célkitűzésű csoport, ahol nem a lélek mélységét célozzák, hanem felüdülést, közösségi élményt, testi-lelki kondíció fenntartását célozza 4 c., mély hatás - integrált program - egy tágabb

program részeként működik, az együttes cél a személyiségben előirányzott mélyreható változások elérése (hazánkban csak klinikai körülmények között fordul elő) d., felületes hatás - integrált program - a különböző oktatási, továbbképzési formákat sorolhatjuk ide - jól körülírt, konkrét célra, vagy célcsoportra irányul a csoportmunka 2., „Ismerd meg önmagad !” A keresés - kutatás tárgya önmagunk, énünk is (az önmagával ismerkedő gyermek ösztönszerűen cselekszik). A felnőtt embernél a tudatosság vágya: a cselekedetek, a viselkedés, a lelki történések megmagyarázásának okai és szabályszerűségei megvilágításának igénye. Az ember szeretné megismerni önmagát. E szándékának kiemelt területe, célpontja: az emberi kapcsolatok, személyközi viszonyok. Önismeret fontossága pedagógusoknál, nevelőknél. Az önismeret öt ka tegóriára épül, melyek hatnak és visszahatnak egymásra, a csoportra is:

érzet, értelmezés, érzés, szándék, cselekvés. Johari ablak: azt mutatja, hogy személyiségünk, viselkedésünk, önmagunk négy mezőre osztható: a., nyílt területre, amely észlelhető és mások számára is ismert tulajdonságainkból, viselkedésünkből áll b., rejtett területre, amelyben érzések, gondolatok, viselkedések és tények vannak, melyeket elrejtünk mások elől c., vak területre, amely mások által észlelhető viselkedésmódjainkból, cselekvéseinkből áll, de ezeknek mi magunk nem vagyunk tudatában d., ismeretlen területre, amelynek sem mi, sem mások nincsenek tudatában, s amit a tudattalannal azonosíthatunk. A hatások felolvadnak és átjárhatóvá válnak. 5 A csoporttag új ismeretekhez jut önmagáról, új tudását és az ennek megfelelő döntéseit beépíti viselkedésébe. A csoport elsősorban a következő területeken idéz elő pozitív irányú változást az egyénekben: 1. személyközi nyitottság: vagyis azokban

a módszerekben, amellyel másokhoz viszonyulunk - nagyobb bizalom egymás iránt, nyitottság 2. én-azonosság növekedése: növekszik önbecsülésünk, autonómiánk 3. tolerancia, elfogadás másokkal és mások véleményével szemben 4. módosulnak a személyes problémakezelő stratégiák: a problémák letagadása helyett szembenéző attitűd 5. humanista célok irányában változnak a résztvevők értékei A kutatások a következő fő sajátosságokra bukkantak azoknál, akiket a csoport befejezésekor úgy regisztráltak, hogy sokat tanultak: 1. a kezdetkor elégedetlenek önmagukkal 2. feladatorientált beállítódással jöttek a csoportba 3. a pozitív én-képben és önbecsülésben gyengébb személyek nagyobb hozadékot érnek el a csoport folyamat végére. A változás tényezői: A változás, amin egy önismereti csoport tagjai átmennek, meglehetősen bonyolult és egyéni folyamat. Mégis vannak általánosítható tényezők: 1. a remény sugallata 2.

egyetemesség és különbözőség 3. információközlés 4. önzetlenség 5. az elsődleges családi csoport megismétlése 6. társas készségek fejlesztése 7. utánzó viselkedés 8. az interperszonális (személyközi) tanulás 9. a csoportkohézió 10. katarzis 6 III. A csoport, mint egész - csoportdinamikai elemek 1., Nézzük meg, hogy a csoport, mint egész, hogyan változik, fejlődik Melyek azok a tényezők, amelyek az egyén oldaláról nem, csak a csoport oldaláról ragadhatók meg. A csoport sajátossága, hogy előbb-utóbb szerepek szerint struktúrálódik - elvárt viselkedések összessége - érzékelt viselkedés együttese - eljátszott viselkedésmódok Az önismereti csoportba lépve különféle módon viselkednek az emberek, magukkal hozva korábbi szereptapasztalataikat és szerepkészleteiket is feltételezve a csoport szerepelvárásait. Minden ember másképp viselkedik az újonnan alakult csoportban. Amikor a csoport dolgozni kezd,

érzékelhetővé válik az említett és szinte végtelen számú változatot produkálható informális szerepviselkedések. Ennek nyomán keletkeznek a csoport első feszültségei: az eljátszott és mások által érzékelt szerepek közötti feszültség. A csoport válogat is. Van akitől elfogad, egy adott szerepet, másnál pedig ugyanezt elutasítja. Az is előfordul, hogy belekényszerít egyeseket az elvárt szerepbe. A szerepfeszültségek a három szerepkategória az önismereti csoportban arra való, hogy a csoporttagok önmagukról kialakított képének és viselkedésének pozitív irányú korrekcióját segítse elő. 2. Normák A társadalom normái előírásokat, szabályokat jelentenek, amelyekhez az egész társadalom, vagy annak egy része igazodik, s amelyek szerint igazodik. A csoportnormák a csoporttagok viselkedését szabályozzák. A norma lényege és a szerepelvárástól való megkülönböztető sajátossága az, hogy nem az egyénre, hanem az

egész csoportra, vagy legalábbis annak egy részére irányul. 7 A normákat maga a csoport alakítja ki megszerveződését követően egy nem tudatosan kezelt folyamatban. E folyamat során kialakul a csoport egész kultúrája, amelynek része a norma-együttes. 3. Interakciók: két személy egymással - verbális vagy nem verbális üzeneteket vált. A csoport szerkezete, az egyes személyeknek a csoportban elfoglalt helye szintén interakciós folyamat eredménye. 4.Indulatáttétel: A pszichoanalízis egyik kulcsfogalma - ami a csoportos pszichoterápia és az önismereti csoportok működésében is kulcsfogalomnak tekinthető. Az önismereti csoportban szintén megjelenik az indulatáttétel. Itt az egyénnel szemben nem csak egy másik, hanem többen állnak. Ezért indulatáttétele irányulhat a csoportvezetőre, csoporttársaira, az egész csoportra, sőt a csoporton kívüli világra is. Az indulatáttételi viszonyok bonyolultsága megnehezíti az önismereti

csoport vezetőjének dolgát, hiszen áttekintenie és magában tisztáznia kell őket. 5. A csoportfejlődés fázisai Minden csoport folyamata, története szakaszokra, fázisokra bontható. I. Találkozás - bizonytalanság jellemzi II. Differenciálódás, konfliktusok, normaképzés - egyéni különbözőségeiket differenciált szerepekre illesszék III. Produkció - a csoportnormák és szerepek jól megalapozottá válnak IV. Elkülönülés - a csoporttagok azzal foglalkoznak, hogy megértsék, mi történt Az önismereti csoport mindig két szinten, kétféle munkamóddal működik: mint munkacsoport és mint feltevéscsoport. A munkacsoport célja a feladatmegoldás, együttműködés a tanulás érdekében, realitás kezelése, a csoportnak nyitott rendszerként való felfogása, a másik ember megértése. Az alap-feltevés csoport célja „olyan mintha” helyzetek létrehozása, ahol az emberek függőségbe kerülnek, párokat képeznek, harcolnak és menekülnek. Ez

a csoport semmit sem fejleszt, és semmilyen teljesítményt nem hoz létre. 8 6.Fokális konfliktusok Minden csoport működésének van egy nyilvánvaló, könnyen megragadható tematikája: manifeszt anyag - verbális, nem verbális közlések, hangulat, aktivitás hullámzása stb. A manifeszt anyag mögött mindig van egy felszín alatti jelenségszint, egy mélyebben fekvő, rejtett tartomány is. Ez a tartomány akkor feltételezhető egy konkrét folyamatban, amikor a manifeszt anyagban szüneteket, töréseket, változásokat, logikátlanságot tapasztalunk. A fokális konfliktus 1. A csoportban az egymást követő egyéni viselkedési megnyilvánulások asszociatív szálakkal fűződnek egymáshoz és egy közös, mögöttes problémára vonatkoznak, az „itt és most” helyzettel kapcsolatos. 2. Az előforduló különböző események sorozatát felfoghatjuk úgy, mint közös, rejtett konfliktust, amely egy késztetés vagy vágy és a vele kapcsolatos félelem

ellentétéből áll. 3. Amikor a csoport tagjai szembetalálkoznak a csoport fokális konfliktusával, erőfeszítéseket tesznek a megoldás kialakítására. 4. A sikeres megoldások csökkentik a reaktív félelmeket, vagyis a csoporttagok a sikeres megoldás létrejötte előtt nagyobb mértékben szoronganak, mint később. 5. A megoldások természetük szerint lehetnek korlátozók vagy felszabadítók 6. A csoport életében a csoport fokális konfliktusa az egység, ez pedig az az időszak, amelyben a csoportszituációt egy zavaró és reaktív motívum uralja. Az egységet a sikeres megoldás zárja le. A fokális konfliktus globális, egészjellegű, a csoportdinamika átfogó, magyarázó modellje. A csoportvezető hatékonyságát javítja eszköztárának színessége, különböző módszerek és szemléleti modellek alkalmazása. 9 Befejezés Az emberek általában boldogságra törekednek, amit úgy határoznak meg, mint a tartós harmónia, nyugalom, oldottság

állapotának elérése. Életünk azonban tele van mindezek ellentétével: szorongással és feszültséggel. Szervezetünk, pszichikumunk védekezik, nemritkán anélkül, hogy tudatában lennénk ezzel. Már csecsemőkortól kezdve megtanuljuk a szorongást keltő helyzetek elhárítását abból a célból, hogy személyiségünk integritását megőrizzük. Szorongást kelt bennünk a létbizonytalanság, a magány, de az önmagunkkal való szembenézés is. Sokszor nem merünk, és nem akarunk szembenézni önmagunkkal, sokszor azt képzeljük, hogy kiválóan ismerjük önmagunkat. Önmagunk megismerése konfliktussal jár, amelyek szorongást, feszültséget eredményeznek. Ezek elhárítására működésbe lépnek a védekező, elhárító, énvédő mechanizmusok Az önmegismerő csoportok segítenek önmagunk megismerésére - mely első lépés mások megismerése felé. Több csoportot szervetek pedagógusoknak, gátlásos gyermekeknek, vezetőknek (jelenlegi

munkahelyemen is) lakóhelyemen, Sopronban is. 1