Jogi ismeretek | Alkotmányjog » Jogi ismeretek

Jogi ismeretek Jog kialakulása: − a közösség saját szabály normarendszert alakított ki magának (az ősközösségi időszakban kezdődtek a gondok) − kialakul az állam, mint társadalom fölött álló szerv − az állam alakítja a szabályokat, a normarendszereket: − nem az egyénre bízza azok betartását − mindenkivel betartatja − aki nem tartja be ezeket, szankciókra számíthat − az állam saját működése is szabályokat hoz létre Jogfejlődés: Minden viszonyrendszeri változással egy jogrendszeri változás jár pl.: ókor (rabszolgatartás) középkor (feudalizmus) polgári körök Jog fogalma: A jog egy államilag alkotott - mindig változó - szabályrendszer, ami állami akaratot fejez ki és ennek érvényesülését az állam kényszerítő eszközökkel is biztosíthatja. Jogrendszer fogalma: Egy adott állam jogszabályainak összessége (csak a hatályosak) Jogszabályok csoportosítása: Közjog: − állami szervekre, jogszabályokra

vonatkozó jogszabályok − olyan jogviszonyra vonatkozó jogszabályok, melyben az egyik fél az állam − a felek nem azonos szinten vannak (hierarchia) Magánjog: − olyan jogszabály, melyben az állam nem érintett − gazdaság, kereskedelem, munka, pénzügy, stb. − a társadalmi élet szabályrendszere (vagy káosza) − szereplői azonos szinten vannak jelen Jogrendszer elkülönítése (más szempontból), jogágak: (azonos viszonyrendszereket szabályozó jogszabályok) − Alkotmányjog (a legalapvetőbb jog, az állam alapvető felépítése, hatalomgyakorlás módja, illetve a társadalom alapvető jogai) − Államigazgatási, vagy Közigazgatási jog (az egyes állami szervek egymás közötti kapcsolatára vonatkozó jogszabályok, valamint az állami szervek és állampolgárok közötti kapcsolatokra vonatkozó jogszabályok) − Polgári jog (vagyoni viszonyokra vonatkozó jogszabályok összessége (áru jellegű)) − Polgári eljárási jog (Polgári jog

perszabályai) − Büntetőjog (büntethető magatartások, és ezek büntetésének mértéke) − Büntető eljárási jog (büntető peres eljárások) − Családi jog (családon belüli jog) − Munka jog (munkaviszonnyal kapcsolatos jogszabályok) − Pénzügyi jog (az állam pénzügyi szerveinek szabályai) − Föld jog (földtulajdon és használatra vonatkozó szabályok) − Szövetkezeti jog (gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok) − Nemzetközi jog (nemzetközi szervezetekre vonatkozó szabályok) − Nemzetközi magánjog (ha az egyik fél külföldi, akkor melyik államnak a jogrendszere él) 1 Jogszabály fogalma: Egy állam által alkotott magatartási szabály, mely cselekvésre vonatkozik, tilt, kötelez, vagy szabályoz (lehetővé tesz) Jogszabályok felépítése: 1. Hipotézis, milyen feltételek esetén él, szituáció, melyre vonatkozik 2. Rendelkezési diszpozíció: mit tilt, kell, lehet tenni − egyértelműen tilt, vagy kötelez kógens

jogszabály − mit lehet tenni: mikor nem sértjük meg a jogszabályt disz pozitív 3. Szankció, negatív jogkövetkezmény Jogforrás: − szűkebb értelemben maga a jogszabály − tágabb értelemben azon állami szervek, melyek jogszabályt alkothatnak: − Országgyűlés (törvényeket hoz) − Kormány (rendeleteket alkot) − Kormánytagok (miniszterek, miniszterelnök) − Önkormányzatok Jogszabályok hierarchiája: − egységes jogszabályrendszert akarnak, de vannak ellentétek − ezen ellentétek esetén jelenik meg − magasabb szintű jogszabály érvényes − nincs időbeli prioritás − azonos szinten van az ellentét alkotmánybíróság dönt Érvényes jogszabály: − a megfelelő eljárási rend alapján készüljön el − megfelelő módon való kihirdetés − Országos szintű jogszabály Magyar közlöny − fontosabb rendeletek határozatok tára − ? különböző tárcák tárai − önkormányzati döntések helyi szokás szerint

(megalakuláskor jogszabályban rögzítenek) Hatályos jogszabály: ha hatályos, akkor alkalmazzuk (attól hogy a jogrendszerben benne van, még nem biztos hogy hatályos) 1. Időbeli hatály (mettől meddig hatályos) Általában kihirdetéstől hatályos − nagyobb volumen esetén: késleltetett, halasztott hatály − hatályosság vége: ha már nincs az adott jogviszony, vagy lecserélik 2. Területi hatály (földrajzi, „hová”) Törvények, rendeletek Országos hatály Önkormányzat csak a közigazgatási területen belül érvényes 3. Személyes hatály (kikre hatályos) Magánszemélyekre vonatkozik, vagy az országban tartózkodó személyekre, de vannak a kisebbségekre vonatkozók is 2 Jogviszonyok: Az állam által szabályozott viszonyrendszerek. Jogviszony elkülönítése: − Jogviszony tartalma: a jogalanyok kötelezettségei és jogai − Jogviszony tárgya: amire a tartalom vonatkozik (pl.: adás - vétel) − Jogviszony alanya (jogalanyok):

Természetes személyek: Az ember születésétől haláláig jogképes, ha megvan a belátási képessége (tisztában van a következményekkel) A jogképesség korlátozva van: − 18. életévtől: minden jogviszony önálló alanyai (vannak kivételek) − 14.-től 18-ig: korlátozottan cselekvőképes és jogképes − 14 év alatt: cselekvőképtelen, csak a mindennapi élet fenntartásához való cselekedeteket teheti meg Állam: − jogi személyek (pl.: szervezetek) − jogi személyiség nélküli szervezetek (pl.: Polgári társaságok, BT, stb.) 3 Alkotmányjog „Előszó” A jog a polgárosodási időszakban vált szét magánjog és közjogra. Törvényhozó, végrehajtó és ellenőrző szervet külön kell választani. Egy adott jog legfőbb törvénye a kódex, és az egész jogrendszer legfontosabbja az alkotmány. Az alkotmány legfőbb alapelve a jogállamiság: − senki sem kötelezhető (vagy tiltható), csak jogszabállyal − önkorlátozó állam

(saját magára is jogszabályt hoz) − a jogszabályok nem mondhatnak ellent a meglévő társadalmi normáknak − a jogszabályok jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg − a jogszabályokat mindenkinek tisztelnie és védenie kell Magyarország egy olyan demokratikus köztársaság, amely a n ép demokratikus hatalomgyakorlásán (népfelség elvén) alapul Demokratikus hatalomgyakorlás: − Többpártrendszer: pártok szabadon alakulhatnak, cselekedhetnek, de állami szervet nem irányíthatnak − Minden olyan erőszakos tevékenység tiltott, mely a hatalom megtartására vagy megszerzésére irányul Hatalomgyakorlás elve: Közvetlen: − Ügydöntő népszavazás (egy adott kérdésben való döntés) − Népi kezdeményezés (nincs döntés, csak napirendre kerül a kérés) Közvetett: − Választott képviselők útján Állami szervezetrendszer felépítése: 1. Államhatalmi szervek (Népképviselet, törvényhozás): − Országgyűlés −

Önkormányzati testületek 2. Végrehajtó államigazgatási, vagy közigazgatási szervek 3. Igazságszolgáltatási szervek (bíróságok) 4. Ügyészségek 5. Egyéb szervek (egyedi, speciális feladatuk van) pl.: Alkotmánybíróság, Állami Számvevőszék, stb A különböző szervek kapcsolatban állnak egymással (Államhatalmi szervek és végrehajtó hatalom), de egyesek teljesen függetlenek egymástól (Igazságszolgáltatás és ügyészségek) 4 A köztársasági elnök: Az előző csoportok egyikébe sem tartozik − Reprezentatív szerepe van, csekély hatalommal párosulva − Az országgyűlés választja ötévente (2/3-os többséggel) − Csak egyszer választható újra − Be kell töltenie a 35. életévét − Legkevesebb 50 parlamenti képviselő javaslata szükséges megválasztásához − A megválasztás napjától az öt év múlva következő választásáig él a munkaköre − Megszűnik a megbízatása ha: − ha meghal − ha 90 napon

keresztül nem tudja ellátni feladatát − ha lemond − ha az országgyűlés megfosztja tisztségétől − ha jogilag üldözendő dolgot követ el, és az alkotmánybíróság elítéli − Nem lehet kereső foglalkozása, csak oktatási, szervezői jog alá eső tevékenység − Nem lehet egy párt vezetője sem (vezetői körében sem lehet ) − Feladatai: − Törvények kihirdetése (probléma esetén visszaküldheti) − ha az országgyűlésnek küldi vissza, visszadobhatják − ha az alkotmánybíróságnak küldi, akkor ha ők is úgy látják, az országgyűlésnek módosítania kell azt − kinevezési jogkör: − kit nevez ki: (kormánytagokat, közszolgálati hírközlő szervek vezetőit, egyetemi tanárokat, főtiszteket) − mindig egy illetékes javaslatára nevezi ki az embereket − joga van megtagadni, kinevezni, visszavonni (utóbbit csak illetékessel) − Egyéni kegyelmet gyakorolhat − Ő a hadsereg főparancsnoka − Képviseli a magyar államot

külföldön − Hadi- vagy szükségállapotot hirdethet, ha az országgyűlés akadályoztatva van a munkájában 5 1. Államhatalmi szervek (első szint az országgyűlés, második szint az önkormányzatok) Országgyűlés: − Működésüket az alkotmány és a házszabály határozza meg − Képviselőkből áll (4 évre szól a megbízatás) − Alakulás − Országgyűlés elnökének megválasztása − Megválasztják a három alelnököt − Nyolc jegyzőt választanak (4 kormánypárti, 4 ellenzéki) − feladatuk: határozatok felolvasása, szavazatszámlálás, jegyzőkönyv hitelesítés, segítik az alelnököt − Bejelentik a csoportokat (frakciókat) − Országgyűlési bizottság megalakulása (kötelezőek) − külügyi, alkotmányi, költségvetési, honvédelmi, mentelmi, összeférhetetlenségi, mandátumvizsgáló − Plusz bizottságokról döntenek a képviselők − Nem állandó, ideiglenes bizottságok felállítása, ha kell − A bizottságok

teljes mértékben a képviselőkből állnak − 386 fő van az o.gyűlésben (176 választással, 152 területi listás, 58 országos listás) − Képviselők: − a választópolgárok nevében és érdekében cselekednek − feladatuk részt venni az országgyűlésben − jogaik, kötelezettségeik: − szabad mandátumuk van (nem utasíthatóak párt, vagy választópolgár által) − interpellációs jog: kérdezhetnek bármilyen szervtől − kérdés joga: erre nem kötelező válaszolni − bármely államigazgatási szerv tevékenységét figyelemmel kísérhetik − mentelmi jog: mentesség (szavazatával és országgyűlési beszédéért nem vonható felelősségre, kivéve, ha államtitkot mond, vagy polgári jogokat sért) sérthetetlenség (nem vonható felelősségre bűntető jogilag, kivéve, ha tetten érik, vagy ha megvonják a mentelmi jogát. Ezt a legfőbb ügyész vagy a bíróság kérheti, majd a mentelmi bizottság dönt) − összeférhetetlenség (nem

lehet más állami szerv tagja, kivéve miniszter, miniszterelnök, államtitkár) − nem lehet olyan gazdasági társaság vezető személyisége, amely többségben állami tulajdonú − Országgyűlés működése − évente kétszer minimum össze kell hívni (őszi/tavaszi időszak) − heti három ülés van (hétfő, kedd, szerda) − ezen ülések nyilvánosak (területi képviselőtől kell jegyet szerezni) − zárt lés is lehet (nyilvánosság kirekesztve, pl.: államtitok esetén) − soron kívüli ülés is lehet − lehet politikai vita is − határozatképes, ha a képviselők fele jelen van − egyszerű többség általában elég, de 2/3-os többség kell, ha Köztársasági Elnökválasztás, alkotmánymódosítás történik, vagy ha önkormányzatokra vonatkozó törvényeket hoznak 6 − Országgyűlés fő feladatai: − törvényalkotás (bármilyen területen) − amire csak az országgyűlés hozhat törvényt: társadalmi rend, állami szervek

működése, államgazdasági tevékenységek, állampolgár jogaira, kötelezettségeire − államigazgatás ellenőrzése (interpelláció által, bizottság által, Ogy. által) − döntési jogkör: kormányprogram, személyi kérdések, nemzetközi szerződések, népszavazás kiírása, gazdasági kérdések, közkegyelmet adhat, hadiállapotról dönthet, önkormányzatok képviselő testületének feloszlatásáról dönthet (ha nem törvényesen működik) Önkormányzati képviselő testületek: − Helyi szinten van hatalmuk − Független jogi személyeknek számítanak − Védelmet élveznek (csak ogy. szűntetheti meg, és az érdeküket sértő döntéseket megtámadhatják) − Csoportosítás: − Települési önkormányzatok: (községi önkormányzatok 10.000 fő alatt és a városi önkormányzatok) − Megyei önkormányzatok: (megyei önkormányzatok és megyei jogú városok) − Fővárosi önkormányzatok: (Budapesti önkormányzat és kerületi

önkormányzatok) − Települési önkormányzatok feladatai: kötelező: − alapfokú oktatás biztosítása − alapvető egészségügyi és szociális szolgáltatások biztosítása − közvilágítás biztosítása − helyi közutak fenntartása − etnikai, kisebbségi jogok biztosítása önként vállalt − ezek nem mehetnek a kötelezőek rovására − pl.: csatornázás, felsőoktatás − felvállalhatnak közhasznú feladatokat − Önkormányzati vagyon − mértéke nincs meghatározva − önkormányzat dönti el, mit sorol ide − állandóan változik − egyik része: Törzs vagyon (nem lehet tulajdonjogától megválni, de bérbe adható) − másik része: Vállalkozói vagyon (mobilizálható, ezzel gazdálkodhat) − minden évben van leltár, hogy melyikből mennyi van − az önkormányzatot gazdagíthatják: − gazdasági társaság alapítása, hozzá való csatlakozás (csak korlátozott felelősségű lehet) − költségvetési szervezetek

létrehozása − normatív támogatás az államtól, lakosság száma szerint − helyben befizetett SZJA, ennek egy részét visszakapják − joguk van adót kivetni és bírságot szabhatnak ki 7 Önkormányzat „szervezetei”: − a lakosság számától függ a képviselőtestület létszáma − rendeletet alkothat (2/3-os többség szükséges) − dönthetnek a költségvetésről, helyi adók kivetéséről, hitel felvételéről − választópolgárok dönthetnek: települések szétválasztása/egyesítése, új közösség alapítása, több közösség egy önkormányzattal − képviselőtestület dönt, mely kérdésből lesz népszavazás (pl.: a vagyoni kérdések) − kötelező népszavazást kiírni, ha a választópolgárok 10-25*% ezt kéri − népi kezdeményezés 5-10*%-ot igényel * a % pontos értékét az önkormányzat állapítja meg − a szervezetet a polgármester(ek) vezeti(k), tagjaik a képviselők − kötelező egy pénzügyi bizottság,

vagy a kisebbségi bizottság, ha kell. − bizottság helyett lehet tanácsnokot is kinevezni − Önkormányzat működési rendje: − évente minimum hatszor üléseznek − az ülések alapvetően nyilvánosak, de lehet zárt is − határozatképes a testület, ha 50%+1 fő jelen van − képviselők jogköre (nagyjából ugyanaz mint az ogy.-n): Interpellációs, kérdezési, tanácskozási jog − évente minimum egyszer közmeghallgatást kell tartani (bármelyik képviselővel el lehet beszélgetni) Megyei önkormányzatok: − itt a képviselő testületet közgyűlésnek „hívják” − 10 ezer lakosonként egy képviselő, de minimum 50 fő kell − titkos szavazással választanak elnököt − pénzügyi ellenőrző bizottság kötelező Polgármesteri hivatal: − a polgármester és a képviselő testület szerve − a jegyző vezeti: államigazgatási funkció (nem én választom), a feladatok végrehajtását végzi − a törvényalkotás és végrehajtás

összeér (bizottság miatt) − 2. Végrehajtó hatalom: A csúcson a kormány áll. Alatta vannak az országos körű szervek (főhatóságok), minisztériumok, országos hatáskörű, de nem minisztériumi jogállású szervek, valamint a centrális alárendeltségű szervek. Kormány: − a végrehajtás központi szerve − törvények végrehajtása − kormányzati szervezeti rendszer felépítése − kapcsolatban áll az államhatalmi szervekkel − ellentétek felismerése − szociális jólét biztosítása − az ország külső és belső békéjének biztosítása − helyi önkormányzatok tevékenységeinek ellenőrzése Miniszterelnök: − Köztársasági elnök javaslatára választja meg az országgyűlés − képviseli a kormányt − vezeti a kormányülést − gondoskodik a kormányhatározatok végrehajtásáról − irányítja a kormány hivatali szerveit 8 − joga van rendeleteket és határozatokat kiadni − képviseli a kormányt az

országgyűlésen Kormány működése: − hetente van kormányülés − 50%+1 fő esetén döntésképes Kormányzati szervek: − kabinetek: döntések előkészítésében vesznek részt − bizottságok − kormánybiztos: kormány nevében eljáró személy − miniszterelnöki hivatal: − a kormányfő és a kormány szervezete − kormányülések előkészítésében vesz részt − információkat szerez a végrehajtásról − gondoskodik a kormánydöntések megfelelő helyre jutásáról − kapcsolatot tart az országgyűlés és a kormány között Minisztériumon: − felelős vezetői a miniszterek − jogforrások, rendeleteket alkotnak − csak az országgyűlés hozhatja létre és szűntetheti meg − a miniszter a kormány tagja és az országgyűlésben is képviseli a minisztériumot − a miniszterek helyettesei az államtitkárok: − Politikai államtitkár: az első számú helyettes. Köztársasági elnököt nevez ki, csak országgyűlésen

helyettesíthet, kormányülésen nem − Közigazgatási államtitkár: második helyettes. Köztársasági elnök nevezi ki a miniszter javaslatára, szakmai felkészültsége van, a kinevezés határozatlan időre szól. Miniszteri kabinet: − a miniszter titkársága − a miniszter által választott tagokból áll − döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése a feladatuk Országos hatáskörű, de nem minisztériumi jogállású szervek: − szakfeladatokat látnak el − két csoportjuk van − kormány felügyelete alatt működő szervek (pl.: ÁPV Rt, Szabadalmi Hivatal) − minisztériumok felügyelete alatt működő szervek (pl.: ORFK, APEH) Centrális alárendeltségű szervek: − szakfeladatokat látnak el helyi szinten − felügyeleti szervek: környezetvédelmi felügyeletek, munkavédelmi felügyeletek, stb. − egyéb szervek: Munkaügyi központ, Rendvédelmi szervek 3. Igazságszolgáltatás szervei: − minden más állami szerv

befolyásolásától függetlenek − konkrét jogviták megoldása a bíróság feladata − a bíróságokról szóló törvények alá vannak rendelve − szinte kizárólagosan az ő feladatuk a jogviták eldöntése − családi, polgári, munkaügyi, közigazgatási területen Szervezeti felépítés: − helyi bíróságok: első fokon tárgyalják az ügyeket és a lezárt ügyekről összegzést készítenek − megyei bíróságok: − másodfokon tárgyalják az első fokon fellebbezett ügyeket − első fokon tárgyalják: − a 15 évnél nagyobb büntetéssel járó ügyeket − emberiségellenes, polgári jellegű és szerzői jogú ügyeket 9 − gazdasági társulatok ügyeit, 5 milliónál nagyobb volumenű ügyeket ítélőtáblák: − 2003 óta léteznek (Budapest, Szeged, Győr, Debrecen) − a megyei bíróságok tehermentesítése a céljuk, fellebbezéseket tárgyalnak − legfelsőbb bíróságok: − első fokon: a bíróság elnöke úgy véli, hogy

ide való az ügy, vagy a legfőbb ügyész ide küldi az ügyet − feladatuk: az összesítések áttekintése, a jogszabályok egyértelművé tétele érdekében, illetve, ha találnak egy hibát, akkor jogegységi határozattal egyértelművé teszik Alapelvek: − függetlenség: − az összes többi állami szervtől − egyes szintek is függetlenek egymástól − egyes bíróságok egymástól − a bírák maguk is függetlenek − az igazságszolgáltatás egysége − egyenlőség − társas bíróságok alapelve: többen vannak a bírói tanácsban. Első fokon egy bíró + 2 népi elnök − tárgyalások nyilvánossága, csak bizonyos esetekben lehet kirekeszteni − anyanyelv használatának joga − védelemhez való jog (bizonyos esetekben kötelező az ügyvéd jelenléte, pl.: fiatalkorú esetén) − ártatlanság védelme − jogorvoslathoz való jog − kontradiktórius eljárás: minden tényt, információt ugyanolyan súllyal vehetnek figyelembe − 4.

Ügyészségek: Szervezeti felépítés: − helyi ügyészség − megyei ü. − feljebbviteli fő ügyészség − legfőbb ügyészség − a rendszer hierarchikus Feladatok: − bírósági eljárásokban való részvétel − a nyomozás törvényességi felügyelete − ők maguk is nyomozhatnak, ez két esetben kötelező: − igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény esetén − hivatalos személlyel kapcsolatos ügy esetén − büntetés végrehajtás törvényes felügyelete − általános törvényesség felügyelete: legfőbb ügyész köteles a kormány alatti szinteket vizsgálni 10 5. Alkotmánybíróságok: Az országgyűlés választja őket, 11 tagúak Tagság feltétele: − 45 évnél idősebb − vagy kiemelkedő tevékenység, vagy 20 éves szakmai tapasztalat − 9 évre választják + egyszer újraválasztható − független, nincs más kereső foglalkozása feladata: − jogszabályok előzetes ellenőrzése − utólagos jogkontroll − konkrét

bíróságként működik, ha a köztársasági elnökről van szó − alkotmány magyarázása − Magyarországgal kötött nemzetközi szerződések vizsgálata − választási alkotmánysértés megállapítása 6. Állami számvevőszék: − − − − − az országgyűlés pénzügyi ellenőrző szervezete vezetője: − 12 évre választják − független ki mikor szól hozzájuk? : − Országgyűlés bármikor utasíthatja pénzügyi ellenőrzésre valamilyen területen − csak a miniszterelnök kérhet tőle ellenőrzést − csak költségvetési pénzek után kutathat szempontjai − célszerűség − eredményesség − érvényesség folyamatos ellenőrzés − költségvetésben − különböző állami intézményekben (pártok szervezetek) − az ellenőrző tevékenységeknek szabályai vannak (túl nagy jogköre van) − ha valakit, valamit leellenőriz, akkor jelentést készít, melyet meg lehet tekinteni 11