Földrajz | Térképek » Szigetújfalu térképe és rövid története

Szigetújfalu B 1 l D ÚT Tök ö Inselneudorf Tem u. u. u. hL s Atti Jók ai sef Józ Ady la fa Fûz u. õlõ FÕ Sz 3 Ráckeve Óvoda köz B2 Petõfi u. C2-D2 Sport u. B2 Szabadság u. B2-C2 Szegfû u. B2 Szõlõ u. A3-A2 Temetõ u. B1-C1 Temetõ park B1 Templom u. B1-C2 Vasút u. B2-C2 õfi u. u. u. ság bad Sza r ste Szigetújfalu utcajegyzéke Pet u. u. Bem u. u. u. u. ajo u. sut Aká cfa Diófa Kos u. sa lom u. Sport Róz gfû ád u. 2 Arany János Sze Óvo közda u. VAS ÚT u. 400 m 200 0 Bé ke u. Templom park Tem p Me Ady u. C2 Arany János u. B2 Árpád u. B2 Akácfa u. B2-C1 Béke u. B1-C1 Bem u. C2 Diófa u. B2 Fõ u. B3-C1 Fûzfa u. B2-C2 Jókai u. C3-C2 József Attila u. C3-C2 Kossuth Lajos u. C2 Mester u. A2-B2 1:15 000 etõ Findings from the copper- age, late-bronze-age, excavated Celtic settlement prove that it has been populated for a long time. It was first mentioned in the register in 1303. It

perished during the Turkish invasion, Eugen of Savoya repopulated it with Germans and Slovaks. The royal family owned it in the XIXth century. The Catholic baroque church was built in 1770 In the clergy- house Gõrgey Artur signed the capital sentence for graf Zichy Jenõ on 29th September 1848. It was flooded in 1876 Ruins of the Benedictine monastery founded in the XIIth century can be seen by the Duna. The village has two thousand inhabitants now. Its infrastructure is developing Funde aus der Kupferzeit, Spätbronsezeit und eine freigelegte keltische Siedlung beweisen, daß es früh bewohnt war. Urkundlich wird es zuerst 1303 erwähnt. In der Türkenzeit ist es ausgestorben, Eugen Savoyai hat es mit Deutschen und Slowaken besiedelt. Im 19 Jh War der König der Gutsherr. Die barokkanische katholische Kirche wurde 1770 gebaut In der Pfarrei unterschrieb Görgey Artur am 29. Sept 1848 das Todesurteil vom Graf Jenõ Zichy. Im Dorf wütete 1876 Überwasser Am Donauufer ist Rest von

Benedikten-Kloster aus dem 12. Jh zu sehen Die Infrastruktur entwickelt sich. Szigetújfalu hat 2000 Bewohner C Szigetújfalu Árp Rézkori, késõ bronzkori lelet, feltárt kelta telep bizonyítja, hogy régen is lakták. Oklevél elõször 1303-ban említi A török alatt elnéptelenedett, Savoyai Eugén németekkel és szlovákokkal újratelepítette. A királyi család volt a falu földesura a XIX. században Katolikus barokk temploma 1770-ben épült. Plébániáján írta alá Görgey Artúr 1848 szeptember 29-én gróf Zichy Jenõ halálos ítéletét. 1876-ban árvíz pusztította A Duna partján látható a XII században alapított bencés kolostor maradványa. A község infrastruktúrája fejlõdik. Ma kétezer lakosa van A 2319 24/. 1971 U. Szi get sze ntm árto n