Földrajz | Középiskola » Földrajz kisérettségi tételek (Társadalom földrajz), 2008

Földrajz Kisérettségi 2008 1 Földrajz kisérettségi tételek (Társadalom földrajz) - 2008 1. Ismertesse a n épesedési ciklusokat megemlítve, hogy Földünk mely nagyrégiója melyik ciklusba tart! Milyen problémákat okoz a népesség számának gyors változása? Az emberiség egy fajhoz tartozik (Homo sapiens). Az emberiséget 3 nagyrasszba sorolhatjuk be: • europid (a népesség kb. fele) • negrid (a népesség kb.1/10-e) • mongoloid (a népesség kb. 1/3-a) Europid tulajdonságai: • világos bőr • közepes termet (változó) • hajszín, hajtípus változó Negrid tulajdonságai: • sötét bőr • nagyon magasak vagy nagyon alacsonyak • gyapjas, göndör haj • fekete szem • duzzadt ajak • világos tenyér, talp Mongoloid tulajdonságai: • sárgásbarna bőr • alacsonyak • sötét, egyenes haj • húzott szem Demográfiai ciklusok: a népesség száma függ a születésektől és a halálozásoktól. 4 szakaszt különítünk el: 1.) Az

első szakaszban (18 sz, Európa) magas a születések száma, magas a halálozások száma. A népesség növekedése lassú volt Járványok, csecsemőhalál, áradás, háború és az éhínség tizedelték a népességet. A felnőtt lakosság átlagos életkora 30 év 2.) A második szakaszban (1780-1880) az ipari forradalom következtében felgyorsul a népesség növekedése. Az ipar megjelenése jobb életkörülményeket biztosított Csökken a halálozások aránya, hosszabbodott az élettartam. (penicillin, pestis megszünése) 3.) A harmadik szakaszban (1880-1950) a fejlett és a fejlődő társadalmaknál csökken a halálozások aránya, de a születési arány csak a fejlett társadalmaknál növekszik. Amíg a fejlett országokban lelassult a népességnövekedés, a fejlődő országokban most következett be a népességrobbanás. Földrajz Kisérettségi 2008 2 4.) A negyedik szakaszban: (1950-2000) stabilizálódik a halálozási arány, a fejlett országokban

visszaesik a születések száma. Megjelennek az első fogyó népességű országok (Magyarország). Több európai országban a születések száma alig haladja túl a halálozások számát. Korfa: diagramm. A népesség kor és nem szerinti eloszlását mutatja A vízszintes tengelyen, bal oldalt a férfiak, jobb oldalt a nők aránya %-ban. A függőleges tengelyen a korcsoport látható. • • • Fiatal társadalmak korfája Öregedő társadalmak korfája Ideális korfa Fiatal társadalmak korfája: elmaradott országokra jellemző (Afrika, India, Brazília). Sok gyerek születik, a nem megfelelő orvosi ellátás miatt korán halnak meg az emberek. Öregedő társadalmak korfája: jellemző Svédországra. Feltolták a nyugdíjkorlátot, magas az idősek száma. Kevés gyerek születik, a nyugdíjasok aránya nő, meghaladja a fiatalok arányát Ideális korfa: jellemző USA és Franciaország. Egyenletesen nő a népesség száma Egy családban átlag 2 fölötti gyermek

jellemző. Kevés az idősek száma 1.) 2.) Népességvándorlás: • kontinensek közötti vándorlás • országok közötti vándorlás • országon belüli vándorlás Kontinensek közötti vándorlás: - népvándorlás Ázsiából Európába népvándorlás Európából Amerikába zsidók kivándorlása Izraelbe 3.) Földrajz Kisérettségi 2008 - kínaiak kivándorlása Amerikába Országok közötti vándorlás: - politikai okok, kitelepülés Országon belüli vándorlás: - városokba költözés 3 Földrajz Kisérettségi 2008 4 2. Mutassa be a körgyűrűs városszerkezeti modellt Budapest példáján, térjen ki az urbanizáció szakaszaira és agglomeráció kialakulásának folyamatára is. Budapest körgyűrűs szerkezete Podmanitzky Frigyes nevéhez fűződik. Ő volt a városszépítő bizottság elnöke, ekkor a legszebb az ország, kialakult a mai Budapest szerkezete. Budapest szerkezete részekre bontható. 1. City, belváros I és V kerület,

Dunakorzó, bankok, Akadémia, Parlament, Operaház, kulturális, idegenforgalmi, pénzügyi, közigazgatási centrum. 2. I lakónegyed: Nagykörútig terjed Nagy bérházak, kis üzletek, egy-két vigalmi negyed, régi polgári lakások. 3. I Gyárnegyed: Hungária körút, régi gyárak bezártak, rozsda negyed lett Pl: Józsefvárosi piac, melynek helyén egykor gyár volt. Panelek a munkásoknak, tisztviselőknek. 4. II lakónegyed, 1950 ut án a kisebb város körüli falvakat hozzácsatolták a városhoz Panelházak tömkelege. Például Budafok 5. II Gyárövezet Zöldmezős beruházások, elhagyatott, zöld mezőket közművesítenek és ott a városon kívül jön létre a gyár. Nincs összefüggő, csak foltokban található Agglomerációnak hívjuk a város körüli kisebb városokat falvakat. Ezeket alvó városnak is hívjuk, mert az emberek itt laknak, de a fővárosba járnak be dolgozni. (Budakeszi, Solymár) A város növekedését gátolja a közlekedés, a

munkanélküliség és a romló környezet. Ennek az lesz a következménye, hogy az gazdag emberek elköltöznek a városból és a szegényebbek maradnak. Ez a város bomlásához vezet Földrajz Kisérettségi 2008 5 3. Hasonlítsa össze a mezőgazdaság különböző termelési típusait, helyét, szerepét a világgazdaságban! Mezőgazdaság ágazatai: Földművelés Állattenyésztés Erdőgazdálkodás és vadászat Halászat Természetföldrajzi feltételei: Felszín: hegy, síkság, dombvidék Éghajlat: kizáró tényező, meghatározza a termény típusát Talaj: minőségi befolyása van (fekete talaj a legjobb) Birtok mérete változó, 1-2 holdtól, több ezer holdig Termelés módja lehet: 1.) Extenzív (külterjes): növénytermesztés, állattenyésztés Nagy alapterületen egy fajta növény vagy állat. Fejlettség alapján két fajta a Nagyon fejlett (pl.:USA, Ausztrália, Új-Zéland) gépesített, kevés ember, farmok, kisegítő cégek b Fejletlen, nagy

alapterületen, 1 f ajt, gépesítettség nélkül, kis hasznú (pl: nomádok, Mongólia) 2.) Intenzív (belterjes): területileg kisebb, összekapcsolódik a n övény és állattenyésztés Sokféleség, gépesítettség mértékétől függ a haszon a Gépesített: Dánia, sok gép, nagy szaktudás, egy helyen termelik meg a takarmányt, mindent, termelőszövetkezetek, végigkísérik a terméket, ők maguk értékesítik. Jó minőség, sok haszon. b Sok emberi munkaerőre alapuló: pl.: Kína, Indonézia, Japán c Ültetvényes gazdálkodás: gyarmatosítás következménye, 1 növé ny termesztés, pl: Brazília, Afrika, Nigéria. Cukornád, gyapot, kakaó, banán, citrusélék Sok munkaerő, idénymunka, olcsó Speciális módok: d Brazília: peon, földesúr bérbe adja a földet, de ő szabja meg a termény értékesítését, a paraszt eladósodik, félrabszolgasorsban dolgozik. e Oázis gazdálkodás: víz mellé települ (datolya, Egyiptom) Mezőgazdaság jövője:

népességszám növekszik, de a mezőgazdasági foglalkoztatottak száma csökken, a termelés intenzitását kell növelni. El kell látni a szegény, éhező területeket, illetve ezeken a helyeken meg kell teremteni a mezőgazdaság feltételeit. Földrajz Kisérettségi 2008 6 4. Mutassa be a mellékelt ábra alapján a világ energiahordozók felhasználásában bekövetkezett változásokat, s ennek következményeit. Energiahordozóknak 2 típusa van: elsődleges, másodlagos. Elsődleges Nyers energia, a természetben található Pl.: szén, kőolaj, fa, földgáz, szél Ezek elhasználódnak Víz, nap, szél – megújuló energiaforrások Bioenergia, növényi olaj égetése Másodlagos az ember által előállított villamosenergia elsődleges energiahordozókból állítják elő (nem újul meg) Felhasználásuk: Fa: eleinte a legfontosabb, erdőirtás és a levegőszennyezés miatt háttérbeszorult. Szén: feketekőszén, barnakőszén, lignit. A hőerőművekben

a lignitet használják, mert a leggyengébb minőségű. A barnakőszén jobb minőségű ezért vegyiparban ill hőerőművekben használt. A feketekőszén a vegyiparban és a kohászatban használt Kőolaj: a 40-es és 70-es évek között a legfontosabb energiahordozó. Üzemanyagot állítanak elő illetve fűtenek vele. Afrika, Irak, Szibéria nagy lelőhelyek Manapság a készletek fogyóban vannak. Földgáz: vezetékeken szállítják és elégetik. Atomenergia: legolcsóbb, de az atomhulladék és sugárzásveszély miatt veszélyes. Pl: Franciaország, Japán, Paks. Cél: áttérni a megújuló energiaforrások használatára. Földrajz Kisérettségi 2008 7 5. Mutassa be a közlekedési ágak különböző típusainak előnyei – hátrányait, és azt hogy melyik közlekedéságazat mely országcsoportra jellemző! Téren ki Magyarország közlekedésére is. Mutassa be a közlekedési ágak különböző típusainak előnyeit – hátrányait, és azt, hogy mely

közlekedési ágazat, mely országcsoportra jellemző! Térjen ki Magyarország közlekedésére is! Áru vagy személyszállítás, ipartelepítő tényező. 1.) Hajózás: a) Folyami: előnyei: kis energiafelhasználással, olcsóbban lehet szállítani. Kapcsolatot teremt a szárazföld belseje és a tenger között Hátrányai: nagy beruházást igényel (kikötő, vontatók, hajóemelők); meghatározza a folyó szélessége, mélysége; nem romlandó áruk szállíthatóak; befagyás, apadás, zátonyok stb. Pl.: Franciaország (Rajna, Szajna) b) Tengeri: előnyei: nagy tömegű árú, nagy távolságra, szállítási munkaerő felhasználása viszonylag kicsi. Hátrányai: lassú, nagy tőkeigényű Pl.: Rotterdam, Hamburg, Németország, Franciaország, Hollandia 2.) Vasút: előnyei: nagy tömeg, olcsó, gyors, személy és áruszállítás egyaránt Megbízható, rendszeres, pontos, nagy távolságra alkalmas. Hátrányai: tőke és technológia igényes, karban kell

tartani, vasúthálózat-sűrűsége nem egyenletesen oszlik meg. Típusai: egyközpontú, centrumos (Mo.); szabályos, hálószerű (USA), Gyorsvasút (Japán, Franciao.) 3.) Közúti közlekedés: előnyei: gyors, háztól-házig, széleskörű, kamionok (speciális áruk is szállíthatók), személy, tömegszállítás is lehetséges Hátrányai: kis mennyiségű árut szállíthat, fenntartása drága, környezetszennyező, zajos, 4.) Légi közlekedés: előnyei: nem kell autópálya, nagyobb országokban a legolcsóbb közlekedési ág (USA), biztonságos, kontinenseken keresztüli, gyors, kényelmes. Hátrányai: repülőtér szükséges, drága, környezetszennyező. Pl.: London, Párizs, Moszkva Csővezeték: előnyei: gyors, hosszú ideig használható, munkaerő igénye minimális Hátrányai: természeti adottságok befolyásolják, drága a kiépítése Pl.: USA, Oroszország Magyarország: Hajózás: folyami (Duna, Tisza, Balaton) Thűr István Vasút: Széchényi

alapította, körgyűrűs szerkezet, nincs teljesen körbeépítve (Baross Gábor) Földrajz Kisérettségi 2008 8 6. Igazolja USA világgazdasági vezető szerepét! Mutassa be a gazdasági élet területi elhelyezkedését! Európa méretű, 9.623047 km 2, 300 millió lakos, népsűrűsége kicsi, ritkán lakott Amerikai városok zömmel nagy alapterületűek, Gyorsan mozgó társadalom Felszíne: Kanadai pajzs: lecsiszolt tóhátság, tőle délre kisebb tóhátságok Appalache: lekopott régi röghegység, textilüzem, vízierőművek, feketekőszén, vasérc, kohászat, gépipar Sziklás hegység: két kőzetlemez, Szen-András törésvonal, földrengésveszélyes terület, St. Helens, ásványkincsekben gazdag: arany, ezüst, szén, színesérc, barna/feketekőszén, kőolaj. Columbia/Colorado: vízierőmű, Arizona, Colorado fennsík: hegyláncok közötti sivatagos terület Yellowstone Nemzeti park USA közepe: hegyláblépcsős préri, kőolajlelőhely, hajózás,

közlekedés, partisíkság, Flordia (eredetileg sziget, később feltöltődött, mocsaras, nagy a napsütéses órák száma. USA éghajlata: Északról – délre nyitott kontinentális éghajlatú, nem szabályos. Északon hosszú hideg telek, sarki szél California mediterrán Földrajz Kisérettségi 2008 9 8. Hogyan szerezte és veszítette Nagy-Británnia a világ gazdasági életében betöltött vezető szerepét? Hogyan jellemezhetjük napjaink Nagy-Británniájának gazdasági életét? Angliában I. Erzsébet uralkodása idején létrejöttek az első kereskedelmi társaságok, megnyíltak az első modern bankok. Anglia a tengerek urává vált, melynek következtében gyarmatbirodalmai megnövekedtek. (Kanada, Dél-Afrika, Egyiptom, Brit-India, Ausztrália, Új-Zéland). A gyarmatbirodalomból származtak a n yersanyagjai: vasérc, szén, fűszerek, gyémánt, arany. Ez a h atalmas vagyon megteremtette az ipari forradalom alapjait Az új találmányok (gőzgép

stb.) Angliát a Föld első ipari, pénzügyi és politikai nagyhatalmává tette. 1900-as évek elejére kitelepíti feldogozóiparait a gyarmatokban, így már csak a készterméket hozzák be. Az első világháborúban elszakad gyarmatbirodalmaitól, éhinség, szegényedés, lecsúszás. A II. Világháborúban hatalmas épület és emberveszteséget is szenved A gyarmatok kihasználva ezt függetlenednek és csak perszonálunió marad. Létrehozza a Brit nemzetközösséget, melynek keretében a g yarmatokkal vámmentes szövetséget köt, kedvezményekkel. Belép az EU-ba, cserébe lemond a kiváltságairól Sok probléma: bevándorlók száma a gyarmatokról, fejlett iparágak (kohászat), nincs vasérce, kőolajat nehezen szerez a tengerből. Földrajz Kisérettségi 2008 10 9. Milyen szerepet tölt be az idegenforgalom a v ilág gazdasági-társadalmi életében? Példákon keresztül ismertesse az idegenforgalom legfontosabb területeit! XX. századtól kialakuló

idegenforgalom, napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő tercier szektor beli iparága. Legnépszerűbb a szubtrópusi, mérsékelt övi helyek. Igények megoszlása: Sportoló: nyáron víz, télen hó, nem túl zord időjárás. (Földközi-tenger, Alpok) Üdülés: természeti szépség, infrastruktúra. Gyógyászati idegenforgalom: gyógyvizek, gyógyforrások, luxusellátás. (Karlovy Vary, Bp, Hévíz) Zarándok idegenforgalom: vallási szent helyek felkutatása. (Róma, Lourdes, Mekka) Egyedi természeti adottságok: vulkánok(Vezúv, Etna), gleccserek(Aletsch, Rhone), barlangok(Aggtelek, Postojna), vízesés(Niagara). Kilátási helyek: különleges panorámát nyújtó kilátók. (Dunakanyar, Mecsek) Gazdasági szerep: Az idegenforgalmi fogyasztók kiszolgálásához több ipar együttes közreműködése szükséges. Építőipar: szállodák, panziók, kilátók stb. építése Vásárló-bevásárlóközpont: souvenir, ajándéktárgyak, stb. Mezőgazdaság:

gyümölcstermesztés, vad és erdőgazdálkodás. Közlekedés: repülőtér, vonat = jó megközelíthetőség. Kultúra: szórakoztatás, látványosság stb. Infrastruktúra: fontos a megfelelő kommunális ellátottság. Az idegenforgalom ezen iparokon keresztül befolyásolja az adott terület foglalkoztatottsági arányát, nemzeti vagyon növekedését, termelést stb. Típusai: Belföldi vagy külföldi Célja: üdülő, gyógy, sport, kulturális, üzleti Igénybevétel: folyamatos, évadszerű Szolgáltatás: szállásigényes, kiránduló, átutazó. Résztvevők: egyéni, társas, szociális. Az idegenforgalom túlnyomó részben Európára és Észak-Amerikára korlátozódik, de kiterjedt az egész Földre. Földrajz Kisérettségi 2008 11 10. Ismertesse az Európai Unió létrejöttének körülményeit, alakulását, legfontosabb intézményeit! A II. világháborút követően Európa mellett újabb nagyhatalmak (Amerika, Kína) jelentek meg. Ahhoz, hogy Európa

lépést tudjon tartani a nagyhatalmakkal integrációra, egyesülésre volt szükség. 1957: Róma, hat ország szerződéskötéssel megalapítja az Európai Gazdasági Közösséget (EGK), mely Közös Piac néven vált ismerté. Ez a hat ország: Belgium, Hollandia, Luxemburg, NSZK, Franciaország, Olaszország. Céljai: - Vámunió: kifelé van vám, befelé nincs - Munkaerő szabad vándorlása - Közös fejlesztések megtervezése 1962: Első agrárszerződés, meghatározza, hogy melyik tagállam miből, mennyit termelhet. 1973: Nagy-Britannia, Írország, Dánia csatlakozása. 1981: Görögország 1986: Spanyolország, Portugália. Belső átalakítások az Eu-ban, Maastrichti szerződés: teljes gazdasági szövetség a tagállamok között, közös pénz, zászló, himnusz. 1995: Ausztria, Svédország, Finnország 2002 január 1.: Euró bevezetése, ezalól kimarad Dánia, Svédország, Anglia 2004: 10 új tagállam csatlakozik: Balti államok, Lengyelország,

Csehország, Szovákia, Szerbia, Ciprus, Málta, Magyarország 2007: Románia, Bulgária Az Európai Unió Intézményei, Szervezetei: Európai Parlament: székhelye Strasbourg, tagjait az Unió állampolgárai közvetlen szavazással választják meg. Szerepe a költségvetés ellenőrzése, döntés a csatlakozó tagállamokról. Miniszterek Tanácsa: döntéseket hoz, végrehajtó hatalommal. Tagjai az egyes tagállamok illetékes szakminiszterei. A tagállamok nagyságuktól és gazdasági erejüktől függően eltérő szavazati súllyal rendelkeznek. Európai bizottság: minden tagállamból egy tag. Kezdeményez, javaslatokat nyújt be Közreműködik a parlament és a tanács döntéseinek végrehajtásában. Európai bíróság: 15 bíró és 8 főügyészből áll. Feladata a jogvédelem biztosítása, az alapszerződések alkalmazása és értelmezése. Székhelye Luxemburg Számvevőszék: 15 tagú, feladata az Luxemburgban van. Unió számvitelének ellenőrzése.

Székhelye Európai Központi Bank: 1998-tól van, feladata az euró működtetése és stabilitásának megőrzése. Székhelye Frankfurt Földrajz Kisérettségi 2008 12 11. Mutassa be és jellemezze Magyarország Dunától Nyugatra eső tájait, természeti adottságait, gazdasági lehetőségeit! Térjen ki néhány kulturális érték bemutatására is! 1.) Kisalföld: alacson térszínű, tökéletes síkság, sok folyó, sok csapadék, hűvös idő Takarmánynövények, szarvasmarha, len, cukorrépa, zöldségfélék a Szigetköz: természetvédelmi terület, vízierőművet építenének, nincs elég víz. b Mosoni-síkság: c Hanság: Fertő –tó régi lápvidéke. 2.) Alpokalja: Alpok legkeletibb része: a Soproni - hegység: mészkő, Fertőrákosi barlang, szénlelőhely, szénbánya, ciklámen őshonos. b Kőszegi – hegység: Írott-kő, gránit, pala, gyűrt redőkből áll, patak, gyógyvíz, ásványok. 3.) Dunántúli középhegység: Győr:

Mosonmagyaróvár: Sopron: Kőszeg: Szombathely: Körmend: Szentgotthárd: Veszprém: Ajka: Várpalota: Tihany: Badacsony: Keszthely: Tatabánya: Oroszlány: Tata: Komárom: Lábatlan: Nyergesújfalu: Esztergom: Zalaegerszeg: Nagykanizsa: Kaposvár: Dombóvár: Szekszárd: Bonyhád: Pécs: Pécsvárad: Komló: Szigetvár: Siklós: Harkány: Sellye: Földrajz Kisérettségi 2008 Dunaújváros: Paks: Székesfehérvár: Százhalombatta: 13 Földrajz Kisérettségi 2008 14 12. Mutassa be és jellemezze Magyarország Dunától Keletre eső tájait, természeti adottságait, gazdasági lehetőségeit! Térjen ki néhány kulturális érték bemutatására is! Alföld: 1.) Duna-menti síkság: anyaga délfelé finomodik (kavicsiszap) 2 nagy sziget: Csepel-sziget, Mohácsi-sziget = Vizenyős, rossz talaj, kevés kikötő Kalocsa: paprika, zöldség, érsekség Baja: kikötő, főiskolai város Mohács: busójárás, zöldség és faipar, szalmafeldolgozó 2.) Tiszamenti síkság

a) Felső-tiszamenti síkság (Tokajig) - Szatmári síkság: folyók találkozása, lápvidék (Ecsedi láp) Rétköz: vizenyős, árvizes terület Bodrogköz: árvízveszélyes terület Halászat, legeltető állattartás, nincs ipar, idegenforgalom: falusi turizmus, hegyvidék, cigány etnikum nagy b) Középső-tiszavidék - Hortobágy: igazi puszta, természetvédelmi terület, eredeti állatvilág, szürkemarha, rideg állattartás, Keleti-főcsatorna, Rákosi idején rizstermelő, Tiszalök: vízierőmű - Nagykunság: sík vidék, összefüggő búzatáblák - Jászság: átmenet síkság és dombság között, itt laknak a jászok c) Alsó-Tisza vidék (Határterület) - Körös folyó völgye, iszap, láp, mocsaras (Nagysárrét, Kissárrét) Körös – Maros köze: jó termőföld, éghajlat, magas a napsütéses órák száma, mezőgazdaság, állattenyésztés, ásványkincsekben gazdag Szatymaz: barack, Szeged: paprika, Makó: hagyma, Szentes: fokhagyma,

Orosháza/Békéscsaba/Gyula: hús Algyő/Battonya/Mezőhegyes/Békés: kőolaj, földgáz, vegyipar, gázvezeték 3.) Nyírség: Alföld legmagasabb pontja, sok patak, homokvidék Nyírvizek (aszályos időben eltűnnek. Mezőgazdaságra alkalmatlan, éghajlata hűvös Alma, dohány, szilva (Szatmáripálinka), burgonya 4.) Hajdúság: Átmeneti táj, jó talaj, mezőgazdaság, gabonafélék, gyümölcsök, Ipar: földgáz, melegvíz (Hajdúszoboszló, Debrecen) 5.) Kiskunság: nagy mésztartalmú homokvidék (török idején elnéptelenedett, tanyavilág): barack, szőlő, zöldség. Átmeneti tája: Gödöllői dombság Alföld elsősorban mezőgazdasági szerepű, feldolgozóipara van, de az iparszerkezet megfordul, ipari nagyhatalomnak indul. 1. hullám: iparosítás 1950-től pl: Dunaújvárosi vasmű 2. hullám: 1970-től elmaradott területek iparosítása, Budapesti iparok vidékre szállítása Élelmiszeripar privatizálása. Kecskemét: megyeszékhely, gépgyártás

(kisgépek), élelmiszeripar (konzerv), kulturális központ (Katona József, Kodály Zoltán), barack és cseresznyepálinka Földrajz Kisérettségi 2008 15 Nagykőrös: lekvár, konzerv, itt élt és tanított Arany János Cegléd: feldolgozó, ellátó, Kossuth itt toborzott Gyál, Monor, Vecsés: mezőgazdasági ellátó Hatvan: (60km Bptől) malomipar, Orczy család birtoka Jászberény: Jászság fővárosa, gépipari üzem (Lehel hűtők), mezőgazdasági gépek Szolnok: közlekedési csomópont, áruátrakodás, vasúti konténerek Martfű: cipőgyár, focilabdagyár Szarvas: nemzeti park, arborétum, mezőgazdasági képzés Hódmezővásárhely: textilipar, baromfifeldolgozás, síküveggyártás Törökszentmiklós: gépipari központ Debrecen: megyeszékhely, korán kialakult, ide menekült Kossuth ide menekült, itt mondták ki a Függetlenségi nyilatkozatot, kulturális központ, egyetemi rangú, múzeumok, fesztiválok, karneválok, sport, gyógyvíz.

Gyógyszergyártás, golyóscsapágy, élelmiszerfeldolgozó Tiszavasvári: gyógyszeripar, ópiumgyár Tiszalök: vízierőmű Tiszaújváros, Tiszapalkonya: gázvezeték, hőerőmű, vegyi üzemek, TVK, PVC, festék Szeged: egyetemi város, régi része árvízben elpusztult. Rendezett sugárutak, neogótikus Dóm, papi központ, püspökség, Horthy itt alkotott kormányt, Szeged fejlődését a kőolaj adta, vegyipar, szalámi (Pick), kereskedelmi központ. Északi középhegység 1.) Börzsöny: kőzete: andezit, színesérc, aranybánya, Nagy-hideg hegy, Csóványos a legmagasabb pontja 2.) Cserhát 3 részből áll - Naszály: mészkő, rózsaszínes Középső Cserhát: andezit, szurdok, meredek hegyoldalú, legmagasabb pontja Szanda Északi Cserhát: bazalt, kis hegyekből áll, Salgó, Somoskő, Újfalú, Karancs – kőfejtők, bányák, barnakőszén Földrajz Kisérettségi 2008 16 3.) Mátra: andezit, legmagasabb, Kékes, Galyatető, Ágasvár, színesérc (Recsk,

Gyöngyösoroszi; gyógyvíz: Parádfürdő, lignit, déli lejtő – Visonta + borvidék; Bátorterenye, Mátraterenye – északi lejtő 4.) Bükk: mészkő, alacsony és magas Bükk, magas Bükk (Urakasztala) – Nemzeti park, Istállós-kő (legmagasabb pontja, Bélkő (Fehérkő), Bélapátfalva - Bükkalja: déli lejtő, lignit, miután a Mátra kifogy az itteni lignit lesz jelentős. Északi lejtőn szénbányászat (Ózd) 5.) Zempléni-hegység: riolit építi fel, régen híres aranybányái voltak Tokaji borvidék is itt található. Legmagasabb pontja: Nagy Milic Jó talaj, déli lejtős, nehezen művelhető 6.) Cserehát, Bükk és Zemplén között, kedvezőtlen éghajlatú, legszegényebb táj - Aggteleki-karszt: mészkő építi fel, itt található a Baradlabarlang és a Nemzeti Park. Rudabányán vasércet bányásztak, de nem érdemes kibányászni, mert rossz minőségű. Található még kaolin és gipsz is. Az északi középhegységnek két medencéje is van:

Borsodi és Nógrádi medence. Gazdasági élete változatos, főként ipari élete jelentős. Itt hozták létre az első vaskohászati központ. Építkezésre használják a kovácsoltvasat Borsodi iparvidék: kohászati központ: Ózd, Diósgyőr. Van víz, szén, vasérc ezért meg tud telepedni a vaskohászat. Nehéz gépek, mozdonyokmára bezárták A női munkaerőre ide települt textil és papíripar (pénz, térkép) Kazincbarcika: 60-as évektől fejlődik, vegyipari központ, szocik fejlesztik, lakótelepek, stb. (Borsod-Chem műanyagipar) Nógrádi iparvidék: Salgótarján, 43-tól fejlődik, vaskohászat, szocik fejlesztik, kisgépek, háztartási gépek, fegyvergyár, megyeszékhely lett, mostanra leépült. Egyéb, „szórt iparok”: Vác: mészkő, cement, építőanyagipar, Forte-filmipar, híres templomában mumifikált holttestek. Dunakanyar: idegenforgalom, eper és málnatermesztés, jó az éghajlat, Szob a központja Nagybörzsöny: Szent István templom

1000 környékén épült, Bányásztemplom. Balasagyarmat: Megyeszékhely „rossz város” volt a szocik alatt. Itt élnek a palócok Szécsény: itt élt a Széchenyi család néhány tagja. (Széchenyi Zsigmond), Rákóczi Ferenc Ipolytarnóc: Vulkánkitörés után maradt állati maradványok. Földrajz Kisérettségi 2008 17 Eger: püspöki székhely, főiskolai ranggal rendelkezik, emellett gyógyvíz és Mo. második legnagyobb temploma is itt található. Lilafüred: cseppkőbarlang Vizsoly: „Biblia” Sárospatak: Rákóczi birtoka volt Monok: Kossuth itt született