Kereskedelem | Külkereskedelem » Pazonyi Józsefné - Magyarország külgazdaságának átstrukturálódási lehetősége

Nyíregyházi Főiskola Társadalomtudományi Főiskolai Kar Gazdálkodási szak Magyarország külkereskedelmének átstrukturálódási lehetősége Készítette: Pazonyi Józsefné Gazdálkodási szak II. évfolyam levelező D.csoport Tartalomjegyzék I. Bevezetés 3 II. A külkereskedelem szerepe és fejlődése a magyar gazdaságban 4 II. 1 Magyar külkereskedelem alakulása és helyzete 6 II. 2 A világgazdasági helyzet és a magyar export alakulása 2002-ben 10 III. A külkereskedelem átstrukturálódásának lehetősége Németországból Kína felé 12 IV. Összegzés 21 V. Felhasznált irodalom 22 I. Bevezetés A magyar gazdaság fejlődése elképzelhetetlen a nemzetközi

gazdasági kapcsolatok, a világméretűvé váló nemzetközi munkamegosztásban való részvétel nélkül, mert a világ országai és nemzetgazdaságai egy rendszert alkotva, sok szállal kötődnek egymáshoz. A világgazdaság országainak fejlődése függ e kapcsolatrendszertől a rendszer egészének és egyes elemeinek kapcsolatától, struktúrájától és hatékonyságától A korábbi években a k ülkereskedelmet általában nemzetközi gazdasági kapcsolatok címszó alatt tárgyalták, csak az utóbbi évben elterjed a külgazdaság kifejezés. A globalizáció az integrációs folyamatának előhaladtával egyre többszínűvé válnak az országok közötti kapcsolatok: a hagyományos árukereskedelem mellett ma már mindinkább kiterjednek a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő áramlására, illetve az európai integráció keretében ezek teljes szabadságára Egy ország külkereskedelmi teljesítményének értékelése bonyolult feladat, mert a

teljesítményt nagyon sok minden befolyásolja. A külgazdaságra érzékeny ország, mint Magyarország számára fontosak a külső feltételek, vagyis a világgazdaság (illetve legfőbb partnereinek) helyzete A külgazdasági eredményeit a gazdaság belső feltételei, adottságai és teljesítménye határozzák meg: • Az ország adottságai, termelési tényezőkkel való ellátottsága; • A belső politikai helyzet (társadalmi, politikai, gazdasági stabilitás), • A makroökonómiai teljesítménymutatók: termelés (GDP), foglalkoztatottság, infláció, költségvetési mérleg. A külgazdasági teljesítményt szinte minden befolyásolja, de egy kis nyitott gazdaságú, külgazdaság-érzékeny országban ez a teljesítmény különösen fontos, mert az export a külgazdaság-vezérelt növekedés húzószektora lehet. A világgazdaság és a v ilágkereskedelem növekedésének lassulása bekövetkezett és ez a b orúlátó várakozásoknál is tartósabbnak

bizonyul. A növekedés lelassulása a nagyobb országokban is megmutatkozott Például Németország gazdasági növekedése az utóbbi időben lelassult illetve stagnál, ugyanakkor a világot érintő kedvezőtlen hatások ellenére Kína gazdasági növekedése igen figyelemreméltó. A kedvezőtlen folyamatok a magyar gazdaság fejlődését ezen belül a külkereskedelmet is befolyásolják. Jelenleg a magyar kivitel nagyrésze Németországba történik, ezért célszerű megvizsgálni a külkereskedelem szerepét, fejlődését, alakulását, az azokat befolyásoló tényezőket, valamint hogy a külkereskedelemnek milyen pozitív irányú elmozdulási, átstrukturálódási lehetősége van olyan ország felé (KÍNA) amely a világgazdaságot érintő kedvezőtlen hatások ellenére is dinamikus növekedést tud felmutatni. Ezt szeretném dolgozatomban részletesebben bemutatni II. A külkereskedelem szerepe és fejlődése a magyar gazdaságban Magyarország

külkereskedelmének megértéséhez abból kell kiindulni, hogy kis nyitott gazdaságú ország, „kompország”-nak is szokták nevezni. A nyitott gazdaság azt fejezi ki, hogy egy ország gazdasága milyen mértékben kapcsolódott be a nemzetközi munkamegosztásba. A gazdasági nyitottságnak mérhető kategória számos mércéje ismert: az export illetve az import viszonya a nemzeti termékhez (vagy a nemzeti jövedelemhez vagy a GDP-hez), 1 főre eső külkereskedelem nagysága. Ha az exportintenzitási mutató (export/GDP) 15% alatti az ország zárt gazdaságú, ha 45% fölötti akkor nyitott gazdaságú. Gazdaságpolitikai (kereskedelempolitikai, minőségi) nyitottságnak azt nevezzük, hogy az ország gazdaságpolitikája, hogyan reagál a világgazdasági változásokra, vagyis, hogy az ország milyen mértékben liberalizálta külkereskedelmét, a tőkemozgásokat, a deviza- és hitelforgalmat, milyen mértékben avatkozik be az állam a külgazdasági kapcsolatok

alakításába. Ez nem mérhető kategória Magyarország nyitott gazdaságú ország, mert termelésének 40-50%-a exportra kerül 1988-től kezdve a gazdaságpolitikai nyitottság tekintetében látványos előrehaladás kezdődött. Mivel az ország kicsi ezt szűk belső piacot és a természeti erőforrások szűkösségét is jelenti Ez az export növelésére ösztönöz A komparatív előnyök kihasználása pótlólagos erőforrás bevonását teszi lehetővé, a nemzetközi kereskedelemből származó előnyök kihasználása révén Hazánk mind az exportra, mind az importra ráutalt. A nyolcvanas években jelentős változások zajlottak le a külkereskedelemben, a szocialista kormányok meghirdették a világgazdasági nyitás politikáját, olyan liberális piacgazdaság kiépítését, amely képes a világpiac törvényei, követelményei között működni. Ez a nyitás kettős folyamat: egyrészt a működő, versenyképes piacgazdaság kialakítása, melynek a

valódi mércéje a világpiaci versenyképesség, másrészt a külgazdasági reorientáció: a korábban mesterségesen túlduzzasztott keleti kereskedelem átstrukturálása a fejlett piacok felé. A 90-es években Magyarország legfontosabb partnere már az EU volt, azon belül is Németország. Kelet-Európában Magyarország tudta a leggyorsabban megváltoztatni az exportstruktúráját. A külgazdasági stratégia megváltoztatását, a világgazdasági nyitás politikájának megjelenését a külső gazdasági tényezők váltották ki elsősorban. A 70-es és 80as évek viharos világgazdasági változásai kiélezték az ország gazdasági feszültségeit, strukturális ellentmondásait. A volt szocialista országokba irányuló kivitel erősen visszaeset, szűkült a belső kereslet is. Ezért a hazai termelőnek gazdasági kényszert jelentett a piacváltás, a Nyugat felé irányuló export növelése: vagyis a korábbi fő piacunkra a KGST-be irányuló kereskedelem

összeomlása kényszerítette a vállalatokat a piacpolitikájuk megváltoztatására. A KGST térvesztése és a nyugati orientáció előretörése gyors volt, annak ellenére, hogy exportstruktúránk nem felelt meg a változó igényeknek, cserearány-veszteségeket szenvedett el az ország ily leértékelődött a termelésünk a világpiacon. A gazdaság egészének helyzetéről alapvető képet mutatat a világkereskedelemben való részesedés. Magyarország exportjának a világexportban való részesedése 1930-1937 0,6-0,7 1953-1960 0,60-0,68 1970-1980 0,74-0,44 Forrás: Práger László Európából a bővülő Európába 1986 0,42 1990-1996 0,29-0,3 A magyar külgazdaság KGST-országok közötti kiemelt helyéhez a belső fejlődés strukturális, a fejlett világhoz viszonyított mennyiségi stagnálása, leszakadása párosult. E hozománnyal indult meg majd egy évtizede a világgazdaságba való tényleges integrálódás és kezdődött meg a belső piac

gazdasági és gazdaságon túli struktúrájának az átalakulása. A piacváltási folyamatot erősítette, hogy fejlett technikát Keleten nem lehetett beszerezni, pedig a világgazdaság fő fejlődési áramlataihoz való csatlakozásunk feltétele a technológiai modernizálódás. A piaci reorientáció nem a magyar gazdaságban lezajló pozitív folyamat eredménye volt, hanem a gazdasági-világgazdasági kényszerhelyzet felismerése. A magyar gazdaságpolitikát erősen befolyásolta a külkereskedelem (külgazdaság), egyrészt a nyitottság miatt, másrészt mert importunk nagy része determinált a nagyfokú nyitottság miatt (gazdasági kényszer a hiányzó nyersanyagok és technika beszerzése) Az országnak külgazdaságorientált gazdaságpolitikára volt szüksége, amely tartalmazta a világgazdasági változásokhoz történő alkalmazkodás egységes elveit, az exportösztönzés és importszabályozás összehangolt eszközrendszerét. A világgazdasági nyitás

a külgazdasági koncepció és stratégia megváltoztatását jelentette A világgazdasági nyitást választó – sikeres – országokban a liberalizálást mindig központi akarat indította el (távol keleti országok), majd folyamatosan megteremették a piacgazdaságba való átmenetet Hazánkban is hasonló folyamat játszódott le: jelen van az állami paternalizmus, megkezdődött az „államtalanítás” megtörtént a piacgazdaság kiépítése, a korábbi bürokratikus koordináció helyébe a piac lép, mint szabályozó. Az ország külgazdasági stratégiája csak akkor lehet sikeres, ha megfelel a nemzetközi gazdasági technikai fejlődés fő irányainak, alkalmazkodni képes a világgazdasági környezet változásaihoz és a gazdaság fejlettségi szintje, irányítási rendszere közvetíteni képes ezeket az igényeket. A világgazdasági nyitás azt jelenti, hogy a meglévő gazdasági nyitottsághoz társul a gazdaságpolitikai nyitottság is A világpiaci

nyitás lényege, hogy a m agyar gazdaság képes legyen befogadni a v ilágpiaci verseny mechanizmusait, szabályozóit, ösztönzőit, törvényeit, követelményeit, így válhat a világ- gazdaság integráns részévé. A nyitáshoz tartozik a gazdaság liberalizálása, hogy az ország nem csak az áruk és szolgáltatások, hanem a műszaki és gazdasági ismeretek, az információk, a tőke és a munkaerő áramlására és befogadására is képessé váljon. A nyitottság reális értékelése azt jelenti, hogy a nemzetgazdaság folyamatok által indukált abszolút és relatív térvesztés-térnyerés által mérhető le a gazdaság súlya, minősége, és, hogy a világpiaci külkereskedelmi részesedést a mennyiségi mutatók mellett minőségi szemlélettel kell megközelíteni. Magyarország sajátos, kettős, kelet-és nyugat európai kötődésben él(t) és működik (működött) és egy sajátos kettős függés alakult ki Kelet és Nyugat irányában.

Magyarországnak olyan külgazdaság-politikára van szükséges, amely konzisztens rendszerbe képes helyezni a fejlett ipari országok technikai kihívását, integrációs kényszereket és lehetőségeket, illetve kelet-közép európai szomszédainkkal való együttműködésünket (nyersanyagellátás, illetve felvevőpiac tekintetében). II. 1 Magyar külkereskedelem alakulása és helyzete A külkereskedelemi áruforgalomban az elmúlt 10 évben alapvető változások következtek be. Ha a mostani kiviteli teljesítményt összehasonlítjuk korábbival, önmagában jelzi a magyar gazdaságban végbement átalakulás mélységét. Az export értéke a kilencvenes évek első felének mélypontja után a 90-es évek végére közel 2,5 szeresét érte el. A rendszerváltozást követő visszaesés lényegében elkerülhetetlen volt, a korábban meghatározó fontosságú keleti piacok beszűkülésével, az alapvetően barterkereskedelmet jelentő KGST mechanizmusának

szétesésével számos ágazat egyik pillanatról a másokra elveszítette hagyományos piacait. Hiába javultak már 1992 évtől az Európai Megállapodás életbe lépésével a nyugat-európai piacra jután feltételei, a magyar termékek egy jelentős részét olyan színvonalon, olyan árakon állították elő, hogy preferenciákkal sem lehetett azokat a korábbi KGST viszonylatokon kívül eladni. A kivitel visszaesésével az import megugrása, a cserearányok romlása párosult: Az addig jelentős részben KGST bartermechanizmus keretében a v ilágpiacinál alacsonyabb árakon importált nyersanyagokat, energiahordozókat már teljes mértékben dollárért, a reális árszinten kellett megvásárolni. Az 1995-ben bevezetett korrekciós intézkedések kiterjedtek a külgazdaság területére is Egyrészt 9%-kal leértékelték a forintot és az újabb felértékelődés megelőzésére megteremtették a csúszóleértékelést, és a fizetési mérleg védelmét célzó

8%-os vámpótlékot vezettek be. Mindezek hatására a kivitel jövedelmezősége 9%-os azonnali javulása illetve a behozatal 17%-os drágulása már rövid időn belül éreztette pozitív hatását, és 1995-től megkezdődött az exportteljesítmény felfu- tása. A forgalom dinamikusan éveken át 20% feletti ütemben nőtt mégpedig egy olyan időszakban, amikor jelentősen romlottak a külső körülmények, terjedt az Ázsiából kiinduló több régiót érintő gazdasági válság. A fő piacunkká vált Nyugat-Európában erősen lelassult a gazdasági növekedés és 1998. augusztusában bekövetkezett orosz pénzügyi összeomlás Mindezek a negatív jelenségek csak fokozatosan és erősen lecsökkent mértékben jelentek meg a magyar exportteljesítményekben, a dinamika lelassult ugyan, de még mindig a nemzetközi összehasonlításban is 8% feletti szintet sikerült elérni. Ez arra mutat rá, hogy ma már az exportorientált exportvezérelt gazdaság a jellemző

elsősorban a külföldi piacok, nem pedig a belső kereslet a húzóerő. Ezt követően megindul a hazai piac növekedése, de a fejlődés alapja továbbra is a magas exportteljesítmény. Az export mennyiségének dinamikájának alakulását az alábbi táblázat mutatja A magyar kivitel értéke és növekedési üteme 1990-2000. Év 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Forrás: Gazdasági Minisztérium,adatai Export milliárd dollár 7,3 10,0 10,7 8,8 10,6 12,9 15,7 19,1 23,0 25,0 26,2 30,0 Változás az előző évhez képest %-ban 137 107 82 120 121 122 122 120 108 107 108,6 A dinamikus növekedés mellett több tekintetben is alapvető változás következett be a kivitel fő jellemzőiben. A legfontosabb, hogy a gazdaságban végbement mélyreható strukturális átalakulást tükrözve jelentősen átformálódott az export áruszerkezete: míg az évtized elején az élelmiszerek, a nyersanyagok és az energiahordozók a kivitel 34, a gépek,

gépi berendezések 22%-át képviselték az évtized végére ezek részaránya 12 és 57%-ra módosultak. A magas feldolgozottságú áruk ma már az export 87%-át teszik ki, ami a legfejlettebb piacgazdaságok teljesítményéhez mérhető. Mindenekelőtt a gépek berendezések, magas részaránya mutatja a magyar gazdaságban végbement strukturális átalakulás mélységét Ezzel szemben az alapanyag-termelő ágazatok (kohászat, nehézvegyipar ipar) kivitele erősen visszaszorult Kedvezőtlen jelenség viszont, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke gyakorlatilag nem változik évenkénti ingadozásokkal mindvégig a 2,0-2,7 milliárd dolláros sávban mozgott. Ez részben az alacsony árak következménye, de a termelés visszaesése, a versenyképesség romlása játszotta a legnagyobb szerepet, valamint az EU előírásoknak való megfelelés. Az Uniós előírások meghatározzák, hogy mennyi lehet a kivitel és mivel az export

nagyobb részt EU-s országokkal bonyolódik ez hatással van az export egészére. A magyar kivitel szerkezete árufőcsoportok szerint (%) Árufőcsoport Agrártermékek, élelmiszerek Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek, berendezések Összesen 1991 23,1 7,4 2,9 44,4 22,2 100,0 1995 20,2 5,5 3,2 45,5 25,6 100,0 1996 15,2 4,4 3,4 40,8 36,3 100,0 1997 12,9 3,8 2,7 35,5 45,1 100,0 1998 10,5 2,9 1,9 32,7 51,9 100,0 1999 8,0 2,5 1,6 30,7 57,2 100,0 2000 7,0 2,3 1,7 29 60 100,0 2001 7,5 2,0 2,0 31,0 57,5 100,0 Forrás: 1991.-1999i Simai Mihály- Gál Péter: Új trendek és stratégiák a v ilággazdaságban 160 oldal a 20002001 Magyarország külgazdasága 2001 30 oldalon található táblázatból számított adatotok A másik alapvető változás az áruforgalom földrajzi szerkezetében ment végbe. A nyolcvanas években az akkori szocialista országok még külkereskedelmi forgalmunknak a felét képviselték A nyugat felé végrehajtott nyitás a

politikai és gazdasági kapcsolatok alapvető átrendeződése, párosulva a kelet-közép európai térség országaiban az évtized végén jelentkezett gazdasági válságjelenségekkel, a KGST-együttműködés felszámolásával teljesen átalakította külgazdasági kapcsolatainkat. A magyar kivitel viszonylati szerkezete (%) Év 1991 1996 1997 1998 1999 Fejlett országok 69,0 76,2 77,5 80,4 84,0 EU 46,0 69,4 71,2 73,0 76,0 Kelet és Közép Európa 18,0 19,8 19,3 15,9 12,4 FÁK 12,0 7,3 7,3 4,5 2,4 Forrás: Simai Mihály- Gál Péter: Új trendek és stratégiák a világgazdaságban 161. oldal Fejlődő országok 8,0 3,2 2,6 3,0 3,2 A kilencvenes években a fejlett országok és ezen belül is különösen az EU részesedése a m agyar kivitelből fokozatosan nőtt, miközben a volt szocialista országok súlya csökkent. 1999-re viszonylati átrendeződés még markánsabbá vált: a fejlett térség aránya elérte a 84%-ot A földrajzi szerkezet alapvető

átrendeződésének fő oka a magyar gazdaság külkapcsolatainak alakulása ami kifejeződött a szerződéses rendszerben is. 1991-től az Európai Megállapodás megkötésétől kezdve sorba hoztuk létre az európai kontinens országaival a szabadkereskedelmi megállapodásokat, ezek alapján bonyolódik le ma már a külkereskedelmi forgalom túlnyomó része. A külkereskedelmi termékforgalom országcsoportonként 2000-2001. (M EUR) Összesen: Fejlett országok Közép- és Kelet-Európa Fejlődő országok OECD országok 2000. 30524,5 25485,8 3945,2 1093,5 26683,7 Európai Unió EFTA CEFTA Fák-országok 22928,4 421,5 2488,7 772,5 KIVITEL Forrás: Magyarország külgazdasága 2001. 27 oldal 2001. 33983,4 27981,4 4777,1 1224,9 29266,4 25224,6 487,0 3070,7 867,5 A forgalom áru, illetve földrajzi szerkezetének gyökeres átalakulásában fontos szerepet játszottak a külföldi tőkebefektetések. Ma már a kivitel mintegy háromnegyedét adják olyan vállalatok,

amelyekben van valamilyen külföldi érdekeltség, a legnagyobb forgalmunkat legdinamikusabban növelő exportőrök pedig csak ilyen cégek A külkereskedelmi tevékenység államiból magánkézbe került, a többé-kevésbé rendszeres nemzetközi forgalmat lebonyolító vállalkozások száma néhány százról mintegy 70.000-re növekedett Ezek jó része csak alkalmilag exportáló kisvállalat, de a rendszeresen kereskedő cégek száma is eléri a 20000-et Magyarország jelentősebb külkereskedelmi partnerei a 2001. évben a forgalom értékének csökkenő sorrendjében Magyarország összesen Kiemelt országok összesen 1 Németország 2. Ausztria 3. Olaszország 4. Franciaország 5. USA 6.Oroszország 7. Nagy-Britannia 8. Hollandia 9. Belgium 10. Japán 11. Kína 12. Lengyelország 13. Cseh Köztársaság 14. Spanyolország 15. Románia 16. Szlovák Köztársaság 17. Svájc 18. Szingapúr 19. Svédország 20. Finnország KIVITEL M EUR Résza. % 33983,4 100 31962,2 94,1

12097,6 35,6 2688,5 7,9 2122,3 6,2 2027,0 6,0 1702,5 6,0 527,6 5,0 1461,9 1,6 1560,9 4,3 1109,7 4,6 192,9 3,3 126,1 0,6 678,6 0,4 616,2 2,0 698,4 1,8 854,4 2,1 459,3 2,5 416,1 1,4 164,9 1,2 334,9 0,5 216,8 1,0 Forrás: Magyarország külgazdasága 2001. 24oldal BEHOZATAL M EUR Résza. % 37535,3 100 35197,5 93,8 9353,1 24,9 2770,9 7,4 2954,8 7,9 1759,7 4,7 1587,2 4,2 2645,4 7,0 1105,8 2,9 778,6 2,1 856,5 2,3 1729,6 4,6 1488,7 4,0 866,3 2,3 796,0 2,1 687,1 1,8 403,3 1,1 672,1 1,8 514,3 1,4 577,3 1,5 386,9 1,0 393,1 1,0 Legfontosabb kereskedelmi partnerünk Németország, amelyet messze leszakadva követ sorrendben Ausztria Olaszország, Franciaország USA. Ugyanakkor Kína a korábbi évekhez képes a 11 helyre került. II. 2 A világgazdasági helyzet és a magyar export alakulása 2002-ben A világgazdaság növekedése 2002-ben a különböző nemzetközi szervezetek becsült adatai szerint 2,1- 2,3%-ra tehető, ami régiónként a következők szerint alakult: Az OECD

országokban 1,5%-kal nőtt a GDP. Ezen belül az Egyesült Államokban 2,4%, az Európai Unióban 0,8%, Japánban pedig -0,3% volt a növekedés üteme A fejlődő világ gazdasága 4%-kal növekedett az előző évi 2,8%-hoz képest. Valamennyi régió, s különösen az átlagot erősen befolyásoló nagy országok gazdasági helyzete az év utolsó hónapjaiban a korábban vártnál kedvezőbben alakult. Ezen belül Kína regionális, világgazdasági szerepe tovább erősödött, javulás mutatkozott az 1998 óta válságos argentin helyzetben is. Az iraki feszültség viszont már 2002 végén éreztette negatív hatását A FÁK-országok gazdasági növekedésének mértékét alapvetően Oroszország és Ukrajna 4%-ot meghaladó teljesítménye határozta meg. A kisebb tagországok többnyire e felett teljesítettek A növekedés élvonalában elsősorban az olaj-országok jártak, de néhány más kisebb ország (pl. Örményország: 12 %, Kazahsztán 9,5 %, Tadzsikisztán: 9

%) is kiugró eredményt ért el a hazai bruttó termék növelésében. A rendszerváltó országok a főbb makrogazdasági adatok szerint eddig meglehetős sikerrel vészelték át a világgazdaság lassulását, annak ellenére, hogy többségük már évek óta szerves része a világgazdaságnak, az EU gazdaságának és különösen szoros szálakkal kötődnek a stagnáló német gazdasághoz. A 2002 évi átlagos 3-4,5%-os GDP növekedésnél sokkal alacsonyabb fejlődést csak Lengyelország és Csehország produkált, ugyanakkor Szlovákia az átlagot meghaladó növekedést ért el. A balti-országok gazdasága továbbra is gyors ütemben fejlődött, a GDP mindhárom balti államban közel 6%-kal nőtt A délkelet-európai térséget ellentétes tendenciák jellemezték. A volt Jugoszláviában a politikai instabilitás kedvezőtlenül befolyásolta a gazdasági fejlődést. Horvátországban, Bulgáriában és Romániában viszont gazdasági konszolidáció bontakozott ki

A pozitív fordulatban fontos szerepet játszott ez utóbbi két ország politikai felértékelődése, a küszöbön álló NATO és a belátható időn belüli EU-tagságuk. A magyar export 2002. évi alakulása A magyar gazdaságpolitika 2002-ben is a GDP emelkedését lényegesen meghaladó exportbővüléssel számolt, ugyanakkor az áruforgalmi egyenleg kedvezőtlen alakulását feltételezte. A külső feltételek romlása, a nemzeti valuta rendkívül erőteljes felértékelődése ellenére az export növelését lényegében sikerült teljesíteni Az euróban számított kivitel 7,4%-kal nőtt és az áruforgalom 3,4 Mrd eurós negatív egyenlege is valamelyest mérséklődött az előző évihez képest, mivel az import értéke csupán 6,4 százalékkal emelkedett. Folytatódott a kivitel dinamikus bővülése az ipari vámszabadterületekről, arányuk a teljes exportban 2%-ponttal, 46%-ra nőtt Az EU-ba irányuló export több mint fele vámszabadterületről

származott. A vámszabadterületek és a bérmunka nélkül számított hagyományos termékforgalom közvetlen exportja az átlagnál szerényebb mértékben, 3,9%-kal bővült, aránya a kivitelben 43%-ot tett ki, ami 1,5%-pontos csökkenést jelent. A kivitelben a fejlett országok részaránya 82%, a közép- és kelet-európai országoké 14%, a fejlődő országoké 4% volt, azaz lényeges változást nem mutatott. A teljes exportból a legnagyobb részesedéssel bíró Németország esetében a növekedési ütem az átlagnál mérsékeltebb, 7,1% volt. A német összimport csökkenését figyelembe véve ugyanakkor biztató, hogy a kivitel egyáltalán növekedett, a magyar termékek helyt tudtak állni az egyre élesebbé váló verseny körülményei között is. Átlag feletti volt a kivitel növekedési üteme Nagy-Britanniába, Spanyolországba, Finnországba és Dániába A többi tagállamba irányuló kivitel elmaradt a bázistól. Az USA-ba irányuló export

jelentősen, 25,1%-kal csökkent, Japánba kismértékben, 6,6%-kal nőtt. A közép- és kelet-európai országokba irányuló kivitel az átlagnál mérsékeltebben 6,4%-kal, a CEFTA országokba 6,6%-kal, a FÁK országokba 0,5%-kal nőtt Ez utóbbin belül viszont oroszországi exportunk 8,7%-kal csökkent. A Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény országaiba 5,6%-kal, ezen belül Horvátországba 29%-kal szállítottunk többet. A szabadkereskedelmi egyezmény alkalmazásának hatására a második félévben a jugoszláviai kivitel is élénkült. A fejlődő országokba, ezen belül Kínába, Malaysiába és a Koreai Köztársaságba mintegy harmadával növekedett a magyar export. III. A külkereskedelem átstrukturálódásának lehetősége Németországból Kína felé „Növekedési kilátások és kérdőjelek: Az Euró-övezet, Közép-Európa és Magyarország” címmel tartott közös konferenciát az ICEG Európai Központ és a Magyar Közgazdasági

Társaság 2003. február 7-én. Rácz Margit (Világgazdasági Kutató Intézet) „Rövid távú növekedési kilátások az eurozóna országaiban” című előadásában a következőket emelte ki. Napjaink egyik komoly válsága elsősorban a legfejlettebb európai és eurozónás államokat érinti - azok között is leginkább Németországot. Alapvető modellváltásra lenne szükség ahhoz, hogy az európai országok kilábaljanak a recesszióból A kilencvenes években elterjedt nézet volt az EU országaiban, hogy a pénzügyi egyensúly és a kiszámíthatóság előfeltétele a gazdasági stabilitásnak. Ez tükröződik a maastrichti kritériumokban is Azonban most, 2003 elején úgy tűnik, egyre teljesíthetetlenebb feladatot vállaltak magukra az érintett országok. A recesszióból való kilábaláshoz a növekedésnek kellene megindulnia A növekedés feltétele, hogy stabil tőkekihelyezőből tőkevonzó célországokká váljanak ezek az államok. Ez azonban

szoros költségvetési megkötések mellett kivitelezhetetlen. Mindezen problémák ellenére az európai döntéshozóknak igen hamar nagyon konkrét megoldási javaslattal kell majd előállniuk. Ha ugyanis hagyják, hogy eluralkodjon a bizonytalanság a gazdaságban, akkor egészen biztosan elhúzódó recesszióra kell számítanunk. A statisztikák alapján az utóbbi időszak egyik legjelentősebben fejlődő országa Kína volt. Németország gazdasági növekedése az utóbbi időben stagnálást mutat. Mindezek figyelembe vételével felmerül a kérdés, hogy milyen átstrukturálódása lehetséges a magyar külkereskedelemnek A kínai gazdaság a növekedési üteme 2002-ben gyorsult, a GDP 8%-kal nőtt, szemben a 2001-es 7,3%-kal. A növekedéshez a külgazdaság jó teljesítménye és a laza költségvetési politika is jelentősen hozzájárult Az export 22,3%-kal az FDI 12,5%-kal nőtt A deflációs nyomás továbbra is jelen van a gazdaságban. Németország

gazdasági növekedés stagnálásának milyen hatással van a németmagyar külkereskedelemre? Magyar-német külgazdasági kapcsolatok Németország legfontosabb gazdasági partnerünk, vezető pozícióját, mind a kereskedelmi forgalmat, mind a magyarországi összesített tőkebefektetéseket tekintve megtartotta, de az áruforgalom elmúlt években jellemzõ kétszámjegyű növekedésének tendenciája megszakadt. Exportunk értéke 7,1 százalékkal, importunké 3,6 százalékkal nőtt. A német adatok szerint piaci részesedésünk az előző évi 2,3 százalékos szinten maradt, ezzel megelőzzük az EU-tag Dániát, Svédországot, Portu- gáliát és Görögországot. A most csatlakozó országok közül csak a csehek és lengyelek részesedése magasabb. Az exportban és az importban egyaránt a gépek és a feldolgozott termékek áru- főcsoportja dominál A teljes magyar gépexport 40 s zázalékát, a feldolgozott termékek kivitelének 32 százalékát a német

piac vette fel. A forgalom tartományi szerkezete nem változott: továbbra is a Bajor Szabadállam áll az első helyen az exportban és importban is egyharmados részesedéssel, majd Baden Württemberg (18,5%) és Észak Rajna-Vesztfália (13,9%) következik. A keleti tartományok részesedése az exportban továbbra is 5 százalék alatt, az importban 6 százalék felett van A magyar–német külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) KIVITEL ÖSSZESEN Élelmiszerek, ital, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek, gépi berendezések 2001 12097,6 438,6 120,9 91,9 3017,3 8428,9 2002 12954,8 472,8 134,7 76,4 3625,4 8645,4 Forrás: Magyarország külgazdasága 2002. http://wwwmfagovhu BEHOZATAL 2001 2002 9353,1 9690,1 116,8 138,6 75,9 89,4 29,5 27,5 3434,0 3680,3 5696,9 5754,3 A mintegy 29 milliárd euró értékű közvetlen külföldi befektetés, becslések szerint egyharmada származik Németországból, s ezzel övé a vezető szerep. A négy

legnagyobb külföldi befektető közül hárman németek (Deutsche Telekom, Audi, RWE), az Európa 10 l egnagyobb vállalata közé tartozó 5 német mindegyike jelen van Magyarországon. A német tőke először a termelő szektorokba, majd a német érdekeltségű vállalatokat kiszolgáló banki szektorba, később a kereskedelembe és a szolgáltatásokba érkezett; mindenütt a legkorszerűbb műszaki és technológiai színvonalat képviselve szerepe meghatározó a magyar gazdaság korszerűsítésében, az ipari termelés szerkezetének átalakításában. Az MNB adatai szerint 2002-ben 158,4 millió euró közvetlen tőkebefektetés érkezett Németországból – ez a 2001-es értéknek csupán a negyede Németországba így is jelentős mennyiségű a magyar export, nem is célszerű ezt a mennyiséget növelni, ugyanakkor az export növelése akadályokba is ütközik. Ezek az akadályok az alábbiak: egyrészt a keleti tartományok versenytársat jelentenek számunkra a

német tőke megnyerésében Befektetési kedvezmények: a BMW, a Porsche, a Daimler a magyarországi letelepedést is komolyan vizsgálta, de végül Lipcsét, illetve a türingiai Kölledát választotta döntően a nagyobb befektetési kedvezmények miatt. Több német befektető is szóvá tette: a magyar befektetési környezet romlását, a szakképzett munkaerő hiányát, a reálbérek gyors növekedését, a nemzeti valuta felértékelõdését. A magyar-kínai külkereskedelmi kapcsolatok Magyarország az első államok egyikeként 1949. október 3-án ismerte el a Kínai Népköztársaságot, s három nap múlva, október 6-án már diplomáciai kapcsolatot is létesített vele. A magyar-kínai kapcsolatok folyamatosan fejlődtek, majd a nyolcvanas években a reformközösség alapján egyre intenzívebbé váltak. A két ország társadalmi-politikai berendezkedésének, értékrendjének különbözõvé válása és annak külpolitikai következményeként az 1990-es

évtized elejétől a kétoldalú kapcsolatrendszer új elvi alapokon működik. Magyarország a rohamosan növekvõ nemzetközi súlyú Kínát a világpolitika és a világgazdaság egyik meghatározó tényezőjének, kiemelkedõ fontosságú partnernek tekinti. A politikai kapcsolatok 1991-92-ben váltak intenzívebbé, amikor sor került a rendszerváltást követõ első kölcsönös külügyminiszteri látogatásokra. Az Országgyűlés elnöke 1993 őszén tett eleget kínai partnere meghívásának, majd 1995-ben a kínai parlament alelnöke járt Magyarországon. Göncz Árpád köztársasági elnök 1994 évi pekingi és Csiang Ce-Min elnök 1995ös budapesti látogatásával a kapcsolatok a legmagasabb szintre emelkedtek A magas szintű érintkezések folyamatosságát biztosította magyar részről Kovács László külügyminiszter 1996 decemberi, Gál Zoltán parlamenti elnök 1997 májusi, Martonyi János külügyminiszter 1999 novemberi, a Magyar Országgyűlés

magyar-kínai baráti tagozata 2000. júliusi, Glatz Ferenc a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2000 szeptemberi, Harrach Péter Szociális és Családügyi Miniszter 2000. novemberi kínai látogatása Kínai részről Pu Ho a kínai Országos Népi Gyűlés alelnöke 2000 júliusi, Tang Csia-Hszüen kínai külügyminiszter 2000. decemberi, Vu Ji kínai államtanácsos 2001 februári magyarországi látogatása. Folyamatosan bővülnek az egyezményes kapcsolatok. Martonyi János külügyminiszter és Tang Csia-Hszüen kínai külügyminiszter 2000. december 7-én írta alá a korszerű, a két ország viszonyát a jövõben meghatározó, a kapcsolatok elvi alapjait és fejlesztésük politikai kereteit rögzítõ Közös Nyilatkozatot. Napjainkra összesen 25 állam- és kormányközi egyezmény, 20 tárca- és intézményközi megállapodás és munkaterv van hatályban, amelyek csaknem teljesen lefedik a kétoldalú kapcsolatok és együttmûködés területeit Az 1991-92-ben

aláírt beruházás-védelmi és kettõs adóztatást kizáró, valamint az 1995-ben létrejött vám-együttműködési megállapodásokkal csaknem teljessé vált a gazdasági kapcsolatokat szabályozó egyezmények köre is. 1993-ban aláírásra került a l égügyi egyezményt, 1995-ben megkötötték a magyar-kínai polgári és kereskedelmi jogsegély-egyezményt, 1997-ben pedig ekvivalencia-megállapodás megkötésére került sor. Folyamatosan zajlik a tárcaközi munkatervek megújítása is 1998-ban magyar főkonzulátus nyílt Hongkongban. Tervek között szerepel a sanghaji főkonzulátus működésének felújítása Kiemelkedő jelentőségűek a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok A kétoldalú kereskedelmi forgalom 1991 után egyre kiegyensúlyozatlanabbá vált, meghatározó jellemzője lett a magyar passzívum állandó növekedése. Kínai adatok szerint a KNK állami vállalatai több mint 60, m agánvállalkozói pedig 50 millió USD értékben fektettek be

tőkét Magyarországon. Magyar bejegyzésű cégek 40 millió USD értékben fektettek be Kínában. A magyar-KNK kereskedelmi forgalom adatai az utóbbi években (magyar statisztika, a magyar-hongkongi forgalom nélkül, millió USD-ben) Év Export Import Forgalom 1993 50 70 120 1994 11 99 110 1995 22 126 148 1996 17 192 209 1997 15,8 287,8 303,6 1998 18,9 435 453,9 1999 71 610 681 2000 40,6 938,8 979,4 Forrás:Hungary and China3.htm Kétoldalú kapcsolatok egyéb területein is jelentős eredmények születtek. 1991-től fokozatosan bővültek, és miniszteri, ill vezetői szintre emelkedtek az egyes szaktárcák, kormányzati és egyéb állami, szakmai főhatóságok, szervek kapcsolatai is Folyamatos az oktatási és kulturális együttműködés, valamint az ösztöndíjas-csere Fejlődésnek indult a nem-kormányzati, civil és kereskedelmi alapú együttműködés. 1993 óta folyik a régióközi kapcsolatok létesítése, aminek a

gazdasági együttműködés előmozdításában is jelentősége van. Jelenleg 17 magyar helyi és regionális önkormányzatnak (városok, megyék) van kétoldalú együttműködése kínai partnerekkel A két ország között politikai kapcsolatok rendezettek, rendszeresek a magas szintű látogatások, kiterjedt konzultációs mechanizmus működik, mai szinte minden területet lefed. 2000-ben a két ország külügyminiszter Közös Nyilatkozatot írt alá, amely politikai szinten új, modern alapokra helyezte a bilaterális kapcsolatrendszert A magyar-kínai gazdasági kapcsolatok az elmúlt években dinamikusan fejlődtek. Az 1998-as 444 millió USD-os szintről 2002-re 5-szörösére nőtt a kereskedelmi forgalom 2240 millió USD-ra. A magyar-kínai gazdasági kapcsolatok 2002-ben újabb lendületet kaptak, és dinamikusan bővültek. A magyar export látványosan, több mint 1/3-dal nőtt, és a bilaterális forgalomban jelentős 1,9 milliárd USD-os deficit keletkezett. A

Kínából származó import túlnyomó része olyan alkatrész, ami további feldolgozás után re-exportra kerül. Megvalósultak az első nagyobb magyarországi kínai befekteté- sek (Asia Center, Bank of China). A gazdasági együttműködés más területein is, mint például a turizmus, a technológia transzfer és az agrárium jelentős előrelépés történt az elmúlt időszakban A gazdaság kapcsolatok komplex fejlesztése mellett Magyarország a kínai vállalatok közép-európai központjává válik. Magyarország már most is a legnagyobb kereskedelmi partnere Kínának a régióban A kereskedelmi központ szerepen túlmenően más területeken is kialakulóban van Magyarország központi helye, így a disztribúciós, logisztikai szolgáltatások, pénzügyek, turizmus esetében A kétoldalú kereskedelem Kína Magyarország 9. legnagyobb kereskedelmi partnere, az exportpiacok között a 27, m íg az importforrások között az 5 A kínai kormányzati partnerek

kijelentették, hogy Kína számára Magyarország a legfontosabb gazdasági partner a térségben. Kína exportjának 0,445%-a irányul Magyarországra, ugyanakkor a kínai import alig 0,057%-a származik hazánkból, s Magyarország a 7. legnagyobb kereskedelmi többletet hozó relációja Kínának A magyar statisztika alapján 2001-ben a magyar szolgáltatásexport 371 ezer USD volt Kínába, ami kilencszeres növekedést jelent 2000-hez képest. A főbb tételek adatfeldolgozás, információszolgáltatás (164 ezer USD), műszaki tervezés, tanácsadás (125 ezer USD) és re-export ügyeletek (76 ezer USD) voltak. 2001 s orán Kína Magyarországra irányuló szolgáltatásexportja 1,479 millió USD volt, ami némi visszaesést jelent az előző évhez képest. A csökkenést egyes speciális kereskedelmi ügyeletek (üzemanyag, re-export) visszaesése okozta. Jelentős tételként jelentkezik még az adatfeldolgozás, információs szolgáltatás (441 ezer USD) A magyar adatok

szerint 2002-ben a magyar kivitel 154,7 m illió USD volt, ami 37%-os bővülést jelent 2001-hez képest. Az exportnövekedés alapvetően a gépek berendezések (+59%) és a feldolgozott termékek (+51%) szállításának növekedésének köszönhető Ezzel tovább emelkedett a fejlett, magasan feldolgozott termékek aránya a k ivitelen belül A nyersanyagok (-14,5%) volumene csökkent, az élelmiszereké valamelyest nőtt (2,6%) ám arányuk ezzel együtt is visszaesett. A kínai export 2084,9 millió USD-t tett ki, ami 56%-os növekedést jelent. A bilaterális forgalomban jelentős – Magyarország külkereskedelmi partnerei között a legnagyobb - deficit keletkezik (magyar adatok szerint 1,9 milliárd USD 2002-ben). A magyarországi (és kínai) külföldi tulajdonú vállalatok meghatározó szerepet játszanak a magyarkínai kereskedelmi forgalomban. Ez elsősorban elektronikai, mobil telekommunikációs, számítástechnikai eszközök, alkatrészek exportjában jelenik

meg A 2002 egész éves kínai adatok szerint a magyar export 168,83 millió USD volt, ami 29,5%-os növekedést jelent. A kivitelen belül meghatározó a gépek és közlekedési eszközök (139,5 M USD, a magyar export 82,6%-a), különösen az adatfeldolgozó berendezések, a távközlési eszközök, az elektromos berendezések és az autóalkatrészek szállítása. Ezen termékcsoportoknál a magyar szállítások átlagosan 25%-kal nőttek Az átlagot meghaladó mértékben nőtt a szerves vegyi anyagok (+454%, 3,88 M USD), a faáruk (+54%, 2,24 M USD), a mérőműszerek (+121%, 2,86 M USD), a fényképészeti anyagok (+469%, 1,37 M USD) kivitele. Gyakorlatilag új termékcsoportként megjelent az erőgépek, berendezések (16 M USD) szállítása Továbbra is jelentős tétel a gyógyszerek exportja, amely 6,27 M USD-t tett ki. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok szerződéses háttere A két ország közötti gazdasági kapcsolatok alapvetően a WTO szabályai alapján

folynak. A nemzetközi gyakorlat alkalmazása mellett Magyarországnak és Kínának kiterjedt bilaterális szerződéses rendszere van, s a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez szükséges szerződéses keretek adottak. Jelenleg az alábbi megállapodások vannak a két ország között: • kereskedelmi megállapodás • beruházásvédelmi megállapodás • kettős adóztatást elkerülő egyezmény • vámegyüttműködési megállapodás • légi közlekedési megállapodás • jogsegély egyezmény • turisztikai megállapodás • állat- és növényegészségügyi egyezmény • tudományos és technológiai együttműködési egyezmény A vállalatok számára alapvető fontosságú a bilaterális kereskedelemi megállapodás, illetve a két ország WTO tagságából adódóan egymás termékeinek legnagyobb kedvezményes vámot (MFN) biztosítanak. A kapcsolatokat segítő bizottságok A megállapodások mellett a gazdasági területen

kormányközi vegyes bizottság is működik. A Magyar-Kínai Gazdasági, Kereskedelmi és Műszaki-tudományos Kormányközi Vegyes Bizottság rendszeres ülései alkalmat adnak a k étoldalú gazdasági kapcsolatok áttekintésére az esetleges kérdések megvitatására, rendezésére. Az államtitkári szintű vegyes Bizottság alatt működik még két szakosított albizottság, a Gépipari Munkacsoport és a Befektetési Munkacsoport, amelyek az adott területen folyó együttműködést hangolják össze. A Tudományos és Technológiai Vegyes Bizottság a vonatkozó kormányközi egyezmény alapján két éves időszakokra fogad el közös projecteket, amelyeket a k ét ország anyagilag is támogat. A vegyesbizottság felhívására számos kutatási program jelentkezett. A jelenlegi keretprogramban nagyrészt mezőgazdasági kutatási, fejlesztési programok támogatására kerül sor. Kína WTO tagsága 2002 volt Kína első éve a WTO tagjaként. A WTO csatlakozás

legfontosabb hozadéka nemcsak a bővülő gazdasági-kereskedelmi lehetőségek, hanem a gondolkodásmód megváltoztatása, a világgazdaságba való fokozottabb integráció elősegítése, a vállalatok reformjának gyorsítása, a megfelelő, piacgazdasági jogrendszer kialakítása. A tagsággal járó vállalásokat Kína 2002 január 1-jétől alkalmazza, s ez a kínai kereskedelempolitikai nyitását vont maga után sok területen. A WTO csatlakozást követően a vámterhek csökkenésével egyidőben azonban nőtt a technikai akadályok (egészségügyi előírások, GMO, kvóták, engedélyek) alkalmazása, különösen a mezőgazdaság területén, és fokozódott a piacvédelem. Ennek jeleként a WTO megállapodás által biztosított bővülő agrár vámkvóták kihasználatlanul maradtak. A világgazdasági stagnálás ellenére – a MOFTEC adatai szerint - 2002-ben Kína külkereskedelme 620,8 Mrd USD-t tett ki. Ezen belül az export 325,6 Mrd USD (+22,3%), az import

295,2 Mrd USD (+21,2%) volt. A kivitelen belül a gépipari termékek adják a legnagyobb hányadot, és ennek a termékcsoportnak a bővülése volt a legdinamikusabb Az import oldalon hasonló a helyzet A külkereskedelem Kína különböző tartományai között igen egyenlőtlenül oszlik meg. A legfontosabb külkereskedő tartományok, városok továbbra is Guangdong és Jiangsu tartomány, illetve Shenzhen, Shanghai, Peking voltak. Kínában magyar bejegyzésű tőkével több vegyes vállalat működik, ezek többsége magyarországi kínai vállalatok befektetései. Bár viszonylag nagy számban jöttek létre magyar-kínai vegyes vállalatok Kínában, a befektetett tőke szerény mértékű A statisztikai adatok szerint a Kínában levő magyar beruházások összege 61 M USD volt A különböző projectek között található étterem, háztartási vegyi anyag gyártó üzem, gyümölcspálinka előállító üzem, stb Ezek mellett megtalálható a Lanzhouban épített

Magyar-Kínai Irodaház, amely egy magyarországi kínai beruházása eredményeként valósult meg. Több magyar vállalat alakított ki együttműködést kínai partnerekkel technológia átadásáról. Ennek keretében magyar fejlesztésű világszínvonalú know-how-t adnak át a kínai vállalatoknak, illetve ennek segítségével közös gyártást kezdenek Kínában. Ilyen kooperáció jött létre például vegyipari felületkezelése, valamint futómű szállításokkal összekötött know-how átadása esetében. Magyarországon több ezer kínai alapítású cég működik. Ezek túlnyomó többsége ruha- és cipőkereskedelemmel foglalkozó kisvállalat, illetve étterem Mintegy 50 nagy kínai külkereskedelmi vállalat is létesített irodát Magyarországon Kínai statisztikai adatok szerint a Magyarországon levő kínai befektetések értéke kb. 120 M USD (ez nem tartalmazza az Ázsia Center és a Bank of China befektetését) A magyar-kínai agrárkereskedelem

egyelőre szerény mértékű. éves szinten 8-10 millió USD értékű A magyar kivitel fő termékei faáruk, növényi alapanyag, hústermékek, zöldség, gyümölcs. A kínai export főbb cikkei zöldség, gyümölcs, földimogyoró, olajosmagvak, fagyasztott hal. Az élelmiszerek kereskedelmén túlmenően jó lehetőségek rejlenek élelmiszer feldolgozó berendezések eladására (pl.: bor, szeszgyár, baromfitelep) Az agrárszférában való együttműködés előmozdítására a magyar termelési technológia, szaktudás átadásával nyílhat lehetőség. Ilyen területek lehetnek például: öntözés, vízgazdálkodás, szakemberképzés, nemesített zöldség, gyümölcs, szőlőfajták, vetőmagtermesztés, állattenyésztés, húsfeldolgozás A belső regionális különbségek csökkentésére meghirdetett, a nyugati területek fejlesztését szolgáló programban több infrastrukturális beruházás (tibeti vasút- és útépítés, földgáz és olajvezetékek)

folytatódik. Magyarország EU tagságának hatása a magyar-kínai gazdasági kapcsolatokra A magyar-kínai kétoldalú gazdasági kapcsolatokban is változásokat hoz majd Magyarország EU tagsága. Ezek összességében pozitívak, így a bilaterális gazdasági kapcsolatok újabb lendületet kaphatnak az elkövetkezendő időszakban. A magyar export esetében nem jelent majd váltást, hiszen már jelenleg is az EU-val alapvetően megegyező (WTO) feltételek szerint szállíthatnak a magyar vállalatok a kínai piacra. A kínai export terén Magyarország EU csatlakozása kereskedelempolitikailag jelentősebb változásokat hoz, hiszen a csatlakozás időpontjától az egységes EU kereskedelempolitikát alkalmazza majd Magyarország. Ennek keretében Magyarország a jelenleginél alacsonyabb vámokat vezet be A kínai export tekintetében, amely 80%-ban gépipari termékekből és alkatrészekből tevődik össze. Ezen termékek esetében a j elenlegi magyar vámszint 5-10%, míg

a később alkalmazandó az EU vámszint ennél alacsonyabb 0-4%. Bár néhány termék esetében a vámszint némileg emelkedni fog, ezt az általában csökkenő vámtételek bőven ellensúlyozni fogják. Az alacsonyabb vámok nyújtotta előnyök mellett, Magyarország alkalmazni fogja a kínai termékeknek adott kedvezményes (General System of Preferences –GSP) vámokat, amelyek alacsonyabbak az MFN vámoknál. A Kínából származó szállítmányoknál ügyintézést jelent majd, hogy Magyarország tagja az EU megfelelőségi rendszerének, azaz egy-egy termék műszaki bevizsgálásának kölcsönös elfogadása megoldott az EU tagországok és Magyarország, illetve más csatlakozó országok között. Ez azt jelenti, hogy egy kínai vállalat termékét elég csak egy helyen bevizsgáltatni az EU-n belül Az EU közös kereskedelempolitikájába beletartozik az EU-kínai viszonylatban meglevő kvótarendszer, illetve piacvédelmi (anti-dömping) intézkedéseket. A

kvóták tekintetében a magyar-kínai viszonylatban már eddig is kvótaszabályozás alá eső ruházati, textil és lábbeli termékek mellett új termékcsoportként fog jelentkezni a kerámia, porcelán. A magyar-kínai bilaterális megállapodások EU konformitási felülvizsgálata már megtörtént. Az államközi szerződések tekintetében nem várható jelentős változás. A későbbiekben kiegészítésre szorulhat majd a magyar-kínai kereskedelmi megállapodás, azonban ez a g yakorlatban nem jelent változást a kereskedő vállalatok számára. IV. Összegzés Úgy gondolom, hogy a dolgozatban bemutatott magyar külkereskedelem helyzete, a magyar-német és a magyar-kínai külkereskedelemi kapcsolatok alapján, hogy Magyarország külkereskedelmének átstrukturálódásához hosszabb időre van szükség. A Németországba irányuló külkereskedelmi (export) tevékenységet nem lehet és nem is célszerű teljesen feladni, de szükséges e tevékenység

bővítése Az évek óta sikeresen exportált és importált termékek cseréjét amennyire csak lehet fenn kell tartani. Az utóbbi években dinamikusan fejlődő kínai-magyar külkereskedelmi kapcsolatot tovább kell fejleszteni, mert a jól megválasztott magyar exporttermékek jelentős bevételt jelenthetnek az ország számára. Kína jelentős importőr, de nem olyan termékekből, amelyeket ilyen távoli és kompetitív piacokra a magyar termelők jó eséllyel tudnak szállítani. Mégis az egyes jól kiválasztott árucikkeknél (feldolgozóipari részegységek gyógyszerek és vegyi termékek, minőségi élelmiszerek) intenzív marketingmunkával növelni lehet a magyar exportot. Úgy gondolom, hogy a két ország közötti agrárkereskedelmet tovább lehet fejleszteni. Magyarországon nagyon sok ember megélhetését képezi a mezőgazdaság, a növény- és állattenyésztés ugyanakkor a kínaiak a különböző biotermékek, zöldség és gyümölcs, és hústermékek

iránt támasztanak keresletet. Ha a magyar mezőgazdaság egy részét sikerül úgy átalakítani, hogy alkalmas lesz megfelelő minőségű biotermék, zöldség és gyümölcs, hústermék előállítására, akkor ezen a területen jelentős fejlődés fog bekövetkezni a két ország kereskedelmében. Ugyanakkor az ezekhez kapcsolódó gyártó berendezések technológiák, szakértelem exportja is magasabb bevételt eredményezhet A magyar mezőgazdaságban alkalmazott technológiák, eljárások kivitelében is magas exportbevétel rejlik A magyarok a különleges know-how eljárások kifejlesztésében is jó helyen vannak világviszonylatban ezek kifejlesztése és átadása is egy kiugrási lehetőség. A belső regionális különbségek csökkentésére meghirdetett fejlesztő programok, amelyek infrastrukturális beruházások (út, vasút, különböző vezetékek építése) további a gépek, berendezések alkatrészek exportját jelenthetik. Eddig is jelentős volt a

magyar export a távközlési eszközök, az adatfeldolgozó eszközök területén, mindezek rohamos fejlődésének köszönhetően újabb típusú eszközök és berendezések exportja is lehetséges. Jelenleg a magyar export Kínának meghatározott (csekély) részeire irányul, az eddig exportba be nem vont területek megfelelő kiaknázása is szintén egy lehetőséget kínál a magyar külkereskedelem Kína irányába történő átstrukturálódásához. A fenti lehetőséget előkészítve megfelelően kidolgozva, a magyar-kínai külkereskedelem dinamikusabb fejlődése és a magyar külkereskedelem megfelelő szerkezeti átalakulása lehetséges. V. Felhasznált irodalom Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 1999 Magyarország Külgazdasága 2001. Magyar Külügyminisztérium, Budapest, 2002. Június Práger László: Európából a bővülő Európába Aula Kiadó, Budapest, 2000. Simai Mihály-Gál Péte:r

Új trendek és stratégiák a világgazdaságban Akadémia Kiadó 2000. Jordán Gyula: Kína története Aula Kiadó, 1999. Közgazdasági Szemle XLVIII. Évfolyam 2001 január K özgazdasági Szemle XLVIII. Évfolyam 2001 július-augusztus