Irodalom | Könyvek » Hoffmann Ottó - Tini szótár, a mai magyar diáknyelv szinonimaszótára

Adatlap

Év, oldalszám:1996, 128 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:185
Feltöltve:2012. január 25
Méret:1 MB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Hoffmann Ottó Mini-tini-szótár A mai magyar diáknyelv szinonimaszótára Pécs, 1996. A kötet beszerezhető: Janus Pannonius Tudományegyetem Továbbképző Központ University Press 7633 Pécs, Szántó Kovács J. u 1/b Fax: 06-72/251-200 E-mail: tancsikb@tovabbkepzo.jptehu Tartalom Előszó (Szépe György) . I Tájékoztató a szótár használatához . III Rövidítések . VII Jelek. VIII A MAI MAGYAR DIÁKNYELV SZINONIMASZÓTÁRA.1 (1975-1990) A témakörök sorrendje A) ISKOLA .1 1. Iskolafajták és növendékeik 1 2. Személyzet6 3-4. Tantárgy, tantárgyi óra, szaktanár, szakterem, felszerelés 11 5. Egyéb helyiségek 24 6. Készülékek 29 7. Tanszerek, felszerelés 31 8. Cselekvések, helyzetek 35 9. Osztályzat/érdemjegy 47 10. Órán kívüli foglalkozás (napközi, úttörő, rendezvény) 53 B) SZEMÉLYEK .59 1. Család, rokonság 59 2. Családi állapot 64 3. Barát/barátnő, ismerős 65 4. Más személyek 66 C) TESTRÉSZEK ÉS FORMÁJUK .77 D) KÜLSŐ

TULAJDONSÁG.97 1. Személy 97 2. Tárgy, dolog 102 3. Személy, dolog 103 E) BELSŐ TULAJDONSÁG .105 F) ÁLLAPOT, MAGATARTÁS.115 G) BETEGSÉG, GYÓGYÍTÁS .118 H) KISEBB VÉTSÉGEK .123 I) BŰNÖZÉS .127 J) FOGLALKOZÁS .132 K) KÖZNAPI CSELEKVÉSEK .137 1. Munka137 2. Bevásárlás 140 3. Étkezés 143 4. Egyéb 147 L) BESZÉD, TÁRSALGÁS .148 M) UDVARLÁS, SZERELEM .160 N) TÁRSASÁGI ÉLET, SZÓRAKOZÁS, MŰVELŐDÉS .167 O) ÜDÜLÉS, UTAZÁS .173 Ö) JÁTÉK, SPORT .178 P) HÁZ, LAKÁS, BÚTOR .181 R) RUHA, ÖLTÖZKÖDÉS, ÉKSZER, DIVAT .184 S) TÁRGY, KÉSZÜLÉK .193 T) KÖZLEKEDÉS, JÁRMŰ .197 U) TELEPÜLÉS, ÉPÍTMÉNY .203 V) IDŐJÁRÁS, ÉGITEST .204 Z) ÁLLAT, VIRÁG .205 A címszók jegyzéke.207 A gyűjtésben részt vett iskolák, tanárok jegyzéke .230 A DIÁKNYELV/DIÁKSZLENG „TERMÉSZETRAJZÁRÓL” .238 Felhasznált fontosabb irodalom .270 Más nyelvű összefoglalók .273 Előszó Hoffmann Ottó a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Karának tanára, a Nyelvtudományi Tanszék és a Nyelvtudományi (Alkalmazott Nyelvészeti ) Doktori Program állandó meghívott előadója. Most pedig ennek a szótárnak a szerkesztője. Mindennek hosszú előzménye van, hiszen Hoffmann tanár úr már nem éppen tini-korú; évek óta intézményünk nyugdíjasa is. Csak éppen nem nyughat, mert tovább fűti valami (aminek a receptjét nem sikerült tőle ellesni), hogy az általa évtizedeken át figyelemmel kísért kiskamaszok és kamaszok („tizenévesek”) nyelvét vizsgálja, s a feltárt eredményeket közzétegye. Életkori vizsgálat viszonylag kevés van a magyarországi pedagógiai alkalmazott nyelvészetben. Ami akad, az a tulajdonképpeni gyermekkor nyelvére vonatkozik; a gyermekkori kutatások az életkor növekedésével párhuzamosan csökkennek, és szinte soha sem lépik át a tíz éves korhatárt. Az érettségizőket már felnőttnek kezelik nyelvük tekintetében, de nemegyszer ez

már 16 éves kortól érvényes. (S mint tudjuk, a társadalomtudományok - köztük a nyelvészet is voltaképpen a felnőtt emberrel foglalkoznak) Így aztán a kiskamaszok és kamaszok (a „tinik”) egyelőre kimaradnak a nyelvészet érdeklődéséből. Hoffmann Ottó ezen próbál segíteni változatos eszközökkel már évtizedek óta. Országszerte ismert tananyagai - amelyek egyszemélyes műhelyéből kikerültek - mind erre irányultak. Természetesen arra egy óriási kollektíva sem tudott volna vállalkozni, hogy ennek a korosztálynak egész nyelvét feldolgozza (akárcsak az ország egy sarkában, sőt akárcsak egy iskolában is). Hoffmann Ottó a jellegzetes elemek összegyűjtését tartotta feladatának Ez némileg párhuzamos a magyar tájszótárak hagyományaival, amelyek a tájra jellemző szavaknak és szóhasználatnak a gyűjteménye. A Mini-tini-szótár is a diákkor jellegzetes szóhasználatát tartalmazza. Ennyiben ez életkori szótár, s mivel

szinte az egész korosztály iskolába jár, ezért - hogy úgy mondjam - bizonyos mértékig „csoportnyelvi szótár” is. De mitől lesz ez szleng (slang) szótár? Az újabb szocio-lingvisztikai szakirodalomban már nem található meg a diákok szóhasználatának egy csoportba vonása a „bűnözők” nyelvével. (Lexikográfiai szempontból persze minden különleges szóhasználat regisztrálása hasonló feladatnak tekinthető.) Hoffmann tanár úr megismerteti az olvasót bevezető tanulmányában az erre vonatkozó érvelésével, amelyet a szakma nagy része elfogad. Én ehhez csak egy elemet kívánok hozzátenni: a játékosságot. A diákszleng hozzáállásában játékos, legalább is a felnőttek nyelvénél játékosabb; s ezért is játékosabb a felnőttek gyakran unalmas/komoly nyelvét közvetítő iskolai nyelvészetnél. Mint ismeretes ez a játékosság a nyelvben a poétikai kommunikációs funkcióval is összefügg. A nyelvvel való játszásnak sok

fajtája van; valószínűleg a „derűs” gyermekkor egyik tartozéka az, hogy valaki egy ritkább és formájában „viccesebb” szinonimát választ (ha van miből). Ha meg ilyen nincs, akkor jön a „játszi szóképzés” néhány eljárása, elsősorban a kicsinyítés. Nem feladatom az eszközök elsorolása; annyi biztos, hogy mindezek egyértelműen gazdagítják a magyar nyelv állományát Azt talán említeni sem kell, hogy a kreativitás ebben az életkorban sokkal elterjedtebb, mint a felnőttkorban; a diákszleng alkotása pedig nagyon is kreatív tevékenység. (Természetesen a szleng használatához szükséges bizonyos kommunikációs - régebben azt mondták, hogy stilisztikai - keret.) Hoffmann tanár úr gazdag életpályája során mindvégig közel maradt a kiskamaszokhoz és kamaszokhoz: a tinikhez, ahogy ő mondja - ugyanolyan tréfásan, ahogy maga egy tini mondaná. Azzal ajánlom a könyvet a tini olvasónak, hogy rólad van szó: a felnőttnek

pedig: használja ki az alkalmat, hogy egy időre egy kicsit ismét tini lehet. Pécsett, 1996. november 28-án Szépe György Tájékoztató a szótár használatához Az olvasó alighanem a magyar diákszleng legnagyobb szókincsű szinonimaszótárát tartja a kezében. Szokatlan, speciális a tartalma és a felépítése Anyagának nagy részét - a JPTE támogatásával - néhány előzetes gyűjtés után - 1987-88ban - az ország minden megyéjének néhány iskolájában viszonylag reprezentatív mennyiségben, tanulók, tanárok, iskolák közreműködésével a 10-14 évesektől gyűjtöttem össze. Ezt megelőzte a 70-es évek közepétől két oktatási kísérletem. Az egyik az új koncepciójú komplex nyelvi-kommunikációs nevelés modelljének kipróbálására irányult, a másik vele párhuzamosan, de szélesebb körben folyt a fogalmazástanítás (szövegalkotás) új útjainak kimunkálása céljából. A kísérletekben az ún ifjúsági nyelv is terítékre

került, így számos magnófelvétel és írásos munka birtokába jutottam. Azért foglalkoztam ennek a korcsoportnak szlengjével, mivel nyilvánvaló, hogy az ifjúsági nyelv már ebben az életkorban jelentős szerepet játszik (sőt fiatalabbaknál is!), s egyetemünk korábban főiskola lévén csupán ennek a korcsoportnak, az ált. iskola felső tagozatának képzett tanárokat. Ugyanakkor a nyelvtudomány a 15 éven felüliek nyelvhasználatát vizsgálta elsősorban. Joggal vetődik fel tehát, nevezhető-e a felsős általános iskolás diáknak. Ha a felső tagozat helyettesíti a korábbi nyolcosztályos gimnázium alsó négy osztályát és a polgári iskolát, akkor mindenképp. Foglalkozás szemszögéből is ez a réteg természetszerűleg egységes: mindenki általános iskolai tanuló. Nyelvhasználatuk azonban nem specifikus iskolai nyelv (nem iskolai szleng vagy diákzsargon csupán), nem korlátozódik az iskolai fogalmak, cselekvések, történések

megnevezésére, hanem - s ez minden csoportnyelvre jellemző - kiterjed szinte az élet egészére. Márpedig az utóbbira vonatkozó szókincs nagyobb részét a serdültebb ifjúságtól, az idősebb (tehát a „diákként” felfogott) tanulóktól s a felnőttektől sajátítják el. - saját bevallásuk szerint Kisebb hányadát maguk alkotják, s egymástól lesik el. Ily módon diákszleng is, ifjúsági szleng is, általános szleng is. Bár homogén korcsoport s egy adott szinkron időtartam (a 70-es, 80-as évek) nyelvhasználata, előzményként benne van a múlt is, s a többi korcsoport beszédstílusa is. A „szociális háttér” s az ebből fakadó műveltségbeli és érdeklődési különbségek is nagyfokúak. A gyűjtés során tehát arra is kerestem választ - szociolingvisztikai szemszögből is -, hogy az évek folyamán serdülőkorba lépő tanuló nyelvi környezete miképp befolyásolja nyelvhasználatát. Pl a speciális nyelvjárás; a nemzetiség

(német, horvát, szerb, román, szlovák, szlovén) vagy etnikai csoport (cigány) esetleg még meglévő „háttérnyelve”; a határon túli kétnyelvűség; az itthon tanult más (idegen) nyelvek; valamely felekezet nyelvi sémái; a kollégium, nevelőotthon, kisegítőiskola, továbbá valamely specifikus ipari vagy mezőgazdasági ágazat, kultúr- vagy sportegyesület szaknyelve; a falusi (tanyai) vagy városi (külvárosi) környezet; és nem utolsósorban a szülők s a közvetlen hozzátartozók nyelvhasználati sajátosságai. Fel akartam térképezni az akkori iskolai úttörőszervezet sajátos mozgalmi nyelvét, zsargon kifejezéseit - fölhasználva az iskolaújságok, iskolastúdiók, szakkörök, rajnaplók stb. írott és élőszóbeli anyagát is. Az összegyűjtött mintegy negyedmilliós korpuszból 32500 cédula, nyelvi variáns állt össze. Ezek ugyan bekerültek az 1990-re elkészült 313 oldalnyi szó- és kifejezésgyűjtemény kéziratába, hogy a

valóságot híven tükrözzék, a jelen szótárból azonban kihagytam azt a tetemes szóanyagot, mely a szexuális fogalmakat a maga nyerseségében nevezi meg. A szótár felépítése is rendhagyó, ahogy a tartalomjegyzék mutatja. Az Előszót a szótár használatához szükséges tájékoztató, valamint a szógyűjteményben alkalmazott nyelvészeti jelek és rövidítések jegyzéke követi. Ezután az érdemi rész, maga a szótár (szó- és kifejezésgyűjtemény), melyet címszójegyzék és a gyűjtésben részt vett iskolák, tanárok felsorolása egészít ki. Egy rövid tanulmány a diáknyelv (ifjúsági szleng) „természetrajzát” mutatja be, majd a fontosabb szakirodalommal zárul a kötet. De lássuk mindezt részletesebben is. Jól ismerem PÓRA FERENCNEK A magyar rokon értelmű szavak és szólások kézikönyve c. 30 ezres szókincsű hatalmas munkáját (Bp 1907), melyhez JOHN ROGET Thesaurus of English Words and Phrases c. művét vette alapul Az

előbbi 800, az utóbbi 1000 csoportba sorolta szókincsét. Jómagam más megközelítéssel inkább a modern nyelvkönyvek témaköreit tartottam szem előtt, így 23 témacsoportot, fogalmi kört választottam, s mintegy 1760 címszóba rendeztem anyagomat. Egy szinonimaszótár nem értelmező és nem etimológiai szótár - hangzik általában. Mivel azonban meghökkentően sok ismeretlen szót és kifejezést is tartalmaz, mintegy 2600 szóhoz fűztem értelmezést vagy etimológiát. Amikor a befutott gyűjtőlapokból a szokatlan szavak hosszú listáját állítottam össze, s értelmezést, eredeztetést kértem a gyerekektől, tanároktól, levelezés közben arra is választ kaptam, mennyire tudatos számukra egy-egy nyelvi alakulat, sőt maga - a nyelvi normától eltérő - szleng használata. (A tőlük kapott értelmezéseket idézőjellel különítem el) A témacsoportokban történő elrendezéssel tehát nem követtem a nemzetközi sablont (hisz ezzel csak azt

adnám vissza, amit gyűjtöttünk a tanulóktól), hanem szótárunk bepillantást nyújt, milyen kommunikációs kóddal, s miként vélekedik a tizenéves nemcsak az iskoláról, hanem az életnek egy-egy más területéről is. A témacsoportok ugyanis a beszédszituációhoz való kötődést sugallják, tehát a sajátos nyelvhasználati kört, még ha sokszor látens módon is. A témacsoport megnevezése után következnek a címszók - alattuk a szinonimák (többnyire) meghökkentő gazdagsága, (Az elégtelen érdemjegy vagy a kopasz ember fogalma pl. meghaladja a kétszázat!) A felsorolásban nyilván egyenértékűen szerepelnek szavak, szókapcsolatok, mondatszók, mondatsémák, teljes mondatok (köztük szólások, közmondások), de rövidítések is. Mindezek ábécérendben Itt is fölvetődik, csakugyan szinonimák-e. Könnyebb a kibúvó válasz, mint a normál szinonimaszótárak esetében (vö. O NAGY GÁBOR-RUZSICZKY ÉVA: Magyar szinonimaszótár, Bp. 1978),

hisz a szlengben szinte minden rendhagyó A szóalakokból nem mindig derül ki egyértelműen a fogalmi tartalom (szignifikátum) hasonlósága, sokszor a mezőösszefüggések sem, s néha még a távoli asszociációk is alig kitapinthatóak. A nemzetközi vándorszók, a jövevényszók, a divatszók esetében, s főleg az argó közvetítése révén közel 40 nyelvből kellett az etimológiát felkutatnom ehhez a szókincshez. Tulajdonképpen nem a szó szoros értelmében vett tudományos etimológiák. Vagyis nem tüntettem fel a származás s az átvétel valamennyi forrását, lépését; csupán szembesíteni akartam a magyarban használt szlengszót más nyelvű lehetséges szleng forrásával. (A száznál több forrásművet, szótárt terjedelmi okok miatt sajnos nem tudom közzétenni.) Egyúttal hangsúlyozni kívánom, hogy sok szó s kifejezés eredetét, értelmezését nem tudjuk felkutatni; sem ők, sem én, de forrásaim sem. Egy részük bizonyára a beszélők

szóalkotó képességének, fantáziájának szüleménye. Meggyőződésem mégis, hogy a bemutatott többlet is mérhetetlen kultúrtörténeti, nyelvészeti, sőt szociológiai, pszichológiai stb. hátteret villant fel, melyet a tanárok - a szókinccsel foglalkozva - jól gyümölcsöztethetnek a nyelvi-kommunikációs nevelésben, tanulóink pedig gyarapíthatják általános műveltségüket. A sajátos nyelvi formák összessége, a szó- és kifejezésgyűjtemény egyúttal jellegzetes motivációt, szemléletet, magatartásformát is tükröz. Egyszóval: mely nyelvi alakulatok színezik, s melyek szürkítik, durvítják társadalmi érintkezésünket. S itt mindjárt kételyek is ébredhetnek bennünk. Vajon reprezentatív-e ez a gyűjtemény? Bizonyára nem. A valóságot mutatja-e ez a tükörkép, vagy inkább kérdőjeleket támaszt? Bizonyára mindkettőt. A teljes valóságot képtelenség feltérképezni, hisz az ilyen korú tanuló már tudja, érzi, mikor mit

tanácsos mondani, leírni. Ugyanakkor nem tud ellenállni a kísértésnek, hogy túljátssza önmagát. Így nincsenek eszközeink, lehetőségeink, hogy matematikai pontossággal megállapítsuk, a gyerekek hány százaléka gondolkodik s beszél „így”. A - nagyon is elgondolkodtató - „tükör” mégis országos helyzetet tár fel Folytatva a szótár felépítésének ismertetését, a címszóknál az ún. bokrosítást is alkalmaztam. Nem tagadom, imponáló szellemességével a horvát TOMISLAV SABLJAK Šatra c. argószótára (Zagreb, 1982) is sugalmazta A mezőösszefüggésben lévő fogalmak így közelebb kerülnek egymáshoz. A tantárgyaknál pl az egyes tantárgyak nevét a tantárgyi óra, a szaktanár, a szakterem, a felszerelés elnevezései követik; a haj címszóhoz pl. a haj megnevezéseit, majd a rövid, hosszú, vörös, szőke, barna, sötét, ősz, rendetlen hajú és végül a kopasz rokon változatait kapcsoltam. A hajviseletet, a különböző

frizurafajtákat a DIVAT c fogalmi körbe soroltam. A témakört tehát címszóknak alárendelt szinonimasorok alkotják, mégpedig ábécérendben; de minden szónál, kifejezésnél, ahol szükségesnek láttam, értelmezésük vagy etimológiájuk is megtalálható. A könnyebb eligazodás kedvéért a szótári részt címszójegyzék követi ábécérendben. (Sajnos a szókincs mennyisége nem enged meg egy hasonló ábécérendű felsorolást.) A gyűjtésben részt vett iskolák és tanárok nevét ugyancsak mellékelem - táblázat formájában. Egyúttal ismételt köszönetemet is kifejezem önzetlen, áldozatos, fáradhatatlan munkájukért. Végül tapasztalni fogjuk, a gyűjtemény oly mérhetetlenül gazdag, annyira meghökkentő, hogy érdemes rá felfigyelnünk. Hisz megcsodálhatjuk a tanulók frappáns, szellemes, szóalkotó, sőt szóteremtő s a nemzeti nyelvet formabontó módon gazdagító képalkotó képességét; ugyanakkor jelzést kapunk a nyelvet

szürkítő formákról is. A szótár így hasznos stúdiuma lehetne a nyelvtudománnyal (szókinccsel, csoportnyelvekkel, stílussal), kommunikációval, szociolingvisztikával és pszicholingvisztikával, pedagógiával, pszichológiával foglalkozó szakembernek, kutatónak egyaránt; segédkönyve a főiskolai vagy egyetemi oktatásban az Ifjúsági nyelv (szleng) c. speciális művelődési kurzusnak Olvasói lennének bizonyára az „alkotók”, a tanulóifjúság, a diákság, de az idősebb korosztályok, beleértve a felnőtteket is, akiktől a szókészlet nagyobb részét a fiatalság örökölte. Rövidítések ang. angol argó tolvajnyelvi blg. bolgár cig. cigány e. ejtsd! elav. elavult szó euf. eufemizmus, szépítés fgr. finnugor fr. francia gen. genitivus, birt. eset germ. germán gör. ógörög gyermekny.gyermeknyelvi gúny. gúnyos h. lat hazai (magyarorsz.-i latin) hangf. hangulatfestő hangut. hangutánzó héb. héber hind. hindusztáni hiv. hivatalos

nyelvben holl. holland horv., hv horvát ill. illetve isk. iskolai isz. indulatszó izr. izraelita jidd. jiddis k. latin középkori latin köznev. köznevesülés lat. latin ld. lásd! le. lengyel m. magyar m. cig magyar cigány (romungro) ném. német nép. népi, népnyelvi népetim. népetimológia nyj. nyelvjárási óe. szl óegyházi szláv ófr. ófrancia ol. olasz óor. óorosz or. orosz orv. lat örm. ősszl. port. R. r. cig rom. sp. szb. szkr. szl. szlk. szln. szócsonk. szóferd. szój. táj. tb. ti. tkp. tör. tréf. ua. újgör. újlat. ukr. ún. v. vki, vmi vö. orvosi latin örmény ősszláv portugál régi, nyelvemlékbeli román cigány román spanyol szerb szanszkrit szláv szlovák szlovén szócsonkítás szóferdítés szójáték tájszó többes számú alak tudniillik tulajdonképpen török tréfás ugyanaz újgörög újlatin ukrán úgynevezett vagy valaki, valami(ből) stb. vesd össze! Jelek ~ „ ” ’ ’ / hasonló jelentés v.

feltételezhető más szóered helyi (tanulói, tanári) értelmezés, etimológia szójelentés, szóértelmezés két vagy több szó közötti szoros dőlt vonal: az előtag v. utótag több szóra vonatkozik. pl: mandula/nyúl/ökörszemű = mandulaszemű, nyúlszemű, stb, tűzfejű/hajú/manó = tűzfejű, tűzhajú, tűzmanó < v. > a szó átvételének iránya ? ismeretlen v. bizonytalan eredetű, jelentésű - v. a szóalak a nyíl után v előtt álló szóból, ill annak hatására keletkezett + szóösszetétel (előtag s utótag közt) × szóvegyülés (kontamináció) = a jelentés pontosítása A) I S K O L A 1. I s k o l a f a j t á k é s n ö v e n d é k e i k bölcsőde böböde, bölcsi, bölcsicsi, bölcső, böli, bömbölde, csecsebabatár, csecsebál, dedó, (< kisdedóvoda), dedódzó, dedóház, Dedó 87, dedótelep, jászlica (< szln. jaslica), liberófarm (< Libero, papírpelenka márkanév), liberó intézmény; Pelenka leng, bili

kong (tréf. szlogen, jelmondat); pelenkások raktára, porbafingó telep, siroda (< sír + oda), tejesszájúak gyülekezete, tökmag osztály, törpék intézete bölcsődés bébibaba utód, bilis, bogyó, bölcsis, bölcsős, bölibaba, bölis, cuclis, cumis, csecsszopó, csecsszopós, csedvás (< táj. csetvás ’csenevész, gyenge’), csecsszopó, csipszar (< táj ’csöpp szar’; eufem, népetim ’csibeszar’), dedós, fehér/ek/, fostos, gumibugyogós, hátulgombolós, hugyos, kisbilis, kishülye, kis mitugrász, kispisis, kistökös, kukis, liberós, pelenkás, pelusos, picurka, pinduri, pisis, pólyás, popós, porbafingó, pöcsös, prücsös, szaros, szopós, taknyos, topogós, totyis (< totyog), tökös, töpörtyű, törpe óvoda csöpik háza, dedó (< kisdedóvoda), dedóakadémia, dedóképző, dedó kettő, bili, fejlődésmegállító intézet, növésgátló, ovcsi, ovi, óvi, ovida, pirinyók háza, pisimező, pisisek klubja, pisis suli,

retyó, vrtec (< szln. vrtec) óvodás cumis; csávesz, csávó (< cig. čhavo ’fiú’); csedvás, csemcsős ( csecsemő), csetvás, csicska, dedós, dugó, kicsi, kispelenkás, kispisis, kis taknyos, kis tökös, löszbaba, mákos, nyálas, ovcsis, ovis, óvis, picurka, pisis, pöcsös, pöttöm, prücsök, taknyos, tejbetök, töki-blöki, tökmag, tökös, töpörtő, töpörtyű, törpe, szarházi, szaros iskola Agyfejlesztő Intézet, Auschwitz, Auschwitz II., börtön, cella, diliház, dugasz-(’elégtelen’)-szaporító, életsanyargató intézet, észház/koptató, észtöltőde, fegyház, fejtágító, fejtágító műintézet, gettó, gyerekbolondító, gyerekoktató, gyerekrontó, haláltábor, hotel, időtöltés, ingyenmunka ( „dolgozunk, de nem fizetnek”), istálló, irsul, isi, kényszerintézet, kínzókamra, kínzóterem, kóla ( iskola?; kóla < szójáték a Coca–Cola üdítő márkanévből), koncentráció, koncentrációs tábor, láger,

melegedő, napi szenvedések helyszíne, nyomortanya, okosító, oskola, pokol, pótotthon, rácsosház (tkp. börtön), rezervátum, rizsázda, sárgaház (tkp bolondokháza), skatály, skola, skóla (< or. ш ола < lat schola < gör scolŔ), skólenyka, skolnyica, skolu, skotály, skotya, skotyó, sucsó, sufnyi (< táj. sufni < ném Schuppen ’fészer, fáskamra’), sula, sulaj, suláj, sulej, sulejmán, sulesz, suli (< ném. Schule), suli-buli, sulkó, sullogó, suló, susó, sutya, sutyesz, sutyi, sutykó, sutyó, sutyógó, sutyoli, suttyó, sutyu, szekáló, szenvedőház, tanbörtön, tanfegyház, tanoda, tanulásterjesztő, tanulói kégli, a tudomány háza, vágóhíd, váróterem, vesztőhely, vigyázda iskolás albirka, betyár, diák, fejtágítós, is–is, isis, köcsög, leprás, nebuló, (< lat. nebulo ’semmirekellő ~ kisdiák, kisfiú’), oskolás, rabszolga, skolás, skolnik (< horv. školnik ’iskolás’ ~ or ш олъни

’iskolásfiú’), sorstárs, sufnyis, sulás, sulis, sulós, sutyis, sutyó, sutyós, suttyós, szamár, szaros, tojás alsós alsóbb rendű, aprócska, béka, csacsi, csecskó, csemcsős, cseszta (tkp. elsős, az isk legkisebb tanulója; < seszta? < lat. sexta ’hatodik’ – tkp hatéves), csicska, csicskás, ( régebben ’tisztiszolga’), csíra, csitri, csivi, csóró, csőcselék, csüntök, dedó egy, „dedó 87”, dedós, dugó, „elsős tacskó, kilyukadt az acskó” (rigmus), emberpalánta, fosos, földszintes, gyakornok, hugyos, hurka, isis, kicsik, kis isis, kisöreg, kis porbafingó, kis szamár, kis szaros, kis taki ( taknyos), kopasz, köcsög (a fölnyírt haj miatt a köcsögre emlékeztet, a fül jobban látszik), kölyök, minimat ( kis automata mosógép márkaneve), minis, mogyoró, mütyür, nagypisis, nebuló, pici, picur, picurka, pisis, potyadék, pöcök, pöcsös, pöttöm, pulya (nép. ’gyermek’; táj ’kisnövésű ember’), sisis,

sos (< alsós), sulis, suskó, szaros, szecska (népetim. a régi diáknyelvből, tkp elsős < seszta < sexta classis ’hatodik osztályos’ – a számozás fordítva történt – azaz: hatéves < lat. sex ’hat’), tacsi ( tacskó), tacskó, taknyos, takony, takonypóc, tök alsó, tök felső, töki, tökmag, tökös, töpörtyű, töppedtke, töpszli, törpe, vakarcs, zacskó, zöldfülű, zsilicsnaka (< horv. táj žiličnaka ’nudli’) elsős: pipica (< horv. ’punci’), ső (< első), sös (< elsős) másodikos: lulica (< horv. ’pipácska’), sodik (< második) harmadikos: madik (< harmadik) felsős anyaszomorító, bácsi /~ néni/, bázis, bik (< horv. bik ’bika’), culáder (< cúláger < ném Zulager ’segédmunkás’), cula (táj. ’hitvány ember’ itt: magas, nagydarab’), culák (nép ’karó’; itt: ’magas, nagydarab’), csász, éretlen, fater, fejes, fekete sereg („uralkodnak a kicsiken, akár

Mátyás fekete serege”), felsőbb rendű, gamó, hatalmas, haver, jobb/ak/, kajla, kamasz, kisöreg, koca, lángelme, lebó („magas, sovány fiú”), ló /lovak/, menő/k/, melák, Mylédi, nagy/ok/, nagydobos, nagyfiú ~ nagylány, nagy ló, nagy meszelő, nagy szamár, néni/k/, okos, ökör /ökrök/, öreg, öreg róka, sős (< felsős), szamár, szöör (< ang. sir a férfiak megszólítása Angliában), sztarej, (< horv. star ’öreg, vén’), tahó (nép ’faragatlan’), tanonc, tata, tök felső ~ fölső, trotty, tuskó, uralkodó osztály, vagány, vén szamár, vén trotty, vízfejű kisegítő (gyógypedagógiai) iskola agyi gyogyi, bolondokháza, buggyantház, butaiskola, diliház/potló/suli, dombegyetem (dombon áll), egyesült gyogyósok társasága, „értelmiségiek gyülekezete”, gyagyó, gyegyi-gyegyi, gyegyó, Gy. P, gyépé, gyógyi, gyogyi, gyogyó, gyogyóda, gyogyós sutyó, gyógyped, gyógypedál, gyügyü, intézet, kaloda, koresz (<

korrekciós), korrekció, menhely, rendőrakadémia, sárgaház, socó, sötétség, sutyi kisegítő (gyógyped.) iskolai tanuló abnormális, agyalágyult, agyas, agyilag bokazokni/bugyi/rottyant, agyilag zokni, agykérgi gondokkal küzködő, begyós, béna, beütéses, bityós, bogyós, bugyilag kötöttzokni, buggyant, bugyuta, bumlis, bunkó, buta, dedós, dicisuer, dili (< cig. dilino ’bolond’), dilingós, dilinkós, dilis, dilisulis, dinka, dinkó, dombegyetemi, dombegyetemista, „egyetemista”, egyetemre jár, értelmiségi, észfogyatékos, fafej, favágó, flúgos, gimis, gogyós, golyós, gyagya agya, gyagyás, gyegyós, gyenge, gyépés, gyógybiciglis, gyogyis, gyógyis, gyogyós, gyógyos, gyógypedál, gyógypedálos; hiányzik egy kereke, mely a többit hajtja; hibás, hibbant, húgyagyú, idegroncs, ketyós, korrekciós, krepa ( bekrepált, ütődött), kulichgyuszis (< intézetük a Kulich Gyula utcában van), kulihos, kulikos, lágy agyú,

lámpagyújtogató („felnőttként csak erre használható”), lemaradott, nyomi, nyomi gyerek, nyomorék, nyomott agyú, ortopéd, raklis, rohambrigád („mindenen átrohannak, átgázolnak”), rokkant klub, socis, socós, stikkes (< ném. Stich ’szúrás, mellékíz, szag’; itt: ’bolond, stiches’), stik-stik 04 (< ném er hat einen Stich ’elment az esze’ + a mentők hívószáma), süni gyerek (< sün), süsü, szellemileg traccs, szellemi toprongy, szuper gyogyós, szűkagyúak, tápos gyerek, tohaszájú, viccosztály, zokni gimnázium agyalda, fejtágító intézmény, gina, gima, gimcsi, gimi, koleratelep gimnazista agyaldás, gimás, gimis, gimista, gimiste, jó kisfiú, két lábon járó lexikon, ló /lovak/, nagy isis, nagy ló, nagy szamár, tök ász elsős: borjú („buta; azért tanul, hogy okos legyen”), gólya, szecska másodikos: siló szakközépiskola középsuli, középszintűek akadémiája, szak, szakközép, szakiköp, szaki-school

(< ang. school ’iskola’), szakóca (szójáték), szaksuli, tekó (< tek < technikum), szaktan közgazdasági szakközépiskola: közgáz (< közgazdaságtan) mezőgazdasági szakközépiskola: mg. szakköz, trágya, trágyaegyetem szakközépiskolai tanuló közepes, középsulis, lábonjáró lexikon, pistis (< szakközépista), szakcsis, szaki, szakik, szakiköpis, szakis, szakista, szakisulis, szakos, szakközepes, szakközépes, szakközépista, szakközis, szecska speciális szakközépiskolás: cserhátis, csöves, deszantos (< fr. desant ’légi úton szállított rohamcsapat’, gúny), egészségügyis, közgázos, vegyis elsős: szecska másodikos: siló szakmunkásképző dombegyetem (dombon áll), inasiskola, ipari (< iparitanuló-iskola; korábbi neve), ipó (< iparitanuló-iskola), középszintűek akadémiája, kukásképző, munkásképző, MÜM-City (korábban a MÜM = Munkaügyi Minisztérium felügyelte; itt gúnyos: Magyar

Ügyefogyottak Menhelye), MÜM-egyetem, parasztegyetem, parasztgimi, parasztképző, rablóképző, szamóca (< szakmunkás; szójáték), szaki, szakiképző, szami, téboly speciális: parasztképző (kertészeti), kopogó (< gyors- és gépíró), „Polai-egyetem” (< Polai János Szakmunkásképző, Nagykanizsa), tyúkegyetem (mezőgazdasági) szakmunkástanuló bunki, csicska (< csicskás), elborult agyú, emtéhás (< MTH-s < Munkaerő Tartalékok Hivatala), fás, góliát, inas, iparis, melós, melót tanuló (szójáték), melős, munkásképzős, munkásosztály, proli, siló, szaki, szakika, szakis, szakmuki, szakos, szamus (< szakmunkás), szecska, tahó, tahós speciális: polais, tyúkász, tyúkegyetemista (mezőgazd.) tizenéves agyas, burjánzó, cini, csaj (< cig. čhaj ’leány’), csákó ( cig čhavo ’fiú’, népetim), csávó, csicska, csirke, csitri, csörfös, csöves, csövi, előember, éretlen, érzelmi melák, figura,

haver, hipi, ifi, jampec, jampi (< jidd. jampec ’a divatot kirívóan követő léha ifjú’), kamasz, kamni, mladina (< szln. ’ifjúság’), nagymenő/k/, kopasz/ok/, patis (? pattanásos), pattanásfészek, pattanásos, serdülő, siheder, skac, srác, suhanc, süldő, szeplős, TTT, tindzsi, tinédzser (< ang. teen-ager ’serdülő, kamasz’), tini, tinike, tojó, vagány főiskola agyi, bölcsek gmk-ja (< gazdasági munkaközösség), csökevényvizsgáztató, fafesz, fifi, fisi, főisi, fősi, fősuli, fősó (< fősuló) ~ főshow, fősuló, főszenvedés, koponyaképző, müszi (< divatos suta tévéreklám, melyről csak később derült ki, hogy mozaikszó: Mezőgazdasági és Üzemszervezési Intézet), pedfő (< pedagógiai főiskola), tanulda főiskolás csávó, értelmiség, fafeszes, fej, fejes, fifis, fisis, főfej, főfis, főisis, főmajom, főpisis (< fő + p + isis < isis ’iskolás), fősis, fősulis, gólya (elsőéves),

müszis, nagy fej, profi („sokat tud”), tudorka egyetem agytár, ego, egyi, észvágó, közgáz, müszi 2, professzorláp („megbuktatják, elnyelik a gyengébb diákokat”), professzormocsár egyetemista agyas, agytovábbképzős, doki, egós, egyetem-begyedem (szójáték), egyetemes, egyetempista, egyis, etista, fej, fejes, féltudós, főokos, gólya (elsőéves), lángész, lila agyú, listás, ló /lovak/, müszis 2, nagy fej/ek/, nagyfej, nagy kutya, professzor, professzorka, profi, tarisznyás, tistás, tudós kollégium bezáróda, diákbörtön, diákfogda, éjjeli szállás, gettó, internát (< szln. internat < lat internatus ’bennlakásos intézet’), inti (< intézet), katkó (< katonai kollégium, mozaikszó), kolcsi, koles, kolesz, koli, kollég, kollesz, kolter, kóter (< ném. Kotter ’fogda’), pótotthon, szunyihely, tekó, zárda kollégista dutyis, diós (< diákotthonis), bentrohanó, intis (< intézetis), kolcsis, kolesos,

koleszes, koleszos, kolhozos, kolis, kolista, kollégás, kollis, kollista, kolteros, kóteros, kuli, marekos (< Marek, a kollégium névadója), tekós gyermek-, nevelőotthon árvaház, árválda, dutyi, fattyúnevelő, gettó, gyereksitt, gyeri, gyermekkarám, gyivi, holahami (< „Hol a hami?!” Mindig éhesek!), intézet, koli, kóter, króm, láger, lelencde, lelencház, menhely, nevkó (< nevelőkollégium), pulyanevelde, zaci (< ném. Versatzamt ’zálogház’), zabinevelő, zabiotthon gyermekotthon lakója ÁG (< állami gondozott), ágés (< ÁG), államis, anyátlan, apátlan-anyátlan, árva, árvácska (Móricz Zs. regénye nyomán), „dózsás” (az utcáról!), dutyis, elítélt, fogságban lévő rabok, gyerekvárosi, gyeris, gyivis (< gyermekvédelem), gyogyós, idegenlégiós, intézetes, intézeti, intézetis, kolis, lele, lelenc, lelences, lecis, mágyó, nemzetiségi (’cigány’), nevelős, pipike, pisis, pólyás, pólyis, remete,

szerelemgyerek, szülőnélküli, zabi, zabigyerek 2. S z e m é l y z e t óvónő bébi bába, bilifelügyelő, csicska, dada, dadus, dajka, de ( dedó néni), dedóképzős, dedó néni, dedóoktató, dedó óvó, dedóőr, dedós mama, dedósvezető, gügyi, hápimama, gyerekrendész, második anya, ovcsi mama, ovcsi néni, ovcsinő, ovidada, ovimama, ovi néni, ovinő, ovis néni, ovisnő, óvné, óvnő, óvó, óvócsitri, óvódada, óvó néni ~ bácsi (ritkán!), óvőr, pesztra, pisiseket kezelő automata, pisis tanár, pótmama, smasszer (< ném. Schmasser ’fegyőr’), szárazdajka, tyúkanyó, ügyeletes dedós, vónéni (< óvó néni) dajka banya, bébi papa, bibifelügyelő, bogyódada, boszorka, dada, dáda, dadi, dadó, dadus, daduska, dajesz, dajkakalamajka (szój.), d - szája (< d - ajka; suta szój), dudus, fenékmosó, gonc, motyóbábi, nyanya, nyanyus, öreg teknő, óvodai mami, pesztra, szarpucoló, tentiző (< „tente, baba, tente”; tkp.

altató, fektető), vén csataló tanító(nő) csicskahajcsár, csicskavezér, dirigáló, észkombájn („mindent tud”), favágó, gyötrő/nő/, ofő (< osztályfő), stanecli (ném. Stanitz/e/l ’papírzacskó, stanicli’), szürnyű-nyű, tamtam néni, tanár bá, tanári, tanárnő, tanbá, tanci, tancici, tanci Manci (ikerítés), tanci bácsi ~ néni, tancsi, tancsi bácsi ~ néni, tanesz, tani, tankérem, tánéni, tanmama, tanné, tannéni, tannő, tanő, tantan néni, tantannő, tantásnő, tantinő, tan’tó batyi ~ néni, tantónő, tantós néni, tányitóó nyényi (tájnyelvi utánzás), továris (szln. tovariš < or товарищ ’elvtárs’), továrisica (< szln. tovarišica < or товарищ ’elvtársnő’), töktörő („a gyerekfejbe ököllel töri bele a tudást”), úcsityelnici (< or. учительница tanítónő’) tanár(nő) fejes, fesőbbrendű lény, idomár/nő/, krétafogyasztó, magyarázó gép, ofő, pom-pom

(< a Pom-Pom meséi c. rajzfilmsorozat főalakja: hajszerű csomó, mely folyton változtatja alakját), taánő (< tanárnő), tácsi, tadiriga/nő, take ( tanár úr kérem, tanárnő kérem), tana, tanár bá, tanbá, tanci, tanci manci, tanci néni, tancinő, tancó, tancsi, tancsibá/néni, tancsi bá, tancsi né, tancsi néni, tánéni ( tanár néni), tanesz, tanész, tanhapek, tani, tanka, tankérem, tanné, tan’né, tannéni, tannő, tan-nyanya, tanó, tanta, tanta néni, tantanő, tantás, tárbá ( tanár bácsi), tárnő ( tanárnő), tatár, tintanő, továris, továrisica (szln.), tökö ( tan’kérem), vasököl, zsandi (< zsandár, csúfnévből) kedves tanár angyalka, arany, aranyos, arcsi néni ( aranyos), bájbaba, bárányka, bébi néni, cuki bébi/mókus/pofa/tancsi, csupaszív, franciakrémes (kedvelt sütemény), hízelgő tancsi, jó fej, jó idomár/pofa/tancsi, kedvenc, kedvi, kedvi tani, kis kedvenc, klassz tanár, malacka, marha jó, menő fej,

mézescsók (kedvelt sütemény), mézeske, mézesmadzag, mézes-mázos, mucika, nyanyaros ( aranyos), nyuszi-husi (ikerítés), piszok jó fej, rendeske, rendes tanci/tancsi, rendi, rendi tancsi, selyemkezű tanó, szerényke, szíves, szivi tanár, szupi tani (< szuper tanár), tábá ( tanár bácsi), tancsi, tancsi néni, tök édi, vidor, vigyori mérges tanár andaxinos (idegnyugtató gyógyszerrről), bányarém, begurulós, bogyós (< dilibogyó ’nyugtató gyógyszer’), bolond, boszi, boszorkány, bumbu, bunkó, cápa, csufi, dili, dilibogyó, dilis, Duli-Fuli (< dúl-fúl), durranófej, duzzadófejű, duzzogi, dühöngő, fancsaliképű, fapofa, felborsozott tanár, felfújta az orrát, felfújt hólyag, felkapta a cukrot, felnyomta a pumpát, fenn van a cukor, fenn van a pumpa, flúgos, forrt fejű, fölfuvalkodott hólyag, galóca, gogyós, gőzkocka, gurulós, gyagya, gyia, gyíksárkány, gyogyós, háklis, halál, harapós tancsi, hárpia, házsártos

nőszemély, hóhér, hólyag, hörcsögpofájú, hülye tanci, idegbaj, idegbajos, idegbeteg, ideges, idegkedvelő, idegroham, idegroncs, Imperial („ha sokat futkos a padok közt” híres versenyló), jenki (egyedi ragadványnévből), kannibál (férfi), kannibála ~ kannibália (nő), kobra, Kuku, méreg rák/zsák, mindenevő, mérgeskígyó, meszesfal, morci, morconka, morcos, morcoska, Morcotti, „morc úr”, morgó, morgó marci/tanerő/tanci, nagyfejű, ordas, ordiné, oroszlán, paprika, paradicsomképű, pattancs, pattogi, pattogó, pattogó Manci, pici pösze pattog (szójáték), pipa, pipás, pipás tancsi, pipul, pöfeteg, pukkancs, pulyka, pulykafelfújt, pumpás, raplis, rigolyás, rinyáló tanár, rizsa, rohadék, rossz idomár, sárkány, sátán, seggfej, stikes tanár, szadista, szemét, szívbajos, szörny Ella, terminátor (< lat. terminator ’határvonal’), tigris, tomber, tűzfejű, utálatos tanci, vén csoroszlya, vízfej, vörös pöfeteggomba

szigorú tanár agyas, banya, bányarém, bittyós, boszi (< boszorkány), boszorka, bökős, börtönőr, dirigáló, dumás, ET, farkas, főúr, frászkarika, gógyé (< gogyós, golyós ’nem normális’), gyerekutáló, harapós, hárpia, hóhér, kecske, keményfejű, kemény tancsi, kommandós, köcsög, köretanci, kőszívű szörnyeteg, morgó, mumus, „olyan szemét”, osztály réme, őrmester tanci, pandúr, paprikaszósz, parancsnok, pattinka, ráncosképű, rémkirálynő, rigolyás tanár, rohadt tanár, rohambili, rohantatta, rovó, sárkány, szadi, szadis, szadista, szatír, szigimodár ( szigorú), szigi tanci, szigorka, szimat, szipirtyó, szivar, szörnyeteg, szúrós, tevehajcsár, vaskéz, vaskezű, végzet, végzet asszonya, vén boszorkány, vipera, zsandár, zsandi, zsozé (< braz. port José, a Rabszolgasors c tévésorozat negatív szereplője) gyengekezű tanár alamuszi, aranybaba, bady, bamba, béna, bénácska, Béna Béla, béna

tanár/tancsi, béna-véna (ikerítés), béndzsakezű tanár (< béna), bénus, bötécske, csirke, csokoládé, csontkollekció, „Don Quijote”, engedékeny tancsi, fika (táj. ’takony’), gebe, görény („kicsi, nem veszi észre a csapdát”), gyengus, gyengus tanci, husi, jámbor, kétbalkezes, kispipi, kóma (’ájulat’ < gör. k÷ma ’mély álom’), könnyű téma, lágyagyú, Lágy Elek, laza liba/tanár/tanci, lezser, limonádé, narkós, nünüke, nyimnyám, nyeszlett, nyuszi, „osztályozni tanulj meg!”, pancser, papucs, pipi, pipogya, porszívó („mindent bevesz”), puhányka, puncsos, rendes tanci, rizsa, runcájsz 2, segg, semmitanár, száraz, szerényke, tarhonya, topa ügyeletes tanár be van gyogyózva, biluxos (< lat. bilux tkp ’kettős, kétszeres fény’ a gépkocsi fényszórójában; itt: ’mindent lát’), börtönőr, csirkefogó (csirke = gyerek), csupaszem, felügyelő, fő cirkáló, főfelügyelő, fő mester, gügyeletes,

gyügyeletes, hajcsár, hajcsár-tancsár, hang, határőr, határőrző, járőr, kopó, kutya, kuvik, lesi-fosi (ikerítés), leső harcsa, mekkmester („sokat mekeg, utasít”), nagy hang, őrszem, papagáj, portás, rabőr, rabszolgahajcsár, rendfőnök, rendügyi, rinyazsák (< táj. rinyál, itt: „ömlik a szó a szájából, ellentmondást nem tűrően utasít”), sárkány, sasszem, simabőrű, smasszer, smucig disznó, sólyomszem, strázsa (< horv. straža ’őrszem’), szem, ücci (< ügyi, játékosan), ügye, ügyefogyott, ügye-gyügye (ikerítés), ügyi, ügyis, ügyis tanár/tanbá/tanci/tancsi, ügyistanecli, ügyis tannő, ügyi tanár, ügytanár, ürgefű, Üti (< katonai mozaikszó: ügyeletes tiszt + ütni képzete), szélvész, zsaru ügyeletes tanuló al cirkáló, Bagó, bolygó hollandi, cirkáló, csicska, dezsurni (< szln. dežurni ’ügyeletes’), felkarcsont, felvigyázó, folyosóőr, gügyeletes, gyügyeletes, hetes,

iskolacsősz, kapus, kistanár, kis ügyis, közkatona, lógós, mekkinas, méregzsák, napos, nemzetőr, nyakis, nyakkendős csupaszem, nyolcas (szójáték: hetes-nyolcas), pánkereszt (a „a tisztasági őrök” karszalagja), portyás, rencsis, rendcsics, repetár, rezzentő, ruhatáros, segédtanár, stréber, szolgálatos, talpnyaló, ügyefogyott, ügyelj csak (ti. a rendre!), ügyes, ügyi, ügyi-fogyi (ikerítés), ügyis, ügyi tanuló, ügyletes, ügytan (< ügyeletes tanuló), ürge, ürü, tizedes, vigyázó (a két világháború közötti isk. nyelvből), vöröskereszt (karszalagjáról) hetes (az osztályban) besúgó, bunkó („durva a többiekkel”), csicska, csicskás, dárdás (? < a régi diáknyelvben: ’szolgadiák, ételhordó’), falplannyíró, hatos (szóferdítés), helyettes, hentes (szóferdítés), heteske, heti, heti hülye, hetis, kilences (szójáték), kistanár, krétás, kubi, kukás, kurtizán (lány!), kussba intő, lóti-futi, makk

hetes (a kártyajáték nyomán), nagyszáj, nagyszájú, napos, nyolcas ~ „nyolcas” (szójáték), nyolcaska, osztálykukac, osztálynyaló, osztályőr/tiszta, ötös („öt nap van tanítás”; 5.-esek írták), pandúr, parancsnok, porfelelős, porfogó, reditely (< szln. reditelj), rend őr, subi, táblanyaló, takarító „2”, terem átad-vesz, töröld a táblát!–akció, viráglocsoló, zsarnok osztályfőnök anyánk ~ atyánk, bandavezér, bubu, cüfó („őrködik az 1-esek = cufó fölött”), dili, életidomár, főnök, főtancsi, fűrer (< ném. Führer ’vezér’), házi sárkány, Hofi (< komikus nevéről; „bolond órákat tart”), kotlós, lélekidomár, második anyánk, nagyfőnök, nagyvezér, of, ofi, ofifő, ofimama, ofő, oli, oszfő, oszi, oszifej, oszifi, oszifő, oszifőnök, oszka, oszt.f, osztfő, oszti, pótmama/papa, sárkány, tökfejű, törzsfő, UFO, ufó, a végzet asszonya, zaszti (egyedi: Zastava kocsit vezet × az

oszti) kollégiumi nevelőtanár börtönőr, csop. vez (csoportvezető), fúrtagyú, gyerekcsősz, kolesztanci, koleszi, koleszos elvtárs/nevelő/tancsi, kolessza, kolesz tanár/tanci, koliidomár/rém, kolis tanár, kolitani/tari, kollég tancsi, kollesz tancsi, kolli, kóteros, kotkoda, kuviktanci, mamus, Manyus, mutti, napejos, nata (< napos tanár), nevcsi, nevelő tancsi, nevtancsi, pótmama, tekós dirigáló, törzsfőnök igazgató agy, bőrharisnya (az indián főnök mintájára), dagi, dili, dirci, dircinő, direktor, diri, diri bá, diri bácsi, diri I., dirigátor, dirinő, dirkő, dirnyák, dityó, dizsi, docens, egérlyuklakója, Dozsó, fejes, főbarom/börtönőr/diri/fő, főfő, főisten (Zeusz), főnök, főtojó, főtuskó („nagy, mint a tuskó”), gazgaz (< igazgató), gidamama (< a Mekk Elek rajzfilmsorozatban; sokat beszél), gidi, góré (< argó ’főnök, vezető’ < cig. goro ’paraszt’), hernó, iga, igabá (< igazgató

bácsi), igazgazgató, igbá, i. g (= igé), igi, igibá, ignác (< igazgató csonkítva + játékos képző), igné, ignő, igus, isiisten, iskolafej, izgató, izgatott bácsi/néni, izgazgató, izgi, kecske, Mekk-Elek (< Mekk Elek ezermester; sokat beszél), nagy diri, Nagy Fehér, nagyfőnök/vezér, papucs, parancsnok, seriff, suligerinc („az iskola tartóoszlopa, gerince”), sulikoponya, sulipapi, törzsfőnök, vezetőmarha, Zeusz, zigi igazgatóhelyettes agyagya, aldiri/seriff/vezér, darus, dihe (< direktorhelyettes), di-2 (kettő), diri, diricsicskás, dirih., dirihá, dirihely., dirihelyettes/helyi, diri 2 (kettő), diriné/pótló/segéd/váltó, főnökalja, főtuskóhelyettes, golyóstoll, helyettes diri/igazgató, hólyag, igh., ig h, ighá, ighás, ighely (< igazgatóhelyettes), ighö, „ikhely”, izgatóhelyettes, kefirvadász, kisdiri/főnök, másodfő, 2. fő, 2 főnök, mellékág/diri/tojó, nádor, papi („idősebb, kedveskedő”),

pótdili/diri/dirnyák/gazgaz/igi/igus/koponya, rabszolgahajcsár, ragadozó, rágcsáló, tanbur, törzsfőnök, vezér, zseni kettő („zseni egy” az igazgató) szakfelügyelő/tanácsadó szaki bácsi/néni adminisztrátor adimini, adisz (< adminisztrátor), aktafelelős/kukac, iktatónő, irattár, irodakukac, kétlábonjáró lexikon („az iskolára vonatkozó dolgokra csak ő tud válaszoni”), King-Kong, könyvrágcsáló/rágó, küldd ki – hívd be, pötyös (< pötyög ’gépel’), pötyögtető, rabszolga, tintafosó, tintanyaló („sokat ír”) gondnok dajka, gazdi, gond, gondi, gondné, gondok, gondoskodó, göngyi, Házimaci, háziúr, idegbeteg, intézkedő, követelő, nevi (< nevelő), paprikajancsi, oszti, pedellus (< rég. lat ’iskolaszolga, kapus’), pénzrabló („étkezési díjat szed”), porraloltó, portás, számalk, szarmadzag, szúrosszemű, vöröskereszt hivatalsegéd aktakukac, budipucoló („ez is az ő munkája”),

csicskás, fűtős, hivatalbolond, hivi seg. ( hiv seg, hiv rövidítés), „főigazgató” seprűvel, irodakukac, iskolaszolga (korábbi elnevezése), kengyelfutó, kétlábonjáró lexikon („mindent tud”), küldd ki – hívd be, lapátoló, matróz, mozgókönyvtár, partvisnyél, pedellus, portörlő, Runcájsz, söpi bácsi/néni (< söprű), tata, tintanyaló, titkár, ujonc, ürge, vödörcirkáló portás bakter, bakter-tojás, banya, bejárati kuvik, Borvirág, csősz, Derrick (< krimisorozatban főfelügyelő), Drakula ( vérengző román fejedelem), éjszakai bagoly, isiőr, kalózvezér, kapuőr, kapus, komondor, napos, nyanya, őr, pedellus, Pisti-posti (ikerítés), por („kávéporból főz kávét a tanulóknak”), poresz, pori (< portás), portifő, pótpapa, potyi, proli („könnyű neki, nem melózik”), riasztóberendezés, újságos, ügyelő, sasszem, szótárfejű („mindent tud”), tata, útonálló, vad poros, vityillólakó 3–4. T a n t

á r g y, tantárgyi óra, szaktanár, szakterem, felszerelés Magyar nyelv és irodalom agyar (szócsonkítás), agypróba, altató, firkantó, maci, mádzsár (< horv. madžar ~ tör macar ’magyar’), magolda, magy (szócsonkítás), magyarszki ( oroszosan ~ horv. mađarski ’magyar’), magyesz, magyi, magyka, magyusz, matykó, mogyeri (régies), mogyi, ungaris (< ném. Ungarisch) magyaróra: agyaróra magyar nyelv(tan) agyar, agyar nyt., anya (< anyanyelv); „A szó elszáll, írni meg nem tudunk”, banyanyelv, dögtan, édes anyanyelvünk/apanyelvünk/mamanyelv/nyanyanyelv, fingtan, görcstan, gyögi, idűs anyanyelvünk (táj.), magoló, magyar duma, magyarnak szép nyelve, magyar nyelvi híradó, magyaros, magyarosan, magyesz, magyi, magyusz, mamanyelv, maminyelv, mogyeri, nyali, nyanyanyelv, Newton (torzított kiejtési hominima), nyeci, nyefa, nyefcsi, nyefege, nyefi, nyefic, nyefó, nyeki, nyekisz, nyekktan, nyela, nyelfi, nyeli, nyeltan, nyelv, nyelvhiba,

nyelvi, nyelvkoptatás, nyelvszi, nyelvtörés, nyeta (< nyelvtan), nyeti, nyiftan, nyivi-nyavi (ikerítés), nyöci, nyöfi, nyöfi--röfi (ikerítés), nyögés, nyögéstan, nyögi, nyögtan, nyötan, nyüftan, nyűgtan, nyűtan, nyüvtan, raghatár, szartan nyelvi (nyelvtan) óra: cirkuszóra („a könyv akrobatikus rajzai miatt”), a halál 45 perce („nehéz, hosszú, egyenlő a halállal”), pihenőóra magyar irodalom agyar, a halál archívuma („mindenki fél”), birodalom, birodalom visszavág (szójáték tud.-fantasztikus film címével), bonyodalom, csupavers, esti mese, fosadalom, ida (< irodalom, mozaikszó), irci, ircsi, irgalom, iri, iró (szócsonkítás), iroda-lom, irodalom-rohadalom-forradalom, iroda-rom, irosz, irzsi, literatúra (< lat. litteratura ’betűírás, betűrend – nyelvtudomány, szépirodalom’), magyar irodalmi híradó, ordítás, riadalom, rohadalom, rodalom, rodeo, rodi (< irodalom + i), rogyodalom, roha, rohadalom,

rohadás, rothadalom, sirodalom, szarcsi, unodalom irodalomóra: lazsaóra magyartanár: ABC, könyvkukac, könyvmoly, tudósbugyor nyelv(tan)tanár: Alany, nyefis tannő, nyeti/nyögtanár, nyűtancsi irodalomtanár: rohadék, rohitanár (< rohadalom < irodalom) magyarterem anyaterem, a halál archívuma, atomreaktor, betűk terme, betűnyomda, birodalomterem, emlékszoba, ircsiterem, irka, irodalmi cella, kínzókamra, lexi-lexikon, magyaros, magyesztercsi, magyi, magyite, magyiter, magyiterem, magyiterm, magyusz, magyusz/mami/mekuszterem, „MT”-klub (< magyar irodalmi), nyefiterem, nyelvtér, nyögiterem, nyögtanterem, nyögterem, penésztanya („rosszul érzik magukat benne”), ragpiac, rohadalomterem, sirodalomterem, uncsiterem Idegen nyelv halandzsa, hottentotta, nyögtető angol nyelv angcsi, angolna, englis (< ném. Englisch), engol, inglis (< ang English) angoltanár: Jenki, Tábornok angolterem: rókalyuk 1 2 francia nyelv: franc (< játék a

homonimákkal: franc ’francia’, franc ’vérbaj’) horvát nyelv: horvi (< horvát) német nyelv: dajcs, deutsch (< ném. Deutsch), náci, náci nyelv, németszkij, sváb (< ném Schwabe ’sváb ember’) orosz nyelv agyinka ~ ogyinka (< or. один а ’egyes’), csorosz, dö pa ruszki, egyeske, fujj, jegyinica (< or единица ’egyes’), jizik (< or. язы ’nyelv’), kínruszki, kínvallatás, muszka, nyelvtekerő/törő, oh rossz (szójáték), ó rossz ~ ó-rossz, paruszka, paruszki, páruszki (< or. по-рус и ’oroszul’), ponyemajki, roszki, rossz, rosszoros, rossz-orosz, rossz ó rossz, rucki (szójáték a cirill c = sz betűvel), ruszis (< ném. Russisch), ruszka, ruszkaja (< or русс ая ’orosz nő’), ruszkává, ruszkavinszki, ruszki ~ russzki ~ ruszkij (< or. русс ий ’orosz’), ruszkij jizik (< or русс ий язы ’orosz nyelv’), ruszki paraszti (< pa ruszki), ruszki pa ruszki,

ruszkitan, ruszland (< ném. Rußland ’Oroszország’), ruszli (< ném. Rußl ’sós hering’, tkp oroszocska), rusznyák (< szlk rusnjak ’kárpátukrán’), rusznyik, Szása-tan, szovjet, szu (< SZU), testvértan, tuszki, ugorkij oroszóra: agyinka, ó rossz óra (szójáték), szovjetóra orosztanár deszka vidányie (népetim., szój < or до свидания ’viszontlátásra’), Grisa, Iván Ivánovics, Jelizavézna Parizéra (népetim.), Katyusa, Natasa; Pá, ruszki!; ruszkitanár/tanci, Stobü (< or чтобы ’hogy’ kötőszó), Stoeta (< or что это ’Mi ez?’), sztyepa (< or. Степа < Степан ’István’), Sztyopka (< or Стёп а < Степан), Ucsityelnica (< or. учительница ’tanítónő, tanárnő’) nyelvi laboratórium bábel, halandzsák völgye, halandzsaláp, kínzókamra („annak, aki nem szereti a nyelveket”), halálterem, kínzószoba, labor, lavor, nyeli la, nyelő labori,

nyelves, nyelvi fejtörő, nyelvlabor, nyelvi labor/lavor, nyelvtekervények megnyúlása, nyelvtörő, nyögi labi, nyögtan labor, vesztőhely, z’ zilabor (< Zizilabor, zenei együttes) felszerelés magnetofon: doboz, magnó, lejátszó doboz, valkman ~ vókmen (< ang. walkman tkp ’sétáló ember’; kis hordozható magnetofon, többnyire rádióval’), zenedonio, zajoló, zeneláda, zenélő doboz fejhallgató: fülbezengő, füles, fülvédő, magi fül, susogó fülhallgató: fülbevaló, fülci, füldugasz/gomb, füles, fülihali Történelem birodalom visszavág, csata, csatatan, Csokonda, doktor ókor, eseménypredikáló, fáraó, história (< lat. historia ’tudás, történet, történelem’), históriatár, az idő alagút, ircsi (a tanárról), iszti (< isztorija), isztorija (< or. история ), körténelem, „mesét mondok neked”, mohácsi vész, múlttan; őskori mesese, mesese; őstan, régiségek, rémtárgy, tatárjárás, töci,

töcő, töfi, töki, töktan, tör, törci, törcsi, törcsi-ircsi (ikerítés), töre, töredelem, törés, töresz, törfi, töri, törti, törtike, untatótan, zgodovina (szln.) történelemóra: forradalmi óra, 3. világháború történelemtanár csatamama/mami, Faktor, fáraó, Herkulesné, Perpetuum Mobile, SS-2 (< ném. Schutz-Staffel ’védelmi osztag’), töritanár, veterán történelmi terem Auschwitz, csataház, a csaták tere, csataszoba, a csata terme, csatatér, getto, hadszíntérterem, harcmező, história, honfoglalás, lovagterem, lovagvár, múltbörtön, múzeum, ókori terem, ősbarlang, ősemberbarlang, őskori terem, őstan-terem, piramis, reklámiroda, régmúltunk osztálya, siratóterem („azoknak, akik félnek”), Téli Palota, térképdzsungel, töci/törci/törcsi/töreszterem, töris, törioszt/tér/terem, töri-teri, történelmi cella, törtesz, tört-terem, ürdögök helye történelemfelszerelés makett: kicsinyke, liliput, maki, maksi,

makti, miniatűr térkép: eltájoló serleg: kupa Környezetismeret köre, környi Földrajz föci, föcó, földi földrajzóra: föcióra földrajztanár: föcista, föcitanár, Földi, Geofrászné, kotkoda, Mátra néni földrajzterem: föciterem, Föld, homokbucka, világjáróterem földrajzfelszerelés földgömb: golyó, gömbi térkép: földmásolat, „rongy” Matematika agybetörő/tekervény/torna, bambulínó (< bambul, olaszosan), egyszer kettő, eltört tört, észcsiszoló, faszematika (szójáték), fejtörő, gyöktan, hiperbolha (< hiperbola, népetimológiás szóferdítés), kittyószáz (< kettőszáz, nyelvbotlásból), köbgyöknégyzeten, körző a négyzeten, logi-módi (ikerítés), maca, maci, magolda, maszek, maszi, masszatan, mat, matat, ma-te (szójáték a személyes névmással), mateatika, matek (< matematika < gör. maJhmatikŕς ’matematikához tartozó, matematikus’), matem, matematrica (népetim.), matézis (a matematika régi

neve < gör. mJhsiς ’tanulás, megismerés, tudás, tanítás’), mati, matik, matika, ma-tika (szójáték a személyes névmással), matka, matosz, matrica, matrjósa, matszak, matus, matyek, mátyemanyika (oroszosítva, népetim.), matyematyika, matyemátyika (< or математи а), matyi, matyicka, matyika, matyiku, matyó, mérési gyötrelem, mérmat, nyúztan, patika, Pi (p), retek (szójáték), „sok benne az ismeretlen”-tan, számháború, számkaloda („egész órán számokat írunk = kezünk kalodában van”), számkolostor/kórtan, számok csatája, számolda, számoló, számvilágtan, szögtan, taktika, tatek (szójáték), tematika (szócsonkítás), vonaltan matematikaóra: alvó/észcsiszoló/kínzó/matyióra matematikatanár Derékszög, Egyenes, Ká négyzet, Kocka, Kockafej, Maróti tanár úr, matektanci, Precízke, számbuzi, Számkukac, Szögmérő, Vonalzó matematikaterem agytorna-terem, 1.1-terem, észterem, fejtörő, fejtörő teri,

gyógy/gyökterem, hülyülő, kínvallatásterem, kínzókamra, maci, matek, matekos, matektér, matekterem, patiteri (< patikaterem, szójáték), matika/matiterem, 2 matiteri, matoszterem, matyók, matyóteri, „messük” a síkot a kúppal!, 4 m („nagyobb, de így jobban hangzik”), ring, Szám bácsi terme, a számok háza, számok világa, számól ( szám + ól: „mindenütt számok, még a falakon is”), számóló, számtancella felszerelés: gerely ’körző’, vonca ’vonalzó’ Fizika agytompító, amperusz, ampervadászat (< fr. amp$re ’az áram erősségének mértékegysége’ < A M Amp$re fr fizikus), áram, áramtan/ütés, bamlulós, cifika, elektromos hálózat, elektronhiány (műszó), elektronik kicsinálik (rímjáték), elektrosokk, fázik a . (szójáték), feszültség, fici, ficka, fifi, fifika, fika, fikusz, filozófia, fingfika, fióka, firci, fisics (< ang. phisics), fiszka, fiszkó, fityó, fiz, fiza, fizi, fizi-bizi

(ikerítés), fizibuzi, fizica, fizicska, fizik, fizika-risika terápia (szójáték), fizika-rizika (ikerítés), fizikom, fizikoterápia, fiziksz (< ang. phisics), fiziku, fizikum, fizimiska, fizinya, fiziosz, fizisz, fizix, fizka, fizkó, fizkultúra, fizó, fizok, fizóka, fizosz, fizqant, fiztan, fizu, fizujs, fizus, fizuska, fizusz, fjázika, frici, fricika, frizbi, frizi, furikó, füzi, füzik, fűzisz (< gör. j siς ’természet’), fűzosz, gizika (szójáték Gizike tanárnőről), jizika, kísérleti, mágnes, mágnestan, megrázó, mizika, Ohmia (< Ohm német fizikusról > ohm az elektromos ellenállás egysége), olvasás, rizika, súlylökés, tükörtan, unalom I., untató, vágóhíd, végzet, voltusz (< Volta olasz fizikusról > volt az elektromos feszültség egysége), zika (szócsonkítás), zizi fizikaóra: bakó/gravitáció/olvasásóra fizikatanár Amper, áram, áramos Panni, Csontrakéta, Csöves, Csövike, Deszka, faktor, fizikatancsi,

fizustanci, ízika, Newtonné, Newton-tündér, Részecske, Rugós Erőmérő, Szögmérő, Wéwé ( w | w ’térfogatszázalék’) fizikatanár öltözéke: elektronkabát, neutronsál, protonkucsma fizikaterem amperda, amperszoba, áramforrás, börtön („ha nem szeretik”), Csipkerózsika vára (Rózsika nevű tanárról), egérlyuk (ellentét: a legnagyobb terem), elektrontöbblet, erőmérőterem, felvilágosodás („több az égő”), feszültségterem, fizikatercsi, fikaterem, fizikás, fizimiska, fizis/fizi/fiziológiai/fizoszterem, fizó/fizterem, fizus, fizus/fizusz/frici/fűzisz/füzoszterem, halálszoba, joulia (< Joule angol fizikusról > joule az elektromos áram munkájának egysége), 220 W, kísérletis, mágneses terem, newtonka, Péntek 13, pokolgép, teljes világítás, törd a fejed!-terem; Vigyázat, nagyfeszültség!, volt-terem, zárda Kémia atomtan, bombázás, boszorkánykonyha, buboréktan, bumm!, bűztan; csak egy robbanás: volt iskola, nincs

23 iskola; durranó, durranógáz, durranómia, gázgyár, gázkamra, HO2, 6·10 (a mol jele), himia ~ hímia, himija ~ hímija ~ hímíja (< or. химия) himjá, hogyan készítsünk bombát?, ionok harca, keke, kélia, kém, kema, kéma, kémcsi, kémcső, kémcsöves, kémesz, kemi, kémi, kemika, kémika, kemikál, kémikum, kéminya, kémiosz, kémisz, kemiszt (< ang. chemist ’vegyész, gyógyszerész’), kemix (< ang chemics), kémlelő, kemmia, kémosz, kémus, kémusz, keom, keveréktan, kímiusz, kimi, kísérleti, kísérlettan, kóma, kotyvaszdatan, kotyvasztás, kotyvasztástan, kotyvasztó, kutyuló, labor, laboros, láthatatlan ember, lombik, lombik kombi, lombiktan, löttytan, magtan, méregkeverés, méregkeverő, méregkeverők szakköre, miska ( fizimiska), molekula, pipetta, plum-bumm (< lat. plumbum ’ólom’, szójáték), rémia (szójáték), rémtan („félnek tőle”), robbanás, robbanásveszély, robbanógáz/tan, robbantás,

robbantásdi, robbantástan, robbantyú, Shaw (e: sav; szójáték), szubsztitució (< lat. substitutio ’behelyettesítés’), taxi, taxikonyha, tudi, tűz- és robbanásveszély, tűztan, tűzveszély, unalom II., vegyszertan, vegyülettan kémiaóra: atom/bugyborék/bűzóra, Ciántyúk órája, füstölgő/gáz/kémcső/kemióra, kínszenvedés órája, Klóranyó órája, koktélóra, kotyvasztó/labor/molekula/robbanóóra, szuperszonikus robbanások órája, tűz/vegyióra kémiatanár boszorkány (< boszorkánykonyha; alkimisták!), Ciántyúk, cinkanyó, cloranyó ~ Klóranyó, gázkamra felügyelő, Hákettő Ottó (< H O), Kémcső, kémcsőfejű, klórnéne, molekula, Nagyvegyész, Pancsacsa, Pavlov, Periódus, 2 Robbanóbaba, Robbanó Lédi, Ultraibolya kémiaterem agytömegszázalék, atomok terme, anyagvizsgáló, alkimista műhely, bomba-szekrény, boszikonyha, boszorkánykonyha, bűzbarlang, bűzház, bűzi, bűzölde, dögkamra, durranóterem,

fortély/gázkamra, gázkazán, illatkert, illatszer, kematercsi, kém/kéma/kemcsi/kémcsi/kémcsőterem, kémcsöves osztály, kemi, kémiás, kémika, kémi/kemikál/kémiosz/kémus/kémuszterem, keveréktanten, kísérletek terme, kísérleti nyulak telepe, kísérleti terem, klór-teri, kotyvaszda, kotyvaszt-konyha, kotyvasztószoba, labor, lúgoskamra, méregterem, Ohm konyhája, radioaktív temető, robbanásveszély ~ Robbanásveszély!, robbanásveszélyes terem, robbanda, robbanószergyár, robbanószoba, robbanóterem, temtud (< természettudományi), tűzveszélyes terem, varázsszoba, vegyi kombinát kémiaszertár: hosszú csövek klubja (’nagy kémcsövek .’), méregszekrény kémiafelszerelés kémcső: bűzlyuk, cső, csöveském, epruveta (< szln.), gémcső, gólyatányér (Aiszóposz A róka és a gólya c meséje nyomán), húgycső, ibrik, kémcsövi, kemecs, kotyvasztó, kuki, kukucs, lombika, pokolgép, robbanócső, üvegecske egyéb kémiai

felszerelés: boriszégő ’borszeszégő’ Biológia állattan, „állatvilág”, bájológia (népetim.), báologi, belezéstan, bichológia, bifi, bigi, bigyó, bigyológia, bigyosz, bigyusz, bihológia, bijosz, bikológia, bikosz, bili, bilárd, bilivilág, bilógia, bió, biog, biogaz, biológ, biopon ( mosópor márkaneve), biosz (< gör. b×oς ’élet’), bioszlógia, biosz-logosz (< gör lŕgoς ’beszéd, nyelv, szó, tanítás, rendszer, fogalom, jelentés, tudat’), bityó, bogyó, bonctan, boncolgató, bugyológia (népetimológiás szójáték), csontvázoló, dögi, döglő, dögológia, dögtan, döglővilág (az előző tantárgynév, „élővilág” ellentéte), döglött világ, dögvilág, dudvatan, élővaci, gaztan, gaz- és dögtan, gizgaztan, halottvilág, hullatan, hullavilág, lobogó, madár, magtan, töktan biológiaóra: belezés/boncóra, buggyantak órája, dögtan/élő/féreg/tökóra biológiatanár állatismerő, bagoly,

biosztanci, bogyó („ha kövérkés”), bombázó, Buga doktor („ha vöröskeresztes tanár is”), Csincsilla, dögdoki, dögtantanár, Ex katedra, Fidó bácsi (három közül a legnagyobb kutya neve rajzfilmsorozatban), hómó szápiensz (< lat. homo sapiens ’értelmes ember’), Kukkancs, Mekk ~ Mekk Elek, Samu biológiaterem akvárium, állatkert, állatok világa, bigyó, bigyós, bigyoszterem, bigyóterem, bigyóti, bió, biosz, bioszféra/tercsi/terem/teri, bió/bityóterem, boncolda, bonctan/terem, börtönterem („nehéz tantárgy!), bűzbarlang, csontosterem, csontosztály, dögösterem, dögraktár/tan/tanten/tanterem/tárda („tele van preparált állatokkal, dögökkel”), dögtelep/terem, dzsungel, gusztusterem („gusztustalan a preparált hüllőktől”), kipreparált gyerekek terme, koponya, kórboncterem, köztemető, kripta, növényház, őserdő, Samu-lak/-terem, sírkamra, vesztőhely biológiaszertár akvárium, bioszszeri (< -szertár),

bonctan, csontvázak lakása, csontváz/dögszoba, dögtár, krematórium, Samuház/-lak, Samu szobája, tömítő biológiafelszerelés csontváz: az ember másképe, csonti, csonti-csabi, csontika, csontkollekció/kolosszus/konfekció/kukac, csoronváz, csupacsont, „Dezső”, csupaháj (humoros ellentét), Gazsi, gebe, gerzson, Guszti, halál, Jáva, jeromos, Józsika, koponyabébi, meztelen koma, Miska, múmia, partizán, perec, porcogó, régen éltél, Rézi, ropi (< a sóspálcikához hasonló ropogós sütemény neve), Samu; Samu, a hős; „Sámuel”, Samuela, Samuka, Samukiállítás, Samu Ödön, Samu úr (< Sámuel napján tárták fel Vértesszőlősön a legősibb emberi csontvázat), szellem, Tivadar, zörgőbaba, Zsiga, Zsófika Technika barkács, barkácsoló, beknika („Beck nevű tanárról”), birka-barka (< barkácsol, ikerítéssel), Csináld magad! (jelmondat), eszkába (’kéthegyű lapos vaskapocs’ > eszkábál ’hevenyészve

összeállít’), fabrika (< lat. fabrica ’műhely’ < fabricare ’elkészíteni’ > fabrikál ’barkácsol’), fabrikusz, farágás, faragcsa, faricska (< farag), faricskatan, farigcsa, farigcsáló, fifikálás (< a Delta c. folyóirat Fúrás fifikával c cikke nyomán), forgács, főzöcske (a korábbi háztartástan nyomán), fúrás, fúrás fifikával (vö. Delta), furdancs, fűrésztörés, gürizés, gyak (< a tantárgy korábbi neve: gyakorlati foglalkozás), gyaki, gyakorlat, gyakorlati, gyaks, gyaksi, gyaksza, gyakszi, gyakszi-foxi, gyakszi-taxi, hasad a hasad, kábel, kalapács, kapálózás ( kalapálás), kiskalapács, kontárkodás, kopácsoló, kopogós, kotyvasztó, meló, munka, műszaki, nika (< technika), nyulbálás, poli (< politechnika), rabszolgasors („nehéz fizikai munkát végzünk”), robot, satus, satutan, satutekerészeti mellfekvenc (szójáték korábbi analógiára), tech (e: tek), techi (< technika), technik (<

gör. tźcnh ’művészet, mesterség, ügyesség’), technika (szójáték), technike (< ang technique ’műszaki eljárás, technika’), technix (< ang technics ’műszaki tudományok’), technokol (ragasztó márkaneve, szójáték), teci, tecnika, tecó, tecöhö (< tech, szócsonkítás, fonetikus ejtéssel), tecőnik, teh, tehenem lika (táj. népetim), tehnicsni (< szln tehnični ’technikai’), tek, teka, teke, teknik, teknyik, teknyika, tek-tek, tekó, tekóca, töci, töcöka, töcökö, tyechnik (< or. техни а); volt ujj, nincs ujj technikaóra: barkács/gyak/kalapács/lazsáló/robot/satus/satuskaóra, szótagolóóra, Szörnyeteg órája, unalmas óra technikatanár Barkácsolás tanár, Colostok (< ném. Zollstock ’összehajtogatható mérővessző’), dogeszos („ha sok dolgozatot írat”), Fia-farag úr, gyaksitanár, Ipari Áram, Kalapácsfej, Seprűs Nyanya ( háztartási fakultáció), szerelő, szögfej, techki tanci, tekitanár

technikaterem barkácsműhely/terem, Britannia gyógyintézet, csavarhúzda, fabrikálda, faház, faricska háza, faricska/farigcsaterem, forgácshullató, forgicsaterem, fúrás-faragás, fúr-farag/gyakiterem, gyakorlati, gyaksi, gyaksi/gyaksza/gyaksziterem, ingyenmunkaház, kalapácsos hangosterem, kalapácsterem, kézmozgató, kínpad, kopácsolda, kopácsolóterem, kotyvasztó, Mikli-kuckó (egyéni; tanár nevéről), Mit szedjünk szét? munkaterem, műhely, pancserterem („sokan elrontják a munkadarabot”), politechnika, satuszoba, szakiterem, szeméttelep, szerelde, szerelőgarázs, technikusok kupaktanácsülése, tech/teciterem, tekatercsi, tékaterem, tekis, tekiterem, tekóten, TCH (e: técéhá), TCH (e: töcöhá < technika) technikafelszerelés munkapad: kínpad, nyekergő, nyekkenő, ótvar pad (< ótvar ’gennyes hólyagocskákat okozó bőrbetegség’; itt: ’rossz, kopott’) egyéb technikaeszközök: asztóka ’esztergapad’, colostok ’csuklós

mérce’, csipkefogó ’csípőfogó’, kalimpács ’kalapács’, kanyarfeirot ’?’, rozsdaboglya ’rozsdás szerszámhalom’, smirgli ’dörzspapír’, szöci ’? < szögmérő’, tusa ’satu’ (szótagcsere), vinkli ’sarokvonalzó’ Rajz abi-szabi (ikerítés), ákombákom, baktan (a rajzbakról), birka-firka, ceruzakoptató, cirka, cirka-firka, csendélet, csuklómozgató, dzsokonda (< ol. La Gioconda: Leonardo da Vinci fő műve, ismertebb nevén: Mona Lisa), ecset, festés-mázolás, festést-mázolást vállalok, firka, firka-birka, firkáció, firkácska, firkálás, firkálda, firka-móka, firkanc, firkancs, firkantó, firkászat, firkatan, firkázda, firkuc, firkusz (< firkál), fricka, grafika, icka-ficka, irka, irka-firka, kapirgálás, kapirka, karctan, karikatúra, kence-fece, kence-fince, kéztorna, klajbász, kocka, likovni (< szln. ’képzőművészet’), macskakaparás, Majszter, mázolda, mázoló, művészet, művészeti, pancs,

partvis, paszmit (< táj. paszmatol ’maszatol’), pecsnizés, pepita, Picasso, pihenő, piktória (< lat pictor ’festő’), piktúra (< lat. pictura ’festés, festőművészet, festmény’), pinga (< lat pingo ’fest’), pingálás, pingaló, pingásás, pingászat, plecsni, rajzolási, rítus, riza, rizók, rizsa, színestan, színtan, tempera, töri-pingáló, ujjedzés rajzóra botkezesek órája, ceruzakaparászati óra, ceruzakoptató óra, ceruza/festői /festő/ficka/firkáló/firkanc/firka/firkász/firk/irka/kaja/kézhasználóóra, Leonardo da Vinci órája, mázolási óra, mázoló/parancsolási/pincs-pancs/ pinga/pingálóóra rajztanár: ceszkagép (zsírkréta márkanevéről), divatlédi, Firka lány, Irka-Firka, Lencsilány (a nemrég divatos lencsibabáról), lóti-futi, művész úr, Pamacs, Pemzli, vonal rajzterem ákombákom, cirka-firka, étterem, festéktár, festőszoba, ficka (tkp. rajz < firkálás), fickaterem, firka, firkalak,

firkálda, firkálmány, firkálódó, firkálóterem, firkantások helyszíne, firka/irka-firka/irka/kenceficeterem, Kezdjünk szenvedni! műterem, irkáló-cirkáló cella, kastély, mázolda, maszatluk, odu, pecsmelde, pecsmet, Picasso műterme, Picasso-terem, pingálda, pingálólyuk, pingáló/pingaterem, rajzól, rajzolda, Sárga ház („mert ott festenek a tanulók”), színek terme, színfolt, Törpinga, tusi színek ciklámenszínű: cékla fűzöld: foszöld, libafosszín, libafoszöld ibolyaszínű: ibi kék: ég, hupikék, kik (táj.), kupikék lila: lillus piros: jajvörös, piri, piroska sárga: húgysárga zöld: takonyzöld, zöci, ződ (táj.), zöld cipő, zöldi, zöldike Ének-zene cincogás, dandaló, diliház, dó-zó (a szolmizálásról), farkasok üvöltése, glaszbeni (< szln. glasbeni), hangszálrezegtető/szakító, kornika, kornyika (< kornyikál), kornyiki, kottamérgezés, kronika; la, la, la; lalalala, lá pentaton,

macskaária/nyávogás/zene, mnyúzik (< ang. music ’zene, muzsika’), nyávogás, nyávogi, nyegtan, nyekerde, nyekergés, nyekergő, nyekeri, nyenyere (< népi húros hangszer: tekerőlant), nyikkancs, nyikk-nyekk, nyikorga, nyikorgás, nyikorgó, nyikorgós, nyikorog, nyivák, pényje (< or. пение ’ének, éneklés’), szentmise, szó lá dó mi, takonyzene („a rossz hangúak éneke orrfújásnak hallatszik”), tébolyda, tra-la-la ~ trallala, zajászat, zajtan, zendi, zendüléstan, zenebödön, zenede énekóra: dandala ~ dándálá óra, kornyika/kottamérgező/lalala-óra, mise, nyávogi/nyekergés/nyikorgó/rikácsoló/trilláromóra ének-zenetanár: Aida, Anna Nyikorogna (népetim., oroszosított), Bagó-Dugó, Dó-Szó, dzsessztehén, G-dúr, Hamiska, Kornyika, kottaanyó, Kotta apó, kottafej, Kottakukac, kottamanci; Kotta Manci, a papagáj; Kotta Náci („ha könyörtelen”), Kotta Panni, Nyikorogna, Paganini, Protkó, Sandokan (< tigrisvadász

A maláji tigris c. filmben), Tátika, Tátogó tanár, Tralala, Violin, Violinkulcs, Zsenya Nyikorogna, Zsozé a tanár énekel: áriázik („nyitott szájjal”), gumipofával énekel („széthúzott szájjal, torz mosollyal, mint a gumibaba”), kornyikál („tátogva”) ének-zeneterem Belépés csak füldugóval!, Bogárszarda („hangjegyek”), cincogóterem, dalolda, dalterem, danoda, dizsiklub (< disco), dó-ré-mi, egérlyuk, Füldugó, hálószoba („mindenki alszik az órán”), hangártalom, hangászda, hangjegyterem, hangkínzó cella, Kodály-terem, kokszigyár, kornyika, kornyikálda, kornyikaól/osztály/szoba/tercsi/terem/term, kornyiterem, kottadoboz, kottázó, lalabörtön ~ lálábörtön („tagozatos osztályoknak heti 6-7 órát kell itt eltölteni”), Liszt háza („zenéjét hallgatják”), macskák gyülekezete, macskalak, macskaverem, nyekerde, nyekerik szálloda (< nyekereg), nyikorgó, nyikorgóterem, operaház, operapartik helye,

parasztterem („sok népdalt tanulnak”), torony, tralla-la, visszhangtér, zajászda, zajtanterem, zajterem, zenebona, zeneszoba egyéb zenei eszközök: bogyó ’kottafej’, zenélődoboz/láda ’zongora’ Testnevelés Auschwitz, bukó frekvenciás homály tizedelés, csontmozgatás, életben maradni, emberkínzás, fingató, fizkultúra, fogyasztó, fogyókúra, Fogyózda, fufi, futika, futrinka, inkvizíció, izomláz előidézése, kéz- és lábtörés, kíntorna (népetimológiás szójáték a hasonló hangzású kintorna ’verkli’ szóval), kínzás, kínzástan, kínzó, kínzópad, kínzószertan, kocogó, konditan (< kondició), lasztibűvölet (< labda, becézve), légió, lesi-fosi, lihegés, lihegő, motoszka, mozgástan, nyaktekerészeti mellfekvenc ( a ’nyakkendő’ régi elnevezésének diáknyelvi humoros értelmezése), nyelvlógató, padlónyaló, porcmozgató, rabszolgasors (< népszerű brazil tévéfilmsorozat címe), seggnevelés

(szójáték), szadi (< szadizmus), szakadj meg!, szenvedés, tea, tesa, tesi, tesnev, tesó, tesónevelés, test, testi, testkultúra, testnev, tevenyektető, torna, tornya, torta, tortúra, tördelmagad, tősi (< tesi), ugra--bugra, ugrálda, ugri-bugri, zötyögtető testnevelésóra: bukfenc/erőszak/futó/gyötrő/kínzás/kínzóóra, lónyúvasztós óra („hajtják, mint a lovat; vö. veri, mint szódás a lovát”), mozgató/ordibáló/tortaóra (< torna) testnevelőtanár: Bukfenc, futóláb, medve béla ~ Medve Béla, szadi kartárs/nő, szadista (’mások szenvedésében gyönyörködő, beteges hajlamú ember’ < De Sade francia író nevéről, regényhőseiről; köznev.), Tapera Vera (beszélőnév), tesitanár/tanci, tevenyektető („a lassú, mint a teve – típusú gyereket is megmozgatja”), ZsippZsupp tornaterem Auschwitz-láger, bordika (< bordásfal), börtön, fárasztó, fullasztó, futrinka, gömbstressz, gyötrőhely, izomlázító (

izomlázat okozó), izzasztó, kamra, kidöglés/kínterem, kínzóház, kínzóhely, kínzókamra/szoba/terem, koncentrációs tábor, konditerem, légüres tér, lovarda, Ne érj a falhoz!, nyújtó/nyúzdaterem, nyúzó, nyúzóterem, pattogó; Ria-Ria, Hungária! ( szurkolók kiáltása), sport/teketerem, tesitercsi/terem/term, testfogyasztó, „T” ~ t-szektor, T. T ~ tété (< tesiterem), tornalyuk, ugra-bugraterem, ugrálda, ugráló/ugriterem, veréblyuk, vesztőhely, zsibbasztó tornatermi-felszerelés tornaszer: kínzóeszköz/szer, tesicucc, nyúzóeszköz bordásfal: bordafal, bordika, csontváz, csontvázfal, kínzófal, majomlétra, Gazsi bordája nagyítva (< Gazsi ’csontváz’) mászókötél: akasztó, függeszkedő, hereverő, kígyó, liánkötél, lógókígyó, lógószerszám, majomlógó, Tarzánhinta, Tarzán-kötél szőnyeg: hempi (< hempereg), matrac tornapad: kínpad, kínzópad, lágerpad tornával kapcsolatos egyéb kifejezések:

befőttgumi ’gumikötél’, domb ’zsámoly’, kerítés ’ugrószekrény’, lovacs ’ló’, nőstény ’bak’ (szójáték ellentéttel) labda, bőrlabda: bogyó, bőrbogyó, bőrtök, csinge (táj.), dabda (játékos pöszeséggel), foci, laszta, laszti, pötty tömött/medicinlabda: decibel („eséskor erős hangja miatt” ’a hangerősség mérésének egyik egysége’ < bel < G. Bell skót fizikus nevéből; köznevesülés), tonnabogyó tornafelszerelés: tesicucc tornacipő: spanyolcsizma ( a középkorban kínzóeszköz), tornapata, vatyinka (< or. ботин и ’cipők’ tb) mozgások: kismacska (ugrószekrényen guggoló átugrás), nagymacska (szekrényugrás átterpesztéssel); kört loholtat ’futtat’ Osztályfőnöki óra beolvasó, bubu-óra (< Dr. Bubó orvosként szereplő bagoly – rajzfilmsorozatban), döglés, duma, duma/gyóntatóóra, Hofi („bolond óra”), lélekidomár (Jókai-regény nyomán), lélektan, lelki, lelki

alaktan, lelki duma/fröccs, letolás, nyammogás („lassú, unalmas), OF, ofi, ofi-óra, ofő, ofői, ofői óra, ofőo, ofőóra, oszfő, oszi, oszi-foszi, oszifoszi óra, oszifő, oszifői, oszifői óra, oszifőnök, oszifőnöki, oszifőóra, osziföszi óra, oszi-óra, oszt, osztf, osztfő, osztfői, osztfői óra, osztfőn, osztfőóra, oszti, osztifő, osztióra, ráncbaszedő óra, razredniska (< szln. razredniška), vesszős óra, vallatástan Fakultatív óra böngészde, dupla hülyeség, érdeklődőóra, fak, fakci, fakcsi, fakesz, faki, fakióra, fakó, faksi, fakszi, fakt, fakta, faktó, faktóra, fakulás, fakult, fakultáció, fakultatik, fakusz, fusi, GMK, kívánságműsor, plussz nyűg, túró-rázás (< túlórázás, népetim.), utószenvedés Lyukasóra ablak, áramszünet, csúszóóra, diáköröm, egérlyuk, ementáli („olyan lyukas, mint az ementáli sajt”), fehér holló ( ritka), felszabadulás, foltosóra, gyerekek öröme, gyorstüzelő, jó

óra, karika (a lyuk érzékeltetésére), korrepetálás, kuk-luk, lik (táj.), likas, likasóra, likkancs, lógás, lógóóra, lógos, lógosóra, luk, lukasóra, lukszi, lyuk, lyuk a lyukban, lyukas, lyukesz, lyukica (horvátosan), lyukó, múzeális darab, örömünnep, potyaóra, szuperóra, nix-óra (< ném. nichts ’semmi’), nuku/örömóra, pletyka, potya/repedtóra, rövidzárlat, szabadóra, Szabadság! ( korábbi pártköszöntési forma), szabi, szakadék/szuperóra, trappista, új élet, üresjárat, üresjáratú óra, üresóra, vidámpark, yoko, „zokni”-óra 5. E g y é b h e l y i s é g e k igazgatói iroda bunker („sötét, félelmetes”), csodalak, diliház, diriajtó, diribarlang/ház, diriiri/iroda/lak/lyuk/ól/roda/szállás/szoba/terem, diroda, egérlyuk, „Fehér Ház”, fejesszoba, forgalmi iroda, gatyafölkötőde, gaz-gazfészek (< igazgató), gázkamra, górészoba, gumi/halálszoba, halálterem, igiiroda/szoba, ítélőbíróság („ott

nincs hazudás!”), izgató, izgató iroda, izgi iroda, izzasztó, kakasülő, karám, kínkamra, kínzókamra („a rosszakat oda viszik”), kínzópad/szoba, kopasztó, lepratelep, magasles, medvebarlang, mellékhelyiség, mészárszék, nagyfőnök barlangja, nyúzóhely, Olümposz, oroszlánbarlang, „paradicsom”, pokol, raporttér, rettegős hely, rossz szoba, rotyó („olyan”), sasfészek, Sion-hegye, tigrisketrec, trónterem, tyúkol, ügyészség, vallató, vérpad, veszedelem, vesztőhely, vezériroda, vezérlő agy, zoo (< ném. Zoo ’állatkert’ < gör zŚon ’teremtmény, állat’) tanári szoba állatkert, begyűjtő, bolondokháza, bűzbarlang, diliszoba, disznóól („néha úgy néz ki”), dohányzóda, egérterem, „Fórum”-terem, góré („olyan kicsi, s annyi minden van benne”), gumiszoba, gyogyók háza, gyűjtő, hóhérszoba, hülyék gyülekezete, idióták gyülekezete, istálló, kanári, kanári tar-szoba (szójáték

hangátvetéssel), karám, kobaktanács, kupak, kupaktanács, kupleráj (< ném. Kupplerei ’bordély’, itt: ’rendetlenség’), leprabegyűjtő, lipótmező (tkp. bolondokháza), maffiaterem, maga a polkol, Mátyás u 1, menhely, nagyfejűek szobája, naplótartó, nevcsi, 07 („a rendőrség hívószáma”), nyomornegyed („a tanulók nem szívesen lépnek be”), okosak gyülekezete, okosok részlege, Olümposz (< gör. „Olumpoς ’hegység, az istenek lakhelye’), oroszlánbarlang, ökörkör, őrszoba, őrült nők ketrece (film címe nyomán), pedellusszoba, pletykafészek/terem, sárgaház (’bolondokháza’), sátánok barlangja, stiglickert, súgólyuk, szomszédok (< tv-filmsorozat címe), szörnyű-nyű lak, tanárfészek, tanárida, tanárlak/odu, tanász, tancsilak/szoba, taniiri (< tanári iroda), tani/tanné/tannőszoba, tanraktár, tanszob (< tanári szoba), tárgyalóterem, tarki, tatári szoba (szójáték), tyúkketrec, zbornica (<

szln.) takarítónők helyisége: bungi (< bungaló) szaktanterem: szakiterem könyvtár baglyok, betűhalmaz/ház/raktár/tár, biblioték, bibliotéka (< gör. biblioJŔkh), böngészde, dumatár, egérétterem/lak, észraktár/tár, fejtágítmány, firkatár, gyügyük elfoglaltsága, káposztatelek, knyizsnica (< szln. knjižnica), köncsi, könyvböngészde, könyvbuzik klubja, könyvgyűlés/ház/kukachely/moly/molyok szobája, könyvputri/raktár, krikszkraksz-terem, kultúrkukac-terem, kultúrpalota/terem/vécé („sok benne a papír”), lapozónapozó, lerakó, lomtár, MÉH (< Melléktermékek és Hulladékhasznosító Tröszt), MÉH-telepi papírosztály, molyda, molyfészek/lyuk, molyosok, molyraktár, molyspájz (< ném. Speise ’étel’ > Speisekammer ’éléskamra’), molyszállás/szoba/tanya/tár/tenyészet; néma, tudós szoba; nyugalomda, okosító, ökörművelde, papírgyűjtemény/raktár, porszoba/tár, salátatelep, szermagazin (<

arab machzen ’raktár, áruház’, machazen tb.), téka (< gör. JŔkh ’tároló, láda, szekrény’), tudáshalom, tudományegyetem/ház/tár, tudorda (< tudor ’tudós’; elavult, nyelvújításkori szó), tudós szoba, útinform szertár boszorkánytanya, böngészde, búvóhely, dögtár/terem, eszköztartó, kabinet (szln.), kacathotel/tár/tároló/tok, kelléktár, kínzószerek tára, koszfészek, kupi (< kupleráj, itt: ’rendetlenség’), kutatóhely; különlegességek, kipreparált aktualitások tanárközelben; limlom-tár, lomgyűjtő/kamra/tár, MÉH, mesterséges vadon, mindenes, pakolda, portároló, raktár, roncsderbi (< ang. derby < Derby ’lóversenydíj’, lóverseny, mérkőzés’; itt: elhasznált készülékek tárolója), sártároló, szartár (szójáték), szeri, talált tárgyak osztálya, tárka díszterem alkalmi terem, amfiteátrum (< lat. amphitheatrum < gör ˇmjiJź«tron ’félkör alakú színház v küzdőtér

– lépcsőzetesen emelkedő nézőtérrel’), aula (< lat. aula ’udvar, csarnok, palota, királyi udvar’), cicomaterem, cihaház, (< táj. túldíszített, mint a párnahuzat), cukidoboz, csecsebecsék tárolása, csicsás terem, csicsatér, (< nép. csicsás ’szép, díszes’), csicsa/dísziterem, diszkó, díszmajmoló-terede, disznóterem, dísz/nó/terem (durva szójáték), ékterem, flanchelyiség (< ném. Pflanz ’cifrálkodás, nagyzolás’), flancosztály, fogadóterem, giccsgödör, giccsgörcs (ikerítés), kultuszszoba, limlom, medence (ti. alakja), nagyterem, paradicsom („szép, mint az éden”), példa/precízterem, retekház, szalagos, szalagos kosár, szalon, WC („nyilvános, közösségi terem”) iskolastúdió bámulda, bekiabáló, csapatrádió, DTV (’Dózsa TV’: az iskola a Dózsa úton van), dumaszoba (< cig. duma del ’beszél, szól’ < bolg. дума ’szó’), gőzfürdő, „halló!”-szoba, hangár, isistúdió,

isitud, Maistro Music-cok-cok (tévéműsor alapján), papagájtenyészet, pletykahíradó, pofaterem, rádiószoba, rágyió (< or. радио), recsegde, riadó-rádió (szójáték is), stúdejó, studi, studi isi, stúdió, sulifül, sulistudesz, sulistudi/stúdió, suliszócső, videotéka, zenebutik, zenesarok úttörőszoba beolvasószoba, bungaló (< ang. hindusztáni bungalow ’bambusznádból összerótt indiai épület’), csapotthon, csatatér, csettegő, csevegő, diszkó, dühöngő, egérlyuk, elveszettek helyisége, gyógygödör, 20 a csúcson („itt értékelik az úttörök munkáját”), a hülyeség kútja, kommunisták háza, mozgalmi rötyögő, munkásszálló, nevelő, pionírszoba, pionírtábor, sitt (< argó ’börtön’ ? < ném. Schütt ’törmelék, szemét’ ? < ném Schicht ’réteg, rakás, műszak’), szocializmus, uttiszoba, zsivajterem klubszoba: dühöngő, klubcsi, klubhely, pince (alagsori helyiség), tiniklub,

viccesszoba orvosi szoba akasztófa, átvizsgálóda, bacilusverem, böki, bubószoba, dokibástya („fenntartott szoba”), doki kuszlik (< ném. Guckloch ’figyelőlyuk’ < gucken ’kukucskál, leskelődik’), dokilak/sátra/szalon/szoba/terem, dögiszoba, dögölde, dögvészterem, ellátó dutyi („szenvednek, mint a börtönben”), fehér ház, félelemgerjesztő/félelemszoba, fenékmasszírozó, fertő, figyelő, gyengélde, gyógyszerraktár, hányinger (a szagtól), hentesműhely, hullaház, kínvallatás, kínzókamra/tábor/terem, klinika, kórterem, kukkoló, láger, lepratelep, műtétszoba, műtő, No AIDS (< ang. ’nincs AIDS! < acquired immune deficiency syndrome ’szerzett immnunhiány tünetegyüttes’), nyögdöcselő, nyúlka-piszka, nyúzóhely, ori szob, ovi-sovi (ikerítés), pusztuláshely, rettegések szobája, sebészet, sintérszoba, steril dokida, szexterem, szuri (’injekció’), szuriadó/ház/szoba, tetvészde („a védőnő

először tetvészkedik”), vallató, vandálszoba (< népetimológiás torzítás a Wander névből), végzet, vizsgálati fogság, vizsgálda zsibongó aula, aulka, bele minden hanggal!, betonplacc (< ném. Platz ’tér, hely’), csatatér, csicsergő, dibongó, dumaház/hely, dumálda, dumáló, dumaszoba, dühöngő, francos, hangos társalgó, hangzavar, hangyaboly, kajabáló (táj.), kiabáló, marhatelep, nagy harang, óbégatér, örjöngde, örjöngő, örjöngő központ, pletykaház, ricsóka, ring (< ném. Ring ’gyűrű, karika; szorító ökölvívásban’), röhincsterem, tetthely (német krimisorozat nyomán), üvöltőház, VIT, zajongó, zajos, zajtér, zsibi, zsibvásár, zsivajgó, zsizsi konyha: kajálda, varjúház ebédlő: ebcsi, gusztaház (< gusztus), kajálda, kajatelep, zabálda, vályú büfé bódé (< ném. Bude ’deszkabódé, viskó’), bolt, böffencs, böffentő, böfike (< böfög, büfé; szójáték), böfögő, bufec,

bufet (< or. буфет < fr bufett; szln is ’falatozó’), butik (< fr boutique ’bódé, elárusítóhely, csapszék’), büf, büfesz, büfet, büfétye, büffencs, büffentyű, büffögő, büfi, büfögő, büfögtető, csámcsogó, éhezde, faló-nyelő, fejtömő, fridzsi (< frizsider < fr. frigidaire ’hűtőszekrény’), hami, hizlalda, hízófülke, húsbolt, iskolabolt, kajaház/kaszinó/kiállítás („az árak miatt csak nézni érdemes”), kajálda, kajáltató, kajáló, kajaszalon, kajás-pijás, kajatár/termelő, kantin (< fr. cantine ’étkezde, üzlet laktanyában’), kisbolt, kocsma, nem kell mindig kaviár, öblögető, penészraktár, pénzverde („itt verik el a pénzt”), piatermelő (< cig. piavel ’itat’ < pel, piel, pijel ’iszik’), részegváró, röfi, szórakozóhely, takarmánygyár, takarmányozó, tápolda, tejcsárda, tömtető, vályú, zababár, zabálda, zabaszalon, zabatár/termelő, züllőhely,

zsírbüfé vécé ahová a király is gyalog jár, budi (< cig. buda < rom táj budă ’árnyékszék’ ? < ném Bude ’bódé, viskó’), büdi, CC (cécé), C + C (cé plusz cé), CW (cévé, szótagcsere), döntetlen (nulla-nulla), fosoda, kétbetűs kitérő, klatyó, klotyó, klozet (< ang. closet ’szobácska, fülke, illemhely’, tkp zárt, csukott), klózi, lotyesz, megkönnyebbülési közkupoc (táj.), 00 (nulla-nulla), nyaraló, nyomda, pisilő, potyogtató, pottyantó, pöce, rattyantó, retyó, rötyi, slózi (? < ném. schließen, schloß ’bezár, becsuk’), szarajevo (az első szórész miatt, népetim), szaroda, szmolnij, toalett (< fr. toilette ’kendőcske, amin a szépítőszerek álltak; divatos ruha, öltöző, illemhely’), tojalett, tribün, vacak, véce (táj. < ang water-closet ’vízöblítéses illemhely’), vöcö fiú-vécé angózó („tábori kitaláció”), bódé, buderáj (< budoár németesen < fr. boudoir

’női öltöző, szalon’), budi, budoár, büdi, bűzbarlang, bűzház/kamra, céllövölde, ceruzahegyező, csapszék, csatornázó, csövelde, csövelő, dohányzófülke, dühöngő, fiúbudi/klotyó/klozet/véce, fogadóhely, füstölő, fütyis pisilde, fütyiszámláló, füttyszámláló, fütyülde (< régebben a gazda fütyüléssel „biztatta” lovait vizelésre, v. a vizelés fütyülésszerű hanggal jár), gatyatoló, gyikoló (< táj. gyikol ’nyű, kitép’), hernyótenyésztés, hímbudi/klotyesz/klotyó, hímtrón, húgyolda, húgyozda, húgytartály, igazhely, kanada („a kan = ’hím’ alapján”), kanbudi/luk/rotyó, kávéház, kétbetűs kitérő, klotyesz, klotyi, klotyó, klozet, klozó, körzeti bűzlőhely, leckeíróhely, letyó (< klotyó, ikerítés), lotyó, megkönnyebbülészeti guggolda (örökség a háború előtti diáknyelvből), 00, itt még a legbátrabb is beszarik!, Pisidi, pisilde, pisilő, pöce, pöcöge, pösölde,

putré, rekettyés, reterát (< ném. Reterat ’illemhely’), retyó, rotyesz, rotyó, rötyi, skacklotyó, slagulda (< slag, slauh < ném. Schlauch ’gumitömlő, tömlőcső’), slozet, slozi, slozó, srácbudi, srácklotyó/00, srácok slozija, szarolda, szartároló, talpas („talpon állnak”), talpas állóhely, talponálló, titkok háza, titkos archívum, toalett, tökös klotyó/slozi, trágya-ürítő, trón, uborkafacsaró, végállomás, vízcsapoló, vizelde, vöcö, vöcögi, wöcöge, WW leány-vécé bimbi („mert ülnek”), budi, bulázó (fiúk mondják < argó bula ’nő’ < cig. bul ’fenék, far’), bűzterem, cöcö, csajbili/budi/klotyó/retyó/slozi/toalett, csinibabák vécéje, cslozi, csurgató, csücsülde, előadóterem („itt pletykálnak, maniküröznek .”), felejthetetlen szenvedések földje, fellegvár, gondolkodó, hugyálda, igazhely, ingyenmozi („nem szedik a két Ft-ot leskelődésért”) kakalda, kaszinó („itt

kaszinóznak, szórakoznak .”), kényszerlak, kétbetűs, kétbetűs kikérő; kétbetűs kitérő, ahova betérnek; „kétkarika”, klanyó, kló (< ném. Klo < Klosett), klotyesz, klotyó, klozet, klozetocska, klub („Van cigid?”), lánybudi/klotyó/klozet/00/vécé/vecó, lobonctrón ( ’hosszú hajú, leány’), lotyi, lotyó-klotyó (ikerítés), lukas fotel, női budi, női megkönnyebbülési guggolda, női toalett, 00 (nulla--nulla), pedáns klotyó, pifilde (< pisilde < pisil), pisilánya, pisilde, pislantó (< pisilő, eufem.), pisülő (szójáték), pöce, puncana, rekettyés, retyó, rötyi, sielő (< pisilő, szójáték), slozé, slozet, slozi, szagos pisilde, szalon, szargödör, talpas, tamponcserélő, toalett, trón, trotyi, tündérek gmk-ja, véce, vöcöge, Zsuzsi tanári vécé apacsok klotyója (< ind. ’indián törzs’; argó: vagány), bili, budi, budovár, büdösítőhely, bűzbomba/ház, csutri, egyszemélyes félsziget,

értelmiségi ürülékeltávolító, észleadó, fárasztó, főbudi, főklotyó/pisilde, fűtött budi, gyikoló, királytrón, klotyesz, klotyó, klozet, klozi, könnyebbülde, különítettt budi, különleges agyosztály (< ügyosztály; gúnyos szójáték), lotyó (< klotyó), menhely, mindennél nagyobb rendű és rangú szent terem, nagy nyögések háza, nulla-nulla, ottrobbanabomba (ott robban a bomba), pedagógustoalett, pisálda, pótretyó, pottyantó, pöce, pöcegödör, privát hely, retyó, slozi, slozó, sorbanálló, szakbudi, szarkunyhó, szaróda, takaros szoba, tanári hírközlés/klotyó/klozet/slózi, tanárok megkönnyebülészeti guggoldája, tanci buduár/klotyó/slozi, tangödör/klotyesz/lotyó/retyó, a tisztaság, titkok háza, toalett, trónterem, úri budi, úri kloty, vöcöge 6. K é s z ü l é k e k írásvetítő árnyjáték, babakocsi („néha kerekes állványon van”), bámulda, betűtartó, boncolt állatok képei, büdös

(„lámpája gyakran kiég”), bűzös Berci, diligép, dogaduma-mutogató (< dolgozat), dogakinagyító, fényadó, firkagép, fóliás, füstölgő, gépfegyvere a dolgozatoknak, gráfoszkóp (< szln. grafoskop), hülyítőgép, ingyenmozi, ircsics, irivet, irkafény, irkafirka-mutató, képújság (tévéműsor nyomán), kukulda („ha gyenge képet vetít, erősen kell kukkolni nézni”), másodállású tanár, morajgép, mozi, mozi betűkkel, nagyító, nagyító a kandzsiknak, robot, szemroncsoló, táblaűző, tanulók réme („a feladatok vetítése miatt”), transzparens, tükörlámpa, unalomdoboz, zax (< Zax ’beszélni, repülni tudó törpe robot neve a Benji c. amerikai filmsorozatban’), zsiráf diavetítő dia, diaprojektor (< szln.) diavet, fényeske, fénykibocsájtó, dius, filmvetítő, gyegyóvetítő, gyerekgép, időzített görénylyuk, ingyenmozi, kattogó, képfény/mutató, kinyinyítő és színesítő, kockadili, lézerágyú,

mesedoboz, mese habbal, meseország, némafilm, propeller, pulyagép, tanárjáték, tekercsdoboz, tekercselő, vetítődoboz televízió atomkori fénykaszli (< ném. Kasten ’szekrény’), beszélődoboz, doboz, dumagép/láda, elektromos /fa/filmdoboz, hadovaláda(< argó hadovál ’összevissza beszél’ < cig. hadova ’beszéd’), házimozi, hazugláda, hízió, kép/képesdoboz, képláda, kultúrdoboz/láda, láda, meseképernyő, motyogó, műholdvevő, műsordoboz, nézelőde, nézőke, pletyka, sípláda, („sípol, ha elromlik”), szemétláda, tele, teledoboz, telekép, tele-teve (ikerítés), televízija (< or. телевизия), televíziló (népetim), teve (szójáték, népetim), „teve”-láda, tévéláda, tivi (< ang TV, T V, television), tövö, tyelevízor ~ tyilivízor (< or. телевизор ’televíziós vevőkészülék’), vél, világító/villanydoboz, víziló, zenélő doboz képmagnó diszkózene, élőgép, a jövő

üzenete, képmag, ÓÓÓ!!!, pótmozi, térhatású műpapagáj, újravetítő, váj-dió (rossz angolsággal), videjó, video ~ videó, videomagnó, VIDEOTON, vidi, vidijjó, vidió (< ang. video), vidó magnetofon bömbölő, döngető, énekelő kofák, fogd be a füled!, hangdoboz/láda, lóri („kedvelt papagájnév”), magi, magnetic (< ang. ’mágneses’), magnó, magnyitofon (< or магнитофон), magnyó, kaszetar (< szln kaseta ’kazetta’), kazettaevő, lármadoboz, recsegő, ricsajgép, stereo, szalagfutó/tekerge, zenebona/doboz, zenélő doboz/skatulya rádió beoxió, beszélde, beszélődoboz/láda, bömbölde, bömbölő, dió, dió-dió (< rádió), doboz, dumagép/hallgató/láda/raktár, hangdoboz, hangláda, hanta/hazugláda, hazugtáska, 70-es évek zenéje ., hírnök, motyogó, pletykadoboz/láda, „pofabe”-doboz, prédikáló gép, radeoton („a Videoton tv-márka mintájára”), rádgyió, rádigó, radió, radioton, rádiovi

(< m. cig), radír (szóferdítés), rágyesz, ragyijó, ragyíó, rágyió (< or. радио), recsegő, recsegődoboz, reccs-reccs, reccskaszni, rédió (< ang radio), ricsajdoboz/láda, rogyió, sípláda, skatulya (szln. škatula ’doboz’), szócső, távolbahalló készülék, távrecsegő, trágyesz (< rágyesz < rádió, szóferdítés, ikerítés), ugafon (< ugat × gramofon), unaloműző, üvöltő, zajláda, zenedoboz, zenélő doboz, zenélő fekete doboz alkatrész: csirkebél ’rádiózsinór’, ricsajláda ’hangszóró’ lemezjátszó bömbölde, dumagép, énekdoboz, fabejátszó, fonográf (’a legkorábbi hangfelvevő gép, mely a hangot viaszhengerre karcolta fel’ < gör. jwnŔ ’hang’ + gr«jw ’belekarcol, ír, rajzol’), gramafon (< szln), gramofon (< ném. Grammophon ~ ang gramophone), kornyikahallgató, koronanyűvő (a lemez korong v korona alakú), korongforgó/játszó, korongos doboz, korongozó, korongzene,

körforgás, kottagép, lejátszó, lemezbarázdabillegető (szójáték a madár nevével), lemezforgató, lemezvarró, műanyagtekerő, nyekere (rossz hangjáról), nyekergő, őszenegép, popkorong, pörgő kornyika, préselt hangjátszó, recsegő, ringlispíl (< ném. Ringelspiel ’körhinta’), ringlispír, sztereodoboz, tűkoptató, verkli (< ném. Werkel ’sípláda, kintorna’), zenedoboz/láda, zenélő doboz/fadoboz, zenetányér komputer agy, agygép/rögzítő/tröszt, Aladár (a Mézga család c. tévésorozat szereplőjéről), doki, ész, észraktár, raktározó, idegkicsináló, kapcsoló, kisagyas/lexikon, kommendádor ~ kommendador (< „Commodore” számítógépmárka × Commendator, filmszereplő a Rabszolgasorsban), komondor (< Commodore, népetim.), komp, kompi, kompót, kompúder (népetim.), lombi-kompi (ikerítés), Mindentudó kislexikon, mitógép (< számítógép), nagy agy, pótagy, pötyögő, pötyögőgép, prutyogó, prüntyi,

számgép, számigepe, számító-feldolgozó gép, számológép, szuperagy, szupi (< szuperagy) 7. T a n s z e r e k, f e l s z e r e l é s isk. felszerelés: cucc, szerkó iskolaköpeny: kényszerzubbony iskolatáska AIDS-tároló, batyó, batyu, bőrönd, cucc, cumó, csigaház (hátizsákszerű), csomag, depó, dipi, dipo ~ dipó (< diplomatatáska), doboz, flaska, hátizsák, háton vitt szemetes, isitáska, katyi, koffer (< ném. Koffer ’bőrönd, utazótáska’ < fr. coffre ’láda’), könyvesbőrönd, kupi, lógató, lomtár, málha, mázsa („súlyáról”), MÉH-telep, mindennapos poggyász, motyó, nyakravaló, nyűg, pakk (< ném. Pack ’csomag’), púposító („a súlya miatt”), puttony, raktár („raktár az agy helyett”), retikül (< ném. Retikül ~ Ridikül < fr réticule ’női kézitáska’ < lat reticulum ’hálócska, zacskó, tarisznya’), ridikül, riti (< retikül), sulitása (< ném. Schultasche),

sulitáska, sultasi, súlyzó, suttyom, sütyő, szapa, szápa, száppa, szatyesz, szatyor, szeméttartó/telep, szumka (< or. сум а), szutyó („divatos, vállra vethető, tarisznyaszerű < szütyő), szütyő (< táj. ’zsák- v szacskószerű tarisznya’; itt: vállra akasztható isk. táska), tanyedi (< „tanyál < eltanyol < eltaknyol, ha dobálják v tanszerek vannak benne”), tanyó, tányó, tás, tasak, tascak, tasedli, tasej, tasek, tásek, tasenkó, tásenkó, tásenyka, tásenykó, tasi, tási, tasinkó, tasinkó szapa, taskent, taskó, tasó, tásó, tasunka ( indián filmhős neve), tásunkó, tásunkó szápá, tászunkó, tatyesz, tatyó (< szatyor, szóferdítés), túratáska, vacakzacskó, vitkó (< Tasunka Vitko ’Szilaj Ló’, a dakota indián ellenállók főnöke, orvul ölték meg 1877-ben; köznev.) tolltartó ÁFISZ, arkaraktár, arzenál (’raktár’; „itt rejlenek a puskák a csaláshoz” < ol. arsenale

’fegyvertár’ < arab ’hajóépítőműhely’), batyu, bőrtárca, cekatár, cerkadoboz/hely/tartó/, cerunkatok, ceruzadoboz, ceruzatok, doboz, fásláda, fatasak, fickatartó (< fickál „rajzol, ír értelmetlenül”), firkaszertok, firkatartó, irkafirka-tok, irkatartó (< írószer.), írórúdtartó, iskola-kenyértartó („óra alatti evéshez”), kalamaris (< lat calamaris ’tintatartó’), kuckó, levéltár, No problem! (< ang. ’nincs probléma!’), pakk, pakolda, penkáló (< szln argó penkalo ’töltőtoll’), peresznyica (< szln. peresnica), plajbásztartó, rucskatartó, tarcsula („a fatolltartó régi neve”), tasi, teflon, tok, toktartó, tolesz, toli, tollastár, tolli, tolltok, tolusz, toresz toll ávtárucska (< or. авторуч а ’töltőtoll’), firka, firkálda, firkáló, firkantyú, fogalmazásgátló (szójáték rádiókabaréból), folyó tok, golyós, görbe, irhanca, irka (< írószer), írka, irkafirka,

írkáló, írórúd, kaparó, nem radírozható firkaszer, örökirón ~ örökíró, pacaíró, pacnicsináló, pen (< ang.), penkalló, penna (< lat penna ’szárnytoll, írótoll’ rég.), pero (< szlk), plajbász (’ceruza’, itt: téves elnevezés), rucska (< or руч а ’tollszár’), ~ rúcska, rücsök, tehénfarok, tenta, tintafogyasztó/rúd/tartó/tok/toll, tollas, tolli (m. cig) ceruza bot, bunkó, bunkósbot, ceka, cekász, celo, ceri, cerka (< ceruza < lat. cerussa ’ólomfehér’), cerkaberka (ikerítés), ceruka, ceruzi (m. cig), ceruzka, curka, firka, firkáló, firkantó, firkaszer, fricka, graff (< grafit), grafika (< gör grajikŔ ’festőművészet’), grafit (’tiszta szén, a ceruzabél alapanyaga’ ? < gör. graj×ς ’íróvessző viasztáblához’), grafitcső, irka, irkálda, irón, karandás (< or. арандаш), plajbász (< ném Bleiweiß ’ólomfehér’; rég nép), rágcsálnivaló, rotkó, rotling,

rotring (< Rotring márkanév), rotringceruza, rotori (< rotring), szénrúd radír büdösladír („az illatos radír ellentéte”; hangátvetés), csatak, dadar, dörzs, dörzsgumi, dörzsi, dörzsika, dugóelhárító ( dugó ’elégtelen’), fogyóeszköz, gumasz (< gumi), guma, gumi, gumica, gumióvszer, hiba/hülyeségtörlő, kapcsolatok kezdete, kincs, koton, ladér (rég. táj hangátvetés), ladír, lapmegsemmisítő, lekvárkaja (egyedi: egy fiú ragadványnevéről, aki mindig radírt rág), mentőgumi, mindent kivisz, paca, papírnyaló, perdíj, raca, racka, racika, racser, racsez, racsi, racska, racsó, racskó, rada, radar, raddancs, radesz, radil, radírpók (kabalának használt pókalakú radír), radka, ragoncs, ratka, rotkó (< Rotring márkanév), rucska, sika-mika (< sikál, ikerítés), suvick (< suvickol ’vmit eltüntet v. elmázol’ < suviksz < ném Schuhwichs ’cipőkenőcs’), taknyoló, töf, törlő, törlőgumi, tüntető,

varázsgumi zsebszámoló agy, agyas, böködő, diákagy, digitron (márkanév), dugi matekórára, 1 × 1 (egyszeregy); ész, ami nem vész; eszecske, észindító/láda/tartó, istenáldása, kalkulátor (< lat. calculator ’számvetést, számítást végző’), kisokos/robot, komputer (< ang. computer), kottó, matekpuska („jó” tanulóknak), matektitok, mindentudógép, miniagy, mini kalkulátor, mini king, minikompjuter, mütyür, MZ/X (a Mézga család c. rajzfilmből átvéve), okoska, pityegő, plötyögtető, pótész/matekagy, pötyi, pötyögtető, puska, puskacsip (< ang. chip ’sziliciumos lap, melyen elektromos félvezetőket alakítanak ki’), puskagép, rossz matekos megsegítője, segítőtárs, számcsi, számoló, távirányító tanárokhoz, zsebagy/computer, zsebi, zsebibaba/ész/gép/pötyi, zsebpuska, zsebszámolda tankönyv betűtár, biblia, cucc, dilifüzet, döglapok/unalom, fárasztó, fejtágító, felesleg, gyújtós, gyújtósnak való,

hulladék, hülyítő, írásos saláta, kenyv (m. cig), kisokos, marhaságok összegyűjtve, mesekönyv/olvasó, molyebédlő, okosító, okoska, papírcsomó/fos, saláta; tanulj, könyv!; tanyó/tantikönyv, tavaszi saláta, téka, téká, tudománykönyv, tüzelőanyag, ucsbenik (< szln. učbenik), utálat, vécépapír, WC-papír, zagyvaság térkép ágyú, atlasz, csendélet, eligazító, káposzta, kicsinyítő, mappa (’térkép, irattartó’ < lat. ’asztalkendő’, pun eredetű szó), minikép, seggtörlő, szentkép, színespapír, tájékozó, tájékoztató, tájmagazin, útmutató, útvesztő falitérkép abrosz (a térkép elavult neve; ? pun-lat. mappa ’asztalkendő’), eltájoló, falikép/újság, falmáz, mesevászon, ország-világ (< folyóirat címe), Picasso-kép, poszter (< ang. poster ’falragasz, plakát’), puska, szakadt élet, %jw ’bekarcol, ír’ > gr«jŔ ’vázlatrajz, szakadtka, tapéta, topográfia (< gör. tŕpoς

’hely, környék’ + gra ˆ alaprajz; festmény, irat’), útvesztő, városadó, W-papír füzet eszelő, firi, firka, firkanc, fuzut, füz, füzi, füzte, füzüt, irkafirka, irkafirka-füzet/raktár/tartó/zosit (< szlk. zošit), irkaraktár/tár/tok, kapargászó, krepp (< krepp-papír ’hullámos felületű nyújtható papír’ < fr. cr pe ’göndörített textilanyag’), lecketudós, őszi saláta, perga (< Pergamon papírboltok cégneve – ókori kisázsiai városról > pergament ’íróhártya állatbőrből’), rácsos (kockás belsejéről), rongy, szveszka (< horv. sveska), saláta, tetrágy, tudatrögzítő, tyitragy (< or. тетрадь), tyitrágya, vonalas (belsejéről), WC--papír, zosit (< szlk zošit) ellenőrzőkönyv adóbevallás, álmaim könyve, anyaszomorító, bánatkönyv, buktató, cetli (< ném. Zettel ’cédula, papírdarabka’), dokument (< lat. documentum ’tanulság; bizonyság, tanújel; okirat, hiv

írás’), „dugd el!”, dugótárlat (< dugó ’elégtelen’), egyestartó, 1-estemető, elcsi, eli, elvesztendő, ellenőr, erdő, erdő a sok pecától ( peca ’elégtelen’), erdő teli fákkal ( fa ’elégtelen’), ernyő, faerdő, faiskola/könyv, fásítási napló, fáskamra/kert/láda, fasor/tartó, faültetvény, feketefüzet/lista, flepni (< argó ’igazolvány, igazoló irat’ < ném. argó Fleppe), fúróláda ( fúró ’elégtelen’), gyásztávirat, gyerekek keserítője, gyevi, idegítő, imalap, intő/ítéletkönyv, jegyek gyűléstára, jegyiroda/jegyző/kezelő/megőrző/nézegető/őrző/tartó, jegyzetfüzet, kampógyűjtemény ( kampó ’elégtelen’), kapák szertára ( kapa ’elégtelen’), kapaláda/tároló, karógyűjtemény ( karó ’elégtelen’), karótár/tartó/ültetvény, kisflekó (< argó flekó, flekk, flekkni ’igazolvány’ < ném. Fleck ’folt, pecsét’ > flekk ’egy oldalnyi szöveg; folt, takargatni

való’), kiskönyv, kivégző levél, klotyipapír, kontrolka (< szln. szleng ’ellenőrző dolgozat’), lóistálló ( ló ’elégtelen’), luci, mérgesítő, mininapló, nagyokos, őrcsi, park („tele van fákkal”), pecaalbum, rémkönyv, szégyenfüzet, szégyenítő, szégyenkönyv, személyes passzus, szülőbosszantó/idegesítő/riasztó, szülőt dühítő okirat, tájékoztató, a tej föle ~ tejföle, trágyára való, tüzép ( ’fakereskedés’ is), tűzrevaló, üzenő, üzenőfüzet, végrendelet, WC-papír bizonyítvány álmaim könyve, apaszomorító, bigyó, bizi, bizó, bizonyhitvány (népetim.), buzi-bizi (ikerítés), emlékkönyv, erdő, értesítő, év végi anyaszomorító, flepni, gyászjelentés, gyilkos galóca, hulladék, ítélet, jegytartó, képmás, kukurinyekk, lepra, marhalevél, mérgesítő, ördögi papírlapok, saláta, seggreverősdi, sulipasszus (< ’útlevél, marhalevél’ < lat. passus ’lépés, lábnyom’),

szamárpakszus (< passzus), szemét, a titkok őrzője, tükörkép, vécépapír, végrendelet, végső klotyipapír/leszámolás, zizi órarend: napi parancs, napi szenvedések leírva naptár: haptár, kaptár (szójáték) ragasztó: raganyó (< ragasztó anyag), ragnokol (< ragasztó × technokol), takony raganyó falitábla dászka (< or. дос а ’deszka, tábla’), deszka, fatime, festett fa, gyúródeszka, irkafirka, irkáló-firkáló, íródeszka, karnis (< fr. corniche ’függönytartó rúd’), kíntábla, krétakoptató, laska (< nép ’metélt’), lógótábla, meszes deszka, pala, palatábla, poszter, pótanya, szívatóeszköz, zsírosdeszka iskolapad börtön, csúszódeszka, fegyvertár („ha lapját teleirkálják”), firkálda, dekorációs fafelület, fárasztó/gyógyópad, görnyedő, görnyedőhely, halálpad, hintaszék, kaloda, karám, kényszer/kínpad, kínzópad, könyöklő, munka/nyögpad, nyugágy, padka, párt, puskák

helye, puskatár, rajzlap („firkálnak rá”), suli/szamárpad, szamárvezető, szemétdomb, szenvedőhely, a szerelmi dolgok leírásának a helye, szívbizsergető, tuskó, uncsipad ( ’unalmas’), ülőke, vérpad első pad: halálpad, szamárpad („főleg 1945 előtt”) 8. C s e l e k v é s e k é s h e l y z e t e k iskolacsengő: diákőrangyal, lélekemelő, lélekharang, sulikolomp csengetnek: harangoznak tanár a láthatáron: beborult a tanár magyaráz altat, beszél a falnak, áriázik, csacsog, dirigál, dumál (< argó ’üres fecsegés’ < cig. duma del ’beszél’ < bulg дума ’szó’), dumcsizik, dumizik, durrog, duruzsol, elereszti a dumát, a falnak beszél, fecseg, fejet tágít, félrebeszél, gagyog, hányja a rizsát, hápog, hülye dumát ad le, jár a lepénylesője, jártatja a képét/a lepénylesőjét, karattyol, koptatja a nyelvét/a száját, korotyol, kotyog, köhög a bolha, lafatyol, leadja a lelkifröccsöt, lefetyel,

lelkizik, lepetyel, levág egy félórás dumát, löki a szöveget, megint kezdi, mesél, motyog, mutogat, nyomja a lelkifröccsöt/a sódert/a szöveget, nyög, okoskodik, okít, öblöget, papol, pofázik, politikál, podevál (’gyorsan beszél’ < szlk. podevať ’mond, szól, beszél’), prédikál, rinyál („hadar, sokat beszél”), rojtozza a száját, röfög, sír a szája, sóderol, sóderozik, sok a duma/a sóder, strapálja magát (’nagyon töri magát’ < ném. sich strapazieren ’fárad, töri magát’ < ol. strapazzo ’túlerőltetés, strapa’), szentbeszédét mondja, szónokol, szórakozik, szórakoztatja magát, szót fosik, szövegel, tépi a száját, tömi a bucónkat/a buránkat/a fejünket, ugat, untat, veri a nyálát, verklizik, zsebembe beszél tanári magyarázat, tanítás agytankolás, altató, duma, esti mese, észcsiszolás, evangélium (’újszövetségi szentírás; miserészlet ’ < gör. paggel×a ~ pggelma

’kihirdetés, ígéret; örömhír’), fejtörő, hangszálkoptató, hegyibeszéd, lelkiduma/fröccs, litánia (’hosszú párbeszédes könyörgő ima’ < gör. lŮta× ’kérés, könyörgés, ima’ < lŮta×nw ~ lŮtane w ’kérni, könyörögni’ > lat. litare), meseszöveg, mise, prédikáció (< lat praedicatio ’szentbeszéd’), rizsa, süket duma, szófosó, szónoki beszéd, tanduma, unalomszöveg a tanár felhív valakit csőbe húzza, előránt, érdeklődik, ezzel most kicseszett, fölnyom, halálra ítél, jön a kivégzés, kibök, kidariz (< argó darizik ’kéreget’ ? < cig. daral ~ darel ’fél’ ~ darajvel ’megijed’), kínpadra állít/szólít, kiszúr valakit, kottás, lecsap, molosztál (< molesztál ’zaklat’ < lat. molestare); na, ennek már annyi; nyögj, Támadás a Krullbolygó ellen (filmcím), tanulja a nevét, vért kíván a tanár feleltet arat, csesztet, éget, faggat, gyötör, karóztat, kínoz,

kinyír/szadizza/végez, lemészárol, macerál (< lat. macero ’áztat; kínoz, gyöngít’), megkínoz/szívat, nyaggat, nyektet, nyögtet, nyúz, ősi kínzás a tudatlanság felszámolására, pikkel (< fr. pique ’összezördül vkivel; pikkel vkire’; „a kettő néha azonos”), poshad, szadiz/ik, szekál, szenvedtet, szipolyoz, szívat, szopat, vki szívódik, vallat, vérfürdőt rendez, veséz feleltetés csata, égés, elmebajnokság, észcsiholás, foghúzó, halál, ideggáz, ítélet, ítélethirdetés/idő, kínpad/vallatás, kínzópad, kivégzés, nyúzás, rözzögetés (< táj. „pillanatok felelés előtt és alatt”), szadizmus, untató, végzet, a végzet bosszúja, vérfürdő/pad gyakran írnak: dögivel írnak házi feladat agycsiszolás/tekervény, áldás, föci, fölöslegesleg (tv-sorozat nyomán), fölösleglegleg, háef ~ hf, háfé, harci feladat, hazai feladat, házi, házifa/fázi/firka, házi hülyeség/töprengés, háztáji ( téesz

illetményföld), hfge, hifi, hofi, höff, höfi, höfö, hözi, iskolai másolandó, kidobnivaló, lecaj, leci, lecó, lecus, lecsó, lenya, lenyó, löci, óra előtti, otthoni agycsiszolás, szabadidő elkérés, szabadságrontó dolgozat agymasszázs, altató, A4, di, doci, docó, dodzsi (divatos képző), doga, dóga, dogesz, dogi, dogus, dolcsi, dolcsina, dolesz, doli, dolli, duga, dugattyú, életem vége, hülyeségek listája, kemény dió, kínvallatás, kontrolka (< szln.), puskaleltár, tudáspróba röpdolgozat áramütés, cetli, express („gyorsan, váratlanul írják”), exti (< extemporále ’rögtönzött dolgozat’ < lat. extemporale ’rögtönözve’), fecni (’kis papírszelet, rongy’ < ném. Fetzen ’darab, rongy, cafat’), fika, kiskontrolka, levélhullás, röpülő doli, röpbe, röpcsi, röpdoga, röpdoli, röpi, röpidolga, röpike, röpipapír, röpirat, röpke, röpkény, röpki, röpő, röpraj (< a méhészet szakkifejezése:

röpítettraj ’a méhcsalád kettéválasztása a kaptár áthelyezésével’), röppentyű, röppenytű, röppi, röpül a röpülő, szárnyas, villámcsapás vetélkedő agyátmérő-felmérés, agykoptató/nyúzó/párbaj/torna/tröszt, bajvívás; csináld, ha tudod!; elmebajnokság, erőmérő, észbontó/bunyó/korgató, eszmecsere, észpörgető/próba/törő, fejtágító/tárcsa/törősdi, gatyabővítés, gyötrő, hadijáték, izgulda, jó kikapcsolódás a tanároknak, Ki? Mit? Hülyül? Ki mit tud? (hiv. agitatív elnevezése), kötekedő, meccs, kvíz (< ang. quiz ’találos játék, rejtvény, osztálykérdezés’), mérkőzés, olimpia, önkéntesek gyülekezete, összecsapás, röbi, párbaj, tekmovanje (< szln. ’verseny’), untató, víz (< kvíz) a tanuló izgul becsinál/rezel/szarik/szart/tojik, be van gazolva/rezelve/szarva/tojva, bújik, cidrizik (< ném. zittern ’didereg, fázik; fél, reszket’), citerázik, csíkot húz, dadog,

drukkol (’szorong, szurkol’ < ném. drucken ’nyomtat, nyom, présel; drücken ’szorít, nyomasztóan hat’), ég, éhes, erős lámpaláz, erős lámpaláza van, eszi a kefét, fáj a hasa, fogak közti körmérkőzés, fosik (a gyomoridegesség váltja ki), gatyacsere, gazul, gerjed, görcsöl, ideges, izgimámár (mámoros × izgalom), izgimizgi van (ikerítés), izgis (< izgulós), izzadás, izzadó ész, izzik, kétpercenként WC-re indul, kocognak a csontjai, kocsonyázik (tkp. remeg), körmét rágja, körömrágta egér, krepál (< argó ’megdöglik’ < ném. krepieren), lámpalázas; lapul, mint szar a fűben; lázas, lerágja a körmét, majréz, majrézik, (< argó ’fél’ < jidd. majre, majróh ’félelem’), mákol, mámoros izgalom, nyárfalevél 2 (< reszket, mint a nyárfalevél), odavan; összeszorítja a seggét, nehogy kiessen a szíve; pelenkacserére vár, pusztulás, rágja a körmét, rezel, rinyál, stresszel (< stressz

< ang. stress ’a szervezet erős v gyakori megterhelésétől létrejött állapot’), szagos, szar, szarik, szaros, szenved, szívroham, szorít, szorít a cipő, szotyolázik, tele a libero/nadrág/nadrágja, telegatya, tele van a gatyája/libero/liberoja, teljes ideggörcs, tojik, tök ciki, trémája van (< szln. trema ’lámpaláz’ < gör trźmw ’remeg, fél’), vacog, verejtékezik, vizel (izzad), vörös a feje a tanuló lapul baszari, bújik, bujkál, bunyik, cipőfűző hadmozdulat (lehajol), elbújik/simul, fosik, fülét-farkát behúzza, gerjed, gubbaszt; hallgat, mint a sült hal az akváriumban; húzza a fülét, húzza magát, kámforoz, keresi a tegnapi napot, kis sunyi, kukkol, kussol, lapi, lapít; lapít, mint a béka/szar a gazban; lapos a feneke, laposkúszást gyakorolja, lapuli; lapul, mint nyúl a fűben/pénztárcában a tízfilléres/szar a fűben/szar a gazban; majrézik, nyalja a padot, pulizik, rejtőzik, simul, sumák, sumákol, summog,

suny, sunyi, sunyik ~ súnyik, sunyít, sunyizik, sunyog, sunnyog, sunyul, süllyed, süllyedezik, szarik; szegény, fáj a hasa; tele van a liberó, tojik; ül, mint a nyúl a bokorban/szar a gazban a tanuló jelentkezik a felelésre ágaskodik, antennázik, buzgó, buzgerál (< buzgó), buzgólkodik, buzgómócsing (’húsnak inas, rágós része’ ? < ném. Wadenschincken ’az alsó lábszár izmos része, vádli’), buzog, csápol („mint a robot”); ember, aki túl sokat tud; felteszi a mancsát, feltartja kecses kacsóját, feltűnési mániája van, fitogtat, földugja a mancsát, fölrakja a pracliját, fölteszi a mancsát/mellső lábát, fönn van a piskótája, fönn van a placnija (< pracli < ném. Pratze ’mancs, kéz’), fűti a kezét, gebezkedik, gyötri magát, hősködik, húzzák a kezét, hűti a kezét, integet, jelez, kalimpál, kapálódzik, kiesik/kimászik/kiszédül a padból, majd kiesik a padból, nyalizik, nyalókázik, nyög,

nyújtózik, nyújtózkodik, nyúlászkodik, nyúlik, pattog, pedál, pedáloz, pedálozik, praclizik, strapálja magát, rájött az ötperc, stréberkedik, szamárfület mutat a tanárnak, szárnyal, tandemezik (< ang. tandem ’kétüléses kerékpár’, vö. pedálozik), tornázik, trappol, ugrál, villog a tanuló ragyogóan (ötösre) felel bemagolta/mázlizott/remekelt/vágja a szöveget/vágott/vált, borúra derű, brilliroz, bundás (< bundázik: „már előre tudta, miből felel”), buzgómócsing, cél, csúcs, domborít, dől a szó belőle, extrastréber, „ez magolt”, fityeg, frankón ledarálja (a leckét), folyik belőle a „víz”, fújja a leckét, hafcsit kap („ötöst”), játssza az eszét, jól mondja a szöveget, jól nyerít/nyomja a dumát, jelló, képmutató, két lábon járó lexikon, kiállta az ötpróbát, kirázza a kisujjából, a kis pitis/stréber, kisujjából rázza ki, kitálal, kitűnőcske, kivágja a rezet, kivágja magát,

kivirul, köcsög, köntöst kapott („ötöst”), könyvmoly, köpi a dolgot/az anyagot, lácskó (< m. cig lačho ’jó’), lángeszes, ledarál, magol, maximum (’vminek a legmagasabb foka’ < lat. ’legnagyobb’), mázli, mázlija van, mázlista (< argó ’szerencsés’ < jidd. < héber mázl, mázol ’szerencse’), nem lehet lelőni, oltári jól felel, öttusa, pedálozik, penget, pittyes (? < or. пять ’öt’), príma, produkál, produkálja magát, raccsol, ragyogóan dumál, remekel, stréber, szépen dumál, szépített, sztupit agyú (< helyesen: stupid ’korlátolt, ostoba’ < lat. stupidus ’zsibbadt, ostoba, buta’; ellentét), szuper (tkp. ’kimagasló’ < lat super ’vmi feletti, vmin felül’), szünet nélkül karattyol, teker, teszi a tejét, tök jól felel, trippiz, tündököl, vágja a dumát/témát, villant, villog; villog, mint a százas égő; virít, virul, virul az agya/a burája a tanulót megdicsérik

áruló!, babusgatják, brávó, cicomázzák, csontot kap, dédelgetik, dicsit kap, elkápráztatják, hízlaló, kivételeznek vele, megáldják, megdumálják/nyalják, nagy volt, a nyalizós kedvenc, nyalizzák, ofé (< oké), oké (< ang. O K < all correct ’minden rendben’), „olyan nincs”-et kap, puncs, simogatják, simogatják a fenekét, szóbeli vállveregetés, teli kobak, tök jó, unalmas kedvencke, ügyi vagy a tanuló örül a dicséretnek fénylik, ragyog a büszkeségtől; virul a feje a tanuló kínlódik felelés közben agonizál (< ném. agonisieren ’agonizál, haldoklik’ < gör ˇgwn×a ’harcmód, küzdelem, halálfélelem’), bedobja a törülközőt, beremekel (ellentét), bezavarodik, boksol, csípi az ostor vége, dadog, dögledezik, döglődik, eszi a krétát, fuldoklik, gyötrődik, halálos beteg, hammog, hantál, hápog, hebeg--habog, hetet-havat összehord, hoppá, húzza az időt, időt néz, izzad, kapatyol, kiizzadja

magát, kínvallás, köhög, krákog, kutyaszorítóban van, lecsapolják, makog, motyog, mökög, nyakig benne van, nyekereg, nyög, nyögdécsel, nyöglődik, nyögöl, nyökög, nyökörög, nyöszörög, nyúzzák, nyűglődik; olyan, mint akit nyúznak; öő-zik, pszichológiai kínzás, sínylődik, süllyed, szenved, szenvedés órái; szenved, mint a bacilus; szívódik az agya, tátog, tipródik, tüzel, az utolsókat rúgja, ül a budin, vergődik, vérpadba’ van, vért izzad „Nem tudom” (ti. a leckét) ágyú (vagyok), bedöglöttem, bedugultam; befellegzett, esni fog; befürödtem, Ennyi!; én se vagy mi se, a fene tudja, fingom sincs róla, franc/frász tudja, „Gőzöm sincs!”, háát!, hadititok, hajaj!, halvány fingom/fogalmam/gőzöm/ibolyám sincs, halványlila dunsztom/fingom/gőzöm/ibolyám sincs, halvány lövésem sincs hozzá, hm!, Honnan szedjem/szopjam?, iksz, izééé!, я не знаю, jó ég tudja, kiment a fejemből; Akisujjamból szopjam? Kit

érdekel? konyec (< or. онец ’vég’), kuku, lila gőzöm nincs, megkukultam; Mit tudom én!, mittudomén, mittudomisén, ná dzsánáv (< cig. na džanav ’nem tudom’ < džanel ’tud, ismer’), nem értek kokinkínaiul, nem jön ki a kisujjamból, „nemtom”; Nem tudok egy kummát sem!, Non cse (< ol. non c’e ’nincs’), Nuku!; Nustyu (< rom. Nu ştiu), не знаю (< or), Nyista („oroszosan”), nyomi (vagyok), ő , ökör, „Passz!” (’vége, nincs tovább’ < ném. Pass’), Semmit sem konyítok hozzá!, Súgjatok!, szótaghiányom van, tökalsó vagyok, tökhülye vagyok, Tudja a görcs/franc/halál/pedál!, vallomás, Várjunk csak! a tanuló felsül bedöglik/farag/kapja a horgot/krapál/krepál, bennmarad a pácban, bezúg, csődöt/csütörtököt mond, ég, ég a pofája; ég, mint a kerek erdő/a pelenkagyár/ a rongy, eldugul/puskázza, forró tej, fölég, füstöl, füstszag van, ideges, az igazi poén (< fr. pointe

’tréfa csattanója’), izzad az agya, koppan, lebarnult/blokkol/bőg/bukik/bukott/ég/égett a burája, lejár/sül; letört, mint a bili füle; makog, megbarnul/szívja/szopja, odakozmál, pácban marad, pecsenye lesz, piros paprika lesz, pirul, pofára esik, ráborul a tinta, rózsaszín párduc (< elpirul, mint a tudatlan rajzfilm-alak), szív, tanyál, totty, vége a vásárnak, vörösödik felsülés: égés, égés gyufa nélkül, kutyus, rövidzárlat súgást vár add a drótot!, dobd a lasztit!, dumáljál már valamit!, duruzsolj!, fülel, fülelés, füles, fülest vár, fülezés, hegyezi a fülét, kagylózik, a kis nyuszi/vakond, köpést vár, köpjed!, ledrótoz, lesipuskás, másra támaszkodik, nagyfül; na, mesélj már!, nyomd a sódert/szöveget!, nyögjetek már!, psz!, radaroz, rizsázz!, segélyt vár, skunyizik, SOS (< ang. save our souls ’mentsétek meg lelkeinket!’ nemzetközi segélykérő jel), SOS (Segíts Osztálytársadon Súgással!), SSK

(< sürgős segítséget kérek), sunyizik, sustorogj!, tapad a szeme az osztályra, telefonál, telefonhívást/telefont vár, várja a drótot/hátszelet, várja a jó hírt URH-n súgnak a tanulónak ágyúzzák, bekotyog/köp, cincog, csalnak, dumálnak, felhívják (ti. „telefonon”), felmentő sereg, halkan dumálnak/szólnak, jön a felmentő sereg, kelepelnek, köpnek, köpöget, leadják a drótot, lebuknak („lehajolnak”), megy a drót, regélnek, sugyognak, susmognak, susognak, sziszegnek, telefonálnak, telefonja van, téves kapcsolás, veszi a drótot súgás áldott hang, bedumálás/nyögés, csomag, csőposta, diákposta, drótnélküli telefon, felszabadítás, frankó duma, füles, gmk, halk segítőkészség, ingyenposta, isteni áldás, KGST (< Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa), kagyló, kagylózás, kapcsolás, KTST (Kölcsönös Tanulási Segítség Tanácsa) kisegítés, kisegítő, kotyogás, köpés, letye, mennyei hang, morzé, néma

ábc, nyöszörgés, osztályrádió, összkomfortos hangposta, picli (< spicli), piszmogás, pletykázás, pofázás, puska (a régi diáknyelvből: ’feleléskor meg nem engedett segédeszköz’), puskázás, puskidili, pusmogás, segély, segítés, segítség, sugár, sugárzás, sugi, sugi-bugi, sugó-dugó, sumi, susmus, susmutolás, susi, susogi, susori, svinglizés (< svindlizés < svindli ’csalás’ < ném. Schwindel), svingrizés ( svindlizés), szóbeli puska, támasz, távirat, telex (’távgépírós összeköttetés’ < gör. ang teletype exchange ’távgépírós csere’, mozaikszó) a tanuló csal a könyvből, füzetből ágyúzik, bombázik, céloz, csalizik („akár a horgász”), felfegyverkezik, fusizik (’kontárkodik, leront; jogtalanul saját céljaira dolgozik’ < ném. verpfuschen ’elront, elpuskáz’), háborúzik, kattózik, kipuskáz, koppant, kukál, kukkerezik, kukkol, les, leselkedik, lesen van az orra, lesi,

lesipuskás, lesipuskázik, lő, lövöldöz, némán lövöldözik, pusizik, puskás, puskáz, pusenykázik (oroszosan), puskétázik, pusmog, pyskázik (orosz u-val), simlizik (< argó simlis ’megbízhatatlan’ < ném. Schimmel ’penész’), slattyol, sunyizik, svingláz (< szln švindel) iskolai csalás: aknamunka, KGST, puskázás, svindel (< szln. szleng švindel ’csalás, svindli’ < ném Schwindel) az iskolai csalás eszközei ágyú, atombomba, bomba, cetli, cipőtalp, csúzli, dörgő, dugilap, dugipapír, elektromos puska, fegyver, fusi, gépfegyver, hatlövetű, kutyanyelv (’hosszú, keskeny papírlap’), lesés, lőfegyver, másenyka (? < másol, oroszos hangzással < or. Машень а < Маша ’Mária’), nagyágyú, névjegykártya + zakó, radír („felszeletelik, s beírják a képleteket”), pad alatti posta, padra írás, parittya, pisztoly, pofa, pucsku (? < cig. pučhel ’kérdez’), pufi, pufóka, pusenyka (<

puska, oroszosan; ? < or. пуш а ’ágyú’), pusi, puska, puska = bajban barát a jó barát, puskapapír, puskéta, puskin (szójáték), pyska (orosz u-val, játékosságból), rakéta, repülő, revolver, ruci, slatty („suttyomban les”), sugupapír (táj.), svinglica (< szln), tenyér („beleírnak”), tollbetét, vignyetta a kézre (< vinyetta < fr vignetta ’címke’), zsebibaba (’zsebszámoló’) a tanár rajtakapja a csaláson elcsipi, ellenhatás, fülöncsípi, gyufázik, kilesi/pecázza/szúrja, lebuktatja, lecsap rá/durrantja/égeti/fegyverzi/füleli/leplezi/lőtte/szereli/veszi, megcsípi/lesi/szívja/szopja, megvan a puskás, nyakoncsípi, pacs, rácseszett, sasszem, szivacs, telitalálat, téves kapcsolás (a tanárhoz jut az „adás”) a tanuló rajtaveszt a csaláson bejut a csőbe, besül /valami/, bukta, dörren az ágyú, Égés ellen Fabulon! (reklámszöveg), eldördül/sül valami, elsült a puska ~ puskája, fülöncsípés,

füstöl, csütörtököt mondott a puskája, eldurran a puska, elfogyott a töltény, elrobban /a puska/, felsül, harakiri (< jap. hasfelmetszés: a szamurájok hagyományos öngyilkossági módja), koppan, lebarnul, lebukás, lebukik; lebukik, mint a gyöngyhalász; leég, leégés/fegyverezték/fülelik/lőtték, nyipuska (< or. не ’nincs’), pofára esik, ráfázik ~ ráfázott, rájár a rúd, a szegény tanuló és a végzet temploma, teljes lebukás, téves kapcsolás, zsana (tkp. kellemetlen helyzet) a tanár utazik valakire beleköt, betáblázza, bukórepülés, cumiztat, cikizi/k/, heppel, kiböki/cseszik vele, kikubizza ~ kiskubizza (< argó skubizik ’néz, figyel’), kipécéz/pécézi, kirúg rá/szadizza/szúrja/szúrja magának/szúr vele/tol vele, landol, megpályázza, nem bírja, nem bírja a buráját, nem csípi/hagyja, nyaggatja, orrol, pekkel, pikiroz (< szln. szleng pikira ’pikkel’), pikkel /rá/, piszkál /vkit/, piszkálósdit

játszik, ráhajt, rájár, rákészül (táj.) rálandol/mászik/megy/pikkelés/ragad/repülés/száll; rászáll, mint keselyű a dögre; rátapad, rühell, spikkel rá (< pikkel), szadizik, szadizza, szekálja, szívatja, szívózza, tapad, ül rajta a tanuló nagyon figyel az órán bámul, buzgómócsing, buzgóskodik, buzog, csodagyerek, csupa fül; csupa szem, csupa fül; dagad a feje a tudománytól, dülleszti a szemét, fülel, gúvad, gúvad a szeme, „gúvadó szemetek tanárra vessétek!” (Batsányi mintájára), gúvizik, güzül, hegyezi a füleit, hígagyú, kagylóz, kiesik a két szeme, kiesik/kigúvad a szeme, kiszúr, kocsányon lóg a szeme, kokszol („fénylik a szeme, mint a koksz”), koncentrál, kukkol, kuksizik, különc, les; les, mint Rozi a moziban; mereszti a gubóját, nyal, nyalizik, őrködik, pedálozik, pedáns, puncsbobo (< ang. < ind punch ’ízesített, rumos, édes, teaszerű forró ital’ + ang. szleng bobolink ’fecsegő’),

puncsol, puncsoskodik, puncsuol, rájött a 45 perc, sasszem, stréber, stréberkedik, a szemei keresztbe állnak, szemeit meregeti a tancira, szót eszik, teszi a fejét/a jót, tömi a fejét/kókuszát, tudós egér, túlbuzgó; úgy néz , mint egy sas a tanuló „alszik” az órán alszasz, bamba, bambul, bedobja a szunyát, bedobta a törülközőt (a sportnyelvből), bevágja a szundit, bóbiskol, bundizik (< bundázik < alszik, mint a bunda), bunyik, csak testben van ott, „csendesen kérődzik”, cseszik figyelni, csicsikál, csucsukál, disznó, döglik, döglődik, dugig van, durmol, elbambul/kalandozik/szunyál/terpeszkedik/terül, fárasztja a tanár, fekszik, fetreng, horkol, horpaszt, hunyál, kifingott, konzerválja magát, kóvályog, kuksol, kumit, lanyhul, lapít, lapul, lazít, lazsál, „lusta Dick”, mafla, mormol, mormota, nyugszik, otthon érzi magát, párnás, pihenget, profizik, sunyít, szende-muszi, szende-szundi (ikerítés), szundít,

szundizik, szunyál, szunnyad, szunyókál, szunyózik, tehénkedik, tentél (< tente, altatószó), trehány, unatkozik, unja a banánt/dumát, unja már az egész paklit, vágyakozik a tanuló igazolatlanul hiányzik beszorult az ágy alá, bumlizik (’döcög, csavarog, lóg’ < a bányásznyelvben ’műszakról lóg’ < ném. bummeln ’kóborol, lazsál, lumpol’), csavargyárban dolgozik, csavargyáros, csavarog, elblicceli a sulit, elcsatangol/lóg/tűz (’elmegy’), felmenti magát a tanulás alól, hiánycikk, iskolakerülő, iskola mellé jár, az iskola mellé megy, iskola réme, iskolaundor/undora van, iskolaundoritiszben szenved/undoros, kacsázik, kényszerszabadság, kering, kerüli a sulit/az iskolát, kétoldalas iskolaundora van, kétoldali iskolaundor/iskolaundora van, kikerüli, kiveszi a fagyszabadságot/szabadságát/az évi szabadságát, kivette a haviját/szabad napját/szabadságát, kóborol, kószál, körző, körzőzik (szinonimacsere),

lelép, lófrál, lóg, lóg a sutyóból, lógecol (< a lébecol ’éli világát’ mintájára < ném. leben ’él’), lógós, lógózik, lumpol, mázlista, megpattant, mellé jár, olajra lép, potya (< potyázik: „nem fizet tanulással a napért”), spricáz (< szln. szleng šprica ’lóg az iskolából’ < ném. spritzen ’permetez; spurizik’), sulikerülő, suli mellé jár, suliundora van, szabadságon van, szabadságot vesz ki, szabadságra ment, szabin van, szabit vett ki, szökik, üti az időt tanulás agyfárasztás/tankolás/tömés, észkoptatás, gürizés, güzülés, önkínzás, önsanyargatás nagyon tanul agytankol, be akar vágódni, bebújik a könyvbe, beledöglik/húz, belekeveri a büdös káposztalébe a szöveget („a fejébe vési”), benyal, be van szarva, biciklizik (tkp. ’hajt’), biflázik (< ném Büffel ’bivaly’), buzgó mócsing, buzog, darál, energiakészletét tölti föl, falja a lecajt, fejét

tágítja, gázt ad, gürizik, güzi, güzü, güzül, hajt, hajtja magát, igyekszik, iskolamániás, kapaszkodik, kínozza magát, könyvmoly, lovat reggelizett (< táj. ’rövid idő alatt sok mindent elvégez’ < szólás: Megennék egy lovat, míg te a seggét rágod), magol, marhára szerelmes lett a salátájába, megnyomja a gombot, művelődik, nagyon rág, nyálaz, nyalis, nyalizik, okoskodál, pedáloz, pifláz (táj.), ráhajt/kapcsol, rálép (ti a gázpedálra), rizsál, seggel, sóhajt, stréber, stréberkedik (< stréber ’törtető’ < ném. Streber ’törekvő, törtető’), teker, tömi a fejét, töri magát bevágja a leckét bebiflázza/csapja/darálja/dobja a lecit/keni/magolja; bemagol, bár a suliban naprázni nem lehet; bemagul (táj.), benyalja/vágja magába; bevágja, mint szél a budiajtót; beverklizi, bifláz/ik/, fülig tanul, hülyére tanulja magát, kényszerduma, magol ~ bemagolja, nyalizik, pedálozik, skandál, szemez ( magol

helyett; szinonimacsere), trehányka lemásolja a leckét valakiéről átlesi/”nézi”/puskázik, „bepótol”, csal, elnézi tőle, fénymásol, hamisít, indigózik, kacsint, kocsonyán ülnek a szemei, kódex 2000, kopíroz, koppint, kukinil, kukkerol, kukkol, kupiroz (táj.), lefusizza máséról, legelteti szemét, legépel, lekopírozza, lekkoppint, lekupírozza/lesi/nézi/pingál/puskáz, les, lesi, lesipuska, lesipuskás, lesipuskázik, lesizik, leskelődik, lesunyja, más eszét használja, másolatot készít, pislog, puskás, puskázik, skubizik (< argó ’néz, figyel’), sokszorosít, sumákol, sunyizik, szemtengelyferdülésben szenved, szemtengelyferdülést kap, tenkinget, varangyszemű, veszi a drótot a tanár megszidja a tanulót égeti, fejet mos, fejét mossa, kicikizi/szadizza, köpik rá, lebaltázza (eufem.), lebarnítja, lebazilikázza (eufem), lecseszi/csöszi/égeti/gorombítja/hordja/izélja/kajabálja/porol, lerántja a tíz körméről;

leszidja/szúrja/teremti/tolja/ugatja, mint a pöngős malacot; megkettyenti/pörüli (táj.), megrója, pofázik, rí, rinyál, tépi a csőrét tanári szidás: békés tapasztalatcsere, fejmosás, hegyibeszéd, ítélethirdetés, lelkifröccs, rizsaduma a tanuló beírást kap benyaszt kap, bővül a fagyűjtemény, kampósít, kap egy autogramot, karót gyűjt, krokodilmosoly („ha egyest kap, s kínjában vigyorog, vicsorog”), rovót kap a tanár beír az ellenőrzőbe autogramot ad, becirkant/firkál/firkant/firkáz/írást ad/kapar, belefirkál/firkant, beolvas, bepingál a kiskönyvbe, berág/srófol/vés, dedika (< dedikál), felesleges tintafogyasztás, firkaárulás, firkál, firkant egyet/a közlönybe, fogyasztja a tintát, gyarapítja a karókat, hazaír/üzen, kapál, karcol, körmöl, levelez, „levelezik”, megrovózza/tömi, a művész autogramja, novella, odagörbint, pingál; postás lesz a gyerek: a szülő és a tanár között; regényt ír, sreibol (<

ném. schreiben ’ír’), a tanci az irkáját koptatja („tollát”), üzenget, végső ítélet a tanuló (leckét) ír alkot, biggyeszt, cirkál, fickál (< firkál), fickás, firfál, firkál, firkant, gépel, gyöngybetűkkel ír, irkál, kapar, kaparászik, kapirgál, karcol, karmol, koszolja a lapot, körmöl, macskakapar, macskakaparás, Mikszáth 2, pacázik, pepecsel, piszinel (m. cig pisinel < szh pisati ’ír’), piszkol, ró, srájbol (< ném schreiben), szántja a sorokat, vakar, vés töri a fejét (a leckén) agyal, agyszondázik, álcázza az alvást, baltázza a fejét, bambul, bekopog, diót tör, dolgozik az agya, észbontó/pörgető, falba veri a fejét, fejenállás, filózik (filozofál ’bölcselkedik, okoskodik’ < gör. jilosojźw ’műveli a tudományt, bölcselkedik’ > jilosoj×a’a tudomány szeretete, életbölcsesség, filozófia’), görcsöl, gyagyul, gyötri, gyötrődik, hajtja a fejét/az észkerekét, hámozza az agyát,

kalapácsol, kalapál, kalapálja a kobakját, kell kalapács is?, kínlódik, kobakozik, kong a feje, lisztté morzsolja, matat, megvágja a tököt, megy az esze, okoskodál, préseli a káposztaleves, szadizza az agyát, szegecsel, szeget ver a fejébe, szenved, szöget üt/ver a fejébe, tekeri az agyát, töri a bucóját/buráját/dióját/kobakját/víztornyot, töri magát, törődik, vért izzad (a tanuló) most értette csak meg ahá! bejutott, bekattant neki, berobbant/ugrott/ugrott neki, bevette az adatokat, csak most kapcsolt, csúcshülye, dereng, éretlenke, felébredt/sejlik, fölért az agyáig, Hja!, homálylik /neki/, hoppá!, hopplá!, hökkent rá; hű, de az; Ja! kalpirozott (< szln. kapira ’kapcsol’), kapirozott (szln), kapcsolt, kapcsolt végre, kapizsgálja (< kapisgálja ’kezdi érteni’ < ol. capisco ’értem’), kattant, későn kapcsolt, kivilágosodott, koppan ~ koppant!, ködlik, leesett, leesett a

húszfillér/húszfilléres/kétforint/kétforintos, leesett a kókusz/tantusz (’játékpénz, telefonérme’ < lat. tantus ’akkora, annyi’), leesett a tízfillér/a tök a fáról/már/neki/neki a tantusz, megnyílt/megvilágosodott az agya, most kapott észhez, most koppant!, Most ugrik/ugrott a majom a vízbe, nehezen veszi a lapot, Opá! rágyütt (táj.), túlagyi, végre kapizsgál (< kapiskál), veszi a lapot, világosság gyúlt az agyában továbbadja a hírt adja az adást, átpostázza, CB-rádiós (< ang. citizen band ’polgári, városi hullámsáv’ speciális adóvevőkészülékkel történő beszélgetéshez), CB-zik (cébézik), drótol (< leadja a drótot, argó), eldumálja/fecsegi/locsogja/pletykálja/pofázza, futótűz, híradás, homokszemcse akció, indul a pletyka, kétszer vettek („egyszer fölfogta, egyszer továbbadta másnak”), kidumálja/köpi/pletyiz, közvetít, leadja a drótot, ledrótolja, lefetyeli, ledumálja, levelezik,

megereszti a nyelvét, megy a forró drót (< ang. hot whire ’forró drót’, közvetlen összeköttetés – veszélyhelyzetben – az USA és a SZU között), morzézik, órai postázik, pletkál, pletyi, pletyizik, pletykafészek, pletykál/ja, pletykaláda, pletykálkodik, pletykás, pletykázik, pletyós, pletyózik, posta, postás, postást játszik, postázik, postázza, riadólánc (az úttörőmozgalomból), riadózik, sámli rádió („sámlin ülve pletykázni”), stafétás, súg, sugdolózik, szabadeurópázik, szajkózik, szar a postás fizetése, szétkürtöl, szószátyár, távközlés, távközöl, „telefonál”, terjeszkedik, továbbdumálja, vészmadár (rossz hír esetén) valamit elloptak, valami eltűnt csórás történt, csórtak, elbugázták, elbúgott, elcsaklizták, elcsencselték, elcsenték, elcsentek vmit, elcsivázták (m. cig.), elcsórás/csórelták/csórták (< csór < cig čorel ’lop’), elcsuvázták (< eldzsuvázták),

eldzsuvázták (< cig džuv ’tetű’ > cig. argó ’pénz’), elfújták/kacsmarták/kámforgott/kámforodott/kommunizálták/nyelte a föld/párolgott/sutyizták, enyveztek, fölszívódott, görbéztek, illa-berek!, kámforrá vált, kámfort játszik, kóricsál, krojfoltak (< táj. ném greifen ’megfog, megragad, vmihez nyúl), lekapcsolták, lovasították, megbugázták, megcsapták, megcsappant, megcsórták/dobbantották/fújták/koppintották/lovasították/pattintották/szívták, pofoncsapták/vágták, ráültek az ördögök, trombitának nézték (< megfújták) nehéz tantárgy diáknyúzó, dögös, förmedvény, fúj!, gané, gyilkos, halál archívuma, hülyeség az egész, kiborító, kész kínszenvedés, kotus (< ang. knock out ’kiüt ökölvívásban’ × tusakodás), nudli (< ’unalmas, rossz’ < ném Nudel ’főtt tészta’), nudli anyag, okádék, Pfúj!, pocsék, rondallinó (< ronda, olaszosan), szar tárgy, tré (<

argó ’baj, rossz, pocsék’ < jidd. tréfli ’tisztátalan, tilos étel; silány’ < héber tréfe, teréfoh ’szétszaggatott; tilos étel’), utálat nem szeretem a tantárgyat: almás („savanyú”), az ablakon kihányom, bagózok/csinálok rá, fúj!, fujj, ki nem állhatom!, kihányom, minden kezdet nehéz, mrzim (< szln. ’fázom tőle’), nem bírom/csípem/klappol/smakkol rá, rühellem, szarok rá, trutymó, umcsi, uncsi, unom a séróját (< argó ’haj, fej’ < cig. š#ro ’fej’) könnyű tantárgy egy kis kikapcsolódás, fika, francseszta, frankó, kafa, kedvencem, klanyó (< klassz), klassz, kranyó, lyukas, lyukasóra, maszek, 45 perc pihenés, pihenés, pihenőóra, piskóta, piszok jó, potya, potyaóra, semmi, szar, szuper, tök jó, túró, végre egy igazi! szeretem a tantárgyat: bírom, csípem, érdekel, imádom, kamelom (< argó kamel ’kedvel’ < cig. kamel ’akar, kíván’), kampelom (< cig. kampel ’kell,

muszáj’), obozsujezum (< szln obožujem ’imádom’); szeretem, mint a kecske a káposztát tízperc, óraközi szünet agylágyító/pihentetés/szellőztető, cigiszünet, diákőrangyal, dumaidő/szünet, dühöngés, elszabadul a pokol, észpihentetés, faló, fejszellőztető, fellélegzés/szabadulás, „Gyilkosság tíz percben”, kaja!!!, kajaszünet, kányikuli 10 percben (< kánikula), két szó között egy levegővétel, kikapcs, kikapcsolódás, könnyebbülés, lazító, lecke megírásának utolsó lehetősége, lélekemelő, lélekharang („amikor a csengő megszólal, a diákok lelke felszabadul a feszültségtől”), megkönnyebbülés percei, megváltás, nyugi van, pauza (< lat. pausa ’megszűnés, megállás, szünet’), pauze (németesen < ném. Pause ’szünet’), pihenés, pihenő, pihentető, pletykapercek/szünet, puskaírás, rövid megváltó, szabadulás, szellőztetés, szüncsi, szüni, tájm aut (< ang. time out ’holt

idő’; időkérés sportnyelven), tanulóidő, tízi, tíziszünet, tűz/uzsiszünet, üsd-vágd!, visszatért az őskor, zabaidő, zabálda, zabaszünet nyári szünet agypihentetés/pihentető, áldás, bizonyítványégető („mert nem törődünk a sulival”), boldog békeidő, diákszabi, egy kis kiruccanás, felejtisszimó (< felejt latinosan), gyöngyélet, haliday ~ holiday (< ang. holiday ’ünnepnap, szünnap, szünidő, vakáció’), három hónap lógás, Hollyday (hibásan), hosszú pihenő/szünet, isiszünet, káció (szócsonkítás), kanyikuli ~ kányikuli (< kánikula ’hőség, forróság’ < lat. canicula ’kölyökkutya’; az Ebcsillagkép főcsillaga, a Sirius), nagyszünet, nyári felszabadítás, nyári szabadság, OTI (< Országos Társadalombiztosítási Intézet, az SZTK elődje), suliszünet, szabadság, szanadulás, szabadulás nyáron, szabi, szenvedés vége, szív zene szerelem, SZTK, szün, szüni, táppénz, társszerzés,

tetűmentes egy-két hónap, vakáció-akció, vakci, vakció tanév két nyári szünet között egy rossz átmenet 9. O s z t á l y z a t / é r d e m j e g y osztályzat: anyaszomorító, siralomház ötös (jeles) áruló jegy („stréber, magoló kapja; a többiek árulónak tekintik”), bravó, cseresznye, csicsóka (< a Csicsóka és a moszkitók c. film mindentudó fiúszereplőjének nevéről; köznevesülés), csikó, csillag, csillagos egyes, csúcs, dagi jegy, délibáb, fejes kettes (tkp. fejre állított kettes), formás, gömbölyű, hafcsi, hasas, hurka, izmos, kafa, kaficsek (< kafi < kafa ’nagyon jó’), kalapos, kalapos bácsi, kalapos kampó, kedvencke, keljfeljancsi, köntös, kvint (’ötöd; hangköznél az ötödik hang’ < lat. quintus ’ötödik’), müszi, nagyhasú, Ödönke (< a horvátországi Hahota c gyermekújságból kölcsönözve), öti, ötvös, ötyi, pancs (< cig. pandž ’öt’), paraszt elégtelen (régebben az

ötös számjegy az elégtelen jele volt), pipajegy („lepipál vele mindenkit”), piroska (< or. pityorka), petyor, pityorka ~ pityorká (< or. пятёр а ’ötös’), pityorko, pityorku, pjáty (< or пять ’öt’), pocak, pocakos, pocakos egyes, príma (< ol. prima ’első’ < lat primus, -a, -um ’első; legelső, legkiválóbb’), prímás (itt: játékos képzés a prima-ból; < lat. primas ’az elsők és a legelsőbbek egyike’), sarló, szőlő, szuper, szuper jegy, talpas, tenyeres („öt ujja van”), tökös (< tök; az ötös számmal megjelölt régebbi elégtelen neve) négyes (jó) csetüre (< or. четыре ’négy’), csityorka (< or четвёр а ’négyes’), egyenesek gyűjteménye, gólyaláb, gyénes (anagramma), hullám, kisszék, kvárt (’negyed, negyedrész; hangköznél a negyedik hang’ < lat. quartus ’negyedik’), merev, nedves, nyakas, az öt alattvalója („sorrendben alatta van”), régi

kettes, sánta, star (< cig. št#r ’négy’), szegletes elvtárs, szék, székláb, támasztógólya, vitorlás hármas (közepes) arany középút, Balázs („a nagy B jobb oldala hasonlít a 3-asra”), balázska, cicafarok, csak görbüljön, derekas, ernő („nőhet még a jegy”), felezett nyolcas, fél nyolcas, fésű, gereblye, gömbi, gömbölű, gömbölyded, gömbölyű, görbe, görbe hátú, görbített, hárem (szóferdítés), hárfa, holló, hordó, kanyar, kerekhasú, kétkerekű, közép, közép pintyő, közi, madár ( a repülő madár sziluettje), ördög villája, pocakos, szemüveg, terc (’hangköznél a harmadik hang’ < lat. tertius ’harmadik’), tevehát, trica (< horv ’hármas’), trin (< cig trŁn ’három’), tris (< or три ’három, hármas’ magyar képzővel), trityorka (az or. pityorka, csityorka analógiájára три ’három, hármas’), trosenyka (< or. трой а ’hármas’), trojka (< or трой

а) kettes (elégséges) átmenő jegy, bekacsáztam ( kettest kaptam), béla (< bélás), bélás (< argó bé ’kettő’), bot, csikó (a ló vagy sakkfigura formájáról; a régi diáknyelvben ’elégtelen’ < cseszkó vagy cseszi, eredetileg a csizmadiák gúnyneve), csúzli, duj (< cig. ’kettő’), duó (< lat duo ’kettő, két’), dvá (< or два ’kettő’), egs (< elégséges), fordított ötös, gamó, gida („formája a gida nyakára hasonlít”), görbe, görbenyak, görbül, hattyú, hattyúnyak, hattyúnyakú, hullámzás, hurok, kacsa, kampó, kanyar, kanyarodó, kegyelemjegy, könyöradomány a szegényeknek, liba, libanyak, majdnem fa, majdnem pecapot, proletár jeles/ötös, retkes, sarló, szeka fölé, szekunda (< lat. secunda ’második’), talicska, talpas („a számjegynek talpa is van”), talpas ötös, tőké, veszélyhelyzet egyes (elégtelen) ág, ág meg vessző, ágyin (< or. один ’egy’), agyinka,

ágyinka (magyar kicsinyítőképzővel), ágyú, akasztó, akasztófa, alágyújtos ( fa), ásó, atom, bagesz ~ bágesz, bagó, bat (? < szln. bat ’ütő; harang nyelve’), bélás, benyó, bitófa, boszorka, boszorkány, bot, bukfenc, bukta, bunkó, cajku (? < szln.), campó, ceka (< ceruza), cerka, ceruza, cetka, cöf ~ cöff (< cövek csonkítva, torzítva), cölöp, cömpó (< horv. szln táj < kampó), cövek, cuff, cufó, cuka, cukorka, cumi, cumó, cupa, cvek (< szln. szleng ’cövek’), cveka, cveká (< szln táj cveka ’cövek’), cvök (< szln. táj cvek), csehszlovák ~ cseszkó ötös („ott az ötös számjegy az elégtelen”), daci (< a régi diáknyelvből: szekunda + -ci képző), dákó, dakszi, (< dakszli), dakszli (< ném. Dachsel ’tacskó, borzeb’), debacó, dekk (< argó ’cigaretta, csikk’), derékszög, deszka, dió, duci, duga, dugasz, dugattyú, dugesz, dugó, dugóhúzó, dzsigoló (< ang.-fr gigolo

’parkett-táncos, selyemfiú, zsigoló’), egyenes, egyenes ötös, emelkedő, az erdősáv első tagja (fa; körülírás), fa, facsavar/dugó, fakabát (< őrbódé), fakó; fási TÁSI jónapot (szójáték a fásítási kampánnyal és az iskola régebbi nevével: Testnevelési Általános és Sportiskola), fásli (< ném. Fatsche ’kötözőpólya, fásli’), fenyőfa, ficak, figaró, fika („csak értéktelen firkálmány”; táj. ’takony’), finyasz, frinyó (tkp ’orr’), fogas, furkósbot, fúró, fűrész, fütty, fűzfa, gamesz (< gamó), gamó (< táj. ’kampós bot ágak lehúzására’), gereblye, gerenda, gól, gumó, gyes (< egyes), gyökér, gyufa, hajó, háztető, hegyes, hegyes ötös, hegyesszög, horgászbot, horog, hosszú, husáng, húzó, index, jegenye, jegyinic, jegyinica (< or. единица ’egyes’), jék (< cig jek > argó jekk ’egy’), kamó (< karó), kampec ~ kámpec (< argó < jiddis ’vége van,

meghalt’), kampó, kamposz de gojtekázesz, kampódzsuszó, kampu (táj.), kampusbot (táj), kanca („a lófej, a sakkfigura az 1-re emlékeztet” ~ „kamó < karó < egyenes; szóferdítés, nincs köze a lóhoz”), kanci, kancus, kanó, kantri, kanyesz (< kanyó), kanyó (< kampó), kapa, kapanyél, kapca, kapó, kapucni, kapufa, kapútó (< kaput olaszosan < ném. kaputt ’oda van, tönkrement’), kar, karó, kasza, katona, kolbász, konyec (< or. онец ’vég, vminek a vége’), kóró, kukac, küllő, léc, ló, lőcs, magyar trapper (< „a tv-reklámban a farmernadrág egyik szára rövidebb, mint a másik”; tkp. a nadrágra mutató – ’klassz’ jelentésű – hüvelyk s mutatóujj is az egyes számjegyre emlékeztet), merevjegy, minyon (< fr. mignon ’cukrászsütemény’), nudli, nummero egy (< ol numero ’szám, sorszám’), nyalóka, nyekli, nyeles, ostor, ötös öthavi részletre, ötös részletekben, pálca, pálcika,

parafa, parafadugó, parafagugó (játékosan orosz d-vel), parasztkitűnő, peca, pecabot, pecka, pecus, pedró, piszka, piszkafa/vas, pittyes, proletárötös, radír, régi ötös, „rotációs kapa” (benzinmeghajtású forgórésszel működő < rotor < lat. roto ’körben forgat; forog’), rőzse, rúd, sámli, serkentő, sétabot, susz ~ sussz (< szln. szleng ? < ném Schluß ’lövés’), suszterszög, stupli, száka, szálfa, szálka, szalmahúzó/tépő, szarvasötös, szecska (’apróra vágott szalma; értéktelen’), szeka (< szekunda), székláb, szekunda (< régebbi hagyományok nyomán a múlt században három padsorba rangsorolták a diákokat: kitűnők /eminentes/, első rend /prima classis/, második rend /secunda classis/; az utóbbiaknak osztályt kellett ismételni < lat. secundus, -a, -um ’második’), szénahúzó, szigony, szipka, szivacs, szivar, szlipacsek, szlupka, szlupó, szöcske, szög, szőlőkaró, talpas, talpas

derékszög, tintadugó, tök, trapper (farmernadrág márkaneve; tv--reklámon a nadrágra mutató hüvelyk- és mutatóujj – tkp. ’oké, klassz’ jelentéssel – az egyes számjegy képét idézi; a szó eredete < ang. trapper ’csapdaállító prémvadász’), trotty, tunikás egyes (< lat tunica ’ingszerű római alsóruha’), tuskó, tű, unu (< r. cig < rom unu, un, o, una ’egy’), vekker (< ném Wecker ’ébresztőóra’), venyige, vessző, villanydúc, vinkli, vinyó, virgács, vitorlás, vonyiga, vonyigáló, vonyigó, vonyogó (táj. ’kampós bot ágak lehúzására’ ~ hegedűvonó, szócsonkítás, -torzítás), zsák a tanuló egyest kapott agyonkészülte magát, akasztófát kapott, az apja nyomdokába lépett, bágeszt kapott, becetkázott, bedacizott/deszkázott/dilizett/dörgött/ducizott, bedugózott/dugult/faragott/faralt/fásított/fásították/fásult/fázott/fúrt/fürdött, begolyózott/gyöpösödött/húzott/kampecolt,

bekampózott/kapált/kapkodott/kapott, bekapott egy kampót, bekapta a fát/horgot; bekapta, mint kacsa a nokedlit; bekarmoltak/karózott, bekórózott, bekrepált (< argó megkrepál), bekrepált, belépett a gmk-ba, benyalt/parafált/pecázott/reszelt/rezelt, besült/szart/szecskázott/szedelőzött/szedett, beszedett egy egyest/fát/kapát/karót, beszedte a fát, beszekázott/szekundázott/szívott/szopott/termel, betette a kiskaput/kiskertajtót, betökölt/trafált, bevágták a szekundumot, beveretett/vert/zengett/zergezett/zúgás/zúgott/ zsongott, biflázott, cajkut kapott, cumizni kezdett, cvekát szerzett, dacizott, derűre ború, dinnye, disszertált, dug, dugaszt/dugeszt kapott, dugója van, dugót dumált/kapott, Dugovics Titusz, dugózott, cöfföket gyűjt, elkezdett fásítani, elkezdte a fásítást, elpirult, ennek is csak káposztalé volt a fejében, építeni akarja a deszkakunyhót, erdősít, erdőt telepít, faiskola, fakitermelés, fásít/ott/; fásít,

úgyis hideg lesz a tél; fásítás, fásítási akciót végzett, fásítási hónap, fásítási hónapot kezdett, fásítást végzett, fásul, fatelepeítés, fát gyűjt, fát kapott/telepít, feje alá tette a könyvet, frinyát kapott, hápogott, horgászhat, horogra akadt/kapott, irtott (ti. fát), kampósított, kampót gyárt/kap/ott/, kampózik, kampusbotot szerzett (táj.), kapálja a fáit, kapált, kapásított, kapott egy dugaszt/dugót/fát/szálkát, karalábé, karóba húzták, károsított, karót evett/kapott/nyelt/ver/vitt, karózott, kegyelemjegy-gyűjtő, kerítést épít, kezdi a fásítási hónapot, kifeküdt, kihúzta a dugót, koppant, környezetvédő; környezetvédő, mert fásít; lebőgött/égett; leégett, mint a Reichstag; lefelelt/forrázták/karózták/robbant/sült, lovon megy haza ( ló ’elégtelen’), megalapozta az évi tervét, megalapozta ültetvényét, megcsúszott/fúrták/húzták/kapta, megkezdjük a fásítást, megkezdte a

fásítási hónapot/időszakot, megkezdte a parafadugó gyártását/a peccőzést/a tintadugógyártást/az erdőgazdálkodást/az erdőirtást, megszívta, mehet horgászni, nem jött össze, otthon hagyta, régi ötös, parkosítás, pecázott, suszt/szálkát kapott, szálkázik, szaporít, szarvasötöst kapott, szekát kapott, szivacs, szívott, szlupkát/szöcskét kapott, tökre felelt, ülteti a fákat, zacskó, zöld napot tart a tanár egyest adott adott egy fát/karót, bedugózott/farafott/faragtatott/faragtatta/fásít/fázott, beírta a karót, beírt egy cajkut/fát, bekanyarintott, bekapázott/karózik/karózott nála/karóztatott, beletrafált, beszedetett, beszedette/tett/trafált/ültette a fát, bevágott egy dugót/kamput (táj.), bevágta, bevágta a fát/kampót/pecát/szecskát, bevágta neki, bevakarta, beveretett, beverte a karót, bevésett/véste, bevéste a cekát/dugaszt/karót, bezúgatott/zúgatta, csalizik, dákót osztogat, dugit, dugót adott/oszt,

elfásított, erdőt telepít, ezt bedöfte, fásítási hónap, fásít/ott/, fásító, fásított az ellenőrzőbe, fát adott, faültetés, gamót adott/oszt, gyarapítja a karókat, kampót adott/oszt, kampózott, karót osztogat, megfúrta, megkezdte a fásítási időszakot/a fásítást, megszívatott, nem tudta a tanár a leckét, osztja a karót, pecát adott, rájött a dili, szekát adott, szőrösszívű ~ szőrös volt, a tanár fát adott, a tancsi kapát ajándékozott, a tani dugót firkantott, téli tüzelőzött, ültet (ti. fát), ülteti a fákat, védi a környezetet bukás buci, bukandesz (latinosan), bukfenc, buki, bukta, dupla szaltó, gubera (? < guberál < jidd.’szemétből használható dolgokat kiválogat’), kecske („buta állat, eleshet, elbukhat”), lekváros bukta, megismételt magánszám, szaltó mortále (< ol. salto mortale ’halálugrás’), tudományom ismétlése a tanuló megbukott aknára futott, árnyékra ugrott, beadta a

kulcsot, bedobta a törölközőt, bedugult/kampecolt/szopott egy dugót/tanyázott, betette a nagyajtót, bevert/zúgott, bukarest (szójáték: bukik a rest), bukdácsol/t/, bukfencel a lépcsőn, bukfencelt, bukfencet vet, bukfencezett ~ bukfencezik, bukott szamár, bussengölt (’bukfencelt’ < táj. busseng < bukfenc), defektet kapott, elbukott/csánkázták/csúszott/dugódik/dőlt/esett, elesett (< szln. tükörfordítás padelje < pasti ’elesni’), elhasalt/húzták/húzták a nótáját/köszönt/lőtték/marad/nyakalt/nyalt/patkolt/rántották/rúgták a lábát/taknyolt/tangázott/vágódott/vágták, fejen állt, fejre állt; felbukott, sok volt a kő; felesett/vágták, gyakorolja a bukfencelést, hanyattesik, hasalt, hencseredett, ismétel, kicsinálták/döglött/fülyülték/készítették/nyalt/pottyant a végről/rúgták, feltaknyult/vágták, leapacsolt ~ leapacsolták, lecsapolták/csúszott/égett/gyűrték, lemegy a víz alá,

megakasztották/bicsaklott/botlott/bukfencezett/csapták, megcsúszott/fúrták/hagymázták/hosszabbították a szerződését/húzatták, meghúzták/nyugszik/rántották/sikálták/vágták/zúgatták, megy az elsőbe, nyekk neki!, plafonra mászik, pofára esik, potyázik, ráült egy elefánt, szaltózik ~ szaltózott, szamár, taknyolt, üzemzavara volt, vendégtanárnak hívták, visszaesik/maradt/tapsolták/zúgott pótvizsgáznia kell bukott szamár, élni vagy meghalni, gebin, géemkázik (< gmk), gügyüzni fog, ismétel, „Ismétlés a tudás anyja.”, Ismétlés a tudás anyja, meg az unalomé., konzultációra megy (eufem), közkívánatra ismétlés/megismétli, ledoktorál, lekapcsolták, lesz ez még másképp is, majdnem elesett, megismétli az év sikerét, melléktanfolyam, nem úszta meg, nyári suli, póplizik, pótit végez, proprávnit köll csinálnia (szln.), repetál, repetázik (< repeta ’ráadás’ < repetál ’ismétel, újra kér az

ételből’ < lat. repetere ’visszasiet, megismétel’), szedd össze az agyad!, a tanárok visszatapsolták, tótágast kell neki állnia, továbbtanul, túlórázik, újabb nyomor, újra felel, uvézik (< u. v < utóvizsga), visszahívják/tapsolják, zsaroló zsaruk (film címe nyomán) pót/javítóvizsga a bukta javítása, ismétlődő előadás, ismétlővizsi (< vizsga), megváltás ökröknek, pótrepeta/szenvedés/vizit, utánpótlás, utolsó lehetőség, vizit korrepetálásra jár agyépítőre jár, csúcsmarha, diónyi agya van, dupla műszakos, fakultációra jár, fasulis, fejtágítóra/felzárkóztatóra jár, fusizik, gmk-zik, gyegyózik, instruktorja van, kér még, kolerózni/korira jár, korizik, korizni/korpadarálásra/korpára jár, korpára megy, korrekcióra jár, korrekciós, korrepciós, korrepciózik, korrepes, korrepezik, korrepos, korrepra/korrepre/különórára/néha agycsiszolásra jár, nyalizik („100%, hogy átmegy”), okosodik,

repetázik, sűríti a levet az agyában, tanfolyamra jár (eufem.), tömik a fejét/az agyát, túlórázik korrepetálás agyszaporító GMK, fejtágítás/tágító, felesleges ~ fölösleges időtöltés, gyengeelméjűek felvilágosítása, gyógypedagógia, kell az utánpótlás, ki mit tud, kirrekció (< korrekció ’helyreigazítás, javítás; szóferdítés < lat. correctio ’javítás, helyesbítés’), korcsolya, koreptika, kori, korrepeta, korri, kötelező „szakkör”, pluszóra, pótóra, repeta, tömi a fejét, túlóra, utókezeltetés osztálynapló akasztottak névsora, biblia ~ Biblia, bölcsességkönyv, börtönnapló, bűn/bűnöskönyv, dnevnik (< szln. ’napló’), dugóbiblia, égetnivaló, egyleti könyv, emlék/erdészévkönyv, erdő, erdőrengeteg, faiskola/kitermelő, faraktár/tár, feketelista, fele sem igaz, gyújtós, halálkönyv, hazugságok könyve, hónalj alatti kanyesztartó, jegybank/könyv/naptár, jegypénztár/tár/tároló,

jegyzőkönyv, karótár, kert, ló ( napló), mindentudó, nagy flekó, nagykönyv ~ a nagykönyv, napi, napiló, napli, naplopó (szójáték), Nevem senki, ofi/ofőnapló, oszikönyv/napi/napló, osztály szégyene, pecagyűjtő, skarlátbetűs napló (a pirostintás beírásoktól), számváltozatok, szecskatár, Szentírás, tapló (az elégetéshez, valamint szójáték), torz tükör, tüzelőanyag, vallató, vöröskönyv (borítójáról is), WC-papír 10. Ó r á n k í v ü l i foglalkozás (napközi, úttörő, rendezvény) napközi (tanulószoba) bolondokháza, börtön, dedó, délutáni kínlódás, dutyi, értelmiségiek gyülekezete, fogda, fogság, harakiri, kínzóhely/kamra, kiscella, koncentrációs tábor, kripta, másfél óra szenvedés, minden gyengék gyülekezőhelye, napcsi, napej, napejka, napesz, napi, napiközi, önkínzó, stiglickert (a temető gúnyneve: kényszerhelyzet ez is!), szekupu (< jap. szeppuku ’harakiri’), szellemi gyogyó/toprongyok

törzshelye, szenvedék, szilenc (< lat silentium ’csend, hallgatás; tanulási idő’), szili, tancsi ( tanulás), tanszoba, vársztvo (< szln. vartvo ’védelem’), zárda menza dagad a disznó, disznóétkeztető, disznóda, ebcsi (< ebédlő), éhezde, életben maradni, „Enni vagy nem enni, ez itt a kérdés!”, etető, fejtömőde, fél napközi, gennyes macska-kiadás, gyomor-nyomor (ikerítés), hastömő, kaja, kajaadó/háború, kajálda, kajáldon, kajaóra, kajás, kajatelep, koplalda, koszt, közös vályú, löcsi, menü, menz, méregtár, moslékos, okádék, okádék osztály, penza (szójáték), röföde, röfölde, spagettiház, táposztó/tár, tömőde, vadállatok etetése, vályú, zaba, zabahely, zabálda, zabaosztás menzás tanuló: kajáldás menzai ételek: állat-tál, bekebóka, börtönkoszt, cián, disznócsemege, disznóeledel, disznóknak való, egérétek, ehetetlen kaja, hányás, isteni eledel („csak Isten tudja, mi van benne”),

kaja, konc, kotyvalék, lepkák, löcsik, méreg, okádékok, pincs-pancs, pocsék, podvás, szar, turkáló, zagyvalékok leves általában: BMV-leves (< bele minden vackot! < a világhírű gyár, Bayerische Motorenwerke ellentéteként), búvár-leves (< lemegy, körülnéz, visszajön), disznólé, Edd meg!-leves, lötty (felismerhetetlen), Mindent bele!leves, Minek nevezzelek?-leves (< Petőfi-vers); moslék, elsőosztályú; mosogatólé/víz, Petőfi-leves (< Minek nevezzelek? – verscím), sportleves (Mindent bele!), trutymó („moslék”), trutymusz hungarikusz („kideríthetetlen; sokféle zöldségből; Pisch Attila 7.-es tanuló elnevezése”), Valamit visz a víz-leves ~ Zilahy-leves (regényének címéről), zöld löttyök levesfajták: fradi/Fradi-leves („Mindent bele!) ’frankfurti leves’; kénleves („kellemetlen szagú”) ’sárgaborsóleves’; rongyleves ’rántottleves’; úszó fadarab ’íztelen daragaluska-leves’ főzelék

általában: Edd meg!-főzelék, főzik, kalózfőzelék, köpdki-főzelék, „mármegintfőzelék” főzelékfajták: etióp gyerekszem, gennygaluska ’kelbimbófőzelék’; hajas takony ’székelykáposzta’; majomszem ’kelbimbó’; spencsike, spinat (< ném. Spinat) ’spenót, paraj’; takonymártás ’fokhagymamártás’; töklaska (< nép ’metélt’; a gyalult tök emlékeztet rá) ’tökfőzelék’ hús általában: mócsing, mócsing mamma/szelet, sült cipőtalp húsfélék: fasiszta, vérkonzerv ’fasírozott’ tészta, sütemény általában: bostoni („száraz, fojtogat, mint a bostoni fojtogató Boo Dereck filmjében”), ízesített csiriz („ragacsos”), tésznya tészta-, süteményfélék: csillebérci zsemle ’kemény zsemle’; csintalan pala (szójáték) ’palacsinta’; glganca (szlk.) ’nokedli’; haluska (< szlk haluška) ’kifőtt metélt tészta; galuska’; hangyástészta ’mákostészta’; hleba (< szlk. chleba)

’kenyér’; hokedli (< nokedli; szójáték < ném Nockerl) ’galuska’; kapusznyik (< szlk kapustník) ’káposztás lepény/rétes’; lekváros szatyor ’lekváros táska’; mákos buki ’mákos bukta’; makovnyik (< szlk. makovník) ’mákos lepény, kalács’; műrizs ’tésztarizs’; szaros tészta ’mákos/kakaós tészta’; targonca (szóferdítés, népetim.) ’tarhonya’; túrós bátyó/teszt ’túróstáska’; tvarozsnyik (< szlk tvarožník) ’túrós lepény’; úttörőgómbóc ’tarhonya’ egyéb étel: bébipapi ’tejbedara’; édesgyökér tormával ’?’; habos getha ’gesztenyepüré’; macskabenzin, tehénlé ’tej’; tejbepapi ’tejbedara’ ital: buborék, lónyál ’üdítő’ egésznapos iskola agyfárasztó/tankolás, alsó, börtön, cella, dedó, diliház, döglés, döglőde, dögvész, a dutyinál rosszabb tett, egésznapi kínlódás, egésznapos diliház, egész nap suli, fogda, fogház, güzülés,

gyerekbutító, 24 órás rohadás, hülyeház, kamuka (< argó ’ámítás, csalás’ ? < tör., perzsa ’damasztszövet’, -ruha’), katonaság, kész kikészülés, kínkamra, kínzás, kínzókamra/suli, munkahely, napos suli, napozó, napszakos, nyúzósuli, penész, rabiskola, rohadás, teljes kikészülés/leblokkolás, unsuli (< unalmas), zárda kisdobos agár, cicibán (< szln. táj cici ban ’kicsi úr’ < Oton Zupančič költő kisfia nevezte magát így; – sok vers s egy gyereklap címe: Ciciban – Szlovéniában), csemcsős, csicska, csicskás, csőcselék, dedó, dobos, doboska, dobostorta, éretlen ringló, háborús, jasszdobos, kék (a nyakkendőről), kékek, kékhuszár, kékike, kékmadzagos/nyakú, kicsi, kisdob/dobó/dugó/fosos/hiszékeny, kisis, kiskék/nyakkendős/szaros/úttörő, köcsög, nagydobis/dobos, pionir (< szln.), óvodások gyülekezete, pisis, porbafingó, szaros, szilva, taknyos, takonypóc, tepertő, tökös,

trottyos, zenész úttörő afgán agár, betontörő, csákányos, cserkész, iskola nagyjai, járda/kőtörő, közutas, kultúrmadzagos, munkás („az utat törő munkásról”), nagydobos/piros/törő; nem szemetel, csak eldobja a felesleget (ironizálás a 9. ponttal: Védem a természetet, óvom környezetemet), peches (’szerencsétlen’ < ném. Pech ’kellemetlenség, baj’), peonyír, piányerka (< or. пионер а ’úttörőleány’), pijonyer, pionír (< or пионер < fr pionier ’első, úttörő vmilyen területen, téren; utász, hidász’), pionyér, pionyír, pirosak (a nyakkendőről), piroshuszár, piroska, pirosmadzagos/nyakas, segédmunkás („sok társadalmi munkát végez”), szecska, töri az utat, tyúktörő, utász, utat törő, útbontó/karbantartó/rongáló/vágó, vörös KISZ-tag előnyös ember, ifi, ifivezető, ifjúság közelben, kaszás (< a KISZ-es ikerpárja, szójáték), KISZ-es ifi, KISZ-i, Kiszitagi

(ikerítés); kiszlány, kiszfiú (szójáték); Kisz-testvér (szójáték), komcsi, komesz, komeszos, mázlista, még nagyobb dobos (vö. nagydobos ’úttörő’), mini-vörös, öregdiák, sárgahuszár, vörös úttörő-foglalkozás agytörlő, bukó, a dili órája, időlopás, ingyen/kényszermunka; kommunista szombat, péntek stb.; kultúr/okosdi óra, kupaktanácsülés, nyavalygás, pezsgőpor, pionírképzés, pionírok szertartása, robot, szenvedtető szundika, szundika, takarítás, teadélután, törd az utat, törő, tyúktörő, unalmasság, unalomóra, úttörőfogi/fogó, tisztség („a tisztségviselőkről”), vörösóra őrsi -, rajgyűlés bölcsőde, délutáni kupaktanács, gyorslista, kabaré, kupaktanács, nyakkendőgyűlés/ülés, osztálybunyó, óvoda, őrsi, őrsifogó/találka, rajfogi/találka, tombolda, unalomórák tömkelege, veszekedés, vitaparádé csapatgyűlés: csapifogó/gyűlés, csúcstalálkozó, fárasztó állóóra, népgyűlés,

összeröffenés, pijonyírgyűlés, süket duma, tömegünnep, untatás úttörőtanács-ülés: tisztség őrsi -, rajnapló: álkomolyság, életem regénye (Gorkij-mű nyomán), emlékkönyv, firkanapló/tár, irka-firka, jó emlékek, jó emlékek füzete, krónika, mindent feljegyző, naplopó/tár, nyikávó (< or. ни ого ’senki’), papi füzet („úgy szónokolnak benne, mint a papok”), röhögdekönyv úttörősapka bili, bukósisak, csónak, fejfő/ladik/radiátor, jumbósapka („kötött, bojtos ? < ang. jumbo ’óriási méretű’), kapucni, kondér, ködvágó („elül hegyes”), kucsma, lityak, pionírsapka, pionyérsapesz, pionyírsisak, radiátor, rohambili, sapek, sisak, sityak, süveg, svájcisapka, tökfedő/födő, törzssapka, ú-sipka, útisisak, úttörősipka/sisak/tökfödő, vörössipka, zománcos bili úttörő-nyakkendő akasztókötél, bikahökkentő (vörös színe a bikaviadalokat idézi), bikaijesztő/kötél/kötő/vadító,

borjúkötő, cipőfűző, csirkebél, díszmadzag, fejkötő, fojtogató, gönc, illemmadzag, kapca, kényszerkantár, kötél, kötőfék, kultúrbugyi/kapca/kendő/kötél/madzag/pelenka/rongy, lepkendő, lógó, lomrongy, nyakörv/tekercs/tekerencs, nyálazó, nyakterészeti mellfekvenc (örökség a régi diáknyelvből), nyakkendő, partedli (< ném. Barterl ’előke’), pertli, pionírkendő, piroska, piroska kendője, piros mosogatórongy, porfogó/rongy, sál, szalvéta, tűzrevaló, véres nyakkendő, völep, vörös kendő egyenruha: kényszerzubbony tisztségek rajtitkár: főbolond/kutyus őrs-, rajvezető: bandavezér, bika, főnök, rajfej krónikás: tollas, tollrágó zászlótartó: rudas egészségőr: körömfelelős, malázia (< Malaysia állam részére gyűjtöttek), vécéfelelős nótafa: bőgőmajom, kornyi/kornyikafa, kornyikás, nyekergető, rikoltozó mókamester: hihike, moki, őrsi hülye, rötyögi sportfelelős: erő-szakos futár: rohamkukac

szakács: kondérfelelős, kukta, moslékos, szakácska, szaki akadályverseny akcsi, akesz, akive, akver (mozaikszó), békaügetés, budellázó, buktatóverseny, életben maradni, észpróba, gát, gátfutás, gyilkos tréning, hülyülő verseny, kényszertúra, kínzótúra, lebukás, lótás-futás, nehezék az erdő felé, probesz, suli utáni kínzás, szenvedések, tanyálás (< eltanyál ’elesik’), tortúra, /tor/túra, ugriverseny, ugrabugra, ügyességi torna, vergődés iskolai verseny agytorna, izgi-olimpia, kétballábasok gyülekezete, Ki mit tud?, komoly verseny (< a „hülyülő verseny” ellentéte!), köriverseny, lótás-futás, maximális égés, megméretés; olimpia, sulin belül; sulibuli (ikerítés is), sülifül, süliverseny, szívás („a zsűri kiszívja a szorgalmas gyerekeket”), vetélkedő kulturális seregszemle buktanács (szójáték), ciki dolog napja, Csináld magad!-színház, felsülés, katonaszemle, Ki mit tud? kisszínház,

kötelező púp a hátunkra, ks (mozaikszó), kukkolda, kulti, Művészeti Szemle, pofáraesés, Sorbanálló ténfergő, szőlőszemle, „Unalom órája van?”, varjak szeme vöröskeresztes vetélkedő buga megerőltető (< dr. Buga rádióelőadásai nyomán; köznevesülés), egészségügyi fejtágító, gipszelő verseny, halálkereszt, keresztespókok összecsapása, kinyúlás, kórház a suli szélén (< a Kórház a város szélén c. csehszlovák tévésorozat analógiájára), Kössétek be a tanár száját!, mentőveti, ni--nú (< a mentősziréna hangja), nővér-verseny, piroskeresztelő (az előtag szinonimájára, az utótag hasonló hangzására épülő szójáték), segédnyújtó, SOS, vereskereszt, véreskereszt, véres küzdelmek, vérpad/tan/vetélkedő, vörös grófnő (film címe nyomán), vörös verseny, W (rövidítés) szakkör agykör, beltenyésztett fajták köre, bennfogás, buzgómócsingok gyülekezete, délutáni kínzás, felesleges

időtöltés, hajtépés, hobbikör, istenments, kikapcsolódás, kör, krozsek (< szln. krožek), kruzsi, kruzsok (< or ружо ), kupaktanács, különóra, mak-kör ~ makk-kör, manufaktúra, mek-kör ~ mekk-kör, nyenyere („mert szabad, kötetlen”), önkényszenvedés, „öt csillagos” egyesület (’nagyon előkelő’; a szállodák rangsorolási jelzése), pótokosdi, szagkör, szak, szakcse, szaki, szaki gmk, szakik gmk-ja, szakikör; szaki, nagytudásúaknak; szakká, szakkarika, szaktan, szarkarika (szójáték), szarkör, szenvedés, szili-szaki (ikerítés), túlóra, unatkozás, untatóóra egyéb (órán kívüli tevékenység) szakraj tagja: szaki irodalmi színpad: rohadalmi színpad a foglalkozásokon tálságosan nyüzsgő: rajkukac, sivatagi rohamkukac ünnepély ácsorgás, álldogálás, állóképesség, buli, ceremónia (< lat. caeremonia ~ caerimonia ’szertartás, ünnepély’), dögedelem, dögelem, felhajtás, két óra állás, kötelező

vigyázzállás, kultúrgyűlés, megyünk állni, örömnap, plénum, proszláva (< szln. proslava), suli-buli, traccsparti, untató, úttörőnyúzás oklevél: bélyeg, biléta (< ném. Billett ’jegy, belépőjegy, levélke’ < fr billet ’névjegy, levélke’), díszokmány/papír, dokument, elismerés a strébereknek, ócska papír, oszebna (< szln. osebna ’személyi ig’), paca, papiros, szemét, tanbér kitüntetés, érem: bizsu, csingilingi, csüngő, érdemrend, Nobel-díj, plecsni (< ném. Plättchen ’lemezke, lapocska’), porfogó, poroska („porosodik, nem tűzik ki”), saláta kis fémdarabbal, vasdarab szórakozási összejövetel általában: bulevár, buli, görénybuli („zsúfoltság s a bűzös levegő miatt”), házi buli 3 (F"te 03 francia film címéről), mulató, tinitanya teadélután: babazsúr, csajok sírnak, klubcsi, klubdélután, kluttydélután („kutyadélután; a lefetyeléssel kapcsolatos”), löncs (< ang.

lunch ’villásreggeli, délebéd; könnyű étkezés’), őgés-bőgés (ikerítés), tea, tejdélután, zsúr (< fr. jour ’délutáni társas összejövetel, uzsonna, tánc’), zsúrka (< szln žurka) diszkó: csöcsrázda, didzsé, didzséj, didzsey, didzsi (< disco szóferdítései), DISCO-klubdélután (< fr. discoth$que ’diszkotéka, lemezgyűjtemény’ < ang. disc ~ disk ’korong, lap, tárcsa’ < gör d×skoς ’diszkosz’), dizsi, disznó (< „a három disznó” < disco, disco, disco; népetim. szójáték), disznyó, dizsáj, dizsi, hullámgörcs (< ang. break ’tör, törés’; itt: groteszk mozdulatú modern táncfajta), kakakó („túl hangos zene”), lötyögde, rázd a rongyot, rázoda (< argó ráz ’táncol’), röcsögés, seggringató, táncolda, zacsizás, züllés bál: bálna (szójáték), ismerkedési est, ringató, zenebál kirándulás berándulás ~ bérándulás (szójáték), csavargás, egy kis kiruccanás

a szíkre, erdő-mezőirtás, fárasztás, gilisztázás, gyaloglás, gyalogmenet/túra, hülyülés, kikapcsolódás, kiri, kiruccanás, lábkoptatás, lúdtalpmegelőzés, mászkálás, rándulás, rándulni, szökés, tájtáv, terepgyakorlat, túra a „domborzaton”, untató, vándorlás országjárás agypihentető, bakancskoptató túra, gyalogbékázni megyünk ( a Gyalogbéka c. tévésorozat címszereplőjének csúfneve), kikapcsolódás, kódorgás, orgia, országszemle, szabadság, túrázás nyári tábor barátkeresés, boldog éjszakák, citrompótló, csajkeresés, döglődés a napon, dzsumbuj (? < ang. jumble ’zűrzavar, felfordulás’), félelmetes éjszaka („őrségen félünk”), campingolás, fogyókúra, gettó, gyűjtő, hülyülés, kényszermunka, kikapcsolódás, kiruccanás/vándorlás, kóceráj (’kis műhely’ < az elav. m kócos ’kisiparos’ + ném.-ből elvont -eráj képző), kupleráj (’felfordulás’ < ném Kupplerei

’bordélyház’), láger (< ném Lager ’fekvőhely, tábor’; itt: ’koncentrációs tábor’), nyaralás, nyári láger/suli/unaloműző, NYT (mozaikszó); öngyilkosok, öngyilkosjelöltek gyülekezete („olyan rossz, hogy egyenlő egy öngyilkossággal”); örömlányok ideje, pedáljutalom, pihende, sátorlakosztály, sátorozás, sátorrongálás/verés, sátrazás, sitt, szórakozás, tábesz, tabi, tábi, tábori börtön, teljes kikapcsolódás, tetűszedés, unalmas fogyókúra, üdülés, vakációtábor, zökkenés egyéb (élet a táborban) fürdés: locs-pocs, pancsolás pihenő túra közben: pihe tábori vécé: rohambili őrségváltás: szobrozás vándortábor: vándi zászlófelvonás/levonás: zászlócinca (< cincál) zuhanyozó: zuhanyda tábortűz boszorkányégetés/égető, ég a tábor/az iskola!, erdőégés/tűz, farakás, fásláng, füstfelhő egy marék tűzzel, füstokádás, indiánjelzés, lángcsóva/robbanás, limlom tüzelése,

lobogó, máglya, melegedő, melegedőhely, oltóverseny, ördögtűz, pásztortűz, piró (< piro- ’tűzzel kapcsolatos előtag: tűz-, tűzi, hő-’ < gör. pěráw ’ég’ < pěr, pěráς ’tűz’), „piromániás az úttörővezetőnk” (’szenvedély, melyben a tűz látása gyönyörűséget okoz’ < gör. pěr, pěráς ’tűz’ + m«n×a ’örjöngés, őrület, mánia’), pirózás, pokoli színjáték, pörkölde, rajkótűz (< ’cigánygyerek, -fiú’ < cig. raklo ’nem-cigány fiú’), sátorfatűz, tüzeskedés, tűznyelés, TŰZ VAN!!, úttörőláng/pilács B) S Z E M É L Y E K 1. C s a l á d rokonság: családfa, gyökerek ( amerikai filmsorozat címe) család banda, családi kvártett, famíl, família (< lat. familia) ösközösség, szent család szüleim alakítóim, alapítóim, elődeim, faggatóim, famíliám, faterék, fateromék, felmenőim, idomár, idomítóim, leszármaztatóim, muteromék, nagyjaim, az öregeim,

öregek, őseim, az ősök, rágyityeli (< or. родители ’szülők’), szunyusaim (szülő × anyus, apus; játékos szóvegyülés), szülém anyám ajci, anci, anka, ansza, anyáca, anyaka, anyamuter/ős, anyca, anyci/m/, anycili, anyjuk, anyó, anyóca, anyóka, anyuc, anyus, anyuszi, écsanyám (táj.), édesanyjuk, édi, gyombi (< szln đombi), házisárkány, jóanyám, majka (< szb., hv majka ’anya’), mama, mamáka, mamci, mami, mamikám, maminkó, mamóc, mamóci, mámua, mamsic, mamus, mamuszi, manus, motyi, muci, mucus, mumci, mumus, muter, muterom ~ mutterom, muther, muti/m/, mutte, mutter (< ném. Mutter), mutti, nyanya, nyanyám, nyanyi, nyanyóm, nyanyus, nyuc, nyuci ( anyuci), nyulci, nyuszi, nyuszifül, nyuszka, öregcsaj/lány, ősöm, satrafa (’csúnya, házsártos öregasszony’), szülőanyám, sztárá (< szln. stara ’öreg’) apám apafej/ős, apca, apci, apcu, apó, apóca, apóka, apsi, aptya, aptyuk, ápu (táj.), apus,

apuska, atya, atyám, csapatfő, dedi (szln. < ang daddy ’apuka’), fateo, fater (< ném Vater ’apa, atya’), faterom, father (< ang father ’atya, apa’), fati, fátim (< ném. Vati ’apu’), fatter, fattrom, fatyesz, fej, főnök, gyombe (< szln đombe), hős szigor, idomító, idősöm, nagy fehér, noszter (< tréf. < lat pater noster ’mi atyánk’), öreg ~ az öreg, az öregem, öregfiú, öreg harcos/srác, ősöm, papa, papi/m/, papikám, papsic, papu, pápua (szójáték), papus, papuska, patyám, szeri, sztári (< szln. stari ’öreg’), tata, tati, tatus, titi, tyatya testvérem braitom, csinnita, ellenség, paszuly (táj. ’bab’; itt: „kicsi, éretlen”), pepe, só (< tesó), somte (< tesóm, szótagcsere), tasenykó („oroszosan”), tenyó, teróm, tes, tesi/m/, teska, teskó, tesó/m/, tesókám, testim, testó, tősém, utánfutó, vérem leánytestvérem: csajszitesóm, csajtesim, csajtesó/m/, házisárkány,

lánytesóm, rinyik (< táj. rinyál „sokat beszél”), szesztra (< or. сестра), sziszkám (< or torzítva), szisztrám nővérem: nene, neném, neni, nővérke ~ nővérkém, növi, növikém, öreglány húgom: gi-gica (< húgica), hu (< húgom), húda, húgám, húgi/m/, húgica, húgicám, húgilika, húgó, kis dög, pöttöm fiútestvérem: anyaszomorító, baktesó, brágóm ( or. брат ’fivér’; szójáték hangcserével), csávó, fiútesó/m/, fütyis, hapsitesóm, kantestvér, srác/ok/, sráctesim/tesóm, üstökös, tesám bátyám: batyi, batyikám, bátyó, batyus, bátyus, bátyuskám, bátyusz, bratyám, bratyesz/om/, brátyesz, bratyi, bratyikám, bratyó/m/, brátyó, brattyó öcsém: kisöreg/tesó, öcsi/ke/, öcsikém, öcskös, ötyém, picur féltestvérem: felecske, féltesi/tesóm/vér, fölösleg, keverék, vegyestesó, zabigyerek mostohatestvérem: ellenség, fattyú (táj.), korcs, mohi, mosi, mostohatesó, mostitesóm, zabi,

zabigyerek nagyszülők: ősök nagyanyám álmor (< ném. táj Altmutter ’öreganya’), anyi, anyóca, anyóka, bábuska (< or бабуш а ’nagyanya’), banya, cukika, édesmama, gran (< ang. grandmother ’nagyanya’ ~ granny ’nagymama’), grószmuter (< ném Großmutter), grószmutter, grózmuter, hárpia, házisárkány, ides, mama, mamám, mamcsi, mami, mamika, mamiki, mamio (olaszos), mamis, mamó, mamóka, mamsli, mamu, mamucám, mamuci, mamucsi, mamulínó (olaszos), mamus, mamuska, manó, mannus, manus, mimike, muti, nagyanyó, nagyi/m/, nagymama/mami/muter/muti/mutterem/muttim, nagyóm, nagyöreg, nyagyi, nyanya, nyanyanyikám, nyanyuska, oma, ómama/mami, omi, öreganyám, öreglány/mutter, ősanyám, ősi anyám/muterkám, ősmuter, szatyor, szupernagyi, szülém, tyúkanyó, vénjány (táj.), vén szatyor dédnagyanyám: dedi, dédi, nagydé (< dédi) nagyapám agg apó, apóca, apóka, dáduska (< or. дєдуш а ’nagyapa’), dedám

(< szb, hv ded, deda ’nagyapa’), grószfáter (< ném. Großvater), grószfáterom, grózfater, kisöreg, nagyapó/fater/fatter/fati/fáti, nagyi, nagyapa/papi, ópa, ópapa, otati (< ném. táj Otata ’nagypapa’), öreg, öregapám, öregem, öregfater/fiú/harcos/szaki, ősapám/faterom/öreg, papa, papám, papesz, papi, papio (olaszos), papó, pápocska, papóm, paprika (szójáték), papsli, papulínó (olaszos), papus, papuska, pepe, tádd (< ném. táj Tada, Tata ’nagypapa’), tata, tantesz, táti, tatus, vén buksza nagynénim ángyi (nép. székely), lotyogó méregzsákom, messzimama, nagyanyó, nagyi, nagynénnye, nagynyanyám, nagyős, nana, nena, nenám, nene, neném, neni, nenike ~ nenikém, néne, nénike, nénikém, nénjém, nénjike, nénye, nénnye, nénnyém, nényüske, nuncus, öreglány, pénzesszák, szatyor, tanti (< ném. Tante), tánti/m/, tantika, tánti néni, tántus, teta (< szb., hv teta), tetám (< szln teta) nagybácsim

anki (< onki ~ onkli < ném. Onkel), bá, bácsika, bácsikám, bámi, bápi, batya (< horv bata ’bátyó, öcsi’), bátya, batyi, bátyó, báttya, bátyus, brátyó, csicsó (< horv. čiča ’apó, bácsi, nagybácsi’), gyágya (< or дядя ’nagybácsi’), gyágyá, messzipapa, nagybá, nagybám, nagybáty/bátya/bratyóm, nagyi bá, nagy ős, onké, onkel, öreg krapi, öregúr, a pénzeszsák követője, puttony, sógor, szticem (< horv. stric ’nagybácsi’), tántibá, tata unokatestvérem: bratyókám, kekec, másodtesóm, melléktesó, rokony (táj.), rokony kölyök, távoli tesó, távoltesó, testrokon, uncsi, uncsitacskó, uncsitesó/m/, unesz, uni, unka, unokák, unokatesóm, unomtesó, unott, untes, úntesi, untesóm keresztszülők: gyerekkereszt, kercsi, kereszt, kereszték, keri/k/, komák, köri, köröszt, köti keresztanyám: kemi, keresztmama/mutter/mutti, kerimama, kesza (< keresztanya, mozaikszó), kódli (< ném. Godel),

köke (< körösztszülő + ke képző), körianyu, pótanya, tan-banya keresztapám: keresztpapa, köriapu, pótapa névadó szülők: nevada, névikék gyerek /általában/ béka, bunkó, bütyök, csaj, csákó, csávó, csicska, csóró (< cig. čoro ’szegény, árva’ > argó csóró), deca (< szln szleng. ’gyerekek’ tb < dete ’gyerek’), diák, dzsigoló (< ang-fr gigolo ’parkett-táncos, selyemfiú, zsigoló’), emberke, fickó, figaró, gyerkőc, gyurkó, haver, hörcsög, hülye, kis fosi/kölök/skac/srác, köc (< gyerkőc), köcsög, kölök, kölyök, kukac, lurkó, nebuló, öcsi, öcsi-pöcsi (ikerítés), öcskös, picur, poronty, pöcsi, pulya, rajkó, skac, srác, surda (< Šurda, jugoszláv filmsorozat főszereplője; köznevesülés), taknyos, takony, tökös, töpörtyű, zárdanövendék („mindenki irányítja”) kisbaba anyaszopó, babi, babuci, babuka, babus, babuska, baby (< ang.), beba (< horv), bébi, bőgő,

bőgőmasina, bőgős, bömbölő, bömbölőláda, bubuci, cumis, csecsszopó, csemcsős, dedó, dedó I, dedós, didós, égi bogyó, emberpalánta, golyó, gumigatyás, hátulgombolós, kiscsávó, kisdugó/kölök/majom/pisi/pisis, köcsög, liberós, mentő („sírása szirénázásra emlékeztet néha”), minibébi, nokedli, palánta, picurka, pisip, pisis, pólyis, rózsaszíntalpú, szaros, szopika, szopós ikrek 2 bambínók (< ol. bambino ’gyerek’), bőgős (= a négyzeten), duó bőgő, dupla szopós, dvojcskok (< szln dvojček, 2 dvorjčica ’fiú-, leányikertestvér’ < dvojči ’ikerpár’), egy pár kesztyű/zokni, fürjtojás, gyerek , ikrák (szójáték), két éltűek, két tojás (záp), kikirikik, kiköpöttek, melltartók, ökörtestvér, ökrök (szójáték), pulykatojások, sziámiak, tojások, tök ugyanaz, tükörképek/mások, tükörtesók hasonlít (pl. anyjára, apjára) anyja vére, csuppa (ti. anyja v apja, táj), fejfaj, fél

tojás, formít, hasonmás, hasonmász, hülyetojás; kész apja, mint anyja; két tojás ~ tojások; kiköpött, kiköpött apja ~ anyja, kiköpött ős, kiköpte, kis-tojás, kitojta (szinte), kiüt rajta az ősvonás, küköpött (táj.), rá fajzik, ráüt/ött/, szakasztott/tipikus/tiszta apja ~ anyja ~ muterja; tojás, tojásos, tök anyja, tök olyan, ütődött a kisbaba szopik beszív, cicizik, cim-cim, cuclizik, cumál, cumikázik, cumizik, cumózik, cuppog, csemcseg, csöcsöl, csöcsörészik, csöcsözik, didázik, didizik, dudál, dudlizik, dudukál, emlőzik, laferázik, nyal, nyaliz, nyálzik, piál, pipázik, szipózik, szív, szívikál, szívózik, szopcsizik, szopikál, szopizik, szopja a macskabenzint, szopós, szopósborjú, szürcsöl, vedel szopóka(cumi) buble gume (< ang. bubble gum ’buborékká fújható rágógumi’), bumedli (< bummedli ’rossz pont’ < ném Bummel ’séta, kóborlás, bumlizás’), cici, cucedli, cuci, cucli, cucló,

cumi-ceci, cumka, cumó, cumu, cup-cup, csöcspótló, csúzli, duda, dudi, dudli, dudó, dudu, dűdli, dugó, gumájsz nudli, gumicumó, mimi, műduda, nyalóka, nyálzó, nyugigumi, obi, pipa, pipács, rágcsáló, rágócska, rágógimi, szájtágító, szipu, szívóka, szopcsi, szopika, szopnivaló, szopócső pelenka Bébipel (márkanév), bébipell, becsináló, bűzvédelmi eszköz, Charley spray II („a szaga hasonlít”), dugó, húgyfogó, kakafogó, liberó ~ Libero (márkanév), „libi” (< libero), pelcsi, peli, pellus, peluci, pelus, pisiszoknya, plecsó, pótbimbi, retyórongy, seggzsebkendő, szarfelfogó/fogó/lepedő/tár/zsák, szigetelő becsinál (a kisbaba) anyagcsere, beenged/fosik/gazol/hugyál/hugyoz/hurkázik/igazol/izél/kakál/ bekakil/klottyant/kolbászozik/kozmál/kulál/liberóz/nyom/pisál/pisil/piszkít, bereccsent/rezel/rosál/rottyant/salakol, beszar/ik/, betesz, betesz a gatyába, betojik/trágyáz/trotty/rottyant, büdi van, csomagol,

elkapta a barnaláz, ereszt, fészket rak, folyik, illatosít, kész a csomag, könnyít magán, könnyül, leereszti, megindult a csap, melegít, a „nagy” dolog, nikotinos lett a nadrágja, oda ps-ps, odatesz, összecsinálja/szarja magát, rötyög, szaros, tele a gatyó, telerakja, tele van a liberó/ja/, trotyi, trottyol, ürít, vihar a bimbibe, vihar a gatyában bili/bimbi babaslózi/trón, bádogbili, bamba, bányászsapka, becsinálda, belül füles, bidli (táj.), bigyó, bilcsi, bili, bilkó, bimbi, bimbó, binci, bukósisak, bumbi, éjjelitálca, gugi (? < guggol), hív bilizni, húgytartó, kalap, kényszerülőke, kis retyó/vécé, klotyó, kuki, mázastrón, leó, pistál/tár, rendőr/rohamkalap, rohamsisak, seggfedő/sapka, serbli (< ném. Scherbe ’éjjeliedény’), szaró, szaróhely, szartál/tár, szorulás elhárító babakocsi babtaliga/taxi/toló, bébiautó, bébifolszvágen (< Volkswagen német autómárka), bébimerci (< Mercedes német

kocsimárka), bébisportkocsi, bébitaxi, bébitrabant (< Trabant német autómárka), bébitütü, BMW, csicskakocsi/ringató, csíratár, dedókocsi/trabant, dodzsem (’vidámparkban használatos villanyhajtású játékautó lökhárítóval’ < ang. dodge ’em tkp ’kerüld ki őket hirtelen!’), embermeghajtású Mercédes, ferrári (< Ferrari olasz autómárka), FORMA-1 (versenyautó), gyereklift, ingyenkocsi, kamion, kispolszki (< Polski lengyel autómárka), krosszautó (< lat., ang motocross ’terepversenyautó’), liberószállító, MB1, Mercedes ~ mercédesz, minibusz, négy keréken guruló sírógép, négy kereken járó sportkocsi, négykerekű egérkamion, négykerekű gyaloghintó, opel (< Opel német autómárka), rallykocsi (< ang. rallye ’motoros v autós akadályverseny’), rodeó, rojsz-rojsz (< Royce--Royce angol autómárka), sevrolet-taxi (< Chevrolet francia autómárka), sportverolex (< Velorex ’háromkerekű fedett

motorkerékpár rokkantak részére’), taliga, tank, tili-toli (ikerítés), tolókocsi, trabant, tragacs, trágyarázó, tulóka, utánfutó (< a Világ legrosszabb gyermeke c. film nyomán) 2. C s a l á d i á l l a p o t a felesége valakinek ádámcsutkája, asszonya, felesegge (szójáték), főnöke, a ház feje, házisárkány/a/, hozzá van kötve, mellékvágány, mókuskája, mosócsaja, mucusa, nőstény, nyanyája, nyősténye (táj.), nyűge, oldalbordája, oldalkocsija, rablánc a lábon, rabszolga/ja/, rabszolgáné, tyúkja a férje valakinek agy, alattvalója, bakja, csotrogány, ember, faggatója, fej, hím, kapcája, komája, központ, lerobbant, ördöge, papucs, papusa, parancsolója, ura és parancsolója, uralkodó, zura (< az ura, táj.) elvált börtönből szabadított, eldobta, elszakadt a kötél, felszabadult, kettészakadt/vált, fél ember, magánzó, mentesül a kínoktól, okos, osztódott, önálló, ördög; rájött, hogy nem volt

komplett; remete, szabad, szabadúszó, szakított, szalmaözvegy, szétkapcsolt/szakadt elvált nő: exmami, exneje vkinek, özvegy (szócsere) özvegy aggancs (< agg), aggleány (szócsere), aggszűz, bömbike, egész életében komplett volt, fekete, feketeasszony, félholt, férjtelen, isteni bömbike, nuku férj, öreglány, őzike, siralomnő, siránkozó vénasszony, sírós vénlány agglány/leány/szűz, álszűz, apáca, aszalt szilva, banya, blütty (táj. „alaktalan, tartás nélküli”), boszorkány, bregyó (< táj. ’varangyos béka’), csorosz, csoroszlya, Dorottya (< Csokonai vígeposzából); egész életében komplett volt; erkölcsös szűz, fonnyadtka, hopponmaradt, kurvicsek, lejárt lemez, mamika, mamóka, megmaradt magnak, némber, nyanya, nyanyi, nyanyus, öreg buksza/csaj/csont/lány/mamu/nyanyus, öreg tyúk, öröklány, retyós, skatulya, szatyor, szipirtyó, trampli, trotyli, trutymó (< táj. truty + mó < truttyog ’totyog’), vén

asszony/csaj/hajadon/kisasszony/lotyó/nyanya/ruca, vén szatyor/szipirtyó/tyúk, veterán csaj agglegény agg, aggastyán, aggfej/srác, bratyi, impotens (’tehetetlen’ < lat. impotens ’tehetetlen, féktelen’), kolostor, okos ember, öregfiú, öreg hapi/kan/krapek/legény/papus, papi, pampilínó (olaszos hangzású), papus, papuska, partiképes (gúny), pasi, szatír (’kéjsóvár idősebb férfi’ < gör. Sturoς ’Bacchus görög isten vidám kísérői: félig ember, félig kecskebak formájú lények’), tata, tejnélküli, trotli, unalmas („magányos”), vén apó/csótány/fater/fiú/hapsi, vénlány (szócsere), vénlegény, vén szivar/trotli, víganélő 3. B a r á t, b a r á t n ő, i s m e r ő s barátom (fiúé) alattvaló, apafej, barcsim (< barcs < barát), barétom, barim (< bari < barát), bigyó, bratyóm, cimborám, csávó, csövi, gunyó, haver/om/, havercsávó, haverkám, haversrác, kisapám, kolegám (< szln. kolega

< lat collega ’kartárs, társ, kolléga’), komám, köcsög, manusz, mitugrász, öcsém, öcsi, öreg haver, öregszáj, packa, pali, skac, srác, szesztestvérem, töki barátnőm (lányé) barátcsajom, barátosném ( barátságos), barim, barcsim, csaj, csajó, csajóka, csajhaverom, császom, finesi (< fineszes ’ravasz, furfangos’ < ném. Finesse ’fortély, ravaszság’), gádzsim, haver, havercsaj, havercsajszi, haverinám (szlávos forma), haverkám, havernő/m/, kolegicám (< szln. kolegica), löncspartner, másodsori tesóm, pipi, puszipajtás megszakadt a barátságunk almás (< argó ’rosszul sikerült’), a barátság szálának kaput (< ném. kaputt ’oda van, tönkrement’), barátságunk kampec, dobtam, dobtuk egymást, ejtettem, elhagytuk egymást, elpattant egy húr, elszakadt a madzag, elváltunk, itt a vége, kampec a barátságunk, kész, kiadtam a batyut, kiakadtunk egymásra, konyec, lapátra tettem, lelécelt, leszálltunk

egymásról, megszívatott, megszívattam a fejét, mosolyszünet, összebalhéztunk/kaptunk, összerúguk a port (helyesen: a patkót), slussz, szétbomlott a csomó, szétmentünk/szakadtunk/váltunk, szvádiztunk (< szln. táj svaditi ’összeveszni’), untuk a dumcsit egymással, vége a barinak, vége a hotyola--patyónak, véget ért a haverság; véget ért a rabság, éljen a függetlenség!, vége mindennek, vízbe dugtam, víz alá merítettem, volt – nincs, zárlat ismerősöm: bratyim, haverom, nyűg a nyakamon szomszédom bratyi, csapás, dumagépem, Dühöngő Endre, égből jövő villámcsapás, falikopogóm, haverom, kontyosrádió, Máris (< a Mézga család c. tévésorozatból), Mézga, pletykafészek/telep, szászedám (< or сосед, horv sused ’szomszéd’), szaszédka (< or. сосед а ’szomszédasszony’), Székács úr (< a Nyolc évszak c filmsorozatból), szócsőm, szomi/m/, szuszeda (< szlk. suseda, susedka

’szomszédasszony’), szuszedom (< horv, szlk sused ’szomszéd’) 4. M á s s z e m é l y e k leány általában anyag, áru, baby (< ang. ’csecsemő, kisbaba; nő’), bébi, benzintyúk (’motor hátsó ülésén vitt nő’), bige (< argó ’lány, nő’ < népi játékszer: henger alakú rövid fadarab, mindkét végén kihegyezve), bóbi (< bóbitás), bogyós, bogyósmellű, boszorkány (nép.), egy bögre, bőr (< argó ’nő’), brige, buksza, bula (< argó ’nő’ < cig bul ’fenék, far’), cajó, cica, cicababa, cicis, csaj (< argó < cig. čhaj), csajci, csajcsi, csajka, csajkás, csajó, csajóca, csajszek, csajszi, csajszibarack (< kajszibarack, szójáték hasonló hangzásra), csajszli, csehó (? < argó ’kocsma’ < ném. Zeche ’kocsmaszámla, tivornya’), csibe, csirke, csitri, csöcsibaba, csöcsike, csöcsös, didis, dombormű, fehérnép, fickina (? < fickó), fruska (’virgonc serdülő

leány’ < Fruska < Fruzsina < gör. ujros nh ’öröm, boldogság’; a görög Khariszok, a szépség, szerelem istennőinek egyike), gácsi, gádzsi (< argó ’nő’ < cig. g#dži, gaži ’feleség, nem-cigány’), gibe, görény, görl (< ang. girl), gyevocska (< or девоч а ’leányka’), hölgy, hölgyike, húgi, husi, husika, jérce, kacsa, kanca, kisanyám, kiscsaj/csibe/csillag/nő/tyúk, kuki-neki-nuku, lady (< ang. ’hölgy, feleség’), leányzó, lébi, lédi, liba, liliom, lyány (nép.), macska (< szln mačka; „hízeleg, mint a macska”), madam (< fr. madame, ang madam ’asszonyom’, megszólítás), menő, milédi (< ang mylady ’asszonyom’, az előkelő angol nők megszólítása), nő, nőci, nőcici, nőcike, nőcske, nőstény, nőszemély, nyanyus, öreglány, palánta, perszóna (< lat. persona ’álarc, szerep, rang, személy’), picim, pipi (< argó ’lány, nő’), pipihusi, pipike, pipityúk,

pulyka (< argó), ricsaj (szójáték), ringyő ( ringyó, szóferdítés), ruci, spiné (< argó ’nő’ < spi ’kocsma-, bordélytulajdonos’ + -né képző < ném. argó Spie < Spieß ’kocsmáros’ < jidd oschpiß ’gazda, vendéglős’ < lat. hospes ’vendég’), spini, spinkó (argó), szajha, szexibomba, szivi, szoknyás, szuka, szűz, Teddy (? < ang. Teddy bear ’játékmackó’), tini, tojó (< argó ’nő’), tréber (? < trébelés ’dombormű készítése kalapálással’ < ném. Treibarbeit ’trébelés’), tubica, tyúk (< argó ’nő’), tyúkocska, utcalány/nő óvodáskorú lány bogyó, csibe; csibe, csak kiscsibe; csibi, csirke, csitri, csemcsős, dedenka, dedó 1, dedós, dedós csaj/csajszi/kiscsaj, hugyos, kiscsaj/lyány/pipi, liberós, ovis, ovis csaj/csajszi, öcskös, peses (< pisis), picur, pisis, pisis csaj/girl, pisós, pöszi, pulya, seggdugasz, tacskó, taknyos, tökalsó, zöldfülű

iskoláskorú lány babuci, bakfis (< ném. Backfisch ’süldőlány, csitri’; tkp rántott hal), bulocska (< bula), csaj, csajszi, csitri, csöppség, dedós, deszka, fejlett takony, fruska, gépsonka, isis, isis csaj/csajszi, kamasz, kiscsaj/csibe, középcsaj, leányzó, nagycsaj, nebuló, pipi, pisis, pulyka, skolnyik, sulis csajka/csajszi, sutyós, szőrözött, tehetős csaj, tinédzser, tini, tyúkocska nagylány asszonynakvaló, bakfis, bébi, bestia, bombázó, boszorkány, bögyös, csaj, csajó, csajóca csajszi, csajszli, csibe, csirke, csöcsös, eladó lány, érettke, fejlett pipi, féllábbal már asszony, galamb, gerle, gyévuska (< or. девуш а ’leány’), hipi, hólyag, hölgyemény, kamasz, kishölgy, klassz csaj, liba, lócsaj, mini kurva, nagybige, nagybőgő/cula/csaj/pipi/szamár, nő, nőci, nőcike, nőcske, öreglány, öreg pipi, pipi, ribanc, ringyó, szamár, sexilány, szivi, szuka, tinédzser, tini, tinilány, tőgyes, tyúk, vagány,

vén cula/lány ismeretlen lány megszólítása Cicababa!-cicika, cicika . sicc!-csaj, – Csáó, bébi! – csibikém –Csöcsike! – Ej! – fügefej – Gizi! („jól hangzik = jó nő”) – Halihó, kisanyám! – Hány óra? – Hé! – Hé, csibi! – Hé! Figyelj! Te! – He, girl! – Hé/helló/szia/szsz, szöszi! – Hé, kisanyám/kiscsaj/kislány! – Helló! – Helló, bébi/bégány/csajszi/hölgyem/kisanyám/lányok/rég láttalak/szivi! – Helló, szivi, van egy 20-om! („Fagylaltozni hívja”) – Helló, te szép lány! – Hé, picim/pipi! – Hés csaj! – Hé, szöszke! – Hé! Te! – Hé, te csaj! – Hé, te ott, én meg itt! – Hé, valaki! – keslány – kisanyám – kiscsibe – Mi van, kisanyám? – Na, figyelj! – picim – pipi – Szia, bébi! – Sz, sz, légy szivi! – Te lány! nő általában anyó, áru, asszony, asszonytárs, babi, banya, baronesz (< fr. baronesse ’báró felesége v lánya’), bébi, bige, bombázó,

boszi (< boszorkány), Bukott Madonna a nagy didikkel! (utalás az olasz filmszínésznőre), bula, caci, cica, cicababa, cicis, cicus, csaj, csajci, csajka, csajó, csajóca, csajóci, csajszi, csajszli, csibe, csibi, csirke, csöcsibaba, csöncsös, csúzli, dáma, domborzat, duda, éva (köznevesülés), gádzsi, gibe, görény, hárpia, hátsó, hölgy, hölgyike, hölgyemény, hülye, inca, jérce, kisanyám, kis bögyös, kotlós, kurva, lédi, liba, maca (argó), máca, macska, madam, mama, mamó, mamus, manci, nagy csaj, néni, nőce, nőci, nőcici, nőcike, nőcske, nőste, nőszemély, nyanya, nyanyus, nyőstény (táj.) öreglány, öreg tyúk, pipi, pulyka, ricsaj, ringyó, sapka, satrafa, segg, spiné, spini, spinkó, szatyor, szivi, szonya (< or. Соня ’Szónya; Szofja beceneve’, köznevesülés), szuzi (< ném. Susi, ang Susie ’Zsuzsi’, köznevesülés), tápos, tojásos, tojó (argó), trotyli, tyúk, tyukica, vénlány, vén szatyor nagydarab nő

bázis, behemót (’idomtalanul nagy termetű ember, állat’ < héb. jidd behémóh, behéme ’állat, szarvasmarha; tagbaszakadt férfi, buta ember’), bomba nő, böhöm (táj. behemót), csülök, dagadék, dagadt, dagi, daru, debela (< horv., szln debela ’kövér, vastag’), debella, debella bella (< ol bello, bella ’szép’), debi, debla (< debella), derék, disznó, donna-tonna (< ol. donna ’nő, asszony, úrnő’), dödölle (táj ’túrós gombóc; derelye’), dömper, dönci, döncike, dúc, duci (’dundi, kövér’), duci-baba, Duci-Juci, duci-lufi (ikerítés), duzzanat, elefánt, elefántbébi, elefántocska, fél ház, gombóc, göbe, gorilla, guruló zsírbüfé, háj-báj, háj-báj-máj, hájbár/büfé, hájmáj, hájmaláj/pacni, házsátos, helénke-tehénke (ikerítés), Helénke - egy kicsit tehénke; hordó, hurka, húshegy, husi, husifej, husika, Husi-musi (ikerítés), húskombinát/torony, kalóriabomba, kolosszus, kövérke,

lakli, lufi, matróna (< lat. matrona ’férjes nő, tisztes nő’), medve, melák, molett (< fr molette ’telt idomú, kövérkés’), mozgó hájbüfé/zsírszalonna; olyan, mint a tehén, kerítve; orángután, óriásbébi, paca („szétfolyik, mint egy zsírpacni”), pacal, Panna-tonna, Piedonné (< Piedone nagyerejű rendőrfelügyelő olasz filmben), pufi, sonka, súlyfelesleg, súlyzó nő, tahó, tank, tank Aranka (ikerítés, szójáték), Tank-Aranka, tankcsapda-seggű, tehén, tehén Helén, tehénke, tehénke-Helénke, teltkarcsú, testes, teve a köbön, tonnabébi, tonna bella, Tonna de Bella, tonna-donna, Tonna Donna, tonna Madonna, Tonna Madonna, tonnamici, tömör gyönyör, trampli (< Trampel ’otromba, esetlen), Ursula (asszistensnő a Dr. Bubó c rajzfilmben; < lat ursula ’kismedve’), vasgyúró, víziló, zabálógép, Zsanuária (< Januaria, a Rabszolgasors c. brazil filmsorozat szereplője), zsiráf, zsírpárna kövér nő Állami

Gazdaság, badella (olaszosan), benga, bernáthegyi, bucibaba, coca, csaj, csülök, dagadék, dagadt, dagadt csaj/nő, daganat, dagi, dagi csaj/tyúk, dassza, debella, debla, digi-dagi-dagadék (ikerítés), disznó, donna tonna, Donna Tonna, donna-tonna-madonna, dömper bébi, dönci, duci, Duci Juci (ikerítés), ducika, duci-muci, dugesz, dugi, dugó, duncus (< dundi), dundi, dundorja, dunindesz (dundi × dagadt), dunyha, dunnyuska (< a zsírpárnát idéző dunyha × az or. Дунюш а < Дуня humoros vegyítése), dús-hús, elefánt, farmotor, felfújták a lufit, fölfújt, golyó, gombóc, Gombóc Artúrné (< Gombóc Artúr kövér kék madár a Pom-Pom meséi c. rajzfilmsorozatban), görbe, gömböc, gurgula (táj. „olyan kövér, hogy gurul”), gurulós, guruló zsírbüfé, gurulda, hájas, hájas göbe, háj-báj, háj-báj-bébi, hájbár/lavina/-maláj/-Manci/pacli/pacni/pogácsa/pucli, hájtömeg, Helénka, hólyag, hordó, hordócska,

húsárúház, húscsarnok, húshegy/hegyi, husi-Nusi, husi-musi, húskombinát/torony, jó húsú, kétlábon járó hájbüfé/tejcsarnok/zsírbüfé, kishusi, koca; könnyebb átugorni, mint megkerülni; lábon járó húskonzerv, lótöpörtyű, lufi, malac, malacka, malacpofa, mázsás, medve, mozgó hájbüfé/parizer, muraközi víziló, oszlop, pacal, pókhasú, puffancs, pufi, sexbomba, sinen futó harcikoca, sonka, tank, tehén, tejcsarnok, teltkarcsú, tisztazsír, tonnabébi, tonna donna, torpedó, töltött galamb/pipi, tömör gyönyör, tömött, Tömött Gyönyör, Trampuli de Bella (olaszos), ursula, úszógumis, vastag, vitamingolyó, víziló, zsírbüfé/pacni, zsírtábla sovány nő asztal, bordásfal, boszitante (boszorkány × tanti), bot, botlábú/testű, cérna, cérnabél/fűzér/metélt/szál, cingár, csonthalmaz/huszár, csonti, csontika, csontkalóz/kollekció, csontogány, csontrakéta/váz, csontváz bébi/gizi, csontvázka, csontzongora, csotrogány,

deszka, donga, egyszálbélű; elöl deszka, hátul léc; elöl deszka, hátul léc, középen meg gerenda; elöl deszka, hátul pad; elöl-hátul deszka, középütt meg farostlemez; fogpiszkáló, fűszál, gebe, gebe csaj, gercsula, gereblye, geribe, gerizna, giliszta, girbic, girhes, girhes liba/nyanya, girizd (táj. gerezd), girnya, girnyó, görény, görhes, greszlós néni (táj. ’csontos, szikár’), Güze Gizi, gyufa, gyufaszál; hasát mossa, háta habzik; húscsont, karó, karóka, kerítés, kesznyedt; kétszer ugrik vízbe, hogy egyszer csobbanjon; kukac, lapos, létra, messziről szépség, nádszál, nádszál kisasszony, nőnemű csontváz, nyeszlett, nyurga csontváz, nyüzige, pala, pálcika, piszkafa/vas, pózna, Rézi, roszinánte („sovány, mint Don Quijote lova, Rosinante”), Samu (ti. csontváz), Sámuelné, savanyú uborka, seprőnyél, sovi (< sovány), spiritiszták réme, szálka, szalmaszál, szipkafa, trlica (< szln. ’kendertiloló’), tű,

varrógéptű, varrótű nagy mellű nő automata, begyes, bomba, bomba nő, bombázó, bögyház, bögyi, bögyös, bögyöske, bögyös nő, bukkanó, Bukott Madonna nagy didikkel!, bula-fon, bulás, ceckata (< szln. táj cecek ’mellbimbó’), cicifix, cickó, cickós, csecses, csöcsibaba, csöcsike, csöcsilabda, csöcsmanci, csöcsmarket, csöcsös, csöcsös csajó/kancsó/korsó/lédi/Marcsa/néni/nő, csöcsrázó, csupa domb, De nagy a dudája!, De nagy a narancsa!, didis, ditkós, dobozos tej, domború, duda, dudás, Dudás Ica, dudi, dudorka, dudos, fejőstehén, gumicsöcsű, hegyes csecs, kebelsztár (< ném. Busenstar, S Foxról), kétlábon járó tejcsarnok, kisbögyös, kókuszcici (a Kék lagúna c. film nyomán), kukorica, lábon járó tejeskanna, lakodalmas csöcsöskorsó, lakodalmi csöcsöshordó/csöcsöskorsó, lehetne laposabb is, lómellű, lökhárítós, magyar Samantha Fox, malako-tár (< or. моло о ’tej’), melles, mellpáncélos,

mozgó tejcsarnok, nagybögy/bögyű/csecsű/csöcsös/csöcsű, nagy csöcsű csaj/göbe, nagy dudájú, nagyméretű kókuszcici, nagy tejbárú, nagy tőgyű, nagy tőgyű nő, nagyvérű, az orosz fejőgép kiakadna!, riska, „Samantha”, Samantha Fox (< feltűnően nagy keblű népszerű énekesnő), Samantha Fox utódja, Samantha 2, sétáló 100-as melltartó, szamantás, sexbomba, sexfox (< S. Fox, tkp szexes nő), sztereó fülhallgató, tehén, tejbár, tejbüfé/csárda/csárdás/csarnok/csarnokos, tejelde, tejesköcsög, tejüzem, tőgy, tőgyes, tőgyike, tőgyös, világvevő lapos mellű nő Alföld, bádogmellű, botsáska, bőrkeményedés, cicinix, csapolt, csapott, csirkemellű, csontos, defektes, deszka, deszkagyártmány, deszkamellű/léc, deszka Rozi; elöl deszka, hátul farostlemez; elöl deszka, hátul léc, elöl deszka, hátul léc, középen meg fűrészpor; elöl mossa, hátul habzik; farostlemez, fonnyadt, gerenda, gibircs, gumicici, gyalult,

hervadt, hormonzavaros, kettévágott deszka, kis csecsű/csöcsös, lankadt, lapos, lapos csöcs, laposka; lapos, mint a deszkapalánk; laps, lapsi, lé, léc, léces nőci, lelapították az almáit; nincs, ami nincs; nincs duda, nyamvadt mellű, nyomi; olyan elölről, mint a lángos hátulról; palacsinta, palánk, pattanásos, picicici, pióca nő, pónicicis deszka, púp, rohadt alma, sík, síkság, sima, simított; Szokol-rádió: azon sem lehet semmit fogni; tepsi, ticili (táj. < ném Zitze ’női mell, cici’), tompa csecs, úthengerelt, üreges, verébmellű fiatal nő atombomba, bébi, bige, bomba, bomba nő, borjú, csaj, csajszi, csajszi csaj, csibe, csicska pipi, csini, csinibaba, csikó, csíra, csirke, csitri, csunyi (< csúnya), fiatal pipi, gida, hibrid („serdülő és felnőtt keveréke”), kis kezdő pipi, kistyúk, liba, link csaj, maca, makrancos nő, Még friss a hús!, Még jó a pipi!, nőci, nőcske, nőkezdemény, nyuszi, pipi, pipóca, spiné,

spinkó, szexbomba, szexilány, szűzecske, tambula, tyúk, vérengző öreg nő agg banya, antik darab, anyóka, banyesz, boszi, boszonya, csatva lány, csoroszlya, csoti, csotrogány, kotlós, lejárt lemez, mama, mami, mamika, mamó, mamóka, mamus, mamusz (’posztóból való papucs’), mamzli, megalkonyodott, múmia, néne, nénike, nőci, nyanya, nyanyóka, nyanyus, nyanyuska, ócska szatyor, öreg anyó/csaj/csotrogány/hölgy/kócos/lány; öreg, mint az országút; öreg nyanya/szatyor/tyúk, porszívó, ráncláda, ringyó, satornya, satrafa, szakadt lány, szatyor, szipirtyó, szüle, táska, trampli, trotya, trotyli, trotty, trottyos, tyúk, vénasszony, vén banya/boszorkány/buksza/bulgárszatyor/csaj/csont/csoroszlya/csorosznya/csoszi, vén csotrogány/kurva/lány/nyanya/satrafa/sonka/spiné/szatyor/szipirtyó/szotyola/táska/trotyli/trotty/tyúk/zacskó szép, csinos nő ba-ba, báj-máj, balerina, bébi, belevaló, bige, bikavadító, bomba, bomba csaj, bombácska,

bomba jó/nő, bombáz, bombázó (< az R-GO együttes egyik dalából), cicibaba, cuki, cukibaba, csaj, csicsás, csini, csinibaba, dekoratív, dombornő, dögös nőstény, első osztályú, finom pipi, helycsi (< helyes), jó áru/bige/bőr/buksza/bula/csaj/dög/karosszéria/kis pipi/ nő/pipi/sémájú, klassz csaj/tyúk, klasszul néz ki az a csaj, lédi, lusna nő (< szln. lušna ’helyes, szép’), macska, menő, menzapipi, mese, mutatós, nőci, pipi, puncsospanther (< ang ’párduc’, US ’puma’), szexbomba, szemforgató, szépségkirálynő, szexbomba, szexi, szexike, szexis, szuper, szupermaca, szuper nő/pipi, 10-es („a maximum”), tök jól néz ki, tündérke csúnya nő bába (< vasorrú bába), bakarék, banya, banyamari, bányarém; bányarém: ha lemenne a bányába, feljönne a szén; bányász, bányásznő, bányatelepi, banyus, béka, béka nő, borzadály, boszi, boszorka, boszorkány, böszme, cápa, csotrogány, csúf nőci, ferde

seggű, gorilla, görény, gucsmás (< táj. gucsma ’moslék, mocsok, piszok’), hárpia, házisárkány, hegyi kecske, hepás (< nép. heptika, heptika ’tüdőbaj, erős köhögés’), „hi be csúf”, kappan, kecske, kerbe jankó (m. cig), kókadt tökvirág, krehács (táj „ócska ruhában jár”); lemegy a bányába, feljön a szén; leokádia, madárijesztő, mosogatórongy, mumus, nyanyus, nyomott nő, ocsmányság, okádék; olyan, mint a béke feneke/a második világháború, osztályon aluli, otromba, ördög, ördöglány, pfúúj!, picsuf, pocsék, pulyka, ramaty, randa, randalina (olaszos); ronda/rondább, mint a második világháború; ronda, mint a világháború; ronda tyúk, rondcici, rucsus, rusnya, rusnya nő, rút banya/pulyka, „szelidített” bányarém, szipirtyó, szörnyella (olaszos), szűzfejű, tiszta fekete, tök ronda, trotyli, ügyeletes bányarém, varangy, vén liba, világháború, vipera nagyszájú, pletykás nő akkora a

szája, mint a bécsi kapu; bagolyköpet, bécsi kapu, Bécsi kapu II, boszi, cserfes, cserfesszájú vénasszony, csimpilimpi; dől belőle a szó, mint a kacsa seggéből a lehelet; dumagép/láda, dumálós, dumás; etyem-pletyem, kotkodácsol; harácszacskó, hírharang, kacsafészek/szájú, kapuszájú, kódex 2000, kofa, kotlós, lábon járó híradó, lefety, lefetyelő, lepcses, lepcses pofájú/szájú, lepis, tetye-fetye, letyepetyés, locska pofájú, nagycsőrű/pofájú/pofájú nő, napi hírek, nyálverő, nyelves, piaci légy, pletyak, pletyi, pletyi-pletyi, pletyis, pletykababa/fazék/fészek/szatyor/zsák, pletyós, pofás, politikus, rokkanyelvű, szajkó, rádió, Szabad Európa, szarkeverő, szeret hápogni, szipertyu (táj.), szófosó/szátyár, távrecsegő, telefon, teliszáj, tepsiszájú, vénasszony, vércse, verébszáj ostoba nő agus, águs, agyilag bugyi, ágyú, bal helyett jobbat mutat, bamba, bamba liba, banga, barom, baromfi, béna, bolond, bugris,

bugyuta, buksza, bunkó, bunkócska, bunkó pipi, butácska, buta liba/majom; buta, mint a segg; buta tyúk, butuska, butuskus, elvont agyú, fafejű, fajankó, farkó, furkó, gyagya, gyagyás, hüle nő, hülye, hülye liba/nő/tehén/tyúk, liba, libuc, libuska, lökött, nem egy százas („nem teljesen normális”), nem komplett, nyúlagyú, ostoba liba/tyúk, otromba, pállott fejű, pulyka, tahó, tompa agyú, tök naiv divatos nő cuccos, csábító, csicsa-majom, csicsás nő, csini, csinibaba, butikhölgy/kukac/lédi/zsaru, butikos öltözetű, dáma, divatbáb/baba/bábú/bébi/bolond/butik/buzis/csaj/dáma/görl/hölgy/kukac/lady/lap/maca/majom/őrült/tyúk/zacskó , divi, divi csaj, divis, frankó csaj, havasi cicababa, hippi, jó gádzsi, jó kis pipi, kinyalt, „kis csóri”, klanz pipi (< ném. Glanz ’fény, csillogás’, vö glancol ’fényesít’), lencsibaba, libegő, lovagol a divattal, majom, manöken, mencsi (< menő nő), menő, menő csaj, mibige,

moderos (< szln. szleng moder ’modern’ + -os képző), módicsaj, módis, papagáj, pillangó, piperemajom, popper, rázza a ruhát, rázza magát, cuki csaj, szexbomba, szexi--kekszi (ikerítés), szexis, szuka, tök jó cuccai vannak, vagány terhes nő babakaja, babás, babis, bébihordó, bébis nő, beteg, bruttósított szűz, ellős, erszényes, felbruttósított szűzlány, felemás, felfújt, fialó, fias, gombóc van a hasában, gömbölyű, három púpja van, hasas, hasasis, hasas nő, hasis, hordós, kamniki (< cig. khamnji ’állapotos’); két nő, egy eset (a Két férfi, egy eset német krimisorozat címének analógiájára – logikátlanul), Ketten vagytok?, kismama, labdát nyelt, lufi, maminka, magzatos, nagy hasú, nagy pocakú, osztódás, petés nő, pocakos, pókhasú, teherjés, tokmány, tömött, sziasztok, vedlik; Vajon hány lesz?, vemhes nő/spiné, viselős, vízfolyásos babaágyék, vízhasú fiú általában (NB. az etimológiák nagy

része a férfi címszónál található) apafej, bika, boj, boy (< ang.), csácsó (< csávó), csácsóka, csákó (< csávó, népetim, szótorzítás), csálinger (németes), csársz, csász (< csávó), császóka, csávesz, csávó (< argó < cig. čhavo), csívó, cslovek (< szln človek ’ember’), csődör, csöves (a társadalom ellen lázadó, dolgozni nem akaró, divatos ifjúsági csoport tagja; korábban: lakásnélküli csőlakó), csövi, decskó (< szln. táj dečko), digó, dugó, fattyú, fej, ficak, ficere, fickó, ficsúr („aki nem sportosan öltözködik”; rom. nép ficior, fecior ’fiú, legény’), fijú (táj), filú, fószer, frájó (< frajer), fricci (< Frici < ném. Fritz ’Frigyes’; a német ifjak, katonák gúnyneve; köznev), fütyi, gyerek, hapek, hapi, hapsi, hapsika, haver, havi (< haver), hímnemű, hippi, huligán, ipse, jampec, jampi, jó fej, káder, kakas, kamok (< kamasz), kampó, kan, kandúr,

kany (táj.), karó, kishapsi, koffer („olyan, mint egy bőrönd” < koffer < ném. Koffer ’bőrönd’ > argó kuffer ’far, fenék’), koma, köcsög, kölök, kölyök, krapcsi (< krapek), krapek, krapincsák, lator, legény, leginy (táj.), löttyen fütty, mandró, manusz, menőke, mitugrász, muki, moncsicsi (< Monchichi ’kis méretű divatos játékmajom’), muksi (< muki), muksó, öcse, öcsi, öcskös, öreg, öregszáj, pacák, pajti, pali, pasas, pasi, picur, poci (? < pocok), pók, pöcsös, sárác, skac, skacc (? < srác; Woody Allen-filmből), srác (< argó ’gyerek, fiú’ < ném. argó Schratz, Schratze < jidd schraz < héb seresz ’féreg, kis pimasz’), suttyó, szivar, tacsi, tocsi, tökalsó, tökcsősz, tökös, trapló, ürge, vagány (’munkakerülő férfi; leleményes, vakmerő, határozott’) kisfiú apróság, csávó, csicska srác, csipasz, csipszar (< csöpp szar, eufem. népetimológia <

csibeszar; Mit félted azt a csipszaros életedet?! – szólás Győrött), csipszi (< csipszar), csökött, dedós, dudus, dugó, ficsi, ficsúr, fosos Jóska, gyerök (táj.), haver, hugyos, kiscsávó/csóró/hapek/hapsi/kölök/kölyök/krapek/kukis/öcsi/öreg/pöcsös/srác/tökös, kopasz, köcsög, kölök, kölyök, mazsola, mindus (< mini), mini csávó/haver, moncsicsi, nokedli, öcsém, öcsi, öcsike, öcskös, öcső, picur, pisis, porbafingó, porbafingós, pöcsi, pöcsike, pöcsös, pöttöm, pöttön, pulya (nép. ’gyermek’ < cig. pujo, r cig puj ’madárfióka, csibe’ < rom puiu, pui ’fióka, csibe’, puiul ’állatkölyök’), srác, süldő, sütykő, szaros, szecska, tacskó, taknyos, takony, takonypóc, tápkocka („vitaminokon nevelt”), tápos, tilló, tökalsó, töketlen, töki, tökmag, tökös, tökös veréb, törpe, törpepalánta, törpike fiatalember apuskám, bájgúnár, bak, csávó, dalia, deli, fazon, fi, fiatal

srác, fiatalúr, ficere, fickó, ficsúcsász, ficsúr, ficsúrcsász, gentelman (< ang. gentleman ’úriember, férfi’, szóferdítés), hapek, hapi, hapsi, hapsikám, hapsikámen, huligán, ifi, ifi ember, ipse, jampec (< jidd. ’léha fiatalember, divatmajom’), jampi, junior (< lat iunior ’ifjabb’ < iuvenis középfoka), kanos („ha már férfias”), klabek, krapek, koma, legény, manus, manusz, muki, muksó, nagyfütyis, nagyúr, pali, pasas, pasi, pasóka, pelyhesedik, skac, srác, strici (’selyemfiú, szemtelen fiatalember’ < ném. Striezel ’csirkefogó, strigó’), suhanc, szivar, tag (< argó ’ember’), tejfelesszájú, tini, uram, ürge, zöldfülű ismeretlen fiú megszólítása apafej – Ej! – fater – Figyelj! – Figyelj, haver! – hapsikám – haver – Hé, apafej/boy! – Hé! Csaó! – Hé, csávó/fiú/haver! – Helló! – Helló, apafej! – Helló-belló, helló te ló! – Helló, fiú! – Helló, helló, mennyit

adsz? – Helló, kisapám/légy szi’/öcsi/picinyem/szép fiú! – Helló, szép fiú, mi újság? – Helló, te ló! – Hé, öcsi/öreg! – Hé, sz sz keccs – Hé, te! – Hé, te, apuskám! Hol a puskám? – Hé! Te! Figyelj csak! – Hét, te fiú/gyerek/srác! – Idefigyelj, haver! – kisapám – kölyök – léci (< légy szíves!) – öcsém – öcsi – öregem – Szép fiú! – Szia, haver! férfi általában apafej, bá (< bácsi), bika, billi (< ang. Billy ’Vili’, köznev), bretyus, bunkó, csácsó, csávó, csávocki, csövi, dugó, ember, fasi, fater, fazon, ficek, fickó, fószer, frajer (? < horv. argó frajer ’ifjú, szerető’ < ném Freier ’kérő’), frater, fráter (< lat. frater ’testvér’), gádzsó (< argó ’férfi, fiú’ < cig gadžo, gažo ’nem-cigány, paraszt; férj’), gámó (< táj. gamó ’horgas bot), gányó (táj ’dohánykertész’), hapek (< argó hapsi), hapi, hapse, hapsi

(< argó haver), haver (< argó ’bűntárs, barát’ < héb. jidd cháver, chóver ’társ, barát’), hím, huligán, ipse (< argó ’férfi’ < lat. ipse ’ő maga a gazda, az úr, a mester ’), ipsze, káder (’szervezet megbízható tagja, megfelelő szakember’ < ol., fr cadre ’szakképzett’), kajcsi, kakas, kalap, kan, kandúr, kanos, kolbász, koma, kopri, krampli, krampo (? < krampács < szlk. táj krompáč, krampáč; ném Krampe ’csákány’), krampusz (< ném Krampus), krapek (< argó ? < szlk. táj klapec ’gyerek’), krapi, kroponyák, lanyhadt pasi, mamusz, mandarin (< port., szanszkrit ’magas beosztású hivatalnok a régi Kínában; narancsféle gyümölcs’), mandró (< argó ’alak, személy, férfi’ < táj. ’pogácsa’ < horv nép mandra ’puliszka’ < ? cig mandro, manro, maro, marno ’kenyér’), manó, manus (< argó ’ember, személy’ < cig. manuš ’ember’), manusz,

mazsola, muki (’érdektelen férfi’ < Muki < ném Nepomuk < cseh Pomuk ’régebbi helységnév’, köznev.), muksi, muksó, öregfiú, pacák (< argó ’ember, férfi’ < jidd. héb pacek, pacef ’arc’), pacal, pacedli, pali (< argó ’ember, férfi; becsapható ember’, köznev), pancák, papucs, pasak, pasas (< argó ’ember, férfi’ < rég. pasasér, paszazsér < ném Passagier < ol passeggiero ’utas, utazó’), pasi, pepe, pofa (< argó ’alak, személy, férfi’), pók (< argó ’alak, ember, férfi’), srác, szatyor, szivar (< argó ’ember, férfi’), tag (< argó ’ember’), tagusz, tata, trotyli, tuskó, ürge (< argó), ürgencs, ürgepásztor, vén lovag kövér férfi Badi (< ang. body ’test’), boroshordó, dagadály, dagadék, dagadt, dagadt férfi/muksó/ürge/zsozsó, daganat, dagi, dagi hapi, debeli (< szln.), debella, deblő (< debla), disznó, döbrögi (köznev), dömper, dönci,

duzzadt, elefánt, elefántbébi, Gombóc Artúr, gömböc, gőzkocka, gyömbér, hájas, hájas disznó/pacák, háj-báj, háj-bájdubáj, hájbánya, hájbüfé/dagály/dugó/fej/gombóc/gyűjtő, hájman (< ang. man ’férfi’), hájmanó/nyomó/pacni, hasas-pasas (ikerítés), haspók, hízó, hordó, hordós, húsgombóc, husi, hústorony, kismalac; könnyebb átugrani, mint megkerülni; lufi, mackó, malac, mazsi, mazsola, melák, minden hájjal megkent fickó („eredeti értelemben”), Nagy-Alföld („akkora kiterjedésű”), nagy kan, Ödön, paci, placc (< ném. Platz ’hely, tér’), pocakos, pohos, pókhas, pókhasú, potrohos, puffancs, pufóka, sörbár, sörhas/hasú, söröshordó, szalonnás, tank, tömör gyönyör, tuci, vízfej, viziló, zsírbüfé, zsíros, zsírpacni, zsír Piri, zsírzsák sovány férfi aszály, cérna, Cérna Mihály, cérna Peti, cérnaszál/vitéz, ceruzajancsi, cingár, colostok, csont Guszti, csonthuszár, csonti, csontika,

csontkollekció/rakéta/rasi/reklám/váz, Csontváz Károly, csóró, deszka, egyszálbél, egyszálbélű; elöl szappanozzák, hátul habzik; etióp, fogas, fogpiszkáló, gebe, gebrancs (< gebe), gercsula, gereblye, geribes, gerinc, gernyó, giliszta, girbic, girhes, girizd, girnyó, gönye, görény, görhes, gyufaszál, gzsuluszta, hímnemű csontváz, hurka, hurkapálca, kákabélű, kapanyél, keszeg, kettévágott makaróni, kukac, léc, lécferkó, létra, mukó (< muksó), nyeszlett, nyikhaj (’felelőtlen, semmirekellő’ < cig. nikhaj ’sehol, sehova’), nyújtófa, nyúlgerinc, nyüzürge; olyan vállas, mint a sikló; oszlop, pacár, pálcika, pipaszár, piszkafa, poszka (táj.), reumagiliszta, Samu, SAMU-csontváz, Sámuel, sivatagi csonthuszár, szálkás, szengáli deszka (< Vékony, mint a szentgáli deszka; szólás), szúnyogkirály, tv-zsinór, vézna Béla, Vézna Géza, vézna krapek erős férfi Arnoldka (< Arnold Schwarzenegger, a

Body-Building világbajnoka), badi, badibil, badi bilding (< ang. bodybuilding ’divatos testépítő mozgalom’), badibildingező, badi krapek/muki, badis ~ bádis ~ bodys, badis csávó/férfi/hapsi/ipse/koma/ürge, behem, behemót, békás, bicó (< bicepsz < lat. biceps ’kétfejű izom a felső karon’), bicós, bika, bikás, bilder (< szln. szleng, németes), borsos ( Kicsi a bors, de erős), bucó, budi-bilding, budi-bili (szóferdítés), buldózer, bunyós, combos, dagadék, debil, delta (< delta-izom), deltás, deltás férfi, digós, díjbirkózó, dinnyét visz a hóna alatt, dögös, dömper, dúvad, egér van benne (< lat. musculus ’kisegér, izom’), erős tücsök, gorilla (< argó ’testőr’), izombár, izom Joe, izomkollekció, izomkolosszus/köteg/pacsirta/pepi/póc/rigó (az izompacsirta analógiájára), jó bőr („jó az alakja”), kajak, karó, kemény csávó, kondis (< kondició < ang. condition < lat conditio

’feltétel, állapot, erőnlét’), kottás („a karizom kottafejre emlékeztet”), kottás férfi, köpcös, lepkés, mackós, masszívum, muszklis (< muszkli < ném. Muskel ’izom’ < lat. musculus ’kisegér, izom’), muszklis krapek, muszlikos, muszlis (táj), Rambó (< film címszereplője), stramm, Svarczi (< A. Schwarzenegger), szívós, szőrös, szuperman (< ang superman ’felsőbbrendű ember’; film címszereplője) Toldi Miklós, tök bika, van benne bika öreg férfi agglegény, apó, apóka, bá (< bácsi), bátyó, botos, buksó, csiga, csoroszlya, csoszogó, csotrogány (biz. ’terepjáró vontató’, ált. elhasználódott jármű ? < ang chatter > chattering ’gép rezgése, kopogása’), csotroház, dedek (< szln.), fater, fazon, fonnyadt répa, gatyarohasztó, hapi, harcostárs, kappan, kicsorbult tőr, kivénhedt, kobuki, koma, kimustrált ló, krampusz, már nem ember, „mek-ke”, muksó, nyugis (< nyugdíjas),

öreg, öregapó, öreg csont, öreg fater/fej/fiú/hapsi/harcos/haver/kappan/kecske/papi/roncs/szatyor/szivar, öreg tata/úr, ős, papa, papec, papesz, papi, papus, papuska, papuskám, patás, ragyás, rozoga járgány/szerkezet, rozzant tragacs, sorvadt tag, szakáll Dzsou (< ang. Joe ’Józsi, Jóska’), szatyor, szivar, sztari, sztári, tata, táti, tatus, toszori („csoszogva járó”), totyi, tottyakos, traktor, trontyi, trotli, trotyakos (< táj. trotty „petyhüdt a bőre, lötyögős a ruhája”), trotyi, trotyli (< trotli ’gyámoltalan és bárgyú’ < ném. Trottel ’hülye, félkegyelmű’), trotty, trottyos, túlkoros, tutyimutyi, tyatyus, ürge, vén csóka/csoszi/dög/ember/gádzsó/kakas/kaszás/kecske/krampusz/krapek/krapi/manusz/pali/papucs/pasi/róka/szaty or/szivar/tata/tatesz/trotli/trotyi/trotykos/trotyli/troty/trotyó/trotty/trottyos, veterán, veterán kan felnőttek bunkók, diriga (< dirigál), dirigáló banda, dühöngő őrültek,

elődök, izék („nem lehet megérteni őket”), „lenőttek” (ellentétező szójáték), nagyfejűek/főnökök, a nagyok, „nagyok”, nagy okosok, nagy szamarak, okosok, öregek, öregök, örökzöldek, ősök, parancsnokok, szatyorok, szivarok, zsazsák C) T E S T R É S Z E K és f o r m á j u k test alak, alváz, áru, badi (< ang. body), body, bogy, bolhabörtön, bőr, csontváz, figura, forma, henger, hús, idom, jó bőr, karosszéria, krabanc (< szln. kravat ’kabát’), nagybőgőtok, szabad forma, váz bőr bőrke, bunda, burkolat, bűr (táj.), bürke, csomagolás, csuha, festék, glazúr (< ném Glasur ’üvegmáz, zománc’), hám, húsvédő, irha, klezúr (< plezur), koszvédő, kültakaró, máz, műbőr, nyálkás („mint a béka bőre”), páncél, pergamen (’írásra használt állatbőr, íróhártya’ < Pergamon ókori kisázsiai város nevéről), plazur (< plezur), plezur (’könnyebb seb, horzsolás’ < fr. blessure),

pofaborítás, prezur (< plezur), selyem, szattyán, takaró, testtok, testvédő, tokbefedő, védőburok, zománc feltűnően fehér bőrű alaszkai, albínó (’festékanyag hiánya miatt fehéres bőrű, szőrzetű, tollú élőlény’ < sp. albino ’ua’ < lat alba ’fehér’), elütötte a mentőautó, fakó, falbőrű, falfehér/színű, fehér néger, fogpaszta, habbőrű, halálszínű, havas, hibrid, hipóderby (< Hypo márkanév, vegyszer fehérítésre), hipóban fürdött, hipóreklám, hipós, hipós reklám, hippós, hófehérke (köznev.), hóka, hypo, jogurtos (< joghurt ’tejtermék’ < tör yogˇurt ’aludttej’), jogurtos bőrű, kese, lisztes, lisztesfejű/képű/zsák, magyar (< m. cig „nem cigány!”), mentőautó („színéről”), mentőautó kereszt nélkül, meszelt, meszes, mészhidrát/tartály, négerszégyen, pincében napozott, sápadt arcú, Sápadtarcú, szobakutya, szirénázó (ti. mentőautó), tahos, tápos

csirke, tbc-reklám, tej, tejfehér/föl/fölös/kása, tejreklám, tenyésztett, tenyésztett liba, tiszta hipóreklám, túró, vanilia (ti. cukor), világító, világítótorony sötét bőrű bennszülött, bokszos (< boksz nép. ’cipőkenőcs’ < ang box ’doboz, skatulya’), boxos, brazil, busman (< ang bushman ’dél-afrikai néger’; tkp. erdei ember), cigán (táj), cigány, cigi, cigis, cigus, czigány, csávó, csoki, csokibarna/massza/pofa, csokis, csokoládé, dakota (’a sziú indiánok egyik törzsének tagja’), digó (az olaszok magyar csúfneve < ol. táj digo ’mondom’ < ol dico), dzsipszi (< ang gipsy ’cigány’), dzsipzsi, etióp, fekete, füstös (tkp. cigány), „gipsai” (< ang gipsy), india, indus, kávé, kéményseprő, kétszersült, kibokszolt (< kibokszol, nép. cipőt fényesít), kleor (< kreol, hangátvetéssel), kohány, koke, kokeró, kokillt, kokszos, kormos, kreol (< fr. créole ’spanyol és

portugál gyarmatosítók leszármazottja’); barnás arcbőrű, kreolbőrű, kreolos, „kunta-kinte” (< a Gyökerek c. filmsorozat néger főszereplőjéről; köznev), lenyelte a széncédulát, mákos, maláj, megette a széncédulát, móre (< cig. more! ’barátom!’ < m argó ’cigány’), nálatok is kint lóg az ablakban a hegedű, napégette, néger, négerbaba/csók, negró (< ang. negro ’néger’ > Negro ’sötét színű cukorkaféleség’), négus, nem a nyáron barnult le, niger, nigger (< ang. ’néger, fekete; sötét bőrű’), nigro (< ang negro), odaégett/kozmált, ördögfióka, purdé (’cigánygyerek’), réti néger (tkp. cigány), rézbőrű, rezesbandi (célzás a cigányzenészekre), rozsda, sárgatalpú („néger”), suvikszos (< ném. Schuhwichse ’cipőkrém’), színesbőrű, van benne egy hegedűvonás (tkp. cigány) fej agy, agyhely/lak/tartó, barack, boci, bogyó, buci, bucó (? < bura, becézve),

buckó, bukó, buksi, buló, bunkó, bunkócska, bura, daganat, dilibogyó, dinnye, dinnyi, dió, dudor, ész, észraktár/tanya/tartály/tartó/temető, fűrészpor, fűrészporraktár, golyó, golyóbis, gölődin (táj. ’gombóc’), göröngy, gugu (? < guga ’golyva, daganat’ ? < horv. guka ’daganat, dudor’), hámozott léggömb, hólyag, hordó, izzó, kába, kalaptartó, káposzta, káposztalétartó, káposztalével tele tök, káposztatorzsa, kobak, kocka, koki, kokó, kokszi, kókusz, koponya, krumpli, kugli, kuglóf, kupa, labda, léggömb, lufi (< ném. Luftballon ’léggömb’), lukas labda, mosogatólé-tartó, nagyfej, nyakhólyag, nyakkinövés, nyakon levő pattanás, a nyakunkon lévő gömb, nyalóka, padlás, paradicsom, pattanás, radír, sapkatartó, segg, seggfej, séró (< cig. š#ro ’fej’), sötét gömb/kocka, szalmatöltet/zsák, szőrös tök, termés, tojás, tök, tökfej/födő, tudományos intézmény, tuskó, uborka, üstök

(rég. ’hosszú haj’), vízfej/tároló/torony furcsa formájú fej amorf (< gör. ˘morjoς ’formátlan, alaktalan’), bagolyfejű, békafejű („pici, lapos fej, széles száj”), bilifejű, bogyó, bogyófej, bucifej, busafej, deformált, dézsafejű, dinnye, egérfej, elfuserált kobak (< ném. pfuscherhaft, verpfuscht ’elfuserált’ < verpfuschen ’elront’), golóbis (< nép. rég golyóbis < lat globus ’gömb, golyó’), golyó, gulu, gumifej („kövér, kopasz, pattog”), hájfej, hidroglóbus (’gömb alakú víztorony’ < gör. ćdro ’vízi, víz- + lat globus), hólyag, homár (’tengeri rák’; tkp. „vízagyú, kevés esze van”), hombárfejű, káposzta, karózott tök, kerekfejű, kocka, kockafej, kockafejű (szögletes formájú), kopika, köcsög, köcsög alakú/fejű, körte, körtefej/fejű, krosszpálya-fejű (< motocross ’motoros gyorsasági terepverseny’ < lat. motor ’mozgató’ + ang cross ’keresztez,

keresztülmegy’), krumpli, krumplifej/fejű, kugli, kuglifej/fejű, kutyafej, labda, laposfejű, lapsi, lófej, lófejű („nagy fogú, szélesedő járomcsontú”), lópofájú, megnevezhetetlen síkidom, nudli, nyomi („nyomott, nem szabályos”), nyomott, nyomott fej, nyomottfejű, nyúlfej, ortopéd (itt: ’eltorzult, hibás’ < ’az ortopédia szakorvosa; testegyenesítő’ < gör. ‚orJŕς ’egyenes, helyes’ + po ς ’láb’; ÚsJopodźw ’egyenes lábbal menni’), ortopéd fej, ottófej, ovális (’tojásdad alakú’ < lat. ovum ’tojás’), piskóta, putyus fejű, rombusz, sajlifejű, seggfej, sótartó, szopott gombóc fejű, tapló, tekerifej, tojás, tojásfej/fejű, tojáska, tök, tökfej/fejű, uborka, ütődött, vízfej, vízfejű („rendellenes szülésből szellemi fogyatékos”), víztorony nagy fejű bagolyfejű, bazifejű, bikuci, bucó, bunkó, busa („nagy fejű hal”), busafejű, dinnye, dinnyefejű, disznófej,

disznósajtfejű, fafej, fazék, fejenagy, gázóra („nagysága miatt”), gomolya, gumófejű, hájfej, hájfejű, hólyag, hólyagfejű, hombár, hordó, húgyagyú, kis kobak, körtefejű, krumplifej/fejű, kuglifej, léggömb, lófejű, lópofa, lópofájú, lufifejű; olyan a feje, mint a tök, ökörfejű, pukkad a tudománytól a feje, sünimalac, szopott fejű, tápos, tartályfej/fejű, tök, tökfej/fejű, tökös, tönkő, tuskós („rövid nyakú”), veréb, vízfej/fejű/hólyag/torony haj bála, bobó, bogáncs, boglya, bojt, bongyorbirka (< táj. bodor ’göndör’), bozont, bozót, bozótos, bunda, bura, cafrangos, cérna, drót, drótkefe, fejdísz, fejencsüngő, fejfű/pokróc/ruha/szőr/szőrzet/takaró/tapló, frizur, frizura, frizus, gabanc, gaz, gubanc, gyapjú, gyökere a vízbe ér („a fejében lévő vízbe”), hár (< ném. Haar), háré, hári, háró, kanóc, kazal, kefe, kóc, kolonc, kinőtt gaz, kóró, korona, kukoricahaj, labanc (<

lobonc), labancos, lógó, lombos, lombozat, lobonc (< lobog), máglyarakás, moha, oroszlán, őserdő, paróka, partvis, pázsit, pikkely, pókháló, pom-pom (< a Pom-Pom meséi c. rajzfilmsorozat főalakja, hajszerű csomó, mely folyton változtatja alakját), séma, seprű, seró, séró, sínszög, skalp (< ang. scalp ’a legyőzött ellenségnek a hajjal együtt lenyúzott fejbőre’), söprű, sörény, sörét, sörke (< nép. ’fejtetű petéje’), sörte, sövény, sűrűség, szalma, szalmakazal, szarucsombék (< táj. < nép csombók, csimbók ’összetapadt szőr, haj; rég férfi hajfonata’), szarupáncél, széna, szénaboglya/kazal, szőrcsomó, szőrgubanc, szőrös fej, szőrsapka, szőrzet, taréj, tetőfedő/fészek/tanya/tartó, toll, tollazat, tollkorona, tökfedő/szár/takaró, turbán, tüske, tüskék, tüskés, üstök, vaj rövid hajú átment rajta a fűnyíró, bili („mintha a fejre bilit húztak volna, s körbe

vágták”), birkanyíráson volt, birkanyírott, bosznyák, Csajkovszkij („kopasz volt”), csikó, csonthaj, cumpi („idétlen, kopaszodó fiatalemberre mondják”), csuri (’veréb’, itt: „rövidre vágott hajú”), csurkesz (< csuri), csuta (vö. alma-, kukoricacsuta), csutakhajú, csutka, csutkafejű, csuti, dörzsfejű (< dörzspapír, smirgli), elütötte a fűnyíró, fészek, gyökérkefe, kefe, kefehajú, kipasz (< kopasz), kis sörényű, koke, kopasz, kopaszcsirke, kopaszka, kopaszkezdemény, kopasz nyakú, kopi, kurta hajú, kurta sörényű, megkopasztották, megtépett, moncsicsi-frizura, napfejű, punk, punkegér, séró, sörke, sündisznó, süni, sünifej, sünike, szálkás fejű, tar, tüsi, tüske, tüskés, úszófrizura, végigszaladt rajta a fűnyíró hosszú hajú babahajú, Bánfit evő (Bánfi-féle hajnövesztőt), beatles (< ang. Beatles együttes nevéről, köznev), bitfej, bitlisz, boszorkány, bozontos, ceruzahajú, cilimpás (?

< nép. cilinder ’lámpaüveg’ < ném Zylinder ’henger, lámpaüveg’), csajfej, csikófarkos, csimbonk (? < csimbók ’összetapadt haj’, rég. ’férfi hajfonata’), dugi haj (< szln. dug ’hosszú’), fésülde, fürtös, gabancos, gorilla, gyapjas, hajasbaba, hajókötél, háris, hobós (’csak alkalomszerűen dolgozó, csavargó-vándorló, olykor bandákba verődő személy’ < ang. hobo ’vándormunkás, csavargó’), hipi ~ hippi (’a társadalom ellen feltűnösködően lázadó, dolgozni nem akaró fiatalok mozgalmába tartozó’ < ang. hippish ’mániákus, megszállott’), huligán (’munkakerülő, garázda, botrányt okozó fiatal’ < ang hooligan ’útonálló, csavargó, huligán’ < ang. Hooligan ’egy londoni garázda banda vezére a századfordulón’), indiántoll, indus, istenhajú, jampi (< jidd. jampec), jézushajú, kiskócos, kócos, komancs (< ang Comanches ’észak-texasi indián törzs’), labanc

(< táj. loboncos ’bozontos hajú’), labancos, lebenyes, lenge, lepedőhajú, lobáncos, lobi, lobogó, lobonc, loboncka, loboncos, loboncrozál, lógos, lófarkas/farok, lompos, lósörény/sörényes/sörényű, nagy sörényű, napernyő; olyan, mint az oroszlánsörény; az oroszlán, ősasszony, ősember/erdő/lakos, paci, parókás, pávatoll, portörlő, puli, sálos, a seggit a hajával törli (táj.), seprű, söprűs, sörény, sörényes, sörényes hangyász, söréthajú, spárga, szálkás hajú, szandokán (< Sandokan hosszúhajú tigrisvadász A maláji tigris c. filmben), szénásszekér, szőrfüggöny, szőrös, szuflós, szúnyoghálós, tetűhinta, tollas, torzonborz, vadhajas/hajú, vécélehúzós, zsiráf vörös hajú bordócska, bronzos, bronzpipi, égő fejű; egy perccel később születik, kigyullad; fél perccel később születik, begyullad a fej; foszforfejű, gesztenye, gyufa (piros fejjel), gyufafej, gyufafejű, hagyma, jajcsek (< szln.

jajce ’tojás’), kabos (< vörös hajú komikus színész, Kabos Gyula; köznev.), Karak (róka, Fekete István Vuk c regényében), kiskabos, kis piros/veres, kommunista, láng alól jött, lángfejű/hajú, lángos, Lenin-fej, lobogó, megrozsdásodott, menstruálnak a tetűi, mókus, narancs, orosz nemzedék tagja, őzvörös, paradicsom, paradicsomhajú, paradicsomszőke, piri, piros, piros hajú, piroska, pulyka, répa, részeges, rizsfejű, rizsi („gusztustalan, mint a félig megfőtt rizs”), róka, rókafejű/hajú, rókás, rókasörény/szőrű, rozsda, rozsdás, rozsdásszínű, téglahajú, tojás, tüszi (tűzkő, becézve), tüzes, tűzfejű/hajú/manó/piros, tűzpiros üveggömb (< népszerű ifjúsági regény címe), vércse; világít, mint a stoptábla; vörcsi, vörheny, vörhenyes, vörike, vörösfejű, vöröshajú máglya, vöröske, vörös róka, vörös szuka, Vuk (róka neve, Fekete István népszerű állatregényének címadója), zöldhajú

szőke hajú albínó (< sp.), albínó-bambínó (szójáték ikerítéssel), aranyhaj, aranyhajú/szőke, beleesett a mészbe, behavazott, blondi (< ném. blond ’szőke’), csinszka (köznev), deres, enyhén babánvörös, ezüstös, fakó, fakult, fehér, fehérhaj, fehérke, gyapi (< gyapjú), hidrogén, hirtelenszőke, hipófej/fejű, hipós, hipózott, hófehér, hófehérke, kefir, kese, kesefejű, lenhajú, liszt, lisztes, lisztesfejű/hajú, liszteszsák, lisztfejű, meszeshajú, mozdonyszőke („szőkére festett haj, tövén látszik az eredeti sötét szín”), muharfejű, napsugár, öt hetven („ennyi volt a tejföl ára 1975-ben”), riskamalac, sárga, sárgácska, sárga haj/hajú, szalma, spániel (< ang. spaniel ’hosszú szőrű törpe vadászkutya’), sziszi, szőke indián, Szőke király, szőkeség, szőke túró, szösze, szöszi, szöszike, szöszke, szöszke hajú, szösz-mösz (szójáték), tejfehér/fejű/fel/feles, tejfeles hajú,

tejfelfejű/hajú, tejfi, tejföl, tejfölbe mártották, tejfölfej/fejű/hajú, tejfölke, tejfölös, tejfölös fej/fejű/hajú, tisza (? < Szőke vize a Tiszának .), túró, túrófejű/lédi, viaszbaba, villog a feje barna hajú babuci, bagarolos (< tubusos cipőkrém márkaneve), barnaság, barni, barnica, barnus, braun (< ném. ’barna’), brazil, csoki, csokis, fosott hajú, fosszínű, gesztenye, gesztenyefa/hajú, gesztenyés, kakaós, kleorbőrű (< kreol), a madár lecsinálta, néger, negrus, négus, nigger, szarba mártották, szarhajú, szaros fejű, tehénvirágozta sötét hajú alagút („olyan sötét”), barna, bogár, bokszi, bokszolt fejű, bokszos, bolinos, boszi (< boszorkány), cigány, cigányfejű, cigus, cipőpaszta, csoki, csokibaba, csokis, csokishajú, ében, ébenfekete, éjjeli bagoly, fekete, fekete csikó/fej/fejű/gyöngyszem/macska; fekete, mint a kéményseprő; fekete, mint a kutya feneke; feki, geunter, holló,

indiánhajú, kéményhajú/seprő/seprőfejű, koksz, kormi, kormos, kormoska, kormos rézi, korom, koromhajú, kreol, Lucifer, mákos, mozdonyszőke, néger, négercsók/hajú, negrófej, négus, néguska, nigger, ördög, ördöghaj, Pluto (< gör. Plo twn ’az alvilág istene az ókori görög mitológiában’), pucok, puli, Sátán, setét, sötét, sötétecske; sötét, mint az éjszaka; subickos (< suvikszos), svarc (< ném. schwarz ’fekete’), szénben turkált, szenes, szénfej/fejű, szurkos, szutykos, tinta, tustintába mártotta a haját ősz hajú albínó, deres, ezüsthajú, fehér, fehér fejű/haj/hajú/holló, galambhajú, havas, hófehérke, hófejű, kendermagos, Kóc Pista, korcsípte (< dércsípte analógiájára), leesett az első hó, lisztes, lisztes fej/fejű/hajú, locscsos fej, mákos, mákostészta, melírozott hajú (< ném. grau meliert ’őszes haj’ < melieren ’kever; őszül’), meszes fej/hajú, nyáron leesett az első

hó, nyírlevelű, pepita („ősz és fekete hajszálak keveredése a fejen”), sápadt hajú, szürke, tej, tejes, tejfölfejű, tejfölös, télanyó/apó, utolsó mohikán ( Cooper indiánregénye nyomán), vattahajú, vénecske, világítótorony rendetlen hajú boglya, boglyácska, boglyafej, bohóc, borzás, borzos, boszi, boszorka, bozont, bozontos, bozót, cibált, felizgatott budikefe, fésűszegény, fészek, fészekhajú, föláll a taraja, fölizgatott vécékefe, gólyafészek, gubancos, hollarí hajú, kakassal aludt, kazal, kefe, kenhető (tkp. zsíros haj), kis kóci, kitörtek a fésű fogai, kócbaba, kóceráj, kócmóc (ikerítés), koci, kóci, kóci--móci, kócos, kócvekker, kopár, krájpitináni (< ném táj Um ’s Kreuz bitte ich dich, Nani! ’a keresztre = az ég szerelmére kérlek, Annus’), lekvár séró (egyedi: mindig kócos hajú fiú ragadványnevéről), lenyalt fejű, lobonc, loboncos, lompos, madárfészek, megáll benne a fésű,

ömlesztett, őserdő, rovargyűjtemény, sünis, szalmaboglya, széna, szénaboglya/haj/kazal, szénásszekér, tarzan-borz (< Tarzan, filmsorozat hőse, itt: szóferdítés is a torzonborz-ból), tépett fejű, tetűfejű/fészek/raktár, torzonborz, tövisbokor, trágyadomb, trehány, WC-fejű („a vécékefe is rendetlen”) kopasz bánfi (köznevesülés; divatos hajnövesztőszer feltalálója), beatfejű, befelénőtt haj, Bergendy (< zeneegyüttes kopasz vezetője), biliárdfejű, birkanyírása volt, bítlisz, bítliszfejű, bőrfejű (< ang. skin-head: a punkoknál vadabb, fajüldöző, a sátánt istenüknek tartó, lázadó ifjúsági csoport; kopaszra nyírva, különcködő felszerelésben járnak; sátánisták, rocker-ek), bőrhajú/zsák, bura, csipasz, csirkefej, („a kopasznyakú csirkéről”), csocsi, csupas, csupasz, csupasz fej/fejű/golyó, csuri (’veréb’), csúszka, csúszós fejű, dinnye, disznósegg, divat a seggig érő homlok, domború

tükör, dugófejű, dúshaj (ellentét), dúshajú, éjjelilámpa, elkapta a nullásgép, elütötte a fűnyírógép, fantomesz (< sci-fi-filmek szereplői), felcsúszott a homloka, felcsúszott homlok, feljött már a holdvilág, fenékig ér a homloka, fényes fejű, fényfejű, fésűkészítő, fésülködésmentes haj, flajmon (< fűnyírógép márkaneve, köznev.), fordítva ült a borbélyszékbe, golyó, golyófej/fejű, gombafejű, gumifejű („kövér, feszes, pattogó”), gumilabda, Gusztáv (rajzfilmhős neve), gyalult fejű, gyér, gyérfej, gyomlálva van, gyufa, hajanincs, hajatlan, hajnélküli lovas, hajszeszes, hanyatt homlok; Használjon Bánfi-hajszeszt!, hátracsúszott a homloka, hátracsúszott homlokú, hippi, holdfény/világ, holdvilágfejű, homorú tükör, huligán, jégpályafejű, kénsavmarta, kobakos, kóconfitty, kodzsek ~ kojak (krimisorozat kopasz főhőse), kojak II, kokéró (? < kopasz ketyeró), kopár, kopasz berci/csirke/hold,

kopaszka, kopasz ketyeró, Kopernyő, kopi, kopi csávó, kopika, kopi-papa, kopirnyó (< kopi), kopisz, kopityih, koppancs, koppi, kopri, kopszi, korcsolyapálya, körtefejű, krumplifej, kugli, kuglifejű/golyó, kugli Joe, lábfejű, lámpa, légycsúzda/jégpálya/korcsolyapálya, lekoptatta a haját, leszopott fejű, lobogó hajú, magas a homloka, magas homlokú, meszet öntött a fejére, mezétláb fejű, mezitláb van a feje, meztelen fejű, náci („filmekben sok német tiszt kopasz”), a napfény korizik a fején, nudli, nyalóka, nyalókafej, nyers, nyirbált fejű; olyan a feje, mint a Salamon töke (ti. fénylik); olyan a feje, mint a segge; olyan a feje, mint a tök; örökhajú, paróka, piskóta („bőrhajú”), prizma, polirfejű, pucérfejű, puci fejű (< pucér), radiálfej, radírfej/fejű, reflektor, ritka hajú, rodifejű, seggfej/fejű, seggig érő homlok, seggig homlok, síkfejű, siklik a fény a fején, síkos a feje, síkos fejű, sima, sima a

bőr, simafej/fejű, simi, skalpolt, skalptalan, skepasz, smirgli, smirglifejű, sodófej/fejű, simi, skalpolt, skalptalan, skepasz, smirgli, smirglifejű, sodófejű (< fr. chaudeau ’süteményekhez tálalt többnyire édes és meleg mártás’), sörénytelen, stoplámpa, subickos fejű, suvickos (< suvikszos), suvikszos, sün, sündisznó, süni; süt a feje, mint a hold; süt a holdvilág, „sűrű hajú”, szentjánosbogár, szopott gombóc, szőrfüggöny-hiányos, szőrtelen, szőrtelenített, tányérfejű, tar, tarfej/fejű, targonca („az első szótag alapján”), tari, tar-ka (szójáték), tarkóig homlok, tarlófejű, tarlózott fejű, tarolt, tekefejű, teli hold, tettyefejű, tojás, tojásfejú, toll nélküli, tök, tökfej, tök kopasz, törölközővel fésülködik, tükör, tükörfejű/frizura, tükrös, tüskés, vajas/vidámfejű, világít a feje, világít a feje az éjszakában, világító fejű/torony, világlik a feje, villanyfejű, virító

fejű arc ábra, ábrázat, az ember randább fele, falazó kép, fizimiska (’arc, ábrázat’ tréfásan fiziognómia helyett < gör. jusio-gnőmh ’a külső megjelenésben, arcjátékban kifejeződő lelki folyamatokat vizsgáló tudományág’), göndörmény, kép, képernyő, képes fél ~ képes fele vkinek, képmagnó/más, kofa, maszk, nokedlileső, plezúr, pofa, pofácska, pofalemez/zacskó, pofázmány, poffantyú, pofi, pofika, profil jóképű ember, szép arc baba, babarcú, baró (< baromi), bomba, bomba pofa, bombázó, bulis, cuki, cuki pofa, csini, csinibaba, dögös, frankó, franyó, jó bőr/pofa, klassz, marhára jól néz ki, maszek, menő, pofás, simított, spéci, stramm (< ném. stramm ’délceg, katonás, derék’), tök helyes, tök jól néz ki, vadi, vagány pirospozsgás alma, almás, bazsarózsa, bimbó arcú, bimbós, borvirág, borvirágos, „Égés ellen Fabulon” (bőrápolószer reklámja), érett, fosszínű, gyulladt

pofájú madár, himlős, láng, lufi-pufi („mert piros”, ikerítés), oroszka, pákis (táj. < ném Backe ’orca, pofa’), paprika, paprikaképű, paradicsom, paradicsommártás, pirike, piros, piros alma, piroska, pirul, pirula, piruló, pötyös (táj.), ripacsos, pulykafejű, rózsaarcú, rózsás, rózsás arcú, szamócás, veres, vörös, vörös fej, vöröske, vöröslő sápadt bleda (< szln. bled ’sápadt, halvány’), éretlen, fal, falas, falfehér, falfehérke, fali meszelt, falpofájú, fehér, fehérke; fehér, mint a fal; festéket evett, frissen meszelt, halálarcú, halál árnyalatú/fehér, halottkém, haloványka, halványka, hervadt, hipóreklám, hófehérke, hóka (’homlokán fehér foltot viselő; sápadt’), holdvilág, hulla, hullasápadt/színű, hipót nyelt, indián, kimeszelték, kínai, kókadt, lemázolták fehérre, megette a citromot, meszelt, meszes, mészfejű, meszetke, mosottszarszínű, nyámnyila (’gyámoltalan,

tehetetlen’), nyeszlett, pátyuli, saláta, Sápadtarcú, sárga, sárgapofa, sárgaság, tejföl, tejszín szeplős babos, borsós, festő huga, folt hátán folt, foltos, foltos fejű, fürjtojás, gyöngytyúk; Hány gyöngytyúkot nyeltél le?, ibolyás, ibolyavirágos, kinyíltak az ibolyái (? < ném. szólás: die Märzenveilchen blüchen schon ’az ibolyák már virágoznak’), kiütéses, kopolínó (olaszos), légyszaros, leopárduc, lúd, lúdtojás; olyan, mint a pulykatojás; paradicsomos, pattanáspofa, pepita, pettyes, pipi, pontarcú, pontos, pontos képű, pontozott, pötyi, pötyike, pötyögi, pöttyös, pöttyöske ~ Pöttyöske, pöttyös labda, pöttyöslabdafejű; pöttyös, mint a labda; Pöttyös Panni (ifjúsági regény címe), pöttyös pofájú, pulyka, pulykapipi/tojás, pulykatojás képű, pulykatojásos, pulykatojás pofájú, ragyás, ripacs, ripacsos, rozsdás, rozsdásképű, sapka, strucctojás, szepi (< szeplős), szepibaba/matyi,

szepipuskás, szepli, szeplőbazár/béni/király/királynő, Szeplő Marci, szeplőpanna, szeplő szepi (alliteráció szóferdítéssel szeplő), Szeplős Szilárd (játékos alliteráció), szeplőtenyésztő, szeszi; szétfröccsent a mustár, és eltalálta a gyereket; szita alatt napozott, terepszínű, tojásfej, verébköpte, záptojás csúnya arcú álarcos, aszalt, banya, bánya (< bányarém), banyaképű, bányarém, békapofa, békás, bibircsókos, bodagképű (’kerek arcú’ < táj. bodag ’pogácsa’; m cig bokoli ’hájas pogácsa’), boszi, boszorka, cápa, csita, csunyi, eltolt képű, géppuskával szaporított ( pattanásos), görény, III. világháború, háromszögarcú, korcsképű, krampusz, leprapofa, leprás, lópofa/pofájú, majompofájú, „miteszaros” (< mitesszer-es < ném. Mitesser ’összegyűlt faggyú a bőrben, szürkésbarna foltocska jelzi’), nyomi, nyomott, ocsmány; olyan, mint a seggem szüretkor; olyan ronda, mint a

világháború; otromba, pofára esett, ragya, ragyás, ragyásképű, randa (táj.), rasnya (< randa × rusnya), rém, ripacs; ronda, mint a halál; ronda pofájú, rusnya, rút, rút pofájú, rücskös képű/pofa/pofájú, sivatagos, szörnyella (olaszos), tbc--reklám, teremőr („a Notre Dame-i után”), zombi („rémfilmek főszereplőit nevezik így el”) homlok agyfogó, dudor, hámlok (szóferdítés), kisagytartály, kobak, koponya, lapát, mennyezet, mező, panoráma, ráncgyűjtő, ráncpuszta, szántóföld, szemöldökfa, tarsíkság az arcon, tartály, tető, vakszem (nép. rég ’halánték’) szemöldök ablakkeret, bokor, bozont, díszszőrzet, felhősáv, hajkezdemény, homlokszőr, mező, őserdő, rét, szembajusz/fedő/sörény, szemoldok (szóferdítés), szemszőr/szőrzet, szőrbőr szem ablak, ágybacsalogató, bilux (< lat. tkp ’kettős, kétszeres fény’ a gépkocsi fényszórójában), bogyó, bubó, csáp, csecsebogyó, csillag, csipa,

csuszaleső, dió, dülledő, feneketlen tejfel, forgógolyó, glütyü, golyó, golyóbis, golyszli, gomb, gölödin, gubó, gumó, gurgula (’henger v. korong alakú gördülő eszköz; guriga’), gurguló, gülü („kerek”), güri, kancsalító, kandikáló, kémlelő, két gömb, kinyomni való, kocsány, kokszoló, kuki, kukkancs, kukkantó, kukker (< gukker < ném. Gucker ’látcső’), kukkerlyuk, kukkoló golyó, kukluk, kuklyuk, kuksi, kukucs, kukucska, kukucskáló, kukuk, kumantó, látóka, lámpa, leső, lesőke, lyukleső, messzilátó, mikroszkóp, mindentlátó, monitor (< ang. < lat ’vevőkészülék rádió v televíziós adás műszaki ellenőrzésére’), nézőke, nyitóka, ocsi (< szln. táj oko, oči; szln oči tb ’szemek’), ocsu (r cig oč + u ’a szem’ < rom ochi), optika, periszkóp, pilács (táj. ’mécs’), pilla, pillantó, pingponglabda, pislák, pislákoló, pislantó, pislogó, pupilla, reflektor, skubi (< argó

’nézés’ < skubizik ’néz’), skubigolyó, szemező eszköz, szépséglegeltető, szöm (táj.), üveg, üveggolyó a szem színe, formája bagoly („nagy”), békaszem („nagy”), bögölyszemű („kidülledt”), csigaszemű, csillagszemű („ragyogó, csillogó, nagy, sötét”), diószemű, disznószemű („nagyon kicsi szem, elhízott kerek arcon”), duplaszemű („szemüveges”), dülledt szemű, égboltszemű („kék”), egérszemű („kicsi pontszem”), égszínű, ferdeszemű, gesztenye („barna, kerek”), gólyaszemű („dülledt”), golyószemű („meredt”), gombszemű („apró, kör alakú), gurgulaszemű („kerek, dülledt”), gúvadt szemű („kimeredő”), gülüszemű („nagy, kidülledt, merev, elbambuló”), güzüszemű, gyöngyszemű („csillogó, kerek, beszédes”), halikraszemű, húzott szemű („kissé japános”), ibolyaszemű, japán („ferde”), japánka, japánszemű, karikás szemű („a fáradtságtól a szem

alatt”), kecskeszemű („a kecskecsöcsű szőlőhöz hasonló; ferdevágású”), kerekszemű („feltűnően nagy”), kiesett, kígyószemű, kínai, kínai kettő („ferde”), kínai szemű, kocsiszemű, komiszemű, kökényszemű, küllőszemű, légyszemű („szemüveges: a légynek összetett szeme van”), macsekszemű, macskaszemű („vágott, zöldes, világos, világítós, szépen formált szemívű”), mandula, mandulaszemű, nyúlszemű („riadt”), ökörszemű, rókaszemű („sunyi, ravasz, ferde v. vízszintesen hosszúkás”), sasszemű („éles”), savószemű (halványzöld, álmos”), szemerke, szemvályu („nagy szemű”), szénszemű, szilvaszemű („kék, ferde”), szőlőszemű („nagy”), szűkített, tehénszemű („nagy, kidülledt, kocsonyás, taknyos, lassú”), tengerkékszemű, tengerszemű, tutajosszemű („faszállító”), üvegszemű, vágott szemű, vekkerszemű („nagy, kerek”), vízbenéző, vízszínű

(„színtelen”), zöldike, zöldszemű rövidlátó csilás, csoravi (< szln. szleng čorav ’rosszul látó; átv vak’), duplaszemű, fél vaksi, hangya, kukkeros, négyszemű, nem lát tovább az orránál, nem lát tovább a szemétől, az orráig se lát, pápaszemes/szemű, pislogó, szórólencse, vakkula, vakond, vaksi, Vak Vendel Csáktornyán ~ Csák tornyán kancsal, bandzsít apja fejbevágta bakanccsal, badzsa, bandzsaszemű, bandzsi, banzsa (táj.), béndzsa, benzsi, csoravi (< szln szleng); egyik szeme sír, a másik kancsal (elferdített szólás); engem néz, és téged lát; engem néz, téged lát; erre néz és/de arra lát (népi beszédfordulatok), félrelátó/nézős, ferde, ferdeszemű, görbeszemű, a hátán folynak le a könnyei; ide néz, oda lát; iksz (x)-szemű („keresztben csorognak a könnyei”), „Izaura” (< port. Isaura, a Rabszolgasors c. tévésorozat kancsal főszereplője), káli-máli, kaméleon („mindkét szemét külön

mozgatja”), kancsa, kancsali-bandzsi, kancsi, kandzsal-bandzsi, kancsi-bandzsi (ikerítés), kandzsa, kandzsi (kancsal × bandzsi), kandzsi-bandzsi (ikerítés), káposztáskertbe néz (nép.), kerbenéző (táj), keresztlátó/szemű, kertbenéző, kettős látású, kettő van mindenből, kiskertbenéző, körözve állnak a szemei, liliomszemű (m. cig); olyan, mint Isaura; sarkon csinálták; slip-szemű (< ang. slip ’elcsúszás, csúszás’, itt: „mint biciklikerékben a nyolcas”), spirlav (< horv. táj špirlav; horv škiljav), a szeme a hátán kopog, szemek találkozása, tóti, vakló, vakszemű, van egér ( ijedtség) egyéb (a látáshoz kapcsolódó tevékenység) biluxol ’pislog’ fül adó-vevő, cimpa, cimpi, dumafogó, az egyetlen „mindig” bezárt rész, ellenző, evező, fülbevalótartó, füles, hallkürt, hallóka, hallókagyló/készülék/lapát/lyuk, hangfalak/felfogó/lapát, hegyező, hírfogó, hangradar, jodafül (< „a Csillagok

háborúja c. film egyik szereplőjéről; hegyesfülű”), kagyló, kagylózó, kajla, klipsz (< ang clips ’csiptetéssel rögzíthető ékszer, fülbevaló’), kocsonyába való, lapát, lapátfül, légycsapó, legyező, lehallgató, lokátor (’tárgyak mozgását, helyzetét bemérő berendezés’ < lat. locare ’elhelyezni’), OSI, radar (’tárgyak mozgását, helyzetét bemérő berendezés’ < ang. radio detection and ranging ’rádiós földerítés és mérés’; mozaikszó), rádióantenna, süketnéma készülék, szélfogó, szélfogó sztereóban, szemüvegtartó, sztereo (< ’előtag térbeliség jelölésére: tér-’ < gör. stereo-), tányéros radar, tapsi, telefon, tölcsér, vécékagyló, vevőkészülék, villámhárító, vitorla, vitorlafülű, zsírkagyló, zsírral teli kisbödön nagy fülű bagoly, befogja az orosz adót, ejtőernyős, elefánt, elefántfül/fülű, elefántos, evezős fülű, Filemon (? < hasonó

hangzás: Philemon és Baukis példás életű idős házaspár a görög mitológiában), fogja a Kab-hegyet, füles, fülesbagoly, harapós fülű, hólapátoló, kajla, kalánfülű, klefa, klempa (< horv. klempe ’kajlafülű’), klempac ~ klempász (horv. táj klempavac, horv klempav ’lelógó, kajla’), kleppancs, kuka, lapát, lapátfül/fülű, lapátos, lapufülű, laska (itt: nagy, széles, kagylóalakú laskagomba), lebegő, lebeny, legyező, légyüldöző, lepedő, lepke/lófülű, lokátor, lokátorfülű, lokátoros, majom, majomfülű, nagyothalló készülék, nyúlfüle van, nyuszifül, óriáskagyló, palacsintasütő, pam-fülű (? < hattyúfiókák neve tv-filmben: Pim, Pam, Pumelka), papír/parittyafülű, patkányka, propeller, propifülű (< propeller), radarernyő/fülű, sárvédő, stereofülű, szamár/szatyorfülű, sztereós, Tangós Tamás, tapsifül/fülű, teleszkóp (’csillagászati távcső’, itt: a parabola alakú tükrös

változatról < gör. tele + skopŕς ’kémlelő, körülnéző’), tepsi, tepsi-sütő, vitorla, vitorlafülű, vitorlás, vitorlázó, zsírlángos elálló fülű Aladár (< Kutyafülű Aladár, Weöres-versből), bagoly/befőtt/botfülű, csacsás fülű (< csacsi), csacsi/csimpánzfülű, csulafülű („nagy, elálló”), derékszögben elálló, derékszög java, derékszögű, egérfül, elefántfülű, evező, fidó, Fidó bácsi („a legnagyobb kutya neve tv-rajzfilmben”), fogantyús, fogja a pesti adót, füles, füleske, hangfal, hátszélben született, Igor-fülű (egyéni; személyekről), kagylófülű, kajla, kajla/kanálfülű, kinyílt kagyló, klepa (< horv. táj klempa), klepafülű (nép is; itt: „nagy fülbevalós”), klépái vannak, konya-csóla, krepafülű, kuka, kukafülű, lapát, lapátfül/fülű, laska („a laskagomba tányérjához hasonló”), laskafül, lapulevél, légycsapó, legyező, legyezőfülű, lekvárfülű (egyedi,

tanuló ragadványnevéről), lispás (táj. „nagy, elálló, kicsit előrehajló”), lokátoros, majomfül, mirelit-fülű (afagyott fül merevségére emlékeztető < ’mélyhűtésű’ < Mezőgazdasági Ipar Rt. + elit), moncsicsi, nagy a szélfogója, napernyős, propeller, radar, radarfül/fülű, radaros, rókafül/fülű, szamárfül/fülű, szatyor, szélfogó; szép a szemed, csak kár, hogy eltakarja a füled; sztereó, sztereo/tacskófülű, tapcsifül, tapsi, tapsifüles, tapsi-hapsi (ikerítés), tasla, tasli (tréf. ’nyakleves’ < ném táj Taschl, ném. Tatschl), tepsifülű, vevőantennás, vitorlafül, vitorlás, vitorlázó, zsidófülű orr bánya („a megkeményedett orrváladék kibányászása”), barlang, bazilika, bukta, bütykös, csempák, cserpák (< táj. ’fából való nyeles vízmerítő edény’ < szlk čerpať ’merít, mer’ < szlk táj čerpak ’köcsög’), csőr, csőrice, csurák, döfi, duda, dudor, dúró,

esernyő („nagy”), fénytok, fikahely (táj. fika ’takony’), fikatár, firnyák, fogas, frigyó, frinyák, frinyó, froncsi, fújóka, fújtató, fuvola, füfü (? < „becézett fül”), hefti (< argó < ném. Heft ’nyél, markolat, fogantyú’), herfli (nép. ’harmonika’ < ném Herfel), horog, kampó, kampósbot, Kántor nyomoz (filmben szereplő nyomozókutyáról), két lukú csöpögő, kipufogó, krumpli, lelőhely, náthazacskó, názó (< lat. Naso ’nagy orrú’, római családnév < nasus ’orr’), noci, nósz (< or. нос ’orr’), noszi, nózer, nózi (< ném Nase), nózika, nózus, nózuska, nyomi, ormány, ormi, papírradír, pattanás, porszívó, szagelszűrő, szaglászó, szagler (németes), szagló, szaglólyuk, szelep, szellőztető, szimat, szimatoló, szipák, szipogó, szipóka, szippancs, szippantó, szortyom-bortyom (nép. ikerítés), szuszogó, takonycsöpögtető, takonyda,

takonyfogó/hordó/polc/tár/tároló/tartály/tartó/üreg/zacskó, tirpák (? < ’szlovák népcsoport’), tokmány (nép. ’a kaszakő tokja’), töfi, töf-töf, trombita, turcsi, tüfti, tülök, tűzhányó, uborka orrforma, -szín akkora az orra, mint a Bazilika kilincse; bazilikakilincs („nagy, húsos, nem csontos”), bendzsa, bibircsók (táj.), bibircsókós (’a szemölcshöz hasonló puha kinövés a bőrön”), bororr, boros, borvirág (’bor felszínén képződő gombás fehér hártya’), borvirágos (’iszákosságtól vörös és rücskös’), borvörös, bunyós orr, dudaorr, dudás, dunyhaorrú, durung (táj. „bunkószerű”), erősen kicsírázott burgonya, ficamos („törött orrú”), fitos, frinyó („fricskázott”), hegyes, horgas, horgos, horhas („horogszerűen görbe, előreugró, csontos”), hupifehér/lila, kakasorrú, kampó, kampós orrú („horgas, a vége hajlított, hosszú orrnyereggel”), kapa, karvaly, kosorr, krumli

(táj.), krumpliorr, malacorr („nagyon széles, rövid, kissé fölfelé áll”), matt („nem fényes”); olyan az orra, mint a bazilikakilincs; olyan az orra, mint a templomkilincs; pálinkás („vörös színű”), papagáj, paprika, paprikaorr („hegyes, vörös, bibircsókos”), pisz, pisze („kicsi, tömpe”), pókos orrú (nép. vastag, daganatszerű), rezes, sasorr, sziklaorrú, templomi kilincs, tokmány, tonnakocsi, tömzsi, turcsi (’rövid, egy kissé fölfelé hajló hegyű; pisze’), turpi („fölpöndörödik”), tülökorr, türcsi, uborka, vas- és edényorr („nagy”), vasorr, veres, vörös, zsidóorr bajusz alorrvédő, bajsz, bajszi, bajszi-majszi (ikerítés), bazsusz (franciásan), bujszi, csiki ( csiklandoz), gyep, haj, kenderkóc, morzsafelfogó, orrbozont/dísz/nedvszívó/szakáll, pótszőr, sörte; sörte, száj feletti; szájhaj/szőrzet, széna, szénakazal, szőr, szőrhajtás, szőrös szájú, takonyfogó/törlő, tapogató,

zsírszívó bajuszforma bajesz (bajusz × pajesz), bajuszka, cincérbajszú, felkefe, harcsabajszú/bajuszú/fejű, hetyke, kackiás, kacsafejű („lekonyuló”), kajla, kampó, kefe, madzag, pajusz (pajesz × bajusz), pamacs, pehelytoll, pemzli (< ném. Pemsel ’ecset, pamacs’), pózna, pödörke, pödrincs, pörge-sörte (ikerítés), tüsike, vasvilla („hegyes bajusz”), zsinór szakáll állbunda/haj/sörény/szőr/szőrzet/takaró/védő, arcszőrzet, bozont, bozót, combkefe, dzsungel, kantaraj (< kan + taraj), kender, lobonc, meszelő, nagyszőr, nyálazó, ősbozót/erdő, pofaszőr/szőrzet, pom-pom ( Pom-Pom meséi), seprű, sörény, szakáll-vokál (ikerítés), szakcsi, szaki, szőrmók/mókia/pamacs/tömeg, szösz, turkáló (? < kosár, rekesz, melyben árut helyeznek el turkálásra, válogatásra), vécekefe (táj.) szakállforma: ecset, kecske, kecskeszakáll/as/, pamacs, pemzli, télapószakáll száj bagóleső, beszélő, beszélőke, bigyisz,

buksza, csacsógó, csálé, csevegő, csipogó, csiripelő, csókálló/leső/nyílás, csókolószerv, csóktartó/váró, csőr, csőrike, csuszaleső/nyelő, csuzli, csücsörítő, dumagép/lik, dumáló, dumatár/zsák, dumcsi, dumcsizó, etető, etetőnyílás, fogkefetok, habaró, hammogó, hangfal/szóró, hápogi, hápogó, húzogató, légyfogó, levesfújóka, kacsafeneke/segg, kajaleső/nyelő/nyílás, karattyoló, kenyérleső/pusztító, kerepelő, kereplő, kotyogó, kuzsi (? < ném. táj < Gosche ’száj’), lefetyelő, lepény, lepényleső, lepetye, levesleső, lityi-fityi (ikerítés), locsi, málé, nyelvalagút, pampogó, pampula ~ pampulla, papulya (táj. „sokat fecseg”), pletyka, pletykafészek/gép/tartó, pofa, pofalemez/zacskó, pofázda, pofázó, pofázó egység, pofika, puszka ( puszika < puszi), rongyos („sokat beszélő”), smárhely, tanár-őrjítő, tátogó, tepsi, tepszi, vakkantó, vernyogó (táj.), vigyorgó, zabagép,

zabáló szájforma béledtszájú (< nép. bélel, „szögletes, vastag, húsos ajkakkal”), Bramac--száj („nagy, lapos” < tetőcserép márkaneve), Brigitte Bardot-s („vastag, duzzadt” < a híres francia filmszínésznőről), bukszaszájú („széles”), csálészájú, csókos, csókos szájú („kicsi, cseresznyealakú”), csókraálló („csücsöri”), csőrike száj, csucsori, gyűrött szájú, harcsaszáj, lefetyelő, fülig nyúló, lepcses szájú („túl sokat fecseg”), lepényleső, leprás („túl sokat beszél”), lepseszájú, lespedt („nagy a szája, széles az ajka”), morbid (’torz; lágy, puha; beteges’ < lat. morbidus ’beteg, beteges’), málészájú („mafla”), nyúlszáj („a felső ajak felkunkorodott, nyúlajak”), nyuszka, ortopéd szájú („torz”), palacsintaszájú („nagy; nagyra nyitja”), paplanszájú, pompos, protkóburok („műfogsorral”), rojtos szájú ( szólás: rojtosra beszéli a

száját ’káromkodik folyton’), seggnyaló, szívszáj („szívalakú”), szopós szájú, tepsiszájú („hosszú, széles, sokat beszél”), trombitaszájú („kerek, vastag”), virsliszáj nyelv csípős retek, csókvégző, fecsegő, izgalmi szerv, ízítő, kajaízlelő, kereplő, keverő, keverőlapát, lapát, lapátoló, lebegő, lefetyelő, lepetye, locsogó, lógó, nyálkeverő, nyalóka, nyalószerv, öltögetni való, öltögető, ördögnyelvű, pacal („hasonlít a pacalpörkölthöz”), pörgető, pörgettyű, smárkellék (< argó < jidd. smár ’csók’), szívóka, térkép („olyan nagy”) fog agyar, aprítógép, daráló, húscafatoló, kajareszelő, morzsoló, prota, protézis (’szerv pótlása, műfogsor’ < gör. prŕJesiς ’felegyenesítés, összeállítás’), protkó ( protézis), rágcsáló, verő („vacogáskor hangot ad, mint adobverő”) fog-forma csámpi, csorba, csorbacsik, drakula-fog („hosszú, hegyes,

kiálló” < XV. sz-i vérengző román fejedelemről < rom. drac|ul ’az ördög’), egér/elefántfogú, farkasfog („nagy, hegyes, kiálló”), fogarasi, „fogföldi” hibás (< Fokföld; humoros szóferdítés), fűrészfog, gereblyefogú („ritka, hiányos; 5 perces szünet van a fogak közt”), kampós, kapafog („széles, keskenyedő végű metszőfogak”), kappan, lapátfog („széles, lapátszerű”), leves, lófog („kifelé álló, óriási, széles metszőfogak”), lúfog (táj.), műszaki hibás fog („lyukas”), nyúlfog („feltűnően hosszú”), nyuszifogú, nyuszkafog, pókharapó („feltűnően nagy, előreálló” < szólás: Akkora foga van, hogy még a pókot is kiharapja a sarokból), ritkás („tíz perc szünet van a fogak között”), rizsa, rizses, szalagszakadásos fog („ritka”), vámpír-fog („hosszú szemfogak; Drakula-fog”), vicsorfog („széles, ferdén növő; nevetés közben eltakarják”) a j a k: ajk,

buksza, gödör ajak-forma békaszájú, csálé, cseresznyeajkú/alakú, csókadó, csókos, csókra való, csucsori, csucsorított, csurbi (? < csucsorít; „összehúzott, csúcsos ajkak”), frissen mázolt/vakolt, hannibál, kencefices, kencés, kikent, kikent lepényleső, kinyalt száj, kirágta („rágja, így olyan, mintha kirúzsozta volna”), ki van mázolva, lópofa, málészájú, mázolt, négerajak („vastag, duzzadt”), pank-ajak (festett száj, a punk ifjúsági hullámról), pingált, piros bogyó, rúzspofa, tepsi, tüzesajkú, vékonyszájú, zománc, zsírozott („rúzsos”) állkapocs állkapca, csücsök, csücsöri, csücsöri csöcsicsengő, fogtartomány, hegy, kapcs, kapcsula, kiálló, csontkorrekció (helyesen: kollekció), léctartó („a fogakat tartja”), vizestál áll-forma csontos, csúcsos, hegyes, hegyeske, kapa, kecskeszájú, szögletes, téglás, tompa nyak állvány, bunkó/buratartó, bürke, cölöp, csonthuzal, cső, csutka,

dinnyeállvány/szár, ékszertartó, észalátét, fejfogas/hosszabbító, fejtartó, fejtartó oszlop, fojtanivaló, gégeborító, gégés, giga, hólyagállvány/tartó, kellésasztal, kincstár/tartó, kobaktartó, kocsány, kötélfogás, leső, nyakica, nyakinca, nyakkendőtartó, nyaknyúlvány, nyújtogató, nyúlás, nyúlvány, oszlop, pálcika, retekkert, rúd, szár, szívnivaló („szerelmes v. vámpír szívja?”), szorongatandó, tartópillér/rúd, tekercs, tekergető, tekergő, tekerő, teleszkóp, tengely, tikhúr (táj. tyúkhúr), tökszár/tartó/tok/törzs, tönk, tuskótartó, zsiráf-szerv nyak-forma bőgő/gitárnyakú („hosszú”), görbe, girnya, gólya, gúnár, gúnárnyak/nyakú, gyík, hattyúnyak/nyakú, liba, libanyak, nádszál, tokás, zsiráf, zsiráfnyak/nyakú torok gerdzsa, gida, fojtanivaló, hangeregető, kajalift/nyelő, lefolyó, nyelő, nyelőke, tölcsér, török (szójáték: toroktörök) ádámcsutka ádámcsutak, Adámova

jakuba (< szln. tréf ’Ádám almája’; horv Adamova jabučica), ádi, almacsutka, almacsutka kettő, almamaradék, almavég, bogyó, csuma, csuti, csutkababa, csutora, dudor, évacsutak, évacsutka ~ Éva-csutka, giga, gombóc, guga (táj. ’golyva’ < horv guka ’golyva, daganat’), gumó, gübő, halálrész („ha benyomják, meg lehet halni”), körce, mozgó dudor/giga, nyakdudor, nyakjáró, nyelőke, őscsutka, smucci, ugráló, ugráló csutka vékony hangú áriás, cérna, Cérna Géza, cérnavitéz/hangú, cicuska, cince, cincogi, cincogi hangú, cincogó, Cincogó Cili, cincogó hangú, cinege, cinegehangú, cini, cirpelő, csicseri, csikorgó, csirip-csirip, csiriplő, egér, egérhangú, egérke, elromlott az erősítő, hegedű, herélt, impo, kisegér, lányhangú, macska, macskahangú, major, nyávogi, nyávogó, nyávogós, nyekegő, nyekerde, nyekergi, nyekergő, nyenyere, nyervogó, nyikergő, nyikogó, nyivák, nyivákoló, nyivákolós, nyiváti

(„nyivákolós”), operaáriás, prími, sikátor, sipákoló, sipi, sipító, sipítós, szopi hangú (< szoprán), ultrahangú, vinynyogó, visító mély hangú bányaduma, basszushangú/kulcs, bazdus, beragadt az erősítő, brumi, brummogó, brundács (< szln. brunda ’dörmög’ E. 3 sz), Búga Jakab (szójáték: búg a Jakab), dömdödöm (Lázár Ervin mesehőse), döngő, dörmi, dörmögi, dörmögő, dörmögő dömötör ~ Dörmögő Dömötör (< medvenév meseregényben), dörmögős, durmoló, dübörgő, kongó, maci, mackós, medve, medvehangú, mélyhegedű, mormogi, mutál (serdülő fiúnak változik a hangja < lat. mutare ’változik’), mutáló, mutus ( mutál), nagybőgő, pincéből beszél, üstdob rekedt hangú: repedt fazék v á l l, vállforma bicós váll, csökött, delta, deltás, felkocka, felsőkocka, fogas, izomtartomány, ruha/táskatartó, vállfa női m e l l alma, bágy (? < bögy), bedobó, bibi, bimbó, bögy, bögyház,

bukkanó, bula, cecki (< szln. táj), cici, cicile (r cig ’cici, didi’ < r. cig cica, cice ’csecs, emlő’ < rom nép ţîţă ’mell, emlő, csecs’), cickó, cvei („kettő van belőle” < ném. zwei ’kettő’), csecs, csöcs, csöcse, csöcsi, csöcsös, csúcs, csucsi (< cig č•či ’emlő’ < szkr cucci), csúcsó, didi, didikó, didkó, didó, didus, didza, ditkó, domb, domborzat, domborzati térkép, duci, duda, dudor, dudu, előny, fejnivaló, fogható, gagy (? < tőgy), gesztenye („kicsi”), golyó, gumilabda, hegyek-völgyek, húsos/húspogácsa, ikrek, joske (< szln. jošk), kelbimbó; Kérdés, mekkora; két didi, kiflicsücsök, kókuszcici/dió, köcsög, körte, labda, lengő bulák, libegő, lökhárító, mamma (< lat. mamma ’emlő’), nagy kinövés, narancs, páros tejeszacskó, piramis, pogácsa, pótlabda, puha narancs, rózsadomb, sashegy, szopnivaló, szoptató, tarisznya („nagy”), tejbár/csárda/csarnok,

tejelde, tejeszacskó, tejfeldolgozó üzem, tejtároló/tartó/üzem, tenyérbemászó, tici (< ném. táj Zitze ’cici’), tőgy, zacskó, zacskós tej, zize (< szln táj), zsacskó, zsemle, zsömle férfi mell badi, bádi (< ang. body), beeső, bimbó, cici, cicigomb, cicike, cickó, csökevény, didi, fonnyadt bogyó, gorillamell, ici pici cici, két bogyó szőrrel, kiscici, korcsosság, kőcsöcs/dili, lapocka (< laposka, szójáték), lapos, libacici, palacsintasütő, pattanás, pötty, síkság, szőrtartó, tejhiányos, tyúkmell/mellű hát csík, delta, deszka; elöl deszka, hátul léc; fatörzs, felső váz, hatstok (< ném. Hackstock ’vágótőke’), háromszög, hegy lejtője, himalája, karosszéria, lapos deszka, lepke, ökörpúp, púptartó, puputeve hátforma: csontos, deltás, focipálya, girbe, girbe-gurba, gönye (< táj. görbe, görbedt ’hajlott hátú’), karót nyelt, kenyérhátú, pumpos (< púpos), púpos, S-alakú

gerincferdült, szálkáshátú g e r i n c és formája csámpás, csigasor, csigolyasor, csíkos, csontváz, fésű, gerenda, girinc (táj.), görbe oszlop, lépcsőház, oszlop, országút, rugó, tartóoszlop, testtartó kar álláb, antenna, balta, bolhakaparó, csáp, csilló, csülök, emelő, evező, ezermester, fujtószer (táj. ’fojtó-’), henger, iránytű, izomtartó, kacsó, kacsónyúlvány, kapanyél, karó, karócska, nyúlás, ölelő, pacsker (< pacsi, szóferdítés, szócsere), pata, piskóta, piszkavas, tetűszedő, veregető kéz bot, csáp, csülök, fogó, íródeák, kacsó, kengyel, lapát, lapátkezű, mancs, mancsi, markoló, megkérni való, mellső csülök/láb, nyúkáló (táj.), pacsi, pata, piszkavas, pofonda, pracli (< ném Pratze ’mancs, kéz’), prácli, sütőlapát, tapi, tapizó, tapogató, tenyeres, toppancs, töpe (< törpe; ’kicsi, apró’), ütőhangszer ujj billentyű, bügyürke (táj.), csáp, fogantyú, fogó, kampó,

kapirga, karó, karom, körömnövesztő/tartó, matató, mérőszerszám, mutató, pálca, pálcika, pöcök, pötyögtető, tapogató, virsli, zongora ujjforma: boszorkaujj („hosszú körmű”), bot, bunkó, ceruzabél, csontosujjú, hurka, kukac, madzag, virsliujj köröm bányászszerszám (orrban), harci eszköz, hegy, húsvájó, kaparó, karcoló, karmoló, karom, kosztároló, krampli, lakktartó/tartomány, lapát, pata, piszokfogó, szájba való, szaru, szaruszar körömforma: bosziköröm („hosszú”), kapa („hosszú”), vércse szív billentyű, dob, dobbanó, dobogó, dobverő, elektromotor, hajtómű, kamra, ketyegő, KLG a motorja, központ, LOVE (< ang. ’szerelem’), lüktető dob, motor, MZ (motormárka), pattogó labda, pumpa, rongy, szeretet háza, szerkentyű, szivattyú, szuflit (r. cig < rom suflet ’lélek; szív’), szű (rég), testmotorja, ütőhangszer, vérpumpa tüdő bagókamra, fújtató, füsttároló, gőzgépszivattyú,

kopoltyú, légkamra/párna/tartály/zacskó × 2/zsák, nikotingyár, oxigéntároló készülék, szélzsák, szippantó, üzemanyagtartály, zsák v e s e: babszem has beles, bendő, bögy, böndős ( bendő), buci, dugó, erényöv, feneketlen tó, gombóc, hasi, haskó, kajáló, kajatár/tároló, kamra, kisbendő, kongó, morgó, pacal, poc, poci, pocipofa, pockó, pockos, pocó, pucor, teknő, tömölde nagy hasú basa, bázis, bélpoklos, boroshordó, bödön, dagadék, dagadt, dagadt madár, dagi, demizson, dob, domb, gömbölyű, hájas, háj-báj, hájbanya/pacni/raktár/tartó/zsák, hasán tálal, haspók, hólyag, hordó, hordóhasú, húshegy, hústorony, lufi, nagybelű, pacák (szójáték), pocak, pocakos, pohos, pókhas, pókhasú, pókhaskirály, pókkirály, potrohás, potrohos, pufi, sonka, sörhas, sörhasú, söröshordó, sörpocakos, szalonna, tehén, tömött, úszógumis, vízhasú gyomor baktériumtelep, beles, belügy, belügyminiszter, bendő, Berci,

emésztőgödör, feldolgozó üzem, hasika, jelzőkészülék, kajagyűjtő, kajalakás/nyelő/raktár/spejz/tár/tároló/tartó/tok, koplaló, korgató, korgó, korgószerv, morgó, nyelő, pájsli (< ném. Beuschel ’szalontüdő, étel’), poci, pokol, raktár, ülepítő, ürülékgyár, vekker (< ném Wecker ’ébresztőóra’), véndő, zabagép d e r é k: csípő, deszka, fogócska, törzs derékforma: cingár huszár, darázs, darázsderék/derekú, cérnaszál, cérnavékony, nádszál, pipaszár, pöfeteg, szúnyogderekú, véznuka c s í p ő: bok (< szln.), csipesz (szójáték), csuka, csücsülő, fenék, ficamhely, ficamolható, medence, rengő, ringó csípőforma: darázscsípő, 280 cm („ha kövér”), lehetne laposabb is fenék babér (? < szólás: ül a babérain), déli félteke, dob, az ember szebbik fele, far, fenci, fertály, fognivaló, fokhagyma, gömbölyű, gumó, hátsó altájak, hátsó fél/fertály, kézbevaló, kipufogó, koffer,

kuffer, kur (rom. cig), mérleg, popó, popócska, popsi, Pó-síkság, püspökfalat, rit (< szln. táj rit ’fenék’), segg, sejhaj ( segg, eufem.), tepsi, tohesz, tompor, ülep, üllep (táj), üstdob, valag, zsemle nagy fenekű akkora a segge, mint egy fél ház; bogrács, buszhátulja, debella, faros, házi Himalája van, jó farú, kéthagymás, kofferes, kövér seggű, kufferos, kur máre (rom. cig), lapát/lóseggű, nagy a burája/a kagylója, nagy fene köd van (örökölt szójáték), nagy kuffer/seggű/valagú, napluskana rit (szln. táj ’nagy, dagadt fenék’), négyszögletes, nem bírja el magát, óriás popi, popsis, rossz a fartechnikája, segges, senekes (< fenekes, eufem.), sonkás, ülepes, valagos, vastag popójú, víziló-valagú, zsírfarú/párna l á b (s z á r) álláb („mint az amőbáé”), alváz, alvázszerkezet, bábi, bedrák (< szln. bedro ’comb’), bot, bűzbazár, cölöp, cupák (táj. ’csülök’), csampa, csámpa,

csánk (’boka; a sonka vastag csontja’), csánkó, csángó (< csáng ’ide s tova kereng’), csilló, csüd, csülk, csülök, deszka ~ deszkák, dobverő, dorong, faláb, favágó, fogpiszkáló, főgyökérzet, földönjáró, földtaposó, futó, futóka, futómű, fűzfa, gerenda, géppuska, görbe, gyalogvontató, hasábfa, hátsó csülök/pata, hosszító, járgány, járó, járóka, kamat ( kamatláb, szójáték), karó, kerék, kopogó, küllő, lábbusz, léc, létra, lőcs, magánbusz, málnakeverő, mankó, meggyfa, mennybelépők, mozgógép, nyúldobó (nép. „arra a botra utal, amit vadnyulak után dobnak, hogy elejtsék őket”), oszlop, pálcika, pata, patkó, pillér, pipa, pipaszár, piskóta, piszka, piszkafák, rugdalódzó, rúgó, seprűnyél, sonka, surranó, szartaposó ( ’istállóban dolgozik’), szipka, tányértalp, tapi (< tappancs), taposó, tappancs, topogó, toppancs, tuskó, vádli (< ném. Wade ’lábikra’), venyige,

virgács („vékony, mint a télapó virgácsa”) furcsa alakú láb bunkólábú („kövér, vastag”), csámpa, csámpás, csámpás Rozi, csámpi, csutkalábú („vékony”), deszkaláb, durung, faláb, fogpiszkáló, girbe-gurba (ikerszó), gólya, gólyaláb/lábú, görbe, görbe lábú, görcsláb, göröngyös meggyfa, gyufa („hosszú, vékony”), halikralábú, iksz-láb ~ x-lábú, ipszilon--láb ~ Y-láb, kacsás, kacska (nép. ’görbe, elnyomorodott’), kacsláb, kályhacső, karikaláb (tkp. ó-láb), kenyérlábú, két balláb, köcsögben tanult meg járni, lóláb, lóra termett, mindjárt gágog (tkp. lúdtalpas), mindjárt hápog (kacsázva jár), nyakiglábú, nyúlláb, ó-láb (’térdben kifelé görbülő’); olyan, mint a totóban a döntetlen (x-lábú), ortopéd, őzláb, pálcika, peka (táj. „túlságosan vékony”), pipaszár, pipaszárlábú, sparheltlábú (x = iksz--formájú, mint a régi sparhelt, sparherd lába < ném.

Sparherd ’takaréktűzhely’), stikes, szartaposó („igen nagy méretű”), szúnyog, tacskóláb, tatisz („térde nagyon összeér”), tuskó („tömzsi, rövid”), Ursula-féle láb (vastag iksz-láb”), virgács („hosszú, egyenes, vékony) t é r d: esnivaló, forgó, kacska, kalács, kuglóf, lábgümő, mákoskalács, mézeskalács, mozgató gümő, pogácsa, térdsütemény, térdsüti, vekni lábfej, talp és formájuk büdöske II, csámpás („befelé álló lábfej”), csámpi, csülök, futómű, gágog a talpa, gágogi, gágognak a lúdtalpai, gágogó, gágogós, gágogótalpú, gigágá, hápogi, járogató, kacsa, kacsacsicsa (ikerítés), kacsaláb, kacska, lapát („széles”), lapu, libaláb/lábas/talpas, lótalp („lúdtalp”), lúdláb/lábú/patás/talpacska; olyan lúdtalpas, hogy egyszerre kétfelé indul el; pacsker (< ném. táj Patschker ’gyapjúfonálból kötött lábbeli’), pata, patkó, rucatalp, szartaposó, talpas, tappancs

lányok lába alsó karosszéria, alváz, alvázszerkezet, bot, bőrös, bűzléc, cérna, cérnaszál, cingár, combika, csalap (? „csálé: össze-vissza áll”), csülök, fantasztikus pipiknek az életszükségletük, fiúk gyönyöre, fiúszemek felhívója, gerlice („általában vékony”), görbe, husi, HÚÚÚÚÚÚ; HÚÚÚ! Végem van!, jó kis szipkái/virgácsai vannak, karó; kecses, mint az őzgidáé, de nem olyan becses, hanem olyan szőrös; két bot, lábikó, lánypata, léc, loknis, nyeregbe született, pálcika, parizer, pata, patás, pipaszár, piskóta („méretében, formájában finom”), piszka, piszkafa („botlékony”), selyemszál, sonka, szexiág, szexléc, szipka, szipkalábú („vékony”), tartóoszlop, tipegőrúd, tömör gyönyör, tuskó, virgács D) K Ü L S Ő T U L A J D O N S Á G 1. S z e m é l y nagyon szép valaki baba, bombázó, csinibaba; ha jobban kinéz, még ki is esik, de jó fazon; jó bőr/karosszéria, kóser a képe,

menő manó, príma donna (szójáték), Szép Ilonka, sztár, tutti, tündér/ke/ nagyon csúnya valaki bagoly, bájgyönyör (gúny), bánat, bányaló, bányalóhajtó, bányarém, belfegor (tv-filmsorozat címadó főszereplője, köznev.), béna, béna fej, béka, boszorkány, bugi (? bugris), bumburnyák, csúfmadár, csússág (táj.), görény, gyogyós a pofája, hozzád illik, ilyet még rajzolni sem tudok; kábító, kerti törpe; Lemész a bányába, feljön a bányarém, mert azt hiszi, itt a váltás; leprafészek, majompofa, nyomor, nyomott, ordenáré (~ ordináré ’közönséges, faragatlan, durva, illetlen’ < lat. ordinarius ’szabályszerű, rendes, szokásos’ ~ fr ordinaire ’rendes, közönséges’ ~ ném. ordinär ’szokásos, közönséges, ordenáré’ ~ ol ordinario ’rendes, szokásos, közönséges, durva’), ótvar, Pacsirta (Kosztolányi-regényhős), prusnya ( rusnya rút), ramaty, rutymos, slampos (~ slampet < ném. schlampig

’rendetlen, hanyag, lompos’), szörny, tapír, varangyosbéka, vasorrú unokája nagy, magas valaki antenna, bazi nagy (< bazári ~ baromi), cola, coli, colinger, colos, colstok, cölöp, cölöpkapitány, cula (< ném. táj. Zulle – csak lányra), culáp (táj ’cölöp’ < culák ’karó’ × cölöp), csókolja a holdat, daru, dióverő, dromedár (’egypúpú teve; esetlen, nagy testű ember’ < gör. dromς, -doς tkp ’futó, futva’), égimeszelő, éginyaló, égseprő, emeletes, felhőkarcoló, fogas, gángó (? < nép. gangos ’délceg’), gerenda, góliát (’magas, erős, férfi’ < Góliát ’ótestamentumi óriás, akit Dávid legyőzött’; köznev.), gólya, gólyaláb, „gólya Márton”, gorilla, hosszú metélt, Himalája, hóri ( hórihorgas), hormonzavaros törpe, hosszú puska ( indián szereplőről, köznev.), jegenyefa, kémény, kosarazó, küklopsz (~ ciklopsz ’görög mondabeli félszemű óriás’ < gör. K kloy

’görög mondabeli óriás termetű nép Sziciliában, homlokukon egy kerekded szemmel’; köznev.), lajtorja (nép ’létra’ < ném. Leiter), lakli (< ném Lackel ’nagy termetű, esetlen’), langaléta, langalétra ( népetim), léc, léckari, lécpepi, légpepi, létra, létrahuszár, létralábú, liliomszál, ló, longec, maxi (< lat. maximum ’legnagyobb’), meszelő, meszelőrúd, méteres, nyurka ( nyurga), oszlop, piszka, plafonfestő/kefe/meszelő, pózna, rágógumis ( nyúlik), strucc, szulák (’gyom-, ill. dísznövény’), trampli, Tv-torony, torony, tyúklétra, ülve nyalja a holdat, villámhárító, villanykaró, zsiráf, zsiráfgondozó kicsi, alacsony valaki akkora, mint a kutya ülve (közhely), alagsori, anticolos, babszem, bambisüveg (< Bambi, gyermeküdítő márkaneve; köznev.), bolha, bolhapiszok, centi, cseresznyemag, csipetke, csipszar, csíra, csitre, csöcsön csökkent, csöpp, csupatest, csünt, csünti ( táj. megcsünt

„nem nőtt tovább”), csünve nőtt (táj megcsün „megáll a növésben”), dugó, emeletes törpe, földbe nőtt, földhözlapult, földnyaló, földszint/es, fű alatti, gatya, gomba, hámozott giliszta, hangya, hokedli, hormonzavaros, kabala (< héber ’misztikus tan, varázslat; babonás hit vmilyen tárgyban; olyan tárgy, amelynek vki titkos erőt tulajdonít’), kanálnyi, kertitörpe, kettéfürészelt óriás, kocalábú, lépegető mellszobor, makkmarci („pici mesefigura neve”; köznev.), manó, mazsola, mélynövésű, mikron (’a milliméter ezredrésze’ m < gör. mikrŕς ’kicsi, rövid, gyenge’), Mikulás, mini (< lat minimus ’legkisebb’ < parvus felsőfoka), miniatűr (< fr. miniature ’finom munkával készült kis méretű festmény v műtárgy; vminek kicsinyített másolata; apró, parányi’), mini egér/ember/szuper, mócsing, mütyő (< mütyür, ~ ke), negatív növésű, nüni ( nünüke), nyomi, nyugdíjas kukac,

nyúlfarknyi, padlótörlő, pattanás, pingvin, pigmeus (’közép-afrikai alacsony növésű néptörzs tagja’ < gör. PugmaŮoi ˘ndreς ’mesebeli törpe emberek Indiában v. Etiópiában < gör pugmaŮoς ’hüvelykujjnyi’), pirkicsó (< pirinyó × kicsi), porbafingó, porbapergő, poszka, pöcök, pöpöc, pöttömke, pöttömpannó, pöttöm pöpi, seggdugasz, seggdugó, snipszli (? < ném Schnipsel ’szeletke, darabka, szilánk’), stöpszli (< ném. Stöpsel ’dugó, dugasz’), stupli (< stopli ’dugó, dugasz, bőrszeg cipőn’ ném. < Stoppel), szaros, szotyis (< táj szotyola), szotyola (< táj ’napraforgó’), tacskó, taki, takony, talajmenti ember, tengeralattjáró, tökalsó, töki, töklincs, tökmag, tökös, töltött zokni, töpi, töpör ödön (szójáték), törpörödött, töpöte ( töpörtyű), töpörtyű, töppedt, törpe, „törpe Kázmér”, törpe kukac, törpencs, törpe pincsi/szuper, törpike, túl

megnőtt csirke, zsebcirkáló, zsebibaba, zseboroszlán, zebpiszok kövér valaki Amanda-zsír, behemót tündér, bomba, bucifejű, coca, cseppfolyós, dagadáncs, dagadék, dagály, daganat, dagi, dagusz, debeli (< szln. debel), debella, dézsa, digi-dagi, digi-dagi daganat, dik (< ném dick), disznó, donnatonna, Döbri (< Döbrögi), dömdödöm (< Lázár Ervin mesefigurája), „döme”, dömper, dromedár, duci, duci-juci (ikerítés), ducmók, Ducó Jucó (ikerítés), dunci, dunda, dundika, dunsztus üveg, durrancs, élő húsbolt/disznósajt/sonka, galambgertrúd (alliteráció), golyó, gombóc, gombócartúr (köznev.), göbbi, gömbi, gömböc, gőzkocka, gurgula, guruló zsírbüfé/zsírreklám, guruly, hájas-májas, hájbáj/bánya/bébi/bobi/bomba/büfé/csöcsű/dagály/dugó/dzsó/fejű/hegy/-máj/maláj, hájpacni/parádé/tömb, haspók, hentesbolt, hét hektós boroshordó, hizlalda, hóember, hógolyó, hólyag, hordó, húsbolt/gombóc/gyár,

husi-musi (ikerítés), húskombinát, húsos ujjú, húspárna/ torony/tömb, húzza a háját, kenőhájas, kerék, két lábon járó zsírbödön, két lábon járó zsírbüfé, koca, konzervgyár, krává (< szlk. krava ’tehén’), labda, lavina, léggömb, lufi, maci, malacka, mangalica, mócsing, mozgó hájbüfé/hentesüzlet/húsbolt/húskombinát/húskonzervgyár, özvegy tehén, péksütemény, pempő, puffancs, pufi, pufóka, puki, röfi, sertészsír, sonka, sonkás, sovi, szalonnás, szélfogó, tank, tehén, teknő, tonnabébi, tonna madonna; több rajta a háj, mint a báj; töltött zokni, tömör gyönyör, ursula, úthenger, véndő, vitamingolyó/gombóc, víziló, zsírbödön/büfé/pacni/párna/torony, zsömle sovány valaki agár, babkaró, bordásfal, bordatár, botsáska, bőregér, celofán, cinege, cérna bütyökkel, cérnahuszár, cérnametéltnek készül, cérnaszál, citerázni lehet a csontjain, csonthuszár, csonti, csontibébi,

csontkalóz/karaván/kelepce/kollekció/kolosszus/rakéta, csontvári (? < Csontvári K. T festő; köznev), csontváz billi, Csontváz Gizi, csontvázhuszár, csontváz villi, csontzörgő, csörgő, deszka, dögháj, egércsődör, egyszálbélű, élő csontváz; elől deszka, hátul léc; elöl deszka, hátul léc, oldala meg kreszni; etióp, etióp-reklám, faroslemez (< farostlemez), fing, fogpiszka, fűszál, gebe, gercsula, gereblyenyél, gili (< giliszta), gilisztahuszár, Giliszta Samu, ginya, girizd, girnyó, gólya, görcs, görcsike, göthös, greszla (táj.), gyufaszál, hajszál, héring (< ném Hering ’halfajta’), hernyó, hurkapálcika, kákabelű, kályhacső, karéjos, karó, keszeg, kibelezett gyufaszál, komár (< szlk. komár ’szúnyog’), kórószál, kukac, léc, málnakeverő lábú, mazna; mellét szappanozza, háta habzik; múmia, nádszál, nokedli, nyüzüge, oldal, pálcika, pille, piszkafa, rezegnek a csontjai, ropi, soviniszta (

sovány, szóferdítés), söprűnyél, szálkás, szalma, szúnyog, szúnyogkirály, tápos, TBC-reklám, tyúkbél; vékony, mint a cérnaszál; zenekar (–), zörögnek a csontjai erős valaki Arnold Schwarzenegger, badis, bicós, bikás, bivaly, bombi, bölény, buldózer (< ang. bulldozer US ’erőszakosan megfélemlítő egyén; útgyalu’), budis (< ang. body-s), deltás, dömper (< ang dumper ’billenő, önkiürítő szállítókocsi’), gorilla (civilruhás testőrök gúnyneve), izomhegy/kolosszus/pacsirta, kojak-gyerek (< Kojak, amerikai krimikben nyomozó), kondis (< kondíció < lat. conditio ’feltétel, erőnlét, állás’), kottagép, kottás, kölyökgólya, még anyelvével is badizik, melák, muszlis (–), muszklis, S-modell (–), „svarci” ( Schwarzenegger, köznev.), szkettyós, tilalomfa, tulok gyenge valaki béna, benga ~ bénga ( táj. bengás ’beteges’), cérnavitéz, „csupa erő, csupa izom” ( reklámszöveg

visszájára fordítva), egérke, fika, fing, fosos, gezemice (táj. ? < gizgaz ’száraz növényi hulladék; kotyvalék; silány, csenevész’), gönye ( „gebe”), güzü; gyenge, mint a hónapos liba; gyér, gyökér („alapszint alatti”), gyökmatyi, gyöpi (–), gyöpös („mint az öregek”), harmata, izompacsirta (gúny), kákabélű; kevés, mint mackósajtban a brummogás (közhely); kisnyuszi, lepkefing, liba/lószar, nudli, nyámnyila, nyamvadék, nyanyvadt, nyápic, nyeszi, nyivászta, nyomi, nyúlgerinc, nyuszi, pacsirta, papírkatona, paprikajancsi, pehelyke, penge, preszlák (< táj. „reszelék; kicsi, apró’), pite („olyan omlós, mint a sütemény” < szh pita ’sült tésztaféle’), puding (< ang. pudding ’felfújt; kevert, fölvert laza tésztából főzött könnyű étel’), Samu, szaroska, szivacs, szivacsizomzatú, szúnyog, szúnyogcsődör, tápos, tejföl, vakarcs, zgege, zsér ( gyér, franciásan) gazdag valaki „aki

megteheti”, aranybánya; az aranyere is platinából van; bankár, báró, bukszás, bukszaszájú, burzsu (–), burzsuj (szb.-hv buržuj ~ or буржуа ’burzsoa’ < fr bourgeois ’tőkés, kizsákmányoló; városi polgár), a foga is arany, cigánybáró, dagadt zsebű, dollárpapa, fehérkezű, geppás, güzdák ( m. cig gizdavo ’büszke’), kapitalista, kincstár, kulák (< or. ула ), lord (< ang lord ’úr, mágnás, földesúr ~ öröklődő főnemesi v magas hivatallal járó cím’), lóvés (< argó lóvé ~ lé ’pénz’ < cig. l#ve ’pénz’ < szanszkrit loha, lohavara), manis ~ mánis (< ang. money ’pénz’), manizó (), megszaladt, menő, milliomos; Olyan gazdag, hogy ezresekkel törli a seggét; pénzbe’ úszkál, pénzeszsák, siskás (? < argó suska ’pénz’), stekszes (< argó steksz ’pénz’ ? < stehó ’ua.’), suskás ( suska), szajrés (< argó szajré ’árú, lopott v. csempészett holmi’

< héber-jiddis szchajre ~ szechajróh ’árú, portéka’), szuperdús, talléros (< ném. Taler ’tallér, a 16-19 sz-ban használatos pénzfajta’), tele van lovéval, vastag („sok a pénze”), vastagbőrű, zsebes, zsetonos (< argó zseton ’pénz’ < fr. jeton ’pénzhelyettesítő játékpénz’), zsíros, zsírosnyakú/paraszt, zsozsós (< argó zsózsó ’pénz’), zsugabubu (< „a Mert különben dühbe jövünk c. film nyertesei a pókeren”; < argó zsuga ’kártya’; ifj szleng ’pénz’ ? < rom juca ’játék’) kevésbé tehetős valaki béna, csóri-móri (ikerítés), csóró, defektes (< szln. defekten ’fogyatékos’ < ném defekt ’hiányos, hibás, sérült’ < deficio 3, defectus ’kimerül, elgyengül’), két ballábas, leégett, nagyon „állampolgár”, polgárábia, ruhát a bizományiból vesz ( bizományi áruház), szegényparaszt szegény, nyomorgó valaki anyagilag bugyi ( agyilag bugyi

’buta, nincs esze’ analógiájára), anyagilag zokni, az aranyere is rézből van (közhely), csóré, csóringer (németes), csóró, csöre (? Csöre, közn.), egér, görcsös, kódis (táj), lyukas zsebű, proletár (’kizsákmányolt bérmunkás, éhenkórász ’ < lat. proletarius ’a régi Róma legszegényebb rétege; közönséges’), sóher (’pénztelen, kevés pénzű, fukar’ < jidd. sócher, sóchajr ’fekete, leégett; pénztelen, szegény’), templom egere, templomi rágcsáló, tök csóró, zsellér zajos valaki: bömbi, csicsergő, dumabetyár/vezér, eladja a sulit, feltűnési viszketegsége van, francos, Hifitorony II., nagypofájú, pofás, ricsaj, ricsajos, zsinatos süket: ágyú, banga (< nép. ’bamba’), betömött fülű, botfülű, dugófülű, füldugaszos, hályogfülű, hibás a hallókészüléke, kuka, mezőgazdasági halláskárosult, nagyágyú, nem hall a bal szemére, nem hall a fülétől, nem lát a füle, paprikás,

próni holló (< szólás: süket, mint a próni holló), rézágyú, rossz a radar, sántafülű, sükebóka, süki-büki (ikerítés), vakfülű vak valaki: bá-buci-bá!, bandzson (rom. cig –? bandzsa), botos, csőlátó, dioptriás (’az optikai lencsék fénytörő erejének egysége’ < gör. dioptŔr ’kémlelő, hírhozó’ < diopte w ’kémlel, pontosan megfigyel’), eldugta a szemeit, fehérhusángos, kőszemű, letapogató, nézi a sötét eget, pápaszem, rossz a kamera, szemetlen dzsó, szemtelen (suta szój.), vakbandzsa („szembogarai elfordultak”), vakcsa, vaklégy, vaksi, vakond sánta valaki: bice, bice-bóca, bicegőci, billencs, botlábú, egyik lábáról lefejtettek tíz centit, „egylábú”, falábú, gacsos („görcsös lábú”), karólábú, mankó, sánta kutya/róka béna, nyomorék valaki: Bénci, kacskalábú („nyomorék”; nép. ’görbe, elnyomorodott kéz’ < kacs), nyomi, nyomorgó béka, muppet (< ang. a Muppet-show

c angol tévé-nyelvleckesorozat bábfigurái; 1989), tolókocsis beszédhibás valaki: akadályozza a beszédben a protkója, bandzsít a dumája, Bányász Rezső ( akkori kormányszóvívő), break, daccsoló ( raccsoló), dadadadagós, dadis, dadogi, ficamos, gagyogós, hebri (? < hebegő), kuka, logó (< logopédiás) maki-majom (< Madagaszkáron honos majomfajta; szójáték: „makogó”), makogó, néma belga (< m. cig belga ’selyp’), pöfe (–), pöfe-pofa (< pösze, ikerítés), pöse ( pösze), pöte, pötye, sántanyelvű, selypegő, szejp, szelypít, szövegnyegtetős 2. T á r g y, d o l o g új, modern: Amerika, bados (< tkp. badis < ang body ’test’; „mert jól néz ki”), bulis (< argó buli ’kedvező vállalkozás, üzlet, szórakozás, bál, muri’), dzsana (? < cig. džana, ’tud, ismer’), dzsessz (< ang jazz ’zenei stílus, USA-beli négerek kezdeményezésére 1900-tól’), extra (’rendkívüli, elsőrendű

minőség; vmin kívüli’ < lat. extra ’kint, kívül; vmin kívül, túl’), franyó, kacsi, kafa, klassz (’nagyszerű, pompás, kitűnő’ ? < lat. classis ’osztály > jó minőség’ ~ ? < classicus ’remek, értékes’), kóser (< héber kóser ’tiszta, egyenes, helyes, megengedett, szép, jó, elsőrangú’), Mária Terezia-korabeli (gúny), maszek, menő, módi, new (< ang. ’új’), noviúj (< or новый ’új’), olasz („jó”), profi (< professzionista ’vmely szakma hivatásos művelője’ < lat. professio ’bejelentés, nyilvános bevallás; foglalkozás vmivel’), sanel (Chanel divatcég magyarosított neve), szuper, tök, tök jó, vadi új ( vadonat új), vagány, vattaúj (szój.), zsuga régi valami: avas, béna, csoti (< csotrogány), csotrogány, dudva, krehács, még az őskorból való, Noé-korabeli, ócskás, ódi ( ósdi), ómódi, ószer, ótvar, öreganyámbeli, őskori, ramaty, recska („vacak,

használhatatlan”), tragacs, trocska nagyon ócska valami: állati ramaty, avas, béna, bóvli (< héber-jidd. bóvli ~ bóvel ’rossz, használhatatlan, selejtes, silány, keveset érő áru; tömegcikk’), csekmet (táj. „értéktelen limlom”), kiszuperált, rozsdagép, tök béna, tré (< argó ’rossz, sivár, gyenge’ < héber-jidd. tréfe, tréfli, teréfóh ’szétszaggatott’; ’étel, melyet tilos megenni’) vastag valami: bálnabőr, bunkó, durung, hurka vékony valami: cérna, cérnametélt/szál, fing, geszlett (táj.), girnyó, hurkapálcika, kóró, papírusz, pálcika kényelmes valami: álomvilág, baró, dögös, frankó, keleti kényelem (közhely), királyi, klassz, luxus, okés, szuper, tök jó kényelmetlen valami: fartipró (m. cig), seggtörő, szögesdeszka 3. S z e m é l y, d o l o g nagyon szép: baró (–), baromi jó, bomba, cuki, csecse, csicsa, csini, csodi szép, csúcs, csudi, csudis, dög jó, dzsanás, első osztályú,

ennivaló, észbontó, fain (–), fajin (nép. < ném fein ’finom, nagyszerű’ < fr fin ’finom’), fájintos (táj.), frankó, franyó, gyöncsi (? < gyönyörű × csinos), haláli, irtó klassz, isteni, klafa, klanyó, klassz, kóser, kurva szép, marha klassz, maszek, menő, NB. I-es; nem semmi, itt kezdődik a dolog; oltári szép, penge, spéci (< argó ’jó, remek, különleges’ < ném. Spezi ’alak, pofa, ember; belső barát’), szexi, szuper, szupi, tiszta vadi, 10 pont, tök jó/klassz, tökcsi, tök szép/szuper/zsuga, very fine (< ang. ’nagyon finom, szép, jó, apró, tiszta’), világi nagyon csúnya valaki, valami: borzadály, csicsás (gúny), dzsungi, farcse u rutö (r. cig < rom faţa urită), gredzsa (táj.), lepra, lócitrom, ocsmatag, ocsmi, ( ocsmány), paraszti ronda, randa (táj), rasnya (szóferdítés ~ randa × rusnya), rém, ritkaszép (gúny), rusenyka (oroszos), rusnya, rúti ( rút), trutymó, világháború nagyon

jó valaki, valami : állati jó, ász, badi, baresz, bari, baró, baromi/bazi jó, bomba, bomba jó, buli, bulis, cuces, cuki, cuki príma, csocsi, csúcs, csudi, döglesztő, dögös, dzsessz, dzsonisztár (< ang. Johnny star), édi ( édes), első osztályú, eszméletlen jó, extra, extra bomba, fain (< ném. fein ’finom’), fantasztikus, fenomén (’ritka, tüneményes jelenség; tünemény, tehetség’ < gör. jainŕmenon ’a nyilvánvaló, a világos, a szemmel látható’), frankó (< argó ’remek, pompás, igazi, valódi’ < ném. ? frank ’szabad’ ~ ol franco ’szabad, őszinte, nyíltszívű, egyenes lelkű’), franyesz, franyó, haláli, hulla jó, irtó/isteni jó, isteni, jottó, kafa, kafi, kaficsek, kanyó, kassa, király („a győri belvárosból ered; átvette a szuper stb. szerepét”), kircsi, kiru ( király), klafa (< argó ’szép, kiváló’), klanyó, klassz, kóser, köfa (? < kafa, szóferd. ~ ? adófajta röv:

községfejlesztési alap), kurva jó, marha jó/klassz/szuper, maszek, menő, menő manó, módi, műszer, nagyon olasz, NB. I-es, nett, oké, okés, oltári, oltári jó, osztályon felüli, őrjítő, őrült jó, penge, piszok jó, pompi, príma, profi, rohadt badi, spéci (? < speciális), sütis, szuper, szuper extra, szuper-hiper, szupi, szuppi, tete, töfi, tök buli, tök csocsi/csúcs/docó, töki, tök jó/király, töksi, tök szuper/vagány/zsuga, tuning (< ang. ’hangolás’), tuti (< argó ’biztos’), tuti-frutti (< ol tuttifrutti ’apróra vágott nyers befőtt v. cukrozott vegyes gyümölcs; cukorfajta neve’), tutti penge, újhullámos, vadi, vagány, very good, zsenánd ~ zserárd (? < Gérard Philipe fr. filmszínész, 1922-60), zseniális nagyon rossz valaki, valami: állati, alma, bunkó, fúj!, hányás, lepra, nulla, ócska rongy, okádék, pacsékó ( pocsék), rom, töki, trágya, tré éppen elfogadható valaki, valami: csak kak (kevert

nyelvű ikerítés < horv. kak ’mint, úgy’), egye kukac!, elmegy még a halpiacon, elmegy szódával, elslattyog, éppen munka, falura elmegy, jó a tanyára, jócska, oké, pont patent ( ’szabadalomlevél’ < lat. patens, -ntis ’nyitott, szabad, világos’), tök nulla ízléses valaki, valami: cuki, frankó, guszta, guszta-puszta, guszti, jópofa, menő, pofás, skafa, stramm, szuper, tök guszta/jó, zsuga ízléstelen valaki, valami: bunkó, csicsa, csicsás („túldíszített”), csiricsáré (nép.), disznó, giccses, guszti ( gusztustalan), gvandál, holtgörény, ízlésficama van, ízlésficamos, mócsing, olasz, prusnya, rondella, rusnya, szar, szemétláda-utód tiszta valaki, valami: babapopsi, bacimentes, csisztitty (< horv. čistiti ’tisztít’ ~ or чистый ’tiszta’), gyöngy, hófehérke, hipós, mániákus („mindig tisztítani akar”), „a Nap hasraesik rajta”, patyi, patyolat/os/, piszokszűz, tükörselyem piszkos valaki,

valami: AIDS-es, bacis, cigány, dzsuvás (< argó ’tetves’ < cig. džuv ’tetű’, džuvalo ’tetves’), ganyés (táj.), koszbánya/fészek, kulás (? < nép kula ’ürülék’ ? < ol culo ’ülep, fenék ~ sp culo ’fenék, végbélnyílás, segg’), leprás, milikosz (< r. cig), mocsoládés, pockos, pudvás, retek ( retkes), retyós, retyvás, rittyós (< rittyó ’ürülék’), rondás ( ronda), rühes, smucis (< ném. schmutzig ’piszkos, sáros’), szutyis (< szutykos), tetűfészek, tetves, topis, tök kosz, trágyadomb, trutyis illatos, jó illatú valaki, valami: Claudia-doboz ~ klaudiadoboz, illatfelhő, illatfelhőben pancsol, Impulse (dezodor márkaneve), jó szagú Mari néni, két lábon járó drogéria, kölni reklám, расная Мос ва, magára borította a drogériát, mozgó illatszerbolt, nagy pipics szagú, nett (< ném. ’kedves, szíves, csinos, tiszta’), orrcsikorgató, pacsuli (< ang.-bengáli

’illatszer; illóolaj; olcsó, émelyítő illatszer’), pacsulis, parfűmök szálldogálnak, puccos (< ném. Putz ’cicoma, dísz, cifrálkodás’), puder (< fr poudre ’arcpor, hintőpor’), puderes, szarszagú, Tök Amerika bűzös, bűzlik valaki, valami: „Barátság I. Olajvezeték”, budiszagú, büdi, büdöske, bűzbarlang/bomba, bűzbomba robbant, bűzgörény/kazán/láda, Bűz Manó, Bűzös Borz (állatfilmszereplő), csigánypurdé, „dezodor 87”, dögszag/ú/, egy kilót „öntött” magára, elszellentette a bűzbombát, fingos, ganészag, görény, görénycsapda/spré, kolerás, kukalakó, kukás, légköre van, Nina Ricci („híres parfűmöket kreál”), pacsuli, patkány, pöcegödör szagú, pudvás, rohadt budi, szagis, szaros, szelel, szennycsatorna, szeszkazán, trágyadomb E) B E L S Ő T U L A J D O N S Á G 1. okos, van esze; jó tanuló Agy, agytröszt, ász („a kártyában is az a legerősebb”), bagoly, Bubó, buzgómócsing,

cellába zárt agykínzó, élő kompjúter, emeninis (), eminens, ész, észkombájn, észkombi/láda, A fej, fej, fineszes, fundás (táj. „fondorlatos”), genij (< szln. ’zseni’), gógyis, güzüke, jó fej/koponya, kalendárium, keni/vágja a témát, két lábon járó lexikon, kis dizőz (fr. diseuse ’szórakozóhelyek énekesnője; gúny), kislexikon, koponya, levéltár, mázlis, menő, menő fej, mindent tudó bagoly, nagy agy, okos Domonkos (rímjáték), okostóni, ötöske, pedál, pengeeszű/fejű, prof., professzor, profi, puncsos; Sokat tudsz, mint a strucc (rigmus); stréber, szuper, tök okos, tömött fej, tudorka, vág az agya, virtrinbébi, zseni nehezen ért meg valamit agyfékes, agyilag lyukas zokni, akad az agya, balfácán, bénázik, bugyiagyú, csigamenetben gondolkodik, dili, dilikokárda, dilis, dinka, elefánt, fafej, golyós, gyagya, gyifó, gyogyós, kápó ( „káposztafejű”), kis elefánt, köcsög, kuka, lassan esik le a tantusz,

lassan forognak a kerekei, lökött; nagyágyú, csak elsül (gúny), nehezen kopiroz, nem esik le neki, ökör, pállotfejű, ritka értelmes (gúny), segg, seggfej, szövődményes, tapló, tökfej, tököl, venyigejani, vízfejű, zanzis („összezsugorított fejű, kevés eszű”) buta, nincs esze; rossz tanuló AGYILAG BOKAZOKNI/bugyi/buggyant/gyurma/nyugdíjba vonult/töltött zokni/zokni (< rádiókabaréból: tpk. ’üres’), agysérve van, analfusz; annyi az esze, hogy csípi a szemét; bakelit, baksi, begolyózott, béna, béna béla, betonfej, biliárdgolyó, boci, bőgőmajom, böske, buggyant, bumburnyák, bunkó paraszt, buta liba, büküte, bülü (táj.), citromkergető, dedós, dilibil, dilihoppos, dilikokárda, dilis, dinka, dinnye, dr Bubó Bubó; esze, mint a tenger, tenger meg egy csepp se; fafej, fika, fikusz, függönyös, gugyi, gyagyás, gyagyulka, gyógyós, hátrafelé forog a kereke, 70 %-os iskolaundora van, hiányzik az észkereke, hólyaghúzó,

homály, hüllő (< hülye, eufem.), intellektuális paraszt („bunkó”), két pár rendőrcsizma, ketyós, köcsög, ködös eszű, krumpli, kuka, lidérces, lökött, lúgagyú, lukasfejű, lyukfej, mester (gúny), mihók ( mesehős, köznev.); mikor az észt osztogatták, az utolsó helyen állt (közhely); mosogatólé van a fejében, muppet (< ang. a Muppet-show angol nyelvleckesorozat bábfigurái), múzeumkincs („párját ritkítja; múzeumban kellene mutogatni”), nem százas (tkp. nem száz százalékos, nem beszámítható), nemtudomka (< meseregény főhőse, köznev.), népművészeti cserépedény (tkp köcsög), nincs bevétel, nyomott; olyan, mint a lépcsőház, sötét és ütődött (közhely); pállottfejű, papucs, paraszt, prof (gúny), protekcióval sem veszik föl a diliházba, replay (< ang. ’újrajátszás’, „osztályt kell ismételnie”), seggfej, sötét, stikkes, szabadságra ment az esze, szálkás paraszt, takaréklángelme

(gúnyos szójáték), tető, teve, tinó, tökagyú/fejű, tűte, üresen kong, venyigejani, vízagyú/fejű, zokni hülye abnormális, agyilag bokazokni/bugyi/gatya/koszos zokni/zokni, ágyú, állatkert, bedugult, begyós, béna, Béna Béla, blőd, buggyant, buggyantfejű, defi, dilibogyó, dilikokárda, dilinós, dilis, dinka, Doberdó, fafej, fajankó, fejre ejtették, félküllő, gógyé nuku, görény, gyagya, gyagyás, gyógykúrás/pedál, gyogyós, gyökér („alapszint alatti”), hátrafelé forog a kereke, a hülyeség egyenes vonalban terjed, idegzsába, idióta, kerékhiányos, koki, köcsög, kuka, löket, lükkent agyú, lyukas egyéniség, majom, nem forog az észkerék, nyomott, nyúlagyú, ortopéd, paraszt, paréj (’mindenféle gyom’), seggfej, segglik, stikkes, szellemileg zokni, tápos, tökagyú, tök kutyus, trottyagyú, ütődött, vállon felül rokkant, zsibbant szorgalmas anyuka kedvence, buzgómócsing, eminens, értelmiség, fleiszig (<

ném. fleißig), güzü, güzüke, hajtós, hangyász, hangyuci, hülye, kis dizőz, könnyűbúvár, könyvbuzi, lóti-futi, magolás, méhecske, minden lében két kanál, nyálas, nyali Tóni, nyalógép, paraszt, pedál, pedálgép, pedálos, pedáns, pumpa, puncs, puncsos, seggelős, stréber, sulibuzi, tanár kedvence, teszi magát lusta baronesz, csiga, dög, eltehénedett, ERIKA ( „lusta” írógép márkaneve), flegma, gyalogbéka, herótos, hólyag, hozzá/d/ képest a lajhár egy kapkodó idegbolond, lajhárka, lufta (szóferd.), lump, lustaság fél egészség ( közm. elferdítése), lusti-busti (ikerítés), lustica, lustig (szójáték homonimával: ném lustig ’vidám’), macó, mai fiatal, megalszik a szájában a tej (szólás), a mi emberünk, mormota, „nem bűn a lustaság”; olyan, mint a hátramenet; penészszedő, pihent fej, Pumukli (rajzfilm hőse), sivatagi hernyó, summás tetű, szuszika, tahó, tehén, tetű, teve, thethű (szójáték: a h

lassítja a kiejtést), tohonya berci, trehonya, tuszi-muszi ügyes: aranykezű, ász, érti a csíziót, favorit, flajszan (< szln. táj flajsan < ném fleißig ’szorgalmas’), katasztrófa („ritka az ügyes ember”), meistró, nem béna, ügyi, zseni ügyetlen: almás, balek, balfácán, balfék (eufem.), béna, „béna Alfonz”, béna Béla, bendzsa (< göcseji táj „banga”), béni, bénuka ( béna), botkezű, böte, bunkó, dili, egér, fakezű/lábú, gügye, hikomat, kétbalkezes/lábas, kétbalos, köcsög, kuka, lyukasfazék, lyukaskezű, majom, „Malvin”, mamlaszovics (szlávos szójáték), nyomi, ortopéd, összeálló két kacsó, pancser, sete (tkp. balkezes), suta, szappanoskezű („minden kicsúszik a kezéből”), tapír, tök, ürestenyerű, venyigejani tekintélye van valakinek: center, digó menő, fej, fejes, főnök, jól helyezkedik, kiskirály, a kis nyalis, menő, menő fej, nagykutya/menő, ő a fej/az ész, rex (< lat.

’király’), szenátor, tekis, vagány szürke, jelentéktelen egyén: agyilag zokni, alsóbbrendű, átlátszó, bunkó, egérke, egy nagy nulla (közh.), fárasztó, háttérzaj, hidrogén, homály, kis dugó, kis lepusztult/piszokpont/piti, kuka, levegő, nulla, paraszt, patkány, pitiáner, seggdugasz, senkiházi, sivatag, szürke egér/köd/veréb, tetű, topis, uncsi, veréb ötletei vannak, eredetiek: csúcs, dumás, észbánya/bomba/kombájn, fantáziás, fej, hamar kapcsol, jó fej, megvillant az isteni szikra (gúny), nem megy észért a szomszédba, ötletláda/zsák, poéndús, pluszész, vagány, vannak kitalációi, zseni utánoz másokat: almás, bazári majmóca, bohóc, druge kopira ( szln. táj), dzsudi (< Judy majomról a Daktari filmsorozatból; köznev.), kontra ( „a zenéből: rákontráz, ismétel”), kopíroz, lekoppint, magnó, majmol, majom, majomkodik, majompofa, papagáj, ragad rá a hülyeség, tükör, tükröz, visszhang 2. érdeklődő,

kiváncsi: csacsi, fáncsi, kíváncsi csacsi, kíváncsi fáncsi (< mesejáték, rajzfilm kíváncsi kis elefántja; köznev.), kíváncsi kacsa, kukac, Kukucs Dönci, kukucskarcsi (alliteráció), kulcslyuk, lébenkanál, lokátor, radaroz, szúrja az oldalát közömbös: állóvíz, almás a téma, fád, fapofa, langyos, láp, mindegyke, nulla, ö-zős, sótlan, szürkebogyó, uncsi, tuskó rendes, gondos: anya kedvence, apoláris (< gör.-lat polaris ’sarki, szélsőséges, végletes’ > apoláris ’amiben nincsenek poláris csoportok’ fiz. < lat polus ’a földtengely sarkpontja’ < gör pŕloς ’forgótengely; földtengely, ennek végpontjai’), aranbogár, csepel (< kerékpármárka: Csepel; tkp. „hajt, hajtós”), marha rendi, mintapéldány, pedálos, példaminta, preckó ( precíz), príma csávó, rendicsek, stréber, szobakutya rendetlen, hanyag, felelőtlen: flegma, kupis, lezser, link, slampec, slampos (< ném. schlampig), szemétláda,

trecsi ( trehány), tretyke engedékeny: bárányka, kenhető, málé, megdumálható, nyúlszívű, szivacsfej, vajaskenyér önfejű: betonfej, Csak én!, dugó, énfejű, fafej, gyöpösagyú, hülye, köcsög, makcsa ( makacs), a saját orra után megy; Süsü, a sárkány; tökfej gyors: ciklon, felhúzza a nyúlcipőt, gepárd, gyalogkakukk, gyorsaságom betegségem, kengyelfutó gyalogkakukk ( rajzfilm mindig siető szereplője; köznev.), menő-manó (ikerítés), nyúltalpú, polkabolha (rímjáték), rakéta, sprinter, szélvészkisasszony, torpedó, villám lassú, kényelmes: anyatetű, béna, böte, csiga, csigus, giliszta, időmilliomos, lajhár, lekvár, lezser, maci, megalszik a tej a szájában, menet közben meg lehet operálni; olyan, mint egy nyugdíjas pók; reflexe, mint a döglött lóé; reumás csiga, slattyogós, szupercsiga, tetű; úgy vonszolja magát, mint a lift önzetlen, jószívű, segítőkész: adi Bandi (szójáték, Ady aláírásából

kölcsönözve), aranyszívű, fajtiszta korcs, jó szellem, pirosszívű, rendi, tök rendes, tündér, vöröskereszt jó nagyon: cuki fej; ez aztán az angol ipse!, kisangyal, kutyuska, lehet bírni az agyát, nagyon vagány, mimóza lélek, stramm, vaj rossz nagyon: angyalka (gúny), belebújt az ördög, béna, Béna Bella, görény, hétördög, jó fej a lófej, Lucifer, mocsodék ( mocsok), ördögfajzat/fióka, pumukli (< tv-sorozat rosszcsont szereplője, köznev.), rosszcsont, széltoló, tuskó, vizsla bőkezű: adizó, bank; fizet, mint a katonatiszt (közhely); gáláns, nábob, odaadná a bőrét másnak (táj.); pénzpali, radodaren (< szln.), szórja a zsetont, „van miből”; pénz van dögivel: tyúk eszi az apraját, fene meg a nagyját (népi rigmus), vastag, zsozsós írigy, fukar: árendás, burzsuj, csóró, egoista, fogához veri a garast (szólás), frusel, garasos, görcs, kuradék (? kurva × rohadék), megeszi a maga szarát, mirigy, pulyka

(„régi hiedelem”), skót, smucig, snassz (< ném. Gschnas ’értéktelen holmi’; jidd. ’garasoskodó, szegény’), sóher, spóroló kukac, zsidó, zsugori uram ( Csokonai-vers), zsugorka zárkózott, befelé forduló: csiga, depressziós, füge („olyan egyedüli, mint a füge a fán”), kuka, kulcsra van zárva, lakat, pöndike, puffancs („zsemlefajta”), remete, süni, szerzetes közlékeny, kifelé forduló: dumás, hami-duma, lecsi-fecsi (ikerítés), lecsefocsi, licsilocsi, nagypofájú, néprádió, pletykafészek, szófosógép, szózsák hízelgő, stréber: bicaj, buzgómócsing, cicus, dörgi ( dörgölőzik), hizi-bizi (ikerítés), italpnyaló (szójáték), macska, mazlista, nyalakodó, nyálas, nyali pali ~ nyalipali (ikerítés), nyalógép, nyalóka, pedál, pedálgép, piros bicikli, piros biciklis, pitiző, puncsos, seggnyaló, spicli, strébiző, talpnyaló, vörösbibiklis besúgó: árulkodó júdás, beköp, benyali Juli, hekus, júdás,

kilincspucoló, köpcis ( köp), köpőcsésze, Mata Hari (< Margarete Zelle holland táncosnő, az I. világháborúban német kémnő A franciák kivégezték Állítólag ártatlan volt.), nyálas, nyali-Pali (ikerítés), pedálózó, piros bugyis, seggnyaló, spicli, spion, stréber, szódás (szójáték ikerítéssel: Judás-szódás), tégla, ugatós, zsernyák ravasz: az agy, csavaros kobakú, dörzsölt, rafinált, ravaszdi róka (< meseregény szereplője; köznev.), ravasz róka, róka, rókapofa, rókica ~ Rók Ica (szójáték), síkos agyú, Szmöre (< a gonosz róka Selma Lagerlöf Nils Holgersson csodálatos utazása c. regényében Népszerű rajzfilmsorozat is készült belőle), vörös (ti róka), VUK becsületes: korrekt, lelkis, naiv ember, rendes ürge, rendicsek, stréber szélhámos: bandita, csirkefogó, hamiskártyás, hi-pi, karrieres, köpönyegforgató, link, svihák, széltoló a huzatgyárban, vagány bátor: ami a szívén, az a száján;

merész tengerész (rímjáték), nem majrézik, Rambo II. (film címadó főszereplőjéről), vagány félénk, gyáva: befosi, gyáva cápa/kukac/nyúl, kiverte a szarszeplő, kukac, majrés, még a póktól is fél, muszmusz, nyúl Béla („film alapján”), nyuszika, piti alak türelmes: birka, hangyaevő, koala („mackó, amelyik álmos és lassú”), kötélből vannak az idegei; olyan, mint a birka; sok időbe telik kiakasztani, tablettás, toleráns türelmetlen, hirtelen haragú: agresszív, begurul, bepöccenős, boszi, búgócsiga, cérnából vannak az idegei („hamar elszakadnak”), dagad a feje a méregtől, dilibogyós, dilis, dilizacskó, durranógáz, felkapja az agyvizet, felmegy a pumpa, felszívja a vizet, flúgos, fölforr az agyvize, fölfújta magát, gázláng, gejzires; Gyújtsunk alá, hátha robban!, hamar bepöccen, hamar felkapja a vizet/felmegy a pumpa, harapós, higany, hisztis, hörcsög, hörcsögpofa, idegsokkos, időzített bomba, kis

hőmérsékleten olvad, könnyen begurul/a plafon van, könnyen lángra gyúl, méregzsák, nebáncsvirág, oil, paprika, pipa, pukkancs, pulyka, pulykakakas, robbanásveszély, robbanócukor, rumos hordó, tájfun, tök ideg, vadmacska, vipera, zivatar nyugodt: birka, csigavér, galamb, hidegvérű, higany, lassúvíz, nem kapja fel a cukrot, nyugis, teknős ideges: agybajos, agyilag korcsolya, almás, belenyúlt a 220-ba (ti. áramba), be van gurulva, bolhás, bolond, borsos, cérnaideg, depressziós, dilibogyó/dugó/hoppos/kokárda, dilinós, dilis, drukkos, felforrt az agyvize, felhúzta magát, felkapja a vizet/az iszapot, felkapta a cukrot/a vizet, felmegy a hőmérője, felment a pumpa, felment az emeletre, fel van húzva, fenn van a plafonon, feszültség, forr az agya, golyós, gyakran rájön az ötperc (közhely), gyogyó break („bután ide-oda kapkod, mintha breakelne”, cig.), gyógyped, hamar robban, hangyás, hangyász, hepajos, hepciás, hopp-hopp dilis, hoppos,

huzatos fejű, hülye, ideg, idegbéka, ideges a tizedes (rímjáték), idegsokkos/zsoké, kettyós, körömrágó, meg van huzatva, méregzsák, merevgörcs, 400-on van a cukra, paprikás, pattonó üveggömb, pipa, a plafonon van, pukkancs, pulyka, rángatja az ideg, rájött az ötperc, raplis, ráplis, Rét utca kettő (Pécsett itt található az ideg- és elmeklinika), robbani tudna, rohamos, sokkos, sajtkukac, szalmaláng, tök ideg, veszi a lapot, zabigyerek, zabos, zűrös fej, zsába szerény: alamuszi nyuszi, álszentke, csendeske, ibolya, kis aranyos, kismellű, köcsög, kuka, kukac, nyuszi, sima gyerek, szende bárány öntelt, büszke, hiú: beképzelt kis pulyka, beképzelt majom, felfuvalkodott hólyag, hiúz (szójáték), játssza az agyát, majom, nagyképű majom, nagymellű, nagypofájú, öntelt majom, rázza a rongyot, teszi a fejét, túl vastag bőr van a pofáján, vagány nagyzoló, nagyhangú, fölényes: affekta, affektáló majom; azt hiszi, ő a

walesi herceg; azt hiszi, ő fújja a passzátszelet; centrum, dumaláda, dumamagot evett, felhőn ül, fenn hordja a tantuszt, flegma, hantázó, Háry János 2, hazug-gyuszi, hólyag, jampi, Jankónak érzi magát, játssza a fejét, kis majom, létrán áll, macska, megjátssza a dióját, menő, Mr Agy ~ Mrs Agy; nagyképű az egy fogára – azt is a tombolán nyerte; nagymellényű/pofájú, pancser, pofázós, rázza a rongyot, rizsa sült hússal, smafu, stikkes, teszi a bogyóját, tökfej, vagány, zöldséges siránkozó, panaszkodó (átvitt ért.): ájtatos manó, gyászhuszár, hegedű, kényeske, köpőcsésze, mimóza, nebáncsvirág, nyafizó, nyálas, nyalizó, nyávogó, nyekegő, nyekergő, nyervákoló, nyikorgó, nyivákol, nyöszörgő, nyűgös, órabérbe nyávog, panaszkönyv/láda/muki/vödör, rinyáló, sajnáltatja a kobakját, sápogós, sipákol, tuzsibaba, vészmadár, vinnyogós sírásra hajlamos, sírós (konkrét): anyámasszony katonája,

árvaházi dömötör (cig.), bőgőmajom/masina, bömbölő „DOLLY ROLL”, Dinka, egéritató, egérke, hisztis, Inciri-Finciri, könnyfelelős, lányos, mindig 8 zsebkendője van, nyifi-nyafi, síró masina, síró-picsogó komoly: dinka, diplenta (< diplomata, szóferd.), eminens, fafejű, fakabát/pofa, felvette a pléhpofáját; ha megölnék, se nevetne; merev, morci, szobor, vakbélgyulladás (< régi közhely: komoly, mint a .), véres (< „véresen komoly” – horrorfilmekből) bolond, „nem normális!”: abnorma, agyilag bugyi; agyilag bugyi, bugyilag meg agyi; agyilag lyukas zokni, ágyú, begolyózott, beütése van, bugygyant, bunkó, debil, defektes, degi ( degenerált), dilibogyó/hopp, dilis, dingó, dinka, döglött hintaló, flúgos, golyós, gyagya az agya, gyogyós, hatelemis, hibbant, hisztis, hülye, idegrohamos, idióta, kotta, löketes, lökött, lüke, meghibbant, meg van húzatva, nem komplett, pudvás, sárgaházi („a bolondokháza

színéről”), stikkes, süsü, szafari-park (< szuahéli ’karaván’; itt: „állatkert”), tilinkó, tökfej, vízfejű, züm-züm, zsugorodott agyú siet mindig: buzgómócsing, gyalogkakukk; húz, mint a vadliba; időzített bomba, kengyelfutó gyalogkakukk, kilométerhiánya van, lemarad a vonatról, lóti-futi ~ lótifuti, mindig teker, randira?, rohamkukac; szaladgál, mint pók a falon; szedi a szipkáit, tű van a hátában, versenylovat reggelizett („a versenyló gyors”), zakatol a hobbija ez: ez a dilije/heppje/mániája, ezt csípi, güzüzsák („mindent esztelenül gyűjt”), hobbis, keni-vágja a témát, mániás; pótszerető, aki nem hagy el 3. szelíd, jóságos: angyalka, aranyember, bárányka, bárnyikó ( bárányka), birkácska, jámbor (ti állat), liberós, libuska, nyuszika, mimóza, őzike, tündi-bündi, varjú anyóka erőszakos, agresszív, fenyegetődző: agyilag zokni, atomfejű, badis, balhés srác, bika, bivaly Marci, bunkó, daróc,

digó, dinamit, drakula, durva pokróc, gorilla, hörcsög, hülye, játssza a fejét, madárijesztő, medve, mérges pulyka, mumus, nyomi gyerek, oroszlán, pánk, rájött az ötperc, strici, szatír, szekálós, „Tank Aranka” verekedős: állat, balhézó, bandita, brutális, bunyóberci ~ Bunyó Berci, dúvad, hasfelmetsző Dzsek (angol alvilági alak), közveszélyes őrült, Kung-fu, pofozógép, szadi, szadista, vadállat, vandál Vendel hallgatag, visszahúzódó, szótlan: csöndeske, depi (cig.), gégetörött ember, hal („süket és néma, mint a hal”), halszájú, kuka, kussoló, néma-béna, nyúl, szerénke hangadó, ő viszi a szót: bandavezér, centrum, dumagép, élkakas, főkolompos, főnök, hangokádó, lepcsespofájú, menő, nagy dumás, nagypofájú, „népszónok”, ő a csíf (< ang. chief ’főnök’), övé a hangszóró, ő viszi a prímet, paptetű, pletykás, politikus, próféta, rádió, szócsászár/fosó/vivő, szövegláda, vagány,

veri a nyálát, vezér, vezérbika udvarias: „csakis ön után”, „dzsentlimen” ~ dzsentlmen (< ang. gentleman ’úr, úriember’), intelligens, illőci, lenyalt, nagymama lekvárja, nyálas, stréber, „talpnyaló”, utcaseprő udvariatlan, szemtelen: csirkefogó, béna, bunkó, köcsög, piaci légy (< szólás: szemtelen, mint a .), pimasz fráter, szemtelenke dicsér másokat: ajnározik, benyali, kétszínű, nyalizik, nyalizó („másokat dicsér, hogy saját maga jobb fényben tűnjön”), pedálozik, piros bicikli, puncsol, talpnyaló, tuskó csúfol, gyaláz másokat: bulázik (cig.), cikiz, kígyónyelvű, pofázik, rágiz másokat ( rágalmaz), szemétláda, szidja az anyámat, szívózik, tűzokádó titoktartó: bezárható ládika, „Elzett”-gyár (< lakatmárka), kazetta, lakatos, lakatpofájú, „széf”, titokláda, „Wertheim” (< páncélszekrénymárka) pletykás: csámcsogó, falurádió, kacsa, lepcsesszájú (táj.), lepraszájú,

letyipetyi, locsi-fetyi, ÖTYE-s, (< Öreg Tyúkok Egyesülete), plety-plety, pletykafazék/fészek/tár, pofagép, Szabad Európa-rádió, szajkó, szóvivő; viszi a hírt, mint a vízfolyás bőbeszédű: automatikus nyelvű, csupaszáj, dőltbeszédű (< dől belőle a szó × bőbeszédű), dumagép, dumanista, duma-Vera, dumazacskó, dumazsák, kacsaseggszájú, lassan kipállik a szája, nagy a lepénylesője, nagy dumás, olajosnyelvű, rokkanyelvű, rokkás, rongyosszájú, szeret hápogni, szöveges, Vahur ( kutya neve a Vuk c. regényben) megtartja szavát: fer (< ang. fair ’szőke, csinos, igazságos, illő, nyájas, tiszta’), igazmondó juhász (< meseszereplő), nem köpős, rendicsek, titokkönyv/láda megszegi adott szavát: átver, eldumálja, elvágja a megkötött madzagot, kiboruló szótartó (< szótartó ’megtartja a szavát’ + szójáték a sótartó-val), köpős, olló (szeg, vág), szemétkedik, szívat, szopat őszinte: ami a

szívén, az a száján; butás („sokszor ráfizet az őszinteségre”), fehér ( fekete ’hazudós’, ellentétezés), magnó („a magnó nem hazudik, szóról szóra adja vissza a szöveget”) kétszínű: álszent, arcoskodik („hol ezt az arcát, hol azt mutatja”), bélszín, besúgó, felemás; forog, mint a szélkakas; gennyfejű, hőtiszt („két fém hőre másképp tágul, változik; nagyon kétszínű = tiszti rangban van”), kabátforgató (szinonimacsere), kaméleon, kétszíkű, kígyó, köpönyegforgató; a küszöb alatt mászik be („otthon jól, másutt rosszul viselkedik”), lilavörös; olyan, mint a kalapom: kifordítom, befordítom; papagáj, rózsaszín, sakktábla, spion, színjátszó/váltós, tarka virág, tükör hazudós, hazug: Andersen, blöffölős, ezredes („minden ezredik szava igaz”), fakutya, fekete, fillentő ~ Fillentő (< Móricz Zs. gyermekszereplője); ha hallgat, akkor sem lehet hinni neki (közhely); halandzsál,

hamukázó, hamuzik, hangyás („van valami beütése; mintha hangyák lennének a fejében”), hantázó, háryjános, Háry János unokája, hintás, kacsás, kamuból mondja, kamukázmér, kamus, kamuzik, kapuzós, lódincs, letagadja a Krisztust a keresztről (szólás); már akkor is hazudik, mikor kérdez; „Már megint hazudsz, vagy még mindig?”, mellépofázik; Mese az elefántról és a bolháról (szólás alapján), mesegép, mese habbal; mese, mese, mátka; nagydumás, link, pletykazsák, pofazacskó, púderos („a púder az igazi arcot takargatja”), rizsál, rizsamester, sós, stréber, Sumák Berci, summázó, svindlis, tarhonya, tejbetök, tészta, tizedes, viccvödör rokonszenves: aranbogár (!), arika, cuki, cukipofa, „csípem”, jópofa, rokszi (< rokonszenves × szimpatikus), szimpa (< szimpatikus, szócsonk.), szimpaticsnaja, szimpati-kus (szójáték), szimpi, szimpatison (szójáték), tök fazon ellenszenves: antipatikus, fapofa, nem

csípem/szimpi, nyomi, szopós, undi ( undok), unszimp (szócsonk.) szófogadó: anya-apa kedvence, anyuci kutyulija, csicska; igenis, papa; jesz-szőr (< ang. Yes, sir! ’Igen, uram!’), lábhoz/ka/, nyalizó, nyomizó („dörgölőző, odasimuló”), puncs, stréber, talpnyaló engedetlen: kiscsikó, ördögi engedelmes, „rosszfiú”, vagány, vulkán óvatos, bizalmatlan: kutyatermészetű, óvcsi, sunyi hiszékeny, könnyen becsapják: átdobják a palánkon, átejtik, áthintázzák, átvágják/verik, balek; bedől, mint maci a málnásba; bekapja a horgot, béna, birka, hülye, madár, megszívatható (cig.), megszopja (cig), naiv, szivacsos, szívathtó mindig jókedvű, tréfás: bohóc, Bubó, dinka, dobálja a jó dumákat, gombostű, humorbébi, humor Jankó, Humor Herold; humoros, mint a huzatos WC; humorzsák, hülyülő, jól szövegel, lüke, majom, mókamester, Móka Miki/Misi, mosolyalbum, muris, „nagy huncut”, poéndús/vadász, rájött a tízperc,

röhögőgép, szuflás, szüretelt a poénfáról, tréfafa ( a nótafa mintájára), tréfa manci, udvari bolond, viccmester, vicc Vili, vihogi rosszkedvű mindig: bal lábbal kelt fel (szólás), durci ( durcás), ecetképű, fekete felhő, fonnyadt, „Kibédi” (fanyar humorista színész); letört, mint a bili füle (közhely); morci, morconka, morgó remete, mormota, roszszul sikerült humorbébi, savanyú, savanyú uborka, seggfej, uncsi kártékony, mindent tönkretesz: állat, bandita, banga, barbár, béna, buldózer, köcsög, minden sír a kezében (táj.), paraszt, rombolóbomba, rontó Pál ~ Rontó Pál („szüleink öröksége”), sáska, szadista, szétbuher („szétszed, rongál”), Szú, vadállat, vadista (< vad × szadista); vadista szandál, szadista vandál; Vad Joe, vandál csereberélő: adi-veszi, bolhapiac, cigánykodó, csencselő, cserebogár, feketéző, Gubera Vera, kofa, kupec (cig.), ószeres, piaci kofa, seftelő, üzletelő, zsibis (<

zsibárus) homoszexuális: AIDS-es, béka, bika, biszexi, buzás, buzedos, buzeráns, buzernák, buzgár-oszkár (ikerítés), buzgómócsing, buzi (< buzeráns), buzivirág, buznyák, buzzancs, buzzantyú, földes ( homokos), Góbi (euf.), hangyás (cig.), hímringyó, homcsi, homi, homis, homo, homobuzi, homokbánya, homokbucka (euf), homokgyáros/láda, homokos, homokos buzi, homokparton született, homokszexuális, homokzsák, homoszapiensz (cig.), kancsó, köcsög, langyi, langyos, lezbi (< horv lezbejka ’leszboszi hajlamú’), meleg, murvis (< táj murva „a homoknál durvább zúzottkő”; itt: homokos), palotapincsi, peder (< horv.), pedro (< horv), petárdás, puncs, sivatag, sóderes ( homokos), Szahara (euf.), szamóca, szépfiú F) Á L L A P O T, M A G A T A R T Á S 1. Mi a helyzet? He? (< helyzet); Hé, mi a bigyó? (cig), He mü? Hogy dukál? Hogy ityeg a fityeg? Hugy vagy? (szójáték homonimiával, szóferd.) Mi a

balhé/banán/béka/bigyó/cécóka/csá – „csoda”/diagnózis/dörgés/gáz/gond/hézag/hiány/hiba/kígyó/kínod/manó? Mi a nagy harci helyzet? Mi a nyomorod/probcsi– „probléma”/szitu/téma? Mi az ábra? Mi a zörgés/zrí/zűr? Mi újság a Futrinkába’? (Futrinka utca, tv-mese helyszíne), Mizújs? Mi zújs? Mizus? Van valami hézag? minden rendben /folyik, van/: all righ, baromi, Folyó a medrében, frankó, gond egy szál se, király, kircsi, kiru, klassz, kokén megy, minden kafa/okés/rendicsek, oké, Oké a balhé/helyzet/téma, oké csucsu („minden jó”), oksi, prím (< príma), rendicsek, semmi gáz, stimm, stimmi (< stimmel), szuper, szupi, tök zsúr jókedv, jó kedve van: baró kedve van, buldog (szóferd.), égnek löki a talpát, fel van dobva, Humor Harold, kabaré, röhögi, szuper kedve van, telepódium, tök buli a hangulat; vigyorog, mint borz a répára nevet, nevetés: göndör kacaj, heherész, ironikus mosoly, kiröhögi a belét,

kuncogi, mutogatja a protkóját, nyávogás, nyerít, nyiharászik, rángatózik, röfögés, röhincsél, röhögőgörcs, rötyög, törvénytelen vihogás (< Szilvási Hozomány c. könyvéből), ugatás, vicsorog; vigyorog, mint a jóllakott napközis; vigyorog, mint a telihold; virul az agya viccel: bliccel, blöfföl, cumat ( cumi, „megszívat vkit”), hantázik, Humor Herold, humorzsák, hülyéskedik, hülyül, jó sápot nyom le („sáp = lényeg; látja az élét a dolgoknak az, aki viccel”), kabarézik, löki a szöveget, marhul, megszívat, poén-jani, poénol, stószol ~ stoszól (< horv. štos ’vicc’), szívat, szopat, vicclexikon 2. nincs rendben valami: agya egy kicsit kikapcsolt, baj van a csavarokkal, balhé van, begyógyizott, büdös a gatya, füstöl az agya, gáz van, gigszer ~ gikszer van, gőz/gubanc/hézag van, itt bűzlik valami, kihúzta a gyufát, nem klappol, nem müszi/okés/smakkol/stimm, sűrű a levegő („puskaporos a levegő, nagy a

feszültség”), valami hézag/kánya van, valami nem stimmel, van egy kis gond/kecmec/zűr, ziccer van, zrí van! (< a Zrínyi utcai főkapitányságról; ’zűrzavar’) végleg el van rontva valami: annak annyi, beadta a kulcsot, befuccsolt, elcseszték, el van cseszve/szúrva, Ennek fuccs!, ennek kampec/kaput, ennek már annyi meg egy bambi, ennek már káputu ~ káput, ennek nyekk, Ez Sanyi!, Ezt elsanyizták! (köznev.), fertig, fuccsba ment (< ném futsch ’vége van, oda van, elveszett’), kampec, kifújt, nyekk!, Sanyi („újabb szimbólum, mint régen a Józsi név”), totál káros kellemetlen helyzetbe hoz valakit: cikiz/i/, égeti, kiszúr vele, lebőget, lekozmál, megszívatja, megszopat, obiz („megszívat vkit, hülyévé teszi”), szívat, zruzit, zsikál kellemetlen helyzetbe került: balhés, behúzták a csőbe, benn van a slamasztikában, betrafált, blamás, cikis a helyzete; égtem, mint a rongy; ég, mint a Reichstag; ezt megszívta, fáj a haja,

kutyaszorítóba került (szólás), lebőgött, leégett; leég, mint a tükörtojás; megszívta/szopta, nyakig ül a kátyuban, satuba’ van, tetűhelyzetbe ~ szituba került, tök égő, zavaros a víz el van keseredve: besüllyedt, be van töppedve, búbaba, elkámpicsorott, el van fonnyadva (cig.), el van kettyenve, fancsali, fonnyadt szilva, füvet nyelt, hóka, kiakadt, ki van akadva, lelombobozódott, lenyalt, le van eresztve/kettyenve/lombozódva/rohadva; le van törve, mint a bili füle (közhely); maga alatt van, mús (szójáték betűcserével: mélabús > bélamús), múú, pityori, savanyú, szontyola (szójáték), uborka, totál káros, tök letargia lehangolt(ság): be van öntve, hervadt, kamis, kaput, kinyúlt; komoly, mint a vakbélgyulladás (közhely); leeresztett/hervadt, lekonyult/lombozódott/szelelt/szerelt, letargia; letört, mint a bili füle; nyomott, rossz a hangolása, Sanyi, szomorúfűz, visszakapcsolt fáradt: döglött, eldobja magát, elfogyott

az üzemanyag, elpiszkult a nyaka, fizikai nulla, hulla, kába, kihajtotta magát; kiakadt, mint a taxióra; kipurcant, kivan; ki van akadva, mint a sezlonrugó; ki van, mint a befőtt; leáll a motor, lefüstöl (horv.), lemorzsolt, liba, nyomott, strapás testileg-lelkileg kimerült: agyilag bugyi/nokedli, dögfáradt, elélvezett, hulla, kész van, kiakadt/borult/döglött, kifogyott az elem, kikészült/nyekkent/nyiffant/purcant; kiterül, mint a döglött béka; kivagyok a rózsétől („Olyan fáradt, mint aki sokat cipelt”), ki van akadva, leáll/ott/ a motor, lerobbant, rom, totál kész, üres tartály, végelgyengült sír, sírás: bőgőmajom, bürüttyül (táj.), egéritató, hisztizik, húzza a nagybőgőt, iákol, nyarvog, nyávog, nyekereg, nyervákol, nyivákol, nyüszít, picsog, pityog (táj.), rinyál, rinyázik, szemvizelés, szirénázik, tutul („kutya, farkas vonítása”), úszni tanítja a hangyákat, vernyákol fél, félénk, félelem, megijed: beadja

a nyulat, beereszt a liberójába, begyullad/kozmál/rezel/rinyál/sápad, be van rezelve, cidrizik, majd frászt kaptam, majré, majrés, majrézik, meglátta a vámpírt, rinyál, tele van a gatyája/liberója, tök gyökér (? földbe gyökerezett) unalom, unalmas, unatkozik: döglőde, fárasztó, ótvar („hosszú ideig tartó bőrbetegség = már unalmas”), pokó (< táj. régi fordulat: „Menj már a pokóba! ’pokolba’; azaz: elég volt, unom, menj ”), takaréklángon ég/van, tök uncsi/uni, unalomzsák, uncsizik, unja a banánt, szarik mindenre, szöszmötöl, tötyörészik, a vég, zuncsi tépelődik valamin: agyaskodik, eszi magát, filózik, golyózik, rágja a küszöböt/az agyát, szaggatja magát, totojázik vmin, tököl rajta, veri a nyálát („fogadkozik”) 3. dühbe gurul: beborul/durran/dinkul/csavarodik/feszít/gerjed/gorombul/gurul/pirul/ pöccen/pörög/rág/robban/zsong, cécózik, dagad a feje, falra mászik, feldönti saját magát,

felforr az agyvize, felhúzza magát, felkapja a cukrot/rongyot/ vizet/az agyvizet/iszapot; Felkapta a langyos vizet, mint a hétlépcsős búvárszivattyú; felmegy a cukor/pumpa/az agyvize, kiakad, kiveri a dilit, lilul, lilul a feje, Piedone, pulyka, sárga lapos (< „sárga cédulás = bolond”), tök ideg mérges, mérgelődik: balhézik, bikáskodik, böfög, dagad a feje, dilis, durrog, eszi a kefét, fáj a haja, felment nála a pumpa, forr az agya, fölforr az agyvize, fölment a cukor/pipája/pumpája, hörcsög, idegel, idegzsák, kiakad, méregzsák, morcalino ( morc; olaszos), morconka, nem lát a pipától, nyűgös, pipa, pipás, plafonon van, pulyka, tök hobó/ideg, truccol, zacc van hisztériázik, dühöng: agybaja van, arénázik („hangoskodik”), balhézik, begerjed, bezsongott, buggyant, csinálja a fesztivált/ a műbalhét, dilizik, fáj az agya, felment a pumpa, fölforrt az agyvize, hisztérikol, hisztiKriszti, hiszti-krisztizik (ikerítés),

idegbádog („bádog = fej”), jön Offélia és az őrülési jelenet, kiakad, kiveri a dilit, krisztizik ( „az R-GO együttes valamely számából: Kriszti – hiszti – krisztizik”), nyűgös, puffog, rájött a dili, rájött a tízperc, raplizik, rinyál, tele van a bádogja, vonyít (táj.) 4. tetszik valaki, valami: baró, baromi jó, bele van zúgva, bírja a sérót, bírom a buráját, buli, cuki, csípem a buráját, ez klassz, de király!, frankó, franyó, holt buli, jó nálam, kafa, kamelom, klafa, klassz, komálom, maszek, menő, okés, penge, piszok jó, szuper, tök csecse/bomba/penge, vagány nem tetszik valaki, valami: agyára ment a szmog, almás, béna, messziről szépség, negatív előjel, nem csípi, nem jó a műsor, nem komálja, nem nyert hangszórót nálam, nem okés/smakkol, Nem tetszik a rendszer? (közhely), nem valami csúcs, nincs szimpi (< szimpátia), tök, tök béna, van fazon! ki nem állhat valakit, valamit: béna, kiakad tőle,

köcsög, nem bírom a pofáját, nem csípi/komálja, pikkel rá, rühell észrevesz valamit: felfedezi a spanyolviaszt; guvad, nincs tévéjük („azt kellene néznie, nem mindent észrevenni”); hajó a láthatáron, kinyíltak a gülüi, kiszúrja, kukkol, megkukkant, odakagylóz nem törődik valakivel, valamivel: fütyül rá, ejti, lecsinálja, le se cseszik, nemtörődöm, rá se bagózik/gubázik/ránt/tojik, tehet egy szívességet, trehánykodik beleavatkozik más ügyébe: beledugja az orrát, beledumál/karattyol, beleköp másnak a levesébe, belemártja a képét, belenyal/pofátlankodik, beletúrja az orrát, beleugat, beleüti az orrát, kanál, kavar, kontár, kotle-kotló ( kotnyeles), közbetelefonál, minden lében 2 kanál; Ne szólj bele, nem telefon! nézeteltérésem van valakivel: afférja van vkivel, balhé, balhézok; bocs, összeakadt bajusz; fasírtba’ vagyunk („szorult helyzetben, mint a fasírozottban a hús”), kiakadtam vkivel; közöd? =

nullával; nem csípjük egymást, összeakadt a bajszunk, összebalhéztunk, összerúgtuk a port (divatos szóláskeverés), összeugrottam vkivel, tele van a hócipőm, zűr van vele Rossz az előérzetem!: bizsereg a fogam, bűzlik, gáz van, gázszagot érzek, a hetedik érzékem jelez, a légkör porzik, nem tiszta a levegő, temetővel álmodtam; Totya mondta, lesz balhé; valami bibi lesz, Valami itt sántít!, vészjelző, Zűr van! Nekem mindegy!: almás, annyi, egal ~ egál, Felőlem!, Fütyülök rá!, ifti-fifti (< ang. fifty-fifty ’fele-fele arányban, ötven százalékra, tkp. ötven-ötven), A kilenc is páros!, Kit érdekel!?, kockásra vakarom magam (szólás), közöd = nulla!, Miattam!, Na és?, Nekem annyi!, Nekem aztán nyolc!, nekem csocsó/fakanál/fél kilenc/kilenc/lila, Nekem nyóc (táj.) ~ nyolc! („A nyolcas megfordítva is 8 marad”); Nekem nyóc, de a kilenc is páros; nekem Sanyi („régen Józsi volt”), Nekem száz! („Nekem így is kerek,

úgy is kerek; nem érdekel a téma”), Nekem tök/tök mindegy!, 00 („Nulla-nulla”), Passz!, Részemről bakfitty! (Móricz Rózsa Sándor . c regényéből ismert kif.; isz fitymálás kifejezésére), Tojok rá!, Tök mindegy!, Tök totál mindegy!, Tőlem!, Tőlem aztán! G) B E T E G S É G, G Y Ó G Y Í T Á S 1. beteg vagyok: bekrepáltam, bibis vagyok, dögledezem, döglődök, döglök, dögös vagyok, elkapott a beteghullám, fáj a hajam, gethás vagyok, gucsmás vagyok („moslékszerű: csupa gyógyszer meg egyéb”), gyagyás vagyok („el vagyok zárva a többiektől, mint az elmegyógyintézetben”), hebegős vagyok („megfázás után köhögős, náthás”), hepás vagyok, hűtött a hülyeség, kidőltem a fasorból, kifingtam, kivettem az iskolából a szabadságot, ledöglöttem, leprás vagyok, lerohadtam, le vagyok robbanva, nyűgös; Olyan egészséges vagyok, mint a rohadt tök; rohadok, suliundorom van, szabadságon vagyok, szarul vagyok, szimula,

taccsra vágtak a baktériumok, táppénz lázas vagyok: bemelegedett a készülékem, égek, felforrtam, felforrt az agyvizem, felment a pumpa/a vizem, forr az agyam, fölment a higanyom, fűtenek belülről, 90 fok marhalázam van, krétát ettem („Aki krétát eszik, annak fölszökik a testhőmérséklete.” Régi diáktrükk!?), piros paprika vagyok, pumpás vagyok; a Szaharában érzem magam – 20 C fokban; szülök, teába tettem a lázmérőt, tüzel az agyam megfáztam: befagy a seggem lika, belém másztak a bacik, dáthás vagyok, É-sarkon jártam, itt a takonykór, megkezdtem az évi köhögést, mezítláb álmodtam, rám mászott a hógolyó, taknyos vagyok fázos vagyok: cidris, káposztalévérű köhögök: állatutánzó, baglyot reggeliztem, göthölök, hajtom a gennyet, hörcsizek ( hörgök), kahiccsolok, károgok, kehegek (szóferd.), kiköpöm a tüdőm, köpécselek, krahácsolok, legyet nyeltem, ugatok, utánozom a kutyát náthás vagyok,

tüsszentek: bacis, be nem áll az orrom, betaknyoltam, csöpögök, dáthás vagyok, folyik a bubum/nocó/puding/takony, fújhatom a 2 lyukat, gethás vagyok (táj. göthös), könnyezik az orrom, nincs huzat (ti az orrom nem szelel), nózis vagyok, taknyolok, takonypóc vagyok, trombitálok, trombitát kaptam, tüsszögök orrváladék: cicikaka, fika, genyusz, puding, takony, turha, zselé fáj a fejem: az agyam a számon jön ki, agybajom van, dagad a burám, dobol a gugám, fáj a bogyóm/bukóm/hólyagom, kuglim/kupám/tudományom, fáj az eszem, forr az agyvizem, kobakfájásom van, kő pattan szét a fejemen, meggárgyult a bucim, migrénem van, morog a gép, rossz a komputer, sír a fejem, szétdurran a kobakom, szétrobban a dögöm, tropa az agyam, zizi az agyam magas a vérnyomásom: átmentem Surdába („a Forró szél c. jugoszláv filmsorozat főszereplője, akinek mindig fölment a vérnyomása”), én vagyok Surda, felment a cukrom/pumpám, fölforrt az agyvizem,

fölkúszott a higany, Surda, surdálkodom (köznev.), Surda vagyok elrontottam a gyomrom: bezabáltam, csikar a hasim, fáj a pocim, fölfordult a gyomrom, kiakasztottam a bendőmet, kifordult a belem, kitálalás („hányás”), poci teli, rókáznom kell, rossz a Berci (< belügyminiszter), torkosborz hasmenésem van: barnafolyás, budi Joe, cifrázik („gyorsan kell futni, árkon-bokron keresztül”), elfoglaltam a budit, folyik belőlem minden; fosok, mint a murányi kutya (szólás); fosmars, fut a hasam, gyorsak a kisrókák, has-mars, hasszaladásom van, kergetőzök a WC-vel, kibéreltem a vécét, király vagyok, lábra kapott a hasam, liftezik a gyomrom, még a fülemből is szar csorog; meghajtott, mint Singer a varrógépet; rám jött a vékony, rosálom, trónolok, trónom a WC, vécéfoglalás, vécérohangálás rám jött, vékonyom van, WC-királynő/lakó vagyok, WC-tündér fertőzést kaptam: AIDS-es lettem, ajándék, bacik látogatnak, bacis vagyok,

benyaltam a vírust, beszoptam a vírust, elkaptam a dilit/leprát, marhák között voltam, megszívtam, megtámadtak a bac meg az ilusok, túl jó a julérzéke; Vigyázat, karantén! kórokozó: baci, Bac Ilus (szójáték) kificamodott, eltört valamim: átrendeztem a csontjaim, belémrúgott az istenke, egyből csináltam kettőt, fakezű/lábú, gipszes lettem, kiakadt a bokám, kibokamodott a ficám (szójáték), kirándult (homonima), kiruccant; kóvályog, mint a gólyafos a levegőben; taccsra ment, új csizmám/kesztyűm van 2. sápadt: falat játszod a színdarabban?, fehérke, hipózza magát, hófehérke, hókadt (< hófehér × kókadt), holdkóros, hulla, hyporeklám, indián (< „a sápadtarcú ellentéte”), kimeszelték, kiverte a szarszeplő, krétát nyelt, kriptaszökevény, lemeszelt, lisztes a feje; olyan, mint egy indián; sárgára festi magát, sápadt angyal, sápi, tejföl rosszul lett: bedobta a rongyot ( . a törölközőt), eldobta a kanalat,

eldobta magát, elkapta a fehér kocsi, ideiglenesen feldobta a talpát, kiakadt vmitől, szétrogyott elájult, eszméletlen: bedobta a törölközőt, bedöglött/kómált, eldobta magát, feldobta a pacskert, ennek ganéztak, felpusztult, kifeküdt, kinyúlt, K. O („a kiütés jele; akit kiütnek, elterül” < ang knock out), kuka, megfeküdt, összekalapálta magát szimulál: csinálja a buciját/ricsit, fűzi az agyát, hülyül, játssza a hülyét/az agyát/eszét, jönnek az ősei, kamuzik (cig.), megjátssza az eszét, színészkedik, teszi a buráját/az agyát/magát 3. infarktusa volt: megjárta a hadak útját, rohanni kezdett a szíve, szívrohamka, zörög a szíve érelmeszesedése van: csöpög a mész, fokhagymahiány, lemeszelték az ereit, meghülyült, mész ész, poros az agya, rohad a lába („olyan, mint amikor a fa elkorhad”), sok a mész a környéken, zárlatos agyú reumás: béna, csalános, csiga („mert lassú, mint a reumás”),

csontkukactár („olyan fájdalmai vannak, mintha kukacok ennék”), fájós csiga, hemovit, köszvényes, lumbágós, nem használ sárvári termálkristályt, remcsis, reumás csiga/tetű, rumos, termálkristályos, tetű („mert lassú”), vén csiga, zsírozatlan cukorbeteg: cuki, cukis, cukorbábu/bolt, cukrász, cukros, édeske, elégetve karamell, inzulinos alkoholista: agyára ment az ital, albánszamár, alkoholpista (népetim.), apatejes, belegel, boroshordó, bűzfazék, fehér egerecske, főkoholista (ellentétező szójáték), gödény, görény; iszik, mint a ló; kanyaros ( bevette a kanyart), koholista, mata, nótás, piabeteg/buzi, piadilis/gép, pia Joe, piál, pialista, részeg disznó, spicces, szeszgyár/kazán/kohó, „szív”-beteg (játék a homonimákkal: bort szív), szlopálós (< szlk. slopať ’vedel’), tintás, töltött; vedel, mint a disznó idegbeteg: agybaj nagy baj (< régi közhely: nagy baj az agybaj), agyilag bokazokni/bugyi/büdös

zokni/gagyi/toprongy/zokni („semmi nincs a fejében; üres, mint egy zokni”), agyvízlöttyenése van, bedilizett/golyósodott, bomm („hirtelen robban”), buggyant, dilinkós, dilinós, dilis, dinka, félcédulás, flúgos, golyós, gyagyás, gyogyós, hülye, ideg Joe, idegrohamos/zsába, jojós, kergült, ketyós, lüke, meggárgyult az agya, nincs ki mind a négy kereke, nyomi, nyomott, sárga lapja van, sokkos, stikkes, vadállat 4. gyógyszert szed: andaxinos, bevette a dilibogyót, bogyózik, dilibogyót zabál, dilibogyózik, doppingol, kábítózik, kapszulál, mérgezi magát, narkózik, pirulákat hammoz (< „hamm! = bekap”), pirulázik, tápos, tömi az agyát injekciót kap: bökik, bökit kap, incu, kap egy koktélt, kikszi, megcsípi a szúnyog, megfúrják/szúrják, narkózik, seggbe szúrják, szuri, szurira jár, szurit kap, szurizzák, szurkálják, tűzik megműtötték: átprogramozták, befeküdt a mészárszékbe, boncolták, bicska alatt volt,

felvagdalták, felvágott lett, guberáltak benne, harakirit csináltak neki, kés alá fektették, késnek szaladt, kibelezték, megbicskázták/lékelték/turkálták/vagdalták begipszelték a .: babát adtak rá, becsomagolták, bemalterezték, fátyolt raktak rá, kapott egy csizmát, keményzoknit húzott fel, kőbe rakták, múmia, verekedéshez adtak neki fegyvert sugárkezelést kap: Csernobil, csernobili hajtómű, csernobilizik, Csernobil-kúra, égőzik, infralámpázzák, kapja a kemény gammát, kezeli a sugár ~ a Sugár (ti. András; szójáték az ismert tévészerkesztő nevével), szoláriumba megy (< lat. solarium ’napóra, lapos háztető’ – napozó terasz, terem’) elvonókúrán van: alkohol nuku, detox, detoxon van, egy kicsit szünetet tart a piában, elvonón van, hánytatás, „hízókúra” (euf.), ivótalanítják, ivóterápia; jelszó: Tilos; józanításon/kényszerzubbonyban van, a nagy antialkoholista (gúny), nagy fán van, nagyfás (<

Nagyfa községben toxikológiai intézet működik), nista pia, óne vodka, pia nista (szójáték homonimával), pia nuku, szesztilalom, szlapa- ~ szlopaszüneten van, tejel 5. meggyógyult: kikúrálódott, nincs dögvész táppénzen van: dögrováson van, fagyszabin van (cig.), fusizik, leépítőn van, lóg, műételt kapogat, otthon döglik, semmipénz, tápén van (szójáték homonimával s rövidítéssel), tápon él (ua.), TP-én van (e: tépén; röv) halálán van: be fog krepálni, dögledezik, döglőfélben van, előkészíti a bakancsát, ennek már mortusz (< lat. mortuus ’halott, holttest’), feldobja majd a bakancsot, fél lábbal a koporsóban, fűzi a bocskort, halálfarkán van, ki fog nyiffanni, koporsót készíteni, közeleg a kaszás, meg fog pusztulni, mortusz, neki már kampec, nemsokára földobja a talpát, rúgja az utolsót; úgy érzi, hogy kinyiffan; az utolsókat rúgja halál, meghalt: alulról szagolja az ibolyát, beadta a kulcsot, bedobta

a törülközőt, befuccsolt, beharangoznak neki, bekrepált, bemondta az unalmast, benyekkent, ennek ennyi, feldobta a bakancstalpat/a hócipőt/a lábát/a papucsát/a patáját/a talpát, felfordult, feldobja a bocskorát, felvette az utolsó kenőcsöt ( . kenetet), földobja a pracliját/a bakkallóját, fűbe harapott, hóhér, kámpec, kámpecolt, kámpinyóre (olaszos), kányimunyi („kinyekkent”), kaput, kaszás, kifingott/fosott/fújt/kampecolt/munderelt/ murdelt (cig.), kinyiffant, kinyúlt/pucsult, konyec, megcerkadt (táj.), megdöglött, megkampelt/krepált/murdelt, nincs, sátán, vége, visszanyerte a nyelvét ( visszaadta a lelkét; gúny) – (Lásd még 202. oldal!) 6. körzeti orvos: Bubó („rajzfilmsorozat bagolydoktora”, cig), dáktör („kérkedésből angolos ejtéssel” < ang doctor), dokesz, doki, dokk, dokkencs, Jandera (< a Kórház a város szélén c. 1987 évi cseh tévéfilmsorozat mentőorvos szereplője), kördoki, körzeti, kuruzsló,

lódoktor („úgy bánik a betegekkel, mint a lovakkal”), oti (< OTI), ugrándozó tudóstáska (körzeti) ápolónő: ágyraszálló, ampulla kisasszony, ápinő (röv.), Baciluska, cicibaba, csinibaba, dilis nő, fehér angyal, házról házra, Hildegard főnővér (< a Schwarzwald-klinika c. német filmsorozat szereplője), „kedvesnővér” ~ kedves nővér, kórháztündér, „Kriszta-nővér” (< a német filmből), maca, nörsz (< ang. nurse), segéd berendezés, settenkedő nőstény, Ursula, a végzet asszonya ( Verdi A végzet hatalma, ol. La forza del destino c. operájának analógiájára) SZTK-rendelő: betegek gyülekezete, ingyen pornó („mert le kell vetkőzni”), kínzókamra, KTSZ-rendelő (gúny), OTI, ölőhely, pisilabor, szötöká, szötökö (< SZTK), Várj a sorodra! gyógyszertár: apoteka (< gör. ˇpodŔkh ’raktár, lerakat, csűr’), bogyótár, dilibogyóbolt, gyógyiraktár, gyógyszartár, herointelep, KAPSZULATÁR,

katika (népetimológiás szóferd.), kotyvaléktár, méregtár, öngyilkosoknak, patika; spermabank („hitel van”); tabletár (< tabletta × tár) gyógyszerek neve: Algipir/Algo ~ Algó/Algopüré/Alvópirin (népetim.) ’Algopyrin’; „antik” („az ’anti-’ előtaggal kezdődők gyűjtőneve”); Bajhozó (népetim.) ’Bayrena’; Cévi (mozaikszó) ’C-vitamin’; dilibogyó ’nyugtató’; Egozalili (népetim.) ’Egosalyl’; gyógyszarok, hancúrbogyó ’fogamzásgátló’; Józsipen (ellentétezés) ’Maripen’; Kalmapin/Kalmi/Kalmo/Kalmo Piri/kalmopiri doktornő (népetim.) ’Kalmopyrin’; kap-szula (szój népetim.), kaszpula ’kapszula’; kupola ’kúp’; Marcsi/marcsipen/Mariska (népetim) ’Maripen’; Ovida ’Ovidon’; polszkikenőcs (népetim. eufem < lengy polski ’lengyel’) ’popsikenőcs’ mentő(autó): beakadt a duda, fakó („mert világos színű és vágtat”), fehér négykerekű odüsszea, fehér viharbusz („gyorsan

száguld”), gyors angyal, hullaszállító, Jandera, kékvillám; nénó, nénu, ninó ~nínó ~ ní-nó, ní-nu („a sziréna hangjáról”); nyivák („sivító hangjáról”), ricsajdoboz, süvítő kukac, sziréna, szirénázó doboz, villogó, vinnyogó kórház, szanatórium: betegfogda, bolondokháza, börtön, bűzház, diliház, fehér ház, FEHÉR ÜDÜLŐ, gázkamra, hullatár, idegház, kori ( kórház), sintértelep, szanati, szani (< szanatórium), újra kezdheted, vágóhíd ideggyógyintézet: bolondokháza, diliház, elmebetegek otthona, elvonóház, idegház, őrültek háza, sárgaház szociális otthon: aggház, bolhatanya, bolondokháza, diliház, nyanyák lakhelye, öregtanya, ÖTYE (< Öreg Tyúkok Egyesülete), szociott, szoc. ott (röv), tolókocsisok 2 otthona, vének kunyhója, zöldház H) K I S E B B V É T S É G E K 1. piszkál valakit folyton: balhézik, bazirgál, bézi (euf), bökölődik, buzerál (cig), cécózik, cikizi, cukkol,

csesztet, csinálja a feszkót ( „feszültséget”), fracliz ~ frocliz, furkálódik (cig.), macerál, matat (cig), molesztál, mószerol, nem száll le róla, nyúz, piszkutál, princeli, ráakaszkodik, szadiz, szadulja, szekálja, szívatja, szórakozik vele, szurkálja „lenéz” valakit: csicskának tartja, fos rá, hülyébe veszi, leköpi, lemázol (euf.), lesajnál, leszar vkit, létráról beszél, ócskál csúfol: bizergál, cikiz, cukkol, gennyezi, idegel, kicikiz, kivicceli (cig.), macerál, pocskondiroz, rímhányó, szekál, szívat, szívódik csúfolódva utánoz: cikiz, majmol, majom, majomkodik, öltögető majom, papagáj, parodizál; utánoz, mint a majom 2. fenyeget(őzik): beijeszt, dolog előtti balhé, rinyál, ugat, ujjfeltartás, zsarol, zsarolka megszid valakit: kioszt, lebaltázza/bazilikázza (euf.), lebombáz/bőget/cseszi/hengerel/ordít/szidja a sárga földig/szúr/tol/ugat/szid, rinyál, szádáz, szódáz („lelkifröccsöt ad”) „beolvas

valakinek”: balhézik, bedöngöl/dumál/rámol neki/szól/tesz neki, dudál vkinek, hegyibeszédet tart, képébe mondja, kiosztja, kipakol/tálal, kiveri a dilit, lecseszi, lelkifröccsöt ad neki, lenyomja a dumát, A LESZÁMOLÁS ÓRÁJA, löki a szöveget, megetette a szöveggel, megszívatja/szopatja, odadumál, opálja, opatja ( szopat), pofán hagyítja (táj.), szívatja „beolvasnak” neki: adják neki a rizsát, bedumáltak neki, behúztak neki, bekapta a horgot, bemeszelnek neki, beszólnak neki, lecseszik, leépítik, lelkifröccsöt adnak neki, „lenyelte a kukacot” (horgásznyelv), leszerelik/tolják, megette a cselt (horgásznyelv), megszívta, őt cseszik le, pofán hagyítják (táj.) ordít valakivel: adja a hangerőt, arénázik, durrog, handabandázik, károg, kiszakad a tüdeje; kitör, mint Zrínyi; leugatja, másnapos rekedtség, orgonál, rinyál, sipítozik, szónokol, tüdőt szellőztet, veri a nyálát, veri magát, vonyít (táj.) 3. pletykál,

rágalmaz: bekeni, dumcsizik, elköp, fölöslegesen kelepel, káricsál, lepcsel, lepcses szájú, letyepetyél, meglazult a nyelve, mószerol (< argó ’besúg, beárul’ < héber-jidd. ’árulkodik’), piaci kofa, pletykafészek, pletyózik, pofázik, sároz, szidja az anyámat, szórja a sódert, szövegel, ugat, traccsol árulkodik: árulkodó júdás, befúj/köp/nyal/sároz/súg, elköpi magát, elpofázza, „fent” jártatja a száját, júdás, köp, köpőcsésze, nyalizik, mószerol, pofázik, spicliskedik, stréber 4. mellébeszél: blablál, blöfföl, beeteti, csillagokba beszél (< Lehazudja a csillagokat az égről; szólás), dumál, hablatyol, eceterál (< lat. etc = et cetera ’és a többi’ = stb), félredumál, félrehalandzsál, hadovál (< argó ’össze-vissza beszél’), halandzsázik, hamukál (< argó), hamukázik, handabandál, hantázik, kacsázik (< kacsa ’álhír’), kamuzik (< argó kamu ’hamis, nem

valódi’), keveri a szart, kismacska, letért a vágányról, linkel, löki a sódert, mese habbal, nyomja a havat/sódert, púderez („szépítget”), rizsál („köret, keret a beszédhez”), rizsázik, salátáz, sóderol, sok a rizsa, szórja a púdert, zöldségeket köp lódít, nagyot mond: Azt hiszi, hogy az Ezeregyéjszaka meséiben van; biggyeszt; Emelgetni kell a lábaimat, hogy átguruljanak alatta a hantagolyók; füllent, gurít, halandzsázik, hamukál, hamukázik, handabandázik, hantázik, Háry János 2, háryzik, játssza a fejét, játssza az Andersen kisasszonyt, kamuzik, kormoskodik (cig.), mese habbal, sóderol, sok a szöveg, teszi a fejét füllent, hazudik: Andersen, átvág/ver, beadja a brámert, blöfföl, cigán (táj.), fele sem igaz, FILLENTŐ FÜLÖPKE, hamuzik, hanta, hantázik, hazug disznó, igazmondó juhász ( Mátyás-monda), játssza Andersent, kamu, kamuzik, megint igazat beszél (gúny), mesél mesét, rizsázik, szívat 5. felesel:

hammog, járatja a csérogóját (táj „száját” < csérog „madarak hangját utánzó szó; a csőrükkel csérognak”), nagy a pofája, papagáj, pofázik, rinyál, rinyóz, visszapofázik/szövegel/ugat nem fogad szót: fütyül rá, süket, szarik szót fogadni elszökik hazulról: csövez, eldzsal (< cig. džal ’megy’), elgyalózik, elhúzza a csíkot (szólás), ellóg, eltűz ősei házából, emigrál, lefalcol/kopik/lécel/lép, lógicál, megdobbant, megpattan, nem bírta a rendszert/a rabszolgaságot, olajra lép, „vitte a hamuban sült pogácsát” csavarog: bóklászik, csámborog, csavargyárba jár, a csavargyárba ment el, csavargyárban dolgozik/van, csavargyáros, csavizik (< csavarog × csövezik), csőlakó, csövezik, flangol, jampi, kevereg, kilométerhiánya van, kolbászol ( kóborol), lófrál, lóg, lógecol, „sétál”, terepszemle, utcaréme 6. „kitol” valakivel: átvágja, mint a szart a palánkon; átveri a fejét, csőbe

húz, hülyét csinál belőle, kicseszik vele, kiheccel vele, kiizél vkivel (euf.), kilök vkivel, kitojik vele (szóferd), lebézi (euf), megszívatja/szopatja, szívatja, szívózik nem ad semmit kölcsön: egoista, írigy csuka (táj. „a folyó falánk rablója”), írigy kutya, írigy mirigy (? < ikerítés, ill. szójáték köznevesüléssel ? < Mirigy, a boszorkány), írigy pulyka, kulák (cig), nukuzik manit adni, pulyka, skót, smucig disznó, zsidó (cig.), zsugesz becsap valakit: átdobja, átdobja a palánkon, átejt, átmegy szivattyúba, átráz/vág, átvágja az agyát, átveri, beadja a brámert, behúzza a csőbe, bepalizza, megszívatja, mondja Andersen meséit, szívat (cig.), szívatja az agyát, szórakozik vele hangoskodik: adja a hangerőt, arénázik, balhézik, dumál, majrézik („aki fél, hangoskodik, hogy a bátor látszatát keltse”), nyerít, pofázik, ricsajoz, rinyál, ugat, zsinatol bőgeti a rádiót, magnót: csontkózik („lehet

rázni, táncolni rá”), csumán szól a magnyója (táj.), csumára csavarja („ahogy a kukoricát csumára – csutkára morzsoltuk, a hangerő sem fokozható tovább”), csutkán hallgatja („tövig tekeri a kapcsolót, hangosító gombot”), csutkán szól a magnója, discózik, érzi a ritmust, gerjeszti, hififej, kakaón van, kakaóra rakja, kakaót ad neki („nagyobb energiát”), kakaót ad rá, maximumra pumpálja a hangerőt, nagyothallót játszik, süketkedik, teljes kakaót ad rá, zenebuzi tolakodik, lökdös: ágyban érzi magát, cseh, cselák („vásárláskor kultúrálatlan a viselkedésük”), heringre veszi a formát, könyököl, kukac, pulickázik előre (táj.), tikitakizik, torpedózik a tömegben, túlakodó (szóferd) szemetel: „díszíti a várost” (irónia), disznóolat csinál, dolgoztatja a kukásokat, eldobja a felesleget, ganézik, hányaveti (? < szójáték homonimával: hányja-veti), koszfészek, sokat tesz a tiszta .-ért (helység

neve; gúny); Az úttörő nem szemetel, csak eldobja a felesleges hulladékot (irónia); „védi a természetet”, virágot hint veszekszik: balhézik, bénázik, bunyózik, kiakadnak egymásra, kiveri a balhét, majrézik (cig.), nem tetszik neki a rendszer, pattog megüt valakit: ad egy tockost, badizik, behúz/mos/nyom, betesz neki egyet-kettőt, cséphadaró, elhupálja, elpáhol, kapott egy biflást, lekezelés/nyomdáz/pofoz; leüti, mint a taxiórát; leveri a buráját, leveri, mint vak a poharat; megadja neki a porcióját, megagyalja, megkalapálja/keni/pakolja/simítja/teríti, odadörgöl, orrba kormányoz, pirosít, pofán csap/nyalja, pofon csap, püföl pofon, ütés: átszálló, berakja a kékítő sablont, csattanó, csók (akkora csókot kapsz, hogy szörnyethalsz!; közhely), fonák (< a tenyeres ellentéte; szójáték), frász, füles, jobb egyenes; kapsz egy lángost, úgy hogy egy hétig eszed; képennyalás, koki („ököllel fejre mért ütés”),

lángos („piros lesz tőle az arca, és ég”; szójáték homonimával), laska (táj.), lekever neki egyet, lemossa a képét, maflás (táj), megkínálja/legyezi/simogatja, nyakas, ötös („öt ujj van a tenyerünkön”), parasztlengető, pofapacsizik, rájár az arcára, saller, savanyúcukor, szájon nyal, tasli („tenyérrel adott nagy pofon, a csattanást próbálja utánozni”), taslis, taslit ad, tenyeres, tockos verekedik: agyal, badizik, balhézik, bunyesz, bunyózás, bunyózik, cécózik, csépel, elkalapál, falhoz mázol, kakaskodik, karatézik, kendózik, kimángorol, legyet fog, lenyúvaszt, megaprít, poflevesezik (< pofon × nyakleves), tök bika 8. számításból hízeleg valakinek: benyal/nyalizik, csöpög a nyála, kinyalja a seggét, könyököl, nyálazik, nyalja a lécet, pedálozik, puncsol, stréberkedik, striciskedik, talpnyaló, teszi a fejét lustálkodik: döglik, eldöglik, hunyál, lajhárkodik, lazsál, lusta pék, lustizik, rohad az

ágyban torkoskodik: belel, csorog a nyála, nyalakodik, tehénkedik, tömi a bendőjét, zabacsol, zabál kétpofára, zabizik egy „slukkot” szív a cigarettából: békepipa, centizik, centizik a cigiből, dekkol, dekkvadász, húz egyet, húzott egy pöféket, ismerkedik, kocabagós, kocázik, rákap a végére, slukkol, szipózik dohányzik: bagarettázik ~ bagerettázik (< bagó × cigaretta), bagózik, bagzik (szóferd., szójáték homonimával), bűzöl, bűzrudat szív, bűzrudazik, cigizik, csikkes, dekkel, dekket szív, dohizik, füstkarikányit („csak egyszer szív”); füstöl, mint a gyárkémény; gyűjti a koporsószöget, nikotinpálcát szív, nikotinrudat szív, pipál, pitykézik, pöfékel, pöffent, szí, szivarozik, szívja a űzrudat, szívja a staubot, szöget ver a koporsójába („ártalmas”), tésztázik – (Lásd még 169. oldal!) elcsen, ellop valamit: bekebelezte, brékel („a mozdulat utal a jelentésre”), bugázik (cig.), csen-csel

(szójáték), csór, csórel (cig.), elbugázik vmit („megfújja; elszáll, mint a nád bugája”), elcsakliz, eldzsuvázza (< cig džuv ’tetű’ > cig. argó ’pénz’), elemel/kommant/kubizza/kúr/mórel/pakol/zsebel, enyves a keze, enyveskezű, holkabolka (ikerítés), jó időre kölcsönvesz, kámforrá tesz, kétszer vette észre, kezéhez ragadt, kizsebel, kleptós, kleptózik, kommunizál, lop-csen-csór (szójáték: a kínai nyelv utánzása), lopicál, lopizik, mágneses, mangel (< cig. mangel ’kér, kéreget, koldul’), megcsap, megdobbant/fúj; megfújja, mint a trombitát; meglovasít/vág, pofon vágja („úgy, hogy hozzá is ragad a kezéhez”), ragad a keze, szarkáskodik; zsebrevágja, mint a kezét I) B Ű N Ö Z É S 1. garázdálkodik: badis, balhézik, barbálkodik, bunyózik, huligánkodik, kendózik, lenyuvaszt, vagánykodik, vandálka, vandálkodik megveszteget, csúszópénz: bunda, bundázik, csúsztat, dugimani/pénz, dugizik, fekete;

gyorsan jön, gyorsan megy; hálapénz, lepénzel, jatt, kenőpénz, megken, smászer/sutyi/szánkópénz („a szánkó is csúszik”), zsarolka feketézik, feketepiac: barnapiac, barnázik (szój.), bolhapiac, bundázik, csencsel, fusizik, gagyiz, KGST-piac, kávézik (szój.), lejmol (< argó ’potyázik, kéreget’ < ném argó leim ’könnyű, biztos’ < ném leimen ’ragaszt, enyvez; lépre csal, becsap’), lengyel-piac, olcsó áruk fóruma, seftel, svarcol, svercel, zugpiac sikkaszt: capcarázik, csencsöl (táj.), csór, elmarkol, fusizik, kölcsönt vesz fel, lecsúsztat, sikít (euf), saját zsebére dolgozik, summázik, umbuldázik (< kabaréból: „a törvénysértés határán lévő pénzszerzési lehetőség”), zsebel lop, rabol, betör: balhé, bezsebel, brékel, bugázik, csór, csórékál, csórel, csóresz-móresz, csóvázik, elcsakliz/puskáz, gangszerkodik (táj.), gyűjtöget, kirámol, lejmol, lop-csen-csórel („csór el”), makizik

(< markecol), mangesz, megdobbant/fúj/kopaszt, örökös kölcsönt vesz, szajrézik, újít, Zsozsó Dudu lopott holmi: áru, csóralék, csoré ~ csóré, Csóre Móre, csóresz/fekete/ingyen áru, leakasztott holmi, lopott cucc, lóvé (itt: „értékes, pénzt érő tárgy”), megfújt holmi, szajré, szerkó, zugáru késel, szúr: belenyomja a halefot (< argó < jidd. ’kés, tőr, bicska’), bicskázik, döfköl, elvágja a gigáját, felkésel, hazavágja, henteskedik, megcsiklandozza, megkínálja a kiskéssel, meglékel, lincsel, operál, skalpol, szatírkodik gyilkol: átküldte az örök vadászmezőkre, hullát gyárt, kicsinál, kifingat/nyír/nyúvaszt, lekapcsol, mészárol, ritkít 2. csaló: átbundázza a másikat, átráz minden ürgét, bundázó, csóró, csúsztató, svindliző sikkasztó: capcarázó, csúsztató, fusizó, mellévágányol, pénztáros, sikító (euf.), summás (szój homonimával) tolvaj, betörő: csóró, csöves, éjszakai

gyűjtögető/lakatos/látogató, enyveskezű, fújós, gangszter, hozzátapad a mani, hűvösre vágyó melege van, mackós, rácsos akadémiás, ragadóskezű, surranó, szarka zsebtolvaj: enyveskezű, fújós, markecoló, művész; s’me, a 7-es buszon! (< érints meg .; titkos rövidítés); zsebes, zsebfúró/metsző/ürítő csempész, feketéző: „állampolgárok”, csempi, csencselő, csereberefogadom (gúny), feketekezű, fusizó („a plusz-munkából gazdagodik”), gagyis, „kávézó”, seftelő, svercel orgazda: falas, fülgazda (ellentétező szój.), góré, gyűjtögető, házigazda, kupec, maffiavezér, másnapok embere, nózigazda/úr munkakerülő, csavargó: csavargyárban van, csavargyáros, csőlakó, csöves, csövi, hippi, huligán, jampec, kmkás, KMK-s (< közveszélyes munkakerülő, mozaikszó), körzős (szinonimacsere), lógós, lumpen, lumpoló, a Nap fűtője, a napnál fűtő (közhely), szabad állampolgár, szakadt, TMK (<

’tervszerű megelőző karbantartás’; itt: ok a „lógásra”), tróger hamiskártyás: cinkes, dzsoli dzsóker (< ang. Jolly Joker ’tréfás fickó – olyan kártyalap, mely bármelyik helyett felhasználható), dzsuhel (< cig. džukel, žukel ’kutya’), feketekártyás/kezű, kamuzó, póker Joe, sipista, zsugabubus, zsugás, zsugasimis kábítószeres: acskós (< zacskós), drogás (< szln. drogas ’kábítós’ < droga ’kábítószer’), drogos, éterszagú, füves, hasisos, heroinos, injekció, kábítós, kábszeres, kékködös, köcsög, narkó Iván, narkomániás, narkós, narkózik, nikotinpatkány, porcukros, poros, púderező, repkedő, szipós, szipózik, szipus, szívós, szurkáló („tűvel adja be”), zacskós utcanő: ágyba/ágyrajáró, balerina, bárcás, bejárónő (gúny), buzas (< buzeráns), cafat, cafka, céda, cédulás, éjféli pillangó, éjféli tündér, éjjeli lepke/pillangó, éj pillangója, éjszakai

dolgozó/pillangó/tündér, éjszaka pillangója, fekete pillangó, feslett, „hátsó” baby, hivatásos, illatos kanyar, jó cég/firma, ká, kani (< kan, „a nőcsábász férfihoz hasonló”), kefegép, kéjnő, kokott (< fr. cocotte), koll-girl (< ang call-girl tkp telefonon lakásra hívható lány, prostituált), kurta (szóferd.), kurtizán (< fr courtisane ’a király szeretője; félvilági hölgy’), kurva, kurvinca, kurvinka, lafkázó, lepedőakrobata, lotyó, lottyó, murva, nagy ká, örömcsaj/lány, pillangó, play girl (< ang. itt: a play-boy analógiájára: csak szórakozással törődő, szórakozásra való lány), pros (szócsonk –), prosti, prostituált (< lat. prostituo ’áruba bocsát’), prostö, Rákóczi téri (Bp-en gyülekezőhelyük), ribanc, ribi, ribizli (euf.), riha, riherongy (cig), rima, ringló (euf –), ringyó, ripacs, rongy, rózsaszín kurva („feltűnő ruhában jár”), rövid ( kurta kurva; szóferd.),

sarki, sarki alkalmazott/automata/lány/pipi/nő, sarkonálló, sarkos, sarok, sarokbébi/lakó/lány, szajha, szakadt („feslett”), szakadt ringyó, széplány, tyúk, utcacsajszi/pipi/sarki, USK (< ueská utcasarki k.) gyilkos: bicskás, fojtogató, GMK-s („szervezett banda tagjaként gyilkol”), gengszter, hasfelmetsző dzsek, hentes, hóhér, a mindennap embere, piros galóca, szadista (cig.), szatír, vetkőztető dzsek, vámpír 3. rossz hírű csoport: alvilági, csövesek, brancs, digó, fekete hírű szekta, feketekezűek, Fekete Macska Bandája („babonásak”), galeri, gang, geng, hippi, huligán, kommandó, maffia, punkok, sátánisták („istenük a sátán”), vagányok, vandálok alvilág: argó, csövibarlang, fekete világ, halálország, maffia, ördögtanya, paradicsom, pokol, szellemi zoknik gyülekezete bandavezér: búbosbanka („egy film nyomán”), fejes, fekete angyalok vezére, fekete főnök, fő barom/cinkos/kolompos/mufti/ökör, fűrer,

gengszterfőnök, góré, maffiavezér, maharadzsa, nagyfőnök/kutya, ördög, séf, törzsfőnök 4. pisztoly, puska: kolt (< ang Colt, a forgódobtáras pisztoly feltalálója; köznev) géppityu, köpő (< „kiköpés < kilövés”), pusek, pusika, stuki, stukker tőr, kés: békanyúzó, bicska, binyak (< bicsak), csúresz, dikics, gyilok (cig.), szurogány, tű álkulcs: dargli, rablókulcs, sperhakni, tolvajkulcs álarc: faca (? < rom. faţă ’arc’), harisnya („arcra”), maszka, szégyentakaró kasszafúró: görbe botos („álkulcsos”), mackó, mackós, páncélosmedve, technikus, vakond („fúr, mint a vakond”) 5. rendőr, nyomozó: bobi (< ang szleng bobby ’londoni rendőr’), bunkó főnök, csizmatalp, detektív (< ang dedective ’rendőrnyomozó’), dzsekszon (< ang. Jackson, köznev), fakabát (< őrbódé), fakabátos, flaszterkoptató, fürkész, gepárd, gumibot, gumifa, gumifaültetvény (’rendőrség’), hé (<

argó ’rendőr, rendőrség’ < ném. argó Heh, Höh ’rendőrség’ < cig h#v, xiv ’lyuk; barlang, börtön’), hekus (< argó hé), inspektor (< szln inspektor ’felügyelő’), jard ~járd (< ang. Scotland Yard ’Anglia országos rendőrségi központja Londonban’), kék, kék uborka („kék a ruhája, a gumibot hasonlít a hosszúkás uborkára”), kopó, milicás (< szln. táj), mókuska („ide-oda járkál, mint a mókus .”), nyomci, perzekutor (< lat persecutor ’üldöző’; régebben pandúr), policáj (< szln. táj < ném Polizei ’rendőrség’ < lat politia < gör polŮte×a ’polgárjog, politika, államvezetés’), smasszer, spicli, szimat, tinta, tuskó, tyutyu (< a Kántor-tévésorozat kutyája; köznev.), zsandár, Zsandamari (? < népetim zsandár < ném. Gendarm, Gendarmerie < fr gendarme ’csendőr, csendőrség’), zsaru (< argó), zseka (< argó zsernyák), Zseka Zsóka, zsernyák (<

or. argó) a bűnözőt elfogják: elkapják a medvét, elmarják/markolják (cig.), lebukás/buktatják/fülelik/kapcsolják/sülés, megcsípik, megszívta a csávó, sikken kapják megbilincselik: felékszerezik, karkötőt kap, karperecelik, karperecet kap, lakatozzák, meglincselik, rárakják a karperecet/láncot bilincs: acélkarperec, alkalmi dísz, boka/csörgőlánc, divatos karkötő, dupla karkötő edzett vasból, ékszer, igazi karkötő, karkötő/perec, kulcsra nyíló karperec, lakat, páros karkötő, perec, rabkarkötő, rendőrkarika, vaskarperec/kötél rendőrkocsi: fehér-kék, hekuskocsi, kék-fehér doboz/taxi, kéknefelejcs, kéktaxi, kisdutyi, kopótartó, marica (< szln. szleng), mesekocsi, mini dutyi, pingvin („kék-fehér”), sikító autó, Szabó család kocsija, zsarududu/kocsi, zseka/zsernyakocsi, zsukjáró rabszállító kocsi: befőttesüveg, cirkuszkocsi, csíkos, csíkos autó/mentő, dögszállító, hülyék autója, ingyentaxi,

luxuskocsi, meseautó, mozgó cella, négykerekű kalitka/rácsos cella, sintérautó, viccautó 6. a bűnözőt bebörtönzik: bedugják a dutyiba/medvebarlangba, bedutyizzák, berácsozzák, csíkos pizsamát kap, hidegre teszik, hűvösre vágják, kalickába rakják, kasztlizzák, ketrecbe zárják, kivonják a forgalomból, lakat alá helyezik, lesittelik/ültetik, ráadják a pizsamát, rács mögé dugják, rácsos álom, rácsos akadémiára teszik, sittre vágják, sötétre teszik rab, fogoly: csíkos bagoly, csíkoska, csíkos pizsamás, madár, pizsamás, pizsamás zebra (cig.), rácsosegyetemi hallgató (gúny), sittes, vadmalac-apó, zebrabőrös, zebrás rabruha: angyalbőr, bolha kifutópályája, csíkidomú, csíkos, csíkos öltöny/pizsama/zakó/zebra/zsák, diszkóruha, párduc, pijama (gúny), pizsama, számozott pizsama, tigrisbunda, zebra, zebrabőr dzseki, zebragatya/öltöny/ruha, zi-zi labor II. börtön, fegyház:”akadémia”, álomkastély, cella,

csíkos akadémia/intézet, dutyi, gyógyintézet, hűvös, ingyenhotel, kalitka, kóter, majomketrec, mautner, medvebarlang, munkaház, napközi, örömtanya (gúny), összkomfortos lakosztály, pihenőház, rács, rácsos akadémia/egyetem/ház/iskola/kemping/üdülő, sitt, sötét, szanatórium, télak, zárda, zárka, zebrák háza börtönben ül/van: csücsül, dutyiban ül, dutyiba vágták, hidegre tették, hűsöl, hűvösön ül, ingyenkosztos, kalitkában van, laposra üli a seggét, lesittelik, most végzi a különleges akadémiát, nyaral, pihen, pihen a rács mögött, priuszos, rabi, a rács mögött hűsöl, rácsos egyetemen van, sitten ül, sötétben van, szabadságol, üdül, ül, télakol börtönőr: csíkosok idomára/portása, dutyifelügyelő, dutyi/kalickaőr, kulcsár, kulcsos, macer (< macerál), majomfőnök, masszer, medveidomító, nasszer (< smasszer), porkoláb, rácsos kutya, sittőr, smasszer, strázsamester, zár-dadus tolvajnyelv:

abellínó, argó, argonizmus, csíkosnyelv, csönd, huligánnyelv, morze, műszaki nyelv, rab morze, zsargon fiatalkori bűnözők nevelőotthona: állatkert, csíkos intézet, diliház, fityó (< figyelő, a dutyó < dutyi analógiájára), gyereksintérség, Gyeri, gyilkosmenhely, gyivi (< Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet; mozaikszó), gyogyiház, hülyék iskolája, intézet, intézeti zárda, javító, javítóintézet/suli, kínzóház, „még rendbeszedlek”, napközi, sárgaház, srácok börtöne, szanatórium, szürke ház (< jugoszláv tévésorozat), tinidutyi, zabiház (< zabigyerek), zatyi J) F O G L A L K O Z Á S 1. munkás, általában: gettós, melós, meós (< melós, szójáték), mester, robizó (< robotoló), proli segédmunkás: culáger (< ném. szleng Zulager ’építőipari alkalmi v segédmunkás’), culu (< culáger), csicska, esem (< segédmunkás), güri Joe, hülye paraszt („gyenge képességű), kultúra szintje

(„nem tudja kifejezni magát”), pluszmunkás, proletár, segédmelós/proli, SM (mozaikszó), szaktalicska, tróger (< ném. Träger ’alkalmi szállító-, rakodómunkás, hordár; értéktelen, megvetett személy’), trógeros utcaseprő, szemetes: citromkergető, csíkostigris, értelmiségi (gúny), gubera, guberáló, gubera Vera, járdanyaló, a jövő embere, kukabúvár, kuka-kukac, kukás, lendületbrigád, lócitromkergető, műszaki rajzoló, nemzetiségi („kabaréból”), sárga egylet/köpenyes/kötényes, tróger, utcanyaló takarítónő: boszorkány seprűvel, félkörrajzoló, felmosótündér, kosznyaló, kukás, Madonna, miszisz, mosogatórongy, padlónyaló, partvis/portündér, seprűlovag, takinő, taknyanya, tak-tak néni 2. iparos, szakmunkás: Gyerek Gyártó Kisiparos („sokgyerekes apa”), majszter (szln táj < ném Meister ’mester’), maszek, melókirály, szaki, szakis, szakmelós villanyszerelő: ampervadász, áramcsaló, áramhuszár,

break-es („ha megrázza az áram, ilyenfajta mozgást végez”), breakművész, dróthuszár, fázisbuzi/huszár/kergető, kábelbuzi/kukac, konnektoros, körte, póznabetyár, póznabohóc/huszár/kukac/mókus, szikrabohóc, trafóka, tyúkbélráncigáló/vadász, villi, voltmérő rádió-és tévészerelő: alkatrészrabló, gelkás pasi, Hang Van Kép Nincs (gúny, a kínai hangzás utánzása), képcső, teve-szaki műszerész: fáziskergető autószerelő: autóorvos, kocsidoktor, olajbúvár gépkocsivezető: fosőr (népetim. szóferd), gékávé (< gkv röv), motorgyilkos, safőr ~ sofer ~ sofér (táj < szln šofer), soför (< szln. táj šoför), sofőr (< fr chaffeur), kocsis, pilóta taxis: furikázó, fuvaros, hiéna, pénzzsebelő, pepitás (< jelükről: nemrég a kocsik ablaka alatt pepitasáv húzódott), rablók öröme, sáfár („mint a kereskedő, úgy csal”), takszista bányász: bányarém, Bányász Rezső, föld alatti vakond,

giliszta, gráner (< ném. Krainer ’krajnai’; a századfordulón Krajnából Pécs környékére települt bányászokról); patkány; Rezső, a vájár (gúny; B. Rezső a kormány szóvivője volt 1987-ben), vakond, vöröscsizmás („bauxitbányász”, a vörös színű porról) lakatos: kulcsos (< táj. < szln ključavničar ’kulcskészítő’), vasas asztalos: bütyöktaszigáló, facigány/kukac/moly/nyűvő/szú, gyalumanó, tislár (< szln. táj tišlar < ném Tischler) kőműves: falazó, habarcskirály, habarcstündér (malteroslány), Malter Matyi („alliterál”), malteros szobafestő és mázoló: Bikesszó (< Picasso, szóferd.), ecsetbuzi/huszár, falnyaló, kenő-jenő, létra, létrahuszár, málár (< szln. táj malar < ném Maler), meszelő, pamacshuszár, pemzli, pemzlis, pikásszó (< Picasso, köznev), piktor (< lat. pictor ’festő’), piktor Viktor, pingáló ~ pingálló (táj) erdész: erdőbuzi, fakukac, jáger (<

ném. Jäger ’vadász; nagy erdőbirtok vadállományának gondozója’), kukkoló, makkmester, nyuszivadász, remete, zöldmanó földműves: paraszt, páver (szln. táj paver < ném Bauer), szarhányó („állatgondozó”), vakond, zerge („paraszt”) állattenyésztő: baromfianyó kertész: csollánkertész (táj. ’csalán’), giliszta, virágbuzi traktoros: pöfögős, trágyás, trakeszos, trakis, traktoriszt, tsz-mercis (< Mercedes, gúny), zötyög-Ödön (rímjáték) kereskedő, eladó: bautos (< szln. táj bautos < m boltos), bolti/pultkukac, feketéző; gyere be a boltba, becsaplak; keris, kofi, kufár, nagy zsidó, pultos csaj, tolvaj, ugri-bugri, zsebelő, zsebibaba, zsidó hentes: bélfaragó, boncoló, coca-Lola (szóferd., ikerítés paronimával), hóhér, húskombinát/ördög, pacalos, sebész, sintér, tömeggyilkos, szakács(nő): dézsatündér (’mosogatólány’), Januária, konyhai kalózkisaszszony („rabolja a kaját, keveset ad”),

konyhatündér, kotyvasztmester, kuhárka (táj. < szlk kuchárka), méregkeverő, moslékfőnök, Szalmon Ella (< salmonella ’ételmérgezést, hastífuszt okozó baktériumcsoport’, D. E Salmon amerikai orvos nevéről) kukta: bukta (szóferd. paronimával), konyhamalac, malacka pincér: cimpér (hangátvetés), cincér, csálinger, csarlinger, csicskás, egyensúlyozó, főúr, kelnár ~ kelner (< szln. kelnar < ném. Kellner), kölnár (< szln táj kölnar < ném Kellner), tányérhordó borravaló: adómentes jövedelem, csájra való (or. чаевые tkp teára való), csúszka (szój homonimával), csúszómani/pénz, dugi mani, dugó, hálapénz, havi fix, jatt (< argó ’kéz, borravaló’ < héb.-jidd jád ’kéz’), láthatatlan jövedelem, mandzsó (< cig. mandjin ’kincs’), mani, pia-adó, plusz zseton, pótsteksz, sáp (’haszonrész, részesedés’), sörrevaló, zsozsó fuvaros: kocsis, limlom tilitoló (ikerítés)

férfifodrász: birkanyíró, figaró, fűnyíró, hajkertész, kopasztó, koszkaparó, koszvakaró, szőrtelenítő, tetűvadász („észreveszi”) női fodrász: borzoló, frizérozó, frizuraszerviz, fűnyíró, hajműves, hajszobrász, művész, pengetündér, Spirál Manci, szőrgörbítő, tetűvadász, tollművész hajvágás: belövetem a séróm, birkanyírás, bocinyalás, bozótmetszés, elkapta a fűnyíró, fűnyírás, kopasztás, nekimegy a fűnyírónak, nyesztelés, parókaigazítás/újítás, séróbelövés/metszés, skalpolás, tetűirtás, tollritkítás hajmosás: hajfosás, kócöblítés, korparöptetés, parókaöblítés, tetűdöglesztés/fürdetés/irtás/strand/vész/zuhany, ürgeöntés, zsírelvezető dauerolás, tupirozás .: birkásítás, bongyorítás, hajtornyozás, „jó a tollad, hol tépetted?”, kazalrakás, pulizás („úgy áll a haja, mint a pulinak”), punkosítás, rackasítás, stuccolás, szerpentinezik a fürtöket, tetvészés

borotválás: AIDS-terjesztés, bőrnyúzás, koszvakarás, szőrirtás, szőrtelenítés, tüske-eltakarítás kozmetikus: kimázoló, kozmis, mázoló, meszelő, nyomkodó, pattanásnyomogató/vész, pingáló, pofamázoló, ragyagyomláló, ripacsvadász pedikűrös: karomnyeső, köröm-amputálás/pörkölt, körömvágó, lábszagoló, patavágás, pedis, piszokevő, ujjcsiszoló férfiszabó: gatyaszabó, kecske, mek-mek, mekmester, szabcsi női szabó: cérnatündér, csajszabó, kecskéné, mekmesterné 3. postás: csiga-expressz, fekete holló (a posta egyik emblémája), futár, gyerek apja, küszöbhágó, levélhordár, levéltetű (gúny), pocstás, potytáty, varjú („holló helyett”) kalauz: jegyes, jó lyukérzékű, kalóz, lukasztó gépírónő: aktakukac, gépzongorista, gombbuzi, gumi-lidi (rímjáték; ’radír’), irodakukac, kalapáló, klampirozó, kattogtató, pötyögtető/nő/, radírgumi adminisztrátor: aktakukac, gumi-lidi, irodabuzi/kukac,

pötyi („pötyögtet az írógépen”), tintanyaló titkárnő: cicababa, diribarátnő, a főnök ágyrajárója/csaja/üdvöskéje, kávétündér, seggnyaló, telefontündér, titinő könyvelő: aktakukac/moly, irkász, irodakukac irattáros: aktakukac 4. katona: baka, bakancs, bakec, bokorugró; egy-kettő, egy-kettő („a menetelést utánozza”), gumi („másod időszakos”), gyík („újonc v. első időszakos”), kadzsi, katicabogár, katus, kopasz („újonc”), nyulas, öreg baka („leszerőben”), skapec (horv. táj), slapec, surranó bébi („cipőjéről”), szoldát (< ném Soldat), zsoldos repülő: légihuszár, röbzis, repcsis ~ röpcsis hajós: andzsinszan (< a Sógun c. film angol főszereplője, 1988 < japán ’kormányos’; köznev), tengeri medve (régies), tengeri öreg mackó, vízipatkány/poloska tűzoltó: fecskendős, flórián vitéz (védőszentjükről), locsoló/s/, piromániás, slagolós, spriccelő, szökőkutas, vizelő

(szój.) pénzügyőr: finánc, maniőr (szinonimacsere), manis, spenóthuszár („zöld ruhájáról”), vámos adóügyes (APEH-os): adóbuzi, grósz-huszár (< miniszterelnök a személyi jövedelmadó bevezetése évében 1988; a gyűlölt Bach-huszár analógiájára) népi ellenőr: kopó, népi elemér (népetim.), nyomkereső (köznev < Cooper--regény), nyomolvasó, szekator (< szekál) 5. orvos: belező, bubó, dokesz, doki, dokk, dokkencs, lódoktor („fogorvos”), sintér, szikés, temetkezési vállalkozó állatorvos: állat/dögdoki, dögész, dögidoki (ikerítés), dögkezelő, dögsebész; Dr. állat, én; ebdoki, felcser, koca/kutya/lódoki, lódoktor, tanári kar óra után, tehénszülész gyógyszerész: bogyós, ciántyúk, dilibogyós, gyógyszarész, gyógyszaros („kutyul a gyógyszerekben, mint a lököttek a szarban”), katikus (< patikus; népetim. szój), kotyvasztó, méregkeverő, vegyimoly mérnök: centiző, vonalzó/ember/

programozó matematikus: agytröszt, kompjuter, szoftveres (< ang. software ’automatikus berendezések részére szellemileg előállított gépi nyelv, program’) ügyvéd: jogkukac ügyész: hóhér, jogkukac bíró: döntnök, akta/jogkukac, parókás közgazdász: her-dász, a köz gáza (gúny), közgázos, pénzvadász agronómus: agrómókus/mumus, trágyaigazgató, tsz-pók, ugrómókus ~ ugró mókus (népetim.) könyvtáros: böngész, könyvbúvár/buzi/kukac/moly/lepke (szinonimacsere), mormota újságíró: firkáns, firkász, irka-firka, karattyoló, pennás, pióca ~ piócás („rátapad az esemény szemtanúira, míg tele nem szívta magát információval”), pletykafészek/gép/gyűjtő/vadász, sajtkukac (< sajtó.), tollforgató/ koptató biológus: bacilógus, békabelező, bigyológus, biós, dögész, dögológus fizikus: áramrázta egyed, fizós, fizus vegyész: alkimista, boszorkánykonyhás, falhuggyozó, keverke, kotyvasztó, lombikbébi/rózsi

(női vegyész), méregkeverő, robbantólógus kutató: laborkukac 6. író: firkantó, firkász, irkász, irkász-firkász, tollforgató költő: lantpengető, rímfaragó/művész, pennás, poéta, pojáca festőművész: ecsetlovag, mázoló, piktor, pingáló szobrász: agyagkukac, faragcsáló, faragó, gyurmázó, kővágó építész: Dö Lafal (< dől a fal; franciás szój.), romépítő, szépítész zeneszerző: kornyikaszerző, Kotta Bözsi, kottagyáros, kottás, kottavető, zenebuzi zenész: diszkós, klimpirozó (’zongorista’), kottafej, zenebuzi énekes: kornyikáló, kornyikamester, kornyikás, kotkoda, nyávogó, nyervogó, popsztár táncművész: balerina, csörgőbébi, csupaláb, heje („tánc közben kurjongatnak”), pörgettyű, rángásmester, riprop, tipi-topis (< tipeg-topog) színész: bohóc, komédiás, ripacs ruha- és díszlettervező: cicoma Cili, fércelő, göncös, jelmezes, rongykukac fotóművész: fotográfus, kameramajom, kattintó,

szexfotós, vaku-Ubul, villanó-Elek 7. igazgató: dirembósz (? < direktor × bosz), diri; a diri, a titkárnő kedvese; dirigens, dirnyák, fejes, nagyfőnök, az „Úr”, Zeusz főnök: bosz ~ bósz (< ang. szleng boss ’főnök’; US-szleng ’pártvezér’), csíf (< ang chief ’főnök, vezér’), fejes, fő-fő-nök, főnök úr, góré, kulaj (m. cig), nagy fej, az öreg, vezér 8. e g y é b f o g l a l k o z á s ács: napkóros ablaktisztító: üvegnyaló autófényező: autónyaló cukrász, cukrászlány: csuflis (< szln. táj ’cufli’ albán nemzetiségű cukrász’), mézes-mázas, krémestündér, staniclis hentesáru-eladó: húsi, sonkanokedli zöldséges-eladó: zöldi pékáru-eladó: zsömlés esztergályos: drehás, drehus (? < ném. Dreher), forgácstündér (nő) fonónő: fonász földmérő, geodéta: sírhelymérő gázszerelő: csőkukac karosszérialakatos: pléhsuszter kéményseprő: fekete macska kenyérszállító:

bucihuszár markolós: lukátor pap: Isten huszára, rásáj ( m. cig rašaj) parkettázó: parkettanyaló parkőr, városvédő felügyelő: szürke farkas postahivatalnok: stempliző úttestfestő: utcanyaló vasutas: sínbohóc vasúti forgalmista: palacsintasütős (a jelzőtárcsáról) vécépucoló: aranyásó/műves, vécébuzi/kukac/muki vízvezeték-szerelő: csőkukac K) K Ö Z N A P I C S E L E K V É S E K (munka, bevásárlás, étkezés, alvás) 1. munka általában: bútyi (m cig b•tji), dolog, gálya, gettó (< ol ghetto ’zsidónegyed’, 1531 Velence zsidónegyedéről; itt: kényszermunka), güri, meló (< argó ’munka, nehéz testi munka’ < ném. argó maloche, meloche ’nehéz testi munka; mesterség’ < jidd. melocho, meloche ’munka, mesterség’ < héb melakah ’munka’), melcsi, melódia (< meló), robot (< ném. Robat ’jobbágymunka’ < óe szl rabota, robota ’szolgaság, rabszolgaság’; horv., szln rabota ’munka,

úrdolga’; szlk robota ’ua’; or работа ’munka’), robotolás, sitt, szenvedés dolgozik (van állása): burcsázik (< „talán Burcsa Győző győri focista nevéről; hajtós volt”), gályázik, gürcöl, gürizik, húzza a rabigát, melcsizik, melózik, nyomja a lapátot/melót, robotol sajátos munkakörülmények: szellemi szabadúszó („nincs meghatározott munkaideje”), neveli a kengurut (’gyesen van’) nem dolgozik; munkakerülő; nincs állása: csövi-havi, kivette a szabiját, közveszélyes munkakerülő, lóg, luftol, melótlan, nyaral, szünetel nem szeret dolgozni: almás neki a meló („savanyú, kelletlen”), bűzlik a munka neki, csókás, elmenne a munka temetésére is (közhely), kamuzik (? < „kerüli a munkát + z képző” ~ < argó kamu ’hamis’ – kamuka ’félrevezetés, csalás’), kerüli a kását (táj., szólás), kmk ~ KMK, lazsál (< ném lachieren, laschir’n ’elenged a kártyában’ < fr lâcher

’elereszt, elhagy’), lazsálós, lógós, meglóg a munka elől, munkadurga („.kerülő”), munkaundora van, nem csípi a melót, sumákol; úgy dolgozik, hogy más is odaférjen (közhely); unja a banánt, utál melózni húzza az időt munka közben: elpofázza az időt; húzza, mint a rétest; lazsál, melónyaló, nyújtja a rétest, pöcsörög, szötyörög, támasztja a kapát/lapátot, totojázik, tetűsködik, tökül, tötyörészik „ellóg” a munkáról: büdös neki a meló, csavargyárban dolgozik, csövezik, dekkol (< argó ’elrejtőzik, várakozik’ < ném. decken ’befed, betakar; fedezi magát’), dobbant, elblicceli, elcúg/szivárog, eltűz/zúg, lekopik, linkeskedik, lógecol, meglép/pattan, olajra lép, ügyeske gyorsan dolgozik: csapja a munkát, fergeteg, gürizik, güzü, hajt, Hova sietsz?; jár a keze, mint a rokka; löki a melót, meszes (< megy, mint a meszes; népi szólás: ti. „a mész eladása után üres szekérrel

gyorsan hajtott hazafelé”), motolla, összecsapja a munkát (itt: pozitív a jelentés), pedál, pedálozik, pörget, rátesz egy lapáttal (új szólás), robotgép, robotként, robotol, sprintel, stréber, sztahizik (< sztahanovista, a negyvenes évek végéről < or. стахановец ’élmunkás’), teker ügyesen elintézi az ügyeket: belevaló (a kukába); elsimlizi, fifikásan szövegel, megmaszekolja, megtalálja a kiskaput, smirgli (< ném. Schmirgel ’csiszolóvászon, dörzspapír; csiszolókő’ < ol smeriglio ’csiszolókő, -papír’ ? < gör. sm riς, sm×riς ’korund, csiszolókő’), teker siettet valakit: Csorda vezér (beszélőnév), hajcsár, hajtja, kiadja a testamentumot („utasítást”), meghajt; A menyasszony előbb kész van, mint te!, Nyomasd magad!, Pattogjál már!, pattogtat, robotoltat, strapáltat, ugráltat, zsigerel „Megy a munka?”: Dolgozgatunk? Dolgozgatunk?; Dolgozunk, dolgozunk?; „Halad a szekér?”; Megy a

meló?; Melóztok?; OKÉ-s a meló?; Pedálozunk, pedálozunk? lejárt a műszak: fáiront ~ fájront, fajrone (tkp. fájront, fájramt; népetim < ném Feierabend ’ünnep előestéje’ > ’vége a műszaknak, munkaidőnek’), késésben vagyunk hazafelé, konyec a melónak, lejárt a sikt, tűzés haza!, vége a gettónak/melónak/robinak/sittnek (? < szinonimacsere: siht) túlórázik: bevásárol, fusizik, gmk-zik, gürizik, kommunista műszak, maszekol, melózik, pedálozik, pluszmeló, ráhajt/rak/tesz, repeta, tulcsizik, túrózik (szóferd.) társadalmi munkát végez: buzgómócsing, ingyenmunka, meghülyült, robot, robotol, társadalmit végez, társadalmizik gmk-zik: bulizik, fusizik, gmz-ik (géemzik, szóferd.), maga melózik, maszekol (< mozaikszó: maszek < magánszektor, Kellér Dezső alkotása az 50-es évek elején < előzménye a priszek < privát szektor. Jobb minőséget ígér az állami szektor produktumainál.), plusszmunkát végez

maszek, maszekol: adóalany, feketéz (táj.), fusizik, gürcöl, hajtja a pénzt, kisiparos, mászek (szln táj masek < m. maszek), maher (táj, argó maherol ’becsap vkit, pl vendéget’ < ném Macher ’fő mozgató; készítő), plusszol („pluszmunkát végez”), rabló fizetés: borítékos, borravaló, dohányadás, éhbér, fitying, fizu, froncsi, gázsi (< fr. gage), guba, kávézás, lóvé, lóvénap, lóveszosztás, mancsesz, mani, maniosztás, melóbér, morzsa, semmiség, steksz, suska, tejjegy, zsebpénz, zseton, zsizsi, zsoska, zsozsé, zsozsó prémium: álom, jövedelemadó, juti (< jutalom), plusz mani/mázli/ pénz/steksz, prém (szócsonk.), prémcsi (< prémium < lat. praemium ’jutalom, külön díj’), visák (táj < horv višak ’többlet’) sokat keres: bezabál a pénzből, buzgó mócsing, gazdag pali, megszaladt neki, megszedi magát, milliomos, nagy a szajré, rászakadt a bank, sok a dohánya, sok zsozsót kap, vastag, vastag

a boríték, vastag bukszás keveset keres: csóri ~ csóró, kevés a dohánya/zsoldja, kevés zsozsót kap zsebpénz: borravaló, diákfizetés, dohány, dugimani, éhbér, élettengető pótlék, havi bér/járulék/mani/pénz, káposzta; kincs, ami nincs; kotta, lekenyerezés, könyöradomány, lóvé, lovetta (? < lóvé olaszosan), money, motyó, potyapénz, saláta, smucig pénz („a szülők nehezen adják, és keveset”), suska (< „susog”), szülői hálapénz, szülőkeserítő, tandíj, tengető, tészta, zsebdohány/mani/prémium, zsozetta ~ zsozsetta („aprópénz; zengő-zsongó hangot ad” ? < zsozsó), zsozsó gyűjt valamire: guberál, kapar, összeguber (szócsonk.), spórol elveri a pénzét: berugik (táj. „ahhoz sok pénz kell”), égeti a zsebet, elcseszi a susit, elcsöszi a pénzét (táj), nősül („nőre költi”), pléhre veri, seggire ver a pénznek Adj kölcsön .!: Adjá’ lóvét, légy potrohos! („ szíves”); Adj egy kis

geldet/zsezsét!, Dobj ide manit!, Dobj meg .!, Gombolj le !, Ide a manit!, Kéne egy kis dohány!, Lökjél meg egy százassal!, Megvághatnál Ft-tal!, Nyomj meg egy tizessel!, Susek kéne!, Ugrass egy rongyot!, Van egy kis morzsád kölcsön? („fizetés”) 2. bevásárlás: föltankolás, plusz túlóra butik: bazárgyár, bódé, rongybolt, shop butikos: bódés, budikos (szóferd.), csóri, maszek, maszekos, óvszerész, pénzeszsák, rabló, zsozsósok bolt, üzlet: báutá (szln. táj bauta < m bolt), bodega (nyj ’raktár, borospince’; argó ’rosszhírű kocsma, harmadrendű bolt’ < ném. Bodega < sp bodega ’pince, borkimérés, áruraktár’ < lat apotheca < gör ˇpoJŔkh ’raktár, lerakat’; rom. bodegă ’falatozó’; cig b#d#va ’kunyhó’; szlk bodega ’csemegeüzlet’), felpakolda, lemázsál („mérlegen megmér”), tetthely (< német krimi-sorozat címe) élelmiszerbolt: aaböcö, ábece, ABC, áböcö, kajabolt/ház/tár,

romlott kaják gyülekezőhelye, zababolt illatszerbolt: büdöske, büdösbolt, bűzbarlang/bolt/tár, csicsa-bár, csicsásbolt, drogéria (< ném. Drogerie < fr droguerie ’vegyszer-, illatszer-, háztartási bolt’), drogi, illatbolt, illatfelhő-szertár, pacsuli (’dravida, indiai növény: Pogostemon patchouli; ’illatszer’ < ném. Patschuli < fr, ang patchouli < hind pacholi ’szárított pacsulilevelek’ ? < tamil pach, pachai ’zöld’, ilai ’levél), pacsuliáruda/bódé/bolt/shop, pamacsbolt, parfüméria, piperkőcbolt, púderdoboz, szesz-ól hobbibolt: ez-az bolt, ezermesterbolt, hogi-vadi bolt, mániások boltja, újhullám, vasas („vasbolt”) áruház: hiper-marketing (< ang. hyper ’túl-’; marketing ’piaci adásvétel, vásározás’), szupi (< szupermarket) piac, vásárcsarnok: bazár (< ném. Basar < tör bazar < perzsa b#z#r ’vásár’), bolhapiac, csóróhely, kofa áruház, kofák gyülekezete,

kofatanya/tér, piharc (szóferd., népetim), pinyac, pletyiterem, pletykafészek, primac, tetűpiac, zsibvásár kirakat: ószlag (< ném. Auslage), üvegbámulda kirakatot néz: kácsing (? < kacsingat), opuláz (? < „okula”) pénz általában bagó (? < bagóért vette ’potom áron’ ~ szinonimacsere: dohány helyett), bankó (R. ’bankjegy’ < ném Bankozettel < ol. cedola di banco ’ua’), csanó, csanusz, csicsedli („aprópénz”), csicska, csicskó, csinz (? < ang change ’pénzváltás, aprópénz”), csíz, csízió (< érti a csíziót ’eszes, ravasz, minden hájjal megkent’ < nép. ’jóslatokat, álomfejtéseket is közlő verses naptár’ < lat cisio ’jártasság vmiben; kalendárium’ – lat. circumcisio ’körülmetélés’), delá (táj. < szln táj dela ’dolgozik; fizetés’), della, dohány (< argó), dolcsi (< dollár), dózsó (< zsozsó), dudva (< argó), fitying („aprópénz”,

’nagyon kis értékű pénz’ ? < fitty, fittyent > fittyet hány ’semmibe se vesz’), froncsi (< forint), garas („aprópénz”; R. ’5,3,2 krajcár értékű váltópénz; fillér; nagyon kevés pénz’ < ném. Groschen < ócseh groš < k lat grossus), gázsi (’fizetés, bér, díjazás’ < ném Gage ’fellépési díj, fizetés, zálog’ < fr. gage ’zálog, biztosíték’), geld (< ném Geld), geppa, gersli (< ném Gerstel, gerscht’l ’dara, árpakása’ < ném. Gerste ’árpa’), gomb, guba (< argó), gyengi (< argó < or деньги), gyufa, kavics, korpa (< argó), lé (< argó lóvé < cig. l#ve ?~ szinonimacsere: leves helyett), leves (< argó), lotyi (? < zlotyi), lóvé (< argó < cig. l#ve), lóvesz (cig), lovetta (< lóvé, olaszosan), lozsó, lőve, mag (< argó ? ~ pénzmag ’kisebb összeg’), mák (< argó ’aprópénz’), mandzsóresz (m. cig mandjin ’kincs’),

manesz (< money), manci, mancsusz (< mani), mani ~ máni, mani-mani (táj.), manióka (? < mani < ang money), manó (szóferd), manyi (< mani, népetim), morzsa, motyó (argó), munició (< lat. munitio ’lőszer, felszerelés’), painsz (szóferd), pelyva, penájsz, penszér, perka, peszó ~ pezó (< sp. peso ’dél- s középamerikai pénzegység’), peták (’igen kevés pénz’ < ’5, ill 7 krajcár értékű pénz a 18. sz végétől’ < szh petak ’ötös; öt para értékű pénzdarab’), pézmag (táj pénzmag), pezsó, píz (táj), pönci, pözsó, rezsi, rezsó, rongy (< argó < ném. argó Lappen ’rongy; nagy címletű bankjegy’ tükörszó), siska (< suska < „susog a pénz”), soska, spesó, steksz (< argó < stehó), suma, summa (< lat. summa ’pénz/összeg’), susek, susi, suska („susog, amikor kiveszik”; < táj. ’kukoricacsuhé’ < szlk, sustať ’zizeg, suhog, zörög’), susu, szajré

(< argó ’lopott holmi, csempészáru’ < ném. argó sore, shore, schorje < jidd ss’chojro, ß’chore, ß’choire ’áru, lopott holmi, zsákmány’), szapé, tészta („elfolyik, szétfolyik”), tex (? < steksz), tőke, valuta (< ném. Valuta < ol valuta ’fizetési eszköz, pénz, érték, becs’ < ol. alere ’vmivel egyenlő értékkel bíró’), vas (? < Nincs egy vasam se; szólás < ’súlyos gazdasági években a legkisebb értékű pénzérme anyaga, s ezért neve’), zseton, zsezse, zsézsé, zsizsi, zsizsu, zsold, zsoska, zotyi, zsozetta (olaszos), zsozsek (? < zsozsó), zsozska, zsozsó (< argó ’fizetés, pénz’ ? < Zsozsó < Jozsó, köznev.), zsozsó bá’, zsuga („kártyázás s az itt használt pénz is”; < argó ’kártya, kártyázás’ ? < zsugál ’kártyázik’ < rom. jucator de carţi ’kártyás’ ~ a juca carţi ’kártyázik’ < juca ’játék’) pénzcímletek neve több

értékű címlet: abroncs (föltehetően az érmék kiálló pereméről: ’tízes, húszas’) – bélás (argó ’2 Ft-os’ < argó bé ’kettő’; újabban ’ezres’ is) – káposzta („zöld, leveles papírpénz”: ’tízes, ezres’) – lepedő (< argó ’százas’; mindig a legnagyobb címletű bankjegy: ’százas, ötszázas, ezres’) – rongy („annyit ér”; < argó ’százas, ezres’) – saláta („gyűrött, zöld papírpénz”: ’tízes, ezres, dollár’) forint általában: csóring (< ? < argó csóró, csóringer ’szegény’), froncsi, frontyi kétforintos: bélás tízforintos: abroncs, béke (a női szoborról, mely az érme hátoldalán a pálmaágat tartja kezében), káposzta, Petőfi (arcképéről), saláta húszforintos: abroncs, Rákóczi (arcképéről) százforintos: kiló (< argó ’száz, 100 Ft’), kisvörös (színéről), Kossuth (arcképéről), lepedő, pirike, piros, piroshasú, piros píz, róka

(színéről), rongy, sztot (< bolg. стотин а ’a leva századrésze; tkp fillér’; itt: az első szótag jelentése alapján) ötszáz forintos: Ady (arcképéről), lepedő, lila (színéről), lila píz ezerforintos: Bartók (arcképéről), béla, Bélás (Bartók keresznevéről), éretlen („zöld színéről”), fejjegy („az arckép csak nyakig tart”), káposzta, lepedő, rongy, saláta, tejjegy, zöld, zöldhasú, zöld lepedő, zöldség („a színe miatt”) régebbi pénznem: garas, krajcár (< ném. Kreuzer ’többnyire a legkisebb váltópénz; a 19 sz-ban a legkisebb rézpénz’), pengő (a Horthy-éra pénzneme), peták egyéb pénzzel kapcsolatos kifejezés: kemény zsozsó ’valuta’, magyar „dollár”, pelyva ?’aprópénz’, sastojás („nagy összegű pénz”) a pult alól kapja az árut: alulról kapja, bunda, csúszó áru, dugeszból, dugi, dugi árut kap, dugiban kapja, dugicsál, dugizik, feketén lövi

(„protekcióval”), feketézés, kukázta neki, protekció/s/, protkója van (< protekciója), sunyiba kapja, sutyiba áruk különleges neve ánizscukor: bocskorfűző/talp („keménysége miatt”), cipőpertli cukor: cukkerál gumicukor: lógó, kukac rágógumi: rágcsáló, rágenyó Túró Rudi: Túr a Ludi, Turbó Rudi, túró rudejsz, túró rudnyek, Túró Rudolf („csokoládéval bevont tejtermék, gyerekek kedvenc édessége”) kenyér: kleba, deszka („kemény”) kifli: befli (szój. ellentétezéssel), bifli, kafli, kiflancs, kifláncs, kiplaj zsemle: zsemi túróstáska: buksza (’bukta’, szój.), túros batyu kakaó: kácsi, kakanyó tej: anyatej, macskabenzin, tejci, tejcsi üdítő: bocivíz, lónyál, lúdnyál fehérbor: fehértinta egyéb élelmiszeráru: dusekovics ’kempingsajt’, fingófőzelék ’babkonzerv’, hurkica ’hurka’, kolbi ’kolbász’, majomméz ’majonéz’, mócsing ’hús’, őrült bors ’őrölt bors’, paradájsz

’paradicsom’, parcsi (< parizer) ’párizsi’, stifi (< stifolder, stifulder < a török idők után a Fuldai Apátság területéről betelepült német népcsoport nevéről és nyelvjárásáról < ném. Stifulder < Stiftsfuldaer < Stift Fulda) ’nyári szalámi’, szalcsi ’szalámi’, szappan ’vaj’, tojat ’tojás’, trapityu ’trappista sajt’, TSZ ’téli szalámi’, ubi ’uborka’ 3. Étkezés: csócsálás, disznóetetés, fejtömés, kajálás (< argó kajál ’eszik’ ? < cig xal, hal ’eszik’), kajó, kajolás, mamicskolás, silózás, tömd magad! – akció, tömi az agyát, vályúroham, zaba, zabálás, zabi, zabizás étkezési időszakok: főkaja ’ebéd’, regcsi ’reggeli’, tízes, tízi ’tízórai’, uzsi ’uzsonna’, vacsi ’vacsora’ eszik (általában): abrakol, béleli a gyomrát, bepofázik, burkol, flamol (< argó flamós ’éhes’ ? < ném. argó flammo ’éhség’), csócsál, halózik

(< argó < cig. xal, hal ’eszik’), kajál (< argó ? < kajel, kojel < m cig chalyom; ném. cig chhaiawa; fr cig haiav; balk cig khava ’eszik’), kajel, kajol, lapátol, majmol, pikköl, tankol, tép, töm, tömi a buráját/a fejét/a majmot/a pofáját, zabak, zabál, zabázik, zabbant, zabol, zagyil („zabál”) eszik (különleges módon): behappol/kajál, bespejzol (< nép. spejz, spájz ’éléskamra’ < ném Speise ’étel, éléskamra’), csámcsog, gusztálkodik, hamizik, lefetyel, mammog, nyammog, nyámnyog, termel, tömi a bendőjét, zabál, zabicsol étel: abrak, bébipapi, kaja (< kajál), kajesz, koszt, kottyantás, moslék, szakácsürü, zab (szócsonk.), zaba, zabó ételek neve a menzán: bébipapi, disznótáp, kotyvalék, lötyi, lötty, méreg, moslék, mosogatólé (Lásd még 53-54. oldal!) levesfélék: csíkosleves („laskával”), fantázialeves, forró víz piros tányérban, gilisztásleves („metélttel”),

kockásleves („kockástésztával”), limonádé, lötty, melegvíz, mócsingos leves, moslék, mosogatólé/rongy, öntsük csak ki! (szatirikus szójáték is), piros tálban víz ’paradicsomleves’, pisi, rongyleves („a tojás szétfőtt foszlányairól”) ’tojásleves’, sós lötty, úttörőgombóc-leves ’tarhonyaleves’, vegyületek jóddal higítva, vizestészta, vízleves, víz + víz húsfélék: cipőtalp, csizmasarok, egérfalat, foghúzó, fűrészétel, háj, mócsing, paca, pacskertalp, rágógumis, rántott mosogatórongy („pázsizsi szelet”), vámpír/zambi kaja (< zombi ’afrikai néphit nyomán varázslattal feltámasztott halott’) tésztafélék: a szakács néni protézise barátfüle: barátcimpa, batyócimpa (szinonimacsere) krumplinudli: bucinudli („barnás, vizes”), izzadt gilinyó, kukinudli krumplistészta: gránát makaróni: kukac, csusszancs metélt: giliszta, kígyó, mácsik (táj.) rétes: gibánica (< horv. gibanica)

spagetti: spagóca túróscsusza: csusszancs („gyorsan lecsúszik”), ott csúszik a mászik („olyan rossz, . inkább csak mászik a gyomorba”) főzelékek, mártások: ketymetyütyü (< mondókából: „. aki másnak ketymetyütyü, maga belefotty ”), kutyulék, massza, papi, pempőke, sűrített víz, takony, trutymó, turmix babfőzelék: fingató sárgaborsó-főzelék: betonfőzelék, falazóanyag, plakátragasztó, takony spenótfőzelék: popejfőzelék (< „Popej, a tengerész .”, a 30-as évek slágerfigurája, aki a spenótból merítette erejét. Újabban rajzfilmhős), spencsi sütemények: bodag (táj. ’vakarékból sütött lepény’) ’pogácsa’; bukita ’bukta’; emelet, éti-éti, kalóriabombák; „Minyon, amit a ló kinyom” savanyúságok: buborka, csalamádé, csilicsalamádé, egy pohár ecet, savnya, ubi kenyérfélék: brúgó (< argó ’kenyér’; R. ’diákoknak sütött, egy adagnyi kis barna cipó’), fogtörők,

máró (m cig m#ro ’kenyér’), kakaós kenyér („búzatöretes kenyér”), kliba (< szlk. chlieb ’kenyér’) ’rozskenyér’, meszelt kenyér („vajas, margarinos”), proletárszendvics ’zsíroskenyér’, rozsdakenyér ’rozskenyér’, zsírosdeszka ’zsíroskenyér’ szendvics: deszka, húsos deszka, préselt husi, tégla hot dog: döglött kutya (népetim.), forró kutya (< ang hot dogs, tükörford ’forró virsli kettévágott zsemlében’), holt/hótt dög, meleg kutya hamburger: bur-burger (szój.), dzsamburger („angolosítva”), hambi (< ném Hamburger), hambuci; hami-hami egyéb ételek: dzsemendeksz (szóferd. < ang ham and eggs tkp ’sonka és tojások’; ’sült sonka tükörtojással’) gyümölcsök: alma, almicsek, amla (hangátvetés) ’alma’; banana ’banán’, cseri, cserkó ’cseresznye’; gyümcsi; kaktuszgyümölcs, kókuszcici (A kék lagúna c. film nyomán) ’kókuszdió’; nari ’narancs’, nórabóra (<

táj mirebóra < mirabolánszilva) ’vadszilva’, rösnye (< cserösnye), szami ’szamóca’, villanykörte („olyan sápadtan vírit”), ’körte’, vitaminbomba iszik dzsafizik, feltölti magát üzemanyaggal, hörpöl, ibrikel, jár a nyeldeklője, kluttyog (< klutty! a kortyolást utánzó szó), lötyköl, lőtyöl (< lötty), öblít, piál, pijál, pjotik (< or. пить, пьёт + magyar -ik rag), porzik a veséje („szomjas”), szlafatyol (< szlopál × lafatyol < lefetyel), szlapál, szlopál, szopik, torkot öblít, vedel – (Lásd még 171-173. oldal!) ital: apatej, benzin, cefre, kakojci („kakaó”), lé, letykó (< „litty-lötty”), lötty, macskabenzin, pia, pija, szlopa (< szlopál), tinta (< argó tintás ’ittas’), tütü (gyermekny. ’ital, víz’; nép argó ’szeszes ital’), útjelző különleges italok: bólé, guszti, házmester, koktél, Leó üdítő: ló/tevenyál víz: Gorbacsov itala, lófröccs,

peresztrojka-víz egyéb italok: koca-cola ’kóla’, lábmosóvíz ’rossz sör’, lábvíz ’limonádé’, szőke kóla ’narancsüdítő’, trampliszóda ’traubiszóda’ fagylalt, fagylaltozni: fagyi, hideg rút (< rúd ’jégkrém’), jégbunkó, jeges víz, nyali, nyalni, nyalnivaló, nyalókázni, nyalunk egyet csokoládé, cukorka: cuki, csocsó, csoki, hízika, kaka, kuku tökmag: köpködő, spice (táj. < horv košpice ’tökmag’), tökimagi napraforgómag: cotyi (< szotyi < szotyola), luszka (táj. < luszkálni ’magozni, magot enni’ < szlk lúskať ’kihámoz, kifejt’), majomkaja, makuka, szotyi, szotyoka, szotyola, tányérica (táj.) pattogatott kukorica: durrogi, durrogi, kuki, kukó, pati, patt, patti, pattogatott/pattogó kuki, rica, tutyi magvak együttes elnevezése: köptető, madáreledel, mag, rágcsa-hamma magvak héját kiköpi: csulázik nagyon éhes valaki: baromi kajás, Beethoven-ciklusokat jár a gyomra, bélpoklos

(„nem tudja abbahagyni az evést”), bokha (< cig. bokhalo ’éhes’), farkasbeteg (< éhes, mint a farkas), flamós (< argó ’éhes’), kajás, rohadtul kajás, visszabeszél a gyomra, zabálhatnéka van, zabás, zabis jóllakott: becsápolt/böfögött/kajált/kajolt/pakolt/termelt/zabált, dugig van, felfújódott, föltankolt, megtelt, megtömte a bendőjét, kibélelte a gyomrát, nyakig van, puffra lakott, tele a bendő/buci, tele a tartály, tele van a bendője/a pici poci, teli a majom böfög, böfögés: bazilikázza a kultúrát, böffent, böffeskötetet ad elő („sorozatban”), böfi-böfi, böfizik, büfizik, büfög, disznó/l/kodik, emészt, furcsán veszi a levegőt, görbül (táj. görbőt rág ’kérődzik’), jelzés, kérődzik, kisfiam!; kivágta a kultúra a biztosítékot, magába’ beszél, malackodik, röffent, röfög csuklik, csuklás: csukluk, emlegeti az anyósa, emlegetik a verebek, emlegetik a verebek a lószarba’, hukkázik

(< hukk!), hukkogat, hukkol, kotkodákol, kuc-kuc, már megint emlegeti a nagynénje, nyihizik kis dolgát végzi: brunyál (< argó < ? ném. brunzen ’vizel’), budizik, csorgat, csőtörés, csőtörése van, csövel, csövez, csurgat, elrendezi a folyóügyeit, ereszt, folyóügyeit intézi (közhely), fütyül, gyikol (fiú), hugyál, hugyol, hugyozik, hugyzik, kicsavarja az uborkát, kicsavarja az uborkáját, kiengedi a fáradtolajat, kiereszti a felesleget, lecsapolja magát, leengedi/leereszti a fáradtolajat, leereszti, leereszti a hűtővizet, locsol, lotyózik, Niagara-vízesés, nyomja a budit, öntöz, pesel, pipil, pisál, pisikél, pisil, pislant, pissent, pörsent, pössent, prigyil, rotyózik, siel (< pisi-el), sikít, sinyózik (táj.), slagol, slinyál, slisszel, szpisö (r cig), tüzel, vecózik, vöcézik nagy dolgát végzi: birkózik a nagy barnával, bruttyant, budizik, büdösít, csúsztat, fosik, hasít („végbelet”), Hirosima, hosszú

melózik, jön a rakomány, kábelezik, kakál, kakil, kakkant, kétbetűs kitérőt vesz, klotyózik, koáz, kolbászozik (cig.), kotlik, kulázik, lefoglalja a ház legkisebb helyiségét, mogyorózik, nagybudizik, potyogtat, pottyant, pukkant, reterál, retyózik, rettyent, rötyizik, sakkozik (cig.), salakol, slozizik, szarik, szkakascse (r cig), termeli a hurkát, tojik, trágyázik, trónol, trottyol, trutyizik, üdül ürülék: fos, kaka, kula, szar, trágya szellent: ágyúzik, bebüdösíti a terepet, bélfütyül, bombázik, buzsinyescse (r. cig), büdösít, bűzít, bűzölög, büzzent, csigára lépett, csuklik a segge, dörög, dudál a szar a kanyarban, durrant, durrog, durrogat, Dühöng a déli szél ( Arany: V. László, idézet), eleresztette a bűzbombát, elereszti a békegalambot/galambokat/magát, ereget, ereszt; Esküszöm, hogy a görény sírva könyörögne a receptért; fantáziál, fingik, frutyizik, gázosít, gőzöl, hangosan gondolkodik, illatosít,

itt benn megy ki (szój.), kekszel, kiengedi a felesleges gázokat, kieresztette a galambot, kiereszti a fingsprayt (< ang. spray), kipakol, kirámol, kozmál, kusszant, lebbent, levegőztet, liftezetta (olaszos), megingik (euf.), parfümöz, pucsit (hangutánzó), pukizik, pukkant, pukkol, puklázik, pumádzik, pumázik („büdös, mint a pumaketrec”), puppol, purcant, púz, púzik (< pú), pűzik, rotyogtat, rottyant, szállnak a békegalambok, szarik, szelel, trottyant, trottyol, vég bélázik, végbélszelel szellentés: alfarhang (örökség a korábbi diáknyelvből), alvégbélhang, babos, böfögcse, fenciböfögés, fing, forró szél, hátvágánygáz, passzátszél (szój.), puki, segglehelet (örökség), segg szehellet lehelet, szeles, űrgyűrűfütty (örökség), ürüfütty, végbélfütty (örökség az ábécé sorrendjében kiagyalt régebbi szinonimasorból), végbélszél (örökség) vécépapír: budipapír/rolni/selyem, coco/cöcöpapír,

elsőosztályú szalvéta, Klementina, klotyótekercs, klozopapír, líra, méteres szalvéta, mosogatórongy („a cafrangos szélű), pöcekellék, retyipapír, rötyiradír, seggkendő, seggkotorászati négyzetrongy (örökség), seggnyalogató/rongy/szeleptörlő, seggszpír (< Shakespeare, régebbi népetim.), seggtörlő, sló/slozipapír, smirgli, snózlipapír, sportcsík, stóc, Szexpir (< sekszpír, szój), tanárcetli, vécéolvasmány, vöcöge/vöcöpapír 4. sétál: császkál, Corso-zik (< ol corso ’sétány’), cselleng, dzsavel (? < cig džal), flangál (< R flangiroz < ném flankieren ’kószál, csavarog’ ~ fr. flâner), korzózik, lófrál, lötyög, slattyog siet: karikázik, koptatja a lábát, robog, skerál (< argó ’fut, dolgozik’), szedi a virgácsait, teker vhova, tép „kocog”: dzsál, dzsoggol (< ang. jogging, jelenleg ’kocogás’ < jog ’lökés, rázás; taszít, ballag’), fölhúzza a nyúlcipőt, húzza a

belét, kacsázik, kapkodja a léceit, keringőzik, kilométerhiánya van, lohol, lötyög, nincs ki a kilométere, spurizik, teper (< bicikli teper, hajt), trappol, üget elesik: elzúgott, akkorát zúgott fürdik, zuhanyoz: ázik, áztatja a seggét, dusizik, lemossa a redvát (táj. ’piszok, retek’), pacsál, úszni tanítja a tetveit, zuhál, zuhizik fogat mos: agyarat mos/sikál áztatja a pofáját, dörgöli a rágóit, kapar, kefél, medvézik (< az Esti mese tévémacija nyomán), mossa az agyarait, protkót mos/tisztít, reszel, súrolja a protézisét, súrolja a rágókáját, szájat takarít, zongoráját csiszolja piszkálja az orrát: orrbányász, takonybányász aludni megy: ájcsiba megy (< horv. pajiti ’csicsikál, hajcsizik’), alukálni megy, beadja a szunyakérelmet, bedobja a szunyát, csicsikálni megy, csörög a pizsama, dögölni dzsal, durmolni megy, elmúlt már a tévémese („aludni kellene”), fellőtte a pizsamát, föllőtték a

hálósipkát/a piros cumit, igyit szpaty (< or. идит спать), köp a maci, köpött a maci/a mackó/neki a maci, ledekkol/döglik, lefeküdt a tv-maci, megy dögölni/a dunyhabálba/csucsukálni, megyünk a csíkosba, pizsamaosztás, szpattyolni megy (< or. спать), szunyálni megy, tollasbálba megy, várja a pizsi, veszi a csíkost alszik: alukál, átmegy vízszintesbe, bevágta a szunyát, beveri a szundít, bundizik (? < alszik, mint a bunda), csicsikál, csicsikázik, csucsál, döglik, durmol, durmolás, horpaszt, húzza a kutyabőrt (szóferd.), húzza a lóbőrt, konzerválja magát, pájcsizik(< horv. pajiti), szunyál, tentézik horkol: pánkos (< párna × vánkos), brummog, dorombol, dörmög, dudál, éjjeli altató/beszéd, éjszakai ének, fújja a kását, fűrészel („hangjáról”), hangos szundát csap, horgol (szóferd.), horkant, horonkul (táj), horpaszt, hortyog, húzza a lóbőrt, károg álmában, kerreg, trombitál L) B E S Z É

D, T Á R S A L G Á S 1. beszéd, beszélgetés: bolhaköhögés, duma, dumálás, dumaparti, dumcsi, dumcsizás, lecsó, lefety, lotya, lotyogás, mese, pofázás, rizsa, sóder (< argó ’fecsegés, mellébeszélés’ < ? ném. Schotter ’apró kavics, folyami kavics’), szent szöveg, szófosás, szöveg, szövegelés, tetűköhögös, traccsparti beszélni kezd el valaki: beindul a gépezet, bekapcsolja magát, belefog a dumába, elkezd dumálni, elkezdi a mondókáját, elkezd károgni, elkezd pofázni/szövegelni, felkapta a szálat, jön a duma, keveri, kinyitja a lepénylesűjét (táj.), kinyitja a pofáját, lelöki a link dumát, löki a sódert, megereszti a dumát/rizsát, megkezdi a pancsolást, nyomja a sódert/a szöveget, rizsál, szövegelni kezd, tekeri a sódert, veri a nyálát beszél, beszélget: csacsog, darál, darálja a szöveget, dumál, dumcsizik, durrog, eldumál, gagyog, hablatyol (< halandzsázik), hinti a sódert, jár a

csőre/pofája, jártatja a nyelvét, karattyol, káricál, kelepel, kerepel, kerreg („a csengő, az óra is kerreg!”), koptatja a nyelvét, kotyog, kuruttyol, latyog (táj.), lefetyel, löhög a bolha, löki a dumát/szöveget, mogyorózik, nyomja a sódert/szöveget, papol, pofázik, povedál (< szlk.), ragozza, sóderol, szaval, szövegel, traccsog, traccsol, trécsel, ugat, veri a nyakát, veri a nyálát szeret beszélni, viszi a szót: dumaláda, dumás, dumcsis, fossa a szót, járatja a kereplőjét, lepcseszájú, locsog, löki a sódert, nála a garas, övé a hangszóró, pletykafészek, pletykál, pofagép, pofáz, prédikál, rizsázik, sokat károg, szeret dumálni, szófosása van, szófosó, szónokol, szószátyár, szövegel, veri a nyálát, viszi a lükverset (tkp. „hátráltat” < rükverc ’vissza, hátrafelé’; visszamenet /kocsival/ < ném. rückwärts ’hátrafelé’) – (Lásd még 109, 112-113. oldal!) túl sokat beszél: agyonszövegeli

magát, be nem áll a pofája, darál, dumagép, dumás, fossa a szót, habratyol, hebrencs (táj.), hetet-havat összehord, hinti a rizst, jár a pofája; jár a szája, mint a kacsa segge/valaga; karattyol, kékül a gyomra, lefetyel, lepetyel, letyefetyél, löki a dumát, nem lehet lecsapni, nem tudja befogni a csőrét, nyomja a sódert/szöveget, pletyizik, rinyál (< panaszkodik, sír), rizsál, rizsás, sok a duma/rizsa, sokat pofázik, sokat szövegel, szájfosása van, szarja a szót (szinonimacsere), szófosása van, szófosó, szónokol, szövegláda, tépi a száját, zagyvál, zagyvál össze-vissza – (Lásd még 113. oldal!) belebeszél mindenbe: beledumál/durrog/folyik a nyála, belekáricsol/kotnyeleskedik/kotyog/kuruttyol/lepcsél/mártja a képét/pofázik/ beleszövegel/ugat/üti az orrát/vakkant, csörfösködik (táj.), kanál a lében, kelepül (táj); kever, mint a fagyigép; kotnyeles, kotyogó, lotyog, minden lében kanál, minden lében két kanál

(film címe nyomán), odakotkodácsol, szívózik („ellenkedik, gorombáskodik”), szopós üres, unalmas a beszéde: blabláz (< argó ’mellébeszél, fecseg’ < blabla ’mellébeszélés, üres locsogás, halandzsa’ < fr. bla-bla-bla), dögduma, dög fárasztó sóder; A dumádhoz nyugágy kell!, kapatyol, kevés a púder, kong a dumája, lafatyol, légüres teres, lelkifröccs, lyukas a szája, lyukat mond, nyugágyban alszom egyet, prédikál, rizsa, rizsál, rizsázik, sablongép, a semmit hajtja, smonca (< argó ’üres fecsegés, semmiség; értéktelen; tréfás történet’ < ném. argó schmonz, schmonzes ’üres fecsegés, mellébeszélés’ < jidd schmonze, schmonzes ’együgyű történet, üres fecsegés’), süket duma, süket sóder (alliterál), szónoklat, szósz, ugat, unalmas kaktusz, uncsi, unom a tésztát, vizes, zagyvál vitatkozik: ágál, balhézik (< argó balhé ’lárma, botrány, veszekedés, riadalom, mulatság,

bűntény’ < ném. argó balhe ’lárma, rajtakapás, baj’ < héb. beh#l# ’rémület, riadalom’), csesztet, kever, keveri a dilit („szemrehányást tesz”), nyelvel, pofázik, pezseg („nem tetszik vmi, s ezt szóvá teszi”), rinyál, szövegel 2. köszönés (egynek): Csá! (< Csau! < ol ciao ’szervusz’); Csáá!, Csaó!, Csási!, Csász!, Csó!, Csocsesz! (? < Csók!), Csocsi!, Csocsó!, Csók!, Csosz!, Cső! (< Csau!); Cső és beton! (szój. homonimával: betoncső); Csörcsil! (szój. homonimával: Churchill!), Csősz!, Csővágó csuki! (japános szój); Csövi! ( Cső! < ol ciao); Csű!, Csűsz! (< ném. Tschüss! ’Szia, szervusz! – csak elköszönéskor’); Day! (< Good day! ’Jó napot!’), Háj! (< ang US hi ’hé, helló, szervusz, jónapot’); Hali!, Hay! (téves); Heló! (<ang. hallo ’hé, halló’); Helló! (< ang hello ’halló!’ – telefonba); Helló-belo! (ikerítés); Hi! (< ang. hi); Huu!,

Libero! (? < ol ’szabad’); Pá! (< ném ba, pa, pah, baba, Ba! főként búcsúzó szó); Sza! Szá! (< Szia! Szervusz!); Szasz!, Szea!, Szeasz!, Szeja!, Szerbusz!, Szervusz! (< lat. servus humillimus ’alázatos szolgája’, régi köszönési, aláírási forma ~ ném Servus! ’Jó napot!, Viszontlátásra!); Szesz!, Szeva!, Szevasz!, Szia! (< sziasz < szevasz < szervusz!); Szió!, Sziszi!, Szőgvasz! (< „szevasz” ? < ném. Sag was! ’Mondj vmit!’; népetim) köszönés (többeknek): Csá!, Csaosztok!, Csasztok!, Császtok!, Csátok!, Csősztök!, Csőtök!, Csúsztok!, Csúsztök!, Csúztök!, Dzsasztok!! (angolos), Haitok!, Hájtok!, Hájsztok!, Halitok!, Hallótok!, Heli!, Hellóktok!, Hellósztok!, Helósztok!, Hellótok!, Helótok!, Helóttok!, Lósztok!, Lótok, Páztok!, Szasztok!, Szeatok!, Szerbusztok!, Szesztek!, Szevasztok!, Sziasztok, Sziósztok, Sziótok, Sztok!, Tok! (szócsonkítás); Üdv! ismerős fiú megszólítása: Helá!,

Helló!, Helló-belló!, Helló, havi! (< haver); Hellő, hapsikám!, Hé, te hülye!, Müszi!, Sziiijaaa! – (Vö. 74 oldal!) ismerős felnőtt megszólítása: Csók!, Csók a család!, Csókolom /csak nem magát/! Csuklom (< csókolom)!, Kézcsók! 4. Mit mondasz a látogatónak? Gyere be!: Bújj be!, Come in! (< ang.); Csásszál már beljebb!, Csusszanj be!, Dugd be az orrod!, Ess be!, Hozd be magad!, Húzd be az irhád!, Komezi hirtelen! (< ném. Kommen Sie ’jöjjön ’; szóferd); Körbe gyere!, Kússz be!, Mássz be!, Na, gurulj be!, Na, végre ideesz a fene?! („Rég nem látott barátnak”); Rakd be a patád!, Szedd be magad!, Tedd be a patád! Ülj le!: Csüccs!, Csüccsenj le!, Dobd le a hátsód/a segged/magad!, Nyomd le/pihentesd a hátsód!, Popsira!, Rakd helyre a farod/segged!, Tehénkedj le!, Tedd le a gumódat/popód/segged/valagad!, Tedd le magad!, Ülepedj le! Üljön le! – felnőttnek: Csüccsenjen le! 5. Mit mondasz a beszédtémáról?

Általában: Dögös a dumád! Nem uncsi? Ez a helyzet: C’est la vie (< fr. ’Ez az élet’); Ez a balhé/dörgés; Ez a szityu/az ábra!, Ez az állvány (< állapot, szóferd.); Ez vala; Ez van, ezt kell szeretni (közhely); kutyaszorító; – Nem tetszik a rendszer? Csinálj forradalmat! (közhely) – Kényes a téma! Zavaros az ügy!: almás, ciki (< argó: ’kínos, kellemetlen, veszélyes’), Cikis!, Cikis dolog!, Ez túl izés!, Farügy! (< far + ügy), Gáz van!, Hosszú!, Ködös!, Magas, mint a nyúlnak a farzseb!, Nagy balhé van!, Rázós a téma!, Szar ügy!, szgi (? < izgi); Szomorú a kánya!, Tabu!, Túrós! („A túróstésztán is össze-vissza van minden”) Remek!: Állati!, Baromi!, Bravó! (< ol. bravo ’remek, nagyszerű’); Császi!, Csúcs!, Dzsanás!, Frankó!, Franyó!, Gromek!, Kafa!, Katány! (táj.), Klassz!, Komcsi!, Köcsög!, Kurva jó!, Kutyus!, Marha jó!, Maszek!, Okés!, Ollálá!, Profi módi!, Skafa!, Stramm! (<

ném. stramm ’délceg; kiváló, nagyszerű’); Szupcsi (< szuper); Szuper!, Szupi!, Tök csúcs!, Töki!, Vagesz!, Zsuga!, Zsúr! 6. Mit mondasz, ha meglepődsz?: Atya gatya!, Az a cifra , Azt a száguldó klozetajtaját!, Azt hittem, lebabázok az első kanyarban! (közhely), Bajek!, Banyek!, Bumm!, Ez se semmi!, Hát ez nem sámli! (< ném. Schemel ’zsámoly’), Hogy oda ne rohanjak– meg vissza! (közhely – toldással), Hű, a rohadt életbe!, Ilyent még nem pipáltam!, Jesszus!, Jesszusom!, Jó, hogy koppant!, Ki vagyok akadva!, Lebabáztam!, Le vagyok rakódva!, Meg vagy te húzatva?!, Mindjárt leszakad az ékszíjam!, Mindjárt összerosálom magam!, Na, ez betette a kiskaput!, Na, ez lebaltázott!, Oppá!, Öcsém, facsiga!, A pofám leszakad!, Szent Habakuk!, Teljesen be vagyok akadva!, Vakablak! („nem érthető”) 7. Hogyan köszönsz meg valamit?: Csocsi (? < Csók)!, Danke (< ném ’köszönöm’); Értem tetted, örülj!, Hálám örökké

üldözni fog, csak utol ne érjen! (közhely), Ha nagy leszek, meghálálom!, Kösz!, Köszi!, Köszike!, Köszi-puszi!, Köszi szépen!, Müszi (itt: szójáték hasonló hangzásúval: köszi); Thanks! (< ang. ’köszönöm, köszönet’); Thank you! (< ang. ’Köszönöm – Önnek, neked’); Thank you veri a macskáját (< ang very much ’Nagyon szépen köszönöm’; itt: tréfás népetim.) 8. Hogyan gratulálsz (tréfásan is)?: Congratulations (< ang tkp ’gratulációk’); Drakula! drakulálok (szójáték hasonló hangzás alapján); Drakula születésnapodra!, Egy kalappal!, Engedd meg . otthon a vízcsapot!, füled nőjön bokáig!, gráci, Grácia! (< gratulácia, szócsonk. < lat gratia ’kedvesség, kegy, köszönet, hála’); Grácie! gracsi, gráciász (? < lat. gratias agit ’köszönet mond’; itt inkább szójáték a hasonló hangzással); Gramó (szócsonk., -ferd); grat (szócsonk), gratcsi, Gratula!, gratulácia (< lat

gratulatio ’szerencsekívánat; hála, köszönetnyilvánítás’); Gratuláciá! (horv. táj); Isten éltessen sokáig, a füled érjen a bokáig! (rigmus), Ma vagyon a neved napja, szomszéd kutya fosson, nyakon!, Még egy évvel idősebb vagy?, Oké gatya! (cig.), Őszinte részvétem!, Sztár voltál! 9. Érdeklődő kérdés Hogy vagy?: Hogi vagi (szójáték – novella nyomán); Hogy élsz, mióta nem félsz?, Hogy esz a penész?, Hogy ityeg a fütyid?, Hogy vagy, mikor jól vagy?, Hugyi vagy?, Hugy/Húgy vagy? (közhely); Mi a balhé/hézag/kínod?, Mi újság?: Hogy ityeg a fityeg?, Mi a bigyó/csízió?, Mi a füles? (? < újságcím: Füles); Mi a gáz/hézag/hírlap (szinonimacsere), Mi a képlet/meló?, Mi a nagy büdös helyzet?, Mi a nyű/téma?, Mi az ábra?, Mi a zörgés?, Mi hír a tanyán?, Mizújs? ~ Mi zújs?, Van dumád?, Van valami jó duma vagy pletyus? – (Lásd még 115. oldal!) Mit csinálsz?: Ká delás? (szln. táj Ka delaš?); Mi a bigyóval

foglalkozol?, Micsisz?, Mit bulcsizol? (< argó bulcsázik ’dolgozik’ ? < buli ’játszma, csíny, ügy, üzlet, összejövetel, szórakozás; bűntett’ ? < ném. Poule, boule ~ fr. poule ’játék-tét’ ~ ném Boule ’/biliárd-/golyó’ < fr boule ’golyó’); Mit bütykölsz/kacatolsz/keccselsz?, Mit kókányolsz/pengetsz/szerelsz?, Mit maherkodsz? (< argó maher ’csinál, bütyköl, szervez’ < ném. machen ’tesz, csinál’); Mit ügyködsz?, Mivel nyújtod az időt?, Sto ti gyélajes? (< or. что ты делаешь?) 10. Kitérő válasz: Anyósod – Azt, amit te nem – Mit csinálsz? Épp mast felelek – Hát csak úgy lógok – Köszi, ha megnő a fülem! – Közöd? Egy szál se! – Kuss, mert becsaplak! – Nekem dumálsz? – Se zújs! – Szarul, de büszkén! (közhely) – Szótál? Mennyi az idő?: Hány a vekker?, Hány az óra, vekker úr?, Hány óra?, Most kanyarodik? – Vekker? Most kanyarodik. 11. Igenlő,

helyeslő mondás: Baromi jó!, Csizanesz! (m cig), Dá (< horv, or, cig, rom da ’igen’), Dobzse! ( Dobzse László < len. dobrze ’jól van, rendben van’), Elismervény érte!, Helyes a bőgés (< Shakespeare: Szentivánéji álom), Ja! (< ném. ja), Já!; Je?!, Yes (ang ’igen’); Ké (< kéjó < oké; szóferd), Kéjó (< oké), Még vili (< világos), Még vilinger! (< világos), Mint a szél!, Müszi, Of course (< ang. ’természetesen, persze’), Oké!, Okse (< oké), Oksz, Oksze, Okszi; Szarul, de büszkén (közhely); Szuper!, Tényleg szeretik a kis Piroskákat!, Vili!, Yes 12. Tagadó, ellenző mondás: Aztán jött az északi szél, és becsukta a mesekönyvet – Betenné a kiskaput – Egy frászt! – Frászt! (’görcsroham; pofon; nagy ijedelem; szitokszó’ < ném. frais, fraisen ’görcsroham’, ném freislich ’vakmerő; dühös’) – Nehogy már a csík húzza a repülőt! – Nehogy már a giliszta menjen el

horgászni! – Szar! – Te normális vagy?! – Tudod, mikor! (közhely) 13. Hogyan mentegetőzöl?: Dögöljek meg! – Bocs! (< bocsánat) – Ezer bocs és anyamedve! (szójáték homonimás rövidítéssel; közhely) – Hagyd rá! A hülyére rá szokták hagyni! – Tudod, tegnap együtt kapáltuk a betont! 14. Miképp nyugtatsz meg valakit?: Csigalom (< csigavér × nyugalom); Dzsigi-dzsigi (< nyugi-nyugi; szóferd.); Földet rá!, Ha ideges vagy, rágjál kavicsot!, Ha ideges vagy, szedjél hangyát!, Ne cidrizz!, Ne foss, nem lesz baj!, Ne majrézz!, Nem kell fosni!, Ne vedd úgy pipára!, Nyugavér (< nyugalom × csigavér); Nyugi!, Nyugi, csigavér!, Nyugi, ne pumpáld magad!, Rá se retyetye!, Szedj hangyát! 15/1. Miképp biztatsz valakit „mesélésre”?: Csörögd már el!, Daráld a sódert!, Daráld le!, Dobd a szöveget!, Dumálj már egy sort!, Gagyarjál (< gagyogják)!, Járjon már a csipogód!, Kelepeld el!, Kotyogjál!, Lökd a

sódert/témát!, Lökd ide!, Na, köpjél!, Nyisd ki a szövegládát!, Nyomd a dudát/szöveget!, Nyögd már ki!, Rizsázz!, Tekerjed!, Ugasd már!, Vágd a szöveget/témát! 15/2. Miképp intesz le valakit? Hagyd abba, unom!: Alapállás!, Állítsd le magad!, Állítsd magad takarékra! (< gáztűzhely); Behegesztem a valagad!, Dobd a témát!, Dobd el a meséskönyvet!, Dugulj el!, Égés ellen Fabulon!, Fejezd be az adást!, Hagyd abba az elektromos csipogást! (< csipogó: kórházi személyzetnek ruhára tűzhető kis méretű adó-vevője); Hagyd a rizsát, Kínában éheznek!, Hagyjuk a sódert!, Járj már le (ti. lemezként)!, Kapcsold ki magad!, Almás! – A kefe azt mondja, elmegy süninek; Kuss!, Kussolj!, leszázalékolt; Mesélj a falnak!, Nagy voltál, most pihenhetsz!, Ne csináld a feszkót! („feszültséget”), Ne rinyálj! (táj.); Ne rizsázz/sóderolj!, Ne szórd a rizsát!, Ne szövegelj!, Nóta állj!, nyugdíjazott; Nyugi már!, Pofa be!,

„Samu” mondta mammutnak; Slussz! (’vége, nincs tovább, be van fejezve’ < ném. Schluß ’befejezés, vég’); A szöveg alma; Szövegelj a zsebembe holnap!, Szűnj meg!, Tovább!, Uncsi!, Unjuk a banánt!, Unom a sódert!, Üres a szöveg!, Várj, ez a képes oldal! („ott nincs szöveg, abba kell hagyni a beszédet”); Vedd takarékra magad!, Vegyétek le róla a lemezt: áramszünet!, Zárd el magad! Hallgass!: Állítsd le magad!, Cipzározz, Dugulj el!, Duma be!, Csukd be a dumaládát!, Fogd a csipogód!, Fogd be a pofád/rongyost!, Húzd le magad!, Kapcsold a szád takarékra!, Ká u es (< kuss)!, Kuss! – Kuss! Nem osztottam kártyát!, Ne pofázz már!, Ne povedálj!, Ne szellőztesd a beleid!, Ne szólj bele, nem telefon!, Nézd meg, nem vagyok-e a vécén!, Ne ugass!, Pofa be/súlyba!, Roló le!, Sát áp! (< ang. Shat up ’ne pofázz! kuss!’); Stop! (< ang. ’állj! elég!’); Tedd be a felezőt!, Tyise! (< or тише ’csendesebben;

csend!’) Beszélj másról!: Állítsd át magad!, Állítsd a váltót!, Álmodni az ágyban szoktak!, Dobd a dumát!, Elég a rizsából!, Evezzünk más vizekre!, Fordítsd meg a kazettát/lemezt!, Kapcsolj át más hullámhosszra!, Kapcsolj más fázisra!, Két sorral arrébb folytasd!, Kikapom a szádból a bélést!, Lapozz!, Lapozz egyet!; Lapozz! Jöhet a színes oldal!; Lejárt a szöveged!, Lejárt lemez!, Másról povedálj!, Más tésztát akarunk!, Menj át a másik adóra!, Mit keversz, mint a turmixgép?, Nem kell a púder/rizsa!, Nyálazz és lapozz!, Programozz!; Stop! Más téma!; Szövegelj a zsebembe! Szöveg kilőve!, Tegyél fel másik lemezt!, Téma jegelve/ugrott; Térj másik sávba!, Told arrébb a szekeret!, Ugorjunk!, Válts!, Válts adót/át/csatornát/lemezt/témát/vágányt!; Vedd le ezt a lemezt! Megakadt? Hagyj békén!: Állítsd le magad!, Dugulj el!, Hanyagolj!, Hanyagolj el!, Húzd el a csíkot!, Húzd le magad!, Húzz a pitlibe! (< táj.

’víztartó edény’; itt: a fenébe); Ismered a radírviccet? Kopj le!; Kopj le!, Másnál csináld a dürgést!, Mássz le rólam! Ne má!; Régi lemez! Tegyél be újat; Szállj le!, Szállj le rólam!, Szívódj fel!, Szűnj meg!, Tarkarongy innen! (takarodj, szóferd.) 16. Fogadást ajánló mondás: Fogadjunk egy kalap szarba, hogy nem eszel meg kettővel! Fogadjunk egy zsák maki-bakiba („semmibe”); Mibe, hogy nyerek?, Na, mibe? 17. Nagyzoló mondás: Anyád/apád lehetnék!, Én vagyok a Jani/szaki!, Kis hülye/pisis; Púder?, Te még az apád valagában sem voltál, én már futottam!, Túl voltam az első randin, amikor te megszülettél!, Virágot az öltözőmbe kérem! („tréfás”) 18. Hogyan figyelmeztetsz valakit? Baj van!: Beborult! („Ha jön a tanár”); Balhé van!, Ciki!, Cikis a helyzet!, Dől a plafon!, Egy kis bibi van!, Gáz van!, Hessz van! (< hecc ’mulatság, szórakozás, hajsza; ingerlő móka’ < ném. Hetze ’hajsza, üldözés;

úszítás; sietség’); Hézag van!, Húzd be a vészféket!, Nyakig ülök a lekvárban!, Poros a levegő!, Süllyedünk!, Szarban vagyok!, Szivárog a gáz!, Zrí/zűr van! 19. Felszólítás indulásra: Avelj! (< m cig avel ’jön; lesz’); Ávesz báktáresz! (< m cig < Tu aves baxt#lo! ’Légy szerencsés!’); Áventa! (m. cig „Menjünk!”); Aventár khére! (< cig „Gyere haza”); Cúgjunk el! (< ném Zug ’huzat, léghuzat’); Csávesz khére? (< cig. „Jössz haza?”); Csomagolás!, Davaj (< or давай ’Gyerünk!’); Dzsaljunk! (< cig. džal ’megy’, „menjünk”); Dzsaljunk el!, Dzsassz! (m cig); Húzás!, Húzd a beledet!, Húzzunk!, Indulandusz! (latinosan); Komezi hirtelen!, Let’s go (< ang. Menjünk!); Menjünk a francba!, Na, akkor skera! (< argó skerál ’fut, dolgozik’); Nyomás!, Radír!, Tűzzünk!, Vegyük föl a taposócipőt! Felszólítás távozásra („tréfásan”): Ádiosz, ámigo! Azt hittem már

elmentél! (< sp. ˇadiós amigo! ’Isten veled, barátom!’); Be lehet tenni az ajtót!, Bontsd ki a vitorlát, és hajózz el, amíg nem késő!, Cooper („kopj le!”, szójáték); Csörögj el!, Dzsameljál! (? < a cig. džal ’megy’ téves cseréje a džanel ’tud, ismer’ igével); Dzsarj el! (< cig. džal ’megy’); Elszívod a levegőt!, Eltolhatod a piros biciklit!, Fel a horgonyt!, Fordíts hátat!, Hagyd el felségvizeimet!, Hanyagoljál!, Helyezd odébb magad!, Hozd el a szenynyest!, Húzd el a csíkot/sörtéidet!, Húzz el!, Isten kenddel, Vendel!, Játssz kámfort!, Kámfor!, Kopj le!, Kótric! (< kotorj ~ kotródj); Lazulj!, Le lehet szállni!, Leléphetsz!, Lépj le!, Lépj le a térképről!, Lépj olajra!, Lócizz! (< „lécelj le”); Maradj még öt percig, és holnap nem jössz!, Mars! (’Takarodj! Ki innen!’ < ném. marsch! ’indulj, menj; hordd el magad’ < ném Marsch ’menetelés, menet, induló’ < fr. marche

’menés, katonai menetelés; induló’); Merről jöttél?, Mikor hat a kámfor?, Mozgasd meg a cipőidet!, Mutasd a hátad!, Na helló!, Nem kell még hazamenned?; Nem kéne hazamenned? Köpött már a maci; Nem vagyok mágnes!, Nézd meg, hogy otthon vagyok-e?, Nézd már meg, nem vagyok-e a másik szobában!, Oszolj!, Örülünk, hogy láttunk!, Pajdom (< or. пойдем ’menjünk’); Papucs!, Párologj el!, Pattanj le, mint a zománc a biliről!, Séta innen!, Sicc!, Söpörj!, Spuri! (< argó ’futás’ < ném. Spur ’nyom, csapás, szimat, sejtelem’); Szállj el!, Szállj fel a 31-esre!, Szép az ég!, Szervezkedj!, Szia, ugye arra mész?, Szívódj fel!, Támaszd arrább a bicajodat!, Told el/ki a biciklit!, Tűnés!, Tűzzél!, Ülj a keréknyomra!, Várnak rád valahol; Vedd fel a magaslati irányt! Vedd fel nyúlcipőt!, Zavar a burád! Felszólítás távozásra („durván”): Arra van a kijárat; Csukd be az ajtót kívülről!, Húzzál el!, Húzzál

el/mint a vadliba/, mert különben megkergetlek, mint lavina a hegyipásztort!, Húzzál már melegebb éghajlatra!, Húzzál, mint a vadlibák!, Húzd a beled! – Jó a cipőd? Kényelmes? No, akkor húzz a francba! – Két lukkal lejjebb tágasabb!, Kívülről csukd be az ajtót!, Kívül tágasabb!, Kopás!, Kopj le!, Kotródj!, Lécelj!, Leradírozzalak?, Mars!, Máshol tágasabb!, Menj a búsba!, Menj a fenébe!, Menj a francba! (< ’vérbaj, francia betegség’ < francia < lat. francus ’frank, francia’); Menj a sunyiba! (táj „eltűnés”); Na, söprés!, Nem veszed észre, hogy nem veszünk észre?, Pucolj!, Radírozd le magat!, Rohanj ki, mint Zrínyi a várkapun!, Söprődj!, Süllyedj el!, Szállj le rólunk!, Takarodj a sunyiba!, Takarodó!, Tarkarongy! („takarodj”, szóferd.); Tedd arrébb magad!, Tépj el!, Tűnj a valagba!, Tűnj el, mint Kossuth a ködben!, Tűzés!, Tűzz el, mint a puskagolyó!, Válj köddé!, Vessz el!, Vonuljál! 20. Hogyan

küldesz el valakit vhová?: Menj a budira/búsba!, Menj a Bús Pista Bácsiba! (euf), Menj a büdösbe/büdös sunnyogóba!, Menj a fasorba/fenébe/francba/hátsó felembe!, Menj, ahonnan jöttél!, Menj a náthásba!, Menj a pitlibe/pokolba/rákba; cig./síkosba/sóhivatalba!, Menj a szappangyárba próbapiszoknak!, Menj vissza, ahonnan jöttél!, Menj vissza anyádba!, Rohanj az anyádhoz melegebb helyre!, Tűzzél már! 21. Hogyan kívánsz rosszat valakinek tréfásan?: A franc egyen meg!, Allah tegyen a kopaszok közé!, Csipkézne ki egy meteorit!, Egyen meg a fészkes fene!, Egyen meg a Leikin-nyúl! („megfertőzött, kísérleti nyúl”); Egyen meg a nyugdíjas csiga/a penész/a rosseb!, Fordulj föl az első kanyarban!, Kéz- és lábtörést!, Vigyen el az ördög! Hogyan kívánsz rosszat durván?: Akaszd fel magad!, Dögölj meg!, Egye meg a rák a szemed! (cig.), Egye meg a rák a tüdődet! (cig.), Egyen meg a radai rosseb! (R, nép ’vérbaj, fene, nyavalya

’< rossz + seb); Egyen meg a ragya/rospic! (táj.”rosseb”); Fordulj föl!, Fulladj meg!, Rák a szívedbe! (cig), Rohadj meg!, Száradjon le a csöcsöd/pöcsöd!, Száradna ki az izéd.!, Szopjál higanyt!, Szívjál gázt!, Törd ki a nyakad! 22. Fenyegető mondások: Beléd rúgok, mint Beethoven a zongorába (közhely); Felrúgom a valagad hátadra púpnak; Kapsz egy lángost úgy, hogy egy hétig eszed! („pofon”); Kettőt kapsz, a második már hullagyalázás lesz!, Kifingatlak!; Ne zoknizd a bugyit, mert abból baj lesz! („Ne szemtelenkedj”); Nyugodj már, mert kapsz egy lángost!, Pofa be, mert megszánlak!, Szádba lépek; Valagba rúglak; Vigyázz, mert feldobok egy pofont, és alája tartalak! Olyant kapsz, hogy . a fal adja a másikat! a fogaid körmérkőzést játszanak a bennmaradásért! a jobb szemed átmegy a balhoz randira! a szemgolyóid lecsúsznak mandulának! a takony /dísz/menetet vág a nyakadon! (közhely) az aranyered felcsúszik koronának!

(közhely) beszarsz! csokorba szeded a villanykarókat/villanyoszlopokat! egy foggal fütyülsz utána! egy hétig egy irányba szaladsz! egy hétig kilincs mellé nyúlsz! egyik szemed a másikhoz megy vizitbe! eldobod az agyad! elönt a takony! falat nyalsz! felcsavarodsz az első szilvafára! fészket raksz! 3 napig (hétig stb.) szívószálon eszed a rántotthúst! két hétig aprófát szarsz/dadogva jársz! kezedbe fogod a füledet! kizenélnek a fogaid! leesik a fejed, és labdázol vele! (cig.) megelőzöd Gagarint! mintát rágsz a kilincsbe! nagybögőnek nézed az eget! (közhely) nem győzöd kihordani! nyulat szarsz! összeszarod magad! piros takony jön az orrodból! rablóbandának nézed a családi képet! szart hugyozol! több füled lesz, mint fogad! Olyat teszek, rab leszek. Olyat ütök, hogy hat évig ülök. Úgy megváglak, hogy . a fing is beléd szorul! a fogaid díszlépésben masiroznak/potyognak ki! (közhely) a hetedik villanyoszlopon találod magad! a

pofádat 92 darabban szedik össze! bemondod a pontos időt! csárdást jár a nyelved! egy hétig aprófát pisilsz/szarsz! egy hétig kanyar nélkül futsz! elterülsz, mint Hortobágyon a furulyaszó! (közhely) ha alád rakom a Józsi bá hordóját, akkor is kifolyik belőle a húgyod! hetvenhetet kömpölülsz! (táj. ’pördülsz’) hülyének se leszel jó! kigyúl a hajad! kilevesüsz! (táj. kilevesülsz) matyó mintát harapsz az ablakba! még a kecske is hülye lesz, amelyik legelni fog a sírodon! még az unokád is dadogni fog! még oda is becsöngetsz, ahol még csak az alapot tervezik! megnyered a világbajnokságot zuhanórepülésben! tapsolnak a füleid! Úgy megváglak, mint . bányalovat a sújtólég! éhes paraszt a dinnyét! marhát az ipari áram! (közhely) Trabantot a gömbvillám! Úgy váglak nyakon, hogy elönt a takony! (rímjáték) Úgy váglak pofán, átrepülsz Kubán! (rímjáték) 23. Gúnyolódó mondások: De béna vagy!; Mondhatom, szép

kis sütemény vagy! (’Megvan rólad a véleményem’); Nagyot mondtál, pihenj egyet!; Olyan ronda vagy, hogy a majom visszaadná a perecet!; Olyan sötét vagy, hogy a negró világít a szádban! (< Negro cukorka, sötét színű); Olyan vagy elölről, mint a lángos hátulról! Olyan vagy, mint . a bányarém: lemész, és feljön a szén a bazsalikom a befőtt: puffadt és penészes (közhely) a béka segge/a béka seggén a pattanás a devla (< cig. Devla ’Isten’ megszólításként; vocativus < Del, D#l ~ D#vel Itt: ’ördög’ az értelme) a ferdetorony a futás: fárasztó és unalmas a lépcsőház: sötét és korlátolt (közhely) a macska feneke a madárijesztő és kerbe Jankó (cig.) a mustáros bolhaszar/a kiborított seggem a lokneszi szörny (< az angliai Loch Ness-i tóban föltételezett őslény) a népművészeti törött köcsög a seggem/a seggem kifeszítve/a seggem kifordítva/a seggem szüretkor; a szelídített bányarém/a szőrös

nyúlsegg a tengerpart: lapos és homokos (közhely) a tyúklétra: kicsi és szaros a valagam/a valagam szüretkor az almaszállítmány: nyomott és poshadt az őszibarack: szőrös és ütődött (közhely) béka seggén a guminadrág bili fülén a kanyar, de nem olyan tapadós egy elefánt: ritka, de nagy állat (közhely) egy pár napos hulla a sivatagban egy zseb-banya („kis termetű, de annál nagyobb szájú”) én – kifordítva három halál, görcsre kötve és kifordítva öreganyám tévéje: nagyképű és homályos/falábú öreganyám zsebkendője: kicsi és taknyos! Úgy áll rajtad a ruha, mintha rád öntötték volna, és most csorog le. Úgy nézel ki, mint más be (közhely) 24. Szitkozódó, káromkodó mondások: Az anyád Regina!, Azt a krucifixi Mári néni! (szóferd < ném Kruzifix < lat. crucifix ’feszület’ < crucifigo ’keresztre feszít’); Azt a száguldó klozetajtaját!, Bakter!, Basszus!, Basszuskulcs!, Bogáti! (< horv.

boga ti ’az istenedet’); Elektromos sültcsirke vagy!, Az istenedet !, Kapd be!, A kurva életbe!, Nyúzott hiéna!, Az orrát nyomja bele!, A rohadt életbe!, A román életbe!, Szívatás! 25. Töltelékszó: ále (táj < szlk ale ’ugyan’), akármi, aszongyahogy, az a bigyó, az a szar, bigyó, bigyula, bigyusz, bozse moj (táj. < szlk Bože môj! ’Istenem’ < boh ’Isten’), csodabogár, dik (? < cig ’nézd’ dikhel ’néz, lát’), fityu, hát, hát szóval, hogyaszongya, hogyhívják, hogyisvan, hogymondjam, izé, miafene, miamanó, mianeve, mi az isten, micsoda; moresz ~ sum moresz (? < cig. more! mo! ’barátom!’ ? < horv more < gör mwrź); ja (< ném. ’igen’), miegyéb, migyula (< bigyula < bigyó), mit is akartam mondani, mizéria (< lat miseria ’inség, szegénység, baj’), müszi, napersze, oszt (táj.), öhöm, ö ö ö, persze, sum, sunesz (< m cig ’hallasz’ šunel ’hall’), szóval, tehát, tudod,

tulajdonképpen, ugyebár, vagyis 26. Hogyan köszönsz el egy személytől?: Ádiosz! (< sp Adiós! ’Isten veled!’); Ágyesz-bogyesz (szój); Agyő (< fr. adieu ’Isten vele/d’/); arivedercsi (< ol a rivederci ’viszontlátásra’); Auf Wiedersehn! (< ném Auf Wiedersehen! ’viszontlátásra’); Baj-baj! (magyarítva); Báj-báj! (< ang. bye-bye ’viszontlátásra, Isten vele, pápá’); Bye! (< ang good bye! ’Isten vele/d!’); Csá-cse!, Csó-cse!, Csók!, Csuvik!, Pusszantalak! (tkp puszillak); Szea! (< szia), Szeja!, Szióka!, Üdv!, Villát (< viszlát); Zdrávo (táj. < szln zdravo ’szervusz, jó napot, viszontlátásra’) – (Vö. 149 oldal!) Hogyan köszönsz el többektől?: Csocsintok!, Csuvintok!, Legóztok! (szóferd.); Pásztok! – (Vö 150 oldal!) 27. Egyéb beszédfordulatok: Hová lötyögsz? (’Hová mész’) – Kapcsold fel a biluxodat! („szemedet” < bilux ’szem’ > biluxol ’néz’; ’Nézz rám,

figyelj rám’) – Kapcsold fel a pilácsot! („szemedet”; ’Nézz rám!’) – Nagyot szóltál, mint a vízipisztoly! (’sületlenséget mondtál’) M) U D V A R L Á S, S Z E R E L E M van egy fiúm behapsiztam, bekanoztam, bekrapekoltam, bekrapekoztam, bepaliztam, bepasiztam, csávóztam, felszedtem egy srácot, fiús vagyok, fiúval trappogok, fiúzok, fiúzom, hapizom, hapsim van, hapsizom, járok egy csávóval/fiúval/krapekkal/sráccal, kani, keverek egy csávóval, krapekolok, manuszozok, minden ujjamra jut egy (régi közhely), pacák/om/ van, palizok, páros lettem, pasis vagyok, srácom van, srácozok ~ srácozom, szereztek egy srácot nekem, szimpatizálódtam egy kisfiúval, új a lovagom, váltogatás; van egy bakom, van egy balekom (< argó ’könnyen becsapható ember’ < tör. balˇk ’hal’, tkp ’akit horogra csalnak’ > szb, horv balija ’otromba török paraszt’); van egy bikám/csácsóm/csákám/csávóm/decskum (táj. < szln

dečko ’fiú’)/férjem („a cigányok korán házasodnak, ill. a látszat kedvéért mondják”)/fickóm/ ficsúrom/hapekom/hapim/hapsim/haverom/hódolom/kanom/komoly kapcsolatom/krapekom/mókusom/mukim/muksóm/pacákom/pacokom/palim/pasasom/pasim/pókom/skaccom/srác om/szeretőm/utánfutóm/zsúrcsávóm – (Vö. 73-77 oldal!) járok egy lánnyal becsajoztam/nőztem, bigézek, buláve járok (táj. bulával), csajalok, csajkázom, csajom van, csajos vagyok, csajozok, csajozom, csajszizok, csaj van velem, csapom a szelet, császolok, felcsíptem egy csajt/pipit, felszedtem/fölszedtem egy csajt/gádzsit/pipit, futok egy csajért/csajjal, futok vele, fűtöm a fejét, fűzöm a csajt, galagonyám („olyan szép”), gádzsizok, hajtom a csajokat/nőket, járok egy anyaggal/bigével/bukszával/bulával/ csajjal/fruskával/gácsival/nővel/pipivel/spinével/ tyúkkal, kavarok, keverek, keverek egy csajjal, keverek vele, a nőm, nőzök, nőzöm, összeszűrtük a levet,

pengetek egy csajjal, pipizek, témázgatok egy csajjal, új bigém van, van bulám, van csajom/nőm, van egy asszonyom/barátnőm/bigém/cápám/csajom/ csajszim/kecském/kurvám/nehéz bombázóm/nőm/oldalkocsim/pipim/tehenem, van egy tojóm, variálok egy csajjal – (Vö. 66-73 oldal) tetszik nekem ez a fiú belebúgtam; beleestem, mint a ló a gödörbe (közhely); bele vagyok zúgva; bírom a fejét/az agyát, bukok rá, csípem, csípem a buciát („a kis fejét”), csípem a csávót/séróját, ez a csávó elég szimpi, ez a srác megígézett, ez a srác tök jól néz ki, ezt a fiút kammázom (< cig. ? < cig kamel ’akar, szeret’), ezt a skact szúrtam ki, ezt kómálom (< argó ’kedvel, szeret’ ? < cig. kamel ’ua’; torzítás?), idim (< ideálom ’eszmény, eszménykép, imádott lény’ < gör. Ďdźa ’külső megjelenés, forma; eszme, mintagép, ideál’), jó fazon (’forma, minta; szabás; készítési mód’ < fr. façon

’szabás, fazon; mód’), jó hapsi/nálam, jó nálam a manus, kamelom a fejét, a kiválasztott (? < Thomas Mann-regénycím), penge gyerek/srác, szívidegelő, tök vad ez a csávó, vajazom a hapsikát, zabálom, zsánerom (< fr. genre ’kedvelt típus, vkinek ízlése szerinti személy’) odavagyok ezért a lányért becsajoztam, bedilizek tőle, beleborultam/estem; beleestem, mint a ló a szaros gödörbe; belebuktam, belebuktam fülig, bele vagyok esve ebbe a tyúkba, belezúgtam, bírom, bírom a virgácsát/ezt a csajt, bomba nő, bukok utána, csípem, dadálom; De jó kis nyalnivaló buksza!, döglök utána, elolvadok ettől a csajtól, futok utána, imádom ezt a leányzót, kamelom (< argó ’kedvel’ < cig. kamel), kinyúlok tőle, komálom, megdöglök érte, megőrülök ezért a csajért, a mutter slaggal mosott fel (slag ~ slauh < ném. Schlauch ’főleg öntözéshez, tűzoltáshoz használt gumitömlő’), nem vagyunk mi buzik (ti. a

lányok), nyakig bele vagyok esve, rohadt jól néz ki, szuper jó ez a csaj, totál beleestem tetszünk egymásnak beléd estem, mint vak ló a gödörbe; bírjuk egymást, csípjük egymás buráját/fejét, csípjük egymást, égek a szerelmi lázban, egymásba estünk, egy pipából pipázunk, együtt futunk/járunk, imádjuk egymást, jól vagyunk egymásnál, jól összejöttünk, kameljük egymást, kajoljuk egymást, kialakult a szimpi (< szimpátia), komáljuk egymást, komálom, lépünk egyet a paradicsom felé, skubizzuk egymást (< argó skubizik ’néz, figyel’), szerelmi kölcsönhatás (mágneses), szimpatizálunk, zsanéljuk egymást (< argó dzsanál < cig. džanel, džinel, žanel ’tud, ismer’) gyakran nézem a lányt aláfekszem, bambulok rá; bámulom, mint tehén a gödröt; bedőltem, elfolyok, felmérem a terepet, gyakran bandzsítom a csajt (táj.), kiesik a gülü szemem, kigúvad a szemem, kokszolom (táj „fénylik a szeme annak, aki

figyel”), kukkerolom, kukkolom a csajszit/spinét, legeltetem a szemem; lesem, mint bika a tehenet; olvadozok vele, skubizom, sokszor bámulom ezt a csajt, szallázok, szemezek vele, szemezgetem, Szemi Cook („szemezek”), szemmel tapizom, szúrom a csajt gyakran nézem a fiút gyakran bandzsítom a fiút, kiesnek a gülüim, kokszolom, leesik a pápaszemem, kukkolom a csávót, olvadozok vele, sokszor szemezünk, szemezek, szemezünk egymással, szuggerálom, vakulom beleszerettem belebolondultam, belébúgtam/buktam, beleestem, beleestem, mint mammut a verembe/vak ló a gödörbe, belehabarodtam/nyaltam/treszkáztam ( táj. < szln argó zatreskati ’belezúg’)/ugrottam/zúgtam/zuhantam, belézsongtam, benne vagyok, bukok rá, elkapott a gépszíj, már kettőt léptünk a paradicsom felé, teérted könnyeztem a felmosóvödörbe, zacapásztam (táj. < szln táj capati ’botladoz, caplat’) fülig szerelmes vagyok alfától az omegáig (itt: ’elejétől a végéig’

< gör. ˘lja, đ mega ’a görög ábécé első és utolsó betűjének neve’), beleestem; belezúgtam, mint a nagyágyú; bezúgtam/zsongtam, bolond vagyok utána (táj.), csimaftuk (m cig ’én szeretlek’), döglök érte, dúl a lámúr, elmerültem teljesen; elvesztem! nincs mese; fejtetőig beleszerettem, fülig beleestem, imádom, kamaftuk (m. cig < cig kamav tut ’szeretlek téged’), kangörcsöm van, kibújtam a bőrömből, marhára beleestem, odáig vagyok, odavagyok érte, pezseg bennem a kanvér, szerelem a köbön; szeretem, mint kecske a sót; tökig/tökre belezúgtam, úszok a boldogságban/szerelemben, zúgok szerelem állomás („az élet egyik állomása”), amiből nincs kiút, „barátkozás” felsőfokon, beadta a kulcsot, beesés, befűrészelt, belebukott/esés, Csók × Csók; dúl a lamúr (< fr. la amour ’a szerelem’), dúl a „love”, dúl az „I love you” (< ang. ’szeretlek = én szeretlek téged’),

együttjárás; elvagyunk, mint a befőtt; élvezet, fiú-lány kapcsolat, frigy, ifjúkori játék, kaland, kangörcs, kapcsolat, lágy kenyér, lamúr (< fr. la amour), lav (< ang love), lyubav (táj. < szln ljubav), love (< ang), LOVE, Love story (< ang love-story ’szerelmi történet, regény’; film címe), lübezen (szln. táj ? < ném Liebe, lieben ’szerelem, szeretni’), mámor, nyakig tejföl, románc, rózsaszínű álom, sötét verem (< népdalból), szex (’nemiség’ < ang. sex ’ua’ < lat sexus ’nem’ < sexualitas ’nemiség’), szívpárbaj, Szív + Szív, tombol a love, tini-dili, XY („valaki szeret valakit”), zsutem (r. cig) szerelmeskednek: búgnak, mint a /vad/galamb; témáz/gat/nak, megy köztük a téma udvarol nekem egy fiú adja magát, be akar vágódni nálam, belém van esve/zúgva, bolondít, bukik rám, csapja a szelet, csíp engem, csöpög értem, döngeti a kaput, egy csávó fel akar szedni, egy fiú

csapja a szelet nekem, egy fiú puncsol nekem, egy krapek udvarol nekem, egy pasi bolondol utánam (táj.), egy srác belémesett/bombáz/csapja a vizet nekem, egy srác fel akar csípni, ez a srác mindig felém pattog, fut utánam, fűzöget, huzamos huzavona (szój.), járja a táncot, járni akar velem (cig.) járok vele, jár utánam/velem, jó vagyok a csácsónál, kábít, koslat (táj), löki a szöveget, pitvarolgat (táj.), produkálja magát, púderol, ragad a srác, rám akaszkodott/ragadt/szállt, sóderol, teszi a szépet, teszi nekem a fejét, vagizik, van 1 db lovagom udvarlok egy lánynak akarok vele járni, bedobom magam, bekerítem, beleestem egy csajba, bele vagyok esve, bevágódok nála, bírom a csajt, bombázom, csábítom, csajozok, csapom a szelet, együtt járunk, eleget teszek, esetem vagy, felcsíptem egy nőt, futok utána, fűzöm a csajt, hajtom, hódítok, járni akarok vele, járok hozzá/vele, kezdeményezek, kurizálok egy lánynak (< ném.

jemandem die Kur machen ~ den Hof machen < fr courtiser ’udvarol’), nyomom a dumát, pedálozok neki, puncsolok egy csajnak, rátapadok, szédítek, teszem magam, teszem neki a burát udvarlás bájolgás, bakzik (cig. „felébredt benne a nemi vágy; törzsi szokás: ilyenkor véresre karcolják karjukat”); bele van esve, mint Marci a szemetes vödörbe; csajozás, cserkészés, csókvadászat, dobja neki a szöveget, drót (< argó ’értesítés, hír’), drótozás, dumálás, dumcsizás, együttjárás, fejtevés, felcsípés, fiúzás, főzés, fújja a szelet, futó kaland, fűzés, fűzi a csajt, hapsizás, hetyegés, hódítás, izgulás, járás, kakaskodás, kertészkedés, keverés, krapekozás, kurizálás (< kur ’udvar, udvarlás’ > R. kurt csinál ’udvarol’ < ném die Cour machen < fr faire la cour ’udvarol; tiszteletét teszi vkinél’, tkp. ’udvart csinál’), legyeskedik, légyott; „Nemcsak a 20 éveseké a világ” (sláger

címe a 70-es évekből); nőzés, nyúlás, pipa, pipiskedés, pipizés, pitizés (< pitizik ’< kutya > szolgál; kér, könyörög’ < ném. bitten ’kér’), pitvarlás, randevú (< fr rendez-vous ’találkozó, találka, légyott’), randi, randizás, rászállás, röfögés, sportolás, srácozás, szívtiprás, szövegelés, témázás, ugarlás (szój.) vkinek dumálni, vkivel járni hazakísérem a lányt: szédítem, tapadok rá hazakísér a fiú: csicskázik, elcipel a házhoz, testőrködik felettem titokban kézen/karonfogva járunk: dugijárók, mancsolunk, raknak a kazánra, sunyiba kézen fog, sunyiban kacsón fogva dzsalunk, sutyiban együtt járunk fülébe suttogok (a lánynak): búgok, duruzsolok, fülébe csámcsogok, fülébe lihegek/motyogok, kagylójába köpök/suttogok, nyalom a lekvárt fülembe súg (a fiú): átmegy vadgalambba, csábít, duruzsol, fülembe zümmög, kábít, motyog, teletölti nyállal a fülemet megsimogatom (a

lányt): cicázunk, cirókázom, fogdosom (cig.), letraperolom, megbozsikálom (táj < szln božati ’simogatni’), megsimálom, simozóm, taperom megsimogat (a fiú): kajmatol, leszedi rólam a bőrt, letaperol, megbozsikál (táj.), mogyorózik, simiz, tapperol, „véletlenül hozzám ért” átölelem (a lányt): egybeolvadunk, érezni akarom, megmelengetem, rásimulok átölel (a fiú): betakar, fojtogatás, összebújócskázunk megcsókolom: csőrözöm, bekapom, bemarom (? < mar ’fogával tép, harap’), küsnem (< szln. táj küšnem ? ném < küssen ’csókol’), lekapom/smacizom/smárolom, megpuszilom/smacizom, nyalom, smacit kap, smacizok, smárolom (< argó ’csókolózik’ ? < ném. argó schmallern ’beszél, rágalmaz, elárul’), tapadok megcsókol: ad egy puszit/smacit, elkap, lekap/smárol, megpuszil/smárol, nyalizik, puszil, puszit ad, pusziz, rápasszírozza a száját, smárol csók: bandi, bocipuszi, cmokk (táj. < horv cmok

’cuppanós csók’), cup-cup, csocsi, csocsó, csuma, csumi, kissz (r. cig ? < ném küssen ’csókol’ > Kuß ’csók’), kissz (< ang kiss), küs (szln táj küš < ném küssen, Kuß), nagy puszi, puszi (< ném. Bussi, Busserl), liz (táj < szln lizati ’nyal’ > argó ’csókolózik’), nyalóka, nyelves, saller, smac (< smaci), smaci (< argó, diáknyelvi < ném. Schmatz ~ Schmatze ’cuppanós csók’), smanci, smár (< argó, diáknyelvi ’csók, csókolódzás’ ? < R. argó ’mellébeszélés’ ? < ném argó schmallern ’rágalmaz, elárul, beszél’), smuci, szürütát (r. cig ? < sărutare; rom sărutare, sărut) csókolózás: bandizás, csőrözés, csulácsere, „disznólkodás”, fociznak a nyelvek, happy sex (< ang. ’boldog nemiség’, tkp. ’szerelem’), hegesztés, keverés, mazás, morgyelás, nyalakodás, nyalás-falás, nyálazás, nyálcsere, nyálcsere folyamata, nyaldosás, nyalizás,

nyalják-falják egymást; nyalja, mint a fagyit; nyelvelés, nyelves nyalás, nyelvezés, nyelvjáték/lecke/tan/-tan/-torna, puszilkodás, ragadás, smacizás, smárolás, smárparti csókolózunk: bandizunk, cuppogunk, csókázunk (? < csók; szóferd.), csokizunk, esszük egymást, hegesztünk, keverünk, kiszni (r. cig ? < ném küssen), küsámo sze (szln táj küšamo se < ném küssen sich ’csókolják egymást’), letesszük az alapfokú nyelvvizsgát, lizázunk ~ lizárizunk (táj. < szln, horv lizati ’nyal’), marunk, mazunk, nyalakodunk, nyálazunk, nyálazunk egymással, nyálcserét folytatunk, nyalókázunk, nyelvezünk, nyelvleckét veszünk, puszizunk, smacázunk, smacizunk, smarizunk, smárolunk, smárpartit rendezünk, színezünk egymással találkára hívott: drótozunk, drótra/randira hívott, randit adott találkára megyek: drótom van, drótra megyek, gurulok randizni, hapipartira megyek, randevúzok, randim lesz/van, randira

megyek/repülök, randizni megyek, randizok, randizom lányra ~ fiúra várok: beterpesztek, dekkolok (< argó ’elrejtőzik, várakozik’ < ném. argó decken sich ’betakar, fedezi magát’), gyökeret eresztek, randizok, szobrozok féltékeny vagyok: bediliztem, dilis vagyok (< argó dilinós < cig. dilino, dilo, dinelo ’féleszű, bolond’), esz a penész, eszem a kefét csak játszik velem: átdob a palánkon, átvágja a fejem, cicázik, csak cicizik velem, csak hülyít/packázik/vadít, csalinak használ, csinálja a grimbuszt (’veszekedés, lárma, botrány, baj, kellemetlenség’), csinálja a fesztivált (< ang. festival ’ünnepélyes; ünnepi játékok’ < lat festivalis < festivus ’ünnepélyes, ünnepi’), egerészik velem, háremhölgynek tart, használgat (cig.), húzat, hülyére vesz, hülyül, sakkozik, szédíti az agyamat, szívat, szívatja a fejem, szívózik, szopat, szórakozik velem, társasjáték; úgy csinál, mintha

rongybabája lennék kiadta az utamat: beadta az unalmast, dobott, ejtett, elküldött a francba/a síkosba („vmi rossz helyre, ahol elcsúszhatok”), jó szelet kaptam (öngúny), kettest adott (táj.), kiadta a batyut, kiosztott/rúgott, lapátra tett, lekoptatott, leléptetett, megszívatott, mutatta a vasúti jelzést („Szabad!”), otthagyott a szarban, redőny leengedve, szalma vagyok, szárnyakat kaptam vágyaimhoz (önirónia) kiadtam az útját: dobtam, ejtettem, faképnél hagytam, elküldtem a francba/a jó .-ba/a víz alá/melegebb éghajlatra/melegebb tájakra/kettest adtam neki (táj.); kiadtam a vasúti jelet: „mehet”; kiosztottam/rúgtam, lapátra tettem, lekoptattam/léptettem, léptettem, levakartam magamról, olajra léptettem, összecsomagoltam a batyuját, passzoltam, szabadlábra helyeztem, szívattam, tűzz el!, útnak indítottam szakítottunk egymással: dobtuk/ejtettük egymást, elszakadt a csomó, finn (< fr. fin ’vég, vége vminek’); A

játék véget ért! Viszlát!; kettest adtunk egymásnak, konyec, köptünk egymásra (cig.), lapát, leesett a bimbó, leszálltunk egymásról; megdumáltuk, hogy a kettőnk dolga már nem a régi; ő fel, én le; összebalhéztunk/koppantunk, szétkapcsoltunk – (Vö. 66 oldal!) fiúkat kedvelő lány: buzi, Cicciolina (pornósztár; „túlságosan magamutogató”), férfi/srác csábász, fiúbuzi, fiúkat nyaló, fiúk piócája, fiúzgató, fiúzó, fiúzós, fiúzú (táj.), „gatyavadász”, hapizós, hapsizós; K (Ká), azaz utcanő; kis hamis, kurta (szóferd.), kurva (’kéjnő, prostituált’ < szb, horv, szlk kurva ~ blg, or урва < ősszl kurь’kakas’; tkp. ’tyúk’ a jelentése), kurvinca, lenyigző (táj), metálika („vagány lány”; ? < metálos ’a kemény rockért lelkesedő ifjúsági csoport’), nadrágleső/vadász, nő csábász (tkp. női), örömlány, palizik, ragadós, skalpvadász, szajha, utcasarki lédike lányokat kedvelő

fiú: bika, csajmániás, csajos, csajozik, csajozó, csajozós, csókkirály (< „a Hungária együttes slágeréből”), csókvadász, ég a bokájában a tűz, huncut-ka-ró-ka (szój.), kandúr, Kandúr Bandi, kanul („kanként, nagyfiúként viselkedik”), kaszanova (’nőcsábász’ < ol. Casanova ’hírhedt kalandor a 18 sz-ban’), köz-strici, kurafi, kurvahajcsár, leányzó (táj.), nagy franc/kan, nőcsábász, nőzik, örömfiú, rámenős hapsi, selyemfiú/hernyó, selymes ( selyemfiú), playboy (< ang. ’vidám fickó, jópofa; aranyifjú’), strici (’utcai nő kitartott szeretője, selyemfiú; csirkefogó’ < argó < ném. Strizi, Strizzi ’naplopó, csavargó, selyemfiú’ ? < strizzare ’kifacsar, sajtol’), szexkandúr, szex-őrült, szoknyaleső/pecér/vadász, természetes tolakodó fiút/lányt visszautasít: cikkant („kicikizi”), eldob, elküldi a fenébe, eloltották a háztüzet; húzzál, haverkám!; leégeti, lekapcsol,

lekoptatja; villamoson nem ismerkedek! („lány, ha nem szívesen áll szóba idegen fiúval – bármilyen helyzetben”) házhoz jár (udvarolni): háztűznézőbe megy (nép.), kurni megy (< R kurt csinál ’udvarol’), lesi a tüzet, portázik, postásgyerek, tüzel eljegyzés: begyűrűzés, bepingálás a Nagykönyvbe („az Élet könyvébe”), bilincselés, elment az eszük, első baklövés, gyűrűcsere/húzás, gyűrűzés, honeymoon (< ang. ’mézeshetek’), itt a vég!, javítóintézet, karikacsere, karikázás, lefoglalás, meggondolatlanság, megjegyzés, sorscsapás, zarocsiztak (< táj. < szln zaročiti ’eljegyez’) jegygyűrű: béklyó, bélyeg, bilincs, billog (táj.), fém/frászkarika, guriga, karika, kútgyűrű, mini bilincs, rabráf (< ném. raf, Reif, Reifen ’kerékabroncs, karika, vaspánt’), szerelemgyűrű, szerelmi bilincs/karika, tehénkarika, ujjbilincs, vaskarika, a végzet karikája, zarocsni gyűrű (táj.)

menyasszony: ara, asszonynak való, bula (< argó ’nő, lány’ < cig. bul ’fenék, far, ülep’ ~ horv argó bulja ’lány’ ~ szb., hv bula ’muzulmán/török asszony, ágyas’ < tör bula, bola ’nagynéni’), csaj, csajszi, eljegyzett csaj, ez is megbolondult, fő-nő, gári (m. cig gadži, gaži ’feleség, nem-cigány’), Hófehérke, Hókefélke, kisasszony, mátka, a meghódított, mellékvágány, menyőke, nagycsaj, nő, nőci, nyuszi, spiné, szerető, tyúk vőlegény: bak, barát, barátka, bepalizott, cincér („hőscincér, mert házasodni mer”), csávó, eljegyzett srác; felemása, fél ura, fijúja (táj.), fiúja vkinek; gyászhuszár, hapsi, kakas, kan, kani, komoly hapsi, krapek, kurafi (táj.), kutyus, a nagy hódító, pali, papucs, pasi, a rab, showkutya (< ang show ’kiállítás, mutatvány’), srác, szerető, vő (röv.), vőhapsi esküvő, lakodalom: bonyodalom kezdete, bugi, buli, dinomdáré (cig.), férfisirató,

löködelem (szój), nincs visszaút!, racaca („nagy mulatságot rendeznek”), sokadalom, temetkezés válás: bélyeglemosó (hál’istennek); családi háború; CSÓK × CSÓK, kedvesem; feláldozása legalább egy személynek; „felszabadító csapat” („a bíróságon többen vannak”), felszabadulás, függetlenségi háború vége; itt a vége, fuss el véle!, kezdhetjük elölről, szabadság, szétdobták a babaruhát, szétkapcsolás, szökés a börtönből; új lemez (ti. újrakezdés); végzet, vissza a karikát N) TÁRSASÁGI ÉLET, SZÓRAKOZÁS, MŰVELŐDÉS 1. olvasás: könyvmolyozás, macska-alátét („napilap”), szemtorna rádiózás: bömböltetés, hallgatom a ricsajládát, házibuli, radarozás, rádigózik – (Lásd még 30. oldal!) tévézés: házi mozi, kukulda, szemtorna, tevegel, tevézés – (Lásd még 29. oldal!) műsorok sajátos neve: Családi ökörkör (’Családi kör’); Dedócsalogató, Dedó 87 (’Esti mese’); Elmebaj

(’Elmebajnokság’); Hájriadó (’Híradó’); Hét kiló műtrágya, A hét műtrágya (’A hét műtárgya’); Húsz a csöcsön (’Húsz a csúcson’); Lekvár (’Reklám’); Mézga Gézga (ikerítés, ’A Mézga család’), Nyúz a csúzom (’Húsz a csúcson’); Köpött a maci (’Esti mese’); Libaút (’Nils Holgersson .’); Popszatyor (szinonimacsere, ’Poptarisznya’) krimi, sci-fi: crime (< ang. ’bűn, vétek; bűntett; itt: krimi’), horror (tkp horror-film < ang horror ’rémület, rettegés; irtózás’ < lat. horror ’borzongás; borzalom, irtózat’), krimcsi (< krimi ’bűnügyi történet, film’ < ném Krimi ’ua’ < ném. Kriminalist, ang criminalist ’büntetőjogász’ < ang criminal, ném kriminal ’bűnügyi’ < lat crimen ’vád; bűn, vétek, bűncselekmény’), rágd a körmöd!, Véres lábnyomok a levegőben („tréfás filmcím”, közhely), zsarufilm mozi, színház: izom (a szó

megfordítása), kino (táj. < szln , horv, szlk kino ’mozi’), kíno (< ném Kino ’mozi’), mozgó (< mozgóképszínház, szócsonk.), mozej, mozzancs, moszkva (szóferd, köznev), sötétkamra, zimo (szój, szótagcsere) cukrászda, presszó: cuki, hízóbolt/ház/klub, preccó, randifészek, tyúkrázda („beülnek a csajok”, hasonló hangzáson alapuló szój.) diszkóklub: buli, darázsfészek („sokan vagyunk”), decibella (< decibel ’a relatív hangerősség mérésének egyik egysége; a bel tizedrésze’ < lat. decem ’tíz’, decimus ’tizedik’, deci- ’tizedrész’ + G Bell skót fizikus nevéből), dicsi, didzsé, didzsiklub, diszkó, disznó (< szóferd., népetim), disznóklub, disznyó, dizsáj, dizsé, dizsi, dizsiház/hely/klub, dizsó, lemezlovasklub (suta tükörfordítás! < ang. US disc jokey ’lemezműsor /rádió/ bemondója’ < ang. disc ~ disk ’korong, lap, tárcsa’ + jockey ’lovas, zsoké; vándorkobzos’

< ang köznev Jockey < skóciai Jock < ang. Jack ’Jancsika, Jancsi’), lötyögőklub, patkánytenyészde („a sokaság miatt”), rázókeverék, rongyrázó hely, röcsögő, rötyögő, tinitanya, sötétkamra – (Lásd még 26., 58 oldal!) 2. kávé, kávéház: cafélj (szóferd), élesztő (tkp ’ébresztő, ébren tartó’), fekete, feketeleves (< a szólás nyomán – tévesen), kafé (< fr. café ’kávé, kávéház ~ or офе ’kávé’, афе ’kávéház’), káfé (? < ném Kaffee ~ fr café < tör kahve < perzsa qahwe < ar. qahwe, qahwa), kafej (szln táj < ném Kaffee), kávi (táj), kofe, lötty, magzatvíz kávézás: feketézés, káfézás, zamatolás („ízlelik zamatát”) tea: angol víz, csáj (< or. чай), könnyűpia, lábvíz, meleg/sárga víz, tej (szln táj < ném Tee < holl thee > ang tea), ténta teázás: löcsölés (< ang. lunch ’déltájban fogyasztott kisebb étkezés’), megfeji a

szamovárt, szürcsölgetés, téntázás, vizelés 3. házi mulatság, buli: baba/babci zsúr, banzáj (< jap ’tízezer évig éljen!’), bulesz, buléj, bulizás, dili, dizsi, hábé (< házi buli), házi bulejtosz/buli, h. b (e: hábé), koktél (< koktél < ang cocktail ’többféle likör v pálinka keverékéből, cukor és fűszerek hozzáadásával készült ital’; itt: ’koktélparti’), lakók idegelése, mini didzsi, muri, party (< ang. itt: ’összejövetel, vendégség, zsúr’), randi, rongyrázó, szorcsizik (< szórakozik), zsúr (< fr jour ’napfény, nap, fogadónap; társas összejövetel, uzsonna, tánc’ > ném. Jour ’fogadónap, vendégség’), zsurka (táj) – (Lásd még 58. oldal!) 4. dohányzik: bagózik, bagzik, büdösít, cigis, cigizik, ereget, füstöl, füstölög, pipál, slukkol (< argó ’szippant a cigarettából’ < ném. Schluck ’szippantás; korty italból’ < ném schlucken ’nyel,

kortyol; csuklik’), slukkoz, szíj (táj.), szíl (táj), szipkázik, szívja a bűzrudat/nikotinrudat, szutyakol, tésztázik – (Lásd még 127 oldal!) dohányzás: bagózás, cigizés, cuclizás, csumizás (? < cumizás), dekkelés (< argó dekk ’csikk’), füstölés, pipázás, pöfékelés, slukk, snukk (? < ném. schnupfen ’szipákol, tubákol; itt: szippantás’), snukkozás, staubolás (< argó staub ’cigaretta’ < ném. Staub ’por’, itt: ’vágott dohány, dohánpor’), staubozás, stukkolás (? < slukkolás, szóferd.), szívás, szivarozás nagy dohányos: bagógyár, bagós, bűzeregető, cigis, dekkes, dekkezik, dohánybuzi/gyár, füstbuzi/gyáros/kazán/kémény, füstös, füstszűrős gyárkémény, gyárkémény, „heplikás” (< heptikás ~ hektikás ’sorvadásos’ tüdővészes; sokat köhécselő’ < ném. Hektik ’hektika’ < orv lat hectica ’tüdőbaj’, hectikus ’tüdőbajos’ < gör. šktikáς

puretŕς ’tartós láz’), kazán, kémény, kész nikotingyár, maxie, nagy bagós/cigis/cigista, nikotinegér/patkány, nikotonista, piró, porszívó (szój.), slukkolós, slukkos, szívja a teveszart, török (táj), zabálja a cigit titokban dohányzik: bagóleső, dugiba’ szívja, dugi cigizik/slukk, kocadohányos, lesibagós, stikába lövi a rigót, sumák cigis, sunyi bagós, sutyiban bagózik/szív, sutyi cigis, szopja a cigit, zugbagós nem dohányzik: antibagós/nikotinista/pipás, nem bagzik, szarik a cigire aki nem szívja tüdőre a füstöt: álcigis, dekkezik, kezdő bagós, kocabagós/dohányos, kocázik, nem tüdőzi le, nem veszi le a slukkot, pöfékel, pöfög cigaretta: bagó, bűzpetárda (’robbanó eszköz; jelzőrakéta, röppentyű; töltény tűzijátékhoz’ < ném. Petarde < fr pétard), bűzrúd, cigare (r. cig ţigare; rom ţigară ’cigaretta, szivar’), cigi, cucli, dohi, füstrúd, koporsóléc/szeg/szög, méregszál, nikotinrúd,

pabáré (< m. cig phabalji), slukk, snukk, staub, szipák, szívóka, szopóka cigarettacsikk: cigicsikk/vég, csiki, dek (r. cig), dekk (cig < argó), rigó (< argó, diákszleng), rigó dekk, sukk (? < slukk) csikkgyűjtő: csikkvadász, lövöd a rigót csikket szív: dekkezik, rigózik pipa, pipázik: böfékel, cupákol, csutorázik, füstöl, gyárkémény, pöfékel, pöfög, szipákol, szipákolás, tubákol, vulkanizál gyufa: gyufasz, gyula, picski (< or. спич и), pilács („kis lánggal ég”), piro ~ piró öngyújtó: csiholó, öncsiholó/gyufa, próska, tűzhányó hamutartó: bagótál/tartó, bűzláda, csikkbili/széf/tár, dekktartó, hamcsitár, hamupipőke (köznev.), hamvveder, köpőcsésze, szutyokveder 5. tánc, táncolás: brékezés, csörgés, csörögés, dance (< ang), diszkózás, himbálózás, hopparézás, lejtés, lötyögés, pörgés, rángatózás, rázás, rázógörcs, rockizás, rongyrázás, ropás, sasszézás,

seggrázás/rázda, tekerés, topogás, ugra-bugra, ugrálás, ugrálda táncol: csörög, denszel (< ang. dance ’tánc, táncol’), dizsizik (< dizsi < disco), hetyeg, kever, lötyög, rázza a bolhákat/hátsóját, ráz, rázza a rongyot/seggét/valagát, rázza magát, riszál, steppel (< ang. step ’lépés, lép; táncol’), tanceváty (< or. танцовать), táncizik, vonaglik nagyon szeret táncolni: bírja a rázást, discós, imád rázni, nagyon imád hetyegni, szeret csörögni, szereti rázni a rongyot/valagát, szeret rinyálni, táncbuzi ~ Tánc Buzi, táncőrület, zabálja a dizsit táncfajták: bamba (? < szamba), break („mint amikor valaki rángatózik” < ang. ’törés; tör, megszakít; a dzesszben a melódiákat összekötő rögtönzések; itt: modern, divatos táncfajta’), break-áramütés („mozgása hasonlít egy áramütött emberéhez”), breki (< break), bugi-bugi, csja-csja-csja („csa-csa-csa”), csúsztatós

(cig. „régi tánc”), dagasztás, diszkó-lötyögés, dizsi-tánc, funky, hejehuja („néptánc”), jazz (< ang. ’diszharmonikus hang; zenestílus; dzsessz-zenére táncol’), kacsatánc, kólózik (táj. < horv kolo ’körtánc, kóló’), limbó, pontozó, porcikatördelés (’break’), rázós futam, reumabrék, rock (< ang. rock-and-roll ’egyfajta tánc és zene’ < rock ’ringatás, ringat, lenget’), roki, seggrázás, sékelés, smirgli („lassú tánc”), szamba (< port. ’gyors tempójú, modern tánc; eredetileg braziliai néptánc’), tviszt ~ twist (< ang. twist ’pörgetés, csavarás; csavarodik, vonaglik; a 60-as években népszerű, gyors, lüktető ütemű, vonagló mozdulatú tánc’) mozdulatok tánc közben: brék, döntés, figurázás, keverés, keveri a levegőt, rángatózás, sasszé (< fr. chassé ’tánclépés: egy hosszú, egy rövid, egy hosszú lépés’), sötétben egy pofon („ha szemtelen a fiú”)

szórakoztató zene: csam-csam zene („tam-tam-zene”), ricsaj zeneegyüttes: band (ang.), banda, galeri (< argó ’fiatalkorúak bandája’ ? ném < Galerie ’galéria; galeri = csoport, társaság’ < fr. galerie < ol galleria), grupa (táj < szln grupa ’csoport’), grupp (’csoport’ < ném Gruppe < ol. gruppo), klapa (táj < szln ’csoport, társaság’), „Modern Takony” („limonádé, langyos együttesek” < ang. Modern Talking, népetim), nyenyerések („unalmas együttes”), ökörkör, ricsajkar, sakál-vokál (rímjáték: ’Vokál együttes’), tím (< ang. team ’csapat, csoport’) zenei irányzatokhoz, együttesekhez kapcsolódó csoportok: depeche mode-osok ~ depechesek („a Depeche Mode együttest kedvelik”), dzsúzosok („a diszkózenét kedvelik”), heviseik („a kemény rock-ért lelkesednek”), metálosok (ua.), rokker (cig „fajgyűlölők”), újhullámos (cig „fajgyűlölők”) dalolás, nóta:

cincogás, cornyika („ha valaki magasan, cincogó hangon énekel”), dana, danázás, gajdolás, károgás, kornyika, kornyikálás, macskazene, nyávogás, nyekergés, nyenyere, nyikorgás, vinnyogás, vonyítás (táj.), zsoltár 6. ivás: gödénykedés, lőtyölés, pia, piálás, piázás, pityókálás, pityókázás, szesztorna, szlopálás, szürcsölés, tankolás, tintázás, trink (< ném. trinken ’iszik’ > Trunk ’ivás, iszákosság, ital’), trinkolás (< argó trinkel ’italozik, iszik’ < ném. trinken ’iszik’), tütükézés, vedelés – (Lásd még 145 oldal!) iszik: lőtyöl, piál, pijál, pityókál, pityókáz, szivacs, szlapál, szalopál, tankol, tintázik, vedel – (Lásd még 145. oldal!) felszólítás ivásra: felhívás egy slukkra; Húzd meg!, Lökd be!, Nyeld, vagy beöntés lesz!, Piálj!, Szlapálj!, Szlopáljunk! koccintáskor mit mondanak: Arra, hogy .; Csillió! (táj); Csírió! (< ang cheerio ’egészségére!’);

Csin-csin! (< ang. chin-chin ’üdv, szervusztok, jónapot, egészségedre!’); Csinó!, Csocsi!, Cső!, Csüsz!, Ebiga! (táj < szb, hv. a Žikina dinastija c filmsorozatból: jebi ga! csonkítva); Egész seggedre! (szóferd); Ha cső, akkor kocka! (szój., szóferd); Igyunk, hogy legyen hugyunk!, Isten, Isten!, Proszit! (< lat pro sit ’egészségedre!’); Puszit! (< proszit, szóferd); Sose halunk meg!, Szkól!, Tavesz vitu! (m. cig ? < rom viaţă ’élet’, cig T ’aves sastro ’egészségedre, egészséget’), Vivát! (< lat. vivat ’éljen’) potyából iszik: ingyenszivacs, potyából piál, potyaleső/piás, potyát bluggyog (táj.), potyáz/ik/, zugpiás szeret inni, iszákos: alha, befeketézik/szopik, bretyós, csetlik a torkom (szólás; csetlik-botlik: „ki akar száradni a torkom, kívánja az italt”), gargarizál, gödény; iszik, mint a gödény (szólás); iszós, ivós, kávés, kórel (cig. ? < cig korro, k#ralo, k#relo ’vak’ ~

? < m. korhely), leszopja magát, nyakal, nyeli a Saniszt, piás, piás butykos, szereti a tütükét, szeszkazán, szittyózik, szlopál, tintás, üveges; vedel, mint egy állat; vodkagyár (or. вод а’pálinka’), völgynek lemegy, vörös orrú részeg, berúgott aggadó, alkoholista, apatejes, áporodott, áslogos, áztató, beállított/bíborosodott/csápolt/csavarodott/csiccsent/csípett/dézsmált, beitta magát, beivott/kapkodott/kapott/kávézott/kottyantott/legelt/nyalt/nyakalt/nyelt/pálinkázott/piált/pityókált/pityókázott/pitt yelt/rúgós/súgott, beszákolt/ (< „szákos < iszákos”), beszedte a csöppeket, beszeszelt/szítt/szívott/szívta magát, beszopott/tintázott, be van akasztva/állítva/kúrva/lökve, bevette a kanyart, beteg, betintázós, betintázott, bóbitás, bokszos, borhasú, boros, boroshordó, borvakja, borvirágos, boxos („esett, kelt; olyan részeg”), Charlie Chaplin, cinkotai kántor, csap, csávás, csillagos,

daj-daj, dáj-dájos, detox (< detoxikáció, detoxikálás ’méregtelenítés’; detoxikáló állomás ’kijózanító állomás’ < lat. toxicum ’nyílméreg, méreg’ < gör toxikŕς ’íjhoz tartozó; íjászművészet’, tŕxon ’íj; lőszerszám = íj + nyíl’), dinka, disznó, egyensúlyozó művész, elázott, enyhén kómás, erősen illuminált, felönt/felöntött a garatra, felöntött, flúgos, gagyabugyás, gödény, gömbölyű talpú cipőjét húzta fel, hibbant, hordókarácsonya, hukk, illuminált (’állapot, részeg állapot’ < lat. illumino ’megvilágít, díszít’), ingaóra, ingázik, iszákos disznó, iszós, itókás, Jampio, józanság példaképe, kacsás, kalimpálós, kányás, kapatos, kattyas (táj.), két lábon járó szeszkazán, ketyós, kiakadt, kiitta a horgot (< „a matrózokra jellemző az ivás”), kiütötte magát, kocsmatöltelék, koki, koksz, kokszos (< argó; „a szén táplálja a tüzet, a

részeg ugyanezt alkohollal”), kómás, kottás, kótyagos, kötéltáncos, kötéltáncos az utcán, kredenc, leitta magát, linces, link, löketes, lump, lumpos, mackós („úgy jár, mint a mackó”), magas a légkör, mákos, maláriás, málés, mata (< argó), maxos (< argó), megnézte a pohár alján a gyári számot, megnézte az üveg fenekét, megszopta az üveg nyakát, mókás kedvű, molyas, Nagyfára mászó (szój. homonimákkal Nagyfán elvonokúra-intézet működik), nincs egyedül, Noé macskája, nyálas, penzlista, piás, piazsák, picces, pijanac, pintyulás, pityókás, pityós, a pohár fenekére nézett, Popej, részeg disznó, rózsaszínben látja a világot, röpködnek körülötte a muslincák, rumosdugó/hordó, sarki, slukkos, smakszos, snapszos, sokat csíriózott, söröshordó, spicces, spriccelt, szeszes, szeszkazán/kohó/testvér, színjózan, szittyós, szopornyikás, szürkének látja a napot, támolygó, tángolódik, tántorgi,

tántorog, tapa, taszigál a maligán, tele van, tele van a segge, tintás (< argó; „úgy el van ázva, mint a tinta”), tiszta koki, tivornyás, totál, totál káros, törpék bokszolnak a fejében („fáj a feje, mintha ütögetnék”), trinkes, trinkos, túladagolt, tütükés, tütüs, utcai kötéltáncos, van benne egy kis löket, vándlizik, veresgyurkó, vízfejű, vörösorrú, whiskyfej hány, hányás: atomhalálhörgés, brékel, búvárkaja, heggeszt (táj.), kidobja a taccsot ( a sportnyelvből), kipakol/taccsol/tálal/tálalás, kozlázik (táj. < szln kozlati), lávázik (? < láva), leadja a felesleget, madarakat etet, megfejti a rókát (szólás), megnézi a reggelijét, okádik; okád, mint a murányi ló; okázik (< okádik × rókázik), öklendezik, pakol, rókafogás, rókára vadászik, rókát fog, rókázik, taccsol, trécsel, ukád (táj.), vadászik, viszontlátja a kaját ivóhelyek neve: apák boltja, becsületsüllyesztő/tipró,

borfészek, böfögő, bögrecsárda, cefre, cigánytanya, csehó (< argó ’kiskocsma’ ? < ném. zeche, zech, zaich ’céh’ > ném Zeche ’kocsmai számla’), dohos, dühöngő, hullamosó, ivoda, kakóbár, kaptár, késdobáló, keteráj, klimá (? < argó klimo ~ krimó ’kocsma’), köpködő, köpkölde, kricsmi (< horv. krčma), kricsni (< argó ? < horv, szln krčma), kricsó, krimó (< argó), krisnö (r cig krišmă; rom. crişmă), kulacs, kupleráj, lebuj, napközi, ovi, piálda, piázó, pijálda (táj), resti (’vasúti vendéglő’ < ném. Restaurant < fr restaurant ’étterem, vendéglő), részegek klubja, sirató, szemétládák gyülekezőhelye, szeszház/tanya, vályú, vedelő mulat, tivornyázik: bulizik, csinálja a banzájt, dáridózik, kiruccan, kirúg a hámból, kirúgják a hámot („törnekzúznak”), megbotlik a saját kezében, trambulál (táj.) kidobják a kocsmából: kikúrják, kirakják a szűrét,

kirúgják/vágják; kivágják, mint a macskát szarni; szabadesést gyakorol O) Ü D Ü L É S, U T A Z Á S 1. nyári szabadság: békeidő, egy kis kikapcsolódás, Eldorádó, függetlenség, halidéj (< ang), Hollyday, megváltás, szabi üdülés, nyaralás: csavargás, csövezés, döglés, henyélés, kiruccanás, latytyogás, tanyázás útlevél: flekni, flekó, paszport ~ passzport (< ang. passport), kilépő, menlevél, passzus (’útlevél, marhalevél, hiv irat’ < lat. passus ’lépés, nyom’, k lat ’átkelésért fizetett adó’, h lat ’útlevél’), útilapu/passzus/rongy útipoggyász: batyu, cókmók, cucc (< táj. cucolék, cucaj, cucak ’holmi, cókmók, motyó’), cumó (< cucc), gunya (táj.), lomtartó, pakk, szatyi, sztvárik (táj < szln stvar ’dolog, holmi’ + magyar -k többesjel), tatyó, tehervagon sátor: erdei kalandházak, láger, randihely, sátor (szln. táj šator) hálózsák: bundazsák, hálóbugyi/zacskó,

szpálna vrecsa (táj. < szln spalna vreča), szunyaszatyor hordár: boy, csicska, csicskás, elefánt, gürüs (< gürüzik), kengyelfutó, mandiner (’biliárdasztal ruganyos kerete’; szándékos v. véletlen összetévesztés: londiner’ ’szállodai szolga’ < ném Lohndiener tkp ’bér- v fizetett szolga’), rabszolga benzinkút: autócsárda/itató/kocsma, benzinpumpa (táj.), csrpálka (táj < szln črpalka), itató, robotbár („robot az autó; bárban iszunk”), tankoló benzinkutas: benzinkirály/kukac/locsoló, bűzkutas, olajkirály/nyaló, olajos Alajos (beszélő név, szój.; paronima) 2. Milyen országokba utaznak?: Amcsi-, Belgi-, Bulgi-, Bulgesz-, Cseh-, Cseháj-, Csehó-, Cseszkó-, Feketetercsi-, Francseszkó-, Göri-, Holland-, Lengyel-, Magyar-, Náci- /”NDK”/, Norvég-, Olasz-, Osztrák-, Ramaty-, Román-, Romcsi-, Ruszki-, Spanyol-, Svéd-, Töri-, Török-, Szovcsi-, Szu-ba/-be; Tufél-re („a szlovákiai Komáromba”) Tréfás

helynevek: Béur (Barátúr), Bugyipest (Bp.), Hercsi (Hertelend), Szentkupac (Pannonhalma), Tirpákia (Nyíregyháza) Népek, népcsoportok: amerikai: amcsi, ami (< ang. American ’amerikai’; röv ’a külföldön állomásozó amerikai katonák elnevezése a lakosság részéről’), jenki (< ang. Yankee ’az angolszász eredetű é-amerikaiak gúnyneve’), ringó (< sp gringo ’Közép- és Dél-Amerika spanyol államaiba bevándorolt idegenek, külföldiek, pl. angolok, é-amerikaiak, olaszok gúnyneve), usás (USA-beli < ang. United States of America) angol: hidegvérű, inglis (< ang. English), szőr-ök (< ang sir ’uram’) cigány: cigan (szln. táj, szln cigan), csoki, dakota, dzsipszi (< ang gipsy), füstös, kannibál (< indián ’emberevő; kegyetlen, vad ember’), kohány, koke, kokero, kokszi, kokszos, maláj, mesztic (< sp. mestizo ’kevert fajú; fehér és indián házasságából származó utód’), more, nigger, purde (<

purdé ’meztelen; házasságon kívül született; cigánygyerek, gyerek’), roma (< argó ’cigány’ < cig. rom ’cigány ember, férj’), sárgatalpú, szoker, tejeskávé cseh: csehó (< szlk. Čechoslovák ’csehszlovák’), cselák (? < cseh Čechák ’cseh ember’, pej) francia: franc horvát: krabót (táj. krabat, krobot < ném krabat, krabate, Kroate) izraelita (zsidó): zsidó, zsidof (szln. táj židof), biboldó (< argó < cig biboldo ’zsidó’ < -bi fosztóképző + bolel ’bemerít, megkeresztel’, tkp. ’bemerítés, keresztelés nélküli’) japán: jampi („hasonló hangzás miatt”), sunyi pofa (< táj. „sunyorgat a szűk, ferde szemvágás miatt”) kubai: kubalinó (olaszos < sp. cubano) jugoszláv: jugó (szb., hv jugoslavenski, jugoslovenski tkp ’délszláv’ < jug ’dél’) lengyel: lepedős (alkalmi árusítás miatt), polák (szln. táj polak), polyák (< le Polak ’lengyel ember’ < le pole

’szántóföld, mező’) magyar: ungár (< szln. táj < ném Ungar) mohamedán: mohi néger: bokszos, kormos, négus, nigger, suvikszos német: dajcs (< ném. Deutsch), fricc (< ném Fritz ’Frigyes, Frici’; a német katona gúnyneve’), germi (< germán ’indoeuropai nyelveken beszélő nyugati népcsoport; német’ < lat. Germanus ’germán ember’), kraut (< ném Kraut ’káposzta’, gúny), nemec (szln. táj), sváb (< ném Schwabe), tokos (’kuruckori német katona’ – buggyos nadrágjuk miatt ? < ném. tocke ’fejfödő, főkötő; burok, tartó’ < fr toque) orosz, szovjet: muszka (< R. Muszkaország ’Oroszország’ < or Мос ва), ruszki (< or русс ий), rusznyák (< szlk. Rusniak ’ukrán, rutén’), szergej osztrák: stájer (< ném. Steir, Steirer), susmán, susik (táj) román: nyuscsu (< rom. Nu ştiu ’nem tudom’), oláh, romcsi, romi (< rom romîn), szőröstalpú („kecskebőrből

csináltak sarút”), spanyol: espányá (< sp. Espańa ’Spanyolország’; espańol, espańola ’spanyol férfi ~ nő’) szlovák: tót („békési”) török: turbános Külföldi pénznem dinár: dini dollár: dezső (< argó < ang. dollar), doláreládó (< vicc: „a cigány kiáll a placcra, ott valutázik, s mikor elkapják, azt mondja, hogy csak énekelt”), dolcsenita (olaszos), dolcsi, rongy, saláta frank: francy, frankenstein, frankocska gulden: (ma: holland pénznem; ném. Gulden ’forint’) kopek: kopcsi, kópé, kopejka (or. опей а ’kopek’, itt: ’aprópénz’), kopi korona: korun (< cseh, szlk. koruna), kroncsi (’cseh korona’) lej: lejcsi, leji (< rom. leu, tb lei) pezeta: pesó, peső, pezeta (< sp. peseta ’spanyol pénznem’), pezó, pezsó, pezső pfennig: peni, pening (< ném. Pfennig ’német váltópénz’) rubel: rubi (< or. рубль) zloty: zlocsicska, zloty (< le. złoty ’lengyel pénznem’)

3. hétvégi ház: bungaló, bungi, dácsa (< or дача ’nyaraló, villa’), kégli (< argó ’lakás’ < ném Kegel ’kégli’), kéró (< argó ’lakás’ < cig. kher, kh#r ’ház’), kiugró, krédli (? < kégli, szóferdítés, ill szój paronimával: ’törpetyúk’ < ném. Gret/e/l ’Gréti’), kulipintyó, kunyhó, putri, víkendház (< ang weekend cottage ~ house ’hétvégi ház’), vikendica (táj. < szln vikend ’hétvége’), vikesz, viki, vikkendház, vityi, vityilló, WC-pótló villa: bodega (gúny), budi, kacsalábon forgó bungi, kégli, kéró, kulipintyó, nyomortanya, vilá (szln. táj, szln vila), vityilló üdülő: kaszárnya szálloda: kajatelep, motel (’autósszálló’ < ang. motorists’ hotel ’hotel motoros túristák számára’; mozaikszó), ötcsillagos budi (gúny), resztórán (táj. < horv restoran ’vendéglő, étterem’ < ném Restaurant < fr restaurant), szállcsi kemping(ezés):

bordély, camping (írás szerinti tréfás ejtéssel < ang. camping ’táborozás’ itt: terület is), hangyázás, kamp (táj.), lógoroz (táj < horv logoriti, logorovati ’táboroz’ < logor, lager < ném loger, Lager ’raktár, tábor’), megfagyás, sóher-szálló (< argó ’szegény, pénztelen; fukar’ < ném. argó schocher < jidd schocher, schochor ’fekete’ < héb. šah#r ’fekete /haj, arc, ló/’) 4. szabad strand: mani nuku („ingyenes” < ang money + nincs), nudi (< nudista ’meztelenül strandoló’ < fr nudiste < nu < lat. nudus ’meztelen’ > nudismus), plázsa (táj < szln plaža ’strand’), stránd (szln táj štrand < ném. Strand ’homokos tenger, part, strandfürdő’ < ang, holl strand ’part), szexbár, tócsa uszoda, fürdőmedence: bazen (táj. < szln), bazén (táj < horv bazen, basen ’tartály’), betontócsa, kacsaúsztató, „kád”, kiépített tócsa, klórbarlang,

köpőcsésze („ha kicsi”), medanszié (franciás), néplavor, pancsoló, tan („tanmedence”), terma (táj. ? < szln termalna kupka ’termálfürdő’), uszi kabin: bódé, bugyiváltó, egérlyuk, kabcsi, szexbár, vedlőhely, zálogház fürdőruha: ádámkosztűm, ágyékkötő, bájtakaró, bikini (< Bikini-szigeti nők könnyű viseletéről), bugyi, cicifix, diditakaró, dressz, fecske, füci, fücsiruha, fürdőgatya/naci/ruci, gatya; jó, ha átlátszó (női); kopálka (táj. < szln kopalke), kopálni gvánt (szln. táj < ném Gewand ’ruha’), madzag, monobini (< mono × bikini; tkp ’monokini’), monokini („egyrészes női fürdőruha: csak nadrág melltartó nélkül” < mono × bikini), semmi (célzás a mind keskenyebbé váló női fürdő-„ruhára”) strandol: áztatja a seggét, bityil, monokinizik, nudizik, pancsizik, plázsára megy (táj.), plázsázik (táj < szln plaža ’strand’) napozik: döglik a napon, csokisodik,

égeti magát, grillezteti magát, gyíkra vette a formát, négernek készül, negrózik (szój.: ang negro ’néger, sötét bőrű’; Negro ’sötétszínű gyógycukorka márkaneve’), pácolódik, pirítja magát, pirul, pörköli magát, pörkölődik, sütteti a fenekét/seggét leégett a bőre: bokszos, csoki, csoki lett, csokis bevonatot kapott, égett csirke, felnyársalt miki-mausz (< ang. Mickey-mouse ’Miki-egér; rajzfilmsorozat főalakja’), karamellás (< karamella ’égetett cukor, belőle készített cukorka’ ? < ol. caramella < sp caramelo < port caramelo ’karamell’; tkp ’jégcsap’ < lat calamus ’cső, nád’), megaszalódott/pörkölődött, megpörkűt (táj.), megsült, néger, odakozmált; olyan, mint a rák; paprikát nyelt, pecsenye, pirított koca, ropogósra sült, sült csirke/kacsa/rák, vedlik napszúrást kapott: agyára ment a Nap, begyegyósodott, besokallt a naptól, felforrt az agyvize, fölforrt az agya, lágy

agyú, megbuggyant, megcsikizte a nap az agyát, megégett, taccsra vágta a Nap összecsípték a szúnyogok: beinjekciózták, cumizott, ették a szunyik, kipöttyözték, leprás, megcsapolták a szúnyogok, megpecsételték, önkéntes véradó (kétértelmű), pikkeltek rá (kétértelmű), Pöttyös Panni (szójáték leányregény főszereplőjével), szeplős lett, szunyihimlős; úgy néz ki, mint a Dunántúli-dombság; vakaródzózóna, vért vettek tőle, vérvétel 5. kirándulás, természetjárás: izlet (táj < szln), kiruccanás, rándulás (szócsonk), terepgyakorlat – (Lásd még 58-59. oldal!) városnézés: divatbemutató, lődörgés, unalmas körséta vásárlás: anyagbeszerzés, emlékbigyó, guberálás, harci feladat, pénzpocsékolás – (Lásd még 140. oldal!) 6. horgászás: áztatás, csendes őrültek sportja, lógatás, pecázás horgász: csendes őrült horgászik (mozzanatok): áztatja a madzagot/pecabotot, csalizik, berántás, lógatja a

madzagot, pecázik, picézik horgászfelszerelés: cájg (< ném. Zeug ’holmi, eszköz, kellék’); genyac, genyó, gernyó, gilinyó, ginyac (táj „giliszta”), pecabot, stopli 7. vadászat: csöves (’vadász’); jager ~ jáger (szln táj < ném Jäger ’vadász’); lesi-puskás, puská (< szln táj puška < ném. busche, pusch, Büchse ’tűzfegyver, puska, szelence’ < lat pyxis < gör pux×ς ’szelence, doboz, pikszis’), stukker (< argó ’pisztoly’), távcsöves puskin (szójáték hasonló hangzás alapján), stüszi-vadász (’ügyetlen kocavadász’ < kártyafigura ? < ném. Stüssi, a mezőőr /m ’Jusztusz’/ Schiller Wilhelm Tell c drámájából) Ö) J Á T É K, S P O R T játszótér: az ablakbetörő szövetkezet tere, banzáj, dedó 1, dedóhely, dedóplacc/tér, dühöngő, grund (< a Pál utcai fiúk c. regény nyomán; < ném Grund ’talaj, föld; üres telek’), igriscse (táj < szln igrišče),

hancúr, liberópálya, játszi, játszó, nyaktörő, pótóvoda, ring (< ném. Ring ~ ang ring ’gyűrű, karika, szorító az ökölvívásban, küzdőtér’), szorító, a taknyosok dedózási helye, ugráló, zsibongó lakótelepi (bekerített) játszótér: állatkert, börtön, börtönudvar, doboz, csitritér, dühöngő, fejbetörő, grund, kengurutelep, lipótmező (< Lipótmező, városrész Budán; az Orsz. Ideg- és Elmegyógyintézet helye; köznev), majomketrec, őrültek helye, „a rácsos”, rácsos játszó, szorító, villanydrótos legeltető hinta, hintázik: dedózik, lengizik, lengő, lengőzik, libbenő, libizik, lipi („lipityóka”), lipikókázik (táj. < libikóka ’mérleghinta’), nyugágy, palinta, palintázik, részeg szék, röppentyűzik homokozó: buzihely, buzik tanyája („mert homokos a ruhájuk, hajuk”), homika, homizó, homokfürdő/tál, kutyák WC-je, macskaszar helye, mini szahara (köznev.), porozó, peszkovnik (táj <

szln peskovnik), sivatag, Szahara kisebb kiadásban, túrógödör gyermekjátékok különleges neve: bugylibicska (táj. ? < szlk kudla, kudly tb < cseh kudla ’zsebkés’), csecsebecse („olcsó játék hülye gyerekeknek”), dedoland („legoland”), derrikezik (’nyomozóst játszik’ < Derrick, német krimisorozat címszereplője), dilikocka (’bűvös kocka’), dudu ~ dudú (’autó’), kupa (táj. ’vizeskanna’), lipityóka; mecsi, medzsó (’matchbox’), rocska (táj. ’vödör’), zsuga baba, babázik: bábá (szln.), babuska, babuskázik, bubuzik, dedózik labda: bogyesz, bogyó, csocsó, golyó, kugli, labida, lasni (táj.), laszta, laszti, pettyes labdázik: bogyózik, golyózik, lacizik, lasztázik, lasztizik, „pöttyöst” dögönyöz, szenved („ha ügyetlen”), tengózik ugrókötél: fogyószer, kecskemadzag, kolebnica (táj. < szln kolebnica), madzag, pattogtató, tornamadzag, ugribugri, ugróspárga tollaslabda: badminton (táj.

< szln), tollas tollaslabdázik: badmintonozik (táj. < szln), tollasozik pingpong: fingpong, ping (< pingpong < ang. ping-pong ’asztalitenisz’, James Gibb „találmánya”; < ang ping ’kopog, kopogás’ + pong ’csattanás’), ping-pong (szln.), pinyó pingpongozik: pingizik, pinyázik, pinyózik, pitypangozik, pötyög, pötyögtet, szervázik, üti a pöttyöt kézilabda, kézilabdázik: kézi, kézizik röplabda: obdojka (táj. < horv, szln obdojka), röpi röplabdázik: obdojkázik (táj.), röpizik kosárlabda: kosár, kosárka, kosárlabida, kosi, kosko kosárlabdázik: bogyózik, kosarazik, kosárkázik, koskózik tenisz, teniszezik: nagy pingpong, ütöget, ütőzik roller: rolli (< ném. Roller < rollen ’gurul, gördül, gurít’) rollerezik: krosszozik, rolizik, rollcsizik, rollizik kerékpár: bicaj (< argó, szócsonk.), bicagla, bicegla, biciglö (r cig, rom bicicletă), bicigli, bicikle (táj szln), bicikli (< ném. nép

bizykel, bicycle < ang bycicle tkp ’kettős kerék’), bicó, bringa (< argó ? < bicikli, szóferd), caj, cajga, cajgagép, cajgla, cajgli, canga (? < a Camping márkanév nyomán), cicigli, cinge, coó, drótkecske („a küllők miatt, s két szarva van”), drótszamár, keró, kétkerekű póniló a kerékpár üzemanyaga: kenyérbél kerékpározik: bicajozik, biciklizik, bicózik, binyózik, bringázik, brinyiglizik, cajgázik, cajglizik, cajozik, cangázik, canglázik, congázik, furikázik, kerekezik, kerózik, kétkerekezik, pedálfutár, pedálozik, penget, teker, teper gördeszka, gördeszkán fut: deszkázik, görideszka, gör-körizik görkorcsolya: göri, göri-kori, gör-kori, hernyótalpas, kotálka (táj. < szln kotalka) görkorcsolyázik: gördizik, görizik, görkorizás, görkorizik, gurgulázik, gurgulózik korcsolya, korcsolyázik: drszázik (< szln. drsa se), kori, korizik jégpálya: csúszkapálya, csusszanó, drszaliscse (táj. < szln

drsalisče), fenékcsúsztató, jégtáncverem, koripálya, nyalanda (< elnyal ’elesik’), tükörpálya sí, siel: jasíl (szójáték), léc, lécel, lécezik, pisíel (szój.), siklik a pisin („oson a foson” analógiájára), szmucsázik (< táj. szln smuča), talpal, talpazik vízisí-el-ő: hullámlovag/lovas, pisisí, víziszmucsa (táj.), pisíel, vízitalp futtball(játék): foci, fodbal (táj.) futballozik: focizik, lasztizik, rúgja a bőrt futball-labda: bogyesz, bogyó, bőr, bőrbogyesz/bogyó/golyó/laszta/tök, csocsó (< „az asztali fociról”), focesz, focilabda/laszti, fockó, laszti pálya: csatatér, focipálya, pályá (szln. táj), tetthely (< német krimisorozat: ném Tatort) meccs: mecs (horv., szln meč ? < meccs ~ ném Match < ang match ’mérkőzés, verseny’), mercsi, tekma (táj < szln. tekma ’verseny’) futballkapu: fa gólt lő: beakasztja/bénázta/bikázza/bombázta, belőtte a pattanást, berúgja a zsákot,

beszopatja, beszúrja a labdát a kapuba, bevarrta, beveri a kaput, bombáz, dugót lő, fúró, hálót lyukaszt, kulcsot másol, lepókhálóz, megzörgeti a hálót/zsákot, postázza gólt kap: becumizott, bekapta, bekapta a horgot, benyalja/szívja, beszopja a gólt, cumit kapott, dugó, elejti a kulcsot, ezt megette, gólt szopik, kizárja a kaput, kötény („lába közt potyagól”), kötényt kap, legyet/lepkét fog, lepkézik ~ lepkézett (tkp. ’kapkod, mintha lepkét fogna’; „fölugrik, de nem tudja elkapni a labdát”), megkapja a zsákot, megopja (< megszopja a gólt), szív, szívott egy gólt, szopik játékosok: rohamkukac (’csatár’), söprögető (’hátvéd’); gólfogó, kulcsos, portás (’kapus’) cselez: cselzsák, etet, fintázik (táj.), jupoz (táj < szln), kavar, kering, kever, szitál, szívat, szívatja az agyukat, szopat, takizik (< taktikázik), táncol a labdával, tribliz (? < m. tribliz ~ dribliz < ném dribbeln < ang

dribble ’labdát vezet, cselezés’), vánklizik (táj. ? < ném wanken, wackeln ’inog, tántorog, ingadozik’ ~ ? m vándlizik < ném. wandeln ’megváltoztat, befut, ingadozik’) átad(ás): passz (? < ang. pass < fr passe ’menet, haladás’ < lat passus ’lépés’), passzol (? < ang pass < fr passer ’átmegy; továbbad’ < lat. passare ’megy, átenged’) fejel: bólint, bu-rázás, fej-tor-potroh, kobakol, megbólintja, tököt alá futás közben liheg, izzad: egy km-ről látszik a nyelve, fújtat, húzza a nyelvét, kiüt rajta az agyvize, kivan a rőzsétől, lóg a bele, svica (szln. táj švica < ném schwitzen ’izzad’) durván játszik: bevadul, bokázik, elkaszál („elgáncsol”), fát vág, favágó, feltörli/vág, leszedi (’elbuktat’) tizenegyes: előgól, pontrúgás, szentpont, tizi sportbíró: bíróspori, fekete apáca, feketerigó, Joe (< ang. ’Józsi’), puding, spori (< sporttárs), Szarjankó,

Szemüveg Jankó, vadegér, vaksi bill (köznev. < ang Bill ’Vili’) partjelző: három hülye, partbíró/szemafor, taccsbíró (régies < ang. touch/-line/ ’part-, taccsvonal’, tkp ’érintés’ < ang. touch < fr toucher ’megérint’), zászlós az ökölvívás és műveletei: bekrémez („puhítja ellenfelét”), bunyó, bunyózik, fényesít („puhítja ellenfelét”), kozmetika („az ütések helyén kék folt; a szemhéjat kékre festik”), kupán ver („fejbe vág”), ökörvívás, smink („az ütések helyén kék folt”) a birkózás és műveletei: birkó, fültépés, gyúrás, tapizás atlétika futás: sprint (< ang. sprint ’rövidtávfutás’), trapp (< ném trapp, trab, Trab ’ügetés, futólépés’), vágta súlylökés: galacsinhajítás ugrás: nyúlugrás szertorna: lovacs (’ló’) – (Lásd még 22. oldal!) P) H Á Z, L A K Á S, B Ú T O R h á z, lakás: barlang, bungalló, bunker, doboz, fészek, hodály

(„nagy ház”), kalicka, kász (r. cig), kégli, kéró, kóceráj, kuckó, kulipintyó, kunyhó, lak, lik, luk, lyuk, odu, ól, putri, viskó, vityilló, Zárka – (Lásd még 176. oldal!) egyes szobák neve: gumiszoba („a szülők szobája”), majomház (’gyerekszoba’), zabálda (’konyha, ebédlő’) „ez az én szobám!”: az én barlangom/birodalmam/birtokom/cellám/ fészkem/kéglim/kéróm/kuckóm/lakosztályom/lukam/lyukam/odum/ portám/ rezervátumom/sarkam/sufnim/vackom/váram; bungi, „csak fiataloknak”, a csatatér, kupleráj, luk, magánbirtok, menedékhely, őrjöngő, poszterkiállítás, saját ól, tini-lak fürdőszoba: fürdi, „házi Balcsi” (< Balaton), higi (< higiénia ’egészség; megelőző tisztaság’ < gör. ćg×eia ’egészség’, ćgieinŕς ’egészséges’ > ƒUg×eia az „Egészség” megszemélyesítője, „Asklhpiŕς orvos-isten leánya’), kisbalaton, mosoda, Mosó Masa, pancsiszoba éléskamra:

egerek szállodája, kajakamra, kajáspince, kajatér, önkiszolgáló, pajz (szócsonk.), spajz, spájz (~ spejz ~ szln. táj špajz < ném speis, spais, Speis, Speise ’élelem, készlet, éléskamra’), spejz, spejzkó, zabahely, zabaraktár/tár/tárlat v é c é: budoár, buduár, budvár, bűzölde, glozó, gyengélkedő, kisfülke, kultúr-szoba, kübli (’börtöncellában álló vödör a szükséglet elvégzésére’ < ném. Kübel ’vödör’), menedékhely, ongázó, retyerát, sló (< slózi), sluzi, snózli, szalon, toalett, trutymótartó, ürítő, veckó, vecó, vécö – (Lásd még 27-28. oldal!) falusi (kinti) vécé: angol slozi (gúny), bodega, budár (táj. < szlk budár ’árnyékszék’ ? < ném Boudoir < fr budoir ’kis női öltözőszoba’), budi (< ném. buode, Bude ’bódé’), buduár (gúny), cövö (szótagcsere), éjjeli menedékhely, fehérház, fosoda, huppanós, klozet, latrina (< lat. latrina ’fürdő,

árnyékszék, pöcegödör’ < lat lavatrina ’ua’ < lavare ’mos, fürdik’), magyarosi potyogtató, magyar vécé, pókos klotyó, potyogtatós, pottyantós, pöcegödör, szargödör, tábori vécé, trotyi (táj.) városi utcai vécé: AIDS-tenyésztő, bulázó, digitálklotyó (< digitális ’számjeggyel közölt információ; itt: használati díjjal igénybe vehető vécé’ < ang. digital computer ’számjegyes számítógép’ < digital ’ujj alakú, ujj-’; „ahányszor kinyitjuk a vécéajtót, annyiszor kell fizetni”), disznóól, fizetős illemhely, kócé, kóké, közbudi, közös klotyó, közpisilde/trotyó, metro, „nyilvánosház”, pisoár (< piszoár; euf. szój; < fr pissoir ’vizelde’), tömegfosó, vöcöge, wécuska, zöldház „vécés néni”: budianyó/királynő/nő/nyanya/őr/portás, budis, budis csaj/néni/nyanya, buditündér/tündérke, cucás néni („keféli, cucálja a klozetot”), kakamatató, kaki

mami, kétforintos, klotyinéni, klotyó-anyó/banya/őr, klotyós boszorka/csajszi/mama/néni, klotyós nő/nyanyus/szatyor, klozettündér, Olga Lepisinszkája (beszélőnév), pisimami, pöcés néne, retyó néni, slóziőr, slózis nyanyus, sluzitündér, szarnyaló/nyanyus/szippantó, tanya néni, toalett-anyó, „Turkálakakiban!”, vécébúvár/tündér, vecós néni, WC-puculu (táj.) főzőkályha, -tűzhely: „gáz rezső”, rezsó-Rezső, sparhelt, sparherd, sparhet, sparthely (népetim.), spór (szócsonk.), sporheltu (r cig), sporhi, spori (< „sporhelt” < ném Sparherd) tűzhely sütője: ler (< rer, rerni, lernyi; táj. < ném rerl, rer, rear, Röhre), lernyi (táj, szlk táj lernji) központi fűtés, távfűtés: fagyasztó, fagycolor („mert nem fűtenek rendesen”), központi hűtés fűtőtest: bordásfal, fütyőtest („fütyül fűteni”), gladiátor (szóferd. radiátor), hősug (szócsonk), hűtőtest, rada, radijátor, seggmelegítő

„Gyújtsd meg a villanyt!”: Csapd fel a pilácsot!, Gyújtsd fel a házat!, Gyújtsd meg a petrót! (< petroleumlámpát); Gyújtsd meg a pilácsot!, „Hangosítsd föl!” („a fényerő-szabályozógomb bevezetése óta”); Izgasd meg!, Kapcs fel!, Kapcs fel a pilácsot!, kacsford (< kapcsold, fordítsd! – a Mézga család c. filmből); Kapcsold fel a vilit!, „Kapcsud be!” (táj.); Köpd fel a pilácsot!, Pilács!, Pilácsolj!, Pilácsolj föl! „Oltsd el a villanyt!”: „Atasd le!” (táj.); Csapd le a pilácsot!, Fújd el a gyertyát/mécsest/petrót/pilácsot!, „Halkítsd le!”, Kapcs le!, Kapcs le a pilácsot!, Kapcs le a vi! („a Mézga Aladár-nyelvből”); Kapcsold le a vilit!, Kapd le/Köpd le a pilácsot!, Nyomd agyon!, Pilács leó!, Pilácsolj le!, Villany leó! éjjelilámpa: csillámpa (< csillár × lámpa), éji bagoly („úgy világít a sötétben, mint a bagoly két szeme”), éjjeli pilács („a gyertya régen pilácsolt,

pislákolt”), kislampi, pilács, pilázs, pipics („mert kicsi”), piros pilács, szentjánosbogár függöny: ablakrongy, drapéria (< fr. draperie), férhang (táj), firhang (< ném fürhang, firhangl, Vorhang), firrang (r. cig, rom perdea), kárnis, kéztörlő/de/, lepedő, lógony a bútor rossz állapotban van: gredzsa, gredzse (táj.), ramaty (~ ramacs, táj), tropa (’fáradt, kimerült; tönkre van, elhasználódott’ ? < horv. tropa ’anyagilag tönkrement’; ol troppo < fr trop ’túlságosan sok’) – (Lásd még 103. oldal!) bútorok sajátos neve: almárium (’szekrény, láda’ < lat. armarium < k lat almarium ’szekrény’); dögtartó ’ágy’; kanapé (’támlás, karfás fekvő- és ülőbútor’ < ném. Kanapee ’mennyezetes ágy; sütemény, szendvics’ < fr canapé ’divány, pamlag; pirítós’ < lat. conopium, canepeum ’szúnyoghálóval ellátott ~ mennyezetes ágy’ < kwnwpeŮon ’szúnyoghálóval

ellátott ágy, heverő’ < gör. kőnwy ’szúnyog’); kredenc (< ném Kredenz ’konyhaszekrény, pohárszék’ < ol. credenza ’hit, bizalom; konyhaszekrény’ < lat credentia ’hit, hitel, bizalom; kölcsön’); leckeasztal ’íróasztal’; madárbörtön ’kalitka’; nokedli ’hokedli, ülőke’; röki ’rekamié’; szamárfészek ’ágy’; ülőbili ’szék’ („ha billeg, bizonytalan”); sámli (< ném. schamel, schammerl, Schemel < lat scamellum < scamnum ’pad, zsámoly, szék’) a lakásban rend van: ki van nyalva a lakás, minden oké, „Nemtalálom”, patika, puccban van a lakásban rendetlenség van: atombombát dobtak bele, bazár, bombát dobtak be, Chicago, disznóól, dzsumbusz (táj.), fut a lakás, ganéj/kupi van, kupleráj, nagy a ramazuri (< ném Ramasuri, Remasuri ’lármás felfordulás, zűrzavar’ < fr. ramasser ’összeszed, halmoz’), rumli van (< ném rumml, Rummel ’lármás kavarodás,

felfordulás’), széjjelség, szemétdomb, tatárok jártak kaputelefon: csipogó, házi/póttelefon kaputelefonon felszólni: dudálni, felkapuzni, felköpni az infót (< információt), feltelegrácsolni, kapuzni, távrecsegni lift: elevátor (’emelő-, szállítószerkezet’ < ném. Elevator < ang elevator < lat elevator ’ aki, ami felemel’ < elevare ’felemelni’), ismerkedési hely, járószék ’ (? < ném. Fahrstuhl, tükörford ’utazószék’), járószekér (gúny), légdoboz, luft (szóferd.), mozgó doboz, rohangáló diliház, röpülő fülke, szemétszállító (ironikus szóferd) szórakozóhely, zuhanóbombázó R) RUHA, ÖLTÖZKÖDÉS, ÉKSZER, DIVAT 1. alsóruha, fehérnemű általában: alapszín, alsócucc, bugykó, bugyogó, butyóka, gatya, nyelesgatya, ruci, sexalsó női ing: blúz, bujka, csaj-ing, háló, kising, kombiné (< ném. kombine, Kombination ’ingnadrág’ < fr combinaison < ang. combination

’alsóruha-kombináció: ing + nadrág’), kukkoló, rekli, rékli (táj) férfiing: csávóing, kombi (< női kombiné), majica (táj. < horv majica ’trikóing’), póló (< ang polo ’egy fajta labdajáték, lovaspóló’ < tibeti polo ’labda’; itt: ’trikóing, pólóing’) pizsama: alvóka, csíkos, dizsi, dizsi-rizsi, éjszakai overal, esti szerelés, hálózsák, pazsama, pijama (tréfás ejtéssel < pizsama < ang. pyjama, pyjamas tb < hindosztáni p##j#ma ’nadrág’ < perzsa p#y-#gˇ#ma ’nadrág’ < p#y ’láb’ + gˇ#ma, gˇ#mă ’ruha, öltözet’), pizsa, pizsi, pizsó, pizsomö (r. cig < m pizsama; rom pijama), pizsu, rabruha, surranó hálóing, hálóruha: alvószoknya, bébidol, bébiroll (< bébidoll < ang. US baby-doll ’játék-pólyásbaba’; itt: ’hálóruha: felső-alsó rész nyárra’), hálófing, hálókeferánc/rékli/szoknya/zümeg, kombiné („a formai hasonlóság miatt”), libegő; Nincs rá

szükségünk! melltartó: bikini, bögypolc/tartó, cicidaru/erősítő/fék/fix/háló/tartó/tok, csecstartó, csöcsfék/fix/fixáló/fogó/húzó, csöcsifix, csöcskalap/röpítő/tartó/ telázs/~ stelázsi (’polcos állvány’ < ném. stellaschi, Stellage < holl stellage ’állvány’), csöcsvédő/zacskó, didifék/fix/fogó/tartó, dikótartó, dudatok, duplasátor, gömbtakaró, ikersapka/tartó, ikrek családi sátra, ikrek sapkája, kebelfék/zsák, két pötty egy pánttal, kétszemélyes campingsátor, kétszemélyes sátor, lalafedél, lökhárító, lötyögő, löttytartó, mandarintál (’narancsféle’ < ném. Mandarine < port mandarim ’kínai mandarin’ < maláj mantari ’tanácsos, miniszter’), mejjtartó (táj.), mellbugyi, mellcsike, melleslegtartó, mellfix/támasz/védő/vért, motorháztető, nyúlózsák, páros úszósapka, széttartó, tejfogó/tartó, tőgytámasz, tututartó, zsömlebár – (Vö. 93 oldal!) női

alsónadrág: bágyi, bájfüggöny/takaró, budjogó (szójáték), bugyelláris (’erszény’, itt: szój. a hasonló hangzással < lat. pugillares tb ’írótábla’; h lat pugillaris, pugillares tb ’írótábla, tárca, bugyelláris’), bugyesz, bugyi, bugyigó (r. cig), bugyingó, bugyó, bugyogó, combfeszítő; csupa csipke, csupa báj; gatya, glotti („ha nagy” < régebben: klottgatya ’vékony, fényes pamutszövet’ < ném. Cloth, Kloth, Klott < ang cloth ’kelme, posztó; rongy’), majomketrec, Nyomulni tilos!, „randibugyi” („randevú céljára; alig takar, a háromszög alakú részeket kétoldalt csak vékony pánt tartja”), szexi bugyi, szőrtakaró („ha kicsi”), szőrtartó, tanga („háromszögalakú, az oldalán keskeny pánttal” < port. tanga ’ágyékkötő’), Tarzan-bugyi („vékonypántos” – a filmsorozat címadó férfiszereplője nyomán), torpedóromboló, tubi férfi alsónadrág: ágyékkötő, alga (<

alsógatya, mozaikszó), alnaci, banán/botkormánytartó, butykó, butykos, butyogó (szóferd.), dudorongó, fingfogó, fiúbugyi, gatya, gatyesz, gatyisz, gatyó, gátyó, gatyóka, hengerműtartó, jéger, jégergatya (’férfiak hosszúszárú, vastag, gyapjú alsóneműje’ < köznev. ném Jägerwäsche ’jéger fehérnemű’ G. Jäger természettudós nevéről, aki a gyapjú ruhaneműeket propagálta a növényi rostból készült ruhafélével szemben’), klottgatya, körletzászló, minigatyó, naci, nadigrád (szóferd.), tundrabugyi („jégeralsó”; ’hideg, gyér növényzetű, mocsaras v. fagyos északi síkvidék’ < or тундра ? < finn tunturi, lapp duoddar, tundar ’magas, kopár hegy’); Vigyázat, lövök! – (Vö. 96 oldal!) harisnyanadrág: cicagatyó/nadrág, combfix, csülökkötő, harigatya/naci/nadrág, haris, harisnyagatya/naci/nadi, harisó („becézve”), hullahopp (táj. < szln, horv szleng hulahopke ’harisnyanadrág’

< ang. hula-hoop ’hula--hop’; tkp ’tánckarika’; játékkarikát pörgetnek a derekuk körül a harisnyanadrágot is a derékra csavarják), mackó (táj.), segéd-szűzhártya, selyemnadrág, szúnyog, tundrabugyi („meleg”) harisnya: bűztakaró/tartó, cicagatyó/nadrág, combfix, élvezet, hari, haris, hariska, lábbüdösítő/bűz, strampli (táj. szln ? < ném strimpfl, strimpfli, Strumpf), strumfe (< szln táj štrumfe ? < ném strimpf, Strumpf) zokni altató, bideske, bőrzsák, büdöske, bűzárasztó/barlang/bázis/befogó/bomba/felfogó/fogó/görény, bűzi, bűzzacskó/zsák, cokna, fuszekli (< ném. fußsöckl, fußsocke ’rövid harisnya’, zokni’ tkp ’lábzokni’ < lat soccus, socculus ’könnyű, alacsony sarkú cipő, saru’), gázkamra, görénylak, kábító, kábítószer, a kis büdös, lábsipka, lábszagtartó, lábtyű (vö. kesztyű), lótetű, nakni, okni (szócsonk), szagfogó, tokni, zákli, zocsni, zokcsi, zokedli,

zokesz, zoki, zokinger, zokken (< ném. Socken, Sockerl ’zokni’ < fr socle ’lábazat oszlopon, falon’ < lat socculus, soccus ’kis cipő’), zoklene (szln. táj), zoknaj, zokne (táj < horv sokne tb), zokogni, zokoni, zozó 2. felsőruha általában cerkó, cucc, cula (táj.), cumó, fecni, gönc, gúnya, hacuka, rongy, ruci, stuka (? < or шту а ’darab’ ~ ném stukch, Stück ’darab’), szerelés, szerkó (< szerelés), szkafander (’űrhajósruha, búvárruha’ < újgör. skjandro) sapka, sapkafajták: buksivédő, buratartó, csősapka, (az 1987-es kötöttsapka-divat), csukma (szóferd.), fejradiátor, fejtök, ködvágó („sísapka”), kulap (< kalap, táj.), kulup, sálsapka, sap, paska (szótag betűrendjének megfordítása), sapesz, sapi, satyak, satyek, satyeszk, satyó, sipek, sipka, sityka, smici (< svájci- v. micisapka < ném. Mütze), sörénytakaró, supkö (r cig, rom şapcă), tökvédő, turbán – (Lásd

még 56 oldal!) fejkendő: bukókendő, dédanyánk sísapkája, háremzsebkendő, katyusa, lepedő, lityegő, öreganyakendő, parókavédő, sörénytakaró, tökvédő vállkendő: slájer (< ném. Schleier ’fátyol’), stóla (’vállon viselt, hosszú, keskeny, papi szövetsáv’; honorárium; hosszú női vállkendő’ < lat. stola ’előkelő nők bokáig érő talárszerű ruhája’ < gör stolŔ ’fölszerelés, öltözet, dísz, hadiruha’) s á l: akasztófakötél, fojtogató, fojtogató segédeszköz, fujtózsinor, giliszta, hurok, kígyó, kopasz nyakravaló, koszfogó, kötél, nyakék/fojtó, nyaki, nyakkötő/örv/tekercs/tekerő, ökörlánc, póráz, rongykendő, sál (szln. táj šal) nyakkendő: csicsa, díszzsinor, értelmiségi madzag, felmosórongy, fujtóka, gordiuszi csomó (< gör. Gŕrdioς frigiai király neve, akinek a szekerén volt a híres kötélcsomó, melyet Nagy Sándor kardjával kettévágott; > Gŕrdion ’az ókori

Frígia fővárosa – az alapító nevéről’), hauszpintli (szln. táj hauspintli < ném halspindl, halsbindel, Halsbinder), hóhérkötél, kisgyilkos, kolonc, kultúrcsomó, kutyaörv, lebernyeg, mellfekvenc, nyakcsík, nyakesz, nyaklógó, pelenka, spárga, tyúkbél – (Lásd még 56. oldal!) pulóver: garbó, kardi (< kardigán), pulcsi, pulcsika, pulasz, puli, pulnyer, puló, pulócsi, pulver, puncsi, strikas (< szln. táj štrikaš < štrikati ’köt’ < ném stricken ’ua’), szvetter mellény: bekecs (’rövid, prémes télikabát’; táj. < szlk R bekeš, bekeč < le bekiesza, bekieszka – Bekes Gáspár, 1520-1579, Báthori István lengyel király hadvezéréről), lajbi (táj. < ném leibel, leibl, laibli ’mellény; női fűző’ < ném. Leib ’test, törzs’), lájbi (táj), meli, melus, metyó, metyu, rékli (nép ’női blúz, alsóruha, csecsemőkabátka’ < ném. réckl, rekkle ’szoknya, kabátka’ < ném Rock

’szoknya; kabát’) kabát(zakó): cakó (szóferd. < zakó < ném Sakko ’zakó’ < ném Sack ’bő hátú zsákkabát’, tkp ’zsák’ < ang sack/coat ’ua’), jákna (táj. szln jakna ’rövid női kabát’), jakó (< argó ’kiskabát, zakó’ < szóferd ~ < ném Jacke ’ua’), kabanyusz („nyúlszőrből készült”), kabanyuszi, kabcsi, kabi, kabicsek, kényszerzubbony, lengőke, reikli (szln. táj), zeke (nép ’durva gyapjúszövetből varrt férfi-, régebben női kabát’ ? < ném seeg, sege ’rövid női kabátka’, schecke, schegge ’kiskabát, páncél’< lat. sagum ’szövetdarab katonaköpenyként’) nadrág: gatya, gatyesz, gatyó, gátyó, gatyus, naci, nacó, nadidrág, nasztó, natyó, nyelesbugyi nadrágfajták: bokalengős („trapézszárú, boka fölött végződő; a 60-70-es évek divatja”), bricsesznadrág (’lovagló-, csizmanadrág’ < ném. Breeches < ang breeches ’térdnadrág’),

cicanadrág, cső, csőgatya/naci/nadrág, csöves nadrág, csövi, csövigatya/gatyó, digó („olasz”), farmer, faros („felül szűk”), franciagatya, halász/kertésznadrág, kilengéses („trapéz”), lengőszárú, macskanadrág, pantalló (< ném. Pantalon/s/ < fr. pantalon ’hosszúnadrág’ < ol Pantaleone, Pantalone velencei kereskedő gúnyos színpadi figurája; a velenceiek gúnyneve; köznev.), popper, répagatya/nadrág/naci, répunaci, skótgatyó, sort (< ang short ’rövid’, shorts tb. ’rövid nadrág’), szoknyagatya/nadrág, szuperrongy („farmer”), törökgatya („bő, nagy”), térd/trapézgatya, trapéznadrág, zöldséggatya/nadrág („répanadrág”) szoknya: alányúlni való, bőbugyogó, bugyivédő, búvárharang, deszkadugdosó/fedő („lábtakaró”), emelgető, fiúk kedvence, húzogató, lengő, lepedő, lepel, libegő, libbentő, nagy lyuk, jubka (< or. юб а), klepetyus (táj < klepetus ’régimódi, bő,

mély zsebű, ujjatlan, galléros köpönyeg’ ? < lat. clepetus ’lopott’ < clepere ’lop’), rokk (táj. < ném rock, rok, rek ’kabát, köpenyszerű felsőruha, mellény’; Rock ’szoknya, kabát, felsőruha, öltözet’), rongy, szellőztető, szoki, szonyesz, szottya szoknyafajták: banán/bukjelszoknya, csingilingi, farmer/gombaszoknya, hagymaszoknya („alul-fölül gumis, visszabuggyantott, a fenék formáját jól kimutató, hagymaalakú” ~ „dupla szoknya: két szoknya egymásban”), harang/hordószoknya, körloknis, léggömb/miniszoknya, naciszoknya, slicces, szűkszoknya, tulipánszoknya („lefelé fordított tulipánhoz hasonlít”) melegítő: jogging (< ang. ’rázó, zötyögő jármű; ügetés; kocogás’), maci, mackó, mácko (szln táj macko), medve, melcsi, tréning, trénerka (táj. < szln trenerka), tundrabugyi kesztyű: harmadik kéz, ikerház („öt ujj”), keszetyű, kesznyű, kézcipő (tréfás tükörfordítás a ném.

Handschuh alapján), lyuk lyuk mellett, mancsvédő, szipka, ujjbélés/hártya tavaszi kabát: dzseki, dzsekosz, dzsedzsi, franciás mikádó, malaclopó, perelin, széldzseki télikabát: bekecs, bundesz, bundi, mikádó (’japán császár; rövid, kétsoros férfifelöltő’ < jap. mikado ’császár’ < mi kado ’magas kapu’), pufajka, pufojka (< or. фуфай а, nép пуфай а ’vattazubbony, kötött kabátka, mellény, szvetter’) egyéb ruha: agykötő ’fejpánt’; gatyamadzag ’öv’; hózentráger (< ném. Hosenträger) ’nadrágtartó’; kalpag ’kalap’; kámzsa (’szerzetesruha, -csuklya’ < lat. camisa, camisia ’ing, papi ruha v ing’) itt: ’női ruhagallér’; kényszerzubbony ’köpeny’; pocifogó ’harisnyatartó’; pufi, pulup, pelerin ’ujjatlan női körgallér’ (< ném. Pelerine < fr. pčlerine ’körgallér, nagy vállkendő’ < fr pčlerin < lat pelegrinus ’zarándok, utazó, idegen’

tkp ’zarándok köpenygallérja’ < lat. peregrinus ’idegen, külföldi, utazó’) ruhaszín: egérszürke, fosszín, kanárisárga, parasztrózsaszín, spenótzöld 3. cipő: bőrhuzat lábra, cepellő, cipellő, cipi, cipó, csattogó, csónak, csuka, csülökburok, gőzös, járóka, pataborítás/fedő, patika (táj. < horv patika ’papucs, házicipő’), picő (hangátvetés), pipő, poplépő („hegyes orrú, elegáns papucscipő”), pőci (szótagcsere), rocsó (< rohamcsónak), surci, surranó, szartaposó („igen nagy méretű”), topán (< topánka), topogó, tyúkszemtok, vatyinka (< or.) tornacipő: dorci, dorcó (így ejtve) ~ dorkó (márkanév), mosolydorkó, tornacsuka/csusza/doresz/pata („durva emberi lábra”), tutyimutyi (szójáték) – (Lásd még 23. oldal!) csizma: bakancs, bocskor, csimma (táj.), csimmi, csirizár, csizi, csizmi, csizmica (táj < horv čizmica), csizmö (r cig.; rom cizmă), csumma, lábhüvely, lábtartó,

lábtartótok, mezőgazdasági tornacipő, pataborító, surranó, szartaposó, terepjáró papucs: büdöske; csattogó – hogy jövök; csoszi, csoszogó, csoszoka, csuszszancs, klaftató, papucs, pattanó, placsni („plattyog, ha lépünk, hangut.”), slattogó, totyoga egyéb lábbeli: botos (táj. „posztóból, magasszárú, fűzhető”), kandúrbocskor, klumpa, manusz, pacsker, szandi, topánka, tutyi („kötött, talp nélküli, boka föléig érő”) 4. ékszer és anyaga általában: bizsu (< fr bijou ’ékszer, csecsebecse’), csecsebecse, csicsedli, smukk (< ném Schmuck < ném. schmücken ’díszít, ékesít’), szarany (< szar arany ’nem valódi’, szój), zsibu (hangátvetés) órafélék: cágeres (táj. < ném zaiger, zoager, Zeiger ’mutató, mutatóujj, óramutató’); csörrentyű, ketyegő doboz (’ébresztőóra’), krumpli, kurbli („vekker, amit fel kell húzni” < ném. Kurbel ’hajtókar, forgattyú), meggymag („apró

női karóra; gyakran hordják nyakban is”), sászu (r. cig şas, şasur; rom ceas ’óra’), „svarcóra” (’kvarcóra’), vekker (< ném. Wecker ’ébresztő, -óra’ < wecken ’ébreszt’) gyűrűfélék: abrincs (táj.), anyacsavar, rabság („jegygyűrű”), ujjabroncs fülbevalófélék:csüngi, csüngü-lüngü, fityegő, fityula, fülbigyusz, fülkolonc/nehezék/tyű (játékos képzés), gyöngyös (táj.), hinta, hulla-hopp, karácsonyfadísz, klipsz, kolonc, köröcske (táj), kutyakolonc, lógó, lógus (táj), orrkarika („nagy méretű, köralakú”), ringli (táj. < szln táj aringle < ném ringl, Ringel ’gyűrűcske, kis karika’ < ném. Ring ’gyűrű’), traktorkerék („akkora”) karkötőfélék: bilincs, fityegő, karlánc, kartyű (játékos képzés) láncfélék: bokalánc („csövesek, fiatal lányok, négerek hordanak”), kutyalánc („nagy szemű”), nyakörv, póráz sok ékszert hord valaki: bazár, bazári majom,

bizsubolt, bizsus nő, búcsús, Cicoma Marci (nő is), csicsás, ékszerbolt/buzi/-ész/királynő/tár, felbizsuzza magát, fel van aggatva/koloncolva/csilingelve, karácsonyfa, kétlábon járó bizsu/ékszerbolt, kirakat, ki van cicomázva, kolonckiállítás, madárijesztő, mozgó ékszerbolt; olyan, mint a karácsonyfa; papagáj, szemeteskuka; tele van aggatva, mint a karácsonyfa; trafikot nyitott, veterán 5. öltözködik éppen: csuházik csinosan, divatosan öltözködik: bazári majom, bugi, Burdából lépett ki ( német divatlap címe), butikban öltözik, butikozik, cicababa, cicomás, csicsás, csini, csinibaba, digó, digózik, divatbaba/bébi/buzi/csaj/kukac, divatlady/lédi/majom/mókus/parádé, divis, dögös, fitt (< ang. fit ’megfelel, jól áll neki a ruha’), flancol (< ném pflanzeln, pflanzen ’cifrálkodik, piperéskedik’; < ném. pflanz, Pflanz ’hivalkodás, pipere, cicoma, dísz’; argó ’szélhámosság, hazugság’), hamiskártyás

( tréfás fordulat: „piros kalapot hord, így tökre pirosat tesz, mint a kártyában”), imádja a cuccokat, jó a csomagolása, jó cuccokban jár, jó szerkója van, kinyalja magát, ki van rittyentve, kolibri („színváltós”), menő cuccokban jár, menők a cuccai, menőmanó, módis, módizik, polír (< políroz ’fényesít, csiszol’ < ném. polieren ’ua; palléroz, kiművel’ < lat polire ’simít, csiszol’), poppos, sikkes (’könnyed eleganciát, vonzó eredetiséget tanúsító’ < sikk < ném. Schick < fr chic ’könnyed elegancia, jó ízlés’), spéci, sznob (’előkelőket majmoló, műveltnek látszani akaró, nagyképű’ < ném. Snob, Snobizmus < ang snob, snobbism < lat. sine nobilitate tkp ’nemesség nélküli’, mozaikszó), szuperul néz ki/öltözködik, újhullámos – (Lásd még 73., 104 oldal!) jól illik rá valami: bulis cucc, cukin áll, jó a karosszériája, paszent (< passzent < ném. passend

’megfelelő; testhez simuló ruha’), passzol rá (< ném. passen ’illik rá’), passzul rá (táj), tök maszek – (Lásd még 104 oldal!) agyoncicomázza magát: bazármajom, bohócot csinál magából, divatbazár/bohóc/majom, cicababa, csicsás, csicsázza magát, hollóbárkodik („ettől ronda lesz, mint a holló”), hülyén néz ki, karácsonyfa, kikenceficézi/kikészíti magát, kinyalja a képit, kinyalja/kinyomatja magát, kipingált, kirittyenti magát; ki van kenve, mint egy múmia; ki van nyalva, kurva, magára ken egy kiló festéket, magára veszi a budiajtót, majom, mázos; olyan, mint a papagáj; papagáj, paprikajancsi, páváskodik, piperkőc, púderos, rajta van a drogéria, ripacs; röpülj, páva; sminkel (< ném. schminken ’festi, kendőzi magát’, Schminke ’arcfesték, szépítőszer’ > smink), teszi az agyát, túlcsigázza magát, vagizik, virágoskert – (Lásd még 71., 104 oldal!) nem követi a divatot: béna,

bénáskodik, a földön húzza a szoknyáját, kőkorszakbeli, Mária Terézia korabeli, népi trotty, ómódi, „ószeres”, öt kilométer lemaradás van, paraszt, snassz (’silány, szegényes; rosszul öltözött; szegénység’ < ném. Gschnas ’értéktelen holmi’), topis (< argó ’szegényes, rongyos, piszkos’ < toprongyos) hanyagul öltözködik: cullos (? < argó culos ’utcalány’ ? < r. cig ţolă, rom ţoală ’gúnya, rongy, ócska ruha’), dzsesszes, gamler (táj.), jampi, lezser (< ném leschér, léger, leger ’szabados viselkedésű, fesztelen, könynyelmű’ < fr. léger ’könnyű, jelentéktelen; könnyű erkölcsű’), link (< argó ’könnyelmű, megbízhatatlan, hamis’ < ném argó link ’hamis, kétes, rossz’ < ném. link ’bal; helytelen, rossz’), pacuha („rongyos”), slampi, slampos, szakadt, szarik magára, topisan (< toprongyos), trehongya (táj.), tróger, újdivatosan öltözködik (gúny);

úgy áll rajta, mint tehénen a gatya (régi közhely) keni, festi, rúzsozza magát: beleesett a festékes vödörbe, cicomázza magát, festéktartó, festőpaletta; ha pofon vágod, leesik a fél arca; hullik róla a vakolat, két kilóval nehezebb lesz, kimajszolja magát, kimázolja a pofáját, kipingálja/mázolja magát, mázolmány, meszel, meszeli magát, „nagy nő”, pingálja magát, rajta van a TVK („a Tisza Vegyi Kombinát festékei”), sminkázza magát (táj.), sminkeli magát, tatarozást tart; úgy néz ki, mint a papagáj rúzs: maszat, pofa-kencefice, pofakrém, sminka (táj. < szln, horv šminka ’smink’ < ném Schminke ’arcfesték, szépítőszer’) szagosítja magát: büdösít, büdösíti magát, büdöske, bűzbazár/bomba/görény/katlan, bűztelenít, görény, gyomirtó, húzza a csíkot, két lábon járó drogéria/illatszerbolt, leértékelt drogéria, légyirtózik, mozgó illatszerbolt, pacsmagolja magát, pacsulis, pacsuliszaga

van, pacsulizik, pacsulizza/pacsurizza magát, ráborult a piperedoboz, rádűlt a piperepolc, spray-zik (< ang. spray ’permetszóró, permetlé; befúj illatszerrel’), szprejezi magát (táj.) – (Lásd még 105 oldal!) illatszer: pacsuli, spré – (Lásd még 140. oldal!) hajviselet (frizura) általában friz (< ném. Frisur ’hajviselet, frizura’), frizi, frizimiska, frizkó, frizu, séró, toll női frizurák: copfos cicafarkos, cicfarok (< cicafarok, „pici varkocs”), coffi, coffis, cofi (< ném. Zopf ’hajfonat, copf’), cofilovacska, cofis, cofos, cola, copfi, copfos Kati, csacsi, csurkás, búzakalász-sörényű, fonott, füles, gicás („két gicába – varkocsba köthető hajról”), hosszú lógó, iluskás (János vitéz Iluskájáról), kecskeszarvú, klotyólehúzó, lompos, Natasa-fejű (a szovjet gyerekek megszokott hajviselete), pemet (< táj. pemete ’rúd végére kötött csutak v rongycsomó – kemence tisztítására,

tűzoltásra’), seprűs, szamárfül („két rövid copf hátulról szamárfülre emlékeztet”), szarvas, tapsi („két copfja van, tapsifülesre emlékeztet”), tehénszarv, vécélehúzó egyéb női frizurák besütött („sütővassal göndörítve”), bilifrizura, birkafrizura, bodros, bongyor („nagyon göndör, erősen daueros, gömbölyű formájú”), borzas, bozont („rövid, tépett, kócos, zagyvalék”), bubbantó (< bubifrizura, becézve), bubi, bubifrizura (’elöl a homlokba fésült, oldalt és hátul rövidre vágott fiús hajviselet – a 20-as évek közepétől’ < ném. Bube ’kisfiú’); C C Catch-es haj (pop-énekesnő hajviseletéről: „a fejen magasan felborzolva, a többi a vállra omlik”); Cleo ~ cleo, cleopátra ~ Cleopatra ~ kleopátra (Kleopátra hajviseletéről: „elöl frufru, vállig érő egyenes haj, alul befelé szárítva”), csámpis, csárli ~ csárlis (< a Charlie angyalai c. film három női

szereplőjéről: középen kettéválasztva, elöl két oldalra felkunkorítva, oldalt s hátul lazán a vállra omló), csavart („hullámos”), csikófarkos, dauerfej (gyűrűzéssel, vassal v. csavarókkal hullámosított, majd tartósított haj < ném Dauerwelle ’tartóshullám’), dauerolt, daueros, depeche (együttes nevéről:”a lányoknál a fül mellett hátra fésült haj, a fejtetőn rövidebbre vágva, a homloktól hátrafésülve”), fark, farkas, farkos, farok, felnyesett frizura, fészek („feltupirozott, ágas-bogas, nagy, fésületlen”), frufru (’egyenes v. félkör alakban homlokba fésült, rövid hajfürt’ < fr. froufrou ’huncutka’), futás ~ futi, futicás (< horv táj futa, futica ’lófarok frizura’ + magyar -s képző), göndörbirka („dauerolt”), göndörszőrű, hínárhajú („égnek álló hajú; rocker”), hodoris (< a szöuli olimpia kabala tigrisfigurájáról), holt séró („nagyon jól kiállított haj”),

hosszú tépett („alapfeltétele: bármilyen hosszúra növeszthető, de két egyforma hosszú tincs nem lehet a fejen”), hullám („dauerolt, bodor, rövid”), hullámos, hurka („a fejtetőn hurkaszerűen összecsavart hajról”), indián („hosszú, sötét haj”), kakadu („a fej közepén süniszerű”), kakastaréj („középen tarajos, oldalt nincs haj”), karádi (kedvelt színésznő a két világháború közt), 220 V-os („tüskés, égnek álló haj, mintha az illetőt áramütés érte volna; zselével is bekenik”), kleopátrás, kleós, kolibri (’nő, aki gyakran festeti más-más színűre haját’), kopaszcsirke („tüskés haj”), kopi („kopik: rövid haj”), lisztes lobonc („szőke, rendetlen frizura”), lobonc, lófarkas, lófarkos, lófarkú, lófarok (a fejtetőn gumigyűrűvel, szalaggal v. csattal összefogott sima félhosszú v hosszú haj, mely lófarokszerűen simul a háthoz), lóg a farka, lokni, menetes cleo, oroszlán

(„szétálló, mint az oroszlán sörénye”), őserdő, paci, paróka, póni („lófarok, elöl frufruval”), pöndör-göndör (ikerítés), puklis („magas, hátrafésült haj”), pulyka („középen tarajos”), punk („színes, borotvált oldalak; kakastaréj középen; fülbevalók .”), rackás (< rackajuh; „nagyon göndör, dauerolt, nincs fokozatosan levágva”), Rákóczi, rozmár („rövid hajból mindenfelé irányított hajtincsek”), sasson ~ szasszon (hosszú v. félhosszú haj geometrikus formákban, szimmetrikus v aszimmetrikus alakzatban < Angliában élő Vidol Sasson spanyol fodrászról, 1968-tól; köznev.), seprűfejű („egyenes szöghajú, vállig érő”), sörény („hosszú, tépett, sima, kócos”), süni, szalmakazal, szénahaj/kazal, tejfölös torta („szőkített konty”), tépett („rövid hajból sokfelé irányított hajtincsek”), tépett kleós („ritkított, szabálytalanul vágott”), tollfosztott („rövid,

összekócolt, fürtökben visszahajló”), tornyos frizura, turbános, tüskefrizura, tüskés, vagány, van farka, vörös torony („konty”), zselézett („zselével furcsa alakzatban rögzített haj”) férfi hajviselet beatles (beat- v. gombafrizura: elöl homlokba hull, a szemöldökig ér; hátul hosszú, a fület fülközépig takarja; a gomba alakjára emlékeztet; < Beatles népszerű liverpooli zeneegyüttes, ezzel a jellegzetes hajviselettel > beatzene az 1960-as évek jellegzetes könnyűzenei áramlata < ang. beat ’ütés, szívverés, dobogás’), copf („egy, kettő, ritkán több hajfonat; a nőinél általában rövidebb”), digó (választék nélkül, fürtösen fésült, kissé a homlokba nyúló; a fejtetőn s a homlokon hosszabb, a fej körül s a nyakban rövid < olaszos jellegű < hiv. Roccohajviselet < Rocco és fivérei címadó filmszereplője), cseplin (< Charlie Chaplin hajviseletét utánzó), csikó (kisfiúk rövid v.

félrövid, sima, oldalra fésült hajviselte), depeche-s ~ Depeche Mode-os (< a zeneegyüttes tagjainak hajviseletét utánzó), gomba, gombafrizura (a beatfrizura másik neve), hippi („gondozatlan, hosszú”), kefe (rövid, sűrű, felálló; a fejtetőn kefeszerű, az oldalakon kissé ívelt), pank~ pánk ~ punk ~ punkos (rövid, tüskés, színes, zselézett felsőhaj; hosszabb szálkás homlok- és nyakhaj, borotvált oldalak < ang. punk ’értéktelen személy, üres beszéd’; lázadó ifjúsági réteg – jellegzetes rövidre nyírt hajjal), popper (homlokba hulló hosszú felsőhaj, a nyakban hosszú átmenet, határozott fazonvonal < feltűnösködő, ékszerrekkel, illatszerekkel, különleges ruhákban, frizurával megjelenő, lázadó ifjúsági réteg), Rákóczi-haj („hosszú, hullámos”), rőzse, sasson ~ szasszon (a férfiváltozatot 1974-75-ben alakította ki Sasson fodrász), sérós, süni, széna, tüskeböki (kedvelt rádió-gyerekműsor sorozat

sün-szereplőjének nevéről; köznev.) S) T Á R G Y, K É S Z Ü L É K 1. holmi általában: cájg, cókmók, cucc, cumó (< cucc), gönc, hacuka (< nyj, argó ’ruha, felsőruha’ < ném husecke, hosecke, hasuck < ófr. houce ~ cseh hazuka, szlk hazucha ’egy fajta kabát, köpeny’), izé, kacat, klepetyus (< klepetus), motyó, pakk, roncs („iskolában”), stech (? ném. steck, stéck, Stück ’darab’), szajré – (Lásd még 173. oldal!) szatyor: batyu, bugyor, cekker (< ném. zecker, Zeckerl ’szatyor, bevásárlótáska’), motyó, satyó, szaty, szatyi, szatyka, szatyoru (r. cig), szotya, szratty, szütyő (táj ’zacskó-, zsákszerű tarisznya’), szütyű, tasak, tási, tasunka, tatyó, turba (szln. táj ? < m turba ’bőrtarsoly, táska’ ~ szln, horv torba < tör tubra, tobra, torba ’bőrtarsoly, zsák’), zacsi (< zacskó) – (Lásd még 31 oldal!) kosár: garabó (táj.), garaboly (táj ’kerek, füles kosár’

< körbl, karble, kearbli; Korb < lat corbis), kanacli, kas, kaska (táj. ’füles kézikosár’ < kas ~ ? < szlk košík ’kosár’), kosárá (< szln táj košara), kosi, koska, kusarö (r cig.), silinga (táj ’fűzfavesszőből font kétfülű kosár’ < ném schwinge, Schwinge ’lapos, tojásdad alakú, kétfülű kosár’), véka női kézitáska: fidi, kisáruház (gúny), kritikül (szóferd.), lidikűr, lomtár, piperetáska, retikül, rettikül (táj), ricsi (< ridikül), ridikul (< szln. táj), ridikül, ritikül, ritikür, rühedli (szóferd), szütyő, taskö (r cig) férfi kézitáska: brifkó, bríftasni (< ném. Brieftasche ’levéltárca’), dipitáska; „Feleség ne lássa!”; iratraktár (gúny), takta (< aktatáska), turba (szln. táj) – (Lásd még 31 oldal!) 2. pénztárca, tárca: bríftasni, bugyelláris, bukisz, buksza, bukszö (r cig), buksztárca (< buksza × pénztárca), buktárca, buszta, csiztartó,

dohánytár (tkp. ’pénz’), manitárca/tartó, minibank, steksz/zsetontárca, zsozsótartó kulcs, kulcscsomó: betörőcsomó, cso-csó csomó, kéglinyitó, konzervnyitó („a lakótelepi lakások olyan kicsik, mint a konzervdoboz”), konzervnyitófüzér, zörgő zsebkés: békanyúzó, bicsak, bicsek (táj.), bicska, bicske, bökő, bugyibicska (< bugyli), bugyli, bugylibicska, csuri zsebkendő: debő (< a Pom-Pom meséi c. gyerekfilmsorozatban az állandóan tüsszentő Hapci Benő nevének „náthás” torzítása), fikagarázs/gyűjtő, kotta („az orr a fuvola”), orrfuvászati/orrfuvolászati/orrfuvolázó négyzetrongy (örökség a 30-40-es évekből), orr-rongy, pézsé, PZS (papírzsebkendő), snájctekle (szln. táj < ném Schneuztüchlein tkp. ’orrtörlő kendőcske’ < schneuzen ’orrot töröl’), takonycsapda/felfogó/fogó/garázs/lepedő/lobogó/tálca/tár/tároló/telep/zászló, tokmány, trombitatorlasz, tüszi, zöldtörlő,

zselészatyor, zsepi, zsepni – (Lásd még 89., 113 oldal!) fésű: ádámfésű, fejgereblye/vakaró, fogasbot, gereblye, grábla (táj. „nagy fogú, akár a gereblye” < horv, szln grablje tb. ’gereblye’, grabljati ’gereblyéz’), hajborona/gereblye/kaffantó/kaparó, kaparó, kefe, sérógerebe, szálkafésű, tetűágyú/kaparó/puska/szűrő/tornáztató, tetűűző/vakaró, tetvész olló: nyaszatoló bérlet(jegy): bércsi, meszecsna (táj. < horv mesečni ’hónapos, havi’, mesečna pretplata ’havibérlet’), zsuga (tkp. bérletkártyalap) igazolvány, személyi igazolvány: diliflekni („igazolás, hogy hülye az illető”), dögcédula (’katonáknak állandóan nyakban hordott személyazonossági lapja’), flecó (e: flekó), flecsi, flekecs, flekni, flekó, flepni, flexni, fukó (< flekó), hekni, igi, plecsni, pofaigazoló, rendőrcsali, rongy. szig (< hivatalos röv), zsuga – (Vö 173 oldal!) szemüveg: ablak, aukule (szln. táj ? <

m ókula ~ ném Okular), dioptria (< ném Dioptrie < fr dioptrie ’optikai lencsék mértékegysége’ < gör. dioptre×a ’szintező optikai műszer’ < diopte w ’kikémlel, megfigyel’), hemüveg (szóferd.), kukker, ócski, ókula (< ókuláré), okuláré (< ném Okular < k lat oculare ’szemüveg’ < lat ocularis ’szemhez tartozó, szem-’ < oculos ’szem’), okulláré, pápaszem, pápaszöm (táj.), pávaszem (szóferd), szemcsi, szódásüvegtalp („ha vastag”), üvegszem szemüvegtok: kuklyuk/okuláré/pápaszemtartó madzag: manilla (táj.), zsinda esernyő: ambréla (< ang. umbrella), antenna („felfelé fordítva a parabolaantennára emlkeztet” ? < ol antenna < lat. antemna, antenna ’vitorlarúd’), ejtőernyő, esőfogó, gyalogfészer, paraplé (< ném paraple, Paraplü < ném Parapluie < fr. parapluie ’esernyő, ernyő’), szemkiszúró 3. evőeszköz kanál: kalán, kalány, kana, kanna (szój.),

kanulus kés: bot („életlen”), „késő” (szójáték) villa: vasvilla, vella (táj.), villus, „villám” (szój) egyéb konyhai eszköz: víziputty (’mosogatórongy’) 4. villanyborotva: bőrgyalu, elektromos szőrnyíró, fűnyíró, fűrész („kés”), szakállkombány, szőrzabáló, tetűugráltató, viliborotva borotválkozik: csupaszít, gyepnyírás, sörényt vág, szőrtelenít – (Lásd még 134. oldal!) hajszárító: „ég a hajam!”; elektromos szél, fem (táj. < horv fen ’szél, hajszárító’), fen (táj < szln < ném Föhn ’száraz, meleg szél: főn; – hajszárító’), hajseregető, hurrikán (< ang. < ind hurricane ’orkán, forgószél, ciklon’), sörény/tollszárító daráló: dari, dugd bele a „dákót”, fasirozó kávéfőző: dzsezva (táj. < horv márkanév), feketéző, káfé/kofifőző, koffeinfőző, konyhai robbanómotor, kotyogó, sípoló turmix: kotyvasztó, kotyvasztógép, mixer (< ang.

’keverőgép’), mixi-mix, zagyvagép mosógép: Bözse, fosógép (szój.), Julcsi, Lujza, Maca, Manci, Masa Sári, Mosó Masa, mosómedve ruhában, pöfi („régi, alig jár”) mos, nagymosás: nagyfosás (szóferd.) centrifuga: cenrif (szóferd.), centiugat (népetim), centri, csavartetű, facsaró, fuga, fugalínó (olaszos), Maris, rázógép vasal, vasaló: peigla (szln. táj, horv pegla < ném péhlä, bügeln ’vasal’), vasi porszívó, poszívóz: pocívó, porszi, porszivattyú, szippancs, szippantó, szittyóz, szívóhernyó házi robot: anyu („az édesanya”), cseléd, csicskás, gémber (< gépember), háztartásbeli, magánbádog, Mikrobi (rádióhangjáték robotgép szereplője), mindenes, Miss Universal (< ang. ’egyetemes, univerzális’), nagyi („a nagymama”), racsik, robaba, robi ~ Robi hűtőgép, -láda: fridzsi, fridzsider, frigó, frizsider, mini Antarktisz 5. ébresztőóra: berregő vekker, csipogó, csörgő doboz/krumpli, csörri,

keltetőgép (szójáték), kerregő, kínzóvekker, reggeli duda, sászu (r. cig), szúnyog, vekker, zenélő óra, zörgő ébresztőóra szól: csipog, csörömpül, felkukorékol, zenél telefon: dumagép, hivattyú, kagyló, melegdrót ( forró drót < ang. hot wire tkp közvetlen összeköttetés a Fehér Ház s a Kreml közt – vészhelyzet esetére), pénzzabáló, recsegő, távcsengő/recsegő/röcsöge, telegrács (szóferd. R. telegráf < ném Telegraph < fr télégraphe ’távírókészülék’ gör tÂle ’messze, nagy távolságra’ + grjw ’bevés; ír, fest, rajzol’), tyilifon (< or. телефон) telefonál: csörög a drót, hallózik, kagylózik, pletyózik, távcsörög, távrecseg, telegrafál (R. < ném telegraphieren < fr. télégraphier ’táviratoz, sürgönyöz’ gör), tyilifonál fényképezőgép: pofalemez fényképez: csattogtat, lekattint, levillant távcső: kukeró, kukker, kukkoló, kukucs, kukucskacső, kukucskáló,

kukule (szl. táj), teleszkóp (’távcső, csillagászati távcső’ gör. tÂle ’távol, meszsze, nagy távolságra, ~ -ból’ + skopŕς ’kémlelő, megfigyelő’ < skopźw ’kémlel, körülnéz, megfigyel’), vakula (< vakul, néz’) 6. videokészülék: dumagép, kévédaráló, másodtévé, video (< ang video ’televízió; kép- = a televíziós képtechnikával való kapcsolat’ < lat. video ’lát, észrevesz, néz, felfog’), vidi, vidijjó, vidimasina, vidió, vidnyók Hifi-torony: alul hokedli, rajta sámli, rajta egy Sokol rádió; Barnamedve, nyakában román cigány hegedül; Bábel-torony, Eiffel-torony, Fifi (szój.; képeskönyvsorozat kutyaszereplője), Hifi-ferdetorony (< ang hi-fi = high fidelity ’magas fokú hang- és képhűséggel bíró, torzításmentes rádió- v. tv-készülék’), Hofi-torony (humorista, komikus színész „művész”-nevéről), TV-torony, zenedoboz, zenegép/torony, zengő doboz 7. elromlott,

tönkrement valami: annyi meg egy mesehős, beadta a kulcsot („magyar áru”), bebreakelt (< ang break), bediszkult/döglött/fingott/fosott/krapált/krepált, bemondta az unalmast (közhely), berezelt/szart, csődöt mondott, csütörtököt mondott, elszaródott, ennek mortusz, fuccs neki, gajdeszra ment (< argó; nyj. gajdesz ’halál’, gajdeszre küld ’megöl’), kampec (< argó; nyj. ’meghalt, vége van’ ? < szlk nép kampes ’vége van’), kaputt, kifingott/kanyecolt (? < konyec), kifújt/nyiffant/pucsult/purcant, lerobbant, lószart sem ér, nuj bun (r. cig ’nem jó’; rom. nu-i bun), szarrá ment, szétszuperálódott, totálkáros, tropa, tropára ment – (Lásd még 103, 115, 183., 201 oldal!) tönkretesz valamit: agyontönköli, barbárkodik, bedögleszti, berheli, betrafált, elbarmol/cseszi/csinálja/fuccsolja/kúr/szar/szúr, kibelezi/nyiffantja/végez, meggyepál (? < argó gyepáz ’ver’, gyepa ’verés’ < táj. meggyapál,

~ -gyepál ’megver, megtépáz; leszid, lehord’ ? meg + gyáva), szadul (? < szadista × vadul), szadizik, szétcincál/csesz, szétszader (< szétszaderja < szétszadizza < szadizmus), szétszervál, szétver („ez csak magyar lehet”), taccsra tesz, tönkrevág, vandálkodik – (Lásd még 114. oldal!) T) K Ö Z L E K E D É S, J Á R M Ű 1. lovaskocsi: citrompótlós kocsi, cocófogat (táj), kétütemű lóhere (szój), lómotoros/rakéta, lovahajta, lovasjárgány, pacikocsi, szán-merci, szőrdízel, szőrösterkli, szőrvippon ( Vippon, terepjáró márkaneve), taliga, zabmotoros, zabvonat fiáker: gyaloghintó, hityó (< hintó), konáker (konflis × fiáker), konflis (’egylovas bérkocsi’ < R. komfortábli < ném. komfortabli, konfortabel ’ua’ < ném komfortabel < ang comfortable ’kényeselmes; kényelmet, biztonságot nyújtó eszköz, dolog’), kordé (~ kordély ’kétkerekű taliga’ < ? ném. kareden

’nyomorúságos szekér’ ~ ném Karren ’taliga, targonca’), luxuskocsi, lótaxi, paciautó/busz/hintó, szőrös taxi, szőrtaxi, Tasziló (szój.), taxi (gúny), úri tál motorkerékpár: benzinkecske, bringa, drótkecske, kecske, kétkerekű traktor/trotyli, lökmeghajtás, majomköszörű („éles, visító hangja miatt”; ? < szólás: ül, mint majom a köszörűkövön), moci, motyi, moped (márkanév, köznev.), motorbicaj, motorbicikle (szln táj), motorcajga/cajgli/cikli, motoru (r cig; rom motor), musztáng (’amerikai vadló’ > márkanév, köznev. < ang mustang), prottyogó, robogó (márkanév, köznev), stricigli (< tricikli, szóferd.), szecska, szimó, szöcske, tütü, út-piszok autó (kocsi): autavö (r. cig; rom automobil), dudu, dudulda, guru-ló, járgány, négy keréken guruló benzinfaló, tolongó, szappantartó, szecska, tragacs, tütü, tütüke autóbusz: buszu (r. cig; rom autobuz), négy kerekű pléhkoporsó, parasztelosztó

(„vidéki buszmegálló”), szardíniásdoboz, tolongó („diákbusz”) csuklós busz: csuki/csuklibusz, hajó, hajtókás busz, hatkerekű tangóharmonika, hukk („csuklik”), kék hernyó, kígyóbusz, nyekkenő, rázóka autóbuszfék: bubu (< busz tolófékjének dohogása: bu-bu-bu-bu; autószerelői zsargon) teherautó: dömper, ifa (márkanév, köznev.), lágertaxi, nagydudulda, kamion, stoppos kocsi, teher-merci egyéb jármű: kanalas gém ’markoló’; dzsumper ’dömper’; hadihajó ’kamion’ vonat: cug (szln. táj < ném Zug), csihe, csühös, expressz (< ném expreß ’sürgős; kifejezett’; Expreß ’gyorsvonat’ < ang. express ’nyílt, sürgős; gyorsvonat’), gőzpöfögészeti tovalöködönc (örökség a korábbi diáknyelvből), gőzös, hernyó kerékkel, kávédaráló, kígyó, piroska, pöfögő, sihu (? < gyermeknyelv), százlábú, trén (< ném. Train < fr train < fr traîner ’húz, vonszol’ > ang train

’vonat, katonai poggyászvonat’), vasparipa, villanykukac, voncsi, zötykölő, zötyögő villamos: tuja (< argó tuja < tulja < hátulja szój. a villamos hátulján lévő ütközőről, melyen régebben potyautasok ültek), vili, villanyos, villej, villindzser (angolos), villinger (németes), vilmos (népetim.) trolibusz: prolibusz (szój., népetim), troli, trodzsagány, trollej (< ang trolley-bus), trotyó, tuja metró(vonat): csővezeték, gyorsvakond, metró (fr. métro < fr chemin de fer metropolitain ’földalatti, ill fővárosi vasút’ < lat. metropolitanus ’ametropolist illető’ < lat metropolis < gör mhtrŕpoliς ’anyaváros, főváros < mŔthr ’anya’ + pŕliς ’város’), metrő, mitró ~ MITRÓ (cig.), vakond hajó: bárka, hajcsi, ladik, sift (szln. táj šift ? < ném Schiff), teknő, víziteknő repülőgép: felnagyított szitakötő, fligár (szln. táj < ném Flieger), gépmadár, göbzi, lökös (<

lökhajtásos), pléhmadár, repcsi, repülő koporsó, repzaj, repzi, röbzi, vasmadár helikopter: csecskagép, denevér, heli, helibakter/gép, helikó, helikoffer (népetim.; < helikopter < ném Helikopter < fr. hčlicoptčre < gör ›lix, šliko- ’csavarvonal alakú, spirális’ + pterŕn ’szárny’; tkp csavarszárny/ú repülőgép/), helikopáter (szóferd., népetim), kávédaráló, kopter, pléhszúnyog, repülő ventilátor (< ném Ventilator < ang. ventilator ’szellőztető készülék, ventilátor’ < ang ventilate < lat ventilare ’szellőztet’), sárgalepke, szitakötő, szöcske, szúnyog vitorlázógép: fecske, repkó, röpcsi űrhajó: Aladár járműve (< a Mézga család c. tv-sorozatból), szputnyik (< or спутни ’útitárs; kísérő; műhold’), ufo (< ang. mozaikszó: undefined flying object ’meghatározatlan = meg nem határozott repülő tárgy’) űrrepülőgép: cselendzser ~ Cselendzsér (< ang.

Challenger < challenger ’kihívó’, pl versenyre; az USA szerencsétlenül járt ürrepülőgépének a neve; azóta köznevesült) űrállomás: bázis, űrbázis, STOPI holdrakéta: holdkóros/rakette, kréta („olyan alakú”), rakcsi, rakesz 2. traktor: dobogó, döcögő, pöfögő, tragi (< tragacs), tragyesz, trakcsi, trakec, trakesz, trakeszos, traki, trasziga, tratyesz, tratyi, tratyó, trazina („a rozoga traktorok zörgésére emlékeztet”), TSz-Merci, tsz-turbó, zetor (< márkanév, köznev.), zötyögő daru: gém, nyakas, pókháló („néha hálóban emel”), zsiráf, zsiráfnyakú szappantartó (a kis kezelőfülke) tűzoltókocsi: létráskocsi, locsoló/nénóautó, ninó, pirokocsi, piroska, spritzni (~ spricni < ném. Spritze ’fecskendő’), vörös tragacs, zuhanyzókocsi seprőgép, locsolókocsi: utcai locsolókanna, utcanyaló, vizesdoboz, városi vízesés, „vécéző-kocsi” szemetesautó: büdöske, cigánybusz/kajálda,

gubisdoboz (< guberál), ingyenbolt, kukafürdő/járgány, kukás, kukásautó/kocsi, mercédesz, mozgókuka, nemzetiségi kocsi (ti. cigány), trutyikocsi 3. kocsimárkák humoros elnevezése Aro: Mezei Dacia Babetta, cseh kismotor: recege („hangja miatt”) BMV: Belül Minden Vacak Dacia: dákó (? < szój. csonkított homonimával: < ném Dako < sp taco ’lökőrúd a biliárdban’ ~ ? < dákoromán elmélet, mely sz. a román nép a romanizált dákoktól ered), Dákk-vágen, dömper, háromkerekű verhovina, puputeve, román traktor, roncsdoboz, szemüvegtok, varrógép, vasalódeszka Ferrari: Ferka Ford: Fjord (népetim.), repülő Jaguár: szuperjárgány Kawasaki, japán motorkerékpár: Kawakaki (népetim., szóferd) Lada: almásláda, láda Lada Szamara: maga Szamara; Ott a szamarad!, Szamár; szamárláda Mazda: Madzag (népetim.) Mercedes: merci Moszkvics: rétirobogó Olcit: oláh citroen Opel Kadett: trágyahányó Polski Fiat: aszfaltpattanás,

babakocsi, benzinbolha, betonpattanás, bogár, Bogárka, bolhakamion, büdös dorkó, csodabogár („a Kicsi kocsi újra száguld c. film nyomán”), egérkamion, fityisz, Fityó, fostalicska, gyufásdoboz/skatulya, hátizsák, katica/krumplibogár, libakergető, meccsbox (< ang. matchbox ’gyufásskatulya, doboz; kisméretű játékautó’), Miss Fityó, papírjaguár, pázsitmókus, polák, poloska, púderdoboz, szardíniás doboz, tragacs, zsebrádió Royce-Royce: roncs-roncs Toyota: tojok (népetim.), Tojt-oda, Totoya (népetim) Trabant: aszfaltbuborék/pattanás/szemölcs, betonpattanás, benzinkecske, burkolt motorbicikli, cigánymerci, cipőláda, csere morzsi, csiga, csigalábú, csomó, egérkamion, faford ~ Faford, Fagyasztógép, farostkocka, farostlemez-kasztni, fiáker, funérdoboz, furnérjaguár, furnérlemez (< ném. Furnier ’borítólemez’ < ném furnieren ’nemes faanyagból készült lemezzel borít’ < fr. fournir ’gondoskodik, ellát’),

füsttel együtt 8 méter, guruló papírdoboz, guruló tv-papucs, gyufásdoboz, gyufásskatulya, hamutálca/tartó, hátizsák, Józsi, kerti traktor, kétéltű („ha lezuhan a szakadékba por se – Porsche márkanév – lesz belőle”), kétütemű tragacs, konzervdoboz, kotlókergető, közúti bacilus, lekvárosdoboz, libakergető; motoros, burkolt esernyő; motoros targonca, mozgó gyufásdoboz, műanyagdoboz, műanyag szappantartó, nagy kocsiban hamutartó, négykerekű babakocsi/szappantartó, országúti bacilus/bolha, papírautó/doboz/gyár, papírjaguár/kaszni (< ném. kastn, Kasten ’szekrény, láda, doboz’), papírmercédesz/merci, papundekli (~ papondekli ’kéregpapír, papírlemez’ < ném. Pappendeckel ’könyv kötéstáblája, kéregpapír’ < ném Pappe ’csiriz, pép, kása’ + Deckel ’fedél, fedő, lap’), parafa ferrári, parasztguriga/merci, pedálos gyermekjáték, pléhdoboz, PVC-jaguár ~ pévécé-jaguár, porsé („por se

lesz, ha összetörik”; szójáték hominim márkanévvel: Porsche), ragacs (< tragacs), skatulya, Sótartó, szappanbuborék/doboz, szappanosdoboz, szappantartó, szemétláda, teknokolrapid (< Technokol Rapid, ragasztó márkaneve), topolinó (< Topolino, olasz autómárkanév), tökház/héj („ha okkersárga”), törekrázó, Trabcsi, Trabi, trabicsek, trablicsek, trabuci, tracsek, tragacs, tragicsek, traubi, tupírozott szappantartó, túristatáska, utcai bolha, utcatetű, útibacilus/piszok, útitetű Velorex: bőregér (’ponyvás, csukott, háromkerekű motorkerékpár; rokkantkocsi’), egérkamion Volga: benzintemető/termelő („sokat fogyaszt”), cigánymercédesz, rozsdagyár, Ruszki Mercédesz, szarvas (emblémáról), tank, tepsi Volkswagen: bogárhátú, katicabogár, közlekedési bacilus, krumplibogár, mazsola Wartburg: mosóporos doboz, pöfögő, szarburg (népetim.), vajling Zaporozsec: kirgizkecske, sztyeppék réme, tajgarém, zápor,

záporeső; Zápor Jóska ~ Záporjóska, záptojás (népetim.) Zsiguli: doboz, láda, rokkantkocsi, zsiga ~ Zsiga egyéb autóelnevezés: hathengeres rollerbaba 4. sétálóutca: felszedőhely (tkp ismerkedőhely), korzó, pletykasétány, Sanzelizé ~ sanzelizé (< fr ChampsÉlisées < fr Élysée < lat Elysium < gör Hl sion ’az üdvözült lelkek tartózkodási helye; Elízium’ ? < hettita ˛ellu ’/termékeny, bővízű/ síkság’), sárga út utca, út: lókorzó, strasszé (< ném. Straße), sztráda (’autópálya’ < ol strada ’út, utca’), sztrít (< ang street), ulice (r. cig uliţă, uliţ; rom uliţă ’utca’) járda: flaszter (< ném. Pflaster ’kövezet, útburkolat’ < k lat plastrum ’gipszpadozat, -burkolat’), járdö (r cig) gyalogátlekőhely: csíkos, csíkos paci, zebra, zsiráf (humoros) közlekedési lámpa: diszkólámpa, jelzőpilács, kacsintgató, pilács, pipics, pislogó, szemafor (< ném. Semaphor

< fr. sémaphore ’távjelző berendezés’ < gör sÂna ’jel’ + jorźw, jźrw ’visz, hoz’; tkp ’jelhozó, jeladó’), villanypilács; villanyrendőr, csak nem büntet; villogó, yardfény (tkp. ’villanyrendőr’) aluljáró, felüljáró: bűnbarlang, csövesek területe, csöves hely, csöves lakhely, csövező, felülsztrít, útvesztő 5. öreg jármű: csataló, csatragány, csatrogány, csotrogány, döci, Jézus szamara, kávédaráló, krehács, krepedli (? < krepli < ném. Krapfen ’fánk’), matuzsálem (’szokatlanul hosszú életű férfi, személy’ < Matuzsálem ~ Metúsélach bibliai héber pátriárka, Énok fia, 969 évig élt), rocsi, roncstelep, rozsdaboglya, röcsöge, törekrázó, tragacs, trocsekli (< trocska < ócska), trotyomobil, trocsó, trozi kocsi, vén csataló, veterán (< lat. veteranus ’kiszolgált katona’ < vetus ’idős, öreg, régi) – (Lásd még 103. oldal!) új, modern jármű: badi jó, cala

új, kranyó, szuper, vagesz, zsuga – (Lásd még 102. oldal!) szervizbe kell vinni: bekrapált/krepált/szart, beteg, karattyol, lerobbant, lerohadt, szanatóriumba utalták, utolsó fuvar – (Lásd még 196. oldal!) garázs: autódoboz/lak, darázs (szóferd., népetim), fityótartó, függöny, gari, kocka, konzervdoboz, menhely, tragacs-lak „garázs” a szabad ég alatt: árnyékgarány, autómenedék, csillagfény-garázs, csillaggarázs, csillagos hálófülke, csillagsátor/szállás, gyufásdoboz, kék plafonú garázs, lukas menhely, pod oblakom (szln. táj), űrdokk 6. a jármű halad: araszol, cammog, döcöl, dzsal (cig), elhízik, furikázik, gurul, mászik, pöfög, trotyog, zötyög túl gyorsan száguld: adja a kakaót, dübörög, elhúz, ellopták a fékét, helikoffer, húz, húzza a csíkot, igyekszik, kever, kiszakadt a fék, kokszol („magas égéshőjű szén”), kotor, megkente a kocsiját, nyomja neki a petrót („gázolajat”), pörköl, repeszt,

repül, röpít, röpköd, söpör, söpret, stuka (< ném. mozaikszó: Sturmkamfflugzeug ’zuhanóbombázó; bp-i zárt, áramvonalas, gyors villamos; új típusú, hirtelen felgyorsuló cseh busz’), suvaszt, tép, turbóra kapcsolt (< turbina ’egyfajta erőgép’ < ném. Turbine < fr turbine < lat turbo, turbinis gen, ’örvénylés, forgó mozgás; pörgettyű, motolla’), turbózik, tüzel, vágtat a vezető nem tudja bevenni a kanyart: béna, böte („ügyetlen”), búcsút mondott 20 fogától, csokorba szedte a villanyoszlopot, fölnyalta a betont („motorral elesett”), happy end (ang. < ’szerencsés vég, jó befejezés’, gúny), kiegyenesítette az utat/a kanyart, megszívta karambol, ütközés, baleset: balhé, bavasalódott, csókolódzás, csókolóznak, fekete macskás nap (babona!), feltekeredik, frontana (’frontális ütközés’), koccanás, lengyel-magyar találkozó, ökörgyűlés,

összecsókolóztak/nyaltak/ölelkeztek/ruccanás, passzírozás, puszi, találkozott valakivel a kocsi összetörik: fatigra ment (< fatig ’kimerült, fáradt’ < ném. fatigant ’fárasztó, terhes, unalmas’ < fatigieren ’kifáraszt, untat’ < fr. fatiqué ~ ang fatigued ’fáradt, kimerült’), gajdeszre megy, koccantott, lebénul, monokli (< ném. Monokel < fr monocle ’fél szemre való szemüveg’ < lat monoculus < gör monŕjJalmoς ’félszemű, egyszemű’; itt: ’egy lámpája maradt épen’), por se, por-se lesz (< Porsche), saláta idény, szarrá megy, trancsírozzák (< ném. transchieren ’szétvág, darabol’ < fr trancher ’átvág, bevág’ < lat truncare ’vág, levág’), tropára ment, végállomás – (Vö. 196 oldal!) személyek sérülése, halála Ámen (imádság zárószava < lat. amen < gör ˇmŔn ’bizony; úgy legyen’ < héber #m#n ’valóban, bizonyára; itt tkp. ’vmi

befejeződött, vminek vége’), édes álom, elpatkolt, kampec dolóresz (< lat dolor-es ’fájdalmak’; temetési szertartás énekéből: Circumdederunt me gemitus mortis dolores inferni ’Körülvettek engem a halál fájdalmai, az alvilági – tkp. túlvilági – gyötrelmek’), kinyúl, kinyúvadt (cig), magához szólította a kaszás (nép), megmerelt (cig. merel ’meghal’ < szanszkrit marate), nyekta neki, patkolás tömegesen, vámpírképe, vége a felvonulásnak – (Lásd még 122. oldal!) U) T E L E P Ü L É S, É P Í T M É N Y 1. falun lakom: buckalakó, bugacon (köznev), falusi liba vagyok, Mucsaj-Cityben, mucsán lakom (köznev, közhely), parasztfalván, paraszt vagyok, párászt vágyok (palócosan), prérin élek, pucokfalvi (? < mezei pocok), tanya-cityn lakom, tanyasi vagyok városban lakom: bent élek a CITY-ben, füstben lakom, koszfészek, nyomornegyedben lakom, „szitiben” lakom (< ang. city), városi patkány lakótelepen élek:

betondobozban/erdőben lakom, betonfogoly, betonkalitkában lakok, betonkukac, blokkban élek, blokklakó vagyok, csótánytelepen élek, dobozban élek, dobozország/város, egymás nyakában lakunk, galambdúcban, gettóban lakom, gettós, ketrecben élek, kolónián élek (< ném. Kolonie ’gyarmat, telep, település’ < lat. colonia ’birtok, település’), konzervdobozban, kőrengetegben élek, láger, laklin élek (röv), mindennap megmászom a Vezuvot („a 10. emeleten lakom”), nyomor-negyed, nyomortanyán, panelerdész vagyok, panelgyerek/kalickában/lakó, szardínia vagyok, telepi, telepesnövény vagyok, tömegsír 2. családi ház: családi fészek, kászö (r cig, rom casă ’ház’), penészlak – (Lásd még 181 oldal!) melléképület: bolhafészek ’kutyaól’; bungi ’kamra’; „fesztung” ’raktár’; röfilak ’sertésól’; szőrgarázs, zabosgarázs ’lóistálló’ – (Lásd még 181-182. oldal!) szeméttároló:

bűzláda/tároló, gubitároló, kuka, kukö (r. cig), kukucs, patkánylak, pöce, sittkupac, törpe/kuka/, vesztőhely („meg lehet veszni a bűztől”) 3. panelház: betonbunker/dzsungel/gettó/kalitka/kolosszus/rengeteg/tömb/ zárda, blokklakás, börtön, csótánytelep, doboz, egérlyuk, gettó, gyufásskatulya, kártyavár, ketrec, konzervdoboz, lególakás (< Lego ’nemzetközi hírű építőjáték elemeinek márkaneve’), leprafészek, menekülttábor, montázsház (táj. ? < szln montaža; < fr. montage ’szerelés, összeállítás’), nagy házban pici egérlyukak, szép-doboz („amelyik külsőre tetszetős”), népdoboz („sokan laknak benne”), panelbörtön/hatszög, papírház, pléhdoboz, skatulya, tömbház épülettípus: csíkosház, csipkeház (az erkély kiképzéséről), dobozház, fűrészfog-házak (mindegyik kissé beljebb kezdődik), ikerház, ipszilonház (alakja felülnézetben), karcoló (< felhőkarcoló), kengurúház (kiugró

erkélyének oldala arra emlékeztet), kifli/kockaház, melírozott ház („ugyanaz a szín különféle árnyalatokban végigvonul az egész épületen”), piramisház (teraszszerű), pizsamaház (csíkos), pont/sor/spenótház („zöld”), szalag/tárlat/tévéház (képernyőhöz hasonló erkélyéről), torony/torta/tubusház, virágosóvoda (virágdíszes cserép fedi), vízesésház (terasszerű), zebraház (csíkos) 4. művelődési otthon: bingó (< ang bingo ’muri, táncos összejövetel’), dom (táj < szh dom ’ház, otthon’), fejtágító (az ötvenes évek átképzéseire célozva), kultúrcentrum/disco/ház, művház (röv.), nyilvánosház (gúny) múzeum, képtár: alvóház, dögtár/unalom, kultúrpalack, lomtár, muzej (< or. музей), múzium (táj lat < museum, musium < gör. mouseŮon ’a múzsák temploma; könyvtár, akadémia; tanulószoba’ < gör Moěsa, moěsa ’a művészet és a tudomány istennője; ének, dal,

költemény’), unalomvár tanácsháza: dili/dumaház, fejesek háza, fejesház, irodakukacok tanyája, munkakerülők lakosztálya, nagyokosok háza, obcsiná (táj. < szln občina), okos fejek tanyája, prolitömörülés, tanács, Wall Street (< ang ’New York pénznegyede; a New York-i tőzsde) posta: holló, kányaház (a holló embléma helyett), levélde, pocsta (< or. почта), postö (r cig, rom poştă), varjúfészek (hollóról) OTP, bank, tőzsde: adó/lóvéház, manidutyi, Onnan Talicskáznék Pénzt, Országos Tallér Pakolászda, Országos Tallér Rablótáska, Otöpö, otthon tartsa pénzét!, pénzház, rablótanya, tallérpakolászda, Tőkeház telefonfülke: dohányzó, dumadoboz/fülke/ház/láda, dumálda, dumáló, dumálófülke, félkarú rabló, gagyogófülke, halló-belló (ikerítés), hírdoboz, kagylóház, kettesnyelő, pénznyelő, pletykabódé/fülke, távbudi/recsegő/röcsögő/találka, tefi (röv.), telefondoboz,

telerecsegő-láda, tracssdoboz/ház sportcsarnok: spori, stadka (< stadion), stadion (< ném. Stadion ’versenypálya’ < gör stdion’ meghatározott távolság: 177,6 m; kimért versenypálya’) cirkusz: aréna (< lat. arena ’föveny; homokkal felszórt küzdőtér az amfiteátrumban’), cirk (< lat circus ’kör; versenypálya, cirkusz’ ? < gör. k×rkoς ’kör’) V) I D Ő J Á R Á S, É G I T E S T 1. jó idő van: döglesztő/frankó/klassz idő van, penge/szuper az idő – (Vö 104 oldal!) rossz idő van: baromi szar idő, beleült a verga az ablakba (szólás, táj. ’varga’), szar az idő, takonyidő, trutyis idő, zima esik, zuhog: árvíz van a mennyben, hugyozik a Jézuska, kágye (r. cig; rom cadea), köpköd az isten, már megint szarik, megnyitották a csapokat, ördög veri a feleségét, potyog a motyom, pöcsörög (táj.), pötyörög, ráhasaltak a felhők („megázott”) fúj a szél, vihar van: cúg van, dobálják az

ördögök a hordókat (táj. tükörford szln-ből), jön a zúg (< ném Zug ’huzat’, szój.), a szélre rájött a dili, Szent Péter kuglizik, vihar a biliben fázom, hideg van: befagy a likam (táj. tükörford szln-ből), befagy a sejhajom (euf), belémfagy a szar, cidri, cidrizek, co-co-co fázom, didi van (< cidri), hidegem van (táj. < szln mrzlo mi je), lefagyok, mélyhűtve vagyok, mirelit lesz belőlem; Nincs az a dinnyerohasztó hőség!, recitálok, zima je (< szlk. ’hideg van’), zima van köd van: de nagy fene köd van (szójáték, közhely), leesett a tejföl, mindenki rágyújtott, szamárnak való idő (? < eltűnt .), szmog van (< ang smoke × fog ’füstköd’), szürke szamár is elbújhatna; tej előttem, utánam; tejes a levegő, tejfeleznek, tejföl, tejfölös az ég 2. süt a nap; nagy a hőség: baromi meleg, döglesztő, fűtenek odafent, gatyarohasztó meleg van, kánikula (< lat canicula tkp. ’kiskutya’, a Nagy Kutya

csillagkép fő csillaga, a Sirius), kisülök, kiviccsant (ti a nap, táj), kurva hőség, rohadt meleg van, sütnek az égben, taccsra vág a nap hold: cipó, égi kifli, égi sajt, éjjeli/esti lámpa, kifli, kutyahergelő, lámpa, sajt, tepsi, zsömle csillag, üstökös: farkcsóváló pilács, héli (< Halley-üstökös), pilács, scseje (r. cig; rom stea ’csillag’) Z) Á L L A T, V I R Á G 1. kutya: blöki, dög, dögi, dzsugel ~ dzsukel (m cig), kunyile (r cig), kutyamareg, kutyuli-mutyili, palotapincsi, szobacirkáló macska: cicc-maccs, cicmareg, durmó, gyalogszőrös, kacor (< a mesebeli Kacor király), macs, macsek, macsesz, macskusz, nyávogi egyéb emlős: begemót (< behemót), ’víziló’; búböcce ’borjú’; cincér (< cincog) ’egér’; grásznyi (m. cig gra, gr#j; cig. grast; örm grast) ’ló’; kozá (táj < szlk koza) ’kecske’, köcsög ’hörcsög’; macskabenzinkút, négy lábon járó tejcsarnok ’tehén’; pizsamás

ló ’zebra’; szőrdízel ’ló’; tejcsap ’tehén’; tigrincs ’tigris’ egyéb állat: havi-havi ’csiga’; lócitrom ’lóürítmény’ madár: csurgenc, csuri ’veréb’; hibrityúk ’kakas’; puromb ’galamb’; tik (táj.) ’tyúk’; vaci ’vadgalamb’ bogár, rovar: csimasz, csimbók, csincsó ’cserebogár’; faszú ’szú’; furnyiká (r. cig; rom furnică) ’hangya’; tyutyuka ’légy’ csótány: bentlakásos, büdöske, csati, csivó, csotesz, csóti, csótika, csotka, csóva, csuta, háziállat, koleszos, nagycsapású, panelbogár, panelházi emlős 2. virág: gaz, dudva, flárö (r cig flore, flor; rom floare), kultúrgaz, szagos gaz, Virgil (< virgács) egyéb virág, növény: borgi ’sóskaborgolya’; büdöske ’bársonyvirág’; csollány (táj. csalán ?) ’spenót’; csoszogó ’papucsvirág’; dzsindzsa („inda + kétszeres dzs – felfelé kúszás”) ’kúszónövény, inda’; földi csekmet ’gizgaz’; skála

’kála’; tulcsi, tüli ’tulipán’; tűpárna ’kaktusz’ A címszók jegyzéke [Megjegyzés: A témaköröket (fő fejezeteket) csupa nagybetűvel, a fejezetek alcímeit kövér szedéssel különböztetjük meg. A címszókat, kifejezéseket a szótár oldalszáma követi.] A, Á ablaktisztító (foglalk.) 137 ács 137 ádámcsutka 93 „Adj kölcsön . !” 140 adminisztrátor (isk.-ban) 10 adminisztrátor 135 adóügyes 135 agglegény 65 agronómus 136 agyoncicomázza magát 190 ajak 92 ajak-forma 92 akadályverseny (isk.) 56 álarc 130 alkoholista 121 álkulcs 130 ÁLLAPOT, MAGATARTÁS 115 állatorvos 135 állattal kapcsolatos 205 állattenyésztő 133 ÁLLAT, VIRÁG 205 áll-forma 92 állkapocs (testrész) 92 alsóruha, fehérnemű általában 184 alsós tanuló 2 alszik 147 aludni megy 147 aluljáró, felüljáró 201 alvilág (bűnözők) 129 amerikai 174 angol 174 angol nyelv (tantárgy) 12 angoltanár 12 angolterem 12 ánizscukor 142 anyám 60 apám 60 arc 84

Aro (autómárka) 199 áruház 140 áruk különleges neve 142 árulkodik 124 asztalos 133 átad, átadás (futball) 180 atlétika 181 átölel (a fiú) 164 átölelem (a lányt) 164 autó 197 autóbusz 197 autóbuszfék 198 autófényező 137 autószerelő 132 B baba, babázik 178 babakocsi 64 Babetta (motormárka) 199 babfőzelék 144 bajusz 90 bajuszforma 90 bál (isk.) 58 baleset 202 bandavezér (bűnöző) 130 bányász 133 Barát, barátnő, ismerős 65 barátfüle 144 barátnőm (lányé) 65 barátom (fiúé) 65 barna hajú 82 bátor 110 bátyám 60 becsap valakit 126 becsinál (a kisbaba) 63 becsületes 110 begipszelték a . 121 beleavatkozik más ügyébe 118 belebeszél mindenbe 149 beleszerettem valakibe 162 BELSŐ TULAJDONSÁG 105 béna, nyomorék valaki 102 benzinkút 174 benzinkutas 174 „beolvas” valakinek 124 „beolvasnak” neki 124 bérlet(jegy) 194 besúgó 109 beszéd, beszélgetés 148 beszédhibás valaki 102 BESZÉD, TÁRSALGÁS 148 beszél, beszélget 148

„Beszélj másról!” 154 beszélni kezd valaki 148 BETEGSÉG, GYÓGYÍTÁS 118 beteg vagyok 118 bevágja a leckét 43 Bevásárlás 140 bili (bimbi) 64 bilincs 130 Biológia (tantárgy) 17 biológiaóra 17 biológiaszertár 18 biológiatanár 17 biológiaterem 18 biológiatermi felszerelés 18 biológus 136 a birkózás és műveletei 181 bíró (bíróságon) 136 bizonyítvány (isk.) 34 BMV (autómárka) 199 bogár, rovar 206 bolond, „nem normális” 111 bolt, üzlet 140 borotválás 134 borotválkozik 195 borravaló 134 bőbeszédű 113 böfög, böfögés 146 bőgeti a rádiót, magnót 126 bőkezű 109 bölcsőde 1 bölcsődés 1 bőr (emberi testen) 77 börtön, fegyház 131 börtönben ül/van 131 börtönőr 131 bukás (iskolai) 51 buta, nincs esze, rossz tanuló 106 butik 140 butikos 140 bútorok sajátos neve 183 a bútor rossz állapotban van 183 büfé (isk.) 27 BŰNÖZÉS 127 a bűnözőt bebörtönzik 131 a bűnözőt elfogják 130 bűzös, bűzlik valaki, vmi 105

C centrifuga 195 ceruza 32 cigány 174 cigaretta 169 cigarettacsikk 170 ciklámenszínű 20 cipő 188 cirkusz 204 copfos 191 cukor 142 cukorbeteg 121 cukrász, cukrászlány 137 cukrászda, presszó 168 CS csak játszik velem 165 Család 59 család 59 Családi állapot 64 családi ház 203 csaló 128 csavarog 125 cseh 174 Cselekvések és helyzetek (isk.) 35 cselez (futball!) 180 csempész, feketéző 128 csengetnek (isk.-ban) 35 csereberélő 114 csikket szív 170 csikkgyűjtő 170 csillag, üstökös 205 csinosan, divatosan öltözködik 189 csípő (testrész) 96 csípőforma 96 csizma 188 csók 164 csokoládé, cukorka 145 csókolózás 165 csókolózunk 165 csontváz (biológiatermi) 18 csótány 206 csúfol 124 csúfol, gyaláz másokat 112 csúfolódva utánoz 124 csuklik, csuklás 146 csuklós busz 197 csúnya arcú 85 csúnya nő 72 csúnya valaki, vmi 103 D Dacia (autómárka) 199 dajka (bölcsődében) 6 dalolás, nóta 171 daráló 195 daru (gép) 199 dauerolás,

tupirozás . 134 dédnagyanyám 61 derék (testrész) 95 derékforma 95 diák, tanuló 2-6, 8, 9 diavetítő 29 dicsér másokat 112 dinár 175 diszkó 58 diszkóklub 168 díszterem (isk.) 25 divatos nő 73 dohányzás 169 dohányzik 127, 169 dolgozat (isk.) 36 dolgozik (van állása) 138 dollár 175 durván játszik (futball) 180 dühbe gurul 117 E, É ebédlő (isk.) 26 ébresztőóra 196 ébresztőóra szól 196 egésznapos iskola 54 egyéb autóelnevezések 201 egyéb beszédfordulatok 160 egyéb élelmiszeráruk 143 egyéb emlősök 205 egyéb ételfélék 145 egyéb isk. ételek 54 egyéb isk. helyiségek 24 egyéb italok 145 egyéb járműfélék 198 egyéb konyhaeszközök 195 egyéb közlekedéssel kapcsolatos . 201 egyéb lábbelik 188 egyéb panelházhoz kapcsolódó . 203 egyéb pénzzel összefüggő kif. 142 egyéb ruhafélék 188 egyéb virág-, növényfélék 206 egyes (elégtelen) 48 egyes szobák neve (lakásban) 181 egyetem 5 egyetemista 5 éjjelilámpa 183

ékszer és anyaga általában 188 eladó (foglalkozás) 133 elájult, eszméletlen 120 elálló fülű, 88 elcsen, ellop vmit 127 élelmiszerbolt 140 elesik 147 éléskamra 181 élet az úttörőtáborban 59 eljegyzés 166 ellenőrzőkönyv 33 ellenszenves 113 „ellóg” a munkáról 138 elloptak vmit, eltűnt vmi 45 elromlott, tönkrement vmi 196 elrontottam a gyomrom 119 első pad (isk.-ban) 34 elsős (ált. iskolás) 2 elsős (gimnazista) 4 elsős (szakközépiskolás) 4 elszökik hazulról 125 elvált (házastárs) 64 elvált nő 65 el van keseredve 116 elveri a pénzét 139 elvonókúrán van 122 engedékeny 108 engedetlen 114 énekes 136 Ének-zene (tantárgy) 21 énekóra 21 az énektanár énekel 21 ének-zenetanár 21 ének-zeneterem 21 építész 136 éppen elfogadható valaki, vmi 104 épülettípusok 203 Érdeklődő kérdések 152 érdeklődő, kíváncsi 108 erdész 133 érelmeszesedése van 120 erős férfi 76 erős valaki 100 erőszakos, agresszív, fenyegetődző

112 esernyő 195 esik, zuhog 204 esküvő, lakodalom 167 eszik általában 143 eszik különleges módon 143 észrevesz vmit 118 esztergályos 137 étel 143 ételfélék 53, 54, 143-145 ételek neve a menzán 143 Étkezés 143 étkezési időszakok 143 evőeszköz 195 Ez a helyzet! 150 ez a hobbija 112 „ez az én szobám” 181 ezerforintos (bankjegy) 142 F fagylalt, fagylaltozni 145 fáj a fejem 119 Fakultatív óra 23 falitábla 34 falitérkép 33 falun lakom 203 falusi (kinti) vécé 182 fáradt 116 fázom, hideg van 205 fázós vagyok 119 fehérbor 143 fehér bőrű feltűnően 77 fehérnemű 184, 185 fehérnemű általában 184 fej (testrész) 78 fejel (futball!) 180 fejhallgató (magnóhoz, rádióhoz) 13 fejkendő 186 feketézik, feketepiac 128 fél, félénk, félelem, megijed 116 feleltetés (isk.-ban) 36 félénk, gyáva 110 felesége valakinek 64 felesel 125 felnőttek 77 felsőruha általában 186 felsős (ált. iskolás) 2 felsülés (isk.-ban) 40 Felszólítás

indulásra 154 Felszólítás ivásra 171 Felszólítás távozásra („durván”) 155 Felszólítás távozásra („tréfásan”) 155 féltékeny vagyok 165 féltestvérem 61 fenék (testrész) 96 Fenyegető mondások 156 fenyeget(őzik) 124 fényképez 196 fényképezőgép 196 férfi 60, 61, 64, 65, 74-76, 167 férfi alsónadrág 185 férfi általában 75 férfifodrász 134 férfi hajviselet 192 férfiing 184 férfi kézitáska 194 férfi mell 94 férfiszabó 134 férje valakinek 64 Ferrari (autómárka) 199 fertőzést kaptam 120 festőművész 136 fésű 194 fiáker 197 fiatalember 74 fiatalkori bűnözők nevelőotthona 131 fiatal nő 71 fiú 60, 61, 65, 73, 160, 166 fiú általában, 73 fiúkat kedvelő lány 166 fiútestvérem 60 fiú-vécé 27 fizetés 139 Fizika (tantárgy) 15 fizikaóra 15 fizikatanár 16 fizikatanár öltözéke 16 fizikaterem 16 fizikus 136 fodrásznő 134 fog (testrész) 91 Fogadást ajánló mondás 154 fogat mos 147 fog-forma 91 FOGLALKOZÁS

(szakma) 132 fonónő 137 Ford (autómárka) 199 forint általában 142 fotóművész 136 főiskola 5 főiskolás 5 földgömb (isk.) 15 földmérő, geodéta 137 földműves 133 Földrajz (tantárgy) 14 földrajzóra 14 földrajztanár 14 földrajzterem 14 földrajztérkép 14 földrajztermi felszerelés 14 főnök 136 főzelék általában 54 főzelékek, mártások 144 főzelékfajták (isk.) 54 főzőkályha, -tűzhely 182 francia 174 francia nyelv (tantárgy) 12 frank (pénznem) 175 fúj a szél, vihar van 205 furcsa alakú láb 96 furcsa formájú fej 79 futás (sport) 181 futás közben liheg, izzad 180 futtball(játék) 180 futtballjátékosok 180 futtballkapu 180 futtball-labda 180 futtballmeccs 180 futtballozik 180 futtballpálya 180 fuvaros 134 függöny 183 fül 88 fülbevalófélék 189 fülébe suttogok (a lánynak) 164 fülembe súg (a fiú) 164 fülhallgató (magnóhoz, rádióhoz) 13 fülig szerelmes vagyok 162 füllent, hazudik 125 fürdés (az úttörőtáborban) 59

fürdik, zuhanyoz 147 fürdőruha 176 fürdőszoba 181 fűtőtest 182 füzet (iskolai) 33 fűzöld 20 G garázdálkodik 127 garázs 201 „garázs” a szabad ég alatt 201 gazdag valaki 101 gázszerelő 137 géemkázik 139 gépírónő 134 gépkocsivezető 133 gerinc és formája 94 gimnazista 3 gimnázium 3 gólt kap 180 gólt lő 180 gondnok (isk.-ban) 10 gördeszka, gördeszkán fut 179 görkorcsolya 179 görkorcsolyázik 179 gulden (pénznem) 175 gumicukor 142 Gúnyolódó mondások 158 GY gyakran írnak (isk.-ban) 36 gyakran nézem a fiút 162 gyakran nézem a lányt 162 gyalogátlekőhely 201 gyengekezű tanár 8 gyenge valaki 100 „Gyere be!” 150 gyerek 1, 2, 5, 55, 62, 67, 74 gyerek általában 65 gyermekjátékok különleges neve 178 gyermek-, nevelőotthon 5 gyermekotthon lakója 5 gyilkol 127 gyilkos 129 gyógyszerek neve 123 gyógyszerész 135 gyógyszertár 123 gyógyszert szed 121 gyomor 95 gyors valaki 108 gyorsan dolgozik 138 gyufa 170 „Gyújtsd meg a

villanyt!” 182 gyűjt vmire 139 gyümölcsök 145 gyűrűfélék 189 H „Hagyd abba, unom!” 153 „Hagyd békén!” 154 haj 80 hajmosás 134 hajó 198 hajós 135 hajszárító 195 hajvágás 134 hajviselet (frizura) általában 191 halálán van 122 halál, meghalt 122 „Hallgass!” 153 hallgatag, visszahúzódó, szótlan 112 hálóing, hálóruha 184 hálózsák 174 hamburger (étel) 144 hamiskártyás 129 hamutartó 170 hangadó, ő viszi a szót 112 hangoskodik 126 hanyagul öltözködik 190 hány, hányás 173 harisnya 185 harisnyanadrág 185 harmadikos (ált. iskolás) 2 hármas (közepes) 48 has 95 hasmenésem van 120 hasonlít (pl. apjára, anyjára) 63 hát (testrész) 94 hátforma 94 hazakísér a fiú 164 hazakísérem a lányt 164 házhoz jár (udvarolni) 166 házi feladat 36 házi mulatság, buli 168 házi robot 195 ház, lakás 181 HÁZ, LAKÁS, BÚTOR 181 hazudós, hazug 113 helikopter 198 hentes 133 hentesáru-eladó 137 hetes (az osztályban) 9 hétvégi

ház 176 Hifi-torony 196 hinta, hintázik 178 hiszékeny, könnyen becsapják 114 hisztériázik, dühöng 117 hivatalsegéd (isk.-ban) 10 hízelgő, stréber 109 hobbibolt 140 a hobbija ez 112 Hogyan figyelmeztetsz valakit? Baj van! 154 Hogyan gratulálsz (tréfásan is)? 151 Hogyan kívánsz rosszat durván? 156 Hogyan kívánsz rosszat valakinek tréfásan? 156 Hogyan köszönsz el egy személytől? 160 Hogyan köszönsz el többektől? 160 Hogyan köszönsz meg valamit? 151 Hogyan küldesz el valakit vhová? 156 Hogyan mentegetőzöl? 153 „Hogy vagy?” 152 hold (égitest) 205 holdrakéta 199 holmi általában 193 homlok 86 homokozó (játszóhely) 178 homoszexuális 114 hordár 174 horgász 177 horgászás 177 horgászfelszerelés 177 horgászik (mozzanatok) 177 horkol 148 horvát 175 horvát nyelv (tantárgy) 12 hosszú hajú 80 hot dog (étel) 144 húgom 60 húsétel általában 54 húsételfélék 54, 144 húszforintos (bankjegy) 142 húzza az időt munka közben 138 hülye

106 hűtőgép, -láda 195 I, Í ibolyaszínű 20 idegbeteg 121 Idegen nyelv 12 ideges 110 ideggyógyintézet 123 IDŐJÁRÁS, ÉGITEST 204 igazgató (isk.) 10; 136 igazgatóhelyettes 10 igazgatói iroda 24 igazolvány, személyi igazolvány 194 Igenlő, helyeslő mondás 152 ikrek 62 illatos, jó illatú valaki, valami 105 illatszer 191 illatszerbolt 140 infarktusa volt 120 injekciót kap 121 iparos, szakmunkás 132 írásvetítő 29 irattáros 135 írigy, fukar 109 író 136 irodalmi színpad 57 irodalomóra 12 irodalomtanár 12 ISKOLA 1 iskola 1, 3-5, 54 iskolabál 58 iskolacsengő 35 Iskolafajták és növendékeik 1 iskolai csalás 41 iskolai csalás eszközei 41 iskolai felszerelés (tanulóé) 31 iskolai szórakozás általában 58 iskolaköpeny 31 iskolapad 34 iskolás 2 iskoláskorú lány 67 iskolastúdió 25 iskolatáska 31 ismeretlen fiú megszólítása 74 ismeretlen lány megszólítása 67 ismerős felnőtt megszólítása 150 ismerős fiú megszólítása 150 ismerős

lány megszólítása 150 ismerősöm 66 iszik 145, 171 ital (menzai) 54 ital (egyéb) 145 ivás 171 ivóhelyek neve 173 ízléses valaki, valami 104 ízléstelen valaki, valami 104 izraelita (zsidó) 175 J Jaguár (autómárka) 199 japán 175 járda 201 a jármű halad 202 járok egy lánnyal 161 JÁTÉK, SPORT 178 játszótér 178 jégpálya 179 jegygyűrű 167 jó idő van 204 jókedv, jó kedve van 115 jókedvű, tréfás mindig 114 jóképű ember, szép arc 84 jól illik rá vmi 190 jóllakott 145 jó nagyon vki 109 jugoszláv 175 K kabát (zakó) 187 kabin (fürdőben) 176 kábítószeres 129 kakaó (ital) 143 kalauz (járművön) 134 kanál 195 kancsal, bandzsít 87 kaputelefon 183 kaputelefonon felszólni 184 kar (testrész) 94 karambol, ütközés, baleset 202 karkötőfélék 189 karosszérialakatos 137 kártékony, mindent tönkretesz 114 kasszafúró 130 katona 135 kávé, kávéház 168 kávéfőző 195 kávézás 168 Kawasaki (motormárka) 199 kedves tanár 7 kék

20 kellemetlen helyzetbe hoz vkit 116 kellemetlen helyzetbe került 116 kémcső 17 kéményseprő 137 Kémia (tantárgy) 16 kémiai felszerelés 17 kémiaóra 16 kémiaszertár 17 kémiatanár 16 kémiaterem 17 kemping(ezés) 176 keni, festi, rúzsozza magát 190 kényelmes vmi 103 kényelmetlen vmi 103 kenyér 142 kenyérfélék 144 kenyérszállító 137 Kényes a téma! Zavaros az ügy! 150 képmagnó (isk.) 29 kerékpár 179 kerékpározik 179 a kerékpár üzemanyaga 179 kereskedő, eladó 133 keresztanyám 62 keresztapám 62 keresztszülők 62 kertész 133 kés (evőeszköz) 130, 195 késel, szúr 128 kesztyű 188 Készülékek 29 kétforintos (pénzérme) 142 kétszínű 113 kettes (elégséges) 48 kevésbé tehetős valaki 101 keveset keres 139 kéz 94 kézilabda, kézilabdázik 179 kiadta az utamat 165 kiadtam az útját 166 kicsi, alacsony valaki 98 kidobják a kocsmából 173 kificamodott, eltört valamim 120 kifli 143 ki nem állhat valakit, vmit 118 kirakat 140 kirakatot

néz 140 kirándulás (isk.) 58 kirándulás, természetjárás 177 kisbaba 62 a kisbaba szopik 63 kisdobos (úttörő) 55 kis dolgát végzi (vizel) 146 KISEBB VÉTSÉGEK 123 kisegítő (gyógyped.) iskola 3 kisegítő (gyógyped.) iskolai tanuló 3 kisfiú 74 KISZ-tag 55 Kitérő válasz 152 „kitol” valakivel 125 kitüntetés, érem (isk.) 58 klubszoba (isk.) 26 koccintáskor mit mondanak 171 „kocog” (sport) 147 Kocsimárkák humoros elnevezése 199 a kocsi összetörik 202 kollégista 5 kollégium 5 kollégiumi nevelőtanár 9 komoly 111 komputer (isk.) 30 konyha (isk.) 26 kopasz 83 kopek (pénznem) 175 korcsolya, korcsolyázik 179 kórház, szanatórium 123 korona (pénznem) 175 kórokozó 120 korrepetálás 52 korrepetálásra jár 52 kosár 193 kosárlabda 179 kosárlabdázik 179 kozmetikus 134 köd van 205 köhögök 119 költő 136 kőműves 133 könnyű tantárgy 46 könyvelő 135 könyvtár (isk.) 24; 215 könyvtáros 136 Környezetismeret (tantárgy) 14 köröm 95

körömforma 95 körzeti ápolónő 122 körzeti orvos 122 köszönés (egynek) 149 köszönés (többeknek) 150 kövér férfi 75 kövér nő 69 kövér valaki 99 közgazdasági szakközépiskola 4 közgazdász 135 közlekedési lámpa 201 KÖZLEKEDÉS, JÁRMŰ 197 közlékeny, kifelé forduló 109 KÖZNAPI CSELEKVÉSEK (munka, bevásárlás, étkezés, alvás) 137 közömbös 108 központi fűtés, távfűtés 182 krónikás (úttörő) 59 krimi, sci-fi 168 krumplinudli 144 krumplistészta 144 kubai 175 kukta 134 kulcs, kulcscsomó 194 kulturális seregszemle (isk.) 57 kutató (foglalk.) 136 kutya 205 Külföldi pénznem 175 különleges italok 145 KÜLSŐ TULAJDONSÁG 97 L labda 178 labda, bőrlabda 29 labdázik 179 lábfej, talp és formájuk 97 láb(szár) 96 Lada (autómárka) 199 Lada Szamara (autómárka) 199 a lakásban rendetlenség van 183 a lakásban rend van 183 lakatos 133 lakótelepen éltek 203 lakótelepi (bekerített) játszótér 178 láncfélék (ékszer) 189

lányokat kedvelő fiú 166 lányok lába 97 lányra ~ fiúra várok 165 lapos mellű nő 70 lassú, kényelmes 108 lázas vagyok 119 leány 60, 61, 65-67, 161, 166 leány általában 66 leánytestvérem 60 leány-vécé 28 leégett a bőre 177 lehangolt(ság) 116 lej (pénznem) 176 lejárt a műszak 139 lemásolja a leckét valakiéről 43 lemezjátszó 30 „lenéz” valakit 124 lengyel 175 leves általában 53 levesfajták 53, 143 lift 184 lila 20 lódít, nagyot mond 125 lopott holmi 128 lop, rabol, betör 128 lovaskocsi 197 lusta 107 lustálkodik 127 LY Lyukasóra 23 M macska 205 madár 205 madzag 195 magas a vérnyomásom 119 magnetofon (isk.) 13; 29 magyar 175 magyar irodalom (tantárgy) 11 Magyar nyelv és irodalom (tantárgy) 11 magyar nyelv(tan) (tantárgy) 11 magyaróra 11 magyartanár 12 magyarterem 12 magyartermi felszerelés 14 makaróni 144 markolós (foglalk.) 137 másodikos ált. iskolás 2 másodikos gimnazista 4 másodikos szakközépiskolás 4 másokat

csúfol, gyaláz 112 másokat dicsér 112 másokat utánoz 108 Más személyek 66 maszek, maszekol 139 mászókötél 23 Matematika (tantárgy) 14 matematika-felszerelés 15 matematikaóra 15 matematikatanár 15 matematikaterem 15 Mazda (autómárka) 199 meccs (futball) 180 megbilincselik a bűnözőt 130 megcsókol 164 megcsókolom 164 megfáztam 119 meggyógyult 122 megműtötték 121 megsimogat a fiú 164 megsimogatom a lányt 164 megszakadt a barátságunk 66 megszegi adott szavát 113 megszid valakit 124 megtartja szavát 113 megüt valakit 126 megveszteget, csószópénz 127 „Megy a munka?” 138 melegítő (ruha) 187 mellébeszél 124 melléképület 203 mellény 186 melltartó 184 mély hangú 93 mentő(autó) 123 menza 53 menzai ételek 53 menzás tanuló 53 menyasszony 167 „Mennyi az idő?” 152 Mercedes (autómárka) 199 mérges, mérgelődik 117 mérges tanár 7 mérnök 135 metélt 144 metró