Nyelvtanulás | Magyar » A mondat szerkezete

A mondat szerkezete A mondatok beszédünk legkisebb egységei. A mondat jelentése nemcsak a mondatot alkotó szavak jelentésétől, hanem a szövegkörnyezettől is függ. A mondatfajtákat megkülönböztetjük modalitás és szerkezet szerint. A mondatot kommunikációs szempontjából egyetlen mondategésznek tekintjük. Így az egyszerű és az összetett mondat is egy-egy mondategész. Az összetett mondat azonban tovább tagolható szerkezetileg önálló mondategységekre , t agolható. Az egyszerű mondat egyetlen mondategész, amely egyetlen mondategységből áll. Az összetett mondatok tagmondatai között szorosabb tartalmi, logikai kapcsolat van, mint a szövegben az egyszerű mondatok között. Az egyszerű mondat Az egyszerű mondat lehet tagolt vagy tagolatlan, attól függően, hogy felbontható-e alanyiállítmányi szószerkezete. Tagolatlan mondatok a megszólítások az indulatszók, a módosítószók, a szerkezeten névszós szerkezetek és sok

köszönésforma: Barátom! Jaj! Dehogy. Szépség, okosság, igazság Szia Tagolt mondatok lehetnek teljesek vagy hiányosak. A hiányos mondatok a szövegkörnyezetből egészülnek ki. Akkor hiányos a mondat, ha a 3 személyű határozott alany (hasból beszél.), az állítmány (Bölcset beszédéről) vagy az alaptag mellől a kötelező vonzat hiányzik. Elmaradhat a határozott ragozású ige mellől a határozott tárgy mind kötelező vonzat (Megcsináljuk.), vagy hiányozhat a mondatból a határozó is mint kötelező vonzat(Bence áskálódik.) A teljes mondatok között megkülönböztetünk tőmondatokat, melyek csak alanyi-állítmányi szószerkezetből állnak (Tettek beszélnek.), és bővítményeket is tartalmazó bővített mondatokat (Anyja nyelvén beszél a gyermek.) Teljes mondatnak tekintjük az alanytalan (Pirkad.), a határozatlan alanyú (Építik az utcát) és az általános alanyú mondatokat is (a szót nem adják pénzért.) Megkülönböztetjük a

minimális szerkezetű és a bővített mondatot. A minimális szerkezetű mondat alanyból és állítmányból, valamint a kötelező vonzatokból áll (Jancsi hisz a jóakaratban.) ha ezenkívül bővítményeket is tartalmaz a mondat, akkor bővített mondatról beszélünk. Összetett mondat Az összetett mondatok tagmondatai között lehet szerves és szervetlen a kapcsolat. Két tagolatlan mondat vagy egy tagolatlan és egy tagolt szerkezetű tagmondat között mindig szervetlen a k apcsolat (Balázs, beszélj vele!). Két tagolt tagmondatot szerves viszony fűz egymáshoz: alárendelő (Oly egyenes a beszédje, mint a kasza.) vagy mellérendelő kapcsolat (Beszélj vele, de ne hebegj!). Alárendelő összetett mondatok: tagmondatai nem egyenrangúak, a mellékmondat a főmondat valamelyik mondatrészét fejti ki. A főmondatban a mutató névmással kifejezett utalószó mondatrészi szerepe jelzi, hogy milyen típusú a mellékmondat (1. Tk 70 oldal/táblázat). Így

megkülönböztetünk alanyi, állítmányi, tárgyi, határozói és jelzői mellékmondatokat. A főmondatot és a mellékmondatot a mellékmondat élén álló hogy, mint, mert, kötőszó vagy vonatkozó névmás (aki, ami, ahol stb.) fűzik össze De alkotunk utalószó nélküli és kötőszó nélküli alárendelő mondatokat is. Az alárendelő összetett mondatok között vannak olyan mondatok, amelyek mellékmondatai nemcsak a főmondat valamely mondatrészét (alanyát, állítmányát, tárgyát, határozóját, jelzőjét) fejtik ki, hanem még valamilyen sajátos jelentéstartalmat: hasonlítást, feltételességet, következményt és megengedést is kifejeznek (1. Tk 71 oldal/táblázat fent) A megengedő és a feltételes mellékmondatok nem mindig mondatrészkifejtők: Bár kérte, nem szólt érdekében. Felhívlak, ha örülsz neki. Mellérendelő összetett mondatok: tagmondatai között valamilyen tartalmi-logikai viszony van. A tagmondatok egyenrangúak A

mellérendelő összetett mondatok fajtái: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető (1. Tk 71oldal /táblázat lent) Többszörösen összetett mondat A kettőnél több tagmondatból álló többszörösen összetett mondatokban lehet alárendelés és mellérendelés is. A főmondathoz vagy főmondatokhoz különféleképpen kapcsolódnak az alárendelt mellékmondatok