Történelem | Középiskola » Az októberi diploma és a februári pátens

Az októberi diploma és a februári pátens A centralisták bukása után a föderáció hívei veszik át az irányítást. Az ő hatásukra adja ki Ferenc József 1860. október 20-án az októberi diplomát, amely egy kísérlet az 1848 előtti állapotok visszaállítására. Ezt fogalmazta meg az októberi diploma és a februári pátens Az 1860. október 20-án kelt diplomában az uralkodó birodalma népeinek olyan állami alaptörvényt „ajándékozott”, amelyben ugyan megtartotta a végrehajtó és a törvényhozó hatalom irányítását, de ígéretet tett arra, hogy uralkodói hatalmát alkotmányos intézmények által gyakorolja. A végrehajtó hatalom központi szerve a birodalmi kormány maradt Magyarországon a diploma visszaállította az ország igazgatásában a részleges önállóságot, így az 1848 előtti magyar kancelláriát és a helytartótanácsot. Kimondta az ország- és tartománygyűlések visszaállítását, de a pénzforgalommal kapcsolatos

ügyeket (pénz- és hitelügyek, adópolitika, vám, kereskedelem, posta, közlekedés, állami költségvetés) a birodalmi tanács hatáskörébe utalta. A hadügy és a külügy az uralkodó kezében maradt A Habsburgok kénytelenek voltak Magyarországnak engedményeket biztosítani a sikertelen olasz-osztrák-francia háborúban (1859) elszenvedett háborúk miatt. 1861 februárjában az uralkodó kiadja a februári pátenst, ami tulajdonképpen az októberi diploma szűkítése. A februári pátens az októberi diploma értelmében létrehozott birodalmi tanácsot korlátozott jogkörű, törvényhozó testületté alakítja. A birodalmi tanács 343 követéből 85 lett volna magyar, 26 főt Erdély, 9-et pedig Horvát-Szlavónország delegálhatott volna. A februári pátens a legerősebb ellenállást Magyarországon váltotta ki. Magyarországon nem került sor birodalmi követválasztásra. A februári pátenshez tartozó "birodalmi képviseletről szóló

alaptörvény" rendelkezett arról, hogy az uralkodó korlátlan joga marad a külügy és hadügy irányítása és a fegyveres erők feletti felügyelet is. A birodalmi tanács hatáskörébe azok az ügyek tartoztak volna, melyeket az októberi diploma nem nyilvánított tartományi feladatnak. 1861-ben a magyar országgyűlés visszautasította az összbirodalmi alkotmányt, emiatt Ferenc József feloszlatta az országgyűlést. A februári pátenst a birodalom más politikai erői is elutasították