Gazdasági Ismeretek | Számvitel » Szabó Katalin - Az Üveg-Ásvány Bányászati Ipari Kft. 2001. évi beszámolójának könyvvizsgálata

BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR Az Üveg-Ásvány Bányászati Ipari Kft. 2001. évi beszámolójának könyvvizsgálata Küls szakmai konzulens: Sebestyén Gergely Operatív konzulens: Dr. Sutus Imre Szabó Katalin Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozási szakirány 2003. TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezet7 3 II. A megbízás elfogadása 1. A megbízás meghosszabbításának vizsgálata 5 2. Megbízási szerz dés 5 3. Elfogadó nyilatkozat 5 III. A vizsgálat tervezése 1. A vállalat üzleti tevékenységének bemutatása 7 2. A bels ellen rzési és számviteli rendszer els dleges felmérése 14 3. A lényegességi küszöbérték meghatározása 15 4. Kockázatbecslés 16 5. Könyvvizsgálati munkaprogram 17 6. Az ügyfél által összeállítandó anyagok listája 18 IV. A helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése 1. Nyitó tételek könyvvizsgálata 19 2. A vállalat

mérlegének ellen rzése 20 3. Eredménykimutatás ellen rzése 41 4. A vállalat adózásának ellen rzése 46 5. Kiegészít melléklet ellen rzése 49 6. A vállalkozás folytatása elvének ellen rzése 50 7. Fordulónap utáni események áttekintése 51 8. Teljességi nyilatkozat 51 V. Eredmények áttekintése 1. Záró dokumentum 52 2. Összegz dokumentum 53 3. Vezet ségi levél 53 VI. Jelentéskészítés 1. Független könyvvizsgálói jelentés és könyvvizsgálói záradék VII. Összefoglalás 55 57 Mellékletek Irodalomjegyzék 2 I. Bevezet I. Bevezet7 Az elmúlt évtized a változások kora volt Magyarországon. A tervgazdálkodásról áttértünk piacgazdaságra, miközben megváltozott a vállalkozások gazdasági környezete is. Megnövekedett az információ szerepe, mivel egy m>köd képes piacgazdaság feltétele, hogy a gazdasági társaságokról megbízható és valós képet nyerhessenek a piac szerepl i a tulajdonosoktól

egészen a versenytársakig. A gazdasági információk jelent s része a vállalkozások éves beszámolójában található meg, mivel azonban ezt maga a gazdasági társaság készíti el egyre inkább szükségesség vált egy olyan intézményesített ellen rzési rendszer, amely azt hivatott biztosítani, hogy a vállalkozások vagyoni, pénzügyi, jövedelmez ségi helyzetér l valóban valós információk kerüljenek nyilvánosságra. E feladatot látja el a könyvvizsgálat. A könyvvizsgálat a számviteli szakma csúcsa, amely nem szorítkozik csupán egyetlen munkafázis kiragadására, hanem a számviteli munka valamennyi területét felöleli. Az érdekl dési kör, a leend célul kit>zött munkahely alapvet en meghatározza a szakdolgozat témáját. Sokkal hasznosabb egy olyan szakdolgozatba id t és energiát fektetni, amelynek megírásával a szakmai tudás mélyíthet és felhasználható a tényleges gyakorlati életben is. Az Üveg-Ásvány Kft. olyan

kisvállalkozás, amely mérete révén nem olyan nagy, hogy könyvvizsgálata csupán egy részterületre szorítkozzon, ugyanakkor elég nagy ahhoz, hogy a rendes üzletmenet során el forduló számviteli, könyvvizsgálati feladatokon túl, olyan gazdasági eseményekkel is találkozzunk, amely komoly feladat elé állítja még a legfelkészültebb könyvvizsgálókat is. A szakdolgozat szerkezete sajátos. Megírása során arra törekedtem, hogy a teljes könyvvizsgálói folyamatot a megbízás elfogadásától elkészítéséig a tényleges gyakorlatnak is megfelel a könyvvizsgálói záradék id rendi sorrendben vegyem át. Szakdolgozatom valóban felöleli a teljes könyvvizsgálati tevékenységet, bemutatásra kerülnek a könyvvizsgálat olyan elemei is, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a hagyományos értelemben vett auditori munkához, viszont nélkülözhetetlen alapot adnak a munka eredményes elvégzéséhez. 3 I. Bevezet A szakdolgozat

vezérfonala, a tényleges könyvvizsgálói munka, a IV. fejezetben található, melyben külön hangsúlyt helyeztem a vállalkozás sajátosságaiból adódó speciális könyvvizsgálati esetek kiemelésére. Remélem a szakdolgozat megírásával egy olyan munkát adhatok át az Olvasó kezébe, amely a mélyreható szakmai fejtegetésen túl, figyelmet szentel arra is, hogy azok számára is élvezhet olvasmány legyen, akik most kerülnek el ször kapcsolatba a könyvvizsgálat nagyszer> világával. 4 II. A megbízás elfogadása II. A megbízás elfogadása 1.) A megbízás meghosszabbításának vizsgálata Az Üveg-Ásvány Kft. könyvvizsgálatát a korábbi években a Sebestyén Könyvvizsgáló Kft. végezte, azonban a szerz dés lejárt A Társaság felkérte a könyvvizsgáló társaságot arra, hogy továbbra is lássa el a könyvvizsgálói feladatokat. Az ajánlatkérésben foglaltak alapján a könyvvizsgáló társaság megvizsgálta és

megállapította, hogy nincsenek törvényes vagy etikai korlátai a megbízás elfogadásának. 2.) Megbízási szerz7dés A könyvvizsgáló által tett ajánlatot a Társaság elfogadta, így létrejött a megbízási szerz dés, amelyben rögzíteni kell azt a tényt, hogy a könyvvizsgáló a megbízatást elfogadta és nincsenek törvényi és egyéb jogszabályi korlátozások a megbízás elfogadására. A könyvvizsgáló feladatának végzésekor a szerz dés mellett köteles betartani az egyéb könyvvizsgálatra vonatkozó jogszabályi el írásokat és a könyvvizsgálatra vonatkozó kötelez , de nem jogszabályi el írásokat is. 3.) Elfogadó nyilatkozat A megbízás elfogadásának tényét a Cégbíróság felé az elfogadó nyilatkozatban er sítette meg a könyvvizsgáló. Könyvvizsgálói elfogadó nyilatkozat Alulírott Sebestyén Gergely, mint a SEBESTYÉN KÖNYVVIZSGÁLÓ ÉS ADÓTANÁCSADÓ Kft. (8000 Székesfehérvár, Pancsovai u 7) ügyvezet

je az Üveg-Ásvány Bányászati Ipari Kft. 1117 Budapest, Szerémi u. 25 2e 11a 5 II. A megbízás elfogadása 2001. évi könyvvizsgálói megbízását Társaságunk nevében elfogadom. Könyvvizsgálói kamarai nyilvántartási számunk: 000499 Társaságunk, mint könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult társaság a Magyar Könyvvizsgálói Kamara nyilvántartásában szerepel. Társaságunk a könyvvizsgálói feladatokat Sebestyén Gergely könyvvizsgáló (8000 Székesfehérvár, Pancsovai u. 7) bevonásával látja el, aki a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja (Könyvvizsgálói kamarai tagsági szám: 000417) és aki személyében az 1997. évi CXLIV. tv 43 §-ban foglalt kizáró ok nem áll fenn Kelt: Székesfehérvár, 2001. 04 16 ügyvezet 6 igazgató, bejegyzett könyvvizsgáló III. A vizsgálat tervezése III. A vizsgálat tervezése A könyvvizsgálónak azért, hogy hatékonyan tudja elvégezni a munkáját, alaposan meg kell

tervezni azt. A könyvvizsgálat tervezésének célja, hogy a könyvvizsgáló minden olyan információt összegy>jtsön és mérlegeljen, amely szükséges ahhoz, hogy a könyvvizsgálat részletes eljárásait, azok jellegét, terjedelmét, ütemezését és kockázatát tervezni tudja. 1.) A vizsgálat üzleti tevékenységének megismerése Az ügyfél tevékenységének megismerése rendkívül fontos feladat, mivel ennek hiányában nem végezhet el a könyvvizsgálat. Az üzleti tevékenység ismeretére épül a könyvvizsgálói eljárások körének, jellegének, terjedelmének meghatározása, a könyvvizsgálati bizonyítékok értékelése és annak megítélése, hogy ezek milyen hatással vannak a beszámolóra. A társaság cégelnevezése: Üveg-Ásvány Bányászati Ipari Korlátolt Felel sség> Társaság A cég megjelölésére használt rövidített név: Üveg-Ásvány Kft. A társaság székhelye: 1117 Budapest, Szerémi u. 25 2em 11 A

társaság telephelyei: 1172 Budapest, Cinkotai u. 26 8052 Fehérvárcsurgó, Külterület u.2 Tagjai: Paksi Zoltán és társai Paksi Vakolat Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. A társaság társadalombiztosítási folyószáma: 1151631 A társaság adószáma: 10347672-2-07 A társaság statisztikai számjele: 10347672 1410-123-07 A társaság cégjegyzék száma: 07-09-00579 1.1 Cégjogi helyzet Az Üveg-Ásvány Kft. tulajdonosai Paksi Zoltán és társai 80% és a Paksi Vakolat Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. 20% tulajdoni hányaddal 7 III. A vizsgálat tervezése Els ügyvezet i: Paksi Zoltán Hegyi László 8000 Székesfehérvár 8000 Székesfehérvár Kassai u. 112 Kossuth L. u 11 2/5 A Társaság legf bb irányító szerve a taggy>lés, amely a Társaság tagjaiból áll. A taggy>lés kizárólagos hatáskörébe tartozik a Gt. 183 § (2) bekezdés a-l/ pontjában írt feladat. A Társaság ügyvezetését Felügyel Bizottság ellen rzi, melynek tagjai:

Pál József, Dr. Nagy Lászlóné és Hamburger Pál 1.2 Kapcsolt vállalkozások Az Üveg-Ásvány Kft. kapcsolt vállalkozásai Szavazati arány (%) 100 100 Neve Termokvarc Kft. T.K Petrol Kft Elektro Metal Glass-Mineral Kft. S.C Glass Mineral SRL Paritás Kft. 100 100 98,57 1. számú táblázat 1.3 A Társaság tevékenysége, gazdálkodása A Társaság tevékenységi körei: • kavics- és homokbányászat • épít ipari kereskedelem • idegenforgalmi tevékenység • üveg kereskedem A Társaság f tevékenysége kavics- és homok bányászata és értékesítése, amely az árbevétel dönt részét képezi. Kiegészít tevékenységként végzi a Társaság az idegenforgalmi tevékenységet. Ezen kívül az építészeti üveg készletének egy részét is értékesítette. Viszont ezek árbevétele messze elmarad az épít ipari tevékenységét l. 8 III. A vizsgálat tervezése A társaság bevétele (nyeresége) törzsbetétük arányában oszlik

meg a tagok között. A nyereségb l 2001-ben 10.000000 Ft-ot fizettek ki osztalékként 1.4 A Társaság vagyoni, pénzügyi helyzete, jövedelmez$sége A Társaság törzst kéje 1990. április 1-t l 20000000 Ft, 1991. július 31-t l 25000000 Ft, 1992. október 21-t l 50060000 Ft, amely kézpénzb l áll A Kft. Törzst kéje és annak összetétele a 2001 év során változatlan maradt Az egyes tagok törzsbetétei: Paksi Vakolat Bt.: 10000000 Ft Paksi Zoltán és társai: 40.060000 Ft A Társaság nem szorul hitelre. A többlet pénzeszközeib l tovább növelte részesedéseit leányvállalataiban, valamint diszkont kincstárjegyet vásárolt, új beruházásokba kezdett. A vállalkozások gazdálkodásának átfogó elemzésére azért van szükség, hogy a piac szerepl i a tulajdonosoktól, a könyvvizsgálókon át egészen a hitelez kig valós, megbízható képpel rendelkezzenek a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmez ségi helyzetér l. Az

Üveg-Ásvány Kft. komplex elemzéséhez négy terület - a vagyoni helyzet, - a pénzügyi, likviditási helyzet, - az eladósodottság és - a jövedelmez ségi helyzet különálló kiértékelése szükséges. a.) A vagyoni helyzet elemzése A vállalat vagyoni helyzete a számított mutatók alapján jónak mondható, a stabilitást igazolja, hogy a befektetett eszközök aránya jóval 60 % felett található mind a bázis, mind a tárgyévben. A kiváló stabilitási mutató azonban mindaddig nem mond semmit, amíg meg nem vizsgáljuk a Társaság befektetett eszközeinek forrását, ugyanis hiába rendelkezik egy társaság hatalmas eszköz állománnyal, ha azt mind idegen forrásokkal fedezi. 9 III. A vizsgálat tervezése A vagyon fedezet mutató (1) alapján megállapítható, hogy a Társaság a bázis évben jelent s mértékben 109 %-ban saját forrással fedezi befektetett eszközeit, ez a rendkívüli érték a tárgyévben tovább er södik, 2001-ben

már a vállalat saját t kéje 125 %-os fedezetet nyújt a befektetett eszközökre. A t keer sséget reprezentáló másik meghatározó mutató, amely a teljes eszközállomány fedezettségét vizsgálja a saját t ke tükrében, ugyancsak jó számokról tanúskodik. A vagyon fedezet (2) a bázisévben 74,7%-os, a tárgyévben pedig 78,9 %-os értéket mutat. Mindkét id szakban a jónak mondható 70 %-os szint felett van a mutató értéke, s t a tárgyévben további er södés jelei láthatók, amely annak köszönhet , hogy a mérleg szerinti eredmény mind a bázis, mind a tárgyévben jelent sen növelte a vállalkozás saját t kéjét. A bázisban a mérleg szerinti eredmény 58102 eFt-tal, a tárgyévben pedig már 170.965 eFt-tal járult hozzá a saját t ke tárgyévi 770824 eFt-os értékéhez A saját t ke elemzésénél maradva nagyon fontos megnézni, hogy a teljes forrás állományon belül hogyan oszlik meg a saját, illetve idegen t ke aránya. A szakirodalom a

70-30 arányt tartja a leghatékonyabb szintnek, ugyanis azt mondja, hogy a saját t ke 70 %os aránya megfelel stabilitást nyújt, ugyanakkor 30 % idegen t ke szükséges a hatékony és likvid m>ködéséhez. Az Üveg-Ásvány Kft saját/idegen t ke aránya 2000-ben 75/25, 2001-ben pedig 79/21-es arányt mutat. A t keer sség és jelent s stabilitás motorja a már említett jelent s mérleg szerinti eredmény, amit jól mutat a t ke növekedésének mértéke és a jegyzett t kén felüli vagyoni fedezet alakulása. A t ke növekedésének mértéke megmutatja, hogy a tárgyévi m>ködés, azaz a tárgyévi mérleg szerinti eredmény milyen súlyt képvisel a saját t kében. A mutató 2000-ben 9 %-os, 2001-ben pedig már 22 %-os értéket mutatott. A vállalat m>ködését nagyobb távlatból mutatja a jegyzett t kén felüli vagyoni fedezet. Ez a mutató ugyanis a tárgyévi mérleg szerint eredményen kívül magába foglalja a korábbi évek eredményét bemutató

eredménytartalékot is, illetve a t ketartalék értékét is. A mutató a bázisid szakban 26 %-os, a tárgyid szakban pedig rendkívül jó, 43 %-os értéket vett fel, ami 65 %-os növekedést mutat a bázis évhez képest. 10 III. A vizsgálat tervezése Saját t7ke %-os megoszlása 2000. december 31-én 66,49 % 9,18 % 7,91% 16,40 % Jegyzett t ke T ketartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény 1. 0,02 % Eredménytartalék diagram Saját t7ke %-os megoszlása 2001. december 31-én 22,18 % 50,31 % 6,49 % 21,00 % Jegyzett t ke T ketartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény 2. 0,01 % Eredménytartalék diagram Összegezve elmondható, hogy egy rendkívül stabil és t keer s társasággal ismerkedtünk meg, amely eszközeit teljes egészében saját t kével finanszírozza. A mutatók alapján megállapítható, hogy ez a stabilitás a tárgyévben tovább er södött, amely er södés egyértelm>en a Társaság

tárgyévi eredményének volt köszönhet . b.) Pénzügyi, likviditási helyzet A pénzügyi, likviditási helyzet elemzése során számított mutatókkal arra kerestük a választ, hogy a Társaság eszközei milyen könnyen tehet k likvid forrásokká, illetve a pénzzé tehet eszközök különböz csoportjai milyen arányban nyújtanak fedezetet a rövid 11 III. A vizsgálat tervezése lejáratú kötelezettségekre. A három likviditási mutató a kötelezettségek fedezetéül szolgáló forgóeszközök pénzzétehet ségében különbözik. Az els likviditási mutatónál a teljes forgóeszköz állományt viszonyítjuk a rövid lejáratú kötelezettségekhez. A 2,03-as és 3,29-es érték kiváló likviditási helyzetr l tanúskodik, amiért viszont tovább mélyítjük az elemzést, annak az az oka, hogy a forgóeszközökön belül igen magas a kevésbé likvid követelések aránya. Ezért a likviditási mutató (2) már nem tartalmazza a követeléseket. Az így

számított likviditási mutató a bázisid szakban csak 0,9-ot, a tárgyid szakban viszont már 1,93-ot értéket mutat. A javulás egyértelm>en a szállítóállomány drasztikus csökkenésének, illetve az értékpapírok jelent s növekedésének volt köszönhet , az el bbi 46.605 eFt-ról 64,7 %-kal 16442 eFt-ra csökkent, míg az utóbbi 0-ról 109.997 eFt-ra emelkedett Végül a Társaság leglikvidebb eszközeit a pénzeszközök és értékpapírok összegét viszonyítjuk a rövid lejáratú kötelezettségekhez. Ez a likviditási mutató (3) reprezentálja az abszolút likviditási helyzetet, azaz megmutatja, hogy a vállalkozás rövid lejáratú kötelezettségeit hány százalékban tudná akár naprakészen kiegyenlíteni. A 3 számú likviditási mutató 2000-ben 0,47, 2001-ben pedig 1,34-es értékkel rendelkezik, ezen mutatónak nem kell feltétlenül 100 % felett állnia, értékelés el tt mindenképpen vizsgálni kell a vev /szállító állomány

alakulását. A vev forgási sebessége a bázis évben 42,7, a tárgyévben pedig 45,6 napot mutat. A beszedési id jelent s kitolódása jól látható a vev állomány növekedésén is. A likviditási helyzetre azonban ez csak akkor van hatással, ha a vállalkozás a kifizetések kitolását nem érvényesíti szállítóival. A szállítók forgási sebessége a bázisid szakban 23,9, a tárgyid szakban pedig 8,9 nap volt. A jelent s csökkenésnek az az oka, hogy az év utolsó hónapjában már nem volt termelés. A követelések behajtási ideje jóval hosszabb, mint a szállítói kötelezettségek kiegyenlítésének átlagos hossza, amit jól mutat a szállító vev arány a bázisévi 40,5 % a tárgyévi 12,1 %-os értéke is, amely alátámasztja, hogy még a szezonális ingadozást is kisz>rve a vállalkozás jogos vev követeléseit csak 40 %-ban finanszírozza a szállítóval. Ennek oka, hogy a Társaság vev i megbízható partnerek, a 60 napos beszedési id pedig

nem a partnerek fizetésképtelenségéb l, hanem a szerz désekb l ered. A pénzügyi, likviditási helyzettel kapcsolatban elmondható, hogy a hosszú beszedési id miatt keletkez magas vev állomány miatt a bázisévi likviditás hagy kivetnivalót maga után, azonban a Társaság cash-flow termel képessége lehet vé teszi ezt. 12 III. A vizsgálat tervezése A tárgyévben pedig az értékpapírok okozta likvid eszközállomány növekedése miatt a likviditás abszolút kifogástalanná válik, olyannyira, hogy a Társaság még azt is megengedheti magának, hogy míg vev i átlagosan csak 45 nap múlva egyenlítik ki számláikat, addig az Üveg-Ásvány Kft. már átlagosan 9 napon belül teljesíti kötelezettségeit. c.) Eladósodottság A Társaság vagyoni és likviditási helyzete alapján egyértelm>en látható, hogy az Üveg-Ásvány Kft. eladósodottság szempontjából is igen jól áll, már csak azért is, mert 2001-ben még hosszú lejáratú

kötelezettségekkel sem rendelkezik. A teljesség kedvéért az el z megállapítást mutatókkal is alátámasztjuk: Az eladósodottság mértéke megmutatja, hogy a saját t ke hány százalékban nyújt fedezetet a vállalkozás összes kötelezettségére. 1,50 felett már kiválónak mondhatjuk a mutató értékét, az Üveg-Ásvány Kft-nél 2000-ben 5,02-ot, 2001-ben 7,05-ot mutat az eladósodottság mértéke mutató. A nettó eladósodottság, illetve az adósságszolgálati mutató a cég kiváló likviditási helyzete miatt nem is értelmezhet . d.) Jövedelmez ség Az Üveg-Ásvány Kft. árbevétele 2000-ben 982721 eFt-ot tett ki, 2001-ben pedig 10,2 %-kal 1.083219 eFt-ra emelkedett Az exportértékesítésb l származó árbevétel nem játszik jelent s szerepet, 2000-ban 1,4 %-ot 2001-ben pedig 1,2 %-ot képviselt az export a teljes értékesítésb l. Az üzemi/üzleti tevékenység eredménye rendkívüli jövedelmez ségr l tanúskodik. Üzemi szinten a Társaság

2000-ben 90.436 eFt, 2001-ben pedig 228,5 %-kal növelve 206.633 eFt nyereséget ért el Kiváló számokat mutat a jövedelmez ség elemzésének legfontosabb mutatója az árbevétel arányos üzemi eredmény is, mely azt hivatott mutatni, hogy minden 100 Ft nettó árbevételb l hány Ft üzemi eredmény marad. 2000-ben 9,2 Ft, 2001-ben pedig rendkívül magas 19,1 Ft üzemi nyereség keletkezett minden 100Ft árbevételb l. Általánosan elmondható, hogy a 8-10 közötti árbevétel arányos eredmény még t zsdei berkekben is kiváló. Ugyanakkor tisztán látható, hogy az eredmény 228,5 %-os növekedéséért nem az árbevétel felel, hanem a racionálisabb költséggazdálkodás. Igaz, hogy mind a személyi jelleg> ráfordítások, mind az anyagjelleg> ráfordítások zöme az árbevétellel arányosan 13 III. A vizsgálat tervezése emelkedett, egy költségnem azonban – az eladott közvetített szolgáltatások értéke – 205.310 eFt-ról mintegy 53 %-kal

109286 eFt-ra csökkent 2001-ben mind a pénzügyi m>veletek eredménye, mind a rendkívüli eredmény változása kedvez en befolyásolta a Társaság eredményét. A pénzügyi m>veletek eredménye 2001-ben 15.616 eFt-ot tett ki a 2000-es 8997 eFt-tal szemben A rendkívüli eredmény ugyancsak jótékony hatással volt az eredményre, míg 2000-ben 8.526 eFt-tal csonkította a szokásos vállalkozási eredményét, addig 2001-ben mindössze 80 eFt-tal. Az adófizetési kötelezettség a magasabb adózás el tti eredmény következtében arányosan emelkedett, a tulajdonosok viszont az el z évekhez hasonlóan 10 millió Ft osztalék kifizetése mellett döntöttek. A mérleg szerinti eredmény 2000-ben 58102 eFt-ot, 2001-ben 170.965 eFt-ot tett ki, amely mindenképpen kiváló gazdálkodásról tanúskodik, fontos hangsúlyozni, hogy ezt az eredményt a Társaság kizárólag saját t kéb l mindenféle hitel segítsége nélkül produkálta. 1.5 Adózási viszonyok A

Társaság a következ adónemeket fizeti: társasági adó, ÁFA, SZJA, önkormányzati adók, ipar>zési adó, bányajáradék. Valamennyi adófizetési kötelezettségének rendszeresen eleget tesz. 1.6 Piaci helyzet A Társaság továbbra is a magyarországi üveggyárak vezet kvarchomok beszállítója. A hazai üveggyártók piaci pozíciói stabilak voltak a 2001. év során, annak ellenére, hogy a világítástechnika területén érezhet volt a világpiaci recesszió hatása. A Társaság piaci helyzete stabil, a magyarországi üveggyárak továbbra is t le vásárolják meghatározó alapanyagukat. Saját termékeik exportját továbbra is akadályozzák a magas szállítási költségek. Az export árbevétel, amelynek aránya az összes árbevételen belül alacsony és csökken tendenciát mutat, kizárólag Romániából származik. 2.) A bels7 ellen7rzési és számviteli rendszer els7dleges felmérése A bels ellen rzési és számviteli rendszer

felmérésének a könyvvizsgálati kockázat becslésének szempontjából van nagy jelent sége. 14 III. A vizsgálat tervezése A felmérés célja, hogy ezeken a területeken a vezetés ellen rzési rendszere hatékonyan m>ködik-e. A bels ellen rzési és számviteli rendszer els dleges felmérése során röviden a következ ket tudtuk megállapítani: A szervezeti felépítés megfelel a vállalkozás méretének és tevékenységének. A Társaságnak elegend számú alkalmazottja van, akiknek alacsony a fluktuációja. A Társaság rendelkezik a Számviteli törvényben el írt, kötelez szabályzatokkal, amelyek naprakészek és a szakmai színvonaluk megfelel . Az éves beszámoló elkészítésekor mindig egyeztetik a számviteli adatokat a fizikailag létez eszközökkel, a nyilvántartásokkal és a harmadik felekkel is. A vállalkozásnak saját könyvel je van, aki egy számviteli szoftvert alkalmaz a könyvvezetésre. A Társaság a szoftvert

megbízható szállítótól szerezte be, amely a program részletes leírását is a rendelkezésre bocsátotta. A szoftver alkalmazóinak nincs lehet ségük a program változtatására. A számviteli szoftverek tartalmaznak lehet ségeket a szükséges egyeztetésekhez, valamint folyamatba épített, automatikus ellen rzési pontokat is. A rendszerbe való belépéseket id rendben dokumentálták A rendszer jelszóval védett, az adatokat nem lehet anélkül módosítani, hogy annak nyoma ne maradna. Az adatok mentését rendszeresen, két példányban végzik, amelyeket biztos helyen tárolnak. 3.) A lényegességi küszöbérték meghatározása A lényegesség alatt a számviteli tevékenységben, illetve az éves beszámolóban lév küszöbértéket, vagyis a feltételezett hibák összességének elfogadható szintjét értjük. A tervezett lényegesség meghatározásának célja, hogy orientálja a könyvvizsgálót a vizsgálat súlypontjainak a kijelölésében,

segítséget ad a vizsgálat terjedelmének a megállapításában, valamint az egyedileg vizsgálandó legkisebb tételek nagyságrendjének a meghatározásában. A lényegességi küszöbérték megállapításának mér számként a mérlegf összeget, a nettó árbevételt és a saját t két kiindulási alapként használtuk. A lényegesség mértékének meghatározását a 4. számú melléklet tartalmazza, melynek mértéke: 12000 ezer Ft. Mértékét a mérlegf összeg és az árbevétel átlagának figyelembevételével, a hibahatárt pedig a lényegesség alapján, becsléssel határoztuk meg. A hibahatár mértéke a lényegesség 75 %-a, azaz 9000 ezer Ft. Az egyedileg jelent s tétel értéke a hibahatár 1/3-a, azaz 3000 ezer Ft. 15 III. A vizsgálat tervezése 4.) Kockázatbecslés A kockázatbecslés célja, hogy a könyvvizsgálói kockázat mértékét lehet leg a minimálisra csökkentsük. A könyvvizsgálati kockázat els sorban szakmai kockázatot

jelent. A könyvvizsgálói kockázatnak három összetev je van: 1.) Eredend kockázat Az eredend kockázat annak valószín>ségét jelenti, hogy a könyvelésben, a pénzügyi kimutatásokban hibák keletkeznek. Az eredend kockázat értelmezhet a beszámoló egészére, a társaságra vonatkoztatva és a beszámoló egyes részeire, mérlegsorokra, számlacsoportokra. A Társaság eredend kockázatát a cég ismerete és szakmai tapasztalatok alapján, becsléssel határoztuk meg, amelyet közepesnek becsültünk. A kockázati tényez t a következ két ok jelenti: ügyvezet k egyben tulajdonosok is, így jelent s a befolyása a Társaságra, valamint a kapcsolt vállalkozásokra is. A Társaság eredend kockázatát csökkenti, hogy nincsenek fenntartások a beszámoló készít inek szakmai hozzáértésével szemben, mivel a könyvelés naprakész, megbízható információt ad, valamint az, hogy Társaság likviditása, piaci helyzete jó, iparága kiegyensúlyozott. Az

egyes számlacsoportok, f könyvi számlák eredend kockázatát befolyásolják az alábbi tényez k: 1. A mérlegsor el z id szakhoz képest jelent s eltérést mutatnak. 2. A szokásostól eltér , összetett üzletek zajlanak le az év végéhez közel. 3. Tavaly hibákat állapított meg a könyvvizsgáló a tételben. 4. A számlacsoport „fogékonysága” arra, hogy abban hiba keletkezzen. 5. Eszközök hiányának vagy nem megfelel hasznosításának gyanúja merül fel. 6. A számlaegyenleget bonyolult számítások támasztják alá. 7. Nagy a becslés, ítéletalkotás szerepe a számlaegyenlegek értékének meghatározásában. Megvizsgáltuk a fenti szempontok érvényesülését az adott mérlegsorra. Az egyes tényez k súlyát 1-3 ponttal értékeltük. A mérlegsor eredend kockázatának min sítését az összesített pontszám adta. Az eredend kockázatot a következ k szerint min sítettük: 0-1 pont között alacsony (A) 3-6 pont között közepes

(K) 6 pont felett magas (M) 16 III. A vizsgálat tervezése 2.) Ellen rzési kockázat Az ellen rzési kockázat oka, hogy a számviteli és a bels ellen rzési rendszer kell id ben nem el zi meg, nem tárja fel és nem helyesbíti a hibákat. A kisvállalkozások sajátosságaiból ered en az ellen rzési kockázat minden esetben magas, ugyanis a kisvállalkozások nem rendelkeznek függetlenített bels ellen rzéssel. 3.) Feltárási kockázat Feltárási kockázat azért van, mert a könyvvizsgáló a vizsgálat során nem észleli valamennyi lényeges hibát. A lényegességi küszöbérték feletti tételek kiválasztásakor össze kellett hasonlítanunk a beszámolóban szerepl adatokat az el z ekben kiszámított lényegességi küszöbértékkel, vagyis a 12000 ezer Ft-tal. A részletes kockázat elemzés, illetve a kockázatbecslés és a jelent s könyvvizsgálói területek bemutatását a 5. számú melléklet tartalmazza 5.) Könyvvizsgálati munkaprogram A

vizsgálat lefolytatása a standard munkaprogram alkalmazásával került lebonyolításra, úgy, hogy figyelembe vételre került a vállalkozás sajátossága. A standard könyvvizsgálati munkaprogram az egyedit l alapvet en abban tér el, hogy nem konkrétan egy adott vállalatra, hanem a vállalkozások kiválasztott csoportjára teljeskör>en vonatkozik. Ebb l következ en a vizsgálati célok, eljárások, módszerek között nem képez súlypontot, hanem valamennyi számbavehet feladatot tartalmazza. A standard munkaprogram közlését l eltekintek, mivel igen terjedelmes. A 79 oldalas terjedelem oka, hogy komplexen, a mérleg és eredménykimutatás minden sorára és kapcsolódóan a kiegészít mellékletre teljeskör>en tartalmazza a könyvvizsgálat céljait, eljárásait stb. Ez a munkaprogram egy az egyben egy adott vállalatra nem alkalmazható, így különösen nagy jelent sége van a már korábban ismertetett kockázatbecslésnek és

súlypontképzésnek, mert vizsgálandó területenként meg kell becsülni a kockázatot, hogy ellen rzési kapacitást annak mértékével arányosan oszthassuk meg. 17 III. A vizsgálat tervezése 6.) Az ügyfél által összeállítandó anyagok listája A könyvvizsgálathoz az ügyfélt l bekért anyagok az alábbi f bb területekre terjednek ki: 1. A Társaság jogi helyzetével, tevékenységével kapcsolatos dokumentumok 2001 évi változásai 2. Az adókra vonatkozó információk 3. Általános számviteli adatok, analitikák 4. Mérlegen kívüli és feltételes kötelezettségek Az egyes területek részletes bemutatásától eltekintek, annak terjedelme miatt. 18 IV. A helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése IV. A helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése 1.) Nyitó tételek könyvvizsgálata 2001. január 1-jét l jelent sen változott a magyar számviteli szabályozás A

megújított (újrakodifikált) jogszabály a 2000. évi C törvény alapján kell a gazdálkodóknak a számviteli nyilvántartásaikat vezetni, a beszámolókat összeállítani. A 2000. évi C törvény új struktúrájú mérleg és eredménykimutatás összeállítását írja el 2001. január 1-jét l 2001-ben a fordulónapra készítend beszámoló el z id szak oszlopának adatait meg kell határozni. Ehhez szükséges a mérleg és eredménykimutatás adatainak az új struktúra szerinti átrendezése, amely komoly szaktudást és az új törvény mély ismeretét várja el a feladatot ellátó számviteli szakemberekt l. Nem kisebb feladat hárul a könyvvizsgálókra, akiknek azt kell megvizsgálniuk, hogy az átrendezés megfelel-e az új törvény el írásainak, alapelveinek. A 2000. évi eredménykimutatás adatainak átrendezése A megújított törvény, a korábbival ellentétben konkrétan el írja azokat a tételeket, amelyek az egyéb bevételekben kell

elszámolni. Ezen soron nem szerepelhet a tevékenységb l származó bevétel, így át kellett helyezni innen a bérleti díj, lízing díj összegét a belföldi értékesítés nettó árbevételébe. Az újrakodifikált törvény szerint az anyagköltségeket csökkenteni kell az anyagkészlettel kapcsolatban elszámolt hiány és értékvesztés összegével, és ezzel az összeggel az egyéb ráfordításokat kell növelni. A törvényi el írásoknak megfelel en az 5.538 eFt-os készletekkel szemben elszámolt értékvesztést kiemelték az anyagköltségek közül és az egyéb ráfordítások között számolták el. Az igénybe vett szolgáltatások sorban kell kimutatni az igénybe vett anyagjelleg> szolgáltatásokat és az egyéb költségek között elszámolt nem anyagjelleg> szolgáltatásokat. Az el írás értelmében az igénybevett anyagjelleg> szolgáltatások és egyéb költségek összevont összegéb l levonták a munkaadói járulék, a szakképzési

járulék, a súlyadó, turisztikai hozzájárulás értékét, így létrejött két új költségnem az igénybevett szolgáltatások és az egyéb szolgáltatások. A levont munkaadói járulék és szakképzési hozzájárulás a bérjárulékokhoz, a súlyadót és a turisztikai hozzájárulást pedig az egyéb ráfordítások sorába számolták el helyesen. 19 IV. A helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése A személyi jelleg> ráfordításokat is érintette a változás, mégpedig az új szabályozás alapján az eddig személy jelleg> egyéb kifizetések között elszámolt tiszteletdíjat át kell helyezni a bérköltségek közé, illetve a bérköltségek között korábban nyilvántartott természetbeni juttatást áthelyezték a személy jelleg> egyéb kifizetések közé. Végül ugyanezen eredménykimutatás sort csökkentették a táppénz hozzájárulás összegével, amit a számviteli törvény csak megfelel en

bérjárulékok között helyeztek el. 2.) A vállalat mérlegének ellen7rzése A. Befektetett eszközök A Számviteli törvény alapján befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a vállalkozási tevékenységet legalább egy éven túl szolgálja. A mérlegcsoport ellen rzésekor éppen ezért els lépésként alaposan megvizsgáltuk a beszerzési dokumentációkat, az eszközök beszerzéseihez kapcsolódó szerz déseket és a számlákat. Miután megállapítottuk, hogy a befektetett eszközök között kimutatott immateriális javak, tárgyi eszközök és befektetett pénzügyi eszközök egyt l egyig a törvényi el írásoknak megfelel en egy éven túl használatos eszközök, megbizonyosodtunk róla, hogy minden ennek a követelménynek megfelel eszköz itt került kimutatásra, nem számolták el rögtön közvetlen költségként az olyan eszközöket, amelyek egy éven túl szolgálják a vállalkozás

m>ködését. Az anyagköltségek f könyvi elszámolását részletesen bemutató naplók ellen rzése során megállapítottuk, hogy a Társaság befektetett eszközei teljeskör>en kerültek kimutatásra. A I. Immateriális javak Miután általánosságban már megvizsgáltuk, hogy az eszközcsoporton belül a megfelel eszközök kerültek kimutatásra, következhetett a részletes ellen rzés. A mélyebb vizsgálat során a könyvvizsgálat arra irányult, hogy az immateriális javak között található vagyoni érték> jogok és szellemi termékek bruttó értéke helyesen került-e megállapításra, szabályszer>en számolták-e el az értékcsökkenést. A Társaság az év során b vítette a bányatelek határait, valamint több szoftvert is vásárolt. 20 IV. A helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése A Számviteli törvény meghatározza a bekerülési érték összetev it, ezért a beérkez számlák és szerz dések

alapján megvizsgáltuk, hogy a bekerülési érték csak olyan tételeket tartalmaz, amely az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig merültek fel és az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolhatók. Az amortizáció ellen rzésekor a Számviteli törvény, valamint a számviteli politika el írásai a meghatározóak. Az értékcsökkenés negyedévente számolják el, ennek hiánytalan megtörténtér l megbizonyosodtunk. Mivel a szellemi termékekre és a vagyoni érték> jogokra a Számviteli törvény nem határoz meg leírási id t, hanem ezt a gazdálkodó döntésére bízza, ennek részletes ellen rzését l eltekintettünk. Az ellen rzés során meggy z dtünk az eszközöknél készült analitikus nyilvántartás, az egyedi nyilvántartó lapok adatainak egyez ségér l a leltár és f könyvi könyvelés adataival, valamint ezek azonosságáról a mérlegben kimutatott értékkel. A II. Tárgyi eszközök A

korábbi vizsgálat eredményeként tárgyi eszközök között a mérlegben azok a rendeltetésszer>en használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök kerülnek kimutatásra, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon- szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá ezen eszközök beszerzésére adott el legek és a beruházások, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítése. 1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni érték> jogok Ezen mérlegsor könyvvizsgálatának els ingatlanokhoz kapcsolódó minden vagyoni lépéseként áttekintettük, hogy az érték> jog itt került kimutatásra. Megállapítottuk, hogy az elkülönítés szabályszer>en történt. Ezután következhetett a bruttó érték és az értékcsökkenési leírás helyességének, valamint az év végi értékelés megtörténtének ellen rzése, melyhez az egyedi nyilvántartó lapok nyújtottak segítséget. Az ingatlanoknál arról is megbizonyosodtunk,

hogy a telekkönyvi nyilvántartásokban a tulajdonosi bejegyzések pontosak. Részletesen vizsgáltuk a bruttó érték növekedését, amit a következ tényez k tettek szükségessé: a Társaság megvásárolta a kolozsvári épület másik részét, üzembe helyezett három homoktároló silót, felépített egy üzemcsarnokot, folytatta a fehérvárcsurgói panzió felújítását, átépítését és elkészíttette a területrendezési tervet. 21 székesfehérvári ingatlanukra vonatkozó IV. A helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése Az értékcsökkenés ellen rzése során megállapítottuk, hogy az amortizáció számszakilag helyes, valamint, hogy olyan eszközökre nem számoltak el amortizációt, amelyre a számviteli törvény tiltja. Végül egyeztettük az analitika adatait a f könyvi kivonattal, majd azt a mérleggel. 2, 3. M>szaki és egyéb berendezések, gépek, járm>vek Els lépésként megvizsgáltuk,

hogy az elkülönítés szabályosan, a számviteli politikában rögzített módon történt-e. Mivel ezt rendben találtuk következhetett a kis érték> tárgyi eszközök könyvvizsgálata. Utánanéztünk, hogy ezeket a tárgyi eszközöket használatba vételkor mely összeghatár alatt amortizálják. A következ lépés a bruttó értékek és az értékcsökkenési leírások könyvvizsgálata volt, melyben nagy segítséget nyújtottak az egyedi nyilvántartó lapok. Meggy z dtünk arról, hogy a nyilvántartásokat szabályosan és folyamatosan vezetik. A bruttó érték vizsgálatához elengedhetetlen a Társaság által meghatározott beszerzési ár részeinek megismerése, ezért ennek utánanéztünk a számviteli politikában. Az adatokat egyeztettük a különböz dokumentumokkal, szerz désekkel. Az egyéb berendezések növekedése abból adódott, hogy a Társaság vásárolt egy személy gépkocsit. A dokumentumai teljeskör>ek és a könyvviteli

elszámolását rendben találtuk. Miután megállapítottuk, hogy a bruttó értékek megfelel ek összevetettük a f könyvi kivonat adatait az analitikus adatokkal. Az értékcsökkenés vizsgálatánál el ször megismertük azokat a módszereket, melyeket a Társaság az egyes eszközöknél alkalmazott. Nemcsak az értékcsökkenési leírás módját, hanem a maradványérték meghatározásának módszerét is megvizsgáltuk. Az amortizációs összegeket szúrópróbaszer>en ellen riztük. Az ellen rzés során arra is kitértünk, hogy az amortizációt az üzembehelyezést l számolták-e el. Vizsgálatunk következ alanyai azok az eszközök voltak, melyek jelent s, tartós csökkenést szenvedtek, illetve azok, amelyen rendeltetésszer>en már nem használhatók. Bizonyosságot szereztünk arról, hogy kizárólag ezekre számoltak el terven felüli értékcsökkenést és, hogy az elszámolás a Számviteli törvény és számviteli politika szabályainak megfelel

en történt. Továbbá azt is megállapítottuk, hogy a mérlegben szerepl tárgyi eszközök leltárral való alátámasztása biztosított. Az utolsó lépés a b vítés, rendeltetés megváltoztatása, átalakítás, felújítás elszámolásának ellen rzése volt, melyeket rendben találtunk. 22 IV. A helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése 4. Beruházások, felújítások A Társaság saját és küls kivitelezés> beruházásokat is folytat. A küls kivitelezés>eknél meggy z dtünk, hogy a teljesítmények igazolása, a számlázás, a részszámlázás elfogadhatók, a beszerzési értékbe beleszámíthatók. A saját kivitelezés> beruházásoknál pedig azt, hogy a teljesítmények értékét a számviteli törvénynek, a számviteli politika el írásainak megfelelnek. Találtunk több befejezetlen beruházást is, amelyeknél meg kellett vizsgálnunk, hogy azokat a fordulónapon ténylegesen leltározták-e. A

vizsgálat során megállapítottuk, hogy a felmerül költségek a megfelel beruházásokhoz lett hozzárendelve, valamint a beruházások a megfelel id pontban és értéken lettek aktiválva, a befejezetlen beruházások pedig ténylegesen léteznek. A mérlegben szerepl7 befejezetlen beruházások analitikus nyilvántartásokkal egyez7 tételei adatok ezer Ft-ban Beruházás azonosítója 1611 1616 1618 1623 Megnevezése Homokszita Import anyagtároló Faház Spektrométer Összesen: Értéke 3.904 11.7943 14.566 181 30.394 2. számú táblázat A beruházások könyvvizsgálatához tanulmányoztuk az üzembe helyezés dokumentumait, a szerz déseket, a számlákat, leltárakat. A beruházások, felújítások vizsgálatát tételes, teljeskör> ellen rzéssel végeztük el. 5. Beruházásokra adott el legek A mérlegtétel vizsgálata annak megállapítására irányult, hogy amennyiben a Társaság valóban adott ilyen címen el leget, azt ténylegesen

beruházási célra adta-e. Ehhez a szerz déseket, bizonylatokat, egyenlegközl ket, valamint a számlákat ellen riztük. A könyvvizsgálatra átadott mérleg ezen sora módosításra került az egyéb követeléseknél leírtak szerint. A Társaság 4 db homoktároló siló szállítására adott ilyen címen el leget. 23 IV. A helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése 6. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése A Számviteli törvény már 1997 óta lehet vé teszi a vállalkozások számára, hogy egyes vagyonrészek esetében a korábban csak rejtett tartalékként szerepl piaci érték és a – visszaírás utáni – könyv szerinti érték közötti jelent s különbözetet értékhelyesbítésként és értékelési tartalékként a mérlegben bemutathassa. Ezzel egyrészt megjelent a magyar számvitelben is az infláció hatásának kezelése, meger sítve ezzel a valódiság elvének érvényesülését az óvatossággal

szemben. Másrészt viszont egy újabb elemmel n tt a könyvvizsgáló felel ssége is, hiszen olyan információval b vült a beszámoló, amely akár jelent s mértékben megváltoztathatja a vállalkozás küls megítélését, a beszámoló alapján hozott döntéseket. Éppen ezért a vagyon év végi felértékelését, az értékhelyesbítések elszámolását, az értékelési tartalék képzését és feloldását mindig könyvvizsgálóval kell hitelesíteni. Az értékhelyesbítés, a valós piaci értéknek bemutatása – szemben az értékvesztéssel – nem kötelez jelleg>, hanem egy lehet ség a kett s könyvvitelt vezet vállalkozások számára. Ha alkalmazása mellett döntöttek, akkor viszont ennek tényét, indoklását, a piaci értékelés módszerét és a jelent különbség mértéket a cég számviteli politikájában is rögzíteni kell. Az Üveg-Ásvány Kft. értékhelyesbítésébe bevont tárgyi eszközeinek köre ingatlanokra, m>szaki

berendezésekre, gépekre, járm>vekre, egyéb berendezésekre, felszerelésekre terjed ki. Ezen eszközök mind olyan használati értékkel rendelkez vagyontárgyak, amelyek ugyan a számviteli törvény szerinti értékcsökkenés számításaival nulla könyvszerinti értékre leíródott eszközök, ennek ellenére jelenleg is használatban vannak és résztvesznek, hozzájárulnak a Társaság rendes üzemi tevékenységéhez. A használati érték az az érték, amellyel valamely meghatározott eszköz egy adott hasznosítás szempontjából rendelkezik, amellyel az eszköz hozzájárul ahhoz a vállalkozáshoz, amelynek részét képezi, tekintet nélkül az eszköz más jelleg> hasznosítására. Az értékhelyesbítés megállapításához meg kell határozni az egyedi eszköz értékelési szabályok szerint megállapított könyv szerinti nettó értékét (az értékcsökkenésekkel, értékvesztésekkel csökkentett és visszaírásokkal növelt beszerzési

értékét), meg kell határozni az egyedi eszközök korrigált könyv szerinti értékét, ami nem más, mint a könyv szerinti nettó érték és a korrigált könyv szerinti nettó érték növelve a még vissza nem írt terven felüli értékcsökkenések és értékvesztések összegével. 24 IV. A helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése Mivel nulla könyvszerinti érték> eszközökr l van szó, az értékhelyesbítés meghatározásának legfontosabb lépése a valós piaci érték meghatározása volt. Az értékhelyesbítés összegének kiszámításához szükséges piaci ár meghatározására az alábbi módszerek lehetségesek: - amennyiben a mérlegkészítés napjáig rendelkezésre állnak a globális, illetve speciális árindexek, akkor ezek alkalmazásával lehet az egyedi eszköz piaci árat meghatározni - a piaci ár meghatározását a gazdálkodó a rendelkezésére álló egyéb információk alapján is

meghatározhatja. A Társaság egy független szakembert a Geoplan Mérnöki Iroda igazságügyi, ingatlanforgalmi szakért jét Zsiga Györgynét kérte fel a valós piaci érték meghatározásához. A Geoplan Mérnöki Iroda miel tt az értékkel kapcsolatos véleményét kialakította volna, személyesen vizsgálta meg a fent nevezett vagyontárgyakat, tanulmányozta piaci feltételeket, valamint tekintetbe vette az eszközök méretét, jellegét, m>szaki jellemz it, állapotát és hasznosságát, az értékeltekhez hasonló új eszközök beszerzésének, illetve létrehozásának, vagy használt vagyontárgy beszerzésének a becsült költségét, és más az értéket befolyásoló tényez ket. Az értékelés során két nemzetközileg is elfogadott értékelési módszert alkalmaztak a költségmegközelítést és a piaci összehasonlító megközelítést. Az elvégzett vizsgálatok alapján az Üveg-Ásvány Kft. értékhelyesbítésbe bevont eszközeinek

Valós Piaci Értéke, feltételezve az eszközök folyamatos használatát 2001. december 31. érvénnyel 387792000 Ft Az értékhelyesbítés meghatározása Az értékhelyesbítés összege a piaci érték és a korrigált könyv szerinti érték különbözete. Amennyiben az egyedi eszköz tárgyévi értékhelyesbítésének pozitív összege alatta marad az el z évi értékhelyesbítés pozitív összegének, akkor a nyilvántartásba vett el z évi értékelési tartalékot és értékhelyesbítést csökkenteni kell a tárgyévi és az el z évi értékhelyesbítés különbözetének összegével, de legfeljebb a nyilvántartásokban már szerepl el z évi értékhelyesbítés összegének szintjéig. Még miel tt azonban meghatároznánk a tárgyévi és az el z évi értékhelyesbítés összegét, meg kell néznünk, hogy az értékhelyesbítésbe bevont eszközök közül nem kerülte kivezetésre tárgyi eszköz. Ugyanis az egyedi eszköznek a könyvekb l történ

kivezetésekor a hozzá kapcsolódó, elkülönítetten nyilvántartott értékhelyesbítését is ki kell vezetni az értékelési tartalékkal szemben. Az értékhelyesbítésben a kivezetések miatti 25 IV. A helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése módosítást a m>szaki berendezések, gépek, járm>vek, egyéb berendezések, felszerelések mérlegsorokon kellett végrehajtani 1847 ezer Ft illetve 167 ezer Ft értékben.(3sz táblázat) A kivezetések miatti módosítások bemutatása adatok Ft-ban F7könyv 127 137 147 Tartozik 122 079 000 234 738 000 64 012 000 Kivezetések miatti módosítás Nyitó Könyvelend7 Tartozik Követel Követel 1 847 000 167 000 420 829 000 417 2 014 000 3. számú táblázat Most már összehasonlíthatók az egyedi eszközök értékhelyesbítésének összegei. (4, 5 sz táblázat). Az átértékelések miatti módosítások bemutatása adatok Ft-ban Átértékelés miatti módosítás

Nyitó F7könyv Könyvelend7 127 Tartozik 122 079 000 Követel 137 232 891 000 17 251 000 147 63 845 000 4 729 000 Követel 9 043 000 418 815 000 417 Tartozik 31 023 000 4. számú táblázat Az értékhelyesbítési számlák 2001. évi záróértéke adatok Ft-ban 127 137 147 417 Záróegyenleg 113 036 000 215 640 000 59 116 000 387 792 000 5. számú táblázat Mivel az egyedi eszközök tárgyévi értékhelyesbítésének pozitív összege alatta marad a kivezetések miatti módosítás utáni el z évi értékhelyesbítés pozitív összegének, ezért a nyilvántartásba vett el z évi értékelési tartalékot, értékhelyesbítést csökkenteni kell a tárgyévi és az el z évi értékhelyesbítés különbözetének összegével. 26 IV. A helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése A III. Befektetett pénzügyi eszközök A Számviteli törvény szerint a befektetett pénzügyi eszközök között a mérlegben

azokat az eszközöket kell kimutatni, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektet be más vállalkozónál, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellen rzési lehet séget érjen el. Így els lépésként arról bizonyosodtunk meg, hogy az itt kimutatott pénzügyi eszközök megfelelnek a Számviteli törvény, valamint a számviteli politika el írásainak. Utánanéztünk, hogy a forgóeszközök közé nem került befektetett eszközök közé sorolandó pénzeszköz. 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Miután meggy z dtünk róla, hogy a besorolás rendben történt, bizonyosságot szereztünk arról, hogy megfelel értéken szerepeltették a nyilvántartásokban az eszközöket, vagyis a részesedéseket vételi értéken, illetve a társasági szerz désben meghatározott értéken. A vizsgálathoz tanulmányoztuk az alapító okiratokat, szerz déseket. A tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

növekedése abból adódott, hogy a Társaság megemelte romániai leányvállalatának törzst kéjét, 100 %-ra növelte részesedését a Termokvarc Kftben és az Elektro - Metal Glass Mineral Kft-ben, valamint többségi tulajdoni hányadot vásárolt a Paritás Kft-ben. Tartós részesedés alakulása kapcsolt vállalkozásban Tulajdonosi részesedés 100% Mérlegben szerepl érték eFt-ban 3.600 TK Petrol Kft. Elektro Metalglass Mineral Kft. S.C Glass Mineral SRL. 100% 100% 3.000 3.000 100% 12.804 PARITÁS Kft. 98,6% 2.957 Összesen - Kapcsolt vállalkozás Termokvarc Kft. 25.361 6.számú táblázat 27 Megjegyzés +Vásárlás 2001.0622 +Vásárlás 2001.0622 Saját cég Romániában Emelés:2001.0307 +Vásárlás 2001.0601 - IV. A helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése Következ lépésként ellen riztük, hogy az analitikus nyilvántartásokat szabályosan és folyamatosan vezetik-e. Miután mindent rendben

találtunk utolsó lépésként a kötelez egyez ségeket ellen riztük, vagyis az analitika, f könyvi könyvelés és mérleg adatainak egyez ségét. 5. Egyéb tartósan adott kölcsönök A besorolás vizsgálata után meggy z dtünk, hogy az egyéb tartósan adott kölcsönök a ténylegesen kifizetett értéken kerültek a mérlegbe. Ellen riztük a kapcsolatos szerz déseket, azok alapján pedig a kölcsön eredeti összegét, feltételeit. Kitértünk annak vizsgálatára is, hogy az adósok a törlesztési és kamatfizetési feltételeket betartják-e. Az adósok megbízhatónak bizonyultak A tartósan adott kölcsönöknél megbizonyosodtunk, hogy az egy éven belül esedékes rész átsorolása megtörtént, az összeg helyes volt. A tételes vizsgálat után utolsó vizsgálati pontunk a kötelez egyez ségek ellen rzése volt, amelyet rendben találtunk. B. FORGÓ ESZKÖZÖK A Számviteli törvény szerint a fogó eszközök csoportba a mérlegben a készleteket, a

vállalkozó tevékenységét nem tartósan szolgáló követeléseket, hitelviszonyt megtestesít értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelent befektetéseket, pénzeszközöket kell besorolni. Korábbi vizsgálatunk során már megállapítottuk, hogy helyesen történt a befektetett és forgó eszközök közötti besorolás, így ezen mérlegcsoportokban csak azok az eszközök találhatóak, amelyek nem tartósan, vagyis egy éven belül szolgálják a vállalkozás tevékenységét. B I. Készletek Ezen mérlegsorra vonatkozó vizsgálat során els lépésként meggy z dtünk, hogy a mérlegcsoporton belül a törvényi el írásoknak megfelel eszközök kerültek kimutatásra. Ezután megállapítottuk, hogy a készletcsoportok közötti besorolás helyesen történt. A beszerzési árak és az el állítási önköltségek a valóságnak megfelelnek, a készletértékek a leltárak értékeivel egyeznek. 28 IV. A helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói

bizonyítékok megszerzése Készletek záróértékének alakulása adatok ezer Ft-ban BI. Készletek 1. Anyagok 4.Késztermékek 5.Áruk Összesen értéke 2000. december 31-én 24.763 22.652 6.241 53.656 értéke 2001. december 31-én 28.817 26.385 9.183 64.385 változás (%) 16,4 16,5 47,1 19,9 7. számú táblázat Ahhoz, hogy folytatni tudjuk a munkánkat, információkat kellett szereznünk arról, hogy mit tekint a Társaság a beszerzési ár, illetve az el állítási önköltség részének, milyen készletnyilvántartási rendszert, milyen bels szabályokat, milyen leltározási szabályokat alkalmaz. Az információszerzés a számviteli politikából, a leltározási és értékelési szabályzatokból történt. Következ lépésként megvizsgáltuk a készletek útját a beszerzést l a felhasználásig, illetve az értékesítésig. A vizsgálat arra irányult, hogy az szabályosan, nyomon követhet en történt-e, illetve megfelel en dokumentálásra került-e.

A számviteli törvény szerint a saját termelés> készleteket el állítási költségen kell értékelni. Az el állítási költségek közé azokat a ráfordításokat soroljuk, amelyek a termék el állításával kapcsolatban közvetlenül felmerültek, kapcsolatban vannak, illet leg a termékre megfelel azzal bizonyíthatóan szoros mutatók, jellemz k segítségével elszámolhatók. Ezek a költségek a közvetlen költségek Az el állítás közvetlen költségeire a számviteli törvény nem jelöl ki kalkulációs tételeket, azonban ezek a költségek lehetnek a közvetlen anyagköltségek, közvetlen bérköltségek, vagy az el állítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban lév , de a termékre, tevékenységre megfelel mutatók, jellemz k segítségével elszámolható tételek. Azoknál a gazdálkodóknál, ahol önköltségszámítás készül, az önköltségszámítási szabályzatban meg kell határozni a kalkulációs rendet, a bizonylatokat, a

kalkulációs id szakot és az alkalmazott módszereket. Az Üveg-Ásvány Kft. költségeit csak az 5 Költségnemek számlaosztályba számolja el, a 6. és 7 Számlaosztályt nem használja Mivel a Társaság összköltség eljárással készíti el eredménykimutatását nélkülözhetetlen az aktivált saját teljesítmények vizsgálata. Az ellen rzés során megismertük a cég önköltségszámítási szabályzatát. Ezzel kapcsolatban alapvet en két szempontra irányult, egyrészt a szabályzatban leírt módszer megfelel-e a törvényi el írásoknak, a számviteli politikában foglaltaknak. Másrészt 29 IV. A helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése ellen riztük, hogy a saját termelés> készletek értékét valóban az önköltségszámítási szabályzat alapján levezetett közvetlen önköltségen állapították meg. A költséggazdálkodás, az önköltségszámítás és a vállalat bels egységeinek

elszámoltatása érdekében a költségnemenként lekönyvelt költségeket költséghelyenként megbontják. A költséghelyeket egy-egy négyszámjegy> kóddal tartják nyilván. A költségek a költségnemnek megfelel f könyvi számra történ lekönyvelésükkel egyid ben a felmerülési helyük szerinti költséghelynek megfelel kódszámra is könyvelésre kerülnek. Az anyagjelleg> ráfordításokat a munkahelyi vezet k rendelik hozzá a megfelel költséghelyhez. A villamos energia tekintetében a költségfelosztás a mér órák adatai, illetve a beépített villamosteljesítmények arányában történik. Az egyéb anyagok tekintetében a raktári kivétbizonylatokon feltüntetik a felhasználás helyének megfelel költséghelyet. A költséghely helyes feltüntetéséért az anyagkivételezést utalványozó munkahelyi vezet a felel s. Az igénybevett anyagjelleg> szolgáltatások tekintetében a szolgáltatást megrendel és alvállalkozói

munkahelyi vezet teljesítmények tünteti fel a megfelel költséghelyet a szolgáltatásról bejöv számlán. A személyi jelleg> ráfordításokat, a bérelszámolást végz vállalkozó osztja fel a költséghelyek között a munkavállalók beosztása és munkavégzésük helye alapján. Az értékcsökkenési leírás az immateriális javak és a tárgyi eszközök leltári nyilvántartás szerinti helye szerint kerül felosztásra a költséghelyek között. A megrendelés alapján felmerül egyéb költségeket a megrendel a munkahelyi vezet , a nem megrendelés alapján felmerül egyéb költségeket és az egyéb ráfordításokat a gazdasági vezet osztja fel a költséghelyek között. A Társaság els sorban üvegipari célú kvarchomok bányászatával és el készítésével foglalkozik. Termékeiket nedves ömlesztett, szárított ömlesztett és szárított zsákolt kiszerelésben értékesítik. Termel tevékenységük melléktermékeként osztályozott

kavics keletkezik, amelyet nedves ömlesztett és szárított zsákolt kiszerelésben értékesítik. Ennek megfelel en ásványi jelleg> termékeik közvetlen önköltségét a bányában, kavicsosztályozóban, és a szárítóüzemben felmerül 30 az el készít m>ben, költségek alkotják. A különböz a IV. A helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése termékféleségek egymás további feldolgozásával készülnek, így önköltségük is lépcs zetesen számítható. Az önköltségszámítás vetítési alapja a termelés tonnában mért mennyisége. Erre a mennyiségre vetítve kell felosztatni a termelés során felmerült közvetlen költségeket. A kalkuláció egy-egy naptári évre vonatkozik, és a tárgyévet követ február 28-ig kerül elkészítésre. Az önköltségszámítást több lépcs ben végezzük A saját termelés> készletek alapvet en három feldolgozási folyamaton mennek keresztül és

attól függ en, hogy milyen feldolgozási szinten kerültek leltárra megkülönböztetünk úsztatott termékeket és kavics termékeket. A három feldolgozási folyamat: 1. kitermelés 2. el készítés, flotálás 3. osztályozás Az ellen rzés során szúrópróbaszer>en ellen riztük a bizonylatokat és megállapítottuk, hogy az utalványozó helyesen tüntette fel a feldolgozási folyamatnak megfelel költség helyet. Különös figyelemmel vizsgáltuk, hogy nem számoltak-e el közvetlen önköltségként olyan tételeket, amelyek ugyan közvetlenül hozzárendelhet k a termékhez, de nem az el állításhoz, hanem az értékesítéshez kapcsolódnak. Miután megállapítottuk, hogy az egyes feldolgozási folyamatok kizárólag csak az önköltségszámítási szabályzatnak megfelel költségeket tartalmazzák, ellen riztük a vetítési alapokat, amelyekkel leosztva az egyes feldolgozási folyamatok költségét megkapjuk a termékre jutó fajlagos

önköltséget. A vetítési alapokat összevetettük a bels nyilvántartási rendszer bizonylataival, a zárókészlet értékét pedig egyeztettük az aláírt, hiteles záróleltárban felvett mennyiségekkel. Utolsó lépésként megbizonyosodtunk arról, hogy a meghatározott készletnövekedést az eredménykimutatásban is helyesen vitték fel. Végezetül az analitika adatait egyeztettük a f könyvi kivonattal, majd azt a mérleg adataival. B II. Követelések 1. Vev k A vev k vizsgálatánál el ször is azt kellett ellen rizni, hogy a mérlegben található vev állomány teljeskör> és valóságos, vagyis a kötelez 31 egyez ségeket, valamint az IV. A helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése egyenlegek valódiságát. El bbi ellen rzéséhez a visszaigazolt egyenlegközl k nyújtottak segítséget. A teljességr l úgy bizonyosodtunk meg, hogy találomra kiválasztottunk néhány vev t és annak minden dokumentumát

megvizsgáltuk. Mivel a vev állományban volt néhány nagy egyenleg> követelés, így azokat is célszer> volt ellen rizni. A vev követelések mérlegben szerepl értéke: 135.335, ebb l a 3 legjelent sebb vev az állományon belül nagy arányt képvisel. Az Üveg-Ásvány Kft. három legjelent7sebb vev7je Vev megnevezése Értéke ezer Ftban GE-H Rt. H-Glass Kft. EM-CSOM Kft. 51.845 27.995 22.600 % az állományon belül 38,3 20,7 16,7 8. számú táblázat A vev i egyenleget visszaigazoló levelek a könyvvizsgálati dokumentumokba kerültek. A következ kben megbizonyosodtunk, hogy megtörtént év végén a vev követelések min sítése, figyelembe vették a Számviteli törvény és a számviteli politika erre vonatkozó el írásait. Lejárat szerinti bontásban ellen riztük az év végi nyitott vev követeléseket. Ennek során bizonyosságot szereztünk ezen követelések min sítésének megtörténtér l. A Társaság követeléseinek min7sítése 2001.

december 31-én adatok ezer Ft-ban Megnevezés Belföldi követelés Külföldi követelés Összesen Követelés értéke 125.382 12.029 137.411 Értékvesztés 1.124 952 2.076 Mérlegben szerepl érték 124.258 11.077 135.335 9. számú táblázat Mivel a vev k mérlegsora nem tartalmazhatja a részesedési viszonyban állókkal szembeni követeléseket és a Társaságnak öt leányvállalata van, így utolsó vizsgálati pontunk az volt, hogy ezek átsorolásának ellen rzése volt, amely szabályosan történt. 32 IV. A helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése 2. Követelések kapcsolt vállalkozásokkal szemben Ezen mérlegsor vizsgálata annak ellen rzésére irányult, hogy a törvényi el írásoknak megfelel követelések kerültek kimutatásra, ezeket megfelel értéken aktiválták és az év végi értékelést szabályosan, mindent figyelembe véve végezték-e el. A mérlegsoron 6.550 eFt összegben a TK-Petrol Kft-vel,

mint kapcsolt vállalkozással szemben fennálló követelés került szabályosa kimutatásra. 5. Egyéb követelések Vizsgálnunk kellett az analitikus és f könyvi nyilvántartások egyez ségét, valamint az egyéb követelések közé besorolt tételek helyességét. A felülvizsgálat során megállapítottuk, hogy a vállalat a könyvvizsgálatra átadott beszámoló ezen mérlegsoránál tévesen járt el, mivel a beruházásokra adott 12.914 eFt-ot egyéb követelésként mutatta ki. A vizsgálat során ez a tétel módosításra került az alábbiak szerint: A beruházásokra adott 12.914 eFt összeg a mérleg beruházásokra adott el leg során került kimutatásra AII/6. B III. Értékpapírok 1. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesít értékpapírok A forgatási célú hitelviszonyt megtestesít értékpapírok soron az idén megvásárolt diszkont kincstárjegyek találhatók. Az értékpapír vételér l szóló szerz dések alapján megállapítottuk, hogy

ezek az értékpapírok ténylegesen megtalálhatók. A teljeskör> kimutatásukról az analitikus nyilvántartásokkal való egyeztetés alapján gy z dtünk meg. B IV. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekkek El ször azt ellen riztük, hogy megtörtént-e az év végi pénzleltár és a f könyvi könyvelés egybevetése és ezek megegyeznek-e a záró adatokkal. Eltéréseket nem találtunk Tanulmányoztuk az évközi ellen rzésekr l készített jegyz könyveket. Megvizsgáltuk, az ellen rzés eredményeit, az intézkedéseket a feltárt hibák megszüntetésére. 33 IV. A helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése 2. Bankbetétek Els lépésként informálódtunk, hogy mely bankoknál hány elszámolási betétszámlája van a Társaságnak. Ezután mindhárom betétszámlánál összehasonlítottuk az analitikus nyilvántartásokat a f könyvi könyvelés adataival és az utolsó napi bankkivonaton szerepl értékkel. Majd meggy z

dtünk - a sorszámok segítségével -, hogy az összes kivonat lekönyvelésre került. C. AKTÍV ID BELI ELHATÁROLÁSOK Az aktív id beli elhatárolások vizsgálatánál a nagy tételeket részletesen, a többit pedig mintavételes eljárással ellen riztük. Ehhez segítségünkre voltak a forduló napot megel z és követ id szak bizonylatai. Az egyik nagy tételt jelentette egy csaknem 600 eFt-os HVB kamat, amely olyan kamatbevétel, amely csak a mérlegfordulónapja után esedékes, de a mérleggel lezárt id szakra számolandó el. A másik pedig a 2002 január havi villamos energia, aminek értéke 938 eFt. Ezeket tételesen ellen riztük Ezután már csak az egyez ségeket kellett megvizsgálnunk. D. SAJÁT T KE D I. Jegyzett t7ke A jegyzett t ke könyvvizsgálatánál els lépésként bizonyosságot szereztünk, hogy a mérlegben szerepl érték megfelel a valóságnak. Ehhez a cégbírósági határozatot, a társasági szerz dést használtuk fel. A Társaság

jegyzett t kéje teljes egészében pénzbeni hozzájárulást tartalmaz. Mivel a jegyzett t kében nem volt változás a 2001 év során, így még két feladatunk volt. Az egyik annak az ellen rzése, hogy a tagjegyzéket folyamatosan vezetik-e, a másik pedig az osztalék fizetés feltételeinek, korlátainak vizsgálata. Az ellen rzés során úgy ítéltük meg, hogy minden szabályosan történt. D III. T7ketartalék A t ketartalékban sem volt az id szak során változás. Az itt szerepl érték az évekkel ezel tti állami vállalatból magán Társasággá való átalakulás miatt keletkezett. 34 IV. A helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése D IV. Eredménytartalék Az eredménytartalék vizsgálata során – hasonlóan a t ketartalék könyvvizsgálati módszeréhez – az évközi mozgásokat kell vizsgálni, a mozgásokat jogcímenként, a valóságosságot legf bb szempontként szem el tt tartva. Ezen mérlegsornál azt

ellen riztük, hogy az el z évi mérleg szerinti eredményt átvezették-e ide. Mivel csak ez a változás történt az eredménytartalékban és ennek elszámolása szabályosan történt, így nem volt több feladatunk. D VI. Értékelési tartalék Az értékhelyesbítés megalapozottságáról, szabályszer>ségér l már korábban meggy z dtünk. Itt már csak annak a követelménynek a teljesülésér l bizonyosodtunk meg, hogy az értékelési tartalék és az értékhelyesbítés azonos összeggel és csak egymással szemben változhat. D VI. Mérleg szerinti eredmény A mérleg szerinti eredménynél azzal kezdtük a vizsgálatot, hogy megnéztük egyezike az eredménykimutatás adata a mérlegsor adatával. Miután megállapítottuk az egyez séget, megbizonyosodtunk, hogy a társasági adóalap korrekciókat elvégezték, a társasági adó és az osztalékadó összege helyesen lett kiszámítva, illetve, hogy az osztalékfizetésénél figyelembe vették a

korlátokat. A mérleg szerinti eredményt nem vizsgáltuk részletesen, mivel ezt magába foglalja az eredménykimutatás könyvvizsgálata. E. CÉLTARTALÉKOK A számviteli törvény értelmében a vállalkozás az éves beszámolójában nem mutathat ki olyan eredményt, amelynek „hordozója” olyan árbevétel, bevétel, amelynek realizálása bizonytalan. Ez egyértelm>en következik az óvatosság elvének értelmezéséb l A céltartalékképzés szükségszer> ahhoz, hogy a tulajdonosok, a befektetni szándékozók, a hitelez k vagy bármely üzleti partner megbízható, reális képet kaphasson a beszámoló adataiból, a jövedelemtermel képesség valós szintjér l, ne tüntesse fel a 35 IV. A helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése vállalkozás eredményességét kedvez bb színben, mint ahogy az óvatos üzletember szemszögéb l vélelmezhet . A céltartalékok képzése az adózás el tti eredmény

sz>kítését jelenti anélkül, hogy a vállalkozás egyes aktíváinak, várt bevételeinek könyv szerinti értékében bármilyen változás állna el . Alapvet érdekek f>z dnek a reális mérték> óvatossághoz: - a tulajdonos természetesen szeretne minél magasabb osztalékot, részesedést t kebefektetésének adott évi „m>ködéséb l”, a ténylegesen megtermelt haszonból. Ugyanakkor a fiktív, látszateredményb l osztalékot vennie nem érdeke, - az állam a társaságiadó-bevételen keresztül érdekelt a minél nagyobb adózás el tti eredmény kimutatásában, így az „óvatosság” érvényesítését az adóhatóság körültekint en vizsgálni fogja. Ebb l következik, hogy a számviteli politika ezen eleme jelent s összefüggésben van a társasági adóról szóló törvénnyel is. A céltartalék tehát az adózás el tti eredmény terhére képzett tartalék, amelyet a számviteli törvényben meghatározott jogcímek szerint a tárgyévet

követ en várható kötelezettségek fedezetére, illetve egyéb címen kell képezni, illetve képezhetnek a vállalkozások. A számviteli törvény 41. §-ának (2) bekezdése szerint az adózás el tti eredmény terhére – a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben – céltartalék képezhet olyan várható, jelent s és id szakonként ismétl d jöv beni költségekre, amelyek – a mérlegkészítés id pontjáig rendelkezésre álló információk szerint – feltételezhet en vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük id pontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan, és nem sorolhatók a passzív id beli elhatárolások közé. A céltartalékra ez esetben nem küls (harmadik) féllel kötött szerz dések, megállapodások miatt van szükség, a céltartalékképzéssel a cél ebben az esetben az, hogy az egyes üzleti évek eredménye pontosabban – a vállalkozási tevékenység során egy üzleti évnél

hosszabb periódusonként ismétl d költségeket is figyelembe véve – kerüljön kimutatásra. A számviteli törvény ezen el írása lehet séget biztosít arra, hogy az id szakonként jelent s összegben jelentkez költségek ne kizárólag annak az üzleti évnek az eredményét terheljék, amelyikben azok felmerülnek. Az érintett költségeket céltartalék képzésével több – a költség felmerülését megel z – üzleti évre is el lehet osztani. 36 IV. A helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése Ilyen költségek lehetnek különösen a fenntartási (karbantartási), az átszervezési költségek, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségek. A céltartalék-képzési lehet ségek csak a törvényben meghatározott ismérvekkel rendelkez költségekkel kapcsolatosan áll fenn. Az e szabály által érintett költségek jellemz inek egy része jól behatárolható, kiszámítható vagy megbecsülhet , azonban a

jellemz k másik része bizonytalan. Számítani lehet arra, hogy ezek a költségek az ismétl d fenntartási munkálatok, az id szakonként jelentkez átszervezések vagy a környezetvédelemmel összefügg tevékenységek miatt biztosan vagy nagy valószín>séggel felmerülnek, azonban a mérlegkészítésig még nem d lt el, hogy pontosan milyen id pontban és/vagy milyen összegben. A jöv beni költségekre képzett céltartalékot – funkciójából adódóan – csak akkor szabad felhasználni, ha azt a költséget, amelynek fedezetére azt képezték, elszámolták. Ennek megfelel n a jöv beni költségre képzett céltartalék összege az üzleti évek során évr l évre n , egészen az adott költségekre képezhet céltartalék, amelyek nem tartoznak a tárgyi eszközök bekerülési értékébe, így nem aktiválják ket. A költségekre képzett céltartalék nagyságát a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló információk alapján kell meghatározni. A

szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerül költségeire céltartalék nem képezhet . A bányászattal foglalkozó társaságokra a bányászatról szóló törvény kötelez környezetvédelmi kötelezettségeket ír el , ide tarozik a rekultiváció is. A rekultiváció az emberi beavatkozás miatt elpusztult természeti környezet, különösen növényzet tudatos helyreállítása talajjavítással, ültetéssel stb. A rekultivációs tevékenység költségei lökésszer>en, esetenként évek múlva jelennek meg kiadásként, s eredményt csökkent költségként az eredménykimutatásban. Ezek finanszírozására és fedezet biztosítására fel kell készülnie a vállalkozónak, ennek egyik eszköze a céltartalékképzés is. A vállalkozó a céltartalék képzésének módszerét a számviteli politikájában kell, hogy rögzítse, ehhez kapcsolódóan évekre lebontott környezetvédelmi költségtervekkel kell rendelkeznie, s ezek alapján

határozható meg az ütemezett céltartalékképzés. A céltartalékképzés könyvvizsgálatának lefolytatásához el ször megismertük a számviteli politika céltartalék képzésére, elszámolására vonatkozó el írásait. A céltartalék könyvvizsgálatának másik meghatározó szempontja, annak vizsgálata, volt-e jogalapja az elszámolásnak. Az Üveg-Ásvány Kft a 2000-2004 évi M>szaki Üzemi Tervben foglalta össze rekultivációs tevékenységére vonatkozó kötelezettségeit. Vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy a Társaság rekultivációs tervben megjelölt 37 IV. A helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése végleges állapotok elérését célzó földmunkákat végzet. Medd tároló kazetták és gátak építését követ en technológiai medd vel töltötték fel a már lem>velt területeket. A végleges térszintek kialakításához a technológiai medd elhelyezését is megvalósító

kazetták képzése, illetve a már meglév kazetták gátjainak emelése és szélesítése történt. A könyvelési adatok munkafolyamatonkénti összesítéséb l megállapítottuk, hogy az Üveg-Ásvány Kft. 2001 évben rekultivációs tevékenységre 87301728 Ft-ot fordított Tekintettel arra, hogy a 2000-2004 évi M>szaki Üzemi Tervben foglaltak szerint 2002. évben is hasonló jelleg> és mérték> rekultivációs munkálatokat terveznek végezni a várható költségek fedezésére, megállapítható, hogy a 2001. évben képzett 80 millió Ft-os rekultivációs céltartalék elszámolása minden tekintetben megfelel a rá vonatkozó jogszabályi el írásoknak. Következ lépésként a céltartalékképzés könyvelés technikai oldalát vizsgáltuk. Megbizonyosodtunk arról, hogy az el z évi céltartalékot egyéb bevételként feloldották, illetve a tárgyévben képzett 80 millió Ft céltartalékot egyéb ráfordításként elszámolták. Kapcsolódó

lépésként természetesen ellen riztük a társasági adóalapot növel , illetve csökkent jogcímek adatait. A TAO törvény 7 § (1) b) pontja szerint a kett s könyvvitelt vezet adózónál a várható kötelezettségekre és a jöv beni költségekre képzett céltartalék felhasználása következtében az adóévben bevételként elszámolt összeggel az Üveg-Ásvány Kft. adózás el tti eredményét csökkentette, illetve a TAO törvény 8 § (1) a) pontja szerint a várható kötelezettségekre és jöv beni költségekre képzett céltartalék, céltartalékot növel összeg következtében az adóévben elszámolt ráfordítással a Társaság adózás el tti eredményét növelte. F. KÖTELEZETTSÉGEK F III. Rövid lejáratú kötelezettségek A kötelezettségek könyvvizsgálata során négy alapvet szempont ellen rzésére kell kötelez en kitérni: 1) A nyilvántartások az összes kötelezettségeket teljeskör>en tartalmazzák-e 2) A kötelezettségek a

valóságnak megfelel en kerültek-e kimutatásra 3) A kötelezettségek megfelel értéken kerültek-e a nyilvántartásba 4) A kötelezettségek megfelel en kerültek-e besorolásra 38 IV. A helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése Vizsgálatunkat a kötelezettségek teljeskör>ségének és valóságának ellen rzésével kezdtük. Így megvizsgáltuk a szerz déseket, számlákat, a bank és pénztárbizonylatokat, valamint a Társaság cégvezetését l teljességi nyilatkozatot kértünk, amely a 6. számú mellékletben található. A vizsgálatnak ezen részét a szállítóknál nagy részletességgel végeztük el. Az analitikus nyilvántartásokat egyeztettük a f könyvi könyveléssel, azt pedig a mérleg adataival. A valóságosságról, azaz arról, hogy a kötelezettségek a valóságnak megfelel en kerültek-e kimutatásra, úgy gy z dtünk meg, hogy ellen riztük a visszaigazolásokat, a folyószámla-kivonatokat.

Következ lépésként megbizonyosodtunk, hogy megfelel értéken kerültek-e a mérlegbe. A teljeskör>ség és a valóságosság ellen rzése után az egyes kötelezettségek konkrét vizsgálatát megel z en azt is ellen riznünk kellett, hogy megfelel en kerültek-e a kötelezettségek besorolásra hosszú, illetve rövid lejáratúak közé, valamint a kötelezettségeken belül is a megfelel mérlegsoron szerepeltették-e ket. Mivel a Társaság kizárólag egy éven belül esedékes kötelezettségekkel rendelkezik, a vizsgálat els sorban annak megállapítására irányult, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek közül nem kell a hosszú lejáratú kötelezettségek közé átvezetni valamit. Az egyes kötelezettségek konkrét vizsgálata: 2. Rövid lejáratú hitelek A rövid lejáratú hitelek soron a Társaság által igénybevett pénzügyi lízing áll. A lízingszerz dés, illetve a hozzákapcsolódó bizonylatok alapján bizonyosságot szereztünk,

hogy a Társaság a megállapodásnak megfelel en teljesítette a lízing díjakat. 3. Vev kt l kapott el legek Dokumentális ellen rzést folytattunk a vev kt l kapott el legek mérlegsor vizsgálatánál, amely egy tételt tartalmaz és amelynek elszámolása szabályosan történt. 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) A szállítói kötelezettségek vizsgálatának esetében különösen fontos a teljeskör>ség vizsgálata. Ezen sor értéke 30 063 e Ft-tal csökkent A változás egyik oka, hogy az év utolsó hónapjában nem folyt termel tevékenység, így kevesebb költség, illetve igénybevett szolgáltatás merült fel. 39 IV. A helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése Emellett a csökkenéshez hozzájárult az is, hogy a folyamatos teljesítés> szolgáltatások 12. havi értéke id beli elhatárolásként került kimutatásra. Ezért nemcsak a tárgyévre vonatkozó

dokumentumokat tekintettük át, hanem a fordulónapot követ eseményeket is tételesen áttanulmányoztuk. A szállítói állománynál a tárgyévre vonatkozóan ugyanazt a módszert alkalmaztuk, mint a követeléseknél, azaz a nagy összeg> kötelezettségeket részletesen, a kis összeg>eket pedig szúrópróbaszer>en ellen riztük. Mivel a Társaság több társasággal áll részesedési viszonyban, nagy figyelmet szenteltünk annak vizsgálatára, hogy helyesen történt-e a besorolás a mérlegsorok között. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben - Termokvarc Kft. 62.868 eFt - Elektro-Metal Kft. 9.568 eFt 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Ezen mérlegsor vizsgálatánál a mintavételes eljárást alkalmaztuk. A bértartozásoknál bérlistákat ellen riztük. A köztartozásoknál kiválasztottunk néhány hónapot, illetve bevallási id szakot és azt tételesen vizsgáltuk. A valós érték megállapításához a

hatóságok által küldött egyenlegközl k nyújtottak segítséget. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek kiemelt tételei: - társasági adó 4.729 eFt - SZJA 2.899 eFt - TB-járadék 2.955 eFt - Dolgozói munkabér kötelezettség 5.394 eFt A vizsgálat után úgy ítéltük meg, hogy a mérlegsorra vonatkozóan minden szabályosan, teljeskör>en történt. G. PASSZIV ID BELI ELHATÁROLÁSOK A passzív id beli elhatárolásoknál vizsgáltuk azok jogszer>ségét, teljeskör>ségét és számszaki helyességét. A kiemelked tételeit részletesen vizsgáltuk. Az egyik ilyen volt az anyagmozgatás 40 IV. A helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése költsége, amely 2001-es költség, de még nem érkezett meg a számla a kivitelez t l. A másik a 4. negyedévi bányajáradék volt A többi pedig azok, a már említett, igénybevett, folyamatosan teljesített szolgáltatások, amelyek a rövid lejáratú

kötelezettségek közül kerültek ide elhatárolásra. Ezeket a tételeket mintavétellel ellen riztük Végül a kötelez egyez ségekr l bizonyosodtunk meg. 3.) Eredménykimutatás ellen7rzése Az eredménykimutatás a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti, a vállalkozónál maradó adózott eredmény levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható f bb tényez ket, a mérleg szerinti eredmény összetev it, kialakulását mutatja be. A számviteli törvény az eredménykimutatás formájára: összköltség (A, B. változat) és a forgalmi költség eljárással készül (A, B. változat) eredménykimutatást határozza meg. A Társaság az összköltség eljárással készül eredménykimutatás „A” változatát választotta, aminek tényét az el írásoknak megfelel en a számviteli politikájában rögzített. I. Értékesítés nettó árbevétele Az üzemi (üzleti) tevékenység megállapításának fontos része az

értékesítés nettó árbevételének megfelel meghatározása. Vizsgálandó tehát, hogy az értékesítés nettó árbevételeként mutatták-e ki az üzleti évben értékesített vásárolt és saját el állítású termékek, anyagok, áruk és teljesített szolgáltatások árkiegészítések és felárral növelt, engedményekkel csökkentett ellenértékét. Az értékesítés nettó árbevételében csak az elismert, elfogadott értékesítés, teljesített szolgáltatás ellenértéke szerepel. Az értékesítés nettó árbevételének alakulása adatok ezer Ft-ban Megnevezés Belföldi értékesítés nettó árbevétele Exportértékesítés nettó árbevétele Összesen 2001. 2002. Változás % 969.289 1.070215 10,4 13.432 13.004 -3,2 982.721 1.083219 10,2 10. számú táblázat 41 IV. A helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése Az értékesítés nettó árbevételének könyvvizsgálata során els ként

minden id szakból kiválasztottuk a jelent s tételeket és azokat részletesen, a többit pedig mintavételes eljárással vizsgáltuk. Megvizsgáltuk, a bevételt megrendelés vagy szerz dés támasztja alá, a szerz dés adatai egyeznek a számla adataival, a számla megfelel a tartalmi és alaki el írásoknak, a számla és az engedmények könyvelése helyesen történt. A bevételekhez kapcsolódó dokumentumokat (pl.: szerz dés, számla, könyvelési bizonylatok, analitika) részletesen megvizsgáltuk. Ellen riztük, az értékesítés nettó árbevétele nem tartalmazza az áfa értékét, valamint a vev k a teljesítést, az ellenértéket elfogadták, elismerték. A Társaság értékesített kapcsolt vállalatainak is. Ezek vizsgálatánál meggy z dtünk arról, hogy az alkalmazott árak megfelel ek. Mivel, ha nem megfelel en lettek kialakítva, akkor azokat az adóhatóság módosíthatja. A kapcsolt vállalkozásoktól származó árbevételt mutatja a 10. számú

táblázat Árbevétel kapcsolt vállalkozásoktól 2001-ben adatok Ft-ban Kapcsolt vállalkozás Árbevétel összege Elektro-Metal Glass Mineral Kft. Termokvarc Kft. TK Petrol Kft. Összesen 16 079 307 130 015 508 480 000 146 574 815 11. számú táblázat II. Aktivált saját teljesítmények értéke Aktivált saját teljesítmények értékeként a saját el állítású eszközöknek az üzleti évben aktivált értéke és a saját termelés> készletek állományváltozása együttes összegét kell kimutatni. Meggy z dtünk, hogy a saját el állítású eszközök aktivált értékeként mutatták ki a saját vállalkozásban végzett és az eszközök között állományba vett saját teljesítmények közvetlen önköltségen számított értékét. Helyes aktivált értéken kerültek a nyilvántartásba, az állományváltozás elszámolása szabályszer>en történt, az év végi értékelés szabályszer>en megtörtént. 42 IV. A helyszíni

vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése Megbizonyosodtunk róla, hogy a saját termelés> készletek kimutatása teljeskör>en történt. III. Egyéb bevételek Az egyéb bevételek ellen rzésénél megbizonyosodtunk, hogy itt számolták el mindazokat a tételeket, amelyek nem képezik az árbevétel részét, de amelyek a rendszeres tevékenység során merültek fel, és nem tartoznak a pénzügyi és rendkívüli bevételek közé. Itt számolták el a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételeket, a kapott bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét, a költségek ellentételezésére kapott támogatás, juttatás összegét, a képzett céltartalék összegének felhasználását, az utólag kapott engedmények szerz dés szerinti összegeit a pénzügyi rendezéssel egyidej>leg. Nagy hangsúlyt fektettünk az olyan tételek vizsgálatára, amelyek elszámolásához a számviteli törvény el írja a

teljesítés megtörténtét. Az ellen rzésnél szúrópróbaszer> módszert alkalmaztunk. IV. AnyagjellegN ráfordítások Az anyagjelleg> ráfordítások között kell kimutatni a vásárolt anyagok felhasználásának értékét, az igénybe vett szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott szolgáltatások értékét. A vizsgálatunk annak ellen rzésére irányult, hogy a számviteli törvény el írásainak megfelel en az anyagjelleg> ráfordítások között mutatták-e ki a felmerült ráfordításokat. Szabályszer>en itt számolták el anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékét, a keletkezett hulladékok értékével csökkentették az anyagköltséget. Az ellen rzés menete úgy történt, hogy mintavétellel kiválasztottunk néhány tételt és ezek elszámolását, valamint bizonylatait részletesen vizsgáltuk. V. Személyi jellegN ráfordítások A személyi

jelleg> ráfordításoknál azt vizsgáltuk, hogy csak azokat a ráfordításokat mutatták-e ki, amelyek megfelelnek az el írásoknak, melyek az üzleti évhez kapcsolódnak és melyek a mérlegkészítés id pontjáig kifizetésre, elszámolásra kerültek. A bérköltségnél meggy z dtünk, hogy itt számolták el a Társaság állományába tartozó munkavállalóknak tagoknak, alkalmazottaknak, a munkavégzésre irányuló további 43 IV. A helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése jogviszonyban állóknak a tárgyid szakra bérként számfejtett, elszámolt béreket, prémiumokat, jutalmakat, a 13. havi béreket, a bérnek min sül természetbeni juttatásokat A személyi jelleg> egyéb kifizetéseknél teljeskör>en történt az állományba tartozó és nem tartozó természetes személyek részére nem bérköltségként elszámolt összegeket, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját is,

valamint a természetbeni juttatások után a vállalkozó által fizetett személyi jövedelemadó összegét. A bérjárulékok vizsgálata során megállapítottuk, hogy teljeskör>en ide számolták el a fizetett, fizetend összegeket. VI. Értékcsökkenési leírás A mérleg könyvvizsgálata során már megbizonyosodtunk az értékcsökkenés szabályszer> elszámolásáról, a teljeskör>ségér l, a számszaki helyességér l. Így itt már csak arról bizonyosodtunk meg, hogy minden értékcsökkenési leírás ilyen költségként került az eredménykimutatásba. VII. Egyéb ráfordítások Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteségek, amelyek a rendszeres tevékenység során merülnek fel és nem min sülnek a pénzügyi m>veletek ráfordításainak, illetve rendkívüli ráfordításnak. A sor tartalmát nemcsak a számviteli törvény, hanem

a Társaság számviteli politikája is meghatározza, így els ként információkat kellett szereznünk erre vonatkozóan. Megbizonyosodtunk, hogy ide számolták el - a mérlegfordulónap el tt bekövetkezett, a mérlegkészítés id pontjáig ismertté vált káreseményekkel kapcsolatos kifizetéseket, elszámolt, fizetend összegeket, - a fizetett, illetve fizetend a mérlegfordulónapja el tti id szakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét, - a költségvetéssel, az elkülönített állami pénzalapokkal, a helyi önkormányzatokkal elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások tárgyévre bevallott, fizetend összegét - az utólag adott engedmények szerz dés szerinti összegeit a pénzügyi rendezéssel egyidej>leg - a képzett céltartalék összegét, - az értékvesztések összegét - a tárgyévben megsemmisült immateriális javak, tárgyi eszközök, anyagok, áruk, saját termelés> készletek

könyv szerinti értékét. 44 IV. A helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése Az el z id szakhoz képest az egyéb ráfordítások értéke jelent sen csökkent, mivel nem itt kell elszámolni a követelésekb l, kötelezettségekb l árfolyamveszteséget, valamint az adóköteles természetbeni juttatások származó után fizetend SZJA-t. VIII. Pénzügyi mNveletek eredménye A pénzügyi m>veletek eredménye a pénzügyi m>veletek bevételeinek és ráfordításainak különbözete. Bizonyosságot szereztünk, hogy az eredménykimutatás ezen során valóban csak a tárgyévet érint tételeket szerepeltették az eredménykimutatásban, illetve csak olyan tételek kerültek itt kimutatásra, mely kamatnak min síthet vagy szabály szerint itt kell kimutatni. Az egyes tételeknél megállapítottuk, hogy megfelel en kiemelésre kerültek a kapcsolt vállalkozástól kapott, illetve adott összegek. Az egyéb kapott

(járó) kamatok és kamatjelleg> bevételek az el z id szakhoz képest jelent sen n ttek, így ezt részletesen megvizsgáltuk. Végül megállapítottuk, hogy a növekedését az eredményes gazdálkodásból származó pénzeszközökkel végzett m>veletek eredményezték. A pénzügyi m>veletek egyéb ráfordításai a Quarzex Kft-ben lév üzletrész eladásából, valamint az elszámolt árfolyamveszteségekb l származik, ami helyesen került kimutatásra. Miután megbizonyosodtunk arról, hogy a pénzügyi m>veletek eredményeként helyes tételek kerültek kimutatásra, elszámolásuk szabályos volt és számszakilag is megfelel ek, végezetül az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének és a pénzügyi m>veletek eredményének számszer> helyességér l is bizonyosságot szereztünk. D. Rendkívüli eredmény A rendkívüli eredmény a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások különbözete. A rendkívüli bevételek és a

rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységt l, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A vizsgált id szakban rendkívüli bevételek és ráfordítások csak minimális összegben merültek fel. Így ezeket nem vizsgáltuk részletesen Az ellen rzés annak megállapítására irányult, hogy a Társaság csak olyan tételeket számolt el, amit a számviteli törvény kötelez en el ír, valamint megfelel kerültek ezek a tételek kimutatásra. 45 id szakra IV. A helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése XII. Adófizetési kötelezettség A vállalkozónak társasági adót a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményez gazdasági tevékenysége után elért eredménye alapján kell fizetnie. Az adó kiszámítása keretében meggy z dtünk, hogy jól állapították meg az adó alapját. Vizsgáltuk,

hogy a Társaság az adózás el tti eredményét a számviteli törvénynek megfelel en számította-e ki. Itt már csak számszaki helyességr l bizonyosodtunk meg, mivel az egyes eredménykimutatás sorokban kimutatott tételek a számviteli törvény és a számviteli politika el írásainak megfelelnek. Majd ellen riztük, hogy a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény el írásainak megfelel en az adózás el tti eredményt csökkent és növel tételeket teljeskör>en és jól állapították-e meg. A számításba vett tételek a törvénynek megfelelnek, teljeskör>ek és megfelel dokumentumokkal alátámasztottak. Miután megállapítottuk, hogy az adóalap megállapítása helyesen történt, már csak arról szereztünk bizonyosságot, hogy az adó számszakilag helyesen került kiszámításra. 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés Az osztalékfizetési korlátot ellen riztük, mivel a Társaság osztalékot kíván fizetni. A

taggy>lés 10 millió Ft osztalék kifizetést hagyott jóvá. Az adózott eredmény nyújt elegend fedezetet az osztalékra, az osztalékfizetési korlátokat figyelembe vették, az elszámolás helyes volt, valamint a számítások megfelel ek voltak. G. Mérleg szerinti eredmény Ezen tétel vizsgálata a számszaki helyességre irányult, mivel az el z ek a jogszabályi el írásoknak megfelelnek. 4.) A vállalkozás adózásának ellen7rzése Az Üveg-Ásvány Kft. adózásának ellen rzése során a következ megállapításokra jutottunk. 1.Társasági adó, osztalékadó A Társaságnál a tárgyévben APEH-vizsgálat nem volt, önellen rzés nem történt. A Társaságnak nincs adókedvezménye (TAO törvény átmeneti rendelkezések 29.§ (5) pont) 46 IV. A helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése A Társaság eleget tett az adóel leg fizetési kötelezettségének, teljesítette az adófizetési kötelezettségét. Az

adóbevallás f lapja egyezik az eredménykimutatással. Az adóbevallásnál alkalmazott értékcsökkenési leírási kulcsok helyesek. Az eddigi vizsgálat során több tételt is találtunk, amelyekkel a TAO törvény szerint csökkenteni, illetve növelni kell az adóalapot. Csökkent tételként 99.421 eFt-ot vettek figyelembe, amelyb l a jelent s tételek a következ k: - az adóévet megel z évben elszámolt, elismert mértéket meghaladó céltartalék 80.000 ezer Ft - az adótörvény szerint figyelembe vett értékcsökkenési leírás összege és az eszközök kivezetésekor számított nyilvántartási érték 17.642 ezer Ft Az adóalap kiszámításánál növel tételként 100.353 eFt-tal növelték az adóalapot, melyb l a két legjelent sebb tétel: - a várható kötelezettségekre és a jöv beni költségekre képzett céltartalék, céltartalékot növel összeg 80.000 ezer Ft - a számviteli törvény alapján költségként elszámolt terv szerinti és

terven felüli értékcsökkenési leírás, illetve a tárgyi eszközök nyilvántartásból való kivezetésekor a ráfordításként elszámolt összeg 17.551 ezer Ft A tárgyévi adófizetési kötelezettség kiszámítása helyesen történt az alábbiak szerint: A 2001. évi adófizetési kötelezettség számítása és az eredmény felosztása adatok ezer Ft-ban Megnevezés Adózás el tti eredmény Adózás el tti eredményt csökkent jogcímek Adózás el tti eredményt növel jogcímek Adóalap Számított társasági adó Befizetett adóel leg, el z évi túlfizetés Befizetend adó Adózott eredmény Fizetett (jóváhagyott) osztalék Mérleg szerinti eredmény 12. számú táblázat 47 Értéke 220.894 99.421 100.353 221.826 39.929 35.200 4.729 180.965 10.000 170.965 IV. A helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése A Társaság taggy>lése 10 millió Ft osztalék kifizetését hagyta jóvá. Az osztalék fizetés a jegyzett

t ke arányában történt. A Társaság tulajdonosa a Paksi Vakolat Bt, valamint Paksi Zoltán és társai. Osztalékadót csak a magánszemélyeknek fizetett osztalék után kell fizetni. Az osztalékadó kiszámítása helyes volt, a 20 %-os adóel leget levonták Osztalék felosztása a tulajdonosok között, adóel7leg kiszámítása Tulajdonosok Paksi Vakolat Bt. Paksi Zoltán és társai Összesen Osztalék Tulajdonosi összege Adóel leg hányad (%) (eFt) 20 2 000 0 80 8 000 1 600 100 10 000 1 600 12. számú táblázat 2. ÁFA ellen rzése Az ellen rzés els része annak megállapítására irányult, hogy a vállalat választott bevallása helyes-e, illetve bevallási, fizetési kötelezettségének mindig eleget tett-e. Az áfa-köteles árbevétel meghaladta az alanyi mentesség határát. A Társaság nem végez tárgyi mentes tevékenységet, valamint folyamatos szolgáltatást sem. A Társaság adóalanyként az Áfa körbe bejelentkezett és az megfelel a Társaság

tevékenységének Mivel a Társaság fizetend adója meghaladja a havi 1 millió Ft-ot, a Társaság havi bevalló. A Társaság adófolyószámlája egyezik a Társaság nyilvántartásaival A Társaságnak volt 12 % és 25 % kulcsos értékesítése. A Társaság nem importált terméket az év során. A Társaság nem teljesített kifizetést külföldieknek. A Társaság nem adott másnak ingyen tulajdonban vagy használatba általa el állított vagy vásárolt termékeket. A Társaság nem értékesített a következ személyek számára: - jelenlegi vagy volt tulajdonosnak, vagy annak hozzátartozójának - alkalmazottjának vagy hozzátartozójának - ügyvezet jének, igazgatótanácsi, felügyel bizottsági tagjának, könyvvizsgálójának, illetve azok hozzátartozóinak A Társaságnak csak kis mérték> reprezentációs kiadása volt, amelynek összege nem éri el a nettó árbevétel 0,5%-át vagy a 2,5 millió Ft-ot. A kiadás elszámolása a jogszabályi el

írásoknak megfelel en történt. 48 IV. A helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése Figyelembe vette, hogy a negatív elszámolandó adót csökkenteni kell azon beszerzésre jutó visszaigényelhet adóval, melynek ellenértékét a bevallás benyújtásának id pontjáig nem fizettek meg. 3. Önkormányzati adók A Társaság önkormányzati adó fizetésére kötelezett. Ellen riztük a számítás helyességét. A cég ipar>zési adó feltöltési kötelezettségének december 20-ig eleget tett Gazdasági tevékenységet végez a székhelyét l eltér településeken is. A Társaság elvégezte a bevétel elosztását az egyes településeken végzett tevékenység alapján. A megosztás módja és helyessége dokumentált. 4. Bányajáradék A Társaság tevékenységéb l adódóan bányajáradékot köteles fizetni a Veszprémi Bányakapitányságnak. A kötelezettségének rendszeresen eleget tesz, a járadék összegét

helyesen állapították meg. 5.) Kiegészít7 melléklet ellen7rzése A Társaságnak a beszámoló részeként el kell készítenie a kiegészít mellékletet. A kiegészít mellékletbe azokat az adatokat kell felvenni, amelyeket a számviteli törvény, illetve más jogszabály el ír, továbbá mindazokat, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, m>ködése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektet k, a hitelez k számára – a mérlegben, az eredménykimutatásban szerepl kön túlmen en – szükségesek. A kiegészít mellékletben más jogszabályban el írtaknak megfelel en be kell mutatni a sajátos tevékenységgel kapcsolatos információkat is (Sztv. 88§) A számviteli törvény a kiegészít melléklet formájáról, terjedelmér l és szerkezetér l nem rendelkezik, de azt el írja, hogy tartalmaznia kell minden olyan információt, amely a vállalkozó beszámolóját érthet vé, világossá és

hasznosíthatóvá teszi az érdekeltek számára. Meghatározza azokat az információkat, amelyeket a mérleghez és az eredménykimutatáshoz kapcsolódóan tételesen szerepeltetni kell. Vizsgálatunk egyrészt arra irányult, hogy az elkészített kiegészít melléklet valóban alkalmas-e arra, hogy a mérleggel és az eredménykimutatással együtt a vállalkozásról valós és h> képet nyújtson és kell információt szolgáltat-e a tulajdonosoknak, a 49 IV. A helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése befektet knek, valamint a hitelez knek. Másrészt arra irányult, hogy tartalmazza-e azokat a kötelez részeket, amelyeket a számviteli törvény el ír és amelyeket a Társaság számviteli politikájában szabályozott. Vizsgálatunk során azt ellen riztük, hogy a lényegesség, a hasznosíthatóság és a világosság iránti elvárások mennyire jutottak érvényre. Els lépésként ellen riztük, hogy a hely és a kelet

feltüntetése megtörtént-e, valamint a vállalat képviseletére jogosult személy megbizonyosodtunk következhetett a kiegészít aláírta-e. Miután az el bbiekr l melléklet tartalmi követelményeivel kapcsolatos ellen rzés. Megbizonyosodtunk, hogy a kiegészít melléklet tartalmazza a számviteli törvényben el írtakat. A továbbiakban meggy z dtünk, hogy a kiegészít mellékletben bemutatásra került a Társaság vagyoni, pénzügyi, jövedelmez ségi helyzetét bemutató mutatószámrendszer és annak értékelése. Mivel a Társaságnak olyan speciális területen tevékenykedik, ahol kötelez a környezetvédelemi céltartalék képzése, így bizonyosságot szereztünk, hogy a képzett céltartalék összege, a környezetvédelmi károk, kötelezettségek várható összege bemutatásra került. 1997. január 1-jét l a gazdálkodó szervezeteknek a kiegészít melléklet részeként cash-flow kimutatást is kell készítenie. A cash-flow kimutatás

képet nyújt a pénzeszközök változásáról és célja a hosszú távú pénzforrások, valamint azok felhasználásának nyomon követése illetve a forgót ke változásainak bemutatása. Megállapítottuk a kimutatás meglétét, számszaki helyességét, valamint, hogy a kiegészít melléklet részeként összeállított kimutatás megegyezik a Társaság által a számviteli politikában rögzítésre kerül kimutatással. 6.) A vállalkozás folytatása elvének ellen7rzése A számviteli törvény 15.§-ának (1) bekezdése szerint a vállalkozás folytatásának elve – mint számviteli alapelv – azt jelenti, hogy a „gazdálkodó a belátható jöv ben is fenn tudja tartani m>ködését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a m>ködés beszüntetése vagy bármilyen okból történ jelent s csökkenése”. A vizsgálat során tájékozódtunk, hogy e fontos számviteli alapelv teljesült-e a pénzügyi kimutatások összeállításánál. 50

IV. A helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése A vállalkozás folytatása elvének érvényesülésének könyvvizsgálatánál a következ ket állapítottuk meg: A Társaság egyetlen jelent s megrendel jét sem vesztette el. A vállalkozás tevékenységéhez szükséges személyzet, eszközök vagy szolgáltatások várhatóan elérhet ek maradnak. A Társaság képes a változó körülményekhez igazodni, nem küszködik pénzügyi, likviditási problémákkal. A Társaságnak nincs elhasználódott és ezért jelent s pótlásra szoruló tárgyi eszköze. A vezetés képes az üzleti kockázatok azonosítására, a jöv ben nem várhatók hanyatló üzleti kilátások. Az elv a könyvvizsgálati bizonyítékok vizsgálata alapján érvényesül, így a könyvvizsgáló min sítés nélküli jelentést ad ki. 7.) Fordulónap utáni események áttekintése A könyvvizsgálónak az 560. témaszámú standard el írásai

szerint figyelembe kell vennie a fordulónap utáni, a könyvvizsgálói jelentés keletezéséig bekövetkez események hatását a beszámolóra és a könyvvizsgálói jelentésre. Az ellen rzés els lépéseként beszereztük a legfrissebb elérhet számviteli információt, a f könyvi kivonatot és összehasonlítottuk a vizsgált beszámolóval. Nem találtunk lényeges vagy szokatlan eltérést. A vizsgálat során nem azonosítottunk olyan fordulónap utáni eseményt, amely lényeges hatással van a vizsgálat beszámolóra, de amelynek hatása nincs figyelembe véve abban. 8.) Teljességi nyilatkozat 1. Teljességi nyilatkozat A vezetés írásbeli nyilatkozatai és azon belül a teljességi nyilatkozata is könyvvizsgálati bizonyítéknak min sül. A teljességi nyilatkozatot minden könyvvizsgálat alkalmával kérni kell a vizsgált vállalkozás vezetését l. A teljességi nyilatkozatot a 6 számú melléklet tartalmazza. 2. Jogi teljességi nyilatkozat A

könyvvizsgálat során a jogi teljesség> nyilatkozat bekérésére is sor került. A jogi teljességi nyilatkozattal kapcsolatban az ügyvédi iroda meger sítette, hogy olyan folyamatban lév vagy lezárt per, illetve kártérítési igény nincs az adott céggel kapcsolatban, amely a 2001. évi könyvvizsgálatot befolyásolja 51 V. Eredmények áttekintése V. Eredmények áttekintése 1.) Záró dokumentum A könyvvizsgálati munka befejeztével a könyvvizsgáló kitölti az ún. záró dokumentumot. A záró dokumentum egyrészt összefoglalja mindazon kérdéseket, melyekre a könyvvizsgálónak feltétlenül ki kell térnie, másrészt az adott válaszok alapján eldönthet , hogy az adott beszámolóra milyen könyvvizsgálói záradékot lehet kibocsátani. IGEN Elvégeztek minden a munkaprogramban kijelölt eljárást és rögzítették azok eredményeit és a következtetéseket? [ Áttekintették a munkapapírokat? [ Elegend ek a munkapapírok a

könyvvizsgálói vélemény alátámasztására? [ Minden feltárt, egyedileg vagy a többi állítással összevontan lényeges hibás állítás módosításra került? [ NEM Tártak fel a könyvvizsgálat során bármely jelent s vagy szokatlan számviteli, könyvvizsgálati vagy beszámoló készítési kérdést? [ Merült-e fel kétely a vállalkozás folytatása elvével kapcsolatban? [ Egyeztették a végleges éves beszámolót a f lapokhoz? [ Elvégezték az áttekintés keretében az elemz eljárásokat és dokumentálták azok eredményét? [ Az éves beszámoló a számviteli törvényben és a vállalkozás számviteli politikájában foglaltak szerint, megfelel formában állították össze? [ Tartalmaz az éves beszámoló minden a törvényben el írt információt? [ Elvégezték a könyvvizsgálói jelentés dátumáig tartó id szakra a fordulónap utáni események áttekintését? [ Azonosítottak ezen áttekintés során olyan eseményt,

amelynek hatása nem megfelel en lett bemutatva az éves beszámolóban? [ Beszerezték a vezetés teljességi nyilatkozatát? [ A teljességi nyilatkozatban minden szükséges információt meger sített a vezetés? [ A teljességi nyilatkozat és a vezetés által aláírt éves beszámoló dátumai összhangban vannak a könyvvizsgálói jelentés dátumával? [ A könyvvizsgáló véleménye szerint tiszta jelentést lehet kibocsátani az éves beszámolóra. 52 V. Eredmények áttekintése 2.) Összegz7 dokumentum Az összegz dokumentum célja, hogy összefoglalja a Társaság magyar számviteli törvény szerint a 2001. december 31-i fordulónapra készített éves beszámolójának a magyar könyvvizsgálati standardokkal összhangban elvégzett könyvvizsgálata során a tudomásunkra jutott olyan információkat, amelyek segítségre lehetnek a következ évi könyvvizsgálat tervezésekor. Üzleti tevékenység, jelent s ügyletek 1. Foglalja össze az üzleti

tevékenység várható lényeges változásait: A jöv ben a kvarchomok bányászat mellett új tevékenységként a csemperagasztó gyártás beindítása várható. 2. Foglalja össze a várható jelent s vagy szokatlan számviteli tranzakciókat, amelyek számviteli elszámolása megítélést igényel: Jelent s beruházási tevékenység indul. 3. Foglalja össze azokat a bizonytalan kimenetel> és jelent s ügyleteket, amelyek fejl dését a következ évi könyvvizsgálat során figyelemmel kell kísérni: A Termokvarc Kft. beolvadását tervezik az anyavállaltba 2002 évben 3.) Vezet7ségi levél Vezet ségi levél Az Üveg-Ásvány Kft. 2001. évi beszámolójának könyvvizsgálatához Az Üveg-Ásvány Kft. vezetésének Elvégeztük az Üveg-Ásvány Kft. 2002 évi éves beszámolójának könyvvizsgálatát Vizsgálatunkat a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokkal összhangban végeztük el, vizsgálatunk célja az éves beszámoló véleményezése

(záradékolása) volt a könyvvizsgálat alapján. Vizsgálatunk részeként szúrópróbaszer>en megvizsgáltuk a Társaság könyvviteli módszereit és a megfelel bels ellen rzéseit, de nem vizsgáltuk ezeket egyenként. 53 V. Eredmények áttekintése Ennek értelmében vizsgálatunk nem szolgál biztosítékként, hogy az általános szabálytalanságokat és az esetleges h>tlen kezelés tényét felderítették, így a következ fejezetekben foglalt észrevételeinket olyan pontokra korlátoztuk, melyekr l a fent említett módon végrehajtott vizsgálatunk során bizonyosságot szereztünk. Mint Önök is tudják, a megfelel bels ellen rzési rendszer fenntartása a vezetés felel ssége. A következ észrevételek áttekintése során a szükséges intézkedésekkel kapcsolatos döntés meghozatala el tt mérlegeljék, hogy a kérdéses összeghez viszonyítva mennyire indokoltak az ellen rzési hibák kiküszöbölésének költségei. Észrevétel: A kapcsolt

vállalkozásokkal összefügg gazdálkodási ügyfelek szerz déses rendszerét folyamatosan aktualizálni kell. Különös tekintettel az alkalmazott árakat. Kockázat: Az adóhatóság módosíthatja az árakat, ha azok nem megfelel en kerültek kialakításra. A vezet ség válasza: Az ügyvezetés az el z évek gyakorlatának megfelel en felülvizsgálja és kell en dokumentálja az árakat. Székesfehérvár, 2002. április 23 Sebestyén Gergely ügyvezet igazgató Sebestyén Gergely SEBESTYÉN Könyvvizsgáló és bejegyzett könyvvizsgáló Adótanácsadó Kft. 8000 Székesfehérvár, Pancsovai u.7 8000 Székesfehérvár Pancsovai u.7 Nyilvántartásba-vételi szám: 000499 Kamarai tagságiszám:000417 54 VI. Jelentéskészítés VI. Jelentéskészítés 1.) Független könyvvizsgálói jelentés és könyvvizsgálói záradék A könyvvizsgálat célja, a mérleg hitelességének, valódiságának

megállapítása. A hitelesít záradékot az auditor akkor adja meg, ha a beszámoló megfelel a számviteli tv el írásainak, a mérleg valós képet mutat a vagyoni, pénzügyi, az eredménykimutatás pedig a jövedelmi helyzetr l. A hitelesít záradék a bizonyíték arra nézve, hogy a beszámoló megfelel információt nyújt a hitelez k, az üzleti partnerek és a tulajdonosok számára. A vállalkozás számára az a legkedvez bb, ha a könyvvizsgálói jelentés a lehet legrövidebb, mert az azt jelenti, hogy a könyvszakért nem tartja fontosnak további információk közzétételét, mivel a beszámoló tartalmazza a valós, megbízható adatokat a vállalkozásról. A könyvvizsgálói jelentés címzettje a megbízó, a könyvvizsgálói záradék viszont a nyilvánosságnak szól. FÜGGETLEN KÖNVVVIZSGÁLÓI JELENTÉS az Üveg-Ásvány Bányászati Ipari Kft. tulajdonosainak Elvégeztük az Üveg-Ásvány Bányászati Ipari Kft. (1117 Budapest, Szerémi u 25 2e

11a., Cg 01-09-694220) 2001 december 31-i fordulónapra elkészített mérlegénekmelyben az eszközök és források egyez eredmény 170.965 eFt nyereség eredménykimutatásának és kiegészít végösszege 976.780 eFt, a mérleg szerinti -, valamint a 2001. évre vonatkozó mellékletének vizsgálatát, melyeket a vizsgált szervezet 2001. évi éves beszámolója tartalmaz Az éves beszámoló elkészítése az ügyvezetés felel ssége. A könyvvizsgáló felel ssége az éves beszámoló véleményezése az elvégzett könyvvizsgálat alapján, valamint az üzleti jelentés és az éves beszámoló összhangjának megítélése. A könyvvizsgálatot a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok és a könyvvizsgálatra vonatkozó – Magyarországon érvényes – törvények és egyéb jogszabályok alapján hajtottuk végre. A fentiek értelmében a könyvvizsgálat tervezése és elvégzése révén elegend és megfelel bizonyítékot kell szerezni

arról, hogy az éves beszámoló nem tartalmazta az alkalmazott számviteli alapelvek és az ügyvezetés lényegesebb becsléseinek, valamint az éves beszámoló bemutatásának értékelését. 55 VI. Jelentéskészítés Vélemény / Záradék: A könyvvizsgálat során a vállalkozó Üveg-Ásvány Bányászati Ipari Kft. éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltuk, és ennek alapján elegend7 és megfelel7 bizonyosságot szereztünk arról, hogy az éves beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Véleményünk szerint az éves beszámoló a vállalkozó Üveg-Ásvány Bányászati Ipari Kft. 2001 december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetér7l megbízható és valós képet ad. Az üzleti jelentés az éves beszámoló

adataival összhangban van. Kelt: Székesfehérvár, 2002. április 23 Sebestyén Gergely ügyvezet igazgató Sebestyén Gergely SEBESTYÉN Könyvvizsgáló és bejegyzett könyvvizsgáló Adótanácsadó Kft. 8000 Székesfehérvár, Pancsovai u.7 8000 Székesfehérvár Pancsovai u.7 Kamarai tagsági szám:000417 Nyilvántartásba-vételi szám: 000499 56 VII. Összefoglalás VII. Összefoglalás A diplomamunka készítése során két szempont motivált a teljesség és a szakmai tartalom. Ez azért nem könny> feladat, mert a könyvvizsgálói munka bemutatásának terjedelmét befolyásolja a szakdolgozatra meghatározott oldalszám, valamint a mellékletek korlátozottsága. Így annak ellenére, hogy az általam választott vállalkozás könyvvizsgálata a gyakorlatban jóval terjedelmesebb, törekedtem a szakdolgozaton keresztül valamennyi munkafázis bemutatására úgy, hogy az igazi kihívást

jelent könyvvizsgálói eseteket külön kezelve, teljes szakmai mélységben mutassam meg. Az összefoglaló további részében minden fejezettel kapcsolatban néhány mondatban kiemelem azokat a legfontosabb gondolatokat, amelyek összetartották, keretet adtak szakdolgozatomnak. A könyvvizsgálói munka alapvet en 5 fázisra bontható: - a megbízás elfogadása - a vizsgálat tervezése - a helyszíni vizsgálat programja, könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzése - eredmények áttekintése - jelentéskészítés A megbízás elfogadása során a könyvvizsgálónak mindenekel tt azt kell szem el tt tartania, hogy az adott vállalkozással kapcsolatban rendelkezésre áll-e minden olyan feltétel, amelyek esetleges hiánya megakadályozná magának a könyvvizsgálói munkának az elvégzését, és ezáltal olyan könyvvizsgálói záradék elkészítésére kényszerítené a könyvvizsgálót, amely nem a valós képet tükrözi. Mivel a megbízás elfogadásának sem

etikai sem törvényi akadályait nem találtunk megkezd dhetett a vizsgálat tervezése. A könyvvizsgálat tervezésének célja, hogy a könyvvizsgálat minden olyan információt összegy>jtsön és mérlegeljen, amely szükséges ahhoz, hogy a könyvvizsgálat részletes eljárásait azok jellegét, terjedelmét, értelmezését és kockázatát tervezni tudja. A vizsgálat tervezése során a következ ket állapítottuk meg. Egy rendkívül t keer s, jövedelmez és kiváló likviditású vállalkozással állunk szemben, amelynek mind szervezeti felépítése, mind számviteli információs rendszere lehet vé teszi az ellen rzést a vezetés számára. Kockázat becsléssel kapcsolatban kizárólag a kisvállalkozások méretbeli sajátosságaiból ered kockázatokkal találkoztunk, mint például az ügyvezet k egyben tulajdonosok is vagy, hogy nem rendelkeznek függetlenített bels ellen rzéssel. 57 VII. Összefoglalás A IV. fejezet alkotja a szakdolgozat

magját, ez tartalmazza a tényleges komoly szakmai tudást igényl könyvvizsgálói munkát. E fejezet öleli fel a vállalkozás mérlegének, kimutatásának, eredmény adózásának és kiegészít mellékletének ellen rzésén túl a vállalkozás sajátosságaiból adódó, nem szokványos gazdasági eseményeket is, amelyeknek könyvvizsgálói kezelésére külön hangsúlyt helyeztem. Ilyen nem hétköznapi feladat az új számviteli törvény által el írt változtatások végrehajtásának ellen rzése. A 2000 évi C törvény új struktúrájú mérleg és eredménykimutatás összegállítását írja el 2001. január 1-jét l 2001-ben a fordulónapra készítend beszámoló el z id szak oszlopának adatait meg kell határozni. Ehhez szükséges a mérleg és eredménykimutatás adatainak az új strúktúra szerinti átrendezése, amely komoly szaktudást és az új törvény mély ismeretét várja el a feladatot ellátó számviteli szakemberekt l. Nem

kisebb feladat hárul a könyvvizsgálókra, akiknek azt kell megvizsgálniuk, hogy az átrendezés megfelel-e az új törvény el írásainak, alapelveinek. Izgalmas feladatot jelentett a küls szakért bevonásával elkészített értékhelyesbítés ellen rzése is, az értékhelyesbítés olyan kategória, amely nem kötelez jelleg>, hanem egy lehet ség a kett s könyvvitelt vezet vállalkozások számára. A feladatot külön bonyolította, hogy az értékhelyesbítés egy speciális fajtájával találkozhattunk, amikor is olyan eszközök után kellett értékhelyesbítést elszámolnunk, amelyek könyvszerinti értéke a számviteli törvény szerinti értékcsökkenés számításával már teljesen leírásra került. A vállalkozás sajátosságaiból adódó külön kezelend feladat volta a rekultivációs céltartalék könyvvizsgálata. A bányászattal foglalkozó társaságokra kötelez a bányászatról szóló törvény kötelez környezetvédelmi

kötelezettséget ír el , ide tartozik a rekultivációs is. A rekultiváció pedig olyan jöv ben felmerül komoly nagyságrendet képvisel költség, amely kapcsán a számviteli törvény lehet séget biztosít arra, hogy az adózás el tti eredmény terhére céltartalékot képezzenek. Ugyancsak a vállalkozás sajátosságából adódó, komoly hangsúlyt élvez fejezet az önköltségszámítás könyvvizsgálata. Az, hogy e terület is külön említést érdemel annak az az oka, hogy a számviteli törvény szerint a saját termelés> készletek el állítási költségen kell értékelni, az el állítás közvetlen önköltségére a számviteli törvény azonban nem jelöl ki kötelez kalkulációs sémát, hanem azt a vállalkozásra bízza. A számviteli törvény meglehet sen nagy szabadságot enged a Társaságnak egy olyan kategória meghatározásában, amely közvetlenül és komoly hatást gyakorol a társaság eredményére. 58 VII. Összefoglalás Az

V. fejezet tartalmazza az eredmények áttekintését, amelynek keretében a könyvvizsgáló elkészíti a könyvvizsgálói záradék el futárának nevezhet záró dokumentumot, a következ évi könyvvizsgálat tervezését segít összegz dokumentumot, illetve a Társaság vezetésének írt ugyancsak összefoglaló jelleg> vezet ségi levelet. A jelentéskészítés magába foglaló VI. fejezet tartalmazza a hosszú és fáradságos könyvvizsgálati munka viszonylag sz>kszavú végeredményét: a független könyvvizsgálati jelentést illetve a könyvvizsgálói záradékot. A hitelesít záradékot az auditor akkor adja meg, ha a beszámoló megfelel a számviteli törvény el írásainak, a mérleg valós képet mutat a vagyoni, pénzügyi, az eredménykimutatás pedig a jövedelmi helyzetr l. A hitelesít záradék a bizonyíték arra nézve, hogy a beszámoló megfelel információt nyújt a hitelez k, az üzleti partnerek és a tulajdonosok számára. A

vállalkozás számára az a legkedvez bb, ha a könyvvizsgálói jelentés a lehet legrövidebb, mert az azt jelenti, hogy a könyvszakért nem tartja fontosnak további információk közzétételét, mivel a beszámoló tartalmazza a valós, megbízható adatokat a vállalkozásról. Az Üveg-Ásvány Bányászati és Ipari Kft. rendkívül rövid záradékot kapott az t ellen rz könyvvizsgáló cégt l. 59 MELLÉKLETEK 1. 2001 évi mérleg 2. 2001 évi eredménykimutatás 3. A vagyoni, pénzügyi, jövedelmez ségi helyzet mutatói 4. Lényegességi küszöbérték 5. a) Részletes kockázatelemzés b.) Kockázatbecslés és jelent s könyvvizsgálói területek 6. Teljességi nyilatkozat 1/a számú melléklet Statisztikai számjel: 10347672 1410-123-07 Cégjegyzék száma: 07-09-00579 Üveg-Ásvány Kft. 2001. évi MÉRLEG "A" változat ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. I. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. II. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. III. A. 1. 2. 3. 4. 5. 6. I.

1. 2. 3. 4. 5. II. 1. 2. 3. 4. III. 1. 2. IV. B. 1. 2. 3. C. Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni érték> jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Immateriális javakra adott el legek Immateriális javak értékhelyesbítése IMMATERIÁLIS JAVAK Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni érték> jogok M>szaki berendezések, gépek, járm>vek Egyéb berendezések, felszerelések, járm>vek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásokra adott el legek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése TÁRGYI ESZKÖZÖK Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesít értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK BEFEKTETETT

ESZKÖZÖK Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termékek Növendék-, hízó- és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletre adott el legek KÉSZLETEK Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vev k) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési viszonyban lév vállalkozással szemben Váltókövetelések Egyéb követelések KÖVETELÉSEK Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesít értékpapírok ÉRTÉKPAPÍROK Pénztár, csekkek Bankbetétek PÉNZESZKÖZÖK FORGÓESZKÖZÖK Bevételek aktív id beli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív id beli elhatárolása Halasztott ráfordítások AKTÍV ID BELI ELHATÁROLÁSOK ESZKÖZÖK ÖSSZESEN: adatok ezer Ft-ban El7z7 évek Tárgyév módosításai El7z7 év 602 507 3 970 2 240 1 109 84 303 10 904 19 909 6 210 110 791 10 772 29 009 28 917 30 394 12

914 387 792 581 672 25 361 420 829 564 862 14 003 250 1 266 1 825 15 519 581 490 24 763 27 186 615 068 28 817 22 652 6 241 26 385 9 183 53 656 115 077 6 000 64 385 135 335 6 550 21 496 142 573 6 140 148 025 1 412 57 642 59 054 255 283 8 231 2 236 109 992 109 992 1 171 35 780 36 951 359 353 684 1 675 10 467 847 240 2 359 976 780 2. számú melléklet Statisztikai számjel: 10347672 1410-123-07 Cégjegyzék száma: 07-09-00579 Üveg-Ásvány Kft. 2001. évi MÉRLEG "A" változat FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) I. JEGYZETT T^KE ebb l: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT T^KE (-) III. T^KETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY D. SAJÁT T KE 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a várható költségekre 3. Egyéb céltartalék E. CÉLTARTALÉKOK 1. Hátrasorolt köt kapcsolt vállalkozással szemben 2.

Hátrasorolt köt egyéb részesedési viszonyban lév vállalkozással szemben 3. Hátrasorolt köt egyéb gazdálkodóval szemben I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lév vállalkozással 7. szemben 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 1. Rövid lejáratú kölcsönök ebb l: az átváltoztatható kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vev t l kapott el legek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lév 7.

vállalkozással szemben 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK F. KÖTELEZETTSÉGEK 1. Bevételek passzív id beli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív id beli elhatárolása 3. Halasztott bevételek G. PASSZÍV ID BELI ELHATÁROLÁSOK FORRÁSOK ÖSSZESEN: adatok ezer Ft-ban El7z7 évek Tárgyév El7z7 év módosításai 50 060 50 060 104 103 801 104 161 903 420 829 58 102 632 896 80 000 387 792 170 965 770 824 80 000 80 000 80 000 115 115 1 842 1 000 46 605 115 1 000 16 442 60 612 72 436 15 788 125 847 125 962 19 394 109 387 109 387 8 382 16 569 8 382 847 240 16 569 976 780 2. számú melléklet Statisztikai számjel: 10347672 1410123-07 Cégjegyzék száma: 07-09-00579 Üveg-Ásvány Kft. 2001. évi eredménykimutatás összköltség eljárással "A" változat adatok ezer Ft-ban A tétel megnevezése El7z7 évek módosításai El7z7 év Tárgyév 01. Belföldi értékesítés

nettó árbevétele 969 289 1 070 215 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 13 432 982 721 13 004 1 083 219 2 113 3 733 2 113 5 756 105 116 88 245 05. Anyagköltség 111 231 116 381 06. Igénybevett anyagjelleg> szolgáltatások értéke 178 285 190 929 2 331 9 605 08. Eladott áruk beszerzési értéke 215 213 248 444 09. Eladott közvetített szolgáltatások értéke 205 310 109 286 IV. ANYAGJELLEG` RÁFORDÍTÁSOK 712 370 674 645 10. Bérköltség 87 481 111 062 11. Személyi jelleg> egyéb kifizetések 17 492 18 649 03. Saját termelés> készletek állományának változása 2 023 04. Saját el állítású eszközök aktívált értéke II. AKTÍVÁLT SAJÁT TELJESITMÉNYEK ÉRTÉKE III.EGYÉB BEVÉTELEK 1 146 ebb l visszaírt értékvesztés 07. Egyéb szolgáltatások értéke 12. Bérjárulékok V. SZEMÉLYI JELLEG` RÁFORDÍTÁSOK VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEIRÁS VII.EGYÉB

RÁFORDÍTÁSOK ebb l értékvesztés A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE 41 624 45 636 146 597 175 347 16 749 16 773 123 798 103 822 5 538 2 077 90 436 206 633 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés ebb l: kapcsolt vállalkozástól kapott 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége ebb l: kapcsolt vállalkozástól kapott 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége ebb l: kapcsolt vállalkozástól kapott 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjelleg> bevételek ebb l: kapcsolt vállalkozástól kapott 8 997 13 544 1 200 1 452 8 997 15 616 4 593 196 62 1 079 2 072 17. Pénzügyi m>veletek egyéb bevételei VIII.PÉNZÜGYI M`VELETEK BEVÉTELEI 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége ebb l: kapcsolt vállalkozásnak adott 19. Fizetend kamatok és kamatjelleg> ráfordítások ebb l: kapcsolt vállalkozásnak adott 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek

értékvesztése 21. Pénzügyi m>veletek egyéb ráfordításai IX. PÉNZÜGYI M`VELETEK RÁFORDÍTÁSAI 4 655 1 275 B. PÉNZÜGYI MRVELETEK EREDMÉNYE 4 342 14 341 94 778 220 974 C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY X. Rendkívüli bevételek 1 102 45 XI. Rendkívüli ráfordítások 9 628 125 D. RENDKÍVRLI EREDMÉNY -8 526 -80 E. ADÓZÁS EL TTI EREDMÉNY 86 252 220 894 XII. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 18 150 39 929 F. ADÓZOTT EREDMÉNY 68 102 180 965 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés 10 000 10 000 G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 58 102 170 965 4. számú melléklet A vagyoni, pénzügyi, jövedelmez7ségi helyzet mutatói A vagyoni helyzet elemzése bázis tény index MAGYARÁZATOK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 68,6% 108,8% 74,7% 74,7% 25,3% 9,2% 25,6% 63,0% 125,3% 78,9% 78,9% 21,1% 22,2% 43,2% 109,0% 86,8% 94,7% 94,7% 120,0% 41,4% 59,3% Befektetett eszközök/

Eszközök f összege Saját t ke/ Befektetett eszközök Saját t ke/ Eszközök f összege Saját t ke/mérleg f összege (Összes forrás-Saját t ke)/Összes forrás Mérleg szerinti eredmény/Saját t ke (Mérleg szerinti eredmény+Eredmény tartalék+T ketartalék)/Saját t ke A likviditási helyzet mutatói bázis tény index 1. 2. 3. 4. 5. 6. 2,03 0,90 0,48 42,74 23,90 0,40 3,29 1,93 0,35 45,60 8,90 0,12 161,9% 215,7% 72,9% 106,7% 37,2% 30,0% Befektetett eszközök aránya T keer sség T keer sség 2 Saját t ke aránya Idegen források aránya T ke növekedésének mértéke Jegyzett t kén felüli vagyoni fedezet Likviditási mutató 1. Likviditási mutató 2. Likviditási mutató 3. Vev k átfutási ideje nap Szállítók átfutási ideje nap szállítóállomány/Vev állomány Eladósodottság mutatói bázis tény index 1. Eladósodottság mértéke 2. Nettó eladósodottság 3. Adósság szolgálat 5,02 -0,03 359,60 7,05 -0,05 - 140,2% 166,7% - A

jövedelmez7ség mutatói bázis tény index 1. 2. 3. 4. 5. 9,20 72,50 14,90 1,70 12,60 19,10 62,30 16,20 1,50 9,60 207,6% 85,9% 108,7% 88,2% 76,2% Árbevételarányos nyereség Anyagjellegü ráfordítások aránya("A") Személyi jellegü ráfordítások aránya("A Értékcsökkenési leírás aránya("A") Egyéb ráfordítások aránya("A") MAGYARÁZATOK Forgóeszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek (Forgóeszközök-Követelések)/Rövid lejáratú kötelezettségek (Értékpapírok+pénzeszközök)/Rövid lejáratú kötelezettségek Átlagos vev állomány/Egy napra jutó Nettó árbevétel Átlagos szállítóállomány/Egy napra jutó Anyagjell.ráfordítás Szállítók/Vev k MAGYARÁZATOK Saját t ke/Kötelezettségek (Kötelezettségek-Követelések)/Saját t ke (Mérleg szerinti eredmény-écs)/Hosszú lejáratú kötelezettségek MAGYARÁZATOK Üzemi (üzleti) eredmény/Értékesítés nettó árbevétele AnyagjellegF

ráfordítás /Értékesítés nettó árbevétele Személyi jellegF ráfordítás/Értékesítés nettó árbevétele Értékcsökkenési leírás/Értékesítés nettó árbevétele Egyéb ráfordítások/Értékesítés nettó árbevétele 4. számú melléklet Lényegességi küszöbérték El7z7 évi beszámoló adatai alapján: Értékesítés nettó árbevétele Mérlegf összeg Saját t ke E Ft 943270 0,5-1% 428756 212067 1-2% 2-5% A E Ft 4716 B E Ft 9433 4288 4241 8575 10603 Az A és B oszlopban szerepl számok közül a legkisebb: 4241 E Ft Az A és B oszlopban szerepl számok közül a legnagyobb: 10603 E Ft A két szám átlaga: 7422 E Ft Fentiek alapján és figyelembe véve a vállalkozásról szerzett ismereteket a lényegességi küszöbérték: 7500 E Ft Hibahatár (a lényegesség 75%-a): Egyedileg jelent s tétel értéke (a hibahatár 1/3-a): 5600 E Ft 1900 E Ft Tárgyévi beszámoló adatai alapján: Értékesítés nettó árbevétele Mérlegf

összeg Saját t ke E Ft 108321 0,5-1% 9 588988 1-2% 383032 2-5% A E Ft 5416 B E Ft 10832 5890 7661 11780 19152 Az A és B oszlopban szerepl számok közül a legkisebb: 5416 E Ft Az A és B oszlopban szerepl számok közül a legnagyobb: 19152 E Ft A két szám átlaga: 12284 E Ft Fentiek alapján és figyelembe véve a vállalkozásról szerzett ismereteket a lényegességi küszöbérték: 12000 E Ft Hibahatár (a lényegesség 75%-a): Egyedileg jelent s tétel értéke (a hibahatár 1/3-a): 9000 E Ft 3000 E Ft 5/a számú melléklet Részletes kockázatelemzés Könyvvizsgálati terület Immateriális javak Mérleg hivatkozás A/I. Az összeg a mérlegf összeg százalékában 6.210 - Összeg ezer Ftban Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív id beli elhatárolások Eszközök összesen A/II. 581.672 60 A/III. B/I. B/II. B/III. B/IV. C - 27.186 64.385 148.025 109.992 36.951 2.359

976.780 3 7 15 11 4 100 Saját t ke Céltartalék Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Passzív id beli elhtatárolások Források összesen D E F/II. F/III. G - 770.824 80.000 109.387 16.569 976.780 79 8 11 2 100 A könyvvizsgálati területek eredend kockázatát befolyásoló tényez k 1 2 1 2 2 3 4 3 5 6 7 2 1 2 3 1 4 2 Pontszám összesen 0 6 0 0 5 5 0 0 0 0 0 5 0 2 0 0 5/b számú melléklet Kockázatbecslés és a jelent s könyvvizsgálati területek Ellen rzési Eredend kockázat kockázat magas magas Immateriális javak [ Tárgyi eszközök [ Befektetett pénzügyi eszközök A tétel a Jelent s lényegességi könyv- küszöbérték vizsgálati feletti terület [ [ [ [ [ Készletek [ [ [ [ Követelések [ [ [ [ Értékpapírok [ Pénzeszközök [ [ [ [ Saját t ke [ [ Céltartalékok [ [ Aktív id beli elhatárolások Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid

lejáratú kötelezettségek Passzív id beli elhatárolások Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Üzemi szint> ráfordítások Pénzügyi m>veletek eredménye Rendkívüli eredmény Adófizetési kötelezettség [ [ [ [ [ [ [ [ [ [ [ [ [ [ [ [ [ [ [ [ [ [ [ [ [ [ 6. számú melléklet TELJESSÉGI NYILATKOZAT Üveg-Ásvány Bányászati Ipari Kft. 1117 Budapest, Szerémi u. 25 2e 11a Tisztelt Uraim! Az Üveg-Ásvány Bányászati Ipari Kft. 2001 december 31-i beszámolójának auditálásával kapcsolatban, annak érdekében, hogy a beszámolónk a 2000. évi C törvénnyel („Számviteli törvény”) való megfelelésér l véleményt alkothassanak, igazoljuk, hogy a legjobb tudásunk és meggy z désünk szerint képviseltük az audit során az alábbiakban foglaltakat: 1. Felel sek vagyunk a beszámolónak a 2000 évi C Számviteli Törvénynek megfelel en nyilvántartott adatokból történ összeállításáért, a

könyvelésért, a beszámolónak a 2000. évi C. Számviteli Törvénnyel és a tényekkel való megfeleléséért, valamint azért, hogy a beszámoló megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetér l, a m>ködés eredményér l. 2. Minden pénzügyi, számviteli nyilvántartást és ehhez kapcsolódó adatot az Önök rendelkezésére bocsátottunk és minden olyan tranzakcióról informáltuk Önöket, amelyeknek a beszámolóra hatása lehet. 3. a) Nem történt szándékos mulasztás a cégvezetés, illetve azon alkalmazottak részér l, akik meghatározó szerepet töltenek be az ügyviteli számviteli folyamatok rendszerében. b.) Nem történt szándékos mulasztás azon más dolgozók részér l sem, akik lényegesen befolyásolhatnák a pénzügyi adatokat. c.) A szabályozó hatóságokkal történt egyeztetése során ezen szervek részér l nem történt a beszámoló hiányosságaira, nem egyez ségére vonatkozó lényeges hatást

gyakorló visszajelzés. 4. Nincs olyan tervünk vagy szándékunk, melyet ne hoztuk volna tudomásukra, és amely lényegesen befolyásolná eszközeink és forrásaink besorolását vagy könyv szerinti értékét. 5. Az alábbi ügyletekkel kapcsolatban minden információt az Önök rendelkezésére bocsátottuk: a.) A velünk tulajdonviszonyban álló felekkel szemben fennálló tartozások és követelések, beleértve az értékesítést, beszerzéseket, átutalásokat, hiteleket, lízing és garancia megállapodásokat 6. számú melléklet b.) T keállomány visszavásárlásának el joga, illetve ilyen jelleg> megállapodások vagy a t keállomány tartalékolása opcióra, kezességre, átalakításra vagy egyéb követelmények teljesítése végett c.) Pénzintézetekkel kötött megállapodások, beleértve a pénzeszközök egyenlegével kapcsolatos korlátozásokat, a hitelkeretet vagy hasonló megállapodásokat d.) Korábban eladott eszközök visszavételével

kapcsolatos megállapodások 6. a) Nem fordult el törvénynek, illetve rendelkezések megszegése, illetve esetleges megszegése, melyek hatásának a kimutatásokban szerepelniük kellene. b.) Nincs tudomásunk egyéb bárminem> lényeges tartozásról vagy követelésr l, amely jelent sen befolyásolná a cégünk pénzügyi helyzetét. 7. Nincsenek olyan nem érvényesített igények, amik az ügyvédünk véleménye szerint érvényesíthet k lennének. 8. A számviteli nyilvántartás, ami a pénzügyi információ alapja, pontosan és megbízhatóan, megfelel részletességgel tükrözi a cégünknek és leányvállalatainak ügyleteit. 9. A cégünk megfelel jogcímmel rendelkezik valamennyi tulajdonában lév eszköz felett, azokat a közölt jelzálogon kívül egyéb zálog nem terheli. 10. Szerz déseink mindazon szempontjainak eleget tettünk, melyek nem teljesítés esetén lényegesen befolyásolnák a beszámolót. 11. A mérleg kelte utáni id szakban nem

történt olyan esemény, mely a beszámoló tekintetében kiigazítást igényelne. Kelt: 2002. március 05 Tisztelettel: a vállalkozás vezet je (képvisel je)