Földrajz | Térképek » Dunakeszi térképe és rövid története

A doksi online olvasásához kérlek jelentkezz be!

Dunakeszi térképe és rövid története

A doksi online olvasásához kérlek jelentkezz be!


 2000 · 1 oldal  (138 KB)    magyar    58    2008. április 22.  
    
Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Dunakeszi Csi k. k. k. k. k. k. k. ó nõ k. lejtõ Lies on the northern edge of the Pest - plains. United with Alag in 1950 it has been a town since 1978. First major industrial plants: Ocean Cannery and Trading Co (1910), Machine-shop of the Royal Hungarian Railroads (1926) etc. New industrial development has begun since the 1990s. Tha plant in Alag of the Hungarian Horse-race Co (Magyar Lóverseny Vállalat) was the cradle of the Hungarian horse-racing, today it is the National Horse-racing Ltd. The old airfield works in the administration of MALÉV Aero Sports Club at Alag-manor The population now exceeds 27.000 It is a dinamically-growing town The School-gallery exhibits mainly local artists since 1979. The local History Collection welcomes visitors since 1994. The Csörsz-ditch from the IV th century, remains of a Roman watchtower can be seen here also from that time. In Alag there are the ruins of a medieval church from the XII-XIII century. The Roman Catholic Saint

Michael church had been building between 1752-1756 The town erected a statue in 1992 for the memory of Apor Vilmos martyr bishop. Excellent angling possibilities are there on the Duna at peat-lakes and on mine-lakes. One of the most popular excursion places of the capitol city and the region. aker t k. u. u. k. k. ü Üd u. ÚT Ko u. u. u. u. u. u. u. u. u. u. u. ihály yM kó cz i re Ná Óce án-á rok Éva U. u. u. Vitorlázórepülõ-tér Rez eda u. Vi ol Tu li rgi t n u. u. Ida u. e u. na Lilla An est dap Bu Bu dap est Tü nd Jú lia Giz ella Ilka u. u. út Ág nes Piro ág u. S ze gé ly u. g vir ska Erz sé irá Hó u. u. bet ria gyv Má ön út u. pá u. LYA Zsó fia PÁ Gy u. . fû a Ma u. u. eg u. Muskátli lia Má rta int Sz L. u k. Ma r. út Karolina lna u. Mag do Jác Dá u. Bányatavak u. u. ma u. u. u. u. SZABADSÁGLIGET ÚT I TÉ R LÕ PÜ RE u. u. út

FÓ TI i ÚT Rá kó cz i u. a lag tó irt u. án cs u. Repülõklub lya sa Pa gi u. Ibo . Ki ÚT PETÕFITELEP ring i Gi tá r lna 27 883 cz u. Lóversenypálya Roz át u Kárp Pr u. kó Ki enc l Fer Erke a Jósik u. es Rá Sz u. u. Ala 27/ t F. Lisz u. u. u. igy Fr thy rin Ka u. u. út . u. nd ág a nc Eötv ös Kod g i u. l Gy. ály Z oltán Tisza Csilla U. To ld to be rt Fe Bo he ss Er Fóti ke Jó lF zs k. u. ef er Sz Pe en ab r c c óE ze u lM rvi . Cs ór n ok u. on Eg a re i ss Dé y ryn M ike é u. Já Sz sz t. G sK ai .u yö Ma Bl u . . Ve rg u. ah ri y aL re Ha ck u u jza tá ei . H r ar git a u. u. Fe u. ny u. ves u. Rá u. u. ák Le Al u. De And ráss y u. i u. Tisz a Istvá Báth ory út po 2120 u. . u . Csom ádi yar let ÚT Ká Baro ss G u. i Szil ágy Ke u. u. Tisz a u. u. Mag yar Szil ágy i Mun u. ály y Mih n Ki. k . K. u lyi k. Virá g kács

nc Fere sz Mun kács Fót u. u. Káro Hub u. Posta ld Ho rt u. u. u. Hunyadi János a u . Ko ssuth k. u. u. . Hajn al u. Ká po ln a u. lna Spo u. Mag u. ás i y Bród ey ENY VER S po 400 m 200 0 u. em u u. 1:15 000 u. ALAG u. u. u. yadi u. u. u. yadi u. s jtár Ba ri Pá Vas vá Ta m cz u. Kincs rt on Ordas L. park vil Dunakeszi s u. u. Ju há sz Ká lm án zin Ka u. l u. u. Szabadság tér k. sor Ká u. u. ú ze kó király Vad á y cz dá Ma di u. rtin Ma Be m Spo Sp st Pa yi n yás lcs S LAJO Mihály cse m u. pá Kin én Jáno u. re ics ov u. ró ejá si Kölcs u. tila k. L. Fl gy r He niz Ki ge rcs Va .k . . TI on Bu Es Rá sói TH SU KOS FÓT I ta u. Be Mezõ an Ár iu FÓ n út Bras u. Pos m Be u. to Fr P. u At u. m st e Ki u. n ór iá FÕ . L. B ár ny u. n út ka M e ap ud .u s Va hun 20 u. .A i N da pl om

u. Bu Bo ó u. u. u. Zalá u.Apor Vilmos tér U. u. he ny Vör . u U. u. u. tv Is t. SzLász l ch Im u. t Dózsa Gy. tér Tá nc BAJ sic CS sM Y. ZS ILI NS ZK Y án u. At Bajnok Géza ila éc tmá u. Ady E. Szt. Mihály tér B. V u tér ALSÓTABÁN Alko u. u. u. József tér Mát Sza bad ság Bo cs ka i u. ics Nagysándor th u. . án Ferenc út kB u. u. u. szá u. Teleki P. 1. rtó u. u. u. gon Mik zi Sz. ch u. Ba u. . Tamási Á t. Sz Damjani jus rt u. u. lm n vá ÚT ály u. FÕ Krajcár Ká Fillér Garas Ist Csaba Má Szt. István Kis Ke nyi a Sz u. köl Zrí Du y u. Temetõ u. u. s Mányoki y Ádám tér Thö örg k István u. kló tra u. ráz da rtúr kóc Mi Tá yA Rá óti Ba Gy Va j u. a pka u. u. dn Pip u. u. Jókai Árpá d ula rge Kla útja P. u ly u. Ra . u. Gö u. ándor János u. .k há i ny g Ka u. oly jza u. Petõfi S es M.

Ba u. Lajos pa Mi a te To m ci Pip Leven . Vá u. . Gy Záp u. Honvéd aJ L. he éc Sz Barátság u. u. th Va jd Ve r u. S zõ ÚT s. u. y S. r Ká d u. ár Krú dy s. u. Karács on bo Kir u. útja s. u. Kertész Arany J. sá Tá s. ó Iskola u. FÕ L. s. s. s. útja M. J t. M J Béke Dob k. Ak ác fa Ifjú s Ny . u. me . Vajda J. u Körönd F. Né ssi u r os ob Kis d ág s má Állo Isko la ág Baráts Bala Magy arság Cserké sz rát . i u. a rsf Há B. E u K. K u u. Tallér Babits M. Kisfaludy u. u. fa Dió u. Vars ó Stromfeld Aurél Tavasz u. u. ton u. Sán do Katona József Kikelet Munkás bs om ad Elemér Nap Ba zsõ u. õ De Simon erd nyi zay Kis olá Ké Ka szt u. Hun u. Zoltán or et Kagyló sor Pozsonyi Géza Lig út u. u. Víz k. Duna u. u. k. u. u. Eper i Kem ény zak u. u. És Dr. u. u. u. k. u. Ho. k. k Es liegt im

nördlichen Teil der Pester Ebene. Es wurde 1950 mit Alag vereinigt, seit 1978 ist es eine Stadt. Die ersten industriellen Betriebe sind: Oceán Konservefabrik und Handels AG /1910/, Hauptwerkstatt der Ungarischen Königlichen Staatsbahn /1926/. Nach 1990 fand es wieder eine industrielle Entwicklung. Am Anfang des Jh-s war es Wiege des ungarischen Pferderenn-Unternehmens, heute ist es eine Nationale Pferderenn GmbH.Der MALÉV Sportflugklub bewirtschaftet seinen alten Flugplatz am Maierhof Alagi. Die Einwohnerzahl ist über 27000, es ist eine sich dynamisch entwickelnde Stadt. Die Schulgalerie veranstaltet Ausstellungen vor allem für hiesige. Die ortsgeschichtliche Ausstellung empfängt ihre Gäste seit 1994. Der Csörsz Graben aus dem 4 Jh zieht durch die Stadt , und Ruine eines Wachturmes aus der Römerzeit ist noch zu sehen. In Alag befindet sich eine Ruine einer Kirche aus dem 12.-13 Jh Die römisch-katholische Sankt Michal Kirche wurde 1752-56 gebaut. Die Stadt ließ dem Martyrer

Bischof Vilmos Apor ein Denkmal bauen. Hervorragende Möglichkeiten zum Angeln auf der Donau und auf den Grubenteichen. Es ist ein beliebter Ausflugsort für die Bewohner der Hauptstadt und der Gegend. 20 Hárs ödi u. u. Alsóg ny F . ny Szá yörgy Klapka G Józ sef u. Örvé u. s. Hajó u. u. u. enõ aki u. Pih Alsógödi u. Ész Északi Duna Római u. Rév u. u. Ka rgó Déli s k. csu Duna s. Üdülõ nde Pozs. Pihenõ Csurgó köz u. Malom köz gyló Árok köz u. Kis köz Pihenõ köz lõ Cse Kis Gá rdo ny iG Mó éz a ricz u. Zs igm on d u. Lejtõ Kagyló da Lejtõ u. B atth yá ert s Kisk Óvo Rózs Jáno surg gó Kisc lyhá Pihe Kirá Hajó Mátr a v L. k. Ré u. zek Hun Duna y Fés GÖD k. rán N. róz Ho Gy ula Mat A Pesti -síkság északi csücskében fekszik. Alaggal egyesült 1950-ben, 1978-tól város. Elsõ ipari üzemei: Óceán Konzervgyár és Kereskedelmi Rt /1910/, Magyar Királyi

Államvasutak Fõmûhelytelepe /1926/ stb. Az 1990-es évektõl újabb ipari fellendülés A század elején a Magyar Lóverseny Vállalat alagi telepe a hazai lóversenysport bölcsõje volt, jelenleg Nemzeti Lóverseny Kft. A MALÉV Sportrepülõklub kezelésében mûködik Alagimajornál a régi repülõtér Lakossága jelenleg meghaladja a 27000 fõt Dinamikusan fejlõdõ város. Az Iskolagaléria 1979-tõl fõleg helyi alkotókat állít ki A Helytörténeti Gyûjtemény 1994tõl fogadja a látogatókat Területén húzódik át a Csörsz-árok a IV századból, egy római õrtorony maradványa látható itt ugyancsak ebbõl az idõbõl. Alagon középkori templom romja a XII-XIII. századból A római katolikus Szent Mihály templom 1752-1756-ig épült Apor Vilmos mártír püspöknek 1992-ben szobrot állított a város. Kitûnõ horgászati lehetõségek a Dunán, a tõzegtavaknál és a bányatavakon. A fõváros és a környék egyik kedvelt kiránduló helye. u. rkõ

ész u. Szû Rév nd ori sor ga út