Művészet | Középiskola » A művészet szerepe

Alapadatok

Év, oldalszám:2008, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:136

Feltöltve:2008. május 01.

Méret:89 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

11110 Anonymus 2014. október 26.
  Hasznos gondolatok. Köszönöm.

Tartalmi kivonat

A művészet szerepe I. Mi a művészet? • Egységesen elfogadott meghatározás nincsen. Koronként, mást-mást jelent Más-más feladatja is volt. • Nem tudjuk igazán, hogyan keletkezett • Görögök művészete=mesterséges (nem volt külön szó, technic) • Középkorban Istent szolgálják a művészek a műveikkel, alig maradt fent név (Elején Istent volt hivatott szolgálni, így az alkotók legtöbbje névtelen volt) • XVIII.-XIX Éles határ a hasznos tudományok, és a művészet között II. Fejlődése a korral • Arisztotelész szerint a művészet nem más, mint utánzás. Poétika művében fejti ki „egészbe véve mind utánzás. Három tekintetben különböznek egymástól: más eszközökkel, mást máshogyan-tehát nem ugyanazon a módon utánoznak. Amiképpen ugyanis színnel és vonallal sok dolgot utánoznak egyes festők, más művészek viszont hanggal , ugyanígy van az említett művészetekben is”  Tehát a művészet a saját

eszközeivel másol, és máshogy mutatja be a valóságot. Szinte jobban, mintha mechanikusan lemásolták volna. Tehát sűrít , kiemeli a lényeget, és válogat. • Későbbi antik filozófusok, hozzá tették, hogy az alkotó szubjektív valóságát ideáljait kell tükröznie. • A modern polgári művészetelméleti irányzatok követői úgy gondolják, hogy a belső kivetítése ez. III. Művészet lehetőségei céljai (1) • • • • • • • 1. Fontossága, olyan mértékű mint az étel vagy az ital Képes a monoton életet megtörni, és az élettelent érzésekkel telíteni. Képesek a teret kiemelni, szépíteni. Közvetít a művész, és a néző között. Szórakoztatást is szolgálhat Hagyjunk nyomott magunk után, emlékezzenek ránk az utódaink. Tanítás A művészet fontos mint az étel, vagy az ital. Az ember és állat között ez is különbség. Érzéseinket finomítja. Új érzéseket keltsen a csodálóban, hogy egyáltalán értékelni

tudjuk a barack zamatát, a hegyi patak friss vizét. Hatással van a gondolkodásra, hogy ne csak az egyszerű állati ösztönök vezéreljenek, hanem etikai gondolatok is. Ízlést formál, esztétikai határokat mozgat, igényesebbé válhat az ember. Nélküle elkorcsosul az utókor. Terjeszti az új eszmét Nélküle hideggé válik a világ Ez adja a melegséget. Lásd Madách: Ember tragédiája, Az űr, Az eszkimó-világ 2. Képes a m onoton életet megtörni, és az élettelent érzésekkel telíteni. Lásd: Örkény István: Ballada a költészet hatalmáról Egy telefon fülke megelevenedik, a költő 4 verssorára (A szerkesztő viselkedik élettelenként, pedig biológiai szempontból élőlénynek tekintendő) Keresi azt, amit az érzők. (szép-virág, kultúra-könyvtár, mámor-ital, szerelmet, Margit szigeti telefon fülke) Innét a természetbe menekül. És csak azt a négy sort, adja válaszul 3. Ha egy üres fehér falat láttunk, ösztönösen

akarunk valami díszítést oda. Képeket aggatunk a falakra, és nem elégszünk meg általános dolgokkal. 4. A művész egy gondolat sorozatát rakja műveibe, amelyet az utókornak szán Szeretné, ha megértené a jövőkor nemzedéke érzéseit, és elgondolkodjon a kor visszáságain. 5. Szórakoztathat, bár ez elsődlegesen a ponyvairodalom feladata, nem a szépirodalomé, ellenben több műben is láthatunk ironikus utalásokat. (Pl: Tartuffe), sőt ide értendő a groteszk is. (Gogol: A köpönyeg) 6. A művészet egyik eszköz arra, hogy a jövő kor tanmenetébe bekerüljünk, 7. Tanítást is szolgál, melyek életigazságokat örökítenek meg Ilyen: Aiszoposz és Kafka egerei - mezei, házi egér történet, (link) A mezei egér rosszabb minőségben él, de nyugodtan félelem nélkül - Egy egér fut a halálba, az ember is ugyan így fut a végzete felé, csak azt választhatjuk meg, hogy mikor fogynak el a szobák, és ütközünk a falba, hogy utolérjen a macska,

vagyis a kaszás