Matematika | Statisztika » Gazdaságistatisztika fogalmak

1., Árrugalmasság: A termék árának és keresletének kapcsolatát mutatja meg. Kereslet árrugalmassága= értékesítési volumen változásának%-a/árváltozás%-a =0 – kereslet rugalmatlan 0-1 kereslet az áremelkedés mértékét l kisebb mértékben csökken 1 árbevétel nem változik <1 árbevétel csökken 2., Fedezetelemzés: Az árak, értékesítési volumenek, költségek és eredmény közötti összefüggések vizsgálatának hatékony módszere a fedezetszámítás. A fedezeti pont vizsgálatakor megállapítható, hogy a veszteségmentes gazdálkodáshoz hány termék értékesítésére, vagy milyen nagyságú árbevételre van szükség. Fedezeti pontnál árbevétel=ráfordítás Minél magasabb a fedezeti hányad annál nagyobb mérték árengedmény adható. A fed.hányad kapcsolatban van a volumenérzékenységgel is, ha n a fajlagos fedezet, akkor csökkenhet a kereslet, ez az árrugalmasságtól függ. Egyúttal arról is informál, hogy milyen

mozgástere van a vállalkozásnak az árversenyben. Volumencsökkenés mértéke=áremelés%/(áremelés%+fedezeti hányad%) 3., Fordított kalkuláció: Piaci ár-elvárt bruttó eredmény=közvetlen ktg. Piaci ár-közvetlen önktg=bruttó haszon 4., Termékösszetétel, struktúra kialakítását támogató elemzések: Ezen számításokkal meghatározható a vállalkozás számára legkedvez bb termékösszetétel. Sok információra van szükség: piackutatással, ill. a váll bels információs rendszeréb l. Piaci infok piackutatással: fel kell mérni a termékenkénti értékesítési lehet ségeket, mennyiséget, értékesítési feltételeket, vev k által elfogadott árakat, piaci korlátokat, értékesítési minimumokat és maximumokat. Er forrásokra vonatkozó info-k: Mennyire van szükség? Gép, m.er , alapanyag, alkatrész, energia, pü-i lehet ségek, stb. Jövedelmez ségi info-k: Termékek fajlagos fedezetének megállapítása=Tervezett nettó eladási

ár-tervezett közvetlen önktg. Gyártmánykarakterisztikák: A termékek gazdasági mutatószámai, megmutatják, hogy egységnyi er forrás felhasználása esetén mennyi fedezet képz dik, meghatározható velük a termékek jövedelmez ségi rangsora, melyek segítenek az operatív döntések meghozatalában. Leggyakoribbak: Fedezeti hányad azt mutatja meg, hogy az árbevételnek háy %-a a fedezeti összeg. fedezeti hányad=fajlagos fed Ft/db/nettó ár Ft/db, 1 gépórára jutó fedezet=fed/gépid igény, 1 mórára, normaórára jutó f.=fajlf Ft/db/fajlmid igény nó/db, egységnyi anyagfelhasználásra jutó f=fajlagos f/fajlagos anyagfelhaszn. Azt a termékösszetételt tekintjük gazdaságos termékösszetételnek, amely egyidej leg figyelembe veszi a piaci korlátokat, er forráskorlátokat, és a lehet legtöbb bruttó eredményt, nyereséget biztosítja a vállalkozás számára. 1 5., Termel -szolgáltató tevékenység elemzési sajátosságai: A termelés olyan

munka, amely a természet tárgyait emberi szükségletek kielégítésére alkalmassá alakítja, amelyeket az emberek közvetlenül elfogyasztanak, vagy további termelésre használnak fel, továbbá bele tartoznak a szolgáltatások is. Központjában a vev ill. a piac áll Fontos hogy a termelés lehet leg egyenletes, folyamatos legyen. Minden vállalkozásnak van a f tevékenysége mellett másodlagos tevékenysége is. Az a tevékenység a f tevékenység, amelynek a legnagyobb a hozzáadott érték aránya. A váll-i gazdálkodás fontos területe a termelés, hisz ebb l származik bevétele. A termelés mérése, számbavétele történhet: -természetes mértékegységben (és vezértípus alapján), -értékben: Hasznos infokat adnak a teljesítmények alakulásáról, ill nélkülözhetetlenek a gazdasági számításokhoz. Br.termelési érték=Értékesíté nárbevétele-ELÁBÉ-eladott szolgáltatások értéke+saját el állítású eszközök aktivált értéke+

saját termelés készletek állományváltozása Anyagmentes term.érték=Br term-i érték-anyagktg-anyagjelleg szolg-ok értéke Nettó term-i ért.= Anyagmentes termérték-Écs Hozzáadott érték=semélyi jelleg ráfordítások+écs+adózás el tti eredmény -munkamértékegységben: Mértékegysége a normaóra, amely a termelés munkaid szükséglete. A term érték volumenátfogó és globális elemzése: A vállalkozások a gazd-i tevékenységük elemzése során rendszeresen számszer sítik, hogy hogyan változott a termelési érték és a változás milyen okokra vezethet vissza. Értékindex: Iv=∑q1*p1/∑q0p0 Az értékindex a termelési érték együttes, átlagos változását mutatja. Árindex: Ip=∑q1*p1/∑q1p0 Az árindex az árszínvonal változását mutatja. Volumenindex: Iq=∑q1*p0/q0p0 Volumenindex az eladott termékmennyiségek együttes, átlagos változását mutatja. Iv=Ip*Iq Termelési érték változása: Kv=∑q1*p1-q0p0 Árak változása miatt

bekövetkezett termelési érték változása: Kp=∑q1*p1-q1p0 Term-ek volumenének miatt bekövetkez termelési érték változás: Kq=∑q1*p0-q0p0 Kv=Kp+Kq A volumenváltozás vizsgálata nagyon fontos, hiszen befolyásolja az eredményt, ktgeket, piaci részesedést egyaránt. 5/1., Termelés összetételének elemzése: A termelés összetételét folyamatosan változtatni kell a piaci igényeknek megfelel en, ezért fontos a vizsgálata, hiszen ezáltal befolyással van a vállalkozás gazdaságossági mutatószámaira. Vizsgálni kell a: - szállítási kötelezettségek teljesítését 2 - termelés arányeltolódását: Az egyes termékek részaránya befolyásolja a váll. gazdaságosságát, mutatószámait. Az arányeltolódás kimutatására a standardizálás használható, melynek lényege, hogy az egyes tényez k számszer sítésekor eltekintünk más tényez k szerepét l, oly módon, hogy azok változatlanságát, állandóságát tételezzük fel. A

számításokhoz meg kell határozni a bázisévi és a tárgyévi termelési értéket, a bázisévi és a tárgyévi termékenkénti részarányokat, a bázisévi és a fiktív átlagos anyaghányadokat. Volumennel arányos közvetlen anyagktg.= a0*Iq Volumenváltozás hatása=Volumennel arányos anyagktg-bázisévi anyagktg. Összetételváltozás hatása=fiktív anyagktg- Volumennel arányos anyagktg Fiktív anyaghányad=q1*a0/q1p0 Bázis évi anyaghányad=q0*a0/q0p0 Összetételváltozás hatása=fiktív-bázisévi anyaghányad Összetételváltozás hatása az anyagktgre=∑q1*a0-∑q0a0 Volumenváltozás hatása=Iq*∑q0a0-∑q0a0 Összetételváltozás hatása=∑q1*a0-Iq∑q0a0 6., A min ség elemzése: Igen fontos feladat, mert a vev i elégedettség csak olyan min ség termékkel érhet el, amelyet a vev jó min ség nek ítél meg, ezáltal a vállalkozások csak jó min termékkel tudnak bevételre ill. nyereségre szert tenni A TQM olyan vezetési filozófia, amely a

váll minden folyamatának, termékének és szolgáltatásának az állandó javítására törekszik, a vev i megelégedettség elérése érdekében. A TQM kiterjed: piackutatásra, termékfejlesztésre, technológiára, beszerzésre, gyártás folyamatos ellen rzésére, késztermék ellen rzésére, raktározására, csomagolására, szállításra, szervizre, vev i visszacsatolásra, vev i megelégedettségre. A vállalkozás minden egysége, alkalmazottja felel sséget vállal a min ségügyi tevékenységek megvalósításáért. Reklamációk aránya=megreklamált termékek/összes termékmennyiség Reklamációk aránya=reklamáció értéke/termékek nettó árbevétele A min ség vizsgálatakor meg kell vizsgálni, hogy hogyan alakultak a nem megfelel min ség miatti vesztéségek (javítások, kötbér, árengedmény, kártérítés, piacvesztés). Vizsgálni kell a termék életciklusktg-ét is (besz.ár+üzemeltetési és karbantartási ktg.) Gyártási folyamat és a

késztermékek min ségének vizsgálata: Folyamatosan vizsgálni kell a selejt nagyságát és arányát, annak alakulását a termeléshez viszonyítva. Selejt%=selejt mennyisége/termelés mennyisége Átlagos selejt%=bruttó selejtkár/termelési érték (A selejtkár változásának okai: termelés volumenének változása, termelés összetételének változása, gyártási folyamat min ségének változása.) (Volumenváltozás hatása=∑q0*Iq-∑q0 (Összetételváltozás hatása= fiktív selejt-∑q0*Iq (Min ségváltozás hatása=∑q1-fiktív selejt Kies termelési érték=Nem megfelel min ség miatt felhasznált órák száma*1 órára jutó termelési érték 3 A gyártási folyamat min ségét jól jellemzi az elkészült termékek min sége is, melyet mérni tudunk az átlagos min ségi együtthatóval=késztermék termelési áron / I. osztályú áron számított termelési érték. 7., Vállalkozás er forrásainak elemzése: Fontos hogy a vállalkozás a

rendelkezésére álló er forrásait hogyan használja ki, ill. fontos a nagyságuk is. Emberi er forrás-gazdálkodás elemzése: A váll legértékesebb és egyben egyik legdrágább er forrása. Termelés nélkülözhetetlen tényez je, a váll teljesítményét befolyásolni tudja. Elemzése történhet: SWOT analízissel, létszám nagyságának, összetételének vizsgálatával, munkaid kihasználásának v-val, munkatermelékenység v-val, munkaügyi tényez k és a termelés kapcsolatának számszer sítésével. Létszám nagyságának, összetételének vizsgálata: Az emberier forrásgazdálkodás fontos területe a munkaer -szükséglet meghatározása, melyhez elengedhetetlen a munkakörelemzés. A létszámszükségletet össze kell hasonlítani a rendelkezésre álló m.er fedezettel M.er szükséglet fedezettsége=rendelkezésre álló létszám/szükséges létszám Vizsgálni kell a dolgozó és hiányzó létszám arányát is. Munkaer felhasználási mutató=

átlagos dolgozó létszám/átlagos állományi létszám Hiányzások aránya=100%-munkaer felhasználási mutató. Vizsgálni kell a létszám összetételének alakulását és a létszámarányok változását is a m.id hossza és a foglalkoztatás jellege szerint Fontos még a fluktuáció vizsgálata is, mert jelent s a ktg.vonzata, ezért vizsgálni kell ennek okait is. Belépési forgalom=belép k száma/átlagos állományi létszám Kilépési forgalom=kilép k száma/átlagos állományi létszám M.er forgalom=(belép k+kilép k)/átlagos állományi létszám Váltás intenzitása=váltás/átlagos állományi létszám Munkaid -kihasználás elemzése: Munkarend szerinti munkanapok=naptári napok-pihen napok-munkaszüneti napok Munkaer felhasználási mutató=teljesített napok száma/munkarend szerinti napok száma M.nap átlagos hossza=Teljesített órák száma túlórák nélkül/teljesített napok száma M.id kihasználási mutató=mnap átlagos hossza/mnap

törvényes hossza vagy teljesített órák száma/teljesíthet órák száma M.id alap-kihasználási mutató= Teljesített órák száma túlórák nélkül/(mnapok száma*m.nap törvényes hossza) Fontos a túlórák okának vizsgálata is, mert magas a ktg.vonzata, ill a termelékenysége rosszabb. Túlórák aránya=túlórák/teljesített órák Munkarenden belüli veszteségid nek tekinthet az állásid , selejt el állítására, javítására fordított id . Munka termelékenysége: Munka termelékenység vizsgálata során arra keressük a választ, hogy milyen hatékonyan használja fel a vállalkozás a legfontosabb és egyben legértékesebb er forrását, valamint arra, hogy milyen tényez kre vezethet vissza a munkatermelékenység változása. Termelékenység=termelés/felhasznált er forrás Munkatermelékenység= termelés/él munkafelhasználás 4 A munkatermelékenység változásának okai: gyártott termék min sége, gyártástechnológia m szaki

színvonala, munkaszervezés színvonala, emberek szakismerete, munkaid kihasználás, stb. 8., Tárgyi eszközgazdálkodás: Vizsgálni kell a tárgyi eszközállomány összetételét, állagát, használhatóságát, kapacitás kihasználtságát. A tárgyi eszközállomány összetételének vizsgálata: Csoportosításuk: ingatlanok, szaki berendezések, egyéb berendezések. Vizsgálatuk megoszlási viszonyszámokkal történik. Összetételük értékelhet : a számviteli csoportosítás szerint, feladatuk szerint, használatuk szerint. A T.E állomány hányadmutatói: Géphányad=gépek br. értéke/te-ök brértéke, Járm hányad=Járm vek br. Értéke/TE-ök br Értéke Tárgyi eszközök állagának, használhatóságának vizsgálata: Használhatósági fok=T.e-ök nettó értéke/te-ök br Értéke Csökkenése az állag romlására utal ami maga után vonja az üzemeltetési és fentartási ktg-ek növekedését. Elhasználódottsági fok=100%- Használhatósági fok

Kapacitáskihasználtság vizsgálata: Megmutatja, hogy optimális kihasználtság esetén milyen nagyságú elméleti, maximális teljesítményt lehet elérni. Két részre bontható: az id alap kihasználásának vizsgálatára, vmint a kapacitásnorma teljesítésének vizsgálatára. 1000Ft t.e-re jutó brtermelési érték= brtermelési érték/te nettó értéke 1000Ft f tevékenységbe részt vev t.e-re jutó termelési érték=f tevékenységi termelés értéke/f tevékenységben alkalmazott t.e-ök értéke Rugalmassági mutató=t.eérték változásának%-a/termelési érték változásának%-a T.e-ök forgási sebessége=Nettó árbevétel/te-ök értéke Megmutatja, hogy a t.eértéke hányszor térül meg az árbevételben Üzemképességi mutató= Gf/Gr köd gépek aránya= Gm/Gf Teljes felhasználási mutató= Gm/Gr = Üzemképességi mutató*M köd gépek aránya Gf - m köd képes gépek átlagos száma Gr – Rendelkezésre álló gépek átlagos száma Gm – M

köd gépek száma g – 1 gép által teljesített órák száma I – 1 gép hasznos id alapja = (365*24)-javítási id t –tényleges termelés k – kapacitásnorma db/óra Kapacitáskihasználás=termelés/kapacitás=(Gm*gt)/(GrIk) Hasznos id alap kihasználása= termelésre fordított órák száma/naptári hasznos id alap Egy gép elméleti id alapjának kihasználása=1 gép által teljesített órák száma/egy gép elméleti id alapja Elméleti id alap=Gr*I Teljesítménnyel nem fedezett t.e-ök brértéke=te-ök brértéke- te-ök br.értéke*m szaki kapacitáskihasználási mutató Fix ktg-ek=écs+karbantartási ktg 1 órára jutó fix ktg= fix ktg/(Gr*I) 5 Tényleges passzív ktg=(Gr*I-tényleges munkaid )1 órára jutó fix ktg Megállapíthatjuk, hogy a vállalkozásoknak mindig arra kell törekedniük, hogy minél jobbak legyenek a t.e kihasználtsági mutatók 6