Jogi ismeretek | Gazdasági jog » HFF Gazdasági jog tételek, 2007

HFF Gazdasági jog tételek - 2007 „A” Jogszavatosság az adás-vételi szerződéseknél: Az eladót nemcsak kellékszavatosság, hanem jogszavatosság is terheli ( a tul.jog átruházásáért és tehermentességéért ). Ez azt jelenti, hogy az eladó helyt áll azért, hogy az eladott dolog per- és tehermentes.  Ha a dolgon 3. személynek is joga van ( pl: elővásárlási jog ), az kizárja a vevő tulszerzését a vevő felszólítja az eladót ( határidőt kitűzve ), hogy hárítsa el az akadályokat vagy adjon biztosítékot. Ha a határidő leteltével nem történik változás, akkor a vevő elállhat és kártérítést követelhet.  Ha a 3. személynek joga csak korlátozza a vevő tuljogát, a vevő határidő kitűzésével tehermentességet követelhet és visszatarthatja a vételár egy részét • Ha letelik a határidő, a visszatartott összegből maga tehermentesítheti. • Ha a tehermentesítés lehetetlen v. aránytalanul költséges, a vevő

elállhat és kártérítést követelhet vagy a vételár csökkentésével átvállalhatja a terhet. In integrum restitutio: Ha a szerződés bármi oknál fogva érvénytelen, akkor fő szabályként az eredeti állapotot kell visszaállítani. Intézmény, ahol felmerül: bíróság Vállalkozási szerződés: Váll. köteles: valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására. Megrendelő köteles: szolgáltatás átvételére és díj fizetésére. A megrendelő csak akkor köteles fizetni, ha az eredmény, a mű létrejött. Altípusai: • építési szerződés • szerelési szerződés • tervezési szerződés • kutatási szerződés • utazási szerződés Szerződési szabadság elvének 4 összefüggése: A jogalanyok szabadon köthetnek szerződéseket. A polgári társadalom és a kapitalista piacgazdaság alapelveként alakult ki.

Részszabadságai:  Szerződéskötési szabadság: akarok-e szerződést kötni vagy sem (mögötte gyakran gazdasági kényszer húzódik).  Partnerválasztás szabadsága: szabadon döntöm el, hogy kivel szerződöm (kivétel: közbeszerzési eljárások).  Típus szabadság: bármilyen fajta szerződést köthetek.  Tartalom meghatározási szabadság: szerződés tartalmának szabad meghatározása. Elemei: • Felek személye • Szolgáltatás meghatározása 1. oldal • • • Teljesítés módja, helye, ideje Ellenszolgáltatás meghatározása Egyéb lényeges elemek 2. oldal Tisztességtelen versenycselekmények:  Versenytárs jó hírnevét, vagy hitelképességét sérteni ill. veszélyeztetni hírnévrontás tilalma ( valótlan tény állítása ; valós tény hamis színben való feltüntetése )  Üzleti titok védelme ( minden olyan tény, információ, megoldás, amelynek titokban maradásához a jogosultnak gazdasági gyakorlat

szempontjából méltányolható érdeke fűződik ). ( üzleti titok tisztességtelen megszerzés, felhasználása ; üzleti titok jogosulatlan nyilvánosságra hozatala )  Bojkott felhívás tilalma.  Tiltott a névbirtoklás és a szolgai utánzás révén megvalósult piaci magatartás is.  Tiltott a versenyeztetés megsértése pl.: versenytárgyaláson, árverésen, tőzsdei alkunál Kötelezett késedelme esetén jogosult elállhat, ha:  Érdekmúlást bizonyít pl.: nyári kollekciót a varroda télen szállítja le  Érdekmúlás nélkül, ha csak meghatározott időpontban lehetett teljesíteni pl.: esküvői ruha  A szerződésben bánatpénz ellenében ezt kikötötték.  A póthatáridő is eredménytelenül telt el. Tulajdonjog részjogosultságai:  A tulajdonos jogosult a dolgot birtokolni (a birtoklás, a dologgal való fizikai kapcsolat pl.: ha valamit kölcsönkérek, akkor azt birtoklom, de nem tulajdonlom ).  A tulajdonos jogosult a dolgot

használni ( ez hasznot hozhat pl.: gyümölcsfa, tyúk, pénz régies elnevezése: gyümölcsöztetés ).  A tulajdonos jogosult a dologgal rendelkezni: • Az előző 2 jogot valakinek ideiglenesen átadhatja pl.: kölcsön bérlet • A tulajdont megterhelheti pl.: zálogosítja, haszonélvezetet terhel rá • A tulajdonjogot másnak átadhatja ( adás-vétel, csere, ajándékozás ). • A tulajdonnal felhagyhat pl.: kidobja, az út szélén hagyja Munkáltató felelőssége dolgozónak okozott kár esetén: A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató a munkavállalónak a munkaviszonyával összefüggésben okozott károkért vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel. Mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy a károsult magatartása okozta. 3. oldal „B” Előszerződés: Kétoldalú, önként vállalt szerződéskötési kötelezettség. Felek megállapodnak, hogy egymással egy

későbbi időpontban végleges szerződést kötnek. Akkor kerül rá sor, ha a végleges szerződés létrejöttét be kívánják biztosítani, de annak megkötéséig még időre van szükségük pl.: vételár előteremtése Emellett jövőbeni kapacitás is biztosítható vele, így gazdaságszervező funkciója is nagy.  A végleges szerződésre előírt alakban kell megkötni pl.: ingatlan adás-vételnél írásban  Kötelez a végleges szerződés megkötésére, kivéve: • Ha a teljesítés előre nem látható ok miatt lehetetlen. • Ha nemzetgazdasági érdeket sértene. • Ha a beállt változás miatt elállásnak vagy felmondásnak van helye.  Tartalmazza a későbbi szerződés leglényegesebb pontjait. Munkavállalónak való felmondás kritériumai: Rendes felmondás:  A felmondási indoknak valónak, és okszerűnek kell lennie • Egészségügyi, vagy szakmai alkalmatlanság. • Munkaviszonnyal összefüggő kötelezettségszegés. Vita esetén a

bizonyítási teher a munkavállalót terheli.  Nyugdíjkorhatár átlépése után indokolni nem kell.  Nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül erős indok szükséges.  Felmondási idő min. 30 nap, max 1 év  3 év munkaviszony után végkielégítés jár.  A felmondásnak írásos jognyilatkozatnak kell lennie. Rendkívüli felmondás:  Írásos jognyilatkozat világos indoklással, rövid határidővel.  Nincs felmondási idő (azonnali hatályú).  Minősített kötelezettségszegés esetén lehet. Próbaidő alatt:  Írásos jognyilatkozat.  Azonnali hatállyal.  Nincsenek felmondási szabályok. Kartelltilalom: A magyar versenytörvény ún. relatív kartelltilalmat tartalmaz, általában tiltja a versenykorlátozó megállapodásokat.  Árkartell: árak közvetlen meghatározása, árváltoztatási egyezség létrehozása.  Mennyiségi kartell: eladás, beszerzés, kitermelés kvótáinak, illetve azok mozgásának meghatározása.

 Területi kartell: piacfelosztás.  Kondíciós kartell. üzleti feltételek közös meghatározása 4. oldal A polgári jogi felelősség 4 előfeltétele: Objektív feltételek:  Jogellenes magatartás  Kár  A jogellenes magatartás és a kár közötti okozati összefüggés Szubjektív feltétel:  Károkozó vétkessége (lehet szándékos vagy gondatlan). A kár fajtái:  Vagyoni kár: tényleges kár az indokolt kiadás és elmaradt jövedelem, ill. az az érték, amivel a károsult vagyona csökkent.  Nem vagyoni kár: erkölcsi kár ha van károkozás, de nincs vagyoncsökkenés.  Általános kár: ha a vagyoni kár pontos értéke nem számítható ki pl.: baleseteknél A megbízott kötelezettségei:  Köteles a rábízott ügyet gondosan és szakszerűen ellátni.  A megbízó utasításai szerint és érdekeinek megfelelően teljesíteni.  Bizalmi jelleg személyesen kell eljárni.  Figyelmeztetési kötelezettség, ha

szakszerűtlen utasítást kap.  Folyamatos tájékoztatási és új utasítás kérési kötelezettség.  Köteles a megbízót a teljesítésről haladéktalanul értesíteni.  Titoktartási kötelezettség. Hogyan lehet a tulajdonjoggal rendelkezni:  A tulajdon birtoklásának és használatának jogát ideiglenesen átadhatja pl.: kölcsön bérlet  A tulajdont megterhelheti pl.: zálogosítja, haszonélvezetet terhel rá  A tulajdonjogot másnak átadhatja ( adás-vétel, csere, ajándékozás ).  A tulajdonnal felhagyhat pl.: kidobja, az út szélén hagyja A munkavállaló felelőssége a munkáltatónak gondatlanságból okozott kárért: Gondatlanságnál a vétkesség lehet:  Tudatos ( ha a károkozó előre látta a káros következmény lehetőségét, de könnyelműen bízott annak elmaradásában ).  Nem tudatos ( ha az elvárható gondosság meg nem tartása miatt nem látta előre a káros következményt ). A munkavállaló felelőssége

korlátozott ( 1 havi átlagkereset fele, vagy a munkaszerződés, illetve kollektív szerződés alapján 1,5 ill. 6-szorosa ) gondatlan károkozás Szándékos károkozás esetén korlátlan a felelőssége. 5. oldal „C” Szerződés: A termelési és fogyasztási szükségletek kielégítését szolgáló társadalmi viszony. A szerződés az áruviszony, árucsere jogi „köntöse”. A piacgazdaság központi kategóriája. Lényege: a felek megegyezése, akaratnyilatkozataik egybeesése. Szerződéskötési kötelezettség esetei:  Közszolgáltatások (víz, gáz stb.)  Kötelező felelősségbiztosítás (gépjármű, ügyvéd, orvos).  Előszerződés esetén. A szerződés megtámadhatósága: Feltételes (megtámadás tényétől függő) érvénytelenség, csak a sérelmet szenvedett szerződő fél és az jogosult a megtámadására, akinek a szerződés törvényes érdekét sérti. Megtámadás: másik félhez címzett írásbeli jognyilatkozat.

Eredménytelenség esetén bírósághoz lehet fordulni. Ennek joga 1 éven belül gyakorolható Esetei: Akarathibák:  Tévedés  Megtévesztés (tévedésbe ejtés és tévedésben tartás)  Fenyegetés (kilátásba helyezett személyi vagy vagyoni hátrány) Joghatásban rejlő hibák:  Feltűnően nagy értékkülönbség a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között  Indokolatlan egyoldalú előny Vagyoni kár elemei:  Felmerült kár amivel a károsult vagyona csökkent.  Elmaradt jövedelem amihez hozzájuthatott volna a károsult, ha nincs a károkozás.  Kiadások, költségek, amik a károkozással kapcsolatban felmerültek. Mikor kell a polgári jogi szerződést írásban kötni?  Ingatlan adás-vételi szerződés  Hitelszerződés  Biztosítási szerződés  Társasági szerződés  Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés  Tartási és életjáradéki szerződés  Öröklési szerződés Kötelem:

Meghatározott jogosult áll szemben meghatározott kötelezettel és tőle meghatározott magatartást követelhet. relatív szerkezetű Típusai:  Szerződés csereviszonyt közvetít, a felek megegyezése alapján jön létre, kölcsönösség dominál.  Kártérítés a jogellenes károkozás szankciója, a károkozó köteles megtéríteni a kárt, a kötelezettség dominál. 6. oldal A munkáltató és munkavállaló felmondása közti különbség: Rendes felmondás munkáltató által:  Kötöttebb szabályok  Vannak  Indoklás, bizonyítás korlátok felmondási tilalmak és Rendes felmondás munkavállaló által:  Bármikor élhet ezzel a joggal a felmondási idő megtartása mellett Rendkívüli felmondás: Mindkét fél részéről egységes szabályok szerint történik:  Indoklás  Rövid határidőhöz kötött  Azonnali hatályú  Nincs felmondási idő Próbaidő alatt: Nincs szabály, bárki bármikor felmondhat. Rendes

felmondás:  A felmondási indoknak valónak, és okszerűnek kell lennie • Egészségügyi, vagy szakmai alkalmatlanság • Munkaviszonnyal összefüggő kötelezettségszegés. Vita esetén a bizonyítási teher a munkavállalót terheli  Nyugdíjkorhatár átlépése után indokolni nem kell.  Nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül erős indok szükséges.  Felmondási idő min. 30 nap, max 1 év  3 év munkaviszony után végkielégítés jár.  A felmondásnak írásos jognyilatkozatnak kell lennie. Rendkívüli felmondás:  Írásos jognyilatkozat világos indoklással, rövid határidővel.  Nincs felmondási idő ( azonnali hatályú ).  Minősített kötelezettségszegés esetén lehet. Próbaidő alatt:  Írásos jognyilatkozat.  Azonnali hatállyal.  Nincsenek felmondási szabályok. 7. oldal „D” Felmondási tilalom esetei: A felmondási tilalom azt jelenti, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a

munkaviszonyt bizonyos különböző mértékben meghatározott ideig. A felmondási tilalom csak a rendes felmondás esetén érvényesül. A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:  A betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy év, üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatt keresőképtelenség a táppénzre való jogosultság teljes ideje.  Beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés.  Közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság.  Terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság. A beteg gyermek ápolása, illetve a gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság.  Sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézbesítésétől

számított időtartama. Polgárjogi szerződés semmissége: Semmisség feltétlen érvénytelenség (megállapításához nem kell külön eljárás). Bárki határidő nélkül hivatkozhat semmisségre. A bíróság és más hatósság hivatalból köteles figyelembe venni. Esetei: Szerződési akarathibák:  Cselekvőképességi hiba pl.: gyerek köt szerződést  Színlelt szerződés pl.: tréfából kötött szerződés  Kényszer hatása alatt kötött szerződés Nyilatkozati hibák:  Alakiság megsértése  Álképviselő által kötött szerződés Célzott joghatásban rejlő hibák:  Tilos szerződések Polgári jogi felelősségnél a jogellenességet kizáró körülmények:  Jogos védelem  Szükséghelyzet  Károsult beleegyezése  Valamilyen jog gyakorlása Fogyasztó megtévesztésének esetei:  Hiányos tájékoztatás  Áru tulajdonsága tekintetében valótlan tényt megtévesztésre alkalmas módon állítani pl.: legjobb,

legolcsóbb, egyetlen.  Olyan áru reklámozása, amely nem vagy nem kellő mennyiségben áll a fogyasztó rendelkezésére, kivéve bevezető reklámozás.  Fogyasztó megtévesztése pl.: áru összehasonlítással 8. oldal Rendkívüli felmondás: Csak a másik fél minősített kötelezettségszegése esetén lehet (szándékos vagy súlyos gondatlanság), vagy a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő magatartás esetén pl.: bűncselekmény a munkáltató terhére. Az okról való tudomásszerzéstől számított 15 munkanapon belül szubjektív határidő. De legfeljebb az ok bekövetkezésétől számított 6 hónapig objektív határidő. Vezető személyeknél az ellenőrzés elmulasztása is alapja lehet a rendkívüli felmondásnak. A felmondás okát bizonyítani, indokolni kell. A munkavállaló is élhet vele pl.: nem kap fizetést a munkáért Telki szolgalom: Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát

meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. Telki szolgalmat átjárás, vízellátás és vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára előnyös más hasonló célra lehet alapítani. Pacta sun servanda: Szerződési hűség elve azt mondja, hogy a szerződés ugyanúgy kötelezi a feleket, mint a törvény. Tehát mindent teljesíteni kell, amit a szerződésbe foglaltak. Ez az elv az árutermelő piacgazdaságokban a „polgári erkölcsi” alapelv is, mely szerint az adott szó szent és minden körülmények között be kell tartani. 9. oldal „E” Polgári jogi szerződés megszűnésének esetei, azok hatálya:  Teljesítés  Teljesítés nélküli megszűnés: • Egyoldalú nyilatkozat, amellyel az egyik fél a szerződés

keletkezésére visszaható hatállyal megszünteti elállás (mindent az eredeti állapotra kell visszaállítani). • Egyoldalú nyilatkozat, amellyel az egyik fél szerződést a jövőre nézve megszünteti felmondás pl.: munkaviszony esetén • Kétoldalú nyilatkozat, amellyel a felek a szerződést a jövőre nézve megszüntetik megszüntető szerződés ( ami eddig teljesül, az marad így, a többi visszajár ). • Kétoldalú nyilatkozat, amellyel a felek a szerződést keletkezésére visszaható hatállyal számolják fel felbontó szerződés ( mindenki mindent visszaad ). Kézizálog és óvadék különbségei: Mindkettő a szerződés biztosítására szolgál. Zálogjog: A jogosultnak a zálogtárgyon abszolút hatállyal és más jogosultakat megelőzően kielégítési jogot biztosít arra az esetre, ha a kötelezett a szolgáltatást nem teljesíti. Csak forgalomképes dolgon lehet létesíteni. Abszolút szerkezetű jogviszony tulajdonjog átruházása

esetén az új tulajdonost is terheli. Felismerhetővé kell tenni:  Kézizálogjog: a jogosult birtokába adásával (Ingóságok esetén jellemző. Az egész dologra kiterjed. A jogosult köteles a tárgy épségéről gondoskodni Csak bírósági úton érvényesíthető.)  Jelzálogjog: a zálogtárgy megjelölésével (Ingatlanokra jellemző.) Óvadék: A takarékbetétkönyv, értékpapír vagy pénz átadása a jogosultnak, annak biztosítása végett, hogy a szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az óvadékból közvetlenül kielégíthesse. De teljesítés esetén vissza kell adni Akkor jellemző, ha fennáll az egyik fél jelentősebb vagyonvesztésének veszélye. Eredeti tulajdonszerzési módok ingókra: Ált. nem tudható, hogy ki volt az előző tulajdonos  Hatósági határozat vagy árverés útján  Elbirtoklás  Gazdátlan javak elsajátítása  Találás Közös tulajdon megszüntetésének

módjai: Relatív: Egyik tulajdonostárs kiválik, eladja a részét másnak Abszolút: Minden tulajdonos kiszáll, felszámolják.  Fizikai felosztás, természetbeli felosztás.  Ha fizikailag, ésszerűen nem osztható pl.: szobor, akkor valamelyik tulajdonos magához váltja a többi tulajdonát (megveszi, elcseréli).  Ha erre nincs lehetőség: eladják az egészet és a pénzt elosztják (ha mindenki beleegyezik).  Ha nem: bíróságon közös tulajdon megszüntetési per.  Ha nem tudják meggyőzni a renitenskedőket, bírósági árverésre kerül sor, majd a vételár arányos elosztása következik. 10. oldal Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés esetei:  Szerződéses kapcsolatban indokolatlanul egyoldalú előny kikötése, hátrányos feltételek elfogadásának kikényszerítése.  Szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás.  Másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni. 

Piacralépés vagy műszaki fejlődés akadályozása.  Áremelés előtt az árut kivonni a forgalomból vagy áremelkedés céljából árut visszatartani.  Árukapcsolás. Hibás teljesítéskor a jogosult szavatossági jogai:  Kijavítás (pl.: csöpög csap) vagy árleszállítás (pl: szépséghiba)  Kicserélés (ha nem javítható).  Elállás (bizonyítható érdekmúlás esetén). Munkáltatói utasítás teljesítését a dolgozó megtagadhatja:  Ha törvényellenes  Ha veszélyeztetné a testi épségét, egészségét Mennyiben speciális a vezető állásúak felelőssége a munkáltatónak okozott kárért? Szigorúbb, korlátozás nélküli felelősség. Gondatlan károkozás esetén 12 havi átlagkereset összege. 11. oldal „G” Képviselet fajtái:  Törvényes (szülő, gyám, gondnok)  Szervezeti pl.: ügyvezető a Kft-nél  Jogügyleti Bérlet és haszonbérlet különbségei: A haszonbérlet abban különbözik a bérlettől,

hogy a dolog használatán túl a hasznok szedésére is kiterjed. Ebből következik, hogy a tárgya csak hasznot hajtó dolog lehet vagy ugyanilyen jog pl: vadászati jog. Haszonbér meghatározható pénzben vagy természetben, fix mértékben vagy a hasznon meghatározott hányadaként. A haszonbérlőnek a teherviselése is szélesebb körű pl.: a dolog fenntartásához szükséges felújítás és javítás, továbbá a közterhek viselése. Tulajdonos társak szótöbbséges határozattal döntenek:  Birtoklás, használat, hasznosítás kérdésében.  Rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében. Tulajdonos társak egyhangú határozattal döntenek:  Egész dologgal történő rendelkezésről.  Rendes gazdálkodást meghaladó kiadásokról. Ha a tulajdonost birtokától megfosztják, az alábbi birtokvédelmi eszközök állnak a rendelkezésére:  Önhatalom gyakorlása.  Igazgatási út (1 éven belül a területileg illetékes

önkormányzat jegyzőjénél panaszt tehet).  Bírói út (ha az igazgatási út nem eredményes vagy ha a másik fél is tulajdonosnak érzi magát). Kartelljog a versenyjogban, formái: A magyar versenytörvény ún. relatív kartelltilalmat tartalmaz, általában tiltja a versenykorlátozó megállapodásokat.  Árkartell: árak közvetlen meghatározása, árváltoztatási egyezség létrehozása.  Mennyiségi kartell: eladás, beszerzés, kitermelés kvótáinak, illetve azok mozgásának meghatározása.  Termelési kartell: piacfelosztás.  Kondíciós kartell. üzleti feltételek közös meghatározása Kartelljog személyi hatálya: Nem minősül kartell-megállapodásnak, ha egymástól nem független vállalkozások között valósul meg ilyen magatartás, mert az egy vállalkozásnak minősül. (pl: holdingvállalatok) Kivételt képeznek a kartelljog szabályai alól azon megállapodások, amelyek csekély jelentőségűek. Pl.: ha a megállapodást

megkötő felek, illetve a tőlük nem függő vállalkozások együttes részesedése az érintett piacon a 10%-ot nem haladja meg. Kivéve, ha a megállapodás a vételi- vagy eladási árnak a meghatározására, illetve a piac versenytársak közötti felosztására vonatkozik. A 10%-ot a megállapodás érvényessége alatt kell vizsgálni vagy, ha az egy évnél hosszabb, akkor minden naptári évben. 12. oldal Mikor köteles a munkavállaló megtagadni a munkáltatói utasítást:  Ha törvényellenes  Ha veszélyeztetné a testi épségét, egészségét Dolgozó teljes anyagi felelősséggel tartozik, ha:  A káros következményt előre látta  Kívánta  És annak esetleges bekövetkeztébe belenyugodott Jogosult késedelmének esetei:  Teljesítés visszautasítása, illetve át nem vétele.  Szükségszerű intézkedések elmulasztása a szerződésszerű teljesítéshez.  Nyugta kiadásának megtagadása, illetve váltó vissza nem adása. 13.

oldal „U” In integrum restitutio: Ha a szerződés bármi oknál fogva érvénytelen, akkor fő szabályként az eredeti állapotot kell visszaállítani. Intézmény, ahol felmerül: bíróság Jogszavatosság az adás-vételi szerződéseknél: Az eladót nemcsak kellékszavatosság, hanem jogszavatosság is terheli (a tul.jog átruházásáért és tehermentességéért). Ez azt jelenti, hogy az eladó helyt áll azért, hogy az eladott dolog per- és tehermentes.  Ha a dolgon 3. személynek is joga van (pl: elővásárlási jog), az kizárja a vevő tulszerzését a vevő felszólítja az eladót (határidőt kitűzve), hogy hárítsa el az akadályokat vagy adjon biztosítékot. Ha a határidő leteltével nem történik változás, akkor a vevő elállhat és kártérítést követelhet.  Ha a 3. személynek joga csak korlátozza a vevő tuljogát, a vevő határidő kitűzésével tehermentességet követelhet és visszatarthatja a vételár egy részét • Ha

letelik a határidő, a visszatartott összegből maga tehermentesítheti. • Ha a tehermentesítés lehetetlen v. aránytalanul költséges, a vevő elállhat és kártérítést követelhet vagy a vételár csökkentésével átvállalhatja a terhet. Szerződési szabadság elve: A jogalanyok szabadon köthetnek szerződéseket. A polgári társadalom és a kapitalista piacgazdaság alapelveként alakult ki. Részszabadságai:  Szerződéskötési szabadság: akarok-e szerződést kötni vagy sem (mögötte gyakran gazdasági kényszer húzódik).  Partnerválasztás szabadsága: szabadon döntöm el, hogy kivel szerződöm (kivétel: közbeszerzési eljárások).  Típus szabadság: bármilyen fajta szerződést köthetek.  Tartalom meghatározási szabadság: szerződés tartalmának szabad meghatározása. Elemei: • Felek személye • Szolgáltatás meghatározása • Teljesítés módja, helye, ideje • Ellenszolgáltatás meghatározása • Egyéb lényeges

elemek Vállalkozási szerződés: Váll. köteles: valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására. Megrendelő köteles: szolgáltatás átvételére és díj fizetésére. A megrendelő csak akkor köteles fizetni, ha az eredmény, a mű létrejött. Altípusai: • építési szerződés • szerelési szerződés • tervezési szerződés • kutatási szerződés • utazási szerződés 14. oldal A kár fajtái:  Vagyoni kár: tényleges kár az indokolt kiadás és elmaradt jövedelem, ill. az az érték, amivel a károsult vagyona csökkent.  Nem vagyoni kár: erkölcsi kár ha van károkozás, de nincs vagyoncsökkenés.  Általános kár: ha a vagyoni kár pontos értéke nem számítható ki pl.: baleseteknél A megbízott kötelezettségei:  Köteles a rábízott ügyet gondosan és szakszerűen ellátni.  A megbízó

utasításai szerint és érdekeinek megfelelően teljesíteni.  Bizalmi jelleg személyesen kell eljárni.  Figyelmeztetési kötelezettség, ha szakszerűtlen utasítást kap.  Folyamatos tájékoztatási és új utasítás kérési kötelezettség.  Köteles a megbízót a teljesítésről haladéktalanul értesíteni.  Titoktartási kötelezettség. Hogyan lehet a tulajdonjoggal rendelkezni:  A tulajdon birtoklásának és használatának jogát ideiglenesen átadhatja pl.: kölcsön bérlet  A tulajdont megterhelheti pl.: zálogosítja, haszonélvezetet terhel rá  A tulajdonjogot másnak átadhatja ( adás-vétel, csere, ajándékozás ).  A tulajdonnal felhagyhat pl.: kidobja, az út szélén hagyja A munkavállaló felelőssége a munkáltatónak gondatlanul okozott kárért: Gondatlan vétkesség lehet:  Tudatos (ha a károkozó előre látta a káros következmény lehetőségét, de könnyelműen bízott annak elmaradásában ).  Nem tudatos

(ha az elvárható gondosság meg nem tartása miatt nem látta előre a káros következményt). A munkavállaló felelőssége korlátozott (1 havi átlagkereset fele, vagy a munkaszerződés, illetve kollektív szerződés alapján 1,5 ill. 6-szorosa) gondatlan károkozás Szándékos károkozás esetén korlátlan a felelőssége. 15. oldal „V ” A polgári jogi felelősség 4 előfeltétele: Objektív feltételek:  Jogellenes magatartás  Kár  A jogellenes magatartás és a kár közötti okozati összefüggés Szubjektív feltétel:  Károkozó vétkessége (lehet szándékos vagy gondatlan). Előszerződés: Kétoldalú, önként vállalt szerződéskötési kötelezettség. Felek megállapodnak, hogy egymással egy későbbi időpontban végleges szerződést kötnek. Akkor kerül rá sor, ha a végleges szerződés létrejöttét be kívánják biztosítani, de annak megkötéséig még időre van szükségük pl.: vételár előteremtése Emellett

jövőbeni kapacitás is biztosítható vele, így gazdaságszervező funkciója is nagy.  A végleges szerződésre előírt alakban kell megkötni pl.: ingatlan adás-vételnél írásban  Kötelez a végleges szerződés megkötésére, kivéve: • Ha a teljesítés előre nem látható ok miatt lehetetlen. • Ha nemzetgazdasági érdeket sértene. • Ha a beállt változás miatt elállásnak vagy felmondásnak van helye.  Tartalmazza a későbbi szerződés leglényegesebb pontjait. Munkavállalónak való felmondás kritériumai: Rendes felmondás:  A felmondási indoknak valónak, és okszerűnek kell lennie • Egészségügyi, vagy szakmai alkalmatlanság. • Munkaviszonnyal összefüggő kötelezettségszegés. Vita esetén a bizonyítási teher a munkavállalót terheli.  Nyugdíjkorhatár átlépése után indokolni nem kell.  Nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül erős indok szükséges.  Felmondási idő min. 30 nap, max 1 év  3 év

munkaviszony után végkielégítés jár.  A felmondásnak írásos jognyilatkozatnak kell lennie. Rendkívüli felmondás:  Írásos jognyilatkozat világos indoklással, rövid határidővel.  Nincs felmondási idő (azonnali hatályú).  Minősített kötelezettségszegés esetén lehet. Próbaidő alatt:  Írásos jognyilatkozat.  Azonnali hatállyal.  Nincsenek felmondási szabályok. 16. oldal Kartelltilalom: A magyar versenytörvény ún. relatív kartelltilalmat tartalmaz, általában tiltja a versenykorlátozó megállapodásokat.  Árkartell: árak közvetlen meghatározása, árváltoztatási egyezség létrehozása.  Mennyiségi kartell: eladás, beszerzés, kitermelés kvótáinak, illetve azok mozgásának meghatározása.  Területi kartell: piacfelosztás.  Kondíciós kartell: üzleti feltételek közös meghatározása. Tisztességtelen versenycselekmények:  Versenytárs jó hírnevét, vagy hitelképességét sérteni ill.

veszélyeztetni hírnévrontás tilalma ( valótlan tény állítása ; valós tény hamis színben való feltüntetése )  Üzleti titok védelme ( minden olyan tény, információ, megoldás, amelynek titokban maradásához a jogosultnak gazdasági gyakorlat szempontjából méltányolható érdeke fűződik ). ( üzleti titok tisztességtelen megszerzés, felhasználása ; üzleti titok jogosulatlan nyilvánosságra hozatala )  Bojkott felhívás tilalma.  Tiltott a névbirtoklás és a szolgai utánzás révén megvalósult piaci magatartás is.  Tiltott a versenyeztetés megsértése pl.: versenytárgyaláson, árverésen, tőzsdei alkunál Tulajdonjog részjogosultságai:  A tulajdonos jogosult a dolgot birtokolni (a birtoklás, a dologgal való fizikai kapcsolat pl.: ha valamit kölcsönkérek, akkor azt birtoklom, de nem tulajdonlom ).  A tulajdonos jogosult a dolgot használni ( ez hasznot hozhat pl.: gyümölcsfa, tyúk, pénz régies elnevezése:

gyümölcsöztetés ).  A tulajdonos jogosult a dologgal rendelkezni: • Az előző 2 jogot valakinek ideiglenesen átadhatja pl.: kölcsön bérlet • A tulajdont megterhelheti pl.: zálogosítja, haszonélvezetet terhel rá • A tulajdonjogot másnak átadhatja ( adás-vétel, csere, ajándékozás ). • A tulajdonnal felhagyhat pl.: kidobja, az út szélén hagyja Kötelezett késedelme esetén jogosult elállhat, ha:  Érdekmúlást bizonyít pl.: nyári kollekciót a varroda télen szállítja le  Érdekmúlás nélkül, ha csak meghatározott időpontban lehetett teljesíteni pl.: esküvői ruha  A szerződésben bánatpénz ellenében ezt kikötötték.  A póthatáridő is eredménytelenül telt el. Munkáltató felelőssége dolgozónak okozott kár esetén: A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató a munkavállalónak a munkaviszonyával összefüggésben okozott károkért vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel. Mentesül, ha

bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy a károsult magatartása okozta. 17. oldal