Könnyűipari ismeretek | Faipar » Fekete Dóra - Fahibák

Fekete Dóra Fahibák Fahibának nevezzük a fatest rendellenes alakjától, felépítésétől, szöveti szerkezetétől és egészségi állapotától való eltérést, vagy a fatest olyan rendellenes tulajdonságát, amely a felhasználhatóság szempontjából értékét csökkenti. A fahibák jelentős része a fa növekedése alatt jön létre, míg kisebb részük a kitermelés, szállítás, feldolgozás és használat közben. A fahibák általánosan az összes fanemnél előfordulnak A törzs alakjának hibái A görbeség részben az egyes fafajoknak vagy faegyedeknek öröklött, részben a kedvezőtlen termelőhely, nem megfelelő állományszerkezet, hő- és földnyomás következtében létrejött tulajdonsága. A villás növés. Egyes fajoknál gyakran előfordul, hogy a törzsön egy vezérág helyett két vagy több egyforma erős hajtás fejlődik ki. Ezek később össze is nőhetnek Az ilyen fa keresztmetszetében két vagy több bél látszik. Sudarlóság a

törzs keresztmetszetének nagymérvű (1cm/fm) csökkenése a csúcs felé. Ez rontja a rönk gazdaságos kihasználását, mind fűrészelés, mind hámozás esetén. Tővastagodás a törzs föld feletti részén a túlzott keresztmetszet-csökkenés, melynek kb. ugyanaz a hatása, mint a sudarlóságnak. A fatest felépítéséből származó hibák a, Az évgyűrűk felépítésének hibái. A nyomott fa vagy vaseresség azt jelenti, hogy a fára ható egyirányú állandó nyomás következtében a törzs nyomott részének az évgyűrűi vörösesbarna színűek és keményebbek lesznek. A nyomott rész testsűrűsége, lignintartalma nagyobb, mint a fa többi részének. Hullámos növésen azt értjük, hogy a hosszkeresztmetszeten hullámos és fodros rajzolatú évgyűrűk mutatkoznak. Évgyűrű-torzulásról akkor beszélünk, amikor a fatestből az élő ágakba továbbfutó évgyűrűk, illetve a lehulló ágakat és sebeket benövő évgyűrűk szabálytalan, torz

rajzolatot mutatnak. Bordásnövés. Egyes erős gyökereket fejlesztő fafajok esetében, minthogy a gyökérzet folytatásaképpen a körtől eltérő alakú évgyűrűk fejlődhetnek ki, ennek eredményeként a fa palástja is hullámos és bordás lesz. Csavarodott növésről akkor beszélünk, ha az évgyűrűket alkotó rostok iránya nem párhuzamos a fa hosszmetszetével. A csavarodott növés befolyásolja a fa, ipari célra való felhasználhatóságát. b, Az ággöcs. Ággöcsnek nevezzük a faválaszték szövetében elhelyezkedett ágrészt Az ággöcs a választék felületén különböző alakú, önálló évgyűrűkkel bíró, rendszerint sötétebb faanyagrészként jelentkezik. c, Gyantatáska. Egyes fenyőfélék, pl a luc-, erdei- és feketefenyő évgyűrűi között kisebb nagyobb gyantatartó üregek alakulnak ki az előző év késői pásztájának és a következő év korai pásztájának hatására ott, ahol a sejtfalak az erős nyomás következtében

az évgyűrűk mentén elválnak egymástól. Térfogatváltozás okozta hibák Vetemedésről beszélünk abban az estben, ha kiszáradás következtében a fűrészelt vagy faragott faáru a különböző zsugorodási tulajdonságok miatt az alakját megváltoztatja. Külső behatások okozta hibák A hibák okozói lehetnek emberek és állatok. Ha az élő fa kambiuma megsérül, akkor benövés, rákos seb, helyi szijács-korhadás keletkezik. Mélyebb sérülések, mint pl a bevert szögek, lövedékek, repeszek, még a fa szövetét is roncsolják. A sérülések gátolják a fa növekedését, elősegíti a gombák és rovarok megtelepedését. Rovarok okozta hibák Szufélék. Igen kistermetű, hengerestestű, barnától feketéig változó színű bogarak Jellegzetességük, hogy az anyabogár maga is behatol a fa kérge alá, valamint az, hogy az álcák az anyamenettől eltérő álcameneteket készítenek. A kétféle menet együttvéve adja a rágásképet.

Megkülönböztetünk kéregben és fában kötőket Kopogóbogár-félék. Hengerestestű, barna színű rovarok, fonal alakú csáppal Az álcák bútorokban, gerendákban, fából készült műtárgyakban szövevényes rágásutaikkal nagy kárt okoznak. A károsodás felületileg kezdetben alig észrevehető A kártételt a gombostűfejnyi kerek kirepülőnyílásaikból időnként kirepülő furatliszt és rágcsálék jelzi. Gombák okozta fahibák A gombák megtelepüléséhez, a spórák kicsírázásához és további fejlődéséhez a fa meghatározott nedvességtartalmára, levegőre, bizonyos hőmérsékletre, a napfény hiányára, és táptalajra van szükség. A fa nedvességtartalma a gombák növekedéséhez nélkülözhetetlen A teljesen kiszárított fa a gombásodástól általában mentes, ugyancsak nem tudnak megtelepedni a gombák a vízzel telített fában. Épületekben károsító gombák. Könnyező házigomba Mind a tűlevelű, mind a lombos faanyagot

egyaránt pusztítja. Gyakori pl. a padlózati faanyagban, nyílászáró szerkezetek bélésében, fafödémekben Az épületek faszerkezetének legnagyobb károsítója. Barna korhadást idéz elő Kiirtása nagyon nehéz és költséges. A fa színe sötétebb lesz, majd a fában repedések keletkeznek Életlehetősége független a fa nedvességtartalmától, mert a szükséges nedvességről önmaga is képes gondoskodni. Az épületekben károsító gombafaj által megtámadott faanyagot sem műszaki, sem más célra felhasználni nem szabad. Az ilyen faanyagot azonnal el kell égetni Felhasznált irodalom: Dr. Németh Tibor: Szöveggyűjtemény a Technika tanításához Budapest, 1983