Gazdasági Ismeretek | Világgazdaságtan » Kina elemzése világkereskedelmi szempontból

Az ázsiai térségben az ún. harmadik hullámban iparosodó országok egyikének elemzése – világkereskedelmi szempontból Kína „A világgazdaság bonyolult és sokdimenziós rendszer, amelynek fejlődésére számos tényező hat. A világgazdaság fő szereplői az államok, a transznacionális társaságok, az államközi szervezetek. Érdekviszonyaik jelentős mértékben különböznek, ugyanakkor kialakultak az egész emberiséget átfogó érdekek is. A hatások és a változások között is vannak általánosak, amelyek valamennyi szereplőt többé-kevésbé azonos módon érintenek, és vannak olyanok, amelyek egyes szereplők számára kedvezőek, mások számára viszont válságok vagy súlyos problémák forrásai. Az államok helyzete abban is különbözik, hogy képesek-e a folyamatok befolyásolására, vagy azokhoz csupán alkalmazkodni tudnak.” A Kínai Népköztársaság területe akkora, mint egész Európa: 9,6 millió km2. Földünk legnépesebb

állama: 1,2 milliárd lakosa van Kína a 19 században félgyarmati sorba került A gazdaságilag elmaradott ország nagy része japán megszállás alá került a 30-as évektől kezdve egészen 1945-ig. Ekkor polgárháború tört ki, amely a kommunisták győzelmével ért véget 1949-ben, majd szovjet mintájú szocialista rendszer jött létre. A az üzemeket államosították, a mezőgazdaságot kollektivizálták, és gyors iparosításba kezdtek. Kína az 50-es évek végén szakított a Szovjetunióval, majd saját erejéből igyekezett fejleszteni gazdaságát A kommunista pártvezetők kampányt indítottak az értelmiség ellen. Ennek következtében megakadt a gazdasági fejlődés A kudarcok tanulságaként a 70-es évek végén célul tűzték ki az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány és hadsereg korszerűsítését Ismét a kisparaszti gazdálkodás lett a jellemző, lehetővé tették a magánvállalkozások működését és a külföldi tőke beáramlását Bár

megmaradt a kommunista uralom, a reformokkal elérték a gazdaság gyors és tartós növekedését Kínát ezért tartják a világgazdaság ébredő óriásának. A nyelvi, politikai, kulturális, vallási-filozófiai, feltétel-rendszerbeli megosztottság az ázsiai csendes-óceáni régióban óriási. A térségben olyan folyamatok is zajlanak, mint a gazdasági integráció, a technológiai és kommunikációs fejlődés, a népesség mobilitásának növekedése. Etnikai alapon szerveződnek a gazdasági tevékenységek. A legnagyobb gazdasági ereje az anyaországon belül és kívül élő kínaiak együttműködésének van, mely alapján realitást kap a nagy kínai gazdasági térség formálódása. Különleges Gazdasági Övezetek A Különleges Gazdasági Övezeteknek fontos szerepe volt a gazdasági kapcsolatok Hongkong (Shenzhen), Makaó (Zhuhai), Tajvan (Xiamen) és a tengerentúli kínai közösségek (Shantou) irányában. Ugyancsak fontos szerepe volt az

újraegyesítés lebonyolításában Hongkong és Tajvan iparának áttelepítése Guangdong (Kuangtung) és Fujian (Fucsien) tartományokba a 80-as évek végétől gyorsult fel. Ez volt a fő oka annak, hogy a külföldi befektetések ott sem oszlottak el arányosan. A legsikeresebb övezetnek Shenzhen (Sencsen) bizonyult A Különleges Gazdasági Övezetek sikere mellett negatívumként jelent meg az országon belüli regionális szintkülönbségek mélyülése. 1 Nyitottabb gazdaság Kína fontos politikai döntése volt a nyitás a külföld felé. 1978 végén a pekingi vezetés politikájában megváltozott, ennek következtében megnyílt az út a gazdaság- és társadalomfejlesztési stratégia megvalósítása előtt 1979-ben megkezdődött a centralizált tervgazdasági rendszer lebontása, és az exportorientált gazdaságfejlesztés A nyitás elsősorban a gazdaság területét érinti A kínai külkereskedelem 1978 előtt főként az akkori szocialista országokkal

bonyolódott és minisztériumoknak, ill az alárendelt külkereskedelmi vállalatoknak és helyi külkereskedelmi bizottságoknak volt külkereskedelmi joguk A nyitás során a külkereskedelmi partnerek köre bővült, élénkebbé váltak a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok nyugati országokkal. Mindezek mellett lazított a külkereskedelem ellenőrzésén: 1992 után néhány nagy és közepes vállalat, sőt, bizonyos feltételek mellett magánvállalatok is külkereskedelmi jogokat kaptak. Azután, hogy Kína csatlakozott a világkereskedelmi szervezethez, nőtt a külkereskedelmi joggal rendelkezők száma Kína csökkentette vámtarifáit és enyhített a devizagazdálkodási megkötéseken Mindez pozitív hatással volt a kínai külkereskedelemre Külkereskedelmi forgalmának összvolumene évi 20 milliárd 600 millió amerikai dollárról 2001-re 500 milliárd amerikai dollárra nőtt. Így Kína a világ országai között a külkereskedelemben átkerült az 1978 évi

32 helyről a 6 helyre A gazdaságpolitika súlypontját áthelyezték a külföldi technológia és tőke behozatalára. Ezután Kínában olyan sokszektorú gazdasági rendszer alakult ki, amelyen belül állami, szövetkezeti, magán-, egyéni, vegyes és külföldi tulajdonú vállalatok is működnek A társadalmigazdasági átalakulás főbb irányát az állam határozza meg, amely a kulcsfontosságú stratégiai ágazatokat (energiagazdálkodás, közlekedés, távközlés, katonai-ipari komplexum stb.) továbbra is ellenőrzése alatt tartja 1980-ban Kína a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank és tagja lett. 1982-ben a pekingi vezetés meghirdette a „minden irányban való nyitás” politikáját, amely tervbe vette a gazdasági kapcsolatok fejlesztését a Szovjetunióval és más szocialista országokkal. A külgazdasági nyitás folytatásaként jött létre az ötödik különleges gazdasági övezet, mely az egész Hajnan-szigetre kiterjedt. Megnyitották a

Gyöngy- és a Jangce-folyam deltavidékét, valamint a Csöcsiang tartomány déli és Fucsien tartomány északi megyéinek egy részét felölelő tengerparti háromszöget a külföldi befektetések előtt. Gazdasági és műszaki fejlesztési övezeteket, high-tech parkokat, , exportra termelő offshore feldolgozó övezeteket és vámszabad területeket hoztak létre. 1979–1981 és 1989–1991 között a pekingi vezetés kiigazítási politikát folytatott, melynek keretében visszafogták a gazdasági növekedés ütemét. Az új vezetésnek Csiang Cö-minnel az élen sikerült a kilencvenes évek elején megszilárdítani és továbbvinni a reform- és nyitási politika korábban elért eredményeit. Az állami vállalatok a piacgazdasági rendszerre való áttérés során a piaci viszonyokhoz és a hatékonyabb gazdálkodás követelményeihez való fokozatos hozzászoktatás politikáját folytatták. Nemzetközileg is versenyképes nagyvállalatokat és

vállalatcsoportokat hoztak létre 1994 januárjában megszüntették a jüan korábbi kettős árfolyamát, helyette egységes hivatalos árfolyamot vezettek be. Elkezdődött a pénzügyi, költségvetési és adórendszer reformja Ennek alapvető célja a költségvetési bevételek növelése, valamint racionálisabb arány kialakítása az adóbevételek között. Ésszerű megtakarításokra és hatékonyabb felhasználásra törekednek A reform eredményeképpen a háromszintű bankrendszer keretében a központi jegybank szabá2 lyozza, ellenőrzi és felügyeli a pénzügyi szférát. Politikai jellegű bankokat (fejlesztési bankot, import-export bankot, mezőgazdaság-fejlesztési bankot) hoztak létre, ezek a pekingi kormány beruházási, külkereskedelmi és mezőgazdasági politikája végrehajtásában kapnak szerepet. A pénzügyi tranzakciókat a szakosított állami és a vegyes tulajdonú kereskedelmi bankok végzik. Az agrárszektorban jelenleg az egyéni

gazdálkodók önkéntes társulásainak létrehozását szorgalmazzák. A mezőgazdaság modernizálása kiélezte a foglalkoztatottság és a munkaerő hatékony alkalmazásának problémáját Ezt nagymértékben ellensúlyozta a falusi és mezővárosi vállalatok hálózatának kialakulása az ipar, építőipar, közlekedés és szállítás, kereskedelem és egyéb szolgáltatások területén. A több mint két évtizedes reformfolyamat eredményeként Kínában nagymértékben megnőtt a termelés, bővült a termékválaszték, a minőség és a versenyképesség. A külföldi befektetések, a vegyes és kizárólagos külföldi tulajdonban lévő vállalatok létrehozása a korszerű technológia alkalmazását segítette elő. Ezzel együtt kiéleződött az állami vállalatok rentabilitásának kérdése. A pekingi vezetés 2000 és 2010 között a gazdaság nemzetközi versenyképességének növelése, az ipar szerkezeti átalakítását, a vidéki ipar és az ország

elmaradottabb nyugati tartományainak fejlesztését, az infrastruktúra modernizálását tűzte ki célul. Az állami szektorban számos reform végrehajtását tervezik a részvény-tulajdonjogok megosztása, a vagyonkezelés, a szabályozó-felülvizsgáló rendszer, valamint a belső ügyvitel területén. Feladatul tűzték ki a vállalatok teljes önállóságának megvalósítását, az üzleti alapon működő társadalombiztosítási rendszer kiépítését, a hazai és nemzetközi piacok lehetőségeinek jobb kihasználását, a nyitási program gyorsabb kiterjesztését az energiagazdálkodás, a szállítás, a távközlés és az infrastruktúra más területeire, a külföldi befektetések feltételeinek javítását. A kilencvenes évek elejétől Kína mágnesként vonzotta a külföldi tõkét, egyes években a fejlődő országokba irányuló tőke-befektetés közel 40 százalékát egymaga fogadta. 1992 óta csak az Egyesült Államok előzi meg az évente

beáramló külföldi tőke volumenében. Ennek az hatalmas tőkebelépésnek az eredményeként 1998 végén az aggregált, szerződésekben lekötött tőke 572,5 milliárd dollár volt, amely összesen 324 712 külföldi befektetésekkel létrehozott/működtetett vállalatot érintett, a ténylegesen felhasznált, befektetett tőke pedig 267,45 milliárd dollár volt. Tőkebefektetések Kína 2002-ben 52.7 Mrd USD külföldi befektetést vonzott, ez a korábbi évhez képest 12,5%os növekedést jelent A külföldi tőkebefektetések nagyméretű visszaesése mellett ez azt jelentette, hogy Kína befektetési célországként megelőzte az USA-t A kínai vállalatok befektetési tevékenysége külföldön egyre inkább bővül. Egyre több kínai vállalat kíván külföldön terjeszkedési, befektetni Ennek célja, hogy a kínai jelenlét növekedjen a célországok piacain, valamint azt, hogy a kínai gazdaság számára szükséges stratégiai nyersanyagokat (kőolaj,

földgáz) biztosítsák. 2002-ben kínai cégek külföldön 350 vegyes vállalatot alapítottak 983 millió USD kínai befektetéssel. Aláírták a Kína-ASEAN szabadkereskedelmi megállapodást. Ennek értelmében 2010-re létrejön a Kína-ASEAN szabadkereskedelmi övezet Ezzel a lépéssel Kína átvette a kezdeményező szerepet Japántól a kelet-ázsiai gazdasági integrációban 2002-ben megkezdődtek az előkészítő megbeszélések a Kína-Hongkong szabadkereskedelmi megállapodásról 3 Shanghai, a kínai kormány erőteljes lobbizásának eredményeképpen megkapta a 2010-es világkiállítás megrendezésének jogát. A kínai gazdaság teljes GDP-je 9 milliárd jüan (átszámítva 1080 milliárd USD)volt 2001-ben, amely 7,3%-os növekedést jelent 2000-hez képest. A gazdaság teljesítménye 5560 milliárd USD, ennek alapján a kínai a világ második legnagyobb gazdasága az Egyesült Államok után. Az egy főre eső GDP ugyanakkor 4300 USD/fő, ez azonos az

ukrán egy főre eső GDP-vel. A nemzeti össztermék legnagyobb része az ipari teljesítményből származott (49,3%), a szolgáltatások a GDP egyharmadát, a mezőgazdaság pedig a 17,7%-át adták a GDP-nek 2000-ben. Kína GDP-je (1952-2005) Az elmúlt öt évben a turizmus hozzájárulása a GDP-hez 23,1 milliárd USD-ról 31,7 milliárd USD-ra nőtt, ami éves szinten 6,6%-os növekedésnek felel meg. Az egész világra vonatkozóan a kínai növekedési ütem felénél is kevesebb növekedés várható A világkereskedelem és a világ összesített GDP-jének alakulása 4 Területi megoszlások Kína területe hatalmas, és jelentős különbségek vannak a lakosság jövedelme és a gazdasági fejlettség tekintetében az egyes területek között. Nagy eltérések vannak a városi és a vidéki területek között. Kínában magas a munkanélküliségi ráta, a városokban mintegy 10%-os, a vidéki területekre még magasabb munkanélküliség jellemző. A

foglalkoztatottak száma 706 millió főre tehető (a munkások fele a mezőgazdaságban dolgozik, 27%-uk az iparban, 23%-uk pedig a szolgáltató szektorban). A külkereskedelem Kína különböző tartományai között igen egyenlőtlenül oszlik meg. A legfontosabb külkereskedő tartományok, városok továbbra is Guangdong és Jiangsu tartomány, illetve Shenzhen, Shanghai, Peking voltak. A "nagykínai gazdasági területen" belül három olyan entitást lehet megkülönböztetni, amely forrásául szolgál a kínai gazdasági erőnek: a Kínai Népköztársaság, Hongkong, Makaó és Tajvan alkotta, kínaiak lakta területek, a. pán-ázsiai kínai gazdasági blokk (Thaiföld, Malajzia, Indonézia, Fülöp-szigetek, Szingapúr és más, a kínai gazdasági befolyás alatt álló ázsiai országok) a külföldön élő huarenek (huazsen) és huaqiaok (huacsiao) virtuális együttműködési hálózata. A gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok szorosabbá

válása Hongkong és Makaó viszonylatában a múlt században indult meg. Számukra a Kínához fűződő kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok létfontosságúak Szingapúr az egyetlen, amelynek önálló államiságát a KNK nem kérdőjelezi meg, holott lakosságának háromnegyedét a kínai etnikum adja. A távol-keleti piacgazdaságok ugyanazon az elven műkődnek, mint a a nyugat-európaiak, kivéve, hogy a távol-keleti piac nagyobb szerepet szán az etikai szempontoknak, mint az európai. A távol-keleti közgazdasági gondolkodástól nem áll távol a verseny erkölcsi alapú elutasítása úgy, hogy közben elfogadják a piacgazdaságot A külföldi befektetők számára vonzerőt jelent: a piac mérete, illetve növekedési üteme a bőséges, olcsó munkaerő az egy főre jutó jövedelem a vámok az átváltási ráták a kulturális különbségek az ország gazdasági, társadalmi, politikai stabilitása a befektetési környezet (adók, szállítási,

kölcsönzési, munkabérköltségek, a külföldiek kezelése, az ügyintézés stb.) Kínába nagyon sok országból, érkeznek befektetők. Őket a társadalmi-kulturális különbségek alapján három csoportra oszthatjuk: 1. Hongkong Makaó és Tajvan 2. más kelet-ázsiai országok 3. a „nyugatiak” 5 A külföldi tőke országon belüli elhelyezkedését a következő tényezők befolyásolják: A GNP-mutatók (a lista élén Sanghaj, Kuangtung, Fucsien, Csiangszu, Csöcsiang), amelyek a legtöbb külföldi befektetést is vonzották. Az infrastruktúra (az utak és vasutak, telekommunikációs rendszerek, üzleti szolgáltatások) Ezek szintén sokkal inkább a kiépítettek a tengerparti tartományokban jellemzőek. Az olcsó munkaerő A tartomány földrajzi elhelyezkedése, tengerparti fekvése, az export-import piacokhoz való közelsége (tengerparti területek) A textil- és ruházati termékek kereskedelmének élénküléséhez vezetett, hogy 2005ben lejárt a

WTO Textil-megállapodása, ezzel megszűntek a mennyiségi korlátozások. Az ATC megszűnte következtében Kína jelentős mértékben tudta növelni piaci részesedését A kínai külkereskedelem fejlődésének eredményeképpen megváltozott a kínai kereskedelempolitika, s magáévá tette a szabadkereskedelem gondolatát, ezzel biztosította a kínai termékek számára a piacra jutás lehetőségét. Kína 2001-ben csatlakozott a Bangkoki Egyezményhez. Szabadkereskedelmi megállapodást (FTA) kötött Hongkonggal, illetve Makaóval 2003-ban, az ASEAN-nal 2004-ben. Szabadkereskedelmi tárgyalások kezdődtek Új-Zélanddal, Chilével, Pakisztánnal, az Öböl Együttműködési Tanáccsal, a Dél-Afrikai Vámunióval. Kína és az EU Kína beépült a globális kereskedelmi és befektetési rendszerbe, ez Európa és Kína számára is előnyös. Kína külkereskedelmének több mint 19 %-a az EU-ba irányul A Kínában tevékenykedő európai cégek tőkét, tudást és

technológiát hoztak magukkal, ezek hozzájárultak Kína termelési kapacitásának növekedéséhez. Az EU kereskedelempolitikája számára Kína a legfontosabb kihívás Kína és az EU közötti kereskedelem mértéke óriási mértékben megnövekedett az elmúlt években, 2000 és 2005 között a kétszeresére ugrott Kína legnagyobb exportpiaca Európa Kína pedig Európa legjelentősebb importforrása A kínai növekedéshez nagymértékben hozzájárult az EU nyílt piaca. A kínai piac növekedéséből az Uniónak is haszna származott A Kínába irányuló export több mint kétszeresére nőtt A versenyképes árú kínai termékek segítették az európai infláció és kamatlábak alacsonyan tartását. Az európai befektetők nyereségre tettek szert kínai befektetéseik eredményeképpen De a Kínával szembeni verseny néhány fontos ipari ágazatban jelentős kihívást jelent Európa számára. Az EU az uniós cégek jogainak védelmére törekszik, és sürgeti

Kínát, hogy a stratégiai fontosságú iparágainak tisztességtelen támogatásával hagyjon fel A nemzetközi kereskedelmi rendszerbe való fokozatos bevonása révén Kína az ország biztonságos, nyílt és kiszámítható exportpiacra tett szert. Kína lett a világ harmadik legnagyobb exportőre Teljes külkereskedelme nagyobb, mint India és Brazília együttes kereskedelmének a háromszorosa. Az export teszi ki Kína gazdaságának több mint harmadát Az export nagy része kis hozzáadott értékkel rendelkező feldolgozott termékekből áll. 6 Kína az egyik legnagyobb külföldi befektetési célpont. Európa számára fontos, hogy Kína stabil, jól működő és nyílt gazdasággá alakuljon. A kínai termékek előtt nyitott uniós piac fontos szerepet fog játszani Kína további fejlődésében. A gazdasági sikerek ellenére Kína nehéz kihívásokkal áll szemben. Bár exportja versenyképes, strukturális problémái komoly nehézséget jelentenek Gyors

növekedése környezeti költségekkel jár, valamint társadalmi egyenlőtlenségekkel és az emberi egészségre nehezedő kihívásokkal is számolnia kell Ahhoz, hogy a növekedés folytatódhasson Kínának fenn kell tartania a belső reformok sebességét, és a növekedési struktúra hangsúlyát át kell helyeznie az exportágazatról a hazai keresletre. Az EU és Kína közötti kereskedelem tükrözi az EU-nak a gazdaságilag felemelkedő országokkal folytatott kereskedelmében jelentkező fejlődést. A siker érdekében az EU piaci szereplőinek jobban meg kell ismerniük a kínai piacot, és ki kell használniuk a helyzeti előnyüket Kína környezetvédelmi szabályozási rendszere hiányos. Ez Kína környezetének gyors romlását eredményezi A kínai cégek termékei sok esetben nem felelnek meg a biztonsági előírásoknak sem Európában a veszélyes riasztások fele Kínában előállított termékekre vonatkozik Az EU továbbra is nyomást próbál gyakorolni

Kínára, hogy javítsa az uniós cégek jogainak védelmét olyan jog- és igazságszolgáltatási rendszerrel, melyben a szabályozók teljesen függetlenek. 2002 volt Kína első éve a WTO tagjaként. A WTO-hoz való csatlakozás legfontosabb eredményei a bővülő gazdasági-kereskedelmi lehetőségek és a világgazdaságba való fokozottabb integráció elősegítése, a megfelelő, piacgazdasági jogrendszer kialakítása. A tagsággal járó kötelezettségeket Kína 2002. január 1-jétől alkalmazza Ez a kínai kereskedelem politikai nyitását vonta maga után Kína számos termék esetében (textil, agrártermékek, gépipari cikkek) jelentős adóvisszatérítést biztosít az exportőr vállalatoknak. Kína exportja/importja Piac Kínai agrártermékek import forrásai Import Változás Részesedés (Mrd USD) (% 2004/5) (teljes agrár importból) Észak-Amerika USA 7,9 6,72 -13,7 -12,6 27,5% - Kanada 1,15 -20,4 - Dél-Amerika 7,56 +14,3 26,3% Brazília

3,01 +5,9 - Ázsia 5,67 +2,6 19,6% Európa 3,39 +31,3 11,8% Összes agrárimport 28,71 +2,4 100% 7 Piac Kínai agrártermékek export piacai Export Változás Részesedés (Mrd USD) (% 2004/05) (teljes agrárexportból) Ázsia Japán 18,15 7,94 +13,7 +7,2 65,8% - Dél-Korea 2,86 +34,1 - Hongkong 2,77 +1,8 - Malajzia 0,69 +30,7 - Indonézia 0,42 -6,4 - Európa Európai Unió 4,54 3,5 +32,9 +33,3 16,5% - Németország 0,94 +37,5 - Oroszország 0,73 +23 - Hollandia 0,54 +30,7 - Nagy-Britannia 0,4 +25,7 - Spanyolország 0,38 +68,4 - Észak-Amerika 3,34 +23,6 12,1% USA 2,96 +23,4 - Kanada 0,39 +24,8 - Dél-Amerika 0,53 +30,2 1,9% Összes agrárexport 27,58 +17,9 100% Növényi termékek (gabona kivételével) 2005. I negyedéves export/import adatai*: Export 05 I. né Változás Import 05 I né Változás (ezer tonna) (2004/2005) (ezer tonna) (2004/2005) 25,2% 5465 -4,5% Olajos magvak/gyümölcs 389 Ebből

szójabab 105 5,6% 5406 -0,14% 17 35,9% 1228 -24,9% Növényi olajok 1,023 -77,5% 296 -61,2% Gyapot 34 10% 33 -81,5% Cukor 1575 21,2% 28 23,8% Zöldségfélék 1006 17% 302 6,4% Gyümölcsök Forrás: kínai Mezőgazdasági Minisztérium statisztikái Olajos magvak/növények, növényi olajok: Az olajos magvak és olajtartalmú növények exportja 2005-ben 1,3 millió tonnát tett ki, 17%-os növekedés mellett, míg az import ennek húszszorosa, 27 millió tonna volt, 30%-os 8 növekedés mellett. Ebből 26 millió tonna a szójabab import, míg az exportnak is harmad részét ez teszi ki Növényi olajok exportja 250%-kal 228 ezer tonnára nőtt 2005-ben, ennek nagy részét a szójabab olaj export 220%-os növekedése (63 ezer tonna) adja. Az import itt is jelentős, 6 millió tonnát meghaladó, melyből 1,6 millió tonna a szójabab olaj. Gyapot és cukor: A gyapot export 2005-ben egyharmadával csökkent 8 ezer tonnára, a kínai textilipar bővülő alapanyagigényét

kielégítő import viszont 33%-kal növekedett, meghaladva a 2,6 millió tonnát. A cukor kivitel 350 ezer tonna körüli, de jelentős, mintegy 320%-os mértékben bővült 2005-ben, míg a behozatal 15%-os növekedés mellett 1,4 millió tonnát tesz ki. Zöldség, gyümölcs: A munkaerő-intenzív agrártermékek, mint a zöldség és gyümölcs exportja növekvő tendenciát mutatnak, jelentős a kereskedelmi többlet. 2005-ben Kína közel 20%-kal nagyobb, azaz 4,5 milliárd dollár értékben exportált zöldséget (6,8 millió tonna), míg importja csupán 82 millió dollár értékű (97 ezer tonna). (Nem áll még rendelkezésre részletesebb áruszerkezeti statisztika) Kína exportpiacai 1. Ázsia még mindig a legnagyobb export piaca Kína agrártermékeinek, valamint a harmadik legnagyobb import forrása Kínának, 5,7 milliárd dollár értékben hoz be agrártermékeket a régióból Ez közel 20%-át teszi ki Kína teljes agrárimportjának 2. Európa jelenti a kínai

agrártermékek második legnagyobb export piacát Az első öt legnagyobb célország Németország, Oroszország, Hollandia, Nagy-Britannia és Spanyolország. 3. Észak-Amerika Kína harmadik legnagyobb agrárexport-piaca A régió összesen 12%kal részesedik a teljes kínai agrárexportból Dél-Amerika: 4. Dél-Amerika a kínai agrártermékek negyedik legnagyobb export piaca A legtöbb termék Brazíliából kerül behozatalra, mintegy 3 milliárd dollár értékben, emellett jelentős még az argentin import. Dél-Amerika 26%-kal részesedik a teljes kínai agrárimportból Külkereskedelem, külföldi beruházások Export (2004) Összforgalom 580 milliárd USD gépek és berendezések, műanyag, optikai és gyógyászati eszközök, vas és acél Termékek Amerikai Egyesült Államok 21,1%, Hong Kong 17,4%, Japán 13,6%, DélPartnerek Korea 4,6%, Németország 4% Import (2004) Összforgalom 550 milliárd USD gépek és berendezések, optikai és gyógyászati eszközök, vas

és acél, szerves Termékek vegyi áruk, feketekőszén, kőolaj Japán 18%, Tajvan 11,9%, Dél-Korea 10,4%, Amerikai Egyesült Államok Partnerek 8,2%, Németország 5,9% 9 Kínát Ázsia reménységének, emellett, globális problémának is tartják. Ha Kínából világhatalom válik, ugyanannyi problémával járhat az államok közössége számára, mintha Kína gazdasága és politikai rendszere tönkremegy Gazdasági szakemberek előrejelzései szerint Kína 2025-re az Egyesült Államok helyére lép, ami a gazdaságát illeti, 2050-re pedig Kína gazdasága 30%-al nagyobb lesz, mint Amerikáé. „Kína újbóli felemelkedése továbbra is jelentős hatást fog gyakorolni a világgazdaság minden területére. Hatása érezhető lesz az emberek mindennapi életében, a benzin árától kezdve a ruhák áráig mindenhol A globális fenntartható fejlődés számára jelentős kihívást jelent e felemelkedés Az elkövetkező évtizedben az EU kereskedelempolitikája

számára jelentős politikai és gazdasági kihívást jelent majd a versenykihíváshoz való alkalmazkodás és a tisztességes alku. Európa és Kína egyre szorosabban lesz kénytelen együttműködni a globális kérdések terén, a világban betöltött felelős kereskedelmi és gazdasági vezető szerepük révén.” Irodalomjegyzék JORDÁN GYULA A külföldi működő-tőke szerepe Kína gazdaságában Közgazdasági Szemle, XLVII. évf, 2000 július– augusztus (619–635. o) MÉSZÁROS KLÁRA "Nagyobb Kína", mint a XXI. század meghatározó gazdasági és politikai ereje Magyar Tudomány 2001/2. IFJ. SIMON GYÖRGY Reform és növekedés Kínában Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf, 2001 július– augusztus (673–692. o) A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYMINISZTÉRIUMÁNAK HONLAPJA FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HONLAPJA KÍNA ONLINE 10