Jogi ismeretek | Gazdasági jog » Marticsek-Székelyhidi - Új tipusú szövetkezetek

Marticsek József – Székelyhidi Tamás ÚJ TÍPUSÚ SZÖVETKEZETEK Szaktanácsadási füzetek 12. szám Sorozatszerkesztő: Dr. Kozári József Szent István Egyetem, Gödöllő Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Központ Készült: A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Nógrád Megyei Földművelésügyi Hivatal támogatásával A kiadvány az alább felsorolt szerzők munkáinak felhasználásával készült: Mohácsi László Szabó Zoltán Szeremley Béla Phare tanulmány „A holnap ma” sorozat anyagaiból került összeállításra A kiadvány a Magyar Ízek Háza Szaktanácsadó Kft. szakmai segítségével készült Tartalomjegyzék A szövetkezeti alapelvek . 1 A siker mozgatói. 2 A törvényesség . 2 Az Alapszabály . 3 A szövetkezet bejegyzése . 5 A szövetkezet szervezete . 5 A közgyűlés . 5 Az igazgatóság és az elnök . 6 A felügyelő bizottság . 7 A menedzsment . 7 A

szövetkezésről általában . 8 Az új típusú szövetkezetek fajtái. 9 Termelő Értékesítő Szervezetek. 10 Specializált termelői értékesítői szervezetek . 10 A TÉSZ-ek fő feladatai . 11 A szövetkezet létrehozásának gyakorlati tennivalói . 12 Első lépés - Kapcsolatfelvétel . 12 Második lépés - Alapítási tervezet kidolgozása . 12 A működéshez szükséges vagyon finanszírozása . 13 A bevételek szervezése . 13 Hatékony számviteli rendszer létrehozása . 15 Személyi követelmények . 15 Alapszabály kidolgozása . 15 Harmadik lépés a szövetkezet alapítók közgyűlése. 15 Az alapszabály meghatározása és elfogadása . 16 Tisztségviselők megválasztása (titkos szavazás), elfogadó nyilatkozat . 16 Egyéb kérdések (igény szerint) . 16 Negyedik lépés - cégbírósági bejegyzés. 16 Ötödik lépés - egyéb teendők . 17 A SZÖVETKEZETI ALAPELVEK A szövetkezetek alapjait jelentő elvek a Rochdale elvekből erednek. Ezek a

következőkben foglalhatók össze: • Nyitott tagság, vagy nyitott ajtó elve Eszerint: bárki, aki hasznot remél a szövetkezet szolgáltatásaiból, szabadon és szívesen fogadott taggá válhat. A valódi szövetkezet semmiféle akadályt nem állít a belépő tagok elé, viszont a tag, akarata szerint bármikor kiléphet a szövetkezetből. • Demokratikus irányítás Eszerint: „egy ember egy szavazat” elv alapján, demokratikus módon, a tagok tartják kezükben és működtetik a szövetkezetet. A szövetkezetben az alkotó erő az ember. A tagoknak egyenlő jogaik és egyenlő kötelezettségeik vannak Ennek következtében – tekintet nélkül vagyonára, helyzetére vagy erejére – minden tagnak egy és csakis egy szavazata van • Korlátozott tőkekamat, vagy a tőkekamat hiánya A szövetkezet intézménye a tagokra épül. A tagok között a hasznot a szövetkezet szolgáltatásai alapján osztják el A termelés más tényezői nem, vagy csak

korlátozott haszonhoz juthatnak. Mivel a kamat a tőkének tulajdonítható haszon, a szövetkezésnek egy másik elve az, hogy a tőkének korlátozott hasznot vagy semmiféle hasznot sem kell tulajdonítani. • A többletek felosztása A szövetkezet nem profitot kereső szervezet. Szolgáltatásait viszont egy bizonyos áron kínálja fel a tagjai részére Ha a szövetkezet üzleti tevékenységeiben profithoz (többlethez) jut, akkor az a tagoké. Ezt azon az alapon osztják ki részükre, hogy mennyire vették igénybe a szövetkezet szolgáltatásait • Szövetkezeti oktatás A Rochdale időszaka óta a szövetkezetek többletük egy részét tagjaik, tisztségviselőik és alkalmazottaik, valamint a szövetkezet szakterületének és alapelv- 1 ének megfelelő más személyek oktatására fordítják. Ez a pénz az emberi tőkébe való befektetést jelenti A siker mozgatói Mielőtt egy szövetkezet szervezéséhez hozzákezdenénk, a következőket kell számba

venni: 1. 2. 3. 4. 5. 6. Megvan-e a valóságos gazdasági igény, a nézetazonosság, vagyis valóban akarják-e az emberek a szövetkezetet? Pénzügyi megvalósíthatóság, vagyis van-e esély a nyereséges üzleti tevékenységre? A tevékenység megfelelő mérete, vagyis a gazdasági háttér alapot ade az együttműködéshez? A tagok támogatása, vagyis a megalakulás után az emberek valóban együttműködnek-e a szövetkezettel? Képesített menedzsment, vagyis a hozzáértő szakembergárda kialakítható-e? Megalapozott finanszírozás, vagyis hogy a pénzintézetek részéről és a tagok szerepvállalásával – például kezességével – a pénzügyi háttér kialakítható-e? Ha a siker hat feltétele adott, akkor van esély egy életképes szövetkezet létrehozására. Viszont, ha közülük bármelyik hiányzik, kudarc lehet a vállalkozás vége. A TÖRVÉNYESSÉG Az ideiglenes igazgatóságnak át kell gondolnia a szövetkezet alapítás jogi feltételeit

és ennek szellemében kell cselekednie. A szövetkezetek bármely típusát az I/1992. számú Szövetkezeti Törvénynek megfelelően alapíthatják meg Ez a törvény a szövetkezetekre vonatkozó, szinte minden kérdést szabályoz, beleértve a szövetkezet alapítását, szervezését, a szövetkezet és tagjainak jogait, kötelességeit, a szövetkezet demokratikus adminisztrációját és választott testületeit. Ennek a törvénynek megfelelően: „a szövetkezet a szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően létrehozott közösség, amely a tagok személyes közreműködésével és vagyoni 2 hozzájárulásaival, demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási és más tevékenységet folytat. A törvény világosan utal néhány nemzetközi szövetkezeti alapelvre, és tekintetbe veszi annak nemzetközileg elfogadott tartalmát. Ebben a tekintetben a törvény a következő elveket határozottan szem előtt

tartja. 1. Nyitott tagság A 42 paragrafus kijelenti: „(1) A nyitott tagság elvének megfelelően a tagok felvételénél, továbbá a tagok jogainak és kötelességeinek meghatározásánál tilos hátrányos megkülönböztetést tenni faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint.” 2. Demokratikus ellenőrzés (vagyis egy ember egy szavazat). A 22 paragrafus (3) bekezdése kijelenti, hogy: „A közgyűlésen minden tagot egy-egy szavazat illet meg.” 3. Korlátozott tőkekamat vagy a tőkekamat hiánya. A törvény nem utal a tőkerészesedés után kamatfizetésre, azonban kilátásba helyez tagsági részesedés után osztalék-fizetést. Az 52 paragrafus (2) bekezdése kijelenti: „A részjegy a szövetkezet adózott eredményéből részesedésre jogosít.” 4. A többletek felosztása A 61 paragrafus kijelenti, hogy: „A szövetkezet éves kiosztható

eredményének a nagyobb részét a személyes közreműködés arányában a tagoknak kell visszatéríteni.” 5. 6. Szövetkezeti oktatás. A törvényben ugyan nincs utalás erre az elvre, ám az alakuló szövetkezetnek célszerű alapszabályba foglalni ezt a fontos kérdést. A szövetkezetek közötti együttműködés. A törvény erre az alapelvre sem tesz határozott utalást, ám a szövetkezetnek érdemes élni az egymás közötti együttműködés kínálta előnyökkel. AZ ALAPSZABÁLY Az ideiglenes igazgatási testületnek lényeges feladata a jogász által hitelesített új szövetkezet alapszabály-tervezetének elkészítése, megfogalmazása. Az alap- 3 szabály tervezetét jóváhagyásra a tagok összejövetele – a közgyűlés – elé kell terjeszteni. Az I/1992. Törvény az Alapszabály fő tartalma tekintetében nagyon részletes (17. paragrafus) A szövetkezet alapítása Az I/1992. Törvény 6 paragrafusának megfelelően: „A szövetkezet

alapítását az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgyűlésen határozza el. E közgyűlés feladata az alapszabály megállapítása, a tisztségviselők megválasztása és a megalakulás előtt kötött szerződések jóváhagyása is.” Ennek figyelembevételével következhet az alakuló közgyűlés összehívása. Ekkor az ideiglenes igazgatóság beszámol a rábízott feladat teljesítéséről, és benyújtja lemondását a közgyűlésnek. A lemondás után a közgyűlés kijelöli a levezető elnököt, aki egyébként a leköszönő ideiglenes igazgatóság elnöke is lehet. A tagok a szövetkezeti törvény és az általuk létrehozott alapszabálynak megfelelően a szövetkezetben most első alkalommal gyakorolhatják demokratikus jogaikat. Ezután a tagok megvitatják és jóváhagyják az Alapszabályt A Szövetkezeti Törvény szerint: „Az Alapszabályt az alakuló közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt az alakuló

közgyűlésen erre megválasztott két szövetkezeti tag hitelesíti.” Az Alapszabály jóváhagyása után a közgyűlés folytatja munkáját: • • Megválasztja az igazgatóságot és annak elnökét, Megválasztja a felügyelő bizottságot és annak elnökét. Végül a közgyűlésnek jóvá kell hagynia azokat a szerződéseket, amelyeket a szövetkezet megalapítása előtt kötöttek. A közgyűlés első ülésének napirendi pontjai a következők lehetnek: 4 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. A tagok első összejövetelének jegyzőkönyve. Jelentés az ideiglenes igazgatóság tevékenységéről. Jelentés az új tagok felvételi kérelmeiről. A szövetkezeti alapszabály-tervezetének jóváhagyása. Az igazgatóság és elnökének megválasztása. A felügyelő bizottság és elnökének megválasztása. Pénzügyi határozatok, ha szükségesek, beleértve a bank megjelölését és a letét valamint a kölcsön korlátait. Egyebek. A SZÖVETKEZET BEJEGYZÉSE A

Törvény 7. paragrafusának megfelelően: „A szövetkezet alapítását az alapszabály elfogadásától számított harminc napon belül – bejegyzés és közzététel végett – be kell jelenteni a cégjegyzéket vezető bíróságnak.” Vagyis a törvény előírása szerint a szövetkezet alapításától számított harminc napon belül az újonnan megválasztott igazgatóságnak a cégbíróságnál be kell jegyeztetnie a szövetkezetet. Ettől kezdve a szövetkezet törvényesen működik. A SZÖVETKEZET SZERVEZETE A közgyűlés A közgyűlés a szövetkezet összes tagjából álló, legfontosabb határozatokat meghozó, demokratikus intézmény. A közgyűlést évente általában egyszer hívják össze. Gyakrabban akkor hívható össze, ha az igazgatóság, vagy a tagok 10 százaléka, vagy a felügyelő bizottság azt szükségesnek tartja. A közgyűlésre a tagokat az összejövetel időpontja előtt legalább 15 nappal, írásos meghívóval, - vagy ha a

szabályzat megengedi – szóban kell meghívni. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést nyolc napon belül ismét össze 5 kell hívni. Ekkor a közgyűlés – tekintet nélkül a jelenlévő tagok számára – határozatképes A közgyűlés határozatai a következőkre terjednek ki: • A szövetkezet alapítása és feloszlatása • A szövetkezet egyesülése, szétválása, újjászervezése vagy átalakítása • A belső szabályok jóváhagyása és módosítása • Az igazgatóság tagjainak és elnökének megválasztása és elbocsátása • Döntés a szövetkezet legfontosabb pénzügyi és befektetési határozatairól • A szövetkezetnek más üzleti szervezetben (pl.: közös vállalkozásban, részvénytársaságban stb.) való részvétele vagy a szövetkezetnek egy kamaraérdekelt szervezetbe való belépése Az igazgatóság és az elnök A közgyűlések

között a hatalom túlnyomó részét az igazgatóság gyakorolja. A hatékony működés érdekében az igazgatóság átruházhatja hatalmának egy részét a menedzsmentre és a szövetkezet más rangú alkalmazottjaira. Ám az igazgatóság – mivel a teljes vagyont rábízták – semmilyen körülmények között sem térhet el attól a ténytől, hogy teljes mértékben felelős cselekedeteiért a tagok alkotta közgyűlésnek. Az igazgatóság feladata, hogy az alapszabály szerint vezesse a szövetkezetet. Az igazgatóság: • Fejleszti és irányítja a szövetkezetet • Gyakorolja a munkaadói jogokat • Alkalmazza a szövetkezet menedzsereit, és meghatározza azok fizetését • A szövetkezetet érintő minden olyan kérdésben határozatot hoz, amely a szövetkezetet érinti, és nem tartozik más szervezetek hatáskörébe • Az éves jelentéssel és a szövetkezet pénzügyi mérlegével beszámol a közgyűlésnek Ezeken a törvényes feladatokon túl az

igazgatóságnak még a következő szövetkezeti kötelezettségeket kell teljesítenie: • Nagy figyelmet fordít a tagok igényeinek kielégítésére • Tervezi és megvalósítja a tagok, az alkalmazottak és a menedzserek oktatását, továbbképzését • Jelentős figyelmet fordít a szövetkezet széles körű hazai és külföldi kapcsolataira 6 A felügyelő bizottság A felügyelő bizottság fő feladata annak ellenőrzése, hogy az igazgatóság a szövetkezet tagjainak és alkalmazottainak érdekei szerint dolgozik-e? Ennek érdekében: • A szövetkezet szerveivel és menedzsmentjével kapcsolatos minden ügyet, esetet vagy dokumentációt megvizsgálhat • Szükség esetén az igazgatóságtól követelheti, hogy a szövetkezet alapszabályát és más szabályzatainak előírását tartsa meg • Rendkívüli közgyűlést hívhat össze, ott előterjesztheti javaslatát a teljes igazgatóság elbocsátására, ha a szövetkezet szabályaival és

előírásaival ellentétesen cselekszik • A szövetkezet éves jelentéseit, pénzügyi mérlegét, a szövetkezet menedzsmentjével és működésével kapcsolatos tevékenységet sokoldalúan vizsgálja, és az ezekkel kapcsolatos megalapozott véleményét a közgyűlés elé terjeszti. • Az éves közgyűlésre saját tevékenységéről jelentést készít A beavatottság, a részletek, a háttér ismerete és a lehető legteljesebb tájékozottság miatt a felügyelő bizottság elnöke vagy egy tagja az igazgatóság ülésein – vélemény-nyilvánítási, de nem szavazati joggal - részt vehet. A menedzsment Rátermett, gyakorlati érzékű, a helyi viszonyokkal is messzemenően számoló, jól képzett és gyakorlott menedzserek – ez a siker alapfeltétele. Van úgy, hogy ilyen emberek helyben nem találhatók meg. Máshol igen Alkalmazni kell őket A hatékonyan működő menedzsment jellemzői: • Kitűnő szervezés • Egyszerű működés • Gyors

információ-csere • Sokoldalúság • Fogékonyság • Csapatmunka A nálunk szokásos gyakorlat szerint a szövetkezet igazgatási testületének elnöke úgy cselekszik, mint legfőbb végrehajtó tisztségviselő, azaz, mint a szövet7 kezet vezérigazgatója. A múltban elfogadott ilyen fajta gyakorlat ma már nem felel meg a korszerű igényeknek. Más a feladata az elnöknek, és más a – nevezzük így – üzleti igazgatónak A javaslat: válasszuk szét a két feladatkört Ha ezt a két külön-külön nagyon fontos feladatkört szétválasztották – ahogy az a szabadpiaci verseny rendszerű országokban az összes működő szövetkezetnél valóban történik – akkor a demokrácia erősödik, lévén, hogy a szövetkezet minden tagja egyenlő lehetőséget kap arra, hogy a szövetkezet elnökének megválasszák. Ugyanis nincs szüksége a szövetkezet vezetéséhez nélkülözhetetlen, sajátos ismeretekre. Ráadásul, a két feladatkör

szétválasztásával, és szükség szerint a külső professzionális menedzserek alkalmazásával a szövetkezet üzleti hatékonysága növekszik, a határozathozatal világossága erősödik. Mindezért célszerűnek tűnik, hogy a szövetkezet alapszabályába építsék be a vezérigazgató vagy általános menedzser pozíció létesítéséről szóló és az igazgatóság jogkörébe tartozó határozatot. A SZÖVETKEZÉSRŐL ÁLTALÁBAN A világ gyakorlatilag összes országában fellelhető szövetkezet olyan szervezet, amelyben az egyének egy csoportja saját gondjaik megoldásában, igényeik kielégítésében együtt, összefogva, tevékenyen vesznek részt. Gyakorlatilag se vége, se hossza azoknak a lehetőségeknek, amelyeket a szövetkezetek az emberek mindennapi életének jobbítására kínálnak. Jelenleg a világon több, mint 700 000 000 család él ezekkel az előnyökkel. A szövetkezet egy, a használó tulajdonában lévő, általa kézben tartott

vállalkozás. A szövetkezet – más vállalkozásoktól – legalább három fontos kérdésben különbözik. 1. A szövetkezet tagjai, tulajdonosai és finanszírozói egyben fogyasztók is (használó-tulajdonos koncepció). Ezzel ellentétben: más vállalkozásokban a tulajdonos és a finanszírozó személyek a vállalkozásban fogyasztóként nem jelennek meg 2. A szövetkezet fogyasztó tagjai egyben kezükben tartják a szövetkezetet (használó-kézbentartó koncepció). Ezzel ellentétben: más vállalkozásoknál azok a személyek, akik egy vállalkozásban fogyasztóként is megjelennek – nem tartják azt kézben. 3. A szövetkezetben fellelhető előnyök a használó tulajdonosok között a használatuk alapján oszlanak meg (használó-kedvezményezett koncepció). Ezzel ellentétben: más vállalkozások előnyeit a tulajdonosok a birtokukban lévő részvények arányában osztják el 8 Az iménti három fontos tényező tehát: „A szövetkezet olyan

üzleti szervezet, amelyet azok az emberek birtokolnak és ellenőriznek, akik a szolgáltatásaikat használják, és amelyben a nettó jövedelmet (többletet) a tagok között olyan arányban osztják fel, amilyen arányban azok igénybe vették a szövetkezet szolgáltatásait.” A teljesség kedvéért azonban ezt a meghatározást azért kell bővíteni, mert –a szövetkezet lényegét jelentő – szociális, oktatási és közösségi értékekre nem utal. Egy kiváló és világhírű szakértő szerint a szövetkezet: „A társadalmi szervezet olyan rendszere, amely az egység, a gazdaságosság, az egyenlőség és a szabadság elvén alapul.” AZ ÚJ TÍPUSÚ SZÖVETKEZETEK FAJTÁI • • • Faluszövetkezet. A faluszövetkezet az egyes településekhez kötődik, illeszkednie kell a helyi önkormányzathoz, a termelési hagyományokhoz és adottságokhoz. A faluszövetkezet valójában a mezőgazdasághoz igazított általános szövetkezeti modell. Földbérlő

szövetkezeti modell. A földbérlő szövetkezeti modell azoknak a tulajdonosoknak a területén szerveződhet, akik nem kívánnak saját maguk gazdálkodni. A bérlők a használatukba került földekkel alapítanak egy szövetkezetet, és a használatukba került földeket viszik közös művelésbe. Általános szolgáltató szövetkezet. A szolgáltató szövetkezet elsősorban a családi gazdaságok sokirányú igényeinek kielégítését célozza meg, ezzel megkíméli az ide belépő tagokat a teljes eszközfelszerelés költségétől. A következő típusai vannak: • Szervizellátó szövetkezet • Növényvédő szövetkezet • Szállító szövetkezet • Könyvelő szövetkezet • Gépkör, géphasznosítási szövetkezet A gépkör a magántulajdonban lévő gépkapacitások és a felmerülő munkaigények közvetítését végzi a gazdák között – minimális – díjazás ellenében. Ez tehát olyan együttműködési forma, amely a gazdák tulajdonában

lévő gépek jobb kihasználtságát, s a gépi munkák költségeinek csökkentését teszi lehetővé. A gépkör valamely gépi szabadkapacitással rendelkező tagja bérmunka formájában, személyesen végrehajtott, vagy bérbeadott géppel szolgáltatást nyújt a kör másik tagjának, aki erre igényt tart Ily módon a szolgáltató gazda gépkihasznált- 9 • • sága javul, költsége csökken, az igénybevevő részéről pedig a tőkebefektetés igénye mérséklődik. Tejszövetkezet. A tejszövetkezet célja , hogy a tagok tej- és tejjel kapcsolatos termékeit átvegye, feldolgozza és értékesítse, valamint a tejtermelés legkedvezőbb feltételeit megteremtse. Tehát a felsorolt tevékenységeket integrálja egy adott térségben. Pinceszövetkezet. A pinceszövetkezet kapcsolódik a borvidékek szőlőtermelőinek, a szőlőfeldolgozóknak, a borértékesítőknek a hagyományaira, és kifejezi a tájtermelésből adódó komparatív előnyöket. E

szövetkezeti tevékenység célja, hogy a tagok szőlőtermését átvegye, tárolja, feldolgozza és értékesítse, valamint a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos legkedvezőbb feltételeket megteremtse. TERMELŐ ÉRTÉKESÍTŐ SZERVEZETEK A közös agrárpolitika reform fő törekvése a termelő szervezetek erősítése az értékesítés folyamatában. Az agrárpolitika újjászervezésének fontos részét képezi az EU 2200/96 számú rendelete a „gyümölcs- és zöldségtermelői szervezetekről” A TÉSZ-ek ennek megfelelően a természetes vagy jogi személyiségű termelők közös értékesítésre és feldolgozásra létrehozott szervezetei, amelyek meghatározott agrárrendtartási feltételek esetén EU támogatásban részesülhetnek. A rendelet szerint bármely jogi személy elismerhető TÉSZ-ként A termelők közvetlen, illetve non-profit jellegű piaci szervezeteinek intézményi támogatásán keresztül válik lehetségessé, hogy az egységesen jó

minőségű termék olyan mennyiségben álljon rendelkezésre, amely meg tud felelni az élelmiszerkiskereskedelmi láncok növekvő követelményeinek. A termelők értékesítési együttműködése alkupozíciót hoz létre, jelentősen megerősítve a termelők értékesítési folyamatban betöltött helyzetét. Tehát, miközben folyik a verseny a családi vállalkozások között a minőség és költségtakarékosság vonatkozásában, ugyanakkor nő az értékesítési biztonság és csökken a kiszolgáltatottság. A termelők önszerveződő értékesítési szervezetei révén megtarthatják a közvetítői kereskedelem hasznát, emellett a fogyasztó is olcsóbban juthat friss zöldséghez, gyümölcshöz. Tovább finomította a rendszert az EU 1257/99 számú tanácsadási rendelete Specializált termelői értékesítői szervezetek Az Európai Unió tagországaiban a sokféle tevékenységet folytató termelői szervezetek mellett, a piac-értékesítési biztonság

növelése érdekében, egyre 10 fontosabbá válnak az ún. „specializált” termelői szervezetek, a TÉSZ-ek A gyümölcs- és zöldségkínálat szorosabb összefogása a termelői értékesítő szervezetekben első ízben teremt tiszta kereteket e szervezetek tagjainak a felajánlási kötelezettség tekintetében. A TÉSZ-ek tagjai egy adott termékcsoportba tartozó termékük vonatkozásában csak egy értékesítő szervezet tagjai lehetnek. Ezen keresztül az adott termékből teljes termésmennyiségüket értékesítik. Kívülállók részére szolgáltatást nem teljesítenek, közös pénzügyi alapjukat az arányos teherviselés jellemzi. A termelői együttműködésnek „hivatalos elismertetése” és az ehhez kapcsolódó EU támogatás különféle feltételekhez kötött:  A termelői szervezeteknek vagy értékesíteniük kell valamennyi számukra felkínált – tagjaik által előállított – terméket, vagy legalább egyet lefedniük a

következő termékcsoportokból: zöldség, gomba, gyümölcs, citrusfélék, héjas gyümölcs, vagy bizonyos termékek feldolgozása.  A kínálat koncentráltabb összefogása érdekében a termelőknek teljes termésüket saját értékesítő szervezetükön/szövetkezetükön keresztül kell piacra vinni, illetve a feldolgozóiparral szerződni.  Az elismerés lényeges feltétele egy minimális taglétszám és az értékesíthető termékek egy minimális mennyisége (pl. 5-15 tag, 100-200 millió forintnak megfelelő forgalom), mivel a TÉSZ-ek megfelelő működését nem az állami elismerés vagy támogatás, hanem saját gazdasági súlyuk biztosítja.  A szervezet hiteles demokratikus működtetése (a tagok maguk választják meg vezetőiket, beleszólásuk van a döntésekbe, az egy tag – egy szavazat alapján). Ennek érdekében a legtöbb TÉSZ értékesítő/beszerző non-profit vagyis tagi jövedelemadózású szövetkezetként működik. 

Termeléssel arányos tagdíj szedése a tagoktól, valamint a Szervezeti Működési Szabályzatban rögzített egyéb tagi együttműködési kötelezettség (minimális tagsági idő, tagdíjfizetés módja stb.) kialakítása  Tagi és szervezeti adatszolgáltatás (pl. terület, hozam stb)  2000. január 1-től kezdődően a nyersárutermelést kötelezően fel kell kínálni a termelői értékesítő szervezeteknek/szövetkezeteknek a feldolgozóipar számára A TÉSZ-ek fő feladatai  A termelésnek az igényekhez történő illesztése  A tagok termékeinek forgalmazása, a kínálat koncentrálása segítségével  A termelési költségek csökkentése és a termelői árak stabilizálása 11  Környezetbarát természeti, és hulladékkezelési módszerek alkalmazása A SZÖVETKEZET LÉTREHOZÁSÁNAK GYAKORLATI TENNIVALÓI Első lépés - Kapcsolatfelvétel Kapcsolatfelvétel a szövetkezet-szervező szolgálattal, illetve annak tanácsadójával.

Így megtakarítható az időrabló és bizonytalan tartalmú tájékozódás, elkerülhetőek a tévutak és azonnal hasznosíthatóak a szervezéshez szükséges ismeretek Második lépés - Alapítási tervezet kidolgozása A szövetkezeti törvény előírásai szerint két lényeges alapítási követelménynek kell megfelelni: 1. A szövetkezetnek a tagok (termelők) alaptevékenységét előmozdító feladatokat kell ellátnia, méghozzá szövetkezeti ügyvitel révén, 2. A szövetkezetnek életképesnek kell lennie A szövetkezeti üzletvitel nemcsak átmeneti, hanem hosszútávra szóló összessége azoknak az anyagi és személyi szervezeti eszközöknek, amelyek segítségével a vállalkozás célját elérheti. Ide tartozik pl a székhely létrehozása, közös raktár, feldolgozó stb. A nagyobb árbevételre, illetve nyereségre törekvés természetes, de nem önmagáért való célja a szövetkezet Más társulási formákkal szemben a szövetkezet a

kigazdálkodott teljesítményeket a tagjainak továbbadja. Csak addig osztja ki a megszerzett nyereséget, amíg a szükséges beruházások finanszírozása, a szövetkezet működése, valamint a hosszú távú fejlődőképesség azt megköveteli A szövetkezet életképességéről már az alapításkor gondoskodni kell, hogy a folyamatos üzletvitel tagi vagy hitelezői érdeksérelem nélkül valósuljon meg. A non-profit jellegű szövetkezés lényege, a tagok érdekeinek megfelelő szolgáltatások folyamatos fenntartása mellett, az egyéni érdekeltséget megvalósító eloszlás és jövedelemadózás. E formában a tagok nem alkalmazottak, hanem önálló vállalkozók, termelési méretük szerint őstermelők, kistermelők, nagygazdák vagy különféle jogi személyek. 12 Gazdasági és szervezeti szempontból „teherbíró” szervezet kialakítása Az alapító gyűlést megelőzően indokolt a hasonló tevékenységű és érdekeltségű gazdáknak több

alkalommal, egyeztető megbeszéléseken összejönni. Ezeken kell megvitatni a lehetséges közös célokat, illetve az azokhoz vezető utak realitását, a szükséges eszközök és források mértékét, valamint más, leendő közös tevékenységükhöz kapcsolódó menedzselési, pénzügyi, gazdálkodási és eljárási kérdéseket. Ilyenek: az induló vagyon alapját jelentő részjegy összegének meghatározása, a vezetők személyének kiválasztása, szándéknyilatkozatok elkészítése, üzleti terv elkészítése stb. A működéshez szükséges vagyon finanszírozása A hosszútávra létesített gazdaságos szövetkezeti üzletvitelhez mindenekelőtt megfelelő tőkeellátottság kell, amely lehetővé teszi, hogy az üzleti tevékenység folytatásához szükséges alapvető eszközök és/vagy ingatlanok, műszaki felszerelés és egyéb berendezések, valamint a vállalkozás tárgyát szolgáló forgóalap, különösen a készletek és a kinnlevőségek

finanszírozatók legyenek. A sajáttőke-ellátottságnak központi szerepe van. Ugyanis a sajáttőke látja el kezdetben a szükséges személyi, anyagi és nem-anyagi beruházások finanszírozásának szerepét. Ezenkívül arra is szolgál, hogy elhárítsa a rejtett, a pillanatnyi és a jövőbeni kockázatokat A sajáttőke annál hatékonyabb, minél több befizetést követelnek meg és teljesítenek a jegyzett részvényekre. Az így képzett üzleti vagyon mellett célszerű alapszabályban rögzíteni tőke- vagy forgalomarányos szavatossági garanciákat A bevételek szervezése Minden hosszú távra létesített gazdasági vállalkozás feltétele, hogy a működéshez szükséges tőke megszerzése és annak finanszírozása mellett a működőképességhez folyó kiadásokhoz, az állagfenntartáshoz szükséges eszközök a rendes üzletmenet bevételeiből fedezhetők legyenek. Itt döntő jelentősége van a tagok és a szövetkezet közötti üzleti kapcsolatnak.

A kielégítő gazdasági eredmény azt jelenti, hogy a tagoknak lehetőségük van a szövetkezetet az általuk tervezett keretek között szolgáltatási kapcsolatok révén igénybe venni. A szolgáltatási kapcsolatok volumenét ugyanis a vállalkozás nagysága – beszállítások, forgalmazás, szolgáltatás – az alkalmazottak száma és a tagok anyagi teljesítőképessége befolyásolja A szövetkezet által a tagoknak nyújtott szolgáltatási ajánlat elfogadása és igénybevétele függ a rendelkezésre álló kapacitástól és kihasználtságtól, a mindenkori piaci viszonyokhoz igazított versenyképes 13 szolgáltatási eljárástól és a szövetkezet ezzel járó költségeitől és teljesítményeitől. A szövetkezet is tagjai közötti szolgáltatási kapcsolatok kialakításakor a már említett alapvető megfontolásokon kívül más gazdasági és szervezeti követelmények is felmerülnek, amelyek nélkül tervszerű alapítási elgondolás és

kiegyensúlyozott bevételi helyzet nem lehetséges. A legfontosabb kérdések a következők:            A tagok és a vevők várható száma, Piaci potenciál, Ettől elvárható tag- vevőlétszám,  az első üzleti évben,  azután? Milyen éves forgalommal és bruttó bevétellel számolunk a tag- és vevőszám alapján  az első évben  azután? Milyen helyiségek szükségesek a tervezett értékesítési, feldolgozási tevékenységekhez, illetve üzlethez  saját épületben,  beruházási volumen,  éves leírások,  bérelt helységek,  éves bérleti díj,  egyéb éves ráfordítás? Milyen üzemi és üzleti berendezés szükséges az első évek üzletmenetének zavartalan folytatásához? A tőkeköltségek várható nagysága a tervbe vett finanszírozás alapján? Várható munkaerő szükséglet és költség éves szinten, kereskedelmi, műszaki és fizikai külön-külön. Vannak-e sajátosságok

a szállítókkal vagy a vevőkkel való hosszú távú kapcsolat miatt? Számszerű kihatások a vagyoni, pénzügyi és bevételi helyzetre. Várható ráfordítások a könyveléssel kapcsolatban. A fenti meggondolásokból származó ráfordításoknak és bevételeknek valamilyen formában szerepelniük kell az első és lehetőleg a második üzleti évre is elkészített nyereség - veszteség számlában, ha a további ügykezeléshez követelmény- és kontrollmércét akarunk kapni. 14 Hatékony számviteli rendszer létrehozása     Ki, milyen módon végezze a könyvelést? Hogyan épüljön fel és működjön a belső ellenőrzés rendszere? Mikor és milyen tevékenységekre vegyenek igénybe külső szakértőket? A könyvvizsgáló megválasztása és kapcsolatrendszere. Személyi követelmények     Igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok kiválasztása. Tisztségviselői és menedzseri munkamegosztás. Tevékenységi terület

megosztás. Egyéb feltételek. Alapszabály kidolgozása Kötelező, szövetkezeti törvényben előírtak. Működéshez szükséges egyedi megfogalmazások. Üzletviteli sajátosságok. Érdekeltségi és felelősségi körök (jogok és kötelezettségek rendszere és egyensúlya). Működési elvek (non-profit jelleg, kétoldalú kötelezettség stb.) Sajáttőke és szavatossági összeg. (Nyugat-Európában elterjedt háttérgarancia) Szervezeti és működési szabályzat (üzletviteli és tagi eljárási szabályok, szerződésminták stb.) Harmadik lépés a szövetkezet alapítók közgyűlése 1. 2. 3.        Előkészítő munkák (megbeszélések, szándéknyilatkozatok) Alapító közgyűlés összehívása Alapító közgyűlés levezetése a. levezető és jegyzőkönyvezető megválasztása, b. szavazatszámláló kijelölése, c. alapítási szándék magyarázata, az alapítási szándék indítéka, a gazdasági koncepció, aktuális

helyzetismertetés, tervezett üzletvitel várható finanszírozás becsült jövedelem, illetve üzleti haszon, a koncepció vitalehetősége. 15 Az alapszabály meghatározása és elfogadása     Az előzetesen írásban kiadott és a részletes vitában ismertetett alapszabály szavazással történő elfogadása és határozathozatal. Az alapszabályról összességében szavaznak a tagok. Vitatott bekezdésekről önállóan szavaznak, külön eljárás keretében. Az eljárás egyéb pontjaiban a szövetkezeti törvény nyújt eligazítást. Tisztségviselők megválasztása (titkos szavazás), elfogadó nyilatkozat   Igazgatósági tagok és az elnök Felügyelő bizottság és az elnök Egyéb kérdések (igény szerint) Itt lehet javadalmazásról, költségtérítésről, munkaszervezetről, társulásról határozatot hozni. Az alapító közgyűlés jegyzőkönyve. Alaki és tartalmi kellékek Negyedik lépés - cégbírósági bejegyzés.

Cégbejegyzéshez és a működés megkezdéséhez szükséges eljárás. 1. CÉGBÍRÓSÁG – Szövetkezet nevét ellenőrizni (nem foglalt-e stb) 2. ALAPSZABÁLY (egyidőben 6 db eredeti) 3. ÜGYVÉDI ellenőriztetés 4. KÖZJEGYZŐ – aláírási címpéldány (min 5 db) (3 cégbír., 1 bank, 1 ügyfél) 5. KÖZPONTI Statisztikai Hivatal  Helyben kitölthető, ingyenes  96201 sz. bejelentkezési nyomtatvány (APEH nyomtatványbolt) 6. VEZETŐI nyilatkozat az ügyvezetés elfogadásáról Többi tisztségviselők is FB. igazg) nyilatkozata a tisztség elfogadásáról 7. APEH  Alapszabály másolata  Cégbejelentkezési nyomtatvány 1 másolat  96201 sz. nyomtatvány 16  Bankszámlaszám 8. TB törszámkérés – helyben ingyenes nyomtatvány  Alapszabály másolata  Aláírási címpéldány (másolat) 9. AGRÁRKAMARA –Tagszám igazolás 10. CÉGBÍRÓSÁG  Közzététel  Cégbíróság pénztárába befizetni a jegyzett tőke 2%-át

CÉGBÍRÓSÁGON beadni!            Alapszabály (3 példány eredeti) Aláírási címpéldány (3x3 pld-ban – közjegyző előtt hitelesített) Elfogadó nyilatkozat (3x3 pld-ban) FB tagok (eredeti vagy hitelesített) Közzétételi költségtérítés befizetését igazoló postai feladóvevény másolata TB folyószámla meglétét igazoló okirat Kamarai tagságot igazoló okirat másolati példányban Adóbejelentkezési lap másolata Alakuló jegyzőkönyv (3 pld-ban), (eredeti v. hitelesített) Jelenléti ív (3 pld-ban), (eredeti v. hitelesített) Ügyvédi meghatalmazás Lehetőség szerint banki letéti számla igazolása (eredeti v. hitelesített) Ötödik lépés - egyéb teendők Társadalombiztosítási bejegyeztetés Piaci kapcsolatok kiépítése Szövetkezeti érdekképviseleti kapcsolatok rendezése Egyéb szakmai kapcsolatok felvétele Egyéb biztosítási kapcsolatok, szükség szerint Belső szabályzatok és tagi szerződések

elkészítése (ezek között a legfontosabbak a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Tagi Megállapodás, termék - értékesítési szerződések részmegállapodásai, termékminőségre és termékátadásokra vonatkozó bizonylatolási rend. Az Európai Unióba való belépéssel összefüggésben a szövetkezetek belső döntési- szerveződési folyamatai egyre inkább egy demokratikus intézményrendszer kiépülésének irányába hatnak. Várhatók olyan szabályok, belső törvények alapszabályba foglalása, melyek lehetővé teszik az euró-szövetkezetekhez való integrálódást. Ennek különös jelentőséget ad a nemzetközi piacokra jutás, a 17 szövetkezeti infrastruktúra használata. Ez a partnerség néhány év múlva jogi vonatkozásban is lehetséges lesz, de csak akkor válik a magyar termelői közösségek számára elérhetővé és konkrét gazdasági előnyöket nyújtó kapcsolattá, ha a szövetkezet tartalma ugyanazt jelenti, mint az

Európai Unióban. Mindezek elérése érdekében - már az új szövetkezeti törvény megszületése előtt - törekednünk kell a lehetséges legtöbb valódi szövetkezeti elv átvételére, vagyis a non-profit jelleg, az egy tag egy szavazat, a kizárólagosság, a helyi jelleg átvételére és termék orientált alkalmazására. 18 Szent István Egyetem Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Központ A Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Központ a Szent István Egyetem karain felhalmozódott tapasztalatokat, kutatási eredményeket és a széleskörű nemzetközi kapcsolatokból származó információkat szeretné megosztani a vidéken élő gazdálkodókkal, vállalkozókkal és a vidék fejlesztését célul kitűző szervezetekkel. A Központ fontosabb tevékenységi körei: • • • • mezőgazdasági és vidékfejlesztési komplex programok, kutatási projektek szervezése, szaktanácsadás az Egyetem oktatóira és kutatóira támaszkodva, kiemelten az

alábbi témakörökben: - szántóföldi növénytermesztés, - kertészet, - növényvédelem, - állattenyésztés, - mezőgazdasági gépesítés, - agrárökonómia, - marketing, - számvitel és pénzügy, - vállalkozásfejlesztés, - munkavédelem, tanfolyamok, előadások és bemutatók szervezése, a programokhoz kapcsolódó kiadványok megjelentetése. Szent István Egyetem Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Központ 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1 Telefon: (28) 522-022 Fax: (28) 410-804 19 A Magyar ízek Háza Szaktanácsadó Kft. kis és közepes agrárvállalkozások számára nyújt szolgáltatásokat. Kiemelt tevékenysége a speciális és hungarikum jellegű termékek kialakításának és piacra jutásának elősegítése A kis és közepes vállalkozói mérethez kötődik a speciális és a hungarikum jellegű termékek többsége, mert alapanyaguk olyan növény- és állatfajták, melyek gyűjtése, termesztése, tenyésztése nagyüzemi szinten

nehezen oldható meg, vagy ha igen, minőségi változások várhatók. Jelenleg Magyarországon nincs kialakítva az a piaci csatorna, amelyen keresztül a kis és közepes vállalkozások tesztelhetik, értékesíthetik termékeiket és a szükséges tanácsadási szolgáltatást is megkaphatják. A tesztpiaci lehetőségek megteremtése, illetve az erre épülő szolgáltatások kialakítása és működtetése a Kft. egyik fő profilja Erre dolgozta ki, és építette fel a „Magyar ízek Háza speciális élelmiszeripari termékek értékesítő és bemutató hálózata” nevű programot, ami országosan jelenleg 12 megyében indul el. A Magyar ízek Háza programon belüli szolgáltatások: • Folyamatos piacra jutási lehetőségek biztosítása • Marketing szolgáltatás vállalkozók számára • Szaktanácsadás A Kft. a program koordinálása mellett a következő szolgáltatásokat nyújtja:        Pályázatírás Üzleti terv írás

Termékfejlesztés Technológiai, üzletviteli szaktanácsadás Ágazati stratégiák kidolgozása Kistérségek számára operatív programok kidolgozása Információs hálózat kiépítése Címünk: M. I H Szaktanácsadó Kft Gödöllő, Isaszegi út Pf 417 Tel/fax 06-28-420-366/152 mobil: 06-30-9549-126 Email: mih@katki.hu Internet: wwwextrahu/magyar izek hazahtml 20