Irodalom | Középiskola » William Shakespeare Hamlet c. művének leírása

William Shakespeare: Hamlet Előzmények: - ókori görög tragédiák, római szónoklatok, főleg Seneca -Thomas Kyd: A spanyol tragédia kb.1589 Eszmei források: - a melankólia Thimothy Bright 1586-ban értekezést írt a melankóliáról. Elképzelhető, hogy ezt ismerte Shakespeare, mert Hamlet a leírtak szerint viselkedik. - halál és filozófia Michael Montaigue francia filozófus Essais című műve, mely szerint a bölcselkedés nem más, mint a halál tudománya. - démonológia Központi kérdése a természetfölötti erők létezése és mibenléte, valamint az, hogy ezekkel, az erőkkel való találkozás után az ember önmaga mennyire felelős a tetteiért. Korszak: Az angoldráma virágkorában, 1604-ben keletkezett. Ábrázolásmód: A szerző nem szól bele a cselekmény folyásába. A szereplők hangneme melankolikus, sötét, sokszor ironikus. Hamlet képviseli a sötétséget, egész lényét a bosszúvágy hatja át. Események: I. felvonás Éjszaka

őrök vigyázzák a helsingőri várkastély falait. Megjelenik Dánia nemrég meghalt királyának, Hamlet apjának a szelleme. Az őrök szólnak Hamlet barátjának Horatiónak Az új király Claudius, Hamlet apjának öccse. Felesége Gertrud Hamlet anyja A királyi pár követeket küld Norvégiába, hogy a király állítsa le unokaöccsének Fortinbrasnak Dánia elleni támadását. Hamlet különösen viselkedik anyja kori házassága miatt Horatió tudatja vele a Szellem megjelenését, ígéretet tesz, hogy következő éjjel ő is a várfalon lesz. Polonius az udvari tanácsos. Fia, Laertes visszautazik Párizsba, de előtte figyelmezteti húgát Opheliát, hogy Hamlet udvarlását ne vegye komolyan. A Szellem ismét megjelenik, Hamlet apjaként azonosítja magát. Elmondja, hogy öccse Claudius gyilkolta meg és fiát bosszúra szólítja fel. II. felvonás Hamlet őrültnek tetteti magát, hogy időt nyerjen és megtudja, hogy a Szellem igazat mondott e. Polonius azt

állítja, hogy Hamlet a lánya iránti szerelme miatt őrült meg. Claudius ezt nem hiszi ezért Hamlet két diáktársát, bízza meg a fiú őrülete okának kifürkészésére. Vándorszínészek érkeznek, akiket Hamlet megkér, hogy egy apja megölésére emlékeztető darabot adjanak elő. Így leleplezheti Claudiust és megtudhatja azt is, hogy a Szellem igazat mondott-e. III. felvonás Hamlet a létezésről, az öngyilkosságról elmélkedik. Polonius és Claudius kihallgatja Hamletet és Opheliát. A színészek előadásán a találó jelenetnél Claudius kirohan, a darab megszakad. Claudius imádkozik, ekkor Hamlet megölhetné, de nem akarja, hogy a lelke a mennybe szálljon. Anyját vonja kérdőre, és leszúrja a hallgatózó Poloniust. A király elrendeli, hogy Hamlet térjen vissza Angliába két egyetemista társával, akiknek egy levelet ad, amelyben Hamlet halálát kéri. IV. felvonás Hamlet továbbra is a bolondot játszva útra kel. Ophelia megőrül.

Laertes apja halálhíréra hazatér Párizsból, és a király „magyarázatát” hallva Hamleten akar bosszút állni. Hamlet levelet küld, amiben tudatja, hogy visszatér. Claudius és Laertes szövetkeznek Hamlet elpusztítására. Gertrud bejelenti Ophelia halálhírét. V. felvonás Hamlet és Horatió a temetőben figyelik a sírásókat. Yorick koponyáját látva Hamlet a halálról elmélkedik. Észreveszi Ophelia temetési menetét. A lány sírgödrében birkózik Laertessal, szétválasztják őket. Hratiónal elmeséli hogy két diáktársát, Rosencrantzot és Guildensternt küldte a halálba. Elhatározza magát a bosszúra. Laertes kardja mérgezett és a kehelyben is méreg van, amikor sor kerül a Hamlet és Laertes közötti párbajra a királyi pár előtt. A kehelyből Gertrud iszik,a kardot véletlenül elcserélik és Hamlet is halálos sebet kap. Laertes feltárja Claudius cselét, és Hamlet leszúrja mostohaapját. A haldokló Hamlet Fortinbrasra hagyja

az országot. Szerkezete: Expozíció I. felvonás Megismerjük a cselekmény helyét, idejét, a dráma központi témáját és a főbb szereplőket. Bonyodalom II. felvonás Konfliktusok. Hamlet valóra váltja elhatározását és őrületet színlel Claudius Poloniussal szövetkezik, hogy megtudja Hamlet őrületének okát. Csúcspont III. felvonás Az „egérfogó”-jelenet. Claudius bűnössége kiderül Hamlet számára Hamlet megöli Poloniust. Kifejlet IV. felvonás A tragikus események felgyorsulnak. Hamletet Angliába küldik Ophelia megőrül, majd meghal. Laertes hazajön és Claudius vele szövetkezik Hamlet ellen Katasztrófa V. felvonás Hamlet hazatér. Párbaj Laertessel Mérgezett kard, méregkehely Gertrud, Claudius, Laertes és Hamlet halála. Csak Horató és Fortinbras marad életben. Konfliktusok Hamlet-Laertes Laertes Polonius fia, akit Hamlet ölt meg, ezért Laertes jogosan akar bosszút állni, de eszközei becstelenek. Hamlet-Claudius

Claudius megölte az apját ezért akar Hamlet bosszút állni rajta. Hamlet belső vívódása Nehezen szánja rá magát a bosszúra, az imádkozó Claudiust képtelen megölni. Claudius belső konfliktusa Megölt egy embert, a királyát, a bátyját, elvette annak özvegyét mindezt a hatalomért és címért. Csalódott értéket vesztett emberként hal meg Hamlet –Ophelia A nő nem tudja elviselni szerelme elvesztését. A férfi, akit szeret megöli az apját Megőrül és meghal. Témák - a valóság és a látszat ellentéte - a felnőtté válás - a romlás megtapasztalása - a hallgatózás Szereplők Hamlet Dán királyfi, a trón várományosa, wittenbergi diák. Ideális reneszánsz polihisztor Humanista „benső” ember, a gondolat hőse. Meditálóból cselekvővé válik Claudius Uralkodó. Hamlet nagybátyja és mostohaapja Hamlet trónjának és anyjának bitorlója Személyisége Hamlettel ellentétes. Gertrud Hamlet anyja. Dánia előző és

jelenlegi uralkodójának felesége Naiv asszony, aki tudatlanságával Claudius szövetségese. Ophelia Hamlet szerelme, Polonius lánya, Laertes húga. A nőiség romantikus ideálja Polonius Udvari főember, Claudius tanácsadója. Ophelia és Laertes tekintélyelvű apja Felhasználja lányát. Laertes Hamlet ellenpárja, apja tükörképe. Hagyja magát Claudius által manipulálni Horatió Hamlet barátja és egyetlen bizalmasa. Az állhatatos értékek képviselője Rosencrantz és Guildenstern Hamlet egyetemista társai. Claudius bábjai Fortinbras Norvégia hercege és trónörököse. A tettek embere Osrick Fiatal udvaronc. Valtimand, Cornelius Dán követek. Marcellus, Berrnardo, Francisco A várfalon őrködő katonák. Szellem Hamlet apjának szelleme. A bosszú szelleme Magyar fordítók Arany János, Kazinczy Ferenc, Vajda Péter, Zégány Árpád, Telekes Béla, Eörsi István Feldolgozások -filmek -zene Lawrence Olivier 1948 Gregorij

Kozincev 1964 Tony Richardson 1969 Franco Zefirelli Domenico Scarlatti 1715 Liszt Ferenc 1861 Edward German 1897 Szokolay Sándor 1968 -paródiák Jókai Mór 1864 Karinthy Benedek Marcell 1928 Készítette: 2008-04-29