Biológia | Középiskola » A bioszféráról

A BIOSZFÁRÁRÓL A FÖLDTÖRTÉNETI ŐSIDŐ - - földfelszínen a légkör kialakulása / vízgőz, ammónia, nitrogén, szén-dioxid, szénhidrogének első élő rendszerek kialakulása / reprodukció, primitív anyagcsere, makromolekulák: fehérjék, nukleinsavak; a nukleinsavak közül az erőteljesebb fehérjeszintézist folytatók terjedtek el, megjelentek az első élő rendszerek 4 milliárd évvel ezelőtt megjelentek az első autotróf anyagcserét folytató élőlények, ez a fejlődési irány az ősi prokarióták felé vezet 3.5 milliárd évvel ezelőtt megjelentek a prokarióták / kőzetminták : ősi baktériumok, kékbaktériumok kékbaktériumok megjelenése, kialakul egy hatékony oxigéntermelő rendszer, és a redukáló légkörfokozatosan oxigéndús légkörré alakul át - így kialakulhat az ózonréteg, az ultraibolya sugárzás hatására az ózonréteg védelmének hatására sor kerülhet a prokarióták adaptív radiációjára - eukarióta sejt

kialakulása: szimbiózissal alakulnak ki / mitokondriumok: ősi prokarióta baktériumokkal ( feladata az energiatermelés; színtest: ősi kékbaktériumokkal a légzés kialakulása mitokondriummal nagyobb alkalmazkodóképességet tett lehetővé - többsejtű eukarióták kialakulása / többsejtű zöldmoszatok, ősi soksejtű állatok (szilárd külső váz nélkül), ezek az állatok mind kihaltak A FÖLDTÖRTÉNETI ÓIDŐ Kambrium: - számos gerinctelen törzsben kialakul a szilárd váz - jellemző a légkör oxigéntartalmának gyors ütemű növekedése - ennek köszönhetően gyarapodott az ózonpajzs, mely megvédte az élőlényeket - jellemző a moszatok adaptív radiációja, kialakulnak a ma is ismert moszatfajok - valamennyi gerinctelen állattörzs megtalálható - jellemző kövületek a háromkaréjos ősrákok; ezek az állatok ragadozó életmódot folytattak Ordovicium: - a kontinensek megkezdik az északi irányba való vándorlást - elterjednek a

zátonyképző korallok, amely a korszak száraz, meleg éghajlatára utal - jellemző a moszatok számtalan fajának kialakulása - a zöldmoszatok óriási mértékben elterjedtek - a szerves hulladékot vízből kiszűrő állatok: szivacsok, csalánozók, kagylók, gerinchúrosok - megjelennek a halakat megelőző ősgerincesek fajai Szilur: - tovább növekszik a légkör oxigéntartalma - egyes telepes barnamoszatok alkalmazkodnak a parti szegélyen való életmódhoz, de csak rövid ideig voltak életképesek Devon: - bekövetkezik a szárazföld végleges meghódítása - a tengerparti mocsarak zónájában kialakulnak az első szárazföldi növények - ezek a nedvességtől már bizonyos fokig védett, spórákkal szaporodó ősharasztok voltak - ezeken a növényekben fokozatosan fejlődtek a szállítórendszerek, valamint a külső kutikula - a szárazföldön megjelennek egyes talajlakó, ragadozó ízeltlábúak - a devon végére kialakul a dús mocsári

növényzet - elterjedtek a halak: a devonban páncélos őshalak, belőlük fejlődtek ki még ebben az időszakban a csontos és a porcos halak, valamint a bojtosúszójú halak - a bojtosúszójú halakból származtathatók az ősi kétéltű gerincesek Karbon: - Pangea kialakulása - a mocsárerdők fejlődése példátlan biológiai produkciót eredményez - kialakul a függőleges szintezettség - a 30 méter magas lombkoronaszintet pikkelyfák, zsurlófák és pecsétfák alkották - cserjeszint, gyepszint: lágyszárú páfrányok - mohaszint: ősi máj- és lombosmohák - peremerdőkben nyitvatermők elődje, az ősfa volt az erdőalkotó - sokféle kétéltű megjelenése - nagyméretű és sokféle százlábúak, rovarok Perm: - a karbonnál jóval szárazabb, néhol sivatagi jellegű éghajlat - megkezdődik Pangea szétválása - a mocsarak feltöltődtek, a többek között szaporodásukban is vízhez kötött óriásharasztok kipusztultak, a jobban alkalmazkodó

harasztok maradtak szaporodtak el - elterjedtek a szaporodásukban víztől független magvas nyitvatermők - megjelennek a páfrányfenyők - a kétéltűek visszaszorulnak a mocsarak kiszáradása miatt - a tojásokkal szaporodó hüllők azonban nem voltak vízhez kötve, valamint testük kültakarója védte őket a kiszáradástól, megjelennek az első emlősszerű őshüllők, bizonyos mértékű belső hőszabályozással - lemeztektonikai okok miatt kihalás következik be A FÖLDTÖRTÉNETI KÖZÉPIDŐ Triász Jura Kréta - Pangea szétszakad Laurázsiára és Gondwanára egységesen meleg és többnyire száraz klíma a harasztokat háttérbe szorítják a nyitvatermők kipusztultak az ősfák, helyettük a páfrányfenyők és a fenyők ősi típusai terjedtek el elterjednek a mészvázas zöldmoszatok az állatok közül a puhatestűek válnak uralkodóvá (pl.: kagylófajok, fejlábúak: ammoniták) legjellemzőbb szárazföldi állatok: hüllők, a triászban

megjelennek a dinoszauruszok a nyövényevők a nyitvatermők leveleit fogyasztották, a ragadozók kisebb kétéltűekkel és rovarokkal táplálkoztak a korszak végén az emlősszerű őshüllőkből kialakulnak a kistermetű, első emlősök az északi és déli kontinensek tovább távolodnak egymástól az egész szárazföldön egységesen gazdag növényzet alakul ki a nyitvatermők, pl.: szágópálmák, páfrányfenyők jellemzőek továbbra is szintjelző állatok az ammoniták a dinoszauruszok igen nagy méretűek ( 20-30 m) megjelentek a csontos halak első ősei megjelent az ősmadár (még hüllőszerű, de a szárny felépítése és a tollak a madár jelleget erősítették) Észak-Amerika elszakadt Európától Dél-Amerika elszakad Afrikától az időszak végétől fokozatosan kialakul a kontinensek mai elrendeződése az uralkodó nyitvatermő fajok mellett megjelennek az ősi zárvatermők is a hűvösebb, szárazabb idő beálltával azonban birtokba veszik a

zárvatermők, adaptív radiációjukkal kiszorítják a nyitvatermőket, párhuzamosan fejlődnek ki a zárvatermő és nyitvatermő fajok; a zárvatermők beporzását sokféle rovarfaj végezhette a korszak második felére kialakulnak olyan madarak, amelyeknek csőrük van fogazat helyett jellemző az emlősök elszaporodása is a korszak végén Kihalás: lemeztektonikai okok, vagy meteorit?, kihal az ősi növényzat nagy része, számos tengeri puhatestűfaj, ammoniták, őshüllők A FÖLDTÖRTÉNETI ÚJIDŐ - 65 millió évvel ezelőttől napjainkig tart Harmadidőszak